Macro-regions & Regions further development planning and statistical regions of Hungary

Szilvássy István: Makro-régiók & Régiók – a magyarországi tervezési-statisztikai régiók to-

vábbfejlesztése

SZILVÁSSY ISTVÁN

2014.

Makro-régiók & Régiók a magyarországi

tervezési-statisztikai régiók továbbfejlesztése

M A G Y A R T E L E P Ü L É S - É S T E R Ü L E T F E J L E S Z T Ő K S Z Ö V E T S É G E

Szilvássy István 2

Makro-régiók & Régiók

a magyarországi tervezési-statisztikai régiók továbbfejlesztése

Szilvássy István1

Makro-régiók & Régiók címmel, a kecskeméti II. REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

TAPASZTALATCSERE A DÉL-ALFÖLDÖN című konferencián elhangzott előadás adja az

alapját ennek az írásnak, ami foglalkozik a magyarországi NUTS1 és NUTS2 tervezési-

statisztikai régiók lehatárolásával és felvázol, szakmai, közéleti vitára bocsát egy új alterna-

tívát.

A szándék az, hogy a magyarországi régiók jobban megfeleljenek

- az EU legutóbbi három évben megkezdett makro-regionalizációs politikájá-

nak, a makró-regionális tér kínálta lehetőségeknek,

- a nemzeti összetartozás fenntartásának, a magyarság kárpát-medencei iden-

titásának, valamint

- a valódi fejlesztési funkcióknak, a kor és a belátható jövő kihívásainak.

A regionalizmus fogalmi kérdéseiből néhányra kitérve, az alábbiakban utalás lesz a művi és az organikus megközelítés különbségeire és értékére, a régiók fejlettségi mutatójára

és méretezésére, valamint a változtatás lehetőségét adó EU-s szabályozásra. A bevezetőben

szó lesz a szakmai, tudományos közeg lehetőségeiről, függetlenségének kérdéséről is.

Kulcsszavak: Makro-regionális stratégia, NUTS1-, NUTS2 szintű tervezési-statisztikai régió,

organikus régió, Pannónia, Danubia, Hunnia

1. Bevezetés

Az EU2020-nak is, Magyarország geo-stratégiai szempontjának is és a „bottom up” elveknek is jobban megfelelő NUTS1 és NUTS2 szintű területi lehatá-

rolásra kíván új megoldást, alternatívát mutatni az alábbi írás, amely nem első sor-

ban a tudományosság, a kredit-szerzés, hanem a közvita céljára és evidens módon a javaslat megvalósítására készült.

A szerző írását első sorban azért szánja a közélet közterére, hogy az abban

felvázolt alternatívára reflektálhasson a tudomány művelője, a gyakorló szakember,

1 Szilvássy István, elnök – Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége

Makro-régiók & Régiók – a magyarországi tervezési-statisztikai régiók továbbfejlesztése 3

a politikus, a média képviselője egyaránt. Ezzel kapcsolatban persze számítani kell

arra, hogy önálló, saját vélemény közzétételére, illetve konstruktív hozzájárulásra ki-ki szerepe, kompetenciája vagy függetlenségének mértéke szerint lesz majd képes.

Ami a függetlenséget illeti. Az elmúlt huszonöt évben a területpolitikai „le-

határolások” témáiban inkább az „ikonosztáz” mögött kialakított és eldöntött válto-zatra, mint axiómára tekintett a tudományos közeg és a szakmai, a szélesebb körű

nyilvánosság. Ezért a NUTS2 szintű régióknak a forrás-disztribúciós intézményi

funkciója mellett nem lett például sem fejlesztési saját forrást közvetlenül generáló,

sem identitási funkciója, és, amint azt az ex-ante jelentések kimutatták, sem a terüle-ti kohéziót erősítő, a területi fejlettségi ollót szűkítő hatása.

A kérdésben ügydöntő természetesen a hatalmi szempont, ami azonban nem

zárja ki, hogy legyenek alternatívák, és, hogy ezeknek a felhozatala és értékelése független szakmai térben történjen. Ennek több oka is van, de talán a legfőbb, hogy

a hatalomgyakorlás, valamint a fenntartható fejlesztés és fejlődés nem mindig állnak

egy sorban. Erős, proaktív szakmai közegben azonban ennek nagyobb lehet a való-színűsége és biztosítéka.

Annak rezignált számba vétele, hogy a politikai döntéshozók mikor, mely

kérdésben egyáltalán nem, vagy nem a szükséges mértékben vonták be a tudomány

és a szakmai gyakorlat képviselőit az elmúlt időszak regionalizációs döntéseibe, és, hogy esetleg nem kaptak nagyobb szerepet a tudományos műhelyek a regionális po-

litikák, stratégiák, programok kidolgozásában, természetesen lehetséges, amint erről

a konferencia elején szó volt. Ez egyben beismerése viszont egy olyan függőségnek, amely szervilis léthez

vezet, amely az alternatívákban való gondolkodás és annak közlése tekintetében a

tudomány és a szakmai szereplőket eleve önkorlátozásra készteti. Hosszabb távon a hatalom gyakorlásának birtoklásához a politikai döntésho-

zó számára legalább annyira kell a szakmai függetlenség fenntartása, mint a szakma

gyakorlójának.

A magyarországi NUTS1 és NUTS2 régiók alternatívájáról való gondolko-dás és – természetesen - jobbító megoldás felvázolása, valamint a vita lehetősége

nem ikonosztáz mögé való, nem a felkentek privilégiuma. Már csak azért sem, mert

mi magyarok nem keletről kaptuk a szentkoronát. Hozzátéve azonban utalásként ép-pen e felvetéssel összefüggésben is, hogy „míg /keleten/ a sztyeppén a politika is

vallás, addig az Alföldön a vallás is politika”2.

A szakmai függetlenség igenlése, biztosítása tehát maga az axióma, amihez

célszerű mindenkinek igazodnia.

2 Hamvas Béla 1988: Az öt géniusz Életünk könyvek, Szombathely


2. Továbblépés és a továbblépés iránya a NUTS2 régiók terén

A magyar terület- és településpolitikával foglalkozó szakma erőtlensége és/vagy függősége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt 20-25 évben az optimá-

lishoz képest túl nagy teret kapott e téren az aktuál-politika, ami kedvez az anomáli-

ák, a nem rendszerszerű megoldások, a l’ art pour l’ art-szerű definíciók keletkezé-sének.

Ennek oksági vizsgálatát mellőzve, íme, néhány vetület:

- Nem községekről3, avagy településről van törvényünk, melynek csupán

egyik fejezete szabályozná a település önkormányzatának a létrehozását és a működését, mint volt ez korábban a magyar polgári gyakorlatban -

és van jelenleg is több európai országban -, hanem csak önkormányzat-

okról szóló törvényünk van.

Ezzel a településnek, mint lokális természeti - és mesterséges környezet,

meg a helyi társadalom által alkotott élő organizmusnak, entitásnak a

szabályozása, menedzselése kikerült az origóból. Helyére egy művi or-ganizmus, intézmény: az önkormányzat, mint a település struktúrájának

egyik eleme került, és sok esetben ez vált prioritássá és

objektivizálódott. Számos példa alapján felmerülhetett a kérdés, hogy az

önkormányzatnak van-e települése, vagy a településnek önkormányzata. Az aktuál-politikai szempontok és a mögötte kitapintható, a település

társadalmánál szűkebb érdekek dominanciája nemegyszer fordult elő,

és, ami alkalmat adott arra, hogy az önkormányzatnak, mint intézmény-nek az érdeke önállósodjék, elváljon a település érdekétől. Az elmúlt

időszakban erre több példát is lehetne hozni.

Mindehhez hozzá kell még tenni azt is, hogy a szabályozások alkalmá-val sem mindig történt meg a települések típusait, nagyságrendi sajátos-

ságait jobban figyelembe vevő finomra hangolás.

- A regionális olló az elmúlt 25 évben továbbra sem záródott, egyes relá-

ciókban még jobban szétnyílt. E tendenciát a térszerkezet intézmény-rendszere inkább stabilizálta,

mintsem csökkentette. A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország

különböző területei között jelentős társadalmi-gazdasági különbségek alakultak ki, amiket a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett

történelmi hatások is befolyásoltak.

3 A „község” ebben a vonatkozásban a várost is magában foglalja nemcsak a vidéki kisközséget, falut. (Vö. 1886. évi XXII. törvénycikk, stb.)


Az ország legfejlettebb térsége Budapest és Pest megye, valamint a

nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékel-hető egyfajta észak-déli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten ér-

hetők a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági

fejlettségben és az életkörülmények alakulásában egyaránt.4

- A régiók intézmény-rendszere fejlesztési forrást közvetlenül nem gene-

rál.

Funkciója nem lett több, mint az EU-s támogatások redisztribúciójában

való részvétel, amely nem egyszer aktuális pártpolitikai érdekek szerint zajlott, nem mindig megfelelve a valóban közösségi, nemzeti érdeknek.

Az ország regionális intézmény-rendszerének megfelelőségét több kihívás is

próbára teszi: Felülkerekedni a globális gazdasági válságon és a klímaváltozáson, vagy az ukrajnai helyzeten, vagy az Európai Unió csökkenő versenyképességén, és

más, régióbeli problémákon. És meg kéne felelni az Európai Unió regionális politi-

kájának is: a konvergencia, a versenyképességi és foglalkoztatási, valamint a területi együttműködési célkitűzéseknek, továbbá a nemzeti és a makro-regionális szem-

pontoknak.

A hét (NUTS2 szintű) tervezési-statisztikai régió lehatárolása ugyan időköz-

ben némileg kihatott a területi közigazgatási intézmény-rendszer térbeliségére is, de valódi fejlesztési és identitási funkciók nem társultak mindehhez. Mind az említett

kihívásoknak való megfelelés, mind ez utóbbi funkciók érvényesülése érdekében

szükséges a továbblépés, a változtatás.

A hagyományos közigazgatási terek, egységek, a NUTS3 szintű megyék

szerepének felértékelése nyilván nem változtatja meg azt státuszt, hogy az EU ren-

delet szerint, az uniós támogatások lehívásához NUTS2 szintű tervezési-statisztikai régiók kellenek.

Az EU támogatási feltételeknek való megfelelés elengedhetetlenül, nagyon

fontos. Ez az egyik peremfeltétel az ország regionális intézmény-rendszerének alakí-

tása, működése és ennek továbbfejlesztése szempontjából. A továbbfejlesztés értelme abban van, hogy általa növekedjék a területi ko-

hézió, a lehető legtöbb EU-forrás kerüljön felhasználásra nemzeti célok elérése ér-

dekében. Emellett a makro-regionális tér által nyújtott lehetőségek maximális ki-használása is e célok érdekében történjen a jövőben.

Van-e szükség és lehetőség a továbbfejlesztésre? A válasz egyértelmű igen.

4 Központi Statisztikai Hivatal: Területi atlasz - Megyék, régiók Regionális rendszer http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek


1. Mielőtt a magyar pesszimizmus lenyomná a kérdésre adott igenlő vá-

laszt, tudni kell, hogy az EU-s jogszabályok adta keretek nem zárják ki a változtatást. Fontos továbbá kiemelni azt is, hogy számos, elfogadott

precedens van a szabálytól való eltérésre.

Magyarország esetében a jelenlegi hét NUTS2 szintű régió „nem köz-igazgatási” egység. Az uniós rendelkezés úgy szól, hogy ha egy adott

NUTS szinthez egy tagállamban nincs megfelelő méretű közigazgatási

egység, e NUTS szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő

kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni. Az ilyen ösz-szevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi,

társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmé-

nyek.5

Meglehetősen kérdéses ezeknek az ismérveknek a megfelelősége a ma-

gyarországi hét NUTS2 régió tekintetében. Annak idején a NUTS szin-

tek lehatárolásának hazai szempontjai, indikátorai ezeket az előírt kö-rülményeket nem fejezték ki markánsan. Kellően nem voltak szintetizál-

tak, és talán a szakmai szempontok is háttérbe szorultak. Ez bizonyára

leegyszerűsítette a politikai döntést és annak fókuszába például a

NUTS2 szintet megjelenítő szervezet székhelyének a kérdése, illetve az aktuális, politikai nómenklatúra csoport- és egyéni szempontja kerülhe-

tett.

A rendelet meghatározza a régiók lehatárolásának alapkritériumaként, tól-ig határok között, a népesség számát. A NUTS2 szinten ez minimum

800 ezer, maximum 3 millió fő.

Ez azonban nem egy merev szabály, mivel a 1059/2003/EK számút úgy módosította a 1137/2008/EK sz. rendelet, hogy az „Egyes nem közigaz-

gatási egységek azonban – sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, tör-

ténelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a

fenti küszöbértékektől, különösen a szigeteken és a legkülső régiókban.” És a tények, a gyakorlatok erre számos példát tudnak felmutatni.

Az EU27 országok közel egynegyedében (6 országban 1. sz. ábra) pedig

nem is érvényesül ez a szabály.

5 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1059/2003/EK RENDELETE (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.)


1. táblázat EU tagországok, ahol a rendelettől eltér a NUTS2 szintű régiók mérete.

NUTS2

lakosság száma ezer főben

legkisebb legnagyobb

(Rendelettől való eltérések piros színnel jelölve)

Ausztria 279 1639

Belgium 257 1639

Görögország 202 3988

Hollandia 368 3459

Portugália 242 3733

Svédország 371 1881

Magyarország 974 2848

Forrás: EUSTAT adatokból szerkesztve

A „nem közigazgatási” egységek esetében a NUTS akkor módosítható,

ha a változás az érintett NUTS-szinten a népesség tekintetében csökken-

ti minden uniós területi egység méretének szórását. E kérdést a tovább-

fejlesztés során majd vizsgálni kell.

2. A fejlesztési források az EU költségvetéséből fognak származni és isme-

retes, hogy a támogatások jogosultságát és annak mértékét a NUTS2 ré-

giók egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt – PPS -) GDP-jének az EU átlaghoz mért indexe határozza meg.

Az index nagysága alapján 2014-től már három sávba: kevésbé fejlett,

átmeneti és fejlettebb kategóriába kerülnek a régiók és a kevésbé fejlett

régiók kapják a kohéziós politika költségvetésének felét.

Ismert, hogy Közép-Magyarország került a fejlettebb kategóriába, ami

számos anomáliával terhelt.

Közép-Magyarország tehát például a Párizst magába foglaló Ile de France vagy a legmagasabb GDP eredménnyel bíró Luxembourg

NUTS2 régióval került egy szintre. Vajon a Cegléd környéki tanyákon

élők is így élik meg ezt a minősítést? Az eddigi felvetések és elgondolások, hogy Pest megye váljon ki, még

akkor is, ha vannak fővárosi régiók (Prága, Bukarest), azért sem lenne jó

megoldás, mert Pest megye kétsávos körrel veszi körbe Budapestet, és

ebből az elsőben alapvető infrastruktúrákban van életközösségben a fő-várossal, ami több mint egy agglomerációs viszony.


Abszurd lenne egy középen lyukas Pest megye. A NUTS2 szint képzése

pedig, az őt körülvevő négy NUTS2 régió bármelyikéhez való csatolás, az átelleni térségek miatt is anakronisztikus lenne (a Dunakanyar, az

Ipoly-mente, például mint a Dél-alföldi régió része?! /sic/).

3. A következő ciklusban is az Európai Unió alapjaiból származó támoga-tások fogják adni a hazai fejlesztésekhez szükséges forrásoknak majd-

nem az egészét.

A felzárkózáshoz, a versenyképesség eléréséhez logisztikai, környezet-

védelmi, ipari, mezőgazdasági területeken további infrastrukturális be-ruházások szükségesek, és ezek forrásigénye lefedi a fejlesztési források

túlnyomó részét.

Ebből az is következik, hogy az országnak szüksége van a minél nagyobb arányú EU-támogatásra, és ez a konvergencia régiók által biztosítható,

továbbá az még legalább tíz évig evidencia, hogy a felzárkózás az EU

fejlettebb régióihoz egyben a versenyképesség programja Magyarorszá-gon.

A térségben, a Magyarországhoz hasonló fejlettségű országokban a

regionalizáció biztosította, hogy a lehető legjobb pozícióban igényelhes-

sék az EU-forrásokat: mindegyik NUTS2 régiójuk konvergens – az új besorolás szerint - „kevésbé fejlett”, de még a fővárosi régiók is az „át-

meneti” kategóriába tartoznak, amelyekben a támogatási ráta magasabb.

Az alábbi ábrán látható térkép szerint csak Magyarország esetében for-dul elő, hogy egy országon belül nem az „átmeneti” régióval határosak

a „kevésbé fejlett” régiók, hanem a „fejlettebb” régióval.

Ez mindenképpen előnytelen és nem valóságos állapot.

Azt a befektetői piac, térség-marketing szempontok sem igazolják, hogy

abban a makro-térségben, ahol Magyarország van, bármilyen előny len-

ne abból, hogy az országnak legyen egyetlen olyan régiója, amelyet a

„fejlettebb”, azaz az EU legversenyképesebb, legfejlettebb, leggazda-gabb régiók csoportjába sorolnak.

Az pedig, hogy egy ilyen csoportba tartozó, „fejlett” régiót csak „kevés-

bé fejlett” régiók vesznek körül, és, hogy ezek közül kettő is az EU leg-fejletlenebb, leszakadó 20 régiójához tartozik, meglehetősen ellentmon-

dásos.


1. ábra EU „fejlett”, „átmeneti”, „kevésbé fejlett” régiói és kohéziós forrásai

Forrás: Európai Bizottság Kohéziós politika 2014-2020 – Befektetés a növekedésbe

és a munkahelyekbe Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2011 — 20 oldal — 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-21495-0 doi:10.2776/45606 – 14., 16. oldal

4. Arról már volt szó, hogy a NUTS2 régiók kialakítása nem egy szerves

fejlődési folyamat, hanem az EU előírásoknak való megfelelést szolgá-ló, bürokratikus eljárás eredménye.

Kétségtelen számos EU tagországban hasonlóan Magyarországhoz me-

chanikus módon történtek a régió lehatárolások (például égtájak szerint

Írországban, Bulgáriában, stb.).

Eltekintve egy igen szűk rétegtől, nem is tudja a lakosság, hogy mi a te-

rületi-statisztikai régió értelme, hogy melyek vannak, és, hogy hol van-

nak, melyek azok földrajzi kiterjedése. A magyar embereknek nincs e régiókkal kapcsolatos identitási élménye.

Magarország és a magyarság térbeli elhelyezkedése, történelmi hagyo-

mányai, valamint a fejlesztéshez és versenyképességhez szükséges ré-gió-marketing pedig egy organikusabb regionális lehatárolást, régió-

képzést igényelne.

Ezzel együtt egyre fontosabbá fog válni a makro-regionális megközelí-

tés is, amit a magyar NUTS2 szint nem követ.


Nemzeti érdekeink makro-regionalizmusa a Kárpát-medencére irányul,

2011-től pedig az EU Duna makro-regionális stratégia lesz egyre fonto-sabb, még akkor is, ha - nemcsak magyar részről – még gyenge affinitás

tapasztalható e területi együttműködési keret régió-fejlesztési eszköz-

ként való felhasználásában.

2. ábra Autentikus, Organikus, Művi régió jellemzői

Autentikus Organikus Művi

régió

Idegen sza-vak szótára

szerint

Hiteles, valódi Az élő szervezetek rendezett-sége

Mesterséges; nem valódi, tette-tett (megnyilatkozás, viselke-

dés), ami ugyan a természetes-ség látszatát kelti, mégis ide-genszerű marad

Regiona-lizációs megközelí-téssel

Autentikus régió makro-regionális léptékben: a Kárpát medence, a Duna medencéje, a kibőví-tett V4-ek, a KEK.

Geomorfológiai integritás; Közigazgatástól független egy-ség; Sajátos (egyedi) identitás; Egymást erősítő szociológiai-gazdasági-földrajzi struktúrák;

Szerves belső kapcsolatok, há-lók; Centrális energiák Bizonyos mértékben ilyenek a nemzeti parkok, a vízügy szak-ági szinten alkotott organikus régiók.

Az 1996. évi XXI törvény a területfejlesztésről és terület-rendezésről létrehozta a Terve-zési-statisztikai (nagy) régiókat / több megye (a főváros) terü-letére kiterjedő, az érintett me-

gyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység/, és elismerte a Fejlesztési régi-ót, amely egy vagy több me-gyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiter-jedő társadalmi, gazdasági

vagy környezeti szempontból egy kezelendő területi egység.

Forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémia Kiadó,

2009.); Ocskay Gyula: Organikus régió - Sajátosságai (Borospataka, 2007.), Saját

3. ábra Magyar területi együttműködés elsődleges fókusz-területei

Forrás: Saját szerkesztés


Mindezek felvázolása alapján állítható, hogy nemcsak lehetséges, de szüksé-

ges előkészíteni és lefolytatni a NUTS2 és ezzel együtt a NUTS1 szinten a régiók le-határolásának megváltoztatását.

3. A továbbfejlesztés alternatívája, NUTS2 és NUTS1 szintű régiók új lehatá-

rolása

A változtatás alapkövetelményei:

megfelelni az EU-szabályozásnak - a precedensek alapján;

elérni az EU-s források legjobb és leghatékonyabb abszorpcióját;

jól megfelelni az EU2020 és a nemzeti stratégiák célkitűzéseinek;

erősíteni a régió-identitást és térség-marketinget a tőke- és árupiacokon;

jó pozíciót elfoglalni a versenytársak között és a makro-regionális terü-

leti együttműködésekben.

A javaslat lényege, hogy legyen három a hét statisztikai-tervezési NUTS2 szintű régióból és a NUTS1 szint pedig Magyarország egésze legyen, melynek eredmé-

nyeként mindegyik régió a konvergencia régió lesz és az EU által legjobban tá-

mogatott „kevésbé fejlett” régiók csoportjába kerül.

Három NUTS2 szintű régióra voltak korábban javaslatok, de ezek mind fenntar-tották a közép-magyarországi régió problémáját. (Baráth Etele, stb.) Ebben a

kérdésben talán Illés Iván ment a legtovább és a legprogresszívebb eredménnyel.

A három régió megnevezése és GDP aránya az EU-átlaghoz, lakosság száma:

DUNA MENTI RÉGIÓ - 68,9 %6, 5 270 ezer fő

7

DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - 49,6 %, 1 217 ezer fő

ALFÖLD RÉGIÓ – 42,7 %, 3 287 ezer fő

E NUTS2 szintű régiókból kettőben a lakosság száma meghaladja a rendeletben

foglalt számhatárt, de erre „nem közigazgatási” régiók esetén van lehetőség és

amint látható volt, több precedens van erre az EU számos tagországában.

Duna menti régió, amely áll a Duna folyó menti megyékből és a fővárosból, ki-

egészülve Nógrád megyével, amelynek szerves kapcsolata van Pest megyével és

a fővárossal.

6 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson értéke viszonyítva az EU-27 átlagá-hoz, amely ha kevesebb, mint 75 %, akkor jogosult a régió az EU kohéziós alapjából támogatásra. 7 KSH Országos adatok 4.1.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség – Frissítve: 2013.05.23. - http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00


Dunántúli régió Somogy, Veszprém, Vas, Zala megyékből, egyben megoldva a

Balaton térségének kikülönítését annak organikus környezetéből.

A „kiemelt térség” problémája Magyarországon az, hogy ahhoz el-

sődlegesen státuszt rendelnek és nem programot.

Tekintve, hogy felsőkorlátos források állnak rendelkezésre, a regio-nális politika egy ilyen intézményesítéssel eleve verseny-hátrányba

hozzá a többi régiót.

Egy régió, azaz az egészből egy rész kiemelésének, akkor van rele-

váns értelme, indokoltsága, ha az nem státuszban fejeződik ki, külö-nösen nem állandó státuszban, hanem egy meghatározott időszakban

végrehajtásra kerülő és az egészre pozitívan ható fejlesztési program

keretében történik.

Alföldi régió a Tisza és vízgyűjtő területének megyéit foglalja magába, annak

számos előnyével.

Ezek a régiók jól igazodnak az EU TENT-T transz-közlekedési rendszerhez, úgy az észak-déli, mint a kelet-nyugati relációban.

Valamennyi régió részt tud venni a határon átnyúló területi együttműködésben,

ami viszonylag helyre rakja és erősíti Magyarországnak a Kárpát-medencében

betöltött szerepét.

Jó illeszkednek e régiók a Duna és a többi makro-regionális stratégiához, keret-

rendszerhez, valamint organikus és sajátos területi együttműködést tudnak kifej-

teni minden irányban országon kívül és belül.

A három régió képviseletére vonatkozóan megfontolandó az Európai Unió Ta-

nácsa elnöklésében meglévő gyakorlatnak, a rotációs rendszernek az adaptálá-

sa. Emellett szól a megyék megerősített kompetenciája is./!/

Régió marketing és identitást növelő szempontból kedvező, hogy közismert latin

eredetű, történelmi földrajzi nevek illeszthetők e három régió megnevezésébe:

DUNA MENTI RÉGIÓ avagy DANUBIA

DUNÁNTÚLI RÉGIÓ avagy PANNÓNIA

ALFÖLDI RÉGIÓ avagy HUNNIA


2. táblázat Megyék és az új régiók GDP arányai az EU27 átlagához

Az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának százalékában (%)

(EU27-ek 2013. évi adatával)

Bács-Kiskun 44,5

Baranya 43,8

Budapest 141,8

Fejér 62,1

Győr-Moson-Sopron 81,6

Komárom-Esztergom 67,6

Nógrád 29,4

Pest 55,7

Tolna 48,3

Duna-menti régió - DANUBIA 63,87

Veszprém 45,2

Somogy 41,8

Vas 58,6

Zala 52,9

Dunántúli régió - PANNONIA 49,63

Békés 37,8

Borsod-Abaúj-Zemplén 40,5

Csongrád 47,7

Hajdú-Bihar 48,9

Heves 45,1

Jász-Nagykun-Szolnok 43,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg 35,7

Alföldi régió - HUNNIA 42,73

Forrás: számított adatok EUSTAT alapadatokból

A NUTS1 szint változását igényli a NUTS2 szint megváltoztatása. Az új felállásban a NUTS1 szint Magyarország lenne.

Hasonló megoldás több tagország esetében létezik.


4. ábra A három NUTS2 szintű regionalizáció területi együttműködésének irá-

nyai, fókusz-térségei

Forrás: saját szerkesztés

A változtatás aktualitásáról is szólni kell.

Az kedvező, hogy az EU rendelet szerint, a régiók átsorolása kb. 3 éves pe-riódust vesz igénybe.

Célszerű 2016-ra időzíteni a változtatást, mivel a Kohéziós alapokból tá-

mogatott régiók besorolását ekkor vizsgálja felül az unió.

5. ábra Az új három NUTS2 szintű magyarországi régió

Forrás: saját


4. Összegzés

A fentiekben a szerző vázlatosan kifejtette a magyarországi NUTS2 szintű ré-giók lehatárolása terén miért szükséges a továbblépés és a továbblépés milyen

irányban célszerű.

Röviden összefoglalta a lehetőségeket az Európai Unió dimenziójában, a ren-delkezései és a nemzeti érdekekkel összefüggésben.

A legfőbb adatokkal alátámasztva bemutatta az új magyar NUTS2 szintű ré-

giókat. Ezek:

DUNA MENTI RÉGIÓ avagy DANUBIA

DUNÁNTÚLI RÉGIÓ avagy PANNÓNIA

ALFÖLD RÉGIÓ avagy HUNNIA

Felvázolta ennek indokait és jelezte, hogy a változtatásra – véleménye szerint

– 2016-ban sor kerülhetne, összefüggésben a régióknak ekkor esedékes EU által tör-

ténő felülvizsgálatával.

Az új, organikusabb és az identitást növelő javaslatot a szerző szakmai, társa-dalmi vitára bocsátja, melynek eredményeként reméli, hogy a politikai döntéshozó is

elfogadja a javaslat alapvetését.

A szerző ez úton is megköszöni a kecskeméti konferencia szervezőinek mun-káját, profizmusát.

Budapest, 2014. július hó

Szilvássy István, elnök

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége István Szilvássy, president

Association of Hungarian Settlements’ and Regions’ Developers

Felhasznált irodalom:

AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETI MENETRENDJE - Elfogadva a városfejlesztésről

és területi kohézióról szóló 2007. május 24-25-i lipcsei informális miniszteri

találkozó alkalmából - CdR 164/2007 EN-KD/IM/bh EU BIZOTTSÁG ÉS TANÁCS KÖZLEMÉNYE - Zöld könyv a területi kohézióról

- Brüsszel, 6.10.2008 COM(2008) 616 végleges

CSOMÓS GÖRGY - KULCSÁR BALÁZS: A magyarországi NUTS 2 régiók

policentrikusságának vizsgálata - Debreceni Műszaki Közlemények 2009/1-2


NEMES NAGY JÓZSEF: A tér a társadalomtudományban - Hilscher Rezső Szoci-

álpolitikai Egyesület "Ember-Település-Régió" Budapest, 1998 VICENTE ÁLVAREZ ARECES (ES/PES): „A GDP-n innen és túl – A haladás mé-

rése változó világunkban” vitairat EU Parlament „Környezetvédelem, éghaj-

latváltozás és energiaügy” szakbizottság 2010.03.03.COM(2009) 433 végle-ges

ILLÉS IVÁN: Régiók és regionalizáció Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 1-23. p.

HAMVAS BÉLA: Az öt genius - Életünk könyvek, Szombathely1988

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Területi atlasz - Megyék, régiók Regioná-lis rendszer - http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1059/2003/EK RENDELETE (2003.

május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.) York, 183-214. o.

Macro-regions & Regions further development planning and statistical regions of Hungary

Documents

Transcript of Macro-regions & Regions further development planning and statistical regions of Hungary