GOTIKUS R IAK

M ÚvÉszrrrÖnrÉnert ÉsznpvÉteLer ecv rnesróc rrus nesrnunÁrÁsÁloz

Fehér lldikó

A budapesti Szépművészeti MÚzeum Reneszánsz csarnokában az á||andókiá||ítás egyik Íő ékessége a nyolc, festett ÍüIkében á||ó al|egorikus nőa|akokatábrázo|ó freskó. Az eredeti hordozóró| ..bőrében'' (csak a |egfe|ső rétegben) |e-Vá|asztott a||egóriákat az e|mú|t éVekben a Magyar KépzőműVészeti Egyetem(MKE) Restaurátorképző |ntézetének végzős ha||gatói restaurá|iák dip|oma-munkaként' A múzeum raktáraiban még öt a||egóriát őriz, ame|yek hason|ó á|-|apotban maradtak ránk, és további igen rossz á|lapotú, romos töredékeket ista|á|unk a gyűjteményben, ame|yek a|apján eredetiIeg köze| huszonnégy darab.bi| á||ó cik|ust rekonstfuá|hatunk. A Szépművászeti Múzeum ezen |egterjede|.mesebb freskiciklusának a gyűjteménybe Va|ó bekerü|ése után 'l00 évnek kel.|ett e|te|nie ahhoz, hogy a kutatás középpontjába kerü|Ve megta|á|juk pontosszármazási helyét, megismerjÜk keIetkezésének körü|ményeit, és megértsük acikIus festészeti jeIentőségét.

Az al|egóriákat Pu|szky Káro|y, a Szépművészeti Múzeum közvet|en e|őd-jének tekinthető országos Képtár igazgatója, 1894-ben itá|iai utazásai során,Perugiában |átta meg a Pa|azzo |sidori (ma: Pa|azzo Stocchi) e|ső eme|eli dísz-termének mennyezetén a terem ía|át díszítő Angya|i üdVöZ|et íreskóVa| együtt.1Az épü|et akkori tu|ajdonosai (a Bassardini, Seppi, és az lsidori csa|ád) máréVek óta szerették vo|na a pa|azzo fa|áról levá|asztani és értékesíteni a fres-kókat' de miután Perugia városának po|gármestere és műVészeti e|ö|járói nemtartottak rá igényt, így Pu|szky Káro|y a terem teljes be|ső díszi.téséhez jó áronhozzájuthatott., Ezekben az éVekben Pu|szky je|entős és nagy számú vásár|á-sokka| gyarapította az országos Képtár gyűjteményéÍ'." Az o|asz műpiac ekko-riban pangott, és Pu|szky igyekezett az árcsökkenést kihaszná|ni. Vásár|áspo-|itikája ekkor az Vo|t, hogy kevéssé ismert művészek e|sőrendű műVeit igye-kezett megszerezni. |gen sokat vásáro|t az ekkoÍ nagy számban |ebontásrakerü|t temp|omok és pa|oták kimentett Íreskói közü|.

ALLEGO

A mai formájában |eginkább a középkorhoz kölheiő Pa|azzo lsidorit az áV-

századok fo|yamán többször átalakították. Az épü|et értékét, a középkoron át aqUattrocento átalakításokig, jelentősen megnöVe|te a fa|ain be|ÜI megépített kÚt'

amely az alagsori szinten kb. 90 cm magas-ságban még etruszk Ía|rakású. A fe|sőbbszintekre is ebbő| a kútbó| húZták fe| azivóvizet. Az épület jelen|egi bejárata a ViaTeatro Mor|acchi Íelő| nyí|ik, a 15' század-ban is itt |ehetett be|épni aZ e|ső éme|etre,a |akótorony mindenkori reprezentációscé|okra haszná|atos termébe.

Az épü|et egykori másik bejáratánaknyomai a Piazza |V]or|acchi Íe|é néző hom-lokzaton ta|áIhatóak. A Jelenleg befa|azott'eredetiIeg fé|köríVesen záródó bejárattól|épcső Vezetett az a|agsori szintré. A |akó.torony mindkét homIokzatán jó| megfigye|-hetőek a kÜ|önböző építési periidusok aszabálytalanuI eIheIyezkedő abIakok ki-a|akításánál (1 . kép)'

1. Palazo lsidori(ma: Palazzo stocchi), PerugÍa' / Palazzo lsidorÍ(today: Palazzo Stocchi), Perugia.

2. A boltív freskódísztése feltárás közben.HáItérben a kÚt palástja, amelyet eredetílegszintén freskófestés borítoft. / The frescoin the arch under restoration. The sÍdeof the well in the backgroundorigi nally fresco covered.

A 15' század e|ső éVtizedeire tehető aoiano nobi|e szinI' azaz aZ e|ső emelet ki-a|akítása műVe|t, Íőúri igényt kie|égítő fes-tészeti dekorációkka| (2. kép). cornio|o de|-|a Corgna, a kor je|entős po|itikai személy-isége, a Íirenzei száműzetéséből Visszatérőhadvezér, 14.16-ban adott megrende|ést aterem o|dalfa|ainak és Íagerendás meny.nyezetének freskókka| Va|ó kifestésere.

A méreteiben is igen nagyszabáSÚ,6,3 x 9,8 méteres o|da|Ía|akka| rende|kezőterem magassága 4,1 méter, je|enlegi á|Ia'

potában sík leÍedésű (3. kép)' Az eredeti Ía bo|tozatot tartó szegmens boltíVek

hosszirányban három harmadra osztják a mennyezetet. AZ így kialakult meny-

nyezeti szakaszokba he|yezték el eredeti|eg a 3 X 10 darabból ál|ó a||egiíia-

68

cik|ust' o|y módon, hogy a három mennyezeti szakasz mindegyikében 11 ke-resztgerendát he|yeztek él. Ezekbe a hosszÚkás szakaszokba szöVetszerűenosszefont nád aIapozásra Vékony VakoIatréteget tettek, és ezekbe a szakaszok-

ba Íestették az a||egőriákat.Mindezen adatok magyarázatot adnak a

i Szépművészeti |Vlúzeumban őrzött a||egóriákszokatlanu| hosszúkás Íormá1ára, és arra is,hogy a Íreskók a szé|eknél a leghiányosabbak,

" a |egtöredezettebbek, mive| a kazettákból Va|ókieme|ésük során ezek a részek Vo|tak a |eo-inkább sérü|ékenyek.

í Az e|ső eme|eten a mennyezeti freskók|evá|asztása után a fa gerendázatot is |ebon-

' tották. Az eredeti á||apot megértését és e|mé.-'i leti rekonstrukcióját azonban nagyban e|ő-

segíti' hogy a nád alapozású freskótechnika

3. A2 első emelet mai állapotánakalapnjza. Két boltív ta|totta a

kazettás fa gerendázatot' / Thefloor plain of the 1st floor today.

4. A második emelet épg e re n d ázat a f res kót ij re d é k e k ke I.The undamaged wooden beam

w i th frescoe's f rag mentsof the 2nd Íloor

eredeti ÍoÍmájában és á||apotában maradt Íenn az épület három fe|ső szintjén azeredeti, 14. század végérő| származó ta gerendáZatta| együtt (4.- 5. kép). A má-ra már Iebontott, e|ső emeleti Ía gerendázatra erősített nád hordozó |enyomatanagyon szepen megmaradt (6. kép) az 1998-ban restaurá|t Hit a|legóriájánakhátoIdalán (|tsz.:1 16n.

Érdemes megÍigye|ni a |eválasztott freskik repedéshá|izatat is. Az a||e-góriákon ugyanis a kép te|jes íe|ü|etét Íüggő|eges és Vízszintes irányú, többé-kevésbé szabá|yosnak mondható repedéshá|ó borítja. RáadásuI a hiányok egyrészéné| a körvona| a repedések jrányát köVeti, ami jó| megfigye|hető pé|dáu|Luxuria vagy a Hit a||egóriáján (7. kép\' Ez a je|enség is ai emtített nád hor-dozóVa|, pontosabban annak hordozójaként a famennyezet egymásra me-rő|eges deszkáiVal magyarázható. NyiIvánva|óan - a VakoIatréteg Vékonyságamiatt Va|ószínűleg a freskók e|készülése után nem sokkal, - a mennyezetdeszkáinak mozgása következtében, aZ a||egóriák is a deszkák eIrendezésénekmegÍeIe|ő szerkezetben repedtek meq.

Ezek után Vizsgá|juk meg az Angya|i üdvöz|et repedéshá|óit is, miveI tudjuk,hogy ezt nem famennyezetre, hanem fa|ra Íestették (10. kép). AZ a||egóÍiákná|jóva| nagyobb méretű képen a Ía|Íreskókra jel|emző szabá|yta|an repedésekke|

ta|áIkozunk' Nyoma sincs az egymásra mé-rŐ|eges, szabá|yos repedéseknek'

Visszatérve az a||egóriák restaurá|á-sához, a Íreskók tisztítáSa közben a Íelszí-nen barnás-szÜrke e|színeződésként je|ent-

kező, és szokat|an módon a fe|szín a|attirétegekben is kimutatható, sötét színű, bar-nás anyag kerü|t e|ő. A szennyeződés ere-detét nem |ehetett a Íe|színi szennyező-dések ..beszivárgásáva|'' vagy VaIamilyenismeret|en kötőanyagga| magyarázni, ezt isa nádréteg okozta.

A terem o|da|fa|án szintén ta|á|kozunkÍreskódíszítés nyomaiva|. A nagyon töredé-kes, és csak részben fe|tárt Íreskó je|en|egi

5. Részlet a második emelet mennyezetérőI.Jól látszÍk a vakolat alapjául szolgáló nádszövetszerÚ mintázata. / Detail of the 2,o floorceiling. The fabricJike pattern of the cavefoundation of the mortar is clearly vísible.

' 6. Az eredeti vakolatrétega Hit a egóriájának hátoldalán. / The origina|mortar layer under the íigure of allegory of Fides.

á||apotában alig érteImezhető. Szembetűnőf! azonban, hogy Herku|es neve Írássza|agon

\1.több he|yen is jó| kivehető. A Pa|azzoStocchi-|sidori történetérő| az Utóbbi éVekkutatásainak köszönhetően egyre bóVü|nekismereteink. Francesco F Mancini, a peru-giai egyetem műVészettörténész proÍesszo-ra kutatásai során nemrég e|őkerü|t |evé|táriadatok a|apján tudjuk az egykori tulajdo-nosok nevét, ismerjÜk a megrende|ő csa|á-dot, és képet kapunk a Íreskik 19. száZadVé9i á||apotáró| is."

A perugiai Pa|azzo Isidori épü|etéVe|kapcso|atos |egkorábbi írásos dokumentum'1871-bő| származik. FrancescoBassardini, az akkori tu|ajdonos, |eVé|ben tájékoztatta a po|gármestert, hogyszándékában áll a pa|ota ÍalaiÍó| |eválasztani és a Városnak e|adni azokbó| aÍreskókbó|' ame|yek a Íö|dszinten ta|álhatóak. Francesco Bassardini leve|óre -

70

tudomásunk szerint - a po|gármester nem Vá|aszo|t, így örökösei néhány éVmú|va az ajánlatot megismételték. A Város Vezetése ezután kinevezett egyháromtagú, szakér1őkbő| á|ló bjzottságot, hogy íté|jék meg a freskók á|lapotátés jelentőségét. A szakértők beszámo|ója fennmaradt, és ez aZ egyet|en írottÍorrásUnk a Budapesten őrzött a||egóriák eredeti eIhe|yezéséVe| kapcsoIatban.

Az '1889. május 9-én ír1 je|entés |ekja, hogy a terem bo|tozata három rész-re osz|ik, mindegyikben 11 keresztgérenda ta|á|ható' A keresztgerendák 30hosszúkás Íormátumú Szakaszt je- l:.1a|ö|nek ki a mennyezeten, ame|yek ...] . .. ,

szé|essége egyenként 0,4 méter, .hosszúsága 2,8 méter. Számunkraazértvan kü|onösen nagy je|entősé- . ige ennek a |eírásnak, mert nem csaka Íreskók eredeti eIheIyezésére,szokat|an formátumára ad magya-rázatot' hanem megtudjuk be|ő|e aztis. hogy a SzépműVészeti Múzeum-ban őrzött freskósorozat (13 viszony-

7' A Hit allegóriáia (részlet), restaurálásközbe n, tö m ített ál lapotban.A ruhán iól látszk a sztjrkés-

barn a elszíneződ és (resku rálta:Maszelka János, Bendel Judit).

The allegory of Fides, detail underconservation (fi ed state)

The greyish-brownish dÍscolourationon the clothing is clearly vÍsible(conserved by: Maszelka János,

Bendel JudÍt).

|ag te|jes. és 10-1 1 igen töredékes nó-a|ak Vagy figuratöredék) eredeti|egegy köze| 30 darabból ál|ó sorozat-

figura jó| kivehető Vo|t, a másodikszakaszban már nem |ehetett biz-tosan |átni, hány nőa|ak rej|ik a me- .: .. ... .

sze|és a|att. A harmadik .,uku",ü".n . . ]...] i

nyolc Íreskót em|ítenek "in discreto ].,' istato di conservazione'', a hiányzó ..

kettő közü| egyet már ekkor átü|tettek Vászonra, á||apotának jobb megőrzéseérdekében. igy öt év mú|Va, 1894-ben, amikor Pu|szky Károly itá|iai Vásár|ásaisorán Perugiában járt, már ő sem láthatta a terem te|jes mennyezeti díszítését.

A vásár|ási dokumentumokbó| megtudjuk, hogy Pu|szky, Va|óSZínű|eg afreskók rossz á||apota miatt, már csak huszonnégy a||egiriát vásárolt meg. Sze-retnénk kiemelni azt a tényt' hogy Pulszky Káro|y még eredeti he|yükön, .'|ábon',

|átta a freskókat. Ugyanis feíismervén az a||e-góriák mLivészeti ónékét, nem csak a Véte|-árat Íizette ki értÜk, de ő rende|te meg huszon-három freskó nádÍonatú Vakolatról Va|ó |eVá-|asztását éS átültetéSüket rézdrolhá|óra, azekkor tizenöt |emeszelt nőalakró| a mesze|ése|távolítását, sőt - nyi|vánva|óan a tuIaidonoskérésére -, az eredeti hordozó, a gerendáZatmegtisztÍtását is' lVindezekrő| a mUnká|alokate|VégZó restaurátor, Brigi Domenica számáraa Vásár]ás Után egy éVVel. 1895-ben kiá||ítottkiÍizetési jegyzékbő| énesülÜnk..

A töredékekke| kapcso|atban fe|merÜ|őegyik |egnehezebb kérdés aZ a|legóriák iko-nográíiai meghatározása' Vo t, aki a Hét sza-bad művészet a||egóriá]át |átta a nőaiakok.ban, mások, Giovanni PreVitaIi Vé|eményéte|fogadva' kardiná|is éS teo|ógia] erények áb-rázo|ásának tartották a sorozatot, ame|yetkiegészít a Vita activa és a V]ta Contemp|a-tiva a||egóriája.u Previta|i szer nt eredetileg ahét erényt analóg e||entétpária. a hét főbűn

8. A Remény allegórÍája (részlet)'I et Í sztított áI l ap otb an(restaurá|ta: Pásztor Gábol. / The figureof allegory of Spes, detail, cleaned(conserved by: Pásztor Gábor).

kísérte, amely töredékeiben a fennmaradtsorozatban is megta|á|ható' PrevitaIi meg-határozását az Ú)abb kutatások eredmé.nyeként annyiban szeretnénk kiegészíteni'

hogy a castitas (|tsz.:1261.), a Sapientia (|tsz ':1262\ ' és a Prodiga|ita'(|tsz.:.í363) megszeméIyesÍtése is fe||elhető a sorozatban. Az a||eóóriákazonosításában sokat segítenek a kísérő Íeliratok, ame|yeket, sapientia |atinnye|Vű Íe|iratának kivéte|éVe|, az ismeret|en szerző a trecento és a qUattro-cento idején haszná|atos közép.oIasz nyeIvjárásban Írt. A Verseket Mario SaImiközö|te e|őször 1 954-ben.,

72

Az allegóriák a négysoros Versekben egyes szám első szemé|yben mutat.koznak be' je||egzetes Vonásaikat, attribútUmukat kieme|Ve. A Íelirat, Luxuriát ésPrudentiát kivéve, mindegyik képen a figurák a|att talá|ható. A figurák azonosí-tásának pontosítását Íőként azok a darabok tették |ehetővé, ame|veket az utób-bi óVekben restaurá|tak' Több esetben érte|mezhetőbbé Vá|tak az attribútumokés a fe|iratok. A |egszebb pé|da erre a Remény a||egóriája, ame|ynex nem csaKa korábban nehezen o|Vasható szöVegét sikerü|t pontosÍtani az 1991.es restau-rá|ás Ío|yamán, hanem a töredék a|só részén |évő, korábban értelmezhetet|enírástekercs szófosz|ányai is olvashatóbbakká váltak (9. kép).

Voglieme I'occhio aprireMeco sperando che verdeColore produce giustoFructo dopo ,l ÍioreMint korábban em|Ítettük a Íreskók fa|ró|

Va|ó |evá|asztása e|őtt, 1889-ben, készü|t egy|eírás a terem díszítéseirŐ|. Ebben szereoe| abejáratta| szembeni fa|on egy Angyali üdvöz-|et freskó (1 0. kép)' Az épÜ|et feltárását 1993.ban még nem restaurátorok, hanem kő-műVesek kezdték e|, mivel akkor még nemtudták' hogy műem|ék-épü|etrő| van szó.Szóbe|i köz|ésükbő| tudjuk, hogy a bejárattalszembeni fa|on egy nagyméretű Íü|két talá|-tak, amit ők lebontottak és befa|aztak. |Vlive|az áta|akÍtásnak errő| a fázisáró| semmi|Ven

9. A Remény allegóriája (részlet),

(N yi ssátok rám szem ete ketVelem egyÍjtt remélve, hogy a zöldszin igaz gyijmölcsöt hoza Virágzás után.)

tömÍtett állapotban(restau rá|ta: P ásrto r Gábo1'

The figure of allegory oÍ spes (detaÍl),filled state(Conserved by Pásztor Gábor).

dokumentáció nem készÜlt, nem tudjuk tény-szerűen rekonstruá|ni, hogy ez a fÜ|ke mekko-ra Vo|t és hogy pontosan hogyan he|yezkedette|. Bizonyosnak látszik, hogy a szintén aSzépművészeti Múzeumban őrzöti, az a||e-góriákka| együtt Vásáro|t, és stílusában isazokhoz szorosan kapcso|ódó Angya|i üdvöz-let Íreskó kapott he|yet eredeti|eg ebben a fü|.kében. Ezt a kép mai álIapota, Íeltűnően hu||ámos feIszíne is a|átámasztja. A Ía|-ró| történt |evá|asztás után a freskót valószínrileg azonna| átüItették VászonÍa.

Az értékesítésné| már igenAngyaii ÜdvöZ|et, mivel PUlsZkya|]apotÚ allegórjákért (Hit, Erő,1387 koronát fizetett'

rossz á||apotban lehetett eZ a ',kiegyenesített''Káro|y 462 koronáéft )Utolt hozzá, míg a jobblgazságosság, Vita contempIat jVa) egyenként

cI

ii

:

!-

t ,t1

1o. Angyali ÚdvöZlet' Budapest, szépmúvészetí Múzeurr,AnnunCiatían. Budapest, Museum of Fine Arts.

lgen valószínűnek tűnik, hogy a Pa|azzo |sidori elsó eme|eti termet Vagyannak egy levá|asztott részét _ a pa|ota tu|ajdonosai eredetileg kápo|nakénthaszná|ták' Ezt a íunkciót aZ js a|átámasztja, nlgy u t'"""nJJs'a quattrocentoerény- és bűnábrázolásai szjnte kizárólag szakrá-|is környezetben ÍordUInak e|ő:kápolnák,

19mqlomok Ía|án, egyházi szovegek iIlusztrááiója'é;i, oItárképekenVagy' sirem|ékeken. A mennyezeten eIhelyeiett erények szlrepét ]eIen esetbenUgy-js érte|mezhetjük, hogy azok a kápolnába lépó híVőket le|k||eg elÓkészitették és bevezették a szakrális

'környezetbe. A) erények 1á. oonox1 ity"nfunkcjóját Giotto padovai kápo|ná]áig VisszavezethetjÜk, o"'unn"r köZe|ebbjana|ógia a sienai Pa|azzo PUbbIico kápolnája, amelyet ózintén egy V|lági cé|okatszoIgá|ó épület reprezentáciis szintjére épitettek.

' Pulszky Károly 1894 szeptember .] 3-án aZ Angya]i üdvöZ|et freskóVa| együtthuszonnégy a|legóriát VásároIt. A töredékek egy őszét

" t"uátu..tu" során Vá.szon hordozóra ü|tették át, nagy részüket aZ l óáo-as évet<ig .eÁmrtyen .ooon

7T

nem restaurá|ták Vagy konzerválták. A vásárlás után húsz éweI Peregriny Jánosmindössze tizenhárom a||egóriát veit a jegyzékébe. A mÚzeum se|ejtraktárábakerÜlő tíz-tizenegy töredéknek ma már a|ig Van esztétikai értéke, szerepük mind-össze dokUmentatíV je||egű' Nyi|vánva|óan már Peregriny idejében sem Iehetetto|yan Íokon műtárgyként érteImezni őket, hogy a jegyzékbe bekerü|jenek'

|tt ke|| fe|tennünk azt a kérdóSt, hogy Pulszky Károly miért Vásáro|ta megezeket az igen romos á||apotú freskókat, és ráadásu| i|yen nagy számban!Nyilvánvalóan azért. men ő még |átta ezeket a freskókat eredeti környezetük-ben és szándékában á||hatott itthon, az újonnan épü|t országos Képtár VaIame-lyik nagyobb termé|:en, a Pa|azzo Isidori kápo|nájának rekonstrukciója' Az a||e-góriáknak már majdnem fe|e Pu|szky idejében sem VoIt Öná||i képként értéke|-hető, a másik Íe|ének js aZ ad jelentőséget, hogy egyet|en cik|us rószei Vo|tak.A ',kiegyenesített'' Angya|i Üdvöz|et is - mint korábban |eírtuk' _ már a vásár|ásidején is igencsak romos |ehetett' Összegezve csak arra gondo|hatunk, hogyPu|szky Káro|y nem ..képeket'' vásárolt ekkor Perugiában, hanem egy |akóto-rony kápoInájának te|jes freskódíszít ését, azza| a cé||a|, hogy az egyÜttest itthonVaIamilyen módon rekonstruá|ja'a

Jegyzetek

1 PEREGRINY J'I AZ országos |V]agyar szépműVészeti |Vlúzeum ál|agai. |||. réSz 1.fÜzet, Budapest, 1914' 671, 673-674, 680-682.

PIGLER A.: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967.714-7'lS.2 A Palazzo |sidori történetére Vonatkozó igen a|apos történeti áttekintést ad EE

t\y'ANc|N|: La Íormazione di Benedetto Bonfig|j (e a|cune considerazioni sul|a pitlura tardogoti-ca a Perugia). In: Benedetto Bonfigli e il suo tempo. Atti del convegno 1997, perugia, 1997.

3 |\,4RAV|K L.-SZ|GETH| Á.: Festményvásár|ások az országos Képtár és aSzépműVészeti Múzeum részére. ln: Pu|szky Károly in memoriam. szerk.: |\,4ravik L.Budapesl, 1988.

4 F.F' MANoIN| i'm. Ezúton is szeretném megköszönnj Prof' F.F' Mancininak, hogy]ehetőVé tette számomra' hogy Íe|méréSeket végezzek a Pa|azzo |Sidori épÜ|etén.Va|amint azt, hogy aZ éVek óta Íolyó egyÜttműködésse], konzu|tációkka| seqitettemunkámat.

5 Budapest, Szépművészeti |\4Úzeum, lrattár,6 B. van MABLE: The Development of the ltalian Schools of pain.tino. Hague, 1924_

27. Vl .366.G.PBEVITALI: Affreschi di Cola petruccioti. in: paragone Arte, 1966/t. 33_49.7 M.SALI\,4|: Un ciclo di affreschi umbri nella Galleria Nazionale di Budapest.

In; Bo||etino de|la Deputazione di stoÍia Patria per |'Umbria Vo|'L|' 1954.8 Kőszönettel taiozom az )TRA posztdoktorÍ bízottságának, amiért a kutatást

pasztdoktori ösztöndíjjal támogatta. )TKA nyilvántarLási szám: D 37981.

75