A cigányság az iskolában

Összeállította: Weinzierl Anett, PhD hallgatóPécsi Tudományegyetem – „Oktatás és Társadalom „Neveléstudományi Doktori Iskola 2013.06.07.

Lehetséges a változás? - A népesség egy hátrányos csoportjának

iskolázásában?- Amennyiben ez lehetséges, akkor mennyi idő alatt?

- 20-as, 30-as évek: iskolázással kell felemelni a paraszti tömegeket.Ez az irány folytatódik a szocializmus első éveiben.

- 60-as évektől a figyelem az iskolától távoli cigányság iskolázására.

A cigányság iskolázása• - 60-as évektől kutatók egész sora próbált megoldást

találni a lemaradó társ. rétegek, csoportok iskolázásának kérdéseire.

- A„hátrányos helyzet” fogalma megjelenik.- A szülők hiányos, vagy alacsony iskolázottsága különösen szembeötlő a cigányság esetében.

Fontos: a cigányság életmódja, életszervezése, szervezett munkához való viszonya sem azonos más, hátrányos helyzetű rétegekével.

- Réger Zita rámutatott az iskolától távol „eső” gyermekek felzárkóztatását célzó osztályok diszfunkcióira.

A cigányság iskolázása1990-es új önkormányzati törvény.

A cigány kisebbség oktatásához nyújtott kiegészítő normatíva: a cigány óvodások, iskolások felzárkóztatása, korrepetálása. Törvényi szinten itt jelent meg először egy szakaszban a nemzeti kisebbségek oktatásával, de nem ad lehetőséget a saját nyelvnek-és kultúrának!

Kép forrása:

http://feol.hu/cimlapon/romak-az-iskolapadban-a-segely-feltetele-a-tanulas-1163440

Önálló cigány kisebbségi oktatás kialakulása

• 1993-as kisebbségi tv.- nemzeti kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatást a költségvetés kiegészítő normatívával külön támogatta. A támogatást az intézmény fenntartója kapta.

Hagyományos nemzetiségi oktatás területén: tannyelvű, kétnyelvű, vagy nyelvoktató iskolai programok.<- Ebbe illeszkedett a cigányságot érintő megoldás, de esetükben nem a saját kultúra, nyelv átadás a cél, hanem a magyar iskolázás.

• Oktatásért felelős minisztériumban: főosztály vállalta a cigány nyelvek oktatásba való bevezetését + megfelelő tanárképzés kialakítását.

• A megoldandó kérdések: Hogyan lehet a cigány tanulók iskolai lemaradását korrigálni, és a cigány nemzeti kisebbség kultúrájának oktatását megoldani?

Önálló cigány kisebbségi oktatás kialakulása

90-es évek eleje: Mind a romani (és ezen belül a lovári), mind a beás nyelv oktathatósága minimális mértékű.

Probléma: Mindkét cigány nyelv csak szóbelileg létezett, részben, vagy teljesen hiányzott a kidolgozott nyelvtana.Kettős feladat: nyelvet kellett volna modernizálni- elfogadtatni, és az érintett társ. rétegek gyerekeit bevonni.

• Várnagy Elemér (pécsi egy.) kezdeményezésére indul az egyetemi tanszék, és csoport. Célja: lovári nyelv ápolása, az ezt beszélők képzésekhez, diplomához juttatása.Papp Gyula és dr. Orsós Anna kezdeményezése: beás nyelv tudományos leírására, oktatása. Tudományos lépések a beás nyelv feltárására.

• Évtized 2. fele: A cigány kisebbségi oktatást a többi nemzetiségi oktatásnak megfelelően szabályozták.Indítható, ha legalább 8 szülő írásban kéri, hogy cigány gyermeke kisebbségi oktatásban vehessen részt.

Középiskola Érettségit adó középiskolába csak a cigány fiatalok

töredéke jut el, és köztük is magas a lemorzsolódók, kibukók száma.Az ösztöndíjrendszereken túl két alternatívával segítik a részvételüket a középiskolában:

1. Nemzetiségi gimnáziumok mintájára szervezett középiskola. Pl. Gandhi Alapítványi Gimnázium->D-dunántúli térség ált. iskoláiból toborozza a cigány tanulókat.Kalyi Jag Nemzetiségi Szakiskola->fővárosból toboroz, szakmai előképzést nyújtandó.

Ennek a megoldásnak a lényege: A cigányság a többi magyarországi nemzetiséghez hasonlóan önálló kulturális népcsoport.

.

Középiskola2. Interkulturális paradigmához közelítő

modell-intézmény jeleníti meg. DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS SZAKISKOLA, KÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM (Szolnok). Programjának, gyakorlatának lényege a roma és a környezeti kult. együttműködésének megvalósítása. Programjának része a cigány kult. és nyelv tanulása. (p. ünnepségeken állami-és cigány himnuszt is énekelnek).

Tanévnyitó után

Felsőoktatás és pedagógusképzés

• Erőfeszítések:- cigány fiatalok minél nagyobb számú oktatása- cigánysággal kapcsolatos ismeretek tananyagba való bevitele

Bizonyos főiskolákon, egyetemeken évről-évre nő a cigány hallgatók száma, és olyan szakokon is megjelennek, ahol korábban egyáltalán nem.

• Felsőoktatási intézmények (ELTE), civil szervezetek (Soros Alapítvány, Romaversitas stb.) készítik fel a roma fiatalokat a továbbtanulásra.

• Évezred fordulója után: óvodapedagógusi, tanító-és tanárképző, védőnő, szoc. munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus képzést végző intézmények indítottak kurzust a cigánysággal kapcsolatos ismeretekből. Ezek nem kötelezők, nem feltételei a diplomának.

• 2001-es ombudsmani jelentés: Sok pedagógus előítéletes a cigánysággal szemben, ennek a cigánysággal kapcsolatos Ismeretek hiánya is oka ennek.(Forray R. Katalin : Hátrányos helyzet- a cigányság az iskolában)

Felsőoktatás és pedagógusképzés• Réger Zita rámutat arra, hogy a pedagógusok szerint cigány tanítványaikkal kapcsolatban

elsődleges probléma, hogy nyelvi nehézségeik vannak, nem értik a tankönyvek nyelvét, a tanár beszédét, a feladatokat, kicsi a szókincsük. Nyelvi művelődésükből hiányzik az iskoláskor előtti írás-olvasásra szocializálás. (Réger Zita, 2001)

•Javaslatai: iskola előtti nevelés (2-3 éves korban), időben elkezdett felzárkóztató nevelés, cigány-nem cigány gyermekek közötti szakadék áthidalása pl. cigány mesekönyvek az iskola polcain stb.

• Babusik Ferenc kutatásában rámutatott arra is, hogy már az óvodába járó roma gyerekek aránya is alacsony, és az 5. életévtől kötelező óvodai (ez azóta megváltozott, 3.évtől) részvétel sokszor csak az utolsó fél évre korlátozódik.(Kutatás 1998/99. tanévben azon ált. iskolák körében, ahol a roma tanulók aránya meghaladta a 8,5%-ot.)

• Egy jó példa:(Az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapítványi fenntartású. 2000 óta működik Kelet-Magyarországon, a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, a berettyóújfalui kistérségben. Hat telephelyen biztosít alkotási lehetőséget a 6-22 éves korosztály számára, képző- és iparművészeti, valamint táncművészeti ágon. Tanulólétszámunk 650, tanítványaink csaknem 70 százaléka hátrányos helyzetű, roma tanuló…. tanítványaik évente közel 500 díjat hoznak el hazai és nemzetközi rajz- és képzőművészeti pályázatokról! )

• Kép forrása: http://www.kalocsaineplap.hu/hu/programok/kek_madar_festival_igaz_gyongy_berettyo

Felsőoktatás és pedagógusképzés• Cigány gyerekek oktatása során a pedagógusoknak

speciális feladatokat is meg kell oldaniuk:- szociokulturális hátrányok kompenzálása- eltérő szokások/viselkedésmódok elfogadása- többségi társadalométól eltérő családi szokások / értékrend elfogadása- nyelvi hátrányok kompenzálása- előítéletekből, kisebbségi létből származó komplexusok kezelése- pedagógus saját előítéleteinek lekezelése- nem cigány környezet részéről megnyilvánuló előítéletek

Homogén cigány, és cigány többségű iskolák velejárója a pedagógusok szelekciója is. A pedagógusok többsége nem tanított szívesen ezekben az iskolákban. Félnek a megoldandó feladatoktól, a presztizs veszteségtől, ha ilyen iskolában tanítanak. (így élik meg), sokszor nem megfelelő szakmai képzettségű tanárok tanítottak. (Havas Gábor- Kemény István- Liskó Ilona kutatás, 2001)

Felsőoktatás és pedagógusképzés

• Pécsi Tudományegyetem 2000: romológia szak indult.

A cigányság iránt érdeklődők diplomát kaphatnak ezekből az ismeretekből, pár éve már doktorképzésben is van.Szimbolikus jelentőségű, mert ezzel teljessé válik a cigányság nemzetiségként való elismerése.

• Zsámbék, Szarvas: tanítóképzést végző főiskolák->romológia óvodapedagógusi, és tanítói szakok.

A hátrányos helyzet iskolai kezelése

• Lakóhelyi szegregáció• A elmúlt években erősödött a cigányok lakóhelyi elkülönülése,

ami nehezíti a helyzetet. Sorvadó aprófalvak, leromló nagyvárosi lakónegyedek, egykori munkáskolóniák „elcigányosodása”,.

• A beköltöző cigány családok jelenlétére való reagálás: nem cigány családok elvándorlása. A folyamatot sokszor önkormányzati intézkedések is segítették. (Havas Gábor-Kemény István-Liskó Ilona kutatás, 2001)

• Iskolai szegregációJelen van a cigány tanulók iskolák közötti, és iskolán belüli elkülönítése.

Az iskolafenntartó nem köteles minden iskolában cigány oktatási programot szervezni. Kijelöl egy,v. több iskolát, ahol oktatja őket.-> szegregált iskola.

• A nem cigány szülők elviszik a helyi iskolából a gyerekeiket, ha ott túl magas a közös osztályba járó cigány gyerekek száma.-> így is kialakulhatnak homogén, szegregált cigány tanulókból álló iskolák.

A hátrányos helyzet iskolai kezelése

• Havas-Kemény-Liskó kutatás (2001): olyan iskolákat vizsgáltak, ahol a cigány tanulók aránya elérte, vagy meghaladta a létszám 25%-át.

• Ezen iskolák 1/3-a külön osztály működtetett a tanulásban „enyhén gátoltnak minősített tanulóknak”. Kis létszámú iskoláknál nagy eséllyel kerültek be a cigány gyerekek ezekbe az osztályokba.

Azokban az iskolákban, ahol magasabb volt a cigány tanulók száma, nagyobb eséllyel kerültek be az un. gyógypedagógiai osztályokba.Intézményi és etnikai szegregáció általában együttesen van jelen.

Speciális osztályok: a gyerekeket felzárkóztató, vagy kisegítő osztályokba sorolják, és csak nagy ritkán kerülnek be tagozatos osztályokba.Az elkülönítés nem kizárólag etnikai alapon működik, keverednek bele faji diszkrimináció elemei is, valamint az általános érvényű társadalmi szelekció elemei is.->Iskolázatlan, alacsony jövedelmű nem cigány családokból is kerülnek be tanulók olyan osztályokba ahova elsősorban cigány gyermekeket „különítettek” el.

•Kialakulnak a szegények, leszakadt társadalmi csoportok iskolái.

A hátrányos helyzet iskolai kezelése

• Kisegítő osztályok: cigány tanulókat már a beiskolázásnál különválasztják, szocializációs hiányosságokra hivatkozva. (bevett gyakorlat). 80-as évekig a kisegítő o.-ok száma nőtt, azóta lelassult.

Az alföldi megyék iskoláiban fordultak elő leggyakrabban a kisegítő o.-ok. Minél nagyobb volt az iskola, annál valószínűbb volt, hogy voltak kisegítő osztályai. Azóta némileg erősödött az iskolák döntéseinek társadalmi ellenőrzése. A gyerekek kisegítő osztályba helyezéséről az áthelyező bizottságok, gyógypedagógiai bizottságok, de az érintett intézmény pedagógusai is beleszólhatnak.Sajnos a szigorítások ellenére is vannak kiskapuk.

A hátrányos helyzet iskolai kezelése

• Magántanulók: azokban az iskolákban, ahol magas a cigány tanulók aránya, a pedagógusok elmondása szerint 6-7. osztálytól kezdve nehéz velük dolgozni, korábban kamaszodnak, kezelhetetlenek.

• A szegény szubkultúrákban a gyerekek hamarabb kénytelenek felnőtté válni,de az iskola ezeket etnikai sajátosságként kezeli. Régebben az iskolák a bukott, évismétlős cigány gyerekeket felmentették ,így legálisan maradtak ki az iskolából. Ez bevett megoldás volt. Azóta megszigorították, de ma is létezik egy legális kiskapu: magántanulóvá minősítik át őket,és felmentik őket a rendszeres iskolába járás alól.

•Hivatalosan tovább oktatják őket, záróvizsgát is kell tenniük, de ez a gyakorlatban nem sokat ér. A megszerzett bizonyítvány mögött nincs minőségi tudás, így a középfokú továbbtanulás esélye csökken.

Kezdeményezés• 2002 ősz: oktatási kormányzat új rendelete az integrált

oktatásról, és segítő szakmai hálózatról: A hátrányos helyzetűek pedagógiai segítésére vonatkozó kiegészítő normatíva csak akkor vehető igénybe, ha a hátrányos h. tanulók a többi tanulóval együtt kapják meg a pedagógiai szolgáltatást.

• Integrációs hálózat pontjai.pályázatok útján vál. ki, és a leghátrányosabb régiókban lévő ált. iskolák. Vállalták, hogy megvalósítják az integrált oktatást, és adaptálhatóvá teszik.

• Szakmai tanácsadók segítik az intézményeket. Régiós központok->a hálózat teljes működésért a bp.-i központ felel.

• Nem a tanulót, hanem az intézményt kívánja motiválni és fejleszteni úgy, hogy fel tudja zárkóztatni a hátrányos helyzetű tanulókat.

• Gyerekeket vegyes osztályokba helyezik, és a vegyes csoportokat új módszerekkel fejlesztik.

Lehetséges utak• 1. Az egyik lehetséges megoldás tehát az, hogy a roma

közösség önálló nemzeti, etnikai csoport. Nyelve, kultúrája eltér a magyartól, és a többi nemzetiségétől is. Tv. szerint, ha igénylik, saját nemzetiségi oktatást kaphatnak.

• 2. A hátrányos helyzetűekre koncentrál. Úgy kell fejleszteni, hogy az iskola követelményeit, a hagyományos körülmények között teljesíteni nem képes tanulók is haladni tudjanak a többiekkel.

hhh: halmozottan hátrányos helyzetűekcél: nekik is legyen helyük az iskolában, és legyen esélyük teljesíteni, továbblépni.Alapvető cél a felzárkóztatás, a befejezett iskolai végzettséghez juttatás.

A közelmúlt eseményei• Nagy port kavart Balog Zoltán nyilatkozata a cigány iskolákról. Szerinte nem szegregálásról, hanem felzárkóztatásról van szó.

• Balog Zoltán nyilatkozata azért keltett bizonyos berkekben felháborodást, mert ha a módosításokat elfogadják, a felzárkóztatás leple alatt valójában szegregáció valósulhatna meg az iskolákban. A „felzárkóztatás” leple mögé bújva látszólag megvalósulnának az integrált oktatás céljai, aminek következtében azok az iskolák, akik ezt megvalósítanák, további EU-s támogatásokban részesülnének.

Félő, hogy még azok az iskolák is, akik eddig példamutatóan harcoltak a szegregáció ellen, és törekedtek az integrált oktatásra, a várható támogatások reményében külön padba ültetik a roma diákokat.

Természetesen véleményem szerint az integrált oktatás lenne célravezetőbb, azonban ehhez feltétlen szükség lenne tárgyi-és szakmai támogatást nyújtani a pedagógusoknak.

A közelmúlt eseményei• „ Márpedig az Alaptörvényt már módosító, a március 29-én, a KIM által benyújtott jogszabálytervezet kifundálói éppen ezt szeretnék elérni. Az esélyegyenlőségi törvény eddigi gyakorlata szerint alig volt mentség az iskolai szegregáció alól. De ha a módosítást megszavazzák, – aminek persze társadalmi vitája nem volt – akkor az a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációja alól könnyedén mentesülni lehet: elég csak a „felzárkóztatás” varázsigéjét hangoztatni. …. Így az állam azt gondolja, hogy kipipálta az integráció kérdését, hiszen az iskolák egyharmadában jelenleg törvénytelenül működő cigányosztályok nem is szegregálnak, hanem „felzárkózatnak”. E furmányos huszárvágással megkaphatja az állam az EU-tól az integrációra szánt euró milliókat, miközben azt valójában a „legalizált szegregáció” konzerválására fogja költeni, hogy a többségi gyerekeknek ne kelljen végképp érintkezniük cigány gyerekekkel. „

(Balog Zoltán azt üzente…, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Dinók Henriett 2013.04.10)

A közelmúlt eseményei• 2013. május 26-án, délután több százan tüntettek az Emmi

(Emberi Erőforrások minisztériuma) előtt az iskolai szegregáció ellen. Dinók Henriett, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott, hogy a kormányzat legalizálni szeretné a szegregációt. Véleménye szerint ugyanis az elkülönítést tiltó bírósági ítéletek ellenére továbbra is elkülönítve oktatják a roma diákokat.

• Kiemelte azt is, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 200 homogén cigány iskola működik, további 700 intézményben pedig külön osztályokban tanítják a roma diákokat.

• A szervezők emlékeztettek arra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, ami az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt is módosítaná.

A közelmúlt eseményei• Ennek következményeként állításuk szerint a

„felzárkóztatás leple” alatt legalizálni lehetne a szegregációt. Meglátásuk szerint azonban a 'társadalmi felzárkózás' legfontosabb eszköze éppen a felkészült, korszerű pedagógiai módszerekkel végrehajtott integráció lenne.(Tüntetés az Emminél: "nem az utcára, hanem iskolába akarunk járni„, hvg.hu, 2013.05.26)

A közelmúlt eseményei• Beszélgetés 2013.05.24-én az egyik kereskedelmi TV-

csatornán, Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökével.A beszélgetés során kifejtette, hogy a Gyógypedagógiai Tagozat véleményét tolmácsolta akkor, amikor arról beszélt, hogy sokak véleménye szerint először szegregálni kell ahhoz, hogy integrálni lehessen.

• Meglátása szerint az érintett gyerekeket külön kellene fejleszteni, és a pedagógusokat személyi-tárgyi támogatással kellene segíteni munkájukban. Erről azonban senki sem beszél szívesen, hiszen költséget jelentene.

• Természetesen nem támogatja a szegregációt.

Kép forrása: http://www.tani-tani.info/sites/default/files/102_lritok.jpg

Felhasznált irodalom• Babusik Ferenc (2002): Kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolákban. In:

A cigány népesség esélyei Magyarországon. Kávé kiadó Bp.• Forray R. Katalin : Hátrányos helyzet- a cigányság az iskolában• Réger Zita (2001): Cigánygyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei,

Iskolakultúra-könyvek 8, Iskolakultúra Pécs• Havas Gábor-Kemény István-Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános

iskolákban, Oktatáskutató Intézet, Budapest • Vári Péter – Auxné Bánfi Ilona – Felvégi Emese – Rózsa Csaba – Szalay Balázs

(2002): Gyorsjelentés A PISA 2000 vizsgálatról, Új Pedagógiai Szemle 2002 január

• Internetes források:• Balog Zoltán azt üzente…, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány,

2013.04.10http://www.commmunity.eu/cfcf/2013/04/10/balog-zoltan-azt-uzente/

Letöltés ideje 2013.04.19

Igazgyöngyre leltek a kalocsaiak• http://www.kalocsaineplap.hu/hu/programok/kek_madar_festival_igaz_gyongy_berettyo

Letöltés ideje 2013.04.19

• Tüntetés az Emminél: "nem az utcára, hanem iskolába akarunk járni„, http://hvg.hu/itthon/20130526_tuntetes_emmi_elott

Letöltés ideje 2013.05.26

• Köszönöm a figyelmet!