AR

TN

ER A

NN

AM

ÁR

IAA

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓ A

LULN

ÉZET

BEN

AR

TN

ER A

NN

AM

ÁR

IA

Glo

baliz

áció

alu

lnéz

etbe

n

ELN

YO

MO

TT

CSO

POR

TO

K

– LÁ

ZA

DÓ

MO

ZG

ALM

AK

(Kés

zült

a P

olit

ikat

örté

net

i A

lapí

tván

y tá

mog

atás

ával

)

Tar

talo

m

BEV

EZET

Ô .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

I. r

ész:

A g

loba

lizá

ció

társ

adal

mi

hat

ásai

. .

. .

. .

. .

. .

. .

. .

5

1.R

END

SZER

MEC

HA

NIZ

MU

SOK

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

51.

1.A

glo

baliz

áció

tar

talm

a . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

51.

2.A

glo

baliz

áció

kib

onta

kozá

sán

ak o

bjek

tív

és s

zubj

ektí

v fe

ltét

elei

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

1.3.

A g

loba

lizác

ió a

laps

truk

túrá

ja: a

hie

rarc

hia

. . .

. . .

. .5

1.4.

Ki

kit

fin

ansz

íroz

? .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.51.

5.A

pro

fitr

áta

esés

e .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2. A

GA

ZD

ASÁ

GI

MEC

HA

NIZ

MU

SOK

TÁ

RSA

DA

LMI

. . .

. . .

. . .

. . .

KÖ

VET

KEZ

MÉN

YEI

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.A

szo

lgál

tatá

si s

zfér

a té

rnye

résé

nek

ket

tôs

jele

nté

se .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

1. A

szo

lgál

tatá

sok

térn

yeré

se m

int

a pr

ofit

ráta

emel

ésér

e te

tt k

ísér

let

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.2.

A s

zolg

álta

táso

k m

int

a tá

rsad

alm

i po

lari

záci

ó kö

vetk

ezm

énye

i . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.A

glo

baliz

áció

mun

kaer

ô-pi

aci

hat

ásai

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

1.A

mun

kaer

ô sz

erep

e a

term

elés

ben

. . .

. . .

. . .

52.

2.2.

Fogl

alko

ztat

ás–m

unka

nél

külis

ég .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.3.

A m

unka

erô

érté

ke é

s ár

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.2.

4.M

unka

idô

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

52.

2.5.

Szak

tudá

s . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

6.Sz

aksz

erve

zôdé

s .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.7.

A m

unka

(nél

külis

égi)

kör

ülm

énye

k ro

mlá

sa .

.52.

3.A

glo

baliz

áció

jöv

edel

mi

hat

ásai

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

3.1.

Abs

zolú

t sz

egén

ység

? .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.3.

2.Jö

vede

lmi

diff

eren

ciál

ódás

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.A

glo

baliz

áció

ide

ológ

iai

és k

ultu

rális

hat

ásai

. . .

. . .

5 5

Meg

jele

nt

aN

emze

ti K

ultu

rális

Örö

kség

Min

iszt

ériu

ma

és a

Po

litik

atör

tén

eti

Ala

pítv

ány

tám

ogat

ásáv

al

ISB

N 9

63 9

350

66 4

Kia

dja

a N

apvi

lág

Kia

dó10

54 B

udap

est,

Alk

otm

ány

u. 2

.w

ww

. nap

vila

gkia

do.h

uEl

sô k

iadá

s: 2

006

@ A

rtn

er A

nn

amár

ia, 2

006

Jele

n k

önyv

et v

agy

ann

ak r

észl

etei

t ti

los

repr

oduk

áln

i,ad

atre

nds

zere

kben

tá

roln

i,

bárm

ely

form

ában

va

gyes

zköz

zel

– el

ektr

onik

us,

fén

ykép

észe

ti ú

ton

vag

y m

ásm

ódon

– a

kia

dó e

nge

dély

e n

élkü

l kö

zöln

i.

Min

den

jog

fen

nta

rtva

Prin

ted

in H

unga

ry

A k

iadá

sért

fel

elôs

Rév

An

drás

, a

Nap

vilá

g K

iadó

Kft

.üg

yvez

etô

igaz

gató

jaFe

lelô

s sz

erke

sztô

: Pál

völg

yi L

ídia

Fedé

lter

v: K

iss

Zsu

zsa

Szed

és:

Tör

delé

s: J

eges

Erz

siN

yom

ás, k

ötés

: Alf

adat

-Pre

ss, t

atab

ánya

Fele

lôs

veze

tô: W

. Cso

ma

Éva

igaz

gató

Meg

jele

nt:

.....

(A

/5)

ív t

erje

dele

mbe

n

HU

ISS

N 1

587-

6128

4.2.

1.R

észk

érdé

sek

– h

arm

adik

út

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

4.2.

2.A

ref

orm

izm

us g

yöke

rei

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

4.2.

3.„C

ivils

ég”

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

III.

rés

z: E

sett

anu

lmán

yok

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

1.V

ÁLS

ÁG

AG

LOB

ALI

ZÁ

CIÓ

BA

N: Á

TH

ÁR

ÍTÁ

S .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.A

Z19

97-E

SD

ÉLK

ELET

-ÁZ

SIA

IV

ÁLS

ÁG

RÓ

L .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.A

MU

NK

AER

ÔÁ

RÁ

VA

LK

APC

SOLA

TO

SST

AT

ISZ

TIK

AI

PRO

BLÉ

MÁ

K .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.54.

MIB

ÔL

TÁ

PLÁ

LKO

ZO

TT

AZ

AM

ERIK

AI

„IT

-BO

OM

”? .

. . .

. . .

. .5

5.S Z

EGÉN

YSÉ

GÉS

JÖV

EDEL

MI

DIF

FER

ENC

IÁK

AZ

USA

-BA

N .

. . .

.56.

A M

UN

KA

FOR

MÁ

LIS

ALÁ

VET

ÉSE

AT

ÔK

ÉNEK

: A

GÖ

RÖ

GPÉ

LDA

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

7.L E

CSO

RO

GA

JÓLÉ

T?

– ÍR

OR

SZÁ

GC

SUPA

SZO

N .

. . .

. . .

. . .

. .5

8.P I

LLA

NA

TK

ÉPA

MA

IM

AG

YA

RV

ALÓ

SÁG

RÓ

L .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

Függ

elék

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

BR

AZ

ILSZ

AK

SZER

VEZ

ETI

VEZ

ETÔ

KN

YÍL

TLE

VEL

EA

SZO

CIÁ

LIS

VIL

ÁG

FÓR

UM

HO

Z(T

AR

TA

LMI

ISM

ERT

ETÔ

) .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5A

KC

IÓT

ÖR

TÉN

ET .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓK

RIT

IKA

ISZ

ERV

EZET

EK .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

1. t

áblá

zat

Álla

mi

szoc

iális

kia

dáso

k az

OEC

D-b

en,

az U

SA-b

an é

s az

EU

15-b

en 1

980–

2001

a

GD

P sz

ázal

ékáb

an .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

jelle

mzô

mut

atói

az

EU

15-b

en 1

975–

2004

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

197

3. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

jelle

mzô

mut

atói

az

USA

-ban

194

8–20

05 .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .1

994.

táb

láza

tA

fog

lalk

ozta

tás

egye

s je

llem

zô m

utat

ói

Mag

yaro

rszá

gon

199

7–20

04 .

. . .

. . .

. . .

. . .2

01

Irod

alom

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5 7

2.4.

1.In

divi

dual

izác

ió .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.2.

Hom

ogen

izác

ió .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.4.

3.N

acio

nal

izm

us .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.4.

4.A

hár

om é

dest

estv

ér .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.5.

Irra

cion

aliz

mus

ok .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.4.

6.Em

anci

pála

tlan

ság

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

II.

rész

: A

glo

bali

záci

óval

sze

mbe

ni

vilá

gmér

etô

elle

nál

lás

5

1.A

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓIM

MA

NEN

SFÉ

KEI

– A

TÔ

KES

TR

UK

TÚ

RA

BEL

SÔEL

LEN

TM

ON

DÁ

SAI

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.A

TÔ

KE–

BÉR

MU

NK

AEL

LEN

TÉT

KEZ

ELÉS

ÉNEK

HA

GY

OM

ÁN

YO

SFO

RM

ÁI .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

Szak

szer

veze

tek

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.1.

A s

zaks

zerv

ezet

ek é

s az

új

típu

sú

civi

l m

ozga

lmak

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

2.A

sza

ksze

rvez

eti

har

c je

llege

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

A s

zoci

álde

mok

ráci

a al

kon

ya .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.3.

Ále

llen

állá

s: r

etro

grád

an

tigl

obal

izm

us .

. . .

. . .

. . .

.5

3.A

KÁ

RV

ALL

OT

TA

KÉR

DEK

VÉD

ELM

ÉNEK

ÚJJ

ÁSZ

ERV

EZÔ

DÉS

E .

. . .5

3.1.

„An

ti-”

, „al

ter-

” va

gy „

-kri

tiku

s”?

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.R

egio

nál

is k

itek

inté

s .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

1.La

tin

-Am

erik

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

2.És

zak-

Am

erik

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

3.N

yuga

t-Eu

rópa

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.4.

Kel

et-E

uróp

a . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.5.

Köz

el-K

elet

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.6.

Afr

ika

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.53.

2.7.

Ázs

ia .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

3.3.

Az

új t

ípus

ú m

ozga

lmak

saj

átos

sága

i .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.4.

A m

ozga

lmak

típ

usai

: for

mák

és

tém

ák .

. . .

. . .

. . .5

3.5.

A m

ozga

lom

épí

tôkö

vei:

rész

- és

rét

egm

ozga

lmak

. . .

53.

6.A

szo

ciál

is f

órum

moz

galo

m .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.7.

A m

ozga

lom

mód

szer

ei: b

ékés

elle

nál

lás

. . .

. . .

. . .

.és

feg

yver

es h

arc

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

4.O

SZT

ÁLL

YÁ

VÁ

LÁS

FELÉ

? –

A G

LOB

ALI

ZÁ

CIÓ

KR

ITIK

AI

. . .

. . .

.5M

OZ

GA

LOM

FEJL

ÔD

ÉSE

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.54.

1.A

z er

ôvis

zon

yok

kérd

ése

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

54.

2.A

mag

áért

-val

óvá

válá

s ko

rlát

ai .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

6

Bev

ezet

ô

Az

elôr

ehal

adó

tôke

kon

cen

trác

ió é

s a

„szo

cial

ista

” re

nd-

szer

ek ö

ssze

omlá

sa k

övet

kezt

ében

a k

ilen

cven

es é

vekr

e át

-tö

rt a

„gl

obal

izác

ió”.

És

min

tha

csak

az

len

ne

a cé

l, h

ogy

való

di t

erm

észe

te n

e le

gyen

láth

ató,

rög

tön

zav

aros

gyû

jtô-

foga

lom

má

vált

, am

ely

a ku

ltúr

ák t

alál

kozá

sátó

l és

ütk

ö-zé

sétô

l ke

zdve

az

inte

rnet

alap

ú ga

zdas

ágon

át

min

den

tm

agáb

an fo

glal

. Ekö

zben

a t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

olka

pi-

taliz

mus

(a g

loba

lizác

ió lé

nye

ge) a

z im

peri

aliz

mus

min

den

láth

ató

jegy

ét k

itûz

te m

ellé

re: t

ôkek

once

ntr

áció

, ban

ktôk

eés

ipa

ri t

ôke

össz

eolv

adás

a, t

ôkek

ivit

el,

mon

opol

ista

szö

-ve

tség

ek,

a pi

acok

újr

afel

oszt

ásáé

rt v

ívot

t (h

a ke

ll f

egy-

vere

s) h

arc,

a t

ömeg

ek f

okoz

ott

eln

yom

ása,

szé

lsôj

obbo

l-da

li i

deol

ógiá

k té

rnye

rése

. E

hel

yzet

ben

szü

kség

szer

ûen

láth

ató

mér

etek

et ö

ltöt

t a

vele

sze

mbe

ni t

ársa

dalm

i ell

en-

állá

s is

.A

tár

sada

lmi-

gazd

aság

i fo

lyam

atok

sos

em e

gyik

pill

a-n

atró

l a

más

ikra

köv

etke

znek

be.

Így

a „

glob

aliz

áció

” se

maz

elm

últ

más

fél

évti

zed

term

éke.

Az

visz

ont,

hog

y eg

ye-

düli

foly

amat

kén

tés

ebb

en a

for

máj

ában

ural

kodh

at k

ies

boly

gón

kon

, tö

rtén

elm

i ér

tele

mbe

n m

egle

het

ôsen

fri

ss j

e-le

nsé

g. A

nn

ak a

köv

etke

zmén

ye,

hog

y a

tôke

tula

jdon

nal

nem

ren

delk

ezôk

szé

les

társ

adal

mi

csop

ortj

ain

ak t

örek

vé-

sei

szám

ára

a sz

ocia

lizm

us b

ukás

ával

min

den

alt

ern

atív

ave

szn

i lá

tszo

tt.

A g

yako

rlat

i ve

resé

get

telje

s el

mél

eti

meg

-se

mm

isül

és é

s zû

rzav

ar k

övet

te.

Ebbe

n s

iete

tt s

egít

sége

tn

yújt

ani

min

d N

yuga

ton

, m

ind

Kel

eten

az

érte

lmis

ég,

amel

y kö

ztes

lét

hel

yzet

ébôl

kif

olyó

lag

szív

eseb

ben

igy

ek-

szik

fel

felé

, m

int

teki

nt

lefe

lé.

Min

dez

azza

l já

rt,

hog

y a

társ

adal

om

oszt

ályt

agoz

ódás

a m

int

elem

zési

sz

empo

nt

végk

épp

kike

rült

a m

ain

stre

am t

ársa

dalo

mel

mél

etbô

l.

9

1M

indk

ét s

zó h

angs

úlyo

s: a

tec

hnik

áról

, eze

n b

elül

is a

z ab

ban

rej

-lô

lehe

tôsé

gekr

ôlva

n s

zó.

szin

te m

inde

nn

ek a

z el

len

kezô

jét

is e

l le

het

mon

dan

i: le

-h

etôv

é vá

lik a

z in

form

áció

elle

nôr

zése

, sz

ûrés

e és

tor

zítá

-sa

; a

mun

kaer

ô sz

aktu

dásá

t fe

lesl

eges

sé t

eszi

a s

zám

ító-

gép;

az

auto

mat

izác

ióva

l m

onot

onab

bá,

inte

nzí

vebb

é és

elle

nôr

zött

ebbé

vál

ik a

mun

ka;

nô

a tö

meg

ek m

anip

ulál

á-sá

nak

leh

etôs

ége,

így

sér

ül a

dem

okrá

cia;

a f

ejle

tt t

ech

no-

lógi

a kö

ltsé

ge é

s az

éle

s ko

nku

ren

ciah

arc

a m

unka

idô

meg

hos

szab

bítá

sára

ösz

tön

öz; a

z in

nov

áció

s ve

rsen

y m

iatt

erôs

ödik

a t

örek

vés

a te

chn

ológ

ia m

onop

oliz

áció

jára

, fej

lô-

désé

nek

vis

szat

artá

sára

; csa

k a

kevé

sbé

fejle

tt t

ech

nol

ógiá

-ka

t ex

port

áljá

k, a

zok

is e

nkl

ávék

mar

adn

ak;

a Fö

ld n

épei

taz

in

form

áció

mon

opól

ium

és

a tu

dási

par

révé

n k

önn

yeb-

ben

egy

más

elle

n l

ehet

usz

ítan

i st

b.A

z eg

ymás

el

len

téte

kén

t je

len

tkez

ô go

ndo

lats

orok

min

degy

ike

reál

is a

lapr

a ép

ül. H

onn

an s

zárm

azik

akk

or a

zel

len

tmon

dás?

Meg

gyôz

ôdés

ünk

szer

int

onn

an, h

ogy

a po

-zi

tívu

mok

nem

a t

ársa

dalm

i ren

dsze

r, h

anem

a –

tag

adh

a-ta

tlan

ul e

tár

sada

lmi r

ends

zer

álta

l kif

ejle

szte

tt –

tec

hnik

a(n

evez

etes

en a

z in

form

áció

s és

tel

ekom

mun

ikác

iós

tech

-n

ológ

iák)

leh

etôs

égei

t1ös

szeg

zik,

míg

a n

egat

ív é

rvre

nd-

szer

e l

ehet

ôség

ek t

ársa

dalm

i vi

szon

yok

álta

lel

torz

ítot

t,sô

t vi

sszá

jára

for

díto

tt m

egva

lósu

lásá

t ké

pezi

k le

. A

glo

baliz

áció

t gy

akra

n je

len

sége

k pu

szta

hal

maz

akén

tfo

gják

fel

, ré

szle

tes

elem

zéss

el t

öbb

síko

n i

s de

fin

iáljá

k,m

inte

gy t

öbb

tén

yezô

egy

idej

û h

atás

akén

t (t

ech

nol

ógia

ife

jlôdé

s, i

nfo

rmác

ióár

amlá

s, k

ultu

rális

glo

baliz

áció

, te

r-m

elés

i gl

obal

izác

ió s

tb.).

Min

deze

n v

onat

kozá

sok

term

é-sz

etes

en

fen

nál

lnak

, de

n

em

egym

ás

mel

lett

, h

anem

egye

tlen

egé

sz k

ölcs

önha

tó r

észe

ikén

t. A

glo

baliz

áció

t to

-tá

lis

ren

dsze

rnek

te

kin

tjü

k,

olya

n

szer

ves

egés

znek

,am

elyn

ek r

észe

i kö

lcsö

nös

en h

atn

ak e

gym

ásra

, de

am

e-ly

en b

elül

meg

hat

ároz

hat

ók a

leg

lén

yege

sebb

ele

mek

, vi

-sz

onyo

k és

mec

han

izm

usok

. A

kön

yv h

árom

rés

zbôl

áll.

Az

elsô

a t

ársa

dalm

i h

atá-

soka

t ta

glal

ja,

amel

yek

túln

yom

órés

zt a

tár

sada

lom

óri

ási

több

ségé

t ad

ó m

unka

válla

lóka

t, a

glo

baliz

áció

mun

káso

sz-

11

A t

énye

k az

onba

n m

akac

s do

lgok

. Le

gyen

bár

töb

b-sz

ázez

er f

éle

rova

r a

vilá

gon

, va

nn

ak o

lyan

meg

hat

ároz

óje

gyei

k, a

mel

yek

alap

ján

egy

érte

lmûe

n m

egkü

lön

bözt

eth

e-tô

k az

em

lôsö

k –

szin

tén

vál

toza

tos

– cs

opor

tját

ól.

Bár

-m

enn

yire

sok

féle

for

máb

an k

eres

ik i

s m

egél

het

ésük

et a

zem

bere

k m

illiá

rdja

i a

Föld

ön,

alap

vetô

vál

aszt

óvon

al k

öz-

tük,

hog

y ké

pese

k-e

mun

kaer

ejük

(va

gy a

nn

ak t

erm

éke)

árub

a bo

csát

ása

nél

kül

meg

éln

i, va

gy s

em.

Más

szó

val:

ren

delk

ezn

ek-e

köz

vetl

enül

vag

y kö

zvet

ve t

erm

elôe

szkö

z-ze

l (g

yárr

al,

föld

del,

érté

kpap

írra

l st

b.),

amel

ynek

rév

énm

ások

mun

kájá

ból

meg

élh

etn

ek.

Aki

k ily

enn

el n

em r

en-

delk

ezn

ek, a

zok

– vé

gezz

enek

fizi

kai v

agy

szel

lem

i mun

kát

– a

mun

káso

sztá

lyba

sor

olh

atók

. Ez

pers

ze n

em je

len

ti a

zt,

hog

y ez

en a

z os

ztál

yon

bel

ül n

e le

nn

ének

nag

yon

is

elté

rôér

dekû

, sô

t eg

ymás

elle

n k

üzdô

cso

port

ok,

azt

azon

ban

igen

, h

ogy

érde

kkül

önbs

égei

k cs

ak r

övid

táv

úak

(ha

úgy

tets

zik:

köz

vetl

enek

), tá

vlat

i és

obj

ektí

v ér

dekü

k eg

ybev

ágn

emcs

ak e

gym

ásév

al, d

e az

egé

sz e

mbe

risé

g ér

deke

ivel

.Ez

a k

önyv

a g

loba

lizác

ió,

ann

ak i

s „e

gyed

ural

kodó

”sz

akas

za á

ltal

leg

jobb

an s

újto

tt t

ársa

dalm

i cs

opor

tok

(aFö

ld l

akos

ain

ak t

úln

yom

ó tö

bbsé

ge!)

sze

mpo

ntj

ából

viz

s-gá

lja a

glo

baliz

áció

tár

sada

lmi

hat

ásai

t és

az

arra

szü

letô

polit

ikai

rea

kció

kat.

Meg

gyôz

ôdés

ünk,

hog

y ez

ekrô

l m

égan

nak

is

tudo

más

t ke

ll ve

nn

ie,

aki

nem

szi

mpa

tizá

l a

bu-

szon

szo

ron

gó,

izza

dtsá

gsza

gú,

és a

„to

huva

bohu

”m

eg a

„zsí

ró”

szav

ak j

elen

tésé

rôl

mit

sem

tud

ó tö

meg

ekke

l…A

glo

baliz

áció

val

kapc

sola

tban

sok

szor

fel

mer

ül a

kér

-dé

s: á

ldás

-e v

agy

átok

? A

legg

yakr

abba

n h

ango

ztat

ott

pozi

-tí

v tá

rsad

alm

i h

atás

ok a

köv

etke

zôk:

az

info

rmác

ió,

a tu

-do

mán

y m

inde

nki

szá

már

a el

érh

etô,

en

nek

köv

etke

ztéb

ena

mun

kaer

ô so

kold

alúa

n k

épze

tté

válh

at;

az a

utom

atiz

á-ci

ó m

egkö

nn

yíti

az

embe

r m

unká

ját,

így

ler

övid

ülh

et a

mun

kaid

ô;

az

info

rmác

iók

szab

adab

b ár

amlá

sa

mia

ttkö

nn

yebb

és

közv

etle

neb

b le

het

a t

ársa

dalm

i fo

lyam

atok

dem

okra

tiku

s el

len

ôrzé

se;

felg

yors

ul a

z in

nov

áció

, n

ô a

term

elés

; oly

an h

elye

ken

is m

egje

len

nek

a fe

jlett

tec

hn

oló-

giák

, ah

ol e

ddig

nem

; a k

ülön

bözô

kul

túrá

k, n

épek

meg

is-

mer

ik é

s eg

yre

jobb

an m

egér

tik

egym

ást.

A

tém

ával

fog

lalk

ozók

szá

már

a n

em m

egle

pô,

hog

y

10

2M

int

Mar

x A

tôk

e II

I. k

ötet

ében

(M

EM 2

5, 5

87.)

a fö

ldjá

radé

kka

pcsá

n a

kap

ital

izm

usra

von

atko

zóan

les

zöge

zi:

„…e

term

elés

i m

ódva

lam

enn

yi (

…)

tört

énel

mi

vívm

ányá

nak

(…

) m

inde

nek

elôt

t a

közv

et-

len

ter

mel

ôk t

elje

s el

nyo

mor

odás

a vo

lt a

z ár

a”.

gok)

. A

sz

egén

ység

ta

rtal

ma

térb

en

és

idôb

en

vált

ozó,

ahog

y a

mun

kaer

ôáru

ért

éke

is a

z. A

köz

vetl

en lé

t- é

s cs

a-lá

dfen

nta

rtás

i, va

lam

int

képz

ési

költ

sége

ken

túl

men

ôen

am

unka

erô

érté

ke, é

s íg

y a

szeg

énys

ég f

ogal

ma

is t

arta

lmaz

egy

tört

énel

mi-

erkö

lcsi

ele

met

(lá

sd M

EM 2

3, 1

62–1

63.).

Ezér

t m

ind

a m

unka

bér,

min

d a

szeg

énys

ég t

örté

nel

mile

gn

övek

vô é

s or

szág

onké

nt

vált

ozó

men

nyi

ségû

has

znál

ati

cikk

és

szol

gált

atás

bir

tokl

ását

-fog

yasz

tásá

t ta

karj

a. A

nyo

-m

or s

zin

tje

tört

énel

mile

g és

ors

zágo

nké

nt

rela

tív,

még

isbe

szél

het

ünk

absz

olút

sze

gén

ység

rôl,

ha

adot

t id

ôben

és

hel

yen

ala

pvet

ô sz

üksé

glet

ek k

ielé

gíte

tlen

ek m

arad

nak

, és

eln

yom

orod

ásró

l, h

a a

mun

kabé

r el

mar

ad a

mun

kaer

ô ér

-té

kétô

l.

Az

olva

só l

emér

het

i an

nak

a m

arxi

meg

álla

pítá

snak

koru

nkr

a vo

nat

kozó

érv

énye

sség

ét i

s, m

isze

rin

t a

prof

itrá

-ta

em

elés

ének

(a

prof

itrá

ta c

sökk

enés

ét e

llen

súly

ozó)

örö

kes

zköz

e a

mu

nka

erô

foko

zott

kiz

sákm

ányo

lása

(az

érté

k-tö

bble

trát

a, a

z m

/v n

övel

ése)

(lá

sd 2

.2.3

. és

2.2.

4. f

ejez

et).

A g

loba

lizác

ió k

itel

jese

dése

az

a po

nt,

ah

ol m

egje

len

ika

glob

aliz

áció

val s

zem

ben

i elle

nál

lás

is. P

onto

sabb

an s

zól-

va,

amik

or ú

gy j

elen

ik m

eg a

z el

len

állá

s, m

int

„a g

loba

li-zá

cióv

al”

szem

ben

i el

len

állá

s. E

z az

elle

nál

lás

a gl

obal

izá-

ció

aláv

etet

t tá

rsad

alm

i cs

opor

tjai

nak

, ös

szef

ogla

ló n

éven

a m

ások

mun

kájá

nak

els

aját

ítás

ához

szü

kség

es t

erm

elô-

erôk

kel

nem

re

nde

lkez

ô,

csak

m

unka

erej

ük

elad

ásáb

ólm

egél

ni

képe

s m

un

káso

sztá

lyn

ak a

kez

detb

en ö

sztö

nös

,de

gyo

rs fe

jlôdé

sre

képe

s el

len

állá

sa, a

mel

ynek

kim

enet

ele

azon

ban

egy

elôr

e n

em i

smer

t.

Enn

ek a

vilá

gmér

etû

társ

adal

mi

foly

amat

nak

a j

obb

meg

ism

erés

éhez

kív

án h

ozzá

járu

lni a

II.

rés

z, fe

nn

tart

va a

krit

ikai

meg

köze

lítés

jog

át a

bem

utat

ott

foly

amat

okka

l és

szer

veze

tekk

el

kapc

sola

tban

. El

ôszö

r a

tran

szn

acio

nál

isvá

llala

tok

álta

l ur

alt

kapi

taliz

mus

sal

(a g

loba

lizác

ióva

l)sz

embe

n a

glo

bális

tôke

stru

ktú

rán

bel

üli

elle

nté

tekb

ôl s

zü-

letô

, a r

ends

zer

kere

teit

an

nak

meg

kérd

ôjel

ezés

e n

élkü

l fe-

szeg

etô

elle

nál

lást

, va

gyis

a v

eszt

es o

rszá

gok

elle

nál

lásá

tm

utat

juk

be (1

. fej

ezet

). Ez

után

rát

érün

k az

osz

tály

elle

nté

-te

k el

emzé

sére

. A

z el

emzé

st a

z ily

en e

llen

téte

knek

moz

-gá

sfor

mát

adó

hag

yom

ányo

s es

zköz

ök (

szak

szer

veze

tek)

,

13

tály

át é

rin

tik,

a m

ásod

ik e

zen

hat

ások

pol

itik

ai k

övet

kez-

mén

yeiv

el,

a gl

obal

izác

ióva

l sz

embe

ni

elle

nál

láss

al f

ogla

l-ko

zik,

a

har

mad

ik

pedi

g es

etta

nul

mán

yok

soro

zatá

val

igye

kszi

k ki

egés

zíte

ni,

kon

kret

izál

ni

az e

lmon

dott

akat

–re

mél

het

ôleg

kül

ön i

s ta

nul

ságo

s ol

vasm

ányu

l sz

olgá

lva

aK

edve

s O

lvas

ó sz

ámár

a. A

z ak

ciót

örté

net

et é

s a

néh

ány

tuca

t gl

obal

izác

iókr

itik

ai s

zerv

ezet

röv

id i

smer

teté

sét

aFü

ggel

ékta

rtal

maz

za.

Az

I. r

észb

en a

glo

baliz

áció

tár

sada

lmi

hat

ásai

nak

be-

mut

atás

át a

ren

dsze

r fô

jelle

mzô

inek

(a g

loba

lizác

ió t

arta

l-m

ának

, fel

téte

lein

ek, a

laps

truk

túrá

ján

ak é

s al

apm

ech

aniz

-m

usai

nak

) be

mut

atás

ával

kez

djük

(1.

fej

ezet

). Ez

után

tár

-gy

alju

k a

társ

adal

mi

hat

ások

at (

2. f

ejez

et)

úgy,

hog

y el

ôbb

a tá

rsad

alom

jel

lem

zôi

közt

és

egyb

en a

mun

kavá

llaló

ksz

ámár

a fo

nto

s sz

erep

et j

átsz

ó te

rmel

ési

szer

keze

tvál

to-

zást

, n

evez

etes

en a

szo

lgál

tatá

sok

elôr

etör

ését

, ill

etve

en

-n

ek t

ársa

dalm

i-ga

zdas

ági

okai

t m

utat

juk

be (

2.1.

fej

ezet

),m

ajd

rész

lete

sen

tár

gyal

juk

a m

unka

erô-

piac

i (2

.2.

feje

-ze

t),

a jö

vede

lmi

(2.3

. fe

jeze

t) é

s az

ide

ológ

iai-

kult

urál

ish

atás

okat

(2.

4. f

ejez

et).

Egye

bek

mel

lett

arr

a ke

ress

ük a

vál

aszt

, ig

az-e

a k

api-

taliz

mus

nag

y el

emzô

jén

ek,

Mar

xnak

a k

apit

alis

ta t

ársa

-da

lom

ra

von

atko

zó

hár

om

alap

vetô

té

tele

: a

prof

itrá

tasü

llyed

ô te

nde

nci

ája

(1.5

. fej

ezet

), a

visz

onyl

agos

túln

épes

-sé

g(„

tart

alék

sere

g”) k

épzô

dése

(2.2

.2. f

ejez

et),

és a

zel

nyo

-m

orod

ás,2

pau

peri

záci

ótö

rvén

ye(2

.2.3

. és

2.3

.1.

feje

zet)

.M

ár m

ost

lesz

ögez

zük,

hog

y az

eln

yom

orod

ás k

ét,

egy-

más

sal s

zoro

san

öss

zeka

pcso

lódó

fol

yam

atot

jele

nt:

egy

fe-

lôl a

sze

gén

yek

szám

ának

növ

eked

ését

(am

elyn

ek a

lapj

a a

tart

alék

sere

g n

övek

edés

e), m

ásfe

lôl a

mu

nka

erô

árán

ak é

r-té

ke a

lá c

sökk

enés

ét.

Teh

át n

em e

gysz

erûe

n t

ársa

dalm

ipo

lari

záci

óról

van

szó

, am

ely

akko

r is

bek

övet

kezh

et, h

a a

szeg

énys

ég m

élys

ége

és k

iter

jedt

sége

csö

kken

(va

gyis

ha

asz

egén

yek

is g

azda

godn

ak,

csak

las

sabb

an,

min

t a

gazd

a-

12

volt

az,

aki

az

MT

A V

ilágg

azda

sági

Kut

atói

nté

zeté

nek

ve-

zetô

kut

atój

akén

t m

indi

g el

láto

tt k

utat

ási

fela

dato

kkal

és

inst

rukc

iókk

al

a gl

obal

izác

ióh

oz,

gazd

aság

i fe

jlôdé

shez

kapc

soló

dó p

roje

ktje

i sor

án, é

s vé

gül b

evet

t ab

ba a

pro

jekt

-be

, am

ely

végs

ô so

ron

leh

etôv

é te

tte

szám

omra

e k

önyv

meg

írás

át é

s m

egje

len

teté

sét.

Ez

a Fö

ldes

Gyö

rgy

inté

zet-

igaz

gató

vez

ette

és

a Po

litik

atör

tén

eti

Ala

pítv

ány

fin

ansz

í-ro

zta

több

éves

Glo

baliz

áció

– t

ársa

dalo

mtu

dom

ányi

meg

-kö

zelít

ésbe

ncí

mû

proj

ekt

volt

. Em

elle

tt

term

észe

tese

n

kösz

önet

tel

tart

ozom

cs

alá-

dom

nak

, m

inde

nek

elôt

t éd

esan

yám

nak

és

gyer

mek

eim

-n

ek,

akik

a t

ôlük

tel

het

ô m

ódon

és

mér

tékb

en i

gyek

ezte

kel

ôseg

íten

i, h

ogy

dolg

ozh

assa

k.

15

illet

ve i

deol

ógiá

k (s

zoci

álde

mok

ráci

a) ú

j h

elyz

etbe

n b

etöl

-tö

tt s

zere

pén

ek, v

álsá

gán

ak, é

s az

így

tám

adt

ûr b

etöl

tésé

-re

vál

lalk

ozó,

a t

ôkén

ek k

edve

zô i

deol

ógiá

knak

a b

emut

a-tá

sáva

l ke

zdjü

k (2

. fe

jeze

t).

A t

ováb

biak

ban

(3.

fej

ezet

) rá

-té

rün

k a

glob

aliz

áció

val

adek

vát

új

moz

galm

i fo

rmák

bem

utat

ásár

a, e

lôsz

ör r

egio

nál

isan

(3.

2.),

maj

d te

mat

iku-

san

. Ez

utób

bi a

z új

típ

usú

moz

galm

ak je

llegz

etes

sége

inek

,fo

rmái

nak

, m

ódsz

erei

nek

ele

mzé

sét

fedi

(3.

3. –

3.7

.). V

é-gü

l kül

ön fe

jeze

tben

(4. f

ejez

et) t

árgy

alju

k a

glob

aliz

áció

val

szem

ben

i m

ozga

lmak

fej

lôdé

sén

ek p

ersp

ektí

váit

és

akad

á-ly

ait.

Az

elem

zés

sorá

n m

indv

égig

sze

m e

lôtt

tar

tjuk

azt

,am

elye

t M

arx

az o

sztá

llyá

szer

vezô

dés

kapc

sán

a „

mag

án-

való

ból”

a „

mag

áért

val

óvá”

vál

ás,

Gra

msc

i pe

dig

a tá

rsa-

dalm

i er

ôvis

zon

yok

kapc

sán

a „

társ

adal

mi

csop

orto

k eg

y-n

emû

sége

, ön

tuda

ta é

s sz

erve

zett

sége

” ké

rdés

ekén

t tá

r-gy

alt.

* *

*

Abb

an,

hog

y e

kön

yv j

elen

legi

for

máj

át ö

ltöt

te,

soka

k se

-gí

tség

e kö

zrej

átsz

ott,

és

ha

bárm

elyi

küké

t n

élkü

lözn

ömke

llett

vol

na,

ez

a kö

nyv

nem

len

ne

az, a

mi.

Ezér

t az

alá

b-bi

fel

soro

lás

sem

mik

éppe

n s

em t

elje

s, é

s n

em t

ükrö

z ér

-té

ksor

ren

det

sem

. So

kat

kösz

önh

etek

Víg

h L

ászl

óba

ráto

mn

ak é

s ko

llé-

gám

nak

, a

BM

E do

cen

sén

ek,

nem

csak

a k

önyv

höz

kon

k-ré

tan

nyú

jtot

t kr

itik

ai m

egje

gyzé

sei

mia

tt,

han

em a

vel

efo

lyta

tott

bes

zélg

etés

ek é

s vi

ták

okán

is,

am

elye

kbôl

az

évek

sor

án s

okat

tan

ulta

m.

Hál

ás v

agyo

k B

lah

ó A

ndr

ás-

nak

, a

Cor

vin

us E

gyet

em t

ansz

ékve

zetô

tan

árán

ak,

aki

atr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

tokr

a vo

nat

kozó

évt

ized

es k

utat

á-sa

i al

apjá

n a

lapo

s kr

itik

ának

vet

ette

alá

az

elsô

rés

zt,

ja-

vasl

atai

nak

töb

bség

e ig

en h

aszn

osn

ak b

izon

yult

. Sz

iget

iP

éter

nek

, az

MT

A P

olit

ikat

udom

ányi

In

téze

t ve

zetô

kut

a-tó

ján

ak k

ülön

ösen

a g

loba

lizác

iókr

itik

ai m

ozga

lom

pol

iti-

kai f

ejlô

désé

vel k

apcs

olat

os fe

lvet

ései

t és

java

slat

ait

kösz

ö-n

öm, m

ert

ezek

a t

éma

tová

bbgo

ndo

lásá

ra, á

tsze

rkes

ztés

é-re

és

át

írás

ára

insp

irál

tak.

Fa

rkas

P

éter

kolle

gám

nak

alap

vetô

érd

eme

van

abb

an, h

ogy

e m

unka

meg

szül

etet

t: ô

14

I. r

ész:

A g

loba

lizác

ió

társ

adal

mi

hat

ásai

1. R

ends

zerm

ech

aniz

mus

ok

A g

loba

lizác

ió t

ársa

dalm

i hat

ásai

, val

amin

t ez

ek o

kai n

emér

thet

ôk

meg

an

élkü

l, h

ogy

gazd

aság

i al

apju

kat

felt

ár-

nán

k. A

gaz

dasá

gi t

örvé

nys

zerû

sége

k n

eglig

álás

a va

gy f

él-

reér

telm

ezés

e az

zal

jár,

hog

y a

társ

adal

mi

hat

ások

at jó

- és

ross

zin

dula

t fü

ggvé

nyé

vé t

essz

ük,

nép

léle

kkel

, ge

net

ikai

adot

tság

okka

l, ku

ltur

ális

szo

káso

kkal

mag

yará

zzuk

, de

jó

eset

ben

is g

azda

ságp

olit

ikai

hoz

záér

tés

vagy

hoz

zá n

em é

r-té

s kö

vetk

ezm

ényé

nek

tek

intj

ük.

Az

ilyen

mag

yará

zato

ksz

üksé

gkép

pen

hel

ytel

en g

yógy

mód

ot j

elöl

nek

ki:

az o

pe-

ráci

ó si

kerü

lhet

, de

a be

teg

min

den

képp

en m

egh

al.

Ezt

elke

rüle

ndô

teh

át a

gaz

dasá

gi a

lapo

kkal

kez

djük

.

1.1.

A g

loba

lizác

ió t

arta

lma

A m

arxi

sta

form

áció

elm

élet

ben

jár

tas,

vag

y ah

hoz

köz

elál

ló k

özga

zdás

zok

szám

ára

kezd

ettô

l fo

gva

vilá

gos

volt

,h

ogy

a gl

obal

izác

ió n

em ú

j jel

ensé

g, h

anem

egy

töb

b év

szá-

zada

tar

tó f

olya

mat

ter

mék

e, a

kap

ital

izm

us 2

00 é

ves

tör-

tén

etén

ek s

züks

égsz

erû

csúc

spon

tja.

A t

erm

elôe

rôk

fejlô

-dé

sén

ek

vele

járó

ja

növ

ekvô

tá

rsad

alm

asod

ásuk

, am

ely

végs

ô so

ron

fel

ölel

i az

egé

sz v

ilágg

azda

ságo

t. E

nn

yibe

n a

polg

ári

közg

azda

ságt

an a

lkot

ta „

glob

aliz

áció

” ki

feje

zés

he-

lyes

. U

gyan

akko

r m

egté

vesz

tô i

s, m

ert

azza

l, h

ogy

az ú

jfe

jlôdé

si s

zaka

szn

ak c

supá

n a

z eg

yik

moz

zan

atár

a, n

evez

e-te

sen

az

álta

lán

osra

(a t

erm

elés

nem

zetk

özie

sedé

sén

ek k

i-te

ljese

désé

re)

utal

, eg

ysze

rsm

ind

rejt

ve h

agyj

a a

foly

amat

más

ik t

ulaj

don

ságá

t, a

z ad

ott

hel

yzet

ben

meg

hat

ároz

ó kü

-lö

nös

for

mát

(a

kapi

tali

zmus

t),

amel

yben

az

meg

jele

nik

.A

„gl

obal

izác

ió”

kife

jezé

s te

hát

kiv

álóa

n a

lkal

mas

rá,

hog

y

19

4A

szo

cial

ista

forr

adal

om u

tán

köv

etke

zô p

erió

dus

szü

kség

szer

ûen

átm

enet

ije

llegé

re m

ár M

arx

is u

talt

. T

rock

ij A

z el

áru

lt f

orra

dalo

mba

nta

glal

ta a

form

áció

jegy

eit,

átm

enet

inek

,a s

zoci

aliz

mus

elô

kész

ítôj

ének

nev

ezve

azt

. N

apja

inkb

an R

ozsn

yai E

rvin

kiv

áló

mar

xist

a fi

lozó

fus

dol-

gozt

a fe

l az

idô

szak

ot a

Szo

vjet

unió

tör

tén

ete

alap

ján

. Lá

sd R

ozsn

yai,

(é.n

.) 19

4–22

0.

3A

z In

tern

atio

nal

Lea

gue

of P

eopl

es’ S

trug

gle

(ILP

S) a

lapí

tója

, Jo

seM

aria

Sis

on (1

999)

így

foga

lmaz

: „A

glo

baliz

áció

csa

k eg

y ra

vasz

és

üres

kife

jezé

s. E

lken

dôzi

a m

oder

n k

apit

aliz

mus

t va

gy m

onop

olka

pita

liz-

mus

t (…

) V

álla

lati

men

edzs

erek

, bü

rokr

aták

, bu

rzso

á ak

adém

iai

okos

-ko

dók

és a

z im

peri

alis

ták

álta

l al

apít

ott

NG

O-k

úgy

adj

ák k

özre

agl

obal

izác

ió k

ifej

ezés

t, m

inth

a az

val

ami ú

j, fé

nye

s és

elb

ûvöl

ô do

lgot

je-

len

ten

e.”

nek

kár

ára

bizt

osít

otta

a t

ársa

dalm

i n

yuga

lmat

, a m

unka

-er

ejük

et á

ruba

boc

sátó

töb

bség

vis

zon

ylag

os j

ólét

ét.

A „

szoc

ialis

ta”

(val

ójáb

an c

sak

a ka

pita

lizm

usbó

l a s

zo-

cial

izm

usba

igy

ekvô

átm

enet

ije

llegû

)4fo

rmác

ió k

elet

-eu-

rópa

i buk

ása

jele

nte

tte

az u

tols

ó ak

adál

y le

omlá

sát

a ka

pi-

taliz

mus

tud

omán

yos-

tech

nik

ai f

orra

dalo

m á

ltal

köv

etel

túj

sza

kasz

ának

tel

jes

áttö

rése

elô

tt.

Ekko

r –

a h

etve

nes

évek

ben

, az

elad

ósod

ási f

olya

mat

tal e

lôké

szít

ett

és a

nyo

lc-

van

as é

vekb

en b

ein

dult

fol

yam

atok

ra a

lapo

zva

– a

tran

sz-

nac

ion

ális

vál

lala

tok

jóré

szt

az á

llam

tól v

issz

avet

ték

az a

d-di

g rá

hag

yott

ter

ület

eket

, a k

apit

aliz

mus

ped

ig –

az

ural

ko-

dó

válla

lkoz

ási

form

ára

utal

ó n

évve

l –

a gl

obal

izác

ió,

kife

jezô

bb n

evén

a t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

olka

pita

lizm

us

szak

aszá

ba l

épet

t (R

ozsn

yai,

2002

, 194

–220

.).

1.2.

A g

loba

lizác

ió k

ibon

tako

zásá

nak

ob

jekt

ív é

s sz

ubj

ektí

v fe

ltét

elei

A g

loba

lizác

ió k

ibon

tako

zásá

nak

obj

ektí

v fe

ltét

elét

a t

ôke-

felh

alm

ozás

tör

vén

ye, a

szu

bjek

tíva

t a

vilá

gpol

itik

ai á

tren

-de

zôdé

s(a

„sz

ocia

lista

” re

nds

zere

k bu

kása

) je

len

tett

e.

A k

apit

aliz

mus

ban

a t

erm

elés

i te

véke

nys

ég é

s a

(mû-

szak

i) fe

jlesz

tés

egye

tlen

haj

tóer

eje

és k

rité

rium

a a

lekö

tött

tôké

re v

etít

ett

nye

resé

g, v

agyi

s a

prof

itrá

ta (m

/(c+

v)).

A t

er-

mel

és e

lôre

hal

adó

auto

mat

izác

iója

azo

nba

n a

pro

fitr

áta

ten

den

ciál

is e

sésé

t er

edm

énye

zi (

lásd

1.5

. fe

jeze

t),

amel

yci

klik

us h

ullá

mzá

soko

n k

eres

ztül

val

ósul

meg

. A M

arx

ál-

tal f

eltá

rt, k

orun

kra

is é

rvén

yes

törv

ényt

tel

jes

körû

en ig

a-zo

lja W

ent

(200

2), v

alam

int

Fark

as (

2002

) kö

nyv

e.

Az

1973

–197

4-es

ola

járr

obba

nás

sal

fels

zín

re t

örô,

de

an

emze

tköz

i át

hár

ítás

i m

ech

aniz

mus

ok (

elad

ósod

ás,

adós

-sá

gvál

ság

és „

keze

lése

”) j

óvol

tábó

l el

odáz

hat

ó új

abb

vilá

g- 21

azt

a lá

tsza

tot

kelt

se:

az e

lmúl

t év

tize

dekb

en v

alam

i m

ásbo

nta

kozo

tt k

i a F

öldö

n.

Hol

ott

az e

mbe

risé

gen

nap

jain

k-ba

n u

ralk

odó

társ

adal

mi-

gazd

aság

i ren

dsze

r, a

ter

mel

ôesz

-kö

zök

mag

ántu

lajd

onár

a ép

ülô

kapi

taliz

mu

s, m

ég h

a fe

jlô-

dése

sor

án e

gyes

jel

lem

zôin

ek s

úlya

, fo

rmáj

a m

ódos

ult

is,

lén

yegé

t te

kin

tve

vált

ozat

lan

mar

adt,

sôt

, a

„glo

baliz

áció

-n

ak”

nev

ezet

t új

fej

lôdé

si s

zaka

ssza

l (a

tra

nsz

nac

ion

ális

mon

opól

ium

ok

ural

mán

ak

korl

átla

nn

á vá

lásá

val)

cs

akm

ég j

obba

n l

átn

i en

gedi

iga

zi a

rcát

.3

A k

apit

aliz

mus

t a

tôke

kon

cen

trác

iója

és

cen

tral

izác

ió-

jan

yom

án e

gyre

erô

södô

mon

opol

izác

iós

ten

den

cia

ural

ja.

A h

ilfer

din

gi-l

enin

i per

iodi

citá

sból

kii

ndu

lva

azt

mon

dhat

-ju

k, h

ogy

a sz

abad

vers

enye

s pe

riód

ust

az i

pari

for

rada

lom

jóvo

ltáb

ól a

mag

ánm

onop

olis

ta,

ezt

pedi

g az

álla

mm

ono-

polis

ta s

zaka

sz k

övet

te.

A m

ikro

elek

tron

ikai

ala

pú t

udo-

mán

yos

tech

nik

ai fo

rrad

alom

ez

utób

bit

írta

felü

l a „

glob

a-liz

áció

val”

. (S

zige

ti [

2005

] el

emzé

sébe

n e

nég

y sz

akas

z az

éjje

liôr

álla

m,

a se

gédf

unkc

iós

korm

ányz

ás á

llam

a, a

key

-n

esiá

nus

jól

éti

álla

m, m

ajd

a de

zeta

tizá

ció

szak

asza

.) A

z ál

lam

mon

opol

ista

sza

kasz

azo

nba

n k

itér

ô m

arad

tvo

lna,

és

sem

mik

éppe

n s

em f

ejlô

dhet

ett

voln

a a

„jól

éti

álla

m”

tén

yleg

esen

meg

való

sult

és

a tö

meg

ekbe

n a

kap

ita-

lizm

us p

roto

típu

saké

nt

meg

rögz

ült-

bele

suly

kolt

mod

elljé

-vé

, ha

a re

nds

zer

kárv

allo

ttai

nak

növ

ekvô

elle

nál

lása

(a p

e-ri

féri

ák f

orra

dalm

i m

ozga

lmai

) n

em t

ámas

zkod

hat

a k

api-

tali

zmu

s ör

ökké

való

ságá

t lé

téve

l cá

foló

or

oszo

rszá

gifo

rrad

alom

ra, a

bel

ôle

kin

övô

euró

pai f

orra

dalm

akra

, maj

da

„szo

cial

ista

” or

szág

ok p

éldá

jára

. A t

ôke

nem

zetk

özi j

öve-

dele

mát

csop

orto

sító

tev

éken

ység

ének

(a

fejlô

dô o

rszá

gok-

ból a

fejle

ttek

be s

ziva

ttyú

zott

jöve

delm

ek) j

óvol

tábó

l az

ál-

lam

mon

opol

ista

kap

ital

izm

us (

a ke

ynes

ián

us jó

léti

álla

m)

a fe

jlett

ors

zágo

kban

a t

ôkel

ogik

a kö

zvet

len

érv

énye

sülé

sé-

20

5A

„ké

sôn

jöv

ôk e

lôn

ye”

az A

lexa

nde

r G

ersc

hen

kron

(19

04–1

978)

gazd

aság

tört

énés

z n

evéh

ez f

ûzôd

ô h

atás

t ta

karj

a, a

mel

y sz

erin

t a

fejle

t-te

kkel

fen

nta

rtot

t ga

zdas

ági

kapc

sola

tok

a fe

jletl

eneb

b or

szág

ok s

zám

á-ra

leh

etôv

é te

szik

, hog

y eg

yes

fejlô

dési

fáz

isok

at á

tugo

rjan

ak.

viss

zan

yírá

sa,

prof

itad

ó-cs

ökke

nté

s, ú

j te

rüle

tek

mag

án-

gazd

aság

ba v

onás

a st

b.)

elte

rjed

ését

. Eb

ben

a h

elyz

etbe

nér

keze

tt a

men

tôöv

a sz

ocia

lista

ren

dsze

rek

össz

eom

lásá

-n

ak f

orm

ájáb

an. A

z új

pia

cok,

kés

zen

tal

ált

term

elôe

szkö

-zö

k és

az

olcs

ó, d

e ké

pzet

t m

unka

erô

kiak

náz

ásáv

al l

ehe-

tôvé

vál

t a

lefu

tott

ter

mék

ek,

tech

nol

ógiá

k új

raér

téke

síté

-se

. A

bó

nu

sz

pedi

g az

id

eoló

giai

gy

ôzel

em

volt

: a

tran

szn

acio

nál

is

válla

lato

k im

már

vi

ssza

veh

etté

k „k

öl-

csön

adot

t” g

azda

sági

bef

olyá

suka

t m

inde

n á

llam

tól,

hi-

szen

„a

vak

is lá

that

ta”,

hog

y a

mag

ántu

lajd

onú

gazd

aság

-ga

l sz

embe

n „

nin

cs m

egva

lósí

that

ó al

tern

atív

a” (

vagy

ha

van

, az

„még

ros

szab

b”).

A g

loba

lizác

ió (

a tr

ansz

nac

ion

ális

mon

opol

kapi

taliz

-m

us)

teh

átsz

üks

égsz

erû

fejlô

dés

ered

mén

ye, d

e n

emel

ke-

rülh

etet

len

és

sem

mik

éppe

n s

em ö

rök.

Szük

ségs

zerû

a t

er-

mel

ôesz

közö

k m

agán

tula

jdon

án a

lapu

ló t

ársa

dalo

mba

n,

amel

y az

onba

n c

supá

n a

z em

beri

ség

(elô

)tör

tén

etén

ek r

é-sz

e. N

em l

ehet

elé

ggé

han

gsúl

yozn

i, h

ogy

a gl

obal

izác

iót,

az á

llam

mon

opol

ista

kap

ital

izm

us

felv

áltá

sát

a tr

ansz

na-

cion

ális

sal

a ka

pita

lizm

uss

al s

zem

ben

alt

ern

atív

át k

ínál

ó„s

zoci

alis

ta”

ren

dsze

rek

össz

eom

lása

tet

te le

hetô

vé.

1.3.

A g

loba

lizác

ió a

laps

tru

ktú

rája

: a

hier

arch

ia

A g

loba

lizác

ióba

n a

tôk

ék s

zaba

d ár

amlá

sa ú

gy k

apcs

olja

egyb

e a

piac

okat

, ho

gy k

özbe

n m

egôr

zi (

sôt

erôs

íti)

azo

khi

erar

chik

us

ren

djét

.A

hie

rarc

hia

lép

csôi

n e

lhel

yezk

edô

álla

mok

a t

örté

nel

mi

fejlô

dés

sorá

n v

álto

zhat

nak

, de

a be

-re

nde

zked

és j

elle

ge n

em. S

zige

ti (

2005

) a

vilá

gren

dsze

r-is

-ko

la e

redm

énye

ire

(min

den

ekel

ôtt

a liv

erpo

oli

föld

rajz

tu-

dós,

Pet

er J

. Tay

lor

mun

káir

a) t

ámas

zkod

va r

ámut

at, h

ogy

a gl

obal

izác

ióba

n a

z ur

alom

gyak

orlá

s (h

egem

ónia

) n

emeg

ysze

rûen

léte

zô h

atal

mat

, han

em a

vilá

gren

dsze

r eg

észé

tje

llem

zô v

iszo

nyt

jel

ent:

az

ural

mi

stru

ktúr

ák a

nem

zeti

szin

trôl

(ors

zágo

n b

elül

rôl)

a n

emze

tköz

ire

(ors

zágo

k fö

löt-

tire

) to

lódt

ak e

l.Ez

az

össz

efüg

gés

áll

a h

iera

rch

iára

is.

Míg

a h

egem

ó-n

ia a

z ur

alt

és u

ralk

odó

közt

i vi

szon

yra

von

atko

zik,

add

ig 23

gazd

aság

i vá

lság

és

szer

keze

tvál

tási

kén

ysze

r m

egre

ndí

tet-

te a

jólé

ti á

llam

ala

pjai

t. A

tôk

elog

ika

érvé

nye

sülé

sén

ek (

an

agyv

álla

lato

k m

ozgá

ster

ének

) ál

lam

i ko

rlát

ozás

a m

eg-

boss

zult

a m

agát

. A v

álsá

gból

val

ó ki

lába

lás,

a s

zerk

ezet

vál-

tás,

a p

rofit

ráta

hel

yreá

llítá

sa a

kap

ital

izm

usb

an p

usz

takö

ltsé

gele

mm

é (!

) de

grad

ált

mu

nka

erô

kisz

orít

ását

, el

ér-

tékt

elen

ítés

ét k

övet

elte

.A

het

ven

es é

vekb

en a

z el

adós

odás

, m

ajd

a n

yolc

van

asév

ekbe

n a

z „a

dóss

ágke

zelé

s” r

évén

a f

ejlô

dô o

rszá

gokb

anúj

rah

aszn

osít

ott,

de

a te

chn

ikai

hal

adás

sze

mpo

ntj

ából

már

ela

vult

tec

hn

ológ

iák

a n

yolc

van

as é

vek

végé

re v

égér

-vé

nye

sen

ver

sen

ykép

tele

nn

é vá

ltak

. Ezt

biz

onyí

tott

a a

„ké-

sôn

jövô

k el

ônyé

t”5

has

znos

ító

újon

nan

ipa

roso

dó la

tin

-a-

mer

ikai

és

ázsi

ai o

rszá

gok

növ

ekvô

ver

sen

ye i

s. A

fej

lett

orsz

ágok

ban

ekö

zben

cse

nde

sen

és

lass

an fo

lyt

a te

chn

oló-

giai

-sze

rkez

eti

mod

ern

izác

ió,

több

nyi

re a

zon

ban

nem

lép

-te

át

azt

a h

atár

t, a

mel

yet

a fo

glal

kozt

atás

ra é

s a

társ

adal

-m

i jó

létr

e üg

yelô

jól

éti

álla

m s

zabo

tt n

eki.

Enn

ek e

llen

ére

a sz

üksé

ges

„pia

cfel

szab

adít

ó” l

épés

eket

Ron

ald

Rea

gan

amer

ikai

eln

ök (

1981

–198

9) é

s M

arga

ret

Tha

tche

rbr

itm

inis

zter

eln

ök (

1979

–199

0) m

ár a

nyo

lcva

nas

éve

kben

meg

tett

e, é

s N

yuga

t-Eu

rópa

töb

b m

ás á

llam

ában

is

meg

-n

yirb

áltá

k a

jólé

ti r

ends

zere

ket.

A n

yolc

van

as é

vek

elej

énm

egug

ró m

unka

nél

külis

ég a

mun

kan

élkü

li-el

látá

sok

csök

-ke

nté

séve

l já

rt e

gyüt

t, a

„fe

jlett

” n

yuga

ti-e

uróp

ai o

rszá

gok

pedi

gha

mar

osan

az

újsz

egén

ység

prob

lém

ájáv

al t

alál

ták

szem

ben

mag

ukat

(lá

sd B

alse

n e

t al

., 19

87).

Az

álla

m á

ltal

vezé

nyel

t„á

llam

tala

nít

ás”

azon

ban

még

nem

vál

t te

ljess

é.A

z út

ki

volt

jelö

lve,

a f

olya

mat

bei

ndul

t, d

e m

ég n

em t

el-

jese

dett

ki.

Gát

at v

etet

t nek

i a n

emze

tköz

i pol

itik

aihe

lyze

t.A

nyo

lcva

nas

éve

k vé

gére

az

álla

mm

onop

olis

ta k

apit

a-liz

mus

tar

talé

kai k

imer

ülte

k, d

e a

„szo

cial

ista

” re

nds

zere

klé

te,

dem

onst

ráci

ós h

atás

a le

het

etle

nn

é te

tte

a pr

ofit

bará

tkö

ltsé

gcsö

kken

tô l

épés

ek (

elbo

csát

ások

, jó

léti

ren

dsze

rek

22

8Pe

rkin

s sa

ját

szav

ai a

Dem

ocra

cy N

ow!

hon

lapj

án o

lvas

hat

ó eg

y20

04. d

ecem

beri

in

terj

úban

.

6A

spe

kulá

cióv

al n

em f

ogla

lkoz

unk

rész

lete

sebb

en,

azt

meg

tesz

iFa

rkas

(20

02,

44–5

4.),

itt

mos

t cs

ak a

nn

yit

jegy

zün

k m

eg,

hog

y a

spe-

kulá

ció

– lé

vén

tis

zta

forg

alm

i szf

éra

– ön

mag

ában

nul

lsza

ldós

játé

k. H

apo

zití

v er

edm

énye

van

, az

t cs

ak a

ter

mel

ésbô

l ki

von

tpr

ofit

szo

lgál

tat-

hat

ja.

7Á

thár

ítás

min

dig

is lé

teze

tt, a

mió

ta a

kap

ital

izm

us k

iala

kult

, de

atr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

tbir

odal

mak

jóvo

ltáb

ól „

nap

i” g

yako

rlat

tá v

álik

.

mûk

ödte

thet

ôk,

illet

ve a

val

uták

ere

je k

özti

kül

önbs

éget

kih

aszn

álva

has

zon

nal

for

gath

atók

. A

tôk

ekiv

itel

t ez

enfe

lül

a fo

gadó

ors

zágo

k „s

zívó

hat

ása”

is

öszt

önzi

. (A

zeg

yen

lôtl

en fe

jlôdé

s m

iatt

tôk

e n

élkü

l mar

adt,

tôk

ét fe

lhal

-m

ozn

i n

em k

épes

ors

zágo

k ad

óked

vezm

énye

kkel

és

egyé

bbe

ruh

ázás

kön

nyí

tô i

nté

zked

ések

kel

tesz

ik o

lcsó

bbá

a kü

l-fö

ldi

válla

lato

k be

fekt

etés

eit.

)A

z át

hár

ítás

i m

ech

aniz

mu

sokn

ak

kösz

önh

etôe

n

agl

obal

izác

ió v

iszo

nya

i kö

zött

a c

entr

um

vál

sága

hel

yi v

ál-

ságo

k lá

nco

lata

kén

t je

len

ik m

eg(l

ásd

bôve

bben

az

0és

0t).

A h

iera

rch

ia a

zon

ban

nem

pus

ztán

azt

jel

enti

, h

ogy

azon

os

játé

ksza

bály

ok

mel

lett

sz

üksé

gsze

rûen

az

el

eve

erôs

ebb

nye

r. A

hie

rarc

hik

us r

end

lén

yegé

hez

tar

tozi

k,h

ogy

az e

rôse

bb k

épes

meg

hatá

rozn

i va

gy m

egsz

egn

i a

já-

téks

zabá

lyok

at.

Az

áth

árít

ás t

ehát

kor

ánts

em „

tisz

tess

é-ge

s” m

ódon

meg

y vé

gbe.

Joh

n P

erki

ns,

aki

197

1 és

198

1kö

zött

a N

emze

tbiz

ton

sági

Hiv

atal

meg

bízá

sábó

l eg

y pr

i-vá

t ta

nác

sadó

cégn

él d

olgo

zott

, 20

04-b

en k

önyv

et j

elen

te-

tett

meg

arr

ól, h

ogy

az U

SA m

ikén

t cs

alta

tud

atos

an a

dós-

ságc

sapd

ába

a fe

jlôdô

ors

zágo

k so

rát.

A N

emze

tbiz

ton

sági

Hiv

atal

, a

CIA

és

mag

ántu

lajd

onú

tan

ácsa

dócé

gek

mun

-ka

társ

ain

ker

eszt

ül v

ette

rá

több

ek k

özöt

t In

don

éziá

t, E

cua-

dort

, Ir

ánt

és P

anam

át,

hogy

az

USA

nem

zetb

izto

nsá

gi,

gazd

aság

i ér

deke

it s

zolg

áljá

k. A

nek

ik j

utta

tott

hat

alm

asdo

llárk

ölcs

önök

rôl

tudt

ák,

hogy

az

ok

viss

zafiz

etés

ére

azad

ósok

nem

lesz

nek

képe

sek,

és

cser

ébe

konc

essz

ióka

t, g

az-

dasá

gi é

rdek

elts

égek

et s

zere

zhet

nek

eze

kben

az

orsz

ágok

-ba

n. E

zek

az ü

gynö

kök

olya

n „b

irod

alm

at”

épít

ette

k, a

mel

y-be

n a

fej

lôdô

ors

zágo

kat

az U

SA „

rabs

zolg

áivá

” te

tték

.8

Az

orsz

ágok

köz

ötti

áth

árít

ási m

ech

aniz

mus

ok lé

tén

ekh

angs

úlyo

zása

azé

rt f

onto

s, m

ert

a tô

kés

vilá

ggaz

dasá

gre

nds

zerj

elle

gén

eklé

nye

géh

ez t

arto

zik.

Így

az

egyi

k or

-sz

ágba

n t

apas

ztal

t tá

rsad

alm

i ha

ladá

s n

em é

rték

elhe

tô a

ren

dsze

r n

ettó

ere

dmén

yeké

nt,

ha

nem

ves

szü

k fig

yele

m-

be a

más

ik o

rszá

gban

tap

aszt

alt

elle

nke

zô e

lôje

lû h

atás

o-ka

t.K

ülön

ösen

iga

z ez

a m

unka

erôp

iac

eset

ében

.

25

a hi

erar

chia

arra

uta

l, h

ogy

több

féle

, lán

csze

rûen

sor

ba á

l-lít

hat

ó „h

egem

onik

us”

elle

nté

tpár

ról

van

szó

: a

legn

a-gy

obb

tôké

k eg

ész

álla

mok

ra é

s a

kise

bb t

ôkék

re,

az e

rô-

sebb

gaz

dasá

gok/

régi

ók a

gye

ngé

bbek

re,

és m

inda

nn

yian

végs

ô so

ron

a m

unka

válla

lóra

kép

esek

hár

ítan

i az

ált

aluk

fen

nta

rtot

t „r

end”

ter

hei

t, m

iköz

ben

a m

unka

válla

lói

tö-

meg

eken

bel

ül i

s lé

tezi

k h

iera

rch

ia.

A g

loba

lizác

iós

etap

ba lé

pô k

apit

aliz

mu

s tá

rsad

alm

i ha-

tása

inak

kiin

duló

pon

tja

tehá

t az

, ho

gy a

z er

ôsöd

ô hi

erar

-ch

ia t

alaj

án a

tôk

e m

ind

töké

lete

sebb

mód

on é

rvén

yesí

tin

emze

ti é

s n

emze

tköz

i áth

árít

ási m

echa

niz

mu

sait

.A

tec

hn

ológ

ia m

ai á

llapo

ta, a

hoz

zá k

apcs

olód

ó m

ono-

polis

ztik

us v

erse

ny

min

d ke

vese

bb l

ehet

ôség

et a

d a

hoz

-zá

adot

t ér

ték

term

elés

ére

a fe

jlett

ors

zágo

kban

. M

áské

nt

mon

dva:

a t

ôke

a fe

jlett

ors

zágo

kban

föl

ös b

ôség

ben

áll

ren

delk

ezés

re (

vagy

is k

épte

len

has

zon

nal

meg

térü

lni,

par-

lago

n h

ever

), te

hát

vál

ságb

ake

rül.

Ezér

t a

tôke

a fe

jlett

or-

szág

ok h

elye

tt m

ás t

erül

etek

en p

róbá

l ér

téke

süln

i. Eg

y-ré

szt

a n

agyo

bb k

ocká

zato

t, d

e eg

ysze

rsm

ind

nag

yobb

has

z-n

ot je

len

tô s

peku

láci

óban

,6m

ásré

szt

az a

lacs

onya

bb b

érû,

alac

son

yabb

adó

jú é

s ke

dvez

mén

yeke

t kí

nál

ó fe

jlôdô

or-

szág

ok t

erm

elés

ében

,har

mad

rész

t az

ala

cson

yabb

sze

rves

össz

etét

elû

ter

üle

tekr

e ár

amlá

s se

gíts

égév

el (

amel

yrôl

asz

olgá

ltat

ások

kap

csán

a 2

.1.

feje

zetb

en l

esz

szó)

. M

ind

spek

ulác

ió,

min

d a

tôke

kivi

tel

a vi

lágg

azda

ság

szer

eplô

ikö

zti

külö

nbs

égek

et, h

iera

rch

iát

has

znál

ja k

i.A

vál

ság

teh

át á

thár

ítha

tóvá

válik

,7sô

t a

váls

ágot

ace

ntr

umor

szág

ok t

ôkek

ivit

elük

rév

én k

épes

ek h

aszo

nn

alex

port

áln

i: a

cen

trum

ban

pro

fitt

al m

ár n

em m

ûköd

teth

e-tô

tôk

éket

(ter

mel

ôesz

közö

ket,

ban

kbet

étek

et) i

mm

ár n

emke

ll „a

ten

gerb

e do

bni”

, n

em v

eszn

ek k

árba

, m

ivel

a h

ie-

rarc

hia

als

óbb

foká

n á

lló g

azda

ságo

kban

még

has

zon

nal

24

9Eg

y tr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

t sz

ámár

a pr

ivat

izál

t n

agy

múl

tú m

a-gy

ar f

eldo

lgoz

óipa

ri v

álla

latn

ál k

észí

tett

in

terj

ú so

rán

szá

mol

tak

be a

r-ró

l, h

ogy

a kü

lföl

di t

ulaj

don

os a

kkor

is

ben

yújt

otta

a s

zám

lát

„tec

hn

i-ka

i seg

ítsé

g” c

ímén

a m

agya

rors

zági

leán

yvál

lala

tnak

, am

ikor

az

vesz

te-

sége

s vo

lt. T

erm

észe

tese

n e

z az

eljá

rás

nem

egy

edi.

10A

mûk

ödôt

ôke-

beru

ház

ások

nye

resé

ge f

elet

t a

beru

ház

ó m

aga

ren

delk

ezik

, gya

kran

kiv

iszi

az

orsz

ágbó

l (a

tran

szfe

rára

k ré

vén

ráa

dásu

lex

traj

öved

elm

et is

kiv

on),

a se

gély

ek p

edig

nag

yrés

zt a

don

or o

rszá

g vá

l-la

lata

inak

nyú

jtot

t ál

lam

i meg

ren

delé

sek

form

áját

ölt

ik. P

éldá

ul a

japá

nh

ivat

alos

fej

lesz

tési

seg

élye

ket

keze

lô á

llam

i Kül

gazd

aság

i Egy

üttm

ûkö-

dési

Ala

pot

(OEC

F-et

) a

korm

ány

elôs

zör

az E

xpor

t-Im

port

Ban

kon

ke-

szem

ben

ta

nú

síto

tt

nag

yobb

en

gedé

ken

ység

ének

.U

gyan

akko

r ép

pen

ez

a ré

gió

volt

az,

am

elye

n 1

997–

1998

-ba

n p

énzü

gyi

váls

ág s

örpö

rt v

égig

, am

elyn

ek k

övet

kezm

é-n

yeké

nt

– tö

bbek

köz

ött

– új

abb

hit

elfe

lvét

elek

tör

tén

tek,

és s

zám

os k

elet

-ázs

iai

válla

lato

t vá

sáro

ltak

fel

a t

ran

szn

a-ci

onál

is v

álla

lato

k…)

A t

ôkés

vilá

ggaz

dasá

gban

a k

evés

béfe

jlett

rég

iók

ma

éppú

gy,

mik

ént

a gy

arm

atos

ító

(h)ô

skor

-ba

n,

a fe

jlett

ebbe

k kö

zvet

ett

és k

özve

tlen

fin

ansz

íroz

ójá-

nak

sze

repé

t tö

ltik

be.

A

fej

lett

ek f

ejlô

dô g

azda

ságo

k ál

tali

fin

ansz

íroz

ása

ter-

més

zete

sen

nem

csak

az

adós

ságs

zolg

álat

on k

eres

ztül

tör

-té

nik

, h

anem

rés

ze a

tra

nsz

nac

ion

ális

vál

lala

tbir

odal

mak

min

den

nap

i gy

akor

latá

nak

. A

kül

önbö

zô é

rték

û n

emze

tim

unká

k eg

yen

lôtl

en c

seré

je, a

vilá

gpia

ci a

lkup

ozíc

iók

sze-

rin

t al

akul

ó ex

port

árak

, a

tran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

kon

belü

li tr

ansz

ferá

rak

és k

ülön

féle

ürü

gyek

en t

örté

nô

kifi

ze-

tése

k,9

vala

min

t a

brai

n-d

rain

(„ag

ylec

sapo

lás”

) m

ind

egy-

egy

form

ája

a fe

jletl

en t

erül

etek

rôl

a fe

jlett

ek f

elé

irán

yuló

jöve

delm

i tr

ansz

fern

ek.

A f

ejle

ttsé

gi h

iera

rch

ia a

lsób

b fo

kain

hel

yet

fogl

aló

or-

szág

ok a

ráj

uk o

szto

tt s

zere

pbôl

az

adot

t re

nds

zere

n b

elül

nem

tud

nak

kit

örn

i. Jó

l m

egm

utat

kozi

k ez

abb

an,

hog

yfü

ggô

hel

yzet

ük é

s le

mar

adás

uk e

llen

ére

vált

ozat

lan

a t

e-te

mes

kül

föld

i m

ûköd

ô tô

ke é

s n

émi

fejle

szté

si s

egél

ybe

áram

lása

. M

indk

ét t

ípus

ú fo

rrás

bevo

nás

cél

ja a

meg

té-

rülé

s, a

mi

a tô

kés

visz

onyo

k kö

zött

ide

gen

mun

ka f

elsz

í-vá

sát

jele

nti

. Ezt

az

ideg

en m

unká

t pe

dig

éppe

n a

zok

szol

-gá

ltat

ják,

aki

knek

a h

elyz

etén

az

említ

ett

forr

ások

seg

íten

ile

nn

ének

hiv

atot

tak.

10

27

Min

dazo

nál

tal

a tô

ke é

rték

esül

ése

elé

a m

ásod

ik v

ilág-

háb

orú

után

em

elt

korl

átok

leo

mlá

sáva

l a

társ

adal

mi

ha-

táso

k n

emze

tköz

i át

hár

ítás

ára

kevé

sbé

van

szü

kség

. Ez

ért

e tá

rsad

alm

i hat

ások

a le

gfej

lett

ebb

orsz

ágok

ban

még

a le

g-n

agyo

bb f

elle

ndü

lés

idej

én is

tet

ten

érh

etôk

, jól

leh

et a

tár

-sa

dalm

i tör

vén

ysze

rûsé

gek

ten

den

ciál

is je

llegé

bôl a

dódó

anrö

vide

bb i

dôsz

akok

ban

láts

zóla

g el

len

téte

s ir

ányt

ves

znek

.

1.4.

Ki k

it fi

nan

szír

oz?

A v

álsá

gáth

árít

ás e

gybe

n a

zt i

s je

len

ti, h

ogy

nem

köv

etke

-zi

k be

a s

chum

pete

ri „

meg

tisz

tulá

s”. H

elye

tte

min

d ga

zda-

sági

, m

ind

társ

adal

mi

tére

n h

alm

ozód

nak

a k

rón

ikus

krí

-zi

sálla

poto

k és

fo

lyam

atok

. M

egm

utat

kozi

k ez

ab

ban

,h

ogy

a fe

jlôdô

ors

zágo

k kü

lsô

adós

ságá

llom

ánya

– a

nn

yi é

vad

óssá

gszo

lgál

at u

tán

– m

ég m

indi

g n

ô, n

apja

inkb

an m

eg-

hal

adja

a 2

,7 b

illió

(2,

7ez

erm

illiá

rd, a

zaz

1012

) do

llárt

. Ez

az ö

ssze

g n

agyj

ából

fel

ean

nyi

val

múl

ja f

elül

az

1990

-es

adat

ot (

1,45

bill

ió d

ollá

r),

min

t am

enn

yi a

dóss

ágsz

olgá

la-

tot

(öss

zese

n k

örül

belü

l 3

billi

ó do

llárt

) a

fejlô

dô o

rszá

gok

a ki

len

cven

es é

vekb

en t

elje

síte

ttek

. A

nyo

lcva

nas

éve

kben

az a

dóso

k 1,

3 bi

llió

dollá

rt t

örle

szte

ttek

hit

elez

ôikn

ek, m

i-kö

zben

adó

sság

uk a

bban

az

évti

zedb

en t

öbb

min

t 86

0 m

il-liá

rd (

0,86

bill

ió)

dollá

rral

nôt

t. A

dol

og t

ehát

úgy

fes

t,h

ogy

az a

dóso

k ka

mat

ok é

s tô

ketö

rles

ztés

cím

én m

inde

név

tize

dben

meg

fizet

ik h

itel

ezôi

knek

an

nak

az

össz

egn

ekm

ásfé

l-ké

tsze

resé

t, a

mel

lyel

az

adot

t év

tize

dben

tar

tozá

-su

k gy

arap

odik

. A

fej

lôdô

k ad

óssá

gállo

mán

ya j

elen

leg

telje

s br

uttó

ha-

zai

term

ékük

nég

ytiz

edét

(a

kele

t-kö

zép-

euró

pai

orsz

ágok

eset

ében

fel

ét,

a le

gkev

ésbé

fej

lett

ors

zágo

k es

etéb

en 9

0%-

át)

tesz

i ki

. A

z év

ente

fiz

eten

dô a

dóss

ágsz

olgá

lat

pedi

g a

fejlô

dô v

ilág

telje

s ár

u- é

s sz

olgá

ltat

ásex

port

ján

ak e

gyöt

ö-dé

vel

egye

nlô

(IM

F, 2

004)

. T

erm

észe

tese

n v

ann

ak r

egio

-n

ális

kül

önbs

égek

, az

öss

zkép

en a

zon

ban

ez

mit

sem

vál

-to

ztat

. (K

öztu

dott

pél

dául

, hog

y K

elet

-Ázs

ia a

dóss

ágm

uta-

tói

javu

ltak

, h

ála

az e

lmúl

t év

tize

dek

álla

mila

g ve

zére

ltgy

ors,

exp

orto

rien

tált

fej

lôdé

sén

ek,

és a

hit

elez

ôk v

elük

26

12Su

rvey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

s,M

arch

200

0, V

ol.

80.

No.

3,

US

Dep

artm

ent

of C

omm

erce

, D-4

8

resz

tül

fin

ansz

íroz

ta,

maj

d 19

95-b

en a

két

in

tézm

ény

(az

OEC

F és

az

Exim

ban

k) e

gyes

ült,

am

i a s

egél

yezé

s és

az

üzle

ti s

zfér

a ér

deke

inek

nyi

l-vá

nva

ló ö

ssze

fon

ódás

át j

elen

tett

e (H

ern

ádi,

2003

).11

Az

álla

mi k

ölts

égve

tés

GD

P-be

li (b

rutt

ó h

azai

ter

mék

) súl

ya a

fej-

lett

ors

zágo

kban

a j

ólét

i in

tézk

edés

ek l

efar

agás

ával

egy

ütt

sem

csö

k-ke

nt.

Csu

pán

a b

evét

elek

min

d n

agyo

bb m

érté

kben

tám

aszk

odn

ak a

mun

kavá

llaló

kat

terh

elô

téte

lekr

e (s

zja,

áfa

, tb)

és

szol

gáljá

k a

tôké

t. A

zát

csop

orto

sítá

s m

érté

kérô

l to

vább

i ku

tatá

soka

t ér

dem

es f

olyt

atn

i.

mez

ôség

ét h

elye

sen

a l

eköt

ött

tôké

re v

etít

ett

hoza

mm

alm

érh

etjü

k. M

inda

zon

álta

l a

nem

zetg

azda

sági

szi

ntû

pro

-fi

t/ár

bevé

tel

arán

y eg

yütt

moz

oga

prof

it r

átáj

ával

. A

Su

rvey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

ssz

erin

t12te

hát

az

amer

i-ka

i vá

llala

tok

elad

ások

hoz

vis

zon

yíto

tt a

dózá

s u

tán

ipr

o-fi

tja

1959

és

1991

–199

3 kö

zött

nag

y in

gado

záso

kkal

8%

-ró

l 6%

-ra

csök

ken

t, e

zt k

övet

ôen

azo

nba

n i

smét

meg

ug-

rott

, és

199

9-be

n a

z 19

59-e

s sz

inte

n á

ll. A

z ad

ózás

elô

tti

prof

it (a

mel

y a

term

elés

köz

vetl

en jö

vede

lmez

ôség

ére

utal

)az

onba

n 1

959

és 1

993

közö

tt 1

6%-r

ól 8

%-r

a, a

zaz

a fe

lére

(!)

eset

t, m

ajd

ezt

köve

tôen

199

9-re

is

csak

12%

kör

üli

szin

tre

nôt

t. V

agyi

s a

tén

yleg

esen

felh

aszn

álh

ató

prof

it r

á-tá

ja c

sak

azér

t n

em c

sökk

ent,

mer

t id

ôköz

ben

a t

ôkej

öve-

dele

m a

dója

egy

re a

lacs

onya

bb l

ett!

Más

szó

val:

a pr

ofit

-rá

ta c

sökk

enés

ét a

z ál

lam

i ad

ópol

itik

a vá

ltoz

tatt

a st

agn

á-lá

ssá.

29

1.5.

A p

rofit

ráta

esé

se

A f

ejle

tt o

rszá

gokb

an a

z au

tom

atiz

áció

val n

ô a

term

elés

bebe

von

t te

rmel

ôesz

közö

k ér

téke

, az

az a

ter

mel

ésbe

n l

ekö-

tött

tôk

e. E

z pe

dig

cete

ris

pari

bus

azza

l jár

, hog

y h

ossz

ú tá

-vo

n é

s te

nde

nci

ális

an (

teh

át i

nga

dozá

sokk

al)

csök

ken

an

yere

sége

sség

, az

egy

ségn

yi l

eköt

ött

tôké

re j

utó

prof

it.

Ezal

apve

tôen

bef

olyá

solja

a t

erm

elés

meg

kezd

ését

/foly

tatá

-sá

t, m

egak

aszt

ja a

z új

rate

rmel

és g

épez

etét

, ez

ért

álla

mi

prob

lém

át is

jele

nt.

A p

rofi

t ad

ó- é

s eg

yéb

járu

lékt

erh

ein

ekcs

ökke

nté

se (

egy

idei

g) h

aték

onya

n t

udja

elle

nsú

lyoz

ni

abr

uttó

pro

fitr

áta

csök

ken

ését

. T

öbbe

k kö

zött

ez

az e

gyik

oka

az á

llam

(jó

léti

) „v

issz

avon

ulás

ának

”, a

z ál

talá

nos

de-

regu

láci

ónak

, és

ezé

rt i

llúzi

ó ab

ban

rem

ényk

edn

i, ho

gy a

tôke

haj

lan

dó le

sz v

issz

atér

ni k

oráb

bi, m

agas

abb

adóz

tatá

-si

szi

ntj

éhez

.11

A p

rofi

trát

a h

ossz

ú tá

vú a

laku

lásá

val

a kö

zgaz

dasá

gim

unká

k m

anap

ság

ritk

án fo

glal

kozn

ak. H

olot

t a

term

elés

,íg

y az

an

nak

alá

ren

delt

em

bere

k jö

vôjé

re n

ézve

is a

lapv

etô

kérd

és.

A p

rofi

trát

a es

ésér

e vo

nat

kozó

mar

xi t

étel

ma

isál

l, és

noh

a a

nem

zetk

özi s

tati

szti

kák

szer

keze

te e

nn

ek e

g-za

kt k

imut

atás

át n

emze

tköz

i sz

inte

n n

em t

eszi

leh

etôv

é,bá

rmel

y or

szág

nem

zeti

sta

tisz

tiká

inak

beh

ató

vizs

gála

taal

apjá

n m

egál

lapí

that

ó. E

zt a

z U

SA p

éldá

ján

sze

mlé

ltet

jük.

A S

urv

ey o

f C

urr

ent

Bu

sin

ess

ren

dsze

rese

n k

özli

azU

SA i

pará

ban

rea

lizál

t vá

llala

ti p

rofi

t n

agys

ágát

, val

amin

taz

ér

téke

síté

shez

(k

ölts

ég+

prof

it)

visz

onyí

tott

ar

ányá

t.Ig

az, e

z a

mut

ató

nem

a l

egjo

bb a

pro

fitr

áta,

vag

yis

a tô

kejö

vede

lmez

ôség

ének

mér

ésér

e, h

isze

n a

zon

os á

rbev

étel

el-

térô

tec

hn

ológ

iai

szin

ten

és

ágaz

atok

ban

kül

önbö

zô t

ôke-

befe

ktet

ést

igén

yel.

A p

rofi

t rá

tájá

t, v

agyi

s a

tôke

jöv

edel

-

28

A

szol

gált

atás

ok

szer

epén

ek

növ

eked

ését

az

ág

azat

isz

ámba

véte

len

ala

puló

GD

P-sz

erke

zet

jele

ntô

sen

elt

úloz

-za

. Ez

t a

szol

gált

atás

i te

véke

nys

ég h

árom

moz

zan

atán

ak,

az

érté

kköz

vetí

tô,

az

érté

kalk

otó

ésa

jöve

dele

m-ú

jra-

elos

ztó

fun

kció

knak

a b

emut

atás

ával

in

doko

ljuk.

Az

új s

zolg

álta

táso

k je

len

tôs

rész

e kö

zvet

ve v

agy

köz-

vetl

enül

ipa

ri t

erm

ék,

a sz

olgá

ltat

ás é

rték

esít

ések

or t

ehát

ezek

jel

enn

ek m

eg a

pia

con

(pé

ldáu

l pl

aszt

ikai

seb

észe

tes

etén

a b

eépí

ten

dô p

roté

zis,

fût

ésko

rsze

rûsí

tésn

él a

mo-

dern

ebb

gázk

azán

va

gy

szig

etel

ôan

yag,

ro

vari

rtás

nál

a

vegy

szer

, vál

lala

ti i

nfo

rmác

iós

ren

dsze

r ki

épít

ésén

él a

szá

-m

ítóg

ép s

tb.).

Itt

teh

át é

rték

közv

etít

éstö

rtén

ik. A

szo

lgál

-ta

táso

k m

ás r

észe

tov

ább

növ

eli a

z ip

artó

l kap

ott

term

ékek

érté

két.

En

nek

jól

ism

ert

péld

ái a

cso

mag

olás

vag

y a

szál

-lít

ás,

de i

deta

rtoz

nak

pél

dául

az

étte

rmi

szol

gált

atás

ok a

nye

rsan

yago

k ké

szét

ellé

vál

tozt

atás

ával

, a s

zabó

ság

a ru

ha

elké

szít

ésév

el,

az i

nfo

rmat

ikai

(IT

-) c

ég a

szá

mít

ógép

-al-

katr

észe

k ig

ény

szer

inti

ös

szek

apcs

olás

ával

, re

nds

zerr

ész

erve

zésé

vel

stb.

Az

ilyen

típ

usú

szol

gált

atás

ért

ékal

kotó

.A

szo

lgál

tatá

sok

e ké

t ka

tegó

rián

kív

üli

rész

e pe

dig

olya

nfu

nkc

ióka

t lá

t el

, am

elye

kért

a v

ásár

lók

haj

lan

dók

lem

on-

dan

i sa

ját

jöve

delm

ük e

gy r

észé

rôl,

mer

t jó

léti

vag

y ak

árjö

vede

lem

növ

eked

ési

hat

ást

várn

ak t

ôle.

Eze

k a

szol

gált

a-tá

sok

a jö

vede

lmek

újr

aelo

sztá

sátj

elen

tik.

Ily

en p

éldá

ul a

zok

tatá

s, a

fit

nes

zipa

r, a

vag

yon

véde

lem

, a

vide

oköl

csön

-zé

s, a

z üz

leti

tan

ácsa

dás

vagy

a g

yerm

ekfe

lügy

elet

. E

há-

rom

féle

(ér

tékk

özve

títô

, ér

téka

lkot

ó és

jöv

edel

em-ú

jrae

l-os

ztó)

szo

lgál

tatá

s te

rmés

zete

sen

a le

het

ô le

grit

kább

an v

á-la

szth

ató

el

egym

ástó

l,

his

zen

te

véke

nys

égü

k so

rán

min

dan

nyi

an h

aszn

áln

ak i

pari

(m

ezôg

azda

sági

) ci

kkek

et,

és a

zoka

t gy

akra

n t

ováb

b fe

ldol

gozz

ák.

Am

it a

fen

tiek

kel h

angs

úlyo

zni s

zere

ttün

k vo

lna

az a

z,h

ogy

ipar

i te

rmék

ek é

rték

esít

ôjek

ént

és f

elh

aszn

álój

akén

ta

terc

ier

szek

tor

– le

gyen

bár

mily

en n

agy

a ré

szar

ánya

aG

DP-

ben

– n

agyr

észt

alá

ren

delô

dik

az ip

arn

ak, a

z ip

ar ig

é-n

yein

ek, v

alam

int

az á

ltal

a ki

fejle

szte

tt é

s kí

nál

t te

chn

oló-

giák

nak

. A s

zolg

álta

táso

k té

rnye

rése

teh

át jó

rész

t lá

tszó

la-

gos,

sta

tisz

tika

i, ip

arsz

erve

zeti

kér

dés.

A t

ováb

biak

ban

azt

tár

gyal

juk,

mik

ént

ered

mén

yezi

a 31

2. A

gaz

dasá

gi m

ech

aniz

mus

ok

társ

adal

mi

köve

tkez

mén

yei

A k

onku

ren

cia

álta

l el

ôreh

ajto

tt a

uto

mat

izác

ió(a

tôk

esz

erve

s ös

szet

étel

ének

növ

eked

ése)

, a p

rofit

ráta

ebb

ôl a

dó-

dó e

sése

és a

ren

dsze

r n

egat

ív k

övet

kezm

énye

inek

a g

yen

-gé

bbek

re h

árít

ását

leh

etôv

é te

vô, k

onku

ren

cia

szül

te t

ársa

-da

lmi-

gazd

aság

i (n

emze

ti é

s n

emze

tköz

i) h

iera

rchi

aeg

yütt

képe

zik

azt

az o

bjek

tív

gazd

aság

i al

apot

, am

elye

n a

glo

ba-

lizác

ió t

ársa

dalm

i h

atás

ai a

laku

ltak

.M

ivel

a g

azda

ság

és a

tár

sada

lom

sze

rves

egé

szet

alk

ot,

a ga

zdas

ági

és t

ársa

dalm

i fo

lyam

atok

nem

egy

más

utá

n,

han

em e

lvál

aszt

hat

atla

n e

gysé

gben

men

nek

vég

be a

gaz

-dá

lkod

ás s

peci

fiku

s tö

rvén

ysze

rûsé

gei

álta

l m

egh

atár

ozot

-ta

n. E

z a

visz

ony

azon

ban

rej

tve

mar

ad a

sze

mlé

lô s

zám

á-ra

, h

a az

meg

raga

d a

csup

asz

empí

ria,

a l

eíró

tu

dom

ány

szin

tjén

. Jó

pél

da e

rre

szol

gált

atás

ok t

érn

yeré

se,

amel

yet

egya

rán

t el

ôreh

ajt

a ka

pita

lizm

us s

zoro

s ér

tele

mbe

n v

ett

gazd

aság

i tör

vén

ye (a

pro

fitr

áta

esés

e) é

s tá

rsad

alm

i köv

et-

kezm

énye

(tár

sada

lmi p

olar

izác

ió),

mik

özbe

n m

indk

ét v

o-n

atko

zásn

ak a

ter

mel

és t

ársa

dalm

i és

a k

isaj

átít

ás e

gyén

ije

llege

köz

ti e

llen

tmon

dás

az a

lapj

a.

2.1.

A s

zolg

álta

tási

szf

éra

térn

yeré

sén

ek

kett

ôs je

len

tése

A d

ezin

dusz

tria

lizác

iót

– az

ipa

ri t

erm

elés

GD

P-n

(br

uttó

haz

ai t

erm

éken

) bel

üli h

átté

rbe

szor

ulás

át a

szo

lgál

tatá

sok

(ter

cier

sze

ktor

) ja

vára

– a

gaz

dasá

gi f

ejlô

dés

egyi

k al

apje

l-le

mzô

jeké

nt

szok

ás e

mle

getn

i. M

ielô

tt a

zon

ban

e je

len

ség

okai

ról

rész

lete

sebb

en s

zóln

ánk,

tis

ztáz

ni

kell

a sz

olgá

lta-

táso

knak

az

újra

term

elés

i fo

lyam

atba

n b

etöl

tött

hel

yét.

30

13Su

rvey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

s, M

arch

200

0, V

ol.

80.

No.

3,

US

Dep

artm

ent

of C

omm

erce

D-3

, D

-17,

Su

rvey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

s,Ja

nua

ry 1

996,

Vol

. 76.

No.

1/2

, US

Dep

artm

ent

of C

omm

erce

, 36.

, 79.

gia

álta

l ig

énye

lt ú

j sz

erve

zeti

ren

dsze

rek

kiép

ítés

ével

és

fejle

szté

séve

l ka

pcso

lato

s ko

nzu

ltác

ió é

s ta

nác

sadá

s, t

ele-

kom

mun

ikác

iós

tech

nol

ógiá

k bô

vülé

se é

s te

rjed

ése

stb.

).A

szo

lgál

tatá

sok

más

ik r

észe

azo

nba

n m

indö

ssze

a r

égi

ésúj

ter

mék

ek é

rték

esít

ését

hiv

atot

t se

gíte

ni a

hoz

záju

k ka

p-cs

olt

szol

gált

atás

ok b

ôvít

ésév

el b

uzdí

tva

az e

mbe

reke

t a

fogy

aszt

ásra

(go

ndo

ljun

k pé

ldáu

l a

mob

iltel

efón

iára

, va

gyaz

egé

szsé

gipa

r sz

olgá

ltat

ások

rév

én é

rték

esít

ett

term

ékei

-re

). Ez

en t

úlm

enôe

n a

z ip

arh

oz k

apcs

olt

szol

gált

atás

ok a

kon

kure

nci

a sz

erve

s ré

szei

: „k

apcs

olt

áruk

ént”

és

/vag

y„k

edve

zmén

ykén

t” f

eltü

nte

tve

árbe

véte

l-n

övel

ô té

nye

zô-

kén

t, v

evôc

salo

gató

kén

t já

tsza

nak

fon

tos

szer

epet

az

– ip

a-ri

, mez

ôgaz

dasá

gi –

tôk

e ér

téke

sülé

sébe

n.

Az

elm

ondo

ttak

at i

smét

am

erik

ai p

éldá

val

illus

ztrá

l-h

atju

k. 1

991-

ben

az

amer

ikai

vál

lala

tok

otth

on r

ealiz

ált

prof

itja

30%

-ban

szá

rmaz

ott

a fe

ldol

gozó

ipar

ból,

1998

-ban

visz

ont

már

csa

k 24

%-b

an. A

töb

bit

a sz

olgá

ltat

ások

adt

ák(a

z ag

rári

um é

s a

kite

rmel

ôipa

r ar

ánya

ele

nyé

szô)

. H

a a

brut

tó p

rofi

tot

visz

onyí

tjuk

az

ágaz

ati G

DP-

hez

, azt

látj

uk,

hog

y m

íg a

z ip

arba

n e

z az

ará

ny

1992

és

1998

köz

ött

5,3%

-ról

7%

-ra

nôt

t, a

ddig

a p

énzü

gyi

és n

em p

énzü

gyi

szol

gált

atás

okba

n e

gyüt

t 10

%-r

ól 1

6,3%

-ra

emel

kede

tt.13

A s

zolg

álta

táso

kban

mû

ködt

etet

t tô

ke t

ehát

nem

csak

job

-ba

n j

öved

elm

ez,

de e

z a

jöve

delm

ezôs

ég a

z ip

ari

tôké

nél

(egy

elôr

e) m

ég jo

bban

is n

ô (A

rtn

er, 2

000/

a).

2.1.

2. A

szo

lgál

tatá

sok

min

t a

társ

adal

mi p

olar

izác

ió

köve

tkez

mén

yei

A s

züks

égsz

ült

e sz

olgá

ltat

ásip

ar

A t

ársa

dalo

m p

olar

izál

ódás

a m

ind

a kí

nál

ati,

min

d a

ke-

resl

eti

olda

lon

a –

kül

önbö

zô s

zín

von

alú

– sz

olgá

ltat

ások

bôvü

lésé

t id

ézi

elô

az a

lább

iak

szer

int.

33

szol

gált

atás

ok t

érn

yeré

sét

két,

a g

loba

lizác

ióra

nag

yon

jel

-le

mzô

fol

yam

at:

egyf

elôl

a p

rofit

ráta

em

elés

ére

tett

erô

fe-

szít

ések

, más

felô

l pe

dig

a tá

rsad

alm

i pol

ariz

áció

.

2.1.

1 A

szo

lgál

tatá

sok

térn

yeré

se m

int

a pr

ofit

ráta

em

elés

ére

tett

kís

érle

t

A t

erm

elék

enys

ég n

övel

ésén

ek lé

nye

ge a

ter

mel

és a

utom

a-ti

zálá

sa, v

agyi

s az

élô

mun

ka k

iszo

rítá

sa. E

zzel

azo

nba

n n

ôa

term

elés

ben

lekö

tött

tôk

e, a

mi a

pro

fit

rátá

ján

ak c

sökk

e-n

ését

ere

dmén

yezi

. Ez

a c

sökk

enés

csa

k a

még

gyo

rsab

bau

tom

atiz

álás

sal

elér

het

ô ex

trap

rofit

révé

n

lass

íth

ató,

amin

ek a

leh

etôs

ége

azon

ban

a l

egúj

abb

tech

nol

ógiá

k el

-te

rjed

ésév

el i

smét

meg

szûn

ik, é

s íg

y to

vább

...

E sz

akad

atla

n, p

rofit

csök

kent

ô sp

irál

elô

l a

tôke

úja

bb,

jobb

meg

térü

lést

biz

tosí

tó b

eruh

ázás

i te

rüle

tek

felé

men

e-kü

l. A

tôke

kivi

tel é

s sp

ekul

áció

mel

lett

ilye

n sz

erep

et já

tsza

-na

k a

szol

gált

atás

ok. E

zek

– az

ipar

cikk

ek v

elej

áró

érté

kesí

-té

sén

túl –

töb

bnyi

re o

lyan

„te

rmék

eket

” kí

náln

ak, a

mel

yek

élôm

unka

-tar

talm

a (je

len

leg

még

) nag

yobb

az

ipar

énál

. Úgy

is m

ondh

atju

k te

hát,

hog

y a

dezi

ndus

ztri

aliz

áció

az

(öss

z)-

tôke

sze

rves

öss

zeté

tele

csö

kken

tésé

re t

ett

kísé

rlet

. A

sz

olgá

ltat

ások

ban

do

lgoz

ók

alku

pozí

ciói

ál

talá

ban

ross

zabb

ak,

min

t az

ipa

ri m

unká

soké

, am

it t

öbbe

k kö

zött

a sz

olgá

ltat

ási

tevé

ken

ység

ala

pvet

ôen

„ki

süze

mi”

jel

lege

,sz

étsz

órts

ága,

„in

divi

dual

izál

tság

a”,

és e

bbôl

adó

dóan

ado

lgoz

ók s

zerv

ezet

tség

ének

ala

cson

y fo

ka m

agya

ráz.

Ez

are

latí

v bé

rköl

tség

ek a

lacs

onya

n t

artá

sát

tesz

i leh

etôv

é, a

mi

ism

ét

tová

bb

növ

eli

a pr

ofit

rá

tájá

t.

A

szol

gált

atás

okO

ECD

-n b

elül

i té

rnye

résé

t az

is

gyor

sítj

a, h

ogy

a m

unka

-ig

énye

s fe

ldol

gozó

ipar

i ága

zato

kkal

elle

nté

tben

itt

nem

kí-

nál

kozi

k n

agy

leh

etôs

ég

az

alac

son

yabb

bé

rû

orsz

ágok

kon

kure

nci

ája

szám

ára,

his

zen

a t

erci

er s

zekt

or j

ó ré

sze

hel

yhez

köt

ött

(Grö

mlin

g et

al.,

199

6, 4

4.).

Nem

sza

kíth

ató

el a

ter

mel

és t

ársa

dalm

i fo

rmáj

ától

ake

letk

ezô

és b

ôvül

ô sz

olgá

ltat

ások

form

ája

sem

. A s

zolg

ál-

tatá

sok

egy

rész

ét k

özve

tlen

ül a

ter

mel

és a

uto

mat

izál

ása

hív

ta l

étre

(mûs

zaki

okt

atás

, sz

oftv

erip

ar,

az ú

j te

chn

oló-

32

is.

A „

kisz

olgá

ltak

” u

gyan

is k

iszo

lgál

tato

ttak

.G

ondo

ljun

ka

rekl

amác

ióra

sük

et (

és „

meg

nem

fog

hat

ó”)

kisi

paro

sok

lelk

iism

eret

len

mun

káir

a, a

néh

ány

hón

appa

l a

telje

síté

sut

án m

ár n

em l

étez

ô cé

gekr

e, a

meg

szám

lálh

atat

lan

kis

utaz

ási

irod

a si

lán

y sz

olgá

ltat

ásai

ra,

a m

asze

k gy

erm

ektá

-bo

rok

kock

ázat

aira

stb

. A s

or v

égte

len

, a g

loba

lizác

ióva

l já-

ró e

lekt

ron

ikus

ker

eske

dele

m é

s in

tern

etes

szo

lgál

tatá

sok

jóvo

ltáb

ól p

edig

még

tov

ább

nô.

Ez

az ú

jfajt

a, d

e a

mun

ka-

válla

lók

léth

elyz

etén

ek e

lbiz

onyt

alan

odás

ával

(az

ipa

ri a

u-to

mat

izác

ió e

lôre

hal

adás

ával

) le

galá

bbis

új

dim

enzi

ókat

öltô

szo

lgál

tatá

si s

zfér

a n

em „

javí

that

ó”. A

míg

apé

nzs

zû-

ke (

a sz

üks

ég)

ráké

nys

zerí

ti a

kon

tárt

, h

ogy

szol

gált

asso

n,

a ho

zzáé

rtôt

, hog

y m

inde

n ü

gyle

ten

a le

het

ô le

gnag

yobb

atke

ress

e (h

isz

leh

et, h

ogy

ezt

köve

tôen

nem

lesz

mun

kája

),a

szol

gált

atás

t ig

ényb

e ve

vôt

pedi

g ar

ra,

hog

y ez

ekh

ez,

ésn

e a

nag

y, e

llen

ôriz

het

ôbb

szol

gált

atók

hoz

ford

uljo

n, a

ddig

sem

mif

éle

láth

atat

lan

vag

y lá

that

ó pi

aci

kéz

nem

tud

ren

-de

t te

rem

ten

i. A

ros

sz s

zolg

álta

tóka

t n

em r

ostá

lja k

i a

vá-

loga

tós

kere

slet

, m

ert

az –

sze

gén

y –

hiá

ba f

inn

yás,

ha

nin

cs jo

bbra

pén

ze. V

agy

ha

van

, ide

je n

incs

arr

a, h

ogy

kel-

lôen

in

form

álód

jon

, és

ne

legy

en k

ényt

elen

„zs

ákba

mac

s-ká

t” v

enn

i, m

int

ahog

y ar

ra s

em,

hog

y ut

ólag

os r

ekla

má-

cióv

al,

perr

el e

légt

étel

t ve

gyen

, am

iért

bec

sapt

ák.

Nin

cssz

ó sz

abad

vál

aszt

ásró

l, ke

llô t

ájék

ozot

tság

ról!

A p

iac

nem

dem

okra

tiku

s, n

em i

gazs

ágos

, de

an

nál

hie

rarc

hik

usab

b.M

ikén

t a

reá

épül

ô tá

rsad

alom

is.

A d

ezet

atiz

áció

szü

lte

szol

gált

atás

ok

A s

zolg

álta

táso

k n

agy

rész

ét a

z sz

üli

és é

ltet

i, h

ogy

a fo

n-

tos

társ

adal

mi

(álla

mi)

szo

lgál

tatá

sok

(bel

eért

ve a

leg

kü-

lön

bözô

bb fo

rmáj

ú és

mér

tékû

szu

bven

ciók

at is

) a jó

léti

ál-

lam

ok le

áldo

zásá

val ö

ssze

szûk

ülte

k va

gy e

ltûn

tek

(útt

örô-

tábo

rok

hel

yett

kü

lön

bözô

fi

zetô

s gy

erm

ektá

boro

k,G

ELK

Ah

elye

tt

mas

zek

ház

tart

ásig

ép-s

zere

lô,

isko

lai

spor

tkör

hel

yett

fiz

etôs

kar

atet

anfo

lyam

stb

.). E

közb

en a

zad

óbev

étel

ek d

andá

rját

oly

an c

élok

ra f

ordí

tják

, am

elye

k,h

a bi

zon

yos

átté

telle

l és

hos

szab

b tá

von

tal

án h

aszn

ára

isvá

lhat

nán

ak a

tár

sada

lom

nag

yobb

rés

zét

kite

vô s

zegé

ny

35

A t

ôke

költ

ségg

azdá

lkod

ása

a m

unka

erôv

el v

aló

taka

ré-

kosk

odás

ra s

erke

nt,

am

i mun

kan

élkü

liség

et o

koz.

A m

un-

káso

sztá

ly n

övek

vô k

iszo

lgál

tato

ttsá

ga a

zzal

is

jár,

hog

ym

agán

ak k

ell

mun

káró

l go

ndo

skod

nia

. A

biz

onyt

alan

lét

-h

elyz

etû

embe

rek

a te

rmék

gyár

tásn

ál jó

val k

iseb

b be

fekt

e-té

sigé

nyû

sz

olgá

ltat

ások

pi

acán

ke

resn

ek

meg

élhe

tést

.A

zon

a p

iaco

n,

amel

yen

has

onló

gon

dokk

al k

üzdô

tár

saik

(szi

nté

n

mun

kan

élkü

liek,

va

gy

bizo

nyt

alan

lé

thel

yzet

ûem

bere

k, k

iske

rese

tûek

, a

„szo

ciál

is h

álób

ól”

kies

ette

k,ak

ik p

éldá

ul a

z eg

észs

égüg

y va

gy a

z ok

tatá

s pr

ivat

izác

iója

mia

tt e

zen

„sz

olgá

ltat

ások

at”

csak

kor

láto

zott

an é

s/va

gym

ás i

gén

yeik

rov

ásár

a tu

dják

igé

nyb

e ve

nn

i st

b.)

kere

sik

szü

kség

lete

ik k

ielé

gíté

sén

ek m

ind

olcs

óbb

mód

jait

. A

leg

-kü

lön

félé

bb á

gaza

tokb

an é

s fo

rmáb

an j

elen

nek

meg

egy

é-n

i és

tár

sas

szol

gált

ató-

válla

lkoz

ók: k

arba

nta

rtás

, szé

pség

-ip

ar,

egés

zség

ipar

, sz

ámít

áste

chn

ika,

okt

atás

(a

virá

gköt

é-sz

ettô

l a h

ázta

rtás

i ism

eret

ekig

), pé

nzs

zerz

és (p

ályá

zatí

rás,

hit

elez

és),

közv

etít

és,

utaz

tatá

s,

üdül

teté

s,

gyer

mek

fel-

ügye

let

stb.

Ez

a k

énys

zerv

álla

lkoz

ókbó

l ál

ló „

meg

élhe

tési

szo

lgál

-ta

tási

par”

eufe

mis

ztik

usan

nev

ezh

etô

ugya

n „

ruga

lmas

-n

ak”,

va

gy

„hel

yi

igén

yeke

t ki

szol

gáló

nak

”,

való

jába

naz

onba

n t

öbbn

yire

jóv

al a

lacs

onya

bb á

tlag

szín

von

alú

ésm

inde

nké

ppen

meg

bízh

atat

lan

abb,

min

t am

i a

gazd

aság

ife

jlett

ség

mai

szi

ntj

én l

ehet

sége

s, é

s am

ilyen

lét

ezik

is

(csa

k ez

en e

mbe

rek

szám

ára

meg

fize

thet

etle

n).

E sz

olgá

l-ta

tási

szf

éra

feld

uzza

dása

növ

ekvô

társ

adal

mi ú

jrae

losz

tást

ered

mén

yez,

am

ely

nag

yrés

zt a

mu

nká

sosz

tály

on b

elü

lijö

vede

lem

átc

sopo

rtos

ítás

át je

len

ti. K

énys

zerû

és

rejt

ett,

afe

lszí

nen

gy

akra

n

szem

ben

állá

skén

t m

egn

yilv

ánu

lókö

zöss

égis

éget

, am

elyb

en a

vis

zon

ylag

biz

tos

alka

lmaz

ás-

ban

álló

k el

tart

ják

bizo

nyt

alan

abb

hely

zetû

(ön

fogl

alko

z-ta

tó é

s „v

álla

lkoz

ó”)

társ

aika

t.

Ez a

„sz

olgá

ltat

ásip

ar”

elle

nôr

izet

len

, és

miv

el a

drá

-gá

bb a

lter

nat

ívát

igé

nyb

e ve

nn

i n

em t

udók

a h

elyz

et e

lfo-

gadá

sára

kén

ysze

rüln

ek,

elle

nôr

izhe

tetl

en i

s. E

z n

emcs

akaz

adó

aló

li ki

bújá

s m

iatt

ves

zély

es t

ársa

dalm

ilag

(bár

a t

b-al

apok

hiá

nyá

ban

jel

entô

sen

köz

rejá

tszi

k),

han

em a

szo

l-gá

ltat

ások

at ig

ényb

e ve

vôk

érde

kvéd

elm

ének

hiá

nya

mia

tt

34

baliz

áció

jóvo

ltáb

ól t

örté

nt

meg

erôs

ödés

e m

iatt

a k

oráb

bi-

nál

jóv

al k

eves

ebb

haj

lan

dósá

g is

mut

atko

zik.

A

társ

adal

mi

szol

gált

atás

okra

for

díth

ató

álla

mi

pén

zek

csök

ken

ése

a kö

zszo

lgál

tatá

sok

mû

ködé

si

gyen

gesé

geit

min

t „a

z ál

lam

i gaz

dálk

odás

” hi

ányo

sság

át t

étel

ezi.

Az

ál-

lam

i ga

zdál

kodá

s n

ehéz

sége

i sz

olgá

ltat

ják

az

ideo

lógi

aial

apot

a c

sökk

enô

ipar

i pr

ofit

ráta

elô

l m

enek

ülô

tôké

k ál

-ta

l kö

vete

lt d

ereg

ulác

ióh

oz,

az e

gész

ségü

gy,

az o

ktat

ás,

azen

ergi

aren

dsze

rek

stb.

pri

vati

zálá

sáh

oz. N

em n

ehéz

bel

át-

ni,

hogy

pél

dául

pus

ztán

a m

agán

kórh

ázak

szá

mán

ak e

me-

lése

ön

mag

ában

a s

zolg

álta

tási

szf

éráb

an k

imut

atot

t G

DP

növ

eked

ését

ere

dmén

yezi

, mik

özbe

n s

emm

i n

em b

izto

sít-

ja, h

ogy

ez e

gybe

n t

öbb

bete

g jo

bb e

llátá

sát

is j

elen

ti.

A f

ogya

sztó

i tá

rsad

alom

szü

lte

szol

gált

atás

ipar

Nem

csak

a s

züks

ég,

han

em a

z am

erik

ai é

letf

orm

a is

ked

-ve

z a

szol

gált

atói

parn

ak,

amel

y –

szor

os s

zim

bióz

isba

n a

zip

arci

kkek

ker

eske

delm

ével

– m

aga

is a

fog

yasz

tói

társ

ada-

lom

in

spir

álój

ának

sze

repé

be l

ép,

gátl

ásta

lan

ul á

ruvá

tév

e(jó

val a

köz

szol

gált

atás

ok p

riva

tizá

lása

elô

tt!)

több

ek k

özöt

taz

egé

szsé

get,

a k

ultú

rát,

a g

yerm

ekn

evel

ést é

s a

csal

ádi é

le-

tet.

Itt

töb

bek

közö

tt a

fit

nes

z- é

s w

elln

essi

parr

a, a

plá

za-

kult

úrár

a, a

ját

szóh

ázak

ra,

a gy

erm

ekpr

ogra

mok

ra g

ondo

-lu

nk (n

yelv

i, „k

észs

égfe

jlesz

tô”,

„ko

ncen

trác

iófe

jlesz

tô”

tan-

foly

amok

, ház

hoz

men

ô M

ikul

ás, M

cDon

ald’

s-sz

ület

ésn

apst

b.),

amel

yek

egy

rész

e lu

xusi

gén

yeke

t el

égít

ki,

más

rés

zeaz

onba

n a

z al

acso

nya

bb j

öved

elm

ûek

szám

ára

is e

lérh

etô

és m

egfi

zeté

sre

érde

mes

szo

lgál

tatá

skén

t ér

téke

sül.

Egy

kon

krét

, de

ropp

ant

kife

jezô

pél

da a

szá

mta

lan

kö-

zül

a bu

dape

sti

Cso

dák

Palo

tájá

nak

ese

te:

a bé

rbôl

élô

ktö

bbsé

ge s

zám

ára

még

épp

en e

lérh

etô

áron

kín

ált

érté

kes

(a

gyer

mek

ek

term

észe

ttud

omán

yos

ism

eret

eit

mag

assz

ínvo

nal

ú sz

órak

ozta

tás

kere

tébe

n b

ôvít

ô) in

tera

ktív

kiá

l-lít

óter

embe

n m

ára

„szü

linap

os”

rész

leg

is a

laku

lt,

amel

yte

rmés

zete

sen

szi

gorú

an z

ártk

örû

ren

dezv

ényk

ént

csak

abu

sás

árat

meg

fize

tôk

szám

ára

elér

het

ô. (

Így

az o

dalá

toga

-tó

gye

rmek

ekn

ek a

Cso

dák

Palo

tája

eze

ntú

l a

term

észe

titö

rvén

yeke

n k

ívül

a t

ársa

dalm

iakb

a is

nyú

jt n

émi

bepi

l-la

ntá

st…

) 37

vagy

biz

onyt

alan

hel

yzet

û ré

tege

knek

, fog

yasz

tásu

kon

(ele

-m

i igé

nye

iken

) nag

yrés

zt k

ívül

esn

ek. (

Ilye

n p

éldá

ul a

z au

-tó

pály

a-ép

ítés

, a

term

elés

nek

, kü

lföl

di t

ôkén

ek n

yújt

ott

anya

gi ö

sztö

nzô

k, a

dósz

ubve

nci

ók,

a tu

rizm

us f

ejle

szté

se,

az á

llam

adós

ság

törl

eszt

ése,

az

adór

ends

zer

fen

nta

rtás

a és

álla

ndó

áts

zerv

ezés

e, i

nté

zmén

yi á

tsze

rvez

ések

, az

álla

m-

appa

rátu

s fe

nn

tart

ása,

a m

egn

övek

edet

t bû

nöz

és e

llen

ih

arc,

vag

yon

véde

lmi

szer

veze

tek

stb.

). A

tôk

ének

nyú

jtot

t m

indi

nká

bb k

özve

tett

(pél

dául

adó

-cs

ökke

nté

sek

form

ájáb

an m

egn

yilv

ánul

ó) á

llam

i tá

mog

a-tá

sok

növ

eked

ése

érte

lem

szer

ûen

egy

ütt

jár

a tá

rsad

alm

isz

olgá

ltat

ások

ra f

ordí

that

ó ös

szeg

ek c

sökk

enés

ével

. A

fej

-le

tt o

rszá

gok

elör

eged

ô tá

rsad

alm

a a

tôke

hat

ékon

yság

(ala

-cs

ony

egys

égn

yi m

unka

erôk

ölts

ég)

szor

ítás

ában

kén

ytel

ensz

embe

néz

ni

azza

l, h

ogy

az a

ktív

tag

jait

ól e

lvon

t jö

vede

l-m

ek n

em e

lege

ndô

ek a

nem

dol

gozó

k el

tart

ásáh

oz.

Az

USA

-ban

pél

dául

a t

ársa

dalo

mbi

ztos

ítás

i kö

ltsé

gvet

és m

am

ég p

ozit

ív m

érle

ge r

oham

osan

csö

kken

, 201

5-re

meg

szû-

nik

és

növ

ekvô

hiá

nyb

a cs

ap á

t, a

z eg

észs

égüg

yi k

assz

a pe

-di

g m

ár m

ost

defi

cite

s (C

BO

, 200

2). A

z EU

szi

nté

n s

zoci

á-lis

ellá

tóre

nds

zere

inek

ref

orm

jára

kés

zül,

nem

kis

tár

sa-

dalm

i el

len

állá

sba

ütkö

zve.

A s

zoci

ális

kia

dáso

k re

latí

vcs

ökke

nés

e m

ár a

kile

ncv

enes

éve

k de

reká

n m

egin

dult

.V

essü

nk

egy

pilla

ntá

st a

Füg

gelé

k 1.

táb

láza

tára

. Jól

láth

a-tó

, hog

y a

fejle

tt o

rszá

gokb

an (O

ECD

, USA

, EU

) az

álla

mi

szoc

iális

kia

dáso

k G

DP-

beli

arán

ya a

kile

ncv

enes

éve

k kö

-ze

péig

nôt

t, a

zóta

csö

kken

, 20

01-b

en p

edig

a k

ilen

cven

esév

ek l

egel

ején

ek s

zin

tjén

áll.

Meg

figy

elh

etô

az i

s, h

ogy

egye

dül

az ö

regs

égi

nyu

gdíj

és a

z eg

észs

égüg

y je

len

t n

émi-

képp

kiv

étel

t ez

aló

l, de

épp

en e

nn

ek a

két

ter

ület

nek

a r

e-fo

rmjá

t sü

rget

ik l

egin

kább

a s

zóba

n f

orgó

ors

zágo

kban

.A

mun

kan

élkü

liség

gel

kapc

sola

tos

kiad

ások

(a

fogl

alko

z-ta

that

óság

növ

elés

ét e

lôse

gíte

ni

hiv

atot

t ak

tív

mun

kaer

ô-pi

aci

eszk

özök

, m

unka

nél

küli-

ellá

tó r

ends

zere

k) a

rán

yaki

feje

zett

en c

sökk

en, h

olot

t a

kile

ncv

enes

éve

kben

a m

un-

kan

élkü

liség

növ

eked

ésén

ek é

s a

bizo

nyt

alan

fog

lalk

ozta

-tá

si fo

rmák

ter

jedé

sén

ek le

het

tün

k ta

núi

. A c

sökk

enô

pro-

fitr

áta

mel

lett

azo

nba

n s

zoci

ális

kia

dáso

kra

(egy

elôr

e cs

akar

ányl

agos

an)

keve

sebb

pén

z, é

s a

tôke

poz

íció

ján

ak a

glo

-

36

14Jo

hn

son

, Pau

l M

. (s.

a.),

http

://w

ww

. aub

urn.

edu/

~jo

hnsp

m/g

loss

/hum

an_c

apit

al.h

tml (

2006

-02-

11)

zóág

azat

nak

” ki

kiál

tott

– t

erci

er s

zekt

orán

akár

nyé

kos

ol-

dala

it.

E pé

ldák

min

degy

ike

beso

rolh

ató

a sz

olgá

ltat

ások

pre

-cí

zen

meg

álla

píto

tt c

sopo

rtja

iba

(pél

dául

adm

inis

ztrá

ció,

egés

zség

ügy,

tár

sada

lmi

szol

gált

atás

ok,

vagy

egy

szer

ûen

csak

„eg

yéb”

). V

ajon

a G

DP

hán

y sz

ázal

ékát

mut

atjá

k ki

az i

lyen

„sz

olgá

ltat

ások

” al

apjá

n?

2.2.

A g

loba

lizác

ió m

un

kaer

ô-pi

aci h

atás

ai

Az

embe

rt a

mun

ka t

ette

azz

á, a

mi,

a tá

rsad

alm

at p

edig

ate

rmel

és t

artj

a fe

nn

, és

an

nak

for

máj

a je

llem

zi.

A k

apit

a-liz

mus

tár

sada

lmár

a a

term

elés

szo

ciál

is é

s az

els

aját

ítás

egyé

ni

jelle

gén

ek e

llen

téte

nyo

mja

rá

bély

egét

. A

ter

mel

ô-es

zköz

eitô

l m

egfo

szto

tt e

mbe

rek

(mun

káso

sztá

ly)

elad

ják

mun

kaer

ejük

et a

ter

mel

ôesz

közö

ket

birt

okos

ai (

tôké

sosz

-tá

ly)

szám

ára.

Min

t az

t M

arx

már

a 1

9. s

záza

dban

kim

u-ta

tta,

a k

apit

aliz

mus

ban

a m

unka

erô

sajá

toss

ága,

hog

y a

term

elés

i fo

lyam

atba

n e

gyré

szt

újra

term

eli

sajá

t ér

téké

t,m

ásré

szt

érté

ktöb

blet

et (

a tô

ketu

lajd

onos

ált

al k

isaj

átít

ott

prof

itot

) h

oz l

étre

(M

EM,

23,

196–

197.

). A

kap

ital

izm

us-

ban

az

embe

rek

túln

yom

ó tö

bbsé

ge c

sak

mun

kaer

ején

ekár

uba

bocs

átás

ával

tud

meg

éln

i. Íg

y te

hát

a m

unka

a l

eg-

több

em

ber

szám

ára

nem

csak

elv

onta

n, d

e n

agyo

n is

a s

zósz

oros

ért

elm

ében

mag

át a

z él

etet

jele

nti

, m

iköz

ben

ez

am

unka

(az

azt

kif

ejtô

em

ber)

az

ôket

alk

alm

azó

tôke

szá

-m

ára

pusz

ta k

ölts

égké

nt

jön

szá

mít

ásba

. A

z ur

alko

dó k

özga

zdas

ágta

n n

em i

s em

bere

krôl

vag

ydo

lgoz

ókró

l, h

anem

egy

enes

en „

hum

án t

ôkér

ôl”

besz

él.

Bev

allo

ttan

azé

rt, h

ogy

– m

int

az A

ubur

n U

niv

ersi

ty-n

ta-

nít

ó Jo

hn

son

pro

fess

zor

szót

áráb

ól k

ider

ül14

– „h

aszn

os il

-lu

sztr

atív

an

alóg

iát”

tere

mts

en a

mun

kate

rmel

éken

ység

emel

kedé

sét

célz

ó fi

zika

i tô

kebe

ruh

ázás

ok é

s a

mun

kaer

ôké

pzés

ére

irán

yuló

„h

ason

lóké

ppen

ált

alán

osan

nag

yobb

term

elék

enys

éget

szo

lgál

ó” i

nve

sztí

ciók

köz

ött.

(„A

hu- 39

A t

ársa

dalm

i re

gres

szió

szü

lte

szol

gált

atás

ok

Am

int

az a

fen

tiek

bôl k

itûn

ik, a

ter

cier

sze

ktor

ará

nyn

öve-

kedé

se t

öbb

teki

nte

tben

sem

a f

ejlô

dés

pozi

tív

vele

járó

ja,

han

em a

tár

sada

lmi

han

yatl

ás j

ele.

Az

eddi

gi p

éldá

knál

is

nyi

lván

való

bb e

z az

„or

vosl

ó” é

s a

„meg

elôz

ô” t

ípus

ú sz

ol-

gált

atás

ok e

seté

ben

. A

szo

lgál

tatá

sok

köre

a t

ársa

dalm

i re

gres

szió

val

együ

ttbô

vül.

A k

apit

aliz

mus

vis

szás

sága

inak

en

yhít

ésér

e h

iva-

tott

álla

mi „

jólé

ti”

inté

zmén

yek

elko

pásá

val a

z eg

yete

mes

,n

yere

ségc

élú

árut

erm

elés

em

ber-

és t

ársa

dalo

mel

len

es (

dif-

fere

nci

áló,

tár

sada

lmi

kapc

sola

toka

t ro

mbo

ló,

elid

egen

ítô)

hat

ásai

ak

adál

ytal

anul

tö

rnek

fe

lszí

nre

. A

bo

ldog

ulás

teg

yén

i üg

ynek

tek

intô

ált

alán

os á

rute

rmel

és a

z ön

zés

tár-

sada

lma.

Ez

a tá

rsad

alom

a j

öved

elm

i és

az

ebbô

l fa

kadó

egyé

b (k

ultu

rális

, ké

pzet

tség

i st

b.)

külö

nbs

égek

ger

jesz

té-

séve

l a

társ

adal

mi

devi

anci

ák s

zéle

s sk

áláj

át h

ozza

lét

re.

A b

ûn

özés

külö

nbö

zô s

zin

tjei

(ke

zdve

az

utca

i lo

pást

ól a

polit

ikai

csú

csok

ig n

yúló

maf

fiái

g),

a dr

ogfo

gyas

ztás

, a

pros

titú

ció

és a

por

nó

lega

lizál

ása,

ezz

el (

is)

össz

efüg

gés-

ben

a s

zexu

ális

dev

ian

ciák

ter

jedé

se,

a gy

erm

ekek

elle

ni

agre

sszi

óvá

ltoz

atos

for

mái

stb

., va

lam

int

az i

lyen

tár

sa-

dalm

i vi

szon

yok

közö

tt m

agár

a h

agyo

tt m

illió

knak

kiju

tóst

ress

zés

tár

stal

ansá

gsz

ülte

neu

rózi

s, m

ind

új s

zolg

álta

-tá

sok

irán

t tá

mas

zt k

eres

lete

t. I

deta

rtoz

ik a

növ

ekvô

app

a-rá

tusú

ren

dôrs

ég;

ôrzô

-véd

ô sz

olgá

lat

és r

iasz

tóes

zköz

ök;

„ön

véde

lmi”

feg

yver

ek f

orga

lmaz

ása

és a

vel

ük k

apcs

ola-

tos

kiké

pzés

, en

gedé

lyez

teté

s; d

roga

mbu

lan

cia;

gye

rmek

-és

fel

nôt

t-ps

zich

ológ

usok

özö

ne;

az

elid

egen

edet

t (c

sak

atá

rgya

k, a

vag

yon

ált

al k

özve

títe

tt)

embe

ri v

iszo

nyo

k ko

nf-

liktu

sgaz

dags

ága,

val

amin

t a

jöve

delm

i di

ffer

enci

ák m

iatt

növ

ekvô

szá

mú

vagy

on e

llen

i bû

ncs

elek

mén

yek

okán

jól

-ta

rtot

t üg

yvéd

i, jo

gász

i kö

r; a

z em

lítet

t de

vian

ciák

köv

et-

kezt

ében

sza

poro

dó b

eteg

sége

k ke

zelé

sét

és m

egel

ôzés

étsz

olgá

ló g

yógy

szer

ek, i

nté

zmén

yek;

az

eles

ette

k pá

rtol

ásár

ahi

vato

tt á

llam

i és

civ

il sz

erve

zete

k; a

sze

xipa

r; a

cig

aret

ta-

és it

alre

klám

ok, e

gysz

ersm

ind

az e

llen

ük fo

lyó

felv

ilágo

sító

és p

ropa

gan

dah

arc

stb.

Még

hos

szas

an s

orol

hat

nán

k ko

-ru

nk

üdvö

zíte

tt –

egy

enes

en a

fej

lôdé

s h

ordo

zójá

nak

, „h

ú-

38

17Ú

gy t

ûnik

, min

ôség

i ver

sen

y pa

rado

x m

ódon

gya

korl

atila

g n

incs

,ill

etve

alig

léte

zik.

Ah

ol a

min

ôség

ter

mék

spec

ifik

um, o

tt n

em le

het

szó

vers

enyr

ôl: a

min

ôség

pia

ci b

elép

ô (p

éldá

ul a

mul

tikn

ak v

aló

besz

állít

ás-

ban

, aho

l a t

erm

ékek

nek

szi

gorú

mûs

zaki

par

amét

erek

nek

kel

l meg

fele

l-n

iük,

a t

árgy

alás

ok c

sak

ezen

az

alap

on in

dulh

atn

ak m

eg).

Aho

l egy

más

the

lyet

tesí

tô t

erm

ékek

van

nak

(pé

ldáu

l ru

haip

ar,

élel

mis

zeri

par)

, tö

bb-

nyi

re c

sak

egy

dolo

g sz

ámít

, az

ár. D

e m

inde

n a

dott

min

ôség

i szi

nte

n e

zm

ondj

a ki

a v

égsô

szó

t (a

nn

ál i

s in

kább

, m

ert

a m

inôs

ég e

xtra

élô

mun

-ká

val t

öbbn

yire

kül

önbe

ruhá

zás

nél

kül i

s ja

víth

ató)

. A m

onop

olis

ta v

er-

sen

y, á

rubô

ség

és t

ársa

dalm

i dif

fere

nci

álód

ás k

örül

mén

yei k

özöt

t a

való

-di

„m

inôs

égi

vers

eny”

ter

e eg

yre

szûk

ül, i

lletv

e m

ásod

lago

ssá

válik

.

15h

ttp:

//ww

w. s

ulin

et.h

u/to

vabb

tan

/felv

etel

i/200

1/10

het

/koz

gaz/

kozg

az10

.htm

l (2

004-

04-0

8)16

Meg

jegy

ezzü

k, h

ogy

has

onló

cél

okat

szo

lgál

t a

szem

élyi

jöv

ede-

lem

adó

beve

zeté

se a

ren

dsze

rvál

tást

köz

vetl

en m

egel

ôzôe

n.

Ha

a sz

e-m

élyi

jöve

delm

ek é

ppúg

y ad

ózn

ak, m

int

a „v

álla

lato

k” (

tôké

k), a

kkor

ake

ttô

közö

tt n

incs

is

külö

nbs

ég:

min

dket

tô j

öved

elem

, te

kin

tet

nél

kül

arra

, mib

ôl s

zárm

azik

.

2.2.

1. A

mu

nka

erô

szer

epe

a te

rmel

ésbe

n

A

tôké

s vá

llala

t sz

ámár

a n

em

egys

zerû

en

az

új

(hoz

-zá

adot

t) é

rték

, h

anem

a k

isaj

átít

ható

új é

rték

növ

elés

e,va

gyis

az

egys

égn

yi k

ölts

égek

lesz

orít

ása

jele

nti

az

élet

-ha-

lál k

érdé

st. E

bben

kül

önös

en fo

nto

s sz

erep

hár

ul a

mun

ka-

erôr

e, a

mel

ynek

ára

, al

kalm

azás

ának

kör

ülm

énye

i ad

ott

eset

ben

köl

tség

es t

erm

elék

enys

égn

övel

ô te

chn

ológ

iai b

eru-

ház

ást

taka

ríth

atn

ak m

eg.

A

köze

lmúl

tban

vá

llal

ati

mél

yin

terj

úk

segí

tség

ével

vizs

gált

uk

a m

agya

rors

zági

vá

llala

ti

szfé

ra

tech

nol

ógia

isz

ínvo

nal

ának

és

ve

rsen

ykép

essé

gén

ek

össz

efü

ggés

eit

(lás

d bô

vebb

en A

rtn

er, 2

005)

. A k

utat

ás s

orán

sze

rzet

t ta

-pa

szta

lato

k is

alá

tám

aszt

ottá

k a

köve

tkez

ô ös

szef

üggé

se-

ket:

ado

tt t

erm

ékka

tegó

riáb

an17

hoss

zú t

ávon

csak

az

élô-

mun

ka a

rán

yán

ak c

sökk

enté

se,

teh

át a

ter

mel

éken

ység

növ

elés

e bi

ztos

íth

atja

a v

erse

nyk

épes

sége

t, v

agyi

s a

piac

onm

arad

ást.

A v

erse

nyk

épes

ség

(tôk

e)ha

téko

nys

ágot

, az

azal

acso

ny

egys

égkö

ltsé

get j

elen

t. A

köl

tség

csök

ken

tés

(hat

é-ko

nys

ágn

övel

és) v

iszo

nt

nem

azo

nos

a t

erm

elék

enys

ég n

ö-ve

kedé

séve

l, és

a k

ettô

nem

jár

min

dig

együ

tt. C

sak

olya

nte

rmel

éken

ység

növ

elô

beru

házá

soka

t ér

dem

es v

égre

hajt

a-n

i, am

elye

k eg

yben

növ

elik

a (

tôke

)hat

ékon

yság

ot is

, aza

zcs

ökke

nti

k a

(faj

lago

s) k

ölts

égek

et.A

mod

ern

ebb

tech

nol

ó-gi

át c

sak

akko

r ér

dem

es b

evez

etn

i, h

a gy

orsa

n m

egté

rül,

teh

át h

a n

em t

úl d

rága

, va

gy á

ltal

ános

abba

n:

ha

több

élô

-m

unká

t vá

lt k

i, m

int

amen

nyi

be k

erül

. Az

élôm

unka

tec

h-

nol

ógia

i ki

vált

ása

min

den

kor

meg

térü

lési

szá

mít

ások

kér

-dé

se. A

zt a

pon

tot,

aho

l a t

echn

ológ

iai b

eru

házá

s el

enge

d- 41

mán

tôk

e […

] hos

szú

távú

tôk

ebef

ekte

tésn

ek s

zám

ít”

– ol

-va

shat

juk

a Su

linet

200

1-es

fel

véte

li el

ôkés

zítô

old

alán

.15)

A „

hum

án t

ôke”

kife

jezé

s te

hát

azt

a cé

lt s

zolg

álja

, ho

gyel

tün

tess

e a

mu

nka

és

a m

agán

tula

jdon

ban

lév

ô te

rmel

ô-es

zköz

ök (

tôke

) te

rmés

zeté

nek

és

kapi

taliz

mu

sbel

i al

kal-

maz

ásán

ak k

ülö

nbs

égét

,vag

yis

meg

foss

za a

ter

mel

ôerô

k e

két

olda

lát

min

den

tár

sada

lmi

meg

hat

ároz

otts

águk

tól.16

Egy

társ

adal

mat

ped

ig a

z em

bern

ek a

ter

mel

ésh

ez fû

zô-

dô v

iszo

nya

jel

lem

ez a

leg

jobb

an.

Az,

hog

y a

legf

ôbb

ter-

mel

ôerô

, az

embe

r (a

mag

a ös

szes

sze

llem

i és

fizi

kai e

rejé

-ve

l) a

z ôt

meg

illet

ô h

elye

t fo

glal

ja-e

el

a kö

zvet

len

és

azeg

ész

társ

adal

omra

von

atko

zó ú

jrat

erm

elés

i fo

lyam

atba

n,

vagy

an

nak

al

ávet

ette

n,

ann

ak

kisz

olgá

ltat

otta

n,

attó

lel

ideg

enül

ve t

evék

enyk

edik

. Ez

ért

egyá

ltal

án n

em le

egys

zerû

síté

s va

gy m

egen

gedh

e-te

tlen

egy

olda

lúsá

g, h

anem

épp

en a

dol

gok

lén

yegé

nek

meg

raga

dása

, ha

a gl

obal

izác

ió t

ársa

dalm

i hat

ásai

cím

én –

min

t az

alá

bbia

kban

tes

szük

– a

mu

nka

erô-

piac

i vá

ltoz

á-so

kat

hel

yezz

ük a

köz

éppo

ntb

a.

Viz

sgál

ódás

unk

sorá

n n

agym

érté

kben

tám

aszk

odun

k a

klas

szik

us

polg

ári

közg

azdá

szok

er

edm

énye

it

tová

bbfe

j-le

sztô

Mar

xm

ásfé

l évs

záza

da t

ett

meg

álla

pítá

sair

a, k

ülön

ö-se

n a

mi

a vi

szon

ylag

os t

úln

épes

ség

(„ip

ari”

tar

talé

kse-

reg)

kele

tkez

ését

, az

ért

éktö

bble

trát

a nö

velé

séne

k m

ódsz

e-re

it,a

z el

nyom

orod

ás te

nden

ciáj

át (a

z „a

bszo

lút”

sze

gény

ség

növe

kedé

sét)

ille

ti.

Min

t az

1.1

. fe

jeze

tben

elm

ondt

uk,

agl

obal

izác

ió a

kap

ital

izm

us e

gy f

ejlô

dési

sza

kasz

a, a

mi

azt

is j

elen

ti,

hog

y a

glob

aliz

áció

val

nem

vál

tozt

ak,

sôt

a „j

ó-lé

ti á

llam

” ki

térô

je u

tán

még

nyi

lván

való

bban

mut

atko

z-n

ak m

eg a

kap

ital

izm

us a

lapv

etô

törv

énye

i. N

incs

új a

nap

alat

t.

40

20Lá

sd a

z Em

ploy

men

t in

Eu

rope

(Eur

opea

n C

omm

issi

on) é

vkön

y-ve

k kü

lön

bözô

szá

mai

t.

21B

usin

ess

Empl

oym

ent

Dyn

amic

s: N

ew D

ata

on g

ross

job

gai

ns

and

loss

es.

Mon

thly

La

bou

r R

evie

w,

Apr

il

2004

. h

ttp:

//w

ww

.bl

s.go

v/op

ub/m

lr/2

004/

04/a

rt3f

ull.p

df (

2005

-11-

25)

18M

arx

„ipa

ri”

tart

alék

sere

grôl

bes

zélt

, m

ert

a te

rmel

és a

z ô

idej

é-be

n m

ég m

egh

atár

ozó

mód

on a

z ip

ar k

eret

eibe

n fo

lyt.

Már

a a

szol

gált

a-tá

sok

kerü

ltek

elô

térb

e. K

orun

k ta

rtal

ékse

rege

ter

més

zete

sen

nem

csak

a sz

ûk é

rtel

embe

n v

ett

ipar

i vá

llalk

ozás

ok t

arta

léks

ereg

e, h

anem

a t

ágér

tele

mbe

n v

ett

szol

gált

atás

oké

is.

Enn

ek e

llen

ére

a fo

lyam

at l

énye

gevá

ltoz

atla

n,

sôt,

a s

zolg

álta

táso

k té

rnye

résé

rôl

a 2.

1. f

ejez

etbe

n e

lmon

-do

ttak

ért

elm

ében

még

az

„ipa

ri”

jelz

ô se

m h

elyt

elen

: a

szol

gált

atás

okso

kfél

ekép

pen

, de

alap

vetô

en a

(z i

pari

) te

rmel

ést

szol

gáljá

k.

19A

z ip

ari

tart

alék

sere

g fo

kozó

dó t

erm

elés

érôl

min

t a

tôké

s te

rme-

lés

(fel

hal

moz

ás)

szük

ségs

zerû

köv

etke

zmén

yérô

l lá

sd A

tôk

eI.

(M

EM23

) 23

. fej

ezet

ét.

záci

ó je

llem

zôje

, ho

gy a

„ta

rtal

ékol

ás”

egyé

b fo

rmái

t is

mag

as s

zin

tre

fejle

szti

.A

tar

talé

kser

eg k

épzô

désé

nek

eze

-ke

t a

glob

aliz

áció

s fo

rmái

t te

kin

tjük

át

aláb

b.

A f

ogla

lkoz

tatá

s n

em t

art

lépé

st a

ter

mel

ésn

övek

edés

ével

Az

Euró

pai

Un

ióba

n

(tiz

enöt

ök)

a fo

glal

kozt

atás

i rá

ta19

97-b

en a

lig 6

0%-o

t te

tt k

i. A

liss

zabo

ni c

élki

tûzé

sek

sze-

rin

t az

ért

éket

201

0-ig

70%

-ra

kívá

njá

k fe

lvin

ni,

de m

ég20

03–2

004-

ben

is

alig

hal

adta

meg

a 6

4%-o

t. B

ár e

zt a

szin

tet

a 15

-ök

Euró

pája

csa

k n

agy

fogl

alko

ztat

ási e

rôfe

szí-

tése

kkel

és

a

kile

ncv

enes

év

ek

végé

nek

am

erik

ai

IT-

boom

jára

tám

aszk

odó

növ

eked

ésse

l tu

dta

elér

ni,

még

így

is m

indö

ssze

az

19

75

-ös(

!) s

zin

tet

repr

odu

kál

ta v

ele.

A h

ossz

ú tá

vú t

ren

dek

vizs

gála

ta20

azon

ban

azt

is m

egm

u-ta

tja

nek

ünk,

hog

y sz

ó si

ncs

szi

nte

n t

artá

sról

. A 1

5–64

év

közt

i la

koss

ág f

ogla

lkoz

tatá

si r

átáj

a a

het

ven

es é

vek

köze

-pe

óta

hat

ároz

otta

n c

sökk

enô

ten

den

ciát

mut

at,

még

ha

kon

jun

ktur

ális

fel

ível

ések

(a

kile

ncv

enes

éve

k el

ején

vag

ym

ost,

leg

utób

b) t

apas

ztal

hat

ók i

s.

Felle

ndü

lés

idej

én a

fogl

alko

ztat

ás k

iseb

b ü

tem

ben

bô-

vül,

min

t a

kibo

csát

ás,

össz

ehú

zódá

s id

ején

vis

zon

t gy

or-

sabb

an c

sökk

en, m

int a

term

elés

.Sôt

, nem

is k

ell a

ter

me-

lésn

ek v

issz

aesn

ie a

hh

oz,

hog

y a

fogl

alko

ztat

ás c

sökk

en-

jen

. Ez

utó

bbih

oz e

lege

ndô

csu

pán

a t

erm

elés

növ

eked

ésla

ssu

lása

. A

z U

SA-b

an p

éldá

ul 2

001-

tôl

csak

csö

kken

ta

növ

eked

ési

ütem

, a

fogl

alko

ztat

ás

visz

ont

tén

yleg

esen

viss

zaes

ett

(200

1 m

árci

usa

és

2003

nya

ra k

özöt

t n

ettó

4 m

illió

mun

kah

ely

szûn

t m

eg,

így

a fo

glal

kozt

atás

az

1998

vég

i sz

intr

e sü

llyed

t).21

A v

ilágs

zin

tû f

olya

mat

okró

l ad

kép

et a

Nem

zetk

özi

Mun

kaüg

yi S

zerv

ezet

, az

ILO

(20

05).

Esze

rin

t 19

94 é

s

43

hete

tlen

né

válik

, a

mu

nka

erô

árán

ak é

s a

mu

nka

erô

álta

lle

adot

t m

un

ka (

-men

nyi

ség,

-in

ten

zitá

s) m

axim

um

ának

,va

lam

int

a te

rmel

éken

yebb

ter

mel

ôesz

köz

árán

ak v

iszo

-n

yára

von

atko

zó s

zám

ítás

ok h

atár

ozzá

k m

eg.

Más

szó

val

az,

hog

y az

egy

ségn

yi t

erm

ék e

lôál

lítás

i kö

ltsé

ge a

jel

enle

-gi

te

chn

ológ

ia

alap

ján

(n

övek

vô

inte

nzi

tás

és

mun

ka-

men

nyi

ség,

idô

meg

taka

rító

áts

zerv

ezés

stb

. m

elle

tt),

vagy

az

új,

term

elék

enye

bb,

auto

mat

izál

tabb

te

chn

ológ

iáva

ltö

rtén

ô be

ruh

ázás

sal

(fig

yele

mbe

vév

e an

nak

am

orti

zálá

-sá

t) a

lacs

onya

bb-e

. Ah

ogy

az e

gyik

vál

lala

tvez

etô

foga

lma-

zott

: „n

em a

gép

, ha

nem

a k

ölts

ég,

ben

ne

a m

un

kabé

r a

dön

tô”.

2.2.

2. F

ogla

lkoz

tatá

s –

mu

nka

nél

külis

ég

Mik

özbe

n a

tec

hn

ológ

iai f

ejlô

dés

min

din

kább

kis

zorí

tja

azél

ômun

kát

a te

rmel

ésbô

l, a

mon

opol

iszt

ikus

ver

sen

y él

e-zô

dése

és

a ko

nju

nkt

úrac

iklu

sok

rövi

dülé

se m

iatt

a t

ôké-

nek

min

din

kább

szü

kség

e va

n a

mun

kapi

aci

„rug

alm

as-

ságr

a”,

Mar

x ta

láló

kif

ejez

ésév

el é

lve:

„ta

rtal

ékse

regr

e”18

.A

tar

talé

kser

egre

, am

elyn

ek b

ázis

án a

tôk

e a

nép

esed

éste

rmés

zeti

kor

láta

itól

men

tesü

lve

terj

eszt

het

i ki

vag

y sz

û-kí

thet

i le

tev

éken

ység

ét.

A t

arta

léks

ereg

tov

ábbá

álla

ndó

nyo

más

ala

tt t

artj

a az

alk

alm

azás

ban

álló

kat,

his

zen

bár

-m

ikor

pót

olh

atóv

á te

szi

ôket

. A

mu

nka

nél

külis

ég t

ehát

atô

kés

term

elés

ele

nge

dhet

etle

n v

elej

árój

a, n

övek

edés

e a

glob

aliz

áció

egy

ik j

elle

mzô

je.19

A t

arta

léks

ereg

azo

nba

nn

em c

sak

a va

lóba

n m

unka

nél

kül

lévô

kbôl

áll.

A g

loba

li-

42

24Eg

yéb

mun

kake

resô

cso

port

ok: a

kike

t ga

zdas

ági

okok

mia

tt c

sak

rész

mun

kaid

ôben

tud

nak

fogl

alko

ztat

ni,

de t

elje

s m

unka

idôs

állá

st s

ze-

retn

ének

, tov

ábbá

aki

k m

ost

nem

, de

a kö

zeljö

vôbe

n fo

gnak

mun

kát

ke-

resn

i. h

ttp:

//ww

w. b

ls.g

ov/n

ews.

rele

ase/

emps

it.t

12.h

tm (

2005

-12-

12)

22La

bor

Forc

e St

atis

tics

fr

om

the

Cur

ren

t Po

pula

tion

Su

rvey

.h

ttp:

//dat

a.bl

s.go

v (2

005-

12-1

2)

23h

ttp:

//dat

a.bl

s.go

v/se

rvle

t/Su

rvey

Out

putS

ervl

et (

2005

-11-

25)

ress

égge

l to

vább

i 5–

7 m

illió

an v

álla

ltak

vol

na

mun

kát

(eze

k be

szám

ítás

ával

a m

unka

nél

külie

k sz

áma

13–1

6 m

il-lió

), és

1,2

–2 m

illió

nyi

an a

zon

nal

mun

kába

is

tudt

ak v

ol-

na

álln

i –

ha

lett

vol

na

rá l

ehet

ôség

ük. 3

00–5

00 e

zerr

e te

-h

etô

azok

nak

a s

zám

a, a

kik

úgy

gon

doljá

k, r

emén

ytel

enál

lásh

oz j

utn

iuk.

Ha

besz

ámít

juk

ezek

et a

mun

kake

resô

csop

orto

kat

is,24

akko

r a

ráta

már

meg

hal

adja

a 9

%-o

t, é

sa

2000

ôsz

én (a

z IT

-boo

m c

súcs

án) m

ért

min

imum

(6,3

%)

óta

nô.

Tov

ábbi

fon

tos

elem

, h

ogy

ten

den

ciál

isan

növ

ek-

szik

a 1

5 h

étn

él h

ossz

abb

mun

kan

élkü

liség

et s

zen

vedô

kar

ánya

. A

lat

in é

s sp

anyo

l et

nik

umú

lako

sság

kör

ében

am

unka

nél

külis

ég n

agyo

bb a

z át

lago

snál

. A

glo

baliz

áció

vis

zon

yai

közö

tt t

ehát

még

a l

egfe

jlet-

tebb

tôk

és o

rszá

gban

is a

bszo

lút(

!) é

rtel

embe

n n

ôtt a

tôké

stá

rsad

alom

mu

nka

erôp

iacá

ról k

iszo

ruló

k sz

áma.

A

z IL

O (

2005

) ad

atai

sze

rin

t a

vilá

gon

a m

unka

nél

kü-

liek

szám

a 19

94 é

s 20

04 k

özöt

t kö

zel 4

5 m

illió

fôv

el, 1

85m

illió

ra n

ôtt.

A n

övek

edés

ará

nya

iban

is

bekö

vetk

ezet

t: a

mu

nka

nél

küli

ségi

rá

ta

5,5%

-ról

6,

1%-r

a em

elke

dett

.20

04-b

en a

15–

24 é

vese

k kö

rébe

n a

mun

kan

élkü

liség

glo

-bá

lisan

meg

hal

adta

a 1

3%-o

t. A

z IL

O m

aga

is k

ényt

elen

meg

álla

píta

ni,

hog

y az

in

form

ális

sze

ktor

glo

bális

an n

ö-ve

kszi

k. A

Wor

ld B

ank

(200

1/a)

jel

enté

sébe

n p

edig

az

áll,

hog

y a

vilá

g 65

éve

snél

idôs

ebb

lako

sain

ak t

öbb

min

t 85

%-

a n

em r

ende

lkez

ik n

yugd

íjellá

táss

al.

Ezek

a t

énye

k ar

raut

aln

ak, h

ogy

a m

unka

válla

lók

min

din

kább

a b

izon

ytal

an-

ságo

t és

véd

tele

nsé

get

jele

ntô

mun

kale

het

ôség

eket

kén

yte-

len

ek e

lfog

adn

i.

A b

izon

ytal

an f

ogla

lkoz

tatá

si f

orm

ák n

yern

ek t

eret

Az

ural

kodó

kö

zgaz

dasá

gi-s

zoci

ológ

iai

szak

nye

lv

a vi

-sz

onyl

ag b

izto

nsá

gos

fogl

alko

ztat

ást

jele

ntô

tel

jes

mun

ka-

idôs

, h

atár

ozat

lan

ide

jû s

zerz

ôdés

ker

etéb

en m

egva

lósu

lófo

glal

kozt

atás

t „t

ipik

us”

-nak

, az

et

tôl

elté

rô

form

ákat

,

45

2004

köz

ött

a vi

lág

GD

P-je

kör

ülbe

lül

más

féls

zere

sére

,m

iköz

ben

a

fogl

alko

ztat

otta

k sz

áma

csak

eg

yhat

odda

ln

ôtt.

Ebb

ôl k

önn

yen

kis

zám

íth

ató,

hog

y a

GD

P eg

yszá

za-

léko

s n

övek

edés

éhez

nag

yjáb

ól a

fog

lalk

ozta

tás

0,3%

-os

növ

eked

ése

járu

l. A

fog

lalk

ozta

tott

ak n

épes

ségh

ez v

iszo

-n

yíto

tt a

rán

ya la

ssan

, de

tart

ósan

csö

kken

: 199

4-be

n 6

2,4,

2004

-ben

61,

8% v

olt.

Az

élôm

un

kaig

ény

csök

ken

ését

a t

echn

ológ

iai h

alad

áser

edm

énye

zi.

Azt

azo

nba

n,

hogy

ez

a m

un

kan

élkü

liség

form

áját

ölt

i, az

oko

zza,

hog

y a

gazd

álko

dás

tárg

ya a

tár

-sa

dalm

i sz

üks

égle

tek

kiel

égít

ése

hely

ett

az e

lkü

lön

ült

tô-

kék

érté

kesü

lése

, a

társ

adal

om r

ende

lkez

ésér

e ál

ló t

elje

sm

un

kaid

ôala

p he

lyet

t pe

dig

csak

an

nak

tör

edék

e, a

mu

n-

kaer

ô ú

jrat

erm

elés

éhez

szü

kség

es m

un

kaid

ô (a

mu

nka

-er

ôköl

tség

).

A m

un

kan

élkü

lisé

g sz

ámba

n é

s ar

ányb

an n

ô

A m

unka

nél

külis

ég r

átáj

a az

EU

15-

ben

az

1975

-ös

4%-r

ól–

szin

tén

ném

i ko

nju

nkt

urál

is h

ullá

mzá

son

ker

eszt

ül –

an

yolc

van

as é

vekb

en 8

–10%

-ra

ugro

tt,

és a

zóta

is

e sz

int

körü

l m

ozog

. Ez

azt

jel

enti

, h

ogy

a re

gisz

trál

t m

unka

nél

-kü

liek

szám

a 6,

1 m

illió

ról

14,7

mill

ióra

nôt

t (l

ásd

a Fü

g-ge

lék

1. t

áblá

zato

t).

Az

USA

-ban

a m

unka

nél

külie

k sz

áma

1948

jan

uárj

á-ba

n 2

mill

ió f

ô vo

lt,

2004

ôsz

én 8

mill

ió (

5,4%

). A

mun

-ka

nél

külis

ég a

het

ven

es é

vekb

en t

öbbs

zörö

sére

nôt

t, é

saz

óta

a h

ullá

mzá

sok

epic

entr

uma

a h

ábor

ú ut

áni

évek

3,5–

4-sz

eres

e (8

–9 m

illió

fô)

.22A

mun

kan

élkü

liség

rát

ájá-

nak

a k

ilen

cven

es é

vekb

en m

utat

kozó

csö

kken

ését

is

am

un

kan

élkü

liek

szám

ának

növ

eked

ése

kísé

rte

(lás

d m

ég a

Függ

elék

2.

tá

bláz

atot

). A

té

nyl

eges

m

unka

nél

külis

égaz

onba

n m

ég e

nn

él i

s tö

bb.

Az

USA

hiv

atal

os s

tati

szti

ká-

ja23

szer

int

a m

unka

erôa

lapb

a be

nem

szá

mít

ott

(„n

ot i

nla

bor

forc

e”)

mill

iók

közü

l 19

94–2

004

közö

tt é

vi r

ends

ze-

44

27Lá

sd b

ôveb

ben

Wes

selé

nyi

An

drea

(s.a

.): A

táv

mu

nka

árn

yold

alai

és

azok

le

küzd

ése.

h

ttp:

//w

ww

. ta

vmu

nka

info

.hu

/hat

ran

yok.

htm

(200

6-02

-17)

25Lá

sd.

Dem

ocra

tic

Polic

y ag

ain

st t

he

Dom

inan

ce o

f M

arke

ts.

Pro

posa

ls

for

an

Inte

grat

ed

Dev

elop

men

t St

rate

gy

in

Eu

rope

.Eu

rom

emor

andu

m 2

005,

11.

htt

p://w

ww

. mem

o-eu

rope

.un

i-br

emen

.de

(200

5-11

-25)

26A

tel

jes

mun

kaid

ejû

fogl

alko

ztat

ást

(FT

E) ú

gy s

zám

oljá

k ki

, hog

yös

szea

dják

az

össz

es (

fô-

és m

ellé

kállá

sú)

fogl

alko

ztat

ásba

n l

edol

gozo

ttór

ák s

zám

át é

s el

oszt

ják

a te

ljes

mun

kaid

ôs f

ogla

lkoz

tatá

sra

az a

dott

stat

iszt

ikai

ter

ület

en á

tlag

osan

jut

ó ór

aszá

mm

al.

Az

FTE

rátá

ját

úgy

kapj

uk,

hog

y az

elô

bbi

mód

on k

iszá

mít

ott

telje

s m

unka

idôs

fog

lalk

oz-

tatá

st e

losz

tjuk

a 1

5–64

év

közt

i lak

ossá

g sz

ámáv

al. A

z EU

-ban

az

FTE-

ráta

ors

zágo

nké

nt

igen

kül

önbö

zô,

az e

lmúl

t ké

t év

tize

dben

45

és 7

0%kö

zött

moz

gott

. Lás

d EC

, 199

8 és

200

4/a.

Nô

az o

tth

on v

égze

tt m

unka

(tá

vmun

ka)

is,

bár

ezt

afo

glal

kozt

atás

i ka

tegó

riát

a s

tati

szti

ka e

gyel

ôre

nem

tar

tja

szám

on,

így

csak

bec

slés

ekre

hag

yatk

ozh

atun

k. A

z EU

-ba

n 1

0 m

illió

táv

mun

kásb

ól (

a fo

glal

kozt

atot

tak

13%

-a)

5,5

mill

ió v

álla

lkoz

ókén

tdo

lgoz

ik. H

olla

ndi

ában

a le

gma-

gasa

bb a

táv

mun

ka a

rán

ya (2

7%),

a dá

nok

nál

és

fin

nek

nél

22%

, a

svéd

ekn

él p

edig

18%

. M

agya

rors

zágo

n k

örül

belü

l50

ezr

en (

alig

töb

b m

int

a fo

glal

kozt

atot

tak

1%-a

) vé

gzik

rész

ben

vag

y eg

észb

en o

tth

on a

mun

káju

kat

(L.

I.20

04,

33.). A

z ot

thon

vég

zett

mun

kán

ak v

ann

ak e

lôn

yei

(sza

bad-

ság,

rug

alm

assá

g, i

dôta

karé

koss

ág s

tb.),

de

tete

mes

hát

rá-

nya

i is

a d

olgo

zóra

néz

ve.

Az

otth

onm

unka

mai

fel

len

dü-

lésé

nek

al

apve

tô

öszt

önzô

je

a m

unká

ltat

ók

rész

érôl

a

költ

ségc

sökk

enté

s, a

mi g

yakr

an a

mun

kah

elye

n fo

glal

koz-

tato

ttak

nál

kis

ebb

java

dalm

azás

t je

len

t. A

mun

kavá

llaló

tér

intô

hát

rán

yai

közé

tar

tozi

k az

izo

láci

ó, a

tár

sada

lmi

kapc

sola

tok

leép

ülés

e, a

jogi

és

mun

kaüg

yi b

izon

ytal

ansá

g,a

jutt

atás

ok c

sökk

enés

e, a

mag

án-

és a

mun

kasz

féra

elv

á-la

sztá

sán

ak n

ehéz

sége

i, a

„mun

kaal

koho

lizm

us”

stb.

27

Az

USA

-ban

a ré

szm

unka

idôs

fog

lalk

ozta

tott

ak s

zám

a19

68 é

s 20

04 k

özöt

t 2,

5 fé

lsze

resé

re, 2

5 m

illió

ra n

ôtt,

mi-

közb

en a

tel

jes

mun

kaid

ejû

fogl

alko

ztat

ás a

ligké

tsze

resé

-re

(65

mill

ióró

l 11

5 m

illió

ra).

1948

és

2004

köz

ött

a le

g-bi

ztos

abb

form

ában

(t

elje

s m

unka

idôb

en,

hat

ároz

atla

nid

ejû

szer

zôdé

ssel

) fo

glal

kozt

atot

tak

arán

ya 3

7%-r

ól 4

7%-

ra n

ôtt,

ám

ezt

az

arán

ynöv

eked

ést

a ré

szm

unka

idôs

ök,

önfo

glal

kozt

atók

és

fize

tetl

en c

salá

dtag

ok e

gyüt

tes

szám

á-n

ak 2

0 m

illió

ról

35 m

illió

ra e

mel

kedé

se k

ísér

te (

v.ö.

a 2

.tá

bláz

atta

l).

2002

-ben

az

Egye

sült

Álla

mok

ban

31

mill

iótá

vmun

kást

tar

tott

ak n

yilv

án (

a fo

glal

kozt

atot

tak

24%

-a),

kéth

arm

aduk

fôá

llású

vol

t. (

L. I

. 200

4, 3

3.)

A k

onju

nkt

úra

hul

lám

zása

it e

lsôs

orba

n a

biz

onyt

alan

fogl

alko

ztat

ási

form

ák é

rzik

meg

. Pél

dául

az

EU-b

an a

fel

-le

ndü

léss

el j

elle

mze

tt 1

997–

2000

-es

peri

ódus

ban

6%

-kal 47

min

t pé

ldáu

l a

rész

mun

kaid

ôs v

agy

hat

ároz

ott

idej

û ál

lá-

soka

t, a

z ön

fogl

alko

ztat

ást,

táv

mun

kát

stb.

„at

ipik

us”

-nak

nev

ezi.

Túl

azo

n, h

ogy

lass

an a

z „a

tipi

kus”

lesz

a „

tipi

kus”

fogl

alko

ztat

ási

form

a, e

kif

ejez

ések

et a

zért

is

cser

éljü

k fe

la

„biz

onyt

alan

” és

a (

visz

onyl

ag)

„biz

tos”

kif

ejez

ések

kel,

mer

t sz

embe

n a

z el

ôbbi

ekke

l, ez

ek k

evés

bé f

inom

kodó

akés

szé

gyen

lôse

k a

dolg

ok lé

nye

gén

ek m

egra

gadá

sa t

ekin

te-

tébe

n. (

A d

olgo

k el

ken

dôzé

sére

val

ó h

ajla

m t

erm

észe

tese

nn

em m

inde

nki

t ér

uto

l. Íg

y pé

ldáu

l a J

örg

Huf

fsch

mid

bré

-m

ai p

rofe

sszo

r ve

zett

e „A

lter

nat

ív E

uróp

ai G

azda

ságp

olit

i-ká

ért”

nev

û sz

éles

kör

û „a

gytr

öszt

” is

a „

prec

ario

us”

[bi-

zon

ytal

an]

kife

jezé

st h

aszn

álja

a r

észm

unka

idôs

stb

. fo

g-la

lkoz

tatá

sra.

)25

Az

Euró

pai

Un

ió m

unka

erô-

piac

i tr

endj

ei k

özöt

t sz

em-

betû

nô

a ré

szm

unka

idôs

fog

lalk

ozta

tás

hoss

zú t

ávú

arán

y-n

övek

edés

e. A

jó

kon

jun

ktúr

át m

utat

ó év

ekbe

n a

mun

ka-

erô-

piac

i fe

llen

dülé

s ho

rdoz

ói a

z eg

yéb

(rés

zidô

s, o

ttho

ni

stb.

) fog

lalk

ozta

tási

form

ák v

olta

k, a

tel

jes

mun

kaid

ejû

fog-

lalk

ozta

tás

din

amik

ája

szám

otte

vôen

csö

kken

t, s

ôt a

re-

cess

ziós

éve

kben

neg

atív

ba f

ordu

lt.

(„A

mod

ern

ipar

egé

szm

ozgá

sfor

máj

a te

hát

abbó

l er

ed,

hogy

a m

unká

snép

essé

geg

y ré

szét

nem

-fog

lalk

ozta

tott

vag

y fé

lig f

ogla

lkoz

tato

tt k

e-ze

kké

vált

ozta

tják

álla

ndóa

n.”

MEM

23,

592

.) M

inde

nn

ekkö

vetk

ezté

ben

a t

elje

s m

unka

idôr

e ve

títe

tt f

ogla

lkoz

tatá

s(f

ull-t

ime

equi

vale

nt e

mpl

oym

ent)

az u

nió

(tiz

enöt

ök) e

gé-

széb

en a

nyo

lcva

nas

éve

ktôl

a k

ilen

cven

es é

vek

végé

ig (

ako

nju

nkt

urál

is h

ullá

mzá

sokk

al e

gyüt

t) m

indö

ssze

55%

kö-

rül m

ozgo

tt, é

s az

azt

köv

etô

felle

ndü

léss

el is

csa

k 58

–59%

-ig

em

elke

dett

.26(L

ásd

még

az

1. t

áblá

zato

t.)

46

ban

, am

ikor

a l

egn

agyo

bb f

ogla

lkoz

tató

a t

erci

er s

zekt

or,

hel

yese

bb i

pari

-szo

lgál

tató

i ta

rtal

ékse

regr

ôl b

eszé

lni)

. K

érdé

s m

árm

ost,

vaj

on i

gaz-

e a

tart

alék

sere

g ké

pzôd

é-sé

nek

mar

xi t

étel

e m

ásfé

l év

száz

adda

l sz

ület

ése

után

, a

glob

aliz

áció

kor

ában

is?

A t

arta

léks

ereg

léts

zám

a je

len

tôs

volt

már

a n

yolc

van

asév

ek e

lejé

n i

s, a

mik

or a

mun

kan

élkü

liség

et m

ég n

em i

s-m

erô

kele

t-eu

rópa

i or

szág

okba

n a

Mar

iah

ilfer

Str

assé

ig é

sko

nfe

ren

ciav

acso

ráki

g lá

tó, a

töb

bség

hez

kép

est

priv

ilégi

u-m

okat

élv

ezô

érte

lmis

égi

elit

a m

aga

kifi

nom

ult

eszk

özei

-ve

l a

„fej

lett

Nyu

gat”

utá

ni

ácsi

ngó

zásr

a ko

ndi

cion

álta

ajo

bb

sors

ra

érde

mes

tö

meg

eket

. Sz

erzô

társ

aiva

l B

alse

n(1

987)

az

NSZ

K p

éldá

ján

mut

atta

be,

hog

yan

vez

et a

tar

-ta

léks

ereg

fel

duzz

adás

a az

újs

zegé

nys

ég k

iala

kulá

sáh

oz é

sa

mun

kavá

llalá

si f

elté

tele

k ro

mlá

sáh

oz.

Még

a n

émet

or-

szág

i sz

ociá

ldem

okra

ta p

árt

(SPD

) jó

léti

álla

mró

l sz

óló

1984

-es

jele

nté

se is

kén

ytel

en v

olt

beis

mer

ni,

hog

y „m

ind

több

mun

kan

élkü

li sz

orul

vis

sza

a »c

sen

des

tart

alék

« so

-ra

iba”

(B

alse

n e

t. a

l. 19

87, 1

46. )

.V

izsg

álju

k m

eg a

zon

ban

, hog

yan

ala

kul

a ta

rtal

ékse

reg

a fe

jlett

ors

zágo

k eg

észé

ben

hos

szú

távo

n!

Ehh

ez d

efin

iál-

nun

k ke

ll a

tart

alék

sere

g ka

tegó

riáj

át,

külö

nös

tek

inte

ttel

arra

, h

ogy

a gl

obal

izác

ió k

örül

mén

yei

közö

tt m

ódos

uln

aka

fogl

alko

ztat

ás é

s ez

zel

össz

efüg

gésb

en a

mun

kaer

ô-„t

ar-

talé

kolá

s”

(mun

kaer

ô-fe

lesl

eg,

mun

kan

élkü

liség

) fo

rmái

is. T

ehát

a t

arta

léks

ereg

be t

arto

znak

min

dazo

n m

unka

vál-

laló

k, a

kikn

ek a

mun

kaer

ejét

nem

has

znál

ja k

i tel

jes

mér

-te

kben

a t

ôke.

A m

unka

erô

akko

r va

n t

elje

s m

érté

kben

ki-

has

znál

va,

ha

a m

unka

válla

lót

tart

ósan

és

telje

s m

unka

-id

ôben

fo

glal

kozt

atjá

k.

A

tart

alék

sere

g ré

szét

ké

pezi

kvi

szon

t a

regi

sztr

ált

és n

em r

egis

ztrá

lt m

unka

nél

külie

ken

kívü

l a h

atár

ozot

t id

ejû

szer

zôdé

ssel

dol

gozó

k, a

rés

zmun

-ka

idôb

en f

ogla

lkoz

tato

ttak

, az

ön

fogl

alko

ztat

ók,

kise

gítô

csal

ádta

gok

stb.

A t

arta

léks

ereg

lét

szám

át t

ehát

úgy

kap

-ju

k m

eg,

hog

y a

mu

nka

képe

s ko

rú la

koss

ágbó

l lev

onju

k a

hatá

roza

tlan

idej

û s

zerz

ôdés

sel,

telje

s m

un

kaid

ôben

alk

al-

maz

ottk

ént f

ogla

lkoz

tato

ttak

léts

zám

át.A

tart

alék

sere

g rá

-tá

ja p

edig

en

nek

a s

zám

nak

és

a m

un

kaké

pes

korú

lako

s-sá

gnak

a h

ánya

dosa

.

49

nôt

t a

hat

ároz

ott

idej

û sz

erzô

déss

el f

ogla

lkoz

tato

ttak

szá

-m

a, m

égpe

dig

elsô

sorb

an a

nôk

é, m

íg a

hat

ároz

atla

n id

ejû

(per

man

ens)

fogl

alko

ztat

ás c

sak

min

tegy

2%

-kal

. A t

erm

e-lé

s la

ssul

ását

hoz

ó 20

00 é

s 20

03 k

özöt

ti é

vekb

en a

per

ma-

nen

s fo

glal

kozt

atás

nak

csa

k a

növ

eked

ési ü

tem

e cs

ökke

nt,

a fi

x h

atár

idôs

fog

lako

ztat

ásn

ak a

zon

ban

a s

zin

tje

is.

(EC

2004

a, 1

61.)

A m

un

káva

l tö

ltöt

t év

ek s

zám

a n

ô

Az

EU15

-ben

az

1997

-et

köve

tô f

ogla

lkoz

tatá

snöv

eked

ésel

sôso

rban

az

55 é

ven

fel

üli

koro

sztá

ly n

övek

vô m

unká

baál

lásá

ból t

áplá

lkoz

ott,

am

iben

nem

neh

éz t

ette

n é

rni a

tár

-sa

dalo

mbi

ztos

ítás

i ref

orm

ok jó

létc

sökk

entô

hat

ását

. Míg

aki

len

cven

es é

vek

elej

én a

z 55

-64

éves

ekn

ek m

indö

ssze

36%

-a d

olgo

zott

, ad

dig

2003

-ban

már

köz

el 4

2%-u

k, a

mi

kim

agas

ló ü

tem

û ar

ányn

övek

edés

a k

orcs

opor

tok

közö

tt.

A m

unká

val t

öltö

tt é

vek

szám

ának

növ

eked

ését

mi s

em il

-lu

sztr

álja

jobb

an, m

int

hog

y az

utó

bbi é

vtiz

edbe

n t

eret

hó-

díto

tt a

nyu

gdíjk

orh

atár

fel

emel

ésén

ek t

ende

nci

ája

szer

tea

vilá

gon

(lás

d m

ég a

gör

ög m

unka

erô-

piac

i ref

orm

okat

, 0).

Foly

tató

dik

az „

ipar

i ta

rtal

ékse

reg”

kép

zôdé

se

A

klas

szik

us

polg

ári

közg

azdá

szok

, íg

y m

inde

nek

elôt

tD

avid

Ric

ardo

nyo

mán

Mar

x m

egál

lapí

tott

a, h

ogy

a tô

ke-

felh

alm

ozás

sal,

teh

át a

ter

mel

és g

épes

ítés

ével

, au

tom

ati-

záci

ójáv

al a

z él

ômun

ka i

rán

ti v

iszo

nyl

agos

ker

esle

t cs

ök-

ken

. A

ter

mel

ésbe

újó

lag

bevo

nt

tôké

k a

korá

bbia

knál

ki-

sebb

élô

mun

kát

(fog

lalk

ozta

tást

) igé

nye

lnek

, his

zen

épp

enez

a t

erm

elék

enys

égn

övel

ô be

ruh

ázás

ok c

élja

. „A

z ös

sztô

-ke

növ

eked

ésév

el e

gyüt

t n

övek

szik

ugy

an v

álto

zó a

lkot

óré-

sze

vagy

is a

z ál

tala

bek

ebel

ezet

t m

unka

erô

is, d

e ál

lan

dóan

csök

ken

ô ar

ányb

an.

…a

tôké

s fe

lhal

moz

ás t

erm

el á

llan

-dó

an –

még

pedi

g en

ergi

ájáv

al é

s te

rjed

elm

ével

ará

nyo

san

–eg

y vi

szon

ylag

, aza

z a

tôke

köz

epes

ért

ékes

ítés

i sz

üksé

gle-

teih

ez v

iszo

nyí

tva

fölö

sleg

es v

agy

pótl

ólag

os m

unká

sné-

pess

éget

.” (

MEM

23,

589

.) Ez

t a

visz

onyl

agos

túl

nép

essé

-ge

t n

evez

te M

arx

„ipa

ri”

tart

alék

sere

gnek

(bá

r n

apja

ink-

48

28A

mun

kan

élkü

liség

i rát

a a

mun

kan

élkü

liek

szám

át v

iszo

nyí

tja

azad

ott

koro

sztá

ly g

azda

sági

lag

aktí

v n

épes

ségé

hez

. Ez

utó

bbib

a az

onba

nn

em t

arto

znak

bel

e az

okt

atás

ban

rés

zesü

lôk.

Miv

el a

15–

24 é

vese

k kö

-zü

l so

kan

tan

uln

ak,

e ko

rcso

port

ban

a g

azda

sági

lag

aktí

vak

szám

a vi

-sz

onyl

ag k

icsi

, és

ez a

dott

mun

kan

élkü

li-lé

tszá

m m

elle

tt n

agyo

bb m

un-

kan

élkü

liség

i rá

tát

ered

mén

yez.

29

7thIL

O E

urop

ean

Reg

ion

al M

eeti

ng,

Bud

apes

t, 1

4–18

Feb

ruar

y20

05, P

ress

Rel

ease

, ht

tp://

ww

w. i

lo.o

rg/p

ublic

/eng

lish/

bure

au/in

f/pr/

2005

/6.h

tm (2

005-

12-0

1)

szab

b id

ônek

, te

hát

a f

iata

lok

nag

yobb

ará

nyú

bei

skol

ázá-

sán

ak t

udh

ató

be.

Ez r

észb

en i

gaz,

de

a ké

pzés

ben

töl

tött

idô

szin

tén

„ta

rtal

ékol

ást”

jele

nt,

mik

özbe

n a

z ok

tatá

sban

rész

esül

ôt v

alak

inek

el

kell

tart

ania

. A

z ok

tatá

s ki

terj

esz-

tése

tov

ábbá

nem

mag

yará

z m

eg m

inde

nt,

am

it a

z is

mu-

tat,

hog

y az

EU

15-b

en a

15–

24 é

vese

k kö

rébe

n a

mun

ka-

nél

külis

égi r

áta

(épp

en e

kor

oszt

ály

nag

yobb

isko

lai r

észv

é-te

lén

ek k

öszö

nh

etôe

n)28

évti

zede

k ót

akö

zel

kéts

zere

se a

min

den

kori

átl

agn

ak,

mik

özbe

n a

fia

tal

mun

kan

élkü

liek

szám

a n

övek

vô t

ende

nci

át m

utat

: a

kile

ncv

enes

éve

k vé

-gé

n a

z EU

15-b

en 7

mill

ió, 2

003-

ban

már

köz

el 9

mill

ió fô

.A

tre

nd

az e

gész

vilá

got

érin

ti:

az I

LO b

ecsl

ése

szer

int

azut

óbbi

10

évbe

n u

grás

szer

ûen

növ

eked

ett

a fi

atal

mun

ka-

nél

külie

k sz

áma,

200

5-be

n g

lobá

lisan

elé

rve

a 88

mill

iófô

t (1

998-

ban

60

mill

ió f

ô).29

Has

onló

ere

dmén

yre

jutu

nk

az U

SA f

ogla

lkoz

tatá

sá-

nak

ele

mzé

se k

apcs

án,

bár

az ö

ssze

has

onlít

ást

neh

ezít

i,h

ogy

az a

mer

ikai

sta

tisz

tiká

ban

a m

unka

képe

s ko

rú la

kos-

ság

cím

szó

alat

t a

16 é

ven

fel

üli

lako

sság

sze

repe

l fe

lsô

korh

atár

nél

kül,

míg

az

euró

pai

szám

bavé

tel

csak

a 6

4.él

etév

ig s

zám

ítja

a m

unka

képe

sség

et.

Ezze

l eg

yütt

is

kitû

-n

ik,

hog

y az

USA

szi

nté

n j

elen

tôs

és s

zám

ban

gya

rapo

dóip

ari-

szol

gált

atás

i ta

rtal

ékse

regg

el r

ende

lkez

ik,

enn

ek a

rá-

nya

azo

nba

n a

tár

sada

lom

elö

rege

désé

vel

növ

ekvô

szá

mú

idôs

, de

mun

kaer

ônek

már

nem

igen

szá

mít

ók f

igye

lem

be-

véte

le (

a n

evez

ô n

agys

ága)

mia

tt c

sökk

enô.

Am

int

az a

2. t

áblá

zatb

óllá

that

ó, 1

948

és 2

004

közö

tt a

zokn

aka

szá-

ma,

aki

k bi

zon

ytal

an,

rész

lege

s va

gy s

emm

ilyen

alk

alm

a-zá

ssal

nem

bír

nak

(töb

bség

ük n

em is

sze

repe

l a m

unka

erô-

piac

i st

atis

ztik

ában

) ar

ányá

ban

csö

kken

t (6

3-ró

l 53

%-r

a),

51

A k

özga

zdas

ágta

n f

onto

s ke

lléke

a s

tati

szti

ka. M

ódsz

e-re

it a

zon

ban

épp

úgy

meg

hat

ároz

za a

z al

kalm

azó

vilá

gné-

zete

, m

int

a be

lôle

lev

ont

köve

tkez

teté

seke

t. A

mi

a m

ód-

szer

t ill

eti:

nem

vél

etle

n,

hog

y a

tart

alék

sere

get,

am

ely

atá

rsad

alm

i m

unka

erôa

lapp

al t

örté

nô

gazd

álko

dást

jel

le-

mez

né,

kor

unk

polg

ári

stat

iszt

ikáj

a se

mm

ilyen

for

máb

ann

em m

éri.

Am

i pe

dig

a kö

vetk

ezte

tése

kre

von

atko

zik,

ar-

ra í

me

egy

péld

a: a

fog

lalk

ozta

tás

kapc

sán

el l

ehet

mon

da-

ni,

hogy

ma

több

em

bern

ek v

an m

unká

ja a

z EU

-ban

, min

tké

t év

tize

ddel

eze

lôtt

vol

t, a

z el

nyo

mor

odás

(„a

bszo

lút”

szeg

énys

ég)

vagy

az

élôm

unka

kis

zorí

tásá

nak

elm

élet

e te

-há

t n

em é

rvén

yes.

Val

óban

: a t

izen

ötök

Eur

ópáj

ában

197

5-be

n 1

32,6

mill

ió e

mbe

rnek

vol

t m

unká

ja,

1985

-ben

134

mill

ión

ak,

2004

-ben

ped

ig m

ár 1

72 m

illió

fôn

ek.

Levo

n-

hatj

uk t

ehát

a k

övet

kezt

etés

t, h

ogy

a fo

glal

kozt

atás

nôt

t.

A t

ováb

bi e

lem

zés

azon

ban

meg

vilá

gítj

a az

ére

m m

ásik

olda

lát

is (

v.ö.

1.

tábl

ázat

tal).

Az

önfo

glal

kozt

atók

, ré

sz-

mun

kaid

ôsök

és

hat

ároz

ott

mun

kaid

ejû

szer

zôdé

ssel

dol

-go

zók

arán

ya a

z ös

szes

fog

lalk

ozta

tott

on b

elül

198

5-be

nm

ég ö

ssze

sen

36,

3%-v

olt

(ez

48,6

mill

ió f

ônek

fel

elt

meg

),2

00

4-b

en a

zon

ban

ará

nyu

k m

ár 4

7,9

% (

82

mil

lió

fô).

A l

egbi

ztos

abb

mun

kah

elye

t kö

ztud

otta

n a

tel

jes

mun

ka-

idôs

, h

atár

ozat

lan

sze

rzôd

ési

idej

û (p

erm

anen

s) a

lkal

ma-

zott

kén

t tö

rtén

ô fo

glal

kozt

atás

jel

enti

. Il

yen

nel

198

5-be

n85

,4 m

illió

fô

bírt

, 20

04-b

en p

edig

90

mill

ió f

ô. A

15–

64év

es k

orú

össz

nép

essé

g, 1

985-

ben

224

,1 m

illió

, 20

04-b

enpe

dig

251,

9 m

illió

fô

volt

. Ez

azt

jel

enti

, h

ogy

1985

-ben

224,

1-85

,4=

138,

7 m

illió

mun

kaké

pes

lako

snak

nem

vol

tte

ljes

mun

kaid

ôs, b

izto

s ál

lása

(ez

a m

unka

képe

s ko

rú n

é-pe

sség

62%

-a),

2004

-ben

vis

zon

t m

ár 2

51,9

–90=

161,

9m

illió

nak

(64

,4%

)!A

tôk

e sz

ámár

a re

nde

lkez

ésre

álló

ipa-

ri é

s sz

olgá

ltat

ási t

arta

léks

ereg

teh

át s

zám

ban

és

arán

yban

is n

ôtt!

(És

akko

r a

terj

edôb

en lé

vô t

áv-

vagy

ott

hon

i mun

-ká

t m

ég n

em i

s ve

ttük

fig

yele

mbe

.) A

tiz

enöt

tag

orsz

ágba

n n

yilv

ánta

rtot

t m

unka

nél

külie

ksz

áma

1985

és

2004

köz

ött

elôb

b cs

ökke

nt,

maj

d is

mét

növ

eked

ésn

ek i

ndu

lt,

s a

peri

ódus

vég

én a

z 19

85-ö

s sz

in-

ten

állt

(14,

7 m

illió

fô).

Ezér

t fe

lmer

ülh

et, h

ogy

a ta

rtal

ék-

sere

g n

övek

edés

e a

mun

kaer

ô ké

pzés

ébe

fekt

etet

t h

osz-

50

30A

pon

tos

adat

okat

azé

rt n

em l

ehet

meg

adn

i, m

ert

nem

tud

juk,

hog

yan

osz

lik m

eg a

táv

mun

káso

k se

rege

a f

ix h

atár

idôs

és

foly

amat

os,

illet

ve a

rés

z- é

s te

ljes

mun

kaid

ôs f

ogla

lkoz

tato

ttak

köz

ött.

A t

arta

lék-

sere

g ál

talu

nk

szám

ítot

t lé

tszá

mát

csa

k az

ok a

táv

mun

káso

k n

övel

ik,

akik

tel

jes

mun

kaid

ôben

és

hat

ároz

atla

n i

dejû

sze

rzôd

ésse

l (h

ossz

ú tá

-vo

n)

álln

ak a

lkal

maz

ásba

n,

his

zen

a t

öbbi

t (p

l. a

rész

mun

kaid

ôsök

nél

)m

ár f

igye

lem

be v

ettü

k.

31A

z in

ten

zíve

bb m

unka

az

adot

t id

ô al

att

kife

jtet

t m

unka

erô

nö-

velé

sét

jele

nti

: pé

ldáu

l a

mun

ka i

nte

nzi

tásá

nak

két

szer

esér

e n

övel

ése

eset

én e

gy ó

ra a

latt

két

órán

yi (

átla

g-)m

unká

t fe

jt k

i, ké

tsze

res

mun

ka-

men

nyi

sége

t ad

le

a do

lgoz

ó. „

Min

den

tôk

ésn

ek f

elté

tlen

érd

eke,

hog

ym

egh

atár

ozot

t m

unka

men

nyi

sége

t in

kább

kis

ebb

szám

ú m

unká

sból

prés

elje

n k

i, m

ints

em u

gyan

olya

n o

lcsó

n,

sôt

olcs

óbba

n t

öbb

mun

kás-

ból.

Az

utób

bi e

setb

en a

z ál

lan

dó t

ôkér

e fo

rdít

ott

kiad

ás a

fol

yósí

tott

mun

ka t

ömeg

ével

ará

nyo

san

nô,

az

elôb

bi e

setb

en j

óval

las

sabb

an.”

(A

tôke

I. [

MEM

23]

, 594

.) A

z ál

lan

dó t

ôkér

e fo

rdít

ott

kiad

ás t

öbb

mun

kás

alka

lmaz

ása

eset

én p

éldá

ul a

szü

kség

es m

unka

eszk

özök

szá

mán

ak n

ö-ve

kedé

se m

iatt

nô.

mu

nka

nél

külie

k (i

nak

tíva

k, r

észi

dôs

alka

lmaz

otta

k), v

ala-

min

t tô

ketu

lajd

onos

ok (

vagy

onos

ok)

olda

lán

kon

cen

trál

ó-di

k. E

kkép

pen

a t

ársa

dalm

i pol

ariz

áció

nô,

a m

unka

erej

ükel

adás

ára

kén

ysze

rülô

k kö

zül

pedi

g n

övek

vô m

érté

kben

vesz

tes

az i

s, a

kit

inte

grál

a r

ends

zer

(aki

dol

gozh

at),

és a

zis

, aki

t n

em (

a m

unka

nél

küli)

.M

inde

nn

ek o

ka a

z, h

ogy

a tô

ke n

em a

tár

sada

lmila

gre

nde

lkez

ésre

álló

öss

zmun

kaid

ôvel

gaz

dálk

odik

, h

anem

csak

a s

züks

éges

mun

kaid

ôvel

(a

mun

kaer

ôköl

tség

gel)

.R

oppa

nt

men

nyi

ségû

ter

mel

ôerô

mar

ad í

gy k

ihas

znál

atla

-n

ul.

A g

lobá

lis k

apit

aliz

mus

– a

csa

k a

válla

lati

gaz

dálk

o-dá

sig

látó

ele

mzé

sek

állít

ásáv

al e

llen

tétb

en –

tör

tén

elm

ics

úcso

kra

emel

i a

paza

rlás

t. A

glo

baliz

áció

teh

át n

em v

ál-

tozt

atta

meg

a p

rofi

tori

entá

lt t

erm

elés

e s

aját

ossá

gát

sem

.„J

ólle

het

a t

ôkés

ter

mel

ési

mód

min

den

egy

éni

válla

lko-

zásb

an g

azda

ságo

sság

ot k

énys

zerí

t ki

, an

arch

ikus

kon

ku-

ren

cia-

ren

dsze

re a

tár

sada

lmi

term

elés

i es

zköz

ök é

s m

un-

kaer

ôk l

egm

érté

ktel

eneb

b el

téko

zlás

át h

ozza

lét

re,

nem

besz

élve

a s

zám

tala

n n

élkü

lözh

etet

len

, de

ön

mag

ában

vé-

ve fe

lesl

eges

fun

kció

ról”

– á

llapí

tott

a m

eg M

arx

köze

l más

-fé

l év

száz

ada.

(M

EM 2

3, 4

92.)

A t

arta

léks

ereg

glo

bali

záló

dása

A g

loba

lizác

ióba

n f

eler

ôsöd

ô h

iera

rch

ián

ala

puló

áth

árít

á-si

mec

han

izm

usok

a t

arta

léks

ereg

kép

zôdé

sébe

n i

s m

egje

-le

nn

ek.

A t

ran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k ur

alm

a n

em e

gysz

e-rû

en a

tôk

ék s

zaba

d ár

amlá

sát

(leá

nyv

álla

lato

k al

apít

ását

és á

thel

yezé

sét)

jel

enti

, h

anem

a k

iseb

b be

szál

lító

válla

la-

tok,

kis

ebb

kere

sked

elm

i pa

rtn

erek

füg

gésé

t is

. Ez

a t

ény-

lege

s ga

zdas

ági e

rô t

eszi

leh

etôv

é, h

ogy

az e

gyes

tôk

ék m

û-

ködé

si z

avar

ai m

ás t

ôkék

gon

djai

vá v

álja

nak

. H

a az

egy

ikor

szág

nag

yvál

lala

ta c

sökk

enti

ter

mel

ését

, az

sajá

t m

unka

-er

ô-ál

lom

ányá

nak

csö

kken

ésén

él j

óval

nag

yobb

elb

ocsá

tá-

soka

t er

edm

énye

zhet

a v

ele

közv

etle

n é

s kö

zvet

ett

kapc

so-

latb

an á

lló v

álla

lato

kra

gyak

orol

t h

atás

rév

én m

ás o

rszá

-go

kban

. A

z ip

ari-

szol

gált

atás

i ta

rtal

ékse

reg

tehá

t ar

ányl

agn

agyo

bb m

érté

kben

kép

zôdi

k az

erô

sebb

gaz

dasá

gokt

ólfü

ggô

orsz

ágok

ban

. Ez

utó

bbia

k ta

rtal

ékse

rege

a g

loba

lizá- 53

de a

bszo

lút

érté

kben

em

elke

dett

: 65

mill

ióró

l 11

9 m

illió

-ra

.H

a be

szám

ítju

k az

onba

n a

kör

ülbe

lül

20 m

illió

fôá

llá-

sú t

ávm

unká

st,

akko

r a

bizt

os á

lláss

al n

em r

ende

lkez

ôkta

rtal

ékse

rege

m

ég

nag

yobb

, és

va

lósz

ínûl

eg

arán

yába

nse

m m

utat

akk

ora

csök

ken

ést,

sôt

ese

tleg

nô.

30

A m

egfe

lelô

szá

mít

ások

at e

lvég

ezve

(te

hát

a m

unka

ké-

pes

korú

lak

ossá

gból

lev

onva

a h

atár

ozat

lan

ide

jû,

telje

sm

unka

idôs

fog

lalk

ozta

tott

akat

) az

t ka

pjuk

, h

ogy

Mag

yar-

orsz

ágon

a t

arta

léks

ereg

200

4-be

n t

öbb

min

t 3,

9 m

illió

fô

(58%

) vo

lt (

lásd

3.

tábl

ázat

és a

8.

eset

tan

ulm

ány)

. Ez

1997

-hez

kép

est

csök

ken

ést

jele

nt,

de

1989

-hez

kép

est,

amik

or s

zin

te t

elje

s fo

glal

kozt

atás

vol

t, ó

riás

i em

elke

dés.

A t

ôkés

ter

mel

és r

ugal

mas

ságá

nak

biz

tosí

tása

sze

m-

pon

tjáb

ól n

em a

mun

kan

élkü

liség

i rá

ta, h

anem

a m

un

ka-

erô-

állo

mán

y te

ljes

tart

alék

aa

dön

tô.

Az

átte

kin

tés

alap

-já

n l

evon

hat

juk

a kö

vetk

ezte

tést

, h

ogy

a gl

obal

izác

ió k

ö-rü

lmén

yei

nem

vál

toza

tták

meg

a t

ôkef

elha

lmoz

ásn

ak a

visz

onyl

agos

tú

lnép

essé

g, i

pari

-szo

lgál

tatá

si t

arta

léks

ereg

képz

ôdés

ére

von

atko

zó m

arxi

tör

vén

ysze

rûsé

gét.

A k

eves

ebb

mu

nka

még

kev

eseb

b em

ber

olda

lán

hal

-m

ozód

ik f

el,

ami

ráju

k n

ézve

a l

eado

tt m

un

kam

enn

yisé

g(m

un

kaid

ô, i

nte

nzi

tás)

növ

eked

ését

jel

enti

.31A

fel

szab

a-du

lt –

vag

yis

a te

chn

ikai

hal

adás

sal

meg

taka

ríto

tt –

mu

n-

kaid

ô, v

agy

más

képp

en:

a m

egn

övek

edet

t „s

zaba

didô

” a

52

32h

ttp:

//quo

te.b

loom

berg

.com

/app

s/n

ews?

pid=

7100

0001

&re

fer=

lati

n_a

mer

ica&

sid=

aHkg

A0B

oc6.

Y (

2005

-12-

01)

nak

csa

k al

ig f

ele

él b

érbô

l és

fiz

etés

bôl,

több

min

t eg

yne-

gyed

ük ö

nfo

glal

kozt

atot

t, 6

%-u

k ré

szm

unká

s, 1

4%-u

k pe

-di

g fi

zete

tlen

csa

ládi

alk

alm

azot

t (F

leck

et

al.,

1994

). A

más

ik p

élda

In

dia,

ah

ol a

szo

ftve

r-be

szál

lítás

leg

en-

dás

húzó

ágaz

attá

vál

t: a

z in

tern

eten

az

USA

-ból

kia

dott

fela

dato

t az

in

diai

mér

nök

ök a

kár

már

más

nap

ra (

„ove

r-ni

ght”

)m

egol

dják

és

viss

zakü

ldik

a m

egre

nde

lôn

ek. A

z íg

yfo

glal

kozt

atot

t „t

ávm

unká

sokr

a” a

pia

c le

gapr

óbb

vált

ozá-

sát

is e

gysz

erûe

n é

s az

onn

al á

t le

het

hárí

tan

i – h

isze

n e

lbo-

csát

ás h

elye

tt e

lég,

ha

nem

kül

den

ek n

ekik

meg

ren

delé

st.

2.2.

3. A

mu

nka

erô

érté

ke é

s ár

a

Az

egys

égn

yi m

un

kaer

ôköl

tség

csö

kken

tésé

nek

közi

smer

tes

zköz

ei a

dott

(va

gy a

z al

ábbi

fak

toro

k n

övek

edés

énél

ki-

sebb

mér

tékb

en n

övek

vô)

kere

seti

szí

nvo

nal

mel

lett

: a

term

elék

enys

égn

övel

és,

mu

nka

szer

veze

ti

vált

ozta

tás,

a

mu

nka

inte

nzi

tás-

növ

elés

(eze

k m

egeg

yezn

ek a

rel

atív

ér-

tékt

öbbl

et-t

erm

elés

m

arxi

ka

tegó

riáj

ával

),

vala

min

t a

mu

nka

nap

-meg

hoss

zabb

ítás

(a

bszo

lút

érté

ktöb

blet

-ter

-m

elés

).

Az

egys

égn

yi

mun

kaer

ôköl

tség

nek

az

onba

n

van

nak

közv

etle

nül

a ke

rese

ti s

zín

von

alat

csö

kken

tôm

ódsz

erei

is.

A r

itká

n b

eköv

etke

zô ó

rabé

rcsö

kken

tése

n t

úl il

yen

pél

dául

a bé

rhez

kap

csol

ódó

járu

léko

k, s

zolg

álta

táso

k m

egvo

nás

ava

gy é

rték

ük

csök

ken

tése

(íg

y a

válla

lati

üdü

ltet

és v

agy

válla

lati

lak

áskö

lcsö

n d

rasz

tiku

s vi

ssza

esés

e st

b.),

val

a-m

int

a m

un

kaer

ô ér

téké

nek

le

szor

ítás

a.

E m

ódsz

erek

min

degy

ikér

e ér

vén

yes,

hog

y ak

ár n

övek

vô r

eálb

érek

mel

-le

tt i

s si

kerr

el a

lkal

maz

hat

ók,

és k

özve

tve

vagy

köz

vetl

e-n

ül a

z eg

ység

nyi

mun

kaer

ôköl

tség

csö

kken

tésé

t te

szik

le-

het

ôvé.

(Lá

sd m

ég a

z Ír

orsz

ágró

l és

Mag

yaro

rszá

gról

szó

ló7.

és

8. e

sett

anu

lmán

ym

egfe

lelô

rés

zeit

.) A

fen

t em

lítet

t el

járá

sok

nem

tek

inth

etôk

újn

ak,

deké

tség

tele

nül

sze

rves

rés

zei

a gl

obal

izác

ión

ak i

s.

Nyi

lván

való

, h

ogy

nem

egy

szer

ûen

a f

ajla

gos

mun

ka-

erôk

ölts

ég l

eszo

rítá

sa z

ajlik

, h

anem

a m

un

kaer

ô ér

téké

-n

ek é

s ár

ának

a l

eszo

rítá

sais

, h

a a

term

elék

enys

ég n

öve- 55

ció

visz

onya

i kö

zött

nem

a s

aját

, han

em a

tra

nsz

nac

ion

á-lis

vál

lala

tok,

ille

tve

ezek

an

yaor

szág

ain

ak t

arta

léks

ereg

e.Er

re p

élda

az

expo

rtjá

nak

85%

-át

az U

SA-b

a kü

ldô

Me-

xikó

, am

ely

egyb

en a

z am

erik

ai p

iaco

t ru

galm

asan

alk

al-

maz

kodó

mun

kaer

ôser

egge

l is

ellá

tja

bevá

ndo

rló-

ingá

zóm

unká

sok

és h

azai

alk

alm

azot

tak

form

ájáb

an.

Az

orsz

ágh

ivat

alos

mun

kan

élkü

liség

i ad

atai

ugy

an r

oppa

nt

alac

so-

nya

k (3

-4 %

), de

az

USA

„új

gaz

dasá

gán

ak p

uha

lan

dolá

-sa

” ut

án, 2

004

már

cius

ában

6 é

ves

csúc

sot

érte

k el

.32

Az

USA

-ba

áram

ló m

exik

óiak

lét

szám

a 19

90 é

s 20

00kö

zött

köz

el k

étsz

eres

ére

(2,6

mill

ióró

l 4,9

mill

ióra

) em

el-

kede

tt,

és e

zzel

ará

nyu

k az

USA

fog

lalk

ozta

tott

jain

ak s

o-rá

ban

200

0-be

n m

egkö

zelít

ette

a 4

%-o

t. A

z ag

rárs

zfér

ában

(mez

ôgaz

dasá

g, h

alás

zat,

erd

észe

t) a

zon

ban

a f

ogla

lkoz

ta-

tott

ak k

özel

egy

har

mad

a m

exik

ói.

2000

-ben

az

USA

-bel

im

exik

óiak

9%

-a v

olt

mun

kan

élkü

li, m

iköz

ben

a d

olgo

zók

felé

nek

két

állá

sa i

s vo

lt.

Ezek

a s

zám

ok v

iszo

nt

nem

tar

-ta

lmaz

zák

a fe

kete

mun

kára

kén

ysze

rülô

ket,

aki

knek

szá

-m

a az

És

zak-

Am

erik

ai

Szab

adke

resk

edel

mi

Egye

zmén

ym

egkö

tése

(N

AFT

A,

1994

) ót

a m

egug

rott

. A

N

AFT

Aug

yan

is a

z ol

csób

b am

erik

ai i

mpo

rt r

évén

kis

árut

erm

elôk

,fa

rmer

ek t

ömeg

eit

fosz

tja

meg

kor

ábbi

meg

élh

etés

i fo

rrá-

sukt

ól. Í

gy a

ztán

oly

an t

erül

etek

rôl i

s az

USA

-ba

ván

doro

l-n

ak m

unká

ért

a m

exik

óiak

, am

elye

krôl

aze

lôtt

soh

asem

(pél

dául

Ch

iapa

s dé

li ré

szér

ôl,

ahol

a k

ukor

icat

erm

eszt

ést

fojt

ja m

eg a

z ol

csób

b am

erik

ai á

ru).

Mex

ikó

hiv

atal

os –

ige

n a

lacs

ony

– m

unka

nél

külis

égi

rátá

ja g

ondo

san

elr

ejti

a v

alód

i fo

lyam

atok

at.

Mun

kan

él-

külie

k jó

szer

ivel

azo

k a

képz

ett,

jó c

salá

di h

átté

rrel

ren

del-

kezô

fi

atal

ok,

akik

m

egen

gedh

etik

m

agu

knak

, h

ogy

hos

szab

b id

eig

mun

kát

kere

ssen

ek.

Az

orsz

ágba

n u

gyan

isn

incs

mun

kan

élkü

li-se

gély

, így

a s

zegé

nye

bbek

rák

énys

ze-

rüln

ek,

hog

y al

kalm

i m

unká

val,

csal

ádi

válla

lkoz

ásba

nn

ézze

nek

meg

élh

etés

utá

n.

Ezze

l a

rejt

ett

mun

kan

élkü

li-sé

ggel

egy

ütt

a va

lódi

mun

kan

élkü

liség

meg

hal

adja

a 2

0%-

ot. A

z 19

93-a

s ad

atok

sze

rin

t a

mex

ikói

fog

lalk

ozta

tott

ak-

54

33M

ediá

n =

hel

yile

g kö

zéps

ô. A

dott

ért

ékh

alm

azn

ak a

z az

ele

me,

amel

y al

att

és f

elet

t is

egy

enlô

szá

mú

elem

tal

álh

ató.

34ht

tp://

ww

w. m

szos

z.hu

/ada

ttar

/arh

atra

nyba

n_is

.htm

(200

6-02

-17)

med

ián

bér33

60%

-át,

am

i a

rela

tív

szeg

énys

ég á

ltal

ános

anel

foga

dott

mér

céje

. R

áadá

sul

ezen

ors

zágo

k ké

thar

mad

á-ba

n m

ég k

ét k

eres

ô m

inim

álbé

re s

em e

lege

ndô

ah

hoz

,h

ogy

egy

kétg

yerm

ekes

csa

ládo

t m

egóv

jon

a s

zegé

nys

égtô

l.(M

egje

gyze

ndô

, h

ogy

Mag

yaro

rszá

g es

etéb

en k

ell

a m

ini-

mál

bér

legn

agyo

bb h

ánya

dát,

köz

el 1

20%

-át

kell

kere

snie

vala

kin

ek a

hh

oz,

hog

y n

e sz

ámít

son

sze

gén

ynek

. O

ECD

,20

04, 1

3–14

.) A

mun

kaer

ô al

ulér

téke

ltsé

gét

illus

ztrá

lják

aU

nio

n B

ank

of S

wit

zerl

and

108

áru-

és

szol

gált

atás

csop

or-

tot

tart

alm

azó

fogy

aszt

óiko

sár-

árak

ra v

onat

kozó

szá

mít

á-sa

i is

.34Es

zeri

nt

2000

-ben

a v

ilág

50 k

ivál

aszt

ott

váro

sá-

ból (

ezen

bel

ül 2

4 eu

rópa

i) 2

7-be

n (k

öztü

k 10

eur

ópai

) ha-

vi 1

68 ó

rán

ál t

öbbe

t ke

llett

dol

gozn

iuk

az e

mbe

rekn

ek e

gyeu

rópa

i m

ércé

vel

átla

gos

fogy

aszt

ói k

osár

meg

vásá

rlás

á-h

oz. T

ehát

a v

izsg

ált

váro

sok

54%

-ába

n, a

viz

sgál

t eu

rópa

ivá

roso

k 42

%-á

ban

nem

ele

gen

dô a

z em

bere

k n

api

8 ór

aim

unká

ja a

hh

oz, h

ogy

„eur

ópai

” m

ódon

élje

nek

.U

gyan

akko

r a

mu

nká

ba á

llás

„adó

ja”

(bér

terh

ek,

szo-

ciál

is j

utt

atás

ok m

egvo

nás

a st

b.)

álta

lába

n i

gen

mag

as,

ami m

egké

rdôj

elez

i a m

un

kavá

llalá

s és

szer

ûsé

gét.

Min

dez

azt

jele

nti

, h

ogy

min

d a

min

imál

bére

n f

ogla

lkoz

tato

ttak

,m

ind

a kü

lön

bözô

seg

élye

kbôl

élô

mu

nka

nél

külie

k jö

ve-

delm

e el

mar

ad a

mu

nka

erô

újr

ater

mel

éséh

ez s

züks

éges

min

imál

is s

zin

ttôl

. A

jel

ensé

g ok

a ko

run

k ka

pita

lizm

usát

, a

glob

aliz

áció

tje

llem

zô t

ársa

dalm

i er

ôvis

zon

yokb

an r

ejlik

. A

jól

éti

álla

mok

és

a „s

zoci

aliz

mu

s” k

örü

lmén

yei

kö-

zött

a m

unka

erô

ára

e m

unka

erô

mag

as s

zín

von

alú,

„bô

ví-

tett

” új

rate

rmel

ését

tet

te le

het

ôvé

(mag

as s

zín

von

alú

és ja

-vu

ló t

ende

nci

ájú

élel

mis

zer-

fogy

aszt

ás,

lakh

atás

, m

ûvel

ô-dé

s,

spor

tolá

s,

pih

enés

, a

gyer

mek

nev

elés

tá

rsad

alm

isz

olgá

ltat

ások

kal v

aló

tám

ogat

otts

ága,

leh

etôs

ég n

émi t

ar-

talé

k fe

lhal

moz

ásár

a st

b.).

A n

övek

vô s

zám

ú ta

rtal

ékse

reg

mel

lett

azo

nba

n e

rre

a m

agas

szi

ntû

újr

ater

mel

ésre

már

nin

cs s

züks

ég. A

ren

dsze

r tö

bbé

már

nem

a tá

mog

atot

tság

-

57

kedé

sére

gon

dolu

nk:

a t

erm

elék

enys

ég n

övek

edés

ének

kö-

szön

het

ôen

a m

unka

erô

újra

term

elés

éhez

szü

kség

es f

o-gy

aszt

ási

cikk

ek t

ömeg

érté

kecs

ökke

n,

teh

át e

cik

kek

ke-

vese

bb b

érbô

l is

meg

vásá

rolh

atók

(va

gy u

gyan

ann

yi b

érér

ttö

bb f

ogya

sztá

si c

ikk

vásá

rolh

ató)

. A

tôk

evis

zon

y sz

inte

kor

látl

ann

á vá

lásá

val

azon

ban

nem

csak

a m

egsz

okot

t/ki

alak

ult

fogy

aszt

ási

cikk

ek é

rté-

kén

ek c

sökk

enés

e ré

vén

, h

anem

a m

unka

válla

lók

alku

po-

zíci

óján

ak

rom

lása

(t

arta

léks

ereg

!)

mia

tt

is

csök

ken

a

mu

nka

erô

érté

ke.

Aká

r úg

y is

fog

alm

azh

atun

k, h

ogy

am

unka

erô

árát

ért

éke

alá

szor

ítjá

k le

. A

meg

foga

lmaz

ásbi

zon

ytal

ansá

gát

az o

kozz

a, h

ogy

a m

unka

erôá

ru é

rték

etá

rsad

alm

ilag

meg

hatá

rozo

tt e

lem

et(„

tört

énel

mi-

erkö

lcsi

elem

et”)

is

tart

alm

az:

a m

unka

erô

meg

fele

lô s

zin

tû ú

jra-

term

elés

e a

tört

énel

mi

fejlô

dés

sorá

n é

s a

nem

zetg

azda

sá-

gi

fejle

ttsé

gtôl

fü

ggôe

n

növ

ekvô

sz

ínvo

nal

ú és

bô

vülô

össz

etét

elû

fogy

aszt

ásic

ikk-

(sz

olgá

ltat

ás-)

hal

maz

t je

len

t.Ez

ek k

özül

azo

nba

n n

em m

ind

érh

etô

el e

gy á

tlag

os m

un-

kajö

vede

lem

bôl

(ily

enek

leh

etn

ek p

éldá

ul a

z in

tern

et v

agy

a sp

orto

lási

, ku

ltur

álód

ási

leh

etôs

égek

). A

glo

baliz

áció

nak

kösz

önh

etôe

n m

ind

a n

yuga

ti j

ólét

i re

nds

zere

k le

épül

ésé-

vel,

min

d a

kele

ti r

ends

zerv

áltá

ssal

ált

alán

os t

ende

nci

ává

válik

(és

a jö

vôbe

n e

rôsö

dni f

og!)

az

elér

het

ô el

emek

szá

m-

arán

yán

ak c

sökk

enés

e, é

s az

egy

es e

lem

ek m

inôs

égén

ekro

mlá

sa.

(Gon

dolju

nk

péld

ául

arra

, h

ogya

n h

ódít

ter

et a

lako

sság

kör

ében

az

olcs

ó kí

nai

töm

egci

kkek

vás

árlá

sa!)

E t

ende

nci

ának

még

a n

övek

vô r

eálb

érek

sem

mon

dan

akel

len

t. A

zért

nem

, mer

t a

mun

kaer

ô ér

téké

nek

a t

örté

nel

-m

i/nem

zeti

áll

apot

októ

l va

ló e

gysz

erû

elm

arad

ása

már

önm

agáb

an é

rték

csök

ken

ést

jele

nt

– m

ég a

kkor

is,

ha

azel

ôzô

idôs

zakh

oz k

épes

t n

övek

edés

rôl

van

szó

. (V

ajon

nem

szo

rítj

a a

cipô

a g

yerm

ek lá

bát,

ha

a ta

valy

i 28-

as h

e-ly

ett

29-e

s ci

pôt

adun

k rá

, mik

özbe

n lá

ba t

aval

y ót

a 2

szá-

mot

nôt

t?)

Enn

ek a

z ér

ték-

vag

y ár

csök

ken

ésn

ek a

tel

jes

körû

be-

mut

atás

ához

rés

zlet

es h

ázta

rtás

-sta

tisz

tiká

k, s

zoci

ológ

iai

vizs

gála

ti e

szkö

zök

szük

sége

sek,

de

azér

t a

jöve

delm

i st

a-ti

szti

kák

is e

láru

lják

a lé

nye

get:

a m

inim

álbé

rt a

lkal

maz

óO

ECD

-ors

zágo

k tö

bbsé

gébe

n a

min

imál

bér

nem

éri

el

a

56

köve

tkez

tébe

n a

mun

kaer

ô n

éha

mér

geze

tt p

apri

kát

eszi

k,cs

ak a

méd

iát

fogl

alko

ztat

ó vé

rpez

sdít

ô bo

trán

ykén

t, d

ese

mm

ikép

pen

sem

köz

gazd

aság

i pro

blém

akén

t je

leni

k m

eg.

A m

unka

erô

árán

ak é

rték

e al

á cs

ökke

nés

étta

karj

a a

mun

kaer

ô ké

pzet

tség

ének

a p

iac

(mun

kált

atók

) ált

al k

öve-

telt

, de

több

nyi

re e

l nem

ism

ert

növ

eked

ése

is. A

kül

önbö

-zô

kép

zett

sége

k, o

klev

elek

, ta

nfo

lyam

ok g

yako

rta

csup

ánsz

elek

ciós

sze

mpo

ntk

ént

mûk

ödn

ek a

mun

kaer

ô-fe

lvét

el-

kor,

ille

tve

a vá

llala

ti k

épzé

s/be

tan

ítás

ter

hét

(id

ôigé

nyé

t)h

ivat

otta

k el

hár

ítan

i. T

ömeg

esen

ter

mel

ôdn

ek a

dip

lom

á-so

k, é

s eg

yre

nag

yobb

szá

mba

n k

eres

nek

hiá

ba m

unká

t.H

a ka

pnak

, gy

akra

n m

élye

n k

épze

ttsé

gük

alat

t fo

glal

koz-

tatj

ák ô

ket,

ah

ogy

a sz

akm

unká

sok

is m

indi

nká

bb b

etan

í-to

tt m

unká

t vé

gezn

ek a

kor

szer

û au

tom

atik

ával

ellá

tott

gépe

k m

elle

tt. A

mun

kaer

ô rá

kén

ysze

rül a

„h

olti

g ta

nul

ás-

ra”,

de

ez n

em é

lets

zín

von

alát

, bé

rét

emel

i, h

anem

pus

z-tá

n a

lkal

maz

ásán

ak f

elté

tele

: a

tudá

s n

övek

vô m

érté

kben

meg

nem

fize

tett

ele

mm

é vá

lik a

mu

nka

erô

érté

kébe

n.

A k

épze

ttsé

g te

rén

bek

övet

keze

tt v

álto

záso

k az

onba

nn

emcs

ak a

mun

kaer

ô ár

át c

sökk

enti

k ér

téke

alá

, h

anem

több

von

atko

zásb

an m

agát

ezt

az

érté

ket

is m

érsé

klik

.A

nn

yiba

n,

amen

nyi

ben

– m

inde

n,

ma

beve

tt s

zóla

mm

alel

len

tétb

en –

egy

re k

evés

bé é

s se

mm

ikép

pen

sem

sok

olda

-lú

an k

épze

tt m

unká

sokr

a va

n s

züks

ég.A

már

em

lítet

t vá

l-la

latk

utat

ás (A

rtn

er, 2

005)

sor

án h

angz

ott

el e

gy n

ehéz

ipa-

ri

válla

latn

ál,

hog

y a

bárm

ilyen

szak

máb

an

kiké

pzet

tm

unka

erô

bárm

ire

kön

nye

bben

bet

anít

ható

. Ez

en n

incs

mit

cso

dálk

ozn

i: a

mik

roel

ektr

onik

ai a

lapú

tec

hn

ológ

iák

(CA

D-C

AM

ren

dsze

rek)

a le

gkül

önfé

lébb

ter

vezé

si, t

erm

e-lé

si,

irán

yítá

si,

elle

nôr

zési

fol

yam

atok

at t

eszi

k h

ason

lóvá

,un

ifor

miz

áljá

k, a

sza

ktud

ásig

ény

teh

át e

gyre

szû

kebb

kor

-lá

tok

közé

szo

rul:

felh

aszn

álói

szi

ntû

szá

mít

ógép

es t

udás

és id

egen

nye

lv–

e ké

t al

apis

mer

et ö

nm

agáb

an t

öbb

mun

-ka

hely

meg

szer

zésé

hez

tere

mt

alap

ot, m

int

bárm

ely

mag

assz

intû

spe

cifi

kus

képz

etts

ég. T

ehát

tan

uln

i kel

l, ho

gy m

un-

kát

kapj

unk,

de

nem

érd

emes

, mer

t n

em e

z fo

gja

meg

hatá

-ro

zni s

iker

essé

gün

ket.

Aho

gy m

onda

ni s

zoká

s, „

a ki

mûv

elt

embe

rfôk

kor

a le

járt

”. A

kim

ûvel

t em

berf

ô ez

ért

nem

, ille

t-ve

egy

re k

evés

bé s

zám

ít b

ele

a m

unka

erô

érté

kébe

…

59

ra,

társ

adal

mi

kon

szen

zusr

a, a

meg

vásá

rolt

„m

un

kabé

ké-

re”

épü

l, ha

nem

egy

re in

kább

a (

gazd

aság

i) e

lret

ten

tésé

re,

a tô

ke d

ikta

túrá

jára

. A m

un

kaer

ô ér

téke

aká

r a

min

imu

m-

ra, s

ôt a

z al

á sz

orít

ható

, his

zen

„ki

dôlé

se”

eset

én (

a n

övek

-vô

tar

talé

kser

eg jó

volt

ából

) va

n h

elye

tte

más

.Ez

a h

elyz

et m

utat

kozi

k m

eg a

köz

szol

gált

atás

ok p

riva

-ti

zálá

sáva

lsz

üksé

gsze

rûen

kia

laku

ló k

ettô

s (g

azda

g-sz

e-gé

ny)

str

uktú

ráva

l sz

embe

ni

korm

ányz

ati

közö

mbö

sség

-be

n –

e p

riva

tizá

ciók

tám

ogat

ásáb

an –

is. Í

gy p

éldá

ul h

a az

álla

m t

ováb

bra

is b

izto

sítj

a az

ala

pellá

tásh

oz v

aló

hoz

záju

-tá

st,

és a

ki e

nn

él t

öbbe

t ak

ar,

az f

izes

sen

, ak

kor

a bé

rbe

nem

az

orvo

stud

omán

y ál

talá

nos

fej

lôdé

sén

ek m

egfe

lelô

egés

zség

ügyi

kia

dáso

kat

kell

beép

íten

i, h

anem

csa

k az

(et

-tô

l elm

arad

ó) a

lape

llátá

sét.

Ugy

anez

mon

dhat

ó el

az

okta

-tá

sra,

a k

özle

kedé

sre,

a s

port

ra, m

ûvel

ôdés

re s

tb. i

s.

A m

unka

erô

érté

kén

ekle

szor

ítás

ára

péld

a a

fogy

aszt

á-si

cik

kek

min

ôség

ének

rom

lása

(po

lari

záló

dása

).It

t a

kö-

vetk

ezô,

a h

étkö

znap

i ta

pasz

tala

tokb

ól k

önn

yen

meg

is-

mer

het

ô je

len

ség

mél

yen

elh

allg

atot

t ös

szef

üggé

seir

ôl v

ansz

ó. A

ver

sen

y kö

vetk

ezm

énye

kén

t a

piac

on m

egje

len

nek

az a

lapv

etô

szük

ségl

etek

et o

lcsó

n k

ielé

gítô

, ro

ssza

bb m

i-n

ôség

û tö

meg

cikk

ek (

ilyen

ek p

éldá

ul a

kín

ai r

uhai

par

tö-

meg

term

ékei

, a

Pen

ny

és m

ás ü

zlet

lán

cokb

an k

aph

ató

ross

z m

inôs

égû

impo

rtgy

ümöl

cs,

a n

éhán

y h

ónap

on b

elül

nyo

mta

lan

ul e

ltûn

ô ki

svál

lalk

ozás

ok á

ltal

han

yagu

l fel

épí-

tett

új

laká

sok,

a h

elyi

pék

ek á

ltal

kés

zíte

tt,

belü

l ly

ukas

zsem

lék,

a k

i tud

ja h

ol g

yárt

ott

olcs

ó m

ûsza

ki c

ikke

k st

b.).

E fo

lyam

at „

jóté

kon

y” h

atás

a, h

ogy

a m

unka

erô

visz

ony-

lag

keve

sebb

reá

lbér

rel

is „

gazd

agab

bnak

” lá

tszi

k (e

setl

egm

ég a

nn

ak is

érz

i mag

át),

his

zen

fogy

aszt

ói k

osar

ába

a ko

-rá

bbin

ál t

öbb

áru

kerü

lhet

be.

Csa

khog

y az

ára

k ily

encs

ökke

nés

e, a

fog

yasz

tás

ilyen

növ

eked

ése

– am

enn

yibe

nva

n –

nem

a f

ogya

sztá

si c

ikke

ket

gyár

tó i

par

term

elék

eny-

ségé

nek

növ

eked

éséb

ôl, h

anem

az

áru

min

ôség

rom

lásá

ból

adód

ik.

Az

áruk

árá

nak

csö

kken

tésé

t sz

olgá

ló „

nem

es p

olgá

ries

zme”

(n

evez

etes

en a

spó

rolá

s),

leán

ykor

i n

evén

: a

prof

itér

deké

ben

tör

tén

ô eg

ység

nyi

köl

tség

csök

ken

tés,

így

válik

am

unka

erô

érté

kén

ek/á

rán

ak l

eszo

rító

jává

. Az,

hog

y en

nek

58

35„A

tôk

e …

nin

cs t

ekin

tett

el a

mun

kás

egés

zség

ére

és é

lett

arta

má-

ra,

hac

sak

a tá

rsad

alom

nem

kén

ysze

ríti

rá,

hog

y te

kin

tett

el l

egye

n.”

A t

ôke

I.(M

EM 2

3), 2

52.

azt

hih

etn

énk,

hog

y a

mun

kaid

ô ál

talá

nos

csö

kken

ésén

ekko

rát

éljü

k. A

val

óság

azo

nba

n e

nn

ek é

ppen

az

elle

nke

zô-

je. V

izsg

álju

k m

eg e

zt a

z el

len

tmon

dást

a m

aga

kon

krét

sá-

gába

n.

A c

sökk

enés

és

ami

mög

ötte

van

Az

EU15

-ben

az

egy

fogl

alko

ztat

ottr

a ju

tó l

edol

gozo

tt é

viór

ák s

zám

a év

tize

dek

óta

foly

amat

osan

csö

kken

, 20

03-

ban

161

5 ór

a vo

lt. 1

992

és 2

003

közö

tt ö

ssze

sen

3,5

%-k

ales

ett

viss

za a

ledo

lgoz

ott

órák

szá

ma.

Ugy

anez

en i

dô a

latt

a m

unka

órár

a ju

tó t

erm

elék

enys

ég 2

2,1%

-kal

em

elke

dett

.A

fog

lalk

ozta

tott

ak r

eálja

vada

lmaz

ása

pedi

g ke

reke

n 1

0%-

kal,

vagy

is a

ter

mel

éken

ység

emel

kedé

s al

ig 4

0%-á

val n

ôtt.

Az

EU25

-ben

200

3-ba

n 3

7,5,

200

4-be

n p

edig

37,

7 ór

a vo

lta

het

i át

lago

s m

unka

hét

. (EL

M, 2

005)

Az

USA

-ban

199

2 és

200

3 kö

zött

a l

edol

gozo

tt ó

rák

szám

a ös

szes

en 1

,2%

-kal

, év

i 18

15 (

het

i 35

) ór

ára

csök

-ke

nt,

bár

ez

a cs

ökke

nés

az

„új

gazd

aság

” 19

99–2

000-

ben

bekö

vetk

ezô

kifu

lladá

sára

kon

cen

trál

ódot

t. A

mun

kaór

ára

vetí

tett

ter

mel

éken

ység

a 1

2 év

ala

tt 2

3%-k

al, a

mun

kavá

l-la

lók

reál

jöve

delm

e en

nél

ki

sebb

m

érté

kben

, 18

%-k

alem

elke

dett

. A

GD

P m

ind

az E

U,

min

d az

USA

ese

tébe

ngy

orsa

bban

nôt

t a

mun

kavá

llaló

k jö

vede

lmén

él,

teh

át e

zut

óbbi

ará

nya

a m

egte

rmel

t új

ért

ékbô

l eg

yre

csök

ken

.(E

C, 2

004/

a)A

men

nyi

ben

eze

k az

ada

tok

a va

lósá

got

tükr

özik

, ta

-ga

dhat

atla

n,

hog

y a

ledo

lgoz

ott

órák

csö

kken

ési

üte

me

el-

mar

ad a

ter

mel

éken

ység

és

a G

DP

növ

eked

ési ü

tem

e m

ö-gö

tt.

A t

erm

elôe

rôk

fejlô

désé

bôl

és a

gaz

dags

ág n

övek

edé-

sébô

l te

hát

még

a l

egga

zdag

abb

orsz

ágok

ban

sem

ará

nyo

sm

érté

kben

rés

zesü

lnek

a m

unka

válla

lók

– se

m r

eáljö

ve-

delm

ük e

mel

kedé

se, s

em é

letm

ódju

k vá

ltoz

ása

(a m

unká

-va

l tö

ltöt

t id

ô cs

ökke

nés

e) t

ekin

teté

ben

. A

led

olgo

zott

órá

k sz

ámán

ak c

sökk

enés

érôl

szó

ló a

da-

tok

azon

ban

rop

pan

t tá

vol

álln

ak a

val

óság

tól.

Szó

sin

csug

yan

is a

rról

, hog

y a

term

elék

enys

ég é

s a

gazd

agsá

g n

öve-

kedé

se k

övet

kezt

ében

a m

unka

válla

lókn

ak k

eves

ebbe

t ke

lldo

lgoz

niu

k m

egél

het

ésük

ért!

61

A m

unka

erô

árán

ak é

rték

e al

á sz

orít

ása

(a m

unka

erô

érté

kén

ek t

örté

nel

mi s

zin

tje

alá

szor

ítás

a) a

zzal

jár,

hog

y a

mu

nka

erô

nem

tu

dja

a ko

r kö

vete

lmén

yein

ek m

egfe

lelô

szín

von

alon

újr

ater

mel

ni

mag

át.

A t

arta

léks

ereg

azo

nba

nép

pen

azé

rt v

an, h

ogy

ezze

l a g

ondd

al le

szám

oljo

n. A

mun

-ka

piac

on t

úlh

ajsz

olt

kék-

és

feh

érga

lléro

sok

élet

mód

ból é

sa

ross

zabb

egé

szsé

gügy

i-sz

ociá

lis e

llátá

sból

köv

etke

zô b

e-te

gség

ei n

em o

kozn

ak g

ondo

t, m

ert

gyor

s el

has

znál

ódás

u-ka

t gy

ors

elbo

csát

ásuk

köv

eth

eti.35

(Gon

dolju

nk

a M

a-gy

aror

szág

on jó

l ism

ert

jele

nsé

gre,

hog

y a

35–4

0 év

en fe

lü-

liek

neh

ezen

tu

dnak

el

hel

yezk

edn

i.)

Ter

més

zete

sen

az

idôs

ebbe

knek

is

meg

kel

l éln

i va

lam

ibôl

, ezé

rt a

kor

elô

re-

hal

adtá

val f

ordí

tott

ará

nyb

an v

álto

zik

a ka

pott

bér

nag

ysá-

gán

ak j

elen

tôsé

ge a

mun

kát

kere

sô s

zám

ára.

A

glo

baliz

áció

kör

ülm

énye

i kö

zepe

tte

teh

át a

mun

ka-

erô

árát

szá

mos

tén

yezô

nyo

mja

lef

elé.

Csa

k ke

vese

k sz

á-m

ára

adat

ik m

eg a

mag

as f

izet

és –

és

legt

öbbs

zör

ann

ak is

nag

y ár

a va

n (

mér

het

etle

n t

úlór

ák,

nag

y fe

lelô

sség

, lo

jali-

tás,

kor

ai k

iégé

s st

b.).

A t

ársa

dalo

m s

zám

ára

min

dez

hos

szab

b tá

von

növ

ekvô

(egé

szsé

gügy

i és

szo

ciál

is)

költ

sége

ket

jele

nt,

am

elye

t a

tô-

ke f

elôl

a m

unka

fel

é tö

rtén

ô jö

vede

lem

átcs

opor

tosí

táss

alle

het

ne

fede

zni.

Ez v

issz

alép

és l

enn

e a

jólé

ti á

llam

fel

é,am

elye

t m

a sz

erte

a v

ilágo

n –

ért

elm

iség

i kö

rökt

ôl k

ezdv

ea

„gra

ssro

ots”

an

tigl

obal

izác

iós

moz

galm

akig

– s

zám

osan

köve

teln

ek.

Az

1.5.

fej

ezet

ben

azo

nba

n l

áttu

k, h

ogy

a tô

-ké

s te

rmel

és m

otor

ját

jele

ntô

pro

fit r

átáj

ának

csö

kken

ése

ezt

a vi

ssza

lépé

st n

em e

nge

d(he

t)i.

2.2.

4. M

un

kaid

ô

A

kile

ncv

enes

év

ekbe

n

Nyu

gat-

Euró

pábó

l a

törv

énye

sm

unka

idô-

csök

ken

tésr

ôl é

rkez

ô h

írek

és

nap

jain

k –

meg

-ké

sett

– m

agya

rors

zági

sza

ksze

rvez

eti

köve

telé

sei

alap

ján

60

36Su

rvey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

s, J

anua

ry/F

ebru

ary

1996

. vo

l. 76

, N

o1 / 2

. és

htt

p://w

ww

. bls

.gov

(20

06-0

2-17

)37

Aus

tral

ian

s at

ris

k fr

om l

ong

wor

k h

ours

. A

BC

New

s O

nlin

eh

ttp:

//ww

w.

abc.

net

.au/

new

s/n

ewsi

tem

s/20

0411

/s12

4747

1.h

tm (

2006

-02

-17) 38

htt

p://w

ww

. ilo

.org

/pub

lic/e

ngl

ish

/em

ploy

men

t/st

rat/

kilm

(20

05-

11-1

2)

Ráa

dásu

l az

átl

agot

lef

elé

torz

ítja

a t

erje

dôbe

n l

évô

rész

-m

unka

idôs

fog

lalk

ozta

tás.

Ezé

rt s

okka

l tö

bbet

mon

d a

mun

kaid

ôrôl

a t

úló

rák

szám

a, a

mel

yben

hos

szú

távo

nem

elke

dést

tap

aszt

alh

atun

k, íg

y az

utó

bbi é

vekb

en e

lért

e a

4,5–

4,7

órát

. Ez

a m

agas

túl

óras

zin

t cs

ak a

kile

ncv

enes

évek

óta

jelle

mzô

, azt

meg

elôz

ôen

évt

ized

ekig

4, d

e in

kább

3 ór

a al

att

moz

gott

.36

A f

ejle

tt o

rszá

gok

évi

mun

kaid

ôátl

aga

2003

-ban

164

3ór

a vo

lt,

Aus

ztrá

liáé

azon

ban

185

5 ór

a! A

z au

sztr

álok

58%

-a n

em h

aszn

álja

ki é

ves

szab

adsá

gát,

és

soka

n „

bete

g-re

dol

gozz

ák m

aguk

at”.

Jap

án,

Új-

Zél

and

és a

z U

SA u

tán

Aus

ztrá

liába

n a

leg

nag

yobb

azo

knak

az

arán

ya,

akik

het

i50

órá

nál

is

több

et d

olgo

znak

.37

Az

ILO

sta

tisz

tiká

ja s

zeri

nt38

18 f

ejle

tt o

rszá

gban

a h

e-ti

40

órán

ál t

öbbe

t do

lgoz

ók s

úlyo

zott

átl

aga

meg

hal

adja

az 5

8%-o

t. É

vi 4

6 le

dolg

ozot

t h

étte

l szá

mol

va e

z az

t je

len

-ti

, h

ogy

az e

mbe

rek

nag

yobb

rés

ze m

ég a

leg

fejle

tteb

b or

-sz

ágok

ban

is

több

et d

olgo

zik,

min

t év

i 18

40 ó

rát,

am

i lé

-n

yegé

ben

az

ausz

trál

csú

csér

tékk

el e

gyen

lô.

Rej

tett

tú

lmu

nka

?

A t

arta

léks

ereg

ált

al k

ifej

tett

nyo

más

ala

tt a

dol

gozó

k m

egn

em fi

zete

tt t

úlm

unká

ra is

haj

lan

dóak

. Tal

án n

em m

egle

-pô

, h

ogy

ez a

kér

dés

szin

tén

nin

cs a

mai

nst

ream

tár

sada

-lo

mtu

dom

ányo

k h

omlo

kter

ében

. K

anad

ában

, ah

ol a

z át

lago

s m

unka

idô

csök

ken

ô, 2

002-

ben

az

alka

lmaz

otta

k 10

%-a

vég

zett

túl

órát

, am

elyé

rt m

eg-

fize

tték

, de

en

nél

töb

ben

(12

%)

dolg

ozta

k tö

bbet

a h

ivat

a-lo

snál

an

élkü

l, h

ogy

ezér

t ko

mpe

nzá

ciót

kap

tak

voln

a.

Nem

egy

edi

eset

rôl

van

szó

! K

is f

árad

ságg

al a

rej

tett

túlm

unka

kit

erje

dt b

irod

alm

ába

nye

rhet

ünk

bepi

llan

tást

,

63

Enn

ek o

ka m

inde

nek

elôt

t az

ada

tfel

véte

l to

rzít

ása.

Az

USA

-ban

a m

unká

ltat

ók b

eval

lása

ala

pján

196

4 és

199

9kö

zött

11%

-kal

csö

kken

t a

ledo

lgoz

ott

órák

szá

ma,

míg

ah

ázta

rtás

i sta

tisz

tiká

k –

vagy

is a

dol

gozó

k sa

ját

beva

llása

–al

apjá

n

min

döss

ze

fél

száz

alék

kal

(teh

át

gyak

orla

tila

gn

em). Még

ez

az a

dat

is t

úloz

azo

nba

n, m

ert

stat

iszt

ikai

hat

á-so

k (a

fog

lalk

ozta

tás

szer

keze

tén

ek v

álto

zása

) re

jtik

el

ava

lóba

n j

elle

mzô

mun

kakö

rülm

énye

ket.

Az

átla

g ál

tal

elfe

dett

kü

lön

bség

ek

Am

int

azt

Euro

stat

al

apjá

n

az

Euró

pai

Biz

otts

ág

(EC

,19

98, 4

4.)

is m

egál

lapí

tott

a a

kile

ncv

enes

éve

k kö

zepé

n: a

mun

kaid

ô cs

ökke

nés

e sz

ekto

rális

vált

ozás

okbó

l (a

szol

gál-

tatá

sok

térn

yeré

se a

mez

ôgaz

dasá

g ro

vásá

ra) é

s a

rész

mu

n-

kaid

ôte

rjed

éséb

ôl a

dódi

k. E

két

hat

ást

azon

ban

fel

erés

z-be

n k

ompe

nzá

lta

a te

ljes

és r

észm

unka

idôb

en f

ogla

lkoz

ta-

tott

ak á

ltal

mun

kába

n e

ltöl

tött

idô

növ

eked

ése.

Val

ójáb

ante

hát

a d

olog

épp

en f

ordí

tva

áll,

min

t ah

ogy

azt

a sz

ámok

mut

atjá

k: a

z át

lago

s m

un

kaid

ô-cs

ökke

nés

az

alka

lmaz

ot-

tak

álta

l kife

jtet

t m

un

kam

enn

yisé

g n

övek

edés

ét t

akar

ja.

Ez p

edig

nem

csa

k az

Eur

ópai

Un

ióba

n v

an í

gy.

Az

USA

-ban

194

8 ót

a a

het

i m

unka

óras

zám

az

egés

zpr

ivát

szf

éráb

an á

tlag

osan

köze

l 5 ó

ráva

l csö

kken

t. A

csö

k-ke

nés

egyr

e la

ssul

, mik

özbe

n id

ôrôl

idôr

e a

konj

unkt

úráh

ozig

azod

ó n

övek

edés

aka

sztj

a m

eg,

min

t pé

ldáu

l a

kile

ncv

e-n

es é

vek

elej

én k

ezdô

dô I

T-b

oom

ala

tt.

Az

átla

góra

szám

csök

ken

ése

ugya

nak

kor

a sz

olgá

ltat

ási

szfé

raát

lagá

nak

csök

ken

éséb

ôl a

dódo

tt. E

zen

bel

ül k

ülön

ösen

fon

tos

szer

e-pe

t já

tszo

tt a

kis

kere

sked

elem

, ah

ol a

vas

árn

api n

yitv

a ta

r-tá

s vi

ssza

állít

ása

és a

szó

rako

zó-f

alat

ozó-

ivó

hel

yek

szá-

mán

ak n

övek

edés

e fe

llen

díte

tte

a ré

szm

unka

idôs

ök (

diá-

kok,

más

odál

lású

ak)

alka

lmaz

ását

. (K

irkl

and,

200

0)A

szo

lgál

tatá

sokk

al e

llen

tétb

en a

z ár

ute

rmel

ésbe

n s

zósi

ncs

átl

agos

óra

szám

csök

ken

ésrô

l. It

t a

hul

lám

záso

kkal

tark

ítot

t tr

end

inká

bb n

övek

edés

tm

utat

. 19

93 é

s 19

98kö

zött

a h

eti

átla

gos

óras

zám

két

szer

is

meg

hal

adta

a 4

1ór

át,

amir

e a

más

odik

vilá

gháb

orú

óta

nem

vol

t pé

lda.

62

42h

ttp:

//ww

w. j

il.go

.jp/e

mm

/vol

.5/il

o.h

tm (

2006

-02-

17)

43A

mi a

nn

yit

tesz

, min

tha

vala

ki a

z év

min

den

nap

ján

(hét

végé

n é

sün

nep

eken

is) n

api t

öbb

min

t 8

órát

dol

gozn

a, v

agy

a h

étvé

gék

és a

sza

-ba

dság

fig

yele

mbe

véte

léve

l a

nap

i m

unka

idej

e m

egh

alad

ná

a 12

órá

t.44

Min

t lá

that

ó, a

z am

erik

ai k

amio

nso

fôrö

k h

elyz

ete

sokb

an h

ason

-lít

a m

agya

r ta

xiso

k h

elyz

etéh

ez. A

pél

dák

nyi

lván

nem

egy

edie

k.

39 h

ttp:

//to

wn

hal

l.to

wn

ofch

apel

hil

l.or

g/ag

enda

s/ca

0403

30w

s/5o

-Pl

ann

ing%

20Is

sues

.htm

(20

04-0

3-19

)40

htt

p://w

ww

. cle

vela

nd.

com

/dav

isbe

sse/

inde

x.ss

f?/d

avis

bess

e/m

ore/

1039

8619

4731

6410

.htm

l (2

003-

03-1

9)41

All

Wor

k an

d N

o Pa

y? N

ew U

.S.

Poll

Show

s M

ore

Am

eric

ans

Tak

ing

Th

eir

Wor

k H

ome.

htt

p://w

ww

. mill

ern

ash

.com

/gro

undu

p/sh

own

ews.

asp?

Show

=68

(20

05-1

0-29

)

mot

. 10

évv

el a

zelô

tt J

apán

ban

dol

gozt

ak a

leg

több

et a

mun

kavá

llaló

k (é

vi k

örül

belü

l 200

0 ór

át),

2000

-ben

azo

n-

ban

az

amer

ikai

mun

káso

k m

ár á

tlag

osan

100

órá

val

töb-

bet

telje

síte

ttek

nál

uk.

Min

dazo

nál

tal

az I

LO m

egem

líti:

Japá

nba

n m

inde

nki

tis

ztáb

an v

an a

zzal

, h

ogy

a do

lgoz

ókso

k ol

yan

meg

nem

fiz

etet

t ór

át d

olgo

znak

le,

am

ely

nem

jele

nik

meg

a s

tati

szti

kába

n.42

5/ T

öbb

fogl

alko

zási

ágh

oz k

ifej

ezet

ten

hoz

záta

rtoz

ik a

meg

nem

fiz

etet

t tú

lmun

ka.

Ilye

n p

éldá

ul a

teh

erau

tó-s

o-fô

rök

hel

yzet

e,

akik

nek

am

erik

ai

péld

ájár

ól

a w

ww

.w

sws.

org

-on

olv

ash

atun

k (S

tan

ford

-Wat

son

, 20

03).

Az

amer

ikai

kam

ion

sofô

rökn

ek c

sak

10%

-a d

olgo

zik

órab

ér-

ben

, a

több

it t

elje

sítm

ényb

érbe

n f

izet

ik.

(A k

i- é

s be

rako

-dá

si id

ôt t

ehát

sen

ki n

em fi

zeti

szá

muk

ra, n

em s

zám

ít b

e-le

mun

kaid

ejük

be,

hol

ott

nyi

lván

an

nak

ele

nge

dhet

etle

nta

rtoz

éka.

) En

nek

ped

ig a

z az

ere

dmén

ye, h

ogy

az á

tlag

nál

sokk

al t

öbbe

t, 1

997-

ben

pél

dául

évi

300

0 ór

át(!

)43do

lgoz

-ta

k. A

glo

baliz

áció

vis

zon

yai

közö

tt e

zek

a sé

relm

ek n

em-

hog

y or

vosl

ást

nem

nye

rnek

, han

em e

gyen

esen

a jo

g ré

szé-

vé

váln

ak:

2003

-ban

, a

mun

kan

ap

meg

hos

szab

bítá

sát

ered

mén

yezô

ált

alán

os r

ende

lkez

ések

rés

zeké

nt

a ka

mio

n-

sofô

rök

álta

l vég

ezh

etô

(tôl

ük t

örvé

nys

érté

s n

élkü

l meg

kö-

vete

lhet

ô) n

api

aktí

v (v

ezet

ésse

l tö

ltöt

t) m

unka

óra

10-r

ôl11

-re

nôt

t. A

kam

ion

sofô

rök

mun

kakö

rülm

énye

inek

rom

-lá

sa t

erm

észe

tese

n s

zoro

san

öss

zefü

gg a

sza

kma

tart

alék

-se

regé

nek

növ

eked

ésév

el. A

Car

ter-

adm

inis

ztrá

ció

a n

yolc

-va

nas

éve

k fo

lyam

án s

zaba

díto

tta

fel

a kö

zúti

szá

llítá

sipi

acot

, am

elyn

ek k

övet

kezt

ében

150

eze

r ka

mio

nso

fôr

ke-

rült

az

utcá

ra.

Egy

rész

ük s

aját

vál

lalk

ozás

t al

apít

ott,

és

aki

mer

ülts

égig

haj

tja

mag

át, h

ogy

a kö

ltsé

gek

fede

zése

utá

nki

term

elje

azt

a „

nye

resé

get”

, am

ely

éppe

n m

egfe

lel

mun

-ka

béré

nek

. M

ás r

észü

k a

szál

lítm

ányo

zási

vál

lala

tok

kö-

zött

ván

doro

l a

jobb

bér

ek u

tán

.44

65

ha

az i

nte

rnet

en r

áker

esün

k az

„un

com

pen

sate

d w

orki

ng

hou

rs”

kife

jezé

sre.

Csa

k íz

elít

ôül:

1/ A

z és

zak-

kalif

orn

iai C

hap

el H

ill-i

ön

korm

ányz

atba

n20

04 t

avas

zán

vég

zett

fel

mér

és s

zeri

nt

a te

rvez

ési

oszt

á-ly

on d

olgo

zók

a m

egel

ôzô

12 h

ónap

ban

öss

zese

n 1

142

túló

rát

vége

ztek

, eb

bôl

514

órát

kom

pen

záci

ó n

élkü

l. M

i-ve

l az

onba

n i

gen

nag

y ar

ányb

an n

em v

etté

k ki

éve

s sz

a-ba

dság

ukat

(a fe

lhal

moz

ódot

t sz

abad

ság

ném

elye

knél

elé

r-te

a f

elh

alm

ozh

ató

max

imum

ot),

ehh

ez t

ováb

bi 5

61 ó

rát

kell

hoz

zász

ámít

ani,

amel

lyel

egy

ütt

a ré

szle

g do

lgoz

ói10

75 m

eg n

em f

izet

ett

órát

tel

jesí

tett

ek.

A t

elje

s m

unka

-id

ôs

fogl

alko

ztat

otta

k év

es

óras

zám

a pe

dig

körü

lbel

ül20

00 ó

ra!39

2/ 2

002-

ben

cle

vela

ndi

pol

gáro

k eg

yesü

lete

tilt

akoz

ott

ah

elyi

(Dav

is-B

esse

) nuk

leár

is e

rôm

ûnél

alk

alm

azot

tak

„ki-

mer

ülés

ig”

való

túl

dolg

ozta

tása

elle

n,

ami

az ü

zem

ves

zé-

lyes

sége

fol

ytán

a h

elyi

lak

ossá

gra

is n

egat

ív k

övet

kezm

é-n

yekk

el j

árh

at. 40

3/ A

z Em

ploy

men

t La

w A

llian

ce a

mer

ikai

mun

kajo

gisz

erve

zet 2

002-

ben

vég

zett

felm

érés

e sz

erin

t a fe

lnôt

t alk

al-

maz

otta

k fe

le v

isz

haza

mun

kát,

és

nag

y ré

szük

pan

aszk

o-do

tt a

rra,

hog

y a

kors

zerû

tel

ekom

mun

ikác

iós

tech

nol

ó-gi

ákra

(in

tern

et,

mob

iltel

efon

) tá

mas

zkod

va m

unká

ltat

ó-ju

k a

mun

kahe

lyen

kí

vül

is

kiha

szn

álja

ôk

et,

24

órás

mun

kan

apot

ter

emtv

e sz

ámuk

ra. 3

1%-u

k he

ten

te le

galá

bb3

órát

töl

t el

ektr

onik

us k

omm

unik

áció

val

vége

zhet

ô tö

bb-

letm

unká

val,

és

49%

-uk

nyi

latk

ozot

t ar

ról,

hogy

eg

yéb

mun

káva

l kap

csol

atos

fela

dato

kat

lát

el le

galá

bb h

eti 3

órá

-ba

n o

ttho

n, i

lletv

e a

mun

kahe

lyén

kív

ül. A

meg

kérd

ezet

tek

55%

-a s

emm

ifél

e ko

mpe

nzá

ciót

nem

kap

túl

mun

kájá

ért.

41

4/ A

z IL

O 2

001-

es j

elen

tése

azz

al f

ogla

lkoz

ik,

hog

yan

sike

rült

Jap

ánba

n c

sökk

ente

ni

az é

ves

ledo

lgoz

ott

óras

zá-

64

45N

em s

ok r

ealit

ása

van

teh

át a

mag

yaro

rszá

gi s

zaks

zerv

ezet

ek(p

éldá

ul a

z M

SZO

SZ)

azon

tör

ekvé

sén

ek,

hog

y a

törv

énye

s m

unka

idôt

40-r

ôl 3

8 ór

ára

szál

lítsá

k le

. Ah

ogy

Gyu

rcsá

ny

Fere

nc

még

min

iszt

erel

-n

ök-j

elöl

tkén

t m

ondt

a a

Gaz

dasá

gi R

ádió

nak

200

4 sz

epte

mbe

rébe

n:

„…ez

t le

kel

len

e ve

nn

i a

nap

iren

drôl

”, „

enn

ek m

ost

nin

cs i

tt a

z id

eje”

.(L

ásd

htt

p://w

ww

. ksz

sz.o

rg.h

u/al

tala

nos

.ph

p?ar

chiv

=ar

chiv

_alt

alan

os&

cen

ter=

1 20

06-0

2-17

) A

nem

zetk

özi

tren

dek

alap

ján

azt

mon

dhat

-ju

k: k

ésôb

b se

m i

gen

les

z…46

EEO

Mon

thly

New

slet

ter,

No.

17:

Aug

ust

2004

htt

p://w

ww

. eu

-em

ploy

men

t-ob

serv

ator

y.n

et/e

n/n

ewsl

ette

r/

(200

6-02

-02)

(6x8

) órá

ra, é

s ez

ter

més

zete

sen

az

újon

nan

csa

tlak

ozók

ra,

a „s

zoci

ális

Eur

ópáb

a” i

gyek

vô,

attó

l él

etfe

ltét

elei

k ja

vulá

-sá

t vá

ró o

rszá

gokr

a is

áll.

45

Vaj

on v

alób

an o

lyan

kev

eset

dol

gozn

ak N

yuga

t-Eu

ró-

pába

n?

Az

utób

bi é

vekb

en b

izon

y m

ár n

em.

Meg

lepô

pél

-da

a k

ilen

cven

es é

vek

köze

pi Í

rors

zág

(het

i 43

-44

óras

zá-

máv

al),

de v

ehet

jük

a kü

lön

ösen

ala

cson

y át

lagó

rasz

ámá-

ról

ism

ert

Hol

lan

diát

is.

Itt

átl

agos

an c

sak

évi

1340

órá

t(á

ltal

ában

het

i át

lag

26 ó

rát)

dol

gozn

ak a

z em

bere

k a

leg-

fris

sebb

sta

tisz

tiká

k sz

erin

t, d

e eg

yrés

zt a

z át

lago

t a

külö

-n

ösen

nag

yará

nyú

rés

zmu

nka

idôs

fogl

alko

ztat

ás h

úzza

le,

más

rész

t a

visz

onyl

ag a

lacs

ony

átla

g ro

mló

tre

nd

mel

lett

jele

ntk

ezik

: a

15–5

4 év

es k

oros

ztál

y 20

01-b

en m

ajdn

em3

hét

tel

több

et d

olgo

zott

, m

int

1990

-ben

, am

i a

legg

yor-

sabb

növ

eked

és a

z EU

-ban

.46Ez

enfe

lül H

olla

ndi

ában

má-

ra a

z id

ôseb

bek

is r

ákén

ysze

rüln

ek,

hog

y a

korá

bbia

khoz

képe

st t

öbbe

t do

lgoz

zan

ak (

még

ha

eset

leg

csak

rés

zmun

-ka

idôb

en i

s), í

gy a

z 55

és

64 é

v kö

zött

kor

oszt

ály

mun

ka-

váll

alás

i ar

ánya

(„p

arti

cipa

tion

rat

e”)

gyor

sabb

an n

ôtt,

min

t bá

rmel

y m

ás E

U-t

agor

szág

ban

. Az

átla

gos

nyu

gdíj

a-zá

si k

or p

edig

62,

2 év

, am

i más

fél é

vvel

mag

asab

b az

EU

-át

lagn

ál.

A s

zabá

lyoz

ás t

ehát

oly

an k

eret

, am

elye

n b

elül

a m

un-

kavá

llaló

któl

m

egkö

vete

lhet

ô te

ljesí

tmén

y m

ozog

. Le

g-al

ábbi

s n

agyj

ából

, miv

el a

z EU

-ban

épp

en e

sor

ok ír

ásán

akid

ején

fol

yik

a vi

ta a

rról

, h

ogy

elté

rhet

nek

-e,

és h

a ig

en,

hog

yan

, a t

agál

lam

ok (

válla

lata

i) a

z EU

48

órás

sza

bály

zá-

sátó

l. A

z Eg

yesü

lt K

irál

yság

ban

már

rég

i gy

akor

lat

ez:

am

unka

válla

lóva

l az

EU

-kon

form

mun

kasz

erzô

dés

aláí

rá-

sáva

l egy

idôb

enrö

gtön

alá

írat

ják

az á

ltal

ános

sza

bály

aló

-

67

6/ A

sza

ksze

rvez

eti

kon

gres

szus

(T

UC

) fe

lmér

ése

sze-

rin

t az

Egy

esül

t K

irál

yság

ban

a 2

000-

es é

vek

elej

én a

z IT

-al

kalm

azot

tak

dolg

ozta

k a

legt

öbbe

t, h

eti

egy

extr

a n

apot

téve

hoz

zá r

ende

s m

unka

idej

ükh

öz,

több

nyi

re m

egfi

zete

t-le

nül

. A h

átté

rben

az

USA

vez

ette

IT

-boo

m k

iful

ladá

sa á

ll:en

nek

kö

vetk

ezté

ben

20

01

után

a

válla

lato

k so

k IT

-sz

akem

bert

boc

sáto

ttak

el,

így

foko

zódo

tt a

„sz

eren

csés

”be

nn

mar

adók

ra n

ehez

edô

nyo

más

. (G

oodw

in, 2

004)

7/ E

gy m

ásik

felm

érés

sze

rin

t m

a az

Egy

esül

t K

irál

yság

-ba

n a

dol

gozó

k 16

%-a

(a

kile

ncv

enes

éve

k el

ején

15%

-a)

több

et d

olgo

zik

het

i 48

(!) ó

rán

ál é

s kö

rülb

elül

ugy

anen

nyi

azok

nak

az

arán

ya,

akik

a v

álla

latt

al k

ötöt

t sz

erzô

dés

ér-

telm

ében

bár

mik

or k

ötel

ezh

etôk

err

e (S

chn

urbe

in, 2

004)

.

A j

övô

Egyr

e tö

bb e

uróp

ai o

rszá

gban

fol

yik

a vi

ta a

mun

kaid

ôad

ott

bére

k m

elle

tti

meg

hos

szab

bítá

sáró

l, íg

y pé

ldáu

lA

uszt

riáb

an é

s H

olla

ndi

ában

. Sô

t, h

allh

attu

nk

már

hír

-ad

ást

arró

l is,

hog

y az

NSZ

K-b

an a

dol

gozó

k „ö

nké

nt”

vál

-la

lták

, h

ogy

több

et d

olgo

znak

, cs

ak n

e te

lepü

ljön

át

a cé

geg

y m

ásik

ors

zágb

a. A

200

4-be

n a

Sie

men

snél

és

a D

aim

-le

r-C

hry

sler

nél

bek

övet

kezô

„ön

kén

tes”

és

kom

pen

záci

ón

élkü

li m

unka

idô-

hos

szab

bítá

s h

eti

5 ór

a, a

zaz

14,2

%vo

lt.

Egyh

eted

del

nôt

t te

hát

„a m

un

kaer

ô ha

téko

nys

ága”

,ill

etve

egy

hete

ddel

csö

kken

t az

óra

bér

reál

érté

ke.

Tal

án k

evés

sé k

öztu

dott

, h

ogy

mik

özbe

n i

nn

en,

Kel

et-

rôl,

a n

yuga

t-eu

rópa

i or

szág

ok

mun

kakö

rülm

énye

inek

csod

álat

ára

kon

dici

onál

tak

min

ket,

az

EU „

törv

énye

i” s

ze-

rin

t a

max

imál

is h

eti

mu

nka

idô

48 ó

ra l

ehet

.N

em s

okat

jele

nte

tt t

ehát

, h

ogy

a n

yolc

van

as é

s ki

len

cven

es é

vekb

ena

nyu

gat-

euró

pai

dolg

ozók

en

nél

kev

eseb

bet

(gya

kran

csa

kh

eti

35-3

6 ór

át)

dolg

ozta

k, é

s sz

aksz

erve

zete

ik m

ég a

het

itö

rvén

yes

mun

kaid

ô cs

ökke

nté

sét

is e

lért

ék (

nem

is

olya

nré

gen

pél

dául

Fra

nci

aors

zágb

an 3

5 ór

ára

szál

lítot

ták

le a

törv

énye

s m

axim

umot

, am

it m

ára

a m

unka

adók

már

ave

rsen

ykép

essé

g eg

yik

legf

ôbb

akad

ályá

nak

tek

inte

nek

). A

közö

sség

i sz

abál

yokr

a hi

vatk

ozva

a n

emze

ti p

arla

men

tek

bárm

ikor

fe

lem

elhe

tik

a tö

rvén

yes

mu

nka

idôt

he

ti

48

66

49A

kor

szer

û sz

ámít

ógép

ek, s

zoft

vere

k, t

eszt

- és

mér

ômûs

zere

k, a

zin

tern

et s

tb.

meg

kön

nyí

tik,

nag

yrés

zt k

ivál

tják

a k

valif

ikál

t fe

jlesz

tô-

mér

nök

ök m

unká

ját

is.

Min

t eg

y vá

llala

ti i

nte

rjú

sorá

n e

lmon

dták

:„j

obb

szof

tver

ekke

l csö

kken

thet

ô le

nn

e a

béra

rán

y” (A

rtn

er, 2

005)

, má-

sutt

ped

ig e

gy s

zoft

verm

érn

ök h

ívta

fel

a f

igye

lmet

rá,

hog

y a

szof

tver

-fe

jlesz

tés

nem

kül

önbö

zik

álta

lába

n a

mér

nök

i m

unká

tól.

47T

ováb

bi v

itás

kér

dés,

hog

y h

ány

hón

ap á

tlag

ában

kel

l m

egfe

leln

ia

48 ó

rás

mun

kah

étn

ek, v

agy

hog

y m

inek

szá

mít

a „

kész

enlé

ti id

ô”. B

ára

tém

a ro

ppan

t ér

deke

s és

tan

ulsá

gos,

itt

mos

t n

em f

olyt

atju

k ki

fejt

é-sé

t. A

z ér

dekl

ôdô

olva

só e

légs

éges

an

yago

t ta

lálh

at e

rrôl

töb

bek

közö

ttaz

Eur

ópai

Un

ió, a

z ET

UC

vag

y a

ww

w. e

urac

tiv.

com

h

onla

pján

.48

Egy

mag

yar

közé

pvál

lala

tnál

elm

ondt

ák, h

ogy

a gy

ártá

sban

dol

go-

zók

70–8

0%-a

ren

delk

ezik

sza

kism

eret

tel,

szám

ítás

tech

nik

ai i

smer

e-te

kkel

. B

etan

ítot

t m

unká

s al

ig

van

, ez

ek

szer

epét

át

vett

e a

CN

C-

eszt

erga

. 10

éve

még

töb

b sz

aktu

dásr

a vo

lt s

züks

ég a

tec

hn

ológ

ia a

kko-

ri

elav

ults

ága

mia

tt.

A

szak

képz

ett

embe

rek

itt

mar

adta

k,

de

ate

chn

ológ

iai

fejlo

dés

egyr

e ke

vésb

é ig

ényl

i sz

aktu

dásu

kat.

A m

unka

kö-

rök

20–3

0%-a

bet

anít

hat

ó, a

cég

nél

eze

ket

is m

usze

rész

ek, s

zakm

unká

-so

k vé

gezi

k.

Ah

ol m

agas

an a

utom

atiz

ált

a te

rmel

és,

ott

kevé

s él

ô-m

unka

és

még

kev

eseb

b sz

akm

unka

kel

l, ah

ol a

tec

hn

oló-

gia

még

hiá

nyo

s, o

tt t

öbb

élôm

unka

és

szak

tudá

s sz

üksé

-ge

ltet

ik.

Az

auto

mat

izác

ió e

lôre

hala

dásá

val t

ehát

a m

un

-ka

erô

krea

tivi

tásá

nak

, sz

akké

pzet

tség

ének

je

len

tôsé

gecs

ökke

n,

és e

z a

ten

den

cia

még

a k

uta

tás-

fejle

szté

st s

emha

gyja

éri

nte

tlen

ül.49

Ez a

z ál

talá

nos

ten

den

cia

azon

ban

ágaz

aton

kén

t és

vál

lala

ton

kén

t is

elt

érô

ütem

ben

bon

ta-

kozi

k ki

. A

mun

kain

ten

zív

ágaz

atok

ban

(pé

ldáu

l ru

ha-

ipar

), v

agy

kiss

zéri

ás,

kézm

ûves

jel

legg

el g

yárt

ott

egye

dite

rmék

ekn

él (

min

t pé

ldáu

l eg

yes

mér

ômûs

zere

k) a

gép

nem

tud

ja o

ly m

érté

kben

kis

zorí

tan

i az

élô

mun

kát,

min

tm

ondj

uk

a n

agy

men

nyi

ségb

en

gyár

that

ó au

tóal

katr

é-sz

ekn

él.

Kül

önbö

zôek

leh

etn

ek a

z él

ômun

ka (

szak

tudá

s)sz

erep

ére

von

atko

zó v

élem

énye

k a

term

éksp

ektr

um é

s az

alka

lmaz

ott

tech

nol

ógia

fej

lett

ségé

tôl

függ

ôen

egy

ága

za-

ton

bel

ül i

s.A

z Eu

rópa

i B

izot

tság

an

yaga

kim

utat

ta,

hog

y 19

97 é

s20

03 k

özöt

t m

ind

a ti

zen

ötök

ben

, min

d a

tize

nöt

ök t

ôké-

jét

foga

dó 1

0 új

kel

eti

tago

rszá

gban

csö

kken

t az

igé

ny

aké

kgal

léro

s sz

aktu

dás

irán

t, é

s ál

talá

ban

nôt

t a

feh

érga

llé-

ros

irán

t. U

gyan

akko

r ké

t to

vább

i m

egál

lapí

tásr

a ke

ll it

tfe

lhív

ni a

figy

elm

et. E

gyré

szt

a fe

hér

gallé

roso

k kö

zött

a k

étsz

élsô

ért

ék (

a m

agas

an,

illet

ve a

z al

acso

nya

n k

épze

ttek

)ir

ánt

nôt

t az

igé

ny,

a k

özep

es k

épze

ttsé

g ir

ánt

csök

ken

t.M

ásré

szt

a ti

zen

ötök

ben

és

a tô

kefo

gadó

tiz

ekbe

n h

ason

-ló

, de

ez

utób

biba

n m

arká

nsa

bb v

álto

záso

knak

leh

etün

kta

núi

. (EC

, 200

4/a,

210

.) Ez

ek a

vál

tozá

sok

a te

rmel

és a

u-to

mat

izác

iójá

nak

h

atás

át

tükr

özik

. A

zt,

hog

y m

ind

azüz

embe

n, m

ind

az i

rodá

n n

ô az

aut

omat

izác

ió/s

zám

ítóg

é-pe

síté

s fo

ka,

amel

ynek

köv

etke

ztéb

en m

indk

ét h

elye

n a

beta

nít

ott

mu

nká

k ve

szik

át

a sp

eciá

lis t

udá

s he

lyét

.A

zid

egen

nye

lvtu

dást

és

inn

ovat

ív k

észs

éget

igé

nyl

ô (v

ezet

ôi,

69

li ki

véte

l le

het

ôség

ét

tart

alm

azó

„opt

-ou

t”sz

erzô

dést

,am

ely

szer

int

mun

kált

atój

a ôt

a h

eti

48 ó

rán

ál t

öbb

mun

-ka

elv

égzé

sére

is

köte

lezh

eti.

Ezze

l te

hát

egy

kor

ábba

neg

yedi

(bri

t) g

yako

rlat

vál

na

álta

lán

ossá

(a b

izot

tság

i jav

as-

lat

az,

hog

y az

opt

-ou

t-sz

erzô

dést

kol

lekt

ív s

zerz

ôdés

sel

erôs

ítsé

k m

eg –

már

ah

ol l

ehet

…).47

2.2.

5. S

zakt

udá

s

A g

loba

lizác

ió f

elgy

orsí

tja

a m

un

kan

élkü

liség

növ

eked

ését

a vi

lág

min

den

táj

án,

de e

zen

bel

ül

elsô

sorb

an a

kev

ésbé

kval

ifiká

lt m

un

káso

k kö

zött

.Ez

nem

jel

enti

azt

, h

ogy

am

unka

ug

yan

ilyen

ar

ányb

an

vált

vo

lna

bon

yolu

ltab

bá,

több

kép

zett

sége

t ig

ényl

ôvé.

A g

épes

ítés

, aut

omat

izác

ió é

sel

ektr

oniz

áció

in

kább

a b

etan

ítot

t m

unká

hoz

tes

zi h

ason

-la

toss

á a

legt

öbb

mun

kakö

rt.

A m

unka

nél

külis

ég é

rth

e-tô

en m

égis

a k

valif

ikál

atla

nok

at s

újtj

a le

gin

kább

, h

isze

nm

ég h

a el

is t

udn

ának

vég

ezn

i biz

onyo

s m

unká

kat,

inká

bba

nag

yobb

mûv

elts

égû

embe

reke

t al

kalm

azzá

k h

elye

ttük

–h

a n

em i

s tö

bb p

énzé

rt.48

A d

iplo

más

-túl

term

elés

mög

ött

szin

tén

ez

a fo

lyam

at á

ll: a

dip

lom

ával

ren

delk

ezôk

az

éret

tség

izet

teke

t sz

orít

ják

ki a

mun

kaer

ôpia

cról

azá

ltal

,h

ogy

az é

rett

ségi

vel

is e

lvég

ezh

etô

mun

kakö

rökb

e ve

szik

fel

ôket

. Ez

ért

a fi

atal

ok m

ár n

em é

rik

be a

z ér

etts

égiv

el,

tová

bbta

nul

nak

. A

dip

lom

ások

szá

ma

egyr

e n

ô, k

oráb

bibé

relô

nyü

k az

ala

cson

yabb

kép

zett

ségû

ekh

ez k

épes

t cs

ök-

ken

, a d

iplo

ma

teh

át l

eért

ékel

ôdik

…

68

52A

Sie

men

snél

és

a D

aim

ler-

Ch

rysl

ern

él i

s a

válla

lati

sza

ksze

rve-

zet

kötö

tt ú

j kol

lekt

ív s

zerz

ôdés

t, a

mel

yben

a d

olgo

zók

válla

lták

a p

lusz

5 ór

a (i

ngy

en)m

unká

t.

50Eg

y vá

llala

ti i

nte

rjú

sorá

n f

ogal

maz

ta m

eg í

gy a

dol

gozó

i ér

dek-

képv

isel

ette

l ka

pcso

lato

s vé

lem

ényé

t eg

y kü

lföl

di v

álla

lat

mag

yaro

rszá

-gi

iga

zgat

ója.

51

EEO

Mon

thly

New

slet

ter

No.

17:

Aug

ust

2004

htt

p://w

ww

. eu

-em

ploy

men

t-ob

serv

ator

y.n

et/e

n/n

ewsl

ette

r/ (

2006

-02-

02)

meg

hos

szab

bítá

sa k

apcs

án.52

Az

euró

pai

szak

szer

veze

tek

szöv

etsé

ge

(ET

UC

) ti

ltak

ozot

t is

a

gyak

orla

t el

len

, de

ugya

ncs

ak k

étsé

ges,

hog

y te

het

-e v

alam

it a

dol

gok

ilyen

irán

yú fe

jlôdé

séve

l sze

mbe

n. A

z 1.

feje

zetb

en e

lmon

dott

akér

telm

ében

ugy

anis

a t

ôke

korl

átoz

ásán

ak s

em a

szu

bjek

-tí

v, s

em a

z ob

jekt

ív f

elté

tele

i n

incs

enek

már

meg

Eur

ópá-

ban

. Az

omin

ózus

mun

kaid

ô-cs

ökke

nté

si e

sete

kben

az

al-

tern

atív

a az

vol

t, h

ogy

a m

ulti

k a

ném

etor

szág

i üz

emek

etbe

zárj

ák,

a te

rmel

ést

alac

son

yabb

bér

û or

szág

okba

tel

epí-

tik

(am

i elô

bb-u

tóbb

be

is fo

g kö

vetk

ezn

i). E

zen

az

alku

po-

zíci

ón a

z se

m v

álto

ztat

ott

voln

a, h

a az

ET

UC

mag

a ül

le a

tárg

yaló

aszt

alh

oz.

Sôt,

még

ha

szél

es k

örû

össz

efog

ássa

l(p

éldá

ul a

z em

lítet

t cé

gek

más

eur

ópai

üze

mei

t is

éri

ntô

sztr

ájkk

al)

sike

rült

is

voln

a el

érn

iük

a h

eti

5 ór

a ex

tra

in-

gyen

mun

kán

ál k

iseb

b en

gedm

ényt

, ez

zel

hos

szab

b tá

von

csak

fe

lgyo

rsít

ottá

k vo

lna

a tô

ke

kite

lepü

lésé

t.

Csa

tát

nye

rhet

nek

, háb

orú

t n

em.

A j

ólét

i ál

lam

ala

pjai

nak

meg

ren

dülé

séve

l an

nak

vív

-m

ánya

iért

har

cot

foly

tatn

i fi

nom

an s

zólv

a is

két

es k

ime-

net

elû

válla

lkoz

ás.

A s

zaks

zerv

ezet

ek h

agyo

mán

yos

fun

k-ci

ói a

glo

baliz

áció

kor

ában

ért

elm

üket

ves

ztet

ték.

Ez

távo

l-ró

l sem

jele

nti

azt

, hog

y a

mun

kavá

llaló

i öss

zefo

gásn

ak é

sn

emze

tköz

i sz

erve

zett

ségü

knek

ne

len

ne

kulc

sfon

toss

ágú

szer

epe.

Elle

nke

zôle

g! A

z ér

dekv

édel

em c

élja

inak

és

esz-

köze

inek

azo

nba

n v

álto

zniu

k ke

ll.N

em a

bban

az

érte

lem

-be

n,

hog

y –

amin

t az

t a

fen

nál

ló a

polo

geti

kusa

i su

galln

isz

oktá

k –

a sz

aksz

erve

zete

knek

tud

omás

ul k

ell

ven

niü

k a

tech

nol

ógia

i és

pia

ci v

iszo

nyo

k kö

vete

lte

„rac

ion

aliz

álás

o-ka

t”,

han

em a

bban

az

érte

lem

ben

, h

ogy

az é

rdek

véde

lmet

a m

egfe

lelô

pál

yára

kel

l ter

eln

i. H

a a

het

ven

es é

vek

vívm

á-n

yain

ak v

édel

me

hiá

bava

ló, a

cen

tru

m é

s a

peri

féri

a ös

sze-

fogá

sáva

l az

álla

mha

talo

m a

laps

tru

ktú

ráin

ak m

egvá

ltoz

ta-

tásá

t ke

ll m

egkí

sére

lni.

Az

ilye

n

típu

sú

érde

kvéd

elm

i h

arc

jele

i a

fejl

ett

tôké

sors

zágo

k m

unka

válla

lóin

ak h

agyo

mán

yos

szer

veze

tei

71

fejle

sztô

i) m

unka

körö

k es

etéb

en a

kép

zett

ség

még

jel

en-

tôs,

bár

a g

épes

ítés

itt

is k

iikt

at –

pon

tosa

bban

átv

esz

– ko

-rá

bban

szü

kség

es s

zaki

smer

etek

et.

2.2.

6. S

zaks

zerv

ezôd

és

A m

unka

válla

lói é

rdek

képv

isel

etet

már

ön

mag

ában

a m

eg-

vált

ozot

t m

unka

szer

veze

ti é

s fo

glal

kozt

atás

i fo

rmák

– a

mun

kavé

gzés

„in

divi

dual

izál

ása”

(Sz

iget

i, 20

05,

48.)

– is

neh

ezít

ik (

elsz

órt

tele

phel

yek,

rés

zmun

kaid

ôsök

, táv

mun

-ká

sok,

alv

álla

lkoz

ások

ba „

kisz

erve

zett

ek”,

mun

kan

élkü

liek

stb.

), de

efe

lé h

ajlik

a m

unka

adók

gya

korl

ata

és t

öbbn

yire

a jo

galk

otás

is. A

z el

sôre

„a

szak

szer

veze

t én

vag

yok”

50tí

-pu

sú

mun

kált

atói

m

agat

artá

s,

a m

ásod

ikra

a

mag

yar

mun

katö

rvén

ykön

yv 1

999-

es m

ódos

ítás

a a

péld

a, a

mel

y-be

n e

ltör

ölté

k a

szak

szer

veze

tek

kolle

ktív

sze

rzôd

éskö

tési

mon

opól

ium

át (

lásd

a 8

. es

etta

nu

lmán

yt).

A fo

glal

kozt

atot

tak

válla

lato

n b

elül

i kép

vise

leté

re é

s in

-fo

rmál

ásár

a vo

nat

kozó

200

5-ös

eur

ópai

un

iós

irán

yelv

vi-

tája

sor

án p

éldá

ul B

elgi

umba

n a

mun

kaad

ók é

s a

szak

szer

-ve

zete

k a

kis-

és

köze

pes

válla

lato

k do

lgoz

óin

ak é

rdek

kép-

vise

lete

kap

csán

ves

ztek

öss

ze:

miv

el a

z un

iós

irán

yelv

ekcs

ak a

49

fôsn

él n

agyo

bb v

álla

lato

kra

von

atko

znak

, a

bel-

ga m

unka

adók

nem

kív

ánta

k az

en

nél

kis

ebb

válla

lato

kdo

lgoz

óin

ak v

édel

mét

biz

tosí

tó e

gyez

mén

yt k

ötn

i a

belg

asz

aksz

erve

zete

kkel

.51A

mun

kaad

ók n

em l

átjá

k sz

íves

enaz

erô

s m

unká

s-ér

dekv

édel

met

a v

álla

lato

n b

elül

, és

még

kevé

sbé

kívá

njá

k, h

ogy

ez a

z ér

dekv

édel

em á

gaza

ti, s

zöve

t-sé

gi m

éret

eket

ölt

sön

. El

szig

etel

t es

etek

ben

ugy

anis

töb

bm

inde

nt

el l

ehet

érn

i, h

isze

n e

zált

al a

mun

kavá

llaló

k ki

-já

tszh

atók

egy

más

elle

n.

Ezt

péld

ázza

, h

ogy

felü

tött

e fe

jét

az á

gaza

ti-s

zöve

tség

i irá

nye

lvek

tôl e

ltér

ô vá

llala

ti k

olle

ktív

szer

zôdé

si f

orm

a, a

már

em

lítet

t „ö

nké

nte

s” m

unka

idô

70

lók

kise

bb r

észe

a m

ind

jobb

an p

olar

izál

ódó

piac

on b

izon

y-ta

lan

lét

hel

yzet

û, ü

gyes

kedô

kis

polg

árké

nt

(„lu

mpe

n-k

is-

polg

árké

nt”

) ta

lál

meg

élh

etés

t, n

agyo

bb r

észe

pau

peri

záló

-di

k: m

unka

nél

küli-

segé

lybô

l, cs

alád

tagj

a ke

rese

tébô

l, al

-ka

lmi m

unká

ból,

kold

ulás

ból,

gube

rálá

sból

stb

. tar

tja

fen

nm

agát

. Min

dez

orsz

ágon

kén

t és

rég

ión

kén

t kü

lön

bözô

for-

máb

an é

s m

érté

kben

, de

a s

zegé

nys

ég n

övek

edés

ével

jár

.(E

rre

a ké

rdés

re a

2.3

. fej

ezet

ben

tér

ünk

ki.)

A m

un

káso

sztá

ly t

ehát

obj

ektí

ve e

gyre

inká

bb s

zem

be-

kerü

l az

ôt

aláv

etô

tôke

ren

dsze

rrel

, m

iköz

ben

úgy

mar

adan

nak

rés

ze,

hogy

egy

szer

smin

d ki

is

kerü

l be

lôle

: a

szó

szor

os é

rtel

méb

en a

kap

ital

ista

ter

mel

és p

erif

ériá

ján

ten

-gô

dik.

Nag

yüze

mi j

elle

gén

ek le

tûn

ésév

el a

mun

káss

ág e

l-ve

szte

tte

szer

veze

ttsé

gén

ek m

ég a

leh

etôs

égét

is,

hel

yile

gés

tör

ekvé

seib

en i

s sz

étap

rózo

tt,

a lé

tfen

nta

rtás

in

divi

-du

ális

form

ájáb

a ta

szít

tato

tt.

Obj

ektí

ve e

gyre

for

rada

l-m

ibb,

mik

özbe

n s

zubj

ektí

ve k

épte

len

bár

mif

éle

forr

adal

-m

iság

ra,

hel

yzet

ének

hat

ékon

y –

össz

efog

áson

ala

puló

–ja

vítá

sára

.

2.3.

A g

loba

lizác

ió jö

vede

lmi h

atás

ai

Kor

unk

nag

y ké

rdés

e, h

ogy

igaz

-e a

pro

leta

riát

us e

lnyo

mo-

rodá

sára

von

atko

zó m

arxi

téz

is.

A j

öved

elem

külö

nbs

égek

növ

eked

ése

elsô

sorb

an a

z ar

ányo

kat

teki

ntv

e m

utat

kozi

km

eg, d

e –

min

t ut

altu

nk

rá –

sok

an m

ég e

zt is

vit

atjá

k. A

zab

szol

út s

zegé

nys

égbe

n é

lôk

szám

a cs

ökke

nn

i lá

tszi

k. V

a-jo

n t

ényl

eg í

gy v

an e

z?A

kér

dés

tárg

yalá

sa e

lôtt

szé

t ke

ll vá

lasz

tan

i a

felt

ett

kérd

ésbe

n m

egbú

jó k

ét k

ülön

bözô

von

atko

zást

: n

evez

ete-

sen

a s

zegé

nye

k sz

ámán

akn

övek

edés

ét a

sze

gén

ység

/nyo

-m

or s

zin

tjén

ek a

bszo

lút

érte

lem

ben

val

ó n

övek

edés

étôl

.A

vit

ákba

n e

z a

két

szem

pon

t gy

akra

n k

ever

edik

, és

az

elôb

bin

ek (a

sze

gén

yek

szám

beli

növ

eked

ésén

ek) a

tag

adá-

sa n

agyr

észt

épp

en a

z ut

óbbi

(a

szeg

énys

ég,

külö

nös

en a

jöve

delm

i sz

egén

ység

abs

zolú

t n

övek

edés

e) t

agad

ásán

, sô

ta

szeg

énys

ég a

bszo

lút

csök

ken

ésér

e vo

nat

kozó

állí

táso

nal

apul

. A

z ab

szol

út (

jöve

delm

i) s

zegé

nys

ég c

sökk

enés

ével 73

rész

érôl

azo

nba

n m

ég n

em l

átsz

anak

. Ez

t in

kább

a g

loba

-liz

áció

-kri

tika

i m

ozga

lom

jel

enít

i m

eg,

amel

ynek

ugy

antö

bb n

agy

szak

szer

veze

t és

sza

ksze

rvez

eti

szöv

etsé

g is

ak-

tív

rész

ese,

de

haj

tóer

eje

nem

a s

zaks

zerv

ezet

i m

ozga

lom

,h

anem

a t

ömeg

ekn

ek a

ren

dsze

r al

apm

otív

um

aiva

l sze

m-

ben

foko

zódó

elé

gede

tlen

sége

(lás

d II

. ré

sz).

2.2.

7. A

mu

nka

(nél

külis

égi)

kör

ülm

énye

k ro

mlá

sa

Az

elôz

ôekb

ôl k

itûn

ik, h

ogy

bár

a ko

rsze

rû t

erm

elés

i tec

h-n

ológ

iák

jóvo

ltáb

ól a

z él

etm

inôs

ég-j

avít

ás e

lôtt

óri

ási

le-

het

ôség

ek n

yílt

ak m

eg,

a cs

ak m

unka

erej

ük e

ladá

sábó

lm

egél

ni

képe

s tö

meg

ek s

zám

ára

a m

unka

körü

lmén

yek

legf

onto

sabb

öss

zete

vôi

kife

jeze

tten

ked

vezô

tlen

ül

vál-

tozn

ak.

A m

un

kát

kapó

„sz

eren

csés

ek”

több

et,

inte

nzí

vebb

en,

telje

sítm

ényn

övek

edés

üket

nem

tük

rözô

bér

ekér

t, g

yen

-gé

bb é

rdek

véde

lem

mel

lett

kén

ytel

enek

dol

gozn

i. R

áadá

-su

l a

gépe

síté

s cs

ökke

nti

a s

zakt

udás

irá

nti

igé

nyt

, am

in

orm

ál e

setb

en a

mun

kát

végz

ô em

ber

fels

zaba

dítá

sáva

ljá

rna,

mun

kaké

nys

zer

eset

én a

zon

ban

a m

unka

körü

lmé-

nye

k ro

mlá

sát

idéz

i el

ô (m

onot

on,

unal

mas

, gé

pnek

alá

-re

nde

lt, e

mbe

rtel

en),

és a

z en

nek

meg

fele

lô m

unka

szer

ve-

zet

az é

rdek

képv

isel

etet

, sza

ksze

rvez

ôdés

t is

neh

ezít

i. A

rról

, hog

y a

mun

kakö

rülm

énye

k e

rom

lása

nem

a v

é-le

tlen

mûv

e, a

z EU

mun

kaüg

yi s

zabá

lyoz

ásáb

an b

eköv

et-

kezô

vál

tozá

sok

és a

vál

lala

tok

java

slat

ai t

anús

kodn

ak, v

a-la

min

t az

egy

es e

uróp

ai o

rszá

gok

(így

Íro

rszá

g, G

örög

or-

szág

), m

un

kaer

ô-pi

aci

visz

onya

i, n

yugd

íjre

form

jai

(lás

d6

. és

8. e

sett

anu

lmán

y), a

z U

SA é

rték

több

let-

(pro

fit)

rátá

-já

nak

növ

eked

ése

(lás

d. 4

. es

etta

nu

lmán

y),

a fe

jlôdô

or-

szág

ok j

ól i

smer

t ké

nys

zerp

ályá

i, és

a m

agya

rors

zági

fel

-do

lgoz

óipa

ri v

álla

lato

k kö

rébe

n v

égze

tt e

mpi

riku

s ku

tatá

sta

pasz

tala

tai.

(Art

ner

, 200

5)

Am

un

kaer

ôpia

cról

ki

hulló

em

bere

kug

yan

akko

r a

mun

kan

élkü

liség

i se

gély

-ren

dsze

rek

erod

álás

ával

, a

szo-

ciál

is b

érla

káso

k és

egy

éb j

utta

táso

k (e

gész

ségü

gy,

kult

úra

stb.

) vis

szae

sésé

vel n

ézn

ek s

zem

be. A

mun

kan

élkü

livé

vá-

72

53Fa

rkas

, 20

02,

72.

A W

orld

Eco

nom

ic a

nd

Soci

al S

urve

y 19

99 é

s20

01 a

lapj

án.

1993

. év

i do

lláré

rték

en é

s a

valu

taár

foly

amok

ala

pján

szám

ítot

t ér

téke

k.

54T

ováb

bi c

él 2

,5 m

illiá

rd e

mbe

r en

ergi

ával

val

ó el

látá

sa,

és t

iszt

aví

z bi

ztos

ítás

a 1,

1 m

illiá

rd, m

a m

ég a

zt n

élkü

lözô

em

ber

szám

ára.

3800

-ra,

Afr

ikáb

an 7

90-r

ól 7

30-r

a, a

leg

elm

arad

otta

bb o

r-sz

ágok

cso

port

jába

n 3

00-r

ól 2

50-r

e, K

elet

-Eur

ópáb

an p

e-di

g 26

00-r

ól 2

100

dollá

rra

csök

ken

t.53

1,5

mill

iárd

em

ber

él a

zon

öve

zete

kben

, ko

nti

nen

seke

n,

ahol

az

elm

últ

évti

-ze

dekb

en c

sökk

ent

az e

gy f

ôre

jutó

jöv

edel

em.

Min

den

nyo

lcad

ik f

öldl

akó

ren

dsze

rese

n é

hez

ik,

nag

yjáb

ól u

gyan

-en

nyi

nem

tud

írn

i és

olv

asn

i, m

inde

n h

atod

ik h

ajlé

kta-

lan

, és

min

den

ötö

dikn

ek n

em j

ut i

vóví

z. H

árom

nap

onta

több

em

ber

hal

éh

en a

Föl

dön

, min

t ah

ány

áldo

zato

t a

hi-

rosi

mai

ato

mbo

mba

sze

dett

. Ó

rán

kén

t kö

rülb

elül

150

0,pe

rcen

kén

t 24

, 2-3

más

odpe

rcen

kén

t 1

embe

r…A

z EN

SZ m

ár a

z ez

redf

ordu

lóig

felé

re k

íván

ta c

sökk

en-

ten

i a

szeg

énys

éget

a F

öldö

n.

Miv

el e

cél

t n

em s

iker

ült

elér

ni,

az i

dôpo

nto

t 20

15-i

g to

lták

ki.

Soka

tmon

dóak

már

mag

uk a

cél

kitû

zése

k is

: a

szül

etés

kori

hal

áloz

ást

évi

3,6

mill

ióra

, a

nap

i 1

dollá

rból

élô

k sz

ámát

600

mill

ióra

, az

alul

tápl

álta

k sz

ámát

400

mill

ióra

kív

ánjá

k cs

ökke

nte

ni.54

Azo

n a

Föl

dön

, ah

ol t

öbb

min

t eg

y év

száz

ada

min

den

év-

ben

ele

gen

dô é

lelm

isze

rt te

rmel

nek

meg

ahh

oz, h

ogy

min

-de

nki

jól

lakh

asso

n,

még

10

év m

úlv

a is

szá

zmill

iók

nyo

-m

oráv

al s

zám

oln

ak!

A k

ilen

cven

es é

vek,

ha

nem

is

hoz

ták

meg

a k

íván

ter

edm

ényt

, lá

tszó

lag

azér

t ja

víto

ttak

a h

elyz

eten

: a

nap

i 1

dollá

rnál

kev

eseb

bôl

élôk

szá

ma

1,3

mill

iárd

ról

1,1

mil-

liárd

ra,

arán

yuk

az

1990

-es

32%

-ról

25

%-r

a cs

ökke

nt.

Ugy

anak

kor

a 2

dollá

rnál

kev

eseb

bôl

élôk

szá

ma

2,4

mil-

liárd

ról 2

,7 m

illiá

rdra

nôt

t. A

UN

DP

álta

l has

znál

t fe

lmé-

rése

n a

lapu

ló j

öved

elem

i st

atis

ztik

ák h

elye

tt a

GD

P-t

fi-

gyel

embe

vev

ô Sa

la-i

-Mar

tin

(200

2/a

és 2

002/

b) a

vilá

gsze

-gé

nys

ég a

laku

lásá

ról

sokk

al k

edve

zôbb

kép

et m

utat

ott.

Esze

rin

t 19

76 é

s 19

98 k

özöt

t a

keve

sebb

min

t 1

dollá

rból

élôk

szá

ma

235

mill

ióva

l cs

ökke

nt

– te

ljes

szám

uk í

gym

indö

ssze

sen

350

mill

ió v

olt

–, a

2 d

ollá

ros

küsz

öb a

latt 75

való

ér

velé

s ké

ptel

ensé

ge

azon

ban

ki

s er

ôfes

zíté

ssel

is

kön

nye

n b

elát

hat

ó: h

a ad

ott

idôb

en é

s h

elye

n a

z el

emi l

ét-

felt

étel

ek

bizt

osít

ásáh

oz

több

(a

nya

gi)

erôf

orrá

sra

van

szük

ség,

min

t eg

y m

ásik

idôb

en e

gy m

ásik

hel

yen

, az

még

nem

tes

zi g

azda

gabb

á a

„töb

bet”

bir

tokl

ót. M

a N

ew Y

ork-

ban

töb

b pé

nz

és t

erm

ék b

irto

klás

a m

elle

tt is

épp

en a

nn

yi-

ra l

ehet

nyo

mor

ogn

i, m

int

100

évve

l ez

elôt

t B

udap

este

n.

Az

„abs

zolú

t” s

zegé

nys

ég t

ehát

az

adot

t tá

rsad

alm

i kö

rül-

mén

yek

álta

l meg

hatá

rozo

tt r

elat

ív k

ateg

ória

. Rel

atív

jelle

-gé

t tö

rtén

elm

ileg

vált

ozó

mér

téke

, ab

szol

út j

elle

gét

pedi

gta

rtal

ma:

az

álta

la l

étre

hoz

ott

álla

pot,

nev

ezet

esen

a n

él-

külö

zés

adja

.

2.3.

1. A

bszo

lút

szeg

énys

ég?

Min

den

ekel

ôtt

vess

ünk

egy

pilla

ntá

st a

glo

baliz

áció

tár

sa-

dalm

i-ga

zdas

ági

ren

djén

ek é

llova

sára

, el

mél

eti

és g

yako

r-la

ti h

ivat

kozá

si p

ontj

ára,

a k

ilen

cven

es é

vek

IT-a

lapú

„új

gazd

aság

ának

” sz

ülôa

nyj

ára,

az

Am

erik

ai E

gyes

ült

Álla

-m

okra

(Lá

sd a

z 5.

ese

ttan

ulm

ányt

). It

t ré

szle

tese

n b

emu-

tatj

uk t

öbbe

k kö

zött

hog

yan

gya

rapo

dott

a s

zegé

nye

k tá

bo-

ra a

glo

baliz

áció

s ko

r be

kösz

önte

óta

. Lá

that

juk,

hog

y a

szeg

énys

égi

küsz

öbön

vag

y al

atta

élô

k sz

áma

az e

lmúl

t 3

évti

zedb

en 1

3 m

illió

val n

ôtt,

a k

üszö

b 50

%-a

ala

tti j

öved

e-le

mm

el b

írók

é pe

dig

7–8

mill

ióva

l. Ez

abs

zolú

t n

övek

edés

.Ú

gy t

ûnik

teh

át,

hog

y a

tart

alék

sere

g n

övek

edés

e m

el-

lett

a s

zegé

nye

k tá

bora

is

gyar

apod

ik a

vilá

g le

gfej

lett

ebb

orsz

ágáb

an. M

arx

és E

nge

ls e

gész

en m

ás k

onkr

ét fe

ltét

elek

közö

tt v

izsg

álta

a (

brit

) m

unká

sosz

tály

hel

yzet

ét é

s a

pau-

peri

zmus

t. E

zek

alap

ján

Mar

x ar

ra a

meg

álla

pítá

sra

juto

tt,

hog

y m

inél

nag

yobb

a t

arta

léks

ereg

, an

nál

nag

yobb

a p

au-

peri

zmu

s(M

EM 2

3, 6

00–6

02.).

Ez

a tö

rvén

ysze

rûsé

g a

mai

USA

pél

dájá

n i

s ig

azol

ódn

i lá

tszi

k…

Ford

ítsu

k m

ost

figy

elm

ünke

t az

onba

n a

rra,

hog

yan

ál-

lun

k a

szeg

énys

égge

l vi

lágm

éret

ekbe

n!

Mik

özbe

n 1

980

és 2

000

közö

tt a

z eg

y fô

re ju

tó é

ves

jö-

vede

lem

(G

DP)

a l

egfe

jlett

ebb

orsz

ágok

ban

20

000

dollá

r-ró

l 31

000

dol

lárr

a n

ôtt,

add

ig N

yuga

t-Á

zsiá

ban

670

0-ró

l

74

55Sa

la-i

-Mar

tin

mód

szer

ében

az

élet

nív

ót n

em a

sze

mél

yes

jöve

de-

lem

és

fogy

aszt

ás a

lapj

án,

han

em a

mag

ánbe

ruh

ázás

okat

és

korm

ány-

kiad

ások

at i

s ta

rtal

maz

ó G

DP

alap

ján

hat

ároz

zák

meg

. A

vit

áról

lás

dm

ég R

aval

lion

, 200

4.

mít

.Min

degy

, mek

kora

a jö

vede

lem

abs

zolú

t sz

intj

e, h

a ab

-bó

l ne

m e

légí

thet

ôk k

i a

lakh

atás

, tá

plál

kozá

s, ö

ltöz

ködé

s,ku

ltur

álód

ás, g

yerm

ekne

velé

s st

b. a

lapv

etô

szük

ségl

etei

. A

vás

árló

erô-

pari

táso

n (p

urc

hasi

ng

pow

er p

arit

y–

PPP)

alap

uló

átsz

ámít

ások

pon

tatl

anok

, az

ért

a sz

egén

ység

ala

-ku

lásá

t jo

bban

tük

rözi

k a

nem

zeti

sta

tisz

tiká

k (n

emze

tisz

egén

ység

i küs

zöbö

k) s

zám

ítás

ával

kap

ott

adat

ok. A

jöve

-de

lmi

szeg

énys

ég r

áadá

sul

a sz

egén

ység

nek

csa

k az

egy

ikdi

men

ziój

a –

érve

l Van

dem

oort

ele.

Ha

teh

át a

töb

bit

(min

tpé

ldáu

l az

alu

ltáp

lált

ság,

an

alfa

beti

zmus

, is

kolá

zatl

ansá

g,iv

óvíz

és

csat

orn

ázás

hiá

nya

, va

gy a

kár

a fe

jlôdô

ors

zágo

kpi

acra

jutá

sán

ak n

ehéz

sége

i) n

em o

rvos

olju

k, a

sze

gén

ység

fels

zám

olás

ára

has

ztal

anul

tör

eksz

ünk.

Már

pedi

g ez

eken

ate

rüle

teke

n n

em s

ok e

lôre

lépé

s tö

rtén

t.

A p

robl

éma,

am

elye

t a

belg

a sz

erzô

fes

zege

t, e

gyál

talá

nn

em is

mer

etle

n a

sze

gén

ység

gel f

ogla

lkoz

ó sz

akem

bere

k és

szer

veze

tek

elôt

t. A

UN

DP

1997

-es

jele

nté

se ó

ta m

egkü

-lö

nbö

ztet

i a

jöve

delm

i sz

egén

ység

et a

hu

mán

sze

gén

ység

-tô

l. Ez

t az

zal i

ndo

kolt

a, h

ogy

a sz

egén

ység

nem

egy

szer

ûen

az a

lapv

etô

vege

tatí

v fu

nkc

iók

kiel

égít

ését

szo

lgál

ó le

het

ô-sé

gek

hiá

nya

, his

zen

az

embe

ri l

ét e

nn

él t

ágab

b ka

tegó

ria.

A h

umán

sze

gén

ység

teh

át n

emcs

ak a

zt v

eszi

szá

mba

, mi-

je v

an (

illet

ven

incs

) az

em

bere

knek

, h

anem

azt

is,

hog

ym

it t

udn

ak (

illet

ve n

em t

udn

ak)

meg

ten

ni.

A h

umán

sze

-gé

nys

égi

inde

x (H

um

an P

over

ty I

nde

x–

HPI

) a

köve

tkez

ôfa

ktor

ok b

eszá

mít

ásáv

al k

észü

l: az

okn

ak a

z ar

ánya

, ak

ikvá

rhat

óan

nem

élik

meg

a 4

0. é

leté

vet;

az

anal

fabé

ta f

el-

nôt

tek

arán

ya; a

zok

arán

ya, a

kik

nem

jutn

ak e

gész

ségü

gyi

ellá

tásh

oz,

tisz

ta i

vóví

zhez

, va

lam

int

az 5

évn

él f

iata

labb

alul

tápl

ált

gyer

mek

ek a

rán

ya. A

UN

DP

meg

álla

pítj

a, h

ogy

a hu

mán

sze

gén

ység

szá

mba

n f

elü

lmú

lja a

jöv

edel

mi

szeg

énys

éget

. A

don

or o

rszá

gok

enn

ek e

llen

ére

csök

ken

-te

tték

a s

egél

yeke

t: 1

987-

ben

még

a G

NP

0,33

–0,3

4%-á

tkö

ltöt

ték

hiv

atal

os s

egél

yekr

e (O

DA

), 19

97-b

en m

ár c

sak

0,22

%-á

t.M

inde

nn

ek

elle

nér

e a

vilá

gsze

gén

ység

et

tová

bbra

is

alap

vetô

en e

gyet

len

mér

céve

l, a

nap

i 1 d

ollá

r/fô

jöve

dele

m-

mel

mér

ik.

Van

dem

oort

ele

kim

utat

ja e

nn

ek a

mér

cén

ekaz

ön

mag

ában

vet

t ké

ptel

ensé

gét

is.

Az

1 do

lláro

s kü

szöb 77

élôk

é 45

0 m

illió

val l

ett

keve

sebb

, szá

muk

teh

át k

örül

belü

laz

1 m

illiá

rdot

ért

e el

.55

Ám

, m

int

ahog

y az

len

ni

szok

ott,

köz

eleb

brôl

néz

vem

ár n

em i

lyen

„ke

dvez

ô” a

kép

. M

ások

mel

lett

Far

kas

(200

2, 6

6–73

. ) é

s V

ande

moo

rtel

e (2

002)

is r

ámut

atot

t ar

-ra

, am

it e

gyéb

kén

t a

UN

DP

éves

jel

enté

seib

ôl i

s m

egál

la-

píth

atun

k, h

ogy

a re

gion

ális

kül

önbs

égek

óri

ásia

k és

egy

ren

övek

vôk,

a ja

vulá

st p

edig

lén

yegé

ben

Kel

et-

és D

él-Á

zsia

,az

on b

elül

is

elsô

sorb

an K

ína

és I

ndi

am

utat

ói e

redm

é-n

yezt

ék. (

Ezt

egyé

bkén

t Sa

la-i

-Mar

tin

sem

tag

adja

.) A

töb

-bi

rég

ióba

n –

Lat

in-A

mer

ika,

Afr

ika

– 19

90 é

s 19

99 k

özöt

ta

szeg

énys

ég a

rán

ya n

em c

sökk

ent,

a s

zegé

nye

k sz

áma

pe-

dig

évi 7

mill

ió fô

vel n

ôtt.

A g

lobá

lis s

zegé

nys

ég t

öbbi

mu-

tató

ján

ak e

seté

ben

is

has

onló

a h

elyz

et.

Ráa

dásu

l a

pozi

tív

tren

d cs

ak 1

996-

ig t

arto

tt, a

zt k

öve-

tôen

a s

zegé

nys

ég ú

jra

növ

eked

ésn

ek i

ndu

lt.

A U

ND

P(2

004,

129

.) je

len

tése

sze

rin

t 20

00-b

en a

z 1

dollá

rnál

ke-

vese

bbôl

élô

k sz

áma

tová

bbra

is

1,1

mill

iárd

, 83

1 m

illió

embe

r al

ultá

plál

t, 1

,2 m

illiá

rdn

ak n

em j

ut t

iszt

a iv

óvíz

,2,

7 m

illiá

rd n

em k

ap m

egfe

lelô

egé

szsé

gügy

i el

látá

st,

11m

illió

5 é

ven

alu

li gy

erm

ek h

al é

hen

éve

nte

, és

104

mill

iógy

erm

ek

nem

já

r is

kolá

ba.

A

2000

-es

jele

nté

s sz

erin

t19

99-b

en m

ég 1

mill

iárd

em

ber

nem

jut

ott

tisz

ta i

vóví

z-h

ez (

teh

át a

zóta

200

mill

ióva

l n

ôtt

a sz

ámuk

), és

2,4

mil-

liárd

nem

kap

ott

meg

fele

lô e

gész

ségü

gyi

ellá

tást

(a

növ

ek-

mén

y it

t 30

0 m

illió

fô)

. A

z 1

dollá

ros

küsz

öb a

latt

élô

ksz

ámán

ak c

sökk

enés

ére

von

atko

zó t

ren

d m

ég a

Vilá

gban

kad

atai

sze

rin

t is

meg

tört

, le

lass

ult

a ki

len

cven

es é

vek

kö-

zepé

n. (

Wor

ld B

ank,

200

5)V

ande

moo

rtel

e (2

002)

, az

EN

SZ M

illen

niu

mi

Fejle

sz-

tési

Cél

kitû

zése

k (M

DG

) Pr

ogra

mjá

nak

vez

etôj

e az

onba

nm

ég e

nn

él i

s to

vább

meg

y: m

egké

rdôj

elez

i az

alk

alm

azot

tm

utat

ók lé

tjog

osul

tság

át. A

sze

gén

ység

min

den

kor

rela

tív,

az

adot

t or

szág

pr

ospe

ritá

sán

ak

függ

vén

yébe

n

vált

ozik

:sz

egén

y az

, ak

i az

ado

tt t

ársa

dalo

mba

n s

zegé

nyn

ek s

zá-

76

fels

zám

olás

ában

tör

tén

ô el

ôreh

alad

ást.

Van

dem

oort

ele

azor

szág

ok s

zegé

nys

égi

küsz

öbén

ek a

lkal

maz

ását

jav

asol

ja a

vilá

gsze

gén

ység

mér

éséh

ez.

Ugy

anez

a s

zerz

ô eg

y m

ásik

mun

kájá

ban

azt

is h

angs

ú-ly

ozza

, hog

y a

szeg

énys

ég le

küzd

éséb

en m

utat

kozó

– a

fen

-ti

ekbe

n m

egké

rdôj

elez

ett

mut

atók

kal

mér

t –

javu

lás

kife

-je

zett

en le

lass

ult

a ki

len

cven

es é

vekb

en. A

sta

tisz

tika

i ada

-to

kból

le

von

t kö

vetk

ezte

tése

k el

ôtt

elen

gedh

etet

len

az

adat

ok m

élys

truk

túrá

ján

ak,

az a

datg

yûjt

és m

ódsz

erén

ekst

b. v

izsg

álat

a –

véli

Van

dem

oort

ele

(200

3).

A j

öved

elm

ivi

szon

yoka

t pé

ldáu

l m

inde

n e

gyéb

fel

téte

l vá

ltoz

atla

nsá

gam

elle

tt j

elen

tôse

n b

efol

yáso

lhat

ja a

ház

tart

ások

lét

szám

á-n

ak v

álto

zása

– í

gy p

éldá

ul K

ína

eset

ében

, ah

ol a

nyo

lcva

-n

as é

vek

óta

a sz

egén

y cs

alád

ok i

s „k

iseb

bek”

let

tek,

egy

fôre

ju

tó

jöve

delm

ük

teh

át

pusz

tán

et

tôl

is

javu

lt.

(Van

dem

oort

ele,

200

2, 9

.) A

mag

yaro

rszá

gi s

zegé

nys

ég v

i-sz

onya

inak

viz

sgál

ata

alát

ámas

ztja

Van

dem

oort

elén

ek a

stat

iszt

ikáv

al s

zem

ben

i biz

alm

atla

nsá

gát

(lás

d a

8. e

sett

a-n

ulm

ányt

).A

kép

hez

ele

nge

dhet

etle

nül

hoz

záta

rtoz

ik u

gyan

akko

r,és

saj

át k

utat

ásai

nk

tan

úság

a sz

erin

t bá

rmel

y –

még

a le

g-je

len

tôse

bb s

zoci

ális

jav

ulás

t fe

lmut

atók

– o

rszá

gra

is k

i-m

utat

hat

ó, h

ogy

a sz

ociá

lis v

iszo

nyo

kban

bek

övet

kezô

po-

zití

v vá

ltoz

ások

mes

sze

lem

arad

nak

a n

emze

tgaz

dasá

gite

ljesí

tmén

y (n

övek

edés

e) m

ögöt

t.Íg

y pé

ldáu

l a

kín

ai s

ze-

gén

ység

csö

kken

ése

meg

lepô

en k

icsi

az

orsz

ág k

ilen

cven

esév

ekbe

n m

utat

ott

gazd

aság

i din

amiz

mus

ához

kép

est;

az

írla

koss

ág é

letk

örül

mén

yei

pedi

g n

emh

ogy

az e

lvár

hat

ónál

kevé

sbé

javu

ltak

, de

a l

egtö

bb s

zem

pon

tból

rom

lott

aka

gyor

s n

övek

edés

éve

i al

att

(lás

d a

7. e

sett

anu

lmán

yt).

Min

deze

k al

apjá

n m

egvo

nva

a v

ilágs

zegé

nys

ég m

érle

-gé

t, e

gyál

talá

n n

em m

egn

yugt

ató

kép

táru

l elé

nk:

az

1 do

l-lá

ros

küsz

öbön

szá

mít

ott

szeg

énys

ég a

vilá

gon

csö

kken

t,de

csa

k 19

96-i

g és

csa

k eg

yes

orsz

ágok

ban

(m

int

péld

ául

Kín

a),

több

hel

yütt

növ

ekvô

nyo

mor

mel

lett

, a

küsz

öbér

-té

k vá

ltoz

atla

nsá

ga a

lapj

án, a

z eg

yéb

szeg

énys

égi t

énye

zô-

ket

nem

viz

sgál

va, é

s m

essz

e ki

sebb

üte

mbe

n, m

int

ahog

yaz

em

beri

ség

össz

gazd

agsá

ga n

ôtt…

79

egy,

a n

yolc

van

as é

vek

köze

pén

kés

zült

, 33

ors

zágo

t vi

zs-

gáló

tan

ulm

ányo

n a

lapu

l, am

ikor

8 o

rszá

g –

Ban

glad

es, I

n-

don

ézia

, Mar

okkó

, Nep

ál, K

enya

, Pak

iszt

án, a

Fül

öp-s

zige

-te

k és

Tan

zán

ia –

nem

zeti

sze

gén

ység

i kü

szöb

e 19

85-ö

svá

sárl

óerô

-par

itás

on

átsz

ámol

va

körü

lbel

ül

1 do

llárn

akvo

lt m

egfe

lelô

. 200

0-be

n a

Vilá

gban

k új

rasz

ámol

ta a

nem

-ze

tköz

i sz

egén

ység

i kü

szöb

öt 1

993-

as v

ásár

lóer

ô-pa

ritá

-so

n,

a ko

rább

an e

mlít

ett

33 o

rszá

g le

gals

ó 10

sze

gén

ység

ikü

szöb

ének

köz

épér

téké

t vé

ve a

lapu

l. A

z er

edm

ény

1,08

dollá

r le

tt, v

agyi

s lé

nye

gébe

n n

em v

álto

zott

. Esz

erin

t te

hát

a do

log

úgy

fest

, hog

ya

vilá

g sz

egén

ység

i kü

szöb

e m

inde

n-

kor

az a

szi

nt,

am

elye

n a

leg

szeg

énye

bb e

mbe

rek

éln

ek.

Már

pedi

g a

szeg

énys

ég i

lyen

meg

hat

ároz

ása

sem

mit

nem

mon

d a

szeg

énys

ég a

laku

lásá

ról.

E sz

ámít

ássa

l azo

nba

n t

öbb

gon

d is

aka

d. E

gyfe

lôl t

ech

-n

ikai

lag,

his

zen

pél

dául

nem

nem

zetk

özi f

ogya

sztó

i kos

ár-

ral

szám

olta

k, h

anem

10

külö

nbö

zô o

rszá

g ad

atát

von

ták

össz

e eg

y m

utat

óba.

Az

1985

-ös

és a

200

0-es

ada

t m

árcs

ak a

zért

sem

öss

zeve

thet

ô, m

ert

az e

lsô

eset

ben

átl

agot

,a

más

odik

ban

köz

épér

téke

t sz

ámol

tak.

Kül

önbö

zô é

vek

vásá

rlóe

rô-p

arit

ása

szin

tén

nem

öss

zeh

ason

líth

ató.

Túl

ate

chn

ikai

kif

ogás

okon

, a

nem

zetk

özi

szeg

énys

égi

küsz

öbeg

ység

es m

egál

lapí

tása

elle

ntm

ond

a jö

vede

lmi s

zegé

nys

égál

talá

nos

def

iníc

iójá

nak

is:

akk

or s

zám

ít v

alak

i sz

egén

y-n

ek,

ha n

em é

ri e

l an

nak

a t

ársa

dalo

mn

ak a

lét

min

imu

-m

át,

amel

yben

él.

(Mag

yaro

rszá

gon

pél

dául

a l

étm

ini-

mum

még

a v

ásár

lóer

ô-pa

ritá

snál

ros

szab

b ár

foly

amon

is

nap

i 5 d

ollá

r kö

rül m

ozog

, PPP

-n s

zám

olva

ped

ig m

ég t

öbb

len

ne.

) A

z ab

szol

út s

zegé

nys

égn

ek e

lker

ülh

etet

len

ül l

éte-

zik

egy

rela

tív

dim

enzi

ója

– sz

ögez

i le

Van

dem

oort

ele

(200

2).

A s

zegé

nys

ég i

dô-

vagy

tér

beli

mér

éséh

ez n

em a

l-ka

lmaz

hat

ó eg

yete

mes

en u

gyan

az a

mér

ce.

Van

dem

oort

elén

ek i

gaza

van

. A

leg

fôké

ppen

gaz

dasá

gite

ljesí

tmén

yéér

t dic

sért

glo

baliz

áció

két

évt

ized

e ut

án s

zak-

mai

sze

mpo

ntbó

l meg

enge

dhet

etle

n –

mer

thog

y a

szeg

ény-

ségi

küs

zöb

jöve

dele

mel

aszt

icit

ását

nul

lána

k té

tele

zi –

, er-

kölc

sile

g pe

dig

felh

ábor

ító

a vi

lágs

zegé

nysé

g 1

dollá

ros

kü-

szöb

höz

köté

se.

A r

ugal

mat

lan

és

egys

éges

1 U

SD/n

apsz

int

jele

ntô

sen

alá

becs

üli

a sz

egén

ység

et é

s tú

lbec

süli

a

78

56A

min

ta a

vilá

g n

épes

ségé

nek

84,

és

a vi

lág

GD

P-jé

nek

93%

-át

képv

isel

i.57

A G

ini-

koef

fici

ens

azt

mut

atja

meg

, m

ilyen

ará

nyb

an t

ér e

l az

adot

t tá

rsad

alom

jöv

edel

emel

oszt

ási

stru

ktúr

ája

az e

gyen

lete

stôl

. A

koef

fici

ens

érté

ke 0

és

1 kö

zött

vál

tozi

k, m

inél

kis

ebb,

an

nál

egy

enlô

bbaz

elo

szlá

s.

nye

dés

tehá

t min

d or

szág

ok k

özöt

t, m

ind

orsz

ágok

on b

elü

lbe

köve

tkez

ett.

A g

loba

lizác

ióva

l m

ódos

ul

a jö

vede

lmi

hier

arch

ia t

ér-

szer

keze

tea

vilá

gban

. A t

ôke

önfe

nn

tart

ásér

t ví

vott

har

ca,

a tô

kefe

lhal

moz

ás t

örvé

nys

zerû

sége

imm

ár o

lyan

kén

ysze

rés

leh

etôs

ég,

amel

y a

cen

trum

orsz

ágok

ban

is

a m

unká

s-os

ztál

y él

etsz

ínvo

nal

ának

vis

szav

etés

ével

jár

. A

jöv

edel

mi

hie

rarc

hia

teh

át n

agyr

észt

„in

tern

aliz

álód

ik”,

és

míg

ko-

rább

an m

arká

nsa

n a

z or

szág

ok,

nag

yrég

iók

közö

tt j

elen

tm

eg,

addi

g a

glob

aliz

áció

ide

jén

mag

ukon

az

orsz

ágok

on,

vala

min

t az

ok a

lrég

ióin

bel

ül i

s er

ôsöd

ik.

A t

erm

elés

szá

-m

ára

az o

rszá

ghat

árok

im

már

sem

mit

nem

jele

nte

nek

, de

a st

atis

ztik

a –

min

t so

k m

ás e

gyéb

– m

ég m

indi

g or

szág

ok-

hoz

köt

ôdik

. Ez

az e

llen

tmon

dás

gáto

lja a

tud

omán

yos

ha-

ladá

st,

his

zen

nem

meg

fele

lô e

szkö

zökk

el f

egyv

erzi

fel

.Ez

ért

a n

emze

tköz

i po

ron

don

éle

s vi

ta d

úl a

glo

baliz

áció

jöve

dele

mpo

lari

záci

ós h

atás

a kö

rül.

Nem

fela

datu

nk

a sz

egén

ység

csö

kken

tése

és

a jö

vede

l-m

i kü

lön

bség

ek n

övek

edés

e kö

rül f

olyó

vit

a m

egle

het

ôsen

szél

es ir

odal

mán

ak b

emut

atás

a, d

e ut

alun

k ar

ra, h

ogy

mi-

közb

en t

anul

mán

yok

sora

mut

atta

ki,

hog

y a

glob

aliz

áció

korá

ban

a j

öved

elm

i kü

lön

bség

ek m

ind

orsz

ágok

köz

ött,

min

d az

okon

bel

ül n

ônek

, a g

loba

lizác

iópá

rti k

özga

zdas

ág-

tan

rag

aszk

odik

a k

ülön

bség

eket

elf

edô

átla

gokh

oz é

s ag

g-re

gátu

mok

hoz

. O

lyan

mûv

ek i

s sz

ület

nek

, am

elye

k a

sta-

tisz

tika

esz

közt

árát

kih

aszn

álva

cáf

oln

i lát

szan

ak a

növ

ek-

vô jö

vede

lmi

külö

nbs

égek

rôl s

zóló

állí

táso

kat.

A W

TO

, az

IMF

publ

ikác

ióin

túl

ily

enek

pél

dául

Sal

a-i-

Mar

tin

200

2-be

n í

ródo

tt m

unká

i. Ez

ekbe

n a

rra

a kö

vetk

ezte

tésr

e ju

t,h

ogy

1970

és

1998

köz

ött

az e

gyén

i jö

vede

lmi

külö

nbs

é-ge

k cs

ökke

nte

ka

vilá

gban

. En

nek

oka

, h

ogy

Kín

a ór

iási

ered

mén

yeke

t ér

t el

a s

zegé

nys

ég f

elsz

ámol

ása

teré

n.

Szá-

mít

ásai

ere

dmén

yéül

azt

kap

ta,

hog

y a

vilá

g fe

lsô

és a

lsó

jöve

delm

i öt

öde

közt

i kü

lön

bség

197

0 és

198

0 kö

zött

40-

szer

esrô

l 45

-szö

rösr

e n

ôtt,

utá

na

azon

ban

csö

kken

ni

kez-

dett

, íg

y 19

90-b

en 4

1-sz

eres

, 19

98-b

an p

edig

39-

szer

esvo

lt. (

Sala

-i-M

arti

n, 2

002/

b)

Am

int

az lá

that

ó, já

ték

foly

ik a

szá

mok

kal.

Sala

-i-M

ar-

tin

ugy

anis

az

egy

fôre

jut

ó G

DP

alap

ján

kép

zett

jöv

edel

-

81

2.3.

2. J

öved

elm

i diff

eren

ciál

ódás

Az

IMF

1997

-es

stat

iszt

ikáj

a sz

erin

t a

108

fejlô

dô o

rszá

gjö

vede

lmi á

tlag

a al

apjá

n k

épze

tt ö

tödö

ket

teki

ntv

e 19

65 é

s19

96 k

özöt

t az

als

ó jö

vede

lmi ö

tödb

e ta

rtoz

ó or

szág

ok s

zá-

ma

50-r

ôl 8

4-re

em

elke

dett

, m

íg a

fel

sô ö

tödb

e ta

rtoz

óké

5-rô

l 2-r

e cs

ökke

nt.

196

5 és

197

5 kö

zött

– a

mik

or a

z ál

la-

mila

g ve

zére

lt n

emze

tgaz

dasá

g-fe

jlesz

tô p

olit

ikák

fén

yko-

ruka

t él

ték

– en

yhe

kieg

yen

lítôd

ési

ten

den

cia

érvé

nye

sült

,ez

azo

nba

n a

nyo

lcva

nas

éve

ktôl

az

elle

nke

zôjé

be f

ordu

lt.

Nem

tap

aszt

alh

ató

kon

verg

enci

a a

fejlô

dô é

s fe

jlett

ors

zá-

gok

közö

tt s

em. (

IMF

1997

, 78–

81.)

Az

ENSZ

(199

9, 2

61.)

1999

-ben

arr

a az

ere

dmén

yre

juto

tt,

hog

y 19

80 é

s 19

98kö

zött

a f

ejle

tt (

„tri

ád”)

és

fejlô

dô o

rszá

gok

egy

fôre

jut

óG

DP-

jén

ek a

rán

ya 1

8-sz

oros

ról

21-s

zere

sre

nôt

t. M

iköz

-be

n t

öbb

min

t eg

ymill

iárd

em

ber

nyo

mor

og é

s to

vább

im

illiá

rdok

éln

ek a

lig v

alam

ivel

job

ban

, ad

dig

a Fo

rbes

Mag

azin

esz

erin

t 20

03-b

an m

ég 4

76,

2003

-ban

már

587

mill

iárd

os é

lt a

Föl

dön

, va

gyon

uk p

edig

egy

év

alat

t kö

zel

2 bi

llió

dollá

rral

nôt

t. G

azda

gság

uk f

elér

a F

öld

170

szeg

é-n

yebb

ors

zágá

nak

öss

zesí

tett

GD

P-jé

vel é

s a

vilá

g G

DP-

jé-

nek

4%

-áva

l. A

mill

iárd

osok

köz

el f

ele

az A

mer

ikai

Egy

e-sü

lt Á

llam

okba

n l

akik

. (C

hap

man

, 200

4)M

ilan

ovic

(19

99),

a V

ilágb

ank

mun

katá

rsa,

ház

tart

ási

stat

iszt

ikák

alap

ján

viz

sgál

ta m

eg a

sze

gén

ység

ala

kulá

sát

1988

-ban

és

1993

-ban

, 91

ors

zág

eset

ében

.56A

rra

juto

tt,

hog

y a

jöve

delm

i kü

lön

bség

ek n

ôtte

k (a

Gin

i-ko

effi

cien

s57

62,8

%-r

ól 6

6%-r

a n

ôtt,

am

i m

egle

het

ôsen

gyo

rs n

övek

e-dé

s). A

lega

lsó

5% é

s a

legf

elsô

5%

köz

ött

78-s

zere

srôl

114

-sz

eres

re n

ôtt

a jö

vede

lem

arán

y. M

ég e

nn

él i

s fo

nto

sabb

azon

ban

, hog

y cs

ak a

fels

ô 2

deci

lisbe

n n

ôtte

k, a

töb

bibe

nab

szol

út

érté

kben

csö

kken

tek

a jö

vede

lmek

.A

jöv

edel

mi

egye

nlô

tlen

sége

k és

az

absz

olú

t el

szeg

é-

80

A k

éple

tbôl

jól

lát

szik

, h

ogy

min

él n

agyo

bb a

sze

gén

yor

szág

lem

arad

ása,

an

nál

nag

yobb

üte

mbe

n k

ell

növ

eked

-n

ie m

ár c

sak

a lé

pést

artá

shoz

(az

absz

olút

jöv

edel

mi

kü-

lön

bség

vál

toza

tlan

ságá

hoz

) is

: h

a pé

ldáu

l az

ere

deti

jöv

e-de

lem

külö

nbs

ég s

zázs

zoro

s, a

kkor

a n

övek

edés

i üt

emkü

-lö

nbs

égn

ek s

zin

tén

szá

zszo

rosn

ak k

ell

len

nie

a s

zegé

ny

javá

ra,

hog

y ab

szol

út é

rték

ben

mér

t le

mar

adás

a n

e n

ôjön

.U

gyan

akko

r a

szeg

énye

bb o

rszá

g/jö

vede

lmi c

sopo

rt e

gy f

ô-re

jutó

jöve

delm

e a

gazd

agéh

oz m

érte

nm

inde

n o

lyan

ese

t-be

n n

ô (t

ehát

a r

elat

ív l

emar

adás

csö

kken

), am

ikor

a s

ze-

gén

yebb

ors

zág

növ

eked

ése

– bá

rmily

en k

is m

érté

kben

–m

egh

alad

ja a

gaz

daga

bb o

rszá

gét.

A

sta

tisz

tiká

val

tört

énô

játs

zado

zásn

ak t

ehát

tág

ter

eva

n (

v.ö.

3.

eset

tan

ulm

ány)

, íg

y az

ada

tok

feld

olgo

zása

és

érté

kelé

se a

z el

emzô

sza

kmai

tud

ásán

ak, i

lletv

e sz

emél

yes

meg

gyôz

ôdés

ének

is fü

ggvé

nye

. Ezé

rt k

apas

zkod

ót n

em e

l-sô

sorb

an a

szá

mok

, h

anem

a m

ech

aniz

mus

ok e

lem

zése

adh

at.

Tek

intv

e, h

ogy

az á

llam

ok j

ólét

i ki

adás

ai l

eépü

lô-

ben

van

nak

(min

t az

t a

deze

tati

záci

óról

szó

ló fe

jeze

tben

az

1. tá

bláz

at s

egít

ségé

vel s

zem

lélt

ettü

k), a

ver

sen

ykép

essé

g a

költ

sége

k –

ben

ne

a m

unka

erôk

ölts

ég, v

alam

int

a pr

ofit

adó

– le

szor

ítás

át fe

ltét

elez

i. Íg

y a

„lec

soro

g a

jólé

t”-e

lmél

et h

ir-

detô

i cs

ak a

mun

kahe

lyte

rem

tés

jólé

tnöv

elô

hatá

sáva

l ér

-ve

lhet

nek

. Ez

pedi

g, m

int

látt

uk, t

öbb

okbó

l sem

igaz

: egy

-ré

szt

a te

rmel

ésbe

n b

izto

s m

egél

heté

st l

elôk

szá

ma

és a

rá-

nya

cs

ökke

nô,

m

ásré

szt

a m

unka

váll

alói

jö

vede

lmek

emel

kedé

se n

em t

art

lépé

st a

gaz

dags

ág á

ltal

ános

növ

eke-

désé

vel

(a b

érek

ará

nya

a G

DP-

ben

ált

alán

osan

csö

kken

!),

harm

adré

szt

a m

unka

körü

lmén

yek

vált

ozás

a az

éle

tkör

ül-

mén

yek

rom

lásá

t er

edm

énye

zi (

lásd

a 2

.2.

feje

zete

t).

2.4.

A g

loba

lizác

ió id

eoló

giai

és

kult

urá

lis h

atás

ai

A t

ársa

dalm

i vis

zon

yok

alap

vetô

en b

efol

yáso

lják,

sôt

meg

-h

atár

ozzá

k az

ur

alko

dó

eszm

éket

, et

ikai

n

orm

ákat

, az

egés

z ku

ltúr

át,

ezér

t je

llegü

k tü

kröz

i a

társ

adal

om á

llapo

-tá

t.

A

ma

ural

kodó

es

zmei

ár

amla

tok

nem

vá

lnak

a

glob

aliz

áció

dic

sôsé

gére

.

83

mi

ötöd

ökke

l sz

ámol

, am

ely

mód

szer

pro

blem

atik

ussá

gát

rész

ben

ô i

s el

ism

eri

(az

ötöd

ökön

bel

üli

diff

eren

ciák

vál

-to

zása

i re

jtve

mar

adn

ak).

Val

óság

köze

libb

képe

t n

yújt

ana

a ti

zede

kkel

tör

tén

ô sz

ámol

ás.

Ugy

anak

kor

Sala

-i-M

arti

nn

em r

efle

ktál

Mila

nov

ic f

ent

említ

ett

(és

álta

la i

s is

mer

t)m

unká

jára

. T

ováb

bá,

ami

a jö

vede

lmi

külö

nbs

égek

csö

k-ke

nés

ét i

lleti

: m

ég S

ala-

i-M

arti

n s

zám

ítás

ai i

s ar

ra m

uta

t-n

ak,

hogy

a g

loba

lizác

ió k

itel

jese

désé

t ho

zó k

ilen

cven

esév

ekbe

n le

lass

ult

– h

a vo

lt –

a jö

vede

lmi d

iffer

enci

ák c

sök-

ken

ése.

Azt

sem

sza

bad

elfe

lejt

enün

k, h

ogy

a gl

obal

izác

iós

bere

nde

zked

és é

ppen

a k

ilen

cven

es é

vek

más

odik

fel

ére

bon

tako

zott

ki

(gon

dolju

nk

péld

ául

arra

, h

ogy

a sz

egén

y-sé

g cs

ak 1

996-

ig c

sökk

ent)

. Lé

tezi

k az

onba

n e

gy á

ltal

ános

abb

prob

lém

a is

: fel

zárk

ó-zá

st j

elen

t-e

az,

ha a

sze

gén

yek

jöve

delm

e a

gazd

agok

jö-

vede

lmén

ek n

agyo

bb h

ánya

dát

tesz

i ki

, m

iköz

ben

a j

öve-

delm

eik

közö

tti

absz

olú

t kü

lön

bség

nô?

Már

pedi

g a

vilá

g-ba

n a

legj

obb

eset

ben

is e

z a

hel

yzet

: a g

azda

gok

jöve

delm

en

ô, a

mel

ynek

abs

zolú

t kü

lön

bség

növ

elô

hat

ását

a s

zegé

-n

yebb

ors

zágo

k cs

ak k

imag

asló

an n

agy

növ

eked

ési

ütem

-m

el t

udn

ák e

llen

súly

ozn

i. H

a ké

t or

szág

/jöve

delm

i cso

port

egy

fôre

jutó

jöve

delm

eaz

onos

üte

mbe

n n

ô, a

kkor

a k

öztü

k lé

vô t

ávol

ság

absz

olút

mér

téke

is

ugya

nily

en a

rán

yban

nô.

Min

él s

zegé

nye

bb e

gyor

szág

/jöve

delm

i cs

opor

t, a

nn

ál n

agyo

bb ü

tem

et k

elle

ne

prod

ukál

nia

ah

hoz

, h

ogy

a ga

zdag

ors

zág/

jöve

delm

i cs

o-po

rt a

kár

csak

1 s

záza

léko

s n

övek

edés

ével

is lé

pést

tar

tson

a kö

ztük

lév

ô kü

lön

bség

abs

zolú

t m

érté

ke t

ekin

teté

ben

.A

z ab

szol

út t

ávol

ság

akko

r st

agn

ál v

agy

csök

ken

, h

a a

két

orsz

ág j

öved

elem

növ

eked

ési

ütem

e kö

zti

arán

y eg

yen

lôva

gy n

agyo

bb,

min

t a

fejle

tt é

s a

fejle

tlen

ors

zág

jöve

del-

mén

ek a

rán

ya. V

agyi

s ab

ban

az

eset

ben

, ha

a x/a

y =

y/x

,

ahol

y=

a g

azda

gabb

ors

zág

jöve

delm

ex=

a s

zegé

nye

bb o

rszá

g jö

vede

lme

a y=

a g

azda

gabb

ors

zág

növ

eked

ési

ütem

ea x

= a

sze

gén

yebb

ors

zág

növ

eked

ési

ütem

e

82

58A

z am

erik

ai h

egem

ónia

fogy

aszt

ói é

letf

orm

akén

t va

ló m

egva

lósu

lá-

sát

P. J.

Tay

lor

mun

káss

ágár

a tá

mas

zkod

va b

ôveb

ben

kife

jti S

zige

ti, 2

005.

59Sz

iget

i (20

05, A

ppen

dix)

kim

utat

ja, h

ogy

az in

divi

dual

izác

ió a

játé

k-el

mél

et t

ársa

dalo

mra

alk

alm

azás

ából

szü

lete

tt a

poló

gia,

am

elyn

ek c

élja

ako

nkur

enci

a el

foga

dtat

ása

és a

tár

sada

lmi e

gyen

lôtl

ensé

gek

igaz

olás

a.

az é

rtel

embe

n f

elfo

gott

„eg

ység

esü

lés”

az

embe

risé

g eg

ye-

tem

es k

ult

úrá

ján

ak k

íván

atos

fejlô

dési

irán

ya. A

glo

baliz

á-ci

ó az

onba

n n

em e

zt,

han

em a

fog

yasz

tásn

ak (

prof

itn

ak)

alár

ende

lt –

a f

olya

mat

vez

etô

orsz

ágán

ak k

itün

tete

tt h

e-ly

e m

iatt

„am

erik

aniz

áltn

ak”

is n

evez

ett

– ku

ltúr

a be

foly

á-sá

t je

len

tô h

omog

eniz

áció

thoz

za m

agáv

al. E

gyré

szt

a sz

ûk

elit

szám

ára

ren

delk

ezés

re á

lló e

gyet

emes

kul

túrá

n b

elül

isjó

rész

t cs

ak a

hie

rarc

hik

us v

ilágr

end

szám

ukr

a kí

nál

t el

ô-n

yeit

meg

test

esít

ô ré

szét

en

gedi

érv

énye

süln

i és

fej

lôdn

i,m

ásré

szt

a tö

meg

ek s

zám

ára

kizá

róla

g ol

yan

„ku

ltúr

át”

kí-

nál

, am

i pr

ofit

rea

lizál

ásár

a al

kalm

as f

ogya

sztá

st g

ener

ál.

(Az

ettô

l el

térô

kul

túra

elem

ek e

lôál

lítás

uk a

nya

gi v

onza

tam

iatt

kív

ül e

snek

a g

loba

lizác

ió –

a p

iac

– te

rüle

tén

.)A

fog

yasz

tási

ala

pon

hom

ogen

izál

t él

etm

ód k

ultú

rája

aku

ltu

rála

tlan

ság,

az

info

rmác

iódö

mpi

ngb

ôl s

arja

dó t

uda

t-la

nsá

g, a

(pén

zért

) min

den

ki s

zám

ára

nyi

tott

és

válla

lkoz

á-si

ter

eppé

vál

t ok

tatá

s/ké

pzés

szü

lte

álm

ûve

ltsé

g.

2.4.

3. N

acio

nal

izm

us

A „

nem

zeti

egy

üvé

tart

ozás

” es

zméj

e lá

tszó

lag

az i

ndi

vi-

dual

izác

ió é

s h

omog

eniz

áció

ele

mbe

rtel

enít

ô vo

ltár

a ad

ott

vála

sz: a

z em

bere

k te

rmés

zete

s vá

gyát

feje

zi k

i a k

özös

ség

és m

egsz

okot

t él

etm

ódju

k, k

edve

lt k

ult

úrá

juk

meg

óvás

air

ánt.

E k

étsé

gtel

enül

hat

ó „e

llen

reak

ción

” tú

l az

onba

n a

nac

ion

aliz

mus

nak

nag

yon

is

anya

gi a

lapj

ai v

ann

ak a

tôk

eur

alm

át k

itel

jesí

tô g

loba

lizác

ióba

n:

egyá

ltal

án n

em v

élet

-le

n,

hog

y a

fen

nál

ló r

end

a „n

emze

ti”,

és

nem

az

oszt

ály-

hely

zet

szer

inti

öss

zeta

rtoz

ás t

udat

ának

sul

ykol

ásár

a es

-kü

dött

fel

. A

mu

nka

válla

lókr

a n

ehez

edô

foko

zott

nyo

más

az o

sz-

tály

elle

nté

tek

kiél

ezôd

ésév

el,

az a

lullé

vôk

elle

nál

lásá

nak

erôs

ödés

ével

jár

. Ez

t h

ivat

otta

k le

szer

eln

i/eln

yom

ni

a de

-m

okra

tiku

s in

tézm

énye

k (p

éldá

ul s

zaks

zerv

ezet

ek)

lebo

n-

tásá

ra, a

z el

nyo

mó

szer

vek

bôví

tésé

re é

s h

atás

körü

k er

ôsí-

tésé

re,

a le

gkül

önbö

zôbb

elle

nôr

zési

mec

han

izm

usok

fej

-le

szté

sre

irán

yuló

ál

lam

i in

tézk

edés

ek,

vala

min

t a

dem

agóg

, az

osz

tály

elle

nté

teke

t va

lam

ifél

e „ö

sszn

emze

ti”

85

2.4.

1. I

ndi

vidu

aliz

áció

A g

loba

lizác

ió g

azda

ságt

ana

a lib

eral

izác

ió-d

ereg

ulá

ció-

pri-

vati

záci

óh

árm

asáv

al í

rhat

ó le

. Eh

hez

nem

jár

ulh

at m

áser

kölc

stan

és

vilá

gnéz

et,

min

t az

in

divi

dual

izm

us.

Ott

,ah

ol „

nin

cs á

llam

, n

incs

sza

bály

ozás

és

bárk

i bá

rmit

te-

het

”, a

z eg

yén

en m

úlik

saj

át s

orsa

. V

égsô

sor

on a

z in

divi

-du

aliz

áció

t ál

lítja

ele

mzé

se k

özép

pon

tjáb

a a

vilá

gren

dsze

r-is

kola

is,

am

ikor

a „

kert

váro

si k

özép

oszt

ály”

kén

yelm

et,

tága

sság

ot,

mag

ánél

etet

és

csel

ekvé

si s

zaba

dság

ot p

refe

rá-

ló

élet

mód

jába

n

látj

a ko

run

k h

egem

ónia

gyak

orlá

sán

akku

ltur

ális

esz

közé

t.58

Az

indi

vidu

um e

szm

éje

zsen

iális

: gyö

kere

az

önim

ádat

-n

ak, k

orlá

tlan

ön

biza

lom

nak

és

gátl

ásta

lan

ságn

ak é

ppúg

y,m

int

a h

atár

tala

n ö

nvá

dnak

, ki

shit

ûség

nek

és

gátl

ások

-n

ak.

Ezál

tal

egys

zerr

e tö

lti

be (

1.)

a „t

ôkés

eré

ny”

(a

felf

e-lé

tör

ekvé

s);

(2.)

a jó

léti

(„p

ater

nal

ista

”) á

llam

leb

ontá

sa;

és (

3.)

a fe

nn

álló

vis

zon

yokk

al s

zem

ben

i tü

rele

m p

ropa

-ga

ndi

stáj

ának

sze

repé

t, m

iköz

ben

(4.

)re

mek

ül e

llen

sú-

lyoz

za a

nac

ion

aliz

mu

sban

meg

bújó

köz

össé

gisé

g ka

pita

-liz

mu

selle

nes

élé

t.59

Az

indi

vidu

aliz

áció

áth

atja

az

egés

z tá

rsad

alm

at,

a te

r-m

elés

t és

a m

agán

élet

et e

gyar

ánt.

Meg

jele

nik

a m

unka

he-

lyi p

ozíc

ióh

arco

kban

, a k

erít

ésse

l véd

ett

„elit

” la

kóte

lepe

k-be

n, a

z is

kolá

k és

a s

zülô

k ka

pcso

latá

ban

, a t

ársa

dalm

i ba-

jok

orvo

slás

át

célz

ó,

jóh

isze

mû

ál

lam

polg

árok

ál

tal

mûk

ödte

tett

civ

il sz

erve

zôdé

sek

gyak

orla

tába

n s

tb.

2.4.

2. H

omog

eniz

áció

A k

orsz

erû

tech

nik

ák k

özel

ebb

hoz

zák

egym

ásh

oz a

kü-

lön

bözô

kul

túrá

kat,

leh

etôv

é te

szik

egy

más

t m

egte

rmék

e-n

yítô

fejlô

désü

ket,

ötv

özôd

ésük

et, t

iszt

ulás

ukat

. Az

ebbe

n

84

(200

4 vé

gén

épp

ensé

ggel

mér

gezô

) im

port

anya

gtól

vol

t pi

ros.

„A

kül

föl-

di a

hib

ás”

beve

tt é

rték

ítél

etét

nem

csak

azé

rt n

ehéz

átt

örn

i, m

ert

mé-

lyen

gyö

kere

dzik

, h

anem

mer

t a

hel

yi t

ôkés

érd

ekek

ált

al f

enn

tart

ott

„tud

atip

ar”

nem

en

gedi

.

60N

api

hír

az

írot

t és

ele

ktro

nik

us m

édiá

ban

, h

ogya

n m

arad

ela

d-h

atat

lan

a m

agya

r to

jást

erm

elôk

, bor

ászo

k, t

exti

lese

k ár

uja

a „r

ossz

abb

min

ôség

û és

/vag

y dö

mpi

ngá

ron

ér

téke

sítô

” kü

lföl

di

kon

kure

nci

ával

szem

ben

. M

ég a

z se

m h

at a

fel

ism

erés

ere

jéve

l, h

ogy

a m

agya

r pa

prik

an

em m

agya

r te

rmék

tôl,

han

em a

mag

yar

term

elôk

ált

al b

elek

ever

t

(5)A

tra

nsz

nac

ion

ális

cég

ek –

haz

ai p

ártf

ogói

k el

en-

gedh

etet

len

seg

édle

téve

l –

átve

szik

a t

erm

elés

és

ah

étkö

znap

ok t

erri

tóri

umai

t, h

ozzá

k a

mag

uk k

ul-

túrá

ját,

leép

ítik

a m

egsz

okot

t vi

szon

yoka

t (m

unka

-h

elye

ket,

szo

káso

kat

stb.

). M

un

kást

és

haza

i tô

két

tehá

t –

láts

zóla

g –

ugy

anaz

gyö

tri:

a t

ran

szn

acio

ná-

lis v

álla

lat.

(6

)Haz

ai t

ôkés

és

haz

ai m

unká

s te

hát

egy

csó

nak

ban

evez

: köz

ös ü

gyü

k „a

nem

zet”

meg

men

tése

, fel

virá

-go

ztat

ása.

A n

emze

tfog

alom

léta

lapj

át e

rôsí

ti a

z ön

meg

külö

nbö

z-te

tés,

am

ely

szin

te

elke

rülh

etet

len

ül

rass

zizm

usb

a (c

i-gá

nye

llen

essé

gbe,

an

tisz

emit

izm

usb

a st

b.)

tork

ollik

. M

ásn

épek

len

ézés

ével

ugy

anis

a s

aját

nem

zett

ársa

i ál

tal

(is)

meg

nyo

mor

ítot

t tö

meg

ek a

„n

em é

n v

agyo

k a

legu

tols

ó”ké

tes

viga

száb

an r

észe

sülh

etn

ek.

A g

loba

lizác

ió p

arad

oxon

ja, h

ogy

éppe

n a

vilá

g vi

rtu

ális

„öss

zesz

ûkü

lése

”, a

z in

form

áció

és

a ku

ltú

ra s

zaba

d ár

am-

lásá

nak

tec

hnik

ai é

rtel

embe

n k

orlá

tlan

leh

etôs

ége

idej

éner

ôsöd

nek

fel a

nac

ion

alis

ta e

szm

ék.B

ár a

hie

rarc

hiz

ált

vi-

lágg

azda

ság

körü

lmén

yei

és

az

arra

ép

ülô

impe

rial

ista

amer

ikai

pol

itik

a m

elle

tt a

„n

emze

ti”

har

c bi

zon

yos

ese-

tekb

en m

ég a

z el

nyo

mot

t n

épek

et s

zolg

álh

atja

(lá

sd p

él-

dául

Ira

k h

elyz

etét

), a

nac

ion

aliz

mus

esz

méj

e ko

run

kban

több

é n

em p

rogr

essz

ív. É

ppen

azo

kat

az a

lapv

etô

gazd

asá-

gi é

s tá

rsad

alm

i pr

oblé

mák

at r

ejti

el

ugya

nis

(n

evez

etes

ena

prof

itm

otív

um

em

bere

llen

essé

gét,

vala

min

t tô

ketu

lajd

o-n

osok

és

mu

nka

válla

lók

elle

nté

tét)

, am

elye

k fe

lold

ása

nél

-kü

l a

glob

ális

pro

blém

ák n

em o

rvos

olh

atók

. Ez

ek p

edig

atô

kefe

lhal

moz

ás t

örvé

nys

zerû

sége

inél

fog

va o

lyan

ok, h

ogy

ha

nem

old

ják

meg

ôke

t, e

szka

láló

dnak

.

87

érde

k sz

ônye

ge a

lá s

eper

ni

hiv

atot

t sz

élsô

jobb

olda

li er

ôk.

Ezér

t –

para

doxn

ak t

ûnô

mód

on –

a n

acio

nal

izm

us

éppe

na

ren

dsze

r fe

nn

tart

ásáb

an

legi

nká

bb

érde

kelt

, és

az

ért

min

den

re k

épes

legn

agyo

bb t

ôkék

cél

jait

szo

lgál

ja.A

tu

da-

ti e

lnyo

más

seg

íti,

sôt,

jóré

szt

ki is

vál

tja

a fiz

ikai

t.A

nac

ion

alis

ta é

s az

azo

n k

önn

yen

kic

sírá

zó f

asis

ztoi

dte

nde

nci

ák t

ápta

laja

az

a té

ny,

hog

y a

tôke

kon

cen

trác

ión

emcs

ak a

mu

nka

válla

lóka

t, h

anem

a k

iseb

b tô

kéke

t is

sújt

ja:

a n

agyv

álla

lato

k ko

nku

ren

ciáj

a m

aga

alá

gyûr

i a

kis-

és

köze

pes

válla

lato

kat.

Az

ebbô

l köv

etke

zô t

udat

i tor

-zu

lás

logi

kai

men

ete

a kö

vetk

ezô:

(1)A

kis

- és

köz

epes

tôk

ék s

züks

égsz

erûe

n „

nem

zeti

”(a

zaz

nem

nem

zetk

özi

mér

etek

ben

tev

éken

yked

ô,n

em t

ran

szn

acio

nál

is)

válla

lato

k. A

nag

ytôk

ék p

e-di

g re

nds

zeri

nt

külf

öldi

ek,

tran

szn

acio

nál

isok

. Ek

-ké

ppen

a k

is-

és n

agyt

ôke

közt

i ha

rc a

„n

emze

tiko

ntr

a kü

lföld

i”,

„haz

ai k

ontr

a tr

ansz

nac

ion

ális

”el

len

tétp

ár le

pléb

en je

len

ik m

eg.

(2)A

kül

föld

i tôk

ével

sze

mbe

ni e

llen

érzé

st c

sak

foko

z-za

a p

iacs

zerz

ését

leh

etôv

é te

vô,

és a

hoz

zá g

azda

-sá

gi-p

olit

ikai

szá

lakk

al k

ötôd

ô ha

zai e

lit (

a ko

mpr

á-do

r bu

rzso

ázia

)ga

zdag

odás

a, p

ozíc

ión

yeré

se.

(3)A

kon

kure

nci

a el

nyo

mó

hatá

sa t

ehát

nem

ált

alá-

ban

a t

ôke,

han

em a

nag

y/kü

lföld

i tô

ke (

és h

azai

kisz

olgá

lói,

a „h

azaá

ruló

k”)

jelle

mzô

jeké

nt

tuda

to-

sul.

Érth

etô,

his

zen

an

nak

tev

éken

ység

e so

rán

ke-

letk

ezn

ek a

leg

nag

yobb

, leg

szem

betû

nôb

b tá

rsad

al-

mi,

körn

yeze

ti, e

rköl

csi

káro

k és

tor

zulá

sok.

(4)H

a a

nag

y/kü

lföl

di t

ôke

és h

elyi

kis

zolg

álói

oko

zzák

a ká

roka

t, a

kkor

a k

iseb

b/h

azai

tôk

ékke

l n

incs

baj

,an

nál

is

inká

bb,

min

thog

y ez

ek i

gen

hev

esen

tilt

a-ko

znak

az e

lôbb

iek

(val

ójáb

an c

sak

a ko

nku

ren

cia)

dikt

átum

a el

len

.60

86

62Fo

urie

r: T

héor

ie d

es q

uat

re m

ouve

men

ts.

Idéz

i: M

arx–

Enge

ls(1

845)

, 195

.61

Errô

l lá

sd b

ôveb

ben

a I

I. r

ész

4.1.

fej

ezet

ét.

2.4.

5. I

rrac

ion

aliz

mu

sok

A m

ind

kult

urál

isan

, min

d kö

zöss

égei

k ál

tal

mag

ukra

ha-

gyot

t tö

meg

ek é

leté

be t

ömeg

ével

nyo

mul

nak

be

az i

rrac

io-

nál

is e

szm

ék.

Erre

íté

li ôk

et a

z, h

ogy

prob

lém

áikr

a n

emle

lnek

rac

ion

ális

meg

oldá

soka

t, v

alam

int

hog

y az

irr

acio

-n

aliz

mus

ok a

bef

olyá

solá

s és

fog

yasz

tás

kiap

adh

atat

lan

tárh

ázát

kín

áljá

k. E

zért

a g

loba

lizác

ióba

n l

endü

lete

t ve

sz(é

s ál

lam

i esz

közö

kkel

is t

ámog

atot

t) a

legk

ülön

félé

bb v

al-

láso

k, s

zekt

ák, b

abon

ák t

erje

dése

, a v

alós

ele

mek

mel

lett

ah

amis

ak t

ömeg

ét k

ínál

ó te

rmés

zetg

yógy

ásza

t, a

psz

ich

étgy

ötrô

vis

zon

yok

közö

tt k

elen

dô le

lki g

yógy

mód

ok, a

rom

-ló

nép

egés

zség

mel

lett

jog

os é

rdek

lôdé

st k

eltô

leg

külö

nfé

-lé

bb f

izik

ai-v

egyi

„cs

odas

zere

k”,

a sz

órak

ozta

tásb

an a

sci

-fi

, a

hor

ror

stb.

Min

dez

köve

tkez

mén

ye,

de e

gybe

n h

até-

kon

y tá

mas

za

is

a tá

rsad

alom

filoz

ófia

ra

ngj

ára

emel

tir

raci

onal

izm

uso

knak

, min

t am

ilyen

a f

ent

tárg

yalt

nac

io-

nal

izm

us,

rass

zizm

us,

indi

vidu

aliz

mus

vag

y a

nem

ekrô

lal

koto

tt t

orz

elm

élet

ek.

2.4.

6. E

man

cipá

latl

ansá

g

A g

loba

lizác

ióba

n k

iéle

zôdn

ek a

kap

ital

izm

us t

ársa

dalm

iel

len

tmon

dása

i, am

elye

k a

hie

rarc

hiz

ált

társ

adal

mat

jel

-le

mzô

iga

zság

tala

nsá

gok,

em

anci

pála

tlan

ságo

k to

vább

élé-

sén

ek,

sôt

erôs

ödés

ének

kedv

ezn

ek.

Enn

ek e

gyik

vet

ület

ea

nem

i em

anci

páci

ó, a

mi a

zon

ban

kit

ünte

tett

hel

yet

fogl

alel

az

eman

cipá

latl

ansá

gok

sorá

ban

. Fo

urie

r-ve

l sz

ólva

: a

nem

ek v

iszo

nya

min

den

tör

tén

elm

i ko

rt j

elle

mez

, íg

y „a

nôk

em

anci

páci

óján

ak f

oka

az á

ltal

ános

em

anci

páci

ó te

r-m

észe

tes

mér

ôje”

.62Ez

ért

ezze

l a

kérd

ésse

l be

hat

óbba

nfo

glal

kozu

nk.

Az

eman

cipá

ció

prob

lém

ája

nem

újk

elet

û, d

e a

glob

ali-

záci

óval

szé

lese

dik,

mél

yül

és ú

jabb

dim

enzi

ókat

nye

r.C

agat

ay (

2001

) ki

mut

atta

, h

ogy

a ke

resk

edel

emlib

eral

izá- 89

2.4.

4. A

hár

om é

dest

estv

ér

Indi

vidu

aliz

mu

s, h

omog

eniz

áció

és n

acio

nal

izm

us

elle

n-

téte

s, m

égis

szo

rosa

n ö

ssze

tart

ozó

foga

lmak

. Ros

sz t

estv

é-re

k, m

ert

ugya

n e

gym

ásh

oz k

öti

ôket

a k

özös

ok,

am

iben

gyök

erez

nek

, még

is u

nos

-un

tala

n k

ényt

elen

ek ö

ssze

csap

ni

egym

ássa

l. A

z ál

talá

nos

em

beri

ért

ékek

, am

elye

k az

in

divi

dual

iz-

mus

, a h

omog

eniz

áció

és

a n

acio

nal

izm

us a

lapj

át k

épez

ik,

az e

gyén

iség

,a k

özös

ségi

ség

és a

z eg

yete

mes

ku

ltú

ra. E

há-

rom

foga

lom

köl

csön

ösen

felt

étel

ezi e

gym

ást

és h

arm

óniá

-ba

n á

ll eg

ymás

sal.

Nem

úgy

, min

t m

ai, k

énys

zerz

ubbo

nyt

kapo

tt v

álto

zata

ik.

Az

egyé

nis

éget

, a

közö

sség

iség

et é

s az

egye

tem

es k

ultú

rát

ugya

nis

les

zûkí

ti é

s m

egn

yom

orít

ja a

vilá

gon

ura

lkod

ó tá

rsad

alm

i-ga

zdas

ági

ren

dsze

r: a

z eg

ész

társ

adal

mi

létr

e ki

terj

edô

álta

lán

os á

rute

rmel

és,

a tr

ansz

-n

acio

nál

is f

orm

át ö

ltöt

t ka

pita

lizm

us.

A „

min

den

ki h

arca

min

den

ki e

llen

” vi

lága

, ah

ol a

z ön

zés

ural

kodi

k. N

incs

he-

lye

szol

idar

itás

nak

az

embe

risé

g eg

észé

vel,

gon

djai

val,

tör-

tén

elm

ével

, m

ert

a ve

zérl

ô el

v a

prof

it.

Ah

ogy

a pi

acon

is

elbu

kik

az a

vál

lala

t, a

mel

yik

nem

saj

át t

ôkéj

ének

meg

fe-

lelô

ért

ékes

ülés

ét t

artj

a sz

em e

lôtt

, úg

y az

egy

etem

es k

ö-zö

sség

i cs

elek

vés

is h

alál

ra v

an í

télv

e a

piac

on e

gym

ássa

lko

nku

ráló

em

bere

k, n

emze

tek

vilá

gába

n.

Ah

hoz

, hog

y a

sokf

élek

éppe

n m

egn

yom

orít

ott

embe

rek

(a v

ilág

soks

zín

û, v

álto

zato

s fo

rmáj

ú és

szé

tszó

rt m

unká

s-os

ztál

ya) t

ömeg

esen

felis

mer

jék

e to

rzul

ást,

és

ez h

aszn

uk-

ra i

s le

gyen

, er

ôs p

olit

ikai

aka

ratr

a és

sze

rvez

etts

égre

van

szük

ség.

61A

kön

yv I

I. r

észé

ben

bem

utat

ott

glob

aliz

áció

val

szem

ben

i el

len

állá

s e

teki

nte

tben

tal

án n

émi

rem

ényr

e ad

okot

: a

vilá

g n

épei

az

egyé

nis

égek

ezre

inek

ön

felá

ldoz

óm

unká

jáva

l, az

egy

etem

es t

udá

sra

tám

aszk

odva

a g

loba

li-zá

ciók

riti

kai

moz

galm

ak ö

ssze

fogá

sán

akút

ját

járj

ák.

88

ban

tar

tásá

ért

sen

ki s

em b

ûnh

ôdik

jobb

an, m

int

a fé

rfi.”

–ál

lapí

tott

a m

eg l

assa

n k

ét é

vszá

zada

Fou

rier

.)Eg

yre

nds

zer,

a g

lobá

lis k

apit

aliz

mus

felé

pítm

ényi

alk

o-tó

elem

eiké

nt

a m

oder

n e

man

cipa

tóri

kus,

a k

onze

rvat

ívpa

tria

rchá

lisés

a m

oder

n p

atri

arch

ális

foly

amat

ok s

zoro

-sa

n ö

ssze

függ

nek

egy

más

sal é

s m

ás t

árgy

alt

alko

tóel

emek

-ke

l is.

Pél

dául

úgy

, hog

y –

amin

t az

t Sz

iget

i (20

05, 4

8. )

ism

egál

lapí

tja

– a

kon

zerv

atív

csa

láde

szm

ény

a fé

rfi

és n

ôibé

rek

közt

i ol

ló t

águl

ása

irán

yába

hat

. V

izsg

álju

k m

eg a

hár

om f

olya

mat

ot k

özel

ebbr

ôl.

A m

oder

n e

man

cipa

tóri

kus

foly

amat

: a

nôi

fog

lalk

ozta

tás

A n

ôi m

unka

erô

olcs

óbb

és jo

bban

feg

yelm

ezh

etô,

am

i in

-do

kolja

a n

ôk fo

kozo

tt b

evon

ását

a m

un

kaer

ôpia

cra.

Jel

enkö

rülm

énye

k kö

zött

azo

nba

n e

z n

em f

elsz

abad

ulás

t, h

a-n

em t

erh

eik

növ

eked

ését

hoz

za m

agáv

al a

köv

etke

zôk

sze-

rin

t. E

gyré

szt

külö

nös

en k

edve

lt fo

glal

kozt

atás

i for

ma

szá-

muk

ra a

rés

zmun

kaid

ôs é

s/va

gy t

ávm

unka

, am

i an

nak

elis

mer

ését

jele

nti

, hog

y a

csal

ád (a

ház

tart

ás, a

gye

rmek

ekés

a f

érfi

) kö

rüli

teen

dôk

tová

bbra

is

ráju

k h

árul

nak

. Tud

-ju

k az

onba

n, h

ogy

a ré

sz-

és t

ávm

unká

sokt

ól m

egkö

vete

ltm

un

kam

enn

yisé

g te

nde

nci

ája

szin

tén

n

övek

vô

(lás

d2.

2.4.

fej

ezet

). M

ásré

szt

a te

ljes

mun

kaid

ôs n

ôi fo

glal

koz-

tatá

s sa

játo

s pa

rado

xon

tta

kar,

am

elyn

ek a

nya

gi a

lapj

a,h

ogy

a kö

ltsé

gcsö

kken

tésb

en é

rdek

elt

mun

kált

atók

a n

ôim

unka

erô

elôn

yeit

(ol

csós

ág,

fegy

elm

ezh

etôs

ég,

ügye

sség

)a

férf

i m

unka

erô

elôn

yeiv

el (

a ta

rtal

ékse

reg

nyo

más

a al

att

max

imál

is, s

ôt t

úlm

unká

ra v

aló

haj

lan

dósá

g) k

íván

ják

öt-

vözn

i. Ez

ért

a fi

atal

, fü

gget

len

, bá

rmik

or é

s bá

rmed

dig

had

ra fo

ghat

ó (g

yerm

ekte

len

, vag

y a

gyer

mek

ekke

l kap

cso-

lato

s id

ôigé

nye

s fe

lada

toka

t m

ásra

h

árít

ani

képe

s)

nôi

mun

kaer

ôt r

észe

síti

k el

ônyb

en –

vag

yis

„a f

érfi

as n

ôket

”.A

nôi

mu

nka

erô

alka

lmaz

ása

a gl

obal

izác

ióba

n t

ehát

nem

a „n

ôisé

g” te

ljess

égén

ek k

ibon

tako

zásá

t, h

anem

épp

en a

n-

nak

kor

láto

zásá

t je

len

ti:

láts

zóla

g/fo

rmai

lag

eman

cipá

ció,

való

jába

n n

em a

z. E

gyen

ran

gúsá

g h

elye

tt ö

nfe

ladá

s.

A „

nô”

tov

ábbr

a is

ki

van

szo

rítv

a a

mu

nka

vilá

gábó

l. 91

ció

foko

zza

a n

emek

köz

ötti

egy

enlô

tlen

sége

t, m

ivel

asz

abad

kere

sked

elem

pol

ariz

áció

s h

atás

a fo

kozo

ttan

súj

tja

az e

leve

ros

szab

b h

elyz

etbe

n lé

vô n

ôket

. Ôk

ugya

nis

gya

k-ra

n k

orlá

tozo

ttak

a jö

vede

lem

fel

etti

ren

delk

ezés

ben

, ese

t-le

g el

van

nak

tilt

va a

pén

zker

eset

tôl,

vagy

a k

onku

ren

cia

álta

l el

sôso

rban

éri

nte

tt c

salá

di é

s ki

sgaz

dasá

gokb

an d

ol-

gozn

ak,

kevé

sbé

isko

lázo

ttak

stb

. A

glo

baliz

áció

vis

zon

yai

közö

tt t

ehát

a n

ôk h

elyz

ete

még

a m

unka

válla

lóko

n b

elül

is a

leg

ross

zabb

ak k

özé

tart

ozik

.A

glo

baliz

áció

ban

a t

ôke

hat

alm

as,

elôl

e ad

dig

jósz

eré-

vel e

lzár

t te

rüle

teke

t so

rol b

e m

aga

alá.

Ezá

ltal

lass

an m

in-

den

áru

vá v

álik

, a

társ

adal

om r

ende

lkez

ésér

e ál

ló t

elje

sm

unka

idôa

lap

hel

yett

a g

azdá

lkod

ás t

árgy

a pe

dig

a sz

üksé

-ge

s m

unka

idôr

e (a

„kö

ltsé

gekr

e”)

korl

átoz

ódik

. A

mun

ka-

erô

is c

sak

min

t en

nek

a s

züks

éges

mun

kán

ak a

szo

lgál

ta-

tója

, s

nem

min

t a

legf

ôbb

term

elôe

rô j

átsz

ik s

zere

pet.

A t

ôke

a m

unka

erô

újra

term

elés

éhez

szü

kség

es m

unka

-id

ôvel

gaz

dálk

odik

, de

ekö

zben

a m

unká

s (a

tár

sada

lom

)te

ljes

mun

kaid

ejét

, sô

t sz

abad

idej

ét i

s ur

alja

. Ez

azz

al j

ár,

hog

y a

mun

kaer

ô (a

mun

kát

végz

ô em

ber)

szu

nn

yadó

po-

ten

ciái

nak

kib

onta

kozt

atás

a he

lyet

taz

em

ber

min

den

tu-

lajd

onsá

ga é

s m

inde

n v

iszo

nya

csa

k a

prof

it t

erm

elés

ének

vagy

rea

lizál

ásán

ak e

szkö

zeké

nt

jön

szá

mít

ásba

. A k

apit

a-liz

mus

ban

en

nek

az

össz

efüg

gésn

ek r

ende

lôdi

k al

á a

ne-

mek

köz

ötti

kap

csol

at is

, a g

loba

lizác

ió v

iszo

nya

i köz

ött

azal

ábbi

ak s

zeri

nt.

H

árom

foly

amat

zaj

lik. E

gy (l

átsz

ólag

) mod

ern

em

anci

-pa

tóri

kus:

a n

ôk f

okoz

ott

bevo

nás

a a

mun

kaer

ôpia

cra;

egy

kon

zerv

atív

pat

riar

chál

is:

a cs

alád

eszm

ény

és a

nôi

sze

rep

(an

yasá

g, a

z ot

thon

mel

egén

ek v

édel

me)

fel

érté

kelô

dése

;és

egy

mod

ern

pat

riar

chál

is:

a fe

lsza

badí

tott

nem

iség

és

an

ôi e

man

cipá

ció

(ön

biza

lom

) a

nô(

iess

ég)

foko

zott

kis

zol-

gált

atot

tság

át, a

nô

nyí

ltan

áru

vá s

ilán

yítá

sát

hoz

za. V

aló-

jába

n

min

dhár

om

foly

amat

az

em

anci

páci

ó tö

rtén

elm

ier

edm

énye

ibôl

ves

z vi

ssza

, a n

emi e

gyen

lôtl

ensé

get,

a n

ôkal

ávet

etts

égét

tak

arja

– a

mel

ynek

köv

etke

ztéb

en p

ersz

e a

férf

i se

m s

zaba

dulh

at a

z ôt

gúz

sba

kötô

vis

zon

yokt

ól,

am

inde

nér

t va

ló f

elel

ôssé

g sú

lya

alól

. („

A n

ô ra

bszo

lgas

ág-

90

teh

er.

Ekké

ppen

– m

int

oly

sok

min

den

– a

z em

anci

páci

óal

apja

i is

vi

sszá

jukr

a fo

rdul

va

jele

nn

ek

meg

: a

nôk

–

lega

lább

is k

özve

tlen

ül

és r

övid

táv

on –

fel

szab

adu

lásk

ént

élik

meg

az

otth

onlé

t leh

etôs

égét

, hol

ott a

z n

em m

ás, m

int

viss

zaké

nys

zerí

tésü

k a

csal

ád f

eudá

lis-p

atri

arch

ális

vis

zo-

nya

i kö

zé.

És f

ordí

tva:

az

élet

ben

a c

salá

dan

yasá

gon

túl

-m

utat

ó ér

telm

et l

átó,

egy

re n

agyo

bb s

zám

ú (f

ôkén

t ér

tel-

mis

égi)

nô

nem

a t

ársa

dalm

i vi

szon

yokb

an, h

anem

a k

öz-

vetl

en o

kban

: a

csal

ádba

n l

átja

rab

sága

oká

t, e

zért

nem

,va

gy c

sak

korl

átoz

ott

szám

ban

vál

lal

gyer

mek

et.

Az,

hog

y a

nô

szám

ára

a fo

glal

kozt

atás

épp

úgy

zsák

ut-

ca,

min

t az

ott

hon

lét,

a c

salá

d fe

lvál

lalá

sa p

edig

épp

úgy

embe

ri m

ivol

tán

üt

csor

bát,

min

t az

, ha

nem

dol

gozi

k, a

r-ra

uta

l, h

ogy

mag

a a

csal

ád k

erü

lt v

álsá

gba

a gl

obal

izác

ió-

val.

A g

loba

lizác

ió e

bben

a v

onat

kozá

sban

szi

nté

n s

aját

bá-

zisá

t em

észt

i fe

l.

A k

onze

rvat

ív p

atri

arch

ális

fol

yam

at:

a cs

alád

eszm

ény

erôs

ödés

e

A c

salá

d a

mag

ántu

lajd

onra

épü

lô t

ársa

dalo

m s

zerv

ezet

ial

apeg

ység

e. E

zért

nem

meg

lepô

, h

a az

an

yagi

ala

pzat

, te

-h

át

a m

agán

tula

jdon

terr

itór

ium

ának

n

övek

edés

ével

e

szer

veze

ti a

lape

gysé

g je

len

tôsé

ge i

s n

ô.A

cs

alád

le

képe

zi

a tá

rsad

alom

m

akro

stru

ktúr

áját

,am

enn

yibe

n t

agja

it h

iera

rchi

ába

ren

dezi

. A

gye

rmek

áll

alá

nco

lat

lega

lján

, ak

i fe

lnôv

e ki

lép

e kö

telé

kbôl

, és

has

on-

ló

stru

ktúr

ájú

sajá

t cs

alád

ot

alap

ít.

A

nô

visz

ont

agl

obal

izác

ióba

n m

indv

égig

a c

salá

d fo

glya

mar

ad,

kivé

ve,

ha

– a

már

em

lítet

t –

„fér

fias

” n

ôkén

t vi

selk

edik

. A c

salá

da

glob

aliz

áció

ban

töb

bszö

rös

fun

kció

t lá

t el

.A

csal

ád a

tár

sada

lmi

repr

odu

kció

alap

ja,

az e

hh

ezsz

üksé

ges

anya

gi t

arta

lmú

sze

rzôd

és k

eret

ea

kapi

taliz

-m

usba

n (

1. f

un

kció

). I

smét

egy

par

adox

onn

alva

n d

ol-

gun

k: a

glo

bális

kap

ital

izm

us a

z eg

yén

re h

árít

ja a

sor

sáér

tva

ló fe

lelô

sség

et, a

ki a

zon

ban

egy

edül

még

sem

kép

es v

isel

-n

i azt

. Csa

lád

nél

kül h

amar

nyi

lván

való

vá v

áln

a az

indi

vi-

duum

esz

méj

ének

kép

tele

nsé

ge,

a cs

alád

teh

át a

z in

divi

-du

aliz

áció

ideo

lógi

ai é

s gy

akor

lati

tám

asza

(2. f

un

kció

)Mi- 93

Nem

csak

a k

izár

ólag

„pé

nzk

eres

ô” m

unka

vilá

gábó

l, h

a-n

em f

okoz

ott

mér

tékb

en a

z al

kotó

, ön

kite

ljesí

tô m

unka

vilá

gábó

l (am

ely

pers

ze a

férf

iak

eset

ében

is c

sak

a tö

rpe

ki-

sebb

ség

priv

ilégi

uma)

. A

z ily

en m

unka

ugy

anis

töb

bnyi

rekü

lön

lege

s sz

abad

ságo

t ig

énye

l az

idô

és

a sz

elle

mi-

ideg

ile

fogl

alts

ágér

telm

ében

egy

arán

t. E

hh

ez p

edig

az

kell,

hog

yaz

em

ber

meg

szab

adul

jon

a h

ázim

unka

és

a gy

erm

ekn

eve-

lés

mók

uske

reké

bôl.

Ez a

zon

ban

épp

en a

nô

szám

ára

nem

leh

etsé

ges.

M

égpe

dig

azér

t n

em,

mer

t a

házi

- (c

salá

di)

mu

nka

egye

njo

gúsí

tása

még

a f

ogla

lkoz

tatá

si e

gyen

jogú

ság

bizo

-n

yos

(for

mai

) el

ôreh

alad

ását

ól

is

elm

arad

.Ig

az

ugya

n,

hog

y a

jogi

ker

etek

meg

szül

ette

k, é

s a

társ

adal

omba

n v

an-

nak

örv

ende

tes

jele

k a

gyer

mek

ekke

l, h

ázta

rtás

sal k

apcs

o-la

tos

fela

dato

k m

egos

ztás

ára,

eze

ket

a fo

lyam

atok

at a

zon

-ba

n a

glo

baliz

áció

lef

ékez

teés

rés

zben

kiü

ríte

tte.

Ugy

anis

a jó

léti

álla

mi

inté

zked

ések

leé

píté

se,

Kel

eten

a r

ends

zer-

vált

ás, é

s új

abba

n m

inde

nüt

t a

szol

gált

atás

ok p

riva

tizá

ció-

ja b

eszû

kíte

tte

a tá

rsad

alm

i se

gíts

éget

. A

mag

ánél

et t

elje

s„p

riva

tizá

lása

”(i

ndi

vidu

aliz

áció

) a

csal

ádda

l ka

pcso

lato

sm

inde

n f

elad

atot

az

egyé

nre

– é

rtel

emsz

erûe

n l

egin

kább

an

ôre

– h

árít

. Ez

a ko

nze

rvat

ív p

atri

arch

ális

foly

amat

egy

fe-

lôl

meg

soks

zoro

zza

az u

tódn

evel

ésse

l, h

ázta

rtás

sal

kap-

csol

atba

n t

ársa

dalm

i sz

inte

nki

fejt

endô

mun

kam

enn

yisé

-ge

t (a

ren

dsze

r te

hát

ren

dkív

ül h

aték

onyt

alan

!),

más

felô

lso

kszo

rosa

n

meg

neh

ezít

i a

nôk

sz

ámár

a az

eg

yen

jogú

rész

véte

lt a

mun

kapi

acon

.A

csa

lád

meg

élh

etés

e fo

kozo

tt m

unka

válla

lást

igé

nye

l,am

i – a

fen

t el

mon

dott

ak é

rtel

méb

en –

vag

y a

nô

„elf

érfi

a-so

dása

” va

gy

„túl

nôi

esed

ése”

fo

rmáj

ában

do

lgoz

ik

azem

anci

páci

ó el

len

. A

z el

ôbbi

ese

t ak

kor

áll

fen

n,

ha

a n

ôké

nys

zerü

l a c

salá

dfen

nta

rtó

szer

epéb

e, a

z ut

óbbi

, ha

rész

-be

n v

agy

telje

s m

érté

kben

elt

arto

ttá

válik

(lás

d al

ább

a cs

a-lá

desz

mén

ynél

).A

nôk

mu

nka

végz

ése

függ

etle

nsé

gük

alap

ja,

ezér

t az

eman

cipá

ció

elm

arad

hata

tlan

kel

léke

.A

kap

ital

izm

usba

naz

onba

n a

mun

ka k

énys

zer,

am

i al

ól f

el k

ell

szab

adul

ni,

külö

nös

en a

nôk

nek

, ak

ik s

zám

ára

a m

unka

válla

lás

(de

acs

alád

ellá

tása

is!)

a g

loba

lizác

ió k

örül

mén

yei k

özöt

t új

abb

92

63T

ársa

dalm

i hel

yzet

képe

k, 2

003.

KSH

Hír

levé

l, 20

04.

htt

p://p

orta

l.ksh

.hu/

pls/

ksh

/doc

s/h

un/h

irle

vel/0

501/

hir

l050

1_ci

kk_

ujde

rd.h

tml

(200

5-02

-12)

a cs

alád

ra is

hat

ássa

l van

, a n

ô ki

szol

gált

atot

tabb

ává

lik. A

zem

anci

páci

ó el

len

ható

kon

zerv

atív

-pat

riar

chál

is f

olya

mat

kéz

a ké

zben

jár

a n

acio

naliz

mus

és

az i

rrac

iona

lizm

usok

erôs

ödés

ével

. E k

ötôd

és fe

lôl i

s m

agya

rázh

ató

váls

ága

(gon

-do

ljun

k ar

ra,

hogy

an k

ezdi

ki

a gl

obal

izác

ió a

tra

nsz

nac

io-

nál

is v

álla

lato

k és

a h

omog

eniz

áció

rév

én m

ind

a po

litik

ai,

min

d a

kult

urál

is é

rtel

embe

n f

elfo

gott

„n

emze

tet”

).

A m

oder

n p

atri

arch

ális

vis

zon

y:

a n

ô fo

kozo

tt p

rost

itu

aliz

álód

ása

A k

apit

aliz

mus

azz

al,

hog

y el

söpö

rte

a sz

ület

ési

elôj

ogo-

kat,

kit

árta

a k

aput

a s

zaba

d sz

erel

em,

a sz

exuá

lis f

elsz

a-ba

dulá

s és

a n

ôi e

man

cipá

ció

elôt

t. Á

m u

gyan

úgy,

min

tm

inde

n e

gyéb

ere

dmén

yét,

ezt

is

nyo

mba

n a

láre

nde

lte

atö

bble

tért

ék t

erm

elés

ének

, miá

ltal

a s

zere

lem

, a s

zex

és v

e-le

a n

ô is

áru

vá v

ált.

A g

loba

lizác

ió, s

zoro

s ös

szef

üggé

sben

az

„am

erik

aniz

ált”

, in

divi

dual

ista

, h

edon

ista

fo

gyas

ztói

kult

úra

terj

edés

ével

, tov

ábbv

iszi

ezt

a f

olya

mat

ot. A

kel

et-

euró

pai

ren

dsze

rvál

tás

egyi

k n

agy

„vív

mán

ya”

a pr

osti

tú-

ció

és a

por

nó

enge

dély

ezés

e vo

lt…

A „

szab

ad s

zere

lem

” te

hát

ism

ét c

sak

láts

zata

ön

mag

á-n

ak:

nem

„sz

abad

” és

leg

kevé

sbé

a n

ô sz

ámár

a az

. (G

on-

dolju

nk

arra

, h

ogy

több

szá

z év

vel

a bo

szor

kán

yége

tés

el-

törl

ése

után

mily

en k

ülön

bség

van

a h

ûtle

n f

érfi

és

a h

ût-

len

nô

társ

adal

mi

meg

ítél

ése

közö

tt.)

A g

loba

lizác

ióba

n a

nem

zetk

özi

kere

sked

elem

sze

rves

rés

zévé

vál

ó „s

zaba

d”sz

erel

em c

supá

n a

nem

i ko

nze

rvat

iviz

mus

for

mav

áltá

sát,

piac

i ért

ékes

ítés

étje

len

ti.

A p

rost

itúc

ió a

zon

ban

nem

az

utcá

n k

ezdô

dik.

Ha

a n

ôfe

lada

ta a

„cs

alád

i tû

zhel

y m

eleg

ének

ôrz

ése”

, a

gyer

me-

kek

és a

fér

fi i

gén

yein

ek k

ielé

gíté

se,

akko

r a

nô

a fa

jfen

n-

tart

ás s

züks

éges

kel

léké

vé é

s a

férf

i sz

exuá

lis e

szkö

zévé

(ah

ogy

Mar

xék

a K

omm

un

ista

Kiá

ltvá

nyb

an t

alál

óan

meg

-ál

lapí

tják

: pu

szta

ter

mel

ési

eszk

özzé

– M

EM 4

, 45

7.)

vá-

lik. E

fun

kció

jába

n m

eg is

fize

tik:

elt

artj

ák. A

(gl

obál

is)

ka-

pita

lizm

usb

an a

nô

már

a c

salá

dban

pro

stit

ual

izál

ódik

.

* *

*

95

vel

az i

ndi

vidu

um é

letk

épte

len

ön

mag

a el

len

téte

, a

csal

ádn

élkü

l, tá

mas

za e

gybe

n k

orlá

tja

is.

Az

indi

vidu

um c

salá

dál

tali

korl

átoz

ása

féke

zi a

„m

inde

nki

har

ca m

inde

nki

el-

len

” tá

rsad

alm

ának

cen

trif

ugál

is e

rôit

. A

csa

ládo

t az

tes

zin

élkü

lözh

etet

len

né

a ka

pita

lizm

usba

n,

hog

y az

in

divi

dua-

lizác

ió k

izár

ólag

a c

salá

d bá

zisá

n m

ûköd

ôkép

es.

A c

salá

dto

vább

á –

azza

l, h

ogy

elta

rtja

a m

unka

nél

külit

, a

kisk

ere-

setû

t, a

diá

kot,

ápo

lja a

bet

eget

stb

. – a

z ip

ari t

arta

léks

ereg

fen

nta

rtás

ának

szer

veze

ti e

gysé

ge (3

. fu

nkc

ió).

A m

agán

tu-

lajd

onon

ala

puló

tár

sada

lmak

köz

ül e

gyed

ül a

kap

ital

iz-

mus

tes

zi ö

nm

aga

eszk

özév

é sa

ját

alap

zatá

t: a

csa

lád

a tô

-ke

érté

kesü

lést

szo

lgál

ó fo

gyas

ztás

ter

epév

évá

lik (

4. f

un

k-ci

ó),

ugya

nis

a gy

erm

ekek

kel,

szór

akoz

ássa

l, eg

észs

égge

l,pi

hen

ésse

l stb

. kap

csol

atos

ter

mék

ekre

és

szol

gált

atás

okra

az in

divi

dual

izác

ió m

iatt

a k

elle

tén

él s

oksz

oros

an n

agyo

bbm

enn

yisé

gben

van

szü

kség

e. (

Ilye

nek

pél

dául

a d

ivat

cik-

kek,

koz

met

ikum

ok,

vide

o, D

VD

, h

ázim

ozi,

ház

i sp

ort-

szer

, sa

ját

med

ence

, ko

csi,

mob

iltel

efon

ok,

szám

ítóg

épek

stb.

, am

elye

k h

ián

ya a

dott

ese

tben

a t

ársa

dalo

mba

ille

sz-

kedé

s gá

tja

leh

et.)

Tár

sada

lmi

pola

rizá

ciós

h

atás

ának

kö

szön

het

ôen

azon

ban

a g

loba

lizác

ió r

ends

zere

sen

zát

onyr

a fu

ttat

ja l

eg-

fon

tosa

bb a

lape

gysé

gét,

a c

salá

dot.

(M

agya

rors

zágo

n a

há-

zass

ágkö

tése

k sz

áma

az e

lmúl

t m

ásfé

l év

tize

dben

töb

bm

int

40%

-kal

vis

szae

sett

; n

ôtt

a h

ossz

abb

idô

után

fel

-bo

mló

cs

alád

ok

arán

ya,

és

csök

ken

t az

új

rah

ázas

odás

ike

dv;

a h

ázas

ságo

k 42

%-a

vég

zôdi

k vá

láss

al,63

de a

fen

n-

mar

adók

nag

y ré

szét

is

csak

az

anya

giak

tar

tják

öss

ze.)

A c

salá

d em

e ob

jekt

ív a

lapú

vál

sága

mia

tt v

an s

züks

ég a

glob

aliz

áció

ban

oly

an s

ok h

aszn

os f

unkc

iót

betö

ltô

csal

ádes

zmén

yén

ekid

eoló

giai

-tud

ati-

kult

urál

is f

elvi

rágo

ztat

ásá-

ra. E

zzel

ped

ig a

nô

(és

vele

a g

yerm

ekek

, elv

álta

k, ö

rege

k,h

omos

zexu

ális

ok s

tb.)

hel

yzet

e ro

mlik

.A

csa

láda

nya

szer

ep e

rôsö

dése

a n

ôt e

fun

kció

jába

n s

zin

-te

gúz

sba

köti

. Miv

el p

edig

a g

loba

lizác

ió p

olar

izál

ó ha

tása

94

II. r

ész:

A g

loba

lizác

ióva

l sz

embe

ni

vilá

gmér

etû

elle

nál

lás

97

A g

loba

lizác

ió e

llen

tmon

dáso

k h

alm

aza.

Fel

erôs

íti a

z in

di-

vidu

aliz

áció

t, d

e a

közö

sség

irán

ti v

ágya

t is

, am

it a

ztán

na-

cion

aliz

mus

sá a

lacs

onyí

t. A

tud

omán

y so

ha

nem

lát

ott

mag

asla

tain

ak

„nép

szer

ûsít

ése”

az

ir

raci

onal

izm

us

ter-

jesz

tésé

vel

páro

sul,

a ku

ltúr

ák é

s eg

yete

mes

ism

eret

ekm

inde

nki

szá

már

a el

érh

etô

volt

a a

tuda

tlan

ságb

ól e

redô

gátl

ások

és

elôí

téle

tek

eltü

nte

tése

hel

yett

haj

ótör

ést

szen

-ve

d a

fen

nál

lóra

néz

ve k

evés

bé v

eszé

lyes

kon

zerv

ativ

izm

u-so

k h

ullá

mán

. Aho

gy a

glo

baliz

áció

az

indi

vidu

um

ot ü

gye-

sen

a (

közö

sség

ért

végz

ett

mu

nká

ban

kit

elje

sedô

) eg

yén

i-sé

g he

lyér

e, a

nem

zete

t pe

dig

az (

oszt

ály)

közö

sség

hel

yére

tesz

i, ú

gy g

yûri

az

embe

risé

g eg

yete

mes

ku

ltú

rájá

t a

tôké

tsz

olgá

ló f

ogya

sztó

i ku

ltú

ra á

ltal

meg

köve

telt

hom

ogen

izá-

ció

alá,

úgy

vál

toza

tja

a tu

dás

terj

edés

ét a

z ir

raci

onal

izm

us

terj

edés

évé,

és

úgy

vál

ik k

eze

nyo

mán

a s

zaba

d sz

erel

em a

pros

titú

ció,

a p

orn

ográ

fia é

s az

em

anci

pála

tlan

ság

rabj

ává.

M

észá

ros

(200

5) ú

gy ít

éli m

eg, h

ogy

a gl

obal

izác

ió a

ré-

gi t

ársa

dalo

m e

lhúz

ódó

hal

áltu

sájá

t je

len

ti,

az e

mbe

risé

gpe

dig

a „s

zoci

aliz

mus

, va

gy b

arbá

rság

” al

tern

atív

ája

elôt

tál

l. A

bol

ygón

kon

ura

lkod

ó tá

rsad

alm

i ál

lapo

tok

alap

ján

kéts

égte

len

ül n

ehéz

más

köv

etke

ztet

ésre

jut

ni…

96

1. A

glo

baliz

áció

im

man

ens

féke

i –

a tô

kest

rukt

úra

bels

ô el

len

tmon

dása

i

A g

loba

lizác

ió –

vag

yis

a vi

lágg

azda

ság

egés

zén

ek a

láre

nde

-lé

se a

pia

ci v

iszo

nyo

knak

– ö

nm

agáb

an i

s el

len

tmon

dáso

sfo

lyam

at.

A k

onku

ren

cia

szab

addá

és

álta

lán

ossá

tét

ele

min

den

kor

csak

a l

eger

ôseb

bekn

ek k

edve

z.Ér

thet

ô h

át,

hog

y a

glob

aliz

áció

t a

tran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k lo

bbic

so-

port

jai,

ezen

bel

ül p

edig

els

ôsor

ban

a v

ilág

lege

rôse

bb g

az-

dasá

gi-k

aton

ai h

atal

ma,

az

USA

ura

lkod

ó os

ztál

ya t

ámo-

gatj

a. A

pia

c h

iera

rch

ikus

, ah

ol m

ind

vert

ikál

isan

, m

ind

hor

izon

tális

an á

llan

dó h

arc

foly

ik a

z el

fogl

alh

ató

pozí

ció-

kért

. Ez

ért

az á

llam

ok k

özöt

t is

szá

mta

lan

elle

nté

t fe

szül

,am

elye

k a

külö

nbö

zô n

emze

tköz

i lib

eral

izác

iós

tárg

yalá

so-

kon

éle

sen

meg

nyi

lván

uln

ak.

Ezek

az

elle

nté

tek

– a

fen

-te

bb e

lmon

dott

ak s

zelle

méb

en –

a t

ôkes

tru

ktú

ra i

mm

a-n

ens

korl

átai

, a

vitá

k pe

dig

„in

side

rek”

vitá

i, am

elye

k a

ren

dsze

r u

ralk

odó

oszt

álya

i kö

zti

pozí

cióh

arco

kat

fedi

k.Ez

ért

ezek

et a

z el

len

téte

ket

és v

iták

at s

úlyo

s vé

tek

össz

e-ke

vern

i a

ren

dsze

rrel

sze

mbe

ni e

llen

állá

ssal

. Ép

púgy

hib

a le

nn

e az

onba

n,

ha k

izár

ólag

az

elle

nté

tet

látn

ánk

a gl

obal

izác

ióba

n v

eszt

es t

ôkék

és

más

kár

vallo

tttá

rsad

alm

i cs

opor

tok

elle

nál

lási

tör

ekvé

sei

közö

tt.

„Az

ál-

lam

eg

yetl

en

csop

ort

szer

veze

teké

nt

szer

epel

ug

yan

–

mon

dja

Gra

msc

i (1

977,

87.

), –

s fe

lada

ta a

z, h

ogy

meg

te-

rem

tse

a cs

opor

t m

axim

ális

ön

kife

jtés

ének

felt

étel

eit,

de

eza

fejlô

dés

és e

z az

ön

kife

jtés

úgy

jel

enik

meg

és

úgy

szer

e-pe

l, m

int

egy

egye

tem

es ö

nki

fejt

ésn

ek, a

z ös

szes

»n

emze

ti«

ener

giák

fej

lôdé

sén

ek h

ajtó

erej

e, a

zaz

az u

ralk

odó

csop

ort

kon

krét

an a

zon

osul

az

alár

ende

lt c

sopo

rtok

ált

alán

os é

rde-

keiv

el…

” A

mik

or t

ehát

a f

ejlô

dô o

rszá

gok

polit

ikus

ai s

aját

tula

jdon

os o

sztá

lyuk

vilá

ggaz

dasá

gi p

ozíc

iójá

ért

harc

oln

ak,

akko

r eg

yben

– é

ppen

em

e os

ztál

y ot

thon

i poz

íció

ján

ak v

é- 9998

64T

rade

-Rel

ated

Asp

ect

of I

nte

llect

ual

Prop

erty

Rig

hts

Agr

eem

ent

– a

szel

lem

i tul

ajdo

njo

gok

véde

lmér

ôl s

zóló

egy

ezm

ény,

am

elyn

ek e

gyik

köve

tkez

mén

yeké

nt

péld

ául

jele

ntô

sen

csö

kken

het

a f

ejlô

dô o

rszá

gok

álla

mpo

lgár

ain

ak g

yógy

szer

hez

jut

ási

leh

etôs

ége.

65

htt

p://w

ww

. g7

7.or

g/m

ain

/doc

s/D

ecla

rati

on_G

77Su

mm

it.d

oc(2

005-

12-0

2)

kus.

Egy

rész

t az

EU

-nak

és

Japá

nn

akes

ze á

gába

n s

em v

olt

felá

ldoz

ni

a ve

rsen

ykép

essé

güke

t és

tár

sada

lmi

tám

oga-

tott

ságu

kat

védô

inté

zked

ések

et (j

apán

pia

cvéd

elem

, un

iós

agrá

rszu

bven

ciók

) az

USA

ált

al s

zorg

alm

azot

t sz

abad

ke-

resk

edel

em o

ltár

án.

Más

rész

t a

kész

ülô

utc

ai t

ün

teté

sek

kike

zden

i lá

tszo

ttak

az

amer

ikai

kor

mán

y be

lpol

itik

ai p

o-zí

ciói

t, e

zek

mér

egfo

gát

teh

át k

i ke

llett

húz

ni.

Úgy

kel

lett

ten

ni,

min

tha

az u

tca

han

gja

felé

rne

a n

agyp

olit

ikáh

oz.

(Wal

lers

tein

, 200

0) A

tün

tetô

k kö

vete

lése

inek

csa

k eg

y ki

sré

sze

juto

tt b

e a

tárg

yaló

tere

mbe

: a z

ölde

k és

a s

zaks

zerv

e-ze

tek

azon

szá

ndé

ka,

hog

y vi

lágs

zin

ten

han

goljá

k ös

sze

akö

rnye

zetv

édel

mi

szab

ályo

kat

és a

mun

kafe

ltét

elek

et.

(Az

USA

ált

al s

zorg

alm

azot

t ke

resk

edel

mi

liber

aliz

áció

kri

ti-

kája

a t

árgy

alás

okig

elju

tó „

civi

l” k

övet

elés

ekbe

n s

zóba

sem

ker

ült.

Lás

d C

hos

sudo

vksy

, 199

9). E

java

slat

ok a

zon

-ba

n a

fejlô

dô o

rszá

gok

hev

es e

llen

állá

sát

vált

ottá

k ki

, és

ezvo

lt a

har

mad

ik o

k, a

mi

Seat

tle

kuda

rcát

mag

yará

zza.

Néz

zük

meg

köz

eleb

brôl

, kin

ek a

z ér

deke

a „

mun

kafe

l-té

tele

k és

kör

nye

zetv

édel

mi

szab

ályo

k eg

ység

esít

ése”

? El

-sô

sorb

an a

fej

lôdô

ors

zágo

k m

unka

válla

lóin

ak,

his

zen

ez

az ô

mun

kakö

rülm

énye

ik–k

örn

yeze

tük

javí

tásá

t je

len

ten

é,de

has

znos

leh

et a

mun

kaad

ók s

zám

ára,

aki

k sa

ját

jól

fel-

fogo

tt é

rdek

ükbe

n i

s fe

l ke

ll vá

llaljá

k az

alá

vete

tt c

sopo

r-to

k ké

pvis

elet

ét (

lásd

Gra

msc

i).

Emel

lett

fon

tos

leh

et t

o-vá

bbá

a fe

jlett

ors

zágo

k tô

kéjé

nek

, mer

t ez

zel

csök

ken

fej

-lô

dô v

ilágb

eli

kon

kure

nse

ik v

erse

nyk

épes

sége

, va

lam

int

afe

jlett

vilá

g m

unká

sai

szám

ára

is,

his

zen

ha

sajá

t n

emze

-tü

k tô

kéjé

nek

vilá

gpia

ci p

ozíc

iója

jav

ul,

akko

r az

ô f

ogla

l-ko

ztat

ásuk

fel

téte

lei

is j

avul

nak

. A

mun

kafe

ltét

elek

jav

ítás

a ug

yan

akko

r n

em é

rdek

ea

fejlô

dô o

rszá

gok

tôké

jén

ek,

mer

t az

meg

drág

ítan

á az

ott

a-n

i mun

kaer

ôt (

illet

ve a

ter

mel

ést

álta

lába

n),

ami r

ossz

ha-

táss

al v

an a

vál

lala

tok

vers

enyk

épes

ségé

re,

és í

gy a

pro

fit-

jukr

a. (

Seat

tle-

ben

ez

az é

rv v

olt

az e

rôse

bb.)

Nem

érd

eke

a fe

jlôdô

ors

zágo

k m

unká

sain

ak s

em,

mer

t a

haz

ai t

ôke

vers

enyk

épes

ségé

nek

rom

lása

mun

kah

elye

k ez

rein

ek m

eg-

szûn

ését

jel

ente

né.

Eg

y lá

tszó

lag

vele

jéig

hum

anit

áriu

s és

szo

lidar

itás

ról

tan

úsko

dó k

övet

elés

rôl

teh

át k

ider

ül,

hog

y se

mm

i kö

ze a

101

delm

e ér

deké

ben

– g

yakr

an k

özve

tlen

ül is

az

aláv

etet

t cs

o-po

rtok

ér

deke

it

képv

isel

ik.

A

glob

aliz

áció

m

egh

atár

ozó

gazd

aság

i-po

litik

ai s

zere

plôi

nek

érd

ekév

el s

zem

ben

i fe

llé-

pés

más

ors

zágo

k ér

dekv

édel

mi

szer

veze

teiv

el é

s m

ozga

l-m

aiva

l is

köz

ös n

evez

ôre

hoz

hat

ja a

nem

zetk

özi

tôke

-st

rukt

úra

vesz

tes

csop

ortj

ait.

Lás

sun

k er

re n

éhán

y pé

ldát

!A

leg

nag

yobb

har

mad

ik v

ilágb

eli

koal

íció

az

1964

-ben

alak

ult

G77

(ta

gjai

nak

szá

ma

már

a 13

4).

Cél

ja,

hog

y n

ö-ve

lje

a fe

jlôd

ô or

szág

ok t

árgy

alás

i er

ejét

saj

át é

rdek

ük,

fejle

szté

si i

gén

yeik

sik

eres

ebb

érvé

nye

síté

se t

erén

. Ez

acs

opor

t h

ozta

lét

re 2

000

ápri

lisáb

an, H

avan

náb

an a

tör

té-

nel

em e

lsô

„Dél

-csú

cs”-

át (

a fe

jlôdô

ors

zágo

k cs

úcsé

rte-

kezl

etét

). A

z ot

t sz

ület

ett

dekl

arác

ió r

észl

etes

en t

árgy

alja

agl

obal

izác

iós

foly

amat

okat

, és

vilá

goss

á te

tte

a fe

jlôdô

or-

szág

ok é

rdek

eit

a ké

szül

ô ka

tari

WT

O-c

súcs

elô

tt. E

szer

int

a fe

jlôdô

ors

zágo

k jo

got

köve

teln

ek e

xpor

tjuk

tám

ogat

ásá-

hoz

, kü

lön

ös

teki

nte

ttel

a

fejle

tt

orsz

ágok

al

kalm

azta

döm

pin

geljá

ráso

kra

és i

mpo

rtvé

dele

mre

. K

érik

tov

ábbá

az

agrá

r- é

s te

xtilp

iac

jele

ntô

s lib

eral

izál

ását

is. F

elve

tik,

hog

ya

WT

O-e

gyez

mén

yeke

t (p

éldá

ul T

RIP

S)64

össz

han

gba

kell

hoz

ni a

fejlô

dô o

rszá

gok

külö

nös

érd

ekei

vel s

tb.65

Ezek

ben

a kö

vete

lése

kben

a f

ejlô

dô o

rszá

gok

tôké

jén

ek é

s m

unka

-vá

llaló

töm

egei

nek

érd

ekei

egy

bees

nek

.A

fejlô

dô o

rszá

gok

korm

ánya

inak

elle

nál

lása

és

a tá

rsa-

dalm

i m

ozga

lmak

köz

ösen

aka

dály

oztá

k m

eg a

Mul

tila

te-

rális

Ber

uház

ási

Egye

zmén

yt (

Mu

ltila

tera

l A

gree

men

t on

Inve

stm

ents

, n

épsz

erû

nev

én M

AI)

, és

e k

orm

ányo

knak

aW

TO

199

9-es

kud

arcá

ban

is d

öntô

sze

repü

k vo

lt: a

z ut

cai

tün

teté

sek

önm

aguk

ban

nem

let

tek

voln

a el

egen

dôek

, h

an

em t

alál

kozn

ak a

z ál

lam

ok k

özti

gaz

dasá

gi é

rdek

külö

nb-

sége

kkel

. A

töb

bszö

rös

érde

kütk

özés

, am

ely

végü

l is

Sea

ttle

ku-

darc

ához

vez

etet

t, t

émán

k sz

empo

ntj

ából

szi

mpt

omat

i-

100

kötô

dik

a m

unká

sok

tôké

sekk

el s

zem

ben

i el

len

állá

sáh

oz.

Nem

ors

zágo

k ál

lnak

elle

n a

glo

baliz

áció

nak

, han

em e

gyes

– ro

ssza

bb h

elyz

etû

– tô

kés

csop

orto

k, v

alam

int

az ô

ors

zá-

gaik

álln

ak e

llen

t m

ás –

job

b h

elyz

etû

– tô

kés

csop

orto

kel

ôret

örés

ének

. M

ivel

azo

nba

n a

z ál

talá

nos

kon

kure

nci

avi

szon

yai

közö

tt a

kon

kure

nci

a ko

rlát

ozás

áról

bes

zéln

i ér

-te

lmet

len

ség,

ez

az e

llen

állá

s se

mm

ikép

pen

sem

leh

et t

ar-

tósa

n s

iker

es, a

min

t az

t a

WT

O k

eret

ében

foly

ó lib

eral

izá-

ció

idôk

özbe

ni

elôr

ehal

adás

a is

biz

onyí

tja…

A le

gerô

sebb

tra

nsz

nac

ion

ális

vál

lala

tok

WT

O-b

an z

aj-

ló é

rdek

érvé

nye

síté

sét

elut

asít

ók t

ábor

án b

elül

teh

át a

zos

ztál

yhel

yzet

ala

pján

fel

oldh

atat

lan

elle

nté

t fe

szül

: n

emar

ról

van

szó

, hog

y a

vesz

tes

pozí

ciób

an l

évô

(fej

lôdô

) ko

r-m

ányo

k és

eli

tek

egya

zon

cél

okér

t kü

zden

ek a

min

den

orsz

ágba

n m

egta

lálh

ató

vesz

tes

társ

adal

mi

csop

orto

kkal

,h

anem

arr

ól,

hog

y a

ren

dsze

rt á

that

ó, r

áadá

sul

egyr

e n

ö-ve

kvô

és é

lese

dô e

llen

téte

k ak

adál

yozz

ák,

féke

zik

ann

akm

ûkö

désé

t.

A r

ends

zer

mû

ködé

si z

avar

ait

azon

ban

nem

sza

bad

össz

ekev

ern

ün

k a

meg

vált

ozta

tásá

ra i

rán

yuló

tör

ekvé

sek-

kel.

Ah

ogy

a ga

zdas

ági

váls

ágok

is

a re

nds

zer

jelle

mzô

i és

sem

mik

éppe

n s

em v

álto

zásá

nak

tün

etei

, úg

y az

ura

lkod

óga

zdas

ági-

polit

ikai

kör

ökön

bel

üli p

ozíc

ióh

arco

k se

m é

rin

-ti

k a

ren

dsze

r ke

rete

it.

Ezér

t a

glob

aliz

áció

útj

ában

hat

ékon

y „a

kadá

lyt”

csa

k a

ren

dsze

r te

rmel

ôesz

közö

kkel

nem

ren

delk

ezô,

és

így

are

nds

zer

fen

nta

rtás

ában

val

ójáb

an n

em é

rdek

elt

társ

adal

-m

i cso

port

jain

ak s

zerv

ezet

t el

len

állá

sa je

len

thet

.

103

közv

etle

nül

éri

nte

ttek

, nev

ezet

esen

a fe

jlôdô

ors

zágo

k gy

a-lá

zato

s kö

rülm

énye

k kö

zött

dol

gozó

mill

ióin

ak p

robl

émá-

jáh

oz, m

ivel

ez

a pr

oblé

ma

szám

ukra

az

adot

t re

nds

zerb

enm

egol

dhat

atla

n.

Aki

k sz

ámár

a e

köve

telé

snek

ér

telm

eva

n,

az e

gyed

ül a

fej

lett

ors

zágo

k tô

kéje

és

mun

káso

sztá

-ly

a –

akko

r vi

szon

t se

m s

zolid

arit

ásró

l, se

m h

umán

umró

ln

incs

szó

. És

val

óban

: C

hos

sudo

vksy

(19

99)

szer

int

azA

FL-C

IO (a

legn

agyo

bb a

mer

ikai

sza

ksze

rvez

eti s

zöve

tség

)W

ash

ingt

on s

ugal

maz

ásár

a ál

lt e

lô „

a m

unká

sok

érde

keit

és a

kör

nye

zetv

édel

met

meg

óvó”

sza

bály

ok k

övet

elés

ével

Seat

tle-

ben

, an

élkü

l, h

ogy

a ke

resk

edel

mi

liber

aliz

áció

t(p

lán

e az

egé

sz r

ends

zert

) m

egké

rdôj

elez

ték

voln

a.

Az

ebbô

l az

öss

zete

tt j

átsz

máb

ól a

dódó

vég

ered

mén

y a

glob

aliz

áció

kár

vallo

ttja

i sz

empo

ntj

ából

ked

vezô

: Se

attl

e-be

n m

egto

rpan

t a

tôke

kif

ejle

tt f

orm

áját

, a t

ran

szn

acio

ná-

lis v

álla

lato

kat

szol

gáló

lib

eral

izác

iós

foly

amat

. A

z ok

: a

nem

zetk

özi

tôke

stru

ktúr

án b

elül

i el

len

tét,

am

ely

a tö

me-

gek

álta

lán

os e

lége

detl

ensé

gén

ek le

szer

elés

ére

hiv

atot

t m

a-n

ôver

ek k

övet

kezt

ében

kié

lezô

dött

. Já

rhat

ó út

-e a

zon

ban

a g

loba

lizác

ió m

ai fo

rmáj

a ok

ozta

társ

adal

mi

anta

gon

izm

usok

ki

küsz

öböl

éséb

en

érde

kelt

oszt

ályo

k sz

ámár

a a

külö

nbö

zô t

ôkés

cso

port

ok k

özti

el-

len

téte

k m

enté

n t

örté

nô

polit

izál

ás?

Vaj

on a

ros

sz m

unka

-kö

rülm

énye

k va

gy a

gye

rmek

mun

ka v

édel

me

azon

az

ala-

pon

, h

ogy

„a s

zegé

ny

orsz

ágok

” sz

ámár

a ez

az

egye

tlen

piac

ra j

utás

i le

het

ôség

, n

em p

uszt

án a

gye

ngé

bb t

ôkék

ra-

gasz

kodá

sa a

z al

acso

ny

term

elés

i kö

ltsé

gekh

ez?

Vaj

on a

fejle

tt o

rszá

gok

alka

lmaz

ta,

a fe

jlôdô

ors

zágo

k ár

uit

sújt

ó„k

eres

kede

lem

torz

ító”

es

zköz

ök

(döm

pin

geljá

rás,

te

xtil-

kvót

ák s

tb.)

eltö

rlés

ének

köv

etel

ése

nem

a k

eres

kede

lem

szab

adsá

gára

tör

eksz

ik é

s ek

képp

en n

em t

elje

s m

érté

kben

a tô

keér

téke

sülé

snek

ked

vez?

A

min

t az

t e

péld

a is

illu

sztr

álja

, a g

loba

lizác

ióva

l sze

m-

ben

az

egye

s „á

llam

ok”

rész

érôl

meg

mu

tatk

ozó

elle

nál

lás

a ko

nku

ren

cia

álta

lán

os t

örvé

nye

ibôl

köv

etke

zik,

és

sem

-m

i kö

ze s

incs

a t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

olka

pita

lizm

us

(„gl

obal

izác

ió”)

, te

hát

a tô

kés

term

elés

i m

ód v

ilágm

éret

ûki

telje

sedé

sén

ek e

luta

sítá

sáho

z.A

hog

y az

egy

ik t

ôkés

nek

am

ásik

tôk

és e

llen

i ga

zdas

ági,

jogi

, ka

ton

ai s

tb.

har

ca s

em

102

kon

föde

ráci

ó, a

61

ágaz

ati

szak

szer

veze

tet

és 1

3 m

illió

mun

kavá

llaló

t tö

mör

ítô

amer

ikai

sza

ksze

rvez

eti

szöv

et-

ség,

az

AFL

-CIO

és

a C

anad

ian

Lab

our

Con

gres

s ta

lálh

ató

a sz

abad

kere

sked

elem

elle

ni

meg

moz

dulá

sok

fô s

zerv

ezôi

közö

tt.

Az

elsô

„kl

assz

ikus

” gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

egm

oz-

dulá

s Se

attl

e-be

n

szin

tén

az

A

FL-C

IO

moz

gósí

tásá

val

szer

vezô

dött

. Az

ekko

r m

egta

rtot

t fó

rum

okon

az

AFL

-CIO

eln

öke,

az

ICFT

U f

ôtit

kára

, va

lam

int

több

más

am

erik

aiés

nem

zetk

özi s

zaks

zerv

ezet

i vez

etô

is f

elsz

ólal

t. L

énye

ges

körü

lmén

y az

onba

n,

hog

y m

inde

z sz

oros

egy

üttm

ûköd

és-

ben

tör

tén

t a

WT

O-v

al, a

z A

FL-C

IO fe

lada

ta p

edig

a k

öve-

telé

sek

radi

kaliz

álód

ásán

ak m

egak

adál

yozá

sa v

olt

(Ch

os-

sudo

vsky

, 199

9).

A s

zaks

zerv

ezet

ek k

özül

a l

egra

diká

lisab

bak

az U

SA-

ban

a k

iköt

ôi r

akod

ó- é

s ra

ktár

i m

unká

sok

szak

szer

veze

te(I

nte

rnat

ion

al L

ongs

hore

an

d W

areh

ouse

Un

ion

), a

Szo

l-gá

ltat

ási

Dol

gozó

k Sz

aksz

erve

zeti

Sz

övet

sége

(S

ervi

ceEm

ploy

ees

Inte

rnat

ion

al U

nio

n),

és

az A

célip

ari D

olgo

zók

Szöv

etsé

ge (

Un

ited

Ste

elw

orke

rs o

f A

mer

ica)

. K

anad

ában

aktí

v gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozgó

sítá

st v

álla

l m

ég a

köz

al-

kalm

azot

tak

szak

szer

veze

te (

Can

adia

n U

nio

n o

f Pu

blic

Empl

oyee

s),

az a

utói

pari

(C

anad

ian

Au

to W

orke

rs)

és a

post

ás s

zaks

zerv

ezet

(C

anad

ian

Un

ion

of P

osta

l Wor

kers

),va

lam

int

a qu

ébec

i fö

derá

ció

(Fed

erat

ion

des

Tra

vaill

eurs

du Q

uéb

ec).

Bár

a f

ejlô

dô o

rszá

gokb

an s

zin

tén

szé

p sz

ámm

al v

an-

nak

gl

obal

izác

iókr

itik

ai

töm

egm

ozga

lmak

(k

ülön

ösen

a

para

sztm

ozga

lmak

jele

ntô

sek

péld

ául B

razí

liába

n, a

Fül

öp-

szig

etek

en v

agy

Ban

glad

esbe

n),

amel

yek

a n

emze

tköz

i de

-m

onst

ráci

ókon

is

ké

pvis

elte

tik

mag

ukat

, sz

aksz

erve

ze-

teik

rôl r

itká

bban

hal

lan

i. En

nek

egy

ik o

ka a

z, h

ogy

a sz

ak-

szer

veze

tek

a fe

jlôdô

or

szág

okba

n

gyak

ran

gy

engé

bbek

,m

int

a fe

jlett

ekbe

n,

a m

ásik

azo

nba

n a

táj

ékoz

tatá

s h

iá-

nya

. Ugy

anis

ha

tört

énel

mi

okok

mia

tt k

evés

bé s

zerv

ezet

tis

a fe

jlôdô

ors

zágo

k m

unká

sosz

tály

a, a

kör

ülm

énye

k n

yo-

más

ára

a sz

erve

zett

sége

nô,

nem

egys

zer

radi

kális

abb

meg

-m

ozdu

láso

kat

ered

mén

yezv

e íg

y, m

int

a fe

jlett

Ész

akon

. A

z eg

yik

péld

a er

re a

pak

iszt

áni

szak

szer

veze

ti s

zöve

t-sé

g (A

PTU

F),

amel

y sz

oros

an e

gyüt

tmûk

ödik

a m

egle

he-

105

2. A

tôk

e–bé

rmun

ka e

llen

tét

keze

lésé

nek

hag

yom

ányo

s fo

rmái

A k

apit

aliz

mus

glo

baliz

áció

s sz

akas

za e

lôtt

a m

unka

válla

-ló

k ér

dekv

édel

me

elsô

sorb

an a

sza

ksze

rvez

etek

mûk

ödés

é-be

n, i

deol

ógia

i és

párt

polit

ikai

tér

en p

edig

a s

zoci

álde

mok

-rá

cia

tevé

ken

ység

ében

val

ósul

t m

eg. A

tôk

e ur

alm

ának

ki-

telj

esed

ésév

el

e h

agyo

mán

yos

eszk

özök

er

ôtle

nek

kévá

ltak

, a

meg

vált

ozot

t re

álfe

ltét

elek

mia

tt i

deol

ógia

i al

ap-

juka

t ve

szte

tték

. Ú

j tí

pusú

pol

itiz

álás

ra é

s n

emze

tköz

ika

pcso

lato

kra

van

szü

kség

, an

nál

is

inká

bb,

miv

el a

beá

l-lo

tt v

ákuu

mba

seb

esen

nyo

mul

nak

be

a ká

rval

lott

ak m

eg-

oszt

ását

, ez

álta

l fo

kozo

tt e

lnyo

más

át s

zolg

áló

dem

agóg

eszm

ék.

A s

zaks

zerv

ezet

i h

arc,

a s

zoci

álde

mok

ráci

a h

ely-

zete

és

a re

trog

rád

anti

glob

aliz

mus

men

tén

ezt

a p

robl

é-m

át j

árju

k kö

rül

az a

lább

iakb

an.

2.1.

Sza

ksze

rvez

etek

Míg

Kel

et-E

uróp

ában

a m

ai n

apig

in

kább

a b

énul

tság

jel

-le

mzô

, a

szak

szer

veze

tek

a le

gtöb

b n

yuga

t-eu

rópa

i és

dél

ior

szág

ban

akt

ívak

. H

atal

mas

szt

rájk

ok s

zerv

ezés

e m

elle

ttré

szt

vesz

nek

min

den

dem

onst

ráci

ón,

talá

lkoz

ón é

s sz

o-ci

ális

fóru

m-m

egm

ozdu

láso

n (

péld

ául

a fr

anci

aors

zági

, gö

-rö

gors

zági

, és

tör

ökor

szág

i al

kalm

akon

, de

kép

vise

ltet

ték

mag

ukat

a m

agya

rors

zági

szo

ciál

is f

órum

on i

s).

A c

ivil

moz

galm

ak m

elle

tt –

rés

zben

a h

agyo

mán

yok,

rés

zben

aro

mló

osz

tály

hel

yzet

köv

etke

ztéb

en –

egy

üttm

ûköd

nek

aba

lold

ali (

szoc

iáld

emok

rata

, kom

mun

ista

) pár

tokk

al, e

zál-

tal

nem

kis

mér

tékb

en e

gyfa

jta

híd

szer

epet

töl

tve

be a

ci-

vil

és a

pol

itik

ai s

zfér

a kö

zött

. És

zak-

Am

erik

ában

a

két

legn

agyo

bb

szak

szer

veze

ti

104

66Lá

sd: h

ttp:

//ww

w. t

uc.o

rg.u

k/G

loba

lisat

ion

/lin

ks.h

tm (2

005-

12-0

2

eszk

özéü

l h

aszn

áljá

k. E

z a

prob

lém

a ug

yan

akko

r a

nem

-ze

tköz

i sz

ociá

lis

moz

galo

mba

n

is

terí

téke

n

van

. Lá

sdB

enyi

k, 2

003.

)B

ár a

dem

onst

ráci

ókon

a s

zoci

ális

moz

galm

ak é

s a

szak

szer

veze

tek

gyak

ran

egy

ütt

lép

nek

fel

, eg

yelô

re m

égn

em m

ondh

ató

el,

hogy

szo

ros

„öss

zesz

erve

zett

ségb

en”

dolg

ozn

ának

(bár

err

e is

van

pél

da, m

int

péld

ául a

fen

t em

-lít

ett

APT

UF–

WW

O k

apcs

olat

). A

z ig

azi

új t

ípus

ú tö

meg

-m

ozga

lmak

és

sz

aksz

erve

zete

k h

onla

pjai

kon

ál

talá

ban

nem

tün

tetn

ek f

el l

inke

t eg

ymás

fel

é. F

igye

lem

re m

éltó

,h

ogy

péld

ául a

71

ágaz

ati s

zaks

zerv

ezet

et é

s kö

zel 7

mill

iódo

lgoz

ót k

épvi

selô

bri

t Sz

aksz

erve

zeti

Kon

gres

szus

(T

UC

)a

„kap

csol

ódó

olda

lak”

köz

ött

egye

tlen

rad

ikál

isab

b „a

nti

-gl

obal

izác

iós”

moz

galm

at s

em j

elöl

meg

, pe

dig

ezek

bôl

több

is

léte

zik

Nag

y-B

rita

nn

iába

n.

El l

ehet

jut

ni

visz

ont

rajt

a ke

resz

tül

a kö

rülb

elül

50

szer

veze

t er

nyô

jeké

nt

mû-

ködô

és

2000

vég

én a

laku

lt T

rade

Jus

tice

Mov

emen

thez

(am

elyn

ek a

TU

C is

tag

ja),

vala

min

t n

éhán

y, a

sze

gén

ység

elle

n h

arco

ló,

nag

y m

últú

és

„kon

szol

idál

t” s

zerv

ezet

hez

,m

int

péld

ául

az O

xfam

, va

gy a

War

on

Wan

t, t

ováb

bá a

On

e W

orld

Act

ion

höz

, am

ely

a br

it s

egél

yezé

si m

inis

zté-

rium

és

az E

U t

ámog

atás

ával

a s

zegé

nys

ég e

nyh

ítés

én f

á-ra

dozi

k.66

Enn

ek m

egfe

lelô

en a

TU

C a

kció

listá

ján

töb

bgl

obál

is p

robl

éma

is s

zere

pel,

így

a H

IV/A

IDS

terj

edés

e el

-le

ni h

aték

ony

inté

zked

ések

köv

etel

ése

mel

lett

az

igaz

ságo

ske

resk

edel

emér

t fo

lyó

meg

moz

dulá

sok

tám

ogat

ása,

a s

ze-

gén

ység

elle

ni

har

c st

b.

Figy

elem

re m

éltó

jele

nsé

g az

onba

n, h

ogy

ha a

sza

ksze

r-ve

zete

k ál

talá

ban

köz

vetl

enül

nem

is

hird

etik

a g

loba

lizá-

ciók

riti

kai p

artn

erm

ozga

lmak

at é

s a

velü

k eg

yütt

sze

rvez

ett

akci

ókat

, a

vilá

ghál

ó se

gíts

égév

el a

sze

rvez

etek

hat

alm

astö

meg

e kö

ttet

ik ö

ssze

. Íg

y eg

y-eg

y (a

kár

szak

szer

veze

ti)

hon

lapr

a el

jutv

a m

indi

g rá

bukk

anh

atun

k n

éhán

y új

sze

r-ve

zetr

e, k

ampá

nyr

a, m

ozga

lom

ra m

utat

ó lin

kre,

on

nan

meg

int

más

okra

és

így

tová

bb. A

sza

ksze

rvez

etek

mag

uk is

több

szin

tû e

gyes

ület

ekbe

n s

zerv

ezôd

nek

, az

inte

rnet

rév

én

107

tôs

radi

kaliz

mus

áról

hír

es W

orki

ng

Wom

en’s

Org

aniz

a-ti

onn

el (

WW

O).

A k

ét s

zerv

ezet

egy

ebek

mel

lett

köz

ösen

szer

vezt

e m

eg a

200

3. m

ájus

1-j

ei,

több

vár

osra

kit

erje

dôor

szág

os f

elvo

nul

ást

a m

unka

válla

lók

érde

keié

rt.

Tal

álu

nk

azon

ban

erô

s sz

erve

zete

ket

Afr

ikáb

an i

s.A

Nig

éria

i M

unka

kon

gres

szus

nak

(N

LC)

péld

ául

4 m

illió

tagj

a va

n,

a D

él-A

frik

ai S

zaks

zerv

ezet

i K

onfö

derá

ción

ak(C

OSA

TU

) pe

dig

1,9

mill

ió.

Más

ik k

ét d

él-a

frik

ai s

zak-

szer

veze

ti t

ömör

ülés

nek

(N

AC

TU

és

FED

USA

) eg

yütt

to-

vább

i 60

0 ez

er.

E ké

t or

szág

ban

teh

át,

amel

yek

a Sz

ahar

aal

atti

ter

ület

ek l

akos

ságá

nak

töb

b m

int

egyn

egye

dét

(640

mill

ió f

ô) a

dják

, el

égsé

ges

szer

veze

tt e

rô v

an a

hh

oz,

hog

yel

len

álljo

n a

kor

mán

yok

neo

liber

ális

pol

itik

áján

ak. A

ros

szés

egy

re r

omló

éle

tkör

ülm

énye

k ug

yan

akko

r tö

bb m

ás a

f-ri

kai

orsz

ágba

n i

s sz

tráj

kokr

a, a

kció

kra

sark

alljá

k a

szak

-sz

erve

zete

ket.

Egy

re g

yako

ribb

a s

zaks

zerv

ezet

ek é

s ci

vil

szer

veze

tek

együ

ttm

ûköd

ése

is (D

él-A

frik

a, G

hán

a, S

zen

e-gá

l st

b. –

lás

d a

3.2.

6. f

ejez

etet

) .

2.1.

1. A

sza

ksze

rvez

etek

és

az ú

j típ

usú

civi

l moz

galm

ak

A s

zoci

ális

fóru

m-m

ozga

lmak

szá

már

a ig

en f

onto

s a

szak

-sz

erve

zete

k ré

szvé

tele

: m

ozgó

sító

ere

jük

és p

énzü

gyi

tá-

mog

atás

uk n

élkü

l n

em t

udta

k vo

lna

az e

ddig

iekh

ez h

a-so

nló

sik

erek

et e

lérn

i. U

gyan

akko

r eg

y fo

rdít

ott

irán

yúh

atás

is é

rvén

yesü

l: a

külö

nbö

zô é

rdek

képv

isel

eti s

zerv

eze-

tekb

en (

párt

okba

n é

s sz

aksz

erve

zete

kben

) cs

alód

ott

embe

-re

k ci

vil

moz

galm

a(i)

nak

len

düle

te,

nem

egys

zer

radi

káli-

sabb

ren

dsze

rkri

tiká

ja r

észb

enak

tivi

zált

a a

szak

szer

veze

-te

ket.

N

agym

érté

kben

az

EU

bô

víté

se

álta

l in

spir

ált

euró

pai s

zaks

zerv

ezet

i egy

üttm

ûköd

ésn

ek k

öszö

nh

etôe

n a

kele

t-eu

rópa

i re

nds

zerv

áltó

ors

zágo

kban

szi

nté

n e

rôsö

dik

az e

gyüt

tmûk

ödés

. Ezt

ösz

tön

özn

i fog

ja a

mun

kaer

ô-ár

am-

lás

vélh

etô

meg

élén

külé

se i

s. (

A b

eván

dorl

ók k

érdé

se a

szak

szer

veze

tek

szám

ára

Nyu

gat-

Euró

pába

n r

égót

a kö

z-po

nti

kér

dés,

miv

el a

kül

föld

i m

unka

válla

lóka

t a

válla

la-

tok

a bé

rek

lefa

ragá

sán

ak é

s a

mun

kafe

ltét

elek

ron

tásá

nak

106

min

d a

„glo

baliz

áció

hum

aniz

álás

ának

, h

aték

onya

bb e

l-le

nôr

zésé

nek

” cé

lkit

ûzés

ét,

min

d pe

dig

a „r

észv

étel

i de

-m

okrá

cia”

, „r

észv

étel

i kö

ltsé

gvet

és e

lvét

” és

gya

korl

atát

(lás

d bô

vebb

en 0

).A

sza

ksze

rvez

etek

vál

aszú

thoz

érk

ezte

k: h

agyo

mán

yos

ideo

lógi

ai a

lapo

n,

a sz

ociá

ldem

okrá

ciár

a ép

ítve

, és

hag

yo-

mán

yos

eszk

özei

kkel

már

nem

kép

esek

az

ezer

for

máb

anlé

tezô

, szé

tfor

gács

olt

és e

gyre

neh

ezeb

ben

sze

rvez

het

ô, t

u-la

jdon

n

élkü

li tö

meg

ek

érde

kvéd

elm

ére,

ös

szef

ogás

ára.

Ezér

t a

glob

aliz

áció

ált

al á

tstr

uktu

rált

, sz

étsz

órt

és m

eg-

nyo

mor

ítot

t tá

rsad

alm

i cso

port

ok h

arca

a t

ran

szn

acio

nál

ism

onop

óliu

mok

ren

dsze

re e

llen

az

új t

ípus

ú m

ozga

lmak

képé

ben

in

dult

útj

ára,

és

ez a

har

c, m

ég h

a eg

yelô

re m

eg-

leh

etôs

en z

avar

os é

s ös

ztön

ös i

s, s

züks

égsz

erûe

n r

adik

áli-

sabb

és

nem

zetk

özib

b a

szak

szer

veze

ti t

radí

ciók

nál

. Si

ke-

ress

ége

szem

pon

tjáb

ól a

zon

ban

egy

álta

lán

nem

mel

léke

s,ho

gy k

épes

ek-e

felv

enn

i a t

empó

t a

szak

szer

veze

tek.

A s

zo-

ciál

dem

okrá

cia

váls

ága

mia

tt u

gyan

is a

híd

mög

öttü

k fe

lva

n é

getv

e…

2.2.

A s

zoci

álde

mok

ráci

a al

kon

ya

A j

ólét

i re

nds

zere

k el

len

i tá

mad

ások

at a

szo

ciál

dem

okrá

-ci

a, il

letv

e a

befo

lyás

a al

att

álló

sza

ksze

rvez

etek

kez

detb

enm

inde

nüt

t el

len

állá

ssal

foga

dták

. Miv

el a

zon

ban

tôk

és k

e-re

tek

közö

tt a

fej

lôdé

s cs

ak a

jól

éti

ren

dsze

rek

leép

ítés

eár

án m

ehet

vég

be (

lásd

I.

rész

1.2

. fe

jeze

t), t

ováb

bá m

ivel

– ez

zel ö

ssze

függ

ésbe

n –

a s

zoci

álde

mok

rata

sza

ksze

rvez

e-te

k el

len

állá

sa a

hal

adás

gát

ján

ak b

izon

yult

, a

nyo

lcva

nas

évek

re a

szo

ciál

dem

okrá

cia

vála

szút

elé

ker

ült:

vag

y m

eg-

segí

ti a

pro

fitrá

ta c

sökk

enés

e m

iatt

baj

ba ju

tott

tôk

ét, a

mi

azza

l já

r, h

ogy

lem

ond

a m

unka

váll

alók

nak

nyú

jtot

t „j

ut-

tatá

sokr

ól”,

vag

y a

mag

ántô

kére

ala

puló

val s

zem

ben

más

társ

adal

mi a

lter

nat

íva

utá

n n

éz.

Az

utób

bi l

ehet

ôség

et l

e-h

etet

len

né

tett

e a

„szo

cial

ista

” vi

lágr

ends

zer

össz

eom

lása

,de

az

elôb

bit

még

sem

leh

etet

t n

yílt

an f

elvá

llal

ni

a tö

me-

gek

elôt

t.

Ebbô

l a

dile

mm

ából

szü

lete

tt m

eg a

„h

arm

adik

út”

-el-

109

rem

élh

etôl

eg

egyr

e h

aték

onya

bban

. A

z IC

FTU

(I

nte

r-n

atio

nal

Con

fede

rati

on o

f Fr

ee T

rade

Un

ion

s),

az E

TU

C(E

uro

pean

Tra

de U

nio

n C

onfe

dera

tion

)és

a T

UA

C (

Tra

deU

nio

nA

dvis

ory

Com

mit

tee

to t

he O

ECD

)pé

ldáu

l kö

zös

hon

lapo

t üz

emel

tet,

am

elye

n e

sze

rvez

etek

min

den

akc

ió-

járó

l, ka

mpá

nyá

ról

érte

sülh

et a

z od

alát

ogat

ó.

A k

apit

aliz

mus

új

szak

aszá

ban

szü

kség

es ú

j ér

dekv

é-de

lmi

har

choz

ele

nge

dhet

etle

n ú

j es

zköz

öket

az

inte

rnet

képé

ben

mag

a a

glob

ális

kap

ital

izm

us t

erem

tett

e m

eg. E

b-be

n a

von

atko

zásb

an i

s ig

az,

hog

y „a

pol

gári

tár

sada

lom

méh

ében

fe

jlôdô

te

rmel

ôerô

k m

egal

kotj

ák

egyú

ttal

az

anya

gi f

elté

tele

ket

[a t

ársa

dalm

i an

tago

niz

mus

ok]

meg

ol-

dásá

hoz

”. (

MEM

13,

7.)

2.1.

2. A

sza

ksze

rvez

eti h

arc

jelle

ge

A s

zaks

zerv

ezet

ek n

agy

rész

e m

ind

a fe

jlett

ors

zágo

kban

,m

ind

a fe

jlôdô

kben

kla

sszi

kus,

a m

unka

váll

alás

i fe

ltét

e-le

k ja

vítá

sát

célz

ó („

jólé

ti”)

har

cot

vív.

A S

zaks

zerv

ezet

ekEu

rópa

i K

onfö

derá

ciój

a (E

TU

C)

2004

. áp

rili

s 2–

3-ár

am

egh

irde

tett

ak

ción

apja

inak

–

kon

fere

nci

ák,

fóru

mok

,m

egm

ozdu

láso

k –

vezé

rfon

ala

péld

ául

„a m

unka

váll

alók

szoc

iáli

s jo

gai

és a

z eu

rópa

i jó

léti

ren

dsze

rek

véde

lme”

volt

. E tr

adic

ion

ális

, a

mun

kaad

ókka

l fo

lyta

tott

egy

ezke

dé-

sen

nyu

gvó

har

c kö

zben

a s

zaks

zerv

ezet

i ve

zetô

ket

gyak

-ra

n

vádo

lják

„m

egél

het

ési

poli

tizá

láss

al”,

az

zal,

h

ogy

mag

uk i

s ki

egye

znek

a t

ôkév

el p

ozíc

ióik

(pr

ivilé

gium

okat

bizt

osít

ó sz

aksz

erve

zeti

vez

etôi

állá

suk)

meg

tart

ása

érde

-ké

ben

. Er

re p

élda

az

AFL

-CIO

már

töb

bszö

r em

lege

tett

seat

tle-

i sz

erep

e is

. A

bír

álat

nem

csak

kív

ülrô

l, h

anem

bel

ülrô

l is

érk

ezik

,m

inte

gy b

izon

yítv

a, h

ogy

a sz

aksz

erve

zeti

vez

etôk

sem

egyf

orm

án g

ondo

lkod

nak

. A

200

2-es

Szo

ciál

is V

ilágf

óru-

mon

20

braz

il sz

aksz

erve

zeti

vez

etô

a ré

szt

vevô

sza

ksze

r-ve

zeti

sekn

ek c

ímez

ve a

szo

ciál

is f

órum

sze

rvez

etét

és

kö-

vete

lése

it b

írál

ó n

yílt

lev

elet

tet

t kö

zzé,

am

elyb

en a

lapo

skr

itik

a tá

rgyá

vá t

etté

k m

ind

a „c

ivil

szer

veze

ti”

form

át,

108

ches

teri

libe

raliz

mus

sze

llem

ében

csa

k a

gazd

aság

ra fi

gyel

(rem

élve

, hog

ya

gazd

agok

asz

talá

ról m

ajd

lecs

urog

val

ami a

sze

gén

yekh

ez),

elôb

b-ut

óbb

gazd

aság

i ba

jok

kele

tkez

nek

– m

ert

a kö

rülm

énye

k vá

lnak

ked

vezô

tlen

-n

é a

tôke

szá

már

a. E

z Sz

külla

– a

maz

ped

ig K

arüb

disz

. A s

zoci

álde

mok

-rá

cia

egyi

knek

sem

aka

r n

ekiü

tköz

ni.”

Teh

át a

tár

sada

lmi

fele

mel

kedé

szá

loga

a g

azda

ság

erôi

nek

(a

tôké

nek

) a

szab

ad é

rvén

yesü

lése

, de

eze

ksz

abad

jára

en

gedé

se (

a tá

rsad

alm

i fel

emel

kedé

s el

han

yago

lása

) le

gfôk

ép-

pen

azé

rt b

aj,

mer

t a

tôke

érté

kesü

lés

szám

ára

meg

neh

ezít

i a

körü

lmé-

nye

ket.

Sem

kor

láto

zás,

sem

lib

eral

izm

us.

A f

elzá

rkóz

ásho

z az

onba

nbi

ztos

ítan

i kel

l „a

mul

tin

acio

nál

is t

ôke

bizt

onsá

gát,

a m

agya

r vá

llalk

ozá-

sok

meg

erôs

ítés

ét”.

71Lá

sd r

észl

etes

ebbe

n W

ahl,

2004

. és

Rae

, 200

4.

72„…

az e

gyen

lôtl

ensé

gek

áth

idal

ásán

ak e

szkö

ze a

jólé

ti r

ends

zere

kre

form

ja, a

mik

ént

azt

Bok

ros

130

pon

tja

is t

agla

lja.”

Pet

sch

nig

, 200

4.73

„A t

ársa

dalm

i ig

azsá

goss

ág[o

t] é

s eg

yen

lôsé

g[et

] …

az

álla

mn

ak…

nem

ellá

tásk

ént,

han

em e

sély

kén

t ke

ll …

biz

tosí

tan

i…”A

szo

ciál

de-

mok

ráci

a „ú

j ért

ék[e

] a

min

ôség

”. „

A d

emok

ráci

a ki

terj

eszt

ése:

a g

lobá

-lis

civ

il tá

rsad

alom

”. V

itán

yi (

s.a.

).74

A s

zoci

álde

mok

ráci

a „k

övet

elés

ei”

ma,

az

impe

rial

izm

us k

orlá

t-la

n t

ombo

lása

idej

én k

ülön

ösen

vér

szeg

ényn

ek t

ûnn

ek. A

Hol

lan

d Sz

o-ci

alis

ta P

árt

eln

öke,

Eur

ópa

parl

amen

ti k

épvi

selô

pél

dául

így

fog

alm

az:

„A b

éke

és b

izto

nsá

g ér

deké

ben

, val

amin

t a

szeg

énys

ég é

s re

mén

ytel

en-

ség

elle

ni

küzd

elem

szü

kség

essé

ge m

iatt

ide

je h

ozzá

fogn

unk

az E

NSZ

meg

refo

rmál

ásáh

oz é

s m

eger

ôsít

éséh

ez.

... A

mi

még

hiá

nyz

ik,

az a

zer

ôs

álla

mok

ko

mol

yabb

ér

deke

ltsé

ge

egy

olya

n

vilá

g lé

trej

ötté

ben

,am

elyn

ek l

egfô

bb c

élja

a t

ársa

dalm

i ig

azsá

goss

ág é

s a

kon

flik

tuso

kbé

kés

meg

oldá

sa.”

Mar

ijnis

sen

, 200

4, 1

92.

67A

„h

arm

adik

út”

-elk

épze

lés

már

a 4

0-es

éve

k kö

zepe

óta

lét

ezik

,az

arg

enti

n P

eron

, az

egy

ipto

mi

Nas

szer

, az

in

diai

Neh

ru,

a ju

gosz

láv

Tit

o, a

z in

don

éz S

zuka

rno

stb.

vol

tak

jele

s ké

pvis

elôi

. Lá

sd P

etra

s,20

02.

68Lá

sd m

ég F

ES 2

000,

11–

12. é

s V

itán

yi (

s.a.

). 69

Min

t Pe

tsch

nig

(20

04)

elis

mer

i: „a

jólé

t n

em c

soro

g le

aut

omat

i-ku

san

, ez

t, u

gye,

kor

ábba

n n

em í

gy g

ondo

ltuk

. Ú

gy g

ondo

ltuk

, h

ogy

an

övek

edés

maj

d cs

ökke

nti

a k

ülön

bözô

sége

ket

– az

elle

nke

zôje

köv

etke

-ze

tt b

e”.

70V

itán

yi (s

.a.)

meg

álla

pítá

sa jó

l öss

zefo

glal

ja a

lén

yege

t: „

Ha

a ko

r-m

ány

(a t

ársa

dalo

mba

n m

ég é

lô n

acio

krat

a-an

tika

pita

lista

in

dula

tokr

atá

mas

zkod

va)

korl

átoz

za a

gaz

dasá

g er

ôin

ek s

zaba

d ér

vén

yesü

lésé

t, e

l-ve

szti

a l

ehet

ôség

ét a

tár

sada

lom

reh

abili

táci

ójár

a. H

a vi

szon

t a

man

-

A b

rit

(Bla

ir)

és a

z am

erik

ai (

Clin

ton

) ut

án a

ném

etsz

ociá

ldem

okrá

cia

is a

jól

éti

álla

m e

llen

for

dult

Sch

röde

rka

nce

llár

veze

tésé

vel,

de n

em t

udta

meg

tart

ani

közé

puta

sir

ányá

t a

kele

t-eu

rópa

i szo

ciál

dem

okrá

cia

sem

.71A

mag

yar

szoc

iáld

emok

ráci

a sz

inté

n b

elát

ta:

a jó

léti

álla

m v

ívm

á-n

yait

a t

ôke

jól

felf

ogot

t ér

deke

ibôl

kii

ndu

lva

imm

ár n

emle

het

biz

tosí

tan

i,72a

töm

egek

szá

már

a a

szoc

iáld

emok

rá-

cia

imm

ár c

sak

az e

sély

egye

nlô

sége

t, a

min

ôség

et é

s a

„glo

bális

civ

il tá

rsad

alom

” de

mok

ráci

áját

tud

ja k

ínál

ni.73

A g

loba

lizác

iót

meg

elôz

ôen

, teh

át a

nyo

lcva

nas

éve

kig,

a sz

ocia

lista

ren

dsze

rek

dem

onst

ráci

ós h

atás

ának

hát

sze-

léve

l és

a tô

ke á

ltal

alk

alm

azot

t n

emze

tköz

i áth

árít

ási m

e-ch

aniz

mus

ok j

óvol

tábó

l a

szoc

iáld

emok

ráci

a el

érte

, h

ogy

tom

puljo

n a

tôk

e és

a b

érm

unka

elle

nté

te.74

Meg

jegy

zen

-dô

, hog

y a

töm

egbe

foly

ását

els

ôsor

ban

a s

zaks

zerv

ezet

eken

kere

sztü

l gya

korl

ó sz

ociá

ldem

okrá

cián

ak e

z a

„kie

gyez

ése”

a ra

diká

lisab

b m

ozga

lmak

, sza

ksze

rvez

etek

hát

térb

e sz

orí-

111

mél

et a

ktu

aliz

ált

vált

ozat

a,67

ami

az A

nth

ony

Gid

den

sA

har

mad

ik ú

tcí

mû

kön

yvéb

ôl i

hle

tet

mer

ítô

brit

mun

-ká

spár

ti

veze

tô

maj

d 19

98-t

ól

min

iszt

erel

nök

n

evér

ôl„b

lair

izm

us”

név

en h

íres

ült

el. A

szo

ciál

dem

okrá

cia

újab

b„h

arm

adik

útj

ának

” al

apdo

kum

entu

ma

a T

ony

Bla

ir é

sG

erh

ard

Sch

röde

r 19

99 j

úniu

sába

n,

Lon

don

ban

kia

dott

közö

s n

yila

tkoz

ata

(Eu

rope

– T

he T

hird

Way

), a

mel

y vé

g-sô

sor

on a

lib

eral

izm

us f

elé

tört

énô

hat

ároz

ott

elm

ozdu

-lá

st j

elen

tett

. Sô

t, a

„h

arm

adik

út”

a h

angz

atos

, de

illu

zó-

riku

s kí

ván

alm

akat

(min

t pé

ldáu

l a p

iaci

mor

ál v

agy

a m

a-ga

s sz

intû

okt

atás

szü

kség

essé

ge)

lesz

ámít

va l

énye

gébe

naz

onos

a li

berá

lis g

ondo

lkod

ás b

alol

dali

von

ulat

ával

. Pél

daer

re J

ohn

Dun

nin

g (2

004/

b) é

s az

ált

ala

szer

kesz

tett

köt

et(2

004/

a),

amel

ynek

szá

mos

lib

erál

is s

zerz

ôje

mag

a is

mo-

rális

elv

eket

kér

szá

mon

a g

lobá

lis k

apit

aliz

mus

on,

illet

vean

nak

irá

nyí

tóin

a „

szoc

iális

elf

ogad

hat

óság

” és

a „

fen

n-

tart

hat

óság

” ér

deké

ben

.68

A „

blai

rizm

us”

real

itás

érzé

két

dics

éri,

hog

y n

em i

ndí

-to

tt h

adjá

rato

t a

jólé

ti á

llam

vis

szas

zerz

éséé

rt.

Ehel

yett

aM

agya

rors

zágo

n i

s dz

sóke

rkén

t h

aszn

ált

„mod

ern

izác

ió”

kife

jezé

ssel

tak

art

gazd

aság

stra

tégi

a n

evéb

en é

s a

„lec

suro

ga

jólé

t” il

lúzi

óját

hir

detv

e69el

sôso

rban

a k

özép

- és

fels

ô ré

-te

gek

hel

yzet

ének

kon

szol

idál

ását

ere

dmén

yezô

kon

zerv

a-tí

v (p

riva

tizá

ciós

, kö

ltsé

gtak

arék

os)

rece

ptek

et a

lkal

maz

vaés

a m

unka

hel

yter

emté

s (w

elfa

re t

o w

ork)

vége

tt a

vál

lal-

kozó

kat

tám

ogat

va70

„job

bról

” el

ôzi

még

a l

iber

ális

de-

mok

ratá

kat

is (

An

dor,

200

3, 4

6–47

., 66

.).

110

75ht

tp://

glob

etro

tter

.ber

kele

y.ed

u/El

berg

/Dah

rend

orf/d

ahre

ndor

f2.h

tml

(200

5-05

-26)

76A

z ig

azsá

ghoz

hoz

záta

rtoz

ik,

hog

y a

szoc

iáld

emok

ráci

a m

indi

gh

ajla

mos

vol

t er

re, h

a a

mun

káso

sztá

ly t

örté

nel

mi h

arca

apá

lyba

ker

ült:

végs

ô so

ron

a t

ôke

mel

lé á

llt a

z el

len

forr

adal

mak

sor

ában

, sô

t n

em e

gypé

lda

van

rá,

hog

y m

ég a

fas

izm

us i

dejé

n i

s. Í

gy t

ett

a re

form

ista

sza

k-sz

erve

zet

az o

lasz

fas

izm

us s

zárn

ybon

toga

tása

kor,

mik

or m

egak

adá-

lyoz

ta a

mun

káss

ág s

zerv

ezet

t el

len

állá

sát.

Így

tet

tek

a n

émet

szo

ciál

de-

mok

ratá

k, m

ikor

a k

omm

unis

tákk

al k

öten

dô a

nti

fasi

szta

egy

sége

t a

párt

legf

elsô

bb v

ezet

ésén

ek g

yógy

íth

atat

lan

„an

tibo

lsev

izm

usa”

leh

etet

-le

nn

é te

tte,

és

így

tett

a m

agya

r sz

ociá

ldem

okrá

cia

is, a

mik

or k

özre

mû-

ködé

séve

l seg

ítet

te a

Tan

ácsk

öztá

rsas

ágot

köv

etô

évek

cég

érén

ek s

zebb

-re

fes

tésé

t, h

ogy

zava

rtal

anul

tom

bolh

asso

n a

fas

iszt

a m

ódsz

erek

et t

ö-m

eges

en

alka

lmaz

ó fe

hér

terr

or.

Min

derr

ôl

bôsé

ges,

do

kum

entá

ltté

nya

nya

got

sora

kozt

at f

el k

önyv

ében

Roz

snya

i Er

vin

(20

03).

77A

z eu

rópa

i „ú

j jo

bbol

dal”

tér

nye

résé

rôl

lásd

töb

bek

közö

tt B

etz,

2004

.

aki m

ár a

nyo

lcva

nas

éve

kben

libe

rális

fels

ôház

i tag

vol

t)75

.M

arx

a sz

ociá

ldem

okrá

cia

„fel

felé

íve

lô”

pály

ája

idej

énm

utat

ott

rá a

nn

ak k

orlá

tolt

jelle

gére

. A

glo

baliz

áció

kor

á-ba

n a

zon

ban

, am

ikor

a s

zoci

álde

mok

ráci

a tö

rtén

elm

i sz

e-re

pe e

len

yész

ett,

és

sajá

tos,

álf

orra

dalm

i je

llege

nem

nyú

jtsz

ámár

a m

ás a

lter

nat

ívát

, min

t a

tôke

nyí

lt t

ámog

atás

át, a

hel

yzet

még

ros

szab

b. A

hog

y Ja

mes

Pet

ras

foga

lmaz

(200

2,13

.): „

Ma

a sz

ociá

ldem

okra

ta p

árto

k n

em s

zoci

alis

ták

ésn

em i

s de

mok

ratá

k –

új,

a ré

gin

él s

okka

l él

etké

pese

bbjo

bbol

dalt

kép

vise

lnek

, m

ely

egyi

dejû

leg

képe

s a

korá

bbi

refo

rmre

tori

ka n

éhán

y el

emét

ism

étel

getn

i, s

közb

en p

oli-

tiká

jába

n a

»n

agy

üzle

t« é

s a

szab

adpi

ac s

zín

tisz

ta e

lvei

tgy

akor

oln

i.”76

A t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

óliu

mok

, va

gy a

hog

y ki

fin

o-m

ult

apol

ogét

ák m

ondj

ák:

„a p

iac”

, se

mm

itôl

sem

kor

lá-

tozo

tt k

orm

ányz

ása

idej

én m

egn

ô a

mun

kavá

llaló

kra

ne-

hez

edô

nyo

más

. Ez

el

len

állá

suk

növ

eked

éséh

ez

veze

t,am

elye

t a

fen

nál

ló é

rdek

ében

így

vag

y úg

y, d

e le

kel

l sz

e-re

lni.

Ezér

t a

szoc

iáld

emok

ráci

a bé

kélt

etô

fun

kció

ján

akh

elyé

n t

ámad

t ûr

t a

szin

tén

a k

ispo

lgár

ság

inga

tag

hel

yze-

tébô

l tá

plál

kozó

n

acio

nal

ista

, sz

élsô

jobb

olda

li,

fasi

szta

ideo

lógi

ák fo

glal

ják

el.77

Min

thog

y a

szoc

iáld

emok

ráci

a in

-ká

bb v

álas

ztot

ta a

tôk

e m

egm

enté

sét

(a n

eolib

eral

izm

ust)

,m

int

hog

y a

mun

ka o

ldal

ára

álljo

n,

a sz

élsô

jobb

olda

li de

-

113

tásá

val

járt

, és

egy

ben

oly

an t

örés

eket

idé

zett

elô

az

euró

-pa

i (f

ran

cia,

hol

lan

d, o

lasz

stb

.), a

mer

ikai

és

nem

zetk

özi

szak

szer

veze

ti m

ozga

lom

ban

(pé

ldáu

l Sz

aksz

erve

zeti

Vi-

lágs

zöve

tség

, lá

sd W

ent,

200

2),

amel

yek

aztá

n k

ésôb

b, a

glob

aliz

áció

kib

onta

kozá

sáva

l a

szoc

iáld

emok

ráci

a h

itel

-ve

szté

sét

és a

hat

ékon

y el

len

állá

sra

való

kép

tele

nsé

get

ala-

pozt

a m

eg.

A s

zoci

álde

mok

ráci

a te

hát

kett

ôs k

ötôd

ésû

, él

etvi

telé

-be

n é

s ér

téke

iben

a b

urz

soáz

iáho

z, i

nga

tag

léth

elyz

etéb

ôlki

foly

ólag

a p

role

tári

átu

shoz

has

onló

kis

polg

ársá

g fe

lem

ásvá

gyai

t hi

vato

tt m

egva

lósí

tan

i: „

kelle

mes

kiz

sákm

ányo

-lá

st”,

„m

un

kabé

két”

. E

teki

nte

tben

teh

át n

em s

okat

vál

tozo

tt a

vilá

g az

el-

múl

t m

ásfé

l év

száz

adba

n:

„…a

szoc

iáld

emok

ráci

a sa

játo

sje

llege

abb

an fo

glal

hat

ó ös

sze,

hog

y de

mok

rati

kus-

repu

bli-

kán

us i

nté

zmén

yeke

t kö

vete

l es

zköz

kén

t, n

em a

két

vég

-le

t, a

tôk

e és

a b

érm

unka

meg

szün

teté

séh

ez,

han

em a

h-

hoz

, hog

y el

len

tétü

ket

leto

mpí

tsa

és ö

sszh

angg

á vá

ltoz

tas-

sa.

Bár

mily

kül

önbö

zô r

ends

zabá

lyok

at j

avas

oln

ak i

s e

cél

elér

ésér

e, b

árm

enn

yire

is

felc

icom

ázza

mag

át e

z a

cél

töb-

bé-k

evés

bé f

orra

dalm

i ké

pzet

ekke

l, a

tart

alom

ugy

anaz

mar

ad:

a tá

rsad

alom

meg

vált

ozta

tása

dem

okra

tiku

s út

on,

de a

kis

polg

ária

sság

hat

árai

n b

elül

… [

A s

zoci

álde

mok

rá-

cia]

azt

his

zi,

hog

y fe

lsza

badu

lásá

nak

kü

lön

ösfe

ltét

elei

azok

az

álta

lán

osfe

ltét

elek

, am

elye

k eg

yedü

l tes

zik

leh

etô-

vé a

mod

ern

tár

sada

lom

meg

men

tésé

t és

az

oszt

ályh

arc

el-

kerü

lésé

t.”

– m

ondj

a M

arx

a Lo

uis

Bon

apar

te b

rum

aire

tize

nn

yolc

adik

ája

cím

û m

ûvéb

en (

MEM

8, 1

31.).

A f

ejle

tt o

rszá

gokb

an v

égbe

men

ô te

chn

ológ

iai

mod

er-

niz

áció

a t

ôke

szer

ves

össz

etét

elén

ek e

mel

ésén

ker

eszt

ülcs

ökke

nte

tte

a pr

ofit

rátá

t, m

iköz

ben

a t

ôkec

entr

aliz

áció

val

kiél

ezte

a m

onop

olis

ztik

us v

erse

nyt

. A

jól

éti

álla

m f

enn

-ta

rtás

ára

nin

cs t

öbbé

pén

z és

haj

lan

dósá

g,pe

dig

tört

énel

-m

i sz

erep

ét a

szo

ciál

dem

okrá

cia

csak

a j

ólét

i ál

lam

báz

i-sá

n t

udta

bet

ölte

ni…

A s

zoci

álde

mok

ráci

a sz

erep

e te

hát

a j

ólét

i ál

lam

mal

leál

dozo

tt,

amit

bal

olda

li sz

erzô

k m

elle

tt (

így

Més

záro

s,20

05.,

Roz

snya

i, 20

03.)

a lib

erál

isok

nev

es k

épvi

selô

i is

fel-

ism

erte

k (p

éldá

ul R

alf

Dah

ren

dorf

szo

ciol

ógus

pro

fess

zor,

112

78A

„h

úsz

a n

yolc

van

hoz

” tá

rsad

alm

ához

vez

etô

hel

yzet

et f

esti

le

az a

mer

ikai

és

ném

et p

éldá

n M

arti

n—

Schu

ma,

199

8, 9

–18.

és

224–

233.

zás,

a n

emze

t ös

szet

arto

zásá

ról s

zóló

dem

agóg

ia, e

gyol

-da

lú t

ájék

ozta

tás,

a s

zaks

zerv

ezôd

és n

ehez

ítés

e, r

end-

ôri

erôs

zak

stb.

2.A

tôk

ekon

cen

trác

ió m

agas

fok

a.A

z ál

talá

nos

kon

ku-

ren

ciav

iszo

nyo

k lé

nye

ge a

pro

fité

rdek

érv

énye

síté

sére

való

tör

ekvé

s. E

z ot

t já

r si

kerr

el, a

hol

a v

álla

lat

„gyô

z”,

azaz

ter

mék

eit

sike

rrel

ért

ékes

íti (

piac

on m

arad

, pia

cot

szer

ez,

illet

ve n

övel

). Ez

ped

ig a

zzal

jár

, h

ogy

a „g

yôz-

tes”

old

alán

mut

atko

znak

meg

legi

nká

bb a

pro

fito

rien

-tá

ció

önzô

, gá

tlás

tala

n,

embe

r- é

s kö

rnye

zete

llen

es v

o-n

ásai

. A k

onku

ren

ciát

kié

lezô

glo

baliz

áció

kör

ülm

énye

ikö

zött

a „

gyôz

tese

k” a

tôk

ekon

cen

trác

ió k

övet

kezt

ében

létr

ejöt

t ór

iási

tra

nsz

nac

ion

ális

vál

lala

tok,

ezé

rt a

tôk

e-lo

gika

min

den

fon

ákja

az

ô te

véke

nys

égük

jel

lem

zôje

-ké

nt

jele

nik

meg

.3.

A k

istô

kék

sére

lme.

A g

loba

lizác

ióba

n a

mon

opól

iu-

mok

ver

sen

ye k

is- é

s kö

zépv

álla

lkoz

ások

óri

ási t

ömeg

é-n

ek l

étét

in

gatj

a m

eg,

sôt

leh

etet

len

íti

el.

A k

özép

ré-

teg

lecs

úszi

k, ö

ssze

szûk

ül,

a ki

spol

gáro

k tö

meg

e fe

l-du

zzad

, m

iköz

ben

hel

yzet

ük t

ováb

bra

is b

izon

ytal

an,

és p

ersp

ektí

váju

k in

kább

mut

at le

felé

, min

t fe

lfel

é.78

Ezaz

zal j

ár, h

ogy

a ki

sebb

tôk

ék (

a ki

s- é

s az

egy

re f

ogya

t-ko

zó k

özép

tôké

s ré

tege

k) a

nag

ytôk

e h

atal

ma,

a g

loba

-liz

áció

elle

n f

ordu

lnak

. G

loba

lizác

ión

ôk

kizá

róla

g a

nag

y, g

lobá

lis,

köve

tkez

éské

ppen

a l

egtö

bb o

rszá

g sz

á-m

ára

„kül

föld

i”,

„ide

gen

” (d

e le

gin

kább

„zs

idó”

) tô

kem

inde

nt

elsö

prô

ural

mát

, és

nem

a k

apit

aliz

mus

tôk

e-fe

lhal

moz

ási

törv

ényé

bôl

köve

tkez

ô fe

jlem

ényt

ér

te-

nek

. T

ehát

nem

a t

ôkel

ogik

át,

han

em c

sak

a „n

agyt

ô-ke

logi

kát”

aka

rják

kor

láto

zni.

Mag

ukat

a n

agyt

ôke

elle

-n

i h

arcb

an

a h

ason

lóan

el

éged

etle

nek

kel

egy

sorb

aál

lítva

a „

nem

zet

egys

égét

”, a

kül

föld

i („z

sidó

”) t

ôke

el-

len

i kö

zös

fellé

pés

szük

sége

sség

ét h

irde

tik.

Teo

reti

ku-

saik

– n

emeg

ysze

r jo

bb s

orsr

a ér

dem

es,

meg

téve

szte

ttva

gy f

élm

ûvel

t ér

telm

iség

iek

– sz

ámos

oly

an t

ényt

és

össz

efüg

gést

hoz

nak

nyi

lván

ossá

gra,

am

elye

k a

tran

sz-

115

mag

ógia

ves

zi á

t ed

digi

sze

repé

t, é

s a

tört

énel

embô

l jó

lm

egta

nu

lt l

ecke

sze

rin

t a

mu

nká

sság

érd

ekké

pvis

elôj

e-ké

nt

lépv

e fe

l, a

tôke

és

bérm

un

ka k

özöt

ti e

gyü

ttm

ûkö

-dé

st, k

orpo

ráci

ót, „

nem

zeti

öss

zefo

gást

”, a

kis

- és

köz

éptô

-ke

tám

ogat

ását

kín

álja

rec

eptn

ek.(

Lásd

I.

rész

2.4

.3.)

A s

zoci

álde

mok

ráci

a u

gyan

ala

pelv

eibe

n s

zem

ben

áll

afa

sizm

uss

al,d

e a

közö

s sz

erep

(tôk

e–bé

rmun

ka e

llen

tét

ki-

békí

tése

) és

a „h

arm

adik

út”

örv

én a

libe

raliz

mus

felé

sod

-ró

dása

(a

tôke

visz

ony

szin

te f

enn

tart

ás n

élkü

li el

foga

dása

,sô

t él

teté

se)

nem

egy

tek

inte

tben

has

onló

pla

tfor

mra

jut

-ta

tja

azza

l. A

min

t pé

ldáu

l B

lair

fog

alm

az:

a br

itek

ism

étvá

ljan

ak „

egy

nem

zett

é” (F

ES, 2

000,

13.

), va

gy a

hog

y a

né-

met

szo

ciál

dem

okrá

cia

prog

ram

ja l

eszö

gezi

: „A

mun

kába

állá

st a

karj

uk ö

sztö

nöz

ni,

elm

enve

sza

nkc

iók

kisz

abás

áig

is a

nyi

lván

való

meg

taga

dás

eset

ében

.” (

FES,

200

0, 3

4.)

A m

unka

kén

ysze

r a

mun

kabé

rre

neh

ezed

ô n

yom

ás k

örül

-m

énye

i kö

zött

a h

arm

inca

s év

ek n

émet

gaz

dasá

gpol

itik

á-já

nak

esz

köze

vol

t… (

Roz

snya

i, 20

03, 4

9–51

.)

2.3.

Ále

llen

állá

s: r

etro

grád

an

tigl

obal

izm

us

A g

loba

lizác

ió je

len

sége

inek

kri

tiká

ja m

ögé

rejt

ôzve

léte

zik

egy

alap

vetô

en p

roka

pita

lista

, a t

ársa

dalm

at m

egos

ztó

gaz-

dasá

gi k

ülön

bség

eket

az

embe

rek

nem

zeti

ség,

kul

túra

sze

-ri

nti

ál

meg

oszt

otts

ágáv

al

taka

ró

retr

ográ

d an

tigl

obal

iz-

mus

. Ez

hár

om f

orrá

sból

táp

lálk

ozik

:

1.A

tôk

e–bé

rmu

nka

elle

nté

t ki

élez

ôdés

e.A

glo

baliz

áció

felf

ogás

unkb

an a

kap

ital

izm

us t

ran

szn

acio

nál

is m

ono-

polis

ta k

orsz

aka,

am

elyb

en a

pro

fitr

áta

sülly

edés

e az

egys

égn

yi m

unka

erôk

ölts

ég l

eszo

rítá

sán

ak k

énys

zeré

nke

resz

tül a

kiz

sákm

ányo

lás

(m/v

) szü

kség

szer

û fo

kozó

-dá

sáva

l já

r. E

z n

övel

i a

dolg

ozó

és a

mun

kan

élkü

li tö

-m

egek

elle

nál

lásá

t, a

mel

yet

a pr

ofit

rát

áján

ak c

sökk

e-n

ése

mia

tt n

em le

het,

a „

szoc

ialis

ta”

alte

rnat

íva

buká

-sa

m

iatt

pe

dig

nem

ke

ll

jólé

ti

enge

dmén

yekk

elle

szer

eln

i. Eh

elye

tt m

arad

az

elle

nál

lás

eln

yom

ásán

akga

zdag

esz

közt

ára

– pé

ldáu

l m

unka

erô-

piac

i sz

abál

yo-

114

3. A

kár

vallo

ttak

érd

ekvé

delm

ének

Ú

jjász

erve

zôdé

se

A t

ran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k ur

alta

ter

mel

és m

egvá

ltoz

-ta

tta

a m

unka

szer

veze

t h

agyo

mán

yos

form

áit,

szé

tszó

rva,

atom

izál

va,

form

aila

g „v

álla

lkoz

óvá”

tév

e a

mun

káso

sz-

tály

nag

yobb

ik r

észé

t. A

jól

éti

álla

m s

züks

égsz

erû

leép

íté-

se k

övet

kezt

ében

a h

agyo

mán

yos

érde

kvéd

elm

i str

uktú

rák

és i

deol

ógiá

k ré

szbe

n s

úlyt

alan

ná

vált

ak,

rész

ben

ped

ig a

szél

sôjo

bbol

dali

dem

agóg

ia r

abja

i le

ttek

– a

min

t az

elô

zôfe

jeze

tekb

en

bem

utat

tuk.

Eb

ben

a

hel

yzet

ben

m

i se

msz

üksé

gsze

rûbb

, m

int

hog

y az

eln

yom

ott

társ

adal

mi

cso-

port

ok ú

j ön

kife

jezé

si,

szer

vezô

dési

for

mák

at k

eres

sen

ek.

Ezek

az

új f

orm

ák ö

ssze

gzôd

nek

a g

loba

lizác

ió m

ai f

orm

á-já

val

szem

ben

álló

nép

i m

ozga

lmak

ban

és

meg

moz

dulá

-so

kban

. E

moz

galm

akn

ak t

öbb

olya

n d

omin

áns

tula

jdon

-sá

guk

van

, am

elly

el a

hag

yom

ányo

s sz

ociá

ldem

okra

ta a

la-

pú

szak

szer

veze

ti

érde

kvéd

elem

n

em,

vagy

cs

ak

jóva

lki

sebb

mér

tékb

en r

ende

lkez

ett.

M

ielô

tt

azon

ban

rá

térn

énk

e je

llem

zôkr

e,

tegy

ünk

elôb

b eg

y ki

s te

rmin

ológ

iai

kité

rôt,

maj

d ut

azzu

k kö

rbe

aFö

ldet

, h

ogy

bepi

llan

tást

nye

rjün

k en

nek

az

új t

ípus

úm

ozga

lom

nak

a k

ezde

teib

e.

3.1.

„A

nti

-”, „

alte

r-”

vagy

„-k

riti

kus”

?

A g

loba

lizác

iót

bírá

ló c

ivil

moz

galm

ak e

gy r

észe

(leg

inká

bba

nyu

gati

, fej

lett

ors

zágo

kban

) ige

n k

énye

s ar

ra, h

ogy

ne

ti-

tulá

lják

ôket

„an

ti”-

nak

. En

nek

oka

az

a bo

rnír

t kr

itik

a,am

it a

moz

galm

ak e

llen

lába

sai

(a v

agyo

nos

fel

sô-

és k

ö-zé

prét

egek

et k

épvi

selô

saj

tó,

érte

lmis

égie

k és

pol

itik

usok

)gy

akor

olta

k fe

lett

ük;

e sz

erin

t ez

ek a

z ir

ányz

atok

elle

nzi

k

117

nac

ion

ális

vál

lala

tok

és n

emze

tköz

i in

tézm

énye

ik t

öb-

bek

közö

tt ig

azsá

goss

ágot

, mun

kah

elye

ket,

kör

nye

zete

tcs

orbí

tó m

agat

artá

sát

bizo

nyí

tják

. Ez

növ

eli

hit

eles

sé-

güke

t a

félig

táj

ékoz

ott

töm

egek

kör

ében

.

E h

árom

ok

ered

mén

yeké

nt

meg

jele

nik

egy

, a

tört

éne-

lem

ben

nem

hag

yom

ányo

k n

élkü

li an

tigl

obal

izác

iós

áram

-la

t: e

z ki

záró

lag

a n

agyt

ôkék

ura

lmát

elle

nzi

, a

kise

bb(s

züks

égsz

erûe

n „

nem

zeti

”) t

ôkék

et é

s az

ok a

lkal

maz

ot-

tait

egy

táb

orba

sor

olva

val

ójáb

an e

gy b

ékés

ebb,

(m

elle

sleg

soh

a n

em lé

teze

tt)

„ara

nyk

ori”

kap

ital

izm

ust

szer

etn

e lá

t-n

i a

tran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k „v

ilágu

ralm

a” h

elye

tt.

E„n

emze

ti”

alap

ú gl

obal

izác

iókr

itik

a m

ég l

egen

yhéb

b fo

r-m

ájáb

an i

s m

agáb

an r

ejti

a n

acio

nal

izm

us,

az a

nti

szem

i-ti

zmus

, a

rass

zizm

us s

zéls

ôjob

bold

ali

von

ásai

t. E

z, i

lletv

ea

kim

ondo

tt (

fél)

igaz

ságo

k kü

lön

ösen

fog

ékon

nyá

tes

zik

afo

kozo

tt n

yom

ásn

ak k

itet

t, ö

nbe

csül

ésük

ben

meg

inga

tott

,fé

lret

ájék

ozta

tott

és

man

ipul

ált,

a k

orlá

tlan

in

divi

dual

iz-

mus

mia

tt a

tom

izál

t és

köz

össé

geik

tôl

meg

fosz

tott

töm

e-ge

ket

e „r

etro

grád

an

tigl

obal

izm

us”,

vag

yis

a sz

élsô

jobb

ol-

dali,

(n

eo)f

asis

zta

glob

aliz

áció

krit

ika

irán

t.

116

79Lá

sd m

ég G

onza

lez,

200

1.80

Nor

th A

mer

ican

Fre

e T

rade

Agr

eem

ent:

az

USA

-t,

Kan

adát

és

Mex

ikót

töm

örít

ô sz

abad

kere

sked

elm

i eg

yezm

ény.

A f

olya

mat

vég

állo

-m

ása

az e

gész

föl

drés

zt f

elöl

elô

Am

erik

ai S

zaba

dker

eske

delm

i Ö

veze

t(F

TA

A)

létr

ehoz

ása

volt

200

1 áp

rilis

ában

Qué

becb

en.

Ha

vala

ki a

glo

baliz

áció

n c

sak

a te

rmel

és f

okoz

ódó

tár-

sada

lmas

odás

át é

rti,

és a

nn

ak c

sak

a tô

ke k

orlá

tai k

özé

zárt

form

áját

(a

„tôk

és g

loba

lizác

iót”

) ut

asít

ja e

l, ak

kor

a gl

oba-

lizác

iókr

itik

us v

agy

alte

rglo

baliz

atôr

eln

evez

és i

llik

rá.

Vég

ül h

a eg

y sz

erve

zet

„glo

baliz

áció

” al

att

csak

a k

api-

taliz

mus

nak

a j

ólét

i re

nds

zere

k le

bon

tásá

val

járó

, ko

r-m

ányp

olit

ikai

dön

tése

kkel

bef

olyá

solh

atón

ak g

ondo

lt n

eo-

liber

ális

sza

kasz

át é

rti,

és e

zt a

fej

lôdé

si e

tapo

t ut

asít

ja e

l(d

e pé

ldáu

l a

nyo

lcva

nas

éve

kig

ural

kodó

ren

dsze

rt m

árn

em),

akko

r úg

yszi

nté

n j

ogga

l n

evez

i m

agát

„al

terg

loba

li-za

tôr”

-nek

vag

y „g

loba

lizác

iókr

itik

us”-

nak

.M

int

láth

ató,

a k

özös

nev

ezô

a „g

loba

lizác

iókr

itik

us”

vagy

„al

terg

loba

lizat

ôr”,

ezé

rt c

élsz

erû

ezek

et t

ekin

ten

i a

szób

an f

orgó

moz

galm

ak g

yûjt

ôfog

alm

ának

.A

ter

min

ológ

iai

vita

a m

ozga

lmon

bel

ül i

gen

élé

nk,

és

egyf

elôl

val

óban

az

irán

yzat

ok k

özti

óri

ási

külö

nbs

égek

etta

karj

a. M

ásfe

lôl a

zon

ban

meg

leh

etôs

en m

eddô

vit

a ez

, és

azon

bes

zédt

émák

köz

é ta

rtoz

ik, a

mel

yekk

el a

glo

baliz

áció

has

zon

élve

zôi é

s a

körü

lött

e fo

lyó

disk

urzu

sok

tem

atiz

álói

sike

rese

n e

lter

elik

a f

igye

lmet

a lé

nye

grôl

(a

ren

dsze

r sz

ül-

te t

iltak

ozás

ról)

, és

egy

ben

véd

ekez

ô ál

lásb

a, m

agya

rázk

o-dá

sra,

sôt

egy

más

ra m

utog

atás

ra k

énys

zerí

tik

a ká

rval

lot-

tak

moz

galm

ait,

nem

kis

mér

tékb

en a

kadá

lyoz

va e

zzel

az

össz

efog

ást

és a

z ér

dem

i cs

elek

vést

.

3.2.

Reg

ion

ális

kit

ekin

tés

3.2.

1. L

atin

-Am

erik

a79

Am

ikor

199

4. ja

nuá

r 1-

jén

az

USA

, Kan

ada

és M

exik

ó el

-n

öke

dekl

arál

ta a

hár

om o

rszá

g pi

acát

(po

nto

sabb

an a

tô-

ke é

s az

áru

k sz

abad

ára

mlá

sát)

egy

sége

sítô

NA

FTA

-t80

, a

119

a h

alad

ást,

a t

ech

nol

ógia

i fe

jlôdé

st,

egyf

ajta

„gé

prom

bo-

lók”

– h

olot

t m

agu

k is

az

inte

rnet

en s

zerv

ezôd

nek

és

mob

iltel

efon

t h

aszn

áln

ak.

Ezze

l sz

embe

n a

moz

galm

akeg

yált

alán

nem

elle

nzi

k az

új

info

rmác

iós

tech

nol

ógiá

kat,

min

döss

ze „

más

fajt

a” (

„nem

neo

liber

ális

”, „

nem

tôk

és”)

glob

aliz

áció

t sz

eret

nén

ek.

Ezér

t (t

alán

a f

ran

cia

AT

TA

Cve

zetô

inek

kez

dem

énye

zésé

re)

raga

szko

dnak

ah

hoz

, h

ogy

„alt

ergl

obal

izat

ôr”-

ökn

ek n

evez

zék

ôket

. Eh

hez

– v

agy

agl

obal

izác

iókr

itik

us k

ifej

ezés

hez

– a

mag

yaro

rszá

gi m

ozga

-lo

m e

gyes

sze

rvez

etei

és

veze

tô e

gyén

iség

ei s

zin

tén

fog

gal-

körö

mm

el r

agas

zkod

nak

.A

ter

min

ológ

iai

csat

a ok

a a

glob

aliz

áció

elt

érô

meg

ha-

táro

zása

, de

vel

eje

a kr

itik

a ra

dika

lizm

usán

ak m

érté

ke.

Egye

tért

het

ünk

Rei

nh

ard

van

der

Vee

n ú

jság

íróv

al,

aki

hiá

nyo

lja a

glo

baliz

álód

ás e

lem

zésé

t, é

s e

hiá

ny

kife

jezô

dé-

sén

ek t

artj

a a

szöv

etsé

gek

kite

rjed

tség

ét, v

alam

int

a ta

rtal

-m

i so

kfél

eség

et.

Rám

utat

arr

a, h

ogy

a sz

óban

for

gó m

oz-

galm

akat

nem

leh

et k

olle

ktív

en a

„gl

obal

izál

ódás

t el

len

zô-

nek

” n

evez

ni.

A

glob

aliz

álód

ás

elle

ni

indu

lat

ugya

nis

mag

ában

fog

lalja

a v

ilág

legk

ülön

bözô

bb p

ontj

ain

az

egy-

más

tól

is g

yöke

rese

n k

ülön

bözô

szo

ciál

is h

elyz

etük

elle

nlá

zadó

par

aszt

ok é

s m

unká

sok

mel

lett

a n

acio

nal

ista

, eta

-ti

sta,

an

tisz

emit

a, v

alam

int

kult

urál

is é

s et

niz

áló

civi

l, il-

letv

e po

litik

ai á

ram

lato

kat

is,

mik

özbe

n a

z el

len

zôk

több

-sé

ge „

a ke

ynes

ián

us s

zoci

ális

álla

mró

l, va

gy a

ter

més

zet-

köze

li fa

lukö

zöss

égrô

l ál

mod

ozik

, a

tört

énel

em k

erek

étsz

eret

né

ism

ét e

gy k

issé

vis

szaf

orga

tni.

Val

ódi k

onze

rvat

ívpr

ogra

m!”

(V

een

, 200

1, 5

7–58

.)H

a te

hát

egy

sége

sen

nem

„an

tigl

obal

ista

”, a

kkor

mi-

lyen

öss

zefo

glal

ó je

lzôv

el il

leth

etô

a gl

obal

izác

ióva

l két

ségt

e-le

nül f

eler

ôsöd

ô és

láth

atóv

á vá

lt t

ársa

dalm

i elé

gede

tlen

ség?

A

bban

az

eset

ben

, ha

egy

szer

veze

t a

glob

aliz

áció

t m

int

a ka

pita

lizm

us ú

j, im

man

ens

fázi

sát

érte

lmez

i és

an

nak

ren

dsze

rszi

ntû

meg

hal

adás

át t

ûzi

célu

l, te

hát

„an

tika

pita

-lis

ta”,

akk

or h

elye

sli a

z „a

nti

”-el

ôtag

ot a

glo

baliz

áció

elô

tt.

Az

anti

kapi

talis

ta m

ozga

lmak

ter

més

zete

sen

kri

tizá

lják

isa

fen

nál

lót,

így

egy

ben

„gl

obal

izác

iókr

itik

usok

”, á

m i

gen

-lik

a t

erm

elés

tár

sada

lmas

odás

át (

„glo

baliz

áció

ját”

), ez

ért

„alt

ergl

obal

izat

ôrök

” is

.

118

83B

ôveb

ben

lásd

htt

p://e

n.w

ikip

edia

.org

/wik

i/CO

NA

IE (2

006-

02-1

7)84

Lásd

bôv

ebbe

n h

ttp:

//ww

w. p

bs.o

rg/fr

ontl

inew

orld

/sto

ries

/bol

ivia

/ti

mel

ine.

htm

l (2

006-

02-1

7)85

Lásd

bôv

ebbe

n H

onor

e, 2

004.

81Po

nto

sabb

an:

„50

év e

lég

volt

!” A

z 50

. sz

ület

ésn

apjá

t ak

kori

ban

ünn

eplô

IM

F és

Vilá

gban

k te

véke

nys

égét

elu

tasí

tó m

ozga

lom

.82

Bra

zil p

üspö

kök

a fö

ldfo

glal

ók m

elle

tt. N

oL (M

TI)

. 200

2. d

ecem

-be

r 3.

egyi

k le

gnag

yobb

föl

dkon

cess

zió

Lati

n-A

mer

ika

tört

énet

é-be

n. 2

000-

ben

ugy

ancs

ak a

CO

NA

IE v

olt

az, a

mi a

z Eg

ye-

sült

Mun

kásf

ron

ttal

köz

ösen

(!)

sze

rvez

ett

töm

egm

ozga

-lo

mm

al m

egbu

ktat

ta a

gaz

dasá

g „d

ollá

rizá

ciój

ának

” ér

de-

kébe

n

meg

szor

ító

inté

zked

ések

et

hoz

ó Ja

mil

Mah

uad

korm

ányá

t. A

töm

egm

ozga

lom

egy

idei

g ur

alta

az

orsz

ágot

,m

ígn

em a

z al

eln

ök (

Gui

llerm

o N

oboa

) a

hads

ereg

seg

ítsé

-gé

vel

viss

zaál

lítot

ta a

kor

ábbi

álla

poto

kat.

A C

ON

AIE

kö-

vetk

ezet

essé

gét,

a n

épi

érde

kek

mel

lett

i ki

tart

ását

jól

mu

-ta

tja,

hog

y 20

05-b

en g

ondo

lkod

ás n

élkü

l sze

mbe

ford

ult

az-

zal

a Lu

cio

Gut

iérr

ez e

lnök

kel,

akin

ek m

egvá

lasz

tásá

t fé

lév

vel

azel

ôtt

mag

a is

tám

ogat

ta, m

ivel

az

eln

ök a

z IM

F-fe

lva

ló m

egeg

yezé

st s

zolg

áló

szán

dékn

yila

tkoz

atot

írt

alá

.83

Bol

íviá

ban

2000

jan

uárj

ában

Coc

hab

amba

vár

os v

ízel

-lá

tásá

nak

pri

vati

záci

ója

kapc

sán

nép

i el

len

állá

s bo

nta

ko-

zott

ki,

amel

y 2

éven

ker

eszt

ül u

tcai

har

cokk

al,

bebö

rtön

-zé

sekk

el,

sôt

egy

fiat

al t

ünte

tô m

eggy

ilkol

ásáv

al i

s já

rt.

2001

ápr

ilisá

ban

az

elle

nál

lás

túlt

erje

dt a

tel

epül

és h

atá-

rain

: La

Pazi

g ta

rtó

felv

onul

ássa

l, a

körn

yezô

falv

akba

n k

ü-lö

nbö

zô p

rote

st-a

kció

kkal

tilt

akoz

tak

az e

mbe

rek

(mun

ká-

sok,

kis

term

elôk

, ki

sker

eske

dôk,

sza

ksze

rvez

etek

és

egyé

bsz

erve

zete

k) i

mm

ár n

emcs

ak a

víz

szol

gált

atás

áru

ivá

téte

-le

, han

em á

ltal

ában

az

orsz

ág g

azda

sági

hel

yzet

e és

a n

agy

mun

kan

élkü

liség

elle

n.84

A k

ilen

cven

es é

vek

priv

atiz

áció

s és

libe

raliz

áció

s po

liti-

kája

, va

lam

int

a h

elyi

elit

kor

rupc

iója

köv

etke

ztéb

en v

ál-

ságb

a so

dród

ó A

rgen

tín

ában

a La

Rua

-kor

mán

y (1

999

–20

01)

alat

t so

ha

nem

lát

ott

mér

tékû

szt

rájk

hul

lám

ra,

ut-

cai t

iltak

ozó

akci

ókra

, éh

ségl

ázad

ások

ra k

erül

t so

r. M

egfe

-le

lô t

ömeg

szer

veze

t h

íján

azo

nba

n a

tilt

akoz

ások

sze

rve-

zetl

enek

, és

így

erôt

len

ek m

arad

tak,

a s

züks

égál

lapo

t be

ve-

zeté

séve

l és

a 2

003-

as f

elle

ndü

léss

el e

lült

ek.

Az

orsz

ágh

elyz

ete

azon

ban

tov

ábbr

a is

labi

lis m

arad

t, a

mit

az

újab

bvá

lság

, a 2

004-

es g

ázkr

ízis

85is

jel

zett

.

121

dél-

mex

ikói

Ch

iapa

s ál

lam

ban

fel

láza

dtak

a b

enn

szül

öt-

tek.

A Z

apat

ista

Nem

zeti

Fel

szab

adít

ó H

adse

reg

(EZ

LN)

fegy

vere

sen

elf

ogla

lta

az á

llam

fôv

áros

át,

San

Cri

stób

al d

ela

s C

asas

t, é

s ki

hir

dett

e, h

ogy

elle

n fo

g ál

lni a

glo

baliz

áció

-n

ak. A

vilá

gnak

szó

ló n

yila

tkoz

atuk

ban

kije

len

tett

ék, h

ogy

az

eln

yom

otta

k fe

lláza

dtak

, és

út

jára

in

díto

tták

a

Ya

Bas

ta!

(Elé

g vo

lt!)

81n

evû

moz

galm

at.

2000

okt

óber

ében

Mex

ikóv

áros

ban

100

eze

r fô

s de

mon

strá

ciór

a ke

rült

sor

anti

kapi

talis

ta k

övet

elés

ekke

l.

A m

ára

Lati

n-A

mer

ikáb

an, s

ôt Á

zsiá

ban

is t

öbb

hel

yütt

felle

lhet

ô fö

ldfo

glal

ó m

ozga

lom

Bra

zíliá

ból

indu

lt k

i a

ki-

len

cven

es é

vekb

en.

Az

hív

ta é

letr

e, h

ogy

mik

özbe

n s

oksz

ázez

er c

salá

d te

ngô

dik

nyo

mor

ban

, fö

ld n

élkü

l, h

atal

-m

as m

agán

birt

okok

hev

ern

ek p

arla

gon

. A b

razí

liai é

hez

ôkte

hát

elf

ogla

lták

és

mûv

eln

i ke

zdté

k az

elh

agyo

tt f

ölde

ket.

Eljá

rásu

k m

ozga

lom

má

vált

(Fö

ldn

élkü

li Pa

rasz

tok

Moz

-ga

lma

– M

ST),

és h

eves

tár

sada

lmi

vitá

t vá

ltot

t ki

. A

ma-

gyar

kat

olik

us e

gyh

áz k

onze

rvat

iviz

mus

ához

szo

kott

olv

a-só

k sz

ámár

a kü

lön

ösen

érd

ekes

leh

et,

hog

y a

vitá

ban

abr

azil

püsp

öki k

onfe

ren

cia

végs

ô so

ron

a f

öldf

ogla

lók

párt

-já

ra á

llt.

Jaym

e C

hem

ello

püs

pök,

a k

onfe

ren

cia

eln

öke

szer

int

a fö

ldn

élkü

liek

moz

galm

a az

igaz

ságt

alan

ság

elle

ni

tilt

akoz

ás t

örvé

nye

s es

zköz

e. B

ár a

z er

ôsza

kot

az e

gyh

ázel

utas

ítja

, és

a f

öldf

ogla

láso

kat

sem

fog

adja

el

álla

ndó

mód

szer

nek

, az

em

bere

k ily

en m

egm

ozdu

lása

i se

gély

kiál

-tá

shoz

has

onlít

anak

: „N

ézze

tek

ide,

nyo

mor

úság

os h

ely-

zetb

en t

engô

dün

k, é

s fö

ldet

aka

run

k, h

ogy

növ

énye

kkel

ülte

ssük

be!

” –

üzen

ik e

zek

az a

kció

k a

püsp

ök s

zeri

nt.

82

Ecu

ador

ban

a le

gjel

entô

sebb

nép

i sz

erve

zet

a sz

egén

y-pa

rasz

tság

ra

tám

aszk

odó

CO

NA

IE

(Ecu

ador

Ô

shon

osN

emze

tisé

gein

ek K

onfö

derá

ciój

a) a

kile

ncv

enes

éve

kben

több

jel

entô

s ak

ciót

, sô

t fe

lkel

ést

vitt

sik

erre

. 19

92-b

enel

érte

, hog

y a

korm

ány

16 e

zer

nég

yzet

kilo

mét

er fö

ldet

bo-

csás

son

a b

enn

szül

ött

para

szto

k re

nde

lkez

ésér

e, a

mi

az

120

87Lá

sd m

ég B

udd,

200

1.86

Lásd

bôv

ebbe

n B

urba

ch, 2

001.

3.2.

3. N

yuga

t-Eu

rópa

, Dél

-Eu

rópa

87

Nyu

gat-

Euró

pába

n a

jólé

ti á

llam

lebo

ntá

sáva

l pár

huz

amo-

san

növ

eksz

ik a

glo

baliz

áció

krit

ika

radi

kaliz

mus

a. N

em-

zeti

adó

- és

nyu

gdíjr

efor

mok

elle

ni

mill

iós

tilt

akoz

ások

(pél

dául

199

5 de

cem

beré

ben

Fra

nci

aors

zágb

an,

1996

-ban

Bon

nba

n),

a ki

len

cven

es é

vek

köze

pén

a „

Nem

et a

neo

li-be

rális

Eur

ópár

a!”

jels

zó j

egyé

ben

pán

euró

pai

sztr

ájko

k(í

gy 1

997

elej

én a

bel

gium

i R

enau

lt-m

unká

sokk

al v

aló

szol

idar

itás

jeg

yébe

n)

jelle

mez

ték

az e

uróp

ai m

ozga

lom

tört

énet

ét a

más

odik

éve

zred

vég

én.

Nap

jain

kban

vis

zon

t–

a sz

ociá

lisfó

rum

-moz

galo

m h

atás

ától

nem

füg

getl

enül

–ér

ezh

etôe

n f

eler

ôsöd

tek

a re

nds

zerk

riti

kai,

sôt

radi

kális

anti

kapi

talis

ta h

ango

k.A

n

yuga

t-eu

rópa

i sz

aksz

erve

zete

k (k

ülön

ösen

Fr

an-

ciao

rszá

gban

, N

émet

orsz

ágba

n)

az a

mer

ikai

akn

ál j

obba

nbe

von

ják

érde

kkör

ükbe

a s

zerv

ezet

t do

lgoz

ókon

kív

ül e

sôtá

rsad

alm

i cso

port

okat

. Fel

válla

lják

a m

unka

nél

külie

k, b

e-vá

ndo

rlók

, pap

írra

l nem

ren

delk

ezôk

(„Sa

ns-

Papi

ers”

)kép

-vi

sele

tét,

de

nem

egys

zer

a n

yílt

kon

fron

táci

ót i

s a

kire

-ke

sztô

néz

etek

et v

alló

kkal

, neo

fasi

sztá

kkal

. M

inde

nes

etre

a n

eolib

eral

izm

ussa

l va

ló s

zem

ben

állá

svo

nul

ata

mái

g m

egh

atár

ozó.

Pie

rre

Bou

rdie

u, a

nyu

gat-

eu-

rópa

i gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

lom

nag

yra

tart

ott,

nem

-ré

g el

hun

yt s

zelle

mi

vezé

re k

iem

elke

dô s

zere

pet

játs

zott

abba

n, h

ogy

1995

-ben

Fra

nci

aors

zágb

an, a

nag

y de

cem

be-

ri s

ztrá

jkok

ide

jén

a s

zaks

zerv

ezet

ek t

ámog

atás

ával

meg

-al

akul

t a

neo

liber

aliz

mus

-elle

nes

„C

sele

kvés

oka

i” (

Rai

-so

ns

d’A

gir)

nev

û m

ozga

lom

. En

nek

bev

allo

tt c

élja

egy

eu-

rópa

i sz

intû

sz

ociá

lis

moz

galo

m

létr

ehoz

ása

volt

.19

98-b

an, a

dél

kele

t-áz

siai

vál

ság

szül

te f

elh

ábor

odás

hul

-lá

mán

in

dult

útj

ára

az A

TT

AC

, a

tôke

tran

zakc

iók

meg

-ad

ózta

tásá

t kö

vete

lve.

Elv

i Ch

artá

jába

n a

neo

liber

aliz

mus

tbí

rálja

, és

a sp

ekul

áció

elle

n, a

pén

zfol

yam

atok

tár

sada

lmi

elle

nôr

zésé

ért

lép

fel.

Azó

ta a

z A

TT

AC

a s

zoci

ális

fóru

m-

moz

galo

m ú

ttör

ôjév

é, e

gyik

fô s

zerv

ezôj

évé

vált

; cél

ja a

re-

form

ista

és

anti

kapi

talis

ta g

loba

lizác

iókr

itik

ai á

ram

lato

k

123

3.2.

2. É

szak

-Am

erik

a86

Az

1999

n

ovem

beré

ben

a

Vilá

gker

eske

delm

i Sz

erve

zet

(WT

O)

Seat

tle-

ben

ren

deze

tt ü

lése

elle

ni

tilt

akoz

ás a

nem

párt

jelle

gû s

zerv

ezet

ek é

s m

ozga

lmak

olv

aszt

ótég

elyé

nek

bizo

nyu

lt. E

gym

ástó

l so

k te

kin

tetb

en k

ülön

bözô

sze

rvez

e-te

k, m

int

a Si

erra

Clu

b, a

Dir

ekt

Akc

iók

Hál

ózat

a (D

irec

tA

ctio

n

Net

wor

k),

a N

emze

ti

Csa

ládi

Fa

rm

Koa

líci

ó(N

atio

nal

Fam

ily F

arm

Coa

litio

n),

a H

umán

Tár

sada

lom

(Hu

man

Soc

iety

), a

z El

sô a

Föl

d (E

arth

Fir

st),

a K

anad

aiak

Tan

ácsa

, a

szak

szer

veze

tek

(AFL

-CIO

) do

lgoz

tak

össz

e,h

ogy

moz

gósí

tsák

a k

örn

yeze

tvéd

elm

i, em

berj

ogi é

s A

IDS-

akti

vist

ákat

, eg

yház

i cs

opor

toka

t, s

zaks

zerv

ezet

eket

, fa

r-m

erek

et s

tb.

A m

egm

ozdu

lás

elér

te c

éljá

t, a

WT

O-ü

lést

ate

rvez

ettn

él k

oráb

ban

kel

lett

bez

árn

i. A

rés

ztve

vôk

addi

gn

em t

apas

ztal

t so

kszí

nûs

ége

mia

tt S

eatt

le je

lkép

e le

tt a

z új

típu

sú

glob

aliz

áció

krit

ikai

m

ozga

lmak

nak

, am

elye

ket

azót

a is

gya

kran

em

lege

tnek

„Se

attl

e n

épe”

-kén

t.A

z új

típ

usú

moz

galo

m e

gyik

leg

ekla

táns

abb

péld

ája

aD

irec

t A

ctio

n N

etw

ork

(DA

N),

amel

y a

nove

mbe

ri

de-

mon

strá

ció

elôt

t néh

ány

hóna

ppal

létr

ejöt

t, e

gyén

ek é

s sz

er-

veze

tek

laza

koa

líció

ja.

Töm

ör,

vilá

gos,

a h

étkö

znap

ok t

a-pa

szta

lata

ira

utal

ó je

lsza

vakk

al a

gitá

lt,

embe

rek

száz

ait

ké-

pezt

e ki

a c

ivil

enge

detl

ensé

g ta

ktik

áira

Sea

ttle

kör

nyék

én.

Az

elm

últ é

vekb

en a

DA

N k

onti

nent

ális

mér

etûv

é fe

jlôdö

tt.

A S

eatt

le-l

el f

ellá

ngo

ló s

oksz

ínû

moz

galm

at a

z IM

F-fe

lés

a V

ilágb

ankk

al v

aló

szem

ben

állá

s ta

rtja

öss

ze:

a m

árem

lítet

t „E

lég

volt

!” m

ozga

lom

nak

is

ez k

épez

te a

lapj

át.

Ebbe

n

együ

tt

dolg

ozta

k za

pati

sta

forr

adal

már

ok

és

aG

reen

peac

e In

tern

atio

nal

, a

Frie

nds

of

th

e Ea

rth

, az

Oxf

am A

mer

ica,

az

Oxf

am C

anad

a st

b.A

sza

ksze

rvez

etek

sze

repé

rôl

korá

bban

már

szó

ltun

k.A

z és

zak-

amer

ikai

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ak j

elle

m-

zésé

bôl a

zon

ban

az

sem

mar

adh

at k

i, h

ogy

az a

mer

ikai

át-

lagp

olgá

r va

lláso

sság

a m

iatt

jel

entô

s a

vallá

si i

ndí

ttat

ású

akti

vizm

us.

Így

péld

ául 1

999

foly

amán

Am

erik

ából

in

dult

el a

z eg

yház

i kö

tôdé

sû J

ubile

e 20

00 k

ampá

ny.

122

89Íg

y pé

ldáu

l a

len

gyel

orsz

ági

AT

TA

C e

gyik

vez

etô

akti

vist

ája

sze-

rin

t 20

01–2

003-

ban

a s

zerv

ezet

ben

nag

y sz

ámba

n v

olta

k je

len

a n

acio

-n

alis

ták,

am

i „p

aral

izál

ta”

a le

ngy

el

AT

TA

C-o

t.

A

mag

yaro

rszá

giA

TT

AC

-nak

is

több

ször

meg

kel

lett

küz

den

ie a

nac

ion

alis

ta i

ndí

ttat

á-sú

glo

baliz

áció

krit

ika

szer

veze

ten

bel

üli m

egje

len

ésév

el, m

iköz

ben

a r

e-fo

rmiz

mus

sz

avak

ban

tö

rtén

ô el

utas

ítás

ával

m

ég

a n

yuga

t-eu

rópa

iA

TT

AC

-ok

egye

s ké

pvis

elôi

nek

ros

szal

lásá

t is

kiv

ívta

.

88A

z id

ézet

egy

szó

róla

pszö

vegb

ôl s

zárm

azik

, am

elye

t az

Eur

ópai

Szoc

iális

Fór

umon

ter

jesz

tett

ek 2

002

nov

embe

rébe

n F

iren

zébe

n.

baliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ai, a

mel

yek

a re

nds

zerv

áltá

s ut

ánm

eggy

engü

lt b

alol

dal

apró

mûh

elye

ibôl

nôt

tek

ki,

egyf

ajta

„két

fron

tos”

har

cba

kerü

ltek

: ha

prog

ress

zív

társ

adal

omkr

i-ti

kát

akar

nak

gya

koro

lni,

akko

r eg

yfel

ôl r

á ke

ll m

utat

niuk

a kr

itik

át

pusz

tán

a ne

olib

eral

izm

usra

ko

rlát

ozó

érve

kgy

enge

sége

ire,

más

felô

l ped

ig id

ôrôl

idôr

e el

kel

l hat

árol

ód-

niuk

a g

loba

lizác

iót

(szé

lsô)

jobb

ról

tám

adó,

dem

agóg

és

embe

relle

nes,

kir

ekes

ztô

moz

galm

aktó

l, pá

rtok

tól.

Ez

ahe

lyze

t n

agym

érté

kben

meg

neh

ezít

i te

véke

nys

égük

et.89

A

moz

galm

ak

hat

ókör

e eg

yelô

re

jóva

l ki

sebb

, m

int

nyu

gati

tár

saik

é, m

ert

a ké

szsé

g az

akt

iviz

mus

ra g

yen

gébb

a ré

giób

an.

Az

utób

bi é

vekb

en a

zon

ban

szá

mot

tevô

fej

lô-

dés

jele

i m

utat

kozn

ak:

péld

ául

jele

ntô

sebb

meg

moz

dulá

-so

k (2

000.

sze

ptem

ber:

Prá

ga,

2003

. fe

bruá

r: B

udap

est)

,va

gy

glob

aliz

áció

krit

ikai

sz

erve

zete

k m

egal

aku

lása

(AT

TA

C, s

zoci

ális

fór

umok

stb

.).A

z eg

yik

új k

elet

û ke

let-

euró

pai

moz

galo

m a

z or

oszo

r-sz

ági „

Alt

ern

atív

ák”.

Ezt

a h

álóz

atot

200

0 vé

gén

hoz

ta lé

t-re

az

1993

-ban

ala

kult

„T

udós

ok a

Dem

okrá

ciáé

rt é

s Sz

o-ci

aliz

mus

ért”

nev

û m

ûhel

y és

néh

ány

más

has

onló

cso

-po

rt.

Az

„Alt

ern

atív

ák”

már

a tö

bb

min

t 50

re

gion

ális

irod

ával

és

köze

l 10

00 a

ktiv

istá

val

ren

delk

ezik

. Fô

fel

ada-

tán

ak t

ekin

ti a

„ka

pita

lista

glo

baliz

áció

val”

kap

csol

atos

in-

form

áció

k te

rjes

ztés

ét,

a fü

gget

len

sza

ksze

rvez

eti

és m

un-

kásm

ozga

lmak

, meg

moz

dulá

sok

(kül

önös

en a

szt

rájk

ok é

seg

yéb

tilt

akoz

ó ak

ciók

) tá

mog

atás

át,

a fi

atal

ság

szoc

iális

képz

ését

(a

„Mod

ern

Szo

cial

izm

us E

gyet

em”

kere

tein

be-

lül)

, az

elm

élet

i (k

önyv

ek,

peri

odik

ák k

észí

tése

, ki

adás

a),

vala

min

t a

polit

ikai

és

szer

veze

ti m

unká

t, a

más

pol

itik

ai-

moz

galm

i cs

opor

tokk

al v

aló

együ

ttm

ûköd

ést.

A n

emze

tköz

i el

vi c

har

tája

ala

pján

egy

érte

lmûe

n c

su-

pán

a g

loba

lizác

ió b

izon

yos

refo

rmjá

t kö

vete

lô A

TT

AC

ed-

125

inte

grál

ása.

Az

anti

kapi

talis

ta á

ram

lato

kat,

am

elye

k Eu

ró-

pába

n

meg

hat

ároz

ó m

ódon

tr

ocki

sták

, ta

lán

az

an

gol

„Glo

balis

e R

esis

tan

ce”

moz

galo

m f

ogja

öss

ze a

leg

szél

e-se

bb k

örbe

n.

Föld

rajz

i ér

tele

mbe

n D

él-E

uróp

a n

em t

arto

zik

Nyu

gat-

Euró

páh

oz –

sôt

gaz

dasá

gila

g is

táv

ol á

ll tô

le.

Ez r

észb

enm

eglá

tszi

k m

ozga

lmai

n i

s, a

mel

yek

haj

lam

osab

bak

radi

-ká

lisab

b kr

itik

át g

yako

roln

i a fe

nn

álló

ra (k

öztü

k pé

ldáu

l az

EU-r

a), m

int

nyu

gat-

euró

pai

társ

aik.

A g

örög

orsz

ági I

nte

r-n

atio

nal

Act

ion

péld

ául,

amel

y ba

lold

ali

moz

galm

árok

at,

szak

szer

veze

tiek

et,

fem

inis

ta,

zöld

-,

bevá

ndo

rló,

an

ti-

rass

zist

a és

egy

éb s

zerv

ezet

eket

, m

ûvés

zeke

t és

ért

elm

isé-

giek

et g

yûjt

egy

be,

hat

ároz

otta

n e

luta

sítj

a „a

kiz

sákm

á-n

yolá

s ka

pita

lista

bar

bari

zmu

sát,

az

impe

rial

ista

háb

orú

-ka

t és

az

USA

és

szöv

etsé

gese

inek

inte

rven

ciói

t, a

pla

nét

aro

mbo

lásá

t, a

ku

ltu

rális

egy

síkú

ságo

t, a

z an

tide

mok

rati

z-m

ust

és

a de

mok

rati

kus

jogo

k m

egn

yirb

álás

át”.

88

3.2.

4. K

elet

-Eu

rópa

Kel

et-E

uróp

ában

a k

apit

aliz

mus

újr

aépí

tésé

t e

ren

dsze

rid

eoló

gusa

i úgy

pró

bált

ák „

elad

ni”

a n

éptö

meg

ekn

ek, h

ogy

azt

a ré

gió

sajá

tos

gazd

aság

i-tá

rsad

alm

i ké

rdés

ein

ek é

s sé

-re

lmei

nek

egy

etle

n l

ehet

sége

s gy

ógym

ódja

kén

t je

len

ítet

ték

meg

. A

z új

ren

dsze

r pr

oblé

mái

t a

ren

dsze

rvál

tás

neh

ézsé

-ge

ivel

, a t

örté

nel

mile

g m

egha

táro

zott

fej

lett

ségb

eli

külö

nb-

ségg

el,

lem

arad

ássa

l m

agya

rázt

ák.

Ez h

ozzá

járu

lt a

töm

e-ge

k tü

relm

ének

eln

yeré

séhe

z, t

eher

vise

lô k

épes

ségü

k ha

tá-

rain

ak k

itol

ásáh

oz. A

ren

dsze

rvál

tás

után

más

fél é

vtiz

edde

lés

a n

yuga

ti g

loba

lizác

iókr

itik

ai m

ozga

lmak

felle

ndü

lésé

vel

azon

ban

eze

k az

érv

ek m

ár n

em e

légs

éges

ek. M

ára

a ke

let-

euró

pai m

unka

válla

lók

töm

egei

egy

arán

t fo

géko

nnyá

vál

tak

a ne

olib

eral

izm

ust,

a k

ülfö

ldi

tôké

t (á

ltal

ában

„az

ide

gen

e-ke

t” v

agy

egye

s n

emze

teke

t), v

alam

int

mag

át a

pro

fitm

otí-

vum

ot

hibá

ztat

ó m

agya

ráza

tokr

a.

Emia

tt

a ré

gió

glo-

124

90Lá

sd p

éldá

ul: w

ww

. zm

ag.o

rg v

agy

ww

w. k

ontr

apun

kt-o

nlin

e.or

g91

Lásd

bôv

ebbe

n: A

lexa

nde

r et

al.,

200

1.

ciós

moz

galo

mba

tör

tén

ô be

kapc

soló

dásu

kat.

A f

olya

mat

teh

át b

izon

yos

mér

tékb

en ö

nge

rjes

ztô.

A m

ozga

lom

erô

sö-

désé

nek

tov

ábbi

leh

etôs

éget

ter

emt

az i

nte

rnet

ter

jedé

se,

amel

y a

hál

ózat

ok é

s m

agaz

inok

rév

én e

gyre

töb

b fi

atal

hoz

jutt

atja

el

az a

lter

nat

ív l

átás

mód

ot.90

3.2.

5. K

özel

-Kel

et91

Min

t a

fejlô

dô (

vagy

is f

ejle

tlen

ebb)

rég

iókb

an á

ltal

ában

, a

prot

est-

akci

ók

a K

özel

-Kel

eten

jó

val

rége

bbie

k,

min

t a

„glo

bali

záci

ókri

tika

i”

moz

galo

m.

Az

élet

körü

lmén

yek

rom

lása

, a p

riva

tizá

ció

okoz

ta m

unka

nél

külis

ég a

zon

ban

aki

len

cven

es é

vekb

en i

tt i

s m

egje

len

ítet

te a

z IM

F és

a V

i-lá

gban

k pr

ogra

mja

i, re

cept

jei

közv

etít

ette

„gl

obal

izác

ió”

jelle

mzô

it.

Irán

ban

2000

jún

iusá

ban

nôi

kez

dem

énye

zésr

e n

égy-

ezer

em

ber

zárt

el

egy

fôut

at T

eher

ántó

l 20

kilo

mét

erre

déln

yuga

tra

a ta

rtha

tatl

an é

lets

zín

von

al, v

íz-,

gáz

- és

áram

-h

ián

y m

iatt

. Eg

yipt

omba

n,

1994

sze

ptem

beré

ben

a p

riva

-ti

záci

ó m

iatt

szt

rájk

ba l

épte

k a

text

ilmun

káso

k K

afr

al-

Daw

war

ban

, am

elye

t az

Egy

ipto

mi

Kom

mun

ista

Pár

t is

tám

ogat

ott.

A s

ztrá

jk h

árom

nap

os lá

zadá

ssá

faju

lt, a

mel

y-be

n a

ren

dôrs

ég t

öbb

tün

tetô

t m

egöl

t. 2

000

nya

rán

Mar

ok-

kóba

naz

ola

jfin

omít

ók p

riva

tizá

lása

mia

tt c

sapt

ak ö

ssze

am

unká

sok

a vá

llala

tvez

etôk

kel.

Szám

os m

egm

ozdu

lásr

ake

rült

sor

Tör

ökor

szág

ban

az

IMF-

irán

yelv

ek h

atás

ára.

A 2

001

ápri

lisáb

an le

zajlo

tt t

ünte

téss

oroz

atba

n t

öbb

min

t10

0 ez

ren

vet

tek

rész

t „I

MF

ki!

– Ez

az

orsz

ág a

mié

nk!

ӎs

has

onló

jel

szav

akka

l.A

tilt

akoz

ó ak

ciók

leh

etôs

ége

azon

ban

jóv

al k

iseb

b a

Köz

el-K

elet

en,

min

t a

szilá

rd p

olgá

ri d

emok

ráci

ájú

Nyu

-ga

t-Eu

rópá

ban

. Az

AT

TA

C T

unéz

iai s

zerv

ezet

étôl

(RA

ID)

péld

ául

meg

taga

dták

a

bíró

sági

be

jegy

zést

, és

ve

zetô

itm

ondv

acsi

nál

t in

doko

kkal

let

artó

ztat

ták.

127

dig

min

döss

ze 3

kel

et-e

uróp

ai o

rszá

gban

ala

kult

meg

(Len

-gy

elor

szág

, Mag

yaro

rszá

g, R

omán

ia),

és a

moz

galo

m e

zek-

ben

is g

yen

ge. S

zerb

iába

n é

s O

rosz

orsz

ágba

nsz

inté

n lé

tre-

jött

ugy

an,

de o

tt e

rede

ti n

evén

rés

zben

tár

sada

lmi

okok

mia

tt,

rész

ben

a h

atal

omgy

akor

lók

elle

nsz

egül

ésén

ek k

ö-sz

önh

etôe

n n

em v

olt

beje

gyez

het

ô. E

zért

Sze

rbiá

ban

„K

ez-

dem

énye

zés

a G

azda

sági

Dem

okrá

ciáé

rt”,

Oro

szor

szág

ban

„Dem

okra

tiku

s K

ontr

oll”

név

en a

laku

lt m

eg.

Ezek

tag

lét-

szám

a je

llem

zôen

ala

cson

y, a

nya

gi t

ámog

atot

tság

uk g

ya-

korl

atila

g n

ulla

, sz

aksz

erve

zeti

kap

csol

atai

k a

töm

egm

oz-

gósí

tás

szem

pon

tjáb

ól e

redm

ényt

elen

ek.

Min

deze

k el

len

ére

a té

rség

tár

sada

lmi m

ozga

lmai

éle

d-n

i lá

tsza

nak

. M

ár a

fen

t em

lítet

t 5

orsz

ág m

inde

gyik

ében

tart

otta

k sz

ociá

lis fó

rum

ot, s

ôt, a

sze

rb m

ozga

lom

még

egy

regi

onál

is s

zoci

ális

fór

umot

– „

Dél

kele

t-Eu

rópa

i Sz

ociá

lisFó

rum

” –

is m

egsz

erve

zett

. Oro

szor

szág

ban

200

1. n

ovem

-be

r 9-

ét a

z „A

nti

glob

alis

ta A

kció

k K

özös

Nap

já”-

nak

(„A

k-ci

ók

nap

já”-

nak

) n

yilv

ánít

ottá

k.

Ezen

h

alla

tta

han

gját

(saj

tótá

jéko

ztat

ó, s

zem

inár

ium

ok s

tb. f

orm

ájáb

an) a

„Sz

o-ci

alis

ta

elle

nál

lás”

és

az

„A

lter

nat

ívák

” sz

erve

zet

is.

Mos

zkvá

ban

és

Szib

ériá

ban

(„Sz

ibér

ia n

em e

ladó

!”)

is r

en-

dezt

ek s

zoci

ális

fór

umot

a I

I. S

zoci

ális

Vilá

gfór

umot

köv

e-tô

en. 2

005-

ben

a m

agya

rors

zági

AT

TA

C k

ezde

mén

yezé

sé-

re i

ndu

lt m

eg a

Kel

et-E

uróp

ai S

zoci

ális

Fór

um s

zerv

ezés

e,am

ely

azon

ban

a n

yuga

ti (

min

den

ekel

ôtt

fran

cia)

AT

TA

Cve

zetô

i rés

zérô

l szá

mot

tevô

elle

nál

lásb

a üt

közö

tt. V

élem

é-n

yük

szer

int

ugya

nis

egy

ily

en „

alre

gion

ális

” fó

rum

meg

-en

gedh

etet

len

ül m

egos

ztja

az

euró

pai

moz

galm

at.

Val

ójá-

ban

azo

nba

n a

kel

et-e

uróp

ai g

loba

lizác

iókr

itik

a fo

kozo

t-ta

bb

radi

kaliz

mus

a az

, am

i ke

vés

meg

érté

sre

talá

l a

nyu

gat-

euró

pai m

ozga

lom

egy

es v

ezet

ôibe

n. U

gyan

akko

r a

moz

galo

m

meg

oszt

otts

ágát

m

i se

m

bizo

nyí

tja

jobb

an,

min

t h

ogy

a K

elet

-Eur

ópai

Szo

ciál

is F

órum

, és

vele

a k

elet

-eu

rópa

i ra

dika

lizm

us

párt

fogó

kra

is

talá

l N

yuga

t-,

dele

gin

kább

Dél

-Eur

ópáb

an.

A s

zoci

ális

fór

um m

ozga

lom

Kel

et-E

uróp

ában

is

inte

g-rá

lja a

glo

baliz

áció

t, a

kap

ital

izm

ust

gazd

aság

i, kö

rnye

zet-

véde

lmi,

vallá

si,

erkö

lcsi

stb

. ol

dalr

ól b

írál

ó m

ozga

lmak

atés

sze

rvez

etek

et,

és e

lôse

gíti

a n

emze

tköz

i an

tigl

obal

izá-

126

92A

tov

ábbi

rés

zlet

eket

lás

d Fi

sher

, 200

1, 2

04–2

07.

93Lá

sd m

ég F

ish

er, 2

001,

208

–209

.

lágb

ank

erôl

tete

tt –

, „A

Vilá

gban

k a

szeg

énys

éget

növ

eli!

”je

lszó

val.

A s

zaks

zerv

ezet

ek s

ok m

ás a

frik

ai o

rszá

gban

(íg

y pé

l-dá

ul G

hán

ában

, Et

iópi

ában

, A

ngo

lába

n,

Kon

góba

n)

szer

-ve

ztek

kis

ebb-

nag

yobb

mér

tékb

en e

redm

énye

s, d

e m

in-

den

képp

en e

lszá

nts

ágró

l ta

nús

kodó

szt

rájk

okat

.92

Azo

nba

n n

em c

sak

a sz

aksz

erve

zete

k m

ozgo

lódn

ak.

Bár

a k

onti

nen

sen

az

„an

tigl

obal

izác

iós”

moz

galo

m m

égcs

ak m

ost

van

kia

laku

lóba

n,

és j

órés

zt a

fej

lett

ors

zágo

klé

treh

ozta

nem

zetk

özi

szer

veze

tekh

ez t

örté

nô

kapc

soló

-dá

st j

elen

ti,

az u

tóbb

i év

ekbe

n t

öbb

péld

a vo

lt r

á, h

ogy

ci-

vil

szer

veze

tek

és s

zaks

zerv

ezet

ek s

zéle

s ko

alíc

iója

lép

ett

fel a

z IM

F és

a V

ilágb

ank

inté

zked

ései

, kül

önös

en a

víz

pri-

vati

záci

ó el

len

. Il

yen

vol

t a

Dél

-Afr

ikai

Köz

alka

lmaz

otta

kSz

övet

sége

(SA

MW

U),

a Ju

bile

e So

uth

, az

An

tipr

ivat

izá-

ciós

Fór

um,

a K

ampá

ny

a n

eolib

eral

izm

us e

llen

Dél

-Afr

i-ká

ban

. Jo

gvéd

ô és

val

lási

sze

rvez

etek

köz

ösen

hir

dett

eksz

tráj

koka

t és

akc

ióka

t D

él-A

frik

ában

. A G

hán

ai S

zaks

zer-

veze

ti S

zöve

tség

és

szám

os h

azai

és

nem

zetk

özi

civi

l sz

er-

veze

t, k

öztü

k pé

ldáu

l a

Glo

balis

atio

n C

hal

len

ge a

lkot

tam

eg a

Víz

priv

atiz

áció

t El

len

zô N

emze

ti K

oalíc

iót,

hog

ym

egak

adál

yozz

a a

víze

llátá

s m

ulti

k ke

zébe

ju

ttat

ását

.Si

erra

Leo

néb

an a

Mun

kako

ngr

essz

us (

SLLC

) a

Kam

pán

ya

jó k

orm

ányz

ásér

t n

evû

civi

l moz

galo

mm

al e

gyüt

t sz

erve

-ze

tt j

elen

tôs

dem

onst

ráci

ókat

és

mun

kabe

szün

teté

seke

t.K

ülön

ös j

elen

tôsé

gû a

sza

ksze

rvez

eti

és c

ivil

moz

gal-

mak

egy

üttm

ûköd

éséb

en a

Sze

neg

álba

n20

00 v

égén

„D

a-ka

r 20

00: a

z el

len

állá

stól

az

alte

rnat

ívák

ig”

cím

mel

tar

tott

kon

fere

nci

a. A

legk

ülön

félé

bb m

ozga

lmak

és

szak

szer

veze

-te

k A

frik

a m

inde

n t

ájár

ól é

rkez

ô ké

pvis

elôi

ele

mez

ték

azad

óssá

gvál

ságo

t, a

z IM

F és

a V

ilágb

ank

polit

ikáj

át é

s a

neo

liber

ális

mod

ellt

. A k

onfe

ren

cia

ford

ulóp

ontn

ak s

zám

í-to

tt a

nem

zetk

özi

Jubi

lee

moz

galo

m s

zám

ára

is.93

129

3.2.

6. A

frik

a

Miv

el

Afr

ika

közt

udot

tan

al

ulip

aros

odot

t,

hiá

nyo

znak

azok

a t

ran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

kon

ker

eszt

ül k

özve

títe

tt„m

oder

n”

gazd

aság

i-tá

rsad

alm

i vis

zon

yok,

osz

tály

ok é

s ré

-te

gek,

am

elye

k a

vilá

g fe

jlett

ebb

felé

t je

llem

zik.

Min

dez

azon

ban

nem

jele

nti

azt

, hog

y ez

en t

erül

etek

en n

e lé

tezn

etá

rsad

alm

i el

len

állá

s,

reak

ciók

ént

a m

egos

ztot

tság

ra,

egye

nlô

tlen

ségr

e és

iga

zság

tala

nsá

gokr

a. S

ôt,

az e

lmar

a-do

tt k

örn

yeze

tben

meg

jele

nô

tran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

kön

zése

és

gátl

ásta

lan

sága

még

nyi

lván

való

bban

kiü

tköz

ik.

A s

zaks

zerv

ezet

ek –

leg

inká

bb N

igér

iába

n é

s D

él-A

fri-

kába

n t

apas

ztal

hat

ó –

erej

érôl

kor

ábba

n m

ár s

zólt

unk.

Az

olaj

árak

de

regu

láci

ója

mia

tt

Nig

ériá

ban

már

19

99-b

enm

egin

dult

ak a

tilt

akoz

ások

; am

ely

év d

ecem

beré

ben

5 e

z-re

n l

épte

k sz

tráj

kba

emia

tt.

2000

jún

iusá

ban

a k

orm

ány

50%

-kal

meg

emel

te a

ben

zin

árat

, am

elyr

e az

NLC

ált

alá-

nos

szt

rájk

kal

vála

szol

t. E

nn

ek h

atás

ára

az á

rem

elés

mér

-té

két

25%

-ra

csök

ken

tett

ék. A

z N

LC v

ezet

ése

azon

ban

ezt

nem

hag

yta

ann

yiba

n, é

s a

dolg

ozók

nem

vet

ték

fel a

mun

-ká

t.

Hat

nap

os

sztr

ájk

után

, am

elyb

en

gyak

orla

tila

g az

egés

z or

szág

rés

zt v

ett,

a b

enzi

nár

-em

elke

dés

mér

téké

t a

korm

ány

10%

-ra

csök

ken

tett

e. 2

001

már

cius

ában

az

IMF

olaj

kite

rmel

ésre

von

atko

zó d

ereg

ulác

iós

java

slat

aira

ado

ttvá

lasz

kén

t az

NLC

ism

ét s

ztrá

jkot

sze

rvez

ett,

am

elyb

entö

bb e

zer

mun

kás

nem

dol

gozo

tt 1

1 n

apig

.A

köz

el 2

mill

ió e

mbe

rt t

ömör

ítô

Dél

-afr

ikai

Szak

szer

-ve

zeti

Szö

vets

ég,

a C

OSA

TU

200

0 jú

niu

sába

n h

árom

na-

pos

álta

lán

os s

ztrá

jkot

sze

rvez

ett

a m

egsz

orít

ó in

tézk

edé-

sek

és a

z el

bocs

átás

ok e

llen

. A

bec

slés

ek s

zeri

nt

ekko

r4

mill

ió e

mbe

r te

tte

le a

mun

kát.

Ugy

anez

év

szep

tem

be-

rébe

n a

z or

szág

ban

töb

b h

elyü

tt d

emon

strá

ciók

vol

tak

apr

ágai

an

tika

pita

lista

tün

teté

s tá

mog

atás

akén

t. A

köz

szol

-gá

lati

dol

gozó

k sz

aksz

erve

zete

, civ

il sz

erve

zete

k tá

mog

atá-

sáva

l, h

arco

s ti

ltak

ozó

akci

ót s

zerv

ezet

t a

joh

ann

esbu

rgi é

sa

fokv

áros

i kö

zszf

éráb

an t

erve

zett

pri

vati

záci

ók e

llen

.M

alib

anés

Ele

fánt

cson

tpar

ton

2001

már

cius

ában

szt

ráj-

kok

és t

ünte

tése

k vo

ltak

a 1

1 n

yuga

t-af

rika

i ko

rmán

y ke

-zé

ben

lév

ô A

ir A

friq

ue p

riva

tizá

lása

elle

n –

am

elye

t a

Vi-

128

94Lá

sd r

észl

etes

ebbe

n A

rtn

er, 2

004.

a n

emze

tköz

i h

írû

fiat

al í

rón

ô, A

run

dhat

i R

oy t

ollá

ból,

vagy

a O

ne

Wor

ld C

ivil

Soci

ety

nev

û, I

ndi

ából

kii

ndu

lón

emze

tköz

i moz

galm

on b

elül

). 20

02 ó

ta m

inde

n é

vben

In

-di

ában

ren

dezi

k m

eg a

z Á

zsia

i Sz

ociá

lis F

órum

ot.

Ezze

l sze

mbe

n a

kim

agas

ló fe

jlett

ségû

Japá

nba

nal

ig é

r-zé

kelh

etô

a vi

lágm

ozga

lom

hat

ása.

Ugy

anak

kor

Japá

n a

zeg

yetl

en á

zsia

i or

szág

, ah

ol A

TT

AC

sze

rvez

et t

alál

hat

ó,ig

az,

ezt

nag

ymér

tékb

en m

agya

rázz

a az

AT

TA

C í

rott

el-

veib

en i

gen

vis

szaf

ogot

t, r

efor

mis

ta j

elle

ge.

Paki

sztá

nba

na

szak

szer

veze

tek

föde

ráci

ója

(APT

UF)

szor

osan

egy

üttm

ûköd

ik a

civ

il sz

erve

zete

kkel

, így

min

de-

nek

elôt

t a

radi

kális

Dol

gozó

Nôk

Sze

rvez

etév

el (

WW

O),

amel

lyel

köz

ösen

200

3. m

ájus

1-j

én m

inde

n n

agy

ipar

i vá-

rosb

an j

elen

tôs

dem

onst

ráci

ókat

sze

rvez

tek.

A

pél

dáka

t m

ég h

ossz

an l

ehet

ne

foly

tatn

i, de

tal

ánen

nyi

is e

lég

ann

ak é

rzék

elte

tésé

re, m

ilyen

erô

k do

lgoz

nak

Ázs

iába

n a

glo

baliz

áció

val

szem

ben

. Az

ázsi

ai m

ozga

lmak

is t

örek

edn

ek a

nem

zetk

özi

koor

din

áció

ra,

ezér

t ko

alíc

ió-

kat

hoz

tak

létr

e.

Ilye

n

péld

ául

a So

uth

A

sian

La

bou

rFo

rum

, a

Man

ilába

n a

laku

lt P

eopl

e’s

Con

fere

nce

Aga

inst

Impe

rial

ist

Glo

baliz

atio

nés

a P

eopl

e’s

Car

avan

Aga

inst

APE

C,

a n

emcs

ak Á

zsiá

t ér

intô

Glo

bal

Sou

thva

gy a

z19

99-b

en S

eatt

le-b

en ú

tjár

a in

díto

tt,

Ázs

ián

is

túlm

utat

ó,de

áz

siai

ak

kezd

emén

yezt

e és

ál

talu

k do

min

ált

Inte

r-n

atio

nal

Lea

gue

of P

eopl

es’ S

tru

ggle

(ILP

S). A

z IL

PS a

laku

-lá

sako

r a

Fülö

p-sz

iget

eki

szer

veze

tek

vett

ek r

észt

a l

egn

a-gy

obb

szám

ban

, de

Nep

ál,

Ban

glad

es,

Indi

a, T

hai

föld

, In

-do

néz

ia,

Hon

gkon

g, D

él-K

orea

, Pa

kisz

tán

és

Mal

ajzi

a is

képv

isel

tett

e m

agát

néh

ány

moz

galo

mm

al.

Japá

nbó

l eg

ysz

erve

zet

sem

vol

t je

len

.

3.3.

Az

új t

ípu

sú m

ozga

lmak

saj

átos

sága

i

Az

új t

ípus

ú gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

lmak

szá

mos

köz

ösje

llem

zôve

l re

nde

lkez

nek

: (1

)A

z ig

azi

„nép

i” m

ozga

lom

. A

tár

sada

lom

min

den

kárv

allo

tt r

éteg

ére

kite

rjed

, pa

rasz

tok,

mun

káso

k, s

zolg

ál-

tatá

sban

dol

gozó

k, é

rtel

mis

égie

k, il

letv

e ez

ek s

zerv

ezet

ei is

131

3.2.

7. Á

zsia

94

Ázs

iát

a fe

jlett

ségi

szi

nte

k so

kfél

eség

e je

llem

zi. A

z el

mar

a-do

ttab

b or

szág

ok m

elle

tt s

zám

os,

egés

zen

a l

egut

óbbi

idô

-ki

g fe

lzár

kózá

st m

utat

ó, é

s m

a is

a n

emze

tköz

i át

lagn

álgy

orsa

bban

növ

ekvô

ors

zágo

t fo

glal

mag

ában

. Ez

hat

ároz

-za

meg

a r

égió

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ait.

A t

ársa

dal-

mi e

gyen

lôtl

ensé

gekk

el t

erh

elt

orsz

ágok

ban

a g

loba

lizác

ió-

krit

ika

a h

etve

nes

éve

kre

vagy

még

kor

ábbi

idô

kre

nyú

likvi

ssza

, és

nem

is a

„gl

obal

izác

ió”,

han

em e

leve

a k

apit

aliz

-m

us, s

ôt „

impe

rial

izm

us”

bírá

lata

kén

t je

len

t m

eg.

Ilye

n p

éldá

ul a

Fü

löp-

szig

etek

Nem

zeti

Dem

okra

tiku

sFr

ontj

a, a

mel

y 19

73-b

an a

laku

lt,

és m

egle

het

ôsen

nag

ybe

foly

ássa

l bír

az

orsz

ágba

n. E

z, v

alam

int

a pa

rasz

tmoz

gal-

mak

, az

USA

-ban

élô

fili

ppín

ók é

s sz

impa

tizá

nsa

ik a

lko-

tott

a em

berj

ogi,

szol

idar

itás

i és

ren

dsze

rkri

tika

i m

ozga

l-m

ak

(pél

dául

a

Net

wor

k in

Sol

idar

ity

wor

ks w

ith

the

Peop

le o

f th

e Ph

ilipp

ines

[NIS

POP]

, Ph

ilipp

ine

Foru

m,

Ph

ilip

pin

e In

form

atio

n

Net

wor

k Se

rvic

es,

Ph

ilip

pin

eSo

lidar

ity

Com

mit

tee

[Ch

icag

o])

tesz

ik, h

ogy

az o

rszá

gban

a gl

obal

izác

iókr

itik

a vi

szon

ylag

fej

lett

. A

pa

rasz

tmoz

galm

ak

egyé

bkén

t m

ásut

t is

él

énke

kÁ

zsiá

ban

. 19

96-b

an a

Fü

löp-

szig

etek

, B

angl

ades

és B

razí

-lia

para

sztm

ozga

lmai

egy

ütt

szer

vezt

ék m

eg a

Föl

dmûv

e-lô

k cs

úcsé

rtek

ezle

tét

(Wor

ld P

easa

nt

Sum

mit

)a

Fülö

p-sz

i-ge

teke

n, a

mel

yen

49

orsz

ág k

épvi

selô

i ve

ttek

rés

zt.

Az

indi

ai m

ozga

lmak

vilá

gszi

nte

n i

s er

ôsn

ek m

ondh

a-tó

k. B

ár n

agy

rész

ük m

ég j

óval

a k

ilen

cven

es é

vek

elôt

tal

akul

t, e

zek

is m

indi

nká

bb b

ekap

csol

ódn

ak a

nem

zetk

özi

hál

ózat

ba.

Ilye

n p

éldá

ul a

Cen

tre

for

Scie

nce

an

d En

vi-

ron

men

t(C

SE),

amel

yet

1980

-ban

hoz

tak

létr

e az

zal a

cél

-la

l, h

ogy

a tu

dom

ány,

a t

ech

nol

ógia

, a

körn

yeze

t és

a g

az-

dasá

gi f

ejlô

dés

kérd

ései

rôl

tájé

kozt

assa

a t

ömeg

eket

. Akt

í-va

k a

béke

moz

galm

ak (

péld

ául

a C

oalit

ion

for

Nu

clea

rD

isar

mam

ent

and

Peac

e–

CN

DP)

, a

körn

yeze

tvéd

elm

im

ozga

lmak

(m

int

a N

evda

nya

), a

nôm

ozga

lmak

, és

éle

svi

lágr

ends

zer-

krit

ika

is m

egfo

galm

azód

ik a

z or

szág

ban

(így

130

95Jo

sé B

ové

és t

ársa

i ti

ltak

ozta

k íg

y a

fran

cia

sajt

véd

elm

ében

aM

cDon

ald’

s el

len

199

9 au

gusz

tusá

ban

.

ciál

is fó

rum

ok”

jelz

ik, h

ogy

a gl

obal

izác

ióva

l sze

mbe

ni t

ár-

sada

lmi e

llen

állá

s (1

1)a

moz

galm

ak m

ozga

lmán

akfo

rmá-

ját

ölti

, am

i eg

ysze

rre

elôn

y és

hát

rán

y, e

rô é

s gy

enge

ség,

leh

etôs

ég

és

korl

át

a so

karc

ú m

unká

sosz

tály

os

ztál

lyá

szer

vezô

désé

ben

.

3.4.

A m

ozga

lmak

típ

usa

i: fo

rmák

és

tém

ák

A g

loba

lizác

ióva

l va

lam

ilyen

mér

tékb

en s

zem

ben

álló

nép

isz

erve

zôdé

sek

teh

át i

gen

vál

toza

tos

képe

t m

utat

nak

. K

ö-sz

önh

etô

ez e

gyré

szt

form

áik,

más

rész

t a

tevé

ken

ység

ükfó

kusz

ába

állít

ott

tém

áik

sokf

éles

égén

ek.

A g

loba

lizác

iókr

itik

ai m

ozga

lmak

cso

port

osít

ása

szer

-ve

zeti

for

máj

uk s

zeri

nt:

1.T

ömeg

szer

veze

tek

álla

ndó

ta

gság

gal

és

ren

dsze

res

prog

ram

okka

l, ak

ciók

kal

(AT

TA

C,

Glo

balis

e R

esis

-ta

nce

stb

.).2.

Méd

ium

ok–

legi

nká

bb i

nte

rnet

es f

orm

ában

(pé

ldáu

lP

eopl

e an

d th

e P

lan

et,

Inte

rnat

ion

alFo

rum

on

Glo

baliz

atio

n, Z

MA

G).

3.T

hin

k-ta

nke

k(„

agyt

rösz

tök”

), am

elye

k fô

cél

ja a

kri

ti-

kai,

felv

ilágo

sító

, „n

épn

evel

ô”

tan

ulm

ányo

k,

tén

yek

össz

egyû

jtés

e és

köz

read

ása

(Ju

bile

e R

esea

rch,

Fri

ends

of t

he E

arth

Inte

rnat

ion

al)

4.A

d ho

c ak

ciók

/kam

pán

yok,

min

t pé

ldáu

l az

AN

SWER

(Act

Now

to

Stop

the

War

an

d En

dR

acis

m)

5.V

allá

si k

özös

sége

k(p

éldá

ulPa

x R

oman

a).

6.Sz

aksz

erve

zete

k.7.

Ker

etm

ozga

lmak

, ko

alíc

iók

(pél

dául

Glo

balis

e R

esis

-ta

nce

, On

e W

orld

, Thi

rd W

orld

Net

wor

k, I

nte

rnat

ion

alLe

agu

e of

Peo

ples

’ Str

ugg

le,

Szoc

iális

Vilá

gfór

um m

oz-

galo

m).

A g

loba

lizác

iókr

itik

ai m

ozga

lmak

cso

port

osít

ása

a le

g-gy

akor

ibb

tém

ák s

zeri

nt:

133

rész

t ve

szn

ek b

enn

e, é

s m

egje

len

ítik

kül

önér

deke

iket

. Ez

utób

bi m

ozza

nat

azo

nba

n n

em j

elen

t el

szig

etel

ôdés

t va

gysz

embe

ford

ulás

t m

ás r

éteg

ek é

rdek

eive

l, in

kább

csa

k a

glob

aliz

áció

so

krét

egû

mun

káso

sztá

lyán

ak

diff

eren

ciál

tst

rukt

úráj

át

tükr

özi.

(2)

Inte

rnac

ion

alis

ta.

Miv

el

elev

en

emze

tköz

i fol

yam

atok

kal s

zem

ben

lépe

tt fe

l, a

moz

galo

mge

nez

iséb

en n

emze

tköz

i. A

nem

zetk

özi j

elle

g az

onba

n a

b-ba

n is

meg

nyi

lván

ul, h

ogy

(3)

a ha

son

ló s

orsú

nép

ek s

zoli-

dari

tásá

nal

apul

, am

i azz

al is

jár,

hog

y h

angs

úlyo

zott

an (4

)an

tira

sszi

sta.

Ezz

el ö

ssze

függ

ésbe

n d

ekla

rált

an e

lfog

adja

am

ássá

got,

(5)

tilt

akoz

ik m

inde

nfé

le (

etn

ikai

, n

emi,

kult

u-

rális

, sz

exu

ális

stb

.) d

iszk

rim

inác

ió e

llen

. A

kel

et-e

uróp

ai„s

zoci

alis

ta”

orsz

ágok

pár

tjai

nak

és

a n

yuga

ti s

zoci

álde

-m

okrá

cián

ak a

z ár

ulás

a kö

vetk

ezté

ben

a t

ömeg

ek c

saló

d-ta

k a

párt

okba

n.

Meg

érte

tték

, h

ogy

a po

lgár

i de

mok

ráci

aes

zköz

ei k

önn

yûsz

erre

l el

len

ük f

ordí

that

ók,

és a

hiv

atal

ospo

litik

a n

em a

z ô

érde

keik

et s

zolg

álja

. Ez

ért

a m

ozga

lom

(6)

civi

lsze

rvez

eti

kere

tek

közö

tt f

olyi

k, é

s sz

akít

va a

ha-

gyom

ányo

s, s

zin

te e

gysé

gese

n k

orru

ptn

ak t

arto

tt p

olit

iká-

val,

enn

ek m

egfe

lelô

esz

közö

ket

is a

lkal

maz

: (7

)fo

kozo

tttö

meg

akti

vitá

s je

llem

zi,

amel

y n

émi

erôs

zakt

ól s

em r

iad

viss

za.

Itt

nem

az

anar

chis

ták

kife

jeze

tten

kon

trap

rodu

k-tí

v ak

ciói

ra g

ondo

lun

k, h

anem

a f

öldf

ogla

láso

kra,

vag

y az

olya

n a

kció

kra,

min

t pé

ldáu

l eg

y M

cDon

ald’

s sz

étsz

edé-

se,95

sôt

a za

pati

sták

hoz

fûz

ôdô

kapc

sola

t. (

8)N

épm

ûve

-lé

s.T

ipik

usan

„n

épi”

kez

dem

énye

zésk

ént

a m

ozga

lmak

túln

yom

ó tö

bbsé

ge n

agy

han

gsúl

yt h

elye

z ar

ra, h

ogy

elle

n-

súly

ozza

az

ural

kodó

elit

érd

ekei

t és

ide

ológ

iájá

t h

ordo

zóm

édiu

mok

hat

ását

, va

lam

int

tájé

kozt

assa

az

embe

reke

tar

ról,

mi f

olyi

k a

fejü

k fe

lett

. Eh

hez

kiv

áló

eszk

özt

nyú

jt a

z(9

) in

tern

et,

amel

y e

moz

galm

ak l

egfô

bb k

omm

unik

áció

scs

ator

náj

a, m

ozgó

sító

ere

jük

fon

tos

tart

ozék

a. E

köz

ös j

e-gy

ek e

llen

ére

az ú

j tí

pusú

moz

galo

m (

10)

szer

veze

tile

g,fu

nkc

ion

ális

an é

s id

eoló

giai

lag

is ig

en s

oksz

ínû

, a t

iszt

ulás

,eg

ység

esül

és fo

lyam

ata

mos

t za

jlik.

Az

idôr

ôl id

ôre

létr

ejö-

vô k

oalíc

iók

és a

kció

egys

égek

, a

2001

-ben

bei

ndu

lt „

szo-

132

olya

n g

loba

lizác

iókr

itik

ai a

laku

lat

léte

zik,

am

ely

a vi

lágf

ej-

lem

énye

knek

csa

k eg

y sz

empo

ntj

ával

fog

lalk

ozn

a, é

s h

akü

lön

bözô

meg

oszl

ásba

n is

, de

min

degy

ikbe

n f

elle

lhet

ô és

szor

osan

öss

zeka

pcso

lódi

k a

két

töre

kvés

: a t

ömeg

ek „

mû-

velé

sét”

cél

zó i

nfo

rmác

iókö

zlés

,ill

etve

a t

ömeg

ek m

eg-

moz

gatá

sára

irá

nyu

ló a

ktiv

izm

us.

3.5.

A m

ozga

lom

épí

tôkö

vei:

ré

sz-

és r

éteg

moz

galm

ak

Említ

ettü

k, h

ogy

az ú

j típ

usú

nép

i moz

galo

m a

tár

sada

lom

min

den

kár

vallo

tt c

sopo

rtjá

t m

egsz

ólal

tatj

a. E

zek

az é

rde-

kek

kezd

etbe

n le

gtöb

bszö

r va

lam

ilyen

hel

yi (

vallá

si, k

ult

u-

rális

stb

.) k

iskö

zöss

ég, v

agy

szak

mai

szö

vets

ég(f

ogla

lkoz

ásva

gy é

rdek

lôdé

s al

apjá

n k

épzô

dô s

zerv

ezet

) ke

rete

i kö

zött

jele

nn

ek m

eg.

Az

elôb

biek

et r

észm

ozga

lmak

nak

, az

utó

b-bi

akat

rét

egm

ozga

lmak

nak

nev

ezh

etjü

k. E

zek

a ré

sz-

ésré

tegm

ozga

lmak

gom

ba m

ódra

sza

poro

dnak

, em

elle

tt h

o-ri

zon

tális

an (

terü

leti

leg)

és

vert

ikál

isan

(sz

akm

ánké

nt)

át-

hat

ják

a gl

obal

izác

ió

társ

adal

mát

. H

atás

uk

legt

öbbs

zör

nem

ter

jed

túl

közv

etle

n k

örn

yeze

tükö

n.

A f

ejle

tt t

ech

ni-

ka j

óvol

tábó

l az

onba

n e

zek

a ré

sz-

és r

éteg

érde

kek

akár

ale

gszé

lese

bb n

emze

tköz

i po

ron

dra

is k

ijuth

atn

ak,

így

azeg

yéb

(hel

yi v

agy

nem

zetk

özi)

moz

galm

akra

meg

term

éke-

nyí

tô h

atás

t gy

akor

olh

atn

ak.

Egy-

egy

hel

yi/s

zakm

ai ü

gyet

a n

emze

tköz

i m

ozga

lmi

élet

gya

kort

a fe

lkar

ol é

s tá

gabb

össz

efüg

gésb

e h

elye

zve

tár

a m

ég s

zéle

sebb

nyi

lván

ossá

gel

é (i

lyen

leh

et p

éldá

ul e

gy k

onkr

ét k

örn

yeze

tsze

nn

yezé

siüg

y, v

agy

egy

duzz

aszt

ógát

épí

tése

, es

etle

g gé

nm

anip

ulál

tve

tôm

agva

k ké

rdés

e),

de a

rra

is v

an p

élda

, h

ogy

egy

szak

-m

ai k

ör k

ifej

ezet

ten

a s

zéle

s és

akt

ív,

nyo

más

gyak

orlá

sra

képe

s n

emze

tköz

i m

ozga

lom

mal

köt

ött

szöv

etsé

gre

apel

-lá

l. K

ülön

ösen

iga

z ez

az

érte

lmis

ég e

gyes

sze

rvez

ôdés

eire

.Er

re p

élda

a J

örg

Huf

fsch

mid

bré

mai

köz

gazd

ász

veze

t-te

, 199

5 ót

a m

ûköd

ô eu

rópa

i Alt

ern

atív

Gaz

dasá

gi F

óru

m,

amel

y a

fogl

alko

ztat

ás, t

ársa

dalm

i ig

azsá

goss

ág, d

emok

rá-

cia

és k

örn

yeze

tvéd

elem

sze

mpo

ntj

ait

egya

rán

t ki

elég

ítô

gazd

aság

polit

ika

kim

unká

lásá

n

fára

dozi

k.

Szak

érte

lmét

135

1.Sz

egén

ység

(pél

dául

Wor

ld D

evel

opm

ent

Mov

emen

t,Eu

rom

arch

es/E

uro

pean

Mar

che,

Oxf

am, C

hris

tian

Aid

,IC

MIC

A –

Pax

Rom

ana)

.2.

Ker

eske

delm

i lib

eral

izác

ió(p

éldá

ul

From

Se

attl

e to

Bru

ssel

s,

Tra

de

Just

ice

Coa

litio

n,

Publ

ic

Cit

izen

ésG

loba

l T

rade

Wat

ch,

GA

TSw

atch

, C

orpo

rate

Wat

ch,

Net

wor

k O

ppos

edto

APE

C).

3.P

énzü

gyek

/ela

dóso

dás

(Ju

bile

e 20

00,

Jubi

lee

Res

earc

h@N

EF,

AT

TA

C).

4.H

ábor

ú/b

éke

– le

gin

kább

moz

galm

i ko

alíc

iók,

pél

dául

Stop

the

War

Now

, A

NSW

ER,

Coa

litio

n f

or N

ucl

ear

Dis

arm

amen

t an

d Pe

ace,

Mal

aysi

an Y

outh

Coa

litio

nA

gain

stW

ar).

5.K

örn

yeze

tvéd

elem

(pél

dául

Gre

enpe

ace,

Fri

ends

of t

heEa

rth

Inte

rnat

ion

al,

Wor

ld W

ide

Fou

nda

tion

,C

entr

efo

r Sc

ien

ce a

nd

Envi

ron

men

t).

6.E

man

cipá

ciós

m

ozga

lmak

(Wor

kin

g W

omen

’sO

rgan

izat

ion

of P

akis

tan

).7.

Átf

ogó

„nép

mû

velé

ssel

” fo

glal

kozó

thin

k-ta

nke

k, m

é-di

um

ok

több

nyi

re

sokr

étû

gl

obal

izác

iókr

itik

ával

(In

tern

atio

nal

For

um

on

Glo

baliz

atio

n, P

eopl

e an

d th

ePl

anet

, G

loba

lvis

ion

, C

ente

r fo

r Pu

blic

In

tegr

ity,

Esse

nti

al I

nfo

rmat

ion

).8.

Átf

ogó

ren

dsze

rkri

tiká

tgy

akor

ló s

zerv

ezet

ek,

moz

gal-

mak

(In

tern

atio

nal

Soc

ialis

tR

esis

tan

ce,

Inte

rnat

ion

alLe

agu

e of

Peo

ples

’ St

rugg

le,

Bla

ck B

lock

, A

llian

ce f

orD

emoc

racy

, N

ew

York

Pe

ople

s’A

ssem

bly

Aga

inst

Impe

rial

ist

Glo

baliz

atio

n).

Idet

arto

znak

a g

yûjt

ôsze

rve-

zete

k, m

ozga

lmi

hál

ózat

ok,

koal

íció

k is

, am

elye

k te

r-m

észe

tükb

ôl a

dódó

an t

öbbs

zem

pon

tú g

loba

lizác

iókr

iti-

kát

fogl

aln

ak m

aguk

ban

.

A k

ét s

zem

pon

tren

dsze

r (s

zerv

ezet

és

tém

a) k

ombi

ná-

ciój

a m

ég t

ováb

b n

övel

i a g

loba

lizác

iókr

itik

ai v

ariá

ciók

so-

rát,

rá

adás

ul

külö

nbö

zô

szer

veze

tek

has

onló

té

mák

atgy

akra

n m

ásfé

le i

deol

ógia

i al

apon

(el

térô

rad

ikal

izm

ussa

lés

mód

szer

ekke

l) k

özel

íten

ek m

eg.

A

moz

galm

ak

form

ák

és

tém

ák

szer

inti

be

soro

lása

azon

ban

egy

re n

ehez

ebb.

Ugy

anis

ma

már

min

d ke

vese

bb

134

a tô

ke s

zám

ára

bizt

osít

ott

szin

te k

orlá

tlan

jogo

kat

a fe

jlett

orsz

ágok

egy

más

köz

ött

ism

erjé

k el

, íg

y m

ajda

n k

ésôb

b a

kevé

sbé

fejle

ttek

nek

„aj

ánlh

assá

k”.

A L

e M

onde

Dip

lo-

mat

iqu

e-ba

n

meg

jele

nt

ism

erte

tôbô

l az

onba

n

egyé

rtel

-m

ûen

kit

ûnt

a te

rvez

et lé

nye

ge, a

mel

y er

ôtel

jes

társ

adal

mi

tilt

akoz

ást

vált

ott

ki.

Ez e

lôbb

Fra

nci

aors

zág

kivo

nul

ását

ered

mén

yezt

e a

tárg

yalá

sokr

ól,

maj

d 19

98 v

égén

a M

AI

buká

sáh

oz v

ezet

ett.

A t

iltak

ozás

t az

akk

orib

an l

étre

jött

AT

TA

C v

ezet

te.

Ezze

l eg

yidô

ben

erô

södö

tt f

el a

glo

bali-

záci

ó in

tézm

énye

ivel

(az

IM

F-fe

l, a

Vilá

gban

kkal

) sz

embe

-n

i n

éph

arag

. R

áadá

sul

a n

eolib

eral

izm

ussa

l sz

embe

nál

lókö

zgaz

dász

ok m

ár e

kkor

is

szer

vezt

ek „

An

ti-D

avos

” ko

n-

fere

nci

ákat

Eur

ópáb

an.

Ebbe

n a

pez

sgô

társ

adal

mi

han

gu-

latb

an s

züle

tett

meg

az

ötle

t eg

y ös

szej

övet

el r

ende

zésé

rôl

a ti

ltak

ozó

meg

moz

dulá

sokb

an m

ár ú

gyis

egy

üttm

ûköd

ôm

ozga

lmak

szá

már

a. E

z m

egm

utat

hat

ná,

hog

y n

emcs

ak a

tôke

, h

anem

a m

unka

erô

olda

lán

is

leh

etsé

ges

vilá

gszi

ntû

koor

din

áció

. Az

ötle

tet

felk

arol

ta a

fran

cia

AT

TA

C v

ezet

é-se

, és

hel

yszí

nül

a b

razí

liai

Port

o A

legr

ét j

avas

olta

. 20

00fe

bruá

rjáb

an S

ão P

auló

ban

8 s

zerv

ezet

alá

írta

a S

zoci

ális

Vilá

gfór

um (

Wor

ld S

ocia

l Fo

rum

– W

SF)

meg

ren

dezé

sére

hiv

atot

t ko

oper

áció

s eg

yezm

ényt

. Ez

a 8

szer

veze

t a

köve

t-ke

zô

volt

: B

razi

lian

A

ssoc

iati

on

of

Non

-Gov

ern

men

tal

Org

aniz

atio

ns

(Bra

zil

Civ

il Sz

erve

zete

k Sz

övet

sége

), az

AT

TA

C,

a B

razi

lian

Ju

stic

e &

Pea

ce C

omm

issi

on(B

razí

-li

ai

Igaz

ság

és

Bék

e B

izot

tság

),

a B

razi

lian

B

usi

nes

sA

ssoc

iati

on f

or C

itiz

ensh

ip(B

razi

l Ü

zlet

i Sz

övet

ség

a Po

l-gá

rság

ért)

, a

Cen

tral

Tra

de U

nio

nFe

dera

tion

(Köz

pon

tiSz

aksz

erve

zeti

Szö

vets

ég),

a B

razi

lian

In

stit

ute

for

Soc

ial

and

Econ

omic

Stu

dies

(Bra

zil T

ársa

dalo

m- é

s G

azda

ságk

u-ta

tó I

nté

zet)

, a

Cen

tre

for

Glo

bal J

ust

ice

(Glo

bális

Iga

zság

Köz

pon

tja)

, és

vég

ül a

Lan

dles

s R

ura

l W

orke

rs M

ovem

ent

(Föl

dnél

küli

Para

szto

k M

ozga

lma)

.A

kez

dem

énye

zôk

eln

yert

ék a

z 1,

3 m

illió

lak

osú,

sok

-n

emze

tisé

gû P

orto

Ale

gre

önko

rmán

yzat

ának

fog

adók

ész-

ségé

t. E

z az

ön

korm

ányz

at a

zért

seg

ítet

t, m

ert

egyi

ke a

zon

kevé

s ál

lam

igaz

gatá

si e

gysé

gekn

ek a

vilá

gon

, am

elye

k úg

y-n

evez

ett

rész

véte

li kö

ltsé

gvet

ést

való

síta

nak

meg

. Ez

azt

jele

nti

, h

ogy

a h

elyi

köl

tség

veté

s eg

y (i

gen

kic

si)

rész

érôl

137

kife

jeze

tten

a t

ársa

dalm

i m

ozga

lmak

nak

ajá

nlja

fel

az

al-

tern

atív

ák k

eres

ésén

ek é

s m

egva

lósí

tásá

nak

ter

én,

amel

yvi

szon

t „e

ner

giku

s és

fol

yton

os t

ársa

dalm

i és

pol

itik

aim

ozgó

sítá

st k

övet

el”.

(Eu

rópa

i K

özga

zdás

zok,

200

1, 1

80.)

Egy

más

ik p

élda

az

Oro

szor

szág

i Sz

ocia

lista

Ori

entá

ciój

úT

udó

sok

Szer

veze

te (

Széc

hy,

200

2),

vagy

a n

yolc

van

asév

ekbe

n a

laku

lt O

rvos

ok a

Bék

éért

és

a Sz

ociá

lis F

elel

ôssé

-gé

rtsz

erve

zet

(IPP

NW

). Ez

utó

bbin

ak k

ezde

tben

az

atom

-fe

gyve

rek

meg

sem

mis

ítés

e vo

lt a

z eg

yetl

en c

élja

, m

ára

azon

ban

fel

emel

te s

zavá

t az

USA

ira

ki a

gres

szió

ja e

llen

és

fejlô

dô

orsz

ágok

ad

óssá

gter

hei

nek

m

egsz

ünte

tésé

rt

is.

(Lás

d m

ég F

ügg

elék

. G

loba

lizá

ciók

riti

kai

szer

veze

tek)

A

z a

tén

y, h

ogy

a gl

obal

izác

ió n

em v

álog

at, n

egat

ív h

a-tá

sai p

edig

a s

zám

ban

és

arán

yban

egy

re s

zûkü

lô u

ralk

odó

réte

g ki

véte

léve

l a

társ

adal

om

min

den

al

sóbb

ré

tegé

tut

olér

ik, o

da v

ezet

, hog

y a

rész

- és

rét

egm

ozga

lmak

lass

anbe

csat

orn

ázód

nak

a t

ömeg

moz

galm

ak s

odrá

ba,s

zéle

sítv

e,ta

rkít

va a

zok

arcu

latá

t, é

s eg

yben

növ

elve

ere

jüke

t. M

int

mon

dtuk

: a

vilá

gmér

etû

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galo

m a

„moz

galm

ak m

ozga

lmáv

á” v

álik

. En

nek

az

egys

éges

ülés

-n

ek a

d es

élyt

a s

zoci

ális

fór

um m

ozga

lom

.

3.6.

A s

zoci

ális

fóru

m m

ozga

lom

Szin

te m

inde

gyik

új

vagy

rég

i gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

-lo

m

a sz

erve

zeti

-moz

galm

i ko

ordi

nác

ióra

, n

emze

tköz

ika

pcso

lato

kra

töre

kszi

k, d

e a

2001

jan

uárj

ában

elin

díto

ttsz

ociá

lis f

órum

moz

galo

m a

dja

ehh

ez a

leg

tága

bb k

eret

et.

A s

zoci

ális

fór

umok

on t

alál

kozn

ak a

glo

baliz

áció

t bá

rmi-

lyen

sze

mpo

ntb

ól e

llen

zô s

zerv

ezet

ek é

s m

ozga

lmak

, azz

ala

célla

l, h

ogy

meg

ism

erjé

k eg

ymás

t és

meg

ism

erte

ssék

mag

ukat

, es

zmét

cse

rélje

nek

egy

es k

érdé

sekr

ôl,

és h

a le

-h

et,

közö

s ak

ciók

ban

álla

podj

anak

meg

. Eg

y ef

féle

fór

umsz

üksé

gess

égét

mag

a a

moz

galo

m t

erm

elte

ki.

1998

ele

jén

ugy

anis

nyi

lván

ossá

gra

kerü

lt a

Mul

tila

te-

rális

Ber

uház

ási

Egye

zmén

y (M

ulti

late

ral

Agr

eem

ent

onIn

vest

men

t, M

AI)

ter

veze

te.

A M

AI-

java

slat

ot a

z O

ECD

-be

n t

itok

ban

vit

attá

k m

eg.

A c

él a

z vo

lt,

hog

y a

MA

I ál

tal

136

96Sz

ület

ett

néh

ány

más

dok

umen

tum

is, í

gy p

éldá

ul a

kör

nye

zetv

é-de

lem

rôl.

97A

dok

umen

tum

tel

jes

mag

yar

nye

lvû

ford

ítás

át l

ásd

Ezre

dvég

,20

02. m

ájus

.

neo

liber

ális

vilá

gren

dsze

r em

bert

és

term

észe

tet

káro

sító

hat

ásai

t, k

inyi

lván

ítja

a m

ozga

lmak

elk

ötel

ezet

tség

ét a

zös

szet

artá

sra,

és

meg

gyôz

ôdés

üket

, hog

y le

het

más

kén

t él

-n

i. Fe

lhív

ja a

fig

yelm

et a

rra,

hog

y az

USA

a 2

001.

sze

p-te

mbe

r 11

-i t

erro

rtám

adás

ra a

dott

vál

aszk

ént

heg

emón

szer

epén

ek m

eger

ôsít

ésér

e tö

reks

zik.

A n

yila

tkoz

at e

lítél

iaz

eln

yom

ást,

a m

ás n

épek

et le

igáz

ó h

ábor

úkat

és

a ga

zda-

sági

blo

kádo

kat

(név

sze

rin

t em

lítve

Pal

eszt

inát

, K

ubát

,Ir

akot

), a

nép

ekre

nyo

mor

t h

ozó

neo

liber

aliz

mus

t (A

rgen

-tí

na)

, a

prof

ith

ajsz

át,

mel

y n

em i

smer

sem

em

bert

, se

mte

rmés

zete

t (E

nro

n),

és a

z U

SA e

luta

sító

mag

atar

tásá

t az

embe

risé

g eg

észé

t ér

intô

pro

blém

ák m

egol

dásá

val

szem

-be

n (l

ásd

kiot

ói e

gyez

mén

y, b

allis

ztik

us r

akét

ákat

kor

láto

-zó

sze

rzôd

és,

a bi

oszf

éra

soks

zín

ûség

ét v

édô

kon

ven

ció

stb.

elu

tasí

tása

az

USA

rés

zérô

l).

A n

yila

tkoz

at le

szög

ezi,

hog

y a

társ

adal

mi m

ozga

lmak

-n

akeg

y m

ásfa

jta

társ

adal

om fe

lépí

tésé

re k

ell t

örek

edn

iük;

han

gsúl

yozo

ttan

kiá

ll a

mu

nka

válla

lók

joga

iés

érd

ekvé

dôsz

erve

zete

ik h

arca

mel

lett

; tá

mog

atja

a n

épi

és (

föld

fogl

a-ló

) par

aszt

moz

galm

akat

, ille

tve

a n

eolib

erál

is v

ilágr

endb

enal

ávet

ette

ket

(nôk

, gy

erm

ekek

, ki

sebb

sége

k, k

iván

dorl

ók).

„Har

cun

k és

elle

nál

lásu

nk

a ce

men

t eg

y ol

yan

ren

dsze

rrel

szem

ben

, am

ely

az e

rôsz

akon

, a

nem

i és

faj

i el

nyo

más

onal

apu

l, a

tôké

t és

a t

ekin

tély

eket

ren

dsze

rese

n e

lôn

yben

rész

esít

i a

nép

ek

szü

kség

lete

ivel

és

el

várá

saiv

al

szem

-be

n…

Har

colu

nk

a kü

lsô

adós

ságo

k el

törl

éséé

rt,

… a

spe

-ku

láci

ó m

egak

adál

yozá

sáér

t, …

a s

zegé

nys

ég é

s a

kizs

ák-

mán

yolá

s m

egsz

ün

teté

séér

t, …

a b

ékéé

rt …

” –

olva

shat

ótö

bbek

köz

ött

a do

kum

entu

mba

n.

A W

SF, a

mel

y ke

zdem

énye

zôin

ek ó

haj

a sz

erin

t „ú

j pe-

riód

ust

jel

ent

az e

mbe

rnek

a t

ôke

érde

kei

alá

való

vet

ett-

sége

elle

ni

harc

ában

”(W

hit

aker

, 20

00,

3.),

nap

jain

kra

ötgy

ûlés

t tu

dhat

mag

a m

ögöt

t, d

e m

ár a

z el

sô u

tán

moz

ga-

lom

má

kezd

ett

szer

vezô

dni.

A I

I. f

órum

on t

emat

ikus

és

regi

onál

is s

zoci

ális

fór

umok

tar

tásá

ról

dön

tött

ek,

bár

ezak

korr

a m

ár r

észb

en r

ealit

ás v

olt.

Pél

dául

az

I. A

frik

ai S

zo-

ciál

is F

órum

ot m

ár 2

002.

jan

uár

4–9-

én m

egre

nde

zték

Ba-

mak

óban

(M

ali)

, 20

02.

jan

uár

végé

n p

edig

„pá

nam

azó-

nia

i” f

órum

ra k

erül

t so

r. A

II.

WSF

-et

köve

tôen

azo

nba

n

139

közv

etle

nül

mag

uk a

z ál

lam

polg

árok

dön

ten

ek.

A f

órum

szer

vezé

se t

ehát

már

cius

ban

bei

ndu

lt. I

smer

vén

a m

ozga

l-m

ak é

s sz

erve

zete

k kö

zti

eset

enké

nt

lén

yege

s el

téré

seke

t,a

szer

vezô

k n

em a

rra

töre

kedt

ek, h

ogy

egys

éges

és

végl

eges

doku

men

tum

szü

less

en P

orto

Ale

gréb

en.

Cél

juk

min

d-ös

sze

az v

olt,

hog

y el

indí

tsan

ak e

gy v

ilágm

éret

û, é

vrôl

év-

re s

zéle

sedô

és

egyb

en m

élye

bbre

hat

oló,

alt

ern

atív

át k

ere-

sô t

alál

kozó

ta

„neo

liber

ális

gl

obal

izác

ió”

álta

l há

trán

yo-

san

éri

nte

tt t

ömeg

ek (

moz

galm

ak, s

zerv

ezet

ek)

köré

ben

.A

z I.

Szo

ciál

is V

ilágf

órum

ot a

Dav

osba

n m

egre

nde

zett

Vilá

ggaz

dasá

gi F

órum

elle

npo

ntj

akén

t, a

zzal

egy

idô

ben

,20

01 j

anuá

rjáb

an t

arto

tták

meg

. N

égy

fô t

émak

öre

a kö

-ve

tkez

ô vo

lt:

(1)

a ga

zdag

ság

term

elés

e és

a t

ársa

dalm

i új

-ra

term

elés

; (2

)a

gazd

agsá

ghoz

val

ó h

ozzá

féré

s és

a f

enn

-ta

rth

atós

ág;

(3)

a ci

vil

társ

adal

om e

rôsí

tése

és

a kö

zhat

a-lo

m; (

4)po

litik

ai e

rô é

s et

ika

az ú

j tá

rsad

alom

ban

.20

01.

jún

ius

11-é

n S

ão P

auló

ban

meg

alak

ult

a W

SFN

emze

tköz

i Tan

ácsa

, am

ely

elvi

ch

artá

t ad

ott

ki. E

sze

rin

ta

WSF

sze

mbe

nál

l a

neo

liber

ális

glo

baliz

áció

val,

a tô

keur

alm

ával

, az

im

peri

aliz

mus

és

leig

ázás

bár

mel

y fo

rmáj

á-va

l, az

álla

mi

erôs

zakk

al,

az e

lideg

ened

ésse

l és

ele

mbe

rte-

len

edés

sel.

Igen

li az

„em

berk

özpo

ntú

tár

sada

lmat

”, a

kör

-n

yeze

t vé

delm

ét,

a tá

rsad

alm

i ig

azsá

goss

ágot

, az

egy

enlô

-sé

get,

a

nép

ek

szu

vere

nit

ását

, az

ez

eket

sz

olgá

lóde

mok

rati

kus

inté

zmén

yren

dsze

rt,

az

erôs

zakm

ente

ssé-

get,

a s

zolid

arit

ást.

Esz

köze

i a t

apas

ztal

atcs

ere,

a d

emok

ra-

tiku

s vi

ta, a

köz

ös a

kció

k.A

200

2. j

anuá

ri I

I. S

zoci

ális

Vilá

gfór

umon

– a

mel

yen

már

hár

om m

agya

r sz

erve

zet

is r

észt

vet

t a

TÉT

, a

PAX

Rom

ana

és a

z En

ergi

aklu

b ké

pvis

elet

ében

– a

szo

ciál

ism

ozga

lmak

köz

ös n

yila

tkoz

atba

n96

tett

ek h

itet

”a

neo

libe-

raliz

mu

s, a

háb

orú

és

a m

ilita

rizm

us

elle

n, a

bék

e és

a t

ár-

sada

lmi i

gazs

ágos

ság

mel

lett

”.97

Ez a

nyi

latk

ozat

mag

ában

fogl

alja

az

el

vi

char

ta

meg

álla

pítá

sait

és

kö

vete

lése

it,

kon

krét

ságá

val

azon

ban

túl

is

mut

at r

ajta

. Fe

lsor

olja

a

138

98V

anes

sa B

aird

, NI

co-e

dito

r. h

ttp:

//ww

w. n

ewin

t.or

g (2

006-

02-1

7)

okoz

ta b

ajok

at m

ás g

lobá

lis r

ends

zer

létr

ehoz

ásáv

al o

rvo-

soln

i ak

aró

irán

yzat

, ill

etve

a k

ettô

köz

ötti

szá

mos

átm

e-n

et (

lásd

Har

dt,

2002

). H

arm

adsz

or d

efen

zívá

ja m

iatt

:H

amid

(20

01)

péld

ául

úgy

ítél

i m

eg a

z „a

nti

glob

aliz

áció

s”m

ozga

lmak

öss

zejö

vete

leit

, kö

ztük

a P

orto

Ale

gre-

i V

ilág-

fóru

mot

, m

int

amel

yek

„az

impe

rial

ista

»gl

obal

izác

ió«-

t”sz

olgá

lják

„koz

met

ikai

ala

pozó

kén

t tak

arva

el a

Föl

d m

un

-ká

sain

ak k

eser

veit

és

nyo

mor

át,

és a

tal

álko

zók

vége

red-

mén

ye c

supá

n a

kap

ital

ista

kiz

sákm

ányo

lás

úgy

nev

ezet

t»h

um

aniz

álás

ának

« kö

vete

lése

”. V

égez

etül

ped

ig a

zért

is,

mer

t a

nag

y „d

zsem

bori

”-ka

t kö

vetô

en a

forr

adal

mi j

elsz

a-va

kat

han

gozt

atók

haz

atér

nek

, az

után

nem

tör

tén

ik s

em-

mi:

nin

cs k

özös

pro

gram

vag

y ko

her

ens

akci

óter

v. É

ppen

ezér

t ta

rtot

tak

párh

uzam

os k

onfe

ren

ciát

a I

V. S

zoci

ális

Vi-

lágf

órum

idej

én a

z in

diai

kom

mun

ista

pár

t (C

PI-M

L) s

zer-

vezé

sébe

n a

nn

ak a

gon

dola

tnak

a j

egyé

ben

, h

ogy

„A v

ita

nem

vál

tozt

atja

meg

a v

ilágo

t”.98

A f

órum

moz

galo

m t

ehát

egy

elôr

e in

kább

csa

k le

hetô

-sé

g. A

glo

baliz

áció

ves

ztes

ein

ek é

rdek

véde

lméb

en n

em a

fóru

mok

, han

em e

gyes

sze

rvez

etek

, akc

iók

érn

ek e

l sik

ere-

ket

(min

t pé

ldáu

l a

fran

cia

és b

elga

AT

TA

C a

Tob

in-a

dótö

rvén

ybe

ikta

tásá

val)

, de

lén

yegé

ben

eze

k se

m j

elen

ten

ekvá

ltoz

ást

az a

láve

tett

töm

egek

hel

yzet

ében

.

3.7.

A m

ozga

lom

mód

szer

ei:

béké

s el

len

állá

s és

fegy

vere

s ha

rc

A g

loba

lizác

ióva

l sz

embe

ni

elle

nál

lás

több

féle

for

mát

ölt

,at

tól

függ

ôen

, m

ely

társ

adal

mi

réte

gek

rész

érôl

és

mily

enkö

rülm

énye

k kö

zött

je

len

tkez

ik.

Az

elle

nál

lási

fo

rmák

egy-

egy

moz

galm

on b

elül

, és

a m

ozga

lmak

köz

ti k

apcs

ola-

tok

révé

n is

szo

rosa

n ö

ssze

fon

ódn

ak. E

zt a

z ös

szef

onód

ást

a gl

obal

izác

iókr

itik

us m

ozga

lmak

már

gen

ezis

üktô

l fo

gva

hor

dozz

ák.

A g

loba

lizác

ióva

l sz

embe

ni

töm

egm

egm

ozdu

láso

k so

-rá

t eg

y of

fen

zív,

fegy

vere

s el

len

állá

si fo

rma,

a z

apat

ista

fel-

141

meg

szap

orod

tak

a h

elyi

és

regi

onál

is f

órum

ok.

Így

kerü

ltso

r az

Eur

ópai

Szo

ciál

is F

órum

ra (2

002,

Fir

enze

, 200

3, P

á-ri

zs, 2

004,

Lon

don

), a

dem

okrá

ciár

ól, e

mbe

ri jo

gokr

ól, h

á-bo

rúró

l és

dro

gker

eske

dele

mrô

l sz

óló

tem

atik

us f

órum

raK

olum

biáb

an (

2002

. jú

niu

s),

az Á

zsia

i Sz

ociá

lis F

órum

ra(2

003.

ja

nuá

r,

Indi

a),

a D

él-A

frik

ai

Szoc

iális

Fó

rum

ra(2

003,

Zam

bia)

a D

élke

let-

Euró

pai

Szoc

iális

Fór

umra

és

orsz

ágos

fór

umok

ra (

péld

ául

Aus

ztri

ában

, G

örög

orsz

ág-

ban

, Mag

yaro

rszá

gon

).A

szo

ciál

is fó

rum

jels

zava

(„A

not

her

wor

ld is

pos

sibl

e!”

– Le

het

más

a v

ilág!

) m

a m

ár v

ilágh

íres

. A

fór

umok

onm

ind

több

, kü

lön

bözô

beá

llíto

ttsá

gú c

ivil

szer

veze

t, s

zak-

szer

veze

t, s

ôt n

emeg

ysze

r pá

rt i

s sz

íves

en r

észt

ves

z. E

z a

glob

aliz

áció

ra m

ondo

tt „

nem

” eg

ység

e, a

z al

tern

atív

a ut

á-n

i kö

zös

vágy

. B

ern

ard

Cas

sen

, a

fran

cia

AT

TA

C a

lapí

tó-

ja s

zeri

nt

(200

2) a

WSF

ah

hoz

a f

elis

mer

ésh

ez v

ezet

ett,

hog

y h

a a

moz

galm

ak e

l ak

arn

ak é

rni

vala

mit

, ak

kor

szö-

vets

éget

kel

l köt

niü

k. C

sakh

ogy

a fe

lism

erés

a v

ilág

külö

n-

bözô

táj

ain

kül

önbö

zô m

érté

kû,

és s

emm

ikép

pen

sem

éri

el a

zt a

kri

tiku

s tö

meg

et,

amel

y „e

gy m

ásik

vilá

g” m

egva

-ló

sítá

sáh

oz k

ell.

Egyá

ltal

án n

em l

átsz

ik a

nn

ak n

yom

a,h

ogy

– m

int

Cas

sen

(200

2, 1

70.)

véli

– a

WSF

„az

alt

ern

a-tí

vák

elôk

észí

tésé

nek

hel

yszí

név

é” v

ált

voln

a.

A f

órum

moz

galo

m n

em h

ozot

t át

töré

st a

glo

baliz

á-ci

óban

alá

vete

tt t

ársa

dalm

i rét

egek

egy

ségb

e sz

erve

zôdé

sé-

ben

. Á

ttör

és a

zon

ban

nem

is

lehe

tség

es,

amíg

akk

ora

azid

eoló

giai

zû

rzav

ar,

min

t m

a. A

míg

az

elm

élet

i ti

sztá

zást

az

akci

óegy

ség

hiv

atot

t h

elye

ttes

íten

i, a

fóru

mok

on

jóes

etbe

n e

gy-e

gy a

kció

t h

atár

ozh

atn

ak e

l vag

y ka

mpá

nyt

in-

díth

atn

ak b

e, m

iköz

ben

az

elté

rô n

ézet

ek n

em k

özel

edn

ekeg

ymás

hoz

. Ez

t a

prob

lém

át t

ükrö

zi,

hog

y a

WSF

-et

nem

csak

a l

i-be

raliz

mus

véd

elm

ezôi

rés

zérô

l, h

anem

„sa

ját

berk

eibô

l”,

vagy

is a

bal

olda

lról

is

éri

krit

ika.

Elô

ször

a t

ekin

tetb

en,

hog

y sz

éles

báz

isa

elle

nér

e is

egy

olda

lú: l

egin

kább

„fe

hér

”,az

az a

fej

lett

(ebb

) or

szág

ok k

épvi

selô

it t

ömör

íti.

Más

od-

szor

sz

erte

ágaz

ó,

zava

ros

irán

yvon

ala

mia

tt:

keve

redi

kbe

nn

e a

nem

zetá

llam

i sz

uver

enit

ást

viss

zaál

lító

refo

rmo-

kat

köve

telô

és

a ra

diká

lis r

ends

zerv

álto

zást

, a g

loba

lizác

ió

140

99T

ováb

bi r

észl

etek

et l

ásd

Lôw

y, 2

003.

100

Clo

sin

g W

ords

of

the

EZLN

at

the

Inte

rcon

tin

enta

l En

coun

ter

2nd

Dec

lara

tion

of

La R

ealid

ad

htt

p://w

ww

. ge

ocit

ies.

com

/Cap

itol

Hill

/384

9/de

c2re

al.h

tml

(200

5-07

-08)

hog

y m

egm

arad

jun

k az

on

az

erôs

zakm

ente

s ir

ányo

n,

amel

yen

elin

dult

unk.

” Ez

zel

szem

ben

a g

loba

lizác

ió, é

s az

azt

meg

elôz

ô ko

rok

terh

eit

foko

zott

an m

egsí

nyl

ôk k

özöt

tak

adn

ak o

lyan

ter

ület

ek é

s cs

opor

tok,

ah

ol,

illet

ve a

me-

lyek

más

elle

nál

lási

for

máb

an h

iszn

ek.

A f

egyv

eres

har

cfe

ltét

len

szü

kség

essé

ge, s

ôt k

izár

ólag

ossá

ga ir

ánti

meg

gyô-

zôdé

st

tükr

özi

a ko

lum

biai

ge

rillá

k sz

erve

zeté

nek

, az

1964

-ben

ala

kult

, már

a kö

zel 1

5 ez

er t

agot

szá

mlá

ló é

s az

orsz

ág 4

0%-á

t el

len

ôrzé

se a

latt

tar

tó F

AR

C-n

ak 2

000-

ben

kelt

kiá

ltvá

nya

: „Ö

ngy

ilkos

illú

zió

azt

hin

ni,

hog

y a

szo-

cial

izm

ust,

aza

z a

kapi

talis

ták,

föl

desu

rak

és b

anká

rok

ja-

vain

ak k

isaj

átít

ását

kés

zítj

ük e

lô,

ha

azza

l a

korm

ánn

yal

foly

tatu

nk

tárg

yalá

soka

t, m

ely

a ki

zsák

mán

yoló

k ér

deke

itké

pvis

eli.

A t

örté

nel

embe

n p

élda

nél

küli,

hog

y eg

y ha

tal-

mon

lév

ô os

ztál

y m

egál

lapo

dott

vol

na

sajá

t fe

lszá

mol

ásá-

ról.

A g

erill

ákn

ak n

em s

zaba

d le

mon

dan

iuk

a fe

gyve

res

nyo

más

eszk

özér

ôl.

Eddi

g cs

ak a

kkor

sik

erül

t a

szoc

ializ

-m

us i

rán

yába

elô

re l

épn

i, h

a a

kizs

ákm

ányo

ltak

szo

ciál

isfo

rrad

alom

ban

csik

artá

k ki

joga

ikat

.”(F

AR

C,2

000,

165

. –A

. A

. ki

emel

ése)

A

dol

og t

ehát

úgy

áll,

hog

y a

glob

aliz

ált

vilá

g ár

nyé

ko-

sabb

old

alán

élô

k el

len

állá

sa a

val

óság

ban

öss

zefo

nód

ik a

fegy

vere

s ha

rcca

l.A

mai

„bé

kés”

civ

il el

len

állá

s sz

ülô

any-

jaés

a g

loba

lizác

ióva

l sz

embe

ni

elle

nál

lás

mai

is

élô

for-

máj

aa

fegy

vere

s h

arc,

még

ha

a ká

rval

lott

ak e

két

, ala

pjai

-ba

n k

ülön

bözô

tilt

akoz

ási f

orm

ája

ma

még

nem

, vag

y cs

akér

intô

lege

sen

tal

álko

zik

is.

143

kelé

s és

ger

illah

arc

nyi

tott

a m

eg.A

Zap

atis

ta N

emze

ti F

el-

szab

adít

ó H

adse

reg

veze

tte

1994

-es

felk

elés

re (

lásd

3.2

.1.

feje

zet)

a m

exik

ói k

orm

ány

kato

nai

és

félk

aton

ai e

rôk

be-

veté

séve

l vál

aszo

lt. A

har

c a

mai

nap

ig fo

lyik

,99pé

ldáj

a pe

-di

g le

ndü

lete

t ad

ott

nem

csak

a b

razi

l fö

ldfo

glal

ó m

ozga

-lo

mn

ak, a

z ec

uado

ri é

s bo

lívia

i in

dián

moz

galm

akn

ak, d

e a

több

hel

yütt

sor

ra k

erül

ô pr

ivat

izác

ióel

len

es m

egm

ozdu

lá-

sokn

ak, m

ajd

végü

l – n

émi k

ésed

elem

mel

– a

z eg

ész

nem

-ze

tköz

i an

tigl

obal

izác

iós

elle

nál

lásn

ak i

s.

A z

apat

istá

k –

mik

özbe

n e

lfog

lalt

ák C

hia

pas

tele

pülé

-se

inek

har

mad

át,

para

szti

köz

össé

gek

mûv

elés

ébe

adtá

k a

föld

eket

, ah

ol a

föl

dmûv

esek

köz

vetl

enül

dön

ten

ek k

özös

ügye

ikbe

n –

199

4 au

gusz

tusá

ban

ors

zágo

s ci

vil

szer

veze

tita

lálk

ozót

, m

ajd

1996

ja

nuá

rjáb

an

fóru

mot

(N

emze

tiB

enn

szül

ött

Fóru

m),

ápri

lisba

n k

onti

nen

stal

álko

zót,

maj

djú

lius

ban

in

terk

onti

nen

táli

s ta

lálk

ozót

sz

erve

ztek

. A

z19

96.

júliu

si

nem

zetk

özi

talá

lkoz

ón

(La

Rea

lidad

ban

),am

ely

„az

embe

risé

gért

és

a n

eolib

eral

izm

us e

llen

” cí

met

vise

lte,

a z

árón

yila

tkoz

atké

nt

is e

lfog

adot

t M

arco

s-be

széd

-be

n a

z ál

lt: k

i kel

l ala

kíta

ni a

z eg

ymás

kül

önbs

égei

t ti

szte

-le

tben

tar

tó „

tilt

akoz

ó h

ango

k h

álóz

atát

”, v

alam

int

egy

„nem

zetk

özi a

lter

nat

ív k

omm

unik

áció

s h

álót

”.10

0E

„pro

g-ra

m”

nyo

mán

199

8 fe

bruá

rjáb

an, G

enfb

en lé

trej

ött

a ti

lta-

kozó

meg

moz

dulá

sok

nem

zetk

özi

össz

ehan

golá

sára

hiv

a-to

tt P

eopl

es’

Glo

bal

Act

ion

hál

ózat

, am

ely

azót

a n

emze

t-kö

zi

akci

ónap

ok

sorá

t re

nde

zte,

va

lam

int

szám

osfü

gget

len

inte

rnet

port

ál é

s m

édia

közp

ont

(IM

C) i

s al

akul

t.(H

aber

man

n, 2

001)

A

fe

gyve

res

har

c sz

üks

éges

ségé

rôl

term

észe

tese

nm

egos

zlan

ak a

vél

emén

yek

a sz

éles

nem

zetk

özi

glob

aliz

á-ci

ókri

tika

i m

ozga

lmon

bel

ül.

A t

úln

yom

ó vé

lem

ény

nap

-ja

inkb

an m

ég a

bék

és,

szab

adon

sze

rvez

ôdô

akci

ók k

izár

ó-la

goss

ágát

hir

deti

. „K

ülön

ösen

arr

a ke

ll fi

gyel

nün

k –

véli

azA

TT

AC

vez

éreg

yén

iség

e, B

ern

ard

Cas

sen

(20

02,

171.

) –,

142

4.1.

Az

erôv

iszo

nyo

k ké

rdés

e

Gra

msc

i (19

77, 8

5.) s

zeri

nt

a tá

rsad

alm

i erô

visz

ony

a ga

z-da

sági

ala

p te

rmék

e, e

kkép

pen

obj

ektí

v és

a t

ársa

dalm

iát

alak

ulá

s le

het

ôség

ét

(!)

dete

rmin

áló

álla

pot.

A

glob

aliz

áció

kor

ában

a t

ársa

dalm

i erô

visz

onyo

k va

lóba

n a

zel

nyo

mot

t, „

ural

t” o

sztá

lyok

túl

súly

át m

utat

ják.

Ez

a tú

l-sú

ly a

zon

ban

sem

mit

sem

ér

érvé

nye

síté

sén

ek k

épes

sége

,az

az p

olit

ikai

erô

nél

kül.

Gra

msc

i el

emzé

sébe

n a

pol

itik

ai e

rôvi

szon

yaz

t m

utat

-ja

meg

, men

nyi

re e

gysé

gese

k, s

zerv

ezet

tek,

ön

tuda

tosa

k az

egye

s tá

rsad

alm

i cs

opor

tok,

aza

z m

ilyen

erô

s „k

olle

ktív

polit

ikai

tud

atta

l” b

írn

ak, v

agy

– M

arx

szav

aiva

l – m

agán

-va

lón

vag

y m

agáé

rt v

alóa

nlé

tezi

k-e

egy

oszt

ály.

(Sz

alai

[200

2, 2

004]

sze

rin

t n

em is

bes

zélh

etün

k os

ztál

yról

, ha

azér

dekv

édel

em i

ndi

vidu

aliz

ált,

a t

ársa

dalm

i cs

opor

t ol

yan

alcs

opor

tokr

a os

zlik

, am

elye

k –

közv

etle

n –

érd

ekei

elt

ér-

nek

, és

álta

lába

n h

ián

yzik

a s

zerv

ezet

tség

ük.)

Jele

nle

g a

tô-

ke s

zerv

ezet

tség

e a

gazd

aság

ban

, a

polit

ikáb

an,

a ku

ltúr

á-ba

n s

tb.

egya

rán

t ir

igyl

ésre

mél

tó.

Ideo

lógi

ai-p

olit

ikai

tá-

mog

atot

tság

a m

elle

tt k

aton

ai t

ámog

atot

tság

ot i

s él

vez:

abe

lsô

ren

d, a

bel

sô e

lhár

ítás

, va

lam

int

a kü

lsô

ren

dcsi

ná-

lás

(más

ors

zágo

k le

igáz

ásán

ak)

eszk

özei

ben

egy

arán

t bô

-ve

lked

ik.

(Ezz

el

össz

efüg

gésb

en

meg

említ

endô

, h

ogy

ah

adse

reg

min

den

kor

a fe

nn

álló

ren

d vé

delm

ét s

zolg

álja

.A

lkot

mán

yos

„sem

lege

sség

e” p

uszt

a po

rhin

tés,

his

zen

mi

más

sal i

s in

doko

lhat

ó fe

lada

ta, m

int

az a

lkot

mán

yos

ren

d-n

ekaz

ado

tt o

rszá

g eg

ész

terü

leté

re k

iter

jedô

biz

tosí

tásá

-va

l? (

Lásd

a M

agya

r K

öztá

rsas

ág A

lkot

mán

yán

ak 4

0/B

§(1

) be

kezd

ését

.) A

glo

baliz

áció

tôk

és o

sztá

lya

teh

át „

ma-

gáér

t va

lóan

” lé

tezi

k, a

glo

bális

pol

itik

ai e

rôvi

szon

yok

azur

alko

dó o

sztá

ly a

bszo

lút

fölé

nyé

t m

utat

ják.

K

érdé

s m

árm

ost,

mily

en s

zere

pet

tölt

be

a gl

obal

izá-

ciók

riti

kai

szer

veze

tek

és m

ozga

lmak

óri

ási

hal

maz

a a

glob

aliz

áció

ves

ztes

ein

ek p

olit

ikai

sze

rvez

ôdés

ében

, „m

a-gá

nva

lóbó

l” „

mag

áért

val

óvá”

vál

ásáb

an?

Gra

msc

i (1

977,

86–

93.)

szer

int

egy

társ

adal

mi

csop

ort

polit

ikai

sze

rvez

ôdés

ea

köve

tkez

ô lé

pcsô

foko

kat

járj

a a

vé-

gig:

(1)

kor

pora

tív

gazd

aság

i tu

dat

a tá

rsad

alm

i cs

opor

ton

145

4. O

sztá

llyá

válá

s fe

lé?

– A

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

galo

m

fejlô

dése

A g

loba

lizál

ódot

t ka

pita

lizm

ussa

l sz

embe

ni

glob

aliz

álód

ótá

rsad

alm

i elle

nál

lás

alig

egy

évt

ized

e in

dult

fejlô

désn

ek, é

sn

oha

már

ért

el b

izon

yos

sike

reke

t (a

MA

I m

egak

adál

yozá

-sa

, a

WT

O k

udar

ca S

eatt

le-b

en,

a sp

ekul

áció

s tô

kére

kiv

e-te

tt T

obin

-adó

tör

vén

ybe

ikta

tása

néh

ány

euró

pai

orsz

ág-

ban

stb

.), n

em s

iker

ült

útjá

t ál

lnia

a t

ôke

gátl

ásta

lan

ter

-je

szke

désé

nek

a m

unka

válla

lók

és a

kör

nye

zet,

vég

sô s

oron

az e

gész

föl

di é

let

rová

sára

. M

ind

az e

ddig

i er

edm

énye

k,m

ind

a –

végs

ô so

ron

vett

– e

redm

ényt

elen

ség

a m

ozga

lom

soks

zínû

ségé

ben,

szé

ttör

edez

etts

égéb

en r

ejlik

: eg

y-eg

y te

-rü

lete

n,

adot

t té

máb

an

sike

rült

ha

téko

ny

akci

óegy

sége

tm

egva

lósí

tan

ia, a

tár

sada

lmi k

érdé

sek

átfo

gó r

ende

zésé

ben

azon

ban

még

szó

sin

cs e

gysé

grôl

. A

moz

galo

m t

ehát

már

,ug

yan

akko

r m

ég c

sak

a„m

ozga

lmak

(!)

moz

galm

a”,

nem

pedi

g eg

y ön

tuda

tra

ébre

dt (

„mag

áért

val

ó”)

oszt

ályé

. A

nép

i m

ozga

lmak

kit

erje

dtsé

ge é

s id

ôrôl

idô

re f

ellá

n-

goló

ere

je m

iatt

is

neh

éz l

enn

e ké

tség

be v

onn

i, h

ogy

a vi

-lá

g ro

ppan

t (g

lobá

lis) t

erm

elôe

rôi m

ára

éles

elle

ntm

ondá

s-ba

ker

ülte

k az

okka

l a t

ulaj

don

visz

onyo

kkal

, am

elye

k kö

zébe

van

nak

zár

va. E

z fo

rrad

alm

i vál

tozá

s ob

jekt

ívsz

üksé

gét

jele

nti

, m

iköz

ben

a v

álto

zás

szu

bjek

tív

felt

étel

e m

ost

van

kial

akul

óban

: azo

k „a

jogi

, val

lási

, mûv

észi

vag

y fi

lozó

fiai

,eg

yszó

val i

deol

ógia

i for

mák

”, (M

EM 1

3, 7

.) am

elye

kben

az

embe

rek

enn

ek a

z el

len

tmon

dásn

ak a

tud

atár

a ju

tnak

,eg

yelô

re m

ég m

egle

het

ôsen

zav

aros

ak,

mik

özbe

n a

tôk

esz

erve

zett

sége

soh

a n

em l

átot

t m

agas

fok

ot é

rt e

l. A

dol

og t

ehát

úgy

fes

t, h

ogy

az e

rôvi

szon

yok

kérd

ésé-

ben

a t

erm

elôe

szkö

zöke

t n

em b

irto

kló,

csa

k m

unka

erej

ükel

adás

ából

meg

éln

i ké

pes

töm

egek

ere

jén

ek o

ldal

án v

an a

hiá

ny.

144

101

Ha

az i

lyen

moz

galm

ak m

inde

nüt

t gy

ôzn

ének

, Jo

sé B

ové

nem

expo

rtál

hat

ná

a fr

anci

a sa

jtot

, és

a m

agya

rok

nem

vás

árol

hat

nán

ak m

ásau

tót,

min

t a

Suzu

kit.

(A

zt i

s cs

ak f

enn

tart

ások

kal…

)

het

ik m

aguk

at. E

z az

zal j

ár, h

ogy

átm

enet

i lét

hely

zetü

ket,

az á

ltal

uk k

épvi

selt

aví

tt t

erm

elés

i st

rukt

úrá

tm

int

köve

-te

ndô

pél

dát

állít

hat

ják

mag

uk é

s a

társ

adal

om e

lé. M

iköz

-be

n t

ehát

a r

ends

zer

alsó

bb f

okai

ról a

fel

sôbb

rét

egek

et t

á-m

adva

jog

os é

s pr

ogre

sszí

v tö

rekv

ést

hor

dozn

ak,

mél

ysé-

gese

n r

etro

grád

vis

zon

yok

képv

isel

ôivé

vál

nak

, h

a sz

ûkré

tegé

rdek

eike

n n

em l

átn

ak t

úl.

Gon

dolju

nk

a „n

emze

ti”

áruk

vás

árlá

sáér

t in

díto

tt m

ozga

lmak

ra, a

mel

yekn

ek s

em-

mi

köze

a d

olgo

zók

fogy

aszt

ói é

rdek

eih

ez (

ráad

ásul

az

ilyen

moz

galm

ak v

alój

ában

egy

más

elle

nfe

lei)

101 ,

vag

y a

kis-

és

közé

ppar

aszt

ok é

rdek

véde

lmér

e, a

mel

y ön

mag

ában

csak

a t

erm

elôe

rôk

fejlô

désé

tôl r

égen

lem

arad

t ga

zdál

kodá

-si

mér

etek

et v

édi,

egyé

bkén

t se

mm

ilyen

vis

zon

yban

sin

csa

min

d n

agyo

bb m

unka

nél

küli

töm

egek

et e

ltar

tan

i ké

ny-

tele

n m

unká

sosz

tály

vék

ony

pén

ztár

cájá

val.

A r

éteg

érde

kek

képv

isel

ete

teh

át n

emcs

ak h

ogy

nem

elég

az e

lnyo

mot

t tá

rsad

alm

i cs

opor

t po

litik

ai t

udat

ának

fejlô

désé

hez

, de

azz

al é

ppen

elle

nté

tes

ten

den

ciáj

ú: h

amis

tuda

tot

ered

mén

yezh

et.

A „

nem

zet”

fog

alom

seg

ítsé

géve

lel

rejt

i a v

alód

i osz

tály

visz

onyo

kat,

meg

oszt

ja a

z al

ávet

ette

-ke

t, íg

y a

fen

nál

ló r

end

véde

lmét

szo

lgál

hat

ja. A

glo

baliz

á-ci

ókri

tika

i m

ozga

lom

e s

zaka

szbó

l m

ég m

indi

g ôr

zi a

ré-

tegm

ozga

lmak

biz

onyo

s ön

álló

ságá

t, d

e fô

sod

ra e

zen

már

túllé

pett

.(2

) A

pol

itik

ai s

zerv

ezôd

és k

övet

kezô

fok

a G

ram

scin

álaz

ado

tt t

ársa

dalm

i cs

opor

t kö

zös

gazd

aság

i ér

deké

nek

felis

mer

ése.

A g

loba

lizác

ió k

oráb

an e

z az

t je

len

ti,

hog

y a

kisk

eres

kedô

fel

ism

eri g

azda

sági

érd

ekkö

zöss

égét

a k

isip

a-ro

ssal

és

a ki

sbir

toko

s pa

rasz

ttal

, az

ipa

ri a

lkal

maz

otta

k a

szol

gált

atás

ban

alk

alm

azot

takk

al s

tb.,

de a

z ér

dekk

özös

ség

még

kiz

áról

ag g

azda

sági

tér

en t

udat

osul

: íg

y pé

ldáu

l ad

ó-cs

ökke

nté

s, b

érem

elés

, ál

lam

i sz

olgá

ltat

ások

irá

nti

igé

ny-

ben

. Eb

ben

a s

zaka

szba

n –

írj

a G

ram

sci

– az

alu

llévô

k az

ural

kodó

osz

tály

okka

l sz

embe

n j

ogi-

polit

ikai

egy

enlô

sége

tkö

vete

lnek

, ré

szvé

telt

a t

örvé

nyh

ozás

ban

és

a kö

ziga

zga-

147

belü

l; (2

) a

társ

adal

mi

csop

ort

közö

s ga

zdas

ági

érde

kein

ekfe

lism

erés

e; (

3) t

öbb

aláv

etet

t tá

rsad

alm

i cs

opor

t ér

dekk

ö-zö

sség

ének

fel

ism

erés

e; (

4) k

aton

ai s

zerv

ezôd

és.

Alá

bb e

tago

lás

krit

ikai

fel

hasz

nál

ásáv

alig

yeks

zün

k m

egh

atár

ozn

ia

tárg

yalt

moz

galm

ak h

elyé

t, v

agyi

s a

glob

aliz

áció

mu

n-

káso

sztá

lyán

ak s

zerv

ezet

tség

ét.

(1)

Az

elsô

lép

csô

a ko

rpor

atív

gaz

dasá

gi (

szak

mai

) tu

-da

tki

alak

ulás

a: a

ker

eske

dô s

zolid

áris

a m

ásik

ker

eske

dô-

vel,

a te

rmel

ô a

term

elôv

el s

tb.

A g

loba

lizác

ió a

zon

ban

asz

akm

ák f

okoz

ott

pola

rizá

ciój

át h

ozta

mag

ával

, mik

özbe

nsz

étsz

órta

és

újsz

erû

mun

kasz

erve

zeti

for

mák

ba k

énys

ze-

ríte

tte

a m

unka

válla

lóka

t (p

éldá

ul a

lkal

maz

otti

lét

hel

yett

válla

lkoz

ás).

Ezér

t ti

szta

„sz

akm

ai”

egys

ég n

incs

(G

ram

sci

idej

én s

em v

olt!

), és

ha

vala

hol

egy

érd

ek e

gysé

ges

szak

mai

érde

kkén

t je

len

ik m

eg,

az v

alót

lan

. G

ram

sci

a ke

resk

edôk

szak

mai

ön

azon

ossá

gát

hoz

ta p

éldá

nak

, de

nap

jain

kban

éles

elle

nté

t h

úzód

ik a

nag

y ke

resk

edel

mi

válla

lato

k és

aki

s bo

ltos

ok v

ilága

köz

ött,

és

ugya

nily

en m

egos

ztot

tság

ural

kodi

k a

szol

gált

atás

ok,

az i

par

vagy

az

agrá

rium

sze

-re

plôi

nek

táb

orán

bel

ül i

s. (

Sôt,

ez

a m

egos

ztot

tság

már

Gra

msc

i id

ején

is

léte

zett

.) A

sza

kmák

vég

lete

sen

hie

rar-

chiz

álta

k, a

fel

sô p

ólus

t a

nag

ytôk

e, a

z al

sót

a te

rmel

ôesz

-kö

z-tu

lajd

onn

al n

em v

agy

alig

ren

delk

ezô,

jóré

szt

vagy

ki-

záró

lag

sajá

t m

unka

erej

üket

has

znál

ó tá

rsad

alm

i cs

opor

-to

k je

len

tik.

Ez

ért

nem

eg

ység

es

„sza

kmai

” ér

deke

k,h

anem

a t

ársa

dalm

i hel

yzet

ált

al d

eriv

ált

szak

mai

érd

ekek

(rét

egér

deke

k) j

elen

nek

meg

, am

elye

k vo

nzá

spon

tja

a ké

tpó

lus:

a n

agyt

ôke

és a

mun

kavá

llaló

. T

émán

k sz

empo

nt-

jábó

l a

mun

kavá

llaló

i pó

lus

körü

l sz

erve

zôdô

tud

at a

z ér

-de

kes.

Kis

kere

sked

ôk,

szeg

ényp

aras

ztok

, eg

y-eg

y m

ulti

na-

cion

ális

cég

alk

alm

azot

tai é

rzik

meg

öss

zeta

rtoz

ásuk

at. A

zíg

y ke

letk

ezô

szöv

etsé

geke

t n

evez

tük

a 3.

5. f

ejez

etbe

n r

é-te

gmoz

galm

akn

ak.

Ez a

rét

egsz

erve

zôdé

s az

onba

n k

ijáts

zhat

ó, a

mit

a s

zer-

veze

tt e

lit m

eg i

s te

sz.

A m

unká

sosz

tály

vag

y az

in

gata

gh

elyz

etû

kisp

olgá

rság

kén

ysze

rvál

lalk

ozó

tagj

ai,

a ki

sebb

tôké

k bi

rtok

osai

(am

elye

k m

ind

érzi

k a

glob

ális

nag

ytôk

erá

juk

neh

ezed

ô n

yom

ását

) m

egfe

lelô

pro

paga

nda

mel

lett

kön

nye

n „

a n

emze

t”, s

ôt „

a n

emze

ti t

ôke”

tag

jain

ak é

rez-

146

szak

aszo

n t

úl v

an, s

ôt fe

jlôdé

sét

elev

e a

har

mad

ik s

zaka

sz-

nál

kez

dte,

his

zen

am

enn

yibe

n a

rés

zmoz

galm

ak e

gysé

gbe

szer

vezô

dnek

, a

sajá

t sz

ûkeb

b tá

rsad

alm

i cs

opor

térd

eken

túl

a m

ás a

láve

tett

cso

port

okka

l va

ló é

rdek

közö

sség

is

tu-

dato

sul.

A k

övet

elés

ek s

ora

(a t

ársa

dalm

i sz

olgá

ltat

ások

leép

ítés

e el

len

i ti

ltak

ozás

, a

háb

orúk

és

a

körn

yeze

t-sz

enn

yezé

s el

utas

ítás

a, a

fejlô

dô o

rszá

gok

adós

sága

inak

el-

törl

ésér

t ví

vott

har

c st

b.)

min

d ez

t h

ordo

zza.

Am

int

azt

a3.

3. f

ejez

etbe

n m

egál

lapí

tott

uk:

a m

ozga

lom

gen

ezis

ében

nem

zetk

özi,

szol

idár

is é

s an

tira

sszi

sta.

Kor

unk

glob

aliz

áció

krit

ikai

hal

maz

ának

a m

ásod

ik s

za-

kasz

ra j

elle

mzô

tul

ajdo

nság

a a

totá

lis l

átás

mód

hiá

nya:

agl

obal

izác

ió r

észk

érdé

seit

még

min

dig

nem

min

t egy

sze

rves

egés

z, e

gy a

dott

, tör

téne

lmile

g fe

jlôdô

, de

meg

hatá

rozo

tt je

l-le

mzô

kkel

ren

delk

ezô

társ

adal

mi

rend

szer

, a

tôke

ren

dsze

-ré

nek

tula

jdon

sága

it v

eti f

el, h

anem

min

t ko

rrig

álha

tó h

ibá-

kat,

a k

apit

aliz

mus

len

yesh

etô

kin

övés

eit,

tor

zulá

sait

. Ez

pedi

g ak

adál

yozz

a a

tisz

tánl

átás

t az

öss

zes

aláv

etet

t tá

rsa-

dalm

i cso

port

hos

szú

távú

közö

sér

deke

inek

kér

désé

ben.

A h

arm

adik

sza

kasz

küs

zöbé

n á

llva

teh

át a

moz

galo

meg

y h

elyb

en t

opog

. A „

párt

tá”

válá

snak

(az

ideo

lógi

ák p

árt-

kén

t, a

zaz

egys

éges

és

vitá

ra k

ész

meg

jele

nés

ének

) eg

yelô

-re

gát

at v

et a

töm

egek

jogo

s ki

ábrá

ndu

ltsá

ga a

pol

itik

ából

,és

a m

ozga

lmak

meg

hat

ároz

ó sz

emél

yisé

gein

ek e

rre

hiv

at-

kozó

mag

atar

tása

. M

inde

zek

mög

ött

ott

húz

ódik

: a

léte

-ze

tt

„szo

cial

izm

us”

buká

sát

köve

tô

rága

lom

had

jára

t e

ren

dsze

rek

és v

elük

a m

unká

sosz

tály

érd

ekei

t m

egje

len

íte-

ni i

gyek

vô m

inde

nfé

le s

zerv

ezet

t po

litik

ai c

sopo

rtos

ulás

sal

szem

ben

. A h

arm

adik

sza

kasz

kif

ejlô

désé

nek

gát

jait

a 4

.2.

feje

zetb

en r

észl

etes

ebbe

n i

s ki

fejt

jük.

(4)

Gra

msc

i vé

gül

meg

hat

ároz

za a

z er

ôvis

zon

yokn

ak a

polit

ikai

erô

visz

onyo

kon

túl

mut

ató,

vég

sô é

s dö

ntô

moz

-za

nat

át, a

mi n

em m

ás, m

int

a ka

ton

ai e

rôk

visz

onya

. Ez

avé

gsô

körü

lmén

y te

rmés

zets

zerû

leg

felt

étel

ezi

a po

litik

aisz

erve

zett

ség

legm

agas

abb

foká

t, e

gy „

párt

” (v

agy

-koa

lí-ci

ó)

veze

tô

szer

epét

. A

fe

gyve

res

elle

nál

lás

ugy

an

agl

obal

izác

iós

kon

flik

tuso

kban

idô

rôl

idôr

e te

ret

kap

(lás

dza

pati

sták

, K

olum

bia,

Ira

k st

b.),

nem

zetk

özi

egys

éges

ülé-

sérô

l az

onba

n n

incs

en s

zó.

149

tásb

an,

vala

min

t e

ren

dsze

rek

refo

rmjá

t –

anél

kül,

hog

y a

fen

nál

ló k

eret

eit

fesz

eget

nék

. Ma

enn

ek a

hel

yzet

nek

fele

l-n

ek m

eg a

hel

yi, v

agy

ahog

y a

3.5.

rés

zben

nev

eztü

k, r

ész-

moz

galm

ak. A

glo

baliz

áció

kor

ában

e s

zaka

sz m

ég m

indi

gal

kalm

as a

rra,

hog

y az

ura

lkod

ó os

ztál

yok

elto

rzít

sák,

sa-

ját

javu

kra

ford

ítsá

k a

rész

felis

mer

ések

et,

mer

t az

álla

m-

hata

lom

bir

tokl

ásán

akké

rdés

e m

ég n

em m

erül

fel

. (3

) A

„m

agáé

rt

való

”-vá

vá

lás

har

mad

ik

lépc

sôfo

kaG

ram

sci

felo

sztá

sába

n a

z ad

ott

társ

adal

mi

csop

ort

és m

ásal

ávet

ett

társ

adal

mi c

sopo

rtok

érd

ekkö

zöss

égén

ekfe

lism

e-ré

se. E

z ut

óbbi

a „

legn

yílt

abba

n p

olit

ikai

sza

kasz

”, a

z id

eo-

lógi

ákat

kép

vise

lô é

s eg

ymás

sal v

erse

ngô

pár

tok

kial

akul

á-sá

nak

ide

je,

míg

nem

egy

ikük

(va

gy e

gy k

ombi

nác

ióju

k)tú

lsúl

yba

nem

ker

ül. E

z a

szak

asz

az ö

sztö

nös

ség

telje

s le

-ve

tésé

t er

edm

énye

zi.

A m

ozga

lmak

moz

galm

a a

más

odik

és

a ha

rmad

ik f

o-ko

zat

közö

tt h

elye

zked

ik e

l.A

hog

y a

gyer

mek

fej

lôdé

sese

m e

gyen

lete

s (e

gyes

kép

essé

gek

gyor

sabb

an f

ejlô

dnek

,m

íg a

töb

bi s

zun

nya

d, h

ogy

aztá

n a

maz

, m

egpi

hen

ve e

gyad

ott

foko

n, h

elye

t ad

jon

az

újab

b ké

pess

égek

elô

retö

résé

-n

ek),

úgy

fej

lôdi

k az

új

típu

sú e

llen

állá

si m

ozga

lom

is.

A m

ásod

ik s

zaka

szba

uta

lja, h

ogy

jogi

-pol

itik

ai k

övet

elés

eiaz

ado

tt r

ends

zer

kere

tein

bel

ül m

arad

nak

. A

ref

orm

okir

ánti

igé

ny

a m

ai g

loba

lizác

iókr

itik

ai e

gyve

leg

legm

egh

a-tá

rozó

bb c

sapá

sirá

nya

. Á

m a

hogy

an e

zt t

eszi

, az

már

túl

-m

utat

a m

ásod

ik s

zaka

szon

: ol

yan

rad

ikál

is,

vagy

an

nak

tûn

ô re

form

okat

köv

etel

nek

, am

elye

k a

ren

dsze

r ke

rete

ikö

zött

töb

bnyi

re n

em h

ajth

atók

vég

re.

Ilye

n a

WT

O m

eg-

refo

rmál

ása,

a k

örn

yeze

t m

egóv

ása,

a h

ábor

úk le

állít

ása,

aci

vil

szfé

ra b

evon

ása

a ko

rmán

yzás

ba (

„rés

zvét

eli

dem

ok-

ráci

a”, „

rész

véte

li kö

ltsé

gvet

és”)

stb

. A m

egva

lósí

that

atla

nkö

vete

lése

azo

nba

n v

égsô

sor

on m

égis

kár

os, m

ert

egyr

észt

ener

giák

at v

eszt

eget

el,

más

rész

t el

ôbb-

utób

b a

töm

egek

kiáb

rán

dulá

sáh

oz,

a m

ozga

lmak

, sz

erve

zete

k és

vez

etôi

kh

itel

vesz

tésé

hez

vez

et,

ism

ét t

ápta

lajt

szo

lgál

tatv

a a

szél

-sô

jobb

olda

li de

mag

ógiá

nak

. Em

iatt

a r

efor

mis

ta j

elle

get

éles

kri

tiká

k ér

ik a

per

ifer

iális

(m

a n

em m

egh

atár

ozó)

moz

galm

ak r

észé

rôl

(lás

d 0)

.M

ásfe

lôl

a gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

lom

a m

ásod

ik

148

102

Az

AT

TA

C e

lekt

ron

ikus

for

máb

an t

erje

szte

tt n

emze

tköz

i h

írle

-ve

lén

ek c

íme

„San

d in

th

e W

hee

l” (

„Hom

ok a

ker

ékbe

n”

– va

gyis

por

-sz

em a

gép

ezet

ben

).

4.2.

1. R

észk

érdé

sek

– ha

rmad

ik ú

t

Min

t m

egál

lapí

tott

uk, k

orun

k gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

l-m

ai t

öbbs

égük

ben

és

meg

hat

ároz

óan

még

min

dig

rész

kér-

dése

k ös

szef

üggé

stel

en h

alm

azak

ént

keze

lik a

glo

baliz

áció

hat

ásai

t. A

z es

zmei

tot

alit

ás h

ián

yaa

körü

kben

ura

lkod

óem

piri

zmus

on m

úlik

, am

i a

párt

okbó

l és

ide

ológ

iákb

óltö

rtén

t ki

ábrá

ndu

ltsá

gból

köv

etke

zik.

Ez

utób

bi m

ozza

nat

az ö

ntu

dato

ssá

válá

st g

átló

„ci

vilk

edés

”-n

ek i

s ok

a.A

más

fajt

a gl

obal

izác

iót

akar

ók ú

j tí

pusú

nép

i m

ozga

l-m

ait

– és

ebb

en n

em k

ülön

bözn

ek a

tör

tén

elem

bár

mel

ym

ás t

ársa

dalm

i m

ozgá

sátó

l –

min

dig

vala

mily

en k

onkr

étgy

akor

lati

, a

hét

közn

apja

ikat

éri

ntô

, tö

bbn

yire

hel

yi f

ejle

-m

ény

öszt

önzi

. A v

alós

ág e

gy t

apin

that

ó sz

elet

e. A

har

c te

-h

át a

z ös

ztön

össé

g e

fázi

sába

n –

bár

ten

den

ciáj

ában

szü

k-sé

gsze

rûen

az

egés

z re

nds

zert

tám

adja

, min

t a

küllô

k kö

zéak

aszt

ott

rúd10

2–

min

dig

rész

lege

s cé

loké

rtfo

lyik

. Eb

bôl

köve

tkez

ik, h

ogy

az e

llen

állá

s fo

rmáj

a, a

vág

yott

meg

oldá

-so

k sz

inté

n k

orlá

tozo

ttak

mar

adn

ak.

Ilye

n, a

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ak h

omlo

kter

ében

álló

rés

zkér

dés

a kö

rnye

zets

zen

nye

zés

vagy

a s

zegé

nys

ég.

Min

dket

tô o

lyan

tém

a, a

mel

y a

ren

dsze

r al

apja

inak

éri

n-

tése

nél

kül

is t

ömeg

ek r

okon

szen

vét

vált

ja k

i. Ez

ért

nép

-sz

erûe

k a

körn

yeze

tvéd

ô m

ozga

lmak

, és

ezé

rt b

írál

ják

agl

obal

izác

iót

vallá

si a

lapo

n i

s.

A t

ársa

dalo

mkr

itik

a kö

zépp

ontj

ába

a (t

ech

nik

ai)

fejlô

-dé

s kö

rnye

zetr

ombo

ló h

atás

át á

llító

„zö

ldm

ozga

lmak

” kö

-zö

s je

llem

zôje

, h

ogy

bár

felt

ûnik

ben

nük

a p

rofi

tmot

ívum

túls

úly

ának

bírá

lata

, de

a sz

ocia

lizm

us g

ondo

latá

t –

vagy

isa

prof

itm

otív

um

tel

jes

kiik

tatá

sát

– sz

inté

n e

luta

sítj

ák.

A k

örn

yeze

tvéd

ô m

ozga

lmak

és

szer

veze

tek

elsô

sorb

an a

fejle

tt n

yuga

ti o

rszá

gokb

an (

USA

, EU

), ot

t is

els

ôsor

ban

ajo

bb

mód

ú ré

tege

k kö

rébe

n

erôs

ek.

Kel

et-E

uróp

ában

a

nyu

gati

sze

rvez

etek

leá

nys

zerv

ezet

eiké

nt

indu

ltak

fej

lô-

désn

ek,

és a

hel

yi „

gras

sroo

ts”

kezd

emén

yezé

sek

is e

zek

151

4.2.

A m

agáé

rt v

alóv

á vá

lás

korl

átai

Kor

unk

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ai k

ét f

ejlô

dési

irá

ny

leh

etôs

égét

hor

dják

mag

ukba

n:

egyf

elôl

egy

sze

rvez

ett

an-

tika

pita

lista

erô

kia

laku

lásá

nak

, m

ásfe

lôl

a ka

pita

lizm

us-

sal s

zem

ben

csu

pán

egy

úja

bb h

arm

adik

uta

t kí

nál

ó, á

lfor

-ra

dalm

i, re

form

er,

végs

ô so

ron

pro

kapi

talis

ta i

rán

ynak

az

esél

yét.

Az

utób

bi s

züks

égké

ppen

elb

ukik

, h

ogy

maj

dan

hel

yét

újab

b m

ozga

lom

nak

adj

a át

, am

ely

szin

tén

ugy

anez

elôt

t a

vála

sztá

s el

ôtt

áll

maj

d, é

s íg

y to

vább

min

dadd

ig,

míg

a k

apit

aliz

mus

meg

hal

adás

ára

képe

s sz

erve

zett

erô

létr

e n

em j

ön.

A s

zem

léle

tess

ég k

edvé

ért

képz

eljü

k el

a g

loba

lizác

ió-

krit

ikai

moz

galm

ak e

legy

ét ú

gy,

min

t am

ely

egy

szél

es,

több

kiv

ezet

ô ág

gal e

lláto

tt m

eder

ben

höm

pöly

ög e

gy m

ás,

jobb

tár

sada

lom

fel

é. A

fol

yam

ba m

indi

g új

ere

k, p

atak

okto

rkol

lnak

, m

iköz

ben

viz

e az

old

alág

akon

kis

ebb-

nag

yobb

rész

ben

elf

olyi

k. A

ki-

és

beve

zetô

k m

aguk

is s

okfé

lék:

nyi

-to

ttak

, zsi

lipel

tek,

föl

d al

atti

ak, s

zivá

rgók

vag

y zu

hat

agok

.A

foly

amon

bel

üli k

ülön

bözô

– é

s te

rmés

zets

zerû

leg

éles

ensz

ét n

em v

áló

– ár

amla

tok,

am

elye

k kö

zül n

éhán

yat

aláb

bm

egem

lítü

nk,

m

ind

más

ki

men

etbe

n

látj

ák

a h

elye

sir

ányt

. Kér

dés:

mi é

s ho

vaér

kezi

k az

út

végé

n?

A p

árt

a po

litik

ai s

zerv

ezet

tség

legm

agas

abb

foka

. Kiz

á-ró

lag

a po

litik

ai p

árto

k st

rukt

úráj

a te

szi

leh

etôv

é a

társ

a-da

lmi

csop

orto

k sz

ámár

a h

arcu

k h

aték

ony

össz

ehan

golá

-sá

t.A

Gra

msc

i-fé

le h

arm

adik

sza

kasz

nak

meg

fele

lôen

aku

lcsk

érdé

s te

hát

az,

létr

ejön

-e e

gy o

lyan

pol

itik

ai p

árt,

amel

y eg

yete

mle

gese

n m

agáb

an fo

glal

ja a

glo

baliz

áció

dif-

fere

nci

ált

és s

zéts

zórt

mu

nká

sosz

tály

ának

obj

ektí

v ér

de-

keit

. En

nek

jele

i egy

elôr

e n

em lá

that

ók. A

glo

baliz

áció

alá

-ve

tett

tár

sada

lmi

csop

ortj

ain

ak h

arcá

t az

„eg

ynem

ûség

,ön

tuda

t és

sze

rvez

etts

ég”

hiá

nya

, po

nto

sabb

an a

lacs

ony

foka

neh

ezít

i. M

i en

nek

a l

egfô

bb o

ka?

150

103

Lásd

pél

dául

II.

Ján

os P

ál k

apit

aliz

mus

t bí

ráló

nyi

latk

ozat

ait.

nyu

k (1

) el

moz

dulá

s a

szab

adpi

aci

gazd

aság

polit

ika

felé

,va

gy (

2) b

ehód

olás

a n

acio

nal

izm

usn

ak.

Min

dkét

ese

tben

a ka

pita

lizm

us é

s ko

mm

uniz

mus

egy

idej

û el

uta

sítá

saa

kulc

s, a

mel

y ke

ttôs

tag

adás

szü

kség

szer

ûen

a k

apit

aliz

mus

– sz

abad

piac

i, va

gy m

élye

n d

ikta

tóri

kus

form

ában

tör

tén

ô–

elfo

gadá

sáh

oz v

ezet

, biz

onyí

tva

ezál

tal,

hog

y a

har

mad

ikút

nem

lét

ezik

.

4.2.

2. A

ref

orm

izm

us

gyök

erei

A g

loba

lizác

ió k

árva

llott

töm

egei

nek

a t

apas

ztal

atbó

l sa

r-ja

dó ö

sztö

nös

sége

, és

az

ebbô

l fa

kadó

kép

tele

nsé

gük

arra

,h

ogy

a ré

szek

hel

yett

az

egés

zet

láss

ák é

s ér

tsék

, sz

üksé

g-sz

erûe

n r

efor

miz

mus

hoz

vez

et.

Enn

ek e

gyré

szt

az a

köz

-ve

tlen

for

ma

az o

ka,

amel

yben

a t

ársa

dalm

i el

len

tmon

dá-

sok

a le

gsze

mbe

ötlô

bben

jel

enn

ek m

eg (

tran

szn

acio

nál

istô

ke),

más

rész

t a

fejle

tt o

rszá

gok

kárv

allo

ttai

nak

saj

átos

hel

yzet

e (h

ogy

t.i.

a ka

pita

lizm

us e

lôzô

sza

kasz

ában

más

orsz

ágok

hoz

kép

est

priv

ilégi

umok

at é

lvez

tek)

. A

tra

nsz

nac

ion

ális

mon

opól

ium

ok é

rdek

ein

ek u

ralk

o-dó

vá v

álás

ával

a kü

lön

bözô

tár

sada

lmi

csop

orto

k ér

deke

ieg

yre

több

ször

sér

üln

ek,

az e

llen

állá

s n

ô. F

ô bû

nös

kén

taz

onba

n n

em a

kap

ital

izm

us g

azda

sági

ala

ptör

vén

yei,

ha-

nem

a k

onkr

ét h

elyz

etek

ért

közv

etle

nü

l fel

elôs

sége

t vi

selô

,a

gátl

ásta

lan

nye

rész

kedé

st s

zaba

djár

a en

gedô

, sôt

azt

iste

-n

ítô

gazd

aság

polit

ika

és e

szm

eren

dsze

r, a

neo

liber

aliz

mu

skí

nál

kozi

k. A

z al

apve

tô k

özve

tlen

tapa

szta

lás

meg

fele

lô á

l-ta

lán

osít

ás é

s el

mél

et n

élkü

l így

vál

ik t

orz

köve

tkez

teté

sek

és e

redm

ényt

elen

ségr

e ít

élt

csel

ekvé

sek

forr

ásáv

á.

A t

ársa

dalm

i elle

nál

lásn

ak a

kor

ábbi

akh

oz k

épes

újs

ze-

rû v

onás

a, h

ogy

a fe

jlett

ors

zágo

kban

is m

egje

len

ik. M

ivel

ott

a ka

pita

lizm

ust

még

„él

het

ô” (j

ólét

i álla

mm

onop

olis

ta)

form

ájáb

an t

apas

ztal

ták

meg

az

embe

rek,

újs

üte

tû b

ajai

kfo

rrás

ául

kizá

róla

g a

jólé

ti á

llam

leé

píté

séve

l az

onos

ítot

tgl

obal

izác

iót,

pon

tosa

bban

an

nak

gaz

dasá

gpol

itik

áját

ne-

vezi

k m

eg. A

legf

ôbb

elle

nsé

gte

hát

inn

en n

ézve

is a

neo

li-be

raliz

mu

s. I

gaz

ugya

n, h

ogy

ami

a fe

jlett

ors

zágo

kban

új,

az a

fej

lôdô

kben

nag

yon

is

jól

ism

ert,

a g

loba

lizác

ióva

l

153

anya

gi,

szer

veze

ti,

info

rmác

iós

hát

teré

hez

kap

csol

ódn

ak(l

ásd

péld

ául

Ökö

társ

).A

gl

obal

izác

iót

krit

izál

ó va

llási

cs

opor

tok

eset

ében

alap

vetô

en a

z ön

zô g

azda

godá

snak

a v

allá

si (

kere

szté

ny,

iszl

ám,

budd

his

ta s

tb.)

elve

k ta

lajá

n g

yako

rolt

erk

ölcs

ibí

-rá

latá

ról

van

szó

,103

a va

llási

civ

il sz

erve

zete

k pe

dig

nem

-eg

ysze

r ig

en r

adik

ális

, „p

lebe

jus”

in

dítt

atás

ú, a

dott

ese

t-be

n m

ég a

hiv

atal

os e

gyh

ázat

is

bírá

ló, a

val

lási

ala

pelv

ek-

hez

„vi

ssza

térô

” (v

agy

attó

l el

sem

táv

olod

ott)

akt

ivit

ást

mut

atn

ak.

A v

allá

si s

zerv

ezet

ek m

agat

artá

sa t

erm

észe

te-

sen

kül

önbö

zô,

sôt

egye

s n

emze

tköz

i sz

erve

zete

ken

bel

ülis

leh

etn

ek e

ltér

ések

a n

emze

ti c

sopo

rtok

köz

ött.

A W

a-sh

ingt

oni E

gyh

ázak

Szö

vets

ége

(Was

hin

gton

Ass

ocia

tion

of

Chu

rche

s)pé

ldáu

l a

szak

szer

veze

tekk

el (

AFL

-CIO

) kö

zö-

sen

moz

gósí

tott

a s

eatt

le-i

WT

O-ü

lés

elle

ni

tün

teté

sre,

és

közö

s im

ák m

elle

tt f

elvo

nul

ásra

, sôt

a W

TO

-kül

dött

ek f

o-ga

dásá

nak

hel

yet

adó

épül

et k

örül

i em

beri

lán

c al

kotá

sára

szól

ítot

ta fe

l hív

ôit.

A n

emze

tköz

i Pax

Rom

ana

hat

ároz

ot-

tan

fel

lépe

tt a

z U

SA i

raki

háb

orúj

a el

len

, és

a 2

002

no-

vem

beré

ben

Fi

ren

zébe

n

meg

ren

deze

tt

Euró

pai

Szoc

iális

Fóru

mon

a r

adik

ális

bal

olda

liak

mel

lett

men

etel

ve v

onul

tfe

l egy

„m

ásik

vilá

g”-é

rt. A

mag

yaro

rszá

gi P

ax R

oman

a vi

-sz

ont

a ta

gjai

köz

ött

meg

lévô

haj

lan

dósá

g el

len

ére

sem

akar

t eg

yütt

mûk

ödn

i a

haz

ai s

zoci

ális

fór

um m

ozga

lom

-m

al,

vagy

rés

zt v

enn

i a

ren

dezv

énye

in,

még

ha

azok

a h

á-bo

rú e

llen

szó

ltak

is. M

ásfe

lôl a

szi

nté

n m

agya

rors

zági

ka-

tolik

us c

ivil

szer

veze

t, a

Bok

or B

ázis

közö

sség

az

akci

óegy

-sé

g al

apjá

n

nyi

tott

az

eg

yütt

mû

ködé

sre

a sz

ociá

lis

visz

onyo

k ja

vítá

sát

és a

bék

e üg

yét

képv

isel

ô m

ás i

deol

ó-gi

ai a

lapá

llású

sze

rvez

etek

kel

(mag

ával

a s

zoci

ális

fór

um-

mal

is)

. A

val

lási

moz

galm

akra

szi

nté

n j

elle

mzô

a t

ulaj

-do

nvi

szon

yoka

t gy

öker

esen

átr

ende

zô „

szoc

ialis

ta”

alte

r-n

atív

a el

utas

ítás

a.A

rés

zpro

blém

ákn

ál m

egra

gadó

moz

galm

ak s

züks

ég-

szer

ûen

fut

nak

a h

arm

adik

uta

sság

kar

jaib

a. P

etra

s (2

002)

az is

zlám

kap

csán

em

líti,

de v

alój

ában

min

den

„h

arm

adik

utas

” m

ozga

lom

ra j

elle

mzô

, h

ogy

alte

rnat

ív f

ejlô

dési

irá

-

152

a ci

vil

társ

adal

omra

, a

civi

l sz

erve

zete

kre

kell

tám

aszk

od-

nia

az

elle

nál

lásn

ak.

(„Sz

arok

a f

öldk

erek

ség

min

den

for

-ra

dalm

i él

csap

atár

a!”

– ír

ta M

arco

s az

ET

A-n

ak.

Lôw

y,20

03. 6

.) A

pár

tok

elut

asít

ásán

ak a

zon

ban

nem

ez

az a

lap-

vetô

oka

(h

isze

n m

ár a

zap

atis

ták

vise

lked

ése

is k

övet

kez-

mén

y).

A „

civi

l” je

lleg

han

gsúl

yozá

sa k

ét f

orrá

sból

táp

lálk

ozik

.Eg

yfel

ôl a

töm

egek

haj

lan

dósá

gábó

l, m

ásfe

lôl

a gl

obal

izá-

cióv

al s

zem

ben

i el

len

állá

s ko

rdáb

an t

artá

sába

n é

rdek

elt

ural

kodó

kör

ök

takt

ikáj

ából

. A

tár

sada

lmi

visz

onyo

k bo

-n

yolu

ltsá

gát

jelz

i, h

ogy

min

dket

tô t

ámas

zra

lel a

kis

polg

á-ri

„h

arm

adik

út”

-ban

, abb

an a

z id

eoló

giáb

an, a

mel

y a

szo-

ciál

dem

okrá

cia

áru

lásá

tvo

lt h

ivat

ott

kozm

etik

ázn

i, ek

-ké

ppen

a t

ömeg

ek p

árto

kból

tör

tén

t ki

ábrá

ndu

ltsá

gán

akeg

yik

legf

ôbb

oka.

A

töm

egek

ben

igen

erô

s a

párt

októ

l va

ló i

rtóz

ás,

ami

külö

nös

ta

pasz

tala

taik

h

elyt

elen

ál

talá

nos

ítás

ából

(„

ha

min

den

léte

zô p

árt

ross

z, a

kkor

a p

árt

min

t fo

rma

ross

z”),

vala

min

t a

Szov

jetu

nió

szé

tesé

se ó

ta p

árat

lan

ul s

iker

es a

n-

tisz

ocia

lista

, an

tiko

mm

unis

ta,

anti

bols

evis

ta s

tb.

prop

a-ga

ndá

ból

adód

ik.

(Lás

d M

arco

s pa

ran

csn

ok k

eres

etle

n v

é-le

mén

yét

az é

lcsa

patr

ól.)

Az

elm

últ

évti

zede

k, k

ülön

ösen

az u

tols

ó ti

zen

öt é

v, a

zzal

a t

apas

ztal

atta

l sz

olgá

ltak

az

öszt

önös

en a

nti

kapi

talis

ta t

ömeg

ek s

zám

ára,

hog

y m

in-

den

pol

itik

us h

azud

ik,

és c

sak

a sa

ját

has

znát

ker

esi,

míg

a pá

rtok

ígé

rget

nek

, az

tán

hat

alom

ra k

erül

ve u

gyan

azt

te-

szik

, am

it e

lôde

ik. E

zeke

t a

ben

yom

ások

at a

vol

t sz

ocia

lis-

ta o

rszá

gokb

an a

ren

dsze

rvál

tó „

szoc

ialis

ta”

és „

kom

mu-

nis

ta”

párt

ok, a

fej

lett

Nyu

gato

n p

edig

a s

zoci

álde

mok

rata

párt

ok a

lapo

zták

meg

, Nyu

gato

n a

libe

raliz

mus

, Kel

eten

aka

pita

lizm

us v

issz

ahoz

ásán

ak a

ktív

tám

ogat

ásáv

al.

Az

el-

ford

ulá

sa

párt

októ

l teh

át á

ltal

ában

a p

ártp

olit

ikát

ól t

örté

-n

ô el

ford

ulás

t je

len

ti, d

ea

mag

át b

alol

dalin

ak (

„szo

ciál

de-

mok

ratá

nak

,”

„szo

cial

istá

nak

”,

„[re

form

]kom

mu

nis

tá-

nak

”) n

evez

ô po

litik

ában

val

ó cs

alód

ást

rejt

i.Is

mét

egy

term

inol

ógia

i vi

ta s

zolg

ál e

hh

ez i

llusz

trác

ióul

. A

mag

yar-

orsz

ági

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ak k

özöt

t vi

ta v

an a

teki

nte

tben

, h

ogy

a „s

ocia

lfo

rum

”-ot

szo

ciál

is v

agy

társ

a-da

lmi

fóru

mn

ak f

ordí

tsák

-e. A

z el

ôbbi

t el

utas

ító

(töb

bnyi

-

155

szem

ben

i el

len

állá

s az

onba

n c

sak

akko

r vá

lt v

ilágm

ozga

-lo

mm

á, a

mik

or a

vilá

g m

unka

válla

lóin

ak „

aris

ztok

ráci

á-ja

”, a

fejle

tt o

rszá

gok

mun

kása

i – é

letk

örül

mén

yeik

rom

lá-

sa k

övet

kezt

ében

– m

egta

pasz

talt

ák v

alós

ágos

hel

yüke

t a

„vilá

gok

leh

etô

legj

obbi

kába

n”.

A

z ál

talá

nos

– k

apit

aliz

mu

ssal

sze

mbe

ni –

elle

nál

lás

te-

hát

egy

külö

nös

– a

„n

eolib

erál

is g

loba

lizác

ióva

l” s

zem

be-

ni

–, jó

szer

ivel

a v

ilág

„mu

nká

sari

szto

krác

iája

” ve

zett

e el

-le

nál

láss

á át

alak

ulv

a ka

pott

len

düle

tet

a ki

len

cven

es é

vek

végé

n,

hog

y az

tán

növ

eked

ése

és b

elsô

fej

lôdé

se r

évén

min

din

kább

mag

ába

fogl

alja

, ös

szes

zerv

ezze

a s

zem

ben

ál-

lás

más

irá

nyz

atai

t is

. Ez

az

elle

ntm

ondá

sos

foly

amat

tük

rözô

dik

a gl

obal

izá-

cióv

al s

zem

ben

i m

egm

ozdu

láso

k ed

digi

tör

tén

etéb

en i

s.T

udju

k, h

ogy

ezek

csí

rája

a z

apat

ista

fel

kelé

s. B

ár a

zap

a-ti

sták

pro

gram

ja á

ttör

i a t

ulaj

don

visz

onyo

k ur

alko

dó r

end-

szer

ét (

az 5

0–10

0 h

ektá

r fe

lett

i te

rmôf

ölde

k ki

sajá

títá

sát,

közö

sség

i tu

lajd

onba

adá

sát

köve

telik

), pr

ogra

mju

k és

tár

-sa

dalo

mel

emzé

sük

nem

jut

el

a ka

pita

lizm

us a

lapv

etô

el-

utas

ítás

áig.

A g

loba

lizác

iót

és h

atás

ait

jele

nsé

gszi

nte

n r

a-ga

dják

meg

(„p

énzh

atal

om,

háb

orúk

, de

stru

kció

, el

nép

te-

len

edés

, a

gazd

agsá

g ko

nce

ntr

áció

ja,

kizs

ákm

ányo

lás,

mun

kan

élkü

liség

” st

b. –

lás

d M

arco

s, 2

000,

180

.), h

arcu

-ka

t pe

dig

a „n

eolib

erál

is g

loba

lizác

ió e

llen

” fo

lyta

tják

.

4.2.

3. „

Civ

ilség

”

A g

loba

lizác

iókr

itik

us m

ozga

lmak

ala

pvet

ôen

„ci

vil”

moz

-ga

lmak

. B

ár s

zám

otte

vô k

apcs

olat

aik

van

nak

kül

önbö

zôba

lold

ali

párt

okka

l, „c

ivils

égük

et”

egye

lôre

nem

szá

ndé

-ko

znak

fel

adn

i. U

gyan

akko

r a

fejlô

dés

irán

yát

jelz

i, h

ogy

újab

ban

e t

ekin

tetb

en s

zin

tén

éle

s vé

lem

ényk

ülön

bség

ek-

kel

talá

lkoz

hat

unk

a sz

erve

zete

k kö

zött

, sô

t az

okon

bel

ülis

. (A

ném

et A

TT

AC

ber

keib

en p

éldá

ul h

eves

vit

át v

álto

ttki

a s

zerv

ezet

nek

az

Euró

pai

Bal

olda

li Pá

rth

oz k

ötôd

ô vi

-sz

onya

.) T

örté

net

ileg

a za

pati

sták

adt

ák m

eg a

kés

ôbb

nem

zet-

közi

vé v

áló

moz

galo

m s

zerv

ezet

i ker

etei

t is

: pár

tok

hely

ett

154

zán

kban

is

– h

alla

ni

sem

aka

r a

párt

okka

l tö

rtén

ô eg

yütt

-m

ûköd

ésrô

l, a

párt

tá v

álás

ról,

sôt

a pá

rtok

nak

még

a je

len

-lé

tét

sem

tar

tja

kívá

nat

osn

ak r

ende

zvén

yein

– a

nél

kül,

hog

y m

egad

ná

az a

dott

pár

ttal

vag

y pá

rtok

kal

való

sze

m-

ben

állá

s ko

nkr

ét e

lvi

okai

t.

Edd

ig a

civ

ilsé

g ok

ait

a tö

meg

ek o

ldal

áról

viz

sgál

tuk.

A „

párt

”-ta

l, m

int

a po

litik

ai s

zerv

ezôd

és fo

rmáj

ával

sze

m-

ben

i el

len

állá

s, a

„ci

vils

ég”

félt

ô ôr

izés

e az

onba

naz

ura

l-ko

dó k

örök

tak

tiká

ján

ak i

skö

szön

het

ô. A

„ci

vil

társ

ada-

lom

” be

vett

és

túl t

ágas

s (a

zaz

sem

mit

mon

dó)

foga

lma

re-

mek

ül

betö

lti

azt

a sz

erep

et,

amel

yre

az

ura

lkod

óos

ztál

yokn

ak m

indi

g is

szü

kség

ük

volt

: elr

ejti

az

oszt

ályv

i-sz

onyo

kat,

hol

ott

azok

léte

znek

, öss

zeta

rtoz

ást

mím

el o

tt,

ahol

nin

cs é

s el

len

téte

t ott

, aho

l az

nem

léte

zik.

E fu

nkc

ió-

jába

n a

„ci

vil

társ

adal

om”

azon

os a

„n

emze

t” f

ogal

máv

al.

Így

péld

ául

egya

rán

t a

civi

l tá

rsad

alom

rés

ze a

z új

-zél

andi

Tra

de L

iber

alis

atio

n N

etw

ork,

vag

y a

has

onló

irán

yult

ságú

mag

yaro

rszá

gi

Hay

ek

Tár

sasá

g és

az

A

TT

AC

va

gy

aG

loba

lise

Res

ista

nce

, sô

t –

min

t C

hou

dry

(200

1) f

elve

ti –

akár

a

maf

fia

is.

A

szer

veze

ti

form

a tú

lhan

gsúl

yozá

sam

iatt

ugy

anak

kor

elle

nté

tbe

kerü

lhet

egy

„ci

vil”

elle

nál

lá-

si m

ozga

lom

egy

has

onló

cél

okra

sze

rvez

ôdô

párt

tal.

A g

loba

lizác

ió h

aszo

nél

vezô

i sz

ámár

a jó

l jö

n,

ha

azt

alá

tsza

tot

kelt

het

ik, h

ogy

párb

eszé

det

foly

tatn

ak a

civ

il tá

r-sa

dalo

mm

al,

egye

ztet

ik v

elük

érd

ekei

ket,

kon

zult

áln

ak,

együ

ttm

ûköd

nek

vel

ük.

Az

Ázs

iai

Fejle

szté

si B

ank

(Asi

anD

evel

opm

ent

Ban

k) p

éldá

ul d

ekla

rált

an „

a ci

vil

társ

ada-

lom

mal

val

ó eg

yütt

mûk

ödés

erô

síté

sére

és

prob

lém

áik

or-

vosl

ásár

a tö

reks

zik”

. A

WT

O f

ôiga

zgat

ója,

Mik

e M

oore

üdvö

zli

a ci

vil

társ

adal

ombó

l ér

kezô

kri

tiká

kat,

mon

dván

,ez

ek „

info

rmál

nak

min

ket

[a W

TO

-t],

és j

obb

mun

kára

insp

irál

nak

”. (

Ch

oudr

y, 2

001)

Has

onló

képp

en ö

röm

ét f

e-je

zi k

i a

Vilá

gban

k, v

agy

az A

mer

ikak

özi

Fejle

szté

si B

ank

(In

ter-

Am

eric

an D

evel

opm

ent

Ban

k),

hog

y eg

yütt

dol

goz-

hat

a

civi

lekk

el.

A

Vil

ágba

nk

2000

/200

1-es

W

orld

Dev

elop

men

t R

epor

tja

pedi

g vi

lágo

san

kim

ondj

a: a

tár

sa-

dalm

i fr

agm

entá

ció

orvo

solh

ató

a kü

lön

bözô

fór

umok

és

az „

ener

giái

k po

litik

ai fo

lyam

atok

ba v

aló

csat

orn

ázás

a” r

é-vé

n,

ahel

yett

, ho

gy a

kon

flikt

uso

k n

yílt

tá v

áln

ának

, m

ajd

157

re z

öld)

szer

veze

tek

szer

int

– am

int

az a

z in

tern

etes

vit

ák-

ban

kid

erül

t –

a „t

ársa

dalm

i” n

emcs

ak a

zért

hel

yese

bb,

mer

t az

I. W

orld

Soc

ial F

orum

ra a

prop

ót s

zolg

álta

tó d

avo-

si „

Wor

ld E

con

omic

For

um”

(Vilá

ggaz

dasá

gi F

órum

) -r

a a

„vilá

gtár

sada

lmi”

név

rím

el,

han

em a

zért

is,

mer

t a

vilá

g-m

ozga

lom

nak

sem

mi

köze

a „s

zoci

alis

táh

oz”,

sze

mbe

naz

zal,

amit

a m

agya

r „s

zoci

ális

” sz

ó su

gall.

Elt

ekin

tve

mos

t a

szoc

iális

és

a sz

ocia

lista

szav

ak j

elen

tése

köz

ötti

kapc

sola

ttól

, meg

említ

endô

, hog

y a

2002

-es

nov

embe

ri f

i-re

nze

i Eur

ópai

Szo

ciál

is F

órum

on e

sor

ok ír

óján

ak t

anús

á-ga

sze

rin

t eg

y ol

asz

akti

vist

a az

egy

ik p

len

áris

ülé

sen

azz

alzá

rta

besz

édét

, uta

lva

a m

ozga

lom

egy

ik le

ghír

eseb

b je

lsza

-vá

ra: „

Igen

, »le

het

más

a v

ilág«

, de

ez a

más

csa

k a

szoc

ia-

lizm

us l

ehet

!”.

A c

ivils

ég e

lôn

yben

rés

zesí

tése

öss

zefü

gg a

glo

baliz

áció

-n

ak a

dol

gozó

töm

egek

re g

yako

rolt

hat

ásai

val

is (

lásd

I.ré

sz 2

.2.

feje

zet)

. A

z at

omiz

álts

ág é

s az

in

ten

zív

mun

ka,

a m

unka

nél

külis

ég,

az á

ltal

ános

meg

élh

etés

i n

ehéz

sége

kés

a t

últe

ngô

in

divi

dual

izm

us,

a fe

nn

álló

meg

vált

ozta

tha-

tatl

ansá

gán

ak é

rzet

e kö

zepe

tte

sem

idô

, se

m e

ner

gia,

sem

pén

z, s

em h

ajla

ndó

ság

nin

cs k

omol

y el

köte

leze

ttsé

ggel

já-

ró s

zerv

ezet

i tag

ságr

a. S

zem

ben

a p

ártt

agsá

ggal

, ah

ol k

öte-

lezô

hat

ároz

atok

és

telje

síte

ndô

, sz

ámon

kérh

etô

fela

dato

kva

nn

ak,

a ci

vil

szer

veze

ti t

agsá

g n

em k

ötel

ez s

emm

ire,

gyak

ran

még

a v

iták

ban

kié

rlel

t tö

bbsé

gi v

élem

ény

elfo

ga-

dásá

ra s

em.

A „

társ

adal

mi

mun

ka”

anya

gi é

s er

kölc

si t

er-

hei

t cs

ak a

z in

divi

dual

izm

usát

tud

atos

an le

vetô

em

ber

vál-

lalja

fel

. A

z eh

hez

szü

kség

es t

udat

ossá

got

azon

ban

épp

ena

közö

sség

ben

és

a kö

zöss

égér

t vé

gzet

t ál

doza

tos

mun

kam

ûvel

het

i ki l

egin

kább

. E r

ossz

kör

bôl k

itör

ni n

ehéz

, seg

ít-

sége

t cs

ak a

kol

lekt

ív c

sele

kvés

pél

dája

és

élm

énye

, az

elér

tsi

kere

k n

yújt

hat

nak

– l

egye

nek

azo

k bá

rmily

en k

icsi

k.A

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

galm

ak n

agy

rész

e te

hát

ra-

gasz

kodi

k ci

vil

jelle

géh

ez,

ezze

l is

kif

ejez

ve,

hog

y va

lam

im

ást

akar

, min

t am

it a

nyu

gati

és

kele

ti p

olit

ikus

ok n

ekik

nyú

jtan

ak. B

ár e

nn

ek e

llen

ére

léte

zik

akci

óegy

ség,

sôt

eze

nis

túl

mut

ató

kapc

sola

t a

„civ

il” m

ozga

lmak

és

a pá

rtok

kö-

zött

, ez

nem

ölt

sze

rvez

eti

form

át.

A g

loba

lizác

iókr

itik

ussz

erve

zete

k tö

bbsé

ge –

kül

önös

en K

elet

-Eur

ópáb

an, í

gy h

a-

156

109

htt

p://w

ww

. w

to.o

rg/e

ngl

ish

/foru

ms_

e/n

go_e

/doh

a_at

ten

d_e.

doc

(200

5-12

-01)

110

Igaz

, n

em m

inde

n m

egh

ívot

t fo

gadj

a el

eze

ket

a m

egh

ívás

okat

,ill

etve

az

álta

la k

ínál

t sz

abál

yoka

t. T

öbbe

k kö

zött

pél

dául

az

AT

TA

C is

kife

jeze

tten

elu

tasí

tja,

hog

y a

nem

zetk

özi p

énzü

gyi s

zerv

ezet

ek p

olit

iká-

juk

legi

tim

álás

ára

has

znál

ják

ôket

. (Lá

sd C

asse

n, 2

002,

169

.) Et

tôl p

er-

sze

a tö

rekv

és m

ég t

örek

vés

mar

ad…

111

Szak

szer

veze

ti v

ezet

ôk le

vele

a 2

002-

es W

SF-e

n r

észt

vev

ô sz

ak-

szer

veze

ti v

ezet

ôkh

öz é

s m

ás a

ktiv

istá

khoz

. Is

it

poss

ible

to

put

ah

uman

fac

e on

glo

baliz

atio

n a

nd

war

?… L

ásd

0

104

Az

ilyen

kap

csol

atok

at t

erm

észe

tükb

ôl a

dódó

an n

ehéz

biz

onyí

-ta

ni,

de k

öztu

dott

an l

étez

nek

.10

5N

GO

: n

on-g

over

nm

enta

l or

gan

izat

ion

, C

SO:

civi

l so

ciet

yor

gan

izat

ion

.10

6h

ttp:

//ww

w. o

kota

rs.h

u (2

005-

01-1

1)10

7A

más

ik k

ettô

a m

agya

r So

ros

Ala

pítv

ány

és a

Civ

il T

ársa

dalo

mFe

jlôdé

séér

t A

lapí

tván

y.10

8C

.S. M

ott

Foun

dati

on, F

ord

Foun

dati

on, G

erm

an M

arsh

all F

und

of t

he U

nit

ed S

tate

s, R

ocke

felle

r B

roth

ers

Fun

d, S

oros

Fou

nda

tion

.

gyar

orsz

ági

Gre

enpe

ace

(és

az a

hh

oz p

énzü

gyile

g is

kap

-cs

olód

ó zö

ldsz

erve

zete

k) h

atár

ozot

tan

elle

nál

l a

mag

yar

szoc

iális

fór

umm

ozga

lmak

más

(„b

alos

abb”

), an

yagi

akka

lke

vésb

é jó

l ellá

tott

sze

rvez

etei

vel t

örté

nô

szor

osab

b eg

yütt

-m

ûköd

ésn

ek.

Am

int

azt

Ch

ossu

dovs

ky (

1999

) m

egál

lapí

tja:

Sea

ttle

péld

ája

is m

utat

ja,

hog

y az

új

vilá

gren

d el

len

zôi

és a

z e

ren

dsze

r ál

tal

term

elt

„par

tner

” ci

vils

zerv

ezet

ek

közö

ttél

es v

ízvá

lasz

tó h

úzód

ik.(

Ch

ossu

dovs

ky,

2000

, 15

8.)

Ah

-h

oz,

hog

y m

eggy

ôzôd

jün

k ró

la,

men

nyi

re

igaz

a va

nC

hos

sudo

vsky

nak

, csa

k el

kel

l lát

ogat

ni a

WT

O h

onla

pjá-

ra é

s m

egke

resn

i a

part

ner

civ

il sz

erve

zete

ket.

109

1996

óta

több

szá

z, s

ôt n

apja

inkr

a m

ár t

öbb

ezer

„n

em k

orm

ányz

a-ti

sze

rvez

et”

szer

epel

meg

hív

ottk

ént

a W

TO

min

iszt

eri

ülés

ein

, kö

ztük

oly

an t

ársu

láso

k, a

mel

yeke

t a

Mel

lékl

et-

ben

töb

bé-k

evés

bé h

arco

s gl

obkr

itik

ai s

zerv

ezet

kén

t is

mer

-h

etün

k m

eg, p

éldá

ul a

z A

TT

AC

, a C

hris

tian

Aid

, a F

rien

dsof

the

Ear

th,

az O

xfam

, a

Focu

s on

the

Glo

bal

Sou

th,

aG

reen

peac

e, a

z In

tern

atio

nal

For

um

on

Glo

baliz

atio

nst

b.eg

yütt

a

trad

icio

nál

is

körn

yeze

tvéd

ôkke

l, íg

y a

gazd

agW

orld

Wild

life

Fou

nda

tion

nel

., va

gy a

leg

külö

nbö

zôbb

or-

szág

ok g

yári

paro

sain

ak f

öder

áció

ival

, to

vább

á ol

yan

sze

r-ve

zete

kkel

, min

t „a

sza

badk

eres

kede

lem

raj

ongó

inak

klu

b-ja

” (F

ree

Tra

de F

an C

lub)

stb

.110

A P

orto

Ale

gréb

en m

eg-

tart

ott

Szoc

iáli

s V

ilág

fóru

m

kapc

sán

eg

yese

k az

t is

felv

etet

ték:

111

hog

yan

leh

etsé

ges,

hog

y a

fóru

m f

ô sz

erve

-zô

i kö

zt

talá

lhat

ó a

mu

nka

adók

ból

álló

B

razi

lian

Ass

ocia

tion

of E

ntr

epre

neu

rs fo

r C

itiz

ensh

ip(C

IVES

) val

a-m

int

a so

kfél

e sz

erve

zete

t tö

mör

ítô

Bra

zilia

n A

ssoc

iati

onof

NG

Os

(AB

ON

G).

159

impe

ratí

vusz

kén

t ál

lítja

a n

emze

tköz

i pé

nzü

gyi

és e

gyéb

inté

zmén

yek

elé,

hog

y tö

reke

djen

ek a

pár

besz

édre

a s

zegé

-n

yeke

t ké

pvis

elô

civi

l sz

erve

zete

kkel

. (W

orld

B

ank,

2001

/b, 1

0., 1

2.)

A g

loba

lizác

ió h

elyi

, re

gion

ális

, va

lam

int

nem

zetk

özi

végr

ehaj

tó,

illet

ve h

aszo

nél

vezô

in

tézm

énye

i és

gaz

dálk

o-dó

i (n

emze

tköz

i sz

erve

zete

k, á

llam

ok,

sôt

elh

árít

ó sz

erve

-ze

tek)

104

gyak

orta

kia

dják

pro

gram

jaik

at v

élem

énye

zésr

e„a

civ

il tá

rsad

alom

nak

”, b

evon

ják

ôket

a v

égre

haj

tásb

a, é

sam

i n

em e

gy e

setb

en m

inde

zzel

jár

: n

agy

szám

ban

in

teg-

ráljá

k, f

inan

szír

ozzá

k a

„pár

tfüg

getl

en”

NG

O-k

at,

CSO

-ka

t.10

5Il

yen

pél

dául

a m

ár e

mlít

ett

(a „

szeg

énys

ég é

s az

el-

nyo

más

elle

n h

arco

ló”)

On

e W

orld

Act

ion

, am

elye

t a

brit

Fejle

szté

si

Min

iszt

ériu

m

fin

ansz

íroz

, va

gy

az

amer

ikai

adom

ányo

zói

kon

zorc

ium

al

apít

otta

m

agya

rors

zági

Ökö

társ

, am

elyn

ek f

enn

tart

ói k

özöt

t sz

erep

el a

z os

ztrá

kK

örn

yeze

tvéd

elm

i M

inis

ztér

ium

, a

kan

adai

nag

yköv

etsé

g,a

Hon

eyw

ell

Foun

dati

on,

a h

olla

nd

nag

yköv

etsé

g, a

z EU

PHA

RE

prog

ram

ja é

s a

Roc

kefe

ller

Bro

ther

s Fu

nd.

106

Az

Öko

társ

éve

s je

len

tésé

bôl

meg

tudh

atju

k, h

ogy

2003

-ban

ez a

sze

rvez

et v

olt

az e

gyik

a h

árom

mag

yaro

rszá

gi a

lapí

t-vá

ny

közü

l,107

amel

y m

egh

ívás

os a

lapo

n (

!) e

lnye

rte

az 5

nag

y am

erik

ai m

agán

alap

ítvá

ny10

8ál

tal

létr

ehoz

ott

alap

(Tru

st fo

r C

ivil

Soci

ety

in C

entr

al a

nd

East

ern

Eu

rope

) ma-

gyar

orsz

ági p

artn

erén

ekst

átus

át. (

Az

Ökö

társ

kor

ábba

n i

ska

pcso

latb

an á

llt a

z al

appa

l.) A

z Ö

kötá

rs a

z eg

yik

fô fi

nan

-sz

íroz

ója

az

atom

ener

gia

has

znál

ata

elle

n

küzd

ô m

a-gy

aror

szág

i En

ergi

aklu

bnak

. M

indk

ét s

zerv

ezet

ren

dsze

re-

sen

rés

zt v

esz

a sz

ociá

lis f

órum

moz

galo

m (

kiut

azás

ain

akst

b.)

fin

ansz

íroz

ásáb

an.

Ugy

anak

kor

min

d az

Ö

kötá

rs,

min

d az

En

ergi

aklu

b, d

e a

velü

k jó

kap

csol

atba

n l

évô

ma-

158

ben

a g

loba

lizác

ió o

kozt

a tá

rsad

alm

i ká

rok

nem

en

yhül

-n

ek,

a ká

rval

lott

ak t

iltak

ozás

a el

ôbb-

utób

b (m

ég h

a tö

bb-

ször

i n

ekif

utás

sal

is)

arra

vez

et,

hog

y a

vilá

gmoz

galo

m a

mag

a n

yilv

án s

oha

el n

em m

úló

bels

ô vi

táiv

al e

gyüt

t, d

eaz

ok á

ltal

ném

ikép

pen

meg

tisz

tulv

a, e

gy p

olit

ikai

lag

egy-

sége

sebb

, fe

gyel

mez

ette

bb é

s a

ren

dsze

rrel

sze

mbe

n e

gyre

krit

ikus

abb

form

át ö

lt –

hel

yi,

regi

onál

is é

s n

emze

tköz

im

éret

ekbe

n e

gyar

ánt:

a G

ram

sci

alap

ján

váz

olt

polit

ikai

erôv

iszo

nyo

k tö

rtén

elm

i sz

üksé

gsze

rûsé

ggel

iga

zodn

ak a

zad

ott

társ

adal

mi

erôv

iszo

nyo

khoz

. A

sza

ksze

rvez

etek

, ci

vil

moz

galm

ak,

sôt

eset

enké

nt

párt

ok a

kció

egys

ége

és a

feg

yver

es e

llen

állá

s ez

ektô

l n

emte

ljese

n e

lszi

gete

lt k

ülön

bözô

for

mái

nak

jel

enlé

te a

töm

e-ge

k ön

véde

lmi

moz

galm

ának

ker

etei

köz

ött

min

den

eset

rem

ár m

ost

is a

rra

mut

at,

hog

y a

kapi

taliz

mus

nem

szû

nt

meg

kit

erm

eln

i a

mag

a sí

rásó

ját…

161

Ter

més

zete

sen

a

tárg

yalá

s m

int

kon

flikt

usr

ende

zési

form

a n

em z

árha

tó k

i a tö

rtén

elm

i hal

adás

esz

köze

i köz

ül.

Az

érde

kvéd

elm

i h

arcb

an a

z ur

alko

dó k

örök

kép

vise

lôiv

elfo

lyó

párb

eszé

d n

em

kerü

lhet

ô m

eg.

Enn

ek

elle

nér

e a

glob

aliz

áció

edd

igi

tört

énet

e az

t bi

zon

yítj

a, h

ogy

a tá

rgya

-lá

sok

sem

mit

sem

érn

ek a

dem

onst

ratí

v tö

meg

akci

ók n

él-

kül.

Ezér

t a

WT

O-v

al v

agy

az E

U-v

al f

olyt

atot

t eg

yütt

mû-

ködé

st s

okan

„ki

raka

tpol

itik

ának

” ít

élik

. Oly

ann

yira

, hog

ya

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galo

mba

n k

ezde

nek

„n

em s

za-

lon

képe

sek”

len

ni a

zok

a ci

vil s

zerv

ezet

ek, a

mel

yek

szor

o-sa

bb e

gyüt

tmûk

ödés

re h

ajla

ndó

k (s

ôt, s

okan

már

a t

árgy

a-lá

soka

t is

elít

élik

), m

iköz

ben

a „

civi

lség

” m

ég m

indi

g ko

-m

oly

érté

knek

szá

mít

.A

moz

galo

m o

ly s

ok m

ás a

spek

tusá

hoz

has

onló

an,

a„m

egh

ívot

t N

GO

-k”

prob

lém

áját

is á

rnya

ltan

kel

l kez

eln

i.A

min

t az

t eg

y m

agya

r di

plom

ata

kife

jtet

te:

az E

U W

TO

-va

l ka

pcso

lato

s ér

deke

gyez

tetô

tár

gyal

ásai

n a

leg

inká

bb„r

ette

gett

” pa

rtn

erek

az

olya

n n

agy,

nem

zetk

özi h

álóz

atta

lbí

ró é

s fe

lkés

zült

sze

rvez

etek

, min

t az

Oxf

am v

agy

a W

orld

Wild

life

Fun

d(W

WF)

. A

z el

ôszö

r Se

attl

e-be

n g

yôzt

es m

e-ch

aniz

mus

te

hát

to

vább

él

: a

glob

aliz

áció

sz

erve

zete

i(W

TO

, V

ilágb

ank,

IM

F, E

U s

tb.)

álta

l pa

rtn

erké

nt

elfo

ga-

dott

– f

ôleg

kör

nye

zetv

édô

– ci

vil

szer

veze

tek,

a g

lobá

lisur

alko

dó o

sztá

lyon

bel

üli k

onfl

iktu

sokk

al e

gyüt

t és

„h

átuk

mög

ött”

az

(ált

aluk

nem

is

szük

ségs

zerû

en f

elvá

llalt

) n

ép-

har

agga

l, m

indi

g h

aték

ony

keré

kköt

ôi l

ehet

nek

a t

ran

sz-

nac

ion

ális

tô

ke

korl

átla

n

terj

eszk

edés

ével

eg

yen

lô„g

loba

lizác

ión

ak”.

* *

*

Az

eddi

giek

bôl k

ider

ült,

hog

y a

vilá

gpol

itik

ában

imm

ár t

é-n

yezô

nek

szá

mít

ó gl

obal

izác

iókr

itik

ai m

ozga

lom

pár

t h

í-já

n m

ég m

essz

e va

n a

ttól

, hog

y az

éri

nte

tt t

ársa

dalm

i cso

-po

rtok

, n

evez

etes

en a

z ez

erar

cú „

glob

ális

mun

káso

sztá

ly”

öntu

data

leg

yen

. A

glo

baliz

áció

nyo

más

ára

azon

ban

– a

zan

nak

has

zon

élve

zôi

álta

l n

yito

tt f

eszü

ltsé

glev

ezet

ô sz

ele-

pek

elle

nér

e –

nô

az i

gén

y az

ism

eret

terj

eszt

ésre

, a f

enn

ál-

ló v

iszo

nyo

k m

egér

tésé

re é

s a

szer

veze

ttsé

gre.

Am

enn

yi-

160

III.

rés

z:

Eset

tan

ulm

ányo

k

163

162

112

Lásd

rés

zlet

eseb

ben

Art

ner

, 199

8.

1. V

álsá

g a

glob

aliz

áció

ban

: áth

árít

ás

A k

onju

nkt

úra

cikl

uso

k eg

ység

esü

lése

A t

ôkés

ter

mel

és k

onju

nkt

úrac

iklu

sai a

glo

baliz

áció

köv

et-

kezt

ében

vilá

gszi

nte

n h

arm

oniz

álód

nak

oly

mód

on,

hog

ya

fejle

tt o

rszá

gok

cikl

usa

i eg

yete

mes

sé v

áln

ak.11

2M

ivel

agl

obal

izác

ió a

pia

ci h

iera

rch

ia f

ejle

tt v

álla

lato

k ur

alm

aal

att

tört

énô

kite

rjes

ztés

ét j

elen

ti,

a ko

nju

nkt

urál

is h

ul-

lám

záso

k m

aguk

is

hie

rarc

hik

us r

endb

en v

alós

uln

ak m

eg:

min

t a

vízb

e do

bott

kô

gyûr

ûi,

úgy

terj

edn

ek s

zét

a vi

lág-

piac

sze

repl

ôi k

özöt

t. A

fej

lett

ors

zágo

k ko

nju

nkt

úráj

aur

alja

a v

ilágp

iaco

t, b

ár t

erm

elés

i za

vara

ik k

ésve

jel

enn

ekm

eg a

per

ifér

ián

– e

zen

ala

pul

az á

thár

ítás

.A

kü

lönb

özô

régi

ók

konj

unkt

úrái

t a

fejle

tt

orsz

ágok

tran

szna

cion

ális

vál

lala

tain

ak k

onju

nktú

rája

oly

an m

érté

k-be

n ha

táro

zza

meg

, am

ilyen

mér

tékb

en a

z ad

ott

régi

ótez

atr

ansz

nac

ion

ális

tôk

e m

agáb

a ol

vasz

tott

a. E

zért

egy

re k

e-vé

sbé

hely

tálló

kon

jun

ktúr

acik

luso

król

bes

zéln

i, és

ezé

rtn

em

pon

tos

e ci

klus

ok

„har

mon

izác

iójá

t”

emle

getn

i:ug

yani

s ne

m k

ülön

álló

gaz

dasá

gok

fejlô

dése

vál

ik h

ason

ló-

vá, h

anem

a g

azda

ságo

k m

ozga

tóer

eje

lesz

egy

sége

s.Sz

abad

áram

lásu

kkal

a t

ôkék

„vi

szik

mag

ukka

l” k

onju

nktú

ráju

kat.

Az

adós

ságv

álsá

g m

int

a vá

lság

áthá

rítá

s eg

yik

form

ája

Az

1973

/197

4-es

vál

ság

egyf

elôl

vég

et v

etet

t an

nak

a –

vi-

szon

ylag

zav

arm

ente

s h

ábor

ú ut

áni

fejlô

désb

en g

yöke

rezô

– ill

úzió

nak

, h

ogy

sike

rült

kik

üszö

böln

i a

piac

gazd

aság

cikl

ikus

ságá

t, m

ásfe

lôl

rávi

lágí

tott

, h

ogy

a tr

ansz

nac

ion

á-

165

164

113

Aka

mat

su, 1

962,

1. L

ásd

még

: Oza

wa,

200

1.

Öss

zege

zve

teh

át:

a fe

jlôdô

ors

zágo

knak

jut

tato

tt h

ite-

lek,

az

ez

ekbô

l fe

lvás

árol

t n

yuga

ti

(erk

ölcs

ileg

kopo

tt)

áru

k, é

s az

eze

kbôl

fin

ansz

íroz

ott,

jóré

szt

a tr

ansz

nac

ion

á-lis

vál

lala

tok

közr

emûk

ödés

ével

meg

való

síto

tt,

de a

rég

i(e

lavu

lt)

tech

nol

ógia

i szi

nte

t ké

pvis

elô

beru

házá

sok

jele

n-

tett

ék a

zt a

hárm

as c

sato

rnar

ends

zert

, am

elyn

ekré

vén

afe

jlôdô

ors

zágo

k ke

dvez

ô be

ruh

ázás

i kö

rnye

zeté

ben

a „

fö-

lös”

tôk

e –

vesz

tesé

g h

elye

tt –

pro

fito

t h

ozó

mód

on ú

jra-

hasz

nos

ult

.M

iköz

ben

a f

ejlô

dô o

rszá

gok,

élü

kön

a l

atin

-am

erik

aité

rség

álla

mai

val,

egy

vilá

gpia

ci s

zin

ten

már

ela

vult

sze

r-ke

zet

épít

ette

k ki

– a

fej

lett

vilá

g h

itel

ein

és

a fe

jlett

vilá

gte

rmék

eibô

l – ,

addi

g a

fejle

tt o

rszá

gok

(els

ôsor

ban

az

USA

és a

z eu

rópa

i n

emze

tek)

az

ebbe

n t

örté

nô

közr

emûk

ödés

révé

n s

zerz

ett

jöve

dele

mbô

l la

ssan

, ké

nye

lmes

en á

tstr

uk-

turá

lták

gaz

dasá

guka

t. A

z 19

82-b

en k

irob

ban

t ad

óssá

gvál

-sá

gban

a v

ilágg

azda

ság

veze

tô h

atal

mai

a f

ejlô

dô o

rszá

gok

vers

enyk

épte

len

str

ukt

úrá

ján

ak v

álsá

gát

látt

attá

k, h

olot

tez

a v

álsá

g m

ég m

indi

g a

hetv

enes

éve

k el

ején

ek m

ik-

roel

ektr

onik

ai f

orra

dalm

a ál

tal

(a f

ejle

tt o

rszá

gokb

an)

ha-

lálr

a ít

élt

tôké

k vá

lság

a vo

lt.

Az

elav

ult

tôké

k ki

tele

píté

se f

orm

ájáb

an z

ajló

áth

árít

á-si

mec

han

izm

ust

egyé

bkén

t a

mag

a es

zköz

eive

l a

polg

ári

közg

azda

ságt

an is

leír

ta, b

ár n

em íg

y n

evez

te. S

ôt é

ppen

el-

len

kezô

leg,

a fe

jlôdé

s üd

vözl

endô

form

áján

ak t

arto

tta/

tart

-ja

. A

jap

án K

anam

e A

kam

atsu

már

a h

arm

inca

s év

ekbe

nm

egal

kott

a a

„rep

ülô

libák

” (fl

yin

g ge

ese)

elm

élet

et. E

bben

a lib

ák V

ala

kzat

ú re

pülé

se s

zolg

ált

a kö

vetô

jelle

gû i

paro

-sí

tási

m

odel

l sz

emlé

ltet

ésér

e,

amel

yben

a

nem

zetk

özi

szem

pon

tot

a te

chn

ológ

iákn

ak a

fej

lett

ekbô

l a

fejlô

dô o

r-sz

ágok

ba t

örté

nô

tele

píté

se a

dja.

Egy

kés

ôbbi

mûv

ében

pe-

dig

lesz

ögez

te:

leh

etet

len

an

élkü

l ta

nul

mán

yozn

i a

fejlô

dôor

szág

ok g

azda

sági

növ

eked

ését

, h

ogy

ne

ven

nén

k fi

gye-

lem

be a

köz

tük

és a

fej

lett

ors

zágo

k kö

zti ö

ssze

függ

ések

et.

Igaz

, Aka

mat

su it

t a

tan

ulás

i eff

ektu

sra

gon

dolt

.113

A M

ar-

shal

l-te

rv k

idol

gozá

sába

n, a

z IM

F és

a G

AT

T m

unká

jába

nis

rés

zt v

evô

amer

ikai

Ray

mon

d V

ern

on p

edig

az

1960

-as

167

lis v

álla

lato

k te

véke

nys

ége

(glo

baliz

áció

) ré

vén

egy

es r

é-gi

ók,

orsz

ágcs

opor

tok

képe

sek

min

den

kor

ábbi

nál

tök

éle-

tese

bben

„te

ríte

ni”

, áth

árít

ani

a vá

lság

ot.

A v

álsá

got,

teh

át a

mik

roel

ektr

onik

a el

terj

edés

e el

ôtti

kor

term

elés

i-te

chn

ikai

sze

rkez

etén

ek e

lavu

lásá

taz

ola

jár-

robb

anás

nyo

mán

kel

etke

zô, t

öbbn

yire

eur

ópai

ban

kokb

anfe

lhal

moz

ott

hat

alm

as jö

vede

lmek

tes

tesí

tett

ék m

eg. E

zek

volt

ak a

zok

a „f

ölös

” tô

kék

(eur

o- v

agy

petr

odol

láro

k),

amel

yek

azér

t h

ever

tek

parl

agon

, m

ert

az a

dott

ter

mel

ési

stru

ktú

rába

n,

az a

dott

tec

hnik

ai s

zin

ten

már

nem

vol

tak

ren

tábi

lisan

(ér

tsd:

pro

fitta

l) b

efek

teth

etôk

. A

kap

ital

iz-

mus

sza

badv

erse

nye

s ko

rába

n e

zek

a tô

kék

a tú

lter

mel

ési

váls

ág t

iszt

ítót

üzéb

en „

elen

yész

tek”

vol

na

(meg

kel

lett

vol

-n

a se

mm

isít

eni

ôket

). A

tra

nsz

nac

ion

ális

sze

rvez

etek

mû-

ködé

se a

zon

ban

leh

etôv

é te

tte

újra

has

znos

ítás

ukat

, m

ég-

pedi

g a

hit

elez

és é

s te

rmel

éski

tele

píté

s ré

vén

. A

fej

lett

ors

zágo

k a

petr

odol

láro

kban

kic

sapó

dott

„fö

-lö

s” t

ôkéj

üket

hár

omsz

oros

an f

orga

tták

meg

has

zon

nal

afe

jlôdô

ors

zágo

k se

gíts

égév

el é

s ká

rára

. (1

)El

ôszö

r pé

nz

form

ájáb

an

kölc

sön

adtá

k n

ekik

(e

bbôl

ka

mat

nye

resé

get

húzt

ak).

(2)

Más

odsz

or e

zen

a p

énze

n a

fej

lôdô

ors

zágo

km

egvá

sáro

lták

a fe

jlett

ek e

lavu

lt á

ruké

szle

teit

, teh

át a

pén

zvi

ssza

áram

lott

hoz

záju

k. Í

gy e

z ut

óbbi

ak n

emcs

ak m

egsz

a-ba

dult

ak v

eszt

eség

eikt

ôl –

az

elav

ult

term

ékek

„te

nge

rbe

szór

ását

ól”

–, d

e m

ég p

rofi

tot i

s te

rmel

hett

ek. A

hit

elen

tör-

tén

ô ár

u-,

vagy

is (

fogy

aszt

ásic

ikk)

-vás

árlá

sról

kés

ôbb

kije

-le

nth

etté

k: a

fej

lôdô

k „f

elél

ték”

a k

ölcs

ön k

apot

t pé

nzt

. (3

)V

égül

ped

ig a

fejlô

dô o

rszá

gok

a hi

tele

ket

tech

nol

ógia

vásá

r-lá

sra,

álla

mi

vagy

álla

mila

g tá

mog

atot

t n

agyb

eruh

ázás

okra

(is) f

ordí

tott

ák, e

zekh

ez a

tec

hnol

ógiá

t pe

dig

a fe

jlett

ors

zá-

gokt

ól s

zere

zték

be

gépv

ásár

lás,

app

ort

form

ájáb

an.

Ezek

-be

n a

fol

yam

atok

ban

a f

ejle

tt o

rszá

gok

válla

lata

i al

apos

anki

vett

ék r

észü

ket

(ber

uház

ókén

t, a

lvál

lalk

ozók

ént,

bes

zállí

-tó

kén

t),

újra

ren

tábi

lisan

has

znál

va a

cen

trum

mun

kaer

ô-pi

aci

visz

onya

i kö

zött

már

nem

nye

resé

ges

tech

nol

ógiá

ju-

kat,

ezá

ltal

ves

ztes

ég h

elye

tt i

smét

pro

fito

t re

aliz

álh

atta

k.A

fej

lôdô

ors

zágo

kban

így

fel

épít

ett

ipar

ról

pedi

g ké

sôbb

–jo

ggal

– á

llapí

tott

ák m

eg a

z el

emzô

k, h

ogy

elav

ult,

a v

ilág-

piac

on n

em v

erse

nyk

épes

tec

hn

ológ

iát

képv

isel

.

166

„vál

ságm

ened

zsel

és”

leh

etôs

égei

kez

dtek

kim

erül

ni.

Eb-

ben

a h

elyz

etbe

n a

„sz

ocia

lizm

us”

bu

kása

men

tôöv

kén

tér

keze

tt a

fej

lett

ors

zágo

k sz

ámár

a: ú

jabb

pia

cok

nyí

ltak

meg

az

elav

ult

tôké

k el

ôtt.

A fe

jlett

ors

zágo

k te

rmel

ési m

o-de

rniz

áció

ja t

ehát

ism

ét k

ölts

égm

ente

sen

fol

ytat

ódh

atot

t:a

lefu

tott

ter

mék

ek,

erkö

lcsi

leg

kopo

tt,

a n

yuga

ti b

érek

kel

már

sem

mi

eset

re s

em v

erse

nyk

épes

tec

hnol

ógiá

k K

elet

-Eu

rópá

ban

pro

fitta

l rea

lizál

ódha

ttak

. A

z el

avu

lt

tôké

k ú

jrah

aszn

osít

ásán

ak

foly

amat

a íg

ym

indi

g az

egy

es „

feljö

vô”

régi

ók j

ó ko

nju

nkt

úrá

jaké

nt

je-

len

t m

eg.A

het

ven

es é

vek

elej

ének

vál

sága

a fe

jlôdô

ors

zá-

gok

(lat

in-a

mer

ikai

, af

rika

i ál

lam

ok)

hit

elal

apú

fejlô

désé

-be

n (

elad

ósod

ásáb

an)

oldó

dott

fel

– i

deig

len

esen

. A

nyo

lc-

van

as é

vek

elej

ének

vál

sága

az

adós

ságv

álsá

g fo

rmáj

ában

már

mag

ában

fog

lalt

a a

het

ven

es é

vekb

en m

ár k

oráb

ban

elav

ult

tech

nol

ógiá

k új

rah

aszn

osít

hat

óság

ának

kim

erül

é-sé

t is

. A

kor

szak

adó

sság

men

edzs

men

tje

nem

vél

etle

nül

volt

sik

erte

len

(Lat

in-A

mer

ika

szám

ára

ez a

z „e

lves

zett

év-

tize

d”),

his

zen

az

újab

b h

itel

ek c

sak

a ré

giek

fin

ansz

íroz

á-sá

t és

– h

a eg

yált

alán

– t

ováb

bra

is m

ásod

-har

mad

ran

gúte

chn

ológ

iai

beru

ház

ások

at j

elen

tett

ek.

Így

az a

dóss

ágga

lkü

zdô

orsz

ágok

hel

yett

más

rég

iókb

an h

aszn

osul

t a

fejle

ttor

szág

ok t

ôkéj

e, a

hol

ráa

dásu

l sz

igor

ú ál

lam

i be

avat

kozá

sse

gíte

tte

a (h

azai

és

külf

öldi

) tô

keér

téke

sülé

st:

a n

yolc

va-

nas

éve

k vá

lság

a a

kele

t-áz

siai

fej

lôdé

sben

nye

rt (

idei

gle-

nes

) m

egol

dást

. A

ki

len

cven

es

évek

el

ején

ek

váls

ága,

amel

y m

ár h

alm

ozot

tan

tart

alm

azot

t el

avul

t tô

kéke

t, a

ke-

let-

euró

pai

ren

dsze

rvál

tás

jóvo

ltáb

ól a

laku

lhat

ott

át i

smét

(a „

tran

szfo

rmác

iós

kríz

is”

után

) h

elyi

fel

len

dülé

ssé.

A k

ilen

cven

es é

vek

loká

liské

nt

jele

ntk

ezô

pén

zügy

i vál

sága

inak

ala

pja

A t

ran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k ár

uin

ak é

s tô

kéin

ek t

erje

sz-

kedé

se m

inde

közb

en t

ováb

b h

alad

t. A

vilá

gpia

con

az

olcs

óbé

rû á

llam

ok a

fejle

tt o

rszá

gokb

an k

oráb

ban

, vag

y eg

y id

ô-be

n g

yárt

ott

term

ékek

kel j

elen

tett

ek v

erse

nyt

még

a fe

jlett

orsz

ágok

szá

már

a is

. D

élke

let-

Ázs

ia n

emze

tei

nag

yrés

zt

169

évek

köz

epén

leír

ta, h

ogya

n t

elep

üln

ek k

i a t

erm

ékek

/tec

h-

nol

ógiá

k az

éle

tcik

luso

k ér

ette

bb s

zaka

szát

ól k

ezdv

e az

alac

son

yabb

bér

û fe

jlôdô

ors

zágo

kba.

Ver

non

szi

nté

n p

usz-

tán

fej

lesz

tési

hat

ást

láto

tt e

bben

az

álta

la l

eírt

fol

yam

at-

ban

, és

– A

kam

atsu

hoz

has

onló

an –

fel s

em m

erül

t be

nn

e,ho

gy a

z a

vilá

ggaz

dasá

gi h

iera

rchi

a m

eger

ôsít

ését

szo

lgál

ja.

Vilá

ggaz

dasá

gi h

iera

rchi

a és

vál

ságá

thár

ítás

Az

adós

ságv

álsá

ghoz

vez

etô

foly

amat

ok a

z át

hár

ítás

nak

csak

egy

form

áját

jele

nti

k. A

z im

ént

tárg

yalt

hit

elez

és m

el-

lett

(a

het

ven

es é

vekb

en)

erre

szo

lgál

t az

adó

sság

men

edzs

-m

ent

(a n

yolc

van

as é

vekb

en),

vala

min

t K

elet

-Eu

rópa

in

-te

grál

ása

(a k

ilen

cven

es é

vekb

en)

is.

Az

adós

ságv

álsá

gra

kín

ált

rece

ptek

leh

etôv

é te

tték

afe

jlôdô

ors

zágo

k ad

digi

nem

zeti

pia

cvéd

ô po

litik

áin

ak k

iik-

tatá

sát,

és

a fe

jlôdô

ors

zágo

k so

rán

ak t

ökél

etes

ebb

inte

grá-

lásá

ta

fejle

tt o

rszá

gok

tran

szn

acio

nál

is t

ôkéj

e ve

zére

lte

vi-

lágg

azda

ságb

a (l

eért

ékel

és, l

iber

aliz

áció

, der

egul

áció

, pri

va-

tizá

ció,

a

fejle

tt

orsz

ágok

ig

énye

ihez

ig

azod

ó te

rmel

ési

stru

ktúr

a ki

alak

ítás

a).

E ke

rete

k kö

zött

a f

ejlô

dô o

rszá

gok

egy

rész

ében

bei

ndu

lt b

izon

yos

növ

eked

és,

ami

azon

ban

két

szem

pon

tból

is

elle

ntm

ondá

sos

volt

: eg

yfel

ôl n

em a

hely

i al

apok

raés

igé

nye

kre

épül

t, m

ásfe

lôl

nem

old

otta

meg

a „

fölö

s” t

ôkék

pro

blém

áját

;am

íg l

ehet

, az

olc

sóm

unka

erôt

kih

aszn

álva

a v

ilágp

iaco

n e

gyéb

kén

t n

em v

er-

sen

ykép

es t

ech

nol

ógiá

kat

újra

kih

aszn

áltá

k a

fejlô

dô o

r-sz

ágok

ban

, a

fejle

tt o

rszá

gok

az a

dóss

ágm

ened

zsm

ent

ré-

vén

is

„meg

dupl

áztá

k” t

ôkéj

ük k

onju

nkt

úrac

iklu

sát.

E

szer

int

mik

ént

a h

etve

nes

éve

k h

itel

expa

nzi

ója

ide-

jén

, úgy

a n

yolc

van

as é

vek

stab

ilizá

ciós

és

alka

lmaz

kodá

sipr

ogra

mja

i id

ején

sem

„vi

tték

vég

ig”

a vá

lság

ot:

a „f

ölös

”(e

lavu

lt)

tôké

ket

nem

cse

rélt

ék l

e, h

anem

a p

erif

ériá

kon

újr

a be

fekt

etté

k. A

vilá

ggaz

dasá

gi v

álsá

got

a fe

jlett

ors

zá-

gok

– vá

llala

tai

– az

adó

sság

men

edzs

men

t ré

vén

csa

k to

-vá

bbgö

rget

ték.

A n

yolc

van

as é

vek

végé

re a

z el

avul

t te

chn

ikák

ext

enzí

vki

terj

eszt

ésén

(a

fejlô

dô o

rszá

gokb

a ir

ányí

tásá

n)

alap

uló

168

A n

yolc

van

as é

vek

óta

tapa

szta

lt h

elyi

krí

zise

kkel

kap

-cs

olat

ban

teh

át m

indi

g fe

l kel

l ten

ni a

kér

dést

: kin

ek a

vál

-sá

ga?

A v

álas

z a

fen

tiek

ala

pján

az,

hog

y se

mm

ikép

pen

sem

pus

ztán

Dél

kele

t-Á

zsia

, Lat

in-A

mer

ika

vagy

Oro

szor

-sz

ág v

álsá

gáró

l va

n s

zó.

Az

elm

últ

évti

zede

kben

a f

ejle

ttor

szág

okbó

l tö

bb s

záz

mill

iárd

dol

lár

ván

doro

lt e

zekb

e az

orsz

ágok

ba h

itel

, m

ûköd

ôtôk

e és

áru

(te

rmel

ôesz

köz)

for

-m

ájáb

an,

vagy

ára

mlo

tt m

inde

n e

ddig

inél

nag

yobb

mér

-té

kben

a s

peku

láci

óba.

Eze

k a

tôké

kvá

rnak

áts

truk

turá

lás-

ra, v

agyi

s ez

ekér

téke

sülé

si v

álsá

gáró

l va

n s

zó.

A f

ejlô

dô r

égió

k vá

lság

a te

hát

a gl

obal

izál

ódó

tôké

s vi

-lá

ggaz

dasá

g tú

lter

mel

ési

váls

ága,

am

ely

a gl

obal

izác

ió á

t-há

rító

mec

han

izm

usa

i ré

vén

– é

s a

spek

ulá

ciós

tôk

emoz

-gá

sok

álta

l „te

rítv

e” é

s fe

lnag

yítv

a –

loká

lis v

álsá

gok

form

á-já

ban

jele

nik

meg

.

171

sajá

t er

ôbôl

tet

ték

azt,

am

it a

fej

lett

ors

zágo

k az

in

tegr

ált

(lat

in-a

mer

ikai

, eu

rópa

i)

fejlô

dô

orsz

ágok

ban

m

ûköd

ôle

ányv

álla

lata

ik r

évén

: ke

dvez

ô be

ruhá

zási

fel

téte

leik

kel

(ala

cson

y bé

rek,

inte

nzí

v m

un

ka)

prof

itáb

ilisa

n m

ûkö

dtet

-té

k a

vilá

gszi

nte

n m

ár e

lavu

lt t

echn

ológ

iáka

t.A

ver

sen

y az

onba

n D

élke

let-

Ázs

iát

sem

ker

ülte

el:

azal

kalm

azot

t te

chn

ikák

las

san

itt

is

vers

enyk

épte

len

né

vál-

tak.

Tec

hn

ikai

(te

rmel

éken

ység

i) u

grás

híjá

n c

sak

a va

lu-

ták

leér

téke

lésé

vel l

ehet

ett

voln

a ta

rtan

i a v

erse

nyk

épes

sé-

get.

A v

áltá

s az

onba

n k

ésn

i lát

szot

t. E

z vo

lt a

z áz

siai

val

u-tá

k el

len

in

téze

tt t

ámad

ás r

eálg

azda

sági

ala

pja.

Has

onló

foly

amat

ok já

tszó

dtak

le O

rosz

orsz

ágba

n is

: afe

jlett

eur

ópai

és

amer

ikai

vál

lala

tok

álta

l „m

egsz

erve

-ze

tt”

term

elés

e v

álla

lato

k sz

ámár

a ug

yan

pro

fitt

al já

rt, v

i-lá

gpia

ci m

ércé

vel

mér

ve a

zon

ban

nem

hoz

ott

létr

e ve

r-se

nyk

épes

, a

vilá

ggaz

dasá

g st

ress

zhat

ásai

nak

el

len

álló

,er

ôs g

azda

ságo

t.

Loká

lis v

álsá

gok

és g

lobá

lis v

álsá

g

A f

ejlô

dô r

égió

k vá

lság

a ot

tan

i ér

deke

ltsé

gei

mia

tt s

úlyo

-sa

n v

eszé

lyez

teti

a f

ejle

tt o

rszá

gok

tôké

jét

is. Ú

gy t

ûn

ik, a

peri

féri

ák v

álsá

ga o

koz

vilá

ggaz

dasá

gi k

rízi

st.

A f

ejle

tt o

rszá

gokb

ól i

ndu

ló g

lobá

lis v

álsá

g he

lyi,

regi

o-n

ális

vál

ságo

k lá

ncs

zem

évé

alak

ul á

t a t

ran

szn

acio

nál

is t

ô-ke

és

polit

ikai

tám

asza

inak

sze

rvez

ôere

je fo

lytá

n.A

vál

ság-

mec

han

izm

us t

ehát

ford

ítot

t ké

pet

mut

at: l

átsz

ólag

a p

eri-

féri

ákró

l in

dul,

és/v

agy

egye

di e

setn

ek t

ûnik

(lá

sd p

éldá

ulJa

pán

hel

yzet

ét).

Nap

jain

k vá

lság

jele

nsé

gein

ek

azon

ban

eg

y gy

öker

ükva

n:

a fe

jlett

ors

zágo

kban

meg

való

sult

tec

hn

ikai

hal

adás

szül

te t

últe

rmel

ési

váls

ág,

ami

prak

tiku

san

apr

ofit

term

e-lé

sre

képt

elen

tôké

k fö

lös

bôsé

gétj

elen

ti.E

z az

ala

pja

a te

r-m

elés

fel

ett

elh

atal

mas

odó

spek

ulá

ción

ak:

a te

rmel

ésbe

nke

llô p

rofi

ttal

nem

forg

ath

ató

tôké

k m

ásh

ol k

eres

nek

ért

é-ke

sülé

st.

Hos

szab

b tá

von

a p

rofi

trát

a te

nde

nci

ális

esé

sem

ind

több

tôk

ét l

ök a

ter

ület

re, a

mel

y ön

mag

ában

tis

ztán

tükr

özi

a te

rmel

és a

dott

ker

etei

nek

vég

zete

s ki

mer

ülé

sét.

170

A v

álsá

g re

álga

zdas

ági a

lapj

a

(a)

A v

ilágg

azda

sági

hie

rarc

hia.

Az

ázsi

ai o

rszá

gok

a n

yolc

-va

nas

és

kile

ncv

enes

éve

kben

min

d a

term

elô-

, m

ind

asp

ekul

áció

s tô

ke s

zám

ára

jó m

egté

rülé

si le

het

ôség

et k

ínál

-ta

k. I

tt l

ehet

ett

befe

ktet

ni

azok

at a

föl

ös t

ôkék

et,

amel

ye-

ket

az

USA

-ban

, E

uró

pába

n

vagy

Ja

pán

ban

–

ha

1929

–193

3-at

írn

ánk

– m

eg k

elle

tt v

oln

a se

mm

isít

eni

(lás

d 1.

ese

ttan

ulm

ány)

. (b

) A

fel

töre

tlen

dió

.A

kel

eti

társ

adal

mi

fejlô

dés

sajá

-to

sság

ain

ak e

gyik

ere

dôje

kén

t a

hel

yi u

ralk

odó

oszt

ály

vi-

szon

ylag

függ

etle

n u

ralm

i poz

íció

katé

píte

tt k

i; it

t a

kile

nc-

ven

es é

veki

g n

em jö

tt lé

tre

erôs

kom

prád

or r

éteg

. Ezé

rt a

záz

siai

ors

zágo

k (k

öztü

k az

199

7-be

n e

lsô

szám

ú vá

lság

góc-

cá v

ált

Th

aifö

ld)

nem

zeti

tôk

éje

a h

elyi

kor

mán

yokk

alös

szek

apas

zkod

va –

kül

önbö

zô m

érté

kben

– s

okái

g el

-le

nál

lt a

tra

nsz

nac

ion

ális

tôk

e n

yom

ásán

ak. A

kel

et-á

zsia

ivá

llala

tok

von

akod

tak

kisz

olgá

ltat

ni/á

tadn

i a

bôsé

ges,

ol-

csó

és fe

gyel

mez

het

ô m

unka

erôr

e ép

ülô,

álla

mi s

egít

ségg

elte

chn

ikai

lag

is f

ejle

szte

tt t

erm

elôk

apac

itás

aika

t a

fejle

ttor

szág

ok t

ôkéj

ének

. Ez

ért

a ko

rmán

yok

elke

zdté

k ug

yan

aga

zdas

ág l

iber

aliz

álás

át,

de j

elen

tôs

rész

t h

agyt

ak m

eg a

haz

ai e

lit s

zám

ára.

Nem

foly

tatt

ak u

gyan

köt

ött

devi

zaga

z-dá

lkod

ást,

en

gedt

ék v

álla

lata

ikat

kül

föld

re i

s el

adós

odn

i,de

pia

cvéd

elm

i st

raté

giáj

uk r

észe

vol

t a

stab

il ár

foly

amra

töre

kvés

. Ez

t a

valu

ták

dollá

rhoz

köt

ésév

el k

íván

ták

elér

-n

i. A

dol

lár

mög

ött

azon

ban

az

USA

vilá

ggaz

dasá

gi é

s po

-lit

ikai

hat

alm

a ál

l. A

glo

baliz

álód

ott

vilá

ggaz

dasá

g er

ôsen

hie

rarc

hik

us j

elle

gére

uta

l, h

ogy

a vi

lágv

alut

a ér

téké

vel

még

a g

yors

növ

eked

ésû

ázsi

ai o

rszá

gok

pén

ze s

em t

udot

tlé

pést

tar

tan

i: a

valu

ták

a rö

gzít

ett

árfo

lyam

mel

lett

a d

ol-

lárh

oz k

épes

t fe

lért

ékel

ôdte

k, t

úlér

téke

ltté

vál

tak.

(c)

A v

alu

ták

felé

rték

elôd

ése.

A r

eálf

elér

téke

lôdé

sre

te-

hát

szü

kség

szer

ûen

ker

ült

sor

ezen

ors

zágo

k és

az

USA

gazd

aság

i er

eje

közt

i kü

lön

bség

mia

tt.

Ehh

ez j

árul

t, h

ogy

az á

zsia

i or

szág

ok g

yors

növ

eked

ése

nem

els

ôsor

ban

a t

er-

mel

éken

ység

növ

eked

éséb

ôl,

inká

bb a

ter

mel

ôerô

kex

ten

-zí

v ki

terj

eszt

éséb

ôltá

plál

kozo

tt –

mik

ént

az a

fejlô

dés

kez-

deti

sza

kasz

ában

tör

vén

ysze

rû.

A n

övek

edés

nek

ezt

az

ex-

173

2. A

z 19

97-e

s dé

lkel

et-á

zsia

i vá

lság

ról

Az

1997

-es

délk

elet

-ázs

iai

váls

ág s

peku

láci

ós t

erm

észe

tûpé

nzü

gyi

váls

ágvo

lt,

amel

y az

onba

n n

em k

övet

kezh

etet

tvo

lna

be,

ha

nem

te

rem

tôdn

ek

meg

fe

ltét

elei

a

reál

gazd

aság

ban

. A

spe

kulá

ció

erôt

elje

sen

kép

es h

atn

i a

reál

gazd

aság

ra,

de a

z al

apve

tô d

eter

min

áció

s m

ech

aniz

-m

us m

égis

for

díto

tt.

Egyr

észt

a p

énzü

gyi

spek

ulác

ióba

nfe

lhas

znál

t tô

két

a re

álga

zdas

ág s

züli

azza

l, h

ogy

a tô

kék

érté

kesü

lése

szá

már

a ro

mló

felt

étel

eket

ter

emt.

Más

rész

t a

spek

ulác

iós

tevé

ken

ység

et a

reá

lgaz

dasá

g te

szi l

ehet

ôvé

az-

zal,

hog

y el

térô

fejle

ttsé

gi s

zin

teke

t pr

oduk

ál. H

arm

adré

szt

a re

álga

zdas

ágba

n

(és

csak

ot

t)

létr

ejöv

ô er

ôvis

zon

yok

kén

ysze

ríti

k ki

azo

kat

a ga

zdas

ágpo

litik

ai v

álto

záso

kat

(li-

bera

lizác

ió,

dere

gulá

ció)

, am

elye

k al

apjá

n

a sp

ekul

áció

egyá

ltal

ában

leh

etsé

ges.

És

végü

l n

egye

drés

zt,

de e

gyál

ta-

lán

nem

uto

lsós

orba

n:

a sp

ekul

áció

agg

regá

lt n

ettó

ere

d-m

énye

csa

k a

reál

gazd

aság

ból

szár

maz

hat

. A

sem

mib

ôlug

yan

is m

ég p

énz

sem

lesz

. A s

peku

láci

óban

meg

forg

atot

tór

iási

öss

zegû

fik

tív

pén

zek

nag

yrés

zt k

iegy

enlít

ik e

gy-

más

t. A

z üg

ylet

ek m

a m

ár e

lekt

ron

ikus

úto

n z

ajla

nak

,cs

ak a

z eg

yen

lege

t fi

zeti

k ki

vag

y ír

ják

jóvá

a n

ap v

égén

.Ek

kor

egye

sek

nye

rnek

, m

ások

ves

zíte

nek

. H

a ez

eket

an

yere

sége

ket

és v

eszt

eség

eket

is

össz

evon

juk,

vag

y po

zití

ver

edm

ényt

kap

unk,

vag

y n

ullá

t. A

z pe

dig,

am

i a

spek

ulá-

ciós

dol

lárm

illiá

rdok

ból

a n

ulls

zald

ós j

áték

on f

elül

mar

ad(h

a m

arad

), n

em l

ehet

más

, m

int

a te

rmel

ésbô

l ki

von

t –

oda

viss

za n

em f

orga

tott

– t

ôke.

172

115

Ezér

t m

erül

t fe

l az

199

7-es

dél

kele

t-áz

siai

vál

ság

után

, h

ogy

azér

inte

tt o

rszá

gok

hoz

zan

ak l

étre

egy

köz

ös s

egél

yala

pot,

ille

tve

szer

zô-

dést

, hog

y h

ason

ló e

sete

kben

meg

segí

tsék

egy

más

t. E

gy il

yen

koo

rdin

á-ci

ót J

apán

is s

zíve

sen

láto

tt v

oln

a, a

zon

ban

a k

ezde

mén

yezé

sek

sike

rte-

len

ek m

arad

tak.

11

6A

rról

, h

ogy

mi

kell

még

a s

iker

es s

peku

láci

ós t

ámad

ásh

oz,

lásd

How

Sor

os a

nd

the

Like

s do

it?

htt

p://w

ww

. w

elco

me-

to-c

hin

a.co

m/

cras

h97

/980

812.

htm

(20

05-1

2-01

)11

7A

bah

t fe

lért

ékel

ôdés

ét o

kozt

a, h

ogy

1994

-tôl

szé

tnyí

lt a

két

or-

szág

(az

USA

és

Th

aifö

ld)

infl

áció

s „o

llója

”: m

íg A

mer

ikáb

an 2

, ad

dig

Th

aifö

ldön

6%

-kal

nôt

tek

az á

rak

éven

te.

Az

amer

ikai

gaz

dasá

g er

ôsö-

désé

vel

erôs

ödöt

t a

dollá

r is

, „m

agáv

al h

úzva

” a

kele

t-áz

siai

val

uták

at(m

inde

nek

elôt

t a

bah

tot)

. Min

dez

viss

zafo

gta

a th

aifö

ldi e

xpor

tot,

kül

ö-n

ösen

leg

nag

yobb

pia

cán

, Ja

pán

ban

. Ek

özbe

n a

hag

yom

ányo

s th

ai e

x-po

rtte

rmék

ek (t

exti

l, ru

ha)

pia

cán

nôt

t a

kon

kure

nci

a a

még

olc

sóbb

bé-

rû o

rszá

gok

(pél

dául

Kín

a, V

ietn

am, I

ndi

a) f

elfu

tó e

xpor

tja

mia

tt.

114

A ja

pán

val

uta

1996

utá

n r

övid

idô

alat

t 60

%-k

al é

rték

elôd

ött

lea

dollá

rral

és

az a

hh

oz k

ötöt

t m

ás v

alut

ákka

l sze

mbe

n, e

nn

ek k

övet

kez-

tébe

n a

jap

án á

ruk

expo

rt-v

erse

nyk

épes

sége

jav

ult.

lére

a jö

vôbe

li ár

foly

amon

(„he

dge”

). H

a A

idôk

özbe

n le

ér-

téke

lôdi

k, a

spe

kulá

ns

a le

érté

kelé

s m

érté

kétô

l fü

ggô

nye

-re

ségr

e te

sz s

zert

, mer

t B

-ért

töb

b A

-t k

ap, a

mit

azo

nba

n a

múl

tbel

i ár

foly

amon

töb

bszö

rös

B-r

e vá

lth

at v

issz

a.Sp

ekul

áció

s „t

ámad

ásró

l” a

kkor

bes

zélü

nk,

am

ikor

asp

ekul

áns

nem

csak

szá

mít

Ava

luta

leér

téke

lésé

re, h

anem

azt

ki is

kén

ysze

ríti

: a s

peku

lán

s(ok

) elk

ezdi

(k) k

ivás

árol

ni

egy

orsz

ág B

-tar

talé

kait

a n

emze

ti v

alut

áért

(A

). A

ddig

kí-

nál

ják

meg

véte

lre

az a

dott

ors

zág

nem

zeti

val

utáj

át (

A)

azid

egen

val

utáé

rt (

B)

a n

emze

ti b

ankn

ak, m

íg a

z ki

fogy

tar

-ta

léka

iból

, és

kén

ytel

en m

egdr

ágít

ani

a sp

ekul

ánso

k sz

á-m

ára

ezt

a m

ûvel

etet

a v

alut

a le

érté

kelé

séve

l. H

a ez

bek

ö-ve

tkez

ik,

a fe

nt

leír

t „h

edge

”m

ûvel

et n

yere

ségg

el z

árul

.H

a a

leér

téke

lés

még

sem

köv

etke

zne

be, m

ert

a m

egtá

ma-

dott

val

uta

korm

ánya

álln

i tu

dja

a sa

rat

– pé

ldáu

l se

gíts

é-ge

t ka

p m

ás o

rszá

gokt

ól11

5–,

a s

peku

lán

s ak

kor

sem

ves

zít

sem

mit

(l

egfe

ljebb

n

émi

kam

atot

), h

isze

n

Ava

lutá

ját

ugya

naz

on a

z ár

on v

álth

atja

vis

sza

B-r

e, a

men

nyi

ért

vett

e.Il

yen

tám

adás

t in

tézt

ek a

spe

kulá

nso

k a

kile

ncv

enes

éve

kel

ején

az

ango

l fon

t st

erlin

g el

len

és

ugya

nily

et 1

997-

ben

ath

aifö

ldi

bah

t el

len

.116

Ez u

tóbb

i azz

al h

ívta

fel m

agár

a a

spek

ulán

sok

kitü

nte

-tô

figy

elm

ét, h

ogy

reál

érté

ke 1

994-

tôl k

ezdv

e je

len

tôse

n le

-m

arad

t a

dollá

rhoz

kép

est,

mik

özbe

n r

ögzí

tett

árf

olya

ma

vált

ozat

lan

mar

adt.

117

Ebbe

n a

hel

yzet

ben

a t

hai

föld

i val

u-

175

ten

zív

jelle

gét

azon

ban

erô

síte

tte

a vi

lágg

azda

sági

hie

rar-

chia

, az

ebb

ôl t

áplá

lkoz

ó át

hár

ítás

i (t

ôke-

újra

érté

kesí

tési

)m

ech

aniz

mus

ok:

az á

zsia

i or

szág

okba

tel

epít

ett

mûk

ödô-

tôke

, az

ezen

álla

mok

ált

al v

ásár

olt

(vás

árol

ható

) és

az á

lta-

luk

kife

jlesz

tett

tec

hnik

a át

lago

san

és

túln

yom

ó tö

bbsé

g-be

n a

lacs

onya

bb s

zint

ûvo

lt, m

int a

fejle

tt o

rszá

gokb

an, k

ü-lö

nös

en a

z U

SA-b

an a

lkal

maz

ott

tech

nol

ógia

. A t

ársa

dalm

ist

abili

tásr

a ir

ányu

ló t

örek

vés

szel

lem

ében

, ill

etve

az

óriá

sitö

meg

eket

éri

ntô

nyo

mor

mia

tt u

gyan

akko

r a

korm

ányo

kig

yeke

ztek

fels

zám

oln

i a s

zegé

nys

éget

, am

elyn

ek k

övet

kez-

tébe

n a

term

elék

enys

égné

l job

ban

nôtt

ek a

bér

ek. A

z áz

siai

inflá

ciós

rát

ák t

öbbn

yire

meg

hala

dták

az

amer

ikai

t.(d

) K

ifulla

dó e

xpor

t –

meg

ingó

kü

lsô

egye

nsú

ly.

A k

i-le

ncv

enes

éve

k kö

zepé

n a

vilá

gpia

c az

ázs

iai

orsz

ágok

kí-

nál

ta t

erm

ékek

töb

bség

ébôl

tú

ltel

ítet

té v

ált,

rész

ben

más

fejlô

dô o

rszá

gok

(kül

önös

en K

ína)

ver

sen

ye, r

észb

en a

yen

leér

téke

lôdé

se,11

4a

dollá

rhoz

köt

ött

valu

ták

felé

rték

elôd

é-se

, vég

ül p

edig

a m

ikro

elek

tron

ikai

ter

mék

cikl

us ú

jrai

ndu

-lá

sát

ren

dsze

rese

n m

egel

ôzô

félv

ezet

ô-tú

lter

mel

és m

iatt

.(A

kel

et-á

zsia

i or

szág

ok e

bben

az

ágaz

atba

n i

s er

ôtel

jese

nér

deke

ltek

: a

mal

áj e

xpor

t fe

le,

a sz

inga

púri

hat

tize

de,

ath

aifö

ldi

egyö

töde

, és

a F

ülöp

-szi

gete

ki e

xpor

t tö

bb m

int

nég

ytiz

ede,

köz

el 8

mill

iárd

dol

lár

érté

kben

az

elek

tron

ikai

ipar

ból

szár

maz

ott

a vá

lság

elô

tt.)

Az

ázsi

ai f

ejlô

dô o

rszá

-go

k fe

jlôdé

se é

s a

küls

ô st

abili

tásh

oz e

len

gedh

etet

len

dev

i-za

tart

alék

aik

erej

e az

onba

n a

z ex

port

növ

eked

ésre

épü

lt.

Így

szük

ségs

zerû

vol

t, h

ogy

a kü

lpia

ci h

elyz

et r

omlá

sáva

lle

ndü

letü

k ki

fulla

djon

.

A s

peku

láci

ós t

ámad

ás

A v

alut

ák é

rték

ének

vál

tozá

sára

von

atko

zó s

peku

láci

ó eg

y-sz

erû

eset

e, h

a az

Ava

luta

leé

rték

elés

ére

játs

zó s

peku

lán

sh

atár

idôs

ügy

lete

t kö

t B

valu

ta A

-ért

tör

tén

ô m

egvé

telé

rem

ai á

rfol

yam

on,

ugya

nak

kor

Ava

luta

B-é

rt v

aló

meg

véte

-

174

tól

vásá

rolt

vag

y a

fejle

tt o

rszá

goké

nál

egy

-két

nem

zedé

k-ke

l ör

egeb

b te

chn

ológ

iáva

l m

ûköd

tek

és é

rték

esít

ette

k –

ah

azai

mun

kaer

ô re

latí

v bé

relô

nyé

t ki

has

znál

va –

ver

sen

y-ké

pese

n a

vilá

gpia

con

. A

zok

a kö

lcsö

nök

vál

tak

viss

zafi

-ze

thet

etle

nn

é,

amel

yeke

t a

fejl

ett

orsz

ágok

ban

fö

lös

(pro

fitt

al n

em b

efek

teth

etô)

tôk

ével

ren

delk

ezô

ban

kok

kölc

sön

özte

k a

szób

an f

orgó

ors

zágo

k ko

rmán

yain

ak,

vál-

lala

tain

ak. M

inde

közb

en a

tér

ség

veze

tô h

atal

ma,

Jap

án, a

cikl

ikus

túl

term

elés

i vál

ság

– pa

ngá

s –

jegy

eit

mut

atta

: ki-

has

znál

atla

n k

apac

itás

ok,

súly

os v

álla

lati

, ál

lam

i el

adós

o-do

ttsá

g, r

eálb

ércs

ökke

nés

, a m

unka

nél

külis

ég n

övek

edés

e,a

belf

öldi

ker

esle

t vi

ssza

esés

e, k

isvá

llala

tok

töm

eges

csô

d-je

stb

.A

z ér

inte

tt o

rszá

gok

váls

ágáb

ól a

tra

nsz

nac

ion

ális

tôk

eór

iási

has

znot

hú

zott

.A fe

jlett

ors

zágo

k és

az

IMF

nag

ylel

-kû

köl

csön

eit

végs

ô so

ron

a h

itel

ezô

nem

zetk

özi

ban

kok

kapt

ák (

a n

ekik

fiz

etet

t ad

óssá

gszo

lgál

at f

orm

ájáb

an).

A v

alut

ák l

eért

ékel

ése

olcs

óbbá

tet

te a

kel

et-á

zsia

i ár

ukat

és m

unka

erôt

, ro

mba

dön

tött

e va

gy a

lapo

san

leé

rték

elte

avá

llala

tok

sorá

t, a

mel

yekh

ez íg

y kö

nn

yûsz

erre

l hoz

zá le

he-

tett

jut

ni.

Az

össz

eom

lást

köv

etô

kezd

eti

men

ekül

és u

tán

1998

ja

nuá

rján

ak

más

odik

fe

lébe

n

meg

indu

lt

a tô

kék

viss

zaár

amlá

sa a

z áz

siai

tôz

sdék

re.

A t

ran

szn

acio

nál

is c

é-ge

k gy

ors

ütem

ben

vás

árol

ták

fel a

z áz

siai

vál

lala

tok

papí

r-ja

it.

(A k

ülfö

ldi

cége

kkel

tör

tén

ô eg

yesü

lés

és a

kül

föld

iek

válla

latf

elvá

sárl

ásai

az

öt,

váls

ágsú

jtot

ta o

rszá

g m

inde

gyi-

kébe

n j

elen

tôse

n m

egn

ôtte

k 19

97-b

en,

és 1

998/

1999

-ben

is u

gyan

ilyen

gyo

rs ü

tem

ben

em

elke

dtek

tov

ább.

) A v

ásár

-ló

k le

galá

bb 6

0%-a

am

erik

ai b

efek

tetô

vol

t.

Min

dez

pedi

g az

eljö

ven

dô fe

jlôdé

s zá

logá

nak

biz

onyu

lt:

a tr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

tok

növ

ekvô

sze

repv

álla

lása

biz

to-

síto

tta,

hog

y az

ázs

iai

„cso

da”,

ha

nem

is

a ko

rább

i ug

rás-

szer

ûen

em

elke

dô m

érté

kben

, de

meg

ism

étel

het

ô le

sz.

Az

azon

ban

már

egy

más

ik ú

t: a

hie

rarc

hik

us v

ilágg

azda

ságb

ate

ljese

n in

tegr

ált

gazd

aság

ok n

övek

edés

e, „

Szin

gapú

r tí

pu-

sú”

fejlô

dés.

Ez

visz

ont

korl

átoz

za a

nem

zeti

kor

mán

yok

gazd

aság

polit

ikai

moz

gást

erét

, így

kér

dése

s, m

ilyen

köv

et-

kezm

énye

kkel

jár

maj

d a

szoc

iális

vis

zon

yokr

a a

nag

y sz

á-m

ú sz

egén

ység

gel r

ende

lkez

ô or

szág

okba

n...

177

ta le

érté

kelé

se v

árh

ató

volt

, a s

peku

lán

sok

azon

ban

biz

tos-

ra (

!) a

kart

ak m

enn

i. A

spe

kulá

ciót

meg

kön

nyí

tett

e, h

ogy

Th

aifö

ld a

fix

árfo

lyam

elle

nér

e n

emfo

lyta

tott

tel

jese

n k

ö-tö

tt

devi

zaga

zdál

kodá

st.

Val

utáj

ának

ár

foly

amát

ug

yan

rögz

ítet

te,

a va

luta

még

is s

zaba

don

hoz

záfé

rhet

ô vo

lt a

gazd

aság

i sze

repl

ôk, é

s ra

jtuk

ker

eszt

ül a

spe

kulá

nso

k sz

á-m

ára.

Ha

a ba

ht

már

elô

zôle

g sz

abad

on l

ebeg

ett

voln

a,n

em t

udot

t vo

lna

enn

yire

felé

rték

elôd

ni,

így

nem

vál

hat

ott

voln

a ily

en h

orde

rejû

és

kih

atás

ú sp

ekul

áció

s tá

mad

ás c

él-

pon

tjáv

á.

Igaz

a va

n t

ehát

az

IMF-

féle

lai

ssez

fai

relo

giká

nak

.A

vál

ságo

t –

a m

aga

közv

etle

nsé

gébe

n –

a s

zaba

d pi

ac h

e-ly

i ko

rlát

ozot

tság

a id

ézte

elô

. A

vál

ság

hiv

atko

zási

ala

pul

szol

gálh

atot

t a

liber

ális

gaz

dasá

gi e

lmél

etn

ek,

his

zen

lát

-sz

ólag

beb

izon

yíto

tta:

nin

cs m

ás m

egol

dás,

min

t te

ljese

nfe

lold

ódn

i, in

tegr

álód

ni

a h

iera

rch

ikus

vi

lágg

azda

ságb

a,am

elye

t a

tran

szn

acio

nál

is t

ôke

fog

össz

e. (

Meg

jegy

zen

dôaz

onba

n,

hog

y eb

ben

az

eset

ben

elm

arad

a „

kitö

rés”

és

„fel

zárk

ózás

” is

, h

isze

n h

a a

nem

zetg

azda

sági

fej

lôdé

st a

tran

szn

acio

nál

is v

álla

lato

k ve

zén

ylik

, ol

yan

nyi

ra,

hog

y az

nél

külü

k le

het

etle

nn

é vá

lik,

akko

r le

gfel

jebb

a t

ran

szn

a-ci

onál

is v

álla

lato

k zá

rkóz

hat

nak

fel

ön

mag

ukh

oz.)

A v

álsá

g ha

tása

Az

1997

–199

8-as

pén

zügy

i vá

lság

Th

aifö

ldrô

l in

dult

, de

mag

ával

sod

orta

In

don

éziá

t, a

Fül

öp-s

zige

teke

t, M

alaj

ziát

és D

él-K

oreá

t is

. A

vál

ság

mél

yen

bel

eszó

lt a

z ér

inte

tt o

r-sz

ágok

reá

lgaz

dasá

gi f

ejlô

désé

be.

Indo

néz

ia,

Th

aifö

ld,

aFü

löp-

szig

etek

és

Mal

ajzi

a át

fogó

vál

ságm

ened

zsel

ô in

téz-

kedé

sekr

e ké

nys

zerü

lt,

amel

yek

lén

yege

(I

MF-

fel

vagy

anél

kül)

a g

azda

ság

átst

rukt

urál

ása

volt

. D

él-K

oreá

nak

is

szél

eseb

bre

kelle

tt t

árn

ia k

apui

t a

külf

öldi

bef

ekte

tôk

elôt

t.M

ifél

e át

stru

ktur

álás

ról

volt

szó

tul

ajdo

nké

ppen

? A

kor

-m

ányo

k tú

lköl

teke

zésé

nek

meg

szün

teté

se c

ímén

azo

k a

beru

ház

ások

állt

ak le

, am

elye

kbe

a fe

jlett

ors

zágo

k vá

llala

-ta

i is

nag

y ar

ányb

an s

zállí

tott

ak (v

oln

a) b

e. A

zok

a vá

llala

-to

k m

ente

k cs

ôdbe

, am

elye

k a

nag

yrés

zt a

fejle

tt o

rszá

gok-

176

118

Lásd

htt

p://p

orta

l.ksh

.hu,

„M

ódsz

erta

n”

3. A

mun

kaer

ô ár

ával

kap

csol

atos

st

atis

ztik

ai p

robl

émák

A g

loba

lizác

ió k

örül

mén

yei

közö

tt e

lért

gaz

dasá

gi e

redm

é-n

yek

társ

adal

mi

hat

ásai

nak

ért

ékel

éséb

en f

onto

s sz

erep

eva

n a

bér

ekn

ek. K

ülön

ösen

jó k

onju

nkt

úra

idej

én e

zek

nö-

vekv

ô te

nde

nci

át m

utat

nak

; ez

az

egyi

k fô

érv

a „

lecs

orog

a jó

lét”

elm

élet

hív

ei s

zám

ára.

(Es

zeri

nt

a ga

zdas

ági

növ

e-ke

dés

akko

r is

jó,

ha

kezd

etbe

n c

sak

a tá

rsad

alom

fel

sôbb

réte

geit

szo

lgál

ja, m

ert

a n

övek

edés

csö

kken

ti a

kül

önbs

é-ge

ket,

a jó

lét

így

elôb

b-ut

óbb

„lec

soro

g”.)

Ezér

t n

em á

rt, h

ati

sztá

ban

vag

yun

k a

nép

essé

g tú

lnyo

mó

több

ségé

nek

jöve

-de

lmi

visz

onya

ira

utal

ó st

atis

ztik

ákka

l ka

pcso

lato

s fo

gal-

mak

kal,

illet

ve p

robl

émák

kal.11

8

A r

eálb

érek

vált

ozás

a ön

mag

ában

sem

mik

éppe

n n

emel

egen

dô a

mun

káso

sztá

ly j

öved

elm

i h

elyz

etén

ek m

egít

é-lé

séh

ez.

A r

eáló

rabé

rek

élet

szín

von

alra

von

atko

zó h

atás

acs

ak a

led

olgo

zott

és

meg

fize

tett

órá

k sz

ámán

ak f

üggv

é-n

yébe

n é

rték

elh

etô.

Nôh

et a

reá

lbér

pus

ztán

att

ól,

hog

yvá

ltoz

atla

n ó

rabé

rek

mel

lett

töb

b m

egfi

zete

tt ó

rát

telje

síte

-n

ek a

mun

kavá

llaló

k. A

reá

lóra

bére

k n

övek

edés

e va

lójá

-ba

n c

sökk

enés

t ta

karh

at,

ha

emel

kedi

k a

kom

pen

záci

ón

élkü

l le

dolg

ozot

t ór

ák s

zám

a va

gy a

mun

kain

ten

zitá

s.Em

elle

tt:

növ

ekvô

reá

lbér

ek m

elle

tt c

sökk

enh

et m

ind

atá

rsad

alm

ilag

átla

gos

egy

fôre

jut

ó re

áljö

vede

lem

, m

ind

egye

s cs

alád

ok,

réte

gek

átla

gjöv

edel

me.

Pél

dául

abb

an a

zes

etbe

n,

ha

nô

a m

unka

nél

külis

ég v

agy

a ré

szm

unka

idôs

fogl

alko

ztat

ás, v

agy

ha

egy

csal

ádot

két

ker

esô

hel

yett

egy

-n

ek k

ell

elta

rtan

ia.

A t

elje

s re

álke

rese

tM

agya

rors

zágo

n p

éldá

ul a

fôá

llás-

ban

, te

ljes

mun

kaid

ôben

fog

lalk

ozta

tott

ak r

észé

re f

izet

ett

179

Az

ázsi

ai v

álsá

g le

csen

gése

, a

„kiig

azít

ási”

pol

itik

ákvé

greh

ajtá

sa u

gyan

akko

r cs

ak to

vább

görg

eti a

tôké

s te

rme-

lési

mód

im

man

ens

prob

lém

áit.

A v

alut

ák l

eért

ékel

ésév

elaz

áz

siai

or

szág

ok

expo

rtja

új

ra

felf

uth

at,

mik

özbe

n

aki

igaz

ítás

i pr

ogra

mok

meg

szor

ítás

ai,

a tö

meg

ek e

lsze

gé-

nye

dése

köv

etke

ztéb

en i

mpo

rtju

k cs

ökke

n.

Ez n

egat

ívan

hat

hat

a t

ôkés

vilá

g eg

yéb

peri

féri

áira

és

félp

erif

ériá

ira,

sôt

a ce

ntr

umor

szág

okra

is,

fel

duzz

aszt

va e

ladh

atat

lan

áru

-ké

szle

teik

et.

Min

dez

úja

bb t

últ

erm

elés

i vá

lság

ala

pját

te-

rem

ti m

eg, m

ég m

ielô

tt a

z el

ôbbi

tel

jese

n m

egol

dódn

a.

178

zésr

e ál

ló)

jöve

dele

m–

vagy

is a

ter

més

zetb

eni

társ

adal

mi

jutt

atás

okka

l növ

elt

ren

delk

ezés

re á

lló jö

vede

lem

– e

gy f

ô-re

vet

ítet

t n

agys

ága

köze

líti l

egin

kább

a v

alós

ágot

. (A

ren

-de

lkez

ésre

álló

jöv

edel

em a

z a

jöve

dele

m,

amel

y a

ház

tar-

tás

fogy

aszt

ási

kiad

ásai

t és

meg

taka

rítá

sait

fed

ezi.)

Ezt

azon

ban

ki

kell

egés

zíte

ni

a ki

adás

i st

rukt

úra

elem

zésé

vel

(a s

zaba

don

elk

ölth

etô,

úgy

nev

ezet

t di

szpo

nib

ilis

jöve

de-

lem

pél

dául

nag

yban

füg

g a

rezs

iköl

tség

ek a

laku

lásá

tól)

,va

lam

int

az é

lets

zín

von

al e

gyéb

dim

enzi

óiva

l, am

elye

t a

szeg

énys

égge

l ös

szef

üggé

sben

dol

gozt

ak k

i a

legr

észl

ete-

sebb

en (

mel

eg é

telh

ez,

ruh

ához

val

ó h

ozzá

féré

s, l

akás

kö-

rülm

énye

k st

b.).

181

(net

tó,

brut

tó)

kere

sett

ömeg

egy

fôr

e ju

tó h

avi

átla

gáva

leg

yen

lô. E

nn

ek n

övek

edés

e te

hát

nem

mon

d se

mm

it n

em-

csak

pél

dául

a r

észm

unka

idôs

ök k

eres

etér

ôl, d

e ar

ról s

em,

mil

yen

m

érté

kû

telj

esít

mén

ynöv

eked

és

áll

mög

ötte

(men

nyi

meg

nem

fiz

etet

t m

unka

vag

y in

ten

zíve

bb m

un-

ka s

tb.).

A r

eáló

rabé

r és

a k

eres

et v

iszo

nyá

ra s

zin

tén

az

jel-

lem

zô, h

ogy

elté

rô ü

tem

ben

, vag

y ak

ár e

llen

téte

sen

is m

o-zo

ghat

nak

. A

mu

nka

válla

lói

jöve

dele

mbe

besz

ámít

a m

unka

adók

álta

l fi

zete

tt t

ársa

dalo

mbi

ztos

ítás

i já

rulé

k, e

z te

hát

nem

soka

t m

ond

a m

unka

válla

ló r

ende

lkez

ésér

e ál

ló,

tén

yleg

e-se

n e

lköl

thet

ô jö

vede

lem

rôl.

Egy

péld

a er

re a

kile

ncv

enes

évek

Íro

rszá

ga,

ahol

a r

eáljö

vede

lmek

em

elke

dése

elm

a-ra

dt a

reá

lóra

bére

k em

elke

désé

tôl,

miv

el a

mun

kaad

ók t

b-be

fize

tése

i cs

ökke

nte

k (l

ásd

7. e

sett

anu

lmán

y) .

Ter

més

zete

sen

az

sem

min

degy

, hog

y br

utt

ó, v

agy

net

-tó

érté

kekk

el (t

ehát

az

adók

és

a já

rulé

kok

besz

ámít

ásáv

al,

vagy

an

élkü

l) s

zám

olun

k, m

árpe

dig

ez a

sta

tisz

tiká

kból

gyak

ran

nem

– v

agy

csak

sok

utá

njá

rás

utá

n –

der

ül

ki.

(A r

eálb

érin

dexe

k ál

talá

ban

net

tó é

rték

eket

tak

arn

ak.)

A f

enti

ek a

lapj

án t

ehát

a m

unka

erô

piac

i ár

ához

a n

et-

tó á

tlag

kere

set

visz

a l

egkö

zele

bb.

Sajn

os a

zon

ban

még

ez

sem

mut

atja

meg

a m

unka

válla

lók

élet

szín

von

alán

ak a

la-

kulá

sát,

ha

nem

ves

szük

fig

yele

mbe

, h

ogya

n v

álto

zott

ake

rese

tbôl

fin

ansz

íroz

andó

áru

k és

szo

lgál

tatá

sok

köre

.H

iába

nô

ugya

nis

a n

ettó

átl

agke

rese

t, h

a ab

ból

a n

övek

e-dé

s m

érté

két

meg

hal

adó

mér

tékb

en k

ell

olya

n j

avak

at f

i-n

ansz

íroz

ni,

amel

yeke

t az

elôt

t ré

szbe

n v

agy

egés

zben

az

álla

m b

izto

síto

tt. I

deta

rtoz

ik a

z ál

lam

i árs

zubv

enci

ók e

ltû-

nés

e, a

mi

mia

tt a

fog

yasz

tás

szer

keze

te s

zûkü

l, ro

mlik

,va

gy h

a az

álla

m b

izto

síto

tta

szol

gált

atás

ok e

ltûn

ésév

el a

korá

bbi

élet

szín

von

al c

sak

extr

a ki

adás

okka

l (l

enn

e) f

enn

-ta

rth

ató.

(Pél

dául

meg

szûn

tek

válla

lati

üdü

lôk,

a g

yako

rla-

tila

g in

gyen

es g

yerm

ektá

boro

k, s

port

olás

i leh

etôs

égek

, mi-

közb

en m

obilt

elef

on,

inte

rnet

stb

. sz

üksé

ges

a m

unka

erô-

piac

i ér

vén

yesü

lésh

ez.)

Az

élet

szín

von

alat

teh

át n

em a

gaz

dasá

gra,

han

em a

ház

tart

ások

ra v

onat

kozó

sta

tisz

tiká

val

leh

et a

leg

jobb

anfe

lmér

ni.

Jöve

delm

i ol

dalr

ól a

z ös

szes

(ko

rrig

ált,

ren

delk

e-

180

120

Surv

ey o

f Cu

rren

t B

usi

nes

s.Ja

n/F

ebr.

199

6, V

ol. 7

6. N

o. 1

/2 U

SD

epar

tmen

t of

Com

mer

ce, 4

1., 4

4., 5

5.

121

Surv

ey o

f C

urr

ent

Bu

sin

ess.

Mar

ch 2

000,

Vol

. 80

. N

o. 3

., U

SD

epar

tmen

t of

Com

mer

ce, D

-6-7

.

119

Surv

ey o

f C

urr

ent

Bu

sin

ess.

Mar

ch 2

000,

Vol

. 80

. N

o. 3

, U

SD

epar

tmen

t of

Com

mer

ce, D

-42,

D-4

9.

bôl á

llott

, a t

öbbi

egy

éb k

iegé

szít

ések

bôl,

közt

ük 8

,9%

-ban

(323

mill

iárd

dol

lár)

a m

unká

ltat

ók b

efiz

etés

eibô

l. A

mun

-ka

adók

nak

ez

a h

ozzá

járu

lása

a t

elje

s tá

rsad

alom

bizt

osít

á-si

bef

izet

ések

56,

5%-á

t te

tte

ki. A

pro

fit

adót

erh

e ez

évb

en(1

992)

35,

6% v

olt.

A s

zem

élyi

jöve

delm

eket

a t

ársa

dalo

m-

bizt

osít

ási

befi

zeté

sek

4,7%

-kal

, az

egy

éb a

dók

tová

bbi

7,6%

-kal

ter

hel

ték.

120

1999

-re

ezek

az

adat

ok a

köv

etke

zô-

képp

en

vált

ozta

k:

a fo

glal

kozt

atot

tak

kom

pen

záci

ója

5331

,8 m

illiá

rd d

ollá

rt (1

992-

höz

kép

es 4

6,3%

-os

növ

eke-

dés)

, va

gyis

a n

emze

ti j

öved

elem

70,

1%-á

t te

tte

ki,

teh

átar

ányá

ban

csö

kken

t. E

zen

bel

ül 8

3,9%

vol

t a

bére

k ré

sze-

sedé

se,

teh

át a

z eg

yéb

kom

pen

záci

ók a

rán

ya c

sökk

ent.

A m

unká

ltat

ók 3

23,6

mill

iárd

dol

lárt

fiz

ette

k a

társ

ada-

lom

bizt

osít

ási

alap

okba

(va

gyis

fol

yó á

ron

min

döss

ze 6

00m

illió

dol

lárr

al t

öbbe

t, m

int

1992

-ben

). Ez

a f

ogla

lkoz

ta-

tott

akn

ak ju

tó t

elje

s ko

mpe

nzá

ció

6,1%

-ár

a vo

lt e

lege

ndô

,te

hát

a m

un

kált

atói

tb-

befiz

etés

ek r

eálé

rték

e és

ará

nya

is

jele

ntô

sen

csö

kken

t. U

gyan

ez t

apas

ztal

hat

ó a

prof

it a

dó-

terh

e es

etéb

en, a

mel

y19

99-b

en 3

0,4%

vol

t.A

sze

mél

yi jö

-ve

delm

ek t

erhe

i n

ôtte

k:a

társ

adal

ombi

ztos

ítás

i be

fize

té-

sek

arán

ya 4

,3,

az e

gyéb

bef

izet

ések

é és

adó

ké 1

0,5%

volt

.121

Min

den

t ös

szev

etve

meg

álla

píth

atju

k, h

ogy

mik

öz-

ben

a p

rofit

ter

hei (

társ

adal

ombi

ztos

ítás

, adó

) cs

ökke

nte

k,ad

dig

a sz

emél

yi j

öved

elm

eké

(eze

k 60

%-b

an b

érek

) n

ôt-

tek.

1992

és

1999

köz

ött

a G

DP

defl

átor

145

,3, a

sze

mél

yifo

gyas

ztás

ári

nde

xe 1

47,7

vol

t. A

fog

lalk

ozta

tott

ak ö

ssz-

kom

pen

záci

óján

ak i

nde

xe a

z el

ôzô

beke

zdés

ben

leí

rtak

szer

int

ugya

neb

ben

az

idôs

zakb

an 1

46,3

. A

z ös

szes

mu

n-

kavá

llaló

szá

már

a ki

fizet

ett

java

dalm

azás

reá

lért

éke

tehá

tgy

akor

lati

lag

stag

nál

t.A

pr

ofit

tö

meg

e ez

zel

szem

ben

401,

4 m

illiá

rd d

ollá

rról

879

,2 m

illiá

rd d

ollá

rra,

vag

yis

2,19

-sze

resé

re,

az a

dózá

s ut

áni

prof

it 2

63,4

mill

iárd

ról

594,

3 m

illiá

rd d

ollá

rra,

vag

yis

2,26

-szo

rosá

ra n

ôtt,

am

i

183

4. M

ibôl

táp

lálk

ozot

t az

am

erik

ai

info

rmác

ióte

chn

ikai

fel

len

dülé

s?

Az

amer

ikai

gaz

dasá

g az

199

1-es

mél

ypon

t ut

án 1

992-

tôl

ism

ét n

övek

edés

nek

in

dult

. 19

92 é

s 19

99 k

özöt

t a

feld

ol-

gozó

ipar

i te

rmel

és 3

7,1%

-kal

nôt

t. A

kap

acit

áski

has

znál

t-sá

g sz

intj

e az

199

1-es

77–

78%

-os

mél

ypon

t ut

án 1

995-

igem

elke

dett

(ek

kor

elér

te a

85%

-ot)

, m

ajd

ism

ét c

sökk

ent,

1999

-ben

79,

8% v

olt

(a t

elje

s ip

arba

n 8

0,7%

).119 .

A n

öve-

kedé

s eg

észe

n 2

001-

ig t

arto

tt é

s „ú

j ga

zdas

ág”,

„in

form

á-ci

ós t

ech

nol

ógia

i-bo

om”

stb.

név

en h

íres

ült

el. V

ajon

val

ó-ba

n a

kor

szer

û t

echn

ológ

iák

kite

rjed

t al

kalm

azás

ára,

teh

átal

apve

tôen

a t

erm

elék

enys

ég e

mel

kedé

sére

épü

lt a

fel

len

-dü

lés? 19

92 é

s 19

99 k

özöt

t a

nem

mez

ôgaz

dasá

gi ü

zlet

i sze

k-to

rokb

an a

z ös

szes

fog

lalk

ozta

tott

egy

órá

jára

jut

ó ou

tput

13,4

%-k

al,

az ó

rabé

r 25

,4%

-kal

, az

egy

ségn

yi m

unka

erô-

költ

ség

teh

át c

sak

10,6

%-k

al n

ôtt.

Az

órab

ér é

s az

egy

ség-

nyi

mun

kaer

ôköl

tség

növ

eked

ése

közö

tti

elté

rést

az

egy

mun

kaór

ára

jutó

out

put

növ

eked

ése

mag

yará

zza,

am

ely

több

tén

yezô

bôl

is a

dódh

at.

Ilye

n a

ter

mel

éken

ység

em

el-

kedé

se, a

z in

ten

zíve

bb m

unka

, a (f

izet

etle

n) t

úlm

unka

stb

.A

z ór

abér

és

az e

gysé

gnyi

mun

kaer

ôköl

tség

köz

ötti

kü-

lön

bség

azo

nba

n a

z eg

yéb

bért

erh

ek c

sökk

enés

ébôl

is s

zár-

maz

hat

. A

túl

mun

káró

l az

I.

rész

2.2

.4.

feje

zeté

ben

már

szól

tun

k. E

hel

yütt

a b

érek

és

prof

it a

rán

yát,

ter

hei

k al

a-ku

lásá

t ér

dem

es r

észl

etes

ebbe

n m

egvi

zsgá

lnun

k.A

fog

lalk

ozta

tott

ak k

ompe

nzá

ciój

a 19

92-b

en 3

644,

9m

illiá

rd d

ollá

r vo

lt, a

mi

a n

emze

ti jö

vede

lem

bôl 7

3,6%

-os

rész

esed

ést

jele

nte

tt.

Ez 8

1,5%

-ban

bér

ekbô

l és

fiz

etés

ek-

182

122

Sajá

t sz

ámít

ások

a S

urv

ey o

f C

urr

ent

Bu

sin

ess.

Vol

. 76

. N

o 12

.41

., V

ol 8

0. N

o. 3

. D-6

ala

pján

.

5. S

zegé

nys

ég é

s jö

vede

lmi

diff

eren

ciák

az

USA

-ban

„Óri

ási

szak

adék

”-n

ak (

vast

cha

sm)

nev

ezi

a T

he W

all

Stre

et J

ourn

alaz

USA

-t a

het

ven

es é

vek

óta

növ

ekvô

mér

-té

kben

jelle

mzô

jöve

delm

i kü

lön

bség

eket

, am

elye

k –

a la

pm

egál

lapí

tása

sze

rin

t –

a n

agy

váls

ágga

l te

rhel

t h

úsza

sév

ek v

iszo

nya

it i

dézi

k (!

), em

elle

tt a

z e

teki

nte

tben

két

esér

tékû

els

ô h

elye

zést

biz

tosí

tják

az

USA

szá

már

a a

fejle

ttvi

lág

egés

zén

bel

ül.

Bér

ek é

s te

rmel

éken

ység

A k

özh

iede

lem

mel

elle

nté

tben

a l

egtö

bb a

mer

ikai

csa

lád

élet

szín

von

ala

a h

etve

nes

éve

k kö

zepé

t kö

vetô

hus

zon

ötév

ben

sta

gnál

t, u

tán

a pe

dig

az „

új g

azda

ság”

kif

ulla

dásá

val

egye

nes

en r

omlo

tt–

állít

ja W

olff

(20

01),

és e

zt t

öbbe

k kö

-zö

tt a

z al

ábbi

ada

tokk

al i

gazo

lja.

A „

glob

aliz

áció

” ko

rael

ôtt,

1947

és

1973

köz

ött

az U

SA-b

an a

reá

lóra

bére

k lé

-pé

st t

arto

ttak

a t

erm

elék

enys

ég n

övek

edés

ével

és

össz

esen

75%

-kal

nôt

tek.

Ezt

köv

etôe

n a

zon

ban

a b

érek

els

zaka

dtak

a te

rmel

éken

ység

tôl

és 1

973–

1998

köz

ött

9%-k

al e

stek

.Íg

y az

tán

199

8-ba

n a

z át

lagó

rabé

r re

álér

téke

az

1967

-es-

nek

fel

elt

meg

. A

mun

kavá

llaló

kkal

elle

nté

tben

az

elit

ekpo

zíci

ója

nem

rom

lott

, am

i a

jöve

delm

i eg

yen

lôtl

ensé

gek

növ

eked

éséh

ez v

ezet

ett:

az

amer

ikai

csa

ládo

k le

ggaz

da-

gabb

5%

-a a

z ös

szes

jöve

delm

ek 1

4,8%

-át

kapt

a 19

74-b

en,

de m

ár 2

0,7%

-át

1998

-ban

. A

pro

fito

k te

hát

a b

érek

rov

á-sá

ra n

ôtte

k, e

z tá

plál

ta a

tôz

sdei

növ

eked

ést,

am

elyb

ôl v

é-gü

l se

mm

i se

m j

utot

t az

als

ó és

köz

épos

ztál

yokh

oz.

185

reál

érté

kben

a b

rutt

ó pr

ofit

nál

töb

b m

int

50,

a n

ettó

nál

több

min

t 55

%-o

s em

elke

dés.

A p

rofi

ttöm

eg t

ehát

nag

y-sá

gren

ddel

job

ban

nôt

t, m

int

a bé

rtöm

eg.E

z m

arxi

ter

mi-

nol

ógiá

val

az é

rték

több

letr

áta

növ

eked

ését

, va

gyis

a k

i-zs

ákm

ányo

lás

foko

zódá

sát

jele

nti

.H

a a

brut

tó p

rofi

tot

visz

onyí

tjuk

az

alka

lmaz

otta

knak

jutt

atot

t ös

szes

mun

kált

atói

kif

izet

ésh

ez (

bére

k+tá

rsad

a-lo

mbi

ztos

ítás

i h

ozzá

járu

láso

k),

meg

álla

píth

atju

k, h

ogy

ezaz

ará

ny

1992

-ról

199

9-re

11-

rôl

16%

-ra

nôt

t. A

bru

ttó

prof

it a

rán

ya a

„bé

rek

és f

izet

ések

”-h

ez p

edig

13,

5-rô

l19

,5%

-ra

emel

kede

tt.

A n

ettó

– a

dózá

s ut

áni

– pr

ofit

ará

-n

ya a

tel

jes

mun

kate

rhek

hez

kép

est

7,2-

rôl

11,1

%-r

a, a

csak

a

bére

khez

és

fi

zeté

sekh

ez

mér

tek

pedi

g 8,

9-rô

l13

,2%

-ra

nôt

t.12

2A

kárh

ogy

is n

ézzü

k te

hát

, az

ért

éktö

bb-

letr

áta

(pro

fit/

bér)

em

elke

dett

. Es

zeri

nt

az a

mer

ikai

tár

sa-

dalo

m t

ôkév

el b

író

tagj

ain

ak j

öved

elm

e az

e t

ôkét

„m

oz-

gásb

a ho

zó”

tagj

aiva

l sze

mbe

n a

z am

erik

ai c

soda

legu

tób-

bi é

veib

en (

is)

szám

otte

vôen

nôt

t.E

rövi

d át

teki

nté

s ar

ra u

tal,

hog

y a

kile

ncv

enes

éve

kam

erik

ai b

oom

ja a

bér

ek é

s já

rulé

kaik

csö

kken

ô eg

ység

nyi

reál

érté

kén

és

a pr

ofit

csö

kken

ô te

rhei

n,

vagy

is a

növ

ekvô

érté

ktöb

blet

(m

áské

ppen

: ki

zsák

mán

yolá

si)

rátá

nal

apul

t.

184

125

A „

med

ián

jöve

dele

m”

azt

a kö

zepe

s jö

vede

lmet

jel

enti

, am

ely

alat

t és

fele

tt e

gyar

ánt

a la

koss

ág fe

le é

l. Sa

jnos

azo

nban

sok

szor

has

znál

-já

k az

átl

agos

jöv

edel

em é

rtel

méb

en i

s, a

mi

az ö

ssze

s jö

vede

lem

és

a la

-ko

sság

(alk

alm

azot

t va

gy h

ázta

rtás

) hán

yado

sát

rejt

i. A

z, h

ogy

mel

yik

ér-

telm

ezés

rôl v

an s

zó, n

em m

indi

g de

rül k

i a

szöv

egbô

l, ez

ért

ilyen

kor

fel-

téte

lezz

ük, h

ogy

a m

ediá

n jö

vede

lmet

az

elsô

def

iníc

ió s

zeri

nt h

aszn

áljá

k.12

6A

Gin

i-ko

effi

cien

s a

jöve

dele

meg

yen

lôtl

ensé

g eg

yik

soka

t h

asz-

nál

t m

érôs

zám

a. É

rték

e 0

és 1

köz

ött

moz

og, a

0 a

jöve

delm

ek t

elje

sen

egye

nlô

elo

szlá

sát

feje

zi k

i, és

az

érté

k a

jöve

delm

i egy

enlô

tlen

sége

k n

ö-ve

kedé

séve

l eg

yütt

nô.

127

US

Cen

sus

Bur

eau.

H

isto

rica

l In

com

e T

able

s.

htt

p://w

ww

.ce

nsu

s.go

v (2

005-

10-2

1)12

8Ex

plor

atio

n in

Soc

ial I

neq

ualit

y. h

ttp:

//ww

w. t

rin

ity.

edu/

mke

arl/

stra

t.h

tml

(200

5-10

-23)

123

US

Cen

sus

Bur

eau.

His

tori

cal

Pove

rty

Tab

les.

Tab

le 5

., 6.

, 22

.ht

tp://

ww

w. c

ensu

s.go

v/hh

es/p

over

ty/h

istp

ov/p

erin

dex.

htm

l (20

05-1

0-21

)12

4Lá

sd t

öbbe

k kö

zött

E.

Wol

ff m

unká

it,

a T

he

Levy

Eco

nom

ics

Inst

itut

e m

unká

it,

a T

he

Am

eric

an

Pros

pect

cím

û h

avil

apot

és

inte

rnet

es

kiad

ását

(h

ttp:

//ww

w.

pros

pect

.org

20

05-1

2-01

) va

gy

azin

equa

lity.

org

hon

lapo

t:

htt

p://w

ww

. in

equa

lity.

org/

con

buds

tudy

fr.h

tml.

(200

5-12

-01)

legn

agyo

bb,

és t

úlsz

árn

yal

min

den

más

ipa

ri o

rszá

got.

1974

-ben

, am

ikor

a j

öved

elm

i eg

yen

lôtl

ensé

g a

lega

lacs

o-n

yabb

vol

t, a

leg

gazd

agab

b 10

%-n

yi h

ázta

rtás

31-

szer

töb

-be

t ke

rese

tt,

min

t a

legs

zegé

nye

bb 1

0%,

illet

ve 4

-sze

r tö

b-be

t a

med

ián

jöv

edel

emn

él.12

519

94-b

en m

ár á

ltal

ános

an55

és

6 a

meg

fele

lô s

zorz

ó. A

GIN

I-ko

effi

cien

s126

1966

és

1991

köz

ött

0,4-

rôl

0,43

-ra,

maj

d 20

01-i

g m

ég t

ováb

b,0,

47-r

e n

ôtt.

127

A v

agyo

ni

diff

eren

ciál

tság

még

nag

yobb

, m

int

a jö

ve-

delm

i: 19

83 é

s 19

98 k

özöt

t a

ház

tart

ások

leg

gazd

agab

b1%

-a

42%

-kal

n

övel

te

vagy

onát

, az

al

attu

k lé

vô

39%

min

tegy

22%

-kal

, a

közé

psô

20%

-nyi

ház

tart

ás v

agyo

na

pedi

g 10

%-k

al g

yara

podo

tt.

Ezze

l sz

embe

n a

ház

tart

ások

vagy

on s

zeri

nti

als

ó 40

%-á

nak

vag

yon

a a

szób

an f

orgó

15

év a

latt

76%

-kal

csö

kken

t!12

8Ez

nag

yon

fon

tos

fejle

mén

y,ug

yan

is „

late

ns

elsz

egén

yedé

st”

taka

r: a

vag

yon

felé

lés

(-el

-ve

szté

s) a

nn

ak j

ele,

hog

y a

csal

ád j

öved

elm

e n

em e

lege

n-

dô a

z ad

ott

élet

nív

ó fe

nn

tart

ásáh

oz.

A s

zegé

nye

bb h

ázta

r-tá

sok

e „r

ejte

tt”

elsz

egén

yedé

se i

s ré

sze

a pa

uper

izác

ió f

o-ly

amat

ának

.

„Tu

lajd

onos

ok t

ársa

dalm

a”?

A r

észv

énye

k sz

éles

kör

û bi

rtok

lása

mia

tt a

z U

SA a

„tu

laj-

don

meg

oszt

ás”,

„k

özös

bi

rtok

lás”

m

inta

társ

adal

mán

akcí

mét

is k

ivív

ta. A

csa

ládi

rés

zvén

ytul

ajdo

nlá

snak

a n

yolc

-

187

A s

zegé

nys

ég a

laku

lása

hos

szú

táv

on

Az

amer

ikai

nép

szám

lási

ada

tok

szer

int

a sz

egén

ység

i kü

-sz

öb a

latt

élô

am

erik

aiak

ará

nya

195

9 és

197

3 kö

zött

felé

-re

, 11,

1%-r

a cs

ökke

nt.

Ezt

köv

etôe

n a

rát

a m

egug

rott

, és

ah

ullá

mzá

sok

elle

nér

e se

m t

ért

viss

za t

öbbé

az

1973

-as

szin

tre

(200

3-ba

n e

z az

ért

ék 1

2,5%

). Ez

abs

zolú

t sz

ámok

-ba

n a

zt j

elen

ti,

hog

y 19

59 é

s 19

73 k

özöt

t a

szeg

énys

ég39

,5 m

illió

ról

23 m

illió

fôr

e cs

ökke

nt,

azó

ta e

llen

ben

nô.

2003

-ban

35,

8 m

illió

t te

tt k

i, am

i a

hatv

anas

éve

k kö

ze-

pén

(!)

tap

aszt

alt

álla

potn

ak f

elel

meg

. A

sze

gén

ység

i kü

-sz

öb 5

0%-a

ala

tt é

lôk

eset

ében

a h

elyz

et m

ég r

ossz

abb:

arán

yuk

1975

és

2003

köz

ött

3,7-

rôl 5

,3%

-ra

nôt

t, a

mi 7

,5m

illió

fôs

gya

rapo

dást

jel

ent!

123

A s

zegé

nys

égi

küsz

öb 1

,25-

szer

ese

alat

t él

ôk t

ábor

a is

has

onló

képp

en

alak

ult.

A

rán

yuk

1959

és

19

73

közö

tt31

,3%

-ról

15

,8%

-ra

csök

ken

t,

ezt

köve

tôen

az

onba

n

atr

end

meg

ford

ult,

és

hul

lám

záso

kkal

jel

lem

zett

növ

eke-

désn

ek le

het

ünk

tan

úi: 2

003-

ban

a r

áta

16,9

% v

olt,

vag

yis

a sz

egén

ység

i kü

szöb

1,2

5-sz

eres

e al

att

élôk

szá

ma

azU

SA-b

an 1

973

és 2

003

közö

tt 3

2,8

mill

ióró

l 48

,7 m

illió

-ra

em

elke

dett

. A

pau

peri

záci

ó –

a sz

egén

yek

szám

ának

abs

zolú

t n

öve-

kedé

se –

teh

át a

vilá

g ve

zetô

gaz

dasá

gi h

atal

mán

ak t

ársa

-da

lmát

sem

ker

üli

el.

Egye

nlô

tlen

ség

Az

amer

ikai

tár

sada

lmi r

éteg

ek é

letp

álya

esél

yeib

en m

indi

gis

mut

atko

zó n

agy

egye

nlô

tlen

sége

k a

nyo

lcva

nas

és

ki-

len

cven

es é

vekb

en t

ováb

b n

ôtte

k. O

lyan

szi

ntr

e, a

mel

y –

amer

ikai

szo

ciol

ógus

ok s

zeri

nt12

4–

az e

lmúl

t 75

évb

en a

186

129

US

Cen

sus

Bur

eau,

htt

p://w

ww

. cen

sus.

gov/

hh

es/p

over

ty/

cen

sus2

000.

htm

l (2

005-

10-2

1)

Az

várh

atn

ánk,

hog

y a

boom

köv

etke

ztéb

en k

elet

keze

ttpó

tlól

agos

mun

kah

elyt

erem

tés

hat

ásár

a a

szeg

énys

ég e

lsô-

sorb

an a

mun

kaké

pes

korú

fel

nôt

t la

koss

ág k

öréb

en c

sök-

ken

t. A

fol

yam

at a

zon

ban

épp

en e

llen

kezô

irá

nyú

. A

sze

-gé

nys

ég a

rán

ya a

18

éves

nél

fia

tala

bb é

s a

64 é

vesn

él i

dô-

sebb

kor

oszt

ályo

kban

mér

sékl

ôdöt

t, m

íg a

sze

gén

ység

tôl

egyé

bkén

t le

gkev

ésbé

ér

inte

tt

18–6

4 év

esek

kö

rébe

n14

%-k

al (

2,3

mill

ió f

ôvel

) n

ôtt.

A

vi

lágg

azda

ságo

t le

ndü

letb

e h

ozó

amer

ikai

bo

omös

szes

szo

ciál

is e

redm

énye

az

amer

ikai

sze

gén

yek

szám

á-ra

min

döss

ze a

z, h

ogy

a sz

egén

ység

ará

nya

idô

lege

sen

0,7

száz

alék

pon

ttal

csö

kken

t. E

z az

ará

nyc

sökk

enés

egy

lén

yegi

leg

éppe

n e

llen

kezô

fol

yam

atot

tak

ar:

a sz

egén

yek

szám

ának

töb

bmill

iós

növ

eked

ését

.20

00-t

ôl a

sze

gén

yek

szám

a to

vább

nôt

t, é

s ez

t im

már

nem

kís

érte

ará

nyu

k cs

ökke

nés

e.K

ülön

ösen

éle

s em

elke

-dé

s vo

lt t

apas

ztal

hat

ó 20

02-r

ôl a

200

3-as

évr

e. E

kkor

1,3

mill

ióva

l (3

5,8

mill

ióra

, 12

,5%

-ra)

nôt

t a

szeg

énye

k sz

á-m

a, é

s ez

ek t

öbb

min

t fe

le (

800

ezer

) gy

erm

ek (

Arm

as,

2004

). A

gye

rmek

szeg

énys

ég r

átáj

a ez

zel 1

7,6%

-ra

emel

ke-

dett

, m

egkö

zelít

ve a

z 19

89-e

s ar

ányt

(18

,3%

). N

ôtt

azeg

észs

égbi

ztos

ítás

ra n

em j

ogos

ulta

k sz

áma

is,

45 m

illió

ra(a

lak

ossá

g 15

,6%

-a).

A c

sökk

enés

a j

öved

elm

ek a

bszo

lút

szin

tjén

ek

esés

ébôl

(!

) ad

ódot

t,

a sz

egén

ység

i kü

szöb

ugy

anis

lén

yegé

ben

nem

vál

tozo

tt.

E fe

jlem

énye

k n

em m

egle

pôek

. M

int

tudj

uk,

az I

T-

boom

kif

ulla

dásá

val

2000

utá

n a

z am

erik

ai f

ogla

lkoz

tatá

scs

ökke

nt.

Már

pedi

g a

term

elôe

szkö

zök

tula

jdon

a n

élkü

l am

egél

heté

s eg

yetl

en f

orrá

sa,

és í

gy a

sze

gén

ység

elk

erü

lé-

sén

ek e

gyet

len

biz

tosí

téka

a m

un

ka.

189

van

as,

kile

ncv

enes

éve

kben

meg

figy

elh

etô

növ

eked

ése

si-

kere

sen

alá

tám

aszt

otta

az

amer

ikai

tár

sada

lom

fel

sôbb

-re

ndû

ségé

nek

téz

isét

. Ez

a n

övek

edés

azo

nba

n –

min

t ol

yso

k m

inde

n a

glo

baliz

áció

tár

sada

lmáb

an –

csa

k lá

tszó

la-

gos,

ugy

anis

min

döss

ze a

nyu

gdíja

lapo

k bô

vülé

sébô

l sz

ár-

maz

ott.

A k

özve

tlen

rés

zvén

ytu

lajd

onlá

sel

len

ben

épp

enh

ogy

mér

sékl

ôdöt

t (W

olff

, 20

01).

A k

ép t

ehát

ism

ét p

on-

tosa

n a

z el

len

kezô

je a

val

óság

nak

: az

ért

ren

delk

ezik

a l

a-ko

sság

nag

yobb

rés

zvén

ytöm

egge

l, m

ert

az e

mbe

rek

egyr

etö

bbet

tet

tek

félr

e n

yugd

íjas

(mun

kan

élkü

li) é

veik

re.

Nôt

tte

hát

a lé

tbiz

onyt

alan

ság,

a j

öved

elm

ek f

elél

ése

hel

yett

ata

rtal

ékol

ási

kész

teté

s. A

csa

ládo

knak

egy

ébké

nt

is c

sak

egyh

arm

ada

birt

okol

t 10

eze

r do

llárn

yi v

agy

ann

ál t

öbb

rész

vén

yt.

Tov

ábbá

a r

észv

énye

sek

fels

ô 10

%-á

é vo

lt a

zU

SA-b

an b

irto

kolt

rés

zvén

yek

több

min

t h

árom

neg

yed

ré-

sze,

fel

sô 1

%-u

ké p

edig

42%

-a.

A „

nép

i ka

pita

lizm

us”

te-

hát

– á

llapí

tja

meg

Wol

ff (

2001

) –

csak

mes

e („

’Peo

ple’

sca

pita

lism

’ is

a m

yth

”).

Az

„új g

azda

ság”

ere

dmén

yei

Érde

mes

kül

ön is

gór

csô

alá

ven

ni a

z ut

óbbi

évt

ized

ek le

g-di

nam

ikus

abb

kon

jun

ktúr

áját

, a

kile

ncv

enes

éve

k am

eri-

kai

„új

gazd

aság

át”,

his

zen

ha

a gl

obal

izác

ió á

ltal

ános

ann

övel

i a jó

léte

t, a

kkor

azt

felle

ndü

lés

idej

én k

ülön

ösen

lát-

ván

yosa

n k

ell

ten

nie

. A

z am

erik

ai C

ensu

s B

urea

u sz

ámít

ásai

sze

rin

t a

szeg

é-n

yek

arán

ya 1

989

és 1

999

közö

tt 1

3,1%

-ról

12,

4%-r

acs

ökke

nt.

129

A b

oom

azo

nba

n, a

mel

yben

töm

eges

en k

elet

-ke

ztek

meg

élh

etés

t bi

ztos

ító

mun

kah

elye

k, h

amar

osan

le-

csen

gett

, íg

y a

szeg

énys

ég m

érsé

klôd

ése

is m

egto

rpan

t.C

sakh

ogy

a sz

egén

ység

ará

nyá

nak

csö

kken

ése

absz

olút

ér-

tékb

en a

sze

gén

ység

növ

eked

ését

tak

arja

. 19

89-b

en 3

1,7

mill

ió a

mer

ikai

álla

mpo

lgár

élt

a s

zegé

nys

égi k

üszö

b al

att,

1999

-ben

vis

zon

t m

ár 3

3,9

mill

ió, a

zaz

2,2

mill

ióva

l töb

b.

188

131

1997

nov

embe

rébe

n a

„Pa

ct o

f co

nfi

den

ce e

stab

lish

ed b

etw

een

the

Gov

ern

men

t an

d so

cial

par

tner

s on

th

e th

resh

old

of t

he

year

200

0”ke

reté

ben

dön

tött

ek a

z át

fogó

mun

kaer

ô-pi

aci r

efor

mok

ról.

1998

máj

u-sá

ban

199

9/20

00-r

e sz

óló

kolle

ktív

sze

rzôd

ést

írta

k al

á, a

mel

y el

sôso

r-ba

n a

min

imál

bére

ket

érin

tett

e. J

úniu

sban

a k

orm

ány

meg

alko

tta,

apa

rlam

ent

1998

aug

uszt

usáb

an p

edig

elf

ogad

ta a

mun

kaer

ô fl

exib

ilitá

-sá

nak

növ

elés

ét c

élzó

új

mun

katö

rvén

ykön

yvet

. 13

2Ez

t a

meg

köté

st k

önn

yû k

ijáts

zan

i: 10

%-o

s m

unka

nél

külis

égm

elle

tt k

önn

yen

pót

olh

ató,

így

elbo

csát

hat

ó va

gy a

z el

bocs

átás

rém

ével

fen

yege

thet

ô a

mun

kavá

llaló

, ak

i íg

y es

etle

g „n

em k

íván

éln

i” a

más

o-di

k fé

lévi

mun

kaid

ô-cs

ökke

nté

s ôt

meg

illet

ô jo

gáva

l.13

3H

irin

g &

Fir

ing

Wor

kers

– G

reec

e, W

orld

Ban

k.h

ttp:

//rru

.wor

ldba

nk.

org

(200

4-04

-18)

130

A g

örög

mun

kaer

ôpia

cról

és

refo

rmok

ról

lásd

bôv

ebbe

n A

rtn

er,

2000

/b.

Mu

nka

erô-

piac

i sza

bály

ok

A s

zoci

ális

par

tner

ekke

l tö

rtén

ô in

ten

zív

egye

ztet

és u

tán

új

mu

nka

törv

ényk

önyv

et,1

31

maj

d en

nek

al

apjá

n

azO

ECD

ajá

nlá

sán

ak m

egfe

lelô

ref

orm

csom

agot

foga

dtak

el.

Enn

ek f

ôbb

pon

tjai

a k

övet

kezô

k:(1

) K

orlá

tozt

ák a

bér

növ

eked

ést.

Erre

azé

rt v

olt

szük

-sé

g, m

ert

1995

–199

7-be

n a

reá

lbér

öss

zese

n 1

1,1%

-kal

nôt

t. A

bér

ek v

issz

afog

ását

sik

erül

t el

érn

i, h

a n

em i

s a

kí-

ván

t m

érté

kben

. Ez

– a

jav

uló

term

elék

enys

égge

l eg

yütt

–az

eg

ység

nyi

m

unka

erôk

ölts

égek

re

álér

téké

nek

(R

ULC

)cs

ökke

nés

ében

rea

lizál

ódot

t. A

RU

LC 1

996

és 1

999

kö-

zött

sta

gnál

t, 2

000-

ben

azo

nba

n m

ár 1

,7%

-kal

, 20

01-b

enpe

dig

2,5%

-kal

csö

kken

t. (

EC, 2

003,

126

–127

.) (2

) N

övel

ték

a m

un

kaer

ôpia

c „f

lexi

bilit

ását

”.A

mun

-ka

erô

kisz

olgá

ltat

otts

ágát

jel

entô

fle

xibi

litás

töb

b ol

dalr

ólis

erô

södö

tt.

(3)

Meg

emel

ték

a n

api m

un

kaór

ák s

zám

ának

fels

ô ha

-tá

rát:

kor

ábba

n a

mun

kaad

ó m

axim

um 9

órá

s m

unka

na-

pot

írh

atot

t el

ô, a

túl

óráé

rt p

edig

25%

-os

prém

ium

ot k

el-

lett

fiz

etn

ie. A

z új

tör

vén

y sz

erin

t az

alk

alm

azot

t ak

ár n

a-pi

10

órán

át

is d

olgo

ztat

hat

ó, a

kár

4 n

ap e

gym

ás u

tán

(a

het

i ór

aszá

m e

lérh

eti

a 48

-at

– am

i eg

yébk

ént

meg

fele

l az

EU e

lôír

ásai

nak

), 6

hón

apon

ker

eszt

ül, n

orm

ál b

érez

ésse

l.A

plu

sz ó

ráka

t –

extr

a ko

mpe

nzá

ció

hel

yett

– a

köv

etke

zô6

hón

ap s

orán

en

gedi

k el

a d

olgo

zó n

orm

ál m

unka

idej

é-bô

l.132

(A p

rem

izál

t tú

lórá

kkal

egy

ütt

a m

egen

gede

tt n

api

mun

kaór

ák s

zám

a 12

.)133

Ugy

anak

kor

enn

ek, s

zem

ben

az

191

6. A

mun

ka f

orm

ális

alá

veté

se

a tô

kén

ek: a

gör

ög p

élda

Gör

ögor

szág

ban

, ah

ol a

kor

mán

yok

a ki

len

cven

es é

vek

kö-

zepe

óta

láz

as i

gyek

ezet

tel

kész

ülte

k az

eur

ópai

gaz

dasá

giés

mon

etár

is u

nió

ba,

az E

MU

-ba,

az

ehh

ez s

züks

éges

fel

-té

tele

k te

ljesí

tésé

hez

ele

nge

dhet

etle

n v

olt

a tô

kem

egté

rü-

lés

javí

tása

. G

örög

orsz

ág a

z EU

rég

i, eg

észe

n a

legu

tóbb

i idô

kig

„re-

nit

ensn

ek”

szám

ító

tagj

a. E

mag

atar

tása

az

inte

grác

iós

hie

rarc

hiá

val

szem

ben

i kr

itik

ai á

llásp

ontb

an g

yöke

reze

tt,

de a

z év

tize

deke

n k

eres

ztül

kor

mán

yzó

szoc

ialis

ta p

árto

n,

a PA

SOK

-on

bel

üli

veze

tôvá

ltás

és

az E

MU

-ba

igye

kvés

szán

déka

ford

ulat

ot id

ézet

t el

ô az

un

ióh

oz fû

zödô

vis

zon

y-ba

n i

s. E

z az

in

tegr

álód

ás s

züks

égsz

erûs

égén

ek,

sôt

has

z-n

ossá

gán

ak e

lfog

adás

át, v

alam

int

az in

tegr

álód

ásh

oz e

len

-ge

dhet

etle

n

gazd

aság

poli

tika

(l

iber

aliz

áció

, de

regu

láci

ó,pr

ivat

izác

ió)

felv

álla

lásá

t je

len

tett

e.E

polit

ika

fon

tos

rész

e a

mun

kaer

ôpia

c re

form

ja. A

szó

-ba

n f

orgó

ref

orm

ok ö

ssze

sség

ében

a g

örög

mun

kavá

llal

ókjo

gain

ak c

sökk

enés

ével

, a

mun

kaad

ó tô

ketu

lajd

onos

ok-

nak

ke

dvez

ô sz

abál

yok

beve

zeté

séve

l já

rnak

. A

gö

rög

mun

kaer

ôpia

c fe

ltét

elre

nds

zeré

nek

vál

tozá

sai

jól

péld

áz-

zák,

mit

is

jele

nt

a gl

obal

izác

ió a

mun

kajö

vede

lem

bôl

élôk

szá

már

a.

A m

unka

erô-

piac

i re

form

okra

, va

gyis

a m

unka

válla

lók

hel

yzet

ének

ron

tásá

ra a

gör

ög k

orm

ány

a ki

len

cven

es é

vek

végé

n s

zán

ta e

l mag

át.13

0A

lább

en

nek

az

idôs

zakn

ak a

vál

-to

zása

it v

izsg

álju

k m

eg.

190

134

Hel

yett

esít

ési

ráta

=

a

mun

kan

élkü

liség

i se

gély

ar

ánya

a

meg

elôz

ô fi

zeté

shez

.

köss

enek

, am

elye

k el

térn

ek a

z ág

azat

i, vá

llala

ti k

olle

ktív

szer

zôdé

sekt

ôl, é

s cs

ak a

nem

zeti

bér

egye

zmén

yben

meg

-ha

táro

zott

min

imál

bért

ves

zik

figye

lem

be. U

gyan

ezek

en a

terü

lete

ken

a c

égek

az

elsô

kén

t m

unká

t vá

llaló

kat

és a

hos

szú

távo

n m

unka

nél

külie

ket

szin

tén

min

imál

bére

n a

l-ka

lmaz

hat

ják.

Eze

k a

leh

etôs

égek

lefe

lé n

yom

ják

az á

ltal

á-n

os b

érsz

ínvo

nal

at, h

isze

n e

gyré

szt

félr

erak

ják

a sz

erve

zett

dolg

ozók

ált

al k

ihar

colt

és

kolle

ktív

sze

rzôd

ések

ben

rög

zí-

tett

mag

asab

b bé

reke

t, m

ásré

szt

a n

emze

ti b

érm

egál

lapo

-dá

sokn

ak a

zt a

rés

zét,

am

ely

rögz

íti,

a m

inim

álbé

rbôl

kii

n-

dulv

a m

ikén

t n

ô a

bér

a m

unka

jelle

ge, a

mun

kába

n e

ltöl

-tö

tt id

ô, a

csa

ládi

stá

tus

stb.

füg

gvén

yébe

n. (

OEC

D, 1

998,

165.

)

Az

OEC

D a

ján

lása

i

A g

örög

mun

kaer

ôpia

c az

onba

n a

glo

baliz

áció

igé

nye

ihez

képe

st m

inde

zzel

még

min

dig

nem

vál

t el

éggé

„ru

galm

as-

sá”.

Az

OEC

D (

1998

, 73.

) sz

erin

t pé

ldáu

l old

ani

kelle

ne

acs

alád

fôk

fogl

alko

ztat

ásán

ak v

édel

mét

, hog

y a

nôk

és

a fi

a-ta

lok

nag

yobb

mér

tékb

en v

álla

lhas

san

ak m

unká

t. (A

gör

ögn

ôk

és

fiat

alok

m

unka

nél

külis

ége

nag

yobb

az

O

ECD

-át

lagn

ál.)

Ugy

anez

ért

sére

lmez

ik, h

ogy

alac

son

y a

mun

ka-

erô-

piac

i for

galo

m, v

agyi

s az

elb

ocsá

tott

mun

káso

k sz

áma,

és e

zált

al m

agas

a m

unka

tapa

szta

latt

al e

gyál

talá

n n

em b

í-ró

k va

gy h

ossz

ú id

eje

mun

ka n

élkü

l lé

vôk

arán

ya.

(E k

étut

óbbi

cso

port

ált

aláb

an a

mun

kan

élkü

liek

köze

l 60,

ille

t-ve

töb

b m

int

50%

-át

jele

nti

k; a

két

ada

t te

rmés

zete

sen

át-

fedi

egy

más

t.)

Ez u

tóbb

i ké

thar

mad

rés

zben

nô,

egy

har

-m

ad r

észb

en f

iata

l (a

két

adat

itt

is t

arta

lmaz

köz

ös r

észt

).Em

elle

tt m

eg k

ell

jegy

ezn

ünk,

hog

y a

mun

kan

élkü

liség

ise

gély

átl

agos

szi

ntj

ét é

rzék

elte

tô ú

gyn

evez

ett

hely

ette

síté

-si

rát

a134

Gör

ögor

szág

ban

199

5-be

n 2

2% v

olt,

am

inél

csa

kaz

USA

, Ja

pán

, az

Egy

esül

t K

irál

yság

és

Ola

szor

szág

fiz

e-te

tt k

eves

ebbe

t a

fejle

tt o

rszá

gok

közü

l. (O

ECD

, 199

7, 8

2.)

193

eddi

gi g

yako

rlat

tal,

amel

y sz

erin

t az

óra

szám

növ

elés

am

unka

adó

egyo

ldal

ú jo

ga v

olt,

mos

t vá

llala

ti (

kolle

ktív

)sz

erzô

dése

n k

ell

alap

uln

ia.

Ez a

zon

ban

a k

iseb

b vá

llalk

o-zá

sok

eset

ében

(sz

erve

zett

kép

vise

let

hiá

nyá

ban

) le

gtöb

b-sz

ör n

em l

ehet

sége

s. E

zért

a t

örvé

ny

a 20

fôn

él n

em n

a-gy

obb

alka

lmaz

otti

léts

zám

mal

mûk

ödô

cége

k sz

ámár

a le

-h

etôv

é te

szi,

hog

y a

cégv

ezet

és a

kár

csak

5 a

lkal

maz

otta

lm

egeg

yezv

e n

api

9 ór

ára

növ

elje

a n

orm

ál b

érér

t fo

lyó

mun

kát

2 h

ónap

on k

eres

ztül

, az

zal,

hog

y a

köve

tkez

ô 2

hón

apba

n a

túl

órák

at „

viss

zaad

ja”.

Öss

zess

égéb

en m

egál

-la

píth

ató,

hog

y a

nap

i ór

aszá

mn

övel

ésse

l cs

ökke

nte

k a

mun

kaad

ót t

erh

elô

túló

rakö

ltsé

gek

és e

gybe

n a

z el

érh

etô

reál

kere

set,

m

iköz

ben

n

ôtte

k a

mun

kavá

llaló

k te

rhei

.M

arx

a m

unka

szer

veze

t ily

en v

álto

ztat

ását

– a

mun

kan

apm

egh

ossz

abbí

tásá

t –

„abs

zolú

t ér

tékt

öbbl

et t

erm

elés

nek

”h

ívta

(M

EM 2

3., 2

96. )

. (4

) K

iszé

lesí

tett

ék a

rész

mun

ka l

ehet

sége

s al

kalm

azás

ikö

rét

min

d a

köz-

, m

ind

a m

agán

szfé

rába

n.

Gör

ögor

szág

-ba

n a

z ös

szfo

glal

kozt

atot

tak

4%-a

dol

gozi

k ily

en m

unka

-re

ndb

en,

ez a

z O

ECD

-n b

elül

ala

cson

y ar

ányn

ak s

zám

ít.

Kor

ábba

n c

sak

nap

i, m

ost

akár

félh

avi r

észm

unká

ra is

köt

-h

etôk

sz

erzô

dése

k a

mag

ánsz

ekto

rban

. A

ré

szm

unká

tug

yan

a

mun

kan

élkü

liség

cs

ökke

nté

sén

ek

eszk

özek

ént

tart

ja s

zám

on a

köz

kele

tû k

özga

zdas

ágta

n, v

alój

ában

azo

n-

ban

a t

ôkén

ek a

kon

jun

ktúr

ához

val

ó ru

galm

asab

b al

kal-

maz

kodá

sát

tesz

i le

hetô

vé, é

s a

dolg

ozók

szá

már

a n

agyo

bbki

szol

gált

atot

tság

ot j

elen

t, m

int

a te

ljes

mun

kaid

ôs a

lkal

-m

azás

. A

rés

zmun

kát

– m

ivel

nem

biz

tosí

t m

egél

heté

st –

csak

kie

gész

ítô

jöve

dele

mké

nt

vála

sztj

ák „

önké

nt”

egy

está

rsad

alm

i cso

port

ok (l

eggy

akra

bban

csa

láda

nyá

k, t

anul

ók,

idôs

ek),

a m

unka

nél

külis

égen

teh

át n

em s

egít

. Am

íg t

elje

sm

unka

idôs

fo

glal

kozt

atás

ra

válla

lkoz

ók

álln

ak

sorb

a a

mun

kakö

zvet

ítôk

ben

, ad

dig

a ré

szm

unka

sov

ány

alam

izs-

na,

és

kite

rjes

ztés

e a

mun

káso

sztá

ly s

zám

ára

való

jába

nn

em l

ehet

ôség

, ha

nem

kor

láto

zás:

a t

elje

s m

unka

idôs

fog

-la

lkoz

tatá

s m

unka

válla

lói „

köte

leze

ttsé

gén

ek”,

vag

yis

a te

l-je

s m

unka

idôs

fog

lalk

ozta

tás

lehe

tôsé

gén

ek a

kor

láto

zása

. (5

) A

nag

y m

unka

nél

külis

égge

l sú

jtot

t te

rüle

teke

n l

e-he

tôvé

tet

ték,

hog

y ol

yan

regi

onál

is m

un

kasz

erzô

dése

ket

192

135

1997

-ben

pél

dául

bev

ezet

ték

a rá

szor

ults

ági a

lapú

nyu

gdíj-

kieg

é-sz

ítés

t a

65 é

ven

fel

ülie

k sz

ámár

a.13

6Il

yen

kés

leke

dés

tört

ént

péld

ául a

lega

lább

két

gyer

ekes

ház

tart

ás-

beli

anyá

k al

anyi

jogo

n já

ró n

yugd

íján

ak 6

5 év

en fe

lülie

kre

korl

átoz

ásá-

ban

és

rász

orul

tság

alap

úvá

vált

ozta

tásá

ban

is.

szin

tén

meg

hal

adja

az

EU-á

tlag

ot. A

mun

kaad

ók s

zám

ára

költ

ségn

övel

ô a

fogy

aték

osok

alk

alm

azás

ának

köt

elez

ett-

sége

(a n

agy

feld

olgo

zóip

ari v

álla

lato

knál

pél

dául

a m

unka

-er

ô 8%

-át

nek

ik k

ell k

iten

niü

k). M

unka

hel

yeke

t kö

tnek

lea

nyu

gdíj

mel

lett

dol

gozó

k is

, am

in a

kor

mán

y a

mun

ka-

válla

ló n

yugd

íjaso

k n

yugd

íján

ak c

sökk

enté

séve

l kív

án v

ál-

tozt

atn

i.

Tár

sada

lom

bizt

osít

ás

A

társ

adal

om

elör

eged

ésév

el

járó

te

her

növ

eked

ést

Gö-

rögo

rszá

gban

is

a n

yugd

íjjal

kap

csol

atos

jut

tatá

sok

és a

zeg

észs

égüg

yi k

iadá

sok

meg

nyí

rásá

val i

gyek

ezn

ek m

egol

da-

ni.

Már

199

0–19

92-b

en e

lôir

ányo

ztak

biz

onyo

s sz

igor

ítá-

soka

t, d

e a

refo

rmok

csa

k la

ssan

, lép

ésrô

l lép

ésre

hal

adta

k,és

csu

pán

200

0 ut

án g

yors

ulta

k fe

l.135

1999

fol

yam

án a

zin

tézm

ényi

vál

tozt

atás

ok e

gy r

észé

t h

ajto

tták

vég

re, m

íg a

járu

lékc

sökk

entô

, ill

etve

kor

láto

zó i

nté

zked

ések

fog

anat

o-sí

tásá

t a

mag

át s

zoci

alis

tán

ak v

alló

kor

mán

y h

alog

atta

.136

(A r

ends

zer

alap

vetô

ref

orm

jára

a m

ásod

ik l

épcs

ôben

ke-

rült

sor

.)A

gör

ög n

yugd

íjren

dsze

rt a

z te

szi

költ

sége

ssé,

hog

yn

em a

bef

izet

ett

tôke

ala

pján

, h

anem

jog

osul

tság

i al

apon

,ál

lam

i fi

nan

szír

ozás

m

elle

tt

gara

ntá

lja

a ju

ttat

ások

at(„

pay-

as-y

ou-g

o”).

A

kedv

ezm

énye

k,

hiá

nyo

s fi

zeté

sek

mel

lett

a r

övid

jár

ulék

fize

tési

per

iódu

s, a

vis

zon

ylag

nag

ycs

opor

tok

szám

ára

leh

etsé

ges

kora

i vis

szav

onul

ás, é

s a

be-

fize

tése

khez

kép

est

mag

as, i

lletv

e a

befi

zeté

sekt

ôl fü

gget

le-

nül

gar

antá

lt m

inim

ális

nyu

gdíj

növ

eli

a kö

ltsé

gvet

ési

ter-

hek

et.

A n

yugd

íj ut

olsó

fiz

etés

hez

vis

zon

yíto

tt a

rán

yát

ki-

feje

zô

hel

yett

esít

ési

ráta

35

év

i já

rulé

kfiz

etés

u

tán

meg

hal

adh

atja

a 1

00%

-ot.

(Ig

az, e

zzel

kev

esen

éln

ek a

ko-

rai

nyu

gdíjb

a vo

nul

ás é

s a

nyu

gdíj

mel

lett

i jö

vede

lem

szer

-

195

A k

ilen

cven

es é

vek

végi

gör

ög s

zabá

lyoz

ás s

zeri

nt

az 5

0fô

nél

nag

yobb

cég

ek h

avon

ta l

egfe

ljebb

a m

unka

erô

2%-á

tbo

csát

hat

ják

el,

a 20

–50

fôse

k h

avon

ta 5

mun

kást

, a

ki-

sebb

cég

ekre

nin

cs m

egkö

tés.

A m

unka

adók

szá

már

a m

a-ga

s az

elb

ocsá

táso

k tö

rvén

yi k

ölts

ége

is.

A s

zelle

mi

dolg

o-zó

k vé

gkie

légí

tése

pél

dául

meg

hal

adja

az

EU-á

tlag

ot, é

s 24

évi

alka

lmaz

ás e

seté

n 2

4 h

avi

bért

jel

ent.

A

z O

EC

D

(199

8)

szak

értô

i az

onba

n

elfe

lejt

etté

km

inde

hh

ez h

ozzá

ten

ni,

hog

y a

nôk

és

fiat

alok

bér

e m

indi

gal

acso

nya

bb, é

rdek

képv

isel

etük

ped

ig g

yen

gébb

, min

t a

fel-

nôt

t fé

rfia

ké.

Ezen

kívü

l a

ven

dégm

unká

sok

jóré

szt

illeg

á-lis

alk

alm

azás

a sz

inté

n je

len

tôse

bb G

örög

orsz

ágba

n, m

int

a fe

jlett

ors

zágo

k tö

bbsé

gébe

n. A

csa

ládf

ôk e

lboc

sátá

sán

akkö

nn

yíté

se t

ehát

min

den

képp

en a

z ol

csób

b m

unka

erô

irá-

nyá

ba t

olja

el a

fogl

alko

ztat

ási s

zerk

ezet

et, d

e ez

csa

k ré

sz-

ben

vál

hat

a n

ôk é

s fi

atal

ok j

avár

a.

Az

OEC

D (1

998)

ajá

nlá

sain

ak s

oráb

a ta

rtoz

ott

tová

bbá

a ke

zdô

bére

k cs

ökke

nté

se,

amel

yek

a n

yolc

van

as é

vek

béri

nde

xálá

sán

ak é

s az

álla

mi s

zekt

or h

atás

ának

köv

etke

z-té

ben

szi

nté

n m

agas

abba

k, m

int

az O

ECD

-ben

szo

káso

s.E

z kü

lön

ösen

iga

z a

szak

képz

etle

n f

izik

ai m

un

kákr

a.A

sze

rvez

et m

egál

lapí

tása

sze

rin

t „a

min

imál

bér

[rel

atív

em

agas

szi

ntj

e –

A.A

.] a

fogl

alko

ztat

ás a

kadá

lya”

(O

ECD

,19

98, 7

6.).

Ez a

z ok

a az

5–7

00 e

zer

illeg

ális

bev

ándo

rló

al-

kalm

azás

ának

, am

i a

fogl

alko

ztat

otta

k kö

zel

egyö

tödé

vel

egye

nlô

. A

z O

ECD

jav

asla

ta s

zeri

nt

az e

lsô

mun

káju

kat

válla

ló fi

atal

ok –

és

egyé

b, n

ehez

en m

unká

t ta

láló

tár

sada

l-m

i cs

opor

tok

– sz

ámár

a m

egál

lapí

tott

, a

min

imál

bérn

élal

acso

nya

bb „

tan

onc”

-bér

seg

íthe

tné

alka

lmaz

ásuk

at a

nél

-kü

l, ho

gy e

z sz

ociá

lis „

neh

ézsé

get

okoz

na”

. (I

lyen

bér

teg

yébk

ént

e so

rok

írás

áig

sem

vez

ette

k be

Gör

ögor

szág

ban

.)A

lát

szól

ag a

leg

ross

zabb

hely

zetû

tár

sada

lmi

csop

orto

kért

való

agg

ódás

szü

lte

érve

lés

elha

llgat

ja a

zt a

kéz

enfe

kvô

– tô

-ke

érté

kesü

lés

szem

pon

tjáb

ól t

alán

egy

edül

rac

ion

ális

– l

e-he

tôsé

get,

hog

y a

törv

énye

sen

meg

álla

píto

tt „

álta

láno

s”m

inim

álbé

r al

atti

fo

glal

kozt

atás

ne

m

anny

ira

bôví

teni

,m

int

inká

bb h

elye

ttes

íten

i szo

kta

a fo

glal

kozt

atás

t.

A f

ogla

lkoz

tatá

s el

len

öszt

önzô

je a

mag

as t

ársa

dalo

m-

bizt

osít

ási j

árul

ék (3

5%, p

lusz

egy

éb a

d h

oc k

iadá

sok)

, am

i

194

137

A j

elen

legi

gya

korl

at s

zeri

nt

a m

agán

szek

torb

an a

z ut

olsó

5 é

v,az

álla

mib

an a

z ut

olsó

hón

ap a

szá

mít

ás a

lapj

a.

7. L

ecso

rog

a jó

lét?

–

Íror

szág

csu

pasz

on

A g

loba

lizác

iós

áttö

rés

óta

a kö

zgaz

dasá

gtan

is b

eállt

a k

or-

látl

ansá

gába

n ú

jren

dsze

r sz

olgá

lói k

özé,

kül

önös

képp

en –

ahog

yan

ez

len

ni

szok

ott

– a

fejle

tlen

ségü

k m

iatt

ele

ve a

fejle

ttek

sz

olgá

latá

hoz

sz

okta

tott

or

szág

okba

n,

így

Ma-

gyar

orsz

ágon

is. A

hog

yan

nem

új a

glo

baliz

áció

, nem

új a

zes

zmer

ends

zere

sem

. M

ár a

kla

sszi

kus

közg

azdá

szok

(A

dam

Sm

ith

, D

avid

Ric

ardo

) is

a k

orlá

tlan

kon

kure

nci

ahar

c m

inde

nki

szá

má-

ra k

edve

zô h

atás

ának

biz

onyí

tásá

ra t

örek

edte

k. E

lel

kiis

-m

eret

es f

érfi

úk a

zon

ban

a f

enn

álló

apo

lógi

ája

mel

lett

szá

-m

os o

lyan

tör

vén

ysze

rûsé

gre

is fé

nyt

der

ítet

tek,

am

elye

ket

ma

nem

hog

y m

arxi

kri

tiká

jukk

al,

de m

ég e

rede

ti f

orm

á-ju

kban

sem

alk

alm

azn

ak k

ései

köv

etôi

k. I

lyen

kla

sszi

kus

gazd

aság

tan

i el

em p

éldá

ul a

nn

ak k

imut

atás

a, h

ogy

a já

ra-

dék,

a k

amat

, az

ipa

ri p

rofit

rés

ze,

és e

z ut

óbbi

nak

ala

pja

az é

rték

több

let,

ille

tve

az á

ru é

rték

ét a

z el

ôállí

tásá

ra f

ordí

-to

tt m

un

ka a

dja

(!),

ez m

aga

pedi

g m

egfiz

etet

t és

meg

nem

fizet

ett

rész

re,

teh

át b

érre

és

kisa

játí

tott

töb

blet

mu

nká

ra(p

rofi

tra)

osz

lik.

Nap

jain

kban

a k

özga

zdas

ági

gon

dolk

odás

vul

gari

zált

form

ájáb

an é

l tov

ább,

teh

át a

bel

sô ö

ssze

függ

ések

hel

yett

aje

len

sége

krôl

alk

otot

t el

képz

elés

ek p

uszt

a új

rate

rmel

ése

tört

énik

(n

emeg

ysze

r h

atal

mas

mat

emat

ikai

app

arát

us-

sal)

. En

nek

egy

pél

dája

a h

aszn

ossá

gi é

rték

elm

élet

, vag

y az

„am

i jó

a tô

késn

ek, a

z jó

a m

unká

snak

” té

tel i

s, m

erth

ogy

„lec

soro

g a

jólé

t”.

Már

mag

a a

stat

iszt

ikai

szá

mba

véte

l is

ez u

tóbb

i el

vet

köve

ti,

amik

or a

fej

lôdé

s (u

tolé

rés,

mod

er-

niz

áció

) el

mar

adh

atat

lan

, sôt

gya

kran

egy

edül

i fo

kmér

ôje-

kén

t az

egy

fôre

jutó

bru

ttó

haz

ai t

erm

éket

(hoz

záad

ott

ér-

ték,

GD

P) h

aszn

álja

.

197

zés

leh

etôs

ége

mia

tt.)

A g

örög

nyu

gdíjr

ends

zer

évti

zede

kig

a le

gbôk

ezûb

bek

és e

gybe

n le

gegy

enlô

tlen

ebbe

k kö

zé t

arto

-zo

tt a

z O

ECD

-ben

. M

ivel

azo

nba

n a

kile

ncv

enes

éve

k vé

-gé

re a

tôk

e sz

ámár

a ga

zdas

ágta

lan

ná,

fin

ansz

íroz

hat

atla

n-

ná

vált

, a

korm

ány

az a

lapo

k ös

szev

onás

ára,

a j

árul

ékok

szig

orúb

b be

haj

tásá

ra

töre

kede

tt,

korl

átoz

ta

az

özve

gyi

nyu

gdíja

kat

és f

elem

elte

a n

yugd

íjkor

hat

árt

(az

OEC

Dle

galá

bb 6

5 év

et j

avas

olt)

. A

nyu

gdíja

zást

„tô

késí

tett

” (b

e-fi

zeté

sekh

ez j

obba

n i

gazo

dó),

nag

yrés

zt p

riva

tizá

lt r

end-

szer

rel

cser

élik

fel

. A

z O

ECD

(19

98)

tová

bbi

java

slat

a az

volt

, hog

y a

nyu

gdíj

kisz

ámít

ásáh

oz h

aszn

ált

kere

seti

éve

ksz

ámát

em

eljé

k fe

l ak

ár a

max

imum

ig –

teh

át s

zám

ítsá

kbe

az

össz

es m

unká

ban

töl

tött

éve

t –,

137

és c

sökk

ents

ék a

befi

zeté

sekr

e vo

nat

kozó

fel

hal

moz

ási

rátá

t, m

ivel

ez

is a

kora

i n

yugd

íjba

von

ulás

elle

n ö

sztö

nöz

ne.

A n

ehéz

sége

t az

oko

zza,

hog

y a

görö

g la

koss

ág –

az

össz

ehas

onlí

tó

közg

azda

sági

el

emzé

ssel

el

len

tétb

en

–eg

yált

alán

n

em

érzé

keli,

h

ogy

a gö

rög

nyu

gdíjr

ends

zer

olya

n b

ôkez

û és

oly

an s

zéle

s kö

rû le

nn

e: a

legt

öbb

nyu

gdíj

igen

ala

cson

y az

OEC

D á

ltal

szi

nté

n m

agas

nak

tal

ált

bé-

rekh

ez v

iszo

nyí

tva.

Csa

k ke

vese

k já

ran

dósá

ga m

agas

. A

nyu

gdíjr

ends

zerr

el e

gyez

ô ir

ányú

és

egyb

en h

ason

-ló

an l

assú

üte

mû

az e

gész

ségü

gyre

form

ja.

Ezen

a t

erül

e-te

n 1

997-

ben

ter

emte

tték

meg

a v

álto

záso

k tö

rvén

yi f

elté

-te

leit

, am

ikor

nap

iren

dre

kerü

lt a

ren

delô

inté

zete

k, k

órh

á-za

k pi

aci

alap

ú át

szer

vezé

se,

a sz

olgá

ltat

ások

té

ríté

sidí

jain

ak e

mel

ése,

val

amin

t a

gyóg

ysze

rek

álla

mi t

ámog

atá-

sán

ak r

adik

ális

csö

kken

tése

. Ez

utó

bbi

tére

n e

lsô

lépc

sô-

kén

t a

tám

ogat

ott

orvo

sság

ok p

ozit

ív l

istá

ján

ak l

étre

hoz

á-sá

val

és á

rsza

bály

ozás

sal

csök

ken

tett

ék a

z ál

lam

i ki

adás

o-ka

t.

Az

új

ren

dsze

rben

az

eg

észs

égü

gyi

alap

okat

levá

lasz

tják

a n

yugd

íjala

pokr

ól é

s eg

yetl

en a

lapb

an e

gyes

í-ti

k ôk

et.

Az

egés

zség

ügy

legg

yen

gébb

pon

tja

azon

ban

to-

vább

ra i

s az

ala

pellá

tás

mar

ad.

196

139

Ezn

em k

evés

bé m

unka

kén

ysze

r, m

int

az,

ha

az a

lape

llátá

sok

bizt

osít

ása

és k

iter

jedt

tár

sada

lom

bizt

osít

ási

ellá

tóre

nds

zer

mel

lett

atá

rsad

alom

töb

bség

ét k

épvi

selô

álla

m m

inde

n m

unká

ra k

épes

, meg

fele

-lô

kor

ú em

bert

ôl e

lvár

ja, h

ogy

dolg

ozzé

k.13

8h

ttp:

//ww

w. t

utor

2u.c

om (

2006

-02-

17)

A v

erse

nyk

épes

ség

mag

ja a

z eg

ység

nyi

ter

mék

re j

utó

költ

ség.

Ez

pedi

g ké

t ol

dalr

ól i

s sú

lyos

an é

rin

ti a

mun

ka-

válla

lóka

t. E

gyré

szt

az e

gysé

gnyi

köl

tség

lef

arag

ása

a te

ch-

nol

ógia

fej

lesz

tésé

re,

auto

mat

izác

ióra

, te

hát

az

élôm

unka

kisz

orít

ásár

a ös

ztön

öz,

ami

mu

nka

nél

külis

éget

idé

z el

ô.M

arx

szav

aiva

l: a

tôke

felh

alm

ozás

tör

vén

ye á

llan

dóan

nö-

vekv

ô ip

ari

tart

alék

sere

get

hív

létr

e. (

A s

zolg

álta

táso

k té

r-n

yeré

séve

l ma

már

hel

yese

bb „

ipar

i-sz

olgá

ltat

ási”

tar

talé

k-se

regr

ôl b

eszé

lni,

ami

azon

ban

a l

énye

gen

, te

hát

azo

n,

hog

y a

tôke

szá

már

a fö

lös

bôsé

gben

ter

mel

ôdik

újr

a a

mun

kára

fog

hat

ó vi

szon

ylag

os t

úln

épes

ség,

mit

sem

vál

-to

ztat

.) M

ás o

ldal

ról p

edig

azé

rt, m

ert

akár

mily

en t

ech

no-

lógi

át a

lkal

maz

is a

tôk

és, a

nn

ak b

eker

ülés

i ára

fix

(már

ki-

fize

tett

), m

íg a

tec

hn

ológ

iát

mûk

ödte

tô m

unka

erô

ára

ru-

galm

asan

vál

tozt

ath

ató

mar

ad.

Bér

csök

ken

téss

el v

agy

ate

ljesí

tmén

ynöv

eked

éstô

l el

mar

adó

bére

mel

ésse

l, a

mun

-ka

idô

vagy

a m

unka

inte

nzi

tás

növ

elés

ével

stb

. az

egy

ség-

nyi

ter

mék

re (

mun

kaór

ára)

jut

ó bé

rköl

tség

min

dig

csök

-ke

nth

etô.

Ezé

rt a

vál

lala

ti v

erse

nyk

épes

ség

közp

ontj

ában

min

dig

kiem

elke

dô s

zere

pe l

esz

a fa

jlago

s m

un

kaer

ôköl

t-sé

gnek

.A

vál

lala

ti v

erse

nyk

épes

ség

növ

eked

ése

teh

át h

ossz

abb

távo

n

szük

ségs

zerû

en

veze

t a

term

elôe

szkö

zökk

el

nem

ren

delk

ezô,

vag

yis

csak

mun

kavá

llalá

sból

meg

éln

i ké

pes

töm

egek

139

hel

yzet

ének

rom

lásá

hoz

, még

ha

ez a

rom

lás

ako

nju

nkt

úra

inga

dozá

saiv

al e

gyüt

t h

ullá

mzá

sokk

al t

arkí

t-va

meg

y is

vég

be.

Már

pedi

g a

tôké

s n

emze

tgaz

dasá

g si

ke-

re v

álla

lata

inak

ere

dmén

yess

égét

ôl fü

gg. E

kkép

pen

arr

a ju

-to

ttun

k,

hog

y a

korl

átla

n

áru

term

elés

fe

ltét

elei

kö

zött

hoss

zabb

táv

on a

nem

zetg

azda

sági

sik

er s

züks

égsz

erû

zá-

loga

a m

un

kavá

llaló

k he

lyze

tén

ek r

omlá

sa (

lásd

tar

talé

k-se

reg,

pau

peri

záci

ó).

Íror

szág

ese

te é

ppen

azé

rt p

élda

mut

ató,

mer

t az

erô

tel-

jes

gazd

aság

i növ

eked

és, a

mun

kan

élkü

liség

csö

kken

ése

és

199

A je

len

sége

k m

ögöt

t re

jtôz

ô lé

nye

g az

onba

n t

elje

sen

el-

len

tmon

dhat

a l

átsz

atn

ak,

és e

gy o

sztá

lyok

ra s

zaka

dt t

ár-

sada

lom

ban

ez

az e

llen

tmon

dás

kise

bb-n

agyo

bb m

érté

k-be

n,

de e

lmar

adh

atat

lan

ul j

elen

tkez

ik.

Adó

dhat

ez

abbó

l,h

ogy

a je

len

sége

k vi

zsgá

lója

mag

a is

a v

iszo

nyo

k fo

glya

, a

tudo

mán

y ap

pará

tusa

és

mûv

elôi

ped

ig a

ren

dsze

r ra

bjai

–n

em k

evés

bé, m

int

azok

, aki

k a

ren

dsze

r (é

s „t

udom

ánya

”)te

rhei

t vi

selik

.

Mik

or fe

jlôdi

k eg

y tô

kés

gazd

aság

?

Evid

enci

ának

szá

mít

, h

ogy

a ka

pita

lista

gaz

dasá

g fe

jlôdé

-sé

hez

vál

lala

tain

ak s

iker

essé

ge,

vala

min

t ve

rsen

ykép

essé

-ge

szü

kség

elte

tik.

Az

is t

udot

t, h

ogy

az m

arad

meg

a v

er-

sen

yben

, ak

i eg

yébk

ént

azon

os f

elad

atú

és m

inôs

égû

ter-

mék

et o

lcsó

bban

kín

ál. A

zt v

iszo

nt,

hog

y m

i van

e m

ögöt

taz

egy

szer

û kö

vete

lmén

y m

ögöt

t, m

ár k

eves

ebbe

n h

ajla

n-

dók

végi

ggon

doln

i. A

tis

ztán

látá

st g

átol

ja a

kla

sszi

kuso

kvu

lgar

izál

ásár

a ép

ülô

neo

liber

ális

köz

gazd

aság

tan

. Pé

ldáu

lúg

y, h

ogy

a ve

rsen

ykép

essé

get,

elf

edve

an

nak

lén

yegé

t, a

fogy

aszt

ókat

szo

lgál

ó ké

pess

égek

és

leh

etôs

égek

tár

ház

á-n

ak á

llítj

a be

. Így

tes

znek

pél

dául

a v

erse

nyk

épes

ségi

ran

g-so

roka

t al

kotó

évk

önyv

ek (

péld

ául

az I

MD

Wor

ld C

ompe

-ti

tive

nes

s Ye

arbo

okja

, am

ely

323

krit

ériu

mot

ves

z fi

gye-

lem

be

4 té

nye

zôcs

opor

tba

fogl

alva

ôk

et),

vagy

ak

ár

azis

kola

i szó

tára

k. E

z ut

óbbi

ak e

gyik

e a

„Tut

or-t

o-yo

u” t

aná-

roka

t és

diá

koka

t se

gíte

ni h

ivat

ott

web

olda

l, am

ely

szer

int

a ve

rsen

ykép

essé

gi e

lôn

y ol

yan

nyi

lván

való

tel

jesí

tmén

y-be

li di

ffer

enci

a a

vers

enyz

ô fe

lek

közö

tt,

amel

y „f

onto

s a

fogy

aszt

ók s

zám

ára”

138 .

Ez

term

észe

tese

n t

elje

s fé

lreé

rtés

.Le

het

két

kül

önbö

zô v

álla

lat

term

éke

min

den

sze

mpo

nt-

ból

azon

os a

fog

yasz

tó s

zem

ében

, az

egy

ik v

álla

lat

még

isve

rsen

ykép

eseb

b, m

ert

olcs

óbba

n t

udja

elô

állít

ani a

ter

mé-

ket,

így

áráb

an n

agyo

bb p

rofi

tot

real

izál

. (Es

etle

g n

em is

ál-

lítja

elô

olc

sóbb

an, d

e m

ás t

erm

ékei

ele

gen

dô p

rofi

tot

hoz

-n

ak a

hh

oz, h

ogy

a te

rmék

et o

lcsó

bban

kín

álh

assa

stb

.)

198

141

A G

DP

(bru

ttó

haz

ai t

erm

ék)

egy

adot

t te

rüle

ten

(or

szág

ban

)ad

ott

idô

alat

t te

rmel

t ár

uk é

s sz

olgá

ltat

ások

ért

ékét

tar

talm

azza

, be

-le

értv

e a

bete

lepü

lt k

ülfö

ldi

cége

k te

véke

nys

égét

. A

GN

P (b

rutt

ó n

em-

zeti

ter

mék

) ez

zel

szem

ben

a n

emze

ti t

ulaj

don

ú ga

zdas

ágot

mér

i, te

hát

nem

tar

talm

azza

a k

ülfö

ldi v

álla

lato

k te

rmel

ését

, de

szám

ba v

eszi

a h

a-za

iak

külf

öldi

tev

éken

ység

ének

ért

ékét

.

140

Bec

slés

, vás

árló

erôp

arit

ás (

PPP)

. h

ttp:

//ww

w. c

ia.g

ov/c

ia/p

ublic

atio

ns/

fact

book

/geo

s/ei

.htm

l (20

05-1

0-21

)

Fele

más

és

vége

s ga

zdas

ági f

elle

ndü

lés

Az

ír g

azda

ság

már

évt

ized

ek ó

ta a

bet

elep

ült

(fôl

eg a

mer

i-ka

i) n

agyv

álla

lato

k te

ljesí

tmén

yétô

l füg

g. E

z a

visz

ony

a ki

-le

ncv

enes

éve

k ko

nju

nkt

úráj

ában

kül

önös

en é

lese

n m

u-ta

tkoz

ott

meg

. A

n

övek

edés

kü

lsô

vezé

relt

ségé

tbi

zon

yítj

a,

hog

y a

GD

P el

ônye

a G

NP-

vel s

zem

ben

141

a ki

len

cven

es é

vek

ele-

ji 10

–12%

-ról

nap

jain

kra

15–2

0%-r

a n

ôtt.

Az

ír n

övek

edés

teh

át r

észb

en c

supá

n „

virt

uális

”. N

em m

inde

n v

alós

ter

-m

elés

, am

i a s

tati

szti

kába

n m

egje

len

ik. A

z ír

GD

P ug

yan

ista

rtal

maz

za a

z al

acso

ny

(12,

5%-o

s) í

r pr

ofit

adó

kih

aszn

á-lá

sára

tör

ekvô

tra

nsz

nac

ion

ális

vál

lala

toko

n b

elül

i el

szá-

mol

ások

hat

ását

, az

Íror

szág

ban

els

zám

olt,

de

nem

ott

ke-

letk

ezet

t h

ozzá

adot

t ér

téke

ket

is.

2000

-et

köve

tôen

, ös

szh

angb

an a

z U

SA „

info

rmác

iós

tech

nol

ógia

i (IT

) gal

opp”

-ján

ak k

imer

ülés

ével

,min

den

nö-

veke

dési

üte

m (

a G

DP,

a f

ogya

sztá

s, a

ker

eske

dele

m s

tb.)

csök

ken

t,n

em e

gy e

setb

en a

nyo

clva

nas

éve

k vé

gi s

zin

t al

ásü

llyed

t (U

N,

2003

). 20

01-t

ôl 4

–5%

-ra

eset

t az

ír

áru

ex-

port

bôvü

lési

üte

me.

Ez

még

min

dig

mag

asab

b, m

int

azEU

vag

y az

USA

átl

aga,

de

már

elm

arad

pél

dául

a 1

0le

gutó

bb

csat

lako

zó

orsz

ág

átla

gátó

l, am

ely

2001

-ben

19,5

, 200

2-be

n 9

,8, 2

003-

ban

ped

ig k

özel

7%

vol

t. A

foly

ófiz

etés

i m

érle

g po

zití

vum

aa

kile

ncv

enes

éve

k fo

lyam

áneg

yre

csök

ken

t, 2

001-

tôl

0,4–

0,7%

-os

neg

atív

umba

vál

-to

tt. A

z EU

egé

szér

e ez

a t

ren

d n

em v

olt

jelle

mzô

: az

évti

-ze

d vé

gétô

l kez

dve

a le

gtöb

b or

szág

szi

nte

n t

arto

tta,

sôt

ja-

víto

tta

(pél

dául

Dán

ia, N

SZK

, Aus

ztri

a, F

inn

orsz

ág) k

ülsô

mér

legé

t, e

setl

eg j

elen

tôse

bb a

ktív

umát

mér

séke

lte

(így

Bel

gium

) (E

C, 2

003)

.20

00 u

tán

las

sult

az

új m

unka

hel

yek

szám

ának

növ

e-ke

dése

, am

elyn

ek k

övet

kezt

ében

a m

un

kan

élkü

liség

199

3

201

a bé

rek

növ

eked

ése

idej

én i

s ös

szes

ségé

ben

a s

zoci

ális

kö-

rülm

énye

k ro

mlá

sát

mut

atja

. A

gaz

dasá

gi-s

zoci

ális

mut

a-tó

k el

emzé

sét

elvé

gezt

ük, d

e az

ere

dmén

yek

telje

s kö

rû b

e-m

utat

ása

hos

szad

alm

as é

s te

rjed

elm

es t

anul

mán

yt i

gé-

nye

lne.

Ezé

rt a

lább

csa

k a

lén

yegr

e sz

orít

kozu

nk.

Az

ír „

gazd

aság

i cso

da”

Íror

szág

egy

fôr

e es

ô G

DP-

je 2

003-

ban

meg

hal

adta

a 3

3ez

er e

urót

(a C

IA a

data

i sze

rin

t 20

04-b

en m

egkö

zelít

ette

a40

eze

r eu

rót)

,140

amel

lyel

sok

fej

lett

ors

zág

elé

tört

– a

zEU

-ban

pél

dául

már

csa

k Lu

xem

burg

elô

zi m

eg. E

z an

nak

kösz

önh

etô,

hog

y a

már

a 3,

9 m

illió

hoz

köz

elít

ô n

épes

ségû

szig

etor

szág

a k

ilen

cven

es é

vekb

en, k

ülön

ösen

an

nak

má-

sodi

k fe

lébe

n a

mak

roga

zdas

ági

mut

atók

tük

rébe

n l

átvá

-n

yos

fejlô

dést

pro

duká

lt.

A G

DP

reál

növ

eked

ése

már

an

yolc

van

as

évek

vé

gén

m

egh

alad

ta

az

EU15

, sô

t az

euró

övez

etbe

tar

tozó

ors

zágo

k át

lagá

t is

, de

199

5 és

200

0kö

zött

kül

önös

en m

agas

, 8–

10,

sôt

1999

-ben

11,

1%-o

süt

emet

pro

duká

lt. (

UN

, 200

3) K

imag

asló

üte

mbe

n n

ôtt

azip

ari

term

elés

, a

fogl

alko

ztat

ás,

a m

agán

fogy

aszt

ás a

ggre

-gá

lt s

zin

tje,

az

expo

rt, j

avul

t a

kere

sked

elm

i mér

leg,

a fi

ze-

tési

mér

leg

(EC

, 200

3).

Eddi

g az

ír

fejlô

dés

soka

t em

lege

tett

jeg

yei,

amel

yek

alap

ján

Íro

rszá

g a

tôké

s fe

jlôdé

s ak

tuál

is m

inta

képe

. A

„cso

da”

elôb

b fe

lsor

olt

dim

enzi

ói a

zon

ban

két

lén

yege

ssz

empo

ntb

ól i

s el

égte

len

ek a

tel

jes

kép

meg

rajz

olás

ához

.Eg

yfel

ôl c

sak

a m

akro

gazd

aság

i ös

szef

ügg

ések

etés

csa

km

egha

táro

zott

idôi

nte

rval

lum

ban

– a

felív

elô

kon

jun

ktúr

aév

eibe

n –

viz

sgál

ják,

más

felô

l tud

omás

t se

m v

eszn

ek a

tár

-sa

dalm

im

utat

ókró

l.

200

142

A f

elm

érés

az

Ente

rpri

se I

rela

nd,

az

IDA

Ire

lan

d, a

Sh

ann

onD

evel

opm

ent

és a

z ír

ter

ület

ekér

t fe

lelô

s Ú

dará

s n

a G

aelt

ach

ta ü

gyn

ök-

sége

k ad

atai

n a

lapu

l, és

a f

eldo

lgoz

óipa

ri,

nem

zetk

özi

kere

sked

elm

i és

kapc

soló

dó s

zolg

álta

táso

kban

mûk

ödô

válla

lato

kat

ölel

i fe

l. A

z ad

atok

teh

át n

em t

elje

s kö

rûek

, de

az

ír g

azda

ság

húz

óága

zata

in k

eres

ztül

jól

illus

ztrá

lják

a fo

glal

kozt

atás

tre

ndj

eit.

A f

elm

érés

ben

nem

sze

repl

ô ke

-re

sked

elem

ben

és

üzle

ti s

zolg

álta

táso

kban

(ve

ndé

glát

ás, p

osta

, in

gatl

anst

b.).

2003

-ban

tov

ábbi

648

eze

r (t

elje

s m

unka

idôs

kén

t cs

ak 4

12 e

zer)

,a

ban

ki, b

izto

sítá

si é

s ép

ítés

i vál

lalk

ozás

okba

n 5

2 ez

er, a

köz

szek

torb

an(b

eleé

rtve

az

egés

zség

ügye

t) p

edig

tov

ábbi

min

tegy

336

eze

r em

ber

dol-

gozo

tt.

A m

ezôg

azda

ságb

an a

z ös

szfo

glal

kozt

atot

tak

8%-a

, az

az k

örül

-be

lül

120

ezer

em

ber

van

lek

ötve

.14

3C

SO I

rela

nd.

In

dust

rial

Ear

nin

gs a

nd

Hou

rs W

orke

d, 3

1 M

arch

2004

htt

p://w

ww

. eir

esta

t.cs

o.ie

Tab

le1-

3 (2

004-

10-1

2)

litik

át i

rán

yító

tes

tüle

t, a

For

fás

2003

-as

felm

érés

e sz

e-ri

nt14

2az

199

3 és

200

2 kö

zött

létr

ejöt

t m

inte

gy s

záze

zer

új

mu

nka

hely

58,

2%-a

a n

emze

tköz

i ker

eske

delm

i és

pén

zü-

gyi s

zolg

álta

táso

kban

kel

etke

zett

. Az

össz

es ú

j mun

kah

ely

több

min

t eg

yhar

mad

át a

kül

föld

i vá

llala

tok

nem

zetk

özi

kere

sked

elm

i és

pén

zügy

i sz

olgá

ltat

ások

ter

ület

én t

apas

z-ta

lhat

ó fo

glal

kozt

atás

növ

eked

ése

adta

. A

fogl

alko

ztat

ás n

övek

edés

ével

egy

ütt

nôt

t a

mu

nka

in-

ten

zitá

sais

. Ez

ugya

n e

gzak

tul n

ehez

en m

érh

etô,

de

abbó

lkö

vetk

ezte

thet

ünk

rá,

hog

y 19

95 é

s 20

03 k

özöt

t a

feld

ol-

gozó

ipar

ban

az

egy

mun

kaór

ára

jutó

kib

ocsá

tás

gyor

sab-

ban

nôt

t, m

int

az e

gy a

lkal

maz

ottr

a ju

tó.

(Az

elôb

bi 1

56,

az u

tóbb

i 149

%-k

al e

mel

kede

tt, a

mel

y n

agyj

ából

5%

-os

át-

lago

s in

ten

zitá

snöv

eked

ést

jele

nt.

) A

z ír

gaz

dasá

gi t

elje

sítm

ény

a do

lgoz

ók f

okoz

ott

mu

n-

kate

ljesí

tmén

yén

ala

pult

. A t

erm

elék

enys

ég e

mel

kedé

se é

sa

fogl

alko

ztat

ás n

övek

edés

e el

len

ére

a le

dolg

ozot

t h

eti ó

ra-

szám

a f

elle

ndü

lés

idej

én n

emze

tköz

i ös

szeh

ason

lítás

ban

igen

m

agas

vo

lt,

és

csak

a

kon

jun

ktúr

a la

nyh

ulás

ával

csök

ken

t. A

z Eu

rost

at s

zeri

nt

1994

és

1997

köz

ött

az í

rek

het

i 43

–44

órát

dol

gozt

ak (

a C

SO l

egfr

isse

bb a

data

i en

nél

keve

sebb

et m

utat

nak

, de

a tr

end

has

onló

).14

3

A b

érek

ter

én s

zin

tén

fon

tos

vált

ozás

okat

fig

yelh

etün

km

eg e

bben

az

idôs

zakb

an.

A n

omin

álbé

rek

álta

lába

n n

ôt-

tek,

de

egyb

en n

ôtt

a di

ffere

nci

álts

ág is

. A r

ossz

abbu

l ker

e-sô

k át

lagb

érei

rôl

tan

úsk

odó

ágaz

ati

adat

ok

hián

yosa

k.19

95 é

s 20

03 k

özöt

t a

men

edzs

erek

het

i fi

zeté

se a

z ip

ar

203

óta

foly

amat

os c

sökk

enés

e m

egto

rpan

t,és

a r

áta

8 év

óta

elôs

zör

meg

emel

kede

tt (

2001

-ben

3,6

%,

2002

-ben

4,4

%,

és e

z a

ráta

200

4-be

n i

s).

Ugy

anak

kor

még

ez

az a

dat

isso

kkal

jobb

, min

t az

EU

-é, a

mel

y (2

002-

ben

7,9

, és

ezt

kö-

vetô

en is

8%

kör

üli)

(Fi

nfa

cts,

200

5). A

ked

vezô

tlen

vál

to-

záso

k ös

szes

sége

tük

rözô

dik

abba

n,

hog

y az

IM

D (

2004

)60

ors

zágo

t fe

löle

lô v

erse

nyk

épes

ségi

lis

tájá

ban

200

0 és

2004

köz

ött

Íror

szág

az

5. h

elyr

ôl a

10.

hel

yre

szor

ult

viss

za.

Ezek

utá

n p

edig

tek

ints

ük á

t vá

zlat

osan

, h

ogya

n a

la-

kult

ak a

fon

tosa

bb t

ársa

dalm

i m

utat

ók Í

rors

zág

elm

últ

bôév

tize

débe

n. A

z el

emzé

s so

rán

a t

ren

dek

vizs

gála

ta m

elle

ttal

kalm

azzu

k a

ran

gsor

elem

zést

is.

En

nek

lén

yege

, hog

y az

egye

s m

utat

ók a

lapj

án Í

rors

zágn

ak a

nem

zetk

özi

össz

eha-

son

lítás

ban

(tö

bbn

yire

az

OEC

D-o

rszá

gok

közö

tt)

kijá

róhe

lyez

és v

álto

zásá

tkí

sérj

ük f

igye

lem

mel

: a

hel

yezé

s ja

vu-

lása

fel

zárk

ózás

t, r

omlá

sa l

emar

adás

t je

len

t.

A fo

glal

kozt

atás

jelle

mzô

i

A k

ilen

cven

es é

vek

más

odik

fel

ének

gyo

rs n

övek

edés

e a

term

elés

kit

erje

szté

sét,

új

mu

nka

hely

ek t

erem

tésé

t er

ed-

mén

yezt

e. A

boo

m, a

zzal

, hog

y m

un

kát

adot

t az

add

ig s

e-gé

lyen

élô

knek

, leh

etôv

é te

tte

az é

lets

zín

von

al á

tlag

os (

den

em e

gész

en á

ltal

ános

, nem

egy

enle

tes

és fô

leg

nem

„ig

az-

ságo

s”)

javu

lásá

t. E

nn

ek á

ra r

észb

en a

z vo

lt, h

ogy

a m

un

-ka

válla

lói

jöve

delm

ek

– a

korm

ány

bére

gyez

mén

yeiv

elko

rlát

ozva

– l

assa

bb ü

tem

ben

nôt

tek,

min

t a

felle

ndü

lést

meg

elôz

ô, 1

961

és 1

990

közö

tti i

dôsz

akba

n.

A fo

glal

kozt

atás

1991

és

2000

köz

ött

össz

esen

43%

-kal

(199

6 és

20

00

közö

tt

évi

5,7%

-kal

) em

elke

dett

,20

01/2

002-

ben

vis

zon

t m

ár c

sak

évi 1

,5%

-kal

, am

i a 9

0-es

évek

ele

ji üt

emn

ek fe

lelt

meg

(EC

, 200

3). A

legg

yors

abba

na

rész

mun

kaid

ôs f

ogla

lkoz

tatá

s n

ôtt,

köz

el k

étsz

eres

ére

(17%

-ra)

növ

elve

rés

zese

désé

t az

öss

zfog

lalk

ozta

táso

n b

e-lü

l. M

ind

a te

ljes,

min

d a

rész

mun

kaid

ôs a

lkal

maz

ásba

n a

külf

öldi

vál

lala

tok

járt

ak a

z él

en.

(Az

ipar

i ta

rtal

ékse

regb

ea

rész

mun

kaid

ôs f

ogla

lkoz

tatá

s is

bel

eszá

mít

.), A

z ip

arpo

-

202

144

CSO

Ire

lan

d. I

ndu

stri

al E

arn

ings

an

d H

ours

Wor

ked,

31

Mar

ch20

04 h

ttp:

//ww

w. e

ires

tat.

cso.

ie T

able

1-3

(200

4-10

-12)

145

CSO

Ire

lan

d. I

ndu

stri

al E

arn

ings

an

d H

ours

Wor

ked,

31

Mar

ch20

04 h

ttp:

//ww

w. e

ires

tat.

cso.

ie T

able

5 (2

004-

10-1

2)14

6C

SO I

rela

nd.

In

dust

rial

Ear

nin

gs a

nd

Hou

rs W

orke

d, 3

1 M

arch

2004

htt

p://w

ww

. eir

esta

t.cs

o.ie

Tab

le6

(200

4-10

-12)

Emlé

kezt

etün

k rá

, h

ogy

a te

rmel

éken

ység

a

vizs

gált

1995

–200

3-as

idô

szak

ban

két

és

féls

zere

sére

nôt

t, t

ehát

még

a n

omin

ális

bér

emel

kedé

snél

is

2,5–

3-sz

or g

yors

abb

éves

üte

mbe

n, a

reá

lbér

emel

kedé

st p

edig

öts

zörö

sen

meg

-ha

ladj

a.

Tár

sada

lmi p

olar

izác

ió, s

zegé

nys

ég

A m

unka

körö

k po

lari

záló

dása

tük

rözô

dött

a j

öved

elem

-el

oszt

ásba

n is

. A h

ázta

rtás

ok jö

vede

lem

sze

rin

ti fe

lsô

40%

-án

ak k

étsz

er o

lyan

gyo

rsan

nôt

t a

jöve

delm

e, m

int

az a

lsó

40%

-nak

. A fe

lsô

és a

z al

só jö

vede

lmi t

ized

köz

ötti

kül

önb-

ség

11-s

zere

srôl

a k

ilen

cven

es é

vek

végé

re 1

3-sz

oros

ra,

maj

d n

apja

inkb

an 1

5-sz

örös

re n

ôtt.

A j

öved

elm

i po

lari

zá-

ciót

az

1987

-tôl

alk

alm

azot

t bé

regy

ezm

énye

k és

adó

refo

r-m

ok i

s el

ômoz

díto

tták

.A

nn

ak e

llen

ére,

hog

y az

abs

zolú

t sz

egén

ység

(a jö

vede

l-m

i sz

egén

ység

mel

lett

a n

élkü

lözé

s eg

yéb

form

áit,

min

tpé

ldáu

l mel

eg é

tel,

télik

abát

stb

. hiá

nyá

t el

szen

vedô

k) a

rá-

nya

199

4 és

200

0 kö

zött

15%

-ról

6%

-ra

csök

ken

t, a

jöv

e-de

lmi

szeg

énys

ég n

ôtt.

A m

ediá

njö

vede

lem

50%

-a a

latt

élôk

ará

nya

6-r

ól 1

3,8%

-ra,

a m

ediá

njö

vede

lem

60%

-aal

att

élôk

ará

nya

15,

6%-r

ól 2

2,1%

-ra,

a 7

0% a

latt

élô

ké p

e-di

g 26

,7-r

ôl 2

8,2%

-ra

emel

kede

tt.

(CPA

, 20

02,

és N

olan

,20

03)

Ezt

tám

aszt

ja a

lá a

z ír

Gaz

dasá

g- é

s T

ársa

dalo

mku

-ta

tó I

nté

zet

(ESR

I) k

utat

óin

ak f

elm

érés

e is

: bár

a r

eáljö

ve-

delm

ek a

bszo

lút

érté

kben

nôt

tek,

a r

elat

ív s

zegé

nys

ég a

rá-

nya

és

lem

arad

ásu

k („

inco

me

gap”

) 19

94 é

s 20

00 k

özöt

tem

elke

dett

. U

gyan

akko

r az

ok,

akik

– k

oruk

, eg

észs

égük

,cs

alád

i ál

lapo

tuk

mia

tt –

kim

arad

nak

a m

unka

erôp

iacr

ól,

illet

ve s

zoci

ális

seg

élyr

e sz

orul

nak

, tov

ábbr

a is

ves

zély

ezte

-te

ttek

. (N

olan

et

al.,

2002

)A

z EN

SZ 2

001-

es a

data

i sz

erin

t az

EU

-ban

az

ír s

ze-

gén

ység

i ar

ány

a le

gnag

yobb

(15

,3%

).Ír

orsz

ág m

ára

azO

ECD

-ben

az

USA

utá

n a

leg

egye

nlô

tlen

ebb

jöve

dele

m-

elos

ztás

t m

uta

tó o

rszá

ggá

vált

.A

min

t az

t ko

rább

an m

ár h

angs

úlyo

ztuk

, az

ált

alán

osre

áljö

vede

lem

-em

elke

dés

a m

unka

nél

külis

ég c

sökk

enés

é-

205

egés

zébe

n 1

,6-s

zere

sére

, és

a k

ékga

lléro

soké

is h

ason

lóüt

embe

n

(1,5

4-sz

eres

ére)

em

elke

dett

.144

(Ne

fele

djük

,h

ogy

külö

nbö

zô é

rték

nag

yság

ok a

zon

os ü

tem

û n

övek

edé-

se m

elle

tt a

kül

önbs

ég a

bszo

lút

mér

téke

ugy

aneb

ben

az

ütem

ben

nô!

) A fé

rfii

pari

mun

káso

k bé

re g

yors

abba

n n

ôtt,

min

t a

nôk

é. Á

tlag

on f

elül

i ór

abér

eket

fiz

ette

k m

ég a

zal

apfé

mgy

ártá

sban

, a p

apír

- és

nyo

mda

ipar

ban

, val

amin

t a

mot

oros

járm

û-gy

ártá

sban

.145

Ugy

anak

kor

a le

gkis

ebb

óra-

bére

ket

a h

agyo

mán

yosa

n r

ossz

ker

eset

û „l

emar

adó

ágaz

a-to

k” (b

ôr-,

tex

til-

, ruh

a- é

s fa

ipar

) mel

lett

a c

súcs

tech

nol

ó-gi

át k

épvi

selô

és

az U

SA k

ilen

cven

es é

vekb

eli

info

rmác

ió-

tech

nol

ógia

i fe

llen

dülé

sét

okoz

ó ip

arok

ban

, n

evez

etes

en a

rádi

ós,

tele

vízi

ós é

s h

írkö

zlés

i be

ren

dezé

sek,

val

amin

t a

hiv

atal

i gép

ek é

s a

szám

ítóg

épek

gyá

rtás

ában

kap

ták

a do

l-go

zók.

Az

is fi

gyel

emre

mél

tó, h

ogy

a n

ôka

legn

agyo

bb h

e-ti

mun

kaór

aszá

mba

n (

41,7

óra

) ép

pen

a h

ivat

ali

gépe

k és

a sz

ámít

ógép

ek g

yárt

ásáb

an d

olgo

ztak

, m

égpe

dig

az i

pari

átla

g al

atti

bér

ért.

Meg

jegy

zen

dô a

z is

, hog

y a

nag

yobb

óra

-bé

rû á

gaza

tokb

an á

ltal

ában

het

i 2–

4 ór

ával

töb

bet

dolg

oz-

tak

az e

mbe

rek

– h

isze

n a

job

ban

fiz

etet

t ál

lás

„nag

yobb

odaa

dást

” kí

ván

.146

Igaz

ugy

an,

hog

y a

gyor

s ga

zdas

ági

expa

nzi

ó év

ei a

latt

jele

ntô

sen

nôt

t a

reál

bér,

vis

zon

t m

essz

e n

em a

bban

az

ütem

ben

, am

elye

t a

term

elék

enys

ég v

agy

a G

DP

ütem

em

egen

gede

tt v

oln

a. A

nom

inál

is ó

rabé

rek

1995

–200

3 kö

-zö

tt t

apas

ztal

t kö

zel

59%

-os

emel

kedé

sén

ek t

öbb

min

t fe

-lé

t el

vitt

e az

in

fláci

ó,íg

y a

8 év

ala

tt a

z ór

abér

ek r

eálé

rté-

ke 2

7,3%

-kal

em

elke

dett

. A

reá

lóra

bérn

él a

zon

ban

töb

bet

mon

dan

ak a

z ös

szes

reá

lker

eset

re v

onat

kozó

ada

tok.

Az

Econ

omic

Com

mis

sion

ada

tai

szer

int

az í

r re

álke

rese

tek

ugya

nez

en id

ôsza

k al

att

18,9

%-k

al n

ôtte

k. T

alán

meg

lepô

,de

ez

az ü

tem

(évi

átl

ag k

eves

ebb

min

t 2%

) kis

ebb,

min

t az

1961

–199

0 kö

zött

i év

ek á

tlag

a (é

vi 3

,5%

) (E

C,

2004

/a).

204

147

OEC

D,

2003

, h

ttp:

//ww

w.

oecd

.org

/dat

aoec

d/1/

33/2

9573

15.x

ls(2

004-

09-1

5)14

8O

ECD

, 20

03,

htt

p://w

ww

. oe

cd.o

rg/d

atao

ecd/

2/0/

2957

156.

xls

(200

4-09

-12)

149

OEC

D, 2

003,

htt

p://w

ww

. oec

d.or

g/da

taoe

cd/1

2/11

/295

7443

.xls

(200

4-10

-12)

nyá

t ill

etôe

n. E

z a

javu

lás

azon

ban

nem

az

álla

mi k

iadá

sok

növ

eked

éséb

ôl, h

anem

az

össz

kiad

ások

hoz

mér

ten

lass

abb

csök

ken

éséb

ôlad

ódot

t. A

fen

tiek

sze

mlé

ltet

éséh

ez v

izsg

ál-

jun

k m

eg n

éhán

y pé

ldát

. A

z eg

észs

égü

gyi

kiad

ások

vás

árló

erô-

pari

táso

n s

zám

í-to

tt e

gy f

ôre

jutó

USD

-ért

ékét

teki

ntv

e Ír

orsz

ág l

átvá

nyo

ser

edm

ényt

ért

el

az e

lmúl

t év

tize

dben

. 19

90 é

s 20

01 k

ö-zö

tt a

szó

ban

for

gó é

rték

2,7

-sze

resé

re n

ôtt,

am

elyh

ez h

a-so

nló

t cs

ak D

él-K

oreá

ban

tap

aszt

alh

atun

k a

vizs

gált

or-

szág

ok k

özül

. U

gyan

akko

r a

2001

-es

ír é

rték

(19

35 U

SDPP

P) m

ég m

indi

g cs

ak a

18.

hel

yre

eleg

endô

az O

ECD

-ben

(am

i m

egfe

lel

az 1

980-

as v

agy

1994

-es

érté

knek

), va

gyis

Íror

szág

a fe

jlett

ors

zágo

k kö

zött

(Fin

nor

szág

és

Új-

Zél

and

társ

aság

ában

) a

sor

végé

n á

ll!14

7

Az

ezer

élv

e sz

üle

tésr

e ju

tó g

yerm

ekha

lan

dósá

g19

60-

ban

29,

3 vo

lt,

ami

30 o

rszá

g kö

rül

a 15

. le

gjob

b m

utat

ó.19

80-r

a a

hel

yezé

s 12

.-re

jav

ult

(11,

1 ez

relé

k),

1990

-re

azon

ban

17.

-re,

200

0-re

ped

ig 2

2.-r

e ro

mlo

tt (

2001

-ben

Íror

szág

25

orsz

ág k

özöt

t a

18. v

olt)

.148

Az

egy

fôre

jutó

alk

ohol

fogy

aszt

ás19

70 é

s 19

90 k

özöt

t,te

hát

20

év a

latt

8,6

lit

errô

l 10

,5 l

iter

re n

ôtt

(21%

-os

nö-

veke

dés)

, de

199

0 és

200

0 kö

zött

, te

hát

10

év a

latt

már

3,3

liter

rel

(32%

-kal

). B

ár a

szi

geto

rszá

g 19

70-b

en,

1980

-ba

n é

s 19

90-b

en m

ég a

15-

16.

hel

yen

állt

, 20

00-b

en 1

3,7

liter

rel a

z el

ôkel

ô m

ásod

ik h

elye

t sz

erez

te m

eg a

30

OEC

Dor

szág

köz

ül. M

a m

ár c

sak

Luxe

mbu

rg e

lôzi

meg

14,

9 lit

e-re

s ad

atáv

al, d

e a

nag

yher

cegs

ég 1

970-

ben

még

15,

6 lit

eres

átla

ggal

ren

delk

ezet

t, t

ehát

azó

ta n

émi

mér

sékl

ôdés

t m

u-ta

tott

fel

.149

207

bôl a

dódo

tt, h

isze

n a

sze

gén

ység

legf

ôbb

oka

Íror

szág

ban

isa

mun

kan

élkü

liség

. A

rel

atív

sze

gén

ység

egy

idej

û em

elke

-dé

se v

iszo

nt

arra

uta

l, h

ogy

a fo

glal

kozt

atás

ba a

z át

lagj

öve-

dele

m a

latt

i kom

pen

záci

ó m

elle

tt v

ontá

k be

a m

un

kaer

ôt.

A h

ozzá

adot

t ér

ték

növ

eked

ését

teh

át r

észb

en a

mu

nka

-er

ônek

az

orsz

ágos

átl

ag a

latt

i szi

nte

n t

örté

nô

meg

vásá

rlá-

sa t

ette

lehe

tôvé

. La

yte

(Lay

te e

t al

., 20

03)

felm

érés

ei k

imut

attá

k, h

ogy

Íror

szág

ban

az

alac

son

yabb

jöv

edel

mûe

k n

em k

apjá

k m

ega

meg

fele

lô e

gész

ségü

gyi

ellá

tást

. A

rel

atív

sze

gén

ység

nö-

veke

désé

nek

teh

át h

ossz

abb

távo

n h

ató

köve

tkez

mén

yei

leh

etn

ek.

Az

UN

DP

Hum

an D

evel

opm

ent

Rep

ort

szer

int

2002

-ben

17

fejle

tt o

rszá

g kö

zött

Íro

rszá

g to

vább

ra i

s az

uto

lsó

elôt

ti a

fô s

zegé

nys

égi m

uta

tók

teki

nte

tébe

n.

Egés

zség

ügy

Ah

hoz

, h

ogy

meg

ítél

hes

sük,

hol

és

men

nyi

ben

zár

kózo

ttfe

l Ír

orsz

ág a

fej

lett

ors

zágo

khoz

a k

ilen

cven

es é

vekb

en,

több

mut

atót

ele

mez

ve m

egvi

zsgá

ltuk

az

álla

m O

ECD

-nbe

lüli

hel

yzet

ét. A

z el

énk

táru

ló k

ép l

ehan

goló

.A

z ír

egé

szsé

gügy

hel

yzet

e ko

rán

tsem

javu

lt a

gaz

dasá

-gi

növ

eked

éshe

z fo

ghat

ó –

vagy

att

ól e

lvár

ható

– ü

tem

ben

.Ír

orsz

ág r

elat

ív h

elyz

ete

– n

emze

tköz

i ös

szeh

ason

lítás

ban

– a

kile

ncv

enes

éve

kben

11

mut

ató

közü

l 6

mu

tató

ese

té-

ben

rom

lott

(le

mar

adás

); e

zek

akö

vetk

ezôk

:vá

rhat

ó él

et-

tart

am,

65 é

ven

fel

ülie

k ar

ánya

, az

álla

mi

egés

zség

ügyi

kiad

ások

GD

P-h

ez m

ért

arán

ya,

az ö

ssze

s eg

észs

égüg

yiki

adás

ok G

DP-

hez

mér

t ar

ánya

, ez

er é

lve

szül

etés

re j

utó

gyer

mek

hal

andó

ság,

val

amin

t az

egy

fôr

e ju

tó a

lkoh

olfo

-gy

aszt

ás.

Íror

szág

poz

íció

jan

em v

álto

zott

4 m

uta

tó e

seté

-be

n (

szin

ten

tar

tás)

, ez

ek a

z eg

észs

égüg

yi k

iadá

sok

vásá

r-ló

erô-

pari

táso

n s

zám

ítot

t eg

y fô

re ju

tó U

SD-é

rték

e, a

szá

z-ez

er

lako

sra

jutó

kó

rház

i el

bocs

átás

ok

szám

a,

az

ezer

lako

sra

jutó

aku

tbet

egág

yak

szám

a, v

alam

int

az e

zer

la-

kosr

a ju

tó (

belg

yógy

ász)

orv

os. M

indö

ssze

1 m

uta

tó e

seté

-be

n

tapa

szta

lhat

un

k fe

lzár

kózá

st,

még

pedi

g az

ál

lam

iki

adás

okn

ak a

z ös

szes

egé

szsé

gügy

i ki

adás

on b

elül

i ar

á-

206

150

htt

p://w

ww

. oe

cd.o

rg/d

atao

ecd/

0/12

/144

8368

8.xl

s T

able

B

4.1

(200

5-01

-18)

151

htt

p://w

ww

. oe

cd.o

rg/d

atao

ecd/

0/12

/144

8368

8.xl

s T

able

B

4.1

(200

4-10

-12)

152

htt

p://w

ww

. oe

cd.o

rg/d

atao

ecd/

63/5

9/14

4836

32.x

ls T

able

B1.

2(2

004-

11-0

5)15

3h

ttp:

//ww

w.

oecd

.org

/dat

aoec

d/1/

27/1

4611

877.

xls

Tab

le D

5.4

(200

4-11

-05)

154

htt

p://w

ww

. oec

d.or

g/da

taoe

cd. (

2004

-11-

28)

közk

iadá

soko

n b

elül

a n

emze

tköz

i tr

ende

kkel

öss

zhan

g-ba

n a

z ok

tatá

si k

iadá

sok

1995

és

2000

köz

ött

12,2

%-r

ól13

,5%

-ra

nôt

tek

(OEC

D-k

özép

: 12,

1 és

13,

0%),

ami a

zt je

-le

nti

, h

ogy

az O

ECD

-n b

elül

i h

elye

zése

gya

korl

atila

g n

emvá

ltoz

ott

(199

5-be

n 2

5 or

szág

köz

ül a

9.,

2000

-ben

27

or-

szág

köz

ül a

11.

vol

t).15

0A

GD

P-h

ez m

érte

n a

zon

ban

még

enn

yire

sem

tûn

ik k

i, sô

t le

mar

ad Í

rors

zág

okta

tási

köl

t-sé

gvet

ése.

M

inde

n o

ktat

ási v

onat

kozá

sú á

llam

i kia

dást

(így

a h

áz-

tart

ások

szu

bven

cion

álás

át i

s) s

zám

ba v

éve

1995

-ben

aG

DP

5,1%

-át,

200

0-be

n m

ár c

sak

4,4%

-át

költ

ötté

k az

írek

okt

atás

ra,

mik

özbe

n a

z O

ECD

-átl

ag r

endr

e 5,

4 és

5,2%

vol

tak.

A l

emar

adás

teh

át n

ôtt.

151

Ha

az e

gy fô

re ju

tó G

DP-

hez

mér

jük

az e

gy fô

re ju

tó o

k-ta

tási

kia

dáso

kat,

akk

or Í

rors

zág

lem

arad

ása

még

nag

yobb

:18

%-o

s ad

ata

(200

0) m

ár c

sak

Mex

ikót

és

Tör

ökor

szág

otel

ôzi m

eg a

z O

ECD

-ben

, am

elyn

ek k

özép

érté

ke e

gyéb

kén

t25

% (

Mag

yaro

rszá

gé 2

4%).15

2

1996

és

2001

köz

ött

az e

lem

i és

köz

épfo

kú o

ktat

ásba

na

tan

árok

fize

tése

vált

ozat

lan

ára

kon

szá

mol

va 9

kat

egór

iakö

zül

8-ba

n 2

%-k

al c

sökk

ent,

és

csup

án 1

kat

egór

iába

nn

ôtt

3%-k

al, m

iköz

ben

24

szám

ba v

ett

orsz

ág v

agy

orsz

ág-

rész

köz

ül 1

6 es

etéb

en a

fiz

etés

ek m

inde

n k

ateg

óriá

ban

emel

kedt

ek.15

3

Vég

ezet

ül m

egem

lítjü

k, h

ogy

az O

ECD

fel

mér

ése

sze-

rin

t a

fels

ô kö

zépi

skol

ákra

von

atko

zó 1

1 je

llem

zôkö

zül

Íror

szág

2 e

setb

en v

an a

hár

om l

egjo

bb k

özöt

t, 3

ese

tben

az á

tlag

os, é

s 6

eset

ben

az

átla

g al

atti

szi

nte

n (e

zen

bel

ül 3

eset

ben

a l

egro

ssza

bb h

árom

ors

zág

közö

tt).15

4

209

Okt

atás

Szin

tén

a r

angs

orel

emzé

st v

álas

ztot

tuk

az í

r cs

oda

okta

tá-

si v

etül

etén

ek v

izsg

álat

ához

. Ez

ala

pján

meg

álla

píth

ató,

hog

y az

okt

atás

hel

yzet

e Ír

orsz

ágba

n a

kile

ncv

enes

éve

k-be

n a

bszo

lút

érte

lem

ben

ált

aláb

an j

avu

lt,

de n

emze

tköz

iös

szeh

ason

lítás

ban

csa

k a

harm

adfo

kú k

épzé

s m

uta

tói f

e-le

lnek

meg

az

orsz

ág e

lmú

lt é

vekb

en n

yújt

ott

kiem

elke

dôm

akro

gazd

aság

i te

ljesí

tmén

yén

ek,

illet

ve a

z ar

ról

alko

tott

álta

lán

os k

épn

ek. A

töb

bi m

uta

tót

teki

ntv

e az

ors

zág

rela

-tí

v he

lyze

te s

tagn

ált

vagy

vis

szae

sett

. A

rel

atív

(va

gyis

nem

zetk

özi

visz

onyl

atú)

hel

yzet

14

mut

ató

elem

zése

ala

pján

a k

övet

kezô

kép

et m

utat

ja.R

ela-

tív

javu

lás

figye

lhet

ô m

eg 3

mu

tató

ese

tébe

n:

a ké

pzés

re(k

ülön

ösen

a h

arm

adfo

kúra

) kö

ltöt

t ös

szeg

ek d

inam

ikáj

a,a

har

mad

fokú

kép

zésb

e be

von

tak

arán

ya,

vala

min

t az

egy

fôre

jutó

okt

atás

i kia

dáso

k a

har

mad

fokú

kép

zésb

en. R

ela-

tív

rom

lást

tap

aszt

alha

tun

k 6

mu

tató

nál

:az

okt

atás

i in

-té

zmén

yekr

e kö

ltöt

t (á

llam

i és

mag

án)p

énze

k a

har

mad

fo-

kú k

épzé

s al

atti

ter

ület

eken

a G

DP

%-á

ban

, m

indh

árom

szin

tû o

ktat

ási i

nté

zmén

yt s

zolg

áló

álla

mi é

s m

agán

kiad

á-so

k a

GD

P %

-ába

n,

min

den

okt

atás

i vo

nat

kozá

sú á

llam

iki

adás

a G

DP

%-á

ban

, az

egy

fôre

jutó

okt

atás

i kia

dáso

k az

elem

i és

als

ó kö

zéps

zin

tû k

épzé

sben

, az

elem

i és

köz

épfo

-kú

okt

atás

ban

a t

anár

ok é

vi ó

rasz

áma,

az

elem

i és

köz

ép-

foko

n o

ktat

ó ta

nár

ok f

izet

ése.

Rel

atív

stag

nál

ás f

igye

lhet

ôm

eg 2

mu

tató

nál

:az

okt

atás

i ki

adás

ok k

özki

adás

okon

be-

lüli

arán

ya,

az e

gy f

ôre

jutó

okt

atás

i ki

adás

ok a

fel

sô k

ö-zé

pfok

ú ké

pzés

ben

. Tre

nde

k ug

yan

nem

ism

erte

k, d

e a

je-

len

legi

álla

poto

k sz

erin

thá

trán

yos

hely

zetb

en v

an Ír

orsz

ágn

emze

tköz

i ös

szeh

ason

lítás

ban

3 m

uta

tó e

seté

ben

: a

fel-

sôfo

kú o

ktat

ás á

tlag

os h

ossz

a, a

z eg

y fô

re j

utó

okta

tási

kiad

ások

az

egy

fôre

jutó

GD

P %

-ába

n, a

z eg

y ta

nul

óra

köl-

tött

kum

ulat

ív ö

ssze

g, a

fel

sô k

özép

isko

lákr

a vo

nat

kozó

11 j

elle

mzô

k tö

bbsé

ge.

Ism

ét c

sak

néh

ány

mut

ató

alak

u-lá

sát

vizs

gálju

k m

eg –

sze

mlé

ltet

ô je

llegg

el:

Bár

az

absz

olút

öss

zege

ket

teki

ntv

e Ír

orsz

ág j

elen

tôse

nn

övel

te o

ktat

ási

kiad

ásai

ta

kile

ncv

enes

éve

kben

, a

rela

tív

mut

atók

tek

inte

tébe

n t

öbbn

yire

sta

gnál

t, v

agy

lem

arad

t. A

208

155

A m

unka

kén

ysze

re n

élkü

l, tô

kejö

vede

lem

bôl

meg

élôk

szá

mát

nem

tar

tják

nyi

lván

a n

emze

ti s

tati

szti

kák,

így

a m

agya

r se

m.

Miv

elaz

onba

n e

z a

szám

a m

unka

képe

s la

koss

ág ö

sszl

étsz

ámáh

oz v

iszo

nyí

t-va

ált

aláb

an e

len

yész

ô, é

s a

glob

aliz

áció

ver

sen

ye m

iatt

egy

re c

sökk

en,

nem

oko

z lé

nye

ges

torz

ítás

t, h

a a

tart

alék

sere

g ki

szám

ítás

ánál

nem

vess

zük

figy

elem

be.

8. P

illan

atké

p a

mai

mag

yar

való

ságr

ól

Tar

talé

kser

eg

A r

ends

zerv

áltá

st k

övet

ôen

a m

agya

r m

unká

sosz

tály

hel

y-ze

te k

ettô

s ér

tele

mbe

n i

s ro

mlo

tt.

Egyf

elôl

a k

oráb

bi b

iz-

tos

fogl

alko

ztat

ási,

éle

tvit

eli

visz

onyo

kat

felv

álto

tta

abi

zon

ytal

ansá

g, m

ásré

szt

jele

ntô

sen

csö

kken

t a

mu

nka

-vá

llaló

k re

áljö

vede

lme.

A v

iszo

nyo

k ro

mlá

sán

ak k

övet

-ke

zmén

ye é

s eg

yben

fen

nta

rtój

a az

ipa

ri t

arta

léks

ereg

,am

ely

a re

nds

zerv

áltá

s kö

vetk

ezté

ben

jel

ent

meg

a k

elet

-eu

rópa

i or

szág

okba

n,

így

Mag

yaro

rszá

gon

is.

Az

ipar

i ta

r-ta

léks

ereg

m

inda

zoka

t a

mun

kaké

pes

korú

akat

ta

rtal

-m

azza

, ak

ikn

ek n

incs

biz

tos

állá

sa,

de m

egél

het

ésük

etcs

ak m

unka

erej

ük e

ladá

sáva

l tu

dják

biz

tosí

tan

i –

teh

átn

incs

an

nyi

ter

mel

ôesz

köz

a bi

rtok

ukba

n,

amel

y el

tart

a-n

á ôk

et.15

5A

„bi

ztos

áll

ás”

– bá

r ez

a k

apit

aliz

mus

kör

ül-

mén

yei k

özöt

t re

latí

v fo

galo

m –

a h

atár

ozat

lan

idej

û sz

er-

zôdé

ssel

köt

ött,

tel

jes

mu

nka

idôs

alk

alm

azot

ti á

llás

tje

len

ti.

A t

arta

léks

ereg

teh

át a

bej

elen

tett

mun

kan

élkü

-li

ekbô

l, a

rész

mun

kaid

ôsök

bôl,

a h

atár

ozot

t id

ejû

szer

zô-

déss

el d

olgo

zókb

ól,

az ö

nfo

glal

kozt

atók

ból

és a

z ez

eken

aka

tegó

riák

on k

ívül

esô

(tôk

ejöv

edel

emm

el n

em b

író)

nem

dolg

ozók

ból

áll.

A m

agya

rors

zági

tar

talé

kser

egaz

öss

zes

mun

kaké

pes

korú

nép

essé

ghez

vis

zon

yíto

tt a

rán

ya m

ára

elér

te a

fej

lett

orsz

ágok

ra j

elle

mzô

szi

nte

t: e

z a

szám

az

USA

-ban

53%

,az

EU

15-b

en 6

3%,

Mag

yaro

rszá

gon

ped

ig 5

6% (

lásd

1.–

2.

211

Lecs

orog

a jó

lét?

Íror

szág

tár

sada

lmi m

utat

óin

ak v

izsg

álat

a ar

ra a

köv

etke

z-te

tésr

e ve

zete

tt, h

ogy

több

tek

inte

tben

rom

lott

az

ír la

kos-

ság

élet

szín

von

ala

a ki

len

cven

es é

vek

kon

jun

ktur

ális

idô

-sz

akáb

an,

de m

ég h

a ja

vult

ak i

s eg

yes

mut

atók

, po

zití

vir

ányb

an t

örté

nô

elm

ozdu

lásu

k el

mar

ad a

z or

szág

mak

ro-

gazd

aság

i m

utat

óin

ak

(az

orsz

ágba

n

mûk

ödô

java

rész

tkü

lföl

di v

álla

lato

k te

ljesí

tmén

yén

ek)

ered

mén

yétô

l, sô

t,gy

akra

n a

z al

acso

nya

bb g

azda

sági

növ

eked

ési

ütem

eket

prod

ukál

ó (t

ehát

sem

mi

kiem

elke

dôt

nem

mut

ató)

ors

zá-

gok

ered

mén

yei

mög

ött

is.

A s

zoci

ális

fej

lôdé

s te

hát

ko-

rán

tsem

tar

tott

lépé

st a

gaz

dasá

gi t

elje

sítm

énn

yel.

Ez n

yil-

ván

ul m

eg a

bban

is,

hog

y a

bére

k ar

ánya

az

ír G

DP-

hez

mér

ve 1

961-

ben

még

82%

, 20

02-b

en a

zon

ban

már

csa

k54

% v

olt,

am

i a

legn

agyo

bb a

rán

yú e

sésn

ek s

zám

ít a

zEU

15-ö

n b

elül

. A c

sökk

enés

a n

yolc

van

as é

vekb

en k

ezdô

-dö

tt, d

e a

legn

agyo

bb m

érté

kû a

kile

ncv

enes

éve

kben

vol

t.V

izsg

álat

ain

k ar

ra u

taln

ak, h

ogy

a m

agas

abb

növ

eked

é-si

üte

m n

emcs

ak h

ogy

nem

jár

egy

ütt

a jó

lét

azon

os m

ér-

tékû

növ

eked

ésév

el, d

e tö

bb t

ekin

tetb

en is

a t

ömeg

ek h

ely-

zeté

nek

rom

lásá

t er

edm

énye

zi.

A jó

lét

tehá

t n

em c

soro

g le

…

210

158

A B

AZ

Meg

yei

Cig

ánys

ágér

t K

özél

etie

k Sz

övet

sége

(B

CK

SZ)

el-

nök

ének

szó

beli

közl

ése

alap

ján

.15

9Eg

y tö

bbgy

erm

ekes

csa

ládo

t el

tart

ó ro

ma

férf

i sz

avai

. 16

0h

ttp:

//ww

w. e

cost

at.h

u/id

osor

ok/e

ves0

3.h

tmlA

(20

05-0

6-01

)16

1K

SH h

ttp:

//por

tal.k

sh.h

u/pl

s/ks

h/d

ocs/

hun

/ingy

enes

/h6/

h60

101.

htm

l (2

005-

06-0

6)

156

A m

unka

nél

küli-

segé

lyt

24-r

ôl e

lôbb

18,

maj

d 12

hón

apra

csö

k-ke

nte

tték

199

2-be

n, 2

000-

ben

ped

ig 9

hón

apra

. 15

719

92-b

en c

sökk

ente

tték

a s

egél

ynek

az

utol

só f

izet

ésh

ez m

ért

arán

yát

is.

hát

Hev

es, N

ógrá

d és

BA

Z m

egyé

ben

12%

-ra)

158

eset

t.Ô

kal

kotj

ák

a re

jtet

t m

unka

nél

küli

ség

zöm

ét,

mik

özbe

n„m

egél

het

ési

mun

kát”

fol

ytat

nak

(„m

inde

nt

elvá

llalu

nk,

hog

y m

egél

jün

k”).15

9

Az

élet

körü

lmén

yek

vált

ozás

át je

llem

zô

néh

ány

adat

A m

agya

rors

zági

lak

ossá

g él

etkö

rülm

énye

inek

vál

tozá

sát

elsô

sorb

an –

ha

más

kén

t n

em j

elöl

tük

– az

Eco

stat

,160

va-

lam

int

a K

SH a

data

i al

apjá

n v

ázol

hat

juk:

A

nép

essé

ga

het

ven

es

évek

vé

géig

n

ôtt

(197

8-ba

n10

709

ezer

), az

óta

csök

ken

, je

len

leg

az 1

964/

65-ö

s sz

in-

ten

áll

(10,

1 m

illió

). A

z ez

er la

kosr

a ju

tó h

ázas

ságk

ötés

i és

term

éken

ység

imut

atók

ötv

enes

éve

ket

köve

tô n

övek

edés

ea

het

ven

es é

vek

elej

én m

egál

lt,

a h

ázas

ságk

ötés

ek é

s a

gyer

mek

válla

láso

k sz

áma

pedi

g az

óta

is c

sökk

en. A

nyo

lc-

van

as é

vekb

en u

gyan

a c

sökk

enés

meg

torp

ant,

de

a re

nd-

szer

vált

ást

köve

tôen

ism

ét m

indk

ét m

utat

ó to

vább

rom

-lo

tt. 2

003-

ban

két

har

mad

an

nyi

ház

assá

got

kötö

ttek

, min

t19

90-b

en, é

s al

ig t

öbb

min

t fe

le a

nn

yit,

min

t 19

80-b

an.16

1

A g

yere

kvál

lalá

si k

edv

látv

ányo

san

csö

kken

t, a

mit

a t

er-

mel

éken

ység

i ar

ány

(egy

h

ázas

ságr

a ju

tó

gyer

eksz

ám)

1990

/199

1-et

köv

etô

– az

elôt

t so

ha

nem

lát

ott

mér

tékû

–es

ése

illus

ztrá

l: ez

199

1-ig

csa

k ki

véte

lese

n c

sökk

ent

1,8

alá,

és

sose

m v

olt

keve

sebb

1,7

-nél

. A k

ilen

cven

es é

vek

vé-

gére

azo

nba

n m

indö

ssze

1,2

9-en

állt

.A

fog

yasz

tói

árin

dex

1950

és

1989

köz

ött

– va

gyis

40

év a

latt

– 5

,81

szer

esér

e, m

íg 1

989

és 2

003

közö

tt k

özel

10-s

zere

sére

nôt

t.A

z eg

y ke

resô

re ju

tó r

eálb

ér19

50 é

s 19

89 k

özöt

t 2,

27-

szer

esér

e n

ôtt,

198

9 és

199

6 kö

zött

vis

zon

t 24

%-k

al c

sök-

213

tábl

ázat

ot).

Ebbe

n r

áadá

sul

nem

sze

repe

l az

ott

hon

vég

-ze

tt m

un

ka, a

mel

ynek

ugy

an s

ok fo

rmáj

a és

töb

b el

ônye

isle

het

, még

is je

llem

zôen

a le

gkis

zolg

álta

tott

abb

fogl

alko

zta-

tási

típ

usok

köz

é ta

rtoz

ik.

A t

arta

léks

ereg

egy

ik a

lkot

óele

me

a n

yílt

(re

gisz

trál

t)m

un

kan

élkü

liség

.Ez

199

3-ba

n é

rte

el c

súcs

pon

tját

663

ezer

fôve

l (13

,2%

) (U

ND

P, 2

003,

19.

), am

ely

azót

a kö

zel a

har

mad

ára

eset

t vi

ssza

. A

UN

DP

elem

zôi

azon

ban

fig

yel-

mez

tetn

ek:

a m

unka

nél

külis

égi

segé

lyre

val

ó jo

gosu

ltsá

gid

ôtar

tam

ának

,156

vala

min

t a

segé

ly m

érté

kén

ek c

sökk

en-

tése

157

köve

tkez

tébe

n s

okan

kik

erül

tek

a st

atis

ztik

ából

, il-

letv

e n

em v

olt

érde

mes

mun

kan

élkü

likén

t be

jele

ntk

ez-

niü

k. V

alój

ában

a f

ogla

lkoz

tatá

s ab

szol

út s

zin

tje

egés

zen

1996

-ig

csök

ken

t.

A

mu

nka

nél

küli

ség

mag

yaro

rszá

givi

ssza

esés

e te

hát

nag

yrés

zt s

zám

bavé

teli

láts

zat

csu

pán

.Ez

t az

állí

tást

tám

aszt

ja a

lá a

z Eu

rópa

i B

izot

tság

ada

ta(E

C,

2004

), am

ely

szer

int

1995

és

2003

köz

ött

a m

a-gy

aror

szág

i fo

glal

kozt

atás

346

eze

rrel

nôt

t, m

iköz

ben

am

unka

nél

küle

k sz

áma

csak

151

eze

rrel

csö

kken

t. A

hiá

ny-

zó k

özel

200

eze

r em

ber

nyi

lván

a r

egis

ztrá

latl

an m

un

ka-

nél

külie

k kö

rébô

l szá

rmaz

ott.

Mik

özbe

n a

kap

ital

izm

us é

vszá

zado

s h

agyo

mán

yáh

ozh

ûen

a t

ömeg

ek s

zám

ára

a m

unka

végz

és a

sze

gén

ység

távo

ltar

tásá

nak

egy

etle

n b

izto

síté

ka,

a m

unka

nél

külis

égel

eve

a le

gkis

zolg

álta

tott

abb,

a v

álto

záso

kkal

sze

mbe

n le

g-vé

dtel

eneb

b ré

tege

t, a

kép

zetl

enek

et é

rin

tett

e/ér

inti

els

ô-so

rban

. Ez

ek t

úln

yom

ó tö

bbsé

gét

Mag

yaro

rszá

g ro

ma

la-

koss

ága

adja

. Bár

kev

ésbé

ért

ékel

t m

unká

jukk

al (

segé

d- é

sbe

tan

ítot

t m

unka

, kül

önös

en a

z ép

ítôi

par

terü

lete

in)

óriá

-si

mér

tékb

en j

árul

tak

hoz

zá a

z or

szág

épí

tésé

hez

a r

end-

szer

vált

ást

meg

elôz

ôen

, 198

9 ut

án t

ömeg

esen

ker

ülte

k ut

-cá

ra. A

min

tegy

600

ezr

es r

oma

nép

essé

g kö

rébe

n a

fogl

al-

kozt

atás

i ar

ány

a re

nds

zerv

áltá

s kö

vetk

ezté

ben

75%

-ról

30%

-ra

(a B

CK

SZ fe

lmér

ései

sze

rin

t az

észa

ki r

égió

ban

, te-

212

164

KSH

htt

p://p

orta

l.ksh

.hu/

pls/

ksh

/doc

s/h

un/in

gyen

es/h

6/h

6070

1.h

tml

(200

5-06

-06)

162

http

://w

ww

. mag

yaro

rsza

g.hu

/ors

zagi

nfo/

alap

adat

ok (2

005-

07-2

5)16

3h

ttp:

//ww

w. f

vm.h

u/m

ain

.ph

p?fo

lder

ID=

1303

(20

05-0

6-08

)

gyas

ztás

egy

fôre

jutó

ért

éke,

míg

a k

oráb

bi la

ssan

csö

kke-

nô

tren

det

mer

edek

ebb

esés

vál

tott

a fe

l a

liszt

- és

riz

sfo-

gyas

ztás

ban

, mik

özbe

n a

z ad

dig

foly

amat

osan

mér

sékl

ôdô

burg

onya

fogy

aszt

ás i

smét

nôn

i ke

zdet

t. N

em v

álto

zott

lé-

nye

gese

n a

cuk

or-

és z

sírf

ogya

sztá

s eg

y fô

re j

utó

men

nyi

-sé

ge.

Az

évti

zed

más

odik

fel

ében

ném

i ja

vulá

st t

apas

ztal

-h

attu

nk

a le

gked

vezô

tlen

ebb

tren

dekb

en, e

z az

onba

n n

ap-

jain

kig

nem

tu

dta

hely

reho

zni

a re

nds

zerv

áltá

s u

tán

iév

ekbe

n e

lsze

nve

dett

rom

lást

.Je

len

tôse

n (

1989

és

2003

köz

ött

21%

-kal

) vi

ssza

eset

taz

eze

r la

kosr

a ju

tókó

rház

i ág

yak

szám

a, 2

003-

ban

ez

azad

at 7

,92

volt

,164

ami a

z 19

66-o

s sz

intn

ek fe

lel m

eg. (

Meg

-je

gyez

zük,

hog

y m

ég e

z a

szám

is

nag

yobb

, m

int

a –

szin

-té

n r

omló

– O

ECD

-átl

ag v

agy

az í

rors

zági

eze

r la

kosr

a ju

-tó

3 k

órh

ázi

ágy.

)Lá

tván

yosa

n m

egug

rott

vis

zon

t a

közé

p- é

s fe

lsô

szin

tûok

leve

let

szer

zett

fia

talo

k sz

áma.

A v

álla

lato

k en

nek

elle

-n

ére

szak

embe

rhiá

nyr

ól b

eszé

lnek

. Ez

a h

ián

y al

apve

tôen

az á

llam

i sz

akké

pzés

i re

nds

zer

össz

eom

lása

mia

tt k

övet

-ke

zett

be,

de

egyé

b ok

ai i

s va

nn

ak:

idet

arto

zik

több

ek k

ö-zö

tt a

z ok

tatá

si s

zín

von

al á

ltal

ános

rom

lása

, a

piac

i ig

é-n

yek

nem

ism

eret

e, a

spe

ciál

is s

zakt

udás

irá

nti

igé

ny

nö-

veke

dése

m

elle

tt

az

álta

lán

os

mûv

elts

ég

irán

ti

igén

ycs

ökke

nés

e,

a di

plom

a m

un

kaer

ô-fe

lvét

eli

szel

ekci

óssz

empo

ntt

á vá

lása

, to

vább

á h

ogy

a vá

llala

tok

nem

aka

r-já

k/tu

dják

vis

eln

i a

képz

és é

s a

tová

bbké

pzés

ter

hei

t.R

omlo

ttak

a k

ult

urá

lódá

sfe

ltét

elei

: az

áre

mel

kedé

sek

és a

haj

szol

t él

etm

ód m

iatt

mér

sékl

ôdöt

t a

szín

ház

láto

ga-

tók

szám

a és

mer

edek

en z

uhan

t a

múz

eum

ba já

rók

szám

ais

. M

ár 1

987-

ben

meg

indu

lt a

moz

iláto

gatá

sok

szám

ának

csök

ken

ése,

de

a tr

end

1989

utá

n m

ég m

ered

ekeb

bé v

ált.

1992

utá

n e

z az

ért

ék 1

4-15

eze

r kö

rül

álla

ndó

sult

, am

i a

hetv

enes

és

nyo

lcva

nas

éve

k je

llem

zô s

zin

tjén

ek n

agyj

ából

egyö

töde

. Ez

rész

ben

a h

ázi s

zóra

kozá

si le

het

ôség

ek (v

ideó

,D

VD

) te

rjed

ésén

ek t

udh

ató

be,

de k

étsé

gtel

en,

hog

y a

két

form

a kö

zött

i vál

aszt

ást

a m

ozije

gyek

ára

jele

ntô

s m

érté

k-be

n b

efol

yáso

lja.

215

ken

t. (

Min

dekö

zben

az

ipar

i te

rmel

éken

ység

, ill

etve

hat

é-ko

nys

ág m

ered

eken

em

elke

dett

.) Ez

t kö

vetô

en n

övek

edés

tta

pasz

talh

atun

k, í

gy a

reá

lbér

szin

t 20

02-r

e el

érte

, m

ajd

meg

hal

adta

az

1989

-es

szin

tet.

A

z eg

y fô

re j

utó

reál

jöve

dele

m19

50 é

s 19

89 k

özöt

t3,

78-s

zere

sére

nôt

t, u

tán

a 19

99-i

g 7%

-kal

csö

kken

t. A

zeg

y fô

re ju

tó fo

gyas

ztás

1989

-ig

3,62

-sze

resé

re n

ôtt,

utá

na

1999

-ig

9%-k

al c

sökk

ent.

Az

egy

fôre

jutó

reá

ljöve

dele

m é

sfo

gyas

ztás

200

1-re

elé

rte

az 1

989-

es s

zin

tet,

ez

azon

ban

csak

egy

átl

ag. E

közb

en a

lako

sság

jöve

dele

mi p

olar

izál

tsá-

ga k

étsz

eres

ére

nôt

t: 1

989

elôt

t az

als

ó és

fel

sô j

öved

elm

iti

zed

közö

tti

külö

nbs

ég 4

-5-s

zörö

s vo

lt,

nap

jain

kban

8-9

-sz

eres

. A

ren

dsze

rvál

táss

al p

adló

ra k

üld

ött

töm

egek

nek

csak

egy

rés

ze t

udo

tt s

zin

ten

mar

adn

i, es

etle

g ú

jra

felk

a-pa

szko

dni,

több

ségü

knél

kia

laku

lt é

s/va

gy r

ögzü

lt a

sze

-gé

nys

ég e

gy v

agy

több

tü

net

e(l

ásd

aláb

b).

Köz

ism

ert

törv

énys

zerû

ség,

h

ogy

a fo

gyas

ztói

ár

akem

elke

dése

els

ôsor

ban

a l

egsz

egén

yebb

eket

súj

tja,

his

zen

a fo

gyas

ztói

ári

nde

x az

ô e

setü

kben

ált

aláb

an j

elen

tôse

b-be

n n

ô, m

int

a ga

zdag

abb

ház

tart

ások

ese

tébe

n (

lásd

még

UN

DP,

200

3, 1

5.).

Az

ezer

lak

osra

jut

ó ép

ítet

t la

káso

ksz

áma

a h

etve

nes

évek

köz

epéi

g n

ôtt,

utá

na

lass

an, m

ajd

a n

yolc

van

as é

vek-

ben

gyo

rsab

ban

csö

kken

t, d

e m

ég 1

989-

ben

is

4,9-

et t

ett

ki.

1999

-ben

azo

nba

n m

ár c

sak

2 vo

lt,

ami

alig

fel

eaz

1950

-es

érté

knek

. A

z ez

t kö

vetô

néh

ány

évbe

n a

z ar

ány

ném

ikép

pen

jav

ult,

de

még

így

is

csak

3 k

örül

moz

og.16

2

Az

egy

fôre

jut

ó tá

pan

yagf

ogya

sztá

sh

ossz

ú év

tize

dek

álla

ndó

növ

eked

ésév

el 1

985-

88-r

a m

egh

alad

ta a

nap

i 14

ezer

kJ-

t (1

989-

ben

érv

e el

a c

súcs

ot n

api

1463

7 kJ

-lal

,az

az k

özel

350

0 kc

al-v

al),

maj

d ez

t kö

vetô

en j

elen

tôse

nvi

ssza

eset

t. (

A k

ilen

cven

es é

vek

vége

óta

ez

a sz

ám 1

2-13

ezer

kör

ül a

laku

l,163

amit

csa

k az

196

6-ot

meg

elôz

ô ér

té-

kek

múl

tak

alul

.)A

kile

ncv

enes

éve

kben

jel

entô

sen

csö

kken

t az

add

igem

elke

dô t

ojás

-, t

ej-

és t

ejte

rmék

-, v

alam

int

hús-

és

halfo

-

214

166

Az

aláb

bi ö

ssze

állít

ás T

örök

, 199

9 és

200

0, é

s Sz

ôke,

200

0 al

ap-

ján

kés

zült

.

165

KSH

h

ttp:

//po

rtal

.ksh

.hu

/pls

/ksh

/doc

s/h

un

/in

gye-

nes

/h6/

h61

001.

htm

l (2

005-

06-0

6)

Mu

nka

erô-

piac

i sza

bály

ozás

A r

ends

zerv

áltá

s ót

a M

agya

rors

zágo

n t

öbbs

zör

is m

ódos

í-to

tták

a M

unka

Tör

vén

ykön

yvét

(M

t.),

1999

-ben

pél

dául

tízs

zer.

166

A v

álto

záso

k ös

szes

ségé

ben

a m

unka

válla

lási

felt

étel

ek r

omlá

sát

hoz

ták.

Kor

láto

zták

a m

un

kavá

llaló

k re

nde

lkez

ését

éve

s sz

a-ba

dság

uk

fele

tt.

Kor

ábba

n a

sza

bads

ágot

a t

árgy

évbe

n,

dele

gkés

ôbb

a kö

vetk

ezô

év j

anuá

r vé

géig

ki

kelle

tt a

dni

am

unka

válla

lón

ak. A

mód

osít

ás s

zeri

nt

ez u

tóbb

i hat

árid

ôta

mun

kált

ató

a tá

rgyé

vet

köve

tô é

v jú

niu

s 30

-áig

, sô

t, h

aer

rôl

válla

lati

kol

lekt

ív s

zerz

ôdés

ben

ren

delk

ezn

ek,

akár

dece

mbe

r 31

-ig

is k

itol

hat

ja.

A v

álto

ztat

ássa

l eg

yébk

ént

egy

már

meg

lévô

gya

korl

atot

sze

nte

síte

ttek

: a

mun

kált

a-tó

k ed

dig

több

ese

tben

nem

en

gedé

lyez

ték

a do

lgoz

ók p

i-h

enés

ét. A

mun

kaer

ô-pi

aci h

elyz

et, a

létb

izon

ytal

ansá

g pe

-di

g en

nek

elf

ogad

ásár

a ké

nys

zerí

ti a

z em

bere

ket.

Sza

kér-

tôk

szer

int

e sú

lyos

an j

ogsé

rtô

ren

delk

ezés

mög

ött

az á

ll,h

ogy

a kö

ltsé

grac

ion

ális

gaz

dálk

odás

mia

tt a

leg

több

kis

-és

köz

epes

vál

lalk

ozás

ese

tébe

n o

lyan

fes

zíte

tt a

lét

szám

,h

ogy

a sz

abad

ságo

lás

súly

os f

enn

akad

ást

idéz

elô

a c

égm

ûköd

éséb

en –

nin

cs m

unka

erô-

tart

alék

. Hiá

ba n

ôtt

teh

átm

eg a

z el

vi s

zaba

dnap

ok s

zám

a a

nyo

lcva

nas

éve

khez

ké-

pest

, a

mun

kált

ató

nem

adt

a, v

agy

a do

lgoz

ó „ö

nké

nt”

nem

vet

te k

i az

okat

. N

ehez

ebbé

vál

t a

kilé

pés

a m

un

kavá

llaló

szá

már

a.H

aa

mun

kavá

llaló

jog

osul

atla

nul

lép

ki

mun

kah

elyé

rôl,

ak-

kor

a tö

rvén

y ôt

köt

elez

i a

felm

ondá

si i

dôre

jár

ó át

lagb

érm

unká

ltat

ónak

tör

tén

ô ki

fize

tésé

re.

Nem

rit

ka e

set,

hog

ya

mun

kavá

llaló

ren

dkív

üli f

elm

ondá

ssal

él,

mer

t m

éltá

ny-

tala

nul

bán

tak

vele

mun

kah

elyé

n.

Ez u

tóbb

i té

nyt

azo

n-

ban

a m

unka

erôp

iac

mai

kör

ülm

énye

i kö

zött

ige

n n

ehéz

bizo

nyí

tan

i. (A

mun

katá

rsak

ért

elem

szer

ûen

nem

szí

ve-

sen

tan

úsko

dnak

fôn

ökük

elle

n.)

Így

gyak

ran

az

indo

kolt

felm

ondá

s is

jog

osul

atla

nn

ak s

zám

ít.

Úgy

tûn

ik,

hog

y a

mun

kált

atót

ért

e ká

r. E

kkor

teh

át a

fel

mon

dó d

olgo

zón

ak

217

A k

iado

tt k

önyv

ekpé

ldán

yszá

ma

1990

utá

n s

zin

tén

mer

edek

en z

uhan

t, m

ajd

a ki

len

cven

es é

vek

végé

n 4

5 m

il-lió

kör

ül s

tabi

lizál

ódot

t. E

z a

szám

a h

atva

nas

éve

kre

volt

jelle

mzô

, és

az

1990

-es

csúc

snak

csu

pán

nég

ytiz

ede.

Az

alac

son

yabb

pél

dán

yszá

m t

öbb,

egy

enké

nt

alac

son

y pé

l-dá

nys

zám

ú kö

nyv

et, j

avar

észt

ért

ékte

len

iro

dalm

at t

akar

.A

bû

ncs

elek

mén

yek

szám

a 19

65-t

ôl e

gész

en a

nyo

lc-

van

as é

veki

g év

i 12

0-13

0 ez

er k

örül

ala

kult

. Ez

t kö

vetô

enla

ssú

emel

kedé

snek

indu

lt, é

s 19

88-b

an m

ár m

egh

alad

ta a

185

ezre

t. E

z ut

án a

növ

eked

és f

elgy

orsu

lt,

így

a bû

ncs

e-le

kmén

yek

szám

a eg

y év

tize

d al

att

több

min

t m

egh

árom

-sz

oroz

ódot

t (6

00 e

zer)

, m

ajd

csök

ken

és k

övet

keze

tt,

de20

03-b

an

még

m

indi

g tö

bb

min

t ké

tsze

r an

nyi

(4

13ez

er)16

5kö

ztör

vén

yes

bûn

csel

ekm

ényt

kö

vett

ek

el

Ma-

gyar

orsz

ágon

, min

t a

ren

dsze

rvál

tás

elôt

ti é

vben

. A

mez

ôgaz

dasá

gi g

épek

von

óerô

-kap

acit

ása

évti

zede

ktö

retl

en e

mel

kedé

se u

tán

198

5 és

198

9 kö

zött

ért

e el

tör

-té

nel

mi

csúc

spon

tját

, 84

00–8

500

ezer

kW

-tal

. 19

90-t

ôl a

tren

d ig

en m

ered

eken

ese

tt, í

gy a

von

óerô

-kap

acit

ás fé

l év-

tize

d al

att

meg

fele

zôdö

tt (

1996

: 440

0 ez

er k

W).

A t

ováb

biad

atok

nem

ism

erte

k, d

e kö

ztud

omás

ú, h

ogy

a n

agyg

azda

-sá

gok

(tsz

-ek,

álla

mi

gazd

aság

ok)

szét

hor

dásá

val

a m

a-gy

aror

szág

i m

ezôg

azda

ság

leép

ülés

e az

t kö

vetô

en f

elgy

or-

sult

. 199

9-be

n M

agya

rors

zág

csu

pán

an

nyi

mez

ôgaz

dasá

gite

rmék

et á

llíto

tt e

lô, m

int

neg

yeds

záza

ddal

(!)

aze

lôtt

.M

iköz

ben

a t

elef

onvo

nal

akés

tel

efon

hív

ások

szá

ma

meg

ugro

tt,

a be

jele

nte

tt t

elev

ízió

kész

ülé

kek

szám

a la

ssan

csök

ken

ni k

ezde

tt a

ren

dsze

rvál

tás

után

. A c

sökk

enés

t va

-ló

szín

ûleg

a t

elev

ízió

s el

ôfiz

etés

i dí

j em

elke

dése

oko

zta

(„fe

kete

tévé

zés”

), ám

a b

ejel

enté

si h

ajla

ndó

ság

e lá

tván

yos

vált

ozás

a ön

mag

ában

is je

lzi a

jöve

delm

i vis

zon

yok

rom

lá-

sát.

A t

ávbe

szél

és t

erje

dése

ugy

anak

kor

jól i

llusz

trál

ja a

fo-

gyas

ztás

i str

uktú

ra é

s az

éle

tmód

– ir

ányí

tott

és

kiké

nys

ze-

ríte

tt –

áta

laku

lásá

t.

216

167

Lásd

200

1. é

vi X

VI.

tör

vén

y: h

ttp:

//ww

w. c

ompl

ex.h

u/ex

tern

al.

php?

url=

3 (2

006-

02-1

7)16

8A

z er

edet

i jav

asla

tok

a jö

vôbe

li fe

jlôdé

s ir

ányá

ra n

ézve

adn

ak ú

t-m

utat

ót.

gyár

tás

is i

dén

ymun

kán

ak s

zám

íth

at –

a h

eti

pih

enôn

aph

ath

avon

ta ö

ssze

von

tan

is

kiad

hat

ó.

(4)

A m

unká

ltat

ó el

ég, h

a 72

(az

ered

eti j

avas

lat

szer

int

24) ó

ráva

l elô

bb k

özli

a do

lgoz

óval

, hog

y m

ás m

unka

ren

d-be

n

kívá

nja

fo

glal

kozt

atn

i. V

agyi

s a

mun

kare

nd

akár

hár

omn

apon

ta v

álto

ztat

hat

ó.(5

)A

töb

b te

leph

elly

el r

ende

lkez

ô cé

gek

telje

sen

sza

ba-

don

irán

yíth

atjá

kdo

lgoz

óika

t eg

yik

hel

yrôl

a m

ásik

ra.

(6)

Meg

alko

tták

a m

un

kaer

ô-kö

lcsö

nzé

sre

ndj

ét, a

mel

yed

dig

a m

agya

r m

unka

jogb

an i

smer

etle

n f

ogal

om v

olt.

Esz

erin

t „a

köl

csön

adó

a ve

le k

ölcs

önzé

s cé

ljábó

l m

unka

vi-

szon

yban

álló

mun

kavá

llaló

t re

nds

zere

sen

, elle

nér

ték

fejé

-be

n m

unka

végz

ésre

a k

ölcs

önve

vôn

ek á

ten

gedi

”. E

ren

del-

kezé

s a

mu

nka

bér

egy

rész

ébôl

egy

csa

pásr

a pr

ofit

ot c

si-

nál

t: a

köl

csön

zô c

ég á

ltal

a m

unka

válla

lón

ak f

izet

ett

bér

nyi

lván

ala

cson

yabb

, m

int

a m

unka

válla

lóér

t ka

pott

köl

-cs

önzé

si d

íj. E

z a

mód

szer

nem

csak

az

álla

mi

bevé

tele

ket

csök

ken

ti (

az s

zja,

és

a tb

egy

rés

zén

ek k

iesé

se r

évén

), de

alka

lmas

a k

özve

tlen

ül f

ogla

lkoz

tato

ttak

bér

ének

let

örés

é-re

is. A

Mun

ka T

örvé

nyk

önyv

ének

mód

osít

ásán

ak ü

rügy

éül

a kö

zelg

ô EU

-tag

ság

szol

gált

. A

fog

lalk

ozta

tás

„rug

alm

as-

ságá

nak

” n

övel

ésén

ek c

élja

azo

nba

n v

égsô

sor

on a

min

i-m

álbé

r-em

elés

ek k

ompe

nzá

lása

vol

t.

Szeg

énys

ég

A m

agya

r G

DP

csak

199

3-ig

csö

kken

t, 1

997-

tôl

már

4-

5%-o

s üt

embe

n n

ôtt.

A r

eáljö

vede

lmek

, a k

eres

etek

és

a fo

-gy

aszt

ás e

gy f

ôre

esô

átla

gért

éke

2001

/200

2-re

ért

e el

az

1989

-es

szin

tet,

1-2

évv

el k

ésôb

b, m

int

a G

DP.

A m

uta-

tók

együ

ttm

ozgá

sa m

iatt

egy

es k

özga

zdás

zok

„tra

nsz

for-

mác

iós

váls

ágró

l” b

eszé

lnek

, a je

len

sége

k m

agya

ráza

tát

pe-

dig

kizá

róla

g a

min

den

áta

laku

láss

al j

áró

neh

ézsé

gekr

eko

rlát

ozzá

k. E

zt a

z ér

velé

st a

zon

ban

ker

eszt

ülh

úzza

, h

ogy

a m

élyp

ont

után

, 199

4-tô

l 200

2-ig

a G

DP

36,5

%-k

al n

ôtt,

a re

álke

rese

tek

azon

ban

min

döss

ze 2

1,7%

-kal

em

elke

dtek

(Éke

s, 2

004)

.

219

fize

tnie

kel

l, ak

ár s

záze

zer

fori

nto

t is

, h

a h

ossz

ú id

ôt t

öl-

tött

el a

cég

nél

. Ekk

ora

kárt

érít

ést

a bü

nte

tôjo

g cs

ak s

úlyo

sbû

ncs

elek

mén

yek

eset

én s

zab

ki.

Szig

orít

ottá

k a

dolg

ozók

lelt

árfe

lelô

sség

ét.M

íg a

kor

áb-

biak

sze

rin

t az

alk

alm

azot

tak

csak

oly

an h

ián

yért

tar

toz-

tak

fele

lôss

égge

l, am

elye

t m

ódju

kban

állt

elle

nôr

izn

i, fe

le-

lôss

égük

mos

t te

ljes.

Esz

erin

t az

ism

eret

len

ere

detû

lelt

ár-

hiá

nyé

rt i

s a

rakt

ári/k

iske

resk

edel

mi

dolg

ozót

ter

hel

i a

fele

lôss

ég, í

gy e

gy k

ider

ítet

len

áru

ház

i lop

ás e

seté

ben

az

el-

tûn

t ér

téke

ket

a do

lgoz

ó(k)

nak

kel

l kif

izet

niü

k. E

z a

mód

o-sí

tás

ráad

ásul

joge

lvile

g is

hel

ytel

en, h

isze

n o

lyan

dol

ogér

tte

sz v

alak

it f

elel

ôssé

, am

elyn

ek a

z ok

a n

em i

smer

t.K

orlá

tozt

ák a

bet

egsz

abad

ságo

t.A

mun

kavá

llaló

k jo

-ga

it é

rin

ti,

még

sem

a M

unka

Tör

vén

ykön

yvéb

en,

han

emaz

adó

szab

ályo

k kö

zé é

kelv

e m

ódos

ítot

ták

a h

árom

nap

os,

orvo

si i

gazo

lás

nél

kül

igén

ybe

veh

etô

bete

gsza

bads

ágh

ozva

ló j

ogot

. 200

0 ja

nuá

rját

ól m

ár c

sak

egy

nap

jár

e c

élra

. G

yen

gíte

tték

a s

zaks

zerv

ezet

eket

.Az

Mt.

ker

etéb

en e

l-tö

rölt

ék a

sza

ksze

rvez

etek

kol

lekt

ív s

zerz

ôdés

köté

si m

ono-

póli

um

át,

és k

iter

jesz

tett

ék a

zt a

z ü

zem

i ta

nác

sokr

a is

.A

kol

lekt

ív s

zerz

ôdés

köt

ésén

ek jo

ga s

zert

e a

vilá

gon

kiz

á-ró

lag

a sz

aksz

erve

zete

ket

illet

i meg

, am

it e

gy 1

998-

as I

LO-

kon

ven

ció

is r

ögzí

t. A

sza

ksze

rvez

etek

mon

opól

ium

ának

csor

bítá

sa a

dol

gozó

k al

kupo

zíci

óját

ron

tja

a m

unka

erô-

túlk

ínál

at e

seté

n e

leve

erô

sebb

mun

kált

atóv

al s

zem

ben

.A

tov

ábbi

– 2

001-

ben

hat

ályb

a lé

pô –

mód

osít

ások

akö

vetk

ezôk

:167

(1)

A n

api 8

órá

s m

un

kaid

ônek

8 h

ét(a

z er

edet

i ja

vas-

lat

szer

int

4 h

ónap

)168

átla

gába

n k

ell k

ijön

nie

, de

külö

nle

-ge

s m

unka

körö

kben

a k

olle

ktív

sze

rzôd

és e

zt a

kár

egy

év-

re i

s em

elh

eti.

(2)A

het

i egy

befü

ggô

pihe

nôi

dôt 4

2 ór

áról

40-

re(a

z er

e-de

ti j

avas

lat

szer

int

35-r

e) c

sökk

ente

tték

.(3

)A

z id

énym

un

ka f

ogal

mán

ak k

iter

jesz

tése

révé

n –

amel

lyel

a m

ezôg

azda

sági

gép

-gyá

rtás

, sô

t ak

ár a

jár

mû-

218

169

Hód

os (

2000

), 10

8.

esze

rin

t M

agya

rors

zágo

n m

inde

n 5

. há

ztar

tás

szeg

ényn

ekta

rtja

mag

át.

A h

ajlé

ktal

anok

szá

mát

50

ezer

re b

ecsü

lik, a

z in

tézm

é-n

yekb

en f

ekvô

, tá

rsad

alom

ból

kizá

rt e

mbe

reké

t (i

dôse

kva

gy

rokk

anta

k ot

thon

ában

la

kók

stb.

) ug

yan

enn

yire

.Ö

ssze

sen

teh

át m

inte

gy 1

,2–1

,3 m

illió

sze

gén

y em

ber

élM

agya

rors

zágo

n,

de a

lét

min

imum

ala

tt é

lôk

szám

a a

LAÉT

(Lét

min

imum

Ala

tt É

lôk

Tár

sasá

ga) s

zeri

nt

még

en

-n

él is

jóva

l nag

yobb

, 3 m

illió

. Sôt

, a h

ázta

rtás

ok 5

6%-á

ban

talá

lhat

ó m

eg a

sze

gén

ység

fen

t em

lítet

t 5

dim

enzi

ója

kö-

zül l

egal

ább

az e

gyik

.A

sze

gén

ység

min

dig

jobb

an s

újtj

a a

gyer

mek

eket

. A

fen

ti 5

köz

ül le

galá

bb 3

sze

mpo

ntb

ól s

zegé

ny

csal

ádok

ban

él a

6 é

ven

alu

li gy

erm

ekek

egy

ötöd

e, a

14

éven

alu

liak

17%

-a,

és a

kie

mel

kedé

si e

sély

ekrô

l –

vala

min

t a

kon

tra-

szel

ekci

óról

– f

est

képe

t, h

ogy

a fe

lsôo

ktat

ási

inté

zmé-

nye

kbe

járó

knak

csa

k 0,

7%-a

(UN

DP,

200

3, 3

9–41

.).A

meg

élhe

tési

kü

szöb

öt(l

étm

inim

um)

1990

-ben

más

-h

ogy

szám

ítot

ták,

min

t ké

sôbb

. Ez

ért

akko

r (k

onst

ans,

2000

-es

árak

on)

hav

i 44

106

Ft-

ot t

ett

ki,

2000

-ben

vi-

szon

t m

ár c

sak

32 8

51 F

t-ot

(UN

DP,

200

3, 3

5.).

Vaj

on o

l-cs

óbb

lett

az

élet

Mag

yaro

rszá

gon

?T

erje

dô t

ársa

dalm

i de

vian

ciák

, ps

zich

oszo

ciál

is k

órok

.Ez

ek le

gfôb

b ok

ait

Hód

os (

2000

) a

mun

kan

élkü

liség

ben

, am

unka

válla

lói

alku

pozí

ció

rom

lásá

ban

, a

tart

ósan

a c

sa-

ládt

ól t

ávol

i mun

kavé

gzés

ben

, a h

árom

mûs

zako

s m

unka

-re

ndb

en, i

lletv

e a

mun

kah

elyi

hie

rarc

hiá

ból a

dódó

fesz

ült-

sége

kben

lát

ja.

Enn

ek l

ehet

sége

s kö

vetk

ezm

énye

i: „f

ejfá

-já

s, e

lalv

ási

és a

lvás

i za

varo

k (f

elül

etes

, sza

kasz

os),

regg

eli

fára

dtsá

g, s

zoro

ngá

s, k

éztr

emor

, gya

kori

neg

atív

han

gula

t,in

doko

latl

ann

ak t

ûnô

türe

lmet

len

ség,

kim

erül

és,

vérn

yo-

más

vált

ozás

ált

al n

em in

doko

lt g

yako

ri fo

kozo

tt s

zívd

obo-

gás,

gyo

mor

fájd

alom

”169 ,

tov

ábbá

alk

ohol

izm

us,

drog

, do

-h

ányz

ás,

illet

ve m

ásn

ak p

rofi

táló

, ge

rjes

ztet

t fo

gyas

ztás

,pó

tcse

lekv

és (p

láza

kult

úra,

szá

mít

ógép

es já

ték,

mob

ilozá

s,in

tern

etez

és s

tb.).

A m

agya

rors

zági

mun

kaer

ô-ál

lom

ány

álla

pota

teh

át r

omlik

.

221

Az

átla

gok

kal

azo

nba

n e

gyéb

kén

t is

job

b vi

gyáz

ni.

A l

akos

ság

nag

y ré

sze

szám

ára

a m

agya

rors

zági

gaz

dasá

giél

et k

onsz

olid

áció

ja,

a G

DP

hos

szú

évek

kel

ezel

ôtt

bein

-du

lt n

övek

edés

e se

m h

ozot

t jo

bb é

letk

örül

mén

yeke

t, s

ôtel

len

kezô

leg.

A j

öved

elm

ek a

laku

lása

ráa

dásu

l m

ég a

kkor

sem

mon

d el

min

den

t a

szeg

énys

égrô

l, h

a va

lós

tart

alom

-m

al b

ír.

A

jöve

delm

i po

lari

záci

óm

ár

a n

yolc

van

as

évek

ben

bein

dult

, ám

a r

ends

zerv

áltá

s ut

áni

évek

ben

fel

gyor

sult

.19

87-b

en a

lak

ossá

g le

gfel

sô j

öved

elm

i ti

zede

az

össz

jöve

-de

lem

20,

9%-á

t, 1

0 év

vel k

ésôb

b m

ár 2

6,7%

-át

birt

okol

ta.

A n

yolc

van

as é

vek

óta

csak

a f

elsô

két

jöv

edel

mi

deci

lisös

szjö

vede

lem

bôl

való

ré

szes

edés

e n

em

csök

ken

t,

azös

szes

töb

bié

igen

. A

fel

sô é

s al

só t

ized

ará

nya

197

2-be

nm

ég

5,0:

1,

1987

-ben

4,

6:1,

19

97-b

en

már

9,

2:1

volt

.R

omlo

tt a

Gin

i-ko

effi

cien

s is

(19

98-b

an 2

4,4,

200

1-be

nm

ár 3

3%)

(UN

DP,

200

3, 3

2–33

.).M

am

inde

n 1

0. m

agya

r –

egym

illió

em

ber

–sz

egén

y,va

gyis

a k

özep

es j

öved

elem

50%

-nál

kev

eseb

bôl

él.

Ará

-n

yuk

1996

-ig

nôt

t (e

gyn

yolc

adra

), ez

t kö

vetô

en a

kor

-m

ányp

olit

ikák

hat

ásár

a cs

ökke

nt.

A s

zegé

nys

ég t

arta

lma

nem

mer

íth

etô

ki a

jöv

edel

mi

szeg

énys

égge

l, és

Mag

yaro

rszá

gon

nem

is e

z a

legm

egh

atá-

rozó

bb.

Az

UN

DP-

jele

nté

st (

2003

) ké

szít

ô m

agya

r sz

ak-

embe

rek

meg

álla

pítá

sa s

zeri

nt

nál

unk

a la

kásh

elyz

et (a

la-

kás

álla

pota

és

fels

zere

ltsé

ge)

esik

a l

egn

agyo

bb s

úlly

al a

latb

a: a

ros

sz l

akh

atás

i kö

rülm

énye

k kö

zött

élô

k es

etéb

ena

szeg

énys

ég v

alós

zín

ûség

e a

nem

zeti

átl

agn

ál n

égys

zer

nag

yobb

. A

200

0-es

ada

tok

szer

int

a 41

5 ez

er s

zegé

nyn

eksz

ámít

ó h

ázta

rtás

fel

e él

jöve

delm

i sz

egén

ység

ben

(a

net

tósz

emél

yi jö

vede

lem

als

ó eg

yötö

de a

latt

), tö

bb m

int

hár

om-

neg

yede

sze

gén

y a

fogy

aszt

ás s

zeri

nt

(vag

yis

az é

lelm

isze

r-re

köl

tött

pén

z m

egh

alad

ja a

z ös

szes

kia

dáso

k 45

%-á

t),

hét

tize

dük

ítél

te m

agát

sze

gén

ynek

, és

kör

ülbe

lül

ugya

n-

enn

yi v

olt

szeg

ény

a la

kás

és f

elsz

erel

tség

e te

kin

teté

ben

.(U

ND

P, 2

003,

39.

) A

nem

zeti

átl

agok

teh

át a

köv

etke

zô-

képp

en a

laku

lnak

: jöv

edel

mi s

zegé

nys

ég 1

4,4%

, fog

yasz

tá-

si s

zegé

nys

ég 2

7,7%

, la

khat

ási

19,3

%,

laká

sfel

szer

elts

égsz

erin

ti 1

7,3%

. A s

zubj

ektí

v sz

egén

ység

i rát

a pe

dig

20,6

%,

220

més

zete

sen

szó

sem

vol

t. M

unka

társ

ai e

lmes

élté

k, h

ogy

adé

lutá

ni m

ûsza

k ug

yan

elv

ileg

este

9-i

g ta

rt, d

e a

kam

ion

t,ak

árm

ikor

jön

is,

en

nek

a m

ûsza

knak

kel

l ki

rako

dnia

.G

yakr

an 1

1-ko

r, v

agy

még

kés

ôbb

érn

ek h

aza.

Per

sze

ezse

m s

zám

ít t

úlór

ának

.„A

kü

lföl

di t

ôke

mod

ern

izác

iós

hatá

sa.”

Egy

válla

lat-

felm

érés

sor

án s

zám

olt

be a

z in

terj

úala

ny

mér

nök

egy

ko-

rább

i m

unka

hel

yén

sze

rzet

t ta

pasz

tala

táró

l. A

z és

zak-

ma-

gyar

orsz

ági a

utóa

lkat

rész

-gyá

r a

bôsé

ges

mun

kaer

ô-kí

nál

atkö

rülm

énye

i kö

zött

mûk

ödik

. A

kor

ábba

n a

rég

ióba

n v

i-rá

gzó

síkü

vegg

yárt

ás m

egsz

ûnt,

az

acél

gyár

tás

fogl

alko

zta-

tása

egy

tize

dére

zsu

goro

dott

(m

a 60

0 fô

). N

agy

a m

unka

-n

élkü

liség

. A s

zóba

n fo

rgó

japá

n t

ulaj

don

ú gy

ár n

api 5

000

abla

kem

elô

mot

ort

gyár

t az

aut

óipa

r sz

ámár

a. A

gyá

rban

nôk

dol

gozn

ak, m

inim

álbé

rért

. A g

épso

r Ja

pán

ból é

rkez

ett,

1995

-ös

gyár

tmán

yú,

auto

mat

izál

t vo

lt,

amel

yen

bet

aní-

tott

mun

kát

vége

ztet

tek.

Mun

kaer

ôt c

sak

a m

unka

közv

e-tí

tôn

ker

eszt

ül v

ette

k fe

l, m

ert

csak

így

vol

t h

ozzá

férh

etô

szám

ukra

a m

ajdn

em a

z eg

ész

bért

fed

ezô

mun

kah

ely-

te-

rem

tési

dot

áció

. Azé

rt, h

ogy

min

él t

öbb

tám

ogat

ásh

oz ju

s-sa

nak

, n

övel

ték

a fo

glal

kozt

atás

t. E

nn

ek é

rdek

ében

az

au-

tom

ata

géps

orok

at „

lebu

títo

tták

”, a

zaz

kisz

edté

k be

lôlü

kaz

aut

omat

ikát

! (E

zt a

mun

kát

a tö

rtén

etet

tov

ábba

dóm

érn

ökn

ek k

elle

tt e

lvég

ezn

ie –

nag

y sz

ívfá

jdal

már

a…)

A g

yárt

ulaj

don

osok

a h

aték

onys

ágot

a k

övet

kezô

mód

onig

yeke

ztek

en

nek

elle

nér

e m

egta

rtan

i: m

inde

n g

épso

r vé

-gé

n e

gy t

ábla

állt

, am

elyr

e a

japá

n v

ezet

ô fe

lírta

a t

erve

t: 1

3m

ásod

perc

/db.

A g

ép v

égén

egy

szá

mlá

ló m

érte

hán

y da

-ra

bnál

, pon

tosa

bban

hán

y m

p/da

rabn

ál t

art

a so

r. A

gép

nél

dolg

ozó

assz

onyo

k dé

lelô

tt 1

0, d

élut

án 5

per

ces

pih

enôr

evo

ltak

jog

osul

tak.

Ha

vala

ki e

zen

kív

ül f

elál

lt a

gép

tôl,

azeg

ész

tech

nol

ógia

i so

r „b

orul

t” (

az a

ktuá

lis m

p/db

ért

ékfe

lszö

kött

), „é

s jö

tt a

z or

dibá

lás”

. Eg

y-eg

y ily

en g

épso

ron

körü

lbel

ül 2

0 n

ô do

lgoz

ott.

Au

tom

atiz

áció

ese

tén

2 fô

elé

gho

zzá.

Am

ikor

ped

ig e

lért

ék a

13

mp/

db t

elje

sítm

ényt

, a

japá

n c

égve

zetô

a 1

2 m

p/db

bev

ezet

ését

irá

nyo

zta

elô.

Az

auto

mat

a gé

psor

11

más

odpe

rc a

latt

állí

tott

elô

1 d

b te

r-m

éket

…

223

Mag

yaro

rszá

g a

közé

p-ke

let-

euró

pai

régi

ó eg

yik

legs

ike-

rese

bb k

ülfö

ldi t

ôkét

von

zó o

rszá

ga –

am

ely

tén

y az

ura

lko-

dó k

özga

zdas

ágta

n s

zeri

nt

a fe

lzár

kózá

s al

apjá

ul s

zolg

álha

t.A

dol

og a

zon

ban

úgy

áll,

hog

y a

legn

agyo

bb t

erm

elôt

ôkék

élve

zik

a le

gnag

yobb

adó

kedv

ezm

énye

ket

(a k

ilen

cven

esév

ekbe

n 5

év

adóm

ente

sség

et k

apta

k),

a so

k ez

er m

illiá

r-do

s, M

agya

rors

zágo

n a

dózó

off

-sho

re t

ôkéb

ôl a

köl

tség

veté

sm

indö

ssze

8,5

mill

iárd

fori

ntt

al r

észe

sül,

a te

ljes

pén

zügy

isz

ekto

r ad

ója

min

döss

ze 3

5 m

illiá

rd f

orin

t, é

s az

ors

zág

adób

evét

elén

ek c

supá

n 0

,7%

-a s

zárm

azik

a b

anko

k ál

tal f

i-ze

tett

adó

kból

.

Am

i nin

cs b

enn

e a

stat

iszt

ikáb

an…

Nem

vél

etle

n,

hog

y a

mun

kaer

ô-pi

aci

stat

iszt

ikák

csa

kkö

zvet

len

(m

inta

véte

les)

fel

mér

ések

kel

kieg

észí

tve

képe

-se

k a

való

ság

meg

köze

lítés

ére.

His

zen

pél

dául

a f

izet

etle

ntú

lórá

ról

egyi

k m

unká

ltat

ó se

m n

yila

tkoz

ik,

de a

mun

ka-

válla

lók

sem

kív

ánjá

k be

jele

nte

ni,

hog

y ad

ózás

nél

kül,

„fe-

keté

n”

dolg

ozn

ak.

Ezér

t ér

dem

es

nyi

tott

sz

emm

el

jár-

nun

k, h

ogy

közv

etle

n t

apas

ztal

ássa

l is

kieg

észí

tsük

a s

zak-

irod

alom

ból

nye

rt i

nfo

rmác

ióka

t. E

rre

szol

gál

az a

lább

ivá

loga

tás:

„Fra

nch

isin

g, o

h!”

Min

t so

k eg

yéb

válla

lkoz

ás,

a m

a-gy

aror

szág

i be

nzi

nku

tak

jó r

észe

is

fran

chis

e-re

nds

zerb

enm

ûköd

ik.

Egy

ilyen

, B

udap

est

körn

yéki

JET

-kút

nál

dol

go-

zó m

ondt

a el

, hog

y bé

rét

csak

pap

íron

ves

zi fe

l, m

unká

lta-

tójá

tól

egy

fillé

r ja

vada

lmaz

ást

sem

lát

. A

zért

a p

énzé

rtdo

lgoz

ik, a

mit

az

ott

tan

koló

aut

ósok

tól

kap.

„K

öszö

njü

k, h

ogy

nál

un

k vá

sáro

lt!”

Szin

tén

a g

yors

anfe

jlôdô

fôv

áros

i ag

glom

erác

ió e

gyik

Pen

ny

Mar

ketj

ében

mun

kát

válla

ló f

iata

lem

ber

a fo

rrás

a az

alá

bbi

leír

ásn

ak.

Net

tó 3

5 ez

er f

orin

tért

a s

zerz

ôdés

sze

rin

t re

ggel

6:3

0-tó

ldé

lutá

n 2

:30-

ig k

elle

tt v

oln

a do

lgoz

nia

. Már

az

elsô

nap

on6-

ra r

ende

lték

be.

Ném

i el

igaz

ítás

utá

n 6

:15-

kor

már

dol

-go

zott

. D

élut

án 3

óra

kor

meg

kérd

ezte

a f

ônök

ét,

hog

y el

-m

ehet

-e.

Az

óráj

ára

pilla

nto

tt,

és m

ég m

egké

rte,

hog

y va

-la

mit

rak

odjo

n k

i. 3:

15 u

tán

sza

badu

lt. T

úlór

apén

zrôl

ter

-

222

Függ

elék

225

224

227

1. Á

llam

i sz

ociá

lis k

iadá

sok

az O

ECD

-ben

,

a

z U

SA-b

an é

s az

EU

15-b

en,

1980

és

2001

köz

ött,

a G

DP

száz

alék

ában

1980

1985

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Áll

ami

szoc

iáli

s ki

adás

ok ö

ssze

sen

OE

CD

21

17,7

19,6

20,5

21,6

22,7

23,2

22,9

22,5

22,7

22,3

21,9

21,9

21,6

21,9

USA

13,3

13,0

13,4

14,5

15,2

15,4

15,4

15,5

15,3

14,9

14,5

14,2

14,2

14,8

EU

1520

,622

,923

,424

,425

,626

,526

,225

,625

,624

,824

,324

,223

,724

,0

Öre

gség

i n

yugd

íj

OE

CD

21

5,6

6,2

6,8

7,2

7,5

7,7

7,6

7,7

7,8

7,8

7,8

7,8

7,7

7,9

USA

5,2

5,4

5,2

5,4

5,4

5,5

5,4

5,4

5,3

5,3

5,2

5,2

5,2

5,3

EU

156,

57,

37,

98,

38,

68,

98,

98,

99,

08,

98,

88,

88,

68,

8

Özv

egyi

, ár

vasá

gi e

llát

ás

OE

CD

21

1,2

1,2

1,1

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

USA

1,0

1,0

0,9

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

0,9

0,9

0,9

0,9

0,8

0,8

EU

151,

61,

71,

41,

31,

31,

31,

31,

31,

31,

21,

21,

21,

11,

1

Ell

átás

ok m

un

kaké

ptel

ensé

g es

etér

e

OE

CD

21

2,5

2,5

2,6

2,7

2,7

2,8

2,7

2,7

2,6

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

USA

1,1

1,0

1,0

01,1

1,2

1,2

1,2

1,2

1,2

1,1

1,1

1,1

1,1

1,1

EU

153,

13,

13,

23,

23,

23,

33,

33,

13,

13,

02,

92,

92,

82,

9

Egé

szsé

gügy

OE

CD

21

5,1

5,2

5,4

5,7

5,9

5,9

5,8

5,8

5,8

5,8

5,8

5,9

5,9

6,1

USA

3,7

4,1

4,8

5,2

5,6

5,8

6,0

6,1

6,1

65,

85,

85,

96,

2E

U15

5,6

5,6

5,7

5,9

6,1

6,2

6,1

6,0

6,1

5,9

5,9

5,9

5,9

6,1

226

Forr

ás:

OE

CD

(20

04),

Soc

ial

Exp

endi

ture

Dat

abas

e(S

OC

X,

ww

w. o

ecd.

org/

els/

soci

al/e

xpen

ditu

re)

(200

5-04

-25)

229

Csa

ládi

ell

átás

ok

OE

CD

21

1,6

1,6

1,8

1,8

1,9

1,9

1,9

1,9

1,9

1,9

1,8

1,8

1,8

1,9

USA

0,8

0,6

0,5

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,4

0,4

0,4

0,4

EU

152,

02,

02,

12,

22,

32,

32,

42,

32,

32,

22,

22,

22,

12,

2

Akt

ív m

un

kaer

ô-pi

aci

eszk

özök

OE

CD

21

0,4

0,7

0,7

0,8

0,9

0,9

0,9

0,8

0,9

0,8

0,8

0,8

0,7

0,7

USA

0,2

0,1

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

0,2

EU

150,

50,

80,

80,

91,

11,

11,

01,

01,

01,

01,

01,

00,

90,

9

MN

-ell

átás

OE

CD

21

1,0

1,6

1,3

1,6

1,8

2,0

1,9

1,6

1,6

1,5

1,3

1,2

1,1

1,1

USA

0,7

0,4

0,4

0,5

0,7

0,6

0,4

0,3

0,3

0,3

0,2

0,3

0,2

0,3

EU

151,

21,

91,

51,

82,

12,

32,

21,

91,

91,

71,

51,

31,

21,

2

Lak

hat

ássa

l ka

pcso

lato

s ki

adás

ok

OE

CD

21

0,3

0,4

0,4

0,4

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,4

0,4

USA

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

n.a

.n

.a.

EU

150,

30,

40,

40,

40,

40,

40,

50,

50,

50,

50,

50,

50,

40,

4

Egy

éb

OE

CD

21

0,4

0,4

0,5

0,5

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,5

0,5

0,5

0,5

USA

0,5

0,4

0,4

0,5

0,6

0,6

0,6

0,7

0,6

0,6

0,6

0,5

0,5

0,5

EU

150,

30,

30,

40,

40,

50,

50,

50,

50,

50,

50,

50,

50,

40,

4

1980

1985

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

OE

CD

21:

Aus

ztrá

lia, B

elgi

um, E

gyes

ült

Kir

álys

ág,

Kan

ada,

Dán

ia, F

inn

orsz

ág, F

ran

ciao

rszá

g, N

SZK

, G

örög

orsz

ág, Í

rors

zág,

Ola

szor

szág

, Jap

án, L

uxem

burg

, H

olla

ndi

a, Ú

j-Z

élan

d, P

ortu

gália

, Spa

nyo

lors

zág,

Sv

édor

szág

, Svá

jc, T

örök

orsz

ág,

USA

228

be v

eszi

a g

yere

kmun

kát:

„...

meg

tilt

ani a

gye

rmek

mun

kát

ann

yi,

min

t m

egfo

szta

ni

a gy

erm

ekek

et é

s cs

alád

juka

t eg

yfo

nto

s lé

tfen

nta

rtás

i es

zköz

tôl.

… F

igye

lem

be k

ell

ven

ni

atá

rsad

alm

i-ga

zdas

ági

real

itás

okat

, és

har

coln

i a

gyer

mek

-m

unká

sok

joga

iért

.”

A

szer

veze

t ez

en

köve

telé

se

hom

-lo

kegy

enes

t el

len

téte

s a

nem

zetk

özi

mun

kásm

ozga

lom

é-va

l, am

ely

15 é

ves

kori

g az

in

gyen

es o

ktat

ás b

izto

sítá

sát

szor

galm

azza

– á

llapí

tják

meg

a le

vélír

ók.

Viz

sgál

juk

meg

a

WSF

eg

yik

fô

szer

vezô

jén

ek,

azA

TT

AC

-nak

a s

peku

láci

ós t

ôkem

ozgá

st m

egad

ózta

tni

hi-

vato

tt T

obin

-adó

köv

etel

ését

, am

elye

t tö

bbek

köz

ött

Geo

r-ge

Sor

os é

s az

IM

F-ko

nfo

rm p

olit

ikát

meg

való

sító

vol

t br

a-zi

l eln

ök, F

. H. C

ardo

so is

tám

ogat

. A b

efol

yt ö

ssze

geke

t a

szeg

énye

k m

egse

gíté

sére

kel

len

e fo

rdít

ani.

Ezek

sze

rin

t te

-h

át –

érv

eln

ek a

lev

élír

ók –

min

él n

agyo

bb a

spe

kulá

ció,

ann

ál jo

bb a

sze

gén

yekn

ek. E

zen

kívü

l az

AT

TA

C e

gy jo

bbvi

lágo

t, „

a gl

obal

izác

ió h

aték

onya

bb k

ontr

olljá

t” is

köv

ete-

li. L

ehet

sége

s-e

azon

ban

–

kérd

ezik

a b

razi

l sz

aksz

erve

ze-

tiek

– „

meg

vált

ozta

tni

a vi

lágo

t az

ala

pvet

ô te

rmel

ési

vi-

szon

yok

meg

kérd

ôjel

ezés

e n

élkü

l, an

élkü

l, h

ogy

a fô

ter

-m

elés

i es

zköz

ök m

agán

tula

jdon

át k

ifog

ásol

nán

k”?

A W

SF e

gyik

fô

„zás

zlój

a” a

Por

to A

legr

e-i

péld

a ka

p-cs

án a

– M

agya

rors

zágo

n is

pro

pagá

lt –

„ré

szvé

teli

dem

ok-

ráci

a”, „

rész

véte

li kö

ltsé

gvet

és”.

Esze

rin

t a

költ

ségv

etés

egy

rész

ének

fe

lhas

znál

ásár

ól

közv

etle

nül

az

ál

lam

polg

árok

gyül

ekez

ete

dön

t. A

Vilá

gban

k 20

01 v

égén

lét

reho

zott

egy

nem

zetk

özi

oszt

ályt

a „

rész

véte

li de

mok

ráci

a” 2

6 or

szág

-ba

n

tört

énô

végr

ehaj

tásá

nak

át

teki

nté

sére

. A

té

már

ól(P

orto

Ale

gre

tapa

szta

lata

iról

) kö

nyv

et i

s ad

ott

ki.

Vaj

on –

kérd

ik a

lev

élír

ók –

a r

észv

étel

i de

mok

ráci

a n

em a

„n

yílt

kon

flikt

ust”

ker

ülô

„en

ergi

abec

sato

rnáz

ási”

str

atég

ia r

észe

?A

bra

zil

szak

szer

veze

ti v

ezet

ôk p

onto

san

tud

ják,

ho-

gyan

mûk

ödik

ez

a „r

észv

étel

i kö

ltsé

gvet

és”.

Lev

elük

ben

idéz

ik a

„ré

szvé

teli

költ

ségv

etés

” eg

yik

koor

din

átor

ának

meg

foga

lmaz

ását

: „e

z az

ala

pvet

ô sz

üksé

glet

ek s

zûrô

je”

(„fi

lter

for

pop

ular

dem

ands

”).

A r

észv

étel

i kö

ltsé

gvet

és a

váro

si k

ölts

égve

tésn

ek v

alój

ában

ige

n k

is h

ánya

dát,

Por

toA

legr

e es

etéb

en p

éldá

ul m

indö

ssze

17%

-át

érin

ti.

A t

ársa

-da

lmi s

zerv

ezet

ek k

épvi

selô

i álla

ndó

har

cot

vívn

ak e

rrôl

az

231

2. B

razi

l sz

aksz

erve

zeti

vez

etôk

n

yílt

lev

ele

a Sz

ociá

lis V

ilágf

órum

hoz

(T

arta

lmi

ism

erte

tô)

2002

ele

jén

bra

zil

szak

szer

veze

ti v

ezet

ôk n

yílt

lev

elet

in

-té

ztek

a P

orto

Ale

gre-

i Sz

ociá

lis V

ilágf

órum

(W

SF)

szak

-sz

erve

zeti

és

más

akt

ivis

táih

oz.

A l

evél

tel

jes

szöv

ege

an-

golu

l a

htt

p://w

ww

. gl

obal

rese

arch

.ca/

arti

cles

/BT

U20

2Ap.

htm

l cí

men

olv

ash

ató.

A l

evél

író

i m

inde

nek

elôt

t le

szög

ezté

k, h

ogy

a m

unká

-so

k el

len

in

díto

tt v

ilágm

éret

û ga

zdas

ági

és p

olit

ikai

tám

a-dá

s kö

rülm

énye

i kö

zött

el

enge

dhet

etle

nül

sz

üksé

ges

am

un

káso

k eg

yesü

lt h

arca

.V

ajon

meg

fele

l-e

enn

ek a

szo

-ci

ális

fór

um m

ai f

orm

ája?

A

WSF

han

gsúl

yozo

ttan

a „

civi

l tár

sada

lom

”ta

lálk

ozó-

ja. A

„ci

vil t

ársa

dalo

m”

azon

ban

– íg

y a

levé

lírók

– e

gyar

ánt

tart

alm

azza

az

eln

yom

otta

kat

és e

lnyo

mói

kat,

vag

yis

az e

r-re

épü

lô id

eoló

gia

és p

olit

ika

elm

ossa

a k

ülön

bség

et a

z os

z-tá

lyok

köz

ött.

A c

ivil

szer

veze

tek

(NG

O-k

) cél

ja e

gyré

szt

azál

lam

i vá

llala

tokn

ál é

s a

közs

zolg

álta

táso

kban

kie

sô m

un-

kahe

lyek

pót

lása

(bi

zon

ytal

an é

s re

nds

zert

elen

for

máb

an),

más

felô

l a

glob

aliz

áció

in

tézm

énye

inek

hiv

atal

os p

olit

iká-

jává

vál

tak.

199

9-be

n a

Vilá

gban

k pr

ojek

tjei

nek

már

töb

bm

int

70%

-ába

n v

ette

k ré

szt

NG

O-k

és

civi

l sze

rvez

etek

va-

lam

ilyen

mód

on. A

lev

él í

rói

utal

nak

arr

a is

, hog

y a

Vilá

g-ba

nk

2000

/200

1-es

jele

nté

sébe

n a

„ko

nfli

ktus

ok n

yílt

tá v

á-lá

sán

ak e

lker

ülés

e” é

rdek

ében

szo

rgal

maz

za „

az e

ner

giák

-n

ak p

olit

ikai

fol

yam

atok

ba c

sato

rnáz

ását

”, p

árbe

széd

et a

civi

lekk

el,

a kü

lön

bözô

cso

port

ok t

alál

kozó

ját

bizt

osít

ó fó

-ru

mok

at.

(V.ö

. W

orld

Ban

k, 2

001/

b, 1

0.,

12.)

A W

SFsz

pon

zora

i köz

ött

talá

lhat

ó a

Ford

Ala

pítv

ány,

a V

ilágb

ank

pedi

g ho

nla

pján

tám

ogat

ásár

ól b

izto

sítj

a a

Port

o A

legr

e-i

fóru

mot

. A

frik

ában

az

END

A n

evû

civi

l sz

erve

zet

szer

vezi

a sz

ociá

lis fó

rum

ot. A

z EN

DA

dok

umen

tum

ában

véd

elm

é-

230

3. A

kció

tört

énet

1994

. ja

nu

ár 1

., C

hia

pas

álla

m,

Mex

ikó:

a N

AFT

A (

Me-

xikó

, U

SA,

Kan

ada

közt

i sz

abad

kere

sked

elm

i eg

yez-

mén

y) é

letb

e lé

pése

kap

csán

itt

tört

ki a

zap

atis

ta fe

lke-

lés,

a n

eolib

eral

izm

us e

llen

i vi

lágm

ozga

lom

csí

rája

.19

95-1

997:

mill

ióka

tm

ozgó

sító

sztr

ájkh

ullá

m in

dult

Eu-

rópá

ban

a „

Nem

et a

neo

liber

ális

Eur

ópár

a!”

jels

zó j

e-gy

ében

és

a re

gion

ális

szo

lidar

itás

ala

pján

.19

98.

máj

us,

Gen

f:a

II.

WT

O-k

onfe

ren

cia

idej

én a

vilá

g37

vár

osáb

an z

ajló

tün

teté

s („

Glo

bal

Stre

et P

arti

es”)

Kan

adáb

an m

egbé

nít

ott

egy

OEC

D-k

onfe

ren

ciát

. A

zin

diai

Hai

dara

bádb

an 1

00 e

zer

föld

mûv

es t

iltak

ozot

t a

WT

O-b

an f

olyó

tár

gyal

ások

elle

n.

Bra

zíliá

ban

40

ezer

nél

külö

zô e

gy h

étre

meg

szál

lta

a fô

váro

s ko

rmán

yzat

in

egye

dét.

1999

.au

gusz

tus

12.,

Mil

lau

: Jo

sé B

ové

és t

ársa

i le

bon

ta-

nak

egy

McD

onal

d’s-

et a

fra

nci

a sa

jtte

rmel

ôk é

rdek

eit

sért

ô am

erik

ai k

eres

kede

lmi t

erje

szke

dés

elle

ni t

iltak

o-zá

sul.

1999

. n

ovem

ber

30–d

ecem

ber

2.,

Seat

tle:

a W

TO

-ülé

ssi

keré

t 40

ezr

es t

ömeg

tün

teté

s ak

adál

yozz

a m

eg.

Ezt

köve

tôen

a m

ozga

lmak

vilá

gsze

rte

kész

en á

lltak

arr

a,h

ogy

ugya

naz

t m

ásut

t is

meg

ism

étel

jék.

Aus

ztrá

liába

npé

ldáu

l gom

ba m

ódra

sza

poro

dni k

ezdt

ek a

z an

tigl

oba-

lista

cso

port

ok S

ydn

ey-t

ôl M

elbo

urn

e-ig

és

Ade

laid

e-tô

lB

risb

ane-

ig. A

sea

ttle

-i t

anác

skoz

ás m

eghi

úsít

ása

után

ati

ltak

ozók

köv

etté

k a

WT

O-t

min

denh

ová,

egé

szen

ad-

dig,

am

íg a

WT

O ö

ssze

jöve

telé

t K

atar

ban

tart

ottá

k m

eg,

ahol

a t

iltak

ozás

tör

vény

elle

nes.

Enn

ek e

llené

re e

kkor

isvi

lágm

éret

û de

mon

strá

ciór

a ke

rült

sor

a t

anác

skoz

ássa

leg

y id

ôben

, töb

b m

int

120

váro

s ré

szvé

telé

vel.

233

össz

egrô

l. A

zt k

ell

eldö

nte

niü

k: i

skol

át a

karn

ak,

vagy

kli-

nik

át,

az u

tak

köve

zésé

t va

gy ó

vodá

t. E

zzel

a m

ódsz

erre

lte

hát

– s

zöge

zik

le a

levé

lírók

– c

sak

a sz

üksé

glet

ek k

i nem

elég

ítés

ének

fel

elôs

ségé

t h

árít

ottá

k át

, m

aguk

nak

a „

rész

-vé

teli

költ

ségv

etés

” ré

sztv

evôi

nek

a t

ámog

atás

ával

. A

min

imál

is ö

ssze

gek

ilyen

elo

sztá

sába

n a

„civ

il tá

rsad

a-lo

m”

vesz

rés

zt. C

amac

ua v

áros

ában

pél

dául

egy

üzl

etem

ber

küld

te e

l ké

pvis

elôj

ét a

gyû

lésb

e, m

egsz

erez

ve a

sza

vaza

tok

köze

l 70%

-át

ahho

z, h

ogy

az ú

tköv

ezés

els

ôbbs

éget

kap

jon.

V

ajon

mily

en t

ársa

dalo

m e

lkép

zelé

se b

úvik

meg

a „

rész

-vé

teli

költ

ségv

etés

” m

ögöt

t? O

lyan

é, a

mel

yben

nin

csen

ekko

nflik

tuso

k, é

s az

„eg

yenl

ôk k

özöt

ti m

egeg

yezé

sre”

épü

l.Ez

azo

nban

tel

jes

mér

tékb

en e

llent

étes

a d

emok

ráci

ával

,am

ely

elis

mer

i a

szem

bená

lló é

rdek

ek l

étez

ését

a t

ársa

da-

lom

ban,

val

amin

t a

kizs

ákm

ányo

ltak

és

elny

omot

tak

jogá

taz

álla

mm

al é

s ki

zsák

mán

yoló

ikka

l sz

embe

ni é

rdek

véde

-le

mre

. M

i tö

rtén

ne p

éldá

ul,

ha a

köz

alka

lmaz

otta

k sz

ak-

szer

veze

te v

enne

rés

zt a

„ré

szvé

teli

költ

ségv

etés

ben”

? El

mé-

letb

en a

köz

alka

lmaz

otta

k bé

réne

k em

elés

éért

, m

unka

kö-

rülm

énye

ik ja

vítá

sáér

t kel

lene

kiá

llnia

. Ha

azon

ban

a tö

bbie

kin

kább

be

szer

etné

k ve

zett

etni

az

áram

ot a

z ut

cáju

kba,

ak-

kor

– ah

elye

tt, h

ogy

kolle

ktív

akc

iókk

al k

övet

elné

k ig

énye

ikki

elég

ítés

ét a

hat

alom

tól –

egy

más

elle

n fo

gnak

har

coln

i. A

„ré

szvé

teli

dem

okrá

cia”

teh

át a

z el

nyo

mot

tak

csúf

osbe

csap

ása,

szü

kség

lete

ik c

inik

us k

igún

yolá

sa.

A le

vél í

rói m

inde

zért

nem

ves

znek

rés

zt a

Szo

ciál

is V

i-lá

gfór

um m

unká

jába

n,

mer

t m

eggy

ôzôd

ésük

, h

ogy

a ki

-zs

ákm

ányo

lás

elle

ni

har

cban

a m

unká

sok

létr

ehoz

ta s

zer-

veze

tek

véde

lme

elle

nté

tes

az o

sztá

lyel

len

téte

ket

elm

osó

„civ

il tá

rsad

alom

”, i

lletv

e a

„glo

baliz

áció

hu

man

izál

ásá-

nak

”–

szin

tén

a W

SF á

ltal

tál

alt

– po

litik

ájáv

al. A

glo

bali-

záci

ó u

gyan

is a

mu

nka

hely

ek é

s a

mu

nká

sok

joga

inak

le-

rom

bolá

sát j

elen

ti,a

kap

ital

ista

glo

baliz

áció

t teh

át n

em le

-he

t „h

um

aniz

áln

i”.

A b

razi

l sz

aksz

erve

zeti

vez

etôk

vég

ülle

szög

ezik

, h

ogy

tová

bbra

is

együ

tt h

arco

lnak

„fi

vére

ikke

lés

nôv

érei

kkel

” a

háb

orúk

, a

kizs

ákm

ányo

lás,

a d

ereg

ulá-

ció,

a p

riva

tizá

ció

és a

lib

eral

izác

ió,

vala

min

t a

mun

kajo

-go

k le

épít

ése

elle

n, a

sza

ksze

rvez

etek

füg

getl

ensé

géér

t, d

e-m

okra

tizm

usáé

rt é

s a

közs

zolg

álta

táso

k vé

delm

éért

.

232

Dél

-Kor

eába

n (

Szöu

l) 1

500

0 fô

tün

tete

tt a

G8-

talá

l-ko

zó e

llen

.20

01.

ápri

lis,

Bol

ívia

:C

och

abam

bátó

l La

Paz

ig t

arto

ttak

felv

onul

ást

tilt

akoz

ásul

a v

ízpr

ivat

izác

ió e

llen

mun

ká-

sok,

ki

ster

mel

ôk,

kisk

eres

kedô

k,

szak

szer

veze

tek

éseg

yéb

szer

veze

tek.

20

01.

ápri

lis:

Tilt

akoz

ások

az

FTA

A e

llen

Arg

entí

náb

an,

Bra

zíliá

ban

, Kan

adáb

an. T

ömeg

es l

etar

tózt

atás

ok.

2001

.áp

rili

s 1–

16.,

Tör

ökor

szág

:ti

ltak

ozó

hul

lám

az

IMF

elle

n, t

öbb

min

t 10

000

0 ré

sztv

evôv

el.

2001

. jú

niu

s 15

., G

öteb

org:

az

EU-c

súcs

és

a B

ush

-adm

i-n

iszt

ráci

ó po

litik

ája

elle

ni

tilt

akoz

áské

nt

zajlo

tt l

e a

Svéd

orsz

ágba

n s

zoka

tlan

ul n

agy,

25

(más

for

ráso

k sz

e-ri

nt

50)

ezer

fôs

tün

teté

s, a

hol

a t

ünte

tôk

és a

ren

dôr-

ség

közö

tt ö

ssze

csap

ások

ra i

s so

r ke

rült

. 20

01. j

úli

us

20–2

2., G

enov

a:a

G8

talá

lkoz

ója

idej

én t

öbb

száz

ezr

es t

ünte

tésr

e ke

rült

sor

Gen

ováb

an.

A r

endô

ripr

ovok

áció

k ös

szec

sapá

sokh

oz v

ezet

tek,

mel

yek

sorá

neg

y di

ák

(Car

lo

Giu

lian

i)

meg

hal

t.

Nev

e a

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galo

m e

gyik

jel

képé

vé v

ált.

2001

. sz

epte

mbe

r 11

-én

terr

ortá

mad

ás t

örté

nt

a vi

lágk

e-re

sked

elem

és

az U

SA h

atal

mán

ak j

elké

pei

elle

n.

Egy

idôr

e úg

y tû

nt,

ez

viss

zave

ti a

glo

baliz

áció

krit

ikai

moz

-ga

lmak

at, d

e n

em íg

y tö

rtén

t. 2

001

októ

bere

és

dece

m-

bere

köz

ött

Peru

giáb

an 2

5000

0, R

ómáb

an 1

0000

0,Lo

ndo

nba

n 7

500

0, M

adri

dban

350

000

fô v

onul

t az

utcá

kra.

2001

. n

ovem

ber:

a IV

. W

TO

-csú

cs K

atar

ban

. A

hel

yszí

-n

en n

em, d

e 12

0 m

ás v

áros

ban

tilt

akoz

ó m

egm

ozdu

lá-

sokr

a ke

rült

sor

.20

01. d

ecem

ber,

Lae

ken

(B

elgi

um

):az

EU

-csú

cs e

llen

35

ezre

n t

ünte

ttek

, so

r ke

rült

atr

ocit

ások

ra i

s (a

tün

tetô

kki

raka

toka

t tö

rtek

be

és a

utók

at g

yújt

otta

k fe

l).

2002

. ja

nu

ár 4

–9.,

Bam

ako

(Mal

i):

az I

. A

frik

ai S

zoci

ális

Fóru

m.

2002

. ja

nu

ár,

Por

to A

legr

e: a

II.

Szo

ciál

is V

ilágf

órum

60

(más

bec

slés

ek s

zeri

nt

80) e

zer

rész

tvev

ôvel

. Ekk

or h

ív-

ta f

el a

tár

sada

lmi

moz

galm

akat

a W

SF N

emze

tköz

i

235

2000

. áp

rili

s, W

ash

ingt

on:

tilt

akoz

ás a

z IM

F/V

ilágb

ank

közö

s ül

ése

elle

n,

amel

y Se

attl

e ut

án a

z el

sô n

agyo

bbm

egm

ozdu

lás

volt

. M

inte

gy 3

0–35

eze

r em

ber

gyûl

tös

sze,

am

i kev

eseb

b, m

int

Seat

tle-

ben

, de

nag

yjáb

ól t

íz-

szer

an

nyi

, m

int

az 1

998-

as d

emon

strá

ción

ugy

anit

t,ug

yan

ezen

alk

alom

ból

volt

.20

00.á

pril

is, S

an J

ose,

Bra

zíli

a:10

000

fôs

dem

onst

ráci

óaz

IM

F és

a V

ilágb

ank

elle

n.

2000

. m

áju

s 31

., A

rgen

tín

a:80

000

fôs

tün

teté

s az

IM

Fel

len

.2

00

0.

jún

ius–

augu

sztu

s,

Lat

in-A

mer

ika:

több

mil

lió

mun

kás

álta

l tá

mog

atot

t sz

tráj

kok

az I

MF

és a

Vilá

g-ba

nk

polit

ikái

elle

n A

rgen

tín

ában

, Ec

uado

rban

, H

on-

dura

sban

, Kol

umbi

ában

, Par

agua

yban

.20

00. j

ún

ius,

Win

dsor

, Kan

ada:

tün

teté

s az

Am

erik

ai Á

l-la

mok

Sze

rvez

etén

ek t

alál

kozó

ja e

llen

.20

00.

jún

ius,

São

Pau

lo,

Bra

zíli

a:10

000

0 fô

tilt

akoz

ott

az I

MF/

Vilá

gban

k-fé

le m

egsz

orít

ó in

tézk

edés

ek e

llen

.20

00.

szep

tem

ber

10.,

Mel

bou

rne:

30 e

zres

tün

teté

s a

Vilá

ggaz

dasá

gi F

órum

ide

jén

. Eg

y ré

szük

nek

maj

dnem

sike

rült

meg

akad

ályo

zni

az é

rtek

ezle

tet.

Let

artó

ztat

á-so

kra

is s

or k

erül

t.

2000

. sz

epte

mbe

r 24

–26.

, P

rága

: az

els

ô ke

let-

euró

pai

glob

aliz

áció

krit

ikai

töm

egtü

nte

tés

az I

MF

és a

Vilá

g-ba

nk

otta

ni ü

lése

idej

én. 2

000

0 em

ber

vett

raj

ta r

észt

,h

árom

elle

nko

nfe

ren

ciát

tar

tott

ak,

erôs

zako

s cs

elek

-m

énye

k, l

etar

tózt

atás

ok t

etté

k n

evez

etes

sé.

2000

. de

cem

ber

5–7.

, N

izza

:az

EU

csú

csta

lálk

ozój

án10

000

0 em

ber

tilt

akoz

ott

a te

rvez

ett

refo

rmok

elle

n,

„szo

ciál

is E

uróp

át”

köve

telv

e.20

01. j

anu

ár 2

5–30

., P

orto

Ale

gre:

a da

vosi

Vilá

ggaz

dasá

-gi

Fór

umm

al (

Wor

ld E

con

omic

Foru

m –

WSF

) eg

y id

ô-be

n é

s an

nak

elle

npo

ntj

akén

t ke

rült

meg

ren

dezé

sre

azI.

Szo

ciál

is V

ilágf

órum

(W

orld

Soc

ial

Foru

m),

amel

yen

a vi

lág

min

den

táj

áról

töb

b tí

zezr

en v

ette

k ré

szt.

2001

. ja

nu

ár 2

8.,

Dav

os,

Sváj

c:a

Vilá

ggaz

dasá

gi F

órum

idej

én n

éhán

y sz

áz t

ünte

tôn

ek s

iker

ült

beju

tnia

a v

á-ro

sba,

ah

ol k

emén

y re

ndô

ri e

llen

állá

ssal

tal

álko

ztak

.20

01.

már

ciu

s 3–

4.:

Ola

szor

szág

ban

(T

ries

zt)

1000

0 fô

,

234

sába

n le

galá

bb 1

2 m

illió

an t

iltak

ozta

k az

USA

irak

i há-

ború

ja e

llen

. 20

03. á

pril

is 5

–6.,

Mis

kolc

:az

I. M

agya

r Sz

ociá

lis F

órum

nag

yjáb

ól 2

00 f

ô ré

szvé

telé

vel,

akik

kör

ülbe

lül

20 t

ár-

sada

lmi

szer

veze

tet

képv

isel

tek.

2003

. jú

niu

s, G

enf

(Evi

an):

A G

8-ak

ért

ekez

leté

nek

meg

-n

yitá

sát

100

ezer

tün

tetô

blo

kádj

a ké

slel

tett

e.

2003

. jú

niu

s 21

., T

hes

szal

onik

i: E

llen

kon

fere

nci

a és

fel

-vo

nu

láso

k a

görö

g el

nök

lett

el

össz

eülô

E

U-

csúc

sért

ekez

let

idej

én.

A G

örög

Szo

ciál

is F

órum

(jú

-n

ius

16–2

2.)

záró

akko

rdja

kén

t ór

iási

de

mon

strá

ció,

amel

yen

a s

zoci

ális

fór

um s

zerv

ezet

ei é

s a

sok

orsz

ág-

ból

érke

zô k

omm

unis

ta p

árto

k kü

lön

-kül

ön,

de e

gyid

ôben

és

has

onló

cél

okér

t m

enet

elte

k.

2003

. sz

epte

mbe

r 14

., C

ancú

n,

Mex

ikó:

Néh

ány

ezer

fôs

tün

teté

s a

WT

O m

inis

zter

i ér

teke

zlet

e el

len

. Eg

yko

reai

par

aszt

(Le

e K

youn

g H

ae)

azza

l kí

ván

ta f

elh

ívn

ia

vilá

g fi

gyel

mét

a „

har

mad

ik”

vilá

g ag

rárp

robl

émái

ra,

hog

y fe

lgyú

jtot

ta m

agát

.20

03. n

ovem

ber

9–11

., L

usa

ka, Z

ambi

a:A

z I.

Dél

-afr

ikai

Szoc

iális

Fór

um (

SASF

), kö

rülb

elül

400

akt

ivis

ta r

ész-

véte

léve

l, ak

ik N

GO

-kat

, szo

ciál

is m

ozga

lmak

at, s

zak-

szer

veze

teke

t, e

gyh

ázak

at,

nôs

zerv

ezet

eket

stb

. ké

pvi-

selt

ek.

A l

egtö

bben

Zam

biáb

ól é

s Z

imba

bwéb

ôl é

rkez

-te

k, d

e D

él-A

frik

a, N

amíb

ia, B

otsw

ana,

Kon

gó, A

ngo

la,

Mal

awi,

Mau

riti

us é

s Sz

vázi

föld

is k

épvi

selt

ette

mag

át.

A f

órum

elô

tört

énet

éhez

hoz

záta

rtoz

ik, h

ogy

2001

-ben

Mal

iban

, 20

02-b

en p

edig

Eti

ópiá

ban

ren

dezt

ek e

gész

Afr

ikát

felö

lelô

tal

álko

zót

a ko

nti

nen

s sz

ociá

lis m

ozga

l-m

ai.

2003

. n

ovem

ber

12–1

6.,

Pár

izs:

aII

. Eu

rópa

i Sz

ociá

lisFó

rum

, 50

ezer

rés

ztve

vôve

l. 20

04.

jan

uár

16–

21.,

Mu

mba

i (B

ombe

y),

Indi

a:a

IV.

Szoc

iális

Vilá

gfór

um.

A v

ilág

min

tegy

140

ors

zágá

ból,

össz

esen

hoz

záve

tôle

g 10

000

0 fô

rés

zvét

elév

el, n

agyj

á-bó

l 12

00 r

ende

zvén

yt t

arto

ttak

. A

tal

álko

zót

mos

t el

ô-sz

ör t

arto

tták

Por

to A

legr

én k

ívül

. 20

04.

már

ciu

s 20

., G

loba

l D

ay o

f P

rote

st:

Nem

zetk

özi

béke

akc

ión

ap.

Szer

te a

vilá

gon

meg

moz

dulá

sok

az

237

Tan

ácsa

reg

ion

ális

fór

umok

sze

rvez

ésér

e. E

zek

közü

laz

els

ô az

eur

ópai

vol

t, a

mit

reg

ion

ális

, or

szág

os é

s te

-m

atik

us s

zoci

ális

fór

umok

sor

a kö

vete

tt.

2002

. jan

uár

25–

27.:

a Pá

n-A

maz

ónia

i Fór

um, a

z A

maz

o-n

as m

enti

nép

ek t

alál

kozó

ja.

2002

. már

ciu

s 16

., B

arce

lon

a:az

EU

csú

csér

teke

zlet

e, v

a-la

min

t az

IM

F és

a V

ilágb

ank

tevé

ken

ység

e el

len

töb

btü

nte

tés

is z

ajlo

tt,

rész

ben

a s

zaks

zerv

ezet

ek s

zerv

ezé-

sébe

n. A

rés

ztve

vôk

léts

zám

a 10

0 és

300

(más

forr

ások

szer

int

500)

eze

r fô

köz

ött

moz

gott

. 20

02.

máj

us,

Ber

lin

:B

ush

am

erik

ai e

lnök

lát

ogat

ásak

ortö

bb t

ízez

ren

tün

tett

ek „

az U

SA i

mpe

rial

ista

pol

itik

á-ja

” el

len

. 20

02.

máj

us,

Mad

rid:

az E

U,

Lati

n-A

mer

ika

és a

kar

ibi

orsz

ágok

csú

csta

lálk

ozój

ával

egy

idô

ben

50

000

embe

rvo

nul

t fe

l. O

lasz

orsz

ágba

n is

töb

b h

elyü

tt v

olta

k tö

me-

geke

t m

egm

ozga

tó d

emon

strá

ciók

. 20

02.

jún

ius,

Kol

um

bia:

tem

atik

us s

zoci

ális

fór

um.

2002

. jú

niu

s, S

evil

la:

az E

U-c

súcc

sal

egy

idôb

en s

zerv

e-ze

tt,

„az

euró

pai

tôke

” el

len

i tü

nte

tése

n 1

0000

0-en

vett

ek r

észt

.20

02.

jún

ius,

Róm

a:A

z EN

SZ M

ezôg

azda

sági

és

Élel

me-

zési

Sz

erve

zete

(F

AO

) cs

úcst

alál

kozó

ján

ak

küsz

öbén

min

tegy

50

000

fô t

ünte

tett

a v

ilágé

lelm

ezés

pro

blém

á-já

nak

iga

zság

osab

b m

egol

dásá

t kö

vete

lve.

2002

. au

gusz

tus,

Joh

ann

esbu

rg:

Tün

teté

sek

a „f

enn

tart

-h

ató

fejlô

dés”

-rôl

szó

ló v

ilág-

csúc

sért

ekez

let

idej

én.

20

02

. sz

epte

mbe

r,

Was

hin

gton

:de

mon

strá

ciók

az

IMF/

Vilá

gban

k kö

zgyû

lése

elle

n.

2002

. nov

embe

r 4–

8., F

iren

ze:a

z I.

Eur

ópai

Szo

ciál

is F

ó-ru

m (

ESZ

F) 3

0 ez

er r

észt

vevô

vel.

2002

. nov

embe

r 9.

, Fir

enze

:Az

ESZ

F zá

róak

kord

jaké

nt

2m

illió

an v

onul

tak

fel

a ké

szül

ôdô

irak

i h

ábor

ú el

len

, a

béké

ért,

a r

assz

izm

us é

s m

inde

n e

lnyo

más

elle

n.

2003

. jan

uár

2-7

., H

aida

rabá

d, I

ndi

a: a

z I.

Ázs

iai S

zoci

á-lis

Fór

um.

2003

. ja

nu

ár 2

3–28

., P

orto

Ale

gre:

a II

I. S

zoci

ális

Vilá

g-fó

rum

.20

03.

febr

uár

15.

: a

vilá

g 75

ors

zágá

ban

, tö

bb s

záz

váro

-

236

több

min

t ez

er e

mbe

r ré

szvé

telé

vel

fákl

yás

béke

jele

tfo

rmáz

tak.

2005

. jú

liu

s 5–

6.:

Kon

cert

és

tü

nte

tés

Edin

burg

hba

n,

15–2

0 ez

er fô

s tü

nte

tés

a G

8 és

Geo

rge

Bus

h e

llen

Kop

-pe

nh

ágáb

an,

vala

min

t 50

00 f

ôs t

ünte

tés

a G

8-cs

úcs

hel

yszí

nén

(G

len

eagl

es,

Skóc

ia).

Ez u

tóbb

it e

rôsz

akos

tün

tetô

k za

vart

ak m

eg, l

etar

tózt

atás

okra

is

sor

kerü

lt.

2005

. de

cem

ber

17.,

Hon

gkon

g:U

tcai

har

cok

a W

TO

ülés

ének

szí

nh

elyé

n. K

étez

er a

nti

glob

alis

ta t

ünte

tô c

sa-

pott

öss

ze 4

00 r

oham

ren

dôrr

el.

2006

. ja

nu

ár 1

9–29

., B

amak

o (M

ali)

és

Car

acas

(V

ene-

zuel

a):

Töb

b h

elys

zín

en,

elôb

b A

frik

ában

, m

ajd

Lati

n-

Am

erik

ában

ült

öss

ze a

VI.

Szo

ciál

is V

ilágf

órum

. A f

ó-ru

m f

olyt

atás

át 2

006

már

cius

ára

terv

ezik

a p

akis

ztán

iK

arac

hib

an.

A c

arac

asi

ren

dezv

énye

n k

özel

220

0 sz

er-

veze

t, il

letv

e m

ozga

lom

kép

vise

leté

ben

min

tegy

80

ezer

külf

öldi

és

sok

ezer

ven

ezue

lai

vett

rés

zt.

2006

.fe

bru

ár 1

1.,

Ber

lin

, St

rasb

ourg

:B

erlin

ben

40

ez-

ren

, St

rasb

ourg

ban

15

ezre

n t

ünte

ttek

az

euró

pai

szol

-gá

ltat

ási

piac

lib

eral

izál

ása

(Bol

kest

ein

-dir

ektí

va)

elle

n.

239

USA

ir

aki

agre

sszi

ója

elle

n.

Lon

don

ban

pé

ldáu

l a

Gre

enpe

ace

akti

vist

ái f

elm

ászt

ak a

Big

Ben

tet

ejér

e és

kitû

ztek

rá

egy

mol

inót

: „E

ljött

az

igaz

ság

pilla

nat

a!”

(„T

ime

for

trut

h!”

), m

ajd

egy

80–1

00 e

zer

fôs

felv

onu-

lás

köve

tkez

ett.

Mag

yaro

rszá

gon

néh

ány

ezer

fô

von

ult

a Pa

rlam

ent

elé

a ko

rmán

y h

ábor

ús p

olit

ikáj

át b

írál

va.

2004

. áp

rili

s 2–

3.:

a Sz

aksz

erve

zete

k Eu

rópa

i K

onfö

derá

-ci

óján

ak (E

TU

C) a

kció

nap

jai a

mun

kavá

llaló

k sz

ociá

lisjo

gaié

rt é

s az

eur

ópai

jól

éti

ren

dsze

rek

véde

lméb

en.

2004

. ápr

ilis

, Var

só:E

llen

kon

fere

nci

a és

tilt

akoz

ás a

z Eu

-ró

pai G

azda

sági

Fór

um e

llen

. A d

emon

strá

ciór

a ké

szü-

lô m

agya

r fi

atal

ok b

usza

it a

hat

árró

l vi

ssza

ford

ítot

ták.

2004

. jú

niu

s 27

., K

ardi

koy,

Tör

ökor

szág

:a

Tör

ök S

zo-

ciál

is F

órum

és

béke

hét

zár

óakk

ordj

akén

t és

a n

agyf

o-kú

ren

dôri

kés

zült

ség

elle

nér

e 40

eze

r em

ber

tün

tete

tta

NA

TO

-csú

cs e

llen

a t

örök

orsz

ági K

ardi

koyb

an. A

de-

mon

strá

ciót

a s

zaks

zerv

ezet

ek n

yito

tták

, a T

örök

Kom

-m

unis

ta P

árt

és m

ás b

alol

dali

párt

ok f

olyt

attá

k, ô

ket

köve

tték

a t

ársa

dalm

i m

ozga

lmak

, ill

etve

az

NG

O-k

,m

ajd

a m

uzul

mán

moz

galm

ak é

s az

an

arch

istá

k.

2004

. au

gusz

tus

29.,

New

Yor

k: S

záze

zres

tün

teté

s G

eor-

ge B

ush

am

erik

ai e

lnök

háb

orús

és

aszo

ciál

is p

olit

ikáj

ael

len

.20

04.

októ

ber

15–1

8.,

Lon

don

:a

III.

Eur

ópai

Szo

ciál

isFó

rum

, kör

ülbe

lül

20 e

zer

rész

tvev

ôvel

.20

04.n

ovem

ber

19.,

San

tiag

o de

Ch

ile:

az

Ázs

iai–

Cse

n-

des-

óceá

ni

Gaz

dasá

gi E

gyüt

tmûk

ödés

(A

PEC

) cs

úcst

a-lá

lkoz

óján

ak i

dejé

n l

egal

ább

25 e

zer

fô t

ünte

tett

Geo

r-ge

Bus

h h

ábor

ús é

s ke

resk

edel

emlib

eral

izác

iós

polit

iká-

ja, v

alam

int

az A

PEC

elle

n.

2005

. ja

nu

ár,

Por

to A

legr

e (B

razí

lia)

: a

z V

. Szo

ciál

is V

i-lá

gfór

um 1

55 e

zer

rész

tvev

ôvel

.20

05. m

árci

us

19.,

Brü

ssze

l: 6

5 ez

ren

tün

tett

ek a

szo

lgál

-ta

táso

k EU

-n b

elül

i lib

eral

izál

ását

tar

talm

azó,

úgy

nev

e-ze

tt B

olke

stei

n-d

irek

tíva

elle

n.

2005

.m

árci

us

20.,

New

Yor

k, L

ondo

n,

Róm

a:Ir

ak l

er-

ohan

ásán

ak m

ásod

ik é

vfor

duló

ján

töb

b tí

zezr

en t

ün-

tett

ek a

háb

orú

azon

nal

i le

állí

tásá

t kö

vete

lve.

Bud

a-pe

sten

a g

loba

lizá

ciók

riti

kai s

zerv

ezet

ek a

Hôs

ök t

erén

238

AT

TA

C (

ag)

ww

w.

atta

c.or

g

Az

AT

TA

C

(Ass

ocia

tion

po

ur

un

e T

axat

ion

de

sT

ran

sact

ion

s fi

nan

cièr

es p

our

l’Aid

e de

s C

itoy

ens

– A

la-

kula

t a

Tôk

etra

nza

kció

k A

dózt

atás

áért

az

Álla

mpo

lgár

okC

éljá

ra) 1

998

jún

iusá

ban

ala

kult

meg

Fra

nci

aors

zágb

an é

sug

yan

ezen

év

dece

mbe

rébe

n v

ált

nem

zetk

özi

moz

galo

m-

má.

Az

ekko

r el

foga

dott

dok

umen

tum

sze

rin

t a

szer

veze

tcé

lja a

spe

kulá

ció

meg

féke

zése

(T

obin

-adó

), az

adó

para

di-

csom

ok s

zan

kcio

nál

ása,

a n

yugd

íjala

pok

tôzs

dére

vit

elé-

nek

meg

akad

ályo

zása

, a

tôke

befe

ktet

ések

átl

áth

atós

ágá-

nak

biz

tosí

tása

, a (n

emze

tköz

i) b

ank-

és

pén

zügy

i mûv

ele-

tek

törv

ényi

sz

abál

yozá

sa,

vala

min

t a

fejlô

dô

orsz

ágok

adós

ságá

nak

elt

örlé

se.

A g

yako

rlat

ban

az

AT

TA

C t

evé-

ken

ység

e m

ár t

úln

ôtt

ezen

, am

it a

z is

mut

at, h

ogy

a 20

01-

ben

útj

ára

indu

lt s

zoci

ális

fóru

m-m

ozga

lom

egy

ik f

ô sz

er-

vezô

jévé

vál

t. M

ára

több

min

t 40

ors

zágb

an 9

0–10

0 ez

erta

gja

van

, de

moz

gósí

tó e

reje

en

nek

töb

bszö

röse

. K

ampá

-n

yaiv

al e

lért

e, h

ogy

a M

AI

leke

rüljö

n a

nap

iren

drôl

, tö

bbor

szág

ban

meg

szav

azzá

k a

Tob

in-a

dót,

és

lesz

avaz

zák

azEU

n

eolib

erál

is

alko

tmán

yter

veze

tét.

A

z A

TT

AC

M

a-gy

aror

szág

200

2. f

ebru

ár 2

-án

jöt

t lé

tre.

Bék

emoz

galm

i ko

alíc

iók

(ag)

Az

USA

irak

i háb

orúj

ával

sze

mbe

n t

öbb

ad h

oc je

llegû

koa

-líc

ió,

moz

galo

m j

ött

létr

e (S

top

the

War

Now

, A

NSW

ER,

Let

the

Insp

ecto

rs W

ork!

stb.

). Ez

ek m

agjá

t a

glob

aliz

áció

-kr

itik

ai m

ozga

lmak

alk

ottá

k. A

200

3. f

ebru

ár 1

5-i

nem

-ze

tköz

i h

ábor

úelle

nes

nap

ot i

s Eu

rópa

tár

sada

lmi

moz

gal-

mai

hir

dett

ék m

eg a

z Eu

rópa

i Sz

ociá

lis F

órum

zár

ónap

ján

2002

. nov

embe

r 8-

án. A

dem

onst

ráci

ó Eu

rópa

-mér

etûn

ekin

dult

, de

végü

l más

kon

tin

ense

krôl

is c

satl

akoz

tak

hoz

zá,

s er

edm

énye

kén

t le

galá

bb 1

2 m

illió

em

ber

von

ult

az u

tcá-

ra s

zert

e a

vilá

gon

a b

ékéé

rt,

a h

egem

ón t

örek

vése

k és

ara

sszi

zmus

elle

n, e

gy j

obb,

iga

zság

osab

b vi

lágé

rt.

Bla

ck

Blo

ck

(ag)

ww

w.

info

shop

.org

/bla

ckbl

oc.h

tml

htt

p://e

n.w

ikip

edia

.org

A

Bla

ck B

lock

az

ered

etile

g a

Seat

tle-

re t

örté

nô

kész

ülôd

éskö

zben

lé

treh

ívot

t Fo

rrad

alm

i A

nti

kapi

tali

sta

Blo

kk 241

4. G

loba

lizác

iókr

itik

ai s

zerv

ezet

ek

Jelö

lése

k:

ag:„

anti

glob

aliz

áció

s” –

jelle

mzô

en a

kile

ncv

enes

éve

kben

alak

ítot

t ti

piku

s gl

obal

izác

iókr

itik

ai s

zerv

ezet

z:„z

öld”

– a

glo

baliz

áció

elle

nes

moz

galo

mba

bek

apcs

oló-

dó, n

agyo

bb m

últú

kör

nye

zetv

édô

szer

veze

ttt

:„t

hin

k-ta

nk”

– a

gytr

öszt

, is

mer

ette

rjes

ztô,

in

form

áció

ssz

erve

zet

vagy

por

tál

e:„e

gyéb

” –

rége

bben

ala

píto

tt,

szeg

énys

égge

l fo

glal

kozó

,va

llási

sz

erve

zet,

am

ely

aktí

v ka

pcso

lato

kat

ápol

a

nem

zetk

özi

glob

aliz

áció

krit

ikai

moz

galm

akka

l.

All

ian

ce f

or D

emoc

racy

(ag

)w

ww

. th

eall

ian

cefo

rdem

ocra

cy.o

rgA

„Sz

övet

ség

a D

emok

ráci

áért

” 19

96 v

égén

ala

kult

meg

az

USA

-ban

(T

exas

). M

agát

pop

ulis

ta m

ozga

lom

kén

t h

atá-

rozz

a m

eg,

amel

y eg

y „i

gazs

ágos

, h

umán

us”

társ

adal

o-m

ért,

„va

lódi

dem

okrá

ciáé

rt”

har

col a

„vá

llala

tok

ural

ma”

elle

n.

Az

erôs

zakm

ente

sség

mel

lett

tes

zi l

e a

voks

át,

de a

béké

s re

form

okat

im

már

el

égte

len

nek

ta

rtja

. G

yöke

res

ren

dsze

rvál

tozá

s sz

üksé

gess

égét

hir

deti

.

Alt

ern

atív

Gaz

dasá

gpol

itik

ai F

óru

m –

AG

F (t

t)M

ásik

nev

e: „

Euró

pai

Köz

gazd

ászo

k eg

y A

lter

nat

ív E

uró-

pai

Gaz

dasá

gpol

itik

áért

”. B

alol

dali

közg

azdá

szok

cso

port

-ja

, am

elye

t Jö

rg H

uffs

chm

id b

rém

ai k

özga

zdás

zpro

fess

zor

veze

t. 1

995

óta

éven

te t

arta

nak

kon

fere

nci

át,

amel

yen

meg

vita

tják

a n

eolib

eral

izm

ussa

l sz

embe

n a

lter

nat

ívát

je-

len

tô

euró

pai

gazd

aság

polit

ikár

a vo

nat

kozó

ku

tatá

saik

ered

mén

yeit

.

240

Cen

tre

for

Scie

nce

an

d E

nvi

ron

men

t (z

)w

ww

. cs

ein

dia.

org

1980

-ban

ala

kult

meg

Új-

Del

hib

en.

Függ

etle

n,

közé

rdek

ûsz

erve

zet,

cél

ja a

tud

omán

yos,

kör

nye

zeti

, tec

hn

ológ

iai

is-

mer

ette

rjes

ztés

. St

raté

giáj

a a

„tud

ásal

apú

akti

vizm

us”.

Ez

azt

jele

nti

, h

ogy

a kö

rnye

zeti

és

társ

adal

mi

bajo

kra

olya

nm

egol

dáso

kat

fejle

szte

nek

ki,

amel

yeke

t az

em

bere

k és

kö-

zöss

égek

mag

uk k

épes

ek v

égre

haj

tan

i, ill

etve

meg

való

síta

-n

i. A

CSE

lob

bizá

ssal

egy

ben

nyo

más

t gy

akor

ol a

kor

-m

ányr

a, h

ogy

az t

erem

tse

meg

az

önse

gítô

tev

éken

ység

ke-

retf

elté

tele

it.

Ch

rist

ian

Aid

(e)

ww

w.

chri

stia

n-a

id.o

rg19

45-b

en j

ött

létr

e a

II.

vilá

gháb

orút

köv

etô

embe

ri s

zen

-ve

dése

k or

vosl

ása

vége

tt, d

e m

ai n

evét

csa

k 19

64-b

en k

ap-

ta. K

özpo

ntj

a az

Egy

esül

t K

irál

yság

. Val

lási

köz

össé

gek

há-

lóza

ta,

amel

y va

llási

hov

atar

tozá

stól

füg

getl

enül

azo

kon

segí

t, a

kikn

ek a

leg

nag

yobb

szü

kség

e va

n r

á. A

kon

krét

szük

ségl

etek

et l

egjo

bban

ism

erô

hel

yi s

zerv

ezet

eken

ke-

resz

tül

jutt

atja

el

segí

tség

ét,

de v

an 1

6 te

nger

entú

li ir

odáj

ais

. Eg

y sz

egén

ység

nél

küli

vilá

got

képz

el e

l, és

mik

ént

aW

DM

és

az O

xfam

, az

ért

kam

pány

ol,

gyûj

t ad

omán

yoka

t,ho

gy m

egvá

ltoz

zana

k az

ok a

sza

bály

ok,

amel

yek

szeg

ény-

ségb

en t

artj

ák a

z em

bere

ket.

A v

álto

zás

kulc

sána

k az

egy

ént

tart

ja: „

Az

új r

ends

zer

csak

oly

an m

ozga

lom

ere

dmén

ye le

-he

t, am

ely

a jo

bbít

ó sz

ándé

kú in

divi

duum

okra

épü

l.”

CO

NA

IE (

e)h

ttp:

//en

.wik

iped

ia.o

rg/w

iki/

CO

NA

IE,

–h

ttp:

//con

aie.

nat

ivew

eb.o

rg

Az

Ecua

dor

’sh

onos

Nem

zeti

sége

inek

Kon

föde

ráci

ója

(El

Con

fede

raci

ón d

e N

acio

nal

idad

es I

ndí

gen

as d

el E

cuad

or)

1986

-ban

ala

kult

meg

, s m

ára

Ecua

dor

legj

elen

tôse

bb c

ivil

szer

veze

te.

A „

pozi

tív

ôsla

kos-

iden

titá

s” e

rôsí

tése

, a

föld

-h

öz v

aló

jog

viss

zasz

erzé

se,

a n

eolib

eral

izm

us e

luta

sítá

saés

az

USA

dél

-am

erik

ai k

aton

ai b

eava

tkoz

ásai

elle

ni

tilt

a-ko

zás

jelle

mzi

. D

irek

t ak

ciói

val

(ker

eske

delm

i út

von

alak

blok

ád a

lá v

étel

e, k

orm

ányé

püle

tek

elfo

glal

ása)

jel

entô

spo

litik

ai e

rôre

tet

t sz

ert

az o

rszá

gban

, m

ég p

olit

ikus

ok e

l-m

ozdí

tásá

ra i

s ké

pes.

243

(Rev

olu

tion

ary

An

ti-C

apit

alis

t B

lock

) m

ilitá

ns

anar

chis

tasz

erve

zôdé

sfa

ntá

zian

eve,

am

ely

az a

nar

chis

ták

szín

ére

(fe-

kete

) ut

al.

A B

lack

Blo

ck s

zeri

nt

a fe

nn

álló

val

szem

ben

iel

éged

etle

nsé

get

meg

hat

ároz

ott

obje

ktum

ok e

llen

i er

ôsza

-ko

s fe

llépé

ssel

(pél

dául

a t

ünte

tôk

szám

ára

tilt

ott

zón

ákba

való

be

hat

olás

sal)

ke

ll ki

feje

zni.

A

célz

ott

obje

ktum

okm

elle

tt a

zon

ban

tag

jaik

töb

bnyi

re „

vakt

ában

” is

tör

nek

-zú

znak

. B

ár r

ends

zeri

nt

kis

léts

zám

úak,

„Se

attl

e n

épét

” a

hiv

atal

os m

édia

elô

szer

etet

tel

azon

osít

ja v

elük

. A

Bla

ckB

lock

tól

a sz

ociá

lisfó

rum

-moz

galm

ak e

lhat

árol

ódn

ak,

ésvi

selk

edés

üket

pro

voká

ción

ak í

télik

.

Cen

tre

for

Pu

blic

In

tegr

ity

– C

PI

(tt)

ww

w.

publ

icin

tegr

ity.

org

Ez a

non

prof

it s

zerv

ezet

199

0-be

n jö

tt lé

tre.

Cél

ja a

z am

e-ri

kai

polg

árok

in

form

álás

a a

közs

zolg

álta

táso

kkal

, a

kor-

mán

y te

véke

nys

égév

el

és

külö

nbö

zô

etik

ai

kérd

ések

kel

össz

efüg

gésb

en.

Már

a tö

bb m

int

100

tan

ulm

ányt

, kö

ztük

10 k

önyv

et je

len

tete

tt m

eg. A

z 19

97-b

en a

lapí

tott

Okn

yo-

moz

ó Ú

jság

írók

Nem

zetk

özi K

onzo

rciu

mán

(In

tern

atio

nal

Con

sort

ium

of

Inve

stig

ativ

e Jo

urn

alis

ts –

IC

IJ)

kere

sztü

lte

rjes

zti

össz

efüg

gése

ket

kuta

tó (

„okn

yom

ozó”

) m

ódsz

e-ré

t. A

IC

IJ-n

ek m

ára

több

min

t 80

mun

katá

rsa

van

töb

bm

int

40 o

rszá

gban

.

Cen

tre

for

Res

earc

h o

n G

loba

liza

tion

– C

RG

(tt

)w

ww

. gl

obal

rese

arch

.ca

Mic

hel

Ch

ossu

dovs

ky,

az O

ttaw

ai E

gyet

em k

özga

zdás

z-pr

ofes

szor

a,

több

be

stse

ller

ré

vált

gl

obal

izác

iókr

itik

uskö

nyv

sze

rzôj

e ál

tal

veze

tett

füg

getl

en k

utat

ási

és m

édia

-cs

opor

t. S

aját

bev

allá

sa s

zeri

nt

a gl

obal

izác

ióva

l jár

ó „ú

j vi-

lágr

end”

lel

eple

zésé

re t

örek

vô p

rogr

essz

ív í

róka

t, t

udós

o-ka

t és

akt

ivis

táka

t tö

mör

íti.

Elsô

dleg

es c

élja

a f

elvi

lágo

sí-

tás,

a „

ham

is t

udat

”, i

lletv

e az

azt

szo

lgál

ó m

édia

elle

ni

har

c. M

ontr

eálb

an s

zerk

eszt

ett

web

olda

lán

cik

keke

t, k

om-

men

táro

kat

olva

shat

unk

a gl

obal

izác

ióró

l, kü

lön

ös t

ekin

-te

ttel

an

nak

háb

orús

, im

peri

alis

ta j

elle

gére

. It

t ta

lálh

ató

meg

a b

razi

l sza

ksze

rvez

eti v

ezet

ôk W

SF-f

olya

mat

ot b

írál

óle

vele

is

(lás

d 0)

.

242

Ess

enti

al I

nfo

rmat

ion

(tt

)w

ww

. es

sen

tial

.org

A P

ublic

Cit

izen

hez

has

onló

an a

„Lé

nye

ges

info

rmác

ió”

nev

û n

onpr

ofit

sze

rvez

etet

is

Ral

ph N

ader

ala

píto

tta

még

1982

-ben

azz

al a

cél

lal,

hog

y a

töm

egm

édia

ált

al e

lhal

lga-

tott

in

form

áció

k kö

zzét

étel

ével

akt

ivit

ásra

ser

ken

tse

azem

bere

ket

sajá

t la

kóh

elyü

kön

. H

avila

pot,

kön

yvek

et,

je-

len

tése

ket

ad

ki,

vizs

gála

toka

t,

újsá

gíró

-kon

fere

nci

ákat

tart

, író

kat

szpo

nzo

rál.

Inte

rnet

es p

ortá

lja h

írt

ad a

kül

ön-

bözô

nem

zetk

özi

kam

pán

yokr

ól,

szer

veze

tekr

ôl,

így

pél-

dául

aM

obili

sati

on fo

r G

loba

l Ju

stic

em

ozga

lom

ról,

amel

yel

sôso

rban

a g

loba

lizác

ió n

emze

tköz

i in

tézm

énye

i (I

MF,

Vilá

gban

k) e

llen

és

a fe

jlôdô

ors

zágo

k ad

óssá

gán

ak e

ltör

lé-

séér

t kü

zd.

Eu

rom

arch

es/E

uro

pean

Mar

che

(ag)

ww

w.

euro

mar

ches

.org

A

z „e

uró

pai

men

etel

ések

” m

ozga

lmat

az

eu

rópa

iúj

szeg

énys

ég, a

rom

ló m

unka

felt

étel

ek, a

mun

kan

élkü

liek

és f

eket

emun

káso

k fe

lduz

zadó

töm

egei

hív

ták

létr

e 19

97ta

vasz

án.

Ekko

r Fi

nn

orsz

ágtó

l M

arok

kóig

és

min

den

EU

-or

szág

ban

útn

ak i

ndu

ltak

a m

unka

nél

külie

k tö

meg

ei,

afe

lvon

ulók

pe

dig

egy

nag

y de

mon

strá

ciób

an

egye

sült

ekA

msz

terd

amba

n a

z EU

-csú

cs i

dejé

n.

Ez a

moz

galo

m k

a-ro

lta

fel

a „s

ans-

papi

ers”

, va

gyis

a m

inde

nfé

le i

gazo

lván

yn

élkü

li be

ván

dorl

ók (

„Eu

rópa

iga

zi r

absz

olgá

i”)

ügyé

t is

.M

int

meg

álla

pítj

ák,

az i

mm

igrá

ciós

pol

itik

ák „

a ki

zsák

-m

ányo

lás

szég

yen

telje

s fe

ltét

elei

nek

elfo

gadá

sára

kén

ysze

-rí

tik

az e

mbe

rek

ezre

it, c

sak

hogy

kie

légí

tsék

a m

un

kált

a-tó

k pr

ofit

éhsé

gét,

aki

k íg

y m

ind

kem

énye

bb m

un

kafe

ltét

e-ke

t ál

lapí

that

nak

m

eg

más

m

un

káso

k sz

ámár

a is

. A

korm

ányo

k és

a m

un

kált

atók

érd

ekei

nem

elle

nté

tese

k,ha

nem

egy

bevá

gnak

.” (

Duf

our,

200

2, 1

.)

Frie

nds

of

the

Ear

th I

nte

rnat

ion

al –

FE

I (z

)w

ww

. fo

ei.o

rg„A

Föl

d B

arát

ai”

nem

zeti

kör

nye

zetv

édô

szer

veze

tek

föde

-rá

ciój

a. 1

971-

ben

ala

kíto

tta

4 sz

erve

zet

(Fra

nci

aors

zágb

ól,

Svéd

orsz

ágbó

l, A

ngl

iábó

l és

az U

SA-b

ól).

Jele

nle

g 66

nem

-ze

tbôl

, ez

en b

elül

kör

ülbe

lül

5000

akt

ivis

tacs

opor

tja

és a

245

Cor

pora

te E

uro

pe O

bser

vato

ry –

CE

O (

tt)

ww

w.

corp

orat

eeu

rope

.org

A

z eu

rópa

i vá

llala

tok

tevé

ken

ység

ét é

s a

WT

O-t

fig

yelô

CEO

am

szte

rdam

i sz

ékh

elyû

, ko

rmán

yokt

ól

függ

etle

n,

proj

ekt

alap

on m

ûköd

ô ku

tató

i és

kam

pán

ysze

rvez

ô cs

o-po

rt,

nem

zetk

özi

mun

katá

rsi

hál

ózat

tal.

A m

ulti

k ok

ozta

társ

adal

mi-

körn

yeze

ti k

árok

at k

utat

ja é

s ve

lük

kapc

sola

t-ba

n k

ampá

nyo

l. T

öbb

has

onló

kut

atóh

elly

el t

art

fen

n k

ap-

csol

atot

, pé

ldáu

l a

Tra

nsn

atio

nal

In

stit

ute-

tal,

amel

lyel

„fel

vilá

gosí

tó”

célla

l kö

zös

hon

lapo

t üz

emel

tet

(lás

d m

égG

AT

Swat

ch).

Cor

pora

te W

atch

(tt

)w

ww

. co

rpor

atew

atch

.org

A „

válla

latf

igye

lô”

tevé

ken

ység

e a

Tra

de J

usti

ce C

oalit

ion

-h

oz,

a G

loba

l T

rade

Wat

ch-h

oz é

s a

GA

TSw

atch

-hoz

ha-

son

lóan

a s

zelle

mi

mûh

elye

k és

a t

ömeg

moz

galo

m ö

ssze

-ka

pcso

lódá

sát

péld

ázza

. 19

96 v

égén

Oxf

ordb

an a

laku

lt,

önm

agát

„ra

diká

lisn

ak”

nev

ezô

kuta

tó-

és is

mer

ette

rjes

ztô

csop

ort.

A t

ran

szn

acio

nál

is c

égek

tev

éken

ység

én t

úl v

izs-

gála

tai k

iter

jedn

ek a

z ôk

et fe

nn

tart

ó re

nds

zerr

e is

. Cél

ja „

apr

ofit

mot

ívu

m á

ltal

elô

idéz

ett

körn

yeze

ti é

s tá

rsad

alm

iro

mbo

lás

meg

állít

ása”

. Eg

yütt

dol

gozi

k tö

bbek

köz

ött

aG

reen

peac

e-sz

el,

a T

he G

uar

dian

nal

, a

„Lon

don

rec

laim

sth

e st

reet

ӎs

egy

éb k

ampá

nym

ozga

lmak

kal.

Min

den

ku-

tatá

si e

redm

ényü

ket

hoz

záfé

rhet

ôvé

tesz

ik a

z in

tern

eten

.

Dir

ect

Act

ion

Net

wor

k (a

g)w

ww

. di

rect

acti

onn

etw

ork.

org

A „

Köz

vetl

en A

kció

k H

álóz

ata”

egy

ének

és

szer

veze

tek

la-

za k

oalíc

iójá

t je

len

ti,

amel

yet

a se

attl

e-i

dem

onst

ráci

óra

kész

ülô

szer

veze

tek

hoz

tak

létr

e 19

99 n

yará

n a

zzal

a c

él-

lal,

hog

y m

egsz

erve

zze,

jel

szav

akka

l el

láss

a, é

s a

teen

dôk-

rôl t

ájék

ozta

ssa

a de

mon

strá

ciór

a ké

szül

ôket

(a

civi

l en

ge-

detl

ensé

g ta

ktik

ái,

céls

zerû

vis

elke

dés

a de

mon

strá

ción

,tá

jéko

zódá

s, b

ajm

egel

ôzés

stb

.). A

hál

ózat

a s

eatt

le-i

de-

mon

strá

ció

után

sem

osz

lott

fel

, sô

t ko

nti

nen

tális

sá f

ejlô

-dö

tt.

244

kon

24

tagú

vez

etôs

éget

vál

aszt

anak

, am

elyb

ôl 1

994-

ben

10 v

olt

SWP-

tag.

Hon

lapj

ukró

l szá

mos

civ

il sz

erve

zet,

há-

lóza

t, p

árt

és ú

jság

érh

etô

el a

z an

arch

istá

któl

kez

dve

az á

l-la

t- é

s kö

rnye

zetv

édôk

ön k

eres

ztül

a f

emin

istá

kig

és a

szak

szer

veze

teki

g.

Glo

bal

Tra

de W

atch

– G

TW

(tt

)w

ww

. ci

tize

n.o

rg/t

rade

A

„Glo

bális

K

eres

kede

lem

Fi

gyel

ôje”

a

Publ

ic

Cit

izen

egyi

k „r

észl

egek

ént”

jöt

t lé

tre

1995

-ben

. C

élja

a k

orm

á-n

yok

és n

agyv

álla

lato

k („

korp

orác

iók”

) el

szám

olta

that

ósá-

ga. 1

60 e

zer

tagj

a va

n, f

ôleg

az

USA

-ban

. Fô

tém

ái a

WT

O,

a G

AT

S, a

z am

erik

ai r

egio

nál

is k

eres

kede

lmi

egye

zmé-

nye

k (C

AFT

A,

NA

FTA

, FT

AA

), az

off

-sh

ore

cége

k és

ako

rmán

yzat

ok.

Inte

rakt

ív k

apcs

olat

ra t

örek

szik

a t

öme-

gekk

el é

s a

polit

ikus

okka

l, va

lam

int

a n

emze

tköz

i pa

rtn

e-re

kkel

.

Glo

balv

isio

n (

tt)

htt

p://w

ww

. gl

obal

visi

on.o

rgA

Glo

balv

isio

n h

álóz

atot

198

7-be

n a

lapí

tott

ák i

nfo

rmá-

ciós

, szó

rako

ztat

ási é

s ok

tatá

si c

élla

l. In

tern

etes

kia

dása

, aG

loba

lvis

ion

New

Med

ia n

éhán

y év

e je

len

t m

eg.

Publ

iká-

ciói

köz

ött

elsô

hel

yen

sze

repe

lnek

a k

örn

yeze

ti, e

mbe

ri jo

-gi

, glo

baliz

áció

val

kapc

sola

tos

tém

ák.

„Go

vege

tari

an!”

(z)

ww

w.

nov

ivis

ezio

ne.

org/

fao

A „

Legy

él v

eget

áriu

s!”

kam

pán

yt o

lasz

kör

nye

zetv

édel

mi

szer

veze

tek

indí

tott

ák e

l. B

ár n

em k

ifej

ezet

ten

glo

baliz

á-ci

ókri

tika

i sz

erve

zet,

érd

ekes

ség,

hog

y h

onla

pján

még

ez

asz

erve

zet

is a

glo

baliz

áció

boj

kott

jára

hív

fel

. Sz

óról

apju

-ko

n a

„Le

het

más

a v

ilág!

”-ra

rím

elô

„Az

éhez

és e

llen

le-

hets

éges

egy

más

fajt

a tá

plál

kozá

s!”

jels

zava

áll.

Az

álla

t-ta

rtás

és

élel

mis

zer-

term

elés

, va

lam

int

az é

lelm

isze

r-fo

-gy

aszt

ás n

egat

ív t

ársa

dalm

i-kö

rnye

zeti

köv

etke

zmén

yeir

ôlsz

ólva

(éh

ínsé

g, b

eteg

sége

k,

erdô

irtá

s, e

ner

giaf

ogya

sztá

s,ví

zsze

nn

yezé

s) é

s a

mul

tin

acio

nál

is v

álla

lato

k h

aszn

ára

hiv

atko

zva

a h

úsev

és e

llen

szó

lal f

el. E

gyik

– v

itat

hat

ó –

ér-

vük,

hog

y „a

hú

sevé

ssel

a h

arm

adik

vilá

g fo

rrás

ait

fo-

gyas

ztju

k el

, m

egak

adál

yozv

a a

boly

gó k

iegy

ensú

lyoz

ott

fejlô

désé

t”.

247

becs

lése

k sz

erin

t 1

mill

ió s

zim

pati

zán

sa v

an. F

ô es

zköz

e a

kam

pán

yolá

s, c

élja

i a

körn

yeze

tvéd

elem

, a b

ioló

giai

div

er-

zitá

s m

egóv

ása,

a t

ömeg

ek b

evon

ása

a dö

nté

sekb

e, d

iszk

-ri

min

áció

men

tess

ég,

fen

nta

rth

atós

ág.

Ala

pelv

ei k

özé

tar

-to

zik

a „n

eolib

erál

is g

azda

sági

mod

ell”

és

„a k

orpo

ráci

ókál

tal

vezé

relt

gl

obal

izác

ió”

(„co

rpor

ate-

led

econ

omic

glob

aliz

atio

n”)

elut

asít

ása,

a „

körn

yeze

ti a

dóss

ág”

(Ész

akta

rtoz

ik D

éln

ek)

és a

z, h

ogy

„az

embe

r el

ôbbr

e va

ló, m

int

a pr

ofit

”.

From

Sea

ttle

to

Bru

ssel

s –

S2B

(ag

)w

ww

. s2

bnet

wor

k.or

g A

„Se

attl

e-tô

l Brü

ssze

lig”

moz

galm

at 1

3 eu

rópa

i ors

zág

57ci

vil s

zerv

ezet

e in

díto

tta

el 2

002.

jún

ius

7-én

Brü

ssze

lben

,az

Eu

rópa

i Ü

zlet

i C

súcs

(E

uro

pean

B

usi

nes

s Su

mm

it,

Brü

ssze

l, jú

niu

s 9–

11.)

apro

pójá

n.D

emon

strá

ciói

kkal

az

EU n

eolib

erál

is p

olit

ikáj

a, a

ker

eske

dele

m é

s a

szol

gált

atá-

sok

liber

aliz

álás

áról

fol

ytat

ott

tárg

yalá

sok

(WT

O,

GA

TS)

átlá

that

atla

nsá

ga,

illet

ve d

emok

rati

kus

kon

trol

lján

ak h

iá-

nya

elle

n t

iltak

ozn

ak. C

har

táju

k sz

erin

t al

tern

atív

, hum

á-n

us,

dem

okra

tiku

san

el

szám

olta

that

ó és

fe

nn

tart

hat

ó,„m

inde

nki

sz

ámár

a el

ônyö

s ke

resk

edel

mi

ren

dsze

rrel

”ke

ll fe

lvál

tan

i a

mai

t.

GA

TSw

atch

(tt

)w

ww

. ga

tsw

atch

.org

A

„G

AT

S-fi

gyel

ô” a

Cor

pora

te E

urop

e O

bser

vato

ry (

CEO

)és

a T

ran

snat

ion

al I

nst

itut

e kö

zös

proj

ektj

e, a

mel

y eg

y20

01 ó

ta m

ûköd

ô w

ebol

dalt

jele

nt.

Civ

il sz

erve

zete

k és

tu-

dom

ányo

s m

ûhel

yek

GA

TS-

krit

ikái

t, v

alam

int

a h

ivat

alos

GA

TS-

doku

men

tum

okat

gyû

jti ö

ssze

és

adja

köz

re. A

töb

bm

int

50 o

rszá

got

felö

lelô

„St

op t

he G

AT

S A

ttac

k N

ow!”

kam

pán

y (i

nfo

rmác

iók,

dem

onst

ráci

ók, l

obbi

zás)

elin

dító

-ja

és

szer

vezô

je.

Glo

bali

se R

esis

tan

ce (

ag)

ww

w.

resi

st.o

rg.u

k A

bri

t Sz

ocia

lista

Mun

kásp

árth

oz (S

WP)

köz

el á

lló la

za e

r-n

yôsz

erve

zet,

am

ely

a „n

agyv

álla

lati

ura

lom

” („

corp

orat

epo

wer

”) g

lobá

lis n

övek

edés

ét e

llen

zô c

sopo

rtok

at é

s eg

yé-

nek

et f

ogja

öss

ze.

Éven

te ö

ssze

ülô

nem

zeti

kon

fere

nci

áju-

246

170

A P

ax R

oman

a IC

MIC

A m

ûhel

yén

ek t

erve

zete

az

Ázs

iai S

zoci

á-lis

Fór

umon

. Asi

an S

ocia

l For

um a

nd

Sout

h A

sian

Wor

ksh

op o

n P

eace

,20

03 J

anua

ry 2

-10.

Indy

med

ia (

tt)

htt

p://i

ndy

med

ia.h

u

Az

Indy

med

ia,

vagy

In

depe

nde

nt

Med

ia C

ente

r (I

MC

) a

legn

agyo

bb a

lter

natí

v hí

rköz

lô c

sopo

rt. E

rede

tile

g a

seat

tle-

iW

TO

-elle

nes

tilt

akoz

ás k

özve

tlen

bem

utat

ásár

a sz

erve

z-té

k al

tern

atív

méd

iacs

opor

tok

és e

gyén

ek É

szak

-Am

erik

á-ba

n.

Az

inte

rnet

es k

iadá

sú é

s bá

rki

álta

l sz

erke

szth

etô

Indy

már

a sz

ámos

ors

zágb

an h

aszn

ált,

a g

loba

lizác

iókr

iti-

kuso

k kö

rébe

n k

edve

lt i

nfo

rmác

iós

csat

orn

ává

vált

.

Inte

rnat

ion

al F

oru

m o

n G

loba

liza

tion

– I

FG (

tt)

ww

w.

ifg.

org

A N

emze

tköz

i Fó

rum

a G

loba

lizác

ióró

l 19

94 j

anuá

rjáb

anal

akul

t Sa

n F

ran

cisc

óban

a N

AFT

A m

egal

akul

ásán

ak é

s a

WT

O s

züle

tésé

nek

ide

jén

azo

kból

az

akti

vist

ákbó

l, kö

z-ga

zdás

zokb

ól é

s ku

tató

kból

, ak

ik e

sze

rvez

etek

lét

reh

ozá-

sát

már

kor

ábba

n e

llen

ezté

k. A

z IF

G m

a 60

vez

etô

érte

l-m

iség

it t

ömör

ít 2

5 or

szág

ból.

A g

azda

sági

glo

baliz

áció

val

kapc

sola

tos

új g

ondo

lkod

ást,

a k

özös

cse

lekv

ést

és a

nép

-m

ûvel

ést

(pu

blic

edu

cati

on)

szol

gálja

kon

fere

nci

ák,

ben

t-la

káso

s ok

tatá

s, p

ublik

áció

k ré

vén

. Vis

sza

kívá

nja

for

díta

-n

i a

glob

aliz

áció

t, a

„lo

kalit

ást”

kín

álva

alt

ern

atív

akén

t.

Inte

rnat

ion

al L

eagu

e of

Peo

ples

’ St

rugg

le –

IL

PS

(ag)

ww

w.

geoc

itie

s.co

m/i

lps2

000

A

N

épek

H

arcá

nak

N

emze

tköz

i Li

gája

Jo

se

Mar

iaSi

son

nak

, a

Fülö

p-sz

iget

eki

Nem

zeti

Dem

okra

tiku

s Fr

ont

veze

tôjé

nek

Sea

ttle

-ben

elh

angz

ott

felh

ívás

a n

yom

án a

la-

kult

meg

200

0 vé

gén

. 20

01 m

ájus

ában

már

töb

b m

int

40or

szág

222

sze

rvez

etét

töm

örít

ette

, m

elye

k n

agyo

bbik

fel

eáz

siai

. A

z IL

PS c

élja

i a

„nem

zeti

és

társ

adal

mi

fels

zaba

dí-

tás

az i

mpe

rial

izm

us

és m

inde

n r

eakc

ió a

lól”

, az

em

beri

jogo

k vé

delm

e az

álla

mi

erôs

zakk

al,

a ki

zsák

mán

yolá

ssal

,a

fasi

zmus

sal

és a

val

lási

big

otts

ágga

l sz

embe

n,

a bé

ke,

am

unká

sok

joga

inak

véd

elm

e a

töm

eges

mun

kan

élkü

liség

-ge

l sz

embe

n,

a h

átrá

nyo

s h

elyz

etû

társ

adal

mi

csop

orto

kjo

gain

ak v

édel

me,

föld

oszt

ás, a

min

den

kit

meg

illet

ô eg

ész-

ségü

gyi

ellá

tás,

a k

örn

yeze

tvéd

elem

, a

mûv

észe

ti-k

ultu

rá-

lis ja

vakh

oz é

s az

info

rmác

ióh

oz v

aló

hoz

záju

tás

bizt

osít

á-sa

min

den

ki s

zám

ára.

249

Gre

enpe

ace

(e)

ww

w.

gree

npe

ace.

org

1971

-ben

egy

mar

okn

yi k

anad

ai a

ktiv

ista

csó

nak

ba ü

lt,

hog

y fi

zika

i je

len

lété

vel

akad

ályo

zza

meg

a U

SA k

ísér

leti

nuk

leár

is r

obba

ntá

sait

Ala

szká

ban

(A

mch

itka

szi

geté

n).

A G

reen

peac

e-n

ek e

z a

– m

egh

ökke

ntô

miv

oltá

ból

adó-

dóan

a m

édia

fig

yelm

ét f

elh

ívó

– ti

ltak

ozás

azó

ta is

fô

esz-

köze

. A m

ára

vilá

gmér

etûv

é vá

lt s

zerv

ezet

az

óceá

nok

, ôs-

erdô

k vé

delm

éért

, a

klím

avál

tozá

st o

kozó

tüz

elôa

nya

gok,

mér

gezô

veg

yi a

nya

gok

és g

enet

ikai

lag

mód

osít

ott

szer

ve-

zete

k, a

nuk

leár

is e

lret

ten

tés

és a

has

adóa

nya

gok

has

zná-

lata

elle

n,

vala

min

t eg

y „f

enn

tart

ható

ker

eske

dele

mér

t”h

arco

l, és

kiá

ll a

háb

orúk

elle

n i

s. A

dom

ányo

kból

tar

tja

fen

n m

agát

, saj

át k

utat

ási b

ázis

sal i

s re

nde

lkez

ik, e

redm

é-n

yeit

ped

ig a

leg

szél

eseb

b kö

rben

pub

likál

ja.

ICM

ICA

– P

ax R

oman

a (e

) w

ww

. pa

xrom

ana.

org

Az

Inte

rnat

ion

al C

ath

olic

Mov

emen

t fo

r In

telle

ctua

l an

dC

ultu

ral A

ffai

rs (

ICM

ICA

) n

evû

szer

veze

tet

1947

-ben

Ró-

máb

an a

lapí

tott

ák k

atol

ikus

ért

elm

iség

iek.

Szá

ndé

ka s

ze-

rin

t h

idat

alk

ot a

civ

il tá

rsad

alom

és

az e

gyh

áz k

özöt

t, a

kult

úrák

, ge

ner

áció

k és

sza

kmák

pár

besz

édér

e ép

ít,

emel

-le

tt a

bék

és,

jöve

delm

ileg

kieg

yen

lítet

t, f

enn

tart

hat

ó vi

lá-

gért

szá

ll s

íkra

. C

élja

i kö

zött

sze

repe

l170

a gl

obal

izác

ióje

len

legi

mod

elljé

nek

„sp

irit

uális

, et

ikai

és

kult

urál

is d

i-m

enzi

óban

” tö

rtén

ô vi

zsgá

lata

; a

kere

szté

ny

civi

l m

ozga

l-m

ak e

rôsí

tése

és

az ö

ssze

fogá

s m

inda

zon

(ak

ár n

em v

allá

-si

) m

ozga

lmak

kal,

amel

yek

védi

k az

em

beri

jog

okat

vag

yké

szek

az

ökum

enik

us d

ialó

gusr

a. A

z IC

MIC

A k

özpo

nti

tan

ácsá

nak

dön

tése

ala

pján

a s

zerv

ezet

hiv

atal

osan

és

ak-

tivi

stái

rév

én i

s ré

szt

vesz

a s

zoci

ális

fóru

m-v

ilágm

ozga

l-m

akba

n. M

agya

rors

zági

tag

szer

veze

te a

zon

ban

táv

ol t

artj

am

agát

a M

agya

r Sz

ociá

lis F

órum

tól

és m

ég a

z ir

aki

háb

o-rú

t el

len

zô

mag

yaro

rszá

gi

béke

moz

galo

mba

n

sem

ve

ttré

szt.

248

Jubi

lee

Res

earc

h@

NE

F –

Jubi

lee

Plu

s (a

g)w

ww

. ju

bile

eplu

s.or

g

A J

ubile

e R

esea

rch

(JR

) az

198

7-be

n a

laku

lt Ú

j Köz

gazd

a-sá

gtan

Ala

pítv

ány

(New

Eco

nom

ics

Foun

dati

on –

NEF

)ku

tatá

si p

rogr

amja

és

egyb

en a

z an

gol J

ubile

e 20

00 u

tóda

.A

NEF

a d

avos

i V

ilágg

azda

sági

Fór

umm

al s

zem

ben

i el

sôal

tern

atív

csú

cs,

aT

OES

(T

he O

ther

Eco

nom

ic S

um

mit

)h

agyo

mán

yábó

l n

ôtt

ki.

A J

R c

élja

a t

ömeg

ek i

nfo

rmál

ása

a n

emze

tköz

i pé

nzü

gyi

foly

amat

okró

l, ad

óssá

gokr

ól,

den

emcs

ak „

thin

k-ta

nk”

, h

anem

akc

ióra

is

buzd

ít (

„thi

nk-

and-

do-t

ank”

). K

övet

elés

ei k

özöt

t sz

erep

el a

fej

lôdô

ors

zá-

gok

adós

sága

inak

tel

jes

eltö

rlés

e, a

z ad

ós é

s h

itel

ezô

orsz

á-go

k vi

szon

yán

ak i

gazs

ágos

ren

dezé

se,

a n

emze

tköz

i pé

n-

zügy

i in

tézm

énye

k és

ko

rmán

yok

tevé

ken

ység

ének

dem

okra

tizá

lása

, a k

örn

yeze

ti é

rtel

embe

n fe

nn

tart

hat

ó fe

j-lô

dés

stb.

A

JR

te

stvé

rsze

rvez

etei

a

brit

Ju

bile

e D

ebt

Cam

paig

n,

vala

min

t a

Jubi

lee

Mov

emen

t In

tern

atio

nal

(JM

I). E

z ut

óbbi

200

1 áp

rilis

ában

ala

kult

egy

Mal

iban

(Ba-

mak

o) r

ende

zett

kon

fere

nci

án,

közv

etle

nül

a J

ubile

e 20

00ka

mpá

ny

lezá

rása

utá

n,

több

min

t 50

(fô

kén

t fe

jlôdô

) or

-sz

ág r

észv

étel

ével

.

New

Yor

k P

eopl

es’

Ass

embl

y A

gain

st I

mpe

rial

ist

Glo

bali

zati

on –

NY

PA

AIG

(ag

)w

ww

. n

ispo

p.or

g/n

ypaa

ig

A N

YPA

AIG

(N

ew Y

ork-

iak

Impe

rial

ista

Glo

baliz

áció

elle

-n

es K

özgy

ûlés

e) 2

000

szep

tem

beré

ben

, az

EN

SZ m

illen

-n

ium

i csú

csér

teke

zlet

ekor

ala

kult

meg

. Egy

ének

és

szer

ve-

zete

k ol

yan

koa

líció

ja,

amel

y sz

erin

t „a

z im

peri

aliz

mu

s a

vilá

g n

épei

nek

elle

nsé

ge.

Egy

olya

n r

ends

zer,

am

elyb

en a

korm

ányo

k ga

zdas

ági,

kato

nai

, po

litik

ai é

s ku

ltu

rális

esz

-kö

zökk

el v

édik

az

erôs

vál

lala

tok

beru

házá

sait

a g

azda

sá-

gila

g és

kat

onai

lag

gyen

gébb

ors

zágo

kban

”.A

NY

PAA

IGel

utas

ítja

a k

orpo

ráci

ók u

ralm

át,

amel

y sz

embe

n á

ll az

embe

rek

term

észe

tes

inte

rnac

ion

aliz

mus

ával

, és

n

emet

mon

d „a

z im

peri

aliz

mus

leg

fôbb

nem

zeti

és

nem

zetk

özi

inté

zmén

yeir

e”,

min

t pé

ldáu

l az

USA

kor

mán

ya,

a W

TO

,az

IM

F, a

Vilá

gban

k, a

z EN

SZ, a

NA

TO

vag

y az

APE

C. 25

1

Inte

rnat

ion

al S

ocia

list

Res

ista

nce

– I

SR (

ag)

ww

w.

anti

capi

tali

sm.o

rg.u

k A

Nem

zetk

özi S

zoci

alis

ta E

llen

állá

s n

evû

moz

galm

i koa

lí-ci

ó 20

01 d

ecem

beré

ben

ala

kult

meg

Brü

ssze

lben

, a la

eken

iEU

-csú

cs e

llen

ren

deze

tt 3

5 ez

res

dem

onst

ráci

ót k

övet

ô50

0 fô

s ko

nfe

ren

cián

, és

azó

ta s

zám

os m

ozga

lom

csa

tla-

kozo

tt h

ozzá

. „A

kap

ital

izm

us

elle

n e

gy h

ábor

ú é

s te

rror

nél

küli

szoc

ialis

ta v

ilágé

rt”

cím

û al

apít

ó do

kum

entu

ma

meg

álla

pítj

a, h

ogy

az a

nti

kapi

talis

ta d

emon

strá

ciók

vilá

g-sz

erte

erô

södn

ek,

ami

kivá

ltja

a t

iltak

ozók

kal

szem

ben

ika

rhat

alm

i fe

llépé

st, é

s m

ozgó

sítj

a a

méd

iát

a de

mon

strá

-ló

k, i

lletv

e cé

ljaik

lej

árat

ásár

a, a

moz

galm

ak é

s a

terr

oriz

-m

us ö

ssze

mos

ásár

a. „

Ez e

lôse

gíte

tte,

hog

y a

háb

orúe

llen

esm

ozga

lmak

kap

csol

atot

fed

ezze

nek

fel

a k

apit

aliz

mus

, a

háb

orú,

a t

erro

r és

az

eln

yom

ás k

özöt

t.”

A k

apit

aliz

mus

nem

meg

refo

rmál

hat

ó, „

embe

rarc

ú ka

pita

lizm

us”

nem

lé-

tezi

k, a

kap

ital

izm

ust

el k

ell s

öpör

ni –

áll

a do

kum

entu

m-

ban

.

Jubi

lee

2000

(ag

)w

ww

. ju

bile

e200

0.or

g A

már

a n

emze

tköz

ivé

vált

moz

galo

m É

szak

-Am

erik

ából

indu

lt ú

tjár

a a

Jubi

lee

2000

/USA

és

a K

anad

ai Ö

kum

eni-

kus

Jubi

leum

i K

ezde

mén

yezé

s (C

anad

ian

Ec

um

enic

alJu

bile

e In

itia

tive

) va

llási

sze

rvez

etek

köz

ös a

kció

jaké

nt,

amel

y ar

ra a

bib

liai

hag

yom

ányr

a ép

ül,

hog

y eg

y ju

bilá

ris

évbe

n e

ljön

az

igaz

ság

pilla

nat

a. A

kam

pán

yban

arr

a sz

ólí-

tott

ák f

el a

G7

veze

tôit

, h

ogy

2000

-ig

törö

ljék

el a

leg

sze-

gén

yebb

ors

zágo

k ad

óssá

gait

. A

töb

b m

int

60 o

rszá

gban

foly

tato

tt k

ampá

ny

végé

re 2

4 m

illió

alá

írás

gyû

lt ö

ssze

, és

a G

7 ko

rmán

yfôi

köt

elez

ték

mag

ukat

100

mill

iárd

dol

lár-

nyi

adó

sság

tör

lésé

re.

A J

ubile

e 20

00 e

zen

túl

men

ôen

, de

keve

sebb

sik

erre

l kö

vete

lte

a ga

zdag

ság

igaz

ságo

sabb

új-

rael

oszt

ását

, és

a k

örn

yeze

t ki

rabl

ásán

ak m

egál

lítás

át i

skö

vete

lte,

em

elle

tt a

str

uktu

rális

alk

alm

azko

dási

pro

gra-

mok

meg

szün

teté

sét.

250

171

Lásd

még

Kev

in W

atki

nsn

ak,

az O

xfam

pol

itik

ai t

anác

sadó

he-

lyet

tesé

nek

írá

sát

(Wat

kin

s, 2

002.

).

Oxf

am (

e)w

ww

. ox

fam

.org

A

z O

xfam

tal

án a

leg

rége

bbi

ered

etû,

és

nag

y n

emze

tköz

ite

kin

tély

nek

ör

ven

dô

glob

aliz

áció

-kri

tika

i m

ozga

lom

.19

42-b

en a

laku

lt f

ejle

szté

si,

segé

lyez

ési

és k

ampá

nys

zer-

veze

tkén

t. T

elje

s n

eve

Oxf

ord

Com

mit

tee

for

Fam

ine

Re-

lief

(az

Ínsé

g En

yhít

ésén

ek O

xfor

di B

izot

tság

a).

Ker

esz-

tén

y-ka

tolik

us i

ndí

ttat

ású

alap

ítói

nak

cél

ja a

z vo

lt,

hog

yta

rtós

meg

oldá

st t

alál

jan

ak a

vilá

gsze

rte

tapa

szta

lhat

ó sz

e-gé

nys

égre

és

szen

vedé

sre.

A s

zegé

nye

k kö

zöss

égei

vel,

hel

yics

opor

tokk

al, ö

nké

nte

sekk

el é

s tá

mog

atók

kal d

olgo

zik.

Ja-

vasl

atok

at t

esz

péld

ául

az é

lelm

isze

rek

árán

ak c

sökk

enté

-sé

re v

onat

kozó

an, b

írál

ja a

sze

llem

i tul

ajdo

njo

gok

(a W

TO

kere

tébe

n

meg

alko

tott

T

RIP

S-eg

yezm

ény)

ár

felh

ajtó

és

társ

adal

mi e

gyen

lôtl

ensé

get

okoz

ó h

atás

ait,

kül

önös

tek

in-

tett

el a

gyó

gysz

erek

re s

tb.17

1

Peo

ple

and

the

Pla

net

(tt

)h

ttp:

//ww

w.

peop

lean

dpla

net

.net

Az

„Em

bere

k és

a

Föld

” lo

ndo

ni

szék

hel

yû

inte

rnet

esw

ebsi

te.

2000

sze

ptem

beré

ben

in

dult

, a

Peop

le a

nd

the

Plan

etn

egye

déve

s fo

lyói

rato

t h

elye

ttes

ítve

. (Ez

t a

foly

óira

-to

t a

riói

Ear

th S

umm

it a

lapí

tott

a.)

A h

álóz

at a

nép

essé

g,a

szeg

énys

ég,

az e

gész

ség,

a f

ogya

sztá

s és

a k

örn

yeze

t ké

r-dé

seiv

el f

ogla

lkoz

ik.

Öt

szer

veze

t sz

pon

zorá

lja:

a U

nit

edN

atio

ns

Popu

lati

on F

und,

a W

orld

Con

serv

atio

n, a

Wor

ldW

ide

Fun

d fo

r N

atur

e In

tern

atio

nal

, az

In

tern

atio

nal

Plan

ned

Par

enth

ood

Fede

rati

on,

és a

Sw

edis

h D

evel

op-

men

t C

o-op

erat

ion

Age

ncy

, de

tová

bbi

pén

zeke

t ka

pnak

aH

ewle

tt F

oun

dati

ontó

l, a

Th

e Er

nes

t K

lein

wor

t C

har

itab

leT

rust

tól

és m

agán

szem

élye

ktôl

is.

Peo

ples

Glo

bal

Act

ion

– P

GA

(ag

)w

ww

. n

adir

.org

h

ttp:

//en

.wik

iped

ia.o

rg

A „

Nép

ek G

lobá

lis A

kció

ja”

1998

feb

ruár

jába

n j

ött

létr

eG

enfb

en t

öbb

orsz

ág k

épvi

sele

tébe

n a

zzal

a c

élla

l, h

ogy

szer

vezz

e az

em

beri

sége

t és

a b

olyg

ót r

ombo

ló k

apit

aliz

-

253

On

e W

orld

Act

ion

– O

WA

(e)

ww

w.

onew

orld

acti

on.o

rg19

98-b

an l

étre

hoz

ott

szer

veze

t, a

mel

y eg

y „s

zegé

nys

ég-

ésel

nyo

más

men

tes

vilá

gért

” h

arco

l, ah

ol „

erôs

dem

okrá

cia

védi

az

embe

ri j

ogok

at”.

Pro

gram

okat

men

edzs

el,

teh

átpé

nzz

el,

szak

érte

lem

mel

és

gyak

orla

ti t

anác

sokk

al l

átja

el

azok

at a

sze

rvez

etek

et,

amel

yek

a fe

jlôdô

ors

zágo

kban

az

embe

rek

dem

okra

tiku

s jo

gait

és

élet

körü

lmén

yeit

seg

ítik

.A

z O

WA

-t

elsô

sorb

an

a br

it

Fejle

szté

si

Min

iszt

ériu

m(D

epar

tmen

t fo

r In

tern

atio

nal

D

evel

opm

ent)

pé

nze

li,

2002

–200

3-ba

n a

sze

rvez

et k

ölts

égve

tésé

nek

fel

e in

nen

szár

maz

ott.

Az

EU 1

9%-k

al j

árul

t h

ozzá

köl

tség

eih

ez,

sôt

1%-o

t m

ég a

ban

ktôk

e is

ado

tt. A

z O

WA

egy

üttm

ûköd

ik a

brit

Sza

ksze

rvez

eti K

ongr

essz

ussa

l (T

UC

), és

kap

csol

atba

nál

l m

ég t

öbbe

k kö

zött

a T

rade

Jus

tice

Mov

emen

ttel

, a

Jubi

lee

Plus

szal

és

a W

omen

Dev

elop

men

t Eu

rope

Net

-w

orkk

el.

Orv

osok

a B

ékéé

rt é

s a

Szoc

iáli

s Fe

lelô

sség

ért

– IP

PN

W(e

)w

ww

. ip

pnw

.org

19

80-b

an h

oztá

k lé

tre

amer

ikai

és

szov

jet

orvo

sok

Gen

f-be

n a

nuk

leár

is le

szer

elés

ért.

Ma

58 o

rszá

gban

van

sze

rve-

zete

, kö

ztük

Mag

yaro

rszá

gon

is.

Tag

jain

ak s

zám

a m

egh

a-la

dja

a 15

0 ez

ret.

Cél

jai m

ára

kibô

vült

ek, á

ltal

ában

a le

sze-

relé

sért

, a f

egyv

erke

resk

edel

em e

llen

álln

ak k

i, az

ért,

hog

ya

had

iipa

r fo

rrás

ait

a ci

vil s

züks

égle

tek

kiel

égít

ésér

e fo

rdít

-sá

k, k

ülön

ös t

ekin

tett

el a

z al

apve

tô e

gész

ségü

gyi

és e

mbe

-ri

szü

kség

lete

kre,

val

amin

t a

fen

nta

rth

ató

ökol

ógia

i és

gaz-

dasá

gi f

ejlô

désr

e.

Ou

r W

orld

Is

Not

For

Sal

e! (

ag)

ww

w.

ourw

orld

isn

otfo

rsal

e.or

g A

vilá

gun

k n

em e

ladó

! tö

bb m

int

100

orsz

ág t

ársa

dalm

im

ozga

lmai

nak

és

civi

l sze

rvez

etei

nek

laza

hál

ózat

a. A

MA

Iés

a W

TO

elle

ni

kam

pán

yból

(„W

TO

: Sh

rin

k or

Sin

k”)

nôt

t ki

. Kon

fere

nci

ákat

, tal

álko

zóka

t, e

-mai

les

vitá

kat

ren

-de

z, d

eleg

áció

kat

küld

a W

TO

-ba

a tá

rgya

lók

meg

gyôz

ése

vége

tt,

sajt

óért

ekez

lete

ket,

de

mon

strá

ciók

at

szer

vez

a„k

özér

deke

t al

áásó

” in

tézk

edés

ek e

llen

.

252

172

htt

p://w

ww

. n

adir

.org

/nad

ir/i

nit

iati

v/ag

p/en

/pga

info

s/h

isto

ry.

htm

(20

06-0

2-17

)

linkj

e ta

lálh

ató.

Egy

ike

azon

sze

rvez

etek

nek

, am

elye

k ak

-tí

v ka

pcso

lato

t ta

rtan

ak f

enn

az

EU i

nté

zmén

yeiv

el,

prog

-ra

mja

ival

, pár

tjai

val.

Stop

th

e W

ar C

oali

tion

(ag

)w

ww

. st

opw

ar.o

rgA

z „Á

llíts

uk m

eg a

háb

orút

!” k

oalíc

ió 2

001.

sze

ptem

ber

21-é

n s

züle

tett

meg

Lon

don

ban

egy

200

0 fô

s gy

ûlés

en a

z-za

l a

célla

l, h

ogy

közö

s ak

ciók

kal

meg

állít

sa a

z U

SA „

ter-

rori

zmus

” el

len

hir

dete

tt h

ábor

úját

. An

tira

sszi

sta

és a

pol

-gá

ri jo

goké

rt h

arco

l. H

onla

pján

38

civi

l sze

rvez

et, 7

6 n

em-

zetk

özi h

ábor

úelle

nes

web

site

, 46

alte

rnat

ív w

ebes

újs

ág é

svi

tafó

rum

, 16

háb

orút

elle

nzô

bri

t pá

rt,

13 s

zaks

zerv

ezet

és t

ováb

bi 1

2 eg

yéb

(hum

oros

, m

ûvés

zeti

) h

ábor

úelle

nes

link

szer

epel

.

Th

ird

Wor

ld N

etw

ork

– T

WN

(e)

ww

w.

twn

side

.org

A

„H

arm

adik

Vilá

g H

álóz

at”

a fe

jlôdô

ors

zágo

kkal

és

azÉs

zak–

Dél

sze

mbe

nál

láss

al f

ogla

lkoz

ó sz

erve

zete

k és

sze

-m

élye

k fü

gget

len

, n

emze

tköz

i n

onpr

ofit

hál

ózat

a. K

öz-

pon

tja

Pen

angb

an t

alál

hat

ó (M

alaj

zia)

, de

In

diáb

an,

Uru

-gu

ayba

n,

Sváj

cban

és

Gh

ánáb

an i

s re

nde

lkez

ik i

rodá

val.

Szám

os t

árss

zerv

ezet

e va

n a

fej

lôdô

és

a fe

jlett

ors

zágo

k-ba

n.

Gaz

dasá

gi,

szoc

ioló

giai

és

körn

yeze

ti k

utat

ások

at v

é-ge

z, s

zem

inár

ium

okat

sze

rvez

, pub

likál

. Töb

b la

pot,

per

io-

diká

t is

kia

d, é

s ré

szt

vesz

az

ENSZ

-fór

umok

on,

vala

min

ta

Vilá

gban

k N

GO

-biz

otts

ágáb

an i

s.

Tra

de J

ust

ice

Coa

liti

on –

TJC

(ag

)h

ttp:

//peo

plea

ndp

lan

et.o

rg/t

rade

just

ice

Az

„Iga

zság

os K

eres

kede

lem

Koa

líció

” ka

mpá

nys

zerv

ezet

,am

ely

a Pe

ople

an

d Pl

anet

cím

û in

tern

etes

újs

ágot

kés

zí-

tôk

von

zásk

örze

tébô

l in

dult

ki.

2001

nov

embe

rébe

n a

la-

kult

egy

fes

ztiv

álla

l („

Tra

de J

usti

ce C

arn

eval

”), a

mit

200

2jú

niu

sába

n

egy

úgy

nev

ezet

t M

ass

Lobb

y („

töm

eges

lobb

iakc

ió”)

köv

etet

t: a

kam

pán

yban

rés

zt v

evô

embe

rek

elôb

b le

vélb

en f

elh

ívtá

k pa

rlam

enti

kép

vise

lôjü

k fi

gyel

mét

a kö

vetk

ezô

dem

onst

ráci

óra,

maj

d a

brit

als

óház

elé

von

ul-

tak,

hog

y je

len

létü

kkel

adj

anak

nyo

mat

ékot

kér

ései

knek

.A

TJC

fô

célja

a s

zegé

nyp

aras

ztsá

gm

egél

het

ését

sze

m

255

mus

elle

ni

har

cot

vala

min

t al

tern

atív

aker

esés

t. A

lapí

tóle

-ve

le b

eval

lott

an „

anti

kapi

talis

ta, n

em c

supá

n a

nti

-neo

libe-

rális

”, t

öbbe

k kö

zött

azz

al a

cél

lal,

hog

y el

kerü

lje a

jobb

ol-

dali

„an

tigl

obal

izat

ôrök

kel”

tö

rtén

ô ös

szem

osás

t.

Nem

meg

refo

rmál

ni a

karj

a a

kapi

taliz

mus

t, h

anem

„le

rom

boln

iin

tézm

énye

it”.

172

Azé

rt t

örek

szik

a d

ecen

tral

izál

t n

emze

t-kö

zi m

egm

ozdu

láso

k (G

loba

l A

ctio

n D

ays)

öss

zeh

ango

lá-

sára

, hog

y ez

zel i

s vi

lágo

ssá

váljé

k „a

nép

i moz

galm

akn

aka

kapi

talis

ta g

loba

lizác

ióva

l sze

mbe

ni g

lobá

lis e

llen

állá

sa”.

A P

GA

már

edd

ig i

s sz

ámos

nem

zetk

özi

meg

moz

dulá

ssz

erve

zésé

bôl

vett

e ki

a r

észé

t.

Pu

blic

Cit

izen

– P

C (

z)w

ww

. ci

tize

n.o

rg/t

rade

1971

-ben

ala

píto

tta

az U

SA-b

an R

alph

Nad

er,

a zö

ldpá

rtve

zére

, tö

bb h

ason

ló m

ozga

lom

szü

lôat

yja

(aki

sok

ak s

ze-

rin

t h

ozzá

segí

tett

e B

ush

t a

gyôz

elem

hez

200

0-be

n a

zzal

,h

ogy

indu

lt a

z el

nök

vála

sztá

son

, és

ezze

l dön

tô s

zava

zato

-ka

t vo

nt

el A

l Gor

e-tó

l). B

ár fo

gyas

ztói

érd

ekvé

delm

i sze

r-ve

zetk

ént

indu

l, a

PC f

igye

lme

a ki

len

cven

es é

vekb

en a

glob

aliz

áció

egé

szsé

gügy

i, b

izto

nsá

gi, k

örn

yeze

ti, g

azda

sá-

gi é

s a

dem

okra

tiku

s ko

rmán

yzás

ra v

onat

kozó

hat

ásai

fe-

lé f

ordu

lt. A

z „O

ur

Wor

ld is

Not

for

Sale

!”h

álóz

at a

lapí

tóta

gja.

19

95-b

en

létr

ehoz

ták

glob

aliz

áció

s di

vízi

óját

, a

Glo

bal

Tra

de W

atch

-ot.

A P

C i

s ad

omán

yokb

ól t

artj

afö

nn

m

agát

, ko

rmán

yokt

ól

vagy

vá

llala

tokt

ól

nem

ké

rpé

nzt

.

Soli

dar

(e)

ww

w.

soli

dar.

org

Szoc

iális

ellá

táss

al,

hum

anit

áriu

s se

gíts

égge

l és

az

élet

enát

tar

tó o

ktat

ássa

l fo

glal

kozó

nem

kor

mán

yzat

i sz

erve

ze-

tek

(NG

O-k

) nem

zetk

özi s

zöve

tség

e. A

lape

lve,

hog

y a

szo-

ciál

is,

gazd

aság

i, ci

vil,

polit

ikai

és

kult

urál

is e

mbe

ri j

ogok

„osz

that

atla

nok

”, é

s az

egy

enlô

ség

legi

nká

bb s

zolid

arit

ásré

vén

érh

etô

el.

A S

olid

ar t

örté

nel

mile

g a

„sza

bad

és d

e-m

okra

tiku

s” s

zaks

zerv

ezet

ekh

ez k

ötôd

ik,

hon

lapj

án t

öbb

min

t eg

y tu

cat

szak

szer

veze

t és

sza

ksze

rvez

eti

szöv

etsé

g

254

az i

gazs

ágta

lan

ság

elle

n.

Lobb

izás

sal,

kam

pán

yolá

ssal

(fo

-gy

aszt

ók,

rész

vén

yese

k,

korm

ányo

k m

egsz

ólít

ásáv

al)

igye

kszi

k fe

lhív

ni

a fi

gyel

met

a s

zegé

nys

éget

táp

láló

kor

-m

ányi

nté

zked

ések

re. E

zzel

öss

zefü

ggés

ben

bír

álja

a W

TO

-t

és a

GA

TS-

ot i

s.

Wor

ld W

ildl

ife

Fun

d –

WW

F (z

)w

ww

. w

orld

wil

dlif

e.or

g A

pan

dát

ábrá

zoló

log

ójár

ól i

smer

t, n

agy

nem

zetk

özi

kör-

nye

zetv

édô

szer

veze

tet

1961

-ben

ala

píto

tta

Sir

Julia

n H

ux-

ley

biol

ógus

és

Sir

Pete

r Sc

ott

orn

itol

ógus

, lát

va, h

ogya

n fe

-n

yege

ti a

z ön

zô e

mbe

ri c

sele

kvés

egy

es á

llatf

ajok

lété

t. M

aa

WW

F m

ár t

öbb

min

t 30

ors

zágb

an m

ûköd

ik,

több

min

t5

mill

ió t

agot

szá

mlá

l, és

töb

b m

int

100

orsz

ágba

n fo

lyn

akpr

ojek

tjei

. A

kez

deti

, kö

zvet

len

kör

nye

zetv

édel

em (

field

wor

k) m

ára

kieg

észü

lt a

pol

itik

a, o

ktat

ás,

tudo

mán

yfej

-le

szté

s és

fin

ansz

íroz

ás t

erén

vég

zett

mun

káva

l. B

ár c

sak

közv

etet

ten

„gl

obal

izác

iókr

itik

ai”,

a W

WF

még

is a

z eg

yik

legh

aték

onya

bb f

ékez

ô er

ô a

prof

itér

deke

t sz

abad

jára

en

-ge

dni

kész

ülô

nem

zetk

özi

egye

zmén

yek,

kor

mán

yin

tézk

e-dé

sek

kim

unká

lásá

ban

.

257

elôt

t ta

rtó

agrá

rpol

itik

a, a

szo

lgál

tatá

sker

eske

dele

mlib

era-

lizál

ásán

ak (

GA

TS)

fel

ülvi

zsgá

lata

, a l

iber

aliz

áció

és

a pr

i-va

tizá

ció

felü

lviz

sgál

ata

az a

lapv

etô

szol

gált

atás

ok e

seté

-be

n,

illet

ve n

emze

tköz

i tö

rvén

y a

mu

ltin

acio

nál

is v

álla

la-

tok

tevé

ken

ység

ének

szab

ályo

zásá

ra.

Tra

nsn

atio

nal

In

stit

ute

– T

NI

(tt)

ww

w.

tni.

org

Az

1974

-ben

Hol

lan

diáb

an a

lapí

tott

TN

I pr

ojek

tala

pon

mûk

ödô,

nem

pro

fito

rien

tált

, ko

rmán

ytól

füg

getl

en k

uta-

tóm

ûhel

y n

emze

tköz

i m

unka

társ

i h

álóz

atta

l. T

ág k

örbe

nku

tatj

a és

hir

deti

a v

ilágg

azda

sági

fol

yam

atok

sze

mpo

nt-

jait

. A C

orpo

rate

Eur

ope

Obs

erva

tory

val k

özös

en s

zerk

esz-

tett

web

olda

la a

szo

lgál

tatá

sker

eske

dele

m l

iber

aliz

álás

ával

kapc

sola

tos

info

rmác

ióka

t kö

zlô

GA

TSw

atch

. A

TN

I-be

ndo

lgoz

ik p

éldá

ul S

usan

Geo

rge,

a fr

anci

a A

TT

AC

egy

ik v

e-ze

tô e

gyén

iség

e, a

tra

nsz

nac

ion

ális

vál

lala

tok,

a W

TO

és

aG

AT

S ku

tató

ja.

War

on

Wan

t (e

)w

ww

. w

aron

wan

t.or

gA

„H

arc

a N

élkü

lözé

s El

len

” n

evû

szer

veze

t 19

51-b

en a

la-

kult

meg

Lon

don

ban

. A

z öt

ven

es é

vekb

en f

ellé

pett

a k

o-re

ai h

ábor

ú el

len

, a

hat

van

as é

vek

óta

har

col

a fe

jlôdô

or-

szág

ok a

dóss

ágai

nak

elt

örlé

séér

t, a

het

ven

es é

vekb

en a

fej-

lôdô

or

szág

ok

csec

sem

ôin

ek

bizt

onsá

gos

tápl

álás

aér

deké

ben

fol

ytat

ott

kam

pán

yt,

vala

min

t a

teaü

ltet

vén

ye-

ken

dol

gozó

k jo

gaié

rt é

s az

apa

rth

eid

elle

n,

a n

yolc

van

asév

ekbe

n p

edig

a f

ejlô

dô o

rszá

gokb

an l

akó

nôk

jog

aiér

t fo

-ly

ó kü

zdel

embe

n t

ünte

tte

ki m

agát

. A

kile

ncv

enes

éve

kót

a a

glob

aliz

áció

leg

éget

ôbb

kérd

ései

re ö

sszp

onto

sít,

els

ô-so

rban

a m

unka

válla

lók

joga

iért

, a m

egfe

lelô

mun

kakö

rül-

mén

yeké

rt h

arco

l.

Wor

ld D

evel

opm

ent

Mov

emen

t –

WD

M (

e)w

ww

. w

dm.o

rg.u

k h

ttp:

//en

.wik

iped

ia.o

rg/w

iki

1970

-ben

ala

kult

, a

fejlô

dô v

ilágg

al f

ogla

lkoz

ó m

ozga

lom

.A

sze

gén

ység

köz

vetl

en o

kair

a vi

lágí

t rá

, és

azé

rt l

obbi

zik

a po

litik

usok

nál

, h

ogy

meg

vált

ozza

nak

az

embe

reke

t sz

e-gé

nys

égbe

n t

artó

sza

bály

ozás

ok.

A f

ejlô

dô v

ilág

szeg

énye

i-ve

l mûk

ödik

egy

ütt,

azo

kkal

, aki

k va

lam

ikép

pen

fel

lépn

ek

256

259

258

1. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

mu

tató

i az

EU

15-b

en,

1975

–200

4

1975

1985

2003

2004

Tel

jes

lako

sság

33

239

134

215

337

776

137

806

6(e

zer

fô)

Mu

nka

képe

s ko

rú

206

478

224

122

252

082

251

947

(15–

64 é

ves)

lak

ossá

g ez

er f

ô [1

]

Fogl

alko

ztat

otta

k13

255

913

399

817

096

217

212

7ös

szes

en e

zer

fô [

2]

Fogl

alko

ztat

ási

ráta

64

,259

,864

,364

,7(a

mu

nka

képe

s ko

rúak

%

-ába

n)

FTE

* (a

mu

nka

képe

s n

.a.

55,6

58,6

58,5

korú

ak %

-ába

n)

Ön

fogl

alko

ztat

ók a

z 15

,815

,214

,814

,9ös

szfo

glal

kozt

atot

tak

%-á

ban

[3]

Rés

zmu

nka

idôs

n

.a.

12,7

18,6

19,4

fogl

alko

ztat

otta

k az

ös

szfo

glal

kozt

atot

tak

%-á

ban

[4]

Hat

ároz

ott

idej

û

n.a

.8,

412

,813

,6sz

erzô

déss

el f

ogla

loz-

tato

ttak

az

össz

fogl

alko

ztat

otta

k %

-ába

n [

5]

Akt

ivit

ási

ráta

66

,766

,470

,070

,6(d

olgo

zók

vagy

m

un

kát

kere

sôk

Mu

nka

nél

küli

ség

5099

1475

814

207

1468

1(e

zer

fô)

Mu

nka

nél

küli

ségi

3,

79,

98,

18,

1rá

ta (

%)

(3)+

(4)+

(5)

össz

esen

..

36,3

46,2

47,9

% (

6)

(3)+

(4)+

(5)

össz

esen

..

4864

178

984

8244

9ez

er f

ô [6

]

Biz

tos

állá

ssal

..

8535

791

978

8967

8re

nde

lkez

ôk (

2)-(

6)=

(7)

Biz

onyt

alan

, ..

138

765

160

104

162

269

rész

lege

s va

gy

sem

mil

yen

alk

alm

a-zá

sban

nem

áll

ó fe

lnôt

t la

koss

ág

(ipa

ri t

arta

léks

ereg

) ez

er f

ô (

1)-(

7)=

(8)

Ipar

i ta

rtal

ékse

reg

..61

,963

,564

,4a

mu

nka

képe

s ko

rú

lako

sság

%-á

ban

(8)

/(1)

* FT

E: f

ull-

tim

e eq

uiv

alen

t–

telje

s m

unka

idôs

re á

tszá

mít

ott

fogl

alko

z-ta

tás

Forr

ás:

Empl

oym

ent

in E

uro

peh

ttp:

//eur

opa.

eu.in

t (2

005-

11-2

5)

261

260

2. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

mu

tató

i az

USA

-ban

194

8-20

05

Eze

r fô

1948

1975

1985

2003

2004

2005

. sz

ept.

16 é

ven

10

306

815

315

317

820

622

116

822

335

722

669

3fe

lüli

civ

il

lako

sság

(1)

Öss

zfog

lalk

oz-

5834

385

846

107

150

137

736

139

252

142

579

tato

ttak

(2)

Fogl

alko

ztat

á-56

,656

,160

,162

,362

,362

,9si

rát

a %

16 é

vs k

ortó

l)

Mu

nka

nél

-3,

88,

57,

26,

05,

54,

8kü

lisé

g %

Mu

nka

nél

kü-

2276

7929

8312

8774

8149

7259

lisé

g ez

er

fô (

3)

Ön

fogl

alko

z-12

476

8296

9743

1042

110

548

1056

8ta

tók

és f

izet

etle

n

csal

ádi

mu

nká

sok

(4)

Rés

zmu

nka

-80

1015

893

2017

724

284

2473

424

798

idôb

en

fogl

alko

zta-

tott

ak (

5)

(4)+

(5)=

(6)

2048

624

018

2992

034

705

3528

235

366

ezer

fô

Biz

tos

állá

ssal

37

857

6182

877

230

103

031

103

970

107

213

ren

delk

ezôk

ez

er f

ô (2

)-(6

)=(7

)

Biz

onyt

alan

,65

211

9132

510

097

611

813

711

938

711

948

0ré

szle

ges

vagy

se

mm

ilye

n

alka

lmaz

ás-

ban

nem

áll

ó fe

lnôt

t la

kos-

ság

(ipa

ri t

ar-

talé

kser

eg)

(1)-

(7)=

(8)

Ipar

i ta

rta-

63,3

59,6

56,7

53,4

53,5

52,7

léks

ereg

am

un

kaké

pes

16 é

ven

fe

lüli

lak

os-

ság

%-á

ban

(8

)/(1

)

Forr

ás:

Un

ited

Sta

tes

Dep

artm

ent

of L

abou

r, B

urea

u of

Lab

our

Stat

isti

cs h

ttp:

//ww

w. b

ls.g

ov (

2005

-11-

25).

263

262

3. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

mu

tató

i M

agya

rors

zágo

n,

1997

-200

4

1997

2000

2003

2004

Tel

jes

lako

sság

10

075

9924

9980

9944

(eze

r fô

)

Mu

nka

képe

s ko

rú

6833

6764

6836

6826

(15–

64 é

ves)

lak

ossá

g (e

zer

fô)

(1)

Fogl

alko

ztat

otta

k 36

0838

4439

0638

79ös

szes

en (

ezer

fô)

(2)

Fogl

alko

ztat

ási

ráta

52

,456

,357

,056

,8(a

mu

nka

képe

s ko

rúak

%

-ába

n)

(2)/

(1)

FTE

* (a

mu

nka

képe

s 52

,056

,056

,956

,5ko

rúak

%-á

ban

)

Ön

fogl

alko

ztat

ók a

z 17

,215

,113

,414

,2ös

szfo

glal

kozt

atot

tak

%-á

ban

(3

)

Rés

zmu

nka

idôs

3,

73,

54,

44,

7fo

glal

kozt

atot

tak

az ö

sszf

ogla

lkoz

tato

ttak

%

-ába

n (

4)

Hat

ároz

ott

idej

û

6,6

7,1

7,5

6,8

szer

zôdé

ssel

fog

lalk

ozta

-to

ttak

az

össz

fogl

alko

ztat

otta

k %

-ába

n (

5)

Akt

ivit

ási

ráta

57

,660

,160

,660

,5(d

olgo

zók

vagy

mu

nká

t ke

resô

k a

mu

nka

képe

s ko

rúak

%-á

ban

)

Mu

nka

nél

küli

ség

355

256

239

243

(eze

r fô

)

Mu

nka

nél

küli

ségi

rát

a

9,0

6,3

5,8

5,9

(%)

(3)+

(4)+

(5)

össz

esen

27

,525

,725

,325

,7%

(3)+

(4)+

(5)

össz

esen

99

298

898

899

7(e

zer

fô)

(6)

Biz

tos

állá

ssal

26

1628

5629

1728

82re

nde

lkez

ôk (

2)-(

6)=

(7)

Biz

onyt

alan

, ré

szle

ges

4217

3908

3918

3944

vagy

sem

mil

yen

alk

al-

maz

ásba

n n

em á

lló

mu

nka

képe

s ko

rú

lako

sság

(ip

ari

tart

alék

sere

g) e

zer

fô

(1)-

(7)=

(8)

Ipar

i ta

rtal

ékse

reg

61,7

57,8

57,3

57,8

a m

un

kaké

pes

korú

la

koss

ág %

-ába

n (

8)/(

1)

FTE:

fu

ll-ti

me

equ

ival

ent

– te

ljes

mun

kaid

ôsre

áts

zám

ítot

t fo

glal

kozt

a-tá

s

Forr

ás:

Sajá

t sz

ámít

ások

az

Em

ploy

men

t in

Eu

rope

20

04

alap

ján

.h

ttp:

//eur

opa.

eu.in

t (2

005-

11-2

5)

Irod

alom

„Aga

inst

Cap

ital

ism

for

a s

ocia

list

wor

ld w

ith

out

war

an

dte

rror

”. In

tern

atio

nal S

ocia

list

Res

ista

nce

Foun

ding

Sta

te-

men

t. h

ttp:

//ww

w.

anti

capi

talis

m.o

rg.u

k (2

005-

08-1

2)A

BR

AM

OV

ITZ

,Ja

net

N.

(199

9):

Nat

ural

Dis

aste

rs –

At

the

Han

d of

God

or

Man

? W

edn

esda

y, J

une

23,

1999

htt

p://w

ww

. u

wsp

.edu

/geo

/cou

rses

/geo

g100

/EN

NG

odO

rMan

.htm

(20

06-0

2-17

)A

GU

IRR

E,L

éon

ce (2

002)

:Edi

tori

al R

ouge

, Fir

enze

2002

,7

Nov

embr

e 20

02. N

o. 1

991.

AK

AM

AT

SU,

Kan

ame

(196

2):

A

his

tori

cal

patt

ern

of

econ

omic

gr

owth

in

de

velo

pin

g co

un

trie

s.

Th

eD

evel

opin

g Ec

onom

ies,

No

1. M

arch

-Aug

ust,

pp.

1-2

3.A

LE

XA

ND

ER

, A

nn

e–

RO

SE,

Joh

n (

2001

):M

iddl

e Ea

st.

In: B

irch

am, E

. – C

har

lton

, J. (

ed.):

An

ti C

apit

alis

m. A

guid

e to

th

e m

ovem

ent.

B

ookm

arks

Pu

blic

atio

ns,

Lon

don

, Syd

ney

, 200

1.A

ll

Wor

k an

d N

o P

ay?

New

U

.S.

Poll

Show

s M

ore

Am

eric

ans

Tak

ing

Th

eir

Wor

k H

ome.

h

ttp:

//ww

w.

mil

lern

ash

.com

/gro

un

dup/

show

new

s.as

p?Sh

ow=

68

(200

5-08

-04)

AN

DO

RL

ászl

ó (2

002)

:A

nti

-glo

baliz

mus

ok.

Eszm

élet

,55

. szá

m

AN

DO

RL

ászl

ó (2

003)

:T

ony

Bla

ir

drám

ája.

Eu

rópa

iSz

emle

,XIV

. évf

. 3–4

. szá

m. 2

003.

ôsz

.A

nn

ual

Su

rvey

of

Iris

h E

con

omic

Exp

endi

ture

s (1

998)

:Fo

rfás

, h

ttp:

//ww

w.

forf

as.i

e/pu

blic

atio

ns/

iee9

8.h

tm(2

003-

03-1

5)A

RM

AS

Gen

aro

C. (

2004

): U

S: R

anks

of P

oor,

Un

insu

red

Ros

e in

20

03.

Soci

al

Wat

chN

ews.

h

ttp:

//w

ww

.so

cial

wat

ch.o

rg (

200-

11-0

5)

265

264

gain

s an

d lo

sses

. M

onth

ly L

abou

rR

evie

w,

Apr

il 20

04.

htt

p://

ww

w.

bls.

gov/

opu

b/m

lr/2

004/

04/a

rt3f

ull

.pdf

(200

5-11

-05)

CA

GA

TA

Y,

Nil

üfe

r (2

001)

:T

rade

, G

ende

r an

d Po

vert

y.U

ND

P, O

ctob

er 2

001.

CA

SSE

N,

Ber

nar

d (2

002)

: Eg

y új

nem

zetk

özi

társ

adal

mi

moz

galo

m, a

z A

TT

AC

szü

leté

se é

s fe

jlôdé

se. E

lôad

ás a

buda

pest

i Fr

anci

a In

téze

tben

20

02.

már

cius

5-

én.

Eszm

élet

, 55.

szá

m.

CB

O

(200

2):

Lon

g-R

ange

Fi

scal

P

olic

y B

rief

. So

cial

Secu

rity

an

d th

e Fe

dera

l B

udge

t:

Th

e N

eces

sity

of

Mai

nta

inin

g a

Com

preh

ensi

ve

Lon

g-R

ange

Pe

rspe

c-ti

ve.

A s

erie

s of

iss

ue s

umm

arie

s fr

om t

he

Con

gres

-si

onal

Bud

get

Off

ice

No.

3, A

ugus

t 1,

200

2.C

HA

PM

AN

,Ja

mie

(20

04):

Forb

es R

epor

t: B

illio

nai

res’

wea

lth

gre

w b

y 36

per

cen

t in

las

t ye

ar.

9 M

arch

200

4h

ttp:

//w

ww

. w

sws.

org/

arti

cles

/200

4/m

ar20

04/f

orb-

m09

.sh

tml#

top

(200

5-03

-05)

CH

OSS

UD

OV

SKY

,M

ich

el (

1999

):Se

attl

e an

d be

yon

d:D

isar

min

g th

e N

ew W

orld

Ord

er. W

ed, 2

4 N

ov. 1

999,

htt

p://w

ww

. co

nve

rge.

org.

nz/

pma/

apse

attl

e.h

tm (

2005

-03

-05)

CH

OU

DR

Y,

Azi

z (2

001)

:A

ll th

is “

civi

l so

ciet

y” t

alk

take

s us

now

her

e. (

GA

TT

Wat

ch)

ZN

et,

4 Ja

nua

ry20

01.

Cen

tre

for

Res

earc

h

on

Glo

bali

sati

on.

htt

p://g

loba

lres

earc

h.c

a/ar

ticl

es/A

ZI2

01A

.htm

l (2

003-

10-2

0)C

PA

(2

002)

:Po

vert

y to

day.

Se

ptem

ber/

Oct

ober

20

02,

Com

bat

Pov

erty

A

gen

cy

htt

p://

cpa.

ie/p

ub_

pove

rty

toda

y.h

tml

(200

4-11

-23)

CSO

Ire

lan

d:B

anki

ng,

In

sura

nce

an

d B

uild

ing

Soci

etie

s:E

mpl

oym

ent

and

Ear

nin

gs,

30

Jan

uar

y 20

04h

ttp:

//ww

w. e

ires

tat.

cso.

ie (

2004

-12-

18)

CSO

Ir

elan

d:Ea

rnin

gs

in

Dis

trib

utio

n

and

Bus

ines

sSe

rvic

es,

30 J

anua

ry 2

004.

htt

p://w

ww

. ei

rest

at.c

so.ie

(200

4-12

-18)

CSO

Ire

lan

d:Fo

reig

n D

irec

t In

vest

men

t 20

01 a

nd

2002

.9

Dec

embe

r 20

03. w

ww

. cso

.ie (

2004

-12-

18)

267

AR

TN

ER

A

nn

amár

ia

(199

8):

A

kon

jun

ktú

ra-c

iklu

sok

nem

zetk

özie

sedé

se.

OT

KA

-tan

ulm

ány,

kéz

irat

. M

TA

VK

I.A

RT

NE

RA

nn

amár

ia (

2000

/a):

A v

ilág

ipar

i ter

mel

ésén

ekst

rukt

urál

is á

tala

kulá

sa „

A m

agya

r ga

zdas

ág v

ilágg

az-

dasá

gi k

örn

yeze

tét

közé

ptáv

on m

egh

atár

ozó

tén

yezô

k”cí

mû

GM

234

7 sz

. ku

tatá

si p

roje

kt k

eret

ében

kés

zült

hát

tért

anul

mán

y. M

TA

VK

I, 2

000.

nov

embe

r.A

RT

NE

RA

nn

amár

ia (

2000

/b):

Mod

ern

izác

iós

stra

tégi

ákaz

új v

ilágg

azda

sági

hel

yzet

ben

. Gör

ögor

szág

pél

dája

. AG

azda

sági

Min

iszt

ériu

m s

zám

ára

kész

ült

tan

ulm

ány.

MT

A V

KI,

200

0. j

úniu

s.A

RT

NE

R A

nn

amár

ia (

2004

): A

nti

-glo

baliz

atio

n m

ove-

men

ts:

the

deve

lopm

ents

in

Asi

a. C

onte

mpo

rary

Po-

litic

s, V

ol.

10.

No.

3–4

. Se

ptem

ber-

Dec

embe

r 20

04,

243–

256.

AR

TN

ER

An

nam

ária

(20

05):

Prod

ucti

on T

ech

nol

ogy

and

Com

peti

tive

nes

s in

th

e H

unga

rian

M

anuf

actu

rin

gIn

dust

ry. A

cta

Oec

onom

ica,

Vol

. 55,

No.

3, 2

005.

Au

stra

lian

s at

ris

k fr

om l

ong

wor

k ho

urs

. A

BC

N

ews

On

lin

e h

ttp:

//w

ww

. ab

c.n

et.a

u/n

ews/

new

site

ms/

2004

11/s

1247

471.

htm

(20

05-0

3-05

)B

AL

SEN

, W

. –

NA

KIE

LSK

I, H

. –

RÖ

SSE

L,

K.

– W

IN-

KE

L.

R.

(198

7):

Az

újs

zegé

nys

ég.

A s

zoci

ális

pro

b-lé

mák

ú

j fo

rmái

az

N

SZK

-ban

. B

udap

est,

K

ossu

thK

önyk

iadó

, 198

7.B

EN

YIK

Mát

yás

(200

3):

Bes

zám

oló

a II

I. E

SZF

lon

don

iel

ôkés

zítô

köz

gyûl

ésér

ôl 2

003.

dec

embe

r 13

–14.

(Lo

n-

don

Cit

y H

all)

BE

TZ

,H

ans-

Geo

rg (

2004

):A

z „ú

j jo

bbol

dal”

az

Euró

pai

Un

ió f

ejle

tt d

emok

ráci

áiba

n. E

szm

élet

, 61.

sz.

BIR

CH

AM

, E

mm

a –

CH

AR

LT

ON

, Jo

hn

(ed

.) (

2001

):A

nti

Cap

ital

ism

. A g

uid

e to

the

mov

emen

t. B

ookm

arks

Publ

icat

ion

s, L

ondo

n, S

ydn

ey, 2

001.

BU

DD

, Adr

ian

(20

01):

Wes

tern

Eur

ope.

In

: Bir

cham

, E. –

Ch

arlt

on, J

. (ed

.), i

.m.

BU

RB

AC

H,

Rog

er (

2001

):N

orth

Am

eric

a. I

n:

Bir

cham

,E.

– C

har

lton

, J. (

ed.),

i.m

. B

usi

nes

s E

mpl

oym

ent

Dyn

amic

s.N

ew D

ata

on g

ross

job

266

Eu

rópa

i K

özga

zdás

zok

(200

1):

Egy

Alt

ern

atív

Gaz

dasá

g-po

litik

áért

. Esz

mél

et, 5

3. s

zám

. 200

2. t

avas

z.E

uró

pai

Köz

gazd

ászo

k (2

002)

:Eg

y A

lter

nat

ív

Euró

pai

Gaz

dasá

gpol

itik

áért

. Esz

mél

et, 5

6. s

zám

. 200

2. t

él.

Exp

lora

tion

s in

Soc

ial

Ineq

ual

ity:

An

imba

lan

ce b

etw

een

rich

an

d po

or is

th

e ol

dest

an

d m

ost

fata

l ailm

ent

of a

llre

publ

ics.

– P

luta

rch

. h

ttp:

//ww

w.

trin

ity.

edu/

mke

arl/

stra

t.h

tml

(200

5-07

-05)

FAR

C

(200

0):

Legy

en

mié

nk

az

utca

az

im

peri

alis

tabe

avat

kozá

ssal

sze

mbe

n!

(Kol

umbi

ai g

erill

ák k

iált

vá-

nya

) Es

zmél

et, 4

7. s

zám

. 200

0 ôs

z.FA

RK

AS

Pét

er (

2002

): A

glo

baliz

áció

és

fen

yege

tése

i. A

vilá

ggaz

dasá

g és

a

gazd

aság

elm

élet

ek

zava

rai.

Bud

apes

t, A

ula

Kia

dó, 2

002.

FES

(200

0):

Har

mad

ik u

tak

– Ú

j kö

zép.

A s

zoci

álde

mok

-ra

ta

refo

rmpo

liti

ka

a gl

obal

izác

ió

kors

zaká

ban

.Fr

iedr

ich

Ebe

rt S

tift

ung,

Bud

apes

t, 2

000.

FIN

FAC

T (

2005

):Ir

ish

Key

In

dica

tors

for

Ire

lan

d 20

04an

d In

tern

atio

nal

C

ompa

riso

ns.

M

arch

31

, 20

05,

htt

p://w

ww

. fin

fact

s.co

m/ir

elan

dbus

ines

snew

s/pu

blis

h/

prin

ter_

1000

1145

.sh

tml

(200

5-08

-18)

FISH

ER

, Joh

n (

2001

):A

fric

a. I

n: B

irch

am, E

. – C

har

lton

,J.

(ed

.), A

nti

Cap

ital

ism

. A

gu

ide

toth

e m

ovem

ent.

Boo

kmar

ks P

ublic

atio

ns,

Lon

don

, Syd

ney

, 200

1.FL

EC

K,

Susa

n

– SO

RR

EN

TIN

O,

Con

stan

ce

(199

4):

Empl

oym

ent

and

unem

ploy

men

t in

M

exic

o’s

labo

rfo

rce

– C

over

Sto

ry M

onth

ly L

abor

Rev

iew

,Nov

. 199

4.FO

RFÁ

S (2

00

0):

An

nu

al

Surv

ey

of

Iris

h

Eco

nom

icEx

pen

ditu

re. (

Aug

ust

2000

) ht

tp://

ww

w. f

orfa

s.ie

/pub

licat

ions

/iee9

8htm

(200

3-06

-14)

FOR

FÁS

(200

3):

An

nua

l E

mpl

oym

ent

Surv

ey

2002

,Se

ptem

ber

2003

, htt

p://w

ww

. for

fas.

ie (

2004

-04-

07)

GO

NZ

AL

EZ

,M

ike

(200

1):

Lati

n A

mer

ica.

In

: B

irch

am,

E. –

Ch

arlt

on, J

. (ed

.).

GO

OD

WIN

,B

ill

(200

4):

Hea

lth

an

d pr

oduc

tivi

ty s

uffe

ras

IT

sta

ff w

ork

som

e of

th

e lo

nge

st h

ours

in

th

e U

K.

Com

pute

r W

eekl

y,M

arch

9.

20

04.h

ttp:

//w

ww

.fi

nda

rtic

les.

com

/p/a

rtic

les/

mi_

m0C

OW

/is_2

004_

Mar

ch

_9/a

i_n

6030

396

(200

4-03

-30)

269

CSO

Ire

lan

d:In

dust

rial

Ear

nin

gs a

nd

Hou

rs W

orke

d, 3

1M

arch

200

4. h

ttp:

//ww

w. e

ires

tat.

cso.

ie (

2004

-12-

18)

CSO

Ire

lan

d:Ir

ish

Lif

e T

able

No.

13,

26

Sept

embe

r 20

01.

htt

p://w

ww

. eir

esta

t.cs

o.ie

(20

04-1

2-18

)C

SO I

rela

nd:

Publ

ic S

ecto

r Em

ploy

men

t an

d Ea

rnin

gs, 1

8Fe

brua

ry 2

004.

htt

p://w

ww

. ei

rest

at.c

so.ie

(20

05-1

1-11

)D

UFO

UR

,Je

an-G

uy

(20

02

):C

ontr

ibu

tion

of

th

eEu

rom

arch

es a

gain

st u

nem

ploy

men

t,in

secu

re w

ork

and

excl

usi

ons.

Eur

omed

Civ

il Fo

rum

, 12

Apr

il 20

02.

htt

p://w

ww

. eu

rom

arch

es.o

rg/e

ngl

ish

/mar

ches

3.h

tm(2

003-

06-1

6)D

UN

NIN

G,

Joh

n H

. (2

004/

a) (

ed.)

: M

akin

g G

loba

li-za

tion

G

ood.

T

he

Mor

al

Ch

alle

nge

s of

G

loba

lC

apit

alis

m. O

xfor

d Pr

ess.

DU

NN

ING

, Joh

n H

. (20

04/b

): C

oncl

usio

ns:

In

Sea

rch

of

a G

loba

l M

oral

Arc

hit

ectu

re. I

n: D

unn

ing,

200

4.E

C (

1998

): E

mpl

oym

ent

in E

urop

e 19

98. J

obs

for

peop

le –

peop

le f

or j

obs:

tur

nin

g po

licy

guid

elin

es i

nto

act

ion

.Eu

rope

an C

omm

issi

on, O

ctob

er 1

998.

EC

(20

03):

Eur

opea

n E

con

omy,

No.

5,

2003

. Eu

rope

anC

omm

issi

on.

EC

(20

04/a

):Em

ploy

men

t in

Eur

ope

2004

. Rec

ent

Tre

nds

and

Pros

pect

s. E

urop

ean

Com

mis

sion

. Aug

ust

2004

.E

C (

2004

/b):

Eur

opea

n E

con

omy

No.

3,

2004

,Eu

rope

anC

omm

issi

on.

Eco

nom

ic S

urv

ey o

f E

uro

pe:

2003

No

1. U

N,

New

Yor

kan

d G

enev

a 20

03.

EC

OST

AT

[é

.n.]

:G

azda

sági

fe

jlôd

és

és

afo

glal

kozt

atot

tság

a 9

0-es

éve

kben

. Ec

osta

t Id

ôsza

kiK

özle

mén

yek

htt

p://w

ww

. eco

stat

.hu

(200

4-04

-04)

EE

O

Mon

thly

N

ewsl

ette

r,N

o.

17:

Au

gust

20

04h

ttp:

//w

ww

. eu

-em

ploy

men

t-ob

serv

ator

y.n

et/e

n/

new

slet

ter/

(20

06-0

1-17

)É

KE

SIl

dikó

(20

04):

Bok

ros

Lajo

s 13

0 po

ntj

a. É

let

ésIr

odal

om, 4

8. é

vfol

yam

, 200

4. 0

3. s

zám

.E

LM

(2

00

5):

Labo

ur

Mar

ket

Info

rmat

ion

T

ren

ds.

Expe

rtis

e in

Lab

our

Mob

ility

htt

p://w

ww

.labo

urm

obili

ty.

com

/org

anis

atio

ns/r

esea

rch

(200

5-08

-18)

268

ILO

(2

005)

:G

loba

l Em

ploy

men

t T

ren

ds

Bri

ef.

Inte

r-n

atio

nal

Lab

our

Org

aniz

atio

n. F

ebru

ary

2005

.IM

D

(20

04

):W

orld

C

ompe

titi

ven

ess

Yea

rboo

k.h

ttp:

//w

ww

. 02

.im

d.ch

/doc

um

ents

/wcy

/con

ten

t/pa

stra

nki

ng.

xls

(200

5-03

-05)

IMF

(199

7):

Wor

ld

Econ

omic

O

utlo

ok.

Glo

baliz

atio

n.

Opp

ortu

nit

ies

and

Ch

alle

nge

s. W

ash

ingt

on D

.C.,

May

.IM

F (2

004)

:W

orld

Eco

nom

ic O

utlo

ok. S

epte

mbe

r.In

tern

atio

nal

T

rade

an

d In

vest

men

t R

epor

t(2

003)

:Fo

rfás

. htt

p://w

ww

. for

fas.

ie (

2005

-03-

05)

Inte

rnat

ion

al Y

earb

ook

of I

ndu

stri

al S

tati

stic

s(2

000)

:U

N.

Is i

t po

ssib

le t

o pu

t a

hum

an f

ace

on g

loba

lizat

ion

an

dw

ar?

Ope

n L

ette

r to

th

e T

rade

Un

ion

ists

an

d A

ctiv

ists

Part

icip

atin

g in

th

e W

orld

Soc

ial

Foru

m 2

002

in P

orto

Ale

gre,

Bra

zil.

htt

p://w

ww

. glo

balr

esea

rch

.ca/

arti

cles

/B

TU

202A

.htm

l (2

005-

12-2

8)JO

HN

SON

,P

. M

. (s

.a.)

: G

loss

ary

of P

olit

ical

Eco

nom

yT

erm

s.

Au

burn

U

niv

ersi

ty

htt

p://

ww

w.

aubu

rn.e

du/~

joh

nsp

m/g

loss

/ (20

06-0

2-17

)K

AT

Z, C

lau

dio

(200

2):E

con

omy:

impe

rial

ism

in t

he

21st

cen

tury

. In

tern

atio

nal

Vie

wpo

int,

No.

345

, Nov

embe

r.K

IRK

LA

ND

,K

atie

(20

00):

On

th

e de

clin

e in

ave

rage

wee

kly

hou

rs w

orke

d. M

onth

ly L

abor

Rev

iew

,Ju

ly.

htt

p://w

ww

. fin

dart

icle

s.co

m/p

/art

icle

s/m

i_m

1153

/is

_7_1

23/a

i_66

2782

20 (

200-

08-1

4)K

OL

B,

Feli

x (2

002)

:R

egim

e C

han

ge B

egin

s at

Hom

e –

Mak

e it

Hap

pen

. 20

Nov

embe

r. I

nst

itu

te fo

r Eu

rope

anSt

udi

es

Cor

nel

l U

niv

ersi

tyh

ttp:

//w

ww

. at

tac-

net

zwer

k.de

(20

06-0

1-20

)K

OR

TE

N,

Dav

id C

. (1

996)

: T

he

Tru

th a

bout

Glo

bal

Com

peti

tion

. T

he

Econ

omic

Myt

hs

beh

ind

Glo

bali-

zati

on.

Dev

elop

men

t an

d C

oope

rati

on.

No.

3,

May

/Jun

e.K

OV

ÁC

SG

yôzô

(2

002)

:A

Sz

entí

rás

véde

lméb

en

(aka

pita

lizm

ussa

l sz

embe

n).

Igen

On

line.

h

ttp:

//ww

w.

igen

.hu/

arch

ivum

/kap

ital

i3.h

tm (

2005

-08-

18)

L.

I. (

2004

):T

ávm

unka

állá

shel

yek.

A M

un

kaad

ó La

pja.

XI.

évf

., ok

tóbe

r.

271

GR

AM

SCI,

A

nto

nio

(1

977)

:A

z ú

j fe

jede

lem

. M

agya

rH

elik

on, 1

977.

GR

IEC

O,

Eli

zabe

th

– R

AY

, B

rian

(2

004)

:M

exic

anIm

mig

ran

ts i

n t

he

US

Labo

r Fo

rce

Mig

rati

on P

olic

yIn

stit

ute.

Mar

ch 1

, 20

04,

US

in F

ocu

s. h

ttp:

//ww

w.

mig

rati

onin

form

atio

n.o

rg/U

Sfoc

us/d

ispl

ay.c

fm?i

d=20

6 (2

005-

08-1

8)G

RÖ

ML

ING

, M

. –

LIC

HT

BL

AU

, K

. –

WE

BE

R,

A.

(199

6):

Wel

twir

tsch

aftl

ich

er

Stru

ktur

wan

del:

Dei

n-du

stri

alis

ieru

ng

un

d G

loba

lisi

eru

ng.

IW

-tre

nds

.Q

uart

alsh

efte

zur

Em

piri

sch

en W

irts

chaf

tsfo

rsch

ung.

Inst

itu

te

der

Deu

tsch

en

Wir

tsch

aft

Köl

n,

23.

Jg./3

/199

6.H

AB

ER

MA

NN

, Fr

ider

ike

(200

1):

A

glob

ális

sz

ociá

lism

ozga

lom

. (I

n.:

A

szta

l kö

rül.

G

lobá

lis

játs

zmák

)Es

zmél

et51

. sz.

200

1 ôs

z.H

AM

ID,

Abd

ul

(200

1):

Th

e C

onse

quen

ce o

f G

loba

li-za

tion

. Pri

vati

zati

on, D

ereg

ulat

ion

, Fre

e M

arke

t on

th

eW

orki

ng

Cla

ss

and

the

LDC

’s.

htt

p://

ww

w.

geoc

itie

s.co

m/il

ps20

00/2

ham

id.h

tm (

2004

-04-

25)

HA

RD

T,

Mic

hae

l(2

002)

:Po

rto

Ale

gre:

Tod

ay’s

Ban

-du

ng?

N

ew

Left

R

evie

w

14,

Mar

ch-A

pril

2002

.h

ttp:

//ww

w. n

ewle

ftre

view

.net

(20

04-0

4-05

)H

AY

NE

S, M

ike

(200

1):

Rus

sia

and

East

ern

Eur

ope.

In

:B

irch

am, E

. – C

har

lton

, J. (

ed.).

H

ER

NÁ

DI

An

drás

(20

03):

Japá

n h

ivat

alos

fej

lesz

tési

tá-

mog

atás

i (O

DA

) pol

itik

ája.

MT

A V

KI,

Bud

apes

t, 2

003.

HÓ

DO

S T

ibor

(20

00):

Pszi

chos

zoci

ális

kór

oki

tén

yezô

k,ps

zich

oszo

ciál

is

ered

etû

meg

bete

gedé

sek

és

prev

en-

ciój

uk a

mun

kah

elye

n. H

ippo

crat

es,I

I. é

vf. 2

. szá

m.

HO

NO

RÉ

,A

nou

k (2

004)

:A

rgen

tin

a: 2

004

Gas

Cri

sis

Oxf

ord

Inst

itut

e fo

r En

ergy

Stu

dies

N

G 7

, N

ovem

ber

2004

. H

OÓ

SJá

nos

(20

03):

A v

álla

lati

rán

yítá

s „v

álsá

ga”

– a

tula

jdon

visz

onyo

k új

je

llem

zôi

– és

ez

ek

várh

ató

köve

tkez

mén

yei.

Állá

spon

tok/

Dos

szié

kjú

niu

s, V

I. é

vf.

1. s

zám

, 23–

25.

How

Sor

os a

nd

the

Like

s do

it?

htt

p://w

ww

. w

elco

me-

to-

chin

a.co

m/c

rash

97/9

8081

2.h

tm (

2004

-08-

18)

270

ven

ess”

. La

unch

of

An

nua

l C

ompe

titi

ven

ess

Rep

ort

and

Com

peti

tive

nes

s C

hal

len

ge.

Pres

s R

elea

se 1

st,

De-

cem

ber

2003

. htt

p://w

ww

. for

fas.

ie/n

cc (

2004

-08-

15)

NO

LA

N,

B.

– G

AN

NO

N,

B.

– L

AY

TE

, R

. –

WA

TSO

N,

D.

– W

HE

LA

N,

C.

T.

– W

ILL

IAM

S, J

. (2

002)

:M

oni-

tori

ng

Pove

rty

tren

ds in

Ire

lan

d: r

esu

lts

from

the

200

0.Li

vin

g in

Irel

and

Surv

ey.

ESR

I,

Dub

lin,

July

20

02h

ttp:

//ww

w. e

sri.i

e (2

004-

12-1

8)N

OL

AN

, B

. (2

003)

:In

com

e In

equa

lity

duri

ng

Irel

and’

Boo

m. I

n.:

Stud

ies:

An

Iri

sh Q

uart

erly

Rev

iew

, Vol

92,

No.

36

6,

Jun

e 20

03

htt

p://w

ww

. es

ri.i

e/pr

intp

ub.

cfm

?id=

1808

(20

04-0

5-12

)O

EC

D (

1996

): U

nem

ploy

men

t in

th

e O

ECD

are

a 19

50-

1997

. OEC

D, P

aris

.O

EC

D (

1997

):Ec

onom

ic S

urve

ys. I

rela

nd

1997

.O

EC

D (

1998

):Ec

onom

ic S

urve

ys. G

reec

e 19

97–1

998.

OE

CD

(20

03):

Hea

lth

Dat

a 20

03.

3rded

. h

ttp:

//ww

w.

oecd

.org

/dat

aoec

d (2

004-

12-1

8)O

EC

D (

2004

): B

enef

its

and

Wag

es O

ECD

In

dica

tors

.O

EC

D (

2003

): M

ain

Sci

ence

an

d T

ech

nol

ogy

Indi

cato

rs.

Nov

embe

r.O

ZA

WA

,T

eru

tom

o (2

001)

: T

he

“hid

den

sid

e” o

f th

e“f

lyin

g ge

ese”

ca

tch

-up

mod

el:

Japa

ns

diri

gist

ein

stit

utio

nal

set

up a

nd

deep

enin

g fi

nan

cial

mor

ass.

Col

orad

o St

ate

Un

iver

sity

, Jul

y.

Öko

társ

Ala

pítv

ány:

2003

. évi

jel

enté

s.P

ax R

oman

a:A

z IC

MIC

A m

ûhel

yén

ek t

erve

zete

az

Ázs

iai

Szoc

iális

Fó

rum

on.

Asi

an

Soci

al

Foru

m

and

Sou

thA

sian

Wor

ksho

p on

Pea

ce, 2

003

Jan

uar

y 2–

10.

PE

RK

INS,

Joh

n (

2004

):C

onfe

ssio

ns

of a

n E

con

omic

Hit

Man

. Ber

rett

-Koe

hle

r Pu

blis

her

In

c. S

an F

ran

cisc

o. L

d.m

ég

besz

élge

tés

—

-sze

l a

kön

yvrô

l:

htt

p://w

ww

.de

moc

racy

now

.org

/art

icle

.pl?

sid=

04/1

2/31

/154

6207

(200

5-05

-02)

PE

TR

AS,

Jam

es (

2002

):A

har

mad

ik ú

t m

ítos

za é

s va

ló-

sága

.Esz

mél

et, 5

6. s

zám

, tél

.P

ET

SCH

NIG

Már

ia Z

ita

(200

4):

A r

ossz

irá

nyt

fol

ytat

taa

Med

gyes

sy-k

orm

ány.

M

ozgó

V

ilág,

X

XX

. év

f.,

3.sz

ám, m

árci

us.

273

Lab

or

Forc

e St

atis

tics

from

th

e C

urre

nt

Popu

lati

onSu

rvey

. h

ttp:

//dat

a.bl

s.go

v/se

rvle

t/Su

rvey

Out

putS

ervl

et(2

005-

08-1

8)L

AY

TE

, R

. –

NO

LA

N,

B.

(200

3):

Equi

ty U

tilis

atio

n o

fH

ealt

h C

are

Serv

ices

in

Ire

lan

d. I

n:

Livi

ng

in I

rela

nd

Res

earc

h G

roup

New

slet

ter.

ESR

I.Is

sue

2, 2

003.

L

ÔW

YÁ

ron

(2

00

3):

A

zapa

tist

a fe

lkel

és

tíz

éve.

Alt

ern

atív

A2.

évf

. 1. s

zám

, jan

uár.

MA

GY

AR

Pét

er(2

002)

:Utc

ai h

arco

sok.

Glo

baliz

áció

elle

-n

es

moz

galm

ak.

HV

G

On

lin

e.h

ttp:

//w

ww

.fo

ek.h

u/zs

ibon

go/c

ikke

k/h

vg01

26.h

tm (

2004

-05-

12)

MA

RC

OS

alpa

ran

csn

ok

(200

0):

A

liber

ális

fa

sizm

us.

Eszm

élet

48. s

zám

.M

AR

IJN

ISSE

N,

Jan

(2

004)

:Sz

ocia

list

ák

Euró

pába

n.

Eszm

élet

61. s

zám

.M

AR

TIN

, H

ans-

Pet

er –

SC

HU

MA

N,

Har

ald

(199

8):

Agl

obal

izác

ió c

sapd

ája.

Bud

apes

t, P

erfe

kt K

iadó

, 199

8.M

AR

X, K

arl–

EN

GE

LS,

Fri

edri

ch (1

845)

:A s

zen

t cs

alád

.M

EM 2

. Bud

apes

t, 1

958.

MA

RX

, Kar

l–

EN

GE

LS,

Fri

edri

ch (

1848

):A

Kom

mun

is-

ta P

árt

Kiá

ltvá

nya

. MEM

4. B

udap

est,

195

8.

MA

RX

, K

arl

(185

2):

Loui

s B

onap

arte

bru

mai

re t

izen

-n

yolc

adik

ája.

MEM

8. B

udap

est,

196

2.M

AR

X,

Kar

l(1

859)

:A

pol

itik

ai g

azda

ságt

an b

írál

atáh

oz.

MEM

13.

Bud

apes

t, 1

965.

MA

RX

, K

arl

(186

7):

A t

ôke

I-II

I. M

EM 2

3–25

. Bud

apes

t,19

78.

MÉ

SZÁ

RO

S,Is

tván

(20

05):

Szoc

ializ

mus

, vag

y ba

rbár

ság

min

t tö

rtén

elm

i alt

ern

atív

a. B

udap

est,

Nap

vilá

g K

iadó

.M

ILA

NO

VIC

, B

ran

ko

(20

02

):T

rue

Wor

ld

Inco

me

Dis

trib

utio

n,

1988

an

d 19

93:

Firs

t C

alcu

lati

on B

ased

on H

ouse

hol

d Su

rvey

s A

lon

e.T

he E

con

omic

Jou

rnal

112,

Jan

uary

. htt

p://w

ww

. wor

ldba

nk.

org/

rese

arch

/in

equa

lity/

wor

ldin

com

edis

trub

itio

n.h

tm (

2005

-10-

07)

MIL

AN

OV

IC,

Bra

nko

(1

99

9):

T

rue

Wor

ld

Inco

me

Dis

trib

utio

n, 1

988

and

1993

: Fir

st C

alcu

lati

ons,

Bas

edon

Hou

seh

old

Surv

eys

Alo

ne.

Was

hin

gton

, D.C

.:Wor

ldB

ank,

199

9.N

CC

(20

03):

NC

C c

alls

for

a „

Bud

get

for

Com

peti

ti-

272

9 A

ugu

st.

htt

p://

ww

w.

wsw

s.or

g/ar

ticl

es/2

003/

aug2

003/

trck

-a09

_prn

.sh

tml

(200

4-05

-12)

Surv

ey

of

Cu

rren

t B

usi

nes

s U

S D

epar

tmen

t of

Com

mer

ce k

ülön

bözô

szá

mai

.SZ

AL

AI

Erz

sébe

t (2

002)

:B

alol

dal

– új

kih

ívás

ok e

lôtt

.N

OL,

Sz

alai

E

rzsé

bet,

jú

liu

s 6.

h

ttp:

//w

ww

.n

ol.h

u/ci

kk/6

9515

(20

04-1

2-10

)SZ

AL

AI

Erz

sébe

t (2

004)

:T

ulaj

don

visz

onyo

k,

társ

ada-

lom

szer

keze

t és

m

un

káss

ág.

Tal

álju

k ki

K

özép

-Eu

rópá

t? h

ttp:

//ww

w.

tala

ljuk-

ki.h

u/in

dex.

php/

arti

cle/

arti

clev

iew

/63/

1/5

(200

4-12

-09)

SZÉ

CH

Y A

ndr

ás (

2002

): A

z ez

redf

ordu

ló v

álsá

ga é

s a

kibo

nta

kozá

s al

tern

atív

ái.

Egy

mos

zkva

i ta

nác

skoz

ás-

ról.

Ezre

dvég

, XII

. évf

olya

m, 1

. szá

m, j

anuá

r.SZ

IGE

TI

Pét

er (

2005

):V

ilágr

ends

zern

ézôb

en.

Glo

bális

„sza

badv

erse

ny”

– a

vilá

gkap

ital

izm

us j

elen

legi

stá

diu-

ma.

Bud

apes

t, N

apvi

lág

Kia

dó.

SZÔ

KE

Kár

oly

(200

0): Ú

tban

a m

oder

n r

absz

olga

ság

felé

?K

ézfo

gás,

nov

embe

r, 6

.T

he

Glo

bal

Com

peti

tive

nes

s R

epor

t20

01–2

002.

Gen

eva,

Wor

ld E

con

omic

For

um, S

wit

zerl

and

2001

.T

otal

R+

D e

xpen

ditu

re.

htt

p://e

urop

a.eu

.int/

com

m/e

uros

tat

(200

-04-

13)

TÖ

RÖ

KK

atal

in

(19

99

):Le

ltár

a

Mu

nka

T

örvé

ny-

kön

yvér

ôl. N

épsz

ava,

dece

mbe

r 30

.T

ÖR

ÖK

Kat

alin

(20

00):

Ere

dmén

yes

tárg

yalá

s a

Mun

kaT

örvé

nyk

önyv

e üg

yébe

n. N

épsz

ava,

júl

ius

26.,

1. é

s 4.

U

N (

1999

):W

orld

Eco

nom

ic a

nd

Soci

al S

urve

y.U

N (

2003

): E

con

omic

Sur

vey

of E

urop

e, 2

003

No

1. U

N,

New

Yor

k an

d G

enev

a.U

ND

P

(200

0):

Ove

rcom

ing

Hum

an

Pove

rty.

U

ND

PPo

vert

y R

epor

t.U

ND

P (

2003

):H

uman

Dev

elop

men

t R

epor

t fo

r H

unga

ry20

01–2

002.

A

llev

iati

ng

Pov

erty

: A

nal

ysis

an

dR

ecom

men

dati

ons.

UN

DP

- IW

E H

AS.

UN

DP

(2

004)

: C

ultu

ral

Libe

rty

in

Tod

ay’s

D

iver

seW

orld

. Hum

an D

evel

opm

ent

Rep

ort.

US

Cen

sus

Bu

reau

:H

isto

rica

l In

com

e T

able

s –

Inco

me

275

R+

D

expe

ndi

ture

by

sou

rce

of

fun

ds:

indu

stry

.h

ttp:

//eur

opa.

eu.in

t/co

mm

/eur

osta

t (2

005-

09-0

9)R

AE

,Gav

in (

2004

):Le

ngy

el s

zoci

álde

mok

ráci

a. E

szm

élet

,61

. szá

m.

RA

VA

LL

ION

,M

arti

n (

2004

):Pe

ssim

isti

c on

Pov

erty

?T

he E

con

omis

t,A

pril

7th.

Res

earc

h

and

Dev

elop

men

t in

Ir

elan

d,

2001

–

at

agl

ance

. For

fás,

Dec

embe

r 20

03. h

ttp:

//ww

w. f

orfa

s.ie

R

OD

RIK

, Dan

i (19

98):

Glo

balis

atio

n, S

ocia

l Con

flic

t an

dEc

onom

ic G

row

th.

The

Wor

ld E

con

omy,

Vol

. 21

, N

o.2,

Mar

ch.

RO

Y, A

run

dhat

i (20

02):

War

um A

mer

ika

nic

ht

gew

inn

enka

nn

. Wei

ßen

er B

lätt

er, 4

. szá

m.

RO

ZSN

YA

IE

rvin

(2

002)

:A

z im

peri

aliz

mus

ko

rsza

k-vá

ltás

ai. B

udap

est.

RO

ZSN

YA

IE

rvin

(2

00

3):

„Tör

tén

elm

i”

fasi

zmu

sok

(Mus

solin

i, H

itle

r, H

orth

y). B

udap

est.

R

OZ

SNY

AI

Erv

in [

é.n

.]:

Forr

adal

mi

és e

llen

forr

adal

mi

Szov

jetu

nió

. Bud

apes

t, R

ozsn

yai

Ervi

n.

SAL

A-I

-MA

RT

IN,

Xav

ier

(20

02

/a):

Th

e D

istu

rbin

g“R

ise”

of G

loba

l In

com

e In

equa

lity.

Fir

st D

raft

: Aug

ust

2001

, M

arch

12

, 20

02.

htt

p://w

ww

. co

lum

bia.

edu/

~xs

23/p

aper

s/G

loba

lInc

omeI

nequ

alit

y.ht

m (2

004-

05-1

8)SA

LA

-I-M

AR

TIN

,X

avie

r (2

002/

b):

Th

e W

orld

Dis

tri-

buti

on o

f In

com

e (e

stim

ated

fro

m I

ndi

vidu

al C

oun

try

Dis

trib

utio

n).

A

pril

17

. h

ttp:

//ww

w.

colu

mbi

a.ed

u/~

xs23

/pap

ers/

Wor

ldD

istr

ibut

ion

.htm

(20

04-0

5-12

)SC

HN

UR

BE

IN,

Kat

har

ina

von

(20

04):

Que

stio

ns

and

An

swer

s ab

out

wor

kin

g ti

me.

h

ttp:

//w

ww

.n

otic

ias.

info

/asp

/asp

Com

unic

ados

.asp

?nid

=41

623&

src=

0 (2

004-

05-1

2)SE

RE

SA

ttil

a (2

00

2):

Seat

tle

nép

e gl

obál

issá

le

tt.

Nép

szab

adsá

g, n

ovem

ber

9. 6

.SI

SON

, Jo

se

Mar

ia

(19

99

):A

dvan

ce

the

Peo

ple’

sR

esis

tan

ce

to

Impe

rial

ist

Glo

bali

zati

on.

Seat

tle,

Nov

embe

r 28

. h

ttp:

//ww

w.

geoc

itie

s.co

m/i

lps2

000/

docu

men

ts/jm

ssea

ttle

.htm

(20

03-0

3-22

)ST

AN

FOR

D,L

awre

nce

– W

AT

SON

,Deb

ra (

2003

):B

ush

adm

inis

trat

ion

len

gth

ens

wor

kday

for

US

truc

k dr

iver

s.

274

WA

TK

INS,

Kev

in (

2001

):

Phar

mac

euti

cal

pate

nts

. In

:B

irch

am,

E. –

Ch

arlt

on,

J. (

ed.):

An

ti C

apit

alis

m.

Agu

ide

to

the

mov

emen

t.B

ookm

arks

Pu

blic

atio

ns,

Lon

don

, Syd

ney

, 200

1.W

EFA

In

dust

rial

M

onit

or19

99-2

000.

E

d.:

Pri

scil

laR

umbu

ll &

Fra

ntz

R.

Pric

e. W

EFA

Apr

imar

k C

om-

pan

y. J

ohn

Wile

y &

Son

s, I

nc.

New

Yor

k.W

EN

T,

Rob

ert

(20

02

):G

loba

lizá

ció.

N

eoli

berá

lis

fela

dato

k, r

adik

ális

vál

aszo

k. B

udap

est,

Per

fekt

.W

ESS

EL

ÉN

YI

An

drea

ci

kk

soro

zata

(1

99

8–2

00

3)

atá

vmun

káró

l. T

ávm

unka

info

. h

ttp:

//ww

w.

tavm

unka

info

.hu

(200

5-10

-05)

WH

ITA

KE

R,

Fran

cisc

o (2

000)

:W

orld

So

cial

Fo

rum

:O

rigi

ns

and

aim

s.

htt

p://w

ww

. fo

rum

soci

alm

undi

al.

org.

br (

2002

-10-

25)

WO

LFF

,E

dwar

d (2

001)

:T

he

Ric

h G

et R

ich

er:

An

d W

hy

the

Poor

Don

’t.

htt

p://w

ww

. pr

ospe

ct.o

rg/p

rin

t/V

12/3

/w

olff

-e.h

tml

(200

5-10

-11)

Wor

ld B

ank

(200

1/a)

:N

ew I

deas

abo

ut O

ld A

ge S

ecur

ity:

Tow

ard

Sust

ain

able

P

ensi

on

Syst

ems

in

the

21st

Cen

tury

.W

orld

B

ank

(2

00

1/b

):W

orld

D

evel

opm

ent

Rep

ort

2000

/200

1. A

ttac

kin

g Po

wer

ty. N

ew Y

ork.

Wor

ld B

ank

(200

5): W

orld

Dev

elop

men

t In

dica

tors

200

5.h

ttp:

//dev

data

.wor

ldba

nk.

org/

wdi

2005

/Sec

tion

1_1_

1.h

tm

#f1

(20

06-0

2-14

)

Fon

tosa

bb h

onla

pok:

h

ttp:

//dat

a.bl

s.go

v, h

ttp:

//por

tal.k

sh.h

u;

htt

p://w

ww

. abc

.net

.au;

htt

p://w

ww

. att

ac.o

rg;

htt

p://w

ww

. bls

.gov

; htt

p://w

ww

. cen

sus.

gov;

h

ttp:

//ww

w. e

ires

tat.

cso.

ie; h

ttp:

//ww

w. e

urac

tiv.

com

; h

ttp:

//ww

w. f

infa

cts.

com

; h

ttp:

//ww

w. f

orum

soci

alm

undi

al.o

rg;

htt

p://w

ww

. glo

balr

esea

rch

.ca;

h

ttp:

//ww

w. i

fg.o

rg; h

ttp:

//ww

w. i

lo.o

rg;

htt

p://w

ww

. in

equa

lity.

org;

htt

p://w

ww

. irl

gov.

ie;

277

Equa

lity.

htt

p://w

ww

. ce

nsu

s.go

v/h

hes

/inco

me/

his

tin

c/ie

1.h

tml

(200

5-06

-15)

US

Cen

sus

Bu

reau

:H

isto

rica

l Po

vert

y T

able

s –

Peop

le.

htt

p://w

ww

. ce

nsu

s.go

v/h

hes

/pov

erty

/his

tpov

/per

inde

x.h

tml

(200

5-09

-20)

US

Cen

sus

Bu

reau

, P

over

ty 2

000.

htt

p://w

ww

. cen

sus.

gov/

hh

es/p

over

ty/c

ensu

s200

0.h

tml

(200

5-10

-21)

VA

ND

EM

OO

RT

EL

E,

Jan

(20

02):

Are

we

real

ly r

educ

ing

glob

al p

over

ty?

UN

DP

Bur

eau

for

Dev

elop

men

t Po

licy,

New

Yor

k, J

uly

2002

. h

ttp:

//ww

w.

undp

.org

/pov

erty

/pu

blic

atio

ns.

htm

(20

04-0

2-08

)V

AN

DE

MO

OR

TE

LE

,Ja

n (

2003

): P

rogr

ess

on M

DG

s :

Pres

enta

tion

by

Jan

Van

dem

oort

ele,

ch

airm

an o

f th

eU

ND

G w

orki

ng

grou

p on

MD

Gs.

Feb

ruar

y 14

th20

03,

New

Yor

k. h

ttp:

//ww

w.

un.in

t/be

lgiu

m/M

DG

Sem

inar

Van

dem

oort

ele.

htm

l (2

005-

10-1

2)V

AR

GA

Lív

ia J

udi

t (2

003)

:A

z ír

gaz

dasá

gi f

elzá

rkóz

ás,

vala

min

t an

nak

reg

ion

ális

és

szoc

iális

von

ulat

a. S

za-

kdol

goza

t. B

udap

esti

Gaz

dasá

gi F

ôisk

ola

Kül

kere

ske-

delm

i Fôi

skol

ai K

ar. G

azda

ságd

iplo

mác

ia é

s n

emze

tkö-

zi m

ened

zsm

ent

szak

. Nap

pali

tago

zat

EU-k

apcs

olat

oksz

akir

ány.

VE

EN

, Rei

nh

ard

van

der

(20

01):

Rad

ikál

is f

orm

a –

tart

a-lo

m n

élkü

l.(I

n:

Asz

tal

körü

l.G

lobá

lis j

átsz

mák

)Es

z-m

élet

, 51.

szá

m, ô

sz.

VE

RN

ON

, R

aym

ond

(196

6):

Inte

rnat

ion

al I

nve

stm

ent

and

Inte

rnat

ion

al T

rade

in

th

e Pr

oduc

t C

ycle

. Q

uar

-te

rly

Jou

rnal

of E

con

omic

s,M

ay.

VIT

ÁN

YI

Iván

(s

.a.)

:H

ozzá

szól

ás

a FE

S –

inte

rnet

-ko

nfe

ren

cián

. Fr

iedr

ich

E

bert

St

iftu

ng,

B

uda

pest

.h

ttp:

//w

ww

. fe

sbp.

hu

/hu

n/i

nte

rnet

kon

f/vi

tan

yipa

pm

agy.

htm

(20

05-1

1-12

)W

AH

L,

Pet

er (

2004

):N

émet

orsz

ág v

álas

zúto

n.

A „

rajn

aika

pita

lizm

us”

vége

. Esz

mél

et, 6

1.sz

ám.

WA

LL

ER

STE

IN,

Imm

anu

el (

1999

):G

loba

lizác

ió v

agy

azát

men

et k

orsz

aka?

Esz

mél

et, 4

3. s

zám

.W

AL

LE

RST

EIN

,Im

man

uel

(2

00

0):

Se

attl

e av

agy

agl

obal

izác

iós

elôr

etör

és k

orlá

tai.

Eszm

élet

, 45

. sz

ám,

tava

sz

276