Jogtörténeti Parerga Ünnepi tanulmányok

Mezey Barna 60. születésnapja

tiszteletére

Szerkesztette Máthé Gábor

Révész T. Mihály Gosztonyi Gergely

Budapest, 2013 •á

E L T E EÖTVÖS K I A D Ó

TÁMOGATÓK Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

© A szerzők, 2013

I S B N 9 7 8 9 6 3 3 1 2 1 6 6 5

Felelős kiadó: az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánja Felelős szerkesztő: Pál Dániel Levente Szakszerkesztő: Borsos-Szabó Ágnes és Bérci Ildikó Nyomdai munkák: Multiszolg Bt. Tipográfia: AndersTibor

'A ELTE EÖTVÖS KIADÓ w w w . e o t v o s k i a d o . h u

Tartalom

Laudatio 9

Antal Tamás Szilágyi Dezső, Lehoczky Kálmán és a pozsonyi ítélőtábla szervezése 13

Balogh Elemér Büntető anyagi jogelvek megjelenése a korai magyar kútfőkben 22

Bódiné Beliznai Kinga Kivégzési rituálék 31

Barna Attila A politikai bűntettek szabályozásával kapcsolatos viták az 1843. évi büntetőkódex-javaslat anyagi jogi részének tárgyalásai során 45

Béli Gábor Börtönviselés perbeli egyezség alapján a XIII. században 66

Blazovich László A bíró jogállása a Budai jogkönyvben 73

Fleck Zoltán Kritikai szemlélet és jogászképzés 84

Földi András Adalékok a tekintély (auctoritas) fogalmának eredetéhez 91

Frey Dóra Büntetés bűn nélkül? 100

Gedeon Magdolna A bányamunkára ítélés szabályai Magyarországon a XVIII. század elején 110

Gosztonyi Gergely Képek az első magyar médiatörvény megszületéséhez vezető útról 117

Gönczöl Katalin A túlélő börtön 125

Herger Csabáné Fábiánék esete Tóth Jánossal 132

Homoki-Nagy Mária A vagyonmegosztás szabályai 139

Horváth Attila A szovjet típusú diktatúra büntetési rendszere 151

Izsák Lajos Az első „népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben 165

5

Jogtörténeti Parerga

Kajtár István Az antik görögök tengeri háborúi a Kr. e. V. században (Hatalom és jog) 182

Karácsony András Fejedelem a gondviselésben 188

Képes György Az 1809. évi svéd alaptörvény 195

Kisteleki Károly A nemzetfelfogás és az állampolgárság kapcsolódási pontjai - különös tekintettel a magyar jogfejlődésre 208

Komáromi László Demokrácia és diktatúra 216

Koncz Ibolya Katalin A végleges nőtartás egyes kérdései a polgári Magyarország joggyakorlatában 223

Korsósné Delacasse Krisztina A királyi ügyész börtönök feletti felügyeleti joga 229

Kukorelli István Közvetve vagy közvetlenül? 235

Lévay Miklós Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a fiatalkorúakkal szembeni halálbüntetés és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányellenességéről 247

Máthé Gábor Állami beavatkozási kísérlet válságkezelésre a polgári korban 259

Nagy Janka Teodóra

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok a magyar büntetés-végrehajtás történetéhez ....270

Pálvölgyi Balázs Bonyodalmak a Magyar Menház eladása körül, avagy hogyan nem kerülhetett sor egy Amerikai Magyar Intézet létrehozására az 1920-as évek végén 278 Pap András László Pallosjog újratöltve? 285

Peres Zsuzsanna „Isten megálgyon édes atyámfia" 294

Révész T. Mihály A magyar sajtószabályozás kezdetei és hőskora 301

Ruszoly József „Eötvösünk és Szemerénk" 313

Schweitzer Gábor Az utolsó stáció 322

Stipta István A közigazgatási jogviták elbírálásának rendszere 1883-ig 331

6

Tartalom

P. Szabó Béla A nagyszebeni jogakadémia megalapításának előzményei 338

Szabó István A választási rendszer az 1920-as nemzetgyűlési választásokon 348

Szigeti Magdolna A keletnémet kommunista hatalom összeomlása 356

Varga István Az objektív arbitrabilitás magyar szabályozásának története és töréspontjai 363

Varga Norbert Az első magyar büntető törvénykönyv (1878:V. tc.) hatálya és az állampolgárság kapcsolata 379

Völgyesi Levente A börtönpasztoráció szerepe a fogvatartottak lelki gondozásában 389

Zinner Tibor Cionizmus a vádlottak padján 1945 és 1949 között 397

A kötet szerzői 405

7

Nagy Janka Teodóra

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok a magyar büntetés-végrehajtás történetéhez

Bali Mihály állami ítélet-végrehaj tó, avagy a „faddi hóhér" kettős életének jogi kultúrtörténeti tanulságai

f ~ \ / y tanulmány témája kettős kötésben választotta ki magát: egyrészt az ünnepelt jog-r j \ / \ i történeti kutatási témáihoz, publikációihoz, másrészt tudományszervezői tevé-

kenységéhez kapcsolódik.1 A magyar büntetés-végrehajtás történetéhez kíván adalékot nyújtani Bali Mihály állami ítélet-végrehaj tó életének adatolható, összefoglaló ismer-tetésével, de oly módon, hogy a leírtak a jogi kultúrtörténetet, a jogi néprajzot is gazdagítsák.

A polgári korszak kodifikációs törekvéseinek eredményei, a központi irányítás erősítése új-raszabályozza a „fent" jogszabályok igazgatta világát. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy „lent" a kisközösségek viszonylagos autonómiájukra alapozva továbbra is a szokásjog, a jogszokások, a jogi népszokások tömege révén szervezik mindennapjaikat. A „fent" és a „lent" duális szabályozási rendjét Ferdinánd Tönnies alapján az organizált és organikus kö-zösségek közötti eltérés sajátos megnyilvánulási formájának tekintve rajzoljuk meg Bali Mi-hály állami ítélet-végrehajtó/,,faddi hóhér" kettős portréját - hasznosítva a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz eddigi eredményeit.

1 A büntetés-végrehajtás történetéhez kapcsolódó publikációk közül mindössze két kiemelés: egy a pálya korai időszakából és egy a közelmúltból MEZEY B. (1990): A büntetőjogi felelősségre vonás intézményi hátterének kialakítása a XVJII-XIX. században. Az önálló magyar büntetés-végrehajtás jogi és szervezeti kereteinek kiépítése. (A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai 14.) ELTE ÁJK, Budapest; MEZEY B. (2010): Régi idők tömlöcei (Büntetések, börtönök, bakók). Rubicon Bt., Budapest. A hazai jogi kultúrtörténeti eredményeket összefoglaló kötetek közül is csak néhány kiemelés: MEZEY B. (szerk.) (2006): Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok. Gondolat Kiadó, Budapest; MEZEY B. - NAGY J. T. (szerk.) (2009): Jogi néprajz-jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest; MEZEY B. (szerk.) (2011): A szimbó-lumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: eljárások, szokások, formák és tárg)>ak. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Tanulmányunkkal tiszteletünket fejezzük ki Mezey Barna a jogtörténet, jogi kultúrtörténet, jogi néprajz területén végzett sokrétű tudományszervező tevékenysége iránt is, ezek között említve az 1990-es évek végétől folyamatosan gyarapodó jogi kultúrtörténeti, jogszimbolikai konferenciákat, a nemzetközi kutatások eredményeit a hazai kutatásba minél gyorsabban beépíteni kívánó tudományos munkákat, illetve a Mezey Barna társelnökletével 201 l-ben megalakult Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport kutatási terveit.

270

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok..

A XIX. században Magyarországon annak ellenére, hogy Szemere Bertalan értekezése (1839), illetve az 1843-as büntető törvénykönyv javaslat is elutasítja a halálbüntetést,2 az 1878. évi V. törvény elismeri azt - igaz, csak rendkívül szűk körben, kivételes büntetésként: előre meg-fontolt szándékkal elkövetett emberölés és király elleni gyilkossági kísérlet esetén.3 A Csemegi-kódex rendelkezései alapján tehát szükségessé vált tehát a halálbüntetés eljárási szabályainak ren-dezése és állami ítélet-végrehaj tó alkalmazása.4 Már az 1814-ben kibocsátott helytartótanácsi körrendelet elengedhetetlennek tartja a hóhérok esetében a „ kellő ügyességet", a 2106/1880. sz. I.M.E. rendelet 1. sz. melléklete pedig egyenesen alkalmazási feltétellé teszi a „gyakorlati ta-pasztalatot", amelyet a halálbüntetésről rendelkező 6757/1900. sz. I.M. rendelet is megerősít.5

Az első, immár nem városi, hanem állami „magyar királyi" ítélet-végrehajtó Kozarek Ferenc volt, aki a budai hóhéri feladatokat 1849-től ellátó Kornberger Mihály halálát követően, 1867-től végezte ezt a munkát.6 Kozareket 1893-ban bekövetkezetett halála után Bali Mihály követette.7 Míg Kozareket zárkózott, mogorva embernek tartották, akinek a kérésére változtatták a tisztség nevét „ítélet-végrehajtóvá",8 Bali Mihály egészen más személyiség volt.

Bali Mihály 1856. november 1 -jén született a Tolna megyei Faddon.9 A források tudni vé-lik, hogy komoly pásztormúlttal rendelkezett,10 amikor 21 évesen, 1877. október elején beso-rozták a Szerém megyében állomásozó Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő 7. számú cs.

2 MEZEY B. (1992): Realitás és illúzió. Az 1843. évi börtönügyi törvényjavaslat országgyűlési vitái. Jog-történeti Szemle, 4. 1. 39^47. A XVIII. századi előzményekről és Csemegi Károly a halálbüntetéssel kap-csolatosan megfogalmazott álláspontjáról TÓTH J. Z. (2010): A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete. Századvég, Budapest.

3 KABÓDI CS. - MEZEY B. - LŐRJNCZ J. (2002): Fejezetek a büntetések és végrehajtásuk történetéből ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Lanszéke, Budapest.

4 Abűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. a halálbüntetésről és az azt megelőző eljárásról ren-delkező szakaszai (496-503. §).

5 Az 1814. július 5-én kibocsátott 17812. sz. helytartótanácsi rendelet, a 2106/1880. sz. I.M.E. rendelet 1. sz. mell. 3., a 6757/1900. sz. I. M. rendelet a halálbüntetésről.

6 VAJNAK (1906-1907): Hazai régi büntetések I-II. I. Budapest. 55; K. NAGY S. (\9\4)\ A hóhér és a ha-lálbüntetések. Budapest; DAVIDOVICS K.: A halálbüntetés végrehajtásának liturgikus elemei. A hóhér. In: MEZEY B. (szerk.) (2006): Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok. Budapest.

7 Vajna Károly tévesen írja, hogy Bali Mihály 1885-től látja el az állami ítélet-végrehajtói feladatot (Vajna Károly 1906-1907.1. 223). Kozarek 1889. december 12-én végzi ki pl. Komáromban Kiss Lajos izsai rablógyilkost. Esztergom és Vidéke, 1889. 12. 12. Bálit 1894. október 13-án nevezik ki és 1895 január-jában hajtja végre első akasztását e minőségben.

8 Kozarek naplófeljegyzései alapján csak közvetlen halála előtt íratja meg dr. Sugár Győzővel önéletrajzi regényét. A híradások szerint A pesti hóhér címmel jelennek meg füzetei Székely Aladárnál 1893-ban, még Kozarek életében, amit később négy kötetben is kiadnak. A kiadvány hiteléül az előszóban és sa-ját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatában Kozarek Ferenc a „budapesti magy. kir. hóhér" elnevezést használja. Szarvas és Vidéke, (IV) 1893. 10. 15. 42. sz. Egyébként Bali Mihály sem szívesen használta a „hóhér" elnevezést. Hivatalosan rendszerint a „végrehajtás" névvel illette magát. http://www.husza-dikszazad.hu/1904-december/bulvar/aprosagok-3143 (Letöltés ideje: 2013. január 22.)

9 Bali Mihály Faddon, a r. kath. Bali Mihály és a ref. Csapó Erzsébet gyermekeként látta meg a napvilá-got. Családi Levéltár: Keresztelési anyakönyv.

10 Debreczeni Szemle, (I) 1912. 04. 28. 18. sz.

271

Nagy Janka Teodóra

és kir. huszárezredbe.11 Már az első esztendőben felhívta magára E w a szakaszvezető figyelmét, amikor az O-Pázua gazdag sváb községben elszállásolt, az újonckiképzésen átesett század egyik szelíd, csendes természetű huszárának panaszkodására - hogy fösvény házigazdája tökmagle-vessel traktálja a katonának járó fél font hús és annak leve helyett - vállalta, hogy szívesen cse-rél vele és „majd ráncba szedi azt a németet". ígéretét be is váltotta, mert a szállásadó hama-rosan könyörgött, hogy szabadítsák meg új kvártélyosától: „Strázsamester úr, ha Istent ismer, szabadítson meg a huszáromtól, mert az boszorkánymester. Turkál a drága ételekben, s ha nem azt tálalják föl neki, amit szeme-szája megkíván, akkor vagy elapad a legjobb fejős tehenem, vagy pedig tej helyett csupa vért ád. Ha bemegy az istállóba, a seprű elkezd előtte táncolni. A múlt héten, hogy nem kapott mindjárt bort, elővett a hóna alól egy fából faragott nyulat s le-tette az udvar közepére és rákiáltott: »Cimbora, hopp!« S a nyúl leszaladt a pincébe, s két hordó ó-borom ecetesedett meg. "n

Bali közhuszár a következő esztendőben, a Bosznia okkupációja során elrendelt mozgósí-tás 8. napján a tábori csendőrséghez osztatott be, mint Evva szakaszvezető és Pollák káplár lo-vainak gondozója. A győztes XIII. hadosztály 1878. szeptember 7-én vonult be Szarajevóba. Az ezred előreküldött ötödik századát Maglájnál a bosnyákok tőrbe csalták, hajmeresztő ke-gyetlenséggel lemészárolták, megcsonkították. Philippovich tábornok a másnapi sikeres rajta-ütést követően példát kívánt statuálni a foglyul ejtett hat bég felakasztásával (amely halálnem a mohamedánok számára hitük szerint a legborzasztóbbnak számított).13 Az ezred tisztjei kö-zül azonban senki sem akadt, aki vállalta volna a feladatot. A csendőrség tagjai között keres-ték tehát a végrehajtót, amely feladatra Bali Mihály önként vállalkozott.14

Szemtanúk emlékezete szerint az első akasztást Bali Philippovich egyik lovászának civil ruhájába bújtatva végezte.15 Egy terebélyes kőrisfa „ egyik kiálló ágára futrázs kötelekkel egyik béget a másik után kötötte fel oly boszorkányi ügyességgel, hogy pár pillanat alatt kiszenved-tek. Azután valóságos akasztó humorral mondotta: No, most bégethettek, báránykáim!" Bali Mi-hály azt a háromszáz forintot, amellyel Philippovich tábornok vállalkozó kedvét és ügyességét honorálta, hazaküldte szüleinek Faddra.16

Az elsőt számos más alkalom követte, Philippovich tábornok továbbra is igénybe vette a ki-végzések során Bali szolgálatait. Bali Mihály később majd éppen boszniai gyakorlati tapasz-talataira hivatkozva pályázza meg Kozarek Ferenc m. kir. ítélet-végrehajtó 1893. márciusában megüresedő helyét 1894-ben Faddról, ahová három esztendei katonaidejét letöltve visszatér.

11 Az új hóhér. Tolnavármegye, 1894. 10. 14. 6. 12 Debreczeni Szemle, 1912. 13 Uo. 14 Debreczeni Szemle, 1912. „Excellenciás urnakjelentem alássan, felakasztom én, ha kell, az összes bos-

nyákokat!" Tolnavármegye, 1894. 10. 14. 6. 15 Később kialakult egy sajátos szertartásrendje,, jogi kultúrája" Balinak Boszniában: szalonkabátban (alatta

mindig magával hordta a „futrázskötelet", amellyel akasztott), mandzsettával, fekete köcsögkalappal a fe-jén végezte az akasztást, „mindig hidegvérrel és mosollyal az ajkán", fejenként 50-50 forintért. Tolna-vármegye, 1894. 10. 14. 4.

16 Debreczeni Szemle, 1912.

272

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok..

Kozma Sándor állami főügyész a nagyszámú pályázó közül - akik között diplomás ügyvéd is akadt! - a rendeletben előírt,, gazdag gyakorlati tapasztalattal" köztudomásúan rendelkező Bali Mihályt neveztette ki Kozarek utódjának 1894. október 13-tól 400 forint állami fizetéssel és 60 forint lakbérilletménnyel, továbbá az akasztásonként megállapított eseti díjazással (no és olyan természetbeni juttatás lehetőségével, mint a néphit szerint birtokosát szerencséssé tevő „ akasz-tott ember kötelével" rendelkezés).17

Bali Mihálynak - aki 30 év 2 hónap 25 napig viselte az állami ítélet-végrehajtói címet18 -volt egy „fekete táblás kis jegyzőkönyve ", amelybe pontosan feljegyezte a halálra ítéltek nevét, a kivégzés napját és helyszínét. Ezt jelenleg nem ismerjük, így a korabeli híradások alapján idé-zünk fel a több mint harminc akasztás közül néhányat.19 Mint m. kir. ítélet-végrehajtó először Belováron „ magasztalt fel" egy rablógyilkost 1895 januárjában, sikeresen abszolválva a „ vizs-gamunkát": ,,oly ügyesen végezte az akasztást, hogy néhány perccel később a városi tiszti or-vos a halált constatálta ",20 Szatmáron 1900. november 22-én végezte ki a testvérgyilkos Papp Bélát, 1902. december 4-én Kolozsváron Friedrich Ferencet.21 Debrecenben 1904. november 4-én reggel 7 órakor akasztotta fel egy pavillon-kaszárnya udvarán Kristai Traján 24 éves Ora-viczáról való, 101. ezredbeli közlegényt, akit őrvezetője meggyilkolásáért ítélt halálra a kato-nai bíróság.22 Temesvárra négy év után újólag 1916. december 13-án pénteken reggel érkezett

17 Krisztái Traján debreceni gyilkos katona akasztásáért az ezredpénztártól eseti juttatásként 25 korona 20 fillért számított fel Bali Mihály, ezenfelül kérte további költségeinek megtérítését: segédei költsége, uta-zási és fogadói kiadások, összesen 306 k. 70 f. (http://www.huszadikszazad.hu/1904-oktober/bulvar/egy-katona-kivegzese). (Letöltés ideje: 2013. január 22.) „Természetbeni juttatásnak" számított, hogy a hó-hért illette meg az akasztott ember kötele, amelyet, mint a néphit szerint szerencsét hozó talizmánt [Eth-nographia, (XIV) 1903. 160], ő értékesíthetett, ezzel egészítve ki havi apanázsát. „Alig néhány napja történt, hogy Bali Mihály Temesvárott megfenyegette a királyi ügyészt, mert az nagyon is bölcsen meg-akadályozta Balázs István (felakasztott rablógyilkos) kötelén való nyerészkedést." Esztergom, (XVII) 1912. 05. 05.

18 Családi Levéltár: Nyugellátás megállapítás - Budapesti Királyi Ügyészség. 1924. december 31. 19 Esztergom és Vidéke, (XLVIII) 1926. 05. 20. Itt kell megjegyezni, hogy 1919-ben a forradalmi tör-

vényszék halálos ítéleteit azért golyóval hajtották végre, mert Bali Mihály állami hóhér nem volt haj-landó felakasztani az elítélt személyeket. KN-1922-34 (1922-III-175).

20 Idézi: TÖTTŐS G.: Bali Mihály, a kötelek mestere. (Hajdan híres mestereink). Kézműves Cégtábla (a Tolna Megyei Kézműves Kamara lapja), (III) 1997. 12. 13.6. sz. Töttős Gábor többször írt Bali Mihályról Tolna megyei helytörténeti vonatkozásai apropóján: TÖTTŐS G.: A legeslegismertebb Bali. (Rejtett értékeink.) Tolnai Népújság, (V) 1994. 12. 31. 308. sz. 11; Békebeli Bali-bajok (Tolna megyei anekdotatár 143.) Tolnai Népújság, (XIII) 2002. 12. 14. 291. sz. 10; Bali és Ady. (Anekdotatár.) Tolnai Népújság, (XX) 2009. 10. 17. 244. sz. 11; TÖTTŐS G. (2009): Bali Mihály. In: Emlékezetre méltó. Tolna megyei évfor-dulók. Szekszárd. 60-61.

21 http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/papp-bela-kivegzese Tolnavármegye, 1902. 12. 14. (Letöltés ideje: 2013. január 22.)

22 Traján Kristai lelkét számos, nem bizonyítható gyilkosság terhelte már korábban is, szabadulása után pedig „orozva" agyonlőtte őivezetőjét. „A bitófa mellett Kristai szó nélkül meghallgatta az ítéletet, s csak arra kérte Bali Mihály hóhért, hogy gyorsan végezzen vele. Dobpergés közben Bali Mihály két pribékkel öt perez és két másodpercz alatt végzett az elítélttel." http://www.huszadikszazad.hu/1904-oktober/bulvar/ egy-katona-kivegzese (Letöltés ideje: 2013. január 22.)

273

Nagy Janka Teodóra

Bali Mihály két segédével, és a hadosztálybíróság udvarán még a délelőtt folyamán felakasz-totta a rablógyilkos orosz katonákat: Jelisztratov Ivánt, Kurovdakov Vazult és Zsurolov Vazult. „Az egész eljárás huszonöt perczig tartott. "23 Szintén pénteki napon, 1919 decemberében vé-gezte ki segédeivel a kecskeméti törvényszék udvarán a 24 éves rablógyilkos Fekete Júliát, aki „ nyolc perc alatt kiszenvedett", de „mindvégig konok magaviseletet tanúsított, nem szólt egy szót sem, amikor a pribékek megragadták és Bali Mihály elé vitték ",24

Bali Mihály nemcsak abban különbözött Kozarek Ferenctől, hogy a korabeli sajtó véle-ménye szerint „egy cseppet sem magábavonuló, mogorva hóhér, hanem élni, mulatni szerető hóhér, ki örömest beszél boszniaipecérkedéséről és szívesen, sőt bizonyos büszkeséggel muto-gatja magát",25 hanem abban is, hogy ő továbbra is egy faluközösség „tisztes" tagja maradt. Bali Mihály a mindennapjait állami ítélet-végrehajtói feladatai ellátása mellett is a Tolna megyei Fadd községben élte, a katonaságtól leszerelése után is ide tért vissza. Megházasodott, gyermekei születtek, földet vásárolt, dohányt termesztett. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1892-ben tagja az 53 fős faddi képviselő-testület közgyűlésének, praktikus hozzászólásaival segíti annak mun-káját. Nevét a bírói állásra jelölt négy személy között is ott olvashatjuk 1894. január 2-án. Va-lószínűsíthető, hogy ítélet-végrehajtói kinevezése áll annak hátterében, hogy az elkövetkező idő-szakban, 1895. január 17-től már nem találkozunk nevével a képviselő-testületi közgyűlés résztvevőinek névsorában.26

A közvélemény folyamatosan figyelemmel kísérte Bali Mihály mindennapjait. Nemcsak munkája miatt került a lapok címoldalára, a sajtó figyelmét felhívta magára sajátos „fekete hu-morával" is: igyekezett nemcsak igazodni szerepéhez, de formálni is a róla kialakuló képet. Szá-mos újsághír részletesen leírja egy-egy kivégzés lefolyását, nyomon követi, esetleg kritikával illeti Bali minden mozdulatát: pl. „ Bali Mihály szakértő ügyességgel végzett valamennyiükkel" vagy „ nagyon ügyetlenkedett Bali uram, az akasztásnál meglátszik, hogy öregedni kezdő em-ber már nem fiatalember".11 Személyéhez számos szólás, vicc, első világháborús humoros írás kötődik, anekdoták szereplője, közbeszéd tárgya lett, Ady Endre is foglalkozott vele.28 Képes-

23 Debrecenben 1916. október 2-án gyilkolták meg özv. Vida Mihálynét, leányát, Kiss Andrásnét fojto-gatták, majd 480 koronát elraboltak tőlük. A csendőrök másnap mindhárom tettest elfogták és Temes-várra kísérték a katonai bírósághoz, http://www.huszadikszazad.hu/cikk/rablogyilkos-orosz-foglyok-kivegzese (Letöltés ideje: 2013. január 22.)

24 Fekete Júlia a háziak ötesztendős leánykáját, aki lopás közben megzavarta, megfojtotta. Hétfői Napló, Kecskemét. 1919. 12. 15.

25 Tolnavármegye, 1894. 12. 30. 26 TmL KT jegyzőkönyv Fadd 1892-1950. 1. k. 16, 82, 86. 27 Esztergom és Vidéke, (XLII) 1919. 12. 19. Esztergom, (XVII) 1912. 04. 28. 28 A Pápai Közlönynek volt egy „beugratós" rovata (pl. Az hírlik, hogy az ügyvéd olyan, mint a kovács -

pöröl...), amelyben többször is szerepel: „Az hírlik, hogy a csóthi plébánost a mult héten a hóhér meg-látogatta" Pápai Közlöny, (V) 1896. 07. 19. 29. sz.; „Az hirlik, hogy a hóhér olyan mint, a becsületszó - kötelez" Pápai Közlöny, (IX.) 1899. 12. 03. 49. sz. Az elkeseredett embernek azt mondták, Bali Mi-hálynál szerezze be a nyakkendőjét, „mert az eltart az élete végéig, illetve az embert élete végéig eltartja" Esztergom és Vidéke, (XXVII) 1905. 04. 30.; Anekdoták továbbá Báliról: TARR L. (1976): A délibábok országa. Magyar Helikon, Budapest; TÓTH B. (1986): A magyar anekdotakincs. Gondolat Kiadó, Budapest. 1986.

274

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok..

lapokon, ugratást szolgáló kártyákon ábrázolták, Fadd is „megbecsülte híres fiát": a helyi Han-gyaszövetkezet adott ki róla képeslapot.29

Bali Mihály kettős énje mindvégig jelen volt életében: az állami ítélet-végrehajtó egyben szülőfalujának meghatározó parasztgazdája is volt, részt vett hétköznapjaiban és ünnepein. Adat-közlőktől gyűjteni sajnos már csak töredékesen lehetett Bali Mihályról, de a korabeli híradá-sok számos adattal szolgálnak. Például a Tolnavármegye A hóhér otthon című cikkében beszá-mol a család és az ismerősök körében töltött időről. Bali a mindennapjait egyszerű paraszti munkával töltötte, levélben értesítették, hogy mikor és hová kell mennie akasztani. Amint a le-velet kézhez kapta, segédeivel útnak indultak. Más forrásokból ismert, hogy 1895 és 1900 kö-zött Bali Mihálynak nem volt különösebben sok dolga, 1895-ben például az egész nyarat az or-szágszerte nevezetes faddi dohány termesztésével tölthette. „Legkedvesebb munkája volt a dohánnyal való foglalkozás, és csak akkor hagyta abba a fűzést és dohány aggatást, ha em-berakasztásra hívták, aztán ismét visszatért kertjéhez, földjeihez. "30

A korabeli sajtó szerint Bali Mihály a faddi lakosság körében „bizonyos tekintélynek ör-vend": igen szíves embernek ismerik, aki a hozzá fordulótól semmi kérést nem tud megtagadni. A „ disznótorok, keresztelők, lakodalmak alkalmával meg rendesen ő a legkedélyesebb a viga-dók közt, és ezért nagyon szívesen látott vendég minden mulatságánál" - írják róla, maliciózusan hozzátéve: „szóval külsején nem hordozza rémes mestersége bélyegét",31

Több alkalommal is leírják, hogy Bali mennyire szereti a családját. Az egyik újság 1907-ben még egy családi fotót is közzétesz,32 megjegyezve Báliról, hogy „nem is olyan fertelmes ember ő, mint a mestersége ". Miközben bemutatják az állami ítélet-végrehajtót, akinek családi körben a „ humora kacagtató és örökös", a háttérben ott van felesége, ott vannak felnőtt és aprócska gyermekei. Bali Mihály unokája, született Bali Mária az elbeszéléseket ismerve még

29 Élelmes képeslapgyártók üdvözlőkártyákat készítettek Bali képével és a felirattal: „Boldog új eszten-dőt kíván Önnek Bali Mihály m.kir. állami ítélet-végrehajtó." a faddi Hangyaszövetkezet is kiadott egy képeslapot 1903-ban Bali Mihályról (a felirat az egész alakos Bálit ábrázoló fotó bal oldalán: „Üdvöz-let Faddról", a jobb oldalán: „Bali Mihály m.kir. ítélet-végrehajtó"), amelynek egy színezett és egy fe-kete-fehér példányát a család is őrzi, illetve amely a Győri Tanulmányok (2001) 23-24. kötetének cím-lapján is megjelent. Ismert még néhány „fekete humort" sem nélkülöző fotó. Ezek egyikén csak a szöveg tér el az előzőtől: Bali Mihály egész alakos fotója bal oldalán „Üdvözlet Faddról", jobb olda-lán: „Bali Mihály ítélet-végrehajtó méije meg a nyakbőségedet". A Miskolcon Gmnwald Mihály által kiadott képeslap egyik oldalán pedig a miskolci zsidó kocsmáros család kiirtása miatt halálra ítélt és ki-végzett Regula Ede, a másik oldalon Bali Mihály látható. Közöttük egy szépen megrajzolt akasztófa, fölötte a felirat: „Üdvözlet Miskolcról." V. KÁPOLNÁS M.: Üdvözlet Tolna vármegyéből! Különleges ké-peslapok, mint várostörténeti források a 20. század elejéről. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_ll/pages/013_udvozlet_tolna_ varmegyebol.htm (Letöltés ideje: 2013. január 22.), PETERCSÁKT. (1994): A képes levelezőlap története. Miskolc.

30 A hóhér otthon. Tolnavármegye, 1895. 12. 29. 31 Uo. 32 Az említett családi fotó a különböző weblapokon elérhető: http://www.huszadikszazad.hu/1907-mar-

cius/bulvar/a-hoher-es-csaladja (Letöltés ideje: 2013. január 22.)

275

Nagy Janka Teodóra

elmesélte, hogy a nagyapa mindenáron fiút szeretett volna, amivel négy lány után, 1899-ben ajándékozta meg a sors. Bali, noha neki is volt bőven, nagyon szerette a gyerekeket.33

Úgy tűnik, Bali Mihálynak sikerült megőriznie a közösséghez tartozást, nem élte át a hó-hérok poklát: a társadalmon kívüliséget. „Lépcsős", Faddon a jómódúakat jellemező házat épí-tett a község főutcáján, a templom szomszédságában, ruházata, köznapi viselkedése sem külö-nítette el a falubeliektől, nem tekintették foglalkozása miatt „ becstelen személynek" Előrelátó gazdaember volt: életében jól sáfárkodott pénzzel és földdel, halála után tekintélyes vagyont ha-gyott gyermekeire.35

Természetesen azért ennyire nem volt ideális és konfliktusmentes a mindennapokban Bali Mihály helyzete. Erről viszonylag kevesebbet ír a sajtó és inkább csak érintőlegesen. Arról pél-dául, hogy Kolozsváron a pribékjeivel nem kaptak szállást a városon belül, amikor 1902. de-cember 4-én Friedrich Ferenc akasztására megérkeztek. Szégyenszemre „ a fogház munkatele-pének mellékhelyiségében kellett őket elszállásolni", ahogyan régi szokás szerint egykor a városi hóhért. Bali Mihály dühös lett, „ mert ilyen szégyen sehol se történt meg vele " és fel-indultságában átkozódni kezdett (ami egyáltalán nem volt szokása): „Kerüljön víz alá az egész város. "36

A családban és a falu közösségében is nyomaira bukkanunk a mikrotársadalmon belül el-foglalt speciális, néha ellentmondásos helyzetének. Miután Bali Mihályt kinevezték m.kir. ítélet-végrehajtónak, a családból a Bali vezetéknevüek közül Tolna és Baranya megyéből többen is névváltoztatási kérelemmel fordultak a belügyminiszterhez.37 Bali Mihály unokája, Bali Má-ria fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyapja csak kezdetben akasztott, később ő nem vett részt tevékenyen az kivégzésben, csak jelt adott a pribékjeinek. Azt még ma is tudni vélik a köz-ségben, hogy amikor egy-egy akasztás után hazaérkezett, mindig elment gyónni és feloldozást kérni. A katolikus templom közelébe épített házát a falubeliek a közelmúltig, még romos álla-potában is „hóhér-háznak" nevezték. A család generációkon keresztül hordozta, hordozza a „ hóhér " Bali ragadványnevet, a faluban élő Bali Mihály nevű unokát „Kötél Misának" hív-ták a háta mögött. Bali Mihály (1856-1926) és felesége, Hostyánszki Éva (1860-1947) öt gyer-meke közül kettő maradt Faddon: Erzsébet családot alapított, Mihály a nagyszülői házba nem vitt új asszonyt, egyedül öregedett meg.38 Bali Mihály dédunokája, Gáti Mariann hihetetlen böl-csességgel, felelősséggel és érzékenységgel vállalva az örökséget - benne a humor, az irónia,

33 TÖTTŐS 1997: 13. 34 MEZEYB. 2010: 142-151; SCHILD, W. (1985): Alté Gerichtsbarkeit-Vom Gottesurteil bis zum Beginn der

modernen Rechtsspechung. München; VAJNA: I. m. 35 Családi Levéltár: Vagyonátadási szerződés (1926). 36 Tolnavármegye, 1902. 12. 14. 37 Tolnavármegye, 1895. 04. 21. 38 Erzsébet (1882-1945), Júlia (1884-1963), Anna (1885-1971), Ilona (1885-1937), Mihály (1889-

1977). Erzsébet Faddon talált társra, Júlia a közeli Fajszon, Anna és Ilona Budapesten, Mihály nem nő-sült meg, Faddon maradt a szülői házban.

276

Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok..

a járatlan utak iránti vonzódást is - a dédszülöi házban hívta életre a faddi közösség egyik leg-látványosabban artikulálódó színterét, a MÍTOSZ-MESEGALÉRIÁT.39

A jogtörténet és jogi kultúrtörténet strukturalista-funkcionalista megközelítésével, a nép-rajztudomány interakcionalista szemléletű alkalmazásával és a mikrotörténeti kutatások (kü-lönösképpen az Alltagsgeschichté) legújabb eredményeinek használatával kívántam felvázolni Bali Mihály állami ítélet-végrehajtó/„/aűW/ hóhér" kettős portréját: feladatainak megfelelését az organizált társadalomban, valamint mindennapi helyét, szerepét az organikus közösségben - érzékeltetve a jogi kultúrtörténet kitüntetett vizsgálati területének is tekinthető „fent" és „lent" világának egy sajátos kontextusát.

39 Szeretném megköszönni Gáti Mariannak a tanulmány megszületéséhez nyújtott segítségét, aki Bali Mi-hály dédunokájaként rendelkezésemre bocsátotta a megőrzött iratokat és a beszélgetések során hozzá-segített cseppet sem könnyű vállalásom teljesítéséhez.

277