1996 Aki keres,az talál?

r v — ^ c.—-Ü — < • » ' • .

O / T U D O M Á N Y O S ÉS M Ű V É S Z E T I S Z E M L E Q /

I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • SZEKSZÁRD, 1996. SZEPTEMBER

T A R T A L O M

NAGY GÁSPÁR

Tanúvallomások • 5. oldal

BAYER BÉLA

Számvetés • 7. oldal

KELEMEN ZOLTÁN

Október • 8. oldal

O L Á H ZOLTÁN

Mi, magunk • 9. oldal

SZITÁS ERZSÉBET

Identitástudat és szövegbe integrált világok • 10. oldal

SÁLI ERIKA

„...igaz tisztelője, Stefan I. Klein" • 21. oldal

BUDA ATTILA Történet a félelemről, avagy Török Sophie 1945február-augusztus • 31. oldal

LOVAS CSILLA

Különleges Babits-dokumentum • 41. oldal

SZABÓ JÓZSEF

„A nyelvi emlékek olyanok mint a búvópatak..." • 43. oldal

TÓTHNÉ LITOVKINA A N N A - NAGY JANKA TEODÓRA Aki keres, az talál?! • 53. oldal

TÖTTŐS GÁBOR

„ Örömmámorba fojtá a mindennapi hangulatot" • 67. oldal

Ú J DUNATÁJ DOKUMENTUM • 6 8 . o l d a l

HARGITAI JÓZSEF • Rónai József: Mint cseppben a tenger • 8 5 . oldal

RÓNAI BÉLA • Szabó József: In memóriám. Büki hősök... • 87. oldal

RÓNAI BÉLA • Töttős Gábor: Rejtett értékeink • 8 9 . oldal

ÚJ DUNATÁJ • S T U D O M Á N Y O S ÉS MŰVÉSZETI SZEMLE J

A L A P I T V A : 1 9 7 9 • A L A P Í T Ó F Ő S Z E R K E S Z T Ő : C S Á N Y I L Á S Z L Ó

F Ő S Z E R K E S Z T Ő : N . H O R V Á T H B É L A

S Z E R K E S Z T Ő K : D R E S C H E R J . A T T I L A • T Ö T T Ő S G Á B O R

S Z E R K E S Z T Ő S É G : ILLYÉS G Y U L A P E D A G Ó G I A I F Ő I S K O L A • S Z E K S Z Á R D , R Á K Ó C Z I U . 1 . • 7 1 0 0

T E L E F O N : 7 4 - 4 1 2 - 1 3 3

I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM • SZEKSZÁRD, 1996. SZEPTEMBER

TÓTHNÉ LITOVKINA A N N A - NAGY JANKA TEODÓRA • A K I KERES, AZ .. . 5 3

TÓTHNÉ LITOVKINA ANNA - NAGY JANKA TEODÓRA A K I K E R E S , A Z TALÁL?!

(Férfiak és nők apróban) „FÜGGETLEN, nemzetközi vonalakon jártas mozdonyvezető zakatolásra készen, már a kárpótlás után, túl a privatizáción, társat keres, észrevehető' első-hátsó ütközők-kel, lámpákkal, lobogókkal, nem rozsdás karosszériával, lehetőleg áramvonalas, nagy hatásfokú, tekintélyes hátsó alvázzal. Műhely van, remiz van, a karbantartási munká-latokra műszerekkel, szerszámokkal, kommunikációs berendezésekkel, balanszírozott költségvetéssel, nemzetközi szakvizsgákkal és nyelvvizsgákkalrendelkezem. Paramétere-im: 48/178/88 - jól olajozott, nem rozsdás szerkezetekkel, pontos menetrend szerint. „A modern Masiniszta..." (Express, 1994. febr. 1., 13.)

A házasságkötés folklórjához tradicionálisan kapcsolódó kutatási területek mellett egyre nagyobb érdeklődésre tarthat számot napjaink kulturális jelenségei-nek vizsgálata. A kutatástörténeti szempontból csekély hazai előzményekkel ren-delkező, de a hagyományok formálódása, alakulása, továbbélése szempontjából értékes adalékokat nyújtó mindennapi folklór köréből a házassági és társkereső hir-detéseket elemezve kívánunk ízelítőt adni. A hirdetések és a folklór egyes ágainak kapcsolatát szemügyre vevő Roland Barthes, Alan Dundes, Kari Veit Riedel, Hel-mut Herles és Tom E. Sullenberger kutatásai nyomán Fejős Zoltán foglalkozott e témával/'' Munkájában körülhatárolta a házassági hirdetésekés a mai folklór fogal-mát, kapcsolatrendszerét, elméleti igényű cikkében alapot nyújtva a további kuta-tásokhoz.

A következő néhány oldalon a téma első megközelítése során a többszempontú elemzéseket követően elsősorban a sztereotipizált formában megjelenő „önkéntes önvallomásokban" fellelhető értékrend-változásokat kívánjuk nyomon követni, megvizsgálva ezek kulturális, elsősorban a tradícionalitással való összefüggéseit, változásait. Az alábbi „próbavizsgálat" mindössze egyetlen újság több mint más-félszáz házassági és társkereső hirdetésén alapul, így csupán arra vállalkozik, hogy számba vegye a témakör vizsgálatának lehetőségeit, s egy teljes körű reprezentatív minta értékelését megelőzően ízelítőt nyújtva egy sajátos kutatási folyamat első eredményeiről.

A hirdetők köre Cikkünkben a legnagyobb hirdető újság, az Express 1994. február 1-jei számának 12-14. oldalán a „Társat keres" (86), „Társnőt keres" (61), „Férjet keres" (9), „Felesé-get keres" (12) rovatban megjelent házassági és társkereső apróhirdetéseket vizsgál

* Helyszűke mia t t e l t ek in tünk a részletes jegyzetaparátus közlésétől . A fe lhasznál t i roda lmat a cikk végén je lö l tük meg.

5 4 Ú J DUNATÁJ 1 9 9 6 . SZEPTEMBER

juk. A Budapesten megjelenő országos hetilap életkor, társadalmi réteghez tartozás és lakóhely szempontjából egyaránt heterogén hirdetői és olvasói köre összetételé-nek pontos meghatározása nem lehetséges, néhány jellemzőre azonban a hirdeté-sekben szereplő adatokból következtethetünk. A 19 és 68 év közötti hirdető férfiak átlagéletkora 36,9, a nőké 42,2 év volt. A nők több mint egyharmada (36,8%) 41-50 éves, közel kétharmaduk (64,9%) 31-50 évesen adja föl a hirdetést. A férfiak több-sége 31-40 éves (33,8%), ám 21-30, illetve 41-50 évesek szintén majdnem ugyan-ilyen gyakorisággal szerepelnek, együtt pedig a hirdetők 94,0%-át teszik ki. Nagy különbséget tapasztalhatunk a nemekközött a 30 éven aluliak, illetve az 50 éven fe-lüliek esetében. A fiatal férfiak például sokkal gyakrabban hirdetnek, mint a nők (31,3% és 14,0%). Az idősebbeknél fordított az arány, itt a nők 19,3%-a, a férfiak-nak viszont csak 6,0%-a keres partnert vagy házastársat hirdetés útján (ld. 1. táblá-zatot).

A végzettségre vonatkozóan csak szórványadatokkal rendelkezünk. A férfiak 26,3%-a (26), a nők 17,4%-a (12) tesz erről említést - elsősorban akkor, ha a végzett-ség vagy foglalkozás egzisztenciális, illetve presztízsértéket képvisel. A 26 férfi kö-zül 23, a 12 nőből 8 főiskolát vagy egyetemet végzett, néhány hirdető egyszerűen csak „diplomás"-nak nevezi magát, vagy „értelmiséginek", több esetben konkrétan is megemlítik foglalkozásukat (orvos, mérnök, közgazdász, bírónő, építész).

A hirdető férfiak 19,2%-a (19), a nők39,l%-a (27) ad információt családi álla-potáról (férfiak: 8 elvált, 9 egyedülálló, 2 özvegy; nők: 12 elvált, 8 özvegy és 7 egyedülálló). Előfordul, hogy azt is fontosnak tartják megemlíteni, van-e gyerme-kük (6 nő, 4 férfi), vagy gyermektelenek (3 nő, 2 férfi).

Házassági szándék - egy kirándulás A házassági és társkereső rovatban megjelent 168 hirdetés feladói közül mindössze 27 személy jelöli meg az ismerkedés céljaként a házassági szándékot, a 147 társke-reső közül a férfiak „hölgyet" (35), „társat" (22), „lányt" (16), „barátnőt" (11), „társ-nőt" (6), „partnernőt" (2), „szeretőt" (2), „életük párját", „élettársat", „élettársnőt", „asszonyt", „pótanyát" vagy „útitársnőt", a nők „társat" (20), „férfit" (20), „urat" (15), „barátot" (5), „párt" (3), „élettársat", „fiatal embert", „fiút", „partnert", „pártfo gót", „nagyapót", „végleges élettársat" keresnek. Amellett, hogy a hirdetések szöve-

1. táblázat. A hirdetők életkora

életkor nők férfiak

20 év alatt 1 0

21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 7 16 21 7 4 26 28 24 2 3

TÓTHNÉ LITOVKINA A N N A - NAGY JANKA TEODÓRA • A K I KERES, AZ ... 5 5

ge szerint a kölcsönös bizalom elvezethet „a barátságtól a házasságig", sőt „családa-lapítás", „közös családi fészekrakása" és „házasság lehetséges", a hirdetők többsége legfeljebb „tartós kapcsolatra" (5), „harmonikus együttélésre vagy kapcsolatra" (2), „hosszú távú", esetleg „komoly tartós kapcsolatra" (3) törekszik. Az is előfordul, hogy férfiak szórakozáshoz, például egy-egy utazáshoz keresnek társat (2).

„Hölgyeim! Házassághoz tudásfelmérő dolgozat. Huszonévesektől negyvene-sekig keresek csinos, kellemes, jó természetű, házias, nem dohányzó, szexuális ős-tehetségű, egészséges hölgyet spanyol tengerparti autós túrához, kettesben. „Gib-raltár sziklái...".

„Hölgyeim! Spanyol mediterrán égövön vár tetőteraszos, 2 szintes rozoga kunyhó úszómedencével. Autómmal télből örök tavaszba, nyárba szökünk, na-rancsfák, kaktuszok között szeretkezünk. „Gibraltár...".

A szórakozás mellett többen ismerkednének „a hétköznapok könnyebbé, s a vásárnapok szebbé tétele", „néhány évtizedes kellemes kalandos utazás", „testi-lel-ki odaadás", „testi-szellemi barátság", vagy „kellemes időtöltés" (2), esetleg „pénz-támogatás" reményében. Előfordul, hogy csupán a jelige utal a hirdető elvárásaira. („Diszkrét és korrekt", „Diszkréció", „Vígjáték", „Boldog órák", „Szépen, boldogan élni", „Boldogan élünk majd", „Együtt - egymásért", „Kevés szabadidővel tartós kapcsolat", „Új élet", „Boldog jövő", „Tanuljunk újra nevetni".)

A házassági és társkereső hirdetések típusai

A hirdetés célja kettős: minél tömörebben, minél több információt közölni a hir-dető személyiségéről, illetve a keresett féllel szembeni elvárásairól. A tartalmi és formai sajátosságok számbavétele során Fejős Zoltán a házassági hirdetések önbe-mutató-ajánló, előíró-kérő és cserélő típusát különbözteti meg.

Az önbemutató-ajánló hirdetésekben a hirdető csak önmagáról ad informáci-ót, a keresett féllel szembeni elvárásait nem közli.

„38/176/80, BUDAPESTEN lakó, 6 éves leányát egyedül nevelő, elvált férfi társat keres. »Buda...«". „46/158 -ARÁNYOSAN MOLETT, fiatalosnak mondott, barna hajú és szemű, Pest megyében élő egyszerű özvegyasszony társat keres. »Ko-moly szándék...«".

E szándéka szerint legnyitottabb hirdetéstípus számtalan előnye mellett igen ritkán használt forma (11). Feltehetően ennek egyik oka egyoldalúsága: nem tit-kolt, sőt megkívánt személyesség a hirdető részéről, s a keresettek körének kijelölet-lensége. Meghatározott személyiségtípusok esetén az értékkiemelő önbemutatás valóságos önreklámmá is válhat.

„A FÉRFI: 42/179 - INTELLIGENCIA, érzékenység, műveltség, erő, gyen-


gédség, biztonság, szenvedély, tolerancia, stílus, megbízhatóság, jó megjelenés, eredetiség. »És a nő...«".

„IGAZI NO kettesben, remek szakácsnő a konyhában, igazi jó barát lennék a bajban. Emellett csinos, kedves, intelligens, ápolt, toleráns, nem dohányzó - 45/ 160/60 nő vagyok. »Társ...«".

Az utóbbi hirdetés olvastán akaratlanul is az alábbi vicc jut eszünkbe. „Két férfi beszélget a presszóban: - Tudod - mondja az egyik én, mielőtt megnősültem, mindig azt terveztem, hogy olyan nőt veszek el, aki a konyhában szakácsnő, a tár-saságban királynő és az ágyban szerető. - És sikerült valóra váltani a tervedet? - Né-mi módosítással. A hölgy ugyanis, akit elvettem, a konyhában királynő, a hálószo-bában szakácsnő, a társaságban szerető."

A vizsgált anyagban még az előzőnél is ritkábban előforduló előíró-kérő tí-pusban (5) a hirdető a keresett féllel szembeni elvárásait tünteti fel. Míg az előbbi-ben a hirdető fél, itt a keresett személyisége dominál.

„NEM NAGY IGÉNYŰ káros szenvedélyektől mentes, jogosítvánnyal rendel-kező, gyakorlott vezető, családcentrikus, víg kedélyű, állatbarát, fiatalos, 50-56 év körüli, végleges élettársamat keresem. »Szeretet...«".

„KERESEK OLYAN 70-75 ÉVES, középmagas, független urat, aki jó barát és segítőtárs lenne. »Ketten könnyebb...«".

A hirdetők 90,5%-a a cserélő típusú hirdetéseket választotta. Egyrészük a szö-vegben önmagára vonatkozóan megjelölt értékekkel vagy közel hasonlókkal ren-delkező társat keres - például kor, családi állapot tekintetében.

„67 ÉVES ÖZVEGYASSZONY vagyok. Keresek korban hozzám illő özvegy-embert...".

Sokkal gyakoribb azonban, hogy a felkínált értékként megjelenő attribútumért cserébe egy másikat kérnek, várnak - például anyagi biztonságért fiatalságot, szép-séget.

„ÁTLAGON FELÜLI körülmények között élő, 35 éves üzletember 18 év körü-li, nagyon csinos barátnőt keres. »Bátran írj...«".

„CSINOS, FIATAL, házias, nem dohányzó lányt független üzletember házába befogad, ellátásáról gondoskodik, részére gondtalan életet biztosít. Fényképes le-velet kérek. »Extra lehetőség...«".

A hirdetésekben világosan kifejtett, explicit értékek mellett ki nem fejtett, csak burkolt formában megjelenő értékek is jelen vannak. Például amikor a hirdető a ke-resett féllel szemben megfogalmazza elvárásait, ezek egyben saját értékrendjére is vonatkoznak.

„JÓL SZITUÁLT, jó körülményekkel bíró, 60/158/60 értelmiségi asszony meg-ismerkedne hasonlókkal rendelkező úrral, 68 évesig. "Telefonszámot kérek...«".

A cserélő típusú hirdetések kedvelt kliséi is segíthetik a hirdetőt az értékek


mindkét irányban történő tömör megjelölésében. A „hozzáillő" (3), „hozzám ha-sonló" (2) kifejezések mellett előfordulnak még „a felsoroltakhoz hasonló tulaj-donságokkal bíró", „hasonló adottságú", „hasonló mentalitású", „hasonló körül-ményű", „hasonló jellemzőkkel", „magához illő", „hasonló beállítottságú", „ha-sonló korú", „hasonlókkal rendelkezők" kifejezések.

Értékek és elvárások A szövegekben felszínre kerülő információkat az egyes hirdetéstípusokon belül kü-lönböző értékcsoportokba rendezhetjük. Az átnézett hirdetésekben négy nagyobb értékkategória körvonalai rajzolódnak ki: 1. külső értékek, 2. belső értékek, 3. intel-lektuális értékek, 4. anyagi értékek. Ezek az értékek gyakran nem különülnek éle-sen, néha keverednek, vagy feloldódnak egymásban. Csak hét hirdetésben ad az összes kategóriában információt magáról a hirdető. Egyetlen esetben önábrázolá-sában és elvárásai között a felsorolt értékek mindegyike szerepel, bár konkrétan csupán egyetlen elvárást említ a hirdető („lehetőleg arányosan telt" legyen), a töb-bit „a felsoroltakhoz hasonló tulajdonságokkal bíró" sablonnal helyettesíti.

„NYUGATRÓL VISSZATELEPÜLT - 45/177/80 - diplomás, kulturált, vi-dám, jó humorú, empatikus, elfogadható megjelenésű, kimondottan rendezett kö-rülmények között élő, független, korrekt, megbízható monogám férfi a felsorol-takhoz hasonló tulajdonságokkal bíró, lehetőleg arányosan telt hölgyet keres. Minden levélre szívesen válaszolok. Ha lehet, szeretne fényképet és telefonszámot. »Remények - csodák...«".

A hirdető saját értékeit számba véve azt tapasztaljuk, hogy igen nagy szerep jut a külső értékeknek. A férfiak 72,7%-a (72), a nők 79,7%-a (55) tesz említést kül-sejéről. A hirdető férfiak külső megjelenését alakító értékek csoportjának túlnyomó része száraz információ csupán (magasság: 88,9% (64), átlagos testmagasság: 177,7 cm, súly: 63,9% (46), átlagos testsúly: 77,3 kg). A nők ritkábban adják meg e csu-pasz adatokat (magasság: 74,5% (41), átlagos testmagasság: 163,4 cm, súly: 50,9% (28), átlagos testsúly 59,4 kg. Csak 40 férfi és 10 nő hirdetésében találkozunk a súllyal és/vagy magassággal, mint a külsőre utaló egyetlen jellemzővel. Amint az várható volt, a nők gyakrabban használnak külsejükre vonatkozó pozitív jelzőket („csinos" (19), „ápolt" (6), „reprezentatív" (2), „mutatós" (2), „nőies" (2). Alakjuk leírásakor a „teltkarcsú" (4) és a „molett" (4) dominál, sorrendben követi a „karcsú" (3) és a „magas" (2). Gyakran említik a hölgyek hajuk (15) („barna" (7), „szőke" (5), „fekete", „szőkésbarna", „sötétszőke") vagy szemk színét („kék" (3), „barna" (2)).

A férfiak külső értekeinek meghatározásánál más általános jelzők uralkodnak „jó megjelenésű" (13), „jóképű" („jóképűnek mondott") (8), „elegáns" (2), „csinos" (2). Kivételnek számít a „szörnyen jóképű", „kifejezetten jóképű", „mágnesesen vonzó" önjellemzés.


„SZÖRNYEN JÓKÉPŰ mágnesesen vonzó, zavarbaejtően szerény - 28/186 -diploma nélküli barna, nikotinmentes, antialkoholista, állatbarát vagyok. Hasonló jellemzőkkel rendelkező vidám feleséget keresek. »írj, ha mersz ...«".

A hirdető férfiak csak akkor írják le testalkatukat, ha „magasak" (5), „sportosak" vagy „sportos alkatúak" (7). Egyetlen férfi említ külseje tekintetében nem túl vonzó jelzőt („elfogadható megjelenésű"). Jóval ritkábban, mint a nők, de szólnak sze-mük „kék" (3), illetve hajuk színéről „barna" (4), „deresedő" (2), „fekete", „szőke".

A hirdetésekben az értékként télelezett belső tulajdonságok széles skálájával találkozhatunk. A hirdetést feladó férfiak 42,4%-a (42) és nők 40.6% (28) nagyré-sze utal rá. A férfiak „vidámnak", „vidám természetűnek" vagy „életvidámnak" (5), „igényesnek" (5) „megértőnek" (3), „gyöngédnek" (3) mondják magukat, de önjel-lemzések során legalább kétszer megjelenik a „romantikus", „megbízható", „mé-lyérzésű", „érzékeny", „humoros", „komoly", „szolid" jelző is. A nők esetében is a „vidám", „vidám természetű", „életvidám" (5), „házias" (5), „kedves" (4), „igényes" (3), „humort kedvelő" (2), „egyszerű" (2) tulajdonságok fordulnak elő legtöbbször. Mindkét nemnél fontos tehát az (igen különböző módon értelmezett) igényesség, a pozitív beállítottság, a humorérzék. Ezentúl a férfiaknál a gyöngédség, a meg-értés, a nők esetében pedig a háziasság, a kedvesség lesz külön kívánalom.

Az intellektuális értekek csoportját a műveltségre utaló jelzők (pl. „intelli-gens", „értelmiségi") vagy a kulturális termékek kedvelését előre vetítő főnevek (pl. „könyv", „színház", „zene") alkotják. Mivel elég kevesen tüntetik fel hobbijukat, ezt akkor is e csoportba soroljuk, ha nem kifejezetten kulturális termékkel vannak kapcsolatban (pl. „horgászat"). A hirdetésekben 18 férfi (18,2%) és 16 nő (23,2%) említi ezen értékeket, tulajdonságokat.

A hirdető férfiak által a műveltségre utaló leggyakoribb jelző az „intelligens" (4), „értelmiségi" (2), „kulturált" (2). Meglepő, hogy a nők mennyire kedvelik az „értelmiségi" (9) és az „intelligens" (4) kifejezést.

Bizonyos kulturális termékek szeretetéről, illetve hobbijáról csak 8 férfi és 3 nő hirdetésében esik szó. A férfiak körében legnépszerűbb a „sport" (5), a „természet" (2), a „kirándulás", a „horgászat", a „könyv" és a „színház". A nők a „táncot" (3), a „zenét" (2) és a „túrát" (2) szeretik. Csak egy hirdető említette idegen nyelvtudását, ám többen, különösen férfiak, jeligéként angol szavakat vagy kifejezéseket használ-nak („Black and White", „Fair Play", „The walls fali down", „That's all jazz").

A külső, belső és intellektuális értékek mellett fontos szerepet játszanak az anyagi értékek. Amint az várható volt, a hirdető férfiak sokkal nagyobb arányban tüntetik fel anyagi értékeiket, mint a nők (férfiak 62,6% (62), nők 31,9% (22)). Az anyagi értékek három csoportját különíthetjük el: 1. foglalkozás, 2. anyagi helyzet, 3. lakáskörülmények (státuszszimbólumok). A foglalkozásból származó értékek néha az intellektuális értékekben oldódnak fel („zongorista", „hegedűművésznő"),


de az esetek túlnyomó többségében az anyagi értékekhez kötődnek. A férfiak 32,3%-a (32) szól foglalkozásáról, melyek között igen magas a közvélemény sze-rint divatos, jó egzisztenciát biztosító szakma: „orvos" (7), „mérnök" „mérnök-ma-gánvállalkozó", „mérnök kúlképviselő", „mérnöküzletember" (7), „üzletember" (6), „vállalkozó" (5), „építész", „könyvelő". Néhány férfi nem foglalkozását, hanem pozícióját közli („pozícionált", „vezető beosztású", „irodavezető"). A nők 14,5%-a (10) közli foglalkozását, inkább informatív, mint anyagi értéket jelölő céllal („asz-szisztensnő", „bírónő", „pedagógusnő", „üzletasszony", „menedzser").

A közvetlen anyagi helyezetre utaló értékekkel is gyakrabban találkozunk férfi hirdetők esetében (férfiak 28,3% (28), nők 5,8% (4)). Jól ismertek a következő for-dulatok: „rendezett körülmények között élő" (3), „rendezett anyagiakkal bíró (ren-delkező)" (2), „rendezett anyagiakkal" (2), „(kimondottan) rendezett körülmények között élő" (2), „jól szituált" (2), „anyagi gondoktól mentesen élő", „átlagon felüli körülmények között élő", „biztos egzisztenciám van", „extra életvitelű", „jó egzisz-tenciájú", „kiemelkedő anyagi helyezettel", „kiváló anyagiakkal rendelkező", „min-den szempontból rendezetten élő", „több mint rendezett anyagiakkal", „jó körül-ményekkel bíró". Azt, hogy anyagi helyzetük nem mentes a problémáktól, csupán néhány esetben jelezték a férfiak („közepesen szituált", „szerényen", „behatárolt le-hetőségű").

„Hölgyem! 50/174 - pozícionált, kiváló anyagiakkal rendelkező férfi olyan tel-jesen független, komoly szándékú hölgy ismeretségét keresi, aki problémamente-sen szeretne élni barátnői, élettársi, esetleg a későbbiek folyamán házastársi kap-csolatban. Anyagiak nem érdekelnek. »Monogám...«".

„34-45 ÉVES, vidám, hűséges, nagyon érzéki hölgy levelét várja egy magas vál-lalkozó, aki anyagi gondoktól mentesen él. Akarsz Te is? »Testi örömök magas fo-kon...^'.

A hirdető férfiak 27,3%-a (27), a nők 18,9%-a (13) megemlíti, hogy hol (11 férfi és egy nő budapesti) és milyen körülmények között (10 férfinak és 7 nőnek lakása van) él. Ezek ugyanúgy anyagi értékkel bírnak, mint a státuszszimbólumok („autó" (5), „nyaraló").

„40/190/83,JÓKÉPŰNEK MONDOTT, elvált, vezető beosztású férfi, 30-as, intelligens, kifejezetten csinos, hűséges és megértő társat keres. Kizárólag fényké-pes levelekre hasonlóval válaszolok, nehogy elkerüljük egymást. Kétszintes, budai lakásom, 3 szintes nyaralóm már van, de üres. »A szerelem nagyon nagy betegség, de idősebb korban gyógyíthatlan«".

Komoly anyagi értéknek minősül a külföldi életlehetőség, lakás, ház (3). „USA-BAN A KELETI PARTON ÉLŐ egyedülálló, elvált diplomás magyar fér-

fi (45 éves, 185 cm magas) keresi értelmes, csinos magyar hölgy ismeretségét (38


évesig) házasság céljából. Egy gyermek nem akadály. Találkozás 1994 nyarán Ma-gyarországon. Mindenképpen fényképes leveleket kérek. »New Jersey...«".

A felsorolt négy alapvető csoport mellett a hirdetők más kisebb értékeket is fel-tüntetnek. A férfiak 11,1%-a (11) és a nők 5,8%-a (4) említi, hogy mentes a káros szenvedélyektől (ital, cigaretta). A férfiaknál leggyakoribb klisék: „káros szenvedé-lyektől mentes" (6), „nem dohányzó" (4), „józan életű", a nőknél: „nem dohányzó" (3), „káros szenvedélyektől mentes".

A rovatok jellegének megfelelően kevés hirdető közöl információt szexualitá-sáról. Anyagunk egyetlen női hirdetője szól erről („igazi nő kettesben"), három férfi „szeretkezésről" beszél, illetve a „testi örömök magas fokon" kifejezést hasz-nálja. Vallásukat meglepően kevesen, s akkor is értéktételezés nélkül, csupán infor-mációként említik (1 férfi, 1 nő). Ugyancsak ritkán, mindössze 4 férfi (4,4%) eseté-ben jelenik meg a hirdető egészségi állapotára utaló adat („enyhén sérült", „időle-ges szájhiba", „mozgássérült").

A szövegekben a keresett féllel szembeni elvárások is körvonalazódnak. A hirdető férfiak 36,4%-a (36), a nők 46,4%-a (32) fontosnak tartja meghatározni a keresett személy életkorát. Általában egy életszakaszt jelölnek meg, például egy évtizedet (14 nő, 18 férfi), vagy korhatárt (11 nő, 7 férfi), illetve egy adott korú sze-mélyt keresnek (4 nő, 5 férfi). De vannak, akik egyszerűen csak „fiatal" (3), „fiata-los" (2) vagy „nagyon fiatal" társra vágynak. Korkülönbségről csupán 32 hirdetés-ben esik szó (férfi: 19,2% (19), nő: 18,9% (13)).

A keresett személy külsejére vonatkozó elvarásokat a férfiak 51,5%-a (51), a nők30,4%-a (21) jelzi. Milyen legyen a nő? Bár a szépség a paraszti társadalomban például sosem volt fő szempont a párválasztás során (a népi bölcsesség szerint: „Szépséggel nem lehet jóllakni", „A széppel főtt káposzta soha nem jó, csak a jó-val"), a mai hirdetéseket feladó férfiak fontosnak tartják, hogy a hölgy legyen „csi-nos" (25), „szép" (5), „reprezentatív" (3), „helyes" (3), „ápolt" (2), „kellemes külsejű (megjelenésű)" (2), „nőies" (2), „bájos" (2), „széparcú" (2), „jóképű", „dekoratív" vagy „nőiesen vonzó". Legyen „jó alakú" (7), „karcsú" (6), „filigrán" (4), „vékony" (2), „arányosan telt", „darázsderekú", „manöken alkatú". Három férfi a kívánt ma-gasságot is feltünteti. Talán udvariasságból, de a hölgyek súlyát nem említik. Igen ritka a hajszín („barna"), nem is fordul elő a szemszín kikötése. Egy fiatal ember ra-gaszkodik ahhoz, hogy párja „ifjúsan kis keblű" legyen.

S most lássuk, milyen legyen a férfi külseje! Amíg a férfiak szemében uralkodó érték volt a „csinosság", addig a hölgyek szemében a férfi szépsége nem túlságosan becsült tényező. (Emlékezzünk csak a népi mondásokra: „Szépséget nem esznek kanállal." „Elég, ha a férfi egy fokkal szebb az ördögnél.") A hirdető hölgyek közül mindössze 4 tartotta lényegesnek a férfi külső értékeit („jó megjelenésű" (2), „kelle-mes külsejű (megjelenésű)" (2)). Fontosabb volt magassága (legyen „magas" (10),


„középmagas"). Megemlítették még ápoltságát, a súlyt, a szem- és a hajszínt. Adataink szerint a keresett fél belső tulajdonságai igen fontosak a hirdetők

számára. A férfiak 54,5%-a (54), a nők 55,1%-a (38) értéknek tekintette. A férfiak szerint a keresett hölgy legyen „vidám" (7), „megértő" (5), „kedves" (5), „érzéki" (5), „házias" (5), „szolid" (4), „érzelemgazdag" (3), „romantikus" (3), „értelmes" (3), „hűséges" (3), „komoly gondolkodású (szándékú)" (3), „jó humorú (humort kedve-lő)" (2), „megbízható" (2), „rendes", „családcentrikus", „mélyérzésű", „jólelkű", „nyugodt természetű", „lelkiekben gazdag", „monogám", „egyszerű", „korrekt".

A nők véleményéből összeállítható férfiideál nem azonos a férfiak kedvelt típu-sával, bár több tulajdonság megtalálható a mindkét fél által becsült tényezők kö-zül. Uralkodik az „igényes" vagy „mindenben igényes" (6), „becsületes" (5), „meg-bízható" (4), „jellemes" (3), „víg" vagy „jó kedélyű" (3), „őszinte" (3), „romantikus" (2), „monogám" (2), „családcentrikus" (2), „nem nagy igényű" (2), „figyelmes" (2), „humort imádó", „mélyérzésű", „jó érzésű", „emberszerető", „jólelkű", „gyöngéd", „férfias", „melegszívű", „kedves", „nagyvonalú", „értelmes", „korrekt". Persze, ha nem sikerül megtalálni a vágyott társat, más megoldást kell keresni. „ - Tudod, anyukám, ha jönne egy szép, okos, vagány, gazdag, gyöngéd férfi, én már olyan szí-vesen férjhez mennék... - A te korodban, lányom, ez természetes. Magam is ilyen-ről ábrándoztam. Aztán hozzámentem az apádhoz."

A nők szemében a belső értékek mellett a külsőnél is fontosabbak a keresett személy intellektuális értékei (nők: 34,8%, (24), férfiak: 18,2% (18)). A férfi le-gyen „intelligens" (14), „értelmiségi" (3), „művelt" (2), „kulturált". Persze egy nő-nek sem árt, ha „intelligens" (6), „értelmiségi" (4) és „kulturált".

A nők véleményéből 13,0% (9) összeállítható a keresett férfi típusa: kedveli a „természet" (5), „utazás" (3), „művészet", „zene", „tánc", „barkácsolás" nyújtotta örömöket. A férfiak 8,1%-a (8) tünteti fel hasonló elvárások reményében hobbiját „sport" (2), „színház" (2), „utazás" (2), „művészet", „balett", „zene", „művészi tor-na", „kulturált szórakozás", „szórakozás". íme egy zenekedvelő 'úr hirdetése.

„VIDÁM, TEMPERAMENTUMOS PAPAGENO 25/178/76 romantikus, er-dei barangolásokhoz tűzről pattant, csinos Papagenáját keresi. "Varázsfuvola...«".

Az anyagi értékek meglétét nemcsak a hirdetők, a keresett személyek esetében is magasabb arányban várják el a férfiaktól, férfiak 9,1% (9), nők 29,0%-a (20). Fi-gyelemre méltó, hogy a férfiak 5,1%-a (5), a nők 4,3%-a (3) tesz említést a másik fél végzettségéről. Többen kifejezetten ragaszkodnak ahhoz, hogy az illető „diplo-más" legyen (4 férfi, 2 nő). Egy hölgy ezen belül azt is kiköti, hogy csak orvos vagy vállalkozó jöhet számításba.

„KELLEM ES KÜLS EJŰ orvos vagy vállalkozó társ at keres 5 8 évesig egy csinos - 50/170/70 - elvált értelmiségi nő..."

Az anyagi helyzet tekintetében inkább a hölgyek fogalmazták meg elvárásaikat


(nők: 14,5% (10), férfiak 3,0%-a (3)). A hirdető fél oldalán már számba'vett formu-lák jelennek meg elvárásként is „jól szituált" (2), „anyagi gondoktól mentesen élő", „kimondottan rendezett körülmények között élő", „biztos egzisztenciájú", „egzisz:

tenciával rendelkező", „jó egzisztenciával rendelkező", „jó körülményekkel bíró", „komoly egzisztenciával", „megfelelő egzisztenciával rendelkező", „rendezett anyagiakkal", „rendezett anyagiakkal bíró", „rendezett körülmények között (lakás, kocsi)", „megengedheti magának a havi hatjegyű számot".

A keresett fél lakáshelyzetével kapcsolatban is olvashatók kikötések (6 férfi kö-zül 5 házat, 1 villát, garázst keres Budapesten).

„Hölgyeim. Belváros szívében telefonos lakásom, egészségem, szorgalmam, sportos életvezetésem, utcán álló drága autóm, mely nekem, akár Teli Vilmosnak fehér lova, kereslek garázzsal, házzal. »Együtt - egymásért...«".

A 8 hölgy közül 3 budapesti, vagy a környéken fekvő lakást keres, van, aki au-tót, nyaralót, ismét más egy külföldről hazatért, feltehetően jó egzisztenciájú urat.

„46/173 - SZÉP ARCÚ, molett, fekete özvegyasszony külföldről hazatért, ma-gas, intelligens urat vár egy életre. Nyaralója, lakása van. »Te hiányzol...«".

A felsorolt értékek mellett a párválasztásnál szerepet játszik a családi állapot is. Míg régen ritkább volt az elvált személlyel házasodás, most a hirdetők közül töb-ben nem bánják, sőt ragaszkodnak ahhoz, hogy a keresett személy elvált legyen.

„NEKED IS HIÁNYZIK? 44/176/68 - bp.-i diplomás, elvált férfi keresi öz-vegy vagy elvált hölgy ismeretségét. Telefonszámmal előnyben! Lakásom, biztos egzisztenciám van. »Hosszú távra...«".

Néhány esetben a férfiak kifejezett elvárása, hogy a nő „független" (egyedülálló vagy hajadon) (9), „elvált" (2), illetve „özvegy" legyen. A nők esetében is hasonló tendencia figyelhető meg (a férfi legyen „független" (egyedülálló) (5), „özvegy" (3) vagy „elvált").

A gyerek ma már nagyon ritkán akadálya a társaskapcsolatnak, illetve a házas-ságkötésnek. Mindössze két esetben említették ezt. Sajátos jelenség, hogy a klisé mellett „gyerek nem akadály", többször szerepelt kifejezett kívánalomként, hogy a keresett személynek gyereke legyen.

„TÁRSA LENNÉK olyan 18-20 éves, terhes lánynak vagy kisbabás anyukának, akinek nincs férje...".

„NŐIESEN TELTKARCSÚ, 31 éves, 165 cm magas, jó megjelenésű, életvi-dám anyuka várja korban hozzáillő, intelligens, melegszívű, családcentrikus, kis-korú gyermekét egyedül nevelő párját... ".

Úgy tűnik viszont, mintha a másik személy egészségi állapota kevésbé lenne fontos szempont. A férfiak 2,0%-a (2) („egészséges" (2)), a nők 1,4%-a („egészséges, épkézláb") jelölte meg kritériumként.

A szexualitásról a keresett féllel kapcsolatban is csak kevesen szólnak. Egy nő


azt írja: „szexkapcsolat nem érdekel", három férfi viszont „erotikusán vonzó", „sze-xuális őstehetségű" nőket keres, egyikük jeligéje: „Testi örömök magas fokon". Egyetlen férfi tételezi értékként a szüzességet, mint elvárást.

„FIATAL, DIPLOMÁS FIÚ egy csinos és kedves, kevés tapasztalattal rendelke-ző, lehetőleg szűz hölgy ismeretségét keresi. »Ilyet szeretnék feleségnek, ne csodál-kozzál...*".

A cigarettázást, illetve részegséget a nők jobban elítélik (nők: 11,6% (8), férfi-ak: 7,1% (7)). Gyakran alkalmazott formula a keresett személy viszonylatában, hogy „káros szenvedélyektől mentes" (7) legyen és ije dohányozzék (6).

Az elvárások körébe tartoznak a horoszkópok összeillő párjaival szemben tett fenntartások (5), s 26 férfi és 1 nő ragaszkodik ahhoz, hogy a jelentkező fény-képet küldjön magáról. Ilyenkor a következő formulák a leggyakoribbak: „fény-képes levelet várok" (6), „fényképet kérek" (2), „csak fényképes levelekre válaszo-lok" (2), „kizárólag fényképes válasz(oka)t várok" (2), „fényképes levelet kérek" (2), „kizárólag fénykepes levél", „fénykép előnyben". 9 férfi és 4 nő telefonos jelentke-zőket vár.

A fent elmondottakat a szemléletesség kedvéért két táblázatban foglaljuk össze. Amíg a 2. táblázat a hirdető értékeit tükrözi (%-ban), a 3. táblázat a keresett fél érté-keivel szembeni elvárásokat mutatja be.

*

2. táblázat. A hirdető személy értékei

belső intellektuális anyagi é r t é k e k 42,4 18,2 62,6 40,6 23,2 31,9

A 2. táblázatból látható, hogy mind a férfiak, mind a nők saját önábrázolásukban a külső értékeket adják meg leggyakrabban. Ezután férfiaknál az anyagi, majd a belső értékek következnek, a nőknél a belső értékek megelőzik az anyagi értékeket, az in tellektuális értékek pedig mindkét nem esetében az utolsó helyre kerülnek.

3. táblázat. A keresett személy értékeivel szemben támasztott elvárátok

külső belső intellektuális anyagi é r t é k e k

51,5 54,5 18,2 9,1 30,4 55,1 34,8 29,0

nem

férfi nő

külső

72,7 79,7

férfi nő


A keresett féllel szembeni elvárások eltérő tendenciát mutatnak. A 3. táblázat jelzi, hogy a férfiak és a nők számára egyaránt a belső tulajdonságok a legfontosabbak, s az anyagi értékek állnak az utolsó helyen. A külső és intellektuális értekek helye el-tér a férfiak és a nők esetében. Amíg a férfiaknál a külső a második, az intellektuális érték pedig a harmadik helyre kerül, addig a nőknél fordított a sorrend.

A hirdetések formai jellemzői A hirdetések típusainak megállapításakor Fejős Zoltán a leíró részek hirdető-, azaz szubjektumközpontú tartalmi csoportosítását végezte el. Formai szempontból ki-jelentéstípusok szerint a vizsgált hirdetések döntő többségükben a személytelen kijelentő formához tartoznak. A 168 hirdetésben előforduló igék közül a „keres" (105), „van" (45), „vár" (28), „él" (22), „szeret" (21) és „megismerkedik" (21) kijelen-tő módú egyes szám 3. személyű alakja bizonyult a leggyakoribbnak (58.9%), amely lehetővé teszi, hogy a hirdetők személytelenül szólhassanak magukról. Ez-zel összefüggésben a férfiak kedvelt önmegjelölései a „férfi" (29), „fiatal ember" (14), „fiú" (10), „orvos" (6), „vállalkozó" (5), „mérnök" (4), „srác" (2), a nőké a „nő" (27), „özvegyasszony" (10), „hölgy" (9), „lány" (6), „asszony" (4), „anyuka" (2). A hirdetések között gyakori volt a személyes kijelentő alak is (például egyes szám 1. személy: 33,5%).

Mint Fejős Zoltán fogalmaz, a házassági hirdetés sajátossága, hogy „a »lefoj-tott«, korlátozott epikum reménytelen küzdelmet folytat az emberi lét egy megha-tározó centrumának, a párválasztásnak nyelvi feldolgozásával". Véleménye szerint épp e paradox jellegéből származik szövegeinek klisészerűsége, közösségivé váló folklorizálódása. Bár a hirdetések meghatározó kompozíciós elemének mindvégig a leíró részt tekinti Fejős, az adott szempontból különös jelentősége van az apró-hirdetések többfunkciójú, de mindenképpen orientáló, ha tetszik implicit érték-hordozó elemének, a jeligének. Amellett, hogy megmerevedett foraulatokként az érzelmek kifejezésének automatikus tolmácsolóivá válnak, sűrítve képesek kifejez-ni a hirdető kulturális tájékozottságát, értékrendjét, világképét. Minden bizonnyal ez is indokolja, hogy a hirdetések döntő többsége jeligés (nők: 94.2%, férfiak: 84,9%). A hirdetés célja mellett a jelige utalhat a már értékrendi sajátosságokat megelőlegező kölcsönös elvárásokra („Diszkrét és korrekt", „Diszkréció", „Vígjá-ték", „Boldog órák", „Szépen, boldogan élni", „Boldogan élünk majd", „Együtt -egymásért", „Kevés szabadidővel tartós kapcsolat", „Boldog jövő"), de gyakran egy-ben a hirdetés feladójának előéletéről is informál („Új élet", „Tanuljunk újra nevet-ni"). Míg a tulajdonságot megjelölő jeligék első olvasatban is a kereső vagy keresett fél explicit és implicit elvárásait, a számára fontosnak tartott külső és belső értéke-ket fogalmazzák meg („Bátorság", „Érzés", „Empátia", „Őszinteség" (2), „Romanti-ka", „Optimizmus", „Megértés"), a virág- („Hóvirág" (2), „Színes orchideák", „Sár-


ga rózsa", „Árvácska") és helynevek („Gibraltár" (2), „Mátra alján", „Pest és környé-ke", „USA") továbbá az évszakmegjelölések („Tavasz" (3)) mindig önmagukon is túlmutató jelentéssel bírnak. A „Sárga rózsa" jeligét választó 27 éves lányról amel-lett, hogy romantikus és kedveli a természetet, e jelige alapján azt is feltételezhet-jük, hogy szereti a könnyűzenét, a régi Illés-slágereket. A feladó nevét helyettesítő „Árvácska" szó a hirdető magányosságát hangsúlyozza, a „Tavasz" jeligés hirdetést beküldő 70 éves úr az érzelmektől megfiatalodását is várja.

Az irodalmi vagy zenei művek címeit jeligeként választók műveltségi kritériu-mok alapján szűkebbé, s egyben konkrétabbá is teszik a keresett személyek körét: az adott műalkotások kedvelői számára további értékes információkat adnak az el-várásokról („Édes mostoha", „Téli rege", „Pygmalion", „Vonzások és választások", „Varázsfuvola"). Hasonló a helyzet a horoszkópjukat jeligeként megadók („Skor-pió", „Vízöntő vagyok", „Oroszlán") esetében is: az azonos érdeklődési körűek szá-mára implicite jóval több információt nyújtanak magukról (részletes karakterrajz, összeillő jegyek, stb.). Egyéniségük érzelmi meghatározottságáról vallanak, akik a szeretettel, a szerelemmel kapcsolatos, szentimentális jeligéket („Szeretet" (2), „A szerelem nagy betegség, de idősebb korban gyógyíthatlan", „Szeretnék szeretni", „Tavaszi szerelem") vagy attitűdöket kifejező közmondásokat választanak („Próba szerencse", „A szem a lélek tükre", „Kos-próba szerencse"). Hasonló szerepe van a modernitás iránti vonzódásról, műveltségirányról tájékoztató idegen nyelvű jeli-géknek („Lady", „Lőve", „Black", „Times New Román", „Black and White", „That's all jazz", „Fair Play", „Golden Bridge", „The walls fali down"). A szigorúan praktikus jeligék burkoltan a hirdetőt is jellemzik („Kocsi szükséges", „Telefonszámot kérek", „Fényképes levelek"), vagy kifejezetten csupán közvetlen információhordozók: „Nem dohányzom", „Horgász", „Nem telefonálok"). A felsoroltakhoz hasonló gazdag áttételes jelentéssel bírnak az itt és most önáló csoportba nem sorolt jeligék is („Napsugár", „Az emlékezés itala", „A vágy kortalan", „írj, ha mersz", „Kell, hogy legyen", „Tenger", „Kristály", „Inga").

Összegzés Cikkünkben az Express újság egy számában megjelent 168 házassági és társkereső hirdetést vizsgáltunk meg kvantifikációs megközelítéssel. A kiválasztott minta semmi esetre sem tekinthető reprezentatívnak. További kutatást igényel más újsá-gokban megjelent, a magyar társadalom reprezentatív mintájának vizsgálata, to-vábbá a 10, 20, 30 évvel ezelőtt hazánkban, illetve a külföldön megjeleni hirdeté sekkel való összevetés. Végül, de nem utolsó sorban érdekes lenne megtudni azt is, hogy az egyes hirdetési modellek milyen sikerekkel alkalmazhatók.

Modern társadalmunkban az apróhirdetések átveszik a házassági közvetllrs, .1/ „összeboronálás", „tutyiztatás", „kommendálás" funkcióját. A tradíiion.ílis kultú


rában a személyes közvetítő szerepe volt a jelentős, a városi kultúrában, az írásbeli-ség, sőt a tömegkommunikáció általánossá válásával került előtérbe a házassági hirdetés. A közvetítők helyett - ritka kivételtől eltekintve - maga a házasságra vagy társkeresésre elszánt férfi és nő veszi kezébe sorsát. Hirdetést ad fel, amelyben bizo-nyos klisék alkalmazásával kellőképpen személytelenül vagy általánosan fogal-mazhatja meg azt a kulturális modellt, amelyet kötelező érvénnyel követendőnek érez.

A leggyakrabban alkalmazott cserélő típusú hirdetésekben sem jelenik meg közvetlenül a kibocsátó család, de közvetve, tradicionális modellként mindvégig jelen van, s meghatározza a követendő értékrendet is. Az elemzések során a párvá-lasztás értékrendjét meghatározó szempontokat vettük számba, amelyek közül a gazdasági viszonyok, a lakóhely, a fizikai, biológiai és esztétikai jellemzők mellett különösen fontos szerepük van a belső értékeknek, a morális tényezőknek. Háttér-be szorult viszont a vallási és nemzetiségi meghatározottság. Mindkét nem eseté-ben fontosak a belső tulajdonságok, különösen a vidámság, a pozitív szemlélet, s az apróhirdetések adatai szerint nem meghatározó az anyagi érték. A férfiak lénye-gesebbnek tekintik a külső értékeket, mint a nők, a nők viszont a kulturális értéke-ket hangsúlyozzák inkább elvárásaikban. Az értékvizsgálatok alapján egy inkább morális tulajdonságú, vonzó külsejű, kedves, vidám, gyermekszerető és család-centrikus asszonyideál rajzolódik ki. A férfi vidám, gyengéd, ha lehet káros szenve-délyektől mentes, családja számára biztos egzisztenciát nyújt. Bár változást jelent az egyes értékek nemenkénti értékelésének közeledése, a gazdasági, illetve családi, vallási, nemzetiségi tényezőkkel szemben a szubjektív tényezők, a moralitás, az esztétikai megítélés erősödése, mégis összességében a házassági hirdetések a múlt értékmodelljeit örökítik tovább.

Aki keres, az talál? Aki feladja a hirdetést, valóban megtalálja az igazit? Próbál-kozni mindenesetre érdemes.

FELHASZNÁLT IRODALOM Roland Barthes: Mythologies . 1957. Paris Alan D u n d e s : Advert is ing and Folklore. New York Folklore Qua te r ly 28. 1963. 143-151. Fejős Zo l t án : A házassági hirdetések: pé lda a mai folklór m i n d e n n a p j a i r a . In : Folklór éf m i n d e n n a p i élet. (Szerk.: N iede rmü l l e r Péter). 1981. 101-130. Bp. H e l m u t Herles: Sprichwort u n d M á r c h e n m o t i v e in der Werbung . Zei tschrif t fü r Volkskunde 62.

1966. 67-80. Kari Veit Riedel : Werbung u n d Reklame als Volkskundliche Probleme. Beitráge zu r Deu t schen Volks-

und Al te r tumskunde 10. 1966. 93-117. Tom E. Sul lenberger: A j a x M e e t s t h e j o l l y Green Gian t . Somé Observa t ions on the Use o fFo lk lo re and

M y t h in Amer ican Mass Marke t ing . Journa l of Amer ican Folklore 87. 1974. 53-65. D. Szabó lászló: Századunk viccei. Bp. 1988. N . Varga György: Vicckosár. Bp. 1987.

1996 Aki keres,az talál?

Documents

Transcript of 1996 Aki keres,az talál?