Post on 31-Jan-2023
Az ellenzéki magyar pártok
gazdaságpolitikai koncepciói
a két világháború közötti
CsehszlovákiábanGaucsík István
SZTA Történettudományi Intézet,Somorja, 2010. november 19.
Koreszmék és pártok Keresztényszocializmus: a morális
és politikai vákuum „kitöltése” (Erdődy G.)
Alapja a katolikus egyház társadalmi tanítása (Rerum novarum-1891)
Tézisek: új társadalomszervezési modell
az ember személy és egyéniség az igazságosság (iustitia), mint magatartás és igazság (veritas), mint valóság
szolidaritás és közjó de: nem az egyes gazdaságpolitikai lépések igazolása a cél! Azok konkrét politikai(politikusi) döntések, a választás eredményei
Katolikus Néppárt (1895)
Gazdasági érdekvédelem a kisgazdaréteg (kisiparosok, kiskereskedők és munkásság) védelme a nagyiparral és nagytőkével szemben
eszközök: a hitelellátás biztosítása szövetkezetek támogatása előnyös terményértékesítés igazságos adórendszer a munkaadó és munkavállaló viszonyának szabályozása
a munkásbiztosítás kiterjesztése vasárnapi munkaszünet
Országos Keresztény-Szocialista Párt (1907) Gazdasági célok:
mezőgazdasági politika a „nemzetfönntartó kisgazdaosztály” érdekében
ennek eszközei: a parcellázások és telepítések (birtokjuttatás a szegényebb földmunkásoknak)
olcsó birtokhitelek, a gazdaadósságok konvertálása „nyerészkedés nélküli hitelintézetek által”
szövetkezetek alapítása (hitel, fogyasztási, terményértékesítő, kisipari szöv.)
munkásvédelem (női munkások, bérek, kollektív szerződés bev., baleset- és rokkantbiztosítás, szociális háttér-iskolák, lakás)
Országos 48-as és Függetlenségi Gazdapárt (1909) Agráriusok: egy fogalom korabeli
értelmezhetőségei A magyarországi parasztpárti
(parasztdemokrata) agrárizmus Vezetője: Nagyatádi Szabó István A gazdasági program:
A nagybirtokos agrárizmussal szembeni alternatíva kínálata: „a túltengésben lévő latifundiumok csökkentése”, a kisbirtokosok felemelése (okatatás, szakképzés) és egyenjogúsítása
A kisbirtoküzem támogatása A mezőg. hitel megszervezése A mezőg. érdekképviselet
rendezése (mezőg. kamara) „okos és tervszerű” állami
gazdaságpolitika A szövetkezeti élet
támogatása „nemzeti irányban”
Az új helyzet: a csehszlovák nemzetgazdaság megteremtése Gazdasági dezintegráció és
átmenet a hadigazdálkodásról, bel- és külföldi piacok áthelyeződése
Regionális különbségek, eltérő jogi hagyományok, a határ mint gazdasági probléma
Önálló vámterület, pénzlebélyegzés a pénzforgalom szabályozása, új pénznem (jegybank: Bankhivatal, majd CSNB)
Ipari szerkezetváltás („iparrombolás” vádja a közbeszédben) és új-régi tőkeközpontok (Prága, Pozsony)
Mezőgazdaság: belső piacra való átállás
Nosztrifikáció, nacionalizálás és a vállalkozói körök kiegyezései
Új ipari, kereskedelmi szervezetek és a hitelszervezeti elemek átalakulása
Nemzetekfeletti és ellenzéki szerepkörben Az Országos Keresztényszocialista Párt
A hatalomváltás előtti program a gerinc
Antikapitalizmus, „látható és láthatatlan kapitalizmus”
„Összhangba hozni a nemzeti érdekeket és elsimítani az osztályellentéteket”
Az állam gazdasági szerepének növelése! (erdőbirtokok, nagyobb bányák, üzemek állami átvétele)
A szocializmus elérése fejlődés és tanulási folyamat eredménye
Magántulajdon szentsége, gyengék védelme
A csehszlovák állam: erősödő kritika (ateizmus, kapitalizmus)
Konkrét problémák: hadikölcsönök, lebélyegzett pénz
Termelési és fogyasztási szövetkezetek támogatása
Aki hat, az Fischer-Colbrie Ágoston
Ideológus(?): Hantos László
Ideológiai, de mégis milyen tartalmú törés az OKP-ben? 1925: milyen paradigmaváltás?1. Lelley Jenő politikai vereségének kulcspontja a korábbi, hagyományos program továbbvitele?
2. Szüllő Géza politikája: erőteljes sérelmi vonal, a kerszoc eszme már csak díszítés?
3. A kerszoc ideológia átváltozik? Mivé? A gravámenek mögé szorul?
4. 1925 után a párt gazd. nacionalista retorikájának felerősödése?
Az eszme sikere? Vagy gazdasági együtthatók gyümölcse? A Hanza szövetkezeti mozgalom
(1925-1938) Önsegély, szolidaritás,
kereszténység DE: nincs párttámogatás vagy
politikai befolyásolás! (és minek?) A vidéki mintaadók: Károly Alajos
(Szenc), Várady Béla (Kosút), Letocha-Lengyelfalussy József (Galánta), Sipos Félix (Udvard), Király József (Csicsó)
Siker, szlovákiai szinten, országosan szerény vállalkozás (mítoszteremtés, a kisebbségi legitimálás eszköze lett)
Amikről nem tudunk: a hitelszövetkezetek, mint a bizalomra nevelés eszközei, és a katolikus alsópapság szerepe
Új nézőpont: lentrők felfelé, a vidéki társadalom modernizációja (piacbővülés, helyi elit, ismeretek bővülése)
Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt/Magyar Nemzeti Párt Bázis: a kisgazdaréteg,
kisebb részt a kisiparosság és a mezőgazdasági munkásság
Államfordulat előtti gazdaságszervezési tapasztalatok (gazdasági egyesületek, saját földbirtok és vállalkozás: Beje, Abafalva, Losonc-gyár)
Gömör-Kishontvármegyei Gazdasági Egyesület „ugródeszka”szerepe a pártépítésben
Programadók: Szent-Ivány József, Tarján Ödön (gazdaság- és iparpolitika), Fodor Jenő (gazdasági egyesületek), Koczor Gyula (kisipar)
A gazdasági nacionalizmus önképei
Azon terv, hogy a gazdasági szervezeteket teljesen politikamentesen kell felépíteni, szintén kétséges, mert szerintem a mezőgazdasági kérdés maga is politika, talán egyike a legnagyobb politikának a közgazdasági ágak között, mivel ezen keresztül nemzetmentő- és fenntartó célt szolgálunk, de másrészt a teljes politika feladása, az ébren nem tartott nemzeti öntudat az asszimiláció siettetésére vezetne.”
„megindul a nagy építkezés ideje, megkezdjük a gazdasági élet vasbeton alapján centrumaink kiépítését, amely a miénk lesz, amelyben mi leszünk igazán otthon”
Telek A. Sándor (1930) Hantos László (1938)
A gazdasági érdekérvényesítés jellemzői
A gazdasági témák változó szerepekben és súllyal a hatalomváltástól jelen vannak
Többrétegűek: reflexiók a cs. gazdaságpolitikára, különösen a földreformra, iparpolitikára, bankpolitikára és szövetkezeti kérdésekre
Szociális csoportok érdekeinek megjelenítése (középréteg, közalkalmazottak, kisgazdák, kiskereskedők, munkásság)
Konkrét gazdasági sérelmek (adók, versenykorlátozás, nyelvhasználat, közmunkák)
A közvetítés fő csatornái: parlament (interpellációk), pártsajtó, informális helyek (párton belüli kommunikáció, Budapest)
Gazdasági érdekvédelmi szervezetek kiépítése (OKP-szakszervezetek, MNP-gazd. Egyesületek, pártok szakosztályai)
2 terület „öntörvényű”, mert országos hálózatok elemei: szövetkezetek és bankok