Hörcher Ferenc: Mi a konzervatív republikanizmus? Eszmetörténeti és politikai filozófiai megfontolások

Res publica – pro patria – virtusKonferencia a klasszikus és modern republikanizmus és patriotizmus

politikai eszmetörténetéről, 2015.02.06

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Konzervatív republikanizmus – fából vaskarika?

• A (kora)modern republikanizmus bevett narratívái szerint az egy radikális és progresszív politikai gondolkodási mód (Machiavelli, Harrington, Sidney)

• Ennek az elképzelésnek valószínűleg az amerikai és a francia 18. századi republikanizmus, és ezek szakirodalma (Skinner, Pocock) adja alapját

• Erősíti ezt a vonalat a mai politikai republikanizmus (Skinner, Pettit)

• Kérdés, hogy nincs-e más típusú republikanizmus?

• Machiavelli: Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvérõl (kb. 1517)

• Harrington:Óceánia (1656)• Algernon Sidney: Értekezések a kormányzatról (1680)

• J.G.A. Pocock: The Machiavelliam Moment. Florentine Political Thought and the Atlantic Republican Tradition (1975)

• Quentin Skinner: Liberty Before Liberalism (1998)• Philip N. Pettit Republicanism: a theory of freedom and

government (1997)

Arról, hogy mégiscsak lehetséges konzervatív republikanizmus

• „Liberal and republican ideas have both been championed by conservatives, moderates, and radicals.”

Shapiro, 186.

• Ian Shapiro: Reflections on Skinner and Pettit, Hobbes Studies, 22 (2009) 185-191.

Burke konzervatív republikanizmusa

• „… a Burke-féle konzervatív szemlélet (mely a maga korában egyébként nem konzervatívnak, hanem liberálisnak számított) szintén a klasszikus republikanizmus örököse. • Demeter Attila: MI a

republikanizmus?

Igazolás 3.:„Mérsékelt” republikanizmus

• „…ma is bölcsebb dolog normáinkat s az ezek mellett szóló érveket múltbéli és jelenlegi országok alkotmányának történelmi összehasonlítására, illetve az egyes országok alkotmányának értékére alapozni.”

• „…ez a nyelv sokkal inkább a retorika nyelvezete, semmint a filozófiáé; nem az igazságot keresi, hanem a közjót; nem absztrakt megalapozást igényel, hanem bölcsességet.”

• Maurizio Viroli: Republicanism, Hill and Wang, New York, 2002, 60-61.

Az előadás két tézise

(1) Az eszmetörténet tanúsága szerint létezik egy konzervatívnak nevezhető republikanizmus,

(2) és ez a politikai filozófia számára ma is releváns.

Az előadás két része

1. A konzervatív republikanizmus eszmetörténeti vázlata

2. A konzervatív republikanizmus politikai filozófiai vázlata

1. rész

• A konzervatív republikanizmus eszmetörténete

1. Republikánus paradigmák• Athén – Spárta• Athén – Róma• Velence –Firenze (Machiavelli)

Eszmetörténeti példák

• Cicero (háttérben Arisztotelész)

• Velence• Hollandia• Osnabrück• (magyar)

Cicero konzervatív republikanizmusa

• Ha a jog, kötelesség és feladat eme felosztása az államon belül nem kiegyenlített oly módon, hogy a tisztségviselőknek elegendő hatalma (potestatis), az előkelők tanácsának megfelelő tekintélye (auctoritatis) , a népnek pedig elegendő szabadsága (libertatis) van, úgy az államnak ezt a formáját sem lehet változatlanul fenntartani.

• Cicero: Az állam, 2.57.• Cicero: Az állam, 2.58.

Cicero, politikai kultúra és a hagyományok

• Essential to this end is a political culture with enduring connection to the customs and traditions of the past, which in turn serve as the well-spring from which citizens are continually educated and guided.

Jed W. Atkins: Cicero on the Mixed Regime

Velence konzervatív republikanizmusa

• Venice, he (Venturi) states, reacted to this „with the typically republican reflex of immobility. It followed a policy of programmatic conservatism. It tried to withdraw from the daily course of events to contemplate itself in its perpetuity”.

• F. Venturi: Utopia and Reform in the Enlightenment, Cambridge, 1971, 41. quoted by E. H. Kossmann: Political Thought in the Dutch Republic, Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen, Amsterdam, 2000., 169.

Velence hírneve• the chief reason for the admiration of

Venice, certainly in the seventeenth century and to some extent also in the sixteenth, was admiration for the Venetian government…

• This admiration had a curious basis. (…) that the Venetians had created a government with so perfect an adjustment of its organs that it was not subject to decay. (…)the government of the republic had continued without change or modification since its original institution at the founding of the city

• the idea that Venice was a modern counterpart of the old Roman republic, which, as all students recognize, was an important source of the republicanism of the period. (…)It is not surprising, therefore, that in 1644 we find a group of Parliamentarians requesting the Venetian ambassador to supply them with a description of the Venetian constitution

• Venice and English Political Thought in the Seventeenth Century

• Author(s): Z. S. FinkSource: Modern Philology, Vol. 38, No. 2 (Nov., 1940), pp. 155-172

Holland konzervatív republikanizmus

• The Dutch thought in terms of the city state. The city state, or a league of city states, represented for them normality and tradition. (…)a city, large certainly, with tens of thousands of inhabitants, open to foreigners and drawing its prosperity from trade and industry…

Holland konzervativizmus Huizinga szerint

• … csak a kereskedőréteg számított gazdaságilag erős, szellemileg érett felső osztálynak. Egyelőre nem rendelkezett még korlátlan gazdagsággal, de létszámát tekintve igencsak tekintélyes volt, s viszonylag egyenletesen oszlott meg a városokban… A nemesség hatalmának gyengülésével, továbbá a régi egyház hatalmának eltűntével a kereskedőrétegnek a gazdaságban betöltött vezető szerepe magával hozta a politikai és a társadalmi életben való elsőbbségét is. A kereskedőréteg legfelső szeletéből szép lassan kialakult a magisztrátusi réteg…

• Huizinga, Hollandia kultúrája a tizenhetedik században, Osiris Kiadó, 2001., 23.

Huizinga 2.• Az állam is meglehetősen konzervatív volt,

régi történelmi mintákra támaszkodott, ragaszkodott a hagyományhoz és a régi jogokhoz.

• Ha a köztársaság államrendjének alapelvét mindenáron meg akarjuk nevezni, akkor a részek függetlensége vagy ha jobban tetszik, a partikularizmus (mint tény, és nem mint törekvés) jobban illik rá, mint a decentralizáció.

• A számos kis hatalmi és közigazgatási körre való megosztottság konzervatív beállítottságot hozott magával. Egyébként a 16. és 17. század az álammal szemben még nem ismert más magatartást, mint a megtartás és megőrzés vágyát… A spanyol fennhatóság elleni felkelés konzervatív forradalom volt

• Johan Huizinga, 30-31.

Huizinga 3.

• A kultúra sokszínűségének fenntartásához nem kis mértékben kétségtelenül hozzájárult a városok tudatos politikai vetélkedése…. Mindegyiknek megvolt a maga tisztességes latin iskolája; a humanista műveltség és a humanista ízlés bizonyos mértékben mindenütt otthonra lelt, s a városokat úgymond szellemileg felsrófolta…

• Huizinga: id. mű, 45-49.

Goethe Justus Möserről

(1720-1794)• Mißfiel es nun dem jungen Autor keineswegs, als ein literarisches Meteor

angestaunt zu werden; so suchte er mit freudiger Bescheidenheit den bewährtesten Männern des Vaterlands seine Achtung zu bezeigen, unter denen vor allen andern der herrliche Justus Möser zu nennen ist.

• Dieses unvergleichlichen Mannes kleine Aufsätze, staatsbürgerlichen Inhalts, waren schon seit einigen Jahren in den »Osnabrücker Intelligenzblättern« abgedruckt, und mir durch Herder bekannt geworden, der nichts ablehnte, was irgend würdig, zu seiner Zeit, besonders aber im Druck sich hervortat.

• An diesen kleinen Aufsätzen, welche, sämtlich in einem Sinne verfaßt, ein wahrhaft Ganzes ausmachen, ist die innigste Kenntnis des bürgerlichen Wesens im höchsten Grade merkwürdig und rühmenswert. Wir sehen eine Verfassung auf der Vergangenheit ruhn, und noch als lebendig bestehn. Von der einen Seite hält man am Herkommen fest, von der andern kann man die Bewegung und Veränderung der Dinge nicht hindern.

• Osnabrück, als Glied der Hanse, finden wir in der ältern Epoche in großer Handelstätigkeit. Nach jenen Zeitverhältnissen hat es eine merkwürdige und schöne Lage; es kann sich die Produkte des Landes zu eignen, und ist nicht allzu weit von der See entfernt, um auch dort selbst mitzuwirken.

2. rész

• A konzervatív republikanizmus politikai filozófiája

A konzervatív republikanizmuskulcsfogalmai

• 1. egyéni és közösségi szabadság • 2. a kormányzás művészete erény –

kardinális erények: bátorság, igazságosság, mérséklet és gyakorlati bölcsesség

• 3. intézményes garancia: vegyes alkotmány • 4. ősök tisztelete - hagyomány• 5. Bildung – politikai kultúra

1-2. Szabadság és erény• Following Plato, Scipio does not offer

checks and balances as the mechanism for insuring stability, such as we find in Polybius. Instead of forestalling revolution by obstructing desires, the mixed constitutions in Cicero’s Republic and Plato’s Laws limit the desire for freedom (libertas/ἐλευθερία) with prudence (consilium/φρόνησις). The result is both a politically and psychologically harmonious and stable order.

• Without cultivating all of the virtues, a regime that relies on institutional checks and balances is inadequate.

• Jed W. Atkins: Cicero on the Mixed Regime, 44-45.

3. Vegyes alkotmány

• Amiképpen a néptribunátus intézménye a consuli hatalom ellensúlyozásául szolgált, azonképpen volt ez ellensúlya a királyi uralomnak.

• Cicero. Az állam. 2.58.

4. Tradíció• in relation to res publica, what was

expected from those who were recognized to have auctoritas was, not command and executive direction, but reflective advice and the sort of initiative in policy-making which could be supplied by men steeped in the traditio which joined the present generation to its roots in the original foundation. Thus auctoritas was an activity at once limited in its inspiration and totally unlimited in its range; and, as the Romans thought of it, it supplied something indispensable for the care and custody of res publica. It was a spring of political initiative, not a reservoir of political power; for, to have auctoritas was, precisely, not to have power (potestas); it was to be a teacher, not a commander.

• Michael Oakeshott, Lectures in the History of Political Thought, Terry Nardin and Luke O’Sullivan, eds. (Exeter: Imprint Academic, 2006), 226.

6. Bildung és politika

• Romulus’ successor, Numa, had educated the people by establishing those customs and traditions appropriate for developing a people whose character was suited for the blossoming of social virtue.

• Jed W. Atkins: Cicero on the Mixed Regime

Összhang

• Soha ne hagyjon fel azzal, hogy magát képezze és önmagát vizsgálja, hogy másokat az ő példájának követésére hívjon fel, és hogy magát lelkének és életének ragyogása alapján mint tükröt tartsa polgártársai elé. Amiképpen ugyanis a húros hangszeren való játék során vagy a fuvolázásnál és magánál az éneklésnél, de áll ez többek dalolására is, szükség van a különböző hangok határozott összhangjára… és amiképpen ez a harmónia a különböző hangok szabályos összekapcsolása következtében mégiscsak összecsengő és egybehangzó lesz, azonképpen lesz az állam a legmagasabb, legalacsonyabb és a közbülső rendekből mint hangokból a mértéket ismerő értelem révén (az egymástól a legeltérőbb tényezők egybehanzásával összhangban. S az, amit a zenészek az éneklésnél harmóniának hívnak, az az egyetértés (concordia) az államnál, mely az épségben maradás legszorosabb és legjobb kapcsa valamennyi államban, és amely igazságosság nélkül semmiképpen nem létezhet. )

•Cicero: Az állam 2. 69.