Magyarország és Európa 1526-ban

Bárány Attilabarany.attila@arts.unideb.hu

Magyarország a középkori Európában

MTA–DE Lendület Program LP2014-13/2014

Magyar Tudományos Akadémia – Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézet

www.tortenelem.unideb.hu/lendulet

A fizetetlen, martalóccá züllött Fekete Sereget maga Kinizsi Pál verte szét 1492-ben. “[…] a veterán csehek úgynevezett fekete serege, melyet Alsó-Magyarország határainak védelmére, a török betörések visszaszorítására küldtek, önkényeskedéseinek és mohóságának tűrhetetlen szabadosságáért Kinizsi Pál kapitánytól elnyerte méltó büntetését. [Kinizsi] figyelmeztette, hogy tartóztassák magukat és embereiket a jogtiprástól és a gaztettektől, […] visszatértek régi önmagukhoz, és olyan gátlástalansággal kezdtek viselkedni, hogy a környékbelieknek sem vagyonát, olykor még az életét sem kímélték, hogy kapzsiságuk és kéjvágyuk kielégíthetetlen szomját csillapítsák. [Kinizsi] szívesen megtorolta volna a sereg gyalázatos pimaszságát, ha nem kellett volna tekintetbe vennie, hogy nem teheti őket ellenséggé éppen most, amikor a tartományt mindennap török betöréstől kell félteni, amellyel szembeszegülni csak a veteránok hű és kipróbált segítségével remélhet. […] elhatározta, hogy Krisztus nevének megvetéséért szigorú bosszút áll, […] nagy veszteségeket szenvedtek, és végül kénytelenek voltak beadni a derekukat. […] Pál fölgerjedve állati vadságuktól, cselt vetett elébük, […] Temesvárra vitte [foglyait], és keresztényeknél azelőtt hallatlan módon megkínozva kivégeztette, mégpedig egyeseket vízben forgó malomkerékhez kötött, másokat lassacskán megsütött, többet megnyúzott, néhányat kiéhezett disznók elé lökött az ólba.” Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei

Nándorfehérvár Mátyás korában és

1521-ben

Az ország kulcsának eleste“A jó végháznak köztök [a báróknak] való gyűlösségéből az magyari uraknak gonosz tanácskozásábul történt vót veszedelme; mert ha az urak jók vótak vóna, kiknek az ország oltalmára és szökségére kellött vóna gondot viselni, látván az királynak iffiú voltát és az ország gondjaviselésének tudatlan vótát, nem kellött vóna olyan veszedelömbe egymás bosszúját és gyűlölségét őzni, és hazájoknak oltalmát hátrahadni, kiknek sem Istenek, sem hitök, sem hazájokhoz való szerelmek, sem tisztösségek, sem urokhoz való hívségek eszekbe nem jutott, hanem csak hogy egymáson bosszút állhassanak, és egymás uraságát kaphassák, és némely közölök fejedelemséget vehessen magának, nem szánták sem hazájok, sem kedig ennyi szántalan keresztyénnek, ki Fejírvár veszedelme után tertént vót, vére ontását és veszedelmét. […] Mert ha egyebet az urak semmit ne míveltek vóna, csak támadtak vóna fel, ha többel nem, csak negyven- vagy ötvenezer emberrel, és csak szállottak vóna Fejírvár ellenébe, […] és vetöttek vóna mind a Dunára s mind a Szávára csak másfél száz sajkát, soha a törek a Száván által nem mehetött vóna, és soha szabadon Fejírvárat nem vítathatta vóna. De senki nem vót, ki csak egy jó mozdulást es mívelt vóna mindennyi veszedelemben. […] Az erdélyi [Szapolyai] János vajdának es vót népe, jobb es, több es, kit mind a király s mind az urak kérték, hogy a gyűlölségnek hadna az olyan szökségbe békét, és nízni az országnak, az ő hazájának és a körösztyénségnek veszedelmét, és [szolgálna] a királynak; ki kölömféle fogásokkal és magamentésével mentette mindenkoron magát, és nemhogy odament vóna, sőt inkább titkon a törökkel értelme vót, és barátságot tartott vele.” Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elveszésének oka e vót és így esött

Szabács, Schedel-féle Világkrónika (Hartmann Schedel: Liber chronicarum. Nürnberg, 1493.)

"általános hadjárat semmi más módon nem valósítható meg, mint legalább 10000 lovassal és ugyanennyi gyalogossal." […] hat esztendeig fenn kell tartanunk … hogy tengertől tengerig megvédhetnénk birtokainkat és legalább Szerbiát visszafoglalhatnánk” (Mátyás a pápának, 1488)

Zengg / Senj, Horvátország

Jajca, Bosznia-Hercegovina

Pavézés nehézgyalogos, garamszentbenedeki úrkoporsó Mátyás állópajzsa

Corvin János bevonulása Bécsbe, Philostratus kódex

Anyagi szükségletek: Erőforrások10.000 gyalogos és 10.000 lovas esetén szükséges 600.000 Ft ↔ évi bevétel 500-700.000 Ft(1 lovas zsoldja 3 Ft/hó; gyalogosé 2 Ft/hó → 36 Ft/év ill. 24 Ft/év, (ill. 1484-ig 320.000 Ft pápai segély)azaz 20.000 fő esetén 10.000 x 24 + 10.000 x 36 = 600.000 Ft) + hódolt tartományok: 100.000 Ft+ helyőrségek ellátása, végvári huszárság zsoldja; erődítési költségek; dunai flotta; tüzérség stb.

Magyar naszád – rekonstrukciós rajz

Uan deme quaden thyranne Dracule Wyda[Historie von Dracole Waida][Lübeck: Bartholomaeus Gothan, c. 1485 ]4° 6ff. OSZK Catalogus incunabulorum 846.

Mind ti népek bánkódjatok pispek veszedelmén, // Mert tudjátok míg isten segélé az ő jó szerencséjét //Nem uralkodék terek császár soha az ő fején. // Im látjátok, ellenségit sok helen meggyőzte, // Terekeknek sokaságát rólatok elízte, // Mellettetek megholtát ingyen ő nem nézte.

„Ante diem natus, ante diem barbatus, ante diem uxoratus, ante diem mortuus.” (Cserei Mihály Históriája)                                                                           

II. Lajos, németalföldi mester, 16. szd 2. negyede. Bp., Szépművészeti Múzeum

II. Lajos, ismeretlen mester, 16. szd. Magyar Nemzeti Múzeum