Eredmények a Ripa Pannonica őrtornyainak kutatásában / Results of the research on the watch...

A DANUBE LIMES PROGRAM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 20082011 KÖZÖTT

Jelentés a Danube Limes UNESCO World Heritage Site pályázat keretében a PTE BTK Régészet Tanszékének kutatócsoportja által végzett kutatásokról

THE DANUBE LIMES PROJECT ARCHAEOLOGICAL RESEARCH BETWEEN 20082011

Report on the research carried out by the research team of the Department of Archaeology, University of Pécs within the framework of the Danube Limes UNESCO World Heritage Site project

Szerkesztő / Editor: VISY ZsoltTársszerkesztők / Co-editors: SZABÓ Máté – PRISKIN Anna – LÓKI Róbert Technikai szerkesztő / Technical editor: SZABÓ MátéFordította / Translation: SZEVERÉNYI VajkKötet terv / Graphic design: FEHÉR Felícia, Pazirik Kft.Borítóterv / Cover design: FEHÉR Felícia – SZABÓ MátéCopyright © PTE – Régészet Tanszék / University of Pécs – Department of ArchaeologyKészült / Printed by: Sz. K. Stúdió Kft.

Címlap / Front cover: A limes-út és őrtornyok Dunapetele és Dunaföldvár között L. Marsigli egyik térképlapján +e limes road and watch towers between Dunapentele and Dunaföldvár on one of the map plates of L. Marsigli

Hátsó borító / Back cover: Bronz császárszobor lábtöredék. Lelőhely: Lussonium / Paks-DunakömlődFotó: Kövi Gergely, © Városi Múzeum PaksLeg fragment of a bronze statue of an emperor. Findspot: Lussonium / Paks-DunakömlődPhoto: Gergely Kövi, © City Museum of Paks

Pécsi Tudományegyetem – Régészet Tanszék / University of Pécs – Department of Archaeology

1CE 079P4 Danube Limes – UNESCO World Heritage project2011

ISBN 978-963-642-447-3

A DANUBE LIMES PROGRAM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 20082011 KÖZÖTT


THE DANUBE LIMES PROJECT ARCHAEOLOGICAL RESEARCH BETWEEN 20082011


Pécs, 2011

A Danube Limes Program Régészeti Kutatásai 2008-2011 Között

4

A DANUBE LIMES PROGRAM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI2008-2011 KÖZÖTT


TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ....................................................................................................................................................................... 9

A DANUBE LIMES UNESCO WORLD HERITAGE PROGRAM ........................................................................... 11

Priskin Anna

Pécsi Tudományegyetem

A RÓMAI BIRODALOM HATÁRAI VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN ...................................................................... 23

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA JELENTŐSÉGE ÉS EGYETEMES VILÁGÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEI ........................................ 27

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA KUTATÁSTÖRTÉNETE ........................................................................................................ 33

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA IN HUNGARIA ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE ...................................... 49

Szabó Máté

Pécsi Tudományegyetem – Pécsi Légirégészeti Téka

A PTE KUTATÓCSOPORTJA ÁLTAL FELMÉRT LELŐHELYEK KATALÓGUSA ................................................. 53

Összeállította: Lóki Róbert – Szabó Máté – Visy Zsolt


PTE-Pécsi légirégészeti Téka

A LIMES-ÚT ................................................................................................................................................................ 101

Lóki Róbert – Szabó Máté


PTE – Pécsi Légirégészeti Téka

MENETTÁBOROK BRIGETIO KÖRNYÉKÉN ........................................................................................................ 107

Szabó Máté - Visy Zsolt


PTE-Pécsi Légirégészeti Téka

A DANUBE LIMES PROGRAM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI2008-2011 KÖZÖTT

Jelentés a Danube Limes UNESCO World Heritage Site pályázat keretében a PTE BTK Régészet Tanszékének Jelentés a Danube Limes UNESCO World Heritage Site pályázat keretében a PTE BTK Régészet Tanszékének kutatócsoportja által végzett kutatásokrólkutatócsoportja által végzett kutatásokról

TARTALOMJEGYZÉKTARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ....................................................................................................................................................................... 9

A DANUBE LIMES UNESCO WORLD HERITAGE PROGRAM ........................................................................... 11

Priskin Anna


A RÓMAI BIRODALOM HATÁRAI VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN ...................................................................... 23

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA JELENTŐSÉGE ÉS EGYETEMES VILÁGÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEI ........................................ 27

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA KUTATÁSTÖRTÉNETE ........................................................................................................ 33

Visy Zsolt


A RIPA PANNONICA IN HUNGARIA ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE ...................................... 49

Szabó Máté


A PTE KUTATÓCSOPORTJA ÁLTAL FELMÉRT LELŐHELYEK KATALÓGUSA ................................................. 53

Összeállította: Lóki Róbert – Szabó Máté – Visy Zsolt


PTE-Pécsi légirégészeti Téka

A LIMES-ÚT ................................................................................................................................................................ 101

Lóki Róbert – Szabó Máté


PTE – Pécsi Légirégészeti Téka

MENETTÁBOROK BRIGETIO KÖRNYÉKÉN ........................................................................................................ 107

Szabó Máté - Visy Zsolt



e Danube Limes Project Archaeological Research Between 2008-2011

5

GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A RIPA PANNONICA LELŐHELYEIN ........................................................................... 113

Lóki Róbert


EREDMÉNYEK A RIPA PANNONICA ŐRTORNYAINAK KUTATÁSÁBAN ........................................................ 129

Szabó Máté


A RIPA PANNONICA VÍZ ALATTI RÉGÉSZETI EMLÉKEI ................................................................................... 139

Tóth J. Attila

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Argonauta Kutatócsoport

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A RIPA PANNONICA POLGÁRI TELEPÜLÉSEIN .................................................... 147

Szabó Máté


A KÖZÖLT LELETEK KATALÓGUSA ...................................................................................................................... 163

Lóki Róbert


DACIA SUPERIOR KELETI HATÁRÁNAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA ................................................................... 173

Pánczél Szilamér Péter – Szabó Máté – Visy Zsolt

Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely, Románia



KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ....................................................................................................................................... 181

BIBLIOGRÁFIA ........................................................................................................................................................... 183

I. A TANULMÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIBLIOGRÁFIA .............................................................................. 183

II. A RIPA PANNONICA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA ............................................ 199

Összeállította: Fazekas Ferenc


GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A RIPA PANNONICA LELŐHELYEIN ........................................................................... 113

Lóki Róbert


EREDMÉNYEK A RIPA PANNONICA ŐRTORNYAINAK KUTATÁSÁBAN ........................................................ 129

Szabó Máté


A RIPA PANNONICA VÍZ ALATTI RÉGÉSZETI EMLÉKEI ................................................................................... 139

Tóth J. Attila

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Argonauta Kutatócsoport

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A RIPA PANNONICA POLGÁRI TELEPÜLÉSEIN .................................................... 147

Szabó Máté


A KÖZÖLT LELETEK KATALÓGUSA ...................................................................................................................... 163

Lóki Róbert


DACIA SUPERIOR KELETI HATÁRÁNAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA ................................................................... 173

Pánczél Szilamér Péter – Szabó Máté – Visy Zsolt

Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely, Románia



KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ....................................................................................................................................... 181

BIBLIOGRÁFIA ........................................................................................................................................................... 183

I. A TANULMÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIBLIOGRÁFIA .............................................................................. 183

II. A RIPA PANNONICA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA ............................................ 199

Összeállította: Fazekas Ferenc



6

THE DANUBE LIMES PROJECT ARCHAEOLOGICAL RESEARCH BETWEEN 2008-2011


CONTENTS

FOREWORD .............................................................................................................................................................. 10

THE DANUBE LIMES UNESCO WORLD HERITAGE PROGRAM ..................................................................... 11

Anna Priskin

University of Pécs

FRONTIERS OF THE ROMAN EMPIRE WORLD HERITAGE SITE ................................................................. 23

Zsolt Visy

University of Pécs

THE SIGNIFICANCE AND UNIVERSAL WORLD HERITAGE VALUE OF THE RIPA PANNONICA ......... 27

Zsolt Visy

University of Pécs

HISTORY OF RESEARCH ON THE RIPA PANNONICA .................................................................................... 33

Zsolt Visy

University of Pécs

THE CREATION AND USE OF THE RIPA PANNONICA IN HUNGARIA DATABASE ................................. 49

Máté Szabó

University of Pécs – Aerial Archaeological Archive of Pécs

CATALOGUE OF SITES SURVEYED BY THE RESEARCH TEAM OF UNIVERSITY OF PÉCS ..................... 53

Compiled by: Róbert Lóki – Máté Szabó – Zsolt Visy

University of Pécs

PTE-Aerial Archaeological Archive of Pécs

THE LIMES ROAD .................................................................................................................................................... 101

Róbert Lóki – Máté Szabó

University of Pécs

PTE – Aerial Archaeological Archive of Pécs

MARCHING CAMPS IN THE VICINITY OF BRIGETIO .................................................................................... 107

Máté Szabó – Zsolt Visy

University of Pécs


THE DANUBE LIMES PROJECT ARCHAEOLOGICAL RESEARCH BETWEEN 2008-2011

Report on the research carried out by the research team of the Department of Archaeology, University of Pécs withinReport on the research carried out by the research team of the Department of Archaeology, University of Pécs withinthe framework of the Danube Limes UNESCO World Heritage Site projectthe framework of the Danube Limes UNESCO World Heritage Site project

CONTENTS

FOREWORD .............................................................................................................................................................. 10

THE DANUBE LIMES UNESCO WORLD HERITAGE PROGRAM ..................................................................... 11

Anna Priskin

University of Pécs

FRONTIERS OF THE ROMAN R R EMPIRE WORLD HERITAGE SITE ................................................................. 23

Zsolt Visy

University of Pécs

THE SIGNIFICANCE AND UNIVERSAL WORLD HERITAGE VALUE OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P .........ANNONICA 27

Zsolt Visy

University of Pécs

HISTORY OF RESEARCH ON THE RIPA PIPA ANNONICA P P ....................................................................................ANNONICA 33

Zsolt Visy

University of Pécs

THE CREATION AND USE OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P IN HUNGARIA DATABASE ................................. 49

Máté Szabó


CATALOGUE OF SITES SURVEYED BY THE RESEARCH TEAM OF UNIVERSITY OF PÉCS ..................... 53

Compiled by: Róbert Lóki – Máté Szabó – Zsolt Visy

University of Pécs


THE LIMES ROAD .................................................................................................................................................... 101

Róbert Lóki – Máté Szabó

University of Pécs

PTE – Aerial Archaeological Archive of Pécs

MARCHING CAMPS IN THE VICINITY OF BRIGETIO .................................................................................... 107

Máté Szabó – Zsolt Visy

University of Pécs



7

GEOPHYSICAL SURVEYS OF THE SITES OF THE RIPA PANNONICA .......................................................... 113

Róbert Lóki

University of Pécs

RESULTS OF THE RESEARCH ON THE WATCH TOWERS OF THE RIPA PANNONICA ........................... 129

Máté Szabó


UNDERWATER ARCHAEOLOGICAL REMAINS OF THE RIPA PANNONICA .............................................. 139

Attila J. Tóth

National Office of Cultural Heritage

Argonauts Research Group

ARCHAEOLOGICAL RESEARCH ON THE CIVILIAN SETTLEMENTS OF THE RIPA PANNONICA ....... 147

Máté Szabó


CATALOGUE OF PUBLISHED FINDS .................................................................................................................. 163

Róbert Lóki

University of Pécs

ARCHAELOGICAL RESEARCH ON THE EASTERN FRONTIER OF DACIA SUPERIOR ............................. 173

Szilamér Péter Pánczél – Máté Szabó – Zsolt Visy

Mureş County Museum,Târgu Mureș, Romania

University of Pécs


ACKNOWLEDGEMENTS ........................................................................................................................................ 182

BIBLIOGRAPHY ........................................................................................................................................................ 183

I. BIBLIOGRAPHY OF THE STUDIES .................................................................................................................. 183

II. BIBLIOGRAPHY OF THE HUNGARIAN SECTION OF THE RIPA PANNONICA ................................... 199

Compiled by: Ferenc Fazekas

University of Pécs

GEOPHYSICAL SURVEYS OF THE SITES OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P ..........................................................ANNONICA 113

Róbert Lóki

University of Pécs

RESULTS OF THE RESEARCH ON THE WATCH TOWERS OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P ...........................ANNONICA 129

Máté Szabó


UNDERWATER ARCHAEOLOGICAL REMAINS OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P ..............................................ANNONICA 139

Attila J. Tóth

National Office of Cultural Heritage

Argonauts Research Group

ARCHAEOLOGICAL RESEARCH ON THE CIVILIAN SETTLEMENTS OF THE RIPA PANNONICA .......PANNONICA 147

Máté Szabó


CATALOGUE OF PUBLISHED FINDS .................................................................................................................. 163

Róbert Lóki

University of Pécs

ARCHAELOGICAL RESEARCH ON THE EASTERN FRONTIER OF DACIA SUPERIOR .............................SUPERIOR 173

Szilamér Péter Pánczél – Máté Szabó – Zsolt Visy

Mureş County Museum,Târgu Mureș, Romania

University of Pécs


ACKNOWLEDGEMENTS ........................................................................................................................................ 182

BIBLIOGRAPHY ........................................................................................................................................................HY 183

I. BIBLIOGRAPHY OF THE STUDIES .................................................................................................................. 183

II. BIBLIOGRAPHY OF THE HUNGARIAN SECTION OF THE RIPA PIPA ANNONICA P P ...................................ANNONICA 199

Compiled by: Ferenc Fazekas

University of Pécs


8


129

EREDMÉNYEK A RIPA

PANNONICA ŐRTORNYAINAK

KUTATÁSÁBAN

Szabó Máté

A Ripa Pannonica őrtoronyláncáról alkotott képünket alapvetően két kutatás határozza meg: Soproni Sándor foglalta össze a Dunakanyar sűrűn erődített védelmi rendszerének ismeretanyagát,[67] Visy Zsolt átfogó mun-kája pedig a korábbi eredményeket összegezte, valamint egészíthette ki légirégészeti adatokkal.[68] Habár – e kutatásoknak köszönhetően – a Ripa Pannonica ismert őrtornyainak a száma megduplázódott, az utóbbi évek arra is rávilágítottak, hogy a kutatási aránytalans ágok-ból kifolyólag a korábbi, tényszerű megállapítások egy részét[69] felül kell vizsgálni. A Ripa Pannonica 2007-ben indult[70] szisztematikus légirégészeti kutatását a Central Europe Danube Limes program során terepi ellenőrzéssel, fémdetektoros kuta-tással és helyenként geofizikai méréssel lehetett kiegészí-teni. 2007-2011 között a Pécsi Tudományegyetem és a KÖH kutatócsoportja a teljes magyarországi limes-sza-kaszon ellenőrizte a korábbi adatokat. A vizsgálatokhoz hozzátartozik, hogy a római határvédel-mi rendszer magyarországi szakasza magában hordozza a kutathatóság aránytalanságát. A sűrűn beépített területek esetében – egy-egy újabb feltárás kivételével[71] – főként az archívumokra lehet támaszkodni, s döntően ugyanez igaz az erdős, vagy nem művelt területeken is.A lényeges szerepet játszó légirégészeti felderítés során – a korábbiakhoz igazodóan[72] – elsősorban a limes Buda-pesttől délre eső szakaszán lehetett újdonságra számítani. A szisztematikus kutatásnak köszönhetően több tucatnyi őrtoronyról készült alaprajzi adatokat mutató felvétel. A térképészeti feldolgozás eredményeképpen, formájuk, méretük és szerkezetük ismeretében lehetőség nyílt rész-letes terepi ellenőrzésükre. A terepi térinformatikával támogatott felderítésnek köszönhetően a kisméretű, le-letszegény lelőhelyeket pontosan be lehetett azonosítani, fémkeresős vizsgálatuk pedig többnyire eredményesnek bizonyult. A légirégészet módszertanából kiindulva, ásatás nélkül is levonhatók bizonyos következtetések a képek alapján.

67. SOPRONI 1978.68. VISY 2003b.69. NAGY 1999, 113.124. A kutatási aránytalanságból származó informá-

ciók szerint általános vélemény, hogy a Kr. u. 4 századi burgus építkezé-sek alapvetően I. Valentinianus császár uralkodásához köthetők.

70. Culture 2000 program, Pécsi Légirégészeti Téka71. B. BALOGH 2011.72. VISY 2003c, 164.

RESULTS OF THE RESEARCH ON

THE WATCH TOWERS OF THE

RIPA PANNONICA

Máté Szabó

Our previous views of the chain of watch towers along the Ripa Pannonica have been determined by two major studies: Sándor Soproni’s work reviewed our knowledge on the dense defensive line of the Danube Bend area,[67] while Zsolt Visy’s comprehensive work summed up all previous research and complemented it with new evidence.[68] Although – thanks to these studies – the number of the known watch towers of the Ripa Pannonica

has doubled, the past years have shown that some of the previous facts[69] have to be revised because of the bias of previous research./e systematic aerial archaeological reconnaissance of the Ripa Pannonica launched in 2007[70] was complemented during the Central Europe Danube Limes program through ground truthing surveys, surveys with metal detectors and sometimes geophysical surveys. Between 2007 and 2011 the research group of University of Pécs and of the National Office of Cultural Heritage checked all the previously available data along the whole Hungarian limes section. /e Hungarian section of the Roman frontier defence system does not allow an evenly distributed research. In the case of densely built-up areas – with the exception of a few recent excavations[71] – we have to rely mostly on archives, and this is fundamentally true for areas with forest cover or without agricultural cultivation as well.Previous investigations[72] indicated that during aerial archaeological reconnaissance, which plays now a significant role in the research, novel results could be expected mostly along the limes section south of Budapest. Due to systematic research images of dozens of watch towers could be taken that showed proper ground plans. /rough their mapping and in the knowledge of their form, size and structure detailed field control became possible. /anks to surveys with field GIS support, small sites poor in finds could be identified as well, and surveys with metal detectors mostly proved successful.Due to the methodology of aerial archaeological research,

67. SOPRONI 1978.68. VISY 2003b.69. NAGY 1999, 113, 124. One general opinion formed on the basis of

biased research is that burgus constructions in the 4th century AD can be connected mostly to the reign of Valentinian I.

70. Culture 2000 Program, Aerial Archaeological Archive of Pécs.71. B. BALOGH 2011.72. VISY 2003c, 164.


130


131

Jelenleg a legfontosabb, hogy esetenként a felvételeken megfigyelhetjük a lelőhelyen történt átépítéseket, vagy ezek hiányát is. Ezek kronológiai besorolásához legtöbb-ször csak ásatással szerezhetünk információt, de a formai jegyek is árulkodók lehetnek.A felvételek tanúsága szerint alapvetően Kr. u. 4. századi őrtorony-típusok különböző fajtáit lehetett megfigyelni a levegőből.[73] A képeken főként a pozitív anomáliaként jelentkező árkok láthatók. Habár ezek a jelenségek egyér-telműen lehatárolják a belső területeket, őrtoronyra utaló nyomokat ritkán, akkor is inkább foltszerűen, szintén po-zitív anomáliaként lehetett azonosítani. Utóbbi arra utal, hogy a légi felvételeken látható őrtornyok valószínűleg fa konstrukciók voltak (vagy a kőépítményt az alapokig kibányászták), melyet a terepbejárásokon alátámasztott a hiányzó kő- és téglaanyag is.

Formai jegyek alapján alapvetően kettő típusba sorol-

hatók a jelenségek:

1. Rombikus árkú őrtornyok: a Ripa Pannonica men-tén eddig csak Valeria tartományból ismert a típus. A megfigyelések szerint minden esetben stratégiailag fontos helyre (patakátkelőhely, stb.) telepítették őket. Az egyszeres, rombikus árokkal védett terület belső részén három esetben folt-szerűen azonosíthatók a tornyok, melyek – az ásatási adatok alapján[74] is – valószínűleg fából készültek.

2. Kettős, lekerekített sarkú árokkal övezett tornyok: a kutatásokból jól ismert típus [75] a légi felvételek alapján vizsgálatunk legelterjedtebb formájának tartható (A). A védművek méretében és szerkeze-tében eltéréseket fedezhetünk fel, ugyanakkor az egyes szakaszokon jelentkező nagyfokú hasonlóság az egységes tervezésre és kivitelezésre utal.[76] Az árkok közül esetenként csak az egyik látszik a felvételeken, méretük és az analógiák alapján azonban feltételez-hetjük a másik meglétét is. A külső és belső árkok jellemzően 200-100 római láb körül mozognak.[77] Egy altípust (B) is elkülöníthetünk, melynek

73. VISY 2003c, 164-168., NAGY 1999.74. VISY 1980, 167.75. VISY 2003c, 167-168.76. NAGY 1999, 113-114.77. VISY 2003c, 167-168., NAGY 1999

124. Annamatia – 6-os őrtorony kettős árka és a mellette futó limes-út nyoma légi felvételen (PLT 32100, Szabó Máté)

124. Aerial photo of the double ditch of Annamatia – 6 watch tower and the limes road running beside it (PLT 32100, Máté Szabó)

some conclusions can be drawn based on the images, without excavation. At present the most important factor is that we can observe in these photos the rebuildi ng episodes of the sites or the lack thereof. /eir chronological determination is mostly possible only through excavation, but some formal characteristics can be useful.According to the images, two main types of watch towers can be distinguished in the 4th century AD from the air.[73] /e images usually reveal ditches that appear as positive anomalies. Although these features do determine the internal areas, traces of watch towers can rarely be detected, usually only as a patch, also as a positive anomaly. /e latter indicates that the watch towers visible in the aerial photos were timber constructions (or the stone construction had been quarried to its foundations), which is supported by the lack of stone and brick material during field survey.

Based on formal characteristics the observed

phenomena can be divided into two basic groups:

1. Watch towers enclosed by rhombic ditches: along the Ripa Pannonica this type is known only from the province of Valeria. According to our observations they are always located in strategically important places (e.g. stream crossings, etc.). In the area enclosed by a single rhombic ditch patches indicating towers could be identified in three cases. /ese were probably timber constructions, as demonstrated by excavation results as well.[74]

2. Watch towers enclosed by double ditches with

rounded corners: this well-known type[75] can be considered the most widespread form (A) based on the aerial photos. Some differences in the size and structure of the fortifications can be discerned, but the great similarity throughout the given limes sections indicates uniform planning and execution.[76] In some cases only one of the ditches is visible in the image, but based on their size and the analogies we may assume the existence of another as well. /e external and internal ditches are usually between 200 and 100 Roman feet.[77] We can distinguish a subtype (B) characterized by larger sizes, sometimes twice as large as the previous one. From aerial photos such sites have been known from along the ripa, but because of their problematic identification they

73. VISY 2003c, 164-168; NAGY 1999.74. VISY 1980, 167.75. VISY 2003c, 167-168.76. NAGY 1999, 113-114.77. VISY 2003c, 167-168, NAGY 1999.


132

jellemzője, hogy mérete arányosan nagyobb, akár a kétszeresét is elérheti a fentebbi típusnak. A ripa mentén légi felvételről már korábbról is ismerünk ilyen lelőhelyeket, problémás meghatározásuk miatt azonban nem kaptak kellő figyelmet.[78] Az árkokkal határolt belső területen – mindkét típus esetében – általában nem azonosítható a torony helye, vagy a látható nyom pozitív anomáliaként fa konstrukcióra, vagy kiszedett falakra utalhat.

A történeti források és a kutatások is egységes tervezésre és kivitelezésre utalnak,[79] melyet a térképészeti feldolgo-zás alapján nyert alaprajzok is alátámasztanak. Habár az azonos típusba tartozó tornyok esetében is tapasztalhatók eltérések, ezek volumene elhanyagolhatónak tűnik, s a valódi különbségeket a típusok között, valamint a lelet-anyagban kell keresnünk. A vizsgálatunk során 1-es típusba sorolt rombikus őrtor-nyokról egyelőre kevés adattal rendelkezünk. A feltárásból ismert Intercisa - 10-es[80] toronyhoz képest Annamatia - 7 és Ad Statuas - 6[81] őrtornyok mérete kicsit nagyobb a légi felvételek alapján. Építési és használati idejükről csekély adatunk van, de mind a Kr. u. 3. század végére, Kr. u. 4. század első felére vonatkozik,[82] mely alapján a

78. Lussonium - 6-os őrtorony: CZÖVEK 1999, 135-136., VISY 1999, 247., VISY 2003b, 97-98. A korábbi kutatás a szükséges adatok híján egy 30x30 méteres rombikus árokkal határolt őrtoronynak feltételezte a lelőhelyet. Alta Ripa - 1-es őrtorony: VISY 2003b, 100. A térképésze-ti feldolgozás pontatlanságából adódóan az árok mérete kisebbnek lett meghatározva.

79. B. BALOGH 2011, 87-90., VISY 2003b, 123-126., VISY 2003c, 164-168

80. VISY 1980.81. Egyelőre csupán légi felvételről ismert, elhelyezkedése és analógiák alap-

ján sorolható a limes védművei közé.82. Iintercisa - 10-es torony építési idejét Visy Zsolt a Kr. u. 3-4. sz. fordu-

lójára teszi, használati idejét az előkerült leletanyag alapján a Kr. u. 4. sz. közepéig tartja elfogadhatónak, VISY 1980, 173. Alta Ripa - 2-es őrtorony feltárási eredményei feldolgozás alatt állnak, de a csekély le-letanyag nem mond ellent a korábbi kutatási eredményeknek (Bödőcs András szíves szóbeli közlése). Annamatia - 7-es őrtorony területéről a fémkeresővel gyűjtött érmek a 320-as évekre keltezhetők.

have not yet received proper attention.[78] In the area enclosed by the ditches the place of the tower is usually identifiable, and the visible positive anomaly indicates either timber construction or removed walls.

Historical sources and research also indicate unified planning and execution,[79] supported by the ground plans arrived at through the mapping of the images. Although there are slight differences between the towers of the same type, they seem to be negligible, and the real differences are between the types and in the archaeological finds.During our investigation we had very little information regarding Type 1 watch towers with rhombic ditches. Compared to the excavated Intercisa – 10 watch tower,[80] Annamatia – 7 and Ad Statuas – 6[81] watch towers seem to be slightly larger in the aerial photos. We have little information on the time of their construction and use, but all indicate a date around the end of the 3rd or first half of the 4th century AD,[82] based on which a dating to the period of the Tetrarchy seems plausible.[83]

We have more information on Type 2.A sites enclosed by double ditches, but most of the data do not come from excavations.[84] /eir definition has so far been based on aerial photos and the finds – mostly metal objects[85] – collected during field surveys. Although the small number of unstratified material allows only limited conclusions, a few facts do provide some clarification:

/e aerial photos rarely show traces of remodelling on the identifiable features, which indicates a uniform planning and execution and possible later reparations./e metal objects are strongly connected to

78. Lussonium – 6 watch tower: CZÖVEK 1999, 135-136, VISY 1999, 247, VISY 2003b, 97-98. Previous research – in lack of data – identified the site as a watch tower enclosed by a 30×30 m rhombic ditch. Alta Ripa – 1 watch tower: VISY 2003b, 100. Due to the imprecision of the mapping the calculated size of the ditch was smaller than it really is.

79. B. BALOGH 2011, 87-90, VISY 2003b, 123-126, VISY 2003c, 164-168.

80. VISY 1980.81. Known so far only from aerial photos; based on its location and

analogies it can be considered as one of the limes fortifications.82. Zsolt Visy dated the construction of the Intercisa – 10 watch tower

to the turn of the 3rd to the 4th century AD, and considered its use possible until the mid-4th century AD based on the find material: VISY 1980, 173. /e excavation results of Alta Ripa – 2 watch tower are still being processed, but the meagre find material does not contradict earlier research results (personal communication with András Bődöcs). /e coins found with metal detector from the area of Annamatia – 7 watch tower can be dated to the AD 320s.

83. VISY 2003c, 166.84. Among the watch towers along the ripa section south of Budapest,

Intercisa – 6 (VISY 1980) and Alisca – 3 (PÉTERFI-VÁRADY 2009) have been partially excavated. Furthermore, the identification of one site as a watch tower has also been suggested near Bátaszék (GALLINA-HORNOK-PALUCH-SOMOGYI 2010, 39-41).

85. During research we found altogether 69 identifiable coins, a datable fibula, and a cymbala. Earlier research complements this with 17 further coins (CZÖVEK 1999).

1. - 2.A - 2.B

125. A kutatás során azonosított őrtorony típusok (PLT)

125. Types of watch towers identified through research (PLT)


133

Tetrarchia-kori keltezést valószínűsíthetjük.[83] A 2.A típusba sorolható, kettős árokkal övezett lelőhelyek-ről több adattal rendelkezünk, de ezek nagy része sem fel-tárásokból származik.[84] Meghatározásukhoz elsősorban a légi felvételekre és a terepi kutatás során gyűjtött lelet-anyagra – elsősorban fémanyagra[85] – támaszkodhatunk. Habár a csekély számú és réteghez nem köthető leletanyag csak korlátozottan engedi következtetések levonását, né-hány tény azonban segítheti az eligazodást:

A légi felvételeken azonosítható jelenségeken alapve-tő átépítési nyomok ritkán láthatók, mely az egységes tervezést és kivitelezést, valamint az esetleges későbbi javításokat erősíti. A fémleletek a georeferált légi felvételeken látható, és GPS-szel pontosan meghatározható jelenségekhez szorosan kapcsolódnak, döntően a belső árkon belüli területen kerültek elő. Ennek köszönhetően réteghez nem, de objektumhoz – az őrtorony feltételezett helyéhez – kapcsolhatók.A leletanyag állapota átlagon felülinek tekinthető (castellum vagy vicus területéről sokkal rosszabb

83. VISY 2003c, 166.84. A ripa Budapesttől délre eső szakaszán a légi felvételek alapján ismertté

vált őrtornyok közül Intercisa - 6 (VISY 1980) és Alisca - 3 (PÉTERFI-VÁRADY 2009) részleges feltárása történt meg, valamint felmerül egy lelőhely őrtoronyként való azonosítási lehetősége is Bátaszék közelében (GALLINA-HORNOK-PALUCH-SOMOGYI 2010, 39-41.)

85. A kutatás során összesen 69 meghatározható érme, és egy datáló értékű fibula és egy cymbala került elő. A korábbi kutatások alapján ez a szám további 17 érmével egészíthető ki (CZÖVEK 1999).

phenomena visible on georeferenced aerial maps and identifiable with GPS, and were found mostly in the area within the inner ditch. Consequently, they cannot be connected to a layer, but are associated with a feature – the assumed location of the watch tower./e state of preservation of the find material is above average (the material from the area of a castellum or vicus is in a much worse state of preservation). In this case, destruction by agricultural cultivation can be regarded negligible due to the scattering of the material, and it is much more likely that the coins were in circulation for a shorter period of time (they were lost soon after having been minted)./e finds – with a few exceptions – cover the 4th century AD, and with the increase of the number of finds their date shifts towards the AD 350s.[86]

/anks to systematic reconnaissance the contradictions caused by the biases of previous research have become clear. On the one hand, we have a large amount of excavation results from the area of the Danube Bend,[87] which are, however, very often limited only to the area of the watch tower and provide little information o n the system of ditches enclosing it. On the other hand,

86. /e distribution of the material does not fit the general trend in Panno-nia, as already indicated by A. Czövek. CZÖVEK 1999, 137.

87. SOPRONI 1978.

126. Szisztematikus fémdetektoros kutatás egy levegőből azonosított őrtorony területén (PTE)

126. Systematic survey with metal detector at a watch tower identified in aerial photos (PTE)


134

minőségű anyag áll rendelkezésre). Ebben az esetben a mezőgazdasági művelés roncsoló hatását a lelet-anyag szóródása miatt elhanyagolhatónak tekint-hetjük, s sokkal valószínűbb, hogy kevesebb ideig lehettek forgalomban az érmek (verési idejükhöz képest hamar elveszítették őket).A leletanyag – egy-egy kivételtől eltekintve – a Kr. u. 4. századot fedi le, súlypontja a darabszám növeke-désével a 350-es évek irányába tolódik el.[86]

A szisztematikus felderítésnek köszönhetően kiviláglik a korábbi kutatási aránytalanság ellentmondása. Egyrészt nagyszámú feltárási eredménnyel rendelkezünk elsősor-

ban a Dunakanyar térségéből,[87] mely sok esetben viszont csupán az őrtorony területére korlátozódik, és az azt övező árokrendszerről kevés adatot szolgáltat. Másrészt a for-rásokra és döntően ezekre a feltárási eredményekre ha-gyatkozva általánosan elfogadottá vált a Kr. u. 4. századi őrtoronylánc kettős, lekerekített sarkú árkokkal határolt típusának I. Valentinianus korra keltezése,[88] melyet az utóbbi évek eredményei alapján nem tarthatunk megfe-lelően alátámasztottnak. Az általunk 2.B típusba sorolt lelőhelyek jelenthetik ugyanakkor a kulcsot a probléma feloldásához. A légi felvételeken látható jelenségek mérete jelentősen nagyobb, mely alapján komolyabb épületet is sejthetünk az általuk övezett területen belül.

86. A leletanyag eloszlása nem igazodik a pannoniai trendhez, melyre már Czövek A. is felhívta a figyelmet. CZÖVEK 1999, 137.

87. SOPRONI 197888. VISY 2003c, 166., NAGY 1999, 113., 124.

based on written sources and these results it has become generally accepted that the 4th-century AD watch tower type enclosed by double ditches with rounded corners should be dated to the reign of Valentinian I.[88] /is, however, is not supported by the results of the past few years. /e key to the solution of the problem is provided by the sites we termed here Type 2.B. Here the size of the phenomena detectable on aerial photos is considerably larger, which may imply a significant building in the area enclosed by them./e stone and brick debris from the area of Ad Statuas – 5 watch tower also indicates a larger building, and coins dated to the second half of the 4th century AD were found on its surface. We do not have any finds from the site of Alta Ripa – 1, but it can also be assigned to this

group based on formal criteria.In the case of Lussonium – 6, under similar circumstances, the dominance of 3rd century AD material among the coins can be regarded exceptional. Because of its location, multiple ditches and the hiatus in its material we decided to carry out geophysical prospection to get closer to the solution of this problem.[89] /e survey image confirmed the presence of most of the ditch visible on the aerial photos, and showed a complex structure within the encircled area. Based on its size and shape it was not a watch tower, but probably a fortlet or a way station,[90] although the issue can be decided conclusively only through excavation. We also cannot ignore the coin material dated to the second half of the 4th century AD, which may indicate a later construction as well.[91]

In the case of the phenomena classified as Type 2.B an assignment to Budakalász type watch towers is a possibility as well. Such burgi are known from a number

88. VISY 2003c, 166, NAGY 1999, 113, 124.89. /e geophysical survey was carried out by Echtelion LP (Gábor Bertók).

See R. Lóki in this volume.90. BÍRÓ-MOLNÁR 2009, 48-58. However, the way stations of Gönyű

and Bátaszék were out of use by the second half of the 3rd century AD: idem, 36, 44-47, MAJERIK-LARSSON-GELENCSÉR 2010, 18.

91. A few Late Roman coins were found in the way station of Gönyű as well, which – in lack of an associated building – the excavator connected with the traffic of the limes road running near the earlier way station. BÍRÓ-MOLNÁR 2009, 36.

nr. 1269

127. I. Constantinus érme ANN 6 őrtoronyból (PTE)

127. I. Constantine I’s coin from ANN 6 watch tower (PTE)

nr. 1593

128. I. Constantinus érme MAT 5 őrtoronyból (PTE)

128. Constantine I’s coin from MAT 5 watch tower (PTE)

nr. 1631

129. Gallienus érme LVS 6 kiserőd(?) területéről (PTE)

129. Gallienus’s coin from LVS 6 fortlet(?) (PTE)


135

Az Ad Statuas - 5-ös torony területén a kő- és téglatör-melék komolyabb épületre utal, felszínéről pedig a Kr. u. 4. század második felére keltezhető érmek kerültek elő. Alta Ripa - 1-es lelőhelyről nem ismerünk leletanyagot, de formai jegyek alapján szintén ebbe a csoportba sorolható.Lussonium - 6 esetében hasonló körülmények mellett rendhagyónak tekinthető az éremanyagban markánsan megjelenő Kr. u. 3. század. Elhelyezkedése, többszörösen árkolt szerkezete, és a leletanyagban mutatkozó hiátus okán geofizikai méréssel kívántunk közelebb jutni a prob-léma megoldásához.[89] A felmérési képen alátámasztást nyert a légi felvételeken látható árkok nagy része, emellett a belső területen egy összetett forma rajzolódott ki. Mé-rete és formája alapján őrtorony helyett sokkal inkább emlékeztet egy kiserődre vagy útállomásra,[90] de a kér-dés megnyugtató eldöntését csak ásatás mondhatja ki. Ugyanakkor nem mehetünk el a Kr. u. 4. század második felére keltezhető éremanyag mellett, mely egy esetleges későbbi építkezésre is utalhat.[91]

89. A geofizikai mérést az Echtelion Bt. végezte (Bertók Gábor). Ld. Lóki R. vonatkozó tanulmányát a kötetben.

90. BÍRÓ-MOLNÁR 2009, 48-58., ugyanakkor a gönyűi és a bátaszéki útállomások a Kr. u. 3. század második felében már nem állhattak, ua. 36., 44-47., MAJERIK-LARSSON-GELENCSÉR 2010, 18.

91. A Gönyűn feltárt útállomásnál is került elő néhány későrómai érme, melyeket – hozzá tartozó épület hiányában – inkább az egykori útál-lomás mellett futó limes-út forgalmához kötött a feltáró. BÍRÓ-MOL-NÁR 2009, 36.

of excavations,[92] and their size probably required the digging of larger defensive ditch(es). /e scarce data regarding the latter[93] is comparable to the sizes on the aerial photos, while the material found is similar to their dating.[94]

To sum up we may say that after years of research we still do not have enough information to securely date the 4th-century AD chain of watch towers of the Ripa

Pannonica. Excavation data are available mostly from the towers, while aerial photos provide information on the ditches surrounding them, and we have little information that concerns both at the same time. /e finds collected during non-destructive field research do not confirm the generally accepted view regarding the time of the construction of these defensive structures, although due to their low number and unstratified context we should handle them with caution.According to our observations the various types may indicate a different construction time, combined with uniform planning and execution. Based on these, towers enclosed by rhombic ditches (1) can be dated to the period of the Tetrarchy, structures encircled by double

92. PÉTERFI-VÁRADY 2009, 159-166, GRÓF-GRÓH 2006, 9-12, VISY 2003b, 57 (Ulcisia Castra – 2), SOPRONI 1978, 63-66.

93. GRÓF-GRÓH 2006, 10, SOPRONI 1978, Taf. 18.94. B. BALOGH 2011, 93-94, PÉTERFI-VÁRADY 2009, 162-163.

130. VSA 11 őrtorony, a limes-út és más régészeti jelenségek nyomai a levegőből (PLT 35775, Otto Braasch)

130. Traces of VSA 11 watch tower, the limes road and other archaeological features from the air (PLT 35775, Otto Braasch)


136

A 2.B típusba sorolt jelenségek esetében felmerül a Bu-dakalász típusú tornyok közé sorolás lehetősége. Ilyen burgus több feltárásból is ismert,[92] méretük pedig min-den bizonnyal megkívánta a nagyobb méretű védőárok/védőárkok(?) kiásását is. Utóbbira vonatkozó csekély adatunk[93] a légi felvételeken látható jelenségek mére-tével, az előkerült leletanyag pedig a keltezéssel[94] mutat hasonlóságot. Összefoglalásként elmondható, hogy a több éves kutatás alapján a Ripa Pannonica Kr. u. 4. századi őrtoronylán-cának megbízható keltezéséhez nincs elegendő adatunk. Az ásatási anyagok főként a tornyokra, míg a légi felvéte-lek elsősorban az azokat övező árkokra vonatkoznak, s a mai napig kevés olyan információval rendelkezünk, mely együtt vizsgálhatta a kérdést. A roncsolásmentes terepi kutatások során gyűjtött leletanyag ugyanakkor nem iga-zolta a védművek építési idejére vonatkozó általánosan elfogadott álláspontot, csekély számuk, és réteghez nem köthető előkerülésük viszont óvatosságra int. Megfigyeléseink szerint az eltérő típusok utalhatnak épí-tési idejükre is, mely egységes tervezéssel és kivitelezéssel párosult. Ezek alapján a rombikus árokkal övezett tornyok (1.) a Tetrarchia-korra keltezhetők, a kettős, lekerekített sarkú, négyzetes árkokkal övezett létesítmények (2.A) a Kr. u. 4. század folyamán esetleg több lépcsőben ké-szülhettek, míg a nagyobb méretű védműveket (2.B) az analógiák alapján is elsősorban I. Valentinianus korára datálhatjuk. Emellett a jövőben számítanunk kell további lelőhelyek, ezen belül pedig útállomások előkerülésére is.A több éves szisztematikus kutatás fontos eredményekkel járult hozzá a dunai határt biztosító későrómai őrtorony-lánc megismeréséhez, továbbá fontos történeti, krono-lógiai kérdéseket vetett fel, melyet a jövő tervásatásai tisztázhatnak.

92. PÉTERFI-VÁRADY 2009, 159-166., GRÓF-GRÓH 2006, 9-12., VISY 2003b, 57. (Ulcisia Castra - 2), SOPRONI 1978, 63-66.

93. GRÓF-GRÓH 2006, 10., SOPRONI 1978, Taf. 18.94. B. BALOGH 2011, 93-94., PÉTERFI-VÁRADY 2009, 162-163.

rectangular ditches with rounded corners (2.A) were built in the 4th century AD, possibly in multiple phases, while – according to their parallels – larger defensive structures (2.B) were constructed primarily during Valentinian I’s reign. Furthermore, in the future we have to expect that further sites, especially way stations, will turn up.

Years of systematic research have contributed significantly to our knowledge of the chain of Late Roman watch towers securing the Danube frontier, and have also raised important historical and chronological questions that can be answered by future excavation projects.

133. A kutatási terület Budapesttől délre eső szakaszán légi felvételek alapján ismertté vált őrtornyok, alaprajzukkal és az előkerült leletanyaggal jelölve (PTE)

133. Watch towers identified through aerial reconnaissance in the research area south of Budapest with their plans and the chronological distribution of their finds (PTE)

nr. 1645

131. II. Constantius érméje ADS 5 őrtorony területéről (PTE)

131. Constantius II’s coin from ADS 5 watch tower (PTE)

nr. 1650

132. Licinius érme ANN 7-es őrtoronyból (PTE)

132. Licinius’s coin from ANN 7 watch tower (PTE)


137


138


163

A KÖZÖLT LELETEK KATALÓGUSA159

Lóki Róbert[160]

A PTE KUTATÓCSOPORTJA ÁLTAL FELMÉRT LELŐHELYEK KATALÓGUSA

39. kép Érme Lelőhely: Quadrata – 1 őrtorony; I. Valentinianus ér-me; bronz; AV: DN VALENTINIANUS PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVBLICAE; Verde: Siscia; Da-tálás: Kr. u. 364-367; RIC IX, 7a; Azonosító: 1668 40. kép Antoninianus Lelőhely: Quadrata I tábor; II. Claudius érme; bronz; AV: DIVO CLAVDIO; RV: CONSECRATIO; Verde: ?; Datálás: Kr. u. 270; RIC V, 233-234., 261-262.; Azonosító: 1653

45. kép Bélyeges tégla (Méretarány 1:2) Lelőhely: Ad Mures tábor; Töredékes; LEG X GE PF bélyeg; A legio X gemina PF bélyeges téglája; Hosz-sza: 24 cm; Datálás: Kr. u. 2. század második fele; SZILÁGYI 1933, Taf. XII, 152-153.; Azonosító: 974

46. kép Bélyeges tégla (Méretarány 1:2) Lelőhely: Brigetio Castra Legionis; Töredékes; VINCENT[IA] bélyeg; Szélessége: 22 cm; Da-tálás: Kr. u. 4. század utolsó harmada; SZILÁ-GYI 1933, Taf. XXVI, 24.; Azonosító: 975

64. kép Érme Lelőhely: Matrica – 5 őrtorony; Valens érme; bronz; AV: DN VALEN-S PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVBLICAE; Verde: Siscia; Datálás: 367-375; RIC IX, 15b; Azonosító: 1599

65. kép Érme Lelőhely: Vetus Salina – 11 őrtorony; Crispus érme; bronz; AV: IVL CRIS-PVS NOB C; RV: CAESARVM NOSTRORVM VOT/V; Verde: Siscia; Datálás: Kr. u. 320-321; RIC VII, 161.; Azonosító: 1600

67. kép Csörgődob/Cymbala Lelőhely: Vetus Salina – 8 őrtorony; bronz; Átmérő: 9,6 cm, Datálás: Kr. u. 1-4. sz. ; GINSBERGKLAR 1981; Azonosító: 1279

159. A leletek - ahol külön nem jelöltük - 1:1-es léptékben kerültek közlésre

160. A leletanyag meghatározásában segítséget nyújtott Bartus Dávid, Fazekas Ferenc, Kiss Alexandra, Szabó András

CATALOGUE OF PUBLISHED FINDS159

Róbert Lóki[160]

CATALOGUE OF THE SITES SURVEYED BY THE RESEARCH TEAM OF UNIVERSITY OF PÉCS

Fig. 39. Coin Site: Quadrata – 1 watch tower; Valentinian I’s coin; bronze; AV: DN VALENTINIANUS PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVBLICAE; Mint: Siscia; Date: AD 364-367; RIC IX, 7a; ID Nr.: 1668

Fig. 40. Antoninianus Site: Quadrata I camp; Claudius II’s coin; bronze; AV: DIVO CLAVDIO; RV: CONSECRATIO; Mint: ?; Date: AD 270; RIC V, 233-234, 261-262; ID Nr.: 1653

Fig. 45. Stamped brick (Scale 1:2) Site: Ad Mures fort; Fragmentary; LEG X GE PF stamp; Stamped brick of the legio X gemina PF; Length: 24 cm; Date: second half of the 2nd century AD; SZILÁGYI 1933, Taf. XII, 152-153; ID Nr.: 974

Fig. 46. Stamped brick (Scale 1:2) Site: Brigetio Castra Legionis; Fragmentary; VINCENT[IA] stamp; Width: 22 cm; Date: last third of the 4th century AD; SZILÁGYI 1933, Taf. XXVI, 24; ID Nr.: 975

Fig. 64. Coin Site: Matrica – 5 watch tower; Valens’ coin; bronze; AV: DN VALEN-S PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVBLICAE; Mint: Siscia; Date: AD 367-375; RIC IX, 15b; ID Nr.: 1599

Fig. 65. Coin Site: Vetus Salina – 11 watch tower; Crispus’ coin; bronze; AV: IVL CRIS-PVS NOB C; RV: CAESARVM NOSTRORVM VOT/V; Mint: Siscia; Date: AD 320-321; RIC VII, 161; ID Nr.: 1600

Fig. 67. Cymbala Site: Vetus Salina – 8 watch tower; bronze; Diameter: 9.6 cm; Date: 1st-4th centuries AD; GINSBERGKLAR 1981; ID Nr.: 1279

159. >e finds are illustrated at a scale of 1:1 unless stated otherwise.

160. >e finds were analysed with the help of Dávid Bartus, Ferenc Fazekas, Alexandra Kiss, András Szabó


164

72. kép Gyűrűfibula Lelőhely: Intercisa – 7 őrtorony; Ezüstözött fe-lületű bronz fibula; Hossza: 3,2 cm; Datálás: Kr. u. 3. század vége - 4. század eleje; MERCZI 2000, 2. tábla 14.; Azonosító: 1539

73. kép Térdfibula Lelőhely: Annamatia vicus; Térdfibula; bronz; Hosz-sza: 3,3 cm; Datálás: Kr. u. 2-3. század; PATEK 1942, 60. XXII/12, XXIII/11; Azonosító: 1290

75. kép Hajtű Lelőhely: Annamatia vicus; Kézfejben végződő bronz hajtű; Hossza: 6,5 cm; Datálás: Kr. u. 1-4. század; BARTUS 2007, 98-120.; Azonosító: 1366

77. kép Érme Lelőhely: Annamatia – 8 őrtorony; I. Constantinus ér-me; bronz; AV: CONSTAN - TINVS AVG; RV: DN CONSTANTINI MAX AVG; Verde: Siscia; Datá-lás: Kr. u. 320-321; RIC VII, 159.; Azonosító: 1268

79. kép Érme Lelőhely: Annamtia – 11 őrtorony; Crispus érme; bronz; AV: IVL CRIS-PVS NOB C; RV: CAESARVM NOSTRORVM VOT/X; Verde: Siscia; Datá-lás:321-324; RIC VII, 169.; Azonosító: 1665

83. kép Antoninianus Lelőhely: Lussonium – 6 kiserőd?; Gallienus érme; bronz; AV: GALLIENVS AVG; RV: PROVI AVG; Verde: Siscia; Datálás: 260-268; RIC V/I, 580.; Azonosító: 1634

86. kép Érme Lelőhely: Lussonium – 10 őrtorony; Constans ér-me; bronz; AV: DN CONSTAN-S PF AVG; RV: FEL TEMP REPARATIO; Verde: Siscia; Datálás: 348-350; RIC VIII, 232.; Azonosító: 1488

88. kép Denarius Lelőhely: Alisca tábor; Septimius Severus érme; ezüst; AV: IMP CAE L SEP SEV PERT AVG COS II; RV: BONI EVENTVS; Verde: Emesa; Datálás: 193-194; RIC IV/1, 368.; Azonosító: 1230

Fig. 72. Ring fibula Site: Intercisa – 7 watch tower; silver-plated bronze fibula; Length: 3.2 cm; Date: end of the 3rd – beginning of the 4th century AD; MERCZI 2000, 2. tábla 14; Id Nr.: 1539

Fig. 73. Knee fibula Site: Annamatia vicus; Knee fibula; bronze; Length: 3.3 cm; Date: 2nd-3rd centuries AD; PATEK 1942, 60. XXII/12, XXIII/11; ID Nr.: 1290

Fig. 75. Hair pin Site: Annamatia vicus; Bronze hair pin with hand-shaped terminal; Length: 6.5 cm; Date: 1st-4th centuries AD; BARTUS 2007, 98-120; ID Nr.: 1366

Fig. 77. Coin Site: Annamatia – 8 watch tower; Constantine I’s coin; bronze; AV: CONSTAN - TINVS AVG; RV: DN CONSTANTINI MAX AVG; Mint: Siscia; Date: AD 320-321; RIC VII, 159; ID Nr.: 1268

Fig. 79. Coin Site: Annamtia – 11 watch tower; Crispus’ coin; bronze; AV: IVL CRIS-PVS NOB C; RV: CAESARVM NOSTRORVM VOT/X; Mint: Siscia; Date: AD 321-324; RIC VII, 169; ID Nr.: 1665

Fig. 83. Antoninianus Site: Lussonium – 6 fortlet?; Gallienus’ coin; bronze; AV: GALLIENVS AVG; RV: PROVI AVG; Mint: Siscia; Date: AD 260-268; RIC V/I, 580; ID Nr.: 1634

Fig. 86. Coin Site: Lussonium – 10 watch tower; Constans’ coin; bronze; AV: DN CONSTAN-S PF AVG; RV: FEL TEMP REPARATIO; Mint: Siscia; Date: AD 348-350; RIC VIII, 232; ID Nr.: 1488

Fig. 88. Denarius Site: Alisca fort; Septimius Severus’ coin; silver; AV: IMP CAE L SEP SEV PERT AVG COS II; RV: BONI EVENTVS; Mint: Emesa; Date: AD 193-194; RIC IV/1, 368; ID Nr.: 1230


165

89. kép Terra sigillata Lelőhely: Alisca tábor; terra sigillata Drag 37-es tál oldaltöredéke; Cinnamus, Közép-Gallia, Lezoux; Szélessége: 7,5 cm; Datálás: Kr. u. 2. sz. máso-dik fele; OSWALD1936/37, 1609. STANFIELD – SIMPSON 1958, Fig. 47/40; 47/5. Liverpool 23-24.; Azonosító: 845

91. kép Érme Lelőhely: Ad Statuas – 5 kiserőd?; II. Iulianus érme; bronz; AV: DN FL CL IVLI-ANVS PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVB; Verde: Sirmium; Datálás: Kr. u. 361-363; RIC VIII, 107.; Azonosító: 1648

92. kép Érme Lelőhely: Ad Statuas – 2 őrtorony; Valens érme; bronz; AV: DN VALEN-S PF AVG; RV: GLORIA RO-MANORUM; Verde: Siscia; Datálás: 364-367; RIC IX, 5b; Azonosító: 1640

93. kép Érme Lelőhely: Ad Statuas – 3 őrtorony; Constantius Gallus érme; bronz; AV: DN CONSTANTIVS IVN NOB C; RV: FEL TEMP RE-PARATIO; Verde: Aquileia; Datálás: Kr. u. 352-354; RIC VIII, 198.; Azonosító: 1580

97. kép Érme Lelőhely: Altinum későrómai erőd; bronz; AV: VRBS ROMA; Verde: Nicomedia; Datálás: Kr. u. 300-335; RIC VII, 195.; Azonosító: 1062

98. kép Hagymafejes fibula Lelőhely: Altinum későrómai erőd; Töredékes bronz hagymafejes fibula; Hossza: 3,7 cm; Datá-lás: Kr. u. 4. század első negyede; PRÖTTEL 1988, 351, Abb. 3-4. (Typ. 1/A); Azonosító: 1091

Fig. 89. Terra sigillata Site: Alisca fort; wall fragment of a terra sigillata Drag 37 bowl; Cinnamus, Central Gaul, Lezoux; Width: 7.5 cm; Date: second half of the 2nd century AD; OSWALD 1936/37, 1609. STANFIELD – SIMPSON 1958, Fig. 47/40; 47/5. Liverpool 23-24; ID Nr.: 845

Fig. 91. Coin Site: Ad Statuas – 5 fortlet?; Julian the Apostate’s coin; bronze; AV: DN FL CL IVLI-ANVS PF AVG; RV: SECVRITAS REIPVB; Mint: Sirmium; Date: AD 361-363; RIC VIII, 107; ID Nr.: 1648

Fig. 92. Coin Site: Ad Statuas – 2 watch tower; Valens’ coin; bronze; AV: DN VALEN-S PF AVG; RV: GLORIA RO-MANORUM; Mint: Siscia; Date: AD 364-367; RIC IX, 5b; ID Nr.: 1640

Fig. 93. Coin Site: Ad Statuas – 3 watch tower; Constantius Gallus’ coin; bronze; AV: DN CONSTANTIVS IVN NOB C; RV: FEL TEMP RE-PARATIO; Mint: Aquileia; Date: AD 352-354; RIC VIII, 198; ID Nr.: 1580 Fig. 97. Coin Site: Altinum Late Roman fort; bronze; AV: VRBS ROMA; Mint: Nicomedia; Date: AD 300-335; RIC VII, 195; ID Nr.: 1062

Fig. 98. Crossbowfibula with onion-shaped knobs Site: Altinum Late Roman fort; Fragmentary crossbow fibula with onion-shaped knobs; Length: 3.7 cm; Date: first quarter of the 4th century AD; PRÖTTEL 1988, 351, Abb. 3-4. (Typ. 1/A); ID Nr.: 1091


166

GEOFIZIKAI MÉRÉSEK A RIPA PANNONICA LELŐHELYEIN

118. kép (Méretarány 1:4)

A, Kerámia Lelőhely: Alisca; Világos szürke, gyorskorongolt gyű-rűsperemű tál töredéke; Szájátmérő: 28 cm; Datálás: Kr. u. 2. század vége – 3. század eleje; GRÜNEWALD 1979, Taf. 52/5, Taf. 52/14; Azonosító: 175

B, Kerámia Lelőhely: Alisca; Téglavörös, sárgászöld mázas dörzs-tál peremtöredéke; Szájátmérő: 31 cm; Datálás: Kr. u. 4. század első fele; GRÜNEWALD 1979, Taf. 63/5; Azonosító: 214

C, Kerámia Lelőhely: Alisca; Sötétszürke, kaviccsal soványított, víz-szintesen kihajló, háromszög átmetszető peremű csu-por töredéke; Szájátmérő: 15 cm; Datálás: Kr.u.: 3.-4. század; GABLER 1989, 519, Fig. 129/19; PETZNEK 1998, Taf. 29/557; Azonosító: 192

D, Kerámia Lelőhely: Alisca; Világosbarna, kaviccsal soványí-tott, durván iszapolt, galléros kiképzésű fazék pe-remtöredéke; Szájátmérő: 19 cm; Datálás: Középkor, 13-15. század; MELIS 2002, 26. kép/17.; Azono-sító: 206

E-F, Kerámia Lelőhely: Alisca; Sötétszürke, grafitos, kaviccsal so-ványított galléros peremkiképzésű fazekak töredé-kei (ún.: „bécsi kerámia”); Szájátmérő: 26, ill. 24 cm; Datálás: Későközépkor, 15-16. század; HOLL 2000, 117, Abb. 49; Azonosító: 180, 179

122. kép (Méretarány 1:2)

A, Szobortöredék Lelőhely: Alisca tábor; Nagyméretű bronzszobor köpenyének szegélytöredéke; Hossza: 9 cm; Datá-lás: Kr. u. 2-3. század; SZIRMAI 1988, JUCKER 1976, Taf. 81.; Azonosító: 1512

GEOPHYSICAL SURVEYS OF THE SITES OF THE RIPA PANNONICA

Fig. 118. (Scale 1:4)

A, Pottery Site: Alisca; Fragment of a light gray, fast-wheeled bowl with ring-shaped rim; Rim diameter: 28 cm; Date: end of the 2nd – beginning of the 3rd century AD; GRÜNEWALD 1979, Taf. 52/5, Taf. 52/14; ID Nr.: 175 B, Pottery Site: Alisca; Rim fragment of a brick red mortar with yellowish green glaze; Rim diameter: 31 cm; Date: first half of the 4th century AD; GRÜNEWALD 1979, Taf. 63/5; ID Nr.: 214

C, Pottery Site: Alisca; Fragment of a dark gray pebble-tempered jar with a flaring triangular rim; Rim diameter: 15 cm; Date: 3rd-4th centuries AD; GABLER 1989, 519, Fig. 129/19; PETZNEK 1998, Taf. 29/557; ID Nr.: 192

D, Pottery Site: Alisca; Rim fragment of a light brown, coarse, pebble-tempered collared jar; Rim diameter: 19 cm; Date: Middle Ages, 13th-15th centuries AD; MELIS 2002, 26. kép/17; ID Nr.: 206

E-F, Pottery Site: Alisca; Fragments of dark gray, pebble and graphite-tempered collared rim jars (so-called

“Vienna Ware”); Rim diameter: 26 and 24 cm; Date: Late Middle Ages, 15th-16th centuries AD; HOLL 2000, 117, Abb. 49; ID Nr.: 180, 179

Fig. 122. (Scale 1:2)

A, Statue fragment Site: Alisca fort; Edge fragment of the cape of a large-scale bronze statue; Length: 9 cm; Date: 2nd-3rd centuries AD; SZIRMAI 1988, JUCKER 1976, Taf. 81; ID Nr.: 1512


167

B, Pilum Lelőhely: Alisca tábor; Vas pilumvég; Hossza: 8,8 cm; Datálás: Kr. u. 1-5. század SANANDER TONČINIĆ 2010, 64, 17.; Azonosító: 1528

C, Szíjveret Lelőhely: Alisca tábor; Pelta formájú bronz szíjve-ret; Szélessége 3 cm; Datálás: Kr. u. 1. század vé-ge – 2. század első fele; DESCHLERERB 1999, 70.; Azonosító: 1529

D, Lorica segmentata töredék Lelőhely: Alisca tábor; Bronz; Szélessége 3cm, hosz-sza 4,5 cm; Datálás: Kr. u. 1-3. század; BISHOP – COULSTON 2006, 116.; Azonosító: 1503

E, Lorica segmentata csat Lelőhely: Altinum későrómai erőd; Bronz, Hosz-sza: 2,2 cm; Datálás: Kr. u. 1-3. század; WEBS-TER 1985, 124, Fig. 18., DESCHLER-ERB 1999, Taf. 13.; Azonosító: 1204 EREDMÉNYEK A RIPA PANNONICA ŐRTORNYAINAK KUTATÁSÁBAN

127. kép Érme Lelőhely: Annamatia – 6 őrtorony; I. Constantinus érme; bronz; AV: CONSTAN - TINVS AVG; RV: PROVIDEN - TIAE AVGG; Verde: Siscia; Datá-lás: 328-329; RIC VII, 214.; Azonosító: 1269

128. kép Érme Lelőhely: Matrica – 5 őrtorony; I. Constantinus ér-me; bronz; AV: IMP C CONSTANTINVS PF AVG; RV: IOVI CONSERVATORI AVGG NN; Verde: >essalonica; Datálás: 312; RIC VI, 52b; Azonosí-tó: 1593

129. kép Antoninianus Lelőhely: Lussonium – 6 kiserőd?; Gallienus ér-me; bronz; AV: GALLIENVS AVG; RV: AQVIT AVG; Verde: Siscia; Datálás: 260-268; RIC V/I, 159.; Azonosító: 1631

B, Pilum Site: Alisca fort; Iron pilum head; length: 8.8 cm; Date: 1st-5th centuries AD; SANANDER TONČINIĆ 2010, 64, 17; ID Nr.: 1528

C, Belt mount Site: Alisca fort; Pelta-shaped bronze belt mount; Width: 3 cm; Date: end of the 1st – first half of the 2nd century AD; DESCHLERERB 1999, 70; ID Nr.: 1529

D, Fragment of a Lorica segmentata Site: Alisca fort; Bronze; Width: 3 cm, length: 4.5 cm; Date: 1st-3rd centuries AD; BISHOP – COULSTON 2006, 116; ID Nr.: 1503

E, Lorica segmentata buckle Site: Altinum Late Roman fort; Bronze, Length: 2.2 cm; Date: 1st-3rd centuries AD; WEBSTER 1985, 124, Fig. 18, DESCHLER-ERB 1999, Taf. 13; ID Nr.: 1204

RESULTS OF THE RESEARCH ON THE WATCH TOWERS OF THE RIPA PANNONICA

Fig. 127. Coin Site: Annamatia – 6 watch tower; Constantine I’s coin; bronze; AV: CONSTAN - TINVS AVG; RV: PROVIDEN - TIAE AVGG; Mint: Siscia; Date: AD 328-329; RIC VII, 214; ID Nr.: 1269

Fig. 128. Coin Site: Matrica – 5 watch tower; Constantine I’s coin; bronze; AV: IMP C CONSTANTINVS PF AVG; RV: IOVI CONSERVATORI AVGG NN; Mint: >essalonica; Date: AD 312; RIC VI, 52b; ID Nr.: 1593

Fig. 129. Antoninianus Site: Lussonium – 6 fortlet?; Gallienus’ coin; bronze; AV: GALLIENVS AVG; RV: AQVIT AVG; Mint: Siscia; Date: AD 260-268; RIC V/I, 159; ID Nr.: 1631


168

131. kép Érme Lelőhely: Ad Statuas – 5 őrtorony; II. Constantius ér-me; bronz; AV: DN CONSTAN-TIVS PF AVG; RV: FEL TEMP REPARATIO; Verde: Sirmium; Datá-lás: 351-355; RIC VIII, 48.; Azonosító: 1645

132. kép Érme Lelőhely: Annamatia – 7 őrtorony; Licinius ér-me; bronz; AV: IMP LIC-INIVS AVG; RV:

321; RIC VII, 86.; Azonosító: 1650 RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A RIPA PANNONICA POLGÁRI TELEPÜLÉSEIN

141. kép Terra sigillata Lelőhely: Annamatia vicus; terra sigillata Drag 18/31-es tányér talpgyűrű és aljtöredéke; Rheinzabern; Datálás Kr. u. 2-3. század; LEBEGYEV-MARTON 2003, 150., 14. kép; Azonosító: 608

142. kép Érme Lelőhely: Annamatia vicus; Constantius Chlorus érme; bronz; AV: FL VAL CONSTANTIVS NOB C; RV: GENIO POP-VLI ROMANI; Verde: Siscia; Datá-lás; 294; RIC VI 464, 81a; Azonosító: 1306

142. kép Érme Lelőhely: Annamatia vicus; II. Constantinus érme; bronz; AV: CONSTANTINVS IVN NOB C; RV: GLOR-IA EXERC-ITVS; Verde: Siscia; Datálás; 334-335; RIC VII, 458, 236; Azonosító: 1313

142. kép Érme Lelőhely: Annamatia vicus; II. Constantius érme; bronz; AV: DN CONSTAN-TIVS PF AVG; RV: SPES REI-PVBLICE; Verde: ?; Datálás; 355-361; RIC VIII; Azonosító: 1337

143. kép Szíjvégveret Lelőhely: Annamatia vicus; Amphora alakú szíjvégveret; bronz; Hossza: 3 cm; Datálás: Kr. u. 4. század második fele – utolsó harmada; R. ALFÖLDI 1957, 463-464., BULLINGER 1969, 78., SIMPSON 1976, 203-204.; Azonosító: 1363

Fig. 131. Coin Site: Ad Statuas – 5 watch tower; Constantius II’s coin; bronze; AV: DN CONSTAN-TIVS PF AVG; RV: FEL TEMP REPARATIO; Mint: Sirmium; Date: AD 351-355; RIC VIII, 48; ID Nr.: 1645

Fig. 132. Coin Site: Annamatia – 7 watch tower; Licinius’s coin; bronze; AV: IMP LIC-INIVS AVG; RV:

Date: AD 321; RIC VII, 86; ID Nr.: 1650 ARCHAEOLOGICAL RESEARCH ON THE CIVIL SETTLEMENTS OF THE RIPA PANNONICA

Fig. 141. Terra sigillata Site: Annamatia vicus; base ring and base fragment of a terra sigillata Drag 18/31 plate; Rheinzabern; date: 2nd-3rd centuries AD; LEBEGYEV-MARTON 2003, 150, 14. kép; ID Nr.: 608

Fig. 142. Coin Site: Annamatia vicus; Constantius Chlorus’ coin; bronze; AV: FL VAL CONSTANTIVS NOB C; RV: GENIO POP-VLI ROMANI; Mint: Siscia; Date; AD 294; RIC VI 464, 81a; ID Nr.: 1306

Fig. 142. Coin Site: Annamatia vicus; Constantine II’s coin; bronze; AV: CONSTANTINVS IVN NOB C; RV: GLOR-IA EXERC-ITVS; Mint: Siscia; Date; AD 334-335; RIC VII, 458, 236; ID Nr.: 1313

Fig. 142. Coin Site: Annamatia vicus; Constantius II’s coin; bronze; AV: DN CONSTAN-TIVS PF AVG; RV: SPES REI-PVBLICE; Mint: ?; Date; AD 355-361; RIC VIII; ID Nr.: 1337

Fig. 143. Strap-end fitting Site: Annamatia vicus; Amphora-shaped strap-end fitting; bronze; Length: 3 cm; Date: second half or last third of the 4th century AD; R. ALFÖLDI 1957, 463-464, BULLINGER 1969, 78, SIMPSON 1976, 203-204; ID Nr.: 1363


169

145. kép Övveret Lelőhely: Annamatia vicus; VTERE FELIX típusú öv-garnitúrához tartozó „L” betű; bronz; Magassága: 2,8 cm; Datálás: Kr. u. 3. század BISHOP – COULSTON 2006, Fig. 91.; Azonosító: 1360

152. kép Érme Lelőhely: Tokod; I. Valentinianus érme; bronz; AV: DN VALENTINI-ANVS PF AVG; RV: GLORIA RO-MANORVM; Verde: ?; Datálás: 364-378; RIC IX; Azonosító: 1612

152. kép Érme Lelőhely: Tokod; >eodosius érme; bronz; AV: DN THEODO-SIVS PF AVG; RV: RESTITVTOR REIPVB; Verde: Siscia; Datálás: 379-383; RIC IX, 150, 26c; Azonosító: 1613

Fig. 145. Belt mount Site: Annamatia vicus; “L”-shaped mount belonging to an VTERE FELIX type belt set; bronze; Height: 2.8 cm; Date: 3rd century AD; BISHOP – COULSTON 2006, Fig. 91; ID Nr.: 1360

Fig. 152. Coin Site: Tokod; Valentinian I’s coin; bronze; AV: DN VALENTINI-ANVS PF AVG; RV: GLORIA RO-MANORVM; Mint: ?; Date: AD 364-378; RIC IX; ID Nr.: 1612

Fig. 152. Coin Site: Tokod; >eodosius’ coin; bronze; AV: DN THEODO-SIVS PF AVG; RV: RESTITVTOR REIPVB; Mint: Siscia; Date: AD 379-383; RIC IX, 150, 26c; ID Nr.: 1613


170

HÁTSÓ BORÍTÓ

Bronz császárszobor-töredék Lussoniumból (Paks-Dunakömlőd)[161] (Írta: Fazekas Ferenc – Szabó Antal – Váradyné Péterfi Zsuzsanna – Visy Zsolt) A lussoniumi (Paks-Dunakömlőd) római segédcsapattábor 2009. évi feltárása során, az erőd északkeleti részén került elő az utóbbi évtizedek legjelentősebb lelete, egy bronz császárszobor lábtöredéke. A töredék egy életnagyságnál nagyobb páncélos bronzszobor bal lábának comb alatti része. A comb indítása töredékes állapotban maradt meg, egyik oldalán az összeillesztésre szolgáló szegecselés nyoma is látható. Az enyhén behajlított térdet erőteljes lábszár kö-veti, különösen a vádli és izomzatának kidolgozása hangsúlyozott. A lábszár alsó részén és a lábfejen részletekbe menő lábbeli ábrázolást lehet megfigyelni. A gazdagon díszített csizma vékony bőrből készült, alsó részét és szárát keresztirányban fűzött szíjazás kapcsolja össze. Felü-letét indákkal, lótuszvirággal, akanthus-levéllel és rozettákkal díszítették. Rátett díszítése ugyancsak bőrből készülhetett, amit rávarrtak a csizma felületére. Felül töredékes állapotban, egy a szíjazatra ráhajló oroszlánfej látható, ami hátul is oroszlánbőr jellegű. A lábbeli szárát visszatűrték, ennek rögzítésére egy torques-t alkalmaztak, melynek tobozszerű végei között vé-kony szíjból kötött csomó látható. A szobor által viselt lábbelit más ábrázolásokból és a forrásokból is jól is-mert bőrcsizmaként azonosíthatjuk. Az oroszlánfejekkel díszített lábbeli, ún. Löwenfellstiefel, latin neve mulleus, viselete kizárólag az istenek és a császárok ábrázolásain jelenik meg. A római bőr lábbeli-leletek vizsgálata és a hasonló típusú kőplasztikai ábrázolások elemzése alapján, valamint a történeti adatok figyelembevételével a lussoniumi szobortöredéket a 2. századra, legfeljebb a 3. század elejére lehet keltezni. A szobor valószínűleg Marcus Aureliust vagy Septimius Severust, esetleg Caracalla császárt ábrázolta.

Hossz (teljes): 70,1 cm, Hossz (lábfej): 32,4 cm.

Hossz (lábszár): 45,5 cm Szélesség (lábszár): 14,9 cm.

Lemezvastagság (combnál): 0,4-0,5 cm. Irodalom / Bibliography:

Irodalom: Fazekas, F. - Szabó, A. - Váradyné, Péterfi Zs. - Visy, Zs., Bronz császárszo-bor-töredék a lussoniumi táborból. (előkészületben) – Fragment einer bronzenen Panzerstatue aus dem Kastell Lussonium. (in Vorbereitung)

Fotó: Kövi Gergely, © Városi Múzeum PaksPhoto: Gergely Kövi, © City Museum of Paks

161. A császárszobor leírása korábban megjelent: Szabó A. (Szerk./ Ed.): A császárláb nyomában. – >e emperor’s legacy. Kiállítási katalógus, Paks, 2011. – Exhibition catalouge, 2011, Paks. Paks, Városi Múzeum, 2011, 26-30, 70.

-. A t

szült, Felü-tették.

sizma szlánfej rték, ennek özött vé-

s jól is- lábbeli, ún. a császárok

tikai ábrázolások a lussoniumi keltezni. A szobor aracalla császárt

phy:

isy, Zs., Bronz császárszo-ment einer bronzenen

rláb nyomában. – >e emperor’s legacy. Kiállítási katalógus, Paks, 2011. –


171

BACK COVER

Bronze emperor statue fragment from Lussonium (Paks-Dunakömlőd)[161] (Written by: Ferenc Fazekas– Antal Szabó – Zsuzsa Váradyné Péterfi – Zsolt Visy, English translation: Márkus Máté) In 2009, during the excavation at the Roman auxiliary camp Lussonium (Paks-Dunakömlőd), in the northeastern part of the fort, one of the most notable artefacts of the recent decades, a fragment of bronze emperor statue’s leg was found. >e fragment was a part of the left leg (under the thigh) of a bigger-than-life armoured emperor statue. >e lower part of thigh is only fragmentarily preserved with visible rivet marks on one side. >e slightly bent knee is followed by a robust shin, the calf and its muscles are particularly emphasised. >e depiction of the footwear on the lower part of the shin and the foot is very detailed. >e richly ornamented boot was made of fine leather, its lower part and the boot-leg is cross-strapped. >e boot is decorated with tendrils, lotus flowers, acanthus leaves and rosette patterns. >e trimming was presumably made of leather as well and was later seen on the top of the boot. A fragmentary lion’s head bending over the strapping can be seen on the top of the boot, the back of the boot is probably also of lion leather. >e boot-leg was tucked in and fixed by using a torques, on witch a thin strap-knot can be noticed between its pineal shaped endings. >e footwear can be identified as the leather boot also known from various sources and portrayals. Footwear ornamented with lion’s head (Löwenfellstiefel) is called mulleus in Latin. >e appearance of the mulleus footwear was only characteristic of the depictions of Roman deities and emperors. Considering the historical data and keeping the results of former examinations on Roman leather footwear and similar stone sculptures in mind, the statue fragment can be dated to the 2nd or at most early 3rd century. >e bronze statue presumably portrayed the emperor Marcus Aurelius, Septimius Severus or Caracalla.

Length (total): 70.1 cm, Length (foot): 32.4 cm,

Length (shin): 45.5 cm, Width (shin): 14.9 cm.

Plate-ickness (thigh): 0.4-0.5 cm.

Bibliography: Fazekas, F. - Szabó, A. - Váradyné, Péterfi Zs. - Visy, Zs., Bronz császárszobor-töredék a lussoniumi táborból. (előkészületben) – Fragment einer bronzenen Panzerstatue aus dem Kastell Lussonium. (in Vorbereitung)

Elméleti 3D rekonstrukció: Pazirik Informatikai Kft.

eoretical- 3D reconstruction: Pazirik Ltd.

161. >e description of the emperor statue-fragment was first (preliminary) published in: Szabó A. (Szerk./ Ed.): A császárláb nyomában. – >e emperor’s legacy. Kiállítási katalógus, Paks, 2011. – Exhibition catalouge, 2011, Paks. Paks, Városi Múzeum, 2011, 26-30, 70.

rom Lussonium (Paks-Dunakömlőd)[161] Szabó – Zsuzsa Váradyné Péterfi – Zsolt Visy,

the Roman auxiliary lőd), in the f the most notable

ragment of bronze

eg (under the thigh) of a statue. >e lower part of thigh

th visible rivet marks on one side. by a robust shin, the calf and its d. >e depiction of the footwear the foot is very detailed. >e richly

leather, its lower part and the t is decorated with tendrils, lotus patterns. >e trimming was

and was later seen on the top head bending over the strapping

the back of the boot is probably was tucked in and fixed by using not can be noticed between its pineal shaped

e leather boot also known from various sources ted with lion’s head (Löwenfellstiefel) is called f the mulleus footwear was only characteristic of s

d emperors. keeping the results of former

otwear and similar stone gment can be dated to the 2nd or onze statue presumably portrayed timius Severus or Caracalla.

(foot): 32.4 cm,

(shin): 14.9 cm.

cm.

A. - Váradyné, Péterfi Zs. - Visy, Zs., ssoniumi táborból. (előkészületben)

zerstatue aus dem Kastell Lussonium.

ik Informatikai Kft.

azirik Ltd.


172


183

I. A TANULMÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIBLIOGRÁFIA

BIBLIOGRAPHY OF THE STUDIES

R. ALFÖLDI 1957 R. Alföldi, M.: Schnallen, Riemenzungen und andere Gürtelverzierungen. In: R. Alföldi, M. et al.: Intercisa II. (Dunapentele) Geschichte der Stadt in der Römerzeit. ArchHung XXXVI. Budapest 1954, 465-475.

ARCANUM 2006 A Magyar Királyság területének első katonai felmérése. ARCANUM DVD.

BÁLEK 1995 Bálek, M.: Bisherige Ergebnisse der Luftprospektion in Südmähren und ihr Beitrag zur Erforschung von Feldmarschlagern aus der römischen Kaiserzeit. In: Kunow, J. (Hrsg.), Luftbildarchäologie in Ost- und Mitteleuropa. Forschungen zur Archäologie im Land Brandenburg 3. Berlin 1995, 251-258.

BALOGH 1934 Balogh A.: Néhány adat Esztergom városnak és vármeg yének római korából. Esztergom Évlapjai 7, 1934, 41-52.

B. BALOGH 2009 B. Balogh, T.: Pannonische Grubenhauser. In: Bíró Sz. (Szerk.) Ex officina… Studia in honorem Dénes Gabler. Győr 2009, 77-110.

B. BALOGH 2011 B. Balogh T.: Az utolsó kísérlet. I. Valentinianus és a birodalom határvédelme. In: Ókor: Folyóirat az antik kultúrákról. X/1, 2011, 85-97.

BARKÓCZI 1944, 1951 Barkóczi L.: Brigetio. DissPann II.22. Budapest 1944-51.

BARKÓCZI 1949 Barkóczi L.: A brigetioi tábor és canabae topográfiája (Nouvelles donées pour la topographie de Brigetio). Antiquitas Hungarica 3, 1949, 67-77.

BARKÓCZI 1961 Barkóczi L.: Adatok Brigetio későrómai történetéhez (Zur spätrömerzeitlichen Geschichte Brigetios). In: FA 13, 1961, 95-115.

BECK – PLANCK 1980 Beck, W. – Planck, D.: Der Limes in Südwestdeutschland. Stuttgart 1980.

BENDEFY 1976 Bendefy L.: Sámuel megyei térképei. In: MTA Könyvtárának kiadványai 71. Budapest 1976.

BENNETT 1980 Bennett, J.: ‚Temporary‘ camps along Hadrian‘s Wall. In: RFS XII. Oxford 1979, 151-172.

BIDWELL – HODGSON 2009 Bidwell, P. – Hodgson, N.: <e Roman Army in Northern England. Newcastle 2009.

BÍRÓ 1974 Bíró, M.: Roman villas in Pannonia. ActaArchHung 26, 1974, 23-57.

BÍRÓ 1988 Bíró E.: Komárom megye a római korban. In: Bíró E. – Szatmári S. (Szerk.): Komárom megye története I. Komárom 1988, 107-192.

BÍRÓ 1993 Bíró E.: A brigetioi falfestmény. ArchÉrt 120, 1993, 37-45.

BÍRÓ – MOLNÁR 2009 Bíró Sz. – Molnár A. (Szerk.): Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün. In: A Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. Győr 2009.

BISHOP 1988 Bishop, M. C.: Cavalry equipment of the Roman army in the first century AD. In: Coulston, J.C. (ed.) Military Equipment and the Identity of Roman Soldiers. Proceedings of the Fourth Roman Military Equipment Conference, BAR-IS 394. Oxford, 1988, 67-195.

BISHOP – COULSTON 2006 Bishop, M. C: – Coulston, J. C. N.: Roman Military Equipment. London 2006.

BONFINI 1771 Bonfini, A.: Hungaricarum decades libris XLV. Comprehensae ab origine gentis ad annum MCCCCXCV. Lipsiae 1771.


184

BORHY – SZÁMADÓ 2003 Borhy, L. – Számadó, E.: Roman towns along the Ripa Pannonica. Brigetio. In: Visy, Zs. (Ed.), <e Roman army in Pannonia. Budapest 2003, 151-152.

BÖDŐCS 2007 Bödőcs A.: „Újabb” őrtornyok a limes Fejér megyei szakaszán. – “Further” watch-towers in the section of the limes of Fejér County („Neue” Wachtürme an der Limesstrecke vom Komitat Fejér). In: Bíró Sz. (Szerk.): FiRKák I. Fiatal Római Koros Kutatók I. Konferenciakötete. Xántus János Múzeum, Győr. 2006. március 8–10. Győr 2007, 319-330.

BRAASCH 2006 Braasch, O.: Limesflüge über Süddeutschland. In: Klee, M. (Hrsg.), Grenzen des Römischen Imperiums. Mainz 2006. 14-21.

BRODARICS 1756 Brodarics, I.: conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohatz verissima descriptio. Krakko 1527 – edidit Zsámboki J.: Broderici, regni Hungariae cancellarii, Cladis Mohacsianae sub Ludovico II. descriptio a Joanne Sambuco recognita. Győr 1756.

BULLINGER 1969 Bullinger, H.: Spätrömische Gürtelbeschläge. Typen, Herstellung, Tragweisie und Datierung. Brugge 1969.

BULLINGER 1972 Bullinger, H.: UTERE FELIX: à propos de la garniture de ceinturion de Lyon. In: Gallia 30, 1972, 276-283.

CUNTZ 1929 Cuntz, O.: Itineraria Romana I. Leipzig 1929.

CZAJLIK – BÖDŐCS – RUPNIK 2010

Czajlik Z. – Bödőcs A. – Rupnik L.: Légi fényképezéses régészeti kutatások Magyarországon 2009-ben. RKM 2009, Budapest 2010, 81-112.

CZÖVEK 1999 Czövek A.: Topográfiai adatok a limes Fadd menti szakaszához (Topographische Daten zum Limes-Abschnitt entlang Fadd).. WMMÉ XXI, 1999, 133-149.

CSALOG 1941 Csalog J.: Alisca – Ad Latus. In: ArchÉrt III.2, 1941, 103-105.

CSAPÓ Csapó B.: OL Térképtár, S-12, Div. XIII No. 424 = Országos Levéltár Térképtár térképeinek katalógusa (kézirat) 1343.

DÉNES 2007 Dénes I.: Székelyföldi tölltésvonulatok 3. Acta Siculica 3, 2007, 253-285.

DERNSCHWAM 1923 Hans Dernschwam’s Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien. In: Studien zur Fuggergeschichte 7. München-Leipzig 1923, 123-131

DESCHLER-ERB 1999 Deschler-Erb, E.: Ad arma! Römisches Militär des 1. Jahrhunderts n. Chr. in Augusta Raurica. Forschungen in Augst 28. Augst 1999.

DONEUS 2007 Doneus, M.: Luftbildarchäologie in Carnuntum. In: Hummer, F. (Hrsg.): Legionsadler und Druidenstab I., Bad Deutsch-Altenburg 2007, 23-32.

EBEL-ZEPEZAUER 2003 Ebel-Zepezauer, W.: Die augusteischen Marschlager in Dorsten-Holsterhausen. Germania 81, 2003, 539-555.

ENTZ 1965 Entz G.: Az ercsi bencés monostor. Művészettörténeti Értesítő 14, 1965, 241-246.

ERKEL 1996-1997 Erkel, Ch.: Das Kastell Favianis – Mautern in der Spätantike und Frühmittelalter. ArchÉrt 123-124, 1996-97, 210-212.

FASSBINDER 2008 Fassbinder, J.: Neue Ergebnisse der geophysikalischen Prospektion am oberger-manisch-raetischen Limes. In: <iel, A (Hrsg.): Neue Forschungen am Limes. Stuttgart 2008, 155-171.

FAZEKAS – SZABÓ – VÁRADYNÉ – VISY

Fazekas, F. - Szabó, A. - Váradyné, Péterfi Zs. - Visy, Zs., Bronz császárszobor-töredék a lussoniumi táborból. (előkészületben). – Fragment einer bronzenen Panzerstatue aus dem Kastell Lussonium. (in Vorbereitung).


185

FERENCZI 1967 Ferenczi, I.: Die Erforschung des römischen auf den Höhen des Meseşgebirges. Dacia 11, 1967, 43-162.

FERENCZI 1974a Ferenczi, I.: Die Nordstrecke des dakischen Limes von Crişul Repede bis zu den Ostkarpaten. In: Pippidi, D. M. (ed.): du IXe Congrès International d’Études sur les frontières romaines Mamaia 1972. Bucureşti-Köln-Wien 1974, 201-206.

FERENCZI 1974b Ferenczi, I.: Neue Forschungsergebnisse über den Limes des innerkarpatischen Daziens. Dacia 18, 1974, 127-136.

FERENCZI 1990-1991 Ferenczi, I.: Sectorul de pe Someşul (Unit). Elementele de apărere pe subsectorul Căşei-Ileanda. AMP 14/15, 1990-91, 127-152.

FERENCZI – PETICĂ 1994 Ferenczi, I. – Petică, M.: Limesul Daciei. Contribuţii la cunoaşterea sectoarelor Brâncoveneşti-Călugăreni şi Călugăreni-Sărăţeni. Apulum 30, 1994, 139-166.

FERENCZI – PETICĂ 1982 Ferenczi, I. – Petică, M.: Cercetări de topografie arheologică în judeţul Mureş (partea I-a). AMN 19, 1982, 557-584.

FERENCZI – PETICĂ 1994 Ferenczi, I. –Petică, M. Limesul Daciei. Contribuţii la cunoaşterea sectoarelor Brâncoveneşti-Călugăreni şi Călugăreni-Sărăţeni (ju d. Mureş), I. Apulum 30, 1994, 139-166.

FERENCZI – PETICĂ 1995 Ferenczi, I., Petică, M. 1995: Limes-ul Daciei (II). Apulum 32, 1995, 121-144.

FISCHER – ULBRECHT 1983 Fischer, <. – Ulbert, G.: Der Limes in Bayern. Stuttgart 1983.

FITZ 1955 Fitz J.: Őrtornyok Intercisa és Annamatia között. – Burgi zwischen Intercisa und Annamatia. ArchÉrt 82, 1955, 69-79.

FITZ 1962 Fitz, J.: A Military History of Pannonia from the Marcomannic Wars to the Death of Alexander Severus. ActaArchHung 14, 1962, 25-112.

FITZ 1976 Fitz, J. (Hrsg.): Der römische Limes in Ungarn. István Király Múzeum Közleményei A.22. Székesfehérvár 1976.

FITZ 1977 Fitz, J.: Die Eroberung Pannoniens. In: ANRW II.6, Berlin-New York 1977, 543-556.

FITZ 1993-1995 Fitz, J.: Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit I-IV. Budapest 1993-95.

FITZ 1999 Fitz J.: Pannonia születése. Budapest 1999.

FITZ 2003 Fitz, J.: Tác - Herculia Fortress. In.: Visy, Zs. (Ed.): <e Roman Army in Pannonia. Budapest 2003, 185-188.

FÜLEP 1976 Fülep F.: Kölked. RégFüzI.29, 1976, 39.

FÜLEP – BURGER 1979 Fülep F. – Burger A.: Baranya Megye a római korban. In: Bándi G. (Szerk.), Baranya Megye története az őskortól a honfoglalásig. Pécs 1979, 223-318.

GAÁL – KŐHEGYI 1975-1976 Gaál A. – Kőhegyi M.: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában III. BÁMÉ 6-7, 1975-76, 279-322.

GAÁL 2009 Gaál A. (Szerk.): A bölcskei kikötőerőd. Római kori feliratok és leletek a Dunából. Szekszárd 2009.

GABLER 1966 Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai táb or 1964–65. évi ásatásáról (Vorbericht über die Freilegung des römischen Militärlagers von Barátföldpuszta im Jahre 1964/65). Arrabona 8, 1966, 67-98.

GABLER 1971 Gabler D.: Győr a rómaiak korában. In: Dávid L. – Lengyel A. – Z. Szabó L. (Szerk.): Győr. Városörténeti tanulmányok. Győr 1971, 19-47.

186

GABLER 1977a Gabler D.: A dunai limes I–II. századi történetének néhány kérdése (Some Remarks on the History of the Danubian Limes of the First and Second Century). In: ArchÉrt 104, 1977, 145-175.

GABLER 1977b Gabler, D.: Untersuchungen am oberpannonischen Donaulimes. In: Haupt, D. – Horn, H. G. (Hrsg.): Studien zu den Militärgrenzen Roms II. Vorträge des 10. Internationalen Limeskongresses in der Germania Inferior. Beihefte der Bonner Jahrbücher 38. Köln-Bonn 1977, 297-312.

GABLER 1980 Gabler, D.: <e Structure of the Pannonian Frontier on the Danube and its Development in the Antonine Period - Some Problems. In: BAR-IS. 71. Oxford 1980, 637-654.

GABLER 1989 Gabler, D. (Ed.): <e Roman Fort at Ács-Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. BAR-IS 532. Oxford 1989.

GABLER 1994 Gabler, D.: Die ländliche Besiedlung Oberpannoniens. In: Bender, H. – Wolff, H. (Hrsg.): Ländliche Besiedlung und Landwirtschaft in den Rhein-Donau-Provinzen des Römischen Reiches. Band 1. Espelkamp 1994, 377-420.

GABLER 1995 Gabler, D.: Early Roman Occupation in the Pannonian Danube Bend. In: RFS 1995, Exeter 1995, 85-92.

GALLINA – HORNOK – PALUCH – SOMOGYI 2010

Gallina Zs. – Hornok P. – Paluch T. – Somogyi K.: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék-Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009. In: WMMÉ 32, 2010, 7-100.

GERLACH BECKER MEUERS BALKE HERZOG 2008

Gerlach, R. – Becker, <. – Meurers-Balke, J. – Herzog, I.: Das Rhein-Limes-Projekt Wo lag der Rhein zur Römerzeit? In: <iel, A. (Hrsg.): Neue Forschun-gen am Limes. Stuttgart 2008, 9-18.

GH 1892 Anonymus (. magister ac quondam Bele regis Hungariae notarius): Gesta Hungar-orum. - Edidit L. Fejérpataky: éla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. Budapest 1892.

GINSBERGKLAR 1981 Ginsberg-Klar, M. E.: <e archaeology of musical instruments in Germany during the Roman period. World Archaeoloy 12/3, 1981, 313-320.

GLASER 1929-1930 Glaser L.: A Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63-64, 1929-30, 138-167; 257-285.

GOLVIN – REDDÉ 1986 Golvin, J.-C. – Reddé, M.: L’enceinte du camp militaire romain de Louqsor. In: Unz, Chr. (Hrsg.), Studien zu den Militärgrenzen Roms III. Vorträge des 13. Internationalen Limeskongresses, Aalen 1983. Stuttgart 1986, 573-584.

GRAF 1936 Graf, A.: Übersicht der antiken Geographie von Pannonien. In: DissPann I.5. Budapest 1936.

GRÓF – GRÓH 2006 Gróf P. – Gróh D.: Visegrád római emlékei. Altum Castrum 6. Visegrád 2006.

GRÓF – GRÓH 2009 Gróf, P. – Gróh, D.: Military sites in Visegrád. In: Specimina nova 13, 2009, 21-31.

GRÓH 2006 Gróh D.: A ád-gizellamajori erőd és a Dunakanyar szerepe a későrómai védelmi politikában. (PhD értekezés) 2006.

GUDEA 1979 Gudea, N.: <e defensive system of Roman Dacia. In: Britannia 10, 1979, 63-87.

GUDEA 1985 Gudea, N.: Contribuţii la istoria militara a Daciei Porolissensis I. AMP 19, 1985, 143-218.

GUDEA 1997a Gudea, N.: dakische Limes. Materialien zu seiner Geschichte. JRGZM 44, 1997 (Sonderdruck).


187

GUDEA 1997b Gudea, N. (Ed.): äge zur Kenntnis des römischen Heeres in den dakischen Provinzen. In: AMN 34/1, 1997.

GUGL – HUMER – KLEIN – PREGESBAUR 2007

Gugl, C. – Humer, F. – Klein, M. – Pregesbaur, M.: Stadt und Landschaft - Versuch einer Wiederherstellung des antiken Carnuntum auf virtuellem Wege. In: Hummer, F. (Hrsg.): Legionsadler und Druidenstab I., Bad Deutsch-Altenburg 2007, 33-42.

GYŐRFFY 1987a Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest 1987.

GYŐRFFY 1987b Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Budapest 1987.

GYŐRFFY 1987c Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest 1987.

GYŐRFFY 1998 Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest 1998.

HAAS 1845 Haas M.: Baranya földirati, statisztikai és történeti tekintetben. Pécs 1845.

HAJNÓCZI 1995 Hajnóczi, G. (a cura di): Pannonia e l’Impero Romano. Atti del convegno internazionale “La Pannonia e l’Impero Romano” 1994. Annuario dell’Academia d’Ungheria. Budapest 1995.

HAJNÓCZI 1999 Hajnóczi, Gy. et al. (Eds.): Pannonia Hungarica antiqua. Itinerarium Hungaricum 1. Budapest 1999.

HALLIER 1986 Hallier, G.: La fortification des villes de Tingitane au second siècle. In: Unz, Chr. (Hrsg.): Studien zu den Militärgrenzen Roms III. Vorträge des 13. Internationalen Limeskongresses, Aalen 1983. Stuttgart 1986, 605-625.

HARPER 1977 Harper, R. P.: Two Excavations on the Euphrates Frontier 1968-1974: Pagnik Öreni (Eastern Turkey) 1968-1971, and Dibsi Faraj (Northern Syria) 1972-1974. In: Haupt, D. – Horn, H. G. (Hrsg.), zu den Militärgrenzen Roms II. Vorträge des 10. Internationalen Limeskongresses in der Germania Inferior. Köln 1977, 453-461.

HEINRICH TAMASKA 2011 Heinrich-Tamaska, O.: Überlegungen zu den “Hauptgebauden” der pannoni-schen Innenbefestigungen im Kontext spätrömischer V illenarchitektur. In: v. Bülow, G. – Zabehlicky, H. (Hrsg.): Bruckneudorf und Gamzigrad. Spätantike Paläste und Grossvillen im Donau-Balkan-Raum. Bonn 2011, 233-245.

HOLYOAK 2010 Holyoak, V.: Mitigation impossible? Practical approaches to managing archaeo-logy in arable farming systems. In: Heritage management of farmed and forested landscapes in Europe. EAC. Budapest 2010, 135-140.

HORVÁTH 2003 Horváth, F.: Azaum Castellum. In: Visy, Zs. (Ed.), <e Roman Army in Pan-nonia. Budapest 2003, 80-82.

HOSS 2006 Hoss, S.: VTERE FELIX und MNHMΩN – zu den Gürteln mit Buchstaben-beschlägen. In: Archäologisches Korrespondenzblatt 36, 2006, 237-253.

ISTVÁNFFY 1622 Isthvanfii Pannonii Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Coloniae Agrip-pinae 1622.

JOHNSON 1976 Johnson, S.: <e Roman Forts of the Saxon Shore. London 1976.

JUCKER 1976 Jucker, H. (Hrsg.): Die römischen Bronzen der Schweiz II. Avenches. Mainz 1976.

KATONA GYŐR 1987 Katona Győr Zs.: Kölked, Hajlokpart - Szőlőhegy. RégFüz I.40, 1987, .

KATONA GYŐR 2003 Katona Győr, Zs.: Altinum castellum. In: Visy, Zs. (Ed.), <e Roman Army in Pannonia. Budapest 2003, 132-134.

188

H. KELEMEN 1992 H. Kelemen M.: A Brigetio – Aquincum közötti római út Süttő-Piliscsév közötti szakasza. In: A Dunántúl településtörténete IX. Város – mezőváros – városiasodás. MTA-VEAB PAP 9. konferenciája. Veszprém 1990, 23-26.

H. KELEMEN 2010 H. Kelemen M.: Adatok egy új római objektumról Tokodon. In: Tanulmánykötet Horváth István 70 éves születésnapjára. Esztergom 2010, 72-100.

KÉRDŐ – TÓTH 2003 Kérdő K. – Tóth J. A.: Római kori rakpart maradványai a Hajógyári-öbölben (<e Roman quay in the Hajógyár bay). Budapest 2003.

KISS 2011 Kiss A.: Az annamatiai terra sigillaták. (A Danube Limes UNESCO World Heritage program keretében az auxiliáris vicus területéről 2009. év tavaszán begyűjtött sigillataanyag elemzése). BA Szakdolgozat, Pécs 2011.

KISS 2008 Kiss M.: Gót vezéregyéniségek a késő Római birodalomban: Getica-kutatások. Pécs 2008.

KLEE 1989 Klee, M.: Der Limes zwischen Rhein und Main. Stuttgart 1989.

KOCSIS 2000 Kocsis L.: Nagytétény CAMPONA. Aquincumi Füzetek 6, 2000, 91-101.

KOCSIS 2009 Kocsis, L.: Castle of Campona in Nagytétény. Budapest, District XXII) Specimina nova 13, 2009, 121-131.

KOMORÓCZY 2009 Komoróczy, B.: Marcomannia. Der Militärschlag gegen die Markomannen und Quaden - ein archäologischer Survey. In: 2000 Jahre Varusschlacht Konflikt, Stuttgart 2009, 114-125.

KOVÁCS 1994-1995 Kovács P.: Régészeti kutatások a százhalombattai római katonai táborban (Archaeological Research in the Roman Military Camp at Százhalombatta). CommArchHung 1994-1995, 81-106.

KOVÁCS 1999a Kovács, P.: <e Principia of Matrica. In: CommArchHung 1999, 49-74.

KOVÁCS 1999b Kovács P.: Vicus és castellum kapcsolata az alsó-pannoniai limes mentén. In: Studia Classica - Series Historica 1. Piliscsaba 1999.

KOVÁCS 2000 Kovács, P.: Matrica. Excavations in the Roman Fort at Százhalombatta (1993–1997). Studia Classica 3. Budapest 2000.

KOVÁCS 2001a Kovács P. : Adatok a tetrarchia-kori katonai építkezésekről Pannoniában. (Data about the military building activity in Pannonia during the tetrarchy.) AT 44, 2001, 141-168.

KOVÁCS 2001b Kovács, P.: Annamatia (Baracs) – A Roman Auxiliary Fort in Pannonia. ActaAntHung 41, 2001, 55-80.

KOVÁCS 2003a Kovács, P.: A New Gate-Tower Type in Pannonia Inferior. <e Northern Gate of Annamatia. ActaArchHung 57, 2003, 235-245.

KOVÁCS 2003b Kovács, P.: Matrica castellum. : Visy Zs. (Ed.), <e Roman Army in Pannonia.Budapest 2003, 109-111.

KOVÁCS 2005a Kovács, P.: Excavations in the roman auxiliary fort of Annamatia (Baracs) between 1999 and 2005. Budapest 2005.

KOVÁCS 2005b Kovács P.: Marcus Aurelius esőcsodája és a markomann háborúk. Specimina nova Supplementum 5. Pécs 2005.

KRALOVÁNSZKY 1961 Kralovánszky A.: Jelentés ercsi leletmentésről. In: MNM XVIII.488/1961.

KUBITSCHEK 1929 Kubitschek, W.: Ältere Berichte über den römischen Limes in Pannonien. In: Akad. der Wiss. in Wien, Phil.-hist. Klasse, Sitzungsberichte 209/1. Wien – Leipzig 1929.


189

KUZMA 1995 Kuzma, I.: Luftbildarchäologie in der Slowakei. In: Kunow, J. (Hrsg.), Luft-bildarchäologie in Ost- und Mitteleuropa. Forschungen zur Archäologie im Land Brandenburg 3, Berlin 1995, 251-258.

KÜHLBORN 2008 Kühlborn, J.-S.: Auf dem Marsch in die Germania Magna – Roms Krieg gegen die Germanen. In: Müller, M. – Schalles, H. J. – Zieling, N. (Hrsg.): Colonia Ulpia Traiana. Xanten und sein Umland in römischer Zeit. Xanten 2008, 67-91.

KVASSY 2010 Kvassay J. (Szerk.): Évkönyv és jelentés a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2008. évi feltárásairól. Budapest 2010.

LANDES-GYEMANT – GUDEA 2001

Landes-Gyemant, A. – Gudea, N.: Das 2008 Römerkastell von Buciumi. Vor-schläge für eine Grafische Wiederherstellung. In: Saalburg Jahrbuch 51, 2001, 127-151.

LAZIUS 1578 Lazius, W.: Commentariorum Reipublicae Romanae illius in exteris provinciis, bello acquisitis, constitutae, libri duodecim. Romae 1578.

LEBEGYEV – MARTON 2003 Lebegyev J. – Marton A.: Újabb terra sigillata leletek az Aquincum katonavárosi canabae területéről. ArchÉrt 128, 2003, 125-174.

LŐRINCZ 1975 Lőrincz, B.: Zur Erbauung des Legionslager von Brigetio. ActaArchHung 27, 1975, 347-352.

LŐRINCZ – VISY 1980 Lőrincz, B. – Visy, Zs.: Die Baugesichte des Auxiliarkastells von Intercisa. In: RFS 1979. BAR–IS 71, Oxford 1980, 681–701

LŐRINCZ 1981a Lőrincz, B.: Gestempelte Ziegel aus Tokod. In: Mócsy, A. (Hrsg.), Die spätrö-mische Festung und Gräberfeld von Tokod. Budapest 1981, 121-144.

LŐRINCZ 1981b Lőrincz, B.: Pannonische Ziegelstempel III. Limes-Strecke Ad Flexum – Ad Mures. In: DissArch II/9. Budapest 1981.

LŐRINCZ – SZABÓ 1990 Lőrincz, B. – Szabó, K.: Forschungen im Auxiliarkastell von Intercisa (1983-1984). In: H. Vetters – M. Kandler (Hrsg.): Akten des 14. Internationalen Limeskongresses 1986 in Carnuntum. RLiÖ 36/1-2, Wien 1990, 739-744.

LŐRINCZ 2001 Lőrincz, B.: Die römischen Hilfstruppen in Pannonien während der Prinzipatszeit. Teil I: Die Inschriften. Wiener Archäologische Studien 3. Wien 2001.

MACREA 1951 Macrea, M. et alii: Despres rezultatele cercetarilor intreprinsede santierul arheo-logic Sft. Gheorge – Bretcu, 1950. SCIV II.1, 1951, 285-311.

MAJERIK ‒ LARSSON – GELENCSÉR 2010

Majerik V. – Larsson N. – Gelencsér Á.: Kutatási beszámolók. Bátaszék – Kanizsai-dűlő / Lajvér (Tolna megye, TO 46. lelőhely). In: Kvassay J. (Szerk.), Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ. 2008. évi feltárásairól. Budapest 2010, 17-18.

MARSIGLI 1726 Marsigli, L.: Pannonico-Mysicus. Hagae – Amstelodami 1726.

MAXWELL 1990 Maxwell, G. S.: Flavian frontiers in Caledonia. In: H. Vetters – M. Kandler (Hrsg.), Akten des 14. Internationalen Limeskongresses 1986 in Carnuntum. Der RLiÖ 36/1-2. Wien 1990, 353-365.

MERCZI 2000 Merczi M.: Római kori gyűrűfibulák Komárom-Esztergom megyéből. In: KMMK 7, 2000, 253-287.

MILLER 1916 Miller, K.: Itineraria Romana. Römische Reisewege a n der Hand der tabula Peutingeriana. Stuttgart 1916.

MÓCSY 1955 Mócsy A.: A Százhalombatta–dunafüredi római tábor és település (Roman Camp and Settlement at Százhalombatta). ArchÉrt 82, 1955, 59-69.

190

MÓCSY 1974 Mócsy, A.: Pannonia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Prov-inces of the Roman Empire. London - Boston 1974.

MÓCSY 1980 Mócsy, A.: Zu den Auxiliarvici in Pannonien. In: Studien zur antiken Sozialge-schichte. Köln-Wien 1980, 365-376.

MÓCSY 1981 Mócsy, A.: Die spätrömische Festung. In: Mócsy, A. (Hrsg.), Die spätrömische Festung und Gräberfeld von Tokod. Budapest 1981, 37-120.

MÓCSY – FITZ 1990 Mócsy A. – Fitz J. (Szerk.): Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest 1990.

MRÁV 2003 Mráv, Zs.: Ärchäologische Forschungen 2000 - 2001 im Gebiet der spätrömischen Festung von Göd – Bócsaújtelep. CommArchHung 2003, 83-114.

MRÁV 2009 Mráv Zs.: Dunafalva, későrómai kikötőerőd. In: RKM)2008. Budapest 2009, 183-184.

MRT 5. 1979 Torma I. (Szerk.): Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és dorogi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 5. Budapest 1979.

NAGY 1931 Nagy L.: Római régiségek Dunaszekcsőről. ArchÉrt 45, 1931, 267-271.

NAGY 1999 Nagy M.: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei. In: Gaál A. (Szerk.), Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai. Szekszárd 1996, 113-140.

NAGY 1940 Nagy T.: A cohors I Noricorum equitata újabb feliratos emléke. ArchÉrt III.1, 1940, 48-54.

NAGY 1964 Nagy, T.: Zu den Militarreform - und Verwaltungsreformen Diokletians im pannonischen Raum. In: Böhlau, H. (Hrsg.): Akten de s IV. Internationalen Kongresses für Griecheische und Lateinische Epigraphik. Wien 1964, 274-280.

NAGY 1991 Nagy, T.: Die Okkupation Pannoniens durch die Römer in der Zeit des Augustus. ActaArchHung 43, 1991, 58-85.

NEMETH 2005 Nemeth, E. Armata în sud-vestul Daciei romane (Die Armee in Südwesten des Römischen Dakien). Timişoara 2005.

OL-TÉRKÉPTÁR A Duna Komárom és Vác közötti szakaszát ábrázoló térképen, 1771. – OL Tér-képtár, S-12, Div. X, No. 92/12.

ORBÁN 1869-1971 Orbán B.: ékelyföld leírása I-VI. Budapest 1969-71.

OSWALD 1936-1937 Oswald, F.: Index of Figure Types on Terra sigillata “Samian Ware”. Suppl. Annals of Archaeology and Anthropology. Liverpool 1936-37, 23-24.

PARKER 1990 Parker, S. <.: New Light on the Roman Frontier in Arabia. In: M. Kandler H. Vetters (Hrsg.), Akten des 14. Internationalen Limeskongresses 1986 in Carn-untum. Wien 1990, 215-231.

PATSCH 1937 Patsch, C.: äge zur Völkerkunde von Südosteuropa, V. 2, Der Kampf um den Donauraum unter Domitian und Trajan. In: Akad. der Wiss. in Wien, Phil.-hist. Klasse, Sitzungsberichte, 217. Bd. 1 Abh. Wien 1937.

PAULOVICS 1934 Paulovics I.: A nógrádverőcei római erőd feltárása. ArchÉrt 47, 1934, 158-163.

PAULOVICS 1941 Paulovics, I.: Funde und Forschungen in Brigetio. In: Laureae Aquincenses II. DissPann II.11. Budapest 1941, 118-164.

PAULOVICS 1944 Paulovics I.: keleti határvonala és az úgynevezett „dák“-ezüstkincsek kérdése. Kolozsvár 1944.


191

PESTHY 1984 Pesti Frigyes kéziratos helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. (Közreadja: Bognár A.) Pest Megyei Téka 6., Szentendre 1984.

PÉTERFI – VÁRADY 2009 Péterfy, Zs. – Várady, Z.: Watch-tower from late Roman times, explored in Őcsény-Soványtelek. Specimina nova 13, 2009, 159-166.

PETCULESCU 1987 Petculescu, L.: Roman Military Granaries in Dacia. In: Saalburg Jahrbuch 43, 1987, 66-77.

PETICĂ 1980 Petică, M.: Descoperiri romane inedite în judeţul Mureş, AMP 4, 1980, 247-248.

PETOLESCU 1985 Petolescu, C. C.: L’organisation de la Dacie sous Trajan et Hadrien. Dacia 29, 1985, 45-55.

PETOLESCU 2002 Petolescu, C. C.: Daciae. Contribuţie la istoria militară a Daciei romane. Bucureşti 2002.

PISO 1993 Piso, I. Fasti provinciae Daciae. Die senatorischen Amtsträger. Antiquitas 43, Bonn 1993.

PITTS – JOSEPH 1985 Pitts L. F. – Joseph, St. J. K.: Inchtuthil. <e Roman legionary fortress. In: BMS 6. Oxford 1985.

PÓCZY 1983 Póczy K.: Az aquincumi katonaváros utcahálózata és fontosabb épületei a II. és III. században. – Das Straßennetz und die wichtigeren Gebäude der Militärstadt von Aquincum im 2. und 3. Jahrhundert. ArchÉrt 110, 1983, 252-273.

POPA ET ALII 2010 A. – Cociș, S. – Klein, Ch. – Gaiu, C. – Man, N.: Geophysikalische Prospektionen in Ostsiebenbürgen. Ein deutsch-rumänisch-moldauisches Forschungsprojekt an der Ostgrenze der römischen Provinz Dacia, EphNap 20, 2010, 101-128.

POSTA 1897 Dr. Posta B.: A római foglalás kora. In: Várady F. (szerk.): Baranya múltja és jelene II. Pécs 1897, 71-149.

PROTASE 1965 Protase, D.: Castrul roman de la Câlugareni (rn. Tg. Mureş) Sapaturile din anul 1961. AMN 2, 1965, 209-214.

PROTASE – ZRINYI 1994 Protase, D. – Zrinyi, A.: Castrul roman şi aşezarea civila de la Brâncoveneşti (Jud. Mureş) Şapaturile din anii 1970-1987. Marisia 23-24, 1994, 75-169; Pl. I-LXXXV.

PRÖTTEL 1988 Pröttel, Ph.: Zur Chronologie der Zwiebelknopffibel. JRGZM 35, 1988, 347-372.

PUSZTAI 1962 Pusztai R.: Bezenye. ArchÉrt 89, 1962, 260.

PUSZTAI 1979 Pusztai R.: Mosonmagyaróvár településtörténetének vázlata a római kortól a XV. századig. In: Gecsényi L. (szerk.): Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Győr 1979, 4-19.

PUSZTAI 2001-2002 Pusztai R.: Római kori épületmaradványok a máriakálnoki kavicsbányában. HMÉ 3, 3, 2001-2002, 45-55.

RAJTÁR 1997 J. Rajtár: Die Legionen Mark Aurels im Vormarsch. In: Oexle, J. (Hrsg.), Aus der Luft. Bilder unserer Geschichte. Dresden 1997, 58-67.

RAJTÁR 2008 Rajtár, J.: <e Roman marching camps from the times of the Marcomannic wars. In: FRE, Slovakia, Nitra 2008, 82-85.

RÓMER XIV Rómer Flóris XIV. jegyzőkönyv 19-20. lap, XXII. Jegyzőkönyv 126. lap.

192

ROUSSEVA–SLOKOSKA 1991 Rousseva-Slokolska, L.: Sur le Problēme du Systéme de Fortification de Nico-polis Ad Istrum (Mésie Inférieure). In: V. A. Maxfield – M. J. Dobson (eds.): RFS 1989. Proceeding of the XVth International Congress of Roman Frontier Studies. Exeter 1991, 299-303.

SANANDER TONČINIĆ 2010

Sanander, M. Tončinić, D.: Gardun ‒ Antički Tilirium (Gardun the ancient Tilirium). In: Radman Livaja, I. (Ed.), Nalazi Rimske Vojne Opreme u Horvats-koj (Finds of the Roman Military Equipment in Croatia). Zagreb 2010, 33-113.

SARNOWSKI 1977 Sarnowski, T.: Fortress of the legio I Italica at Novae. In: Fitz, J. (Hrsg.), Akten des XI. Internationalen Limeskongresses. Székesfehérvár, 30.8 – 6.9.1976, Bu-dapest 1977, 409-427.

SCHALLMAYER 1984 Schallmayer, E.: Der Odenwald Limes. Stuttgart 1984.

SIMPSON 1976 Simpson, C. J.: Belt-buckles and Strap-Ends of the Later Roman Empire: A Preliminary Survey of Several New Groups. Britannia 7, 1976, 192-223.

SOMMER 1984 Sommer, C. S.: <e military vici in Roman Britain. BAR-IS 129. Oxford 1984.

SOMMER 1988 Sommer, C. S.: Kastellvicus und Kastell. Fundberichte aus Baden-Württenberg 41, 1988, 457-707.

SOPRONI 1959 Soproni, S.: Der spätrömische limes zwischen Visegrád und Esztergom. In: Točík, A. (Red.): Limes Romanus Konferenz Nitra. Bratislava 1959, 131-143.

SOPRONI 1978 Soproni, S.: Die spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Bu-dapest 1978.

SOPRONI 1985a Soproni, S.: Die letzten Jahrzehnte des pannonischen Limes. In: Münchner Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte 38. München 1985.

SOPRONI 1985b Soproni S.: Százhalombatta a rómaiak korában. Budapest 1985.

SOPRONI 1986 Soproni, S.: Nachvalentinianische Festungen am Dona ulimes. In: Unz, Chr. (Hrsg.): Studien zu den Militärgrenzen Roms III. Vorträge des 13. Internationalen Limeskongresses, Aalen 1983. Stuttgart 1986, 409-416.

STANFIELD – SIMPSON 1958 Stanfield J.A. – Simpson G.: Central Gaulish Potters. London 1958.

STIGLITZ 1977 Stiglitz, H.: Spätantike Umbauten am Lager von Favianis (Mautern). In: D. Haupt – H. G. Horn (Ed.): Studien zu den Militärgrenzen Roms II. Vorträge des 10. Internationalen Limeskongresses in der Germania Inferior. Köln 1977, 453-461.

STROBEL 1984 Strobel, K.: Untersuchungen zu den Dakerkriegen Trajans. Antiquitas I.33. Bonn 1984.

SZABÓ 2007 Szabó M.: Mursella, a légből kapott város. In: Bíró Sz. (Szerk.), FiRKák I. Fiatal Római Koros Kutatók I. Konferenciakötete. Xántus János Múzeum, Győr. 2006. március 8–10. Győr 2007, 69-80.

SZABÓ 2010 Szabó M.: Dacia superior keleti határának légirégészeti kutatása. MIMK 1, 2010, 117-122.

SZÁMADÓ 1992 Számadó E.: Brigetio kutatástörténete. KMK 5, 1992, 149-175.

SZÁMADÓ 2010 Számadó E.: Régészeti kutatások Komárom/Szőny területén a római kori Brige-tióban, 1990-2010 között. Terra Sebvs 2010/2, 2010, 141-176.

SZILÁGYI 1933 Szilágyi, J.: Inscriptiones tegularum Pannonicarum. A pannoniai bélyeges téglák. DissPann II.1. Budapest 1933.


193

SZIRMAI 1988 Szirmai, K. Monumental bronze Fragments from Aquincum. In: Gschwandler, K. (Hrsg.), Griechische und römische Statuetten und Großbronzen. Akten der 9. Internationalen Tagung über antike Bronzen. Wien 1988, 144-147.

SZŐNYI 1976 Szőnyi E.: Gönyü, Proletár dülő. RégFüz I.29, 1976, 38.

B. THOMAS 1964 B. <omas, E.: Römische Villen in Pannonien. Budapest 1964.

TIMON 1754 Timon, S.: I. Imago Antiquae Hungariae, repraesentans terras adventus, et res gestas gentis Hunnicae. II. Imago novae Hungariae, repraesentans regna provin-cias, Banatus et comitatus ditionis Hungaricae. Wien 1754.

TIR 1961 Tabula imperii Romani, L-33, Tergeste.

TIR 1968 Tabula imperii Romani, L-34, Aquincum - Sarmizegetusa - Sirmium.

TIR 1986 Tabula imperii Romani, M - 33. Castra Regina - Vindobona - Carnuntum

TORMA 1880 Torma K.: limes Dacicus felső része. Budapest 1880.

TÓTH 1985 Tóth, E.: Zur Chronologie der militärischen Bautätigkeiten des 4. Jh. In Pan-nonien. MittArchInst 14, 1985, 121-136.

TÓTH 1986 Tóth E.: Dacia római tartomány. In: ély története I. Budapest 1986, 46-106.

TÓTH 2009a Tóth, E.: Die Spätrömischen Militärarchitektur in Transdanubien. ArchÉrt 134, 2009, 31-61.

TÓTH 2009b Tóth, E.: Studia Valeriana. Dombóvár 2009.

TÓTH 2005 Tóth J. A.: A kunszigeti Tündérvár rejtélye. Műemlékvédelem 49/1, 2005, 34-41.

TÓTH J. A 2010a Tóth J. A.: Bölcske, római kikötőerőd. RKM 2009. Budapest 2010, 152.

TÓTH J. A 2010b Tóth J. A.: Szigetújfalu, Ercsi-rév, Duna-meder. RKM 2009. Budapest 2010, 354-356.

TUDOR 1968 Tudor, D.: Oltenia Romana. Bucureşti 1968.

ULBERT 1974 Ulbert, G.: Straubing und Nydam. Zu römischen Langschwertern der späten Limeszeit. In: Ulbert, G. – Kossack, G. (Hrsg.): Studien zur Vor- und Frühge-schichtliche Archäologie. Festschrift für Joachim Werner zum 65. Geburtstag. München 1974, 197-216.

VERTICS Vertics - OL S-12. Div. IV No. 31.: Planum exhibens faciem plagae controversae ductibus partium formatis inclusae, intraque terraena oppidi Földvár possessio-num item Bölcske et Madocsa vigentis. De. per me Franciscum Vertics.

VICZIÁN – HORVÁTH 2006 Viczián I. – Horváth F.: A tatai mocsarak a római korban és Mikoviny Sámuel lecsapoló munkája. In: FÉ LV/3-4, 2006, 257-272.

VISY 1977a Visy Zs.: Intercisa. A római kori Dunaújváros. Budapest 1977.

VISY 1977b Visy, Zs.: Rec. Russu, I., I,: Inscriptiones Daciae Romanae. Bucuresti 1975. ActaArchHung 29, 1977, 455-457.

VISY 1980 Visy Zs.: Római jelzőtornyok és a limes-út Intercisa térségében. ArchÉrt 107, 1980, 166-175.

VISY 1982 Visy Zs.: Újabb pannoniai katonai diplomák. WMMÉ 10-11, 1982, 86-132.

VISY 1988 Visy, Zs.: pannonische Limes in Ungarn. Budapest 1988.

VISY 1989a Visy Zs.: A római limes Magyarországon. Budapest 1989.

194

VISY 1989b Visy, Zs.: Lussonium: Archaeological Excavations 1988-89. In: Maxfield, V. A. – Dobson, M. J. (Eds.), RFS 1989. Proceedings of the XVth International Congress of Roman Frontier Studies. Exeter 1989, 263-267.

VISY 1990 Visy, Zs.: Die Ergebnisse neuerer Luftbildforschungen am pannonischen Limes. In: H. Vetters – M. Kandler (Hrsg.), Akten des 14. Internationalen Limeskon-gresses 1986 in Carnuntum. RLiÖ 36/1-2.Wien 1990, 547-561.

VISY 1994 Visy, Zs.: Die ländliche Besiedlung und Landwirtschaft in Niederpannonien. In: Bender, H. – Wolff, H. (Hrsg.): Ländliche Besiedlung und Landwirtschaft in den Rhein-Donau-Provinzen des Römischen Reiches. Band 1., Espelkamp 1994, 421-450.

VISY 1995 Luftbildarchäologie am römischen Limes in Ungarn. In: Luftbildarchäologie in Ost- und Mitteleuropa. Forschungen zur Archäologie im Land Brandenburg 3. Berlin 1995, 213-218.

VISY 1998 Visy Zs.: A pannoniai limes Mosonmagyaróvár térségében. – Der pannonische Limes im Raum von Mosonmagyaróvár. Moson Megyei Műhely 1998/1, 75-89.

VISY 1999 Visy Zs.: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában. In: Gaál A. (Szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai. Szekszárd 1999, 243-256.

VISY 2000 A ripa Pannonica Magyarországon. Budapest 2000.

VISY – KOCSIS 2000 Visy, Zs. – Kocsis, L. (Hrsg.): Von Augustus bis Attila. Leben am ungarischen Donaulimes. Aalen 2000.

VISY 2003a Visy Zs.: A pécsi légirégészeti műhely. Régészeti kutatások a Ripa Pannonica mentén. In: Visy Zs. (Szerk.), Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. Pécs 2003, 107-122.

VISY 2003b Visy, Zs.: <e ripa Pannonica in Hungary. Budapest 2003.

VISY 2003c Visy, Zs. (Ed.): <e Roman army in Pannonia. Archaeological Guide of the Ripa Pannonica. Budapest 2003.

VISY 2005 Visy, Zs.: Preface. 19th International Congress of Roman Frontier Studies 1-8 September 2003. Pécs. In: Visy, Zs. (Ed.), Limes XIX. Proceedings of the XIXth International Congress of Roman Frontier Studies Held in Pécs, Hungary, September 2003. Pécs 2005, 9-16.

VISY 2007 Visy, Zs.: Neuere Untersuchungen von Hilfstruppen römischer Auxiliardiplome. In: Speidel, M. A. – Lieb, H.: Militärdiplome. Die Forschungsbeiträge der Berner Gespräche von 2004. Mavors 15. Stuttgart 2007, 247-265

VISY 2008a Visy, Zs.: A római limes magyarországi szakasza mint a Római Birodalom európai limesének része. Pécs 2008.

VISY 2008b Visy Zs.: Dacia limese mint lehetséges világörökségi helyszín. In: Visy Zs. (Szerk.), Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról. Pécs 2008, 158-173.

VISY 2008c Visy Zs.: Megjegyzések a segédcsapatok daciai diszlokációjához. In: Fischer F. (Szerk.), Pécsi történeti katedra. Pécs 2008, 71-90.

VISY 2009a Visy, Zs. (ed.): Investigation, conservation and maintenance of the military sites along the Ripa Pannonica. Specimina nova 13, 2009, 1-183.

VISY 2009b Visy Zs.: Régészeti kutatások Dacia Superior keleti határán. MIMK 1, 2009, 107-115.


195

VISY 2009c Visy, Zs.: <e Mapping of the South Western Limes of Dacia. In: Hanson, W.S. (Ed.), <e Army and Frontiers of Rome, Journal of Roman Archaeology Supplementary series. Portsmouth, Rhode Island, 2009, 115-126.

VISY 2010 Visy Zs.: Intercisa római erődje. Vezető a római limes Világörökségre jelölt magyar-országi helyszínein 2. Pécs 2010.

WEBER 1976 Weber, E.: Tabula Peutingeriana. Faksimileausgabe mit Kommentar. Graz 1976.

WEBSTER 1985 Webster, G.: <e Roman Imperial Army of the first and second cennturies A.D. London 1985.

WUILLEUMIER 1950 Wuilleumier, P.: La battaille de 197. (XVe circonscription). Gallia 8, 1950, 146-148.

ZAHARIADE 2006 Zahariade, M.: Die Grenze in Rumänien – Moesia Inferior und der limes Schyticus. In: Klee, M. (Hrsg.): Grenzen des Römischen Imperiums. Mainz 2006, 169-173.

196

RÖVIDÍTÉSEK / ABBREVIATIONS

ActaAntHung Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae

ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae

Acta Mus. Nap Acta Musei Napocensis

Acta Mus.Porol Acta Musei Porolissensis

Akad. der Wiss. in Wien, Phil.-hist. Klasse Akademie der Wissenschaften in Wien.

AMN Acta Musei Napocensis

AMP Acta Musei Porollissensis

ANRW Aufstieg und Niedergang der römischen Welt

ArchÉrt Archaeologiai Értesítő

ArchHung Archaeologia Hungarica Seria Nova

AT Antik Tanulmányok

BÁMÉ A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve

BAR-IS British Archaeological Reports-International Series

BMS Britannia Monograph Series

CommArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae, Budapest

DissArch Dissertationes Archaeologicae

DissPann Dissertationes Pannonicae, Budapest

EAC Europae Archaeologiae Consilium

FA Folia Archaeologica

FÉ Földrajzi értesítő

FRE Frontiers of the Roman Empire

GH Gesta Hungarorum

HMÉ A Hansági Múzeum Évkönyve

JRGZM Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums

KMMK Komárom Megyei Múzeumok Közleményei

MIMK Molnár István Múzeum Kiadványai

MittArchInst Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften

RégFüz Régészeti Füzetek

RFS Roman Frontier Studies

RLiÖ Römische Limes in Österreich

RGK Römisch-Germanische Kommission

RKM Régészeti kutatások Magyarországon

SCIV Studii si Cercetari de Istorie Veche (si Arheologie)

WMMÉ Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve

Eredmények a Ripa Pannonica őrtornyainak kutatásában / Results of the research on the watch...

Documents

Transcript of Eredmények a Ripa Pannonica őrtornyainak kutatásában / Results of the research on the watch...