A Falussyak, 309–323.

EGY KÖZNEMESI CSALÁD A 17. SZÁZADBAN

(A FALUSSYAK)*

A pozsonyi királyi várban 1578. április 12-én kiállított oklevelével Rudolf csá-szár és király, a bevett formulák szavaival élve: „néhány hívünk alázatos kérésé-re […] országunknak, a magyar koronának és királyi felségünknek különbözı helyeken és idıkben tett szolgálataiért” — agilis Suppan Jánost „de Falus alias Katthafalua” édestestvérével Tamással és unokatestvérével Györggyel, illetve rokonaival, csáfordi Theoryek Jánossal és nagyszombati Benczik Mátéval együtt, az armálisban leírt címer adományozásával a nemesek közé emelte.1 Egyetlen eset a 16. század utolsó negyedében mind tömegesebbé vált nemesítések közül, a történészek által nemesi inflációnak nevezett folyamat parányi alkotóeleme. Amitıl mégis „más” lesz számunkra, az a történelem szeszélye folytán létrejött szerencsés helyzet: azoknak az írott forrásoknak a fennmaradása, amelyek lehe-tıvé teszik, hogy a nemesi armális adományozásától több mint egy évszázadon át nyomon kövessük a fıadományos és leszármazottai életútját, egészen fiági vonaluk kihalásáig.2 Abban a reményben, hogy a Falussyak pályáján keresztül a 17. századi magyar köznemesség egyik típusát sikerült megragadni.

A családnak új nevet adó „Falus alias Katafalva” (utóbbi néhány alkalommal mint elınév illeszkedett a családnévhez) Vas megye délkeleti csücskében, Kör-mendtıl délre, a Rába folyótól keletre, Szarvaskend és Nádasd falvak szomszéd-ságában feküdt. 1549-ben gersei Pethı Péter és János, Istvánffy Pál és Nádasdy Tamás voltak itt birtokosok. Csekély távolságra dél felé — de már Zalában — az alsólindvai Bánffyak birtokai feküdtek.3 Igencsak valószínőnek látszik, hogy Suppan (Falussy) János a Bánffyak szolgálatában jutott el a címeres levél meg-szerzéséig. Talán az armálisa méltóságsorában szereplı alsólindvai Bánffy Lász-

* A család nem azonos a 17. században Körmenden élt Falussy családdal. Vö. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY:

Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Bp., 1992. (Értekezések a történeti tudományok körébıl, 115.) 79–104.; NAGY IVÁN: Magyarország családai czímerekkel és nem-zedékrendi táblákkal. IV. köt. Pest, 1858. 112. tévesen azonosította a nemességszerzıt, de a leszárma-zási táblán olvasható személyek között valóban az általunk bemutatott családtagok szerepelnek, még ha olykor hibás névalakkal is.; BALOGH GYULA: Vasvár megye nemes családjai. Szombathely, 1894. c. kézikönyvében az 55. oldalon több Falussy család adatait tárgyalja együttesen, közöttük van a „katafalvi” Falussyak közül János és Miklós is.

1 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 128. No.2. Eredeti címereslevél 2 A Falussy család iratainak többsége az utolsó Falussy özvegye (Széchenyi Julianna) második

házasságából (Ebergényi Lászlóval) született leánya (Ebergényi Ilona) révén került a Csáky család szepesmindszenti levéltárába. A levéltár anyagában történı kutatásom engedélyezéséért ezúton mondok köszönetet Csáky Móric professzornak. Más iratok Falussy Borbála házassága útján a gróf gyulai Gyulay család bátorkeszi uradalmi levéltárával együtt a Pálffy család hercegi ágának malackai levéltárába jutottak. Ezek jelenlegi ırzési helye: NÖLA SAM. A nemesi „inflációval” kapcsolatos folyamatok tömör összefoglalása ld.: MAKSAY FERENC: „A sok nemes országa”. Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk.: H. BALÁZS ÉVA–FÜGEDI ERIK–MAKSAY FERENC. Bp., 1984. 277–295.

3 MAKSAY FERENC: Magyarország birtokviszonyai a 16. században. Bp., 1990. 875.

Gecsényi Lajos

310

ló királyi fıvadászmester támogatta kérését. Tény, hogy az armálison lévı fel-jegyzés szerint 1583 februárjában Zala megye közgyőlésén hirdették ki és tették publikussá a nemesítés tényét. 1584. április 24-én pedig Bánffy János a maga és rokonai nevében az immár egregius jelzıvel illetett Falussy János litteratusnak („de eadem Falus alias Katafalva”), familiárisának bizonyos számú, éveken át különbözı helyeken teljesített szolgálataiért neki járó 255 forint 76 dénár és a tıle 60 forintért vásárolt ló ára fejében az alsólindvai várhoz tartozó Csernisolc faluban lévı két lakott jobbágytelkét és hat házas zsellérét, a telkek minden tar-tozékával inscriptionálta. A fizetett udvari emberbıl, mégha egyfajta zálogjogon is, de birtokos nemes lett. Az adományt ura és leszármazottai 350 forint letételé-vel válthatták vissza a maguk számára.4

Nem érdektelen, hogy Bánffy János inscriptionális levelében Falussy neve mellé beszúrták a „litteratus” jelzıt. Így válik még inkább érthetıvé az agilis családból — azaz nemes származású anyától — született és fıúri szolgálatba került tanult ember felemelkedése a kiváltságosok közé.

1587-ben elıször regisztrálták Zala megye közgyőlési jegyzıkönyvében, mint (Poppel Lászlóval együtt) Bánffy János képviselıjét.5 1588 októberében ugyancsak ott volt ura megbízásából az egerszegi kongregáción és a következı években idırıl idıre találkozunk vele a megyei ügyek fórumain.6 1592-ben Bán-ffy nevében (mint „prefectus bonorum”) tiltakozott a végváriak rablásai ellen, 1594-ben, 1596-ban, 1597-ben, 1598-ban és 1600-ban Bánffy György és Kristóf képviselıje, két ízben a megyei számadások felülvizsgálatára delegálták.7 Urai megbecsülték szolgálatait, mert 1590-ben Istvánffy Miklós nádori helytartó pa-rancsa alapján feleségével Maloveczki Borbálával és gyermekeivel együtt már egy alsólindvai kuriális telek és ház, egy belatinci egész telek, négy (2 lakott, 2 puszta) csernisolci féltelek és két alsólindvai szılı zálogos birtokába iktatták be.8

Bánffy György 1596 szeptember 16-án ihakóci kúriájában Pethı János és Topuczki Mihály közvetítésével állított ki számára konvenciós levelet, melyben évi 40 forintot, 2 hordó bort (20 akó), mellényre 4 rıf granat posztót, kocsijához 4 lovat, útjain a lovaknak szénát, a kocsisnak kenyeret biztosított, szolgálatai fejé-ben.9 Két majd három évvel késıbb fıtisztelendı Pathai Isván és Kuthassy János mőködött közre a megállapodásnál, amely évi 40 forintról, két hordó borról, mellényre 4 rıf granat posztóról és egy farkasbırrıl szólt, utóbbinál két eszten-dıs kihordási idıre. Kifizették számára a szolga és a kocsis élelmezési költségeit is, jobban mondva természetbeni ellátást adtak a számukra.10 A Bánffy Kristóf 4 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 109. No.1. 5 BILKEI IRÉN–TURBULY ÉVA: Zala vármegye közgyőlési jegyzıkönyveinek regesztái, 1555-1711. I. köt.

Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Győjtemény, 29.) 37. 147. sz. 6 Uo. 42. 194. sz. 7 Uo. 48. 232. sz., 59. 319. sz., 70. 410. sz., 55. 531. sz., 101. 623. sz., 111. 721. sz. 8 VaML VSzKHL Statutoriae. 10. d. Falussy. A Vas Megye Levéltárából származó adatokat

Dominkovits Péter volt szíves számomra feltárni és kijegyezni. Segítségét ezúton is köszönöm. 9 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 3. 10 Uo. Fasc. 103. No. 4.

A Falussyak

311

által 1602. szeptember elsején kiállított szegıdményes irat szerint: „szegeöttünk megh az nemes és vitézlı Falwsi Jánossal egi eztendeig valo kötelessegre” 40 forint készpénzért, tisztességes ruházatért, lovainak 20 lindvai köböl zabért. Ha szolgáival urához hívatták, akkor a szolgák és a lovak ellátásáról az úr gondos-kodott. Kötelességei közelebbi meghatározására Bánffy odaiktatta: „tartozzek minekunk minden tiztessegos dolgainkban hüsegel szolgálni fıképpen törwenekben es mindenoth valo pöreynkben”. Még ha a deák jelzı el is maradt gyakorta Falussy János neve mellıl, nem kétséges, hogy jogban jártas, tanult emberként forgott a Bánffyak ügyeiben, aki csak akkor tartozott személyesen megjelenni uránál, ha az hívatta. Jutalmát miként korábban is, az éves fizetésen felül neki átengedett egy-egy jobbágytelek jelentette.11 Igaz arra is volt példa — talán a Bánffy János és Kristóf közötti idıszakban — hogy utóbbi megkísérelte a Bánffy János által Falussynak adományozott birtokrészeket visszaszerezni. Falussy a megyei közgyőlésen tiltakozott is ez ellen, vélhetıen sikerrel.12 1602-ben azután a két Bánffy testvér, Kristóf és György, hozzájárult ahhoz, hogy át-vegye Pethı János 400 forint értékő inscriptionalis részeit Cserneszegen, Batincon (egy-egy telek), illetve Lipócon (2 telek).13

Falussy János az 1600-as évtized végén (feltehetıleg 1610 elıtt) halt meg. Egy 1612-ben kelt irat szerint második felesége, Pogány Katalin (ekkor már Szecsıdy István házastársa) a férje hagyatékából 1610-ben kiadott javakról nyugtatta mostohafiát, Istvánt.14 Maloveczki Borbálától 3-3, Pogány Katalintól 1-1 fia illetve leánya maradt. Közülük apjuk halálakor Miklós és István voltak nagykorúak, az özvegy kielégítése után ık osztozkodtak az örökségen. Az 1612-ben és 1615-ben tett osztály szerint Falussy Miklós lemondott 567 forint fejében a muraközi zálogos birtokokból ıt illetı részrıl, István viszont a sokkal szeré-nyebb Trencsén megyei (Beczkó mezıvárosban és Bohuszlavec faluban) anyai hányadot engedte át 50 forintért.15 A következı években még néhány ízben — utoljára 1626-ban — egyezkedésre került sor a két testvér között, de életük szemmelláthatóan más országrészekben folytatódott: Istváné még Zalában, Mik-lósé a Felvidéken. Tudjuk azt, hogy egyik leánytestvérük a korábbi „gazda” Bánffy János özvegye Forgách Margit (ekkor Széchy Tamásné) gondoskodása alatt élt.16

11 Uo. 104. No. 5. 12 BILKEI I.–TURBULY É.: i. m. 75. 445. sz. (1596). 13 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 4. No. 3. Kivonatok a Falussy családra vonatkozó iratokból a

Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan hiteleshelyi jegyzıkönyveibıl. 1602/172. sz. 14 Uo. 1612/262. sz. 15 Uo. 1612/213. A Maloveczki család 1549-ben a Trencsén megyei Bohulavicen kívül Csütörtökön is

rendelkezett birtokrésszel, ott ahol a Bánffyak is. Nem kizárt, hogy Suppan/Falussy János a Bán-ffyak szolgálatában járt vagy élt ezen a vidéken s így ismerkedett meg késıbbi feleségével. Ld. MAKSAY F.: Magyarország birtokviszonyai, i. m. 814–815.

16 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 4. No. 3. 1626/17. és ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 41.

Gecsényi Lajos

312

Falussy István apja nyomdokain haladt és a Bánffyak szolgálatában maradt. 1622-ben Bánffy Kristóf, a Kanizsával szembeni végek fıkapitánya, királyi taná-csos így emlegette ıt: „az mi iambor szolgánk nemes és vitézlı Falussy István.”17 Ennek az évnek a decemberében az ı engedélyével vett egy épületek nélküli alsólindvai telket Hidassi Gergely deáktól, 1624 márciusában egy alsólindvai szılıt vásárolt, majd 1627 augusztusában Telekesi Török Jánostól és feleségétıl nádori jóváhagyással átvette 4000 forint értékő inscriptionalis birtokukat az alsólindvai uradalomban.18 „Meli joszagoth azutan Banfi Christoph Úr eı Naga tılem kiváltoth es ugi iöttem ide fel lakni, meli költözesem sok költsegemre es karomra volt.” — írta évekkel késıbb.19

Miért került sor szakításra a Bánffyakkal — a forrásokból nem derült ki. Tény, hogy 1628. március 12-én Bánffy Kristóf már nagyságos („generosus”) Falussy Istvánhoz, Poppel Éva asszony (Batthyány Ferenc fılovászmester, du-nántúli fıkapitány özvegye) elsı familiárisához címezte levelét.20 Az új szolgála-ti hely lakhelyváltozást is jelentett. 1628-ban távol Zalától, Sopronban bukkant fel, ahol 1000 tallérért megvette Lorenz György házát és október 6-án reverzálist állított ki a polgárjog elnyerése érdekében. Ettıl kezdve a soproni ház a Falussyak meghatározó lakhelye, mégha sokat is tartózkodtak vidéki udvarhá-zaikban.21 Az átköltözésrıl így beszélt végrendeletében Falussy István: „Itth valo le telepedesemben az mi keves penzem lehet is egiben szörözven, mind penigh az mastani atiamfianak az joszaganak az arrat, mind penigh ezüst miéth es resz szerenth arani minek is el adasabul s ruhajabulis az mitth szerezhettem es penzelettem, vettem hazamatth, szeolemis es girothi keves joszagomatth…22

Elsı felesége az ismeretlen, árva Fridesich Mária nem sokat lendített helyze-tén. Annál inkább a Dél-Dunántúl egyik ısi családjából származó berekszói Hagymássy Zsuzsannával kötött második házassága. Hagymássy Zsuzsanna — H. Gábor és Majthényi Borbála leánya — révén nemcsak hozomány állt a ház-hoz, de sógorságba, rokonságba került a Niczkyekkel, Viczayakkal, Czirákyakkal, Majthényiakkal és egy sor más családdal.23

A házasságkötéskor már halott apósa, Hagymássy Gábor a 16. század utolsó évtizedében több alkalommal Zala megye alispánja, más családtagok végvári fıtisztek, országgyőlési követek. Hagymássy Zsuzsannát anyja halála után (1614) nagynénje Viczay Sándorné Hagymássy Orsolya nevelte, gyámjaiul Majthényi Lászlót, Hagymássy Kristófot, Bakács Sándort és Viczay Sándort jelöl-te ki az anyai gondoskodás.24 A fiatal leánynak Mesteriben, Pálfalván és

17 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc.104. No. 15. 18 Uo. No. 15. és No. 18. 19 Uo. No. 41. Végrendelet. 20 Uo. No. 20. 21 HÁZI JENİ: Soproni polgárcsaládok, 1535–1848. Bp., 1988. I. köt. 410. 4456. sz. 22 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 41. 23 Uo. No. 270. Továbbá NAGY I.: i. m. V. köt. Pest, 1859. 16. 24 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No.10.

A Falussyak

313

Bekényben voltak birtokrészei. Nászajándékában említett ezen felül egy öröklött „hosszu aranyláncot, melyben vagyon kétszáz arany”, „egy fekete tüzött kala-pos süveget, mellyen volt tizenhat öreg boglár és harminc apró a karimáján”, végül egy gyeplıs láncnak mondott aranyláncot, melyet Mátyás király adomá-nyozott a Hagymássy családnak. A fegyverek között számba vettek egy aranyos szablyát, mely Bakács Farkasé volt.25 Mondhatnánk, hogy ez a frigy nemcsak vagyonilag javított a helyzetén, de ami ennél is fontosabb volt, társadalmilag is stabilizálta és egyenjogúsította a Falussy családot.

1632 tavaszán Csáky László gróf, pápai fıkapitány jószágigazgatója. („prefectus bonorum”).26 Talán az ı szolgálatában maradt már haláláig, 1636-ig. Ezekben az években anyagi helyzete bizonyára javult. 1631-ben 1800 rajnai fo-rintért és 18 arany áldomáspénzért adta el egy Sopron környéki malmát Paulesith Miklós hoffi plébánosnak.27 1634-ben viszont Hans Benedikt Dobner soproni polgártól és feleségétıl 800 birodalmi tallérért 5 soproni szılıt vásá-rolt.28 Ugyanezen évben Esterházy Miklós nádor hő szolgálataik fejében neki és Szalay Andrásnak adományozta a hőtlenségbe esett Mátyás András Sopronban található és a városi tanács által leltározott bútorait, házi eszközeit, ékszereit, készpénzét.29 Végrendeletében, amely 1636 januárjában kelt, a nádort és Megyery Zsigmond tekintélyes nemesurat (az Esterházy nádor körül csoporto-suló középnemesek egyik jelentıs képviselıjét) jelölte meg testamentuma vég-rehajtóinak.

Halálakor két kisgyermeke — Miklós és Mária — illetve az elsı házasságból született nagyobb fia, Pál maradt az özveggyel. Pált 500 forinttal és egy további kilátásba helyezett összeggel elégítette ki, míg örököseiként a két másik gyerme-ket jelölte meg. Temetését a soproni barátok kolostorában rendelte meg, ahová 100 forintot testált, a Szentlélek egyházának s a bánfalvi pálosoknak viszont 50-50 forintot rendelt. „Noha mostan kez penzem igen ninchen de tudom hogi naprol-napra Isten az keves joszagombol is keves jövedelmet ád…” — írta, jeléül még mindig szerény vagyoni (elsısorban birtokokban szegény) állapotának.30

Falussy István halálát követıen két évtizedig nincs hír a gyermekeirıl. 1656-ban azután hirtelen szélesre tárul az ablak, amely mögött Falussy Miklós már kész emberként tőnik elénk, mégpedig új színhelyen, Vas vármegye közgyőlé-sén. 1656. március elsején a söptei kongregáción említi elıször a jegyzıkönyv, szeptemberben a fıispán, Esterházy Mihály képviseletében jelent meg.31 Nov-ember 30-án Nádasdy Ferenc országbírótól kapott megbízást — Horváth

25 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 6. No. 8/a. 26 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 33. 27 Uo. No. 29. 28 Uo. Fasc. 123. No. 5. 29 Uo. No. 6. Az adományozásnak a soproni városi tanács ellentmondott és pert indított az adomá-

nyosok ellen. 30 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 41., 31. 31 VaML Vas vármegye nemesi közgyőlésének jegyzıkönyvei. 1. köt. (1637–1687) 398.

Gecsényi Lajos

314

Györggyel közösen — a Rábaköz védelmére teendı intézkedésekrıl szóló tár-gyalásokon való képviseletre.32 Ekkor már bizonyára ismert személy a nyugat-dunántúli köznemesség elıtt, mert testvére, Mária, ugyanezen évben tartott esküvıjére a vidék fı- és köznemességének számos képviselıjét hívta meg. Ná-dasdy Ferenc, Esterházy Pál, Esterházy Mihály, Cziráky Ádám, lósi Viczay Já-nos, Niczky Boldizsár, ákosházi Sárkány János, Rabbi István, Récsey György, Bezerédj György, Vitnyédy István és Ferenc, Kisfaludy János, Sibrik Kristóf, a már említett Horváth György, a soproni polgármester és fıbíró és még sokan mások szerepeltek a vendégek listáján. A lakodalmi ebéd bevásárlásait Bécsben végezték, az ebédet a soproni „Stephli szakács” vezetésével több fıúri szakács készítette.33 A vılegény, a tekintélyes és régi nemesi családból származó Dersffy János, az esztergomi káptalan jegyzıje (késıbb altárnokmester) elégedett lehe-tett a külsıségekkel. Nehezebben boldogultak azonban a leányrész kiadásával. Az elsı atyafiságos egyezségre 1657. november 11-én került sor Sopronban, akkor rögzítették, hogy az ifjú asszony mely ékszereket, ruhákat, háztartási esz-közöket kapott meg. Részesült a Hagymássyak 1643-ban Szentgrótról tett osztá-lya során az anyjukra szállt javakból, apai nagybátyjuk, id. F. Miklós örökös nélküli halála után nekik jutott pénzbıl, megkapta a (röviddel elıtte leégett) soproni házból és szılıkbıl járó hányadot, 3 hordó soproni bort.34 1663-ban Nádasdy Ferenc elıtt készítettek újabb megállapodást az utólagos követelések-rıl, de az asszony örökösei évekkel késıbb is újabb és újabb követeléseket tá-masztottak.35

Az ’50-es évek végétıl Falussy Miklós — akinek tanultságáról számos leve-lének stílusa és formája tanúskodik — gyorsan haladt elıre társadalmi elisme-résben és vagyonban egyaránt. Sopron megye egyik tekintélyes birtokosa, Megyery Zsigmond 1658. május 26-án kelt felvallásában — fiúörököse nem lé-vén — (fertı)széplaki kastélyát és a mezıvárosban lévı birtokrészét, 10.000 fo-rint erejéig, a török elleni harcokban elesett Hagymássy János helyett annak unokatestvérére H. Zsuzsanna fiára, azaz Falussy Miklósra hagyta.36 Nem tudni, hogy a végrendelet hogyan realizálódott és Széplak meddig volt Falussy birtok, tény viszont, hogy helyette a Nádasdy Ferenctıl 1661-ben vagy 1662-ben kapott inscriptionális iváni udvarhely lett a Falussy családi törzshelye, ahol udvarházat is építtetett. Iván mellett még egy csapodi kúriát 10 ház jobbággyal és egy baboti 2 kerekő malmot válthatott magához 1850 forint értékben.37 Anyagi helyzetének

32 GECSÉNYI LAJOS: Elképzelések a Rábaköz önvédelmének megszervezésére a XVII. század közepén.

Soproni Szemle, 45. (1991) 4. sz. 343–347. 33 ÖSTA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 68. 34 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 6. No. 6. 35 Uo. No. 16. 36 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 74. 37 Uo. Fasc. 119. No. 8. Az inscriptionalis levél 3 példányban, másolatban maradt fenn. Kettın az

1662-es, egyen az 1661-es évszám olvasható. Tekintve, hogy Nádasdy már 1659-ben azt írta Falussynak, hogy az említett birtokrészek átadását ismételten megparancsolta, így az 1661-es év-szám látszik a valószínőbbnek.

A Falussyak

315

stabilitását az általa adott kölcsönök is mutatták. 1662. június 2-án Szent-Tamássy Máté csornai prépostnak 4000 forintot, október 3-án Vitnyédy István-nak 1000 forintot kölcsönzött.38 1662. február 4-én Hedly Mátyástól 1000 arany-tallérért átvette az Erdıdy György gróf mogyorókeréki uradalmához tartozó Német-Haságy zálogjogát.39

Nádasdy 1661-ben kelt inscriptionális oklevele szerint az iván/csapodi adomány „fıember szolgánknak… Falussy Miklós uramnak” szólt, „tekintvén igaz és hív szolgálattyát, melyre ez után is mint eddig magat mindenkor ajanlja”. Bizonyos tehát, hogy a családi hagyományt ı is folytatta és familiárisi szolgálatban állt az országbírónál, az ország egyik leghatalmasabb fıldbirtokosánál. 1660-ban Esterházy Mihály, Vasdinnyey Sándor alsólindvai kapitány és Prayner Mátyás társaságában — utóbbival együtt elsı familiárisként jelölve — küldte ıt Nádasdy Zrinyi Miklóshoz tárgyalni.40

Sógora, Dersffy János 1662. február 6-án arról tájékoztatta, hogy jóakarói és barátai beajánlották Lippay György érsekhez, aki sekretáriust keres (maga bete-ges lévén, ámde „nagy derek es titkos dolgok forognak eı Nag[ysag]a eleöt ki-ket eı Felsege communical eı Nag[ysag]anak”) és szívesen látná (Nádasdy en-gedelmével) Falussyt e tisztben. Felcsillantotta Dersffy azt is, hogy bizonyos idı múltán az érsek támogatná további elırejutását, mégpedig az uralkodó magyar titkára posztjára.41 Noha sürgıs választ kért, az ajánlat elfogadásának nincs nyoma, Falussy Nádasdy szolgálatában maradt, mint azt egy 1663 tavaszán kelt Nádasdy levél igazolta. Ura — egyben vasi fıispán — bizalmából juthatott egy-re növekvı szerephez Vas vármegye közgyőlésén, bár a megyében jelentısebb birtokkal nem rendelkezett. 1665. szeptember 17-én a leköszönt Rabbi István helyébe a jegyzıi hivatalra helyettesítették, két év múltán 1667 szeptemberében pedig már az alispánok egyike.42 Tisztében 1673. április 10-én történt lemondá-sáig folyamatosan megmaradt, ami azt is jelezte, hogy Nádasdy Ferenc melletti elkötelezettsége nem jelentette annak személyes sorsával való összefonódását. Az összeesküvési ügyben nemhogy nem keveredett bele, de 1670. május 30-án Lakon kiállított nyilatkozatában a tisztéhez köteles hőséggel bizonyította a gya-núba került ákosházi Sárkány János, a Kanizsával szembeni végek fıkapitány-helyettese ártatlanságát.43 Igaz Sárkány „mellesleg” a felesége unokatestvére volt. Mert apjához hasonlóan Falussy Miklós is jól választott, mikor feltehetıen az 1660-as évek vége felé Kisfaludy János özvegyét, ákosházi Sárkány Juditot vezette oltár elé. Nemcsak a három Kisfaludy árva gyámsága, birtokaik kezelése

38 Uo. Fasc. 104. No. 83. és 84. 39 Uo. No. 81. és 82. 40 Uo. Fasc. 103. No. 24. 41 Fasc. 104. No. 199. (3).VaML Vas vármegye nemesi közgyőlésének jegyzıkönyvei 1. köt. (1637–

1687) 509. és 556. 42 VaML Vas vármegye nemesi közgyőlésének jegyzıkönyvei. 1. köt. (1637–1687) 509. és 556. 43 Lemondására ld.: Uo. 642. A Sárkány melletti nyilatkozat: ÖStA HHStA UA Fasc. 285. Konv. A.

65. és NAGY I.: i. m. X. köt. Pest, 1863. 56.

Gecsényi Lajos

316

került ezzel hozzá, hanem a felesége révén a következı években öröklött Sár-kány birtokok is és mindenekelıtt tovább szélesedett rokonsága, erısödtek kap-csolatai. A XV. századtól jelentıs tisztségeket betöltött Sárkány családtagok a Nyugat-Dunántúl valamennyi birtokos családjával rokonságban álltak. Felesége anyja nádasdi Darabos lány volt, egyik sógora a késıbb grófságra emelkedett Illésházy Ferenc lett s a távoli unokatestvérek férjei között ott volt a „karrierje” kezdetén álló Festetich Pál is.44

Talán a felesége hozományából kölcsönzött 1668 májusában 1000 forintot (3 évre szóló 180 forint kamattal) Vitnyédy Istvánnak, akinek örököseitıl 1671-ben egy ruszti szılıt kapott a pénz fejében.45 1672-ben már birtokában volt a (fer-tı)szentmiklósi kúria a hozzátartozó földekkel és szılıkkel.46 1673 januárjában a sógorainak, Sárkány Miklósnak és Istvánnak, adott egy darázsfalvi birtokrészre, mint jelzálogra 1000 forintot, majd áprilisban Sárkány Jánostól megkapták a Vas megyei Gyırvár, Boldogasszony és Szentivánfa, a Zala megyei Botfa egyes ré-szeinek inscriptionális jogát.47 1676-ban Sárkány János halála után került sor a keszthelyi Sárkány birtokrész felosztására, tipikus példájaként a sokféle aprózó-dás mindennapi eseteinek. A keszthelyi várban található „fölsı öreg palota” és a „kis palota” három részre öröklıdött a Sárkány fiúk, az Illésházyak (Sárkány Erzsébet) és a Kisfaludy/Falussy gyermekek (Sárkány Judit) között. Az osztá-lyos levél hangsúlyozta, hogy „ezen atyafiak között is a pitvarokkal, grádicsok-kal, ház födelével köz lészen és egyaránt tartoznak mind conservatiójára mind reparatiójára concurrálni”. A mezıvárosban 3 jobbágy és 1 zsellér illetve 15 puszta hely és kertek illették a Kisfaludy/Falussy mostohatestvéreket.48 Az új szerzemény azonban olyan kötelezettséget is jelentett, ami évek múltán vált esedékessé. Sárkány János ugyanis a Nádasdy–Wesselényi összeesküvési ügy-ben lefoglalt vagyonát csak nagyobb összeg lefizetése árán kaphatta vissza a kincstártól. Miután ezt a pénzt haláláig meg nem fizette, a teher továbbszállt az örökösökre. 1683 márciusában majd 1684 februárjában a Magyar Kamara két ízben szólította fel Falussyt, hogy örököstársaival együtt fizesse meg a kiszabott 4000 forintot. Bizonyára nem sietett a pénz elıteremtésével, mire a Kamara Es-terházy Pál nádor fizetésére engedte át az összeget és behajtását ezzel a nádorra bízta. 1684. április 25-én már Esterházy küldött levelet Falussyhoz és ebben azonnali fizetésre szólította fel, mondván ellenkezı esetben a birtokaiból vesz elégtételt.49

44 A Sárkány rokonságról: ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 155. Kisfaludy Ferenc

gyámsága: uo. No. 150. és VaML VSzKHL Minutae exp. 1680. szept. A Kisfaludy gyermekek: Fe-renc, Mária (Szegedy Bálint felesége), Katalin (Bezerédj Pál felesége)

45 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 126. és 105. 46 Uo. No. 116. 47 Uo. No. 119. és Fasc. 116. No. 3. 48 Uo. Fasc. 104. No. 155. 49 Uo. No. 160.

A Falussyak

317

Idıközben Falussy Miklós több birtokügyletet bonyolított le. 1676 szeptem-berében egy közelebbrıl meg nem határozható jószága kiváltására 800 tallért vett fel Esterházy Mihálytól.50 1678 tavaszán a gyırvári, szentiváni és boldogasszonyfai porciókat adta át Széchenyi György kalocsai érseknek, a meg-határozott zálogos összeg ellenében.51 Néhány hónappal késıbb a Hamerle Györgynél zálogban volt iváni részbirtokot illetve egy kövesdi házat és egy kövesdi illetve cenki szılıt szerzett meg — a tulajdonos Draskovich Miklós en-gedélyével — 7666 forintért.52 1680-ban báró Johann Friedrich Hochenwarttól vett fel évi hatos kamatra szólóan 1200 rajnai forintot.53 Az újabb iváni jószág megszerzése mindenesetre egyfajta birtok koncentrációs törekvést jelzett.

1675 szeptemberében gróf Draskovich Miklós királyi fıajtónálló (Nádasdy Ferenc veje) Bécsben kelt atyafiságos hangú levelében díjazás ellenében válla-landó tanácsadói, lényegében familiárisi szolgálatokra kérte, illetve bizonyos pénz megfizetésére kötelezte magát.54 Az 1680-as évek hozták meg aztán Falussy számára közéleti tevékenységének csúcspontját. 1681. április 9-én Sop-ron megye Keresztúron tartott közgyőlésén Nagy György szolgabíróval együtt követté választották a soproni országgyőlésre.55 Május 11-én Sopron, Vas, Vesz-prém, Gyır, Zala és Somogy megyék követei adtak meghatalmazást Horváth Miklós és Falussy számára közös ügyeik képviseletére.56 Az országgyőlés becik-kelyezett dekrétumai egyikében Gönczi Egyed pannonhalmi fıapáttal, gróf Széchy Péterrel vagy Kéry Ferenccel, Tallián István nádori ítélımesterrel együtt az elkobzott javak visszaadására és különbözı okmányok érvénytelenítésére kiküldött bizottságba választották.57 Tekintélyét jelzi, hogy a török elleni hábo-rúk szegényember nyomorító hadjáratai során, 1684. szeptember 11-én a Buda melletti táborban maga Lotharingiai Károly herceg, fıvezér állított ki menlevelet

50 Uo. No. 131. 51 Uo. No. 139. 52 Uo. Fasc. 119. No. 18. 53 Uo. Fasc. 104. No. 153. 54 Uo. No. 128. A levél szövege a következı: „Anno 1675 Die 25 septembris Assecuraliuk kedves

kománk Nemzetes es Vitézlı Falussi Miklos urat ezen irásunkal, hogy eı Kglme magha alkalmatlanságha nélkül edzighis tapasztalt hozzánk való jó akarattiabul, nem tiltván szolghaliattiat, jótanácz adássát es dolghaink promotioiaba való szorghalmatossághat, annak recompensatioiaert adunk eó Kglnek minden esztendıbe készpénzül házához száz harmincz idest fl. 130 es hat reff skarlatos idest Ullna 6, kérvén eı Kglmet vegie jo néven ef(fele) kevés aiálásunkat s mutasson uttat minden magha, mind szerelmes Háza népének vallo szolghalatunkra asseruralliuk eı Kglmet. megh nem fogiatkoztattiuk eı Kglmet. Datum Viennae Anno et Die út supra. Groff Draskovich Miklos mp.”

55 GyMSM SL Sopron vármegye nemesi közgyőlésének jegyzıkönyvei, 1628–1682 812.r–v.; ZSI-

LINSZKY MIHÁLY: Az 1681-iki soproni országgyőlés történetéhez. Bp., 1883. (Értekezések a történettu-domány körébıl, XI/2.) 11. Itt az szerepel, hogy Falussy követtársa Fodor János volt.

56 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 148. No. 2. 1682 és 1687 között ismét résztvevıje Vas megye nemesi közgyőlésének is, mint ezt a jegyzıkönyvek tanúsítják.

57 I. Lipót III. dekrétuma 11. cikkely 8. pontja: Corpus Iuris Hungarici/Magyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvénycikkek. Bp., 1900. 272–275.

Gecsényi Lajos

318

(salva guardia) iváni kúriájára és jószágára.58 1686 októberétıl a hozzáintézett levelek címzésében a királyi tábla esküdt ülnökeként tisztelték.59 Ez idı tájt fia László számára a soproni jezsuita kollégium Mária testvérisége állított ki tanú-sítványt.60 A bécsi egyetem anyakönyvében 1686. november 30-án jegyezték be „Falluschki” László „nobilis Hungarus”-t.61 Folytatott-e valóban egyetemi stú-diumokat az ifjú Falussy nem tudni bizonyosan, ennek az inscription kívül nin-csen nyoma. 1687-ben a Pazmaneum tanulója, Hevenessy Gábor professzor ta-nítványa. Nem kétséges, hogy az öregedı, betegeskedı Falussy Miklós, aki mind kevesebbet mozdult ki Ivánból, tanult, tájékozott embert akart faragni a fiából. Nagy súlyt fektetett arra, hogy a fiú tanulmányai rendben legyenek, öl-tözködése, ha takarékosan is, de alkalmazkodjék a császárváros viszonyaihoz. „Bezerédi Pál uramra bíztam, hogy bizonyos alkalmatossággal csak lantkochis általis küldgie a ki ruhat csináltattam. A süveget ott béletesd megh, nuisztot Sopronban nem igen találni, ott olcsóban is juthacz hozza, im küldöttem hat forintot reá, mást vigy magaddal, mert magad ahoz nem értesz. Ha csizmara van szükséged és találnyi Bécsben, kérjed P. Regens urat vetessen, el felejtettem varratnyi, de ha nem találnyi ugy mentül hamarabb varratok s elküldök nadragot is, csak jo légy s jól tanulj.” (1687. december 18.) „A tavalyi zubbonodat is föl küldöttem, ha nem szokas ollyan rövid uju niari ruhat ott viselnyi tedd el s hozd haza magaddal, ha penigh viselnek, tudom ki nıttél belıle, hanem végi hasonló tafotat és holnad alatt toldasd meg. […] A kalapos suegedet is föl kül-döttem, belıl meg pöcsétemet ütvén reá, hogy el ne cserélliek, ha mások is visel-nek. Egy kis strucz tollat vehetsz a kerületire. […] A tollas bothoz nincs szeren-cséd, biztattak volt Giöröt, de nem kaphattak, Posonban is biztam…” (1688. május 17.)

„Akarom, hogy nolle velle a német szót is köll gyakorolnod, imponálom, hogy csak ugian exerceálljad abban magadat, mert csaknem annyi hasznát vehe-ted jövendıben a német szónak, mint a deáknak, egyike a másikkal jobb.” (1688. március 2.)

Diáktársai között Falussy László igyekezett a fırangú ifjak jóindulatát ke-resni. Ilyenek voltak Esterházy Pál nádor fiai, illetve Draskovich Ádám és Pál. Utóbbihoz panegiricust is írt magyarországi hazatérése alkalmából. Apja maga is biztatta ezekre a kapcsolatokra, de tanulása sérelme nélkül, mint ezt egyik levelében hangsúlyozta. A bécsi tanulmányok, az apai kapcsolatrendszer Falussy László számára Esterházy Pál nádor kismartoni kancelláriáján biztosí-tottak helyet. Apja 1691. április 26-án Kismartonba küldött levelében a szolgá-latban való elımenetel megalapozására figyelmeztette ıt. „… ha jolviseled ma-gadat s jol proficiálsz tanulságodban az lesz vigasztalásom, magadnak is azzal csinálsz mast utat böcsületre s jövendıbéli elı menetelre… azt kívánom, hogy az 58 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 131. 59 Uo. No. 199. (30). 60 Uo. No. 178. 61 Die Matrikel der Universität Wien. Bd. V. 1659/60-1688/89. Wien, 1975. 115. 1686. november. 30.

A Falussyak

319

Isteni félelem s szolgálat után ne töltsd heában s haszontalanul üdıdet, hanem proficiálj és alkalmaztasd magadat.”62 Az idıs Falussy 1694 táján hunyt el. Te-metésén Kazó Pál prépost, fıesperes celebrálta a szertartást az egyházasfalui plébános és két iskolamester közremőködésével. A soproni ferenceseknél 200 misét mondattak a lelki üdvéért. A toron 15 akó bort ittak meg.63

Röviddel a halála után kerülhetett sor a bizonyára már korábban elhatáro-zott házasságokra, Falussy László és testvére Krisztina esküvıire. Az ifjú Falussy 1694. augusztus 29-én a széplaki kastélyban Viczay Ádám, Festetich Pál, Mórocz Ferenc és György elıtt móringolta iváni udvarházát és ottani birtokát 4000 forint erejéig Széchenyi György és Mórocz Ilona leányának, Juliannának. Kötelezte magát, hogy ha a felvallott birtokok értéke nem éri el az ígért összeget, akkor a csapodi vagy a szentmiklósi jószágból ki fogja egészíteni.64 Falussy Krisztina a horvát ısnemes családból származott Patachich Mátyás hitvese lett. Sógornıje annak a Patachich Boldizsárnak, aki királyi tanácsosként késıbb báró-ságot kapott. Bátyja fényes esküvıt rendezett a számára és bıven gondoskodott számára ékszerekbıl s ruhákból álló hozományról. Az örökrészt illetıen 13.000 forint megfizetésére kötelezte magát.65

Alig zajlottak le a menyegzık, amikor 1695. április 25. és május 26. között hirtelen meghalt Falussy László, hátrahagyva terhes állapotban lévı feleségét.66 A családi örökség katasztrofális eladósodására rövid idı alatt fény derült. Övék volt ekkor két iváni birtokrész, egy ottani nemesi kúria, egy csapodi kuria 10 jobbággyal, egy soproni ház és két szılı, egy baboti malom, egy birtokrész Szentmiklóson, egy ottani szılı, Csapodon rét, Cséren erdı, Lóson két szılı, Nagycenken rét, Kópházán ugyancsak rét. Ezen felül Zala megyében egy szılı Botfán, két rész a keszthelyi Sárkány örökség egyharmadából és vételi jogon egy vonyarci birtok.

Az aktívumot terhelte Falussy Krisztina örökrésze, bizonyos elzálogosított arany és ezüst tárgyak 1332 forint zálogösszege, a vonyarci jószág fejében fize-tendı 2000 forint, Viczay Ádámnak 2238 forint, Festetich Pálnak 1000 forint adósság. Összességében lényegesen több mint a birtokok értéke.67 Az eladósodás — egy 1717-ben készült tanúvallomási jegyzıkönyv szerint — általánosan is-mert volt a rokonok és ismerısök elıtt. Festetich Pál elmondta, hogy Falussy Miklós sokszor kért tıle kisebb-nagyobb kölcsönöket, olykor 30 forintért is fel-küldött hozzá. Szilassy Ádám szerint „akkor amidın halála történt, említett Falussy Miklós urnak közönsegesen híre volt, hogy másoknak feles pénzzel 62 Valamennyi levél: ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 192. 63 Uo. Fasc. 104. No. 212. 64 Uo. No. 208. 65 A Patachich családra ld.: NAGY I.: i. m. IX. köt. Pest, 1861. 143. 66 A halál idıpontja Patachich Mátyás 1695. április 25-én kelt levele és Lipót császár és király 1695.

május 26-án az özvegy számára kiállított adósság halasztó levele közé tehetı. ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 215. és 218.

67 A Falussy jószágok jegyzéke: NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 6. sz. n. Az adósságok felsorolá-sa: ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 230. és No. 283.

Gecsényi Lajos

320

maradott volna adós”. Azonos módon beszélt Bezerédj Pál is.68 Tény, hogy Szé-chenyi György, aki magára vállalta özvegy leánya és utószületett unokája, Falussy Borbála helyett az adósságok kiegyenlítését, 1695 és 1699 között lénye-gében megvette Falussy László ingó s ingatlan javait, majd átadta az 1697-ben Ebergényi Lászlóval újabb házasságot kötött özvegynek.69 Falussy Borbála 1713. június 27-én Bellatincon kelt felvallásában, már gróf gersei Pethı János alezredes feleségeként, lemondott arról, hogy a hajdani apai örökséget anyjától s mostoha-apjától követelje. Gyermektelen halála esetén pedig jogilag is ıket jelölte meg törvényes örököséül, beleértve a Pethıtıl kapott 20 000 forint hozományt illetve a szlavóniai ivánci kastélyt. Nem Pethı, hanem ı élt tovább és második férje sem volt kisebb ember, mint gróf gyulai Gyulay Ferenc tábornok.70

A Falussy család három generáción át tartott felemelkedése, amely László tanulmányaival és fıként házasságával újabb fordulatot vett volna, ily módon véget ért. Életútjuk jól példázza annyi más 17. századi köznemesi család sorsát is, amelyek tagjai a nagyurak jogi és igazgatási ügyeiben eljáró, tanácsadó szere-pet betöltı familiárisok voltak, szívós kitartással, szerény birtokszerzéssel s fı-ként házasságokkal igyekeztek elırejutni saját társadalmi közegükben.71 Bizo-nyos, hogy bármennyire is függtek uraiktól mégis saját pályájukon haladtak s nem estek áldozatául nagyúri patrónusaik politikai tragédiáinak. Az uralkodó iránti hőségükhöz és katolicizmusukhoz — még ha az nem is manifesztálódott — nem fért kétség. Pályájuk részletei azt is jelzik, hogy a fıúri familiárisok a 17. századi királyi Magyarországon a birtokigazgatás, a megyei és országos igazga-tás dolgaiban szakszerő tisztviselı réteget alkottak, ahol a familiáris egyik fıúr szolgálatából nehézség nélkül léphetett egy másik szolgálatába, vagy egy maga-sabb szinten már kötött szolgálat nélkül vállalhatott tanácsadói feladatokat. Ebben segítségükre volt a megyéket átívelı rokoni kapcsolatrendszerük és bir-tokhálózatuk.

Iskolázottságukhoz, „deák” mivoltukhoz (akár jelölték azt, akár nem) aligha férhetett kétség, noha tanulmányaik színhelyének, minıségének megállapítására még további aprólékos kutatásokat kell végezni.

68 Uo. No. 262. 69 Uo. No. 228. 70 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 7. No. 6. 71 Vö. IVÁNYI EMMA: Egy XVII. századi várkapitány (Libercsey Mihály, 1612–1670). Mályusz Elemér

Emlékkönyv, i. m. 173–187.

A Falussyak

321

FÜGGELÉK

Falussy Krisztina (Patachich Mátyásné) hozománya 1694

Conscriptio rerum mobilium ac paraphernalium Generosae Dominae Cristinae Falusÿ Consortis Perillustris et Generosi Domini Matthiae Pataticz filiae vero Perillustri ac Generosi olim Domini Nicolai Falussy ex Generosa condam Domina Juditha Sarkany procreata, tempore emaritationis eiusdem die nimirum et anno inranotatis eidem assignatarum et ad manus coram infrascriptis deventarum.

Vagÿon egÿ rubintos maslÿ Vagÿon egÿ öregh gyöngyös fejkötı azon négy rubintos boglÿar Más egy rubintos nÿakra való, abban vagÿon 43 rubint Egÿ öregh gyöngyös füzer azon 38 aran boglÿar Egy igen szép öregh gÿongÿökkel valo parta, szaz aran erı, a kiken vagÿon hatt gÿemantos boglÿár, egy rubintos Mas egy aran maslÿ, kiben vagÿon rubintal, smaragvall erezesztek Egÿ kis masly más apró rubintokkal egy öregh szem gyöngy benne Egÿ nyakra valo füttyögeı gÿöngÿökkell rakva Egÿ aran pukhkan rubintokkal rakva, három szem öregh gyöngÿ benne Gÿöngÿbull csinalt fülben valo egy par, mellÿben vagion egÿ gÿemánt es kett szem ıregh gÿıngÿ Egy par aran perecz huszon negÿ ıregh szem gÿıngÿ benne a mellyet nyakon viselhetni Item egÿ kis gÿemantos főtÿıgeı, egÿ szem gÿemant, egÿ szem gÿıngÿ benne Egÿ ezőst korda finum vont ezőstbőll tsinalva mellyen vagyon tiz öregh finum ezőstbőll tsinalt zomantyos remek Vagÿon egÿ aran lancz kett szálbull állo Egÿ kis nÿakban valo aran lancz Egy gyıngÿ lants kett szaz forint érı Egÿ par gÿemantos győrő vagyon egÿikben tizen ott gÿemant, masikban hett gÿemant Kett par főlben valo arany karika, mellÿnek egÿike rubintos, masika gÿemantos Egÿ kis gÿıngÿıs maslÿ, mellÿben vagÿon harom aran boglÿar Harom nÿakra valo aran csipke, mellynek ketteÿ aran, harmadika ezőst Egy nÿakra valo fejer csipke Vagÿon zıld aranÿas panlyka egy par kıltnÿ valo széle Egy fodros feykıtı arannÿal ezőst kőtőt Harom pár sellÿem fatyolbull valo ungh elokıtıstull igen szep olasz csipkekkell Patyolat harom vegh ungoknak valo Hoszÿ ungh kilents N. 9.

Gecsényi Lajos

322

Egÿ ezőst fonallall skófiummal gombozot selÿem ıv, flilegrani(!) munkavall valo csattall Test szin sellÿem sinor ıv Egÿ zöld barson szoknÿa aran csipkekkel vallastva Ahoz valo zıld barson mente, mellÿet bellettek mast igen szep nÿestell száz tallerert szeles aran csipkevell clarissal valo gomb szarokkall tsinalva Egÿ vörös vont aran szoknÿa vallastull egÿ rend gallinnal, a valla aran csipkevell Egÿ test szin atlacz szoknÿa, vallastull szeles ezőst csipkevell Egÿ viola szin atlacz szoknÿa, vallastull ezőst csipkevell Egÿ viselo atlacz szoknya vallastull, arannyal elegyes Egÿ test szin atlacz mente ezőst csipkevell bellett Vagyon egÿ fejer tafota szoknya vallastull ezőst Tiz taller erő hoff plecz Egÿ fekete fatyol elekıtı İtt fekete halvy Egÿ hosszu fatyoll csipkevell Egÿ arannÿal ezusttell tődzıtt feÿkıtı Egÿ clarissall tudzot feÿkıtı Egÿ tiszta őst fonalbull kıtıt feÿkıtı Egÿ zıld selÿemmell tiszta aranbull kıtıtt feÿkıtı Selÿemmell kıtıt feÿkıtı harom N.3. Egÿ selÿemmell ezősttell gonbozassall kıtıt feÿkıtı Fodros csipkevell kıtıt feÿkıtı N.3. Egÿ par zıld barson csipeles aranÿ csipkevell, zıld selÿem kapczavall egÿőtt Harom pall kez kıtı szeles arannyal ezőstell pantlÿka, maslÿavall egÿőtt Egÿ nÿustall belett barson süvegh Fölseı lepıdı N.10. Varrot also abrosz N.3. Egÿ darab szavos vaszony kendıknek valo Also lepıdı N.10. Asztall keszkenÿı N.44. Agÿ kıről valo varrot recze suppellat Fell tubint supellatnak valo, arra sik raÿt Egÿ umıgh uÿ tafotara valo arannÿal ezőstell varrott Vagÿon egÿ aranÿas paplan N.1. Kett pamukos paplan N.2. Derek ala valo parna N.6. Vankos N.5. Egÿ zıld viselı mente rokavall bellet

Actum Ivan Die 5 Julii Anno 1694

A Falussyak

323

Coram me Joanne Szilÿ Iurato Assessori Comitatus Soproniensis Coram me Joanne Fabjan Iurato assessori Comitatus Soproniensis ÖStA HHStA Csáky cs. lt. Fasc. 104. No. 204.