Pinke Zsolt

Az elmúlt 100 esztendő aszály- és belvízkárainak statisztikai értékelése

Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola

0

3

6

9

12

1920 1950 1980 2010

PAI

0

300

600

1920 1940 1960 1980 2000

1000 h

a

1937 Öntözési törvény

Az ártereken létesült tanyák ezreit hagyták el lakóik

Szántóföldi művelés ág kiterjedése, 1000 ha (1921-2010)

4 400

4 700

5 000

5 300

5 600

1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

ha

1940-41-42 Évszázad belvize - megindul a szántóter csökkenése

1947-48 Súlyos élelmezési probléma – mínusz 100 eha szántó

1952 Évszázad aszálya - mínusz 300 eha szántó1973-81 – emelkedő energiaárak következtében mínusz 350 eha szántó

1999 Súlyos belvizek – mínusz 200 eha szántó1950. évi aszály szerepe a jegyrendszer 1951. évi

bevezetésében

Földrajzi adottságai miatt az aszálynak és belvíznek való legnagyobb kitettség ugyanazon alföldi térségben jelentkezik, melyre a kialakult földhasználati rendszer kevéssé van tekintettel.

360 000 ha 70 000 ha

Szántók – 63 %

Szántóföldi alkalmasság – 28 %.

Jó évek meghatározása Aszályos év = PAI országos átlaga > 6 vagy aszállyal sújtott országterület aránya > 40?Az „aszállyal sújtott országterület” indikátorral a termésátlagok szorosabb lineáris statisztikai összefüggést mutatott, mint a Pálfai-féle aszályindex országos átlagával.

0

3

6

9

12

1920 1950 1980 2010

PAI

0

50

100

1980 1990 2000 2010

%

Forrás: KSH

Forrás: Pálfai

PAI

1921 1928 1935 1942 1949 1956 1963 1970 1977 1984 1991 1998 2005

1922 1929 1936 1943 1950 1957 1964 1971 1978 1985 1992 1999 2006

1923 1930 1937 1944 1951 1958 1965 1972 1979 1986 1993 2000 2007

1924 1931 1938 1945 1952 1959 1966 1973 1980 1987 1994 2001 2008

1925 1932 1939 1946 1953 1960 1967 1974 1981 1988 1995 2002 2009

1926 1933 1940 1947 1954 1961 1968 1975 1982 1989 1996 2003 2010

1927 1934 1941 1948 1955 1962 1969 1976 1983 1990 1997 2004

Jó évek meghatározása Belvizes év = Belvízborítás > 300 000 ha? >250 000 ha? >150 000 ha? Jó évek leválogatása

0

300

600

1920 1940 1960 1980 2000

1000 h

a

10

00 ha

01000200030004000500060007000

1921-35 1936-44

1948-58

1959-75

1976-99

2000-10

Kukorica Búza Árpa Rozs Napraforgó

Technológiai átmenet időszaka

Egy tecnológiai periódusba tartozó jó évek termésátlagához viszonyítjuk a terméskiesés mértékét növényenként

0

50

100

150

200

250

300

1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965

kg/ha

Műtrágyamennyiség Hatóanyag menyyiség

Forrás: KSH

95

1995

Kukorica, országos adatok 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956

1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964

Betakarított terület, 1000 ha

1 152

1 153

1 054

1 161

1 210

1 291

1 162

1 346

1 304

1 358

1 401

1 340

1 288

1 289

1 209

Termés összesen, 1000 t

1 805

2 833

1 172

2 602

2 550

2 912

2 034

3 233

2 833

3 558

3 504

2 715

3 240

3 551

3 509

Kukorica megyei termésátalagok 1950-1964, q/kh 9 14,1 6,4 12,9 12,1 13 10,1

13,8 12,5 15,1 14,4 11,7 14,5 15,9 16,7

Felvásárlási ár, Ft/t 768 716 640 664 846 1790 1550

2130 2027 2326 2390 2377 2379 2389 2385

Műtrágyamennyiség 31 42 38 39 53 44 44 62 80 129 131 166 220 225 251

2000 2001 2002 2003 2004 2005 20062007 2008 2009

2010?2010 – 288 000 ha belvíz Belvizes év: országos átlag jó, belvizes megyék átlaga gyenge

Betakarított terület, 1000 ha

1 193

1 258

1 206

1 145

1 190

1 198

1 215

1 079

1 192

1 177

1 079

Termés összesen, 1000 t

4 984

7 858

6 121

4 532

8 332

9 050

8 282

4 027

8 897

7 528

6 985

Termésátlag, kg/ha

4 150

6 220

5 050

3 950

7 000

7 560

6 820

3 730

7 470

6 390

6 470

Felvásárlási ár, Ft/t

25 355

19 611

21 325

30 005

23 494

21 662

26 204

45 753

29 953

29 179

37 591

Jó és rossz évek meghatározása.

Technológiai szempontból homogén időszakok összehasonlítására van szükség

Búza

0

2 000

4 000

6 000

8 000

1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

kg/ha

Kukorica

0

1000

2000

3000

1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960

kg/ha

Búza

0

1 000

2 000

3 000

1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960

kg/ha

Kukorica

0

2000

4000

6000

8000

1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

kg/ha

Búza

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

kg/ha

Kukorica

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

kg/ha

Termésátlagok ’59 előtt és ’76 után

Kg/h

aKg

/ha

Kg/h

aKg

/ha

Kg/h

a

Kg/h

a

Kukorica vetésterülete a mezőgazdasági területben

10

15

20

25

1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

%

21,9 %

7 növény (búza, kukorica, árpa, rozs, burgonya, napraforgó vetésterületének aránya a szántóban

60

65

70

75

80

85

1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010

%

Vetésterülettel súlyozott kukorica megyei termésátlagok, kg/ha (2000-2011) Az 5

legaszályosabb megye bekeretezveMegye Minden év

Jó évek

Tolna 7039 8219Baranya 6752 7594Fejér 6650 7931Hajdú-Bihar 6626 7652Komárom-Esztergom 6366 7294Somogy 6222 6980Győr-Moson-Sopron 5918 6561Zala 5877 6257Vas 5817 6353Békés 5780 6703Bács-Kiskun 5648 6876Borsod-Abaúj-Zemplén 5473 6436Szabolcs-Szatmár-

Bereg5393 6471

Csongrád 5320 6209Pest 5315 6547Budapest 5086 8042Veszprém 4682 5430Heves 4448 5374Jász-Nagykun-Szolnok 4326 5399Nógrád 4256 5007Országos átlag 5974 6935

Az elmúlt száz évben a nagyon erősen aszályos zónába tartozó öt megyében feküdt a kukorica hazai betakarított területének 30-50 %-a, 2000 óta 33-37 %-a.

Részben ennek eredménye, hogy a belvíznek és aszálynak egyaránt leginkább kitett alföldi megyék, Hajdú-Bihar megye kivételével, nem érik el az országos termésátlagot és egyáltalán nem tartoznak a hagyományosan termékenynek mondott alföldi zónába.

Történeti vonatkozásA folyószabályozások előtt melyik megyékben volt sikeres a gabonatermelés?

Árak és GDP 1991 előtt

Uniós normáknak megfelelő termékszámla rendszert 1995-ben vezette be a KSH.

1990 előtt nem piaci árak jelennek meg a felvásárlási árakban, hanem központi árszabályozással létrehozott számok, melyek mezőgazdasági szektorban képződött jövedelem elvonására vagy kiegészítésére szolgáltak.

Angus Maddison (2003) olyan idősort készített, mely vásárlóerő paritáson kalkulált GDP, szektorális adatokat tartalmaztak nemzetközi (Geary-Khamis) dollárban.

Ay J. (2000) modellje termékek nemzetközi (Geary-Khamis) dollárban kifejezett árára.

1990 előtt ezek alapján becsültük a terméskiesés értékét, GDP-hez viszonyított arányát.

5 növény (búza, kukorica, árpa, rozs napraforgó) terméskiesése a megyei termésátlagok alapján jó évek termésátlagai alapján

országosan és az 5 legaszályosabb megyében, 2000-2010Országosan 2000 2001 2002 200

32004 2005 200

6

2007

2008 2009

2010

Terméskiesés értéke,

Mrd Ft132,5 35,6 99,1 194

,6

3,3 9,2 25,4

230,1

3,5 57,4

81,6

Terméskiesés a GDP-ben, % 1 0,2 0,6 1 0 0 0,1 0,9 0 0,2 0,35 növény termékszámláina

k aránya amezőgazdaság hozzájárulásába

n a GDP-hez, %

42,0 45,4 54,5 53,9

61,6 61,0 68,6

62,2 59,8 66,0

68,8

5 aszályos megye

aránya az országos

terméskiesésben, %

37,1 28,3 42,6 42,4

1,9 49,0 49,0

29,5 13,7 47,3

39,2

5 aszályos megye

aránya az országos

betakarított területben, %

37,3 38,8 39,1 38,9

39,2 38,2 38,7

38,5 39,5 39,3

36,8

Terméskiesés: a technológiai periódusban a jó évek alapján elvárható átlag és a károsult év termésátlag különbségének szorzata a vetésterülettel és a termékfelvásárlási árral

2000 2001200

2200

3200

4200

52006 200

7200

8200

92010

5 növény terméskiesés a 5 jó

év súlyozott megyei termésátlagai

és éves felvásárlói átlagárak

alapján, Mrd Ft132,

535,

699,

1

194,6 3,3 9,2 25,4

230,1 3,5

57,4 81,6

Aránya a GDP-ben, % 1,0 0,2 0,6 1,0 0,0 0,0 0,1 0,9 0,0 0,2 0,35 növény terméskiesés a

11 év súlyozott megyei

termésátlagai és éves felvásárlói

átlagárak alapján, Mrd Ft 80,4

12,0

51,9

134,1 0,0 0,0 4,8

143,8 0,4

13,1 27,5

Aránya a GDP-ben, % 0,6 0,1 0,3 0,7 0,0 0,0 0,0 0,6 0,0 0,1 0,15 növény kibocsátás,

folyó áron, Mrd Ft

286,2

311,9

325,3

321,6

498,8

447,8

460,9

532,2

676,6

461,7

527,8

Kukorica veszteség részaránya az

5 növény terméskiesésében 63,5

50,7

49,4

52,8

86,4 8,9 22,1

69,8

69,5

44,3 28,5

5 növény kibocsátás aránya a

mg. kibocsátásában, % 21,219,

219,

419,

627,

326,

3 25,827,

128,

924,

0 27,2Mezőgazdaság bruttó

hozzáadott értékének aránya a GDP-

ben, % 4,0 3,8 3,1 2,8 3,5 3,3 3,3 3,2 3,7 3,1 3,4Mezőgazdasági

kibocsátás összesen 1283

1483

1482

1416

1650

1517 1589

1681

1973

1641 1685

Hazai GDP, Mrd Ft 130891510

4 17119 18738 20665 22018 23676 24992 26546 25623 26748

Búza, kukorica, árpa, rozs, zabAz 5 növény mellett vizsgáltuk még a burgonyát és napraforgót, ill. 7 jó éves szcenáriót

Szignifikáns statisztikai kapcsolat (r=-0.89; R² = 0.79; y = -0,301x + 66,92; 30 elempár; α=0.05) a kukorica éves országos termésátlagok (q/ha) és az aszály kiterjedés (országter. %-a) logaritmus értékei között(1981-2010) (KSH)

Az eltérő szórások és a kis elempárszámok miatt hipotézis vizsgálat Welch-teszttel

Szignifikáns statisztikai kapcsolat az aszályos években a jó évek országos termésátlagai alapján kalkulált A és B értékek között (2000-2010) (Forrás: KSH, Pálfai 2004)A = az 5 megye országos terméskiesésben kalkulált aránya és az 5 megye országos vetésterülethez viszonyított aránya közötti különbség 5 növény vonatkozásábanB = az 5 megye országos terméskiesésben kalkulált aránya és az 5 megye országos vetésterületben viszonyított aránya közötti különbség kukorica vonatkozásában

Aszályos évek (r = -0.89; R² = 0.8 y = -0,9234x - 1,9834; 5 elempár; α=0.05)

Aszályos és belvizes évek (r = -0.74; R² = 0,55 y = -0,6657x - 1,9463; 7 elempár; α=0.05)

Az öt megyében, öt növény terméseredményei alapján rekonstruált terméskiesés és vetésterületük országos terméskieséshez és termésterülethez viszonyított arányai közötti eltérés százalékban az aszályos, a belvizes és minden év vonatkozásában (%) 4055 alap és 450 származtatott adat alapján (KSH, Vízügyi Évkönyvek)

A terméskiesés többlet az 5 megyében az amúgy is alacsony megyei termésátlagokhoz viszonyul.

1950-1958

2000-2010

Minden év

Aszályos évek

Minden év

Aszályos évek

Belvizes évek

Búza 66,4 33,7 12,0 8,4 38,6Kukoric

a 41,5 19,2 -1,3 8,6 13,8Árpa 36,7 1,2 11,2 10,9 49,7Rozs 22,9 -16,3 -2,5 -1,1 -36,5Burgony

a 18,7 5,2 -9,7 -16,0 -13,9Zab 54,1 51,3 22,9 23,1 40,4

A kukorica, búza, napraforgó és burgonya terméskiesésének aránya a GDP-ben a jó

évek országos termésátlagai alapján 1921-1990 között 1990 nemzetközi dollárban

(Maddison 1997, Ay 2000, KSH) és 1991-2010 között folyó áron forintban (KSH)

Következtetés1. Magas korrelációs értékek és a nagyon eltérő szórások miatt, továbbá az egyéb tényezők szűrése érdekében többváltozós analízis lefuttatása indokolt.

2. Terméskiesés a közvetlenül vizsgált 69 évből országosan 10 esetben haladhatta meg a GDP 0,5 %-át, 14 esetben az 1 %-át és 6 esetben a 2 %-át.

3. Adathiány következtében (1915, 1917, 1919, 1946, 1947), a technológiai átmeneti periódus éveiben (1961, 1962, 1963, 1966, 1967, 1968) és a komoly szervezési gondokkal terhelt politikai rendszerváltás évében (1990) a regresszált és korrelált aszály vagy belvíz mutatók és korabeli beszámolók alapján feltételezhetjük, a vizsgált 69 esztendőben tapasztalttal hasonló mértékű károk érték a növénytermesztést.

Következtetés

4. Aszály és belvíz következtében a terméskiesés országosan 42 esetben, a legaszályosabb 5 megyében 32 esetben haladhatta meg a GDP 0,5 %-át.

5. A magyar mezőgazdaság alacsony hatékonyságának hátterében a területi alkalmasság mellőzése az egyik legfontosabb tényező (Villányi 2010).

6. Az aszálynak és belvíznek való kitettség ilyen nagyfokú mértéke alapvetően kétségbe vonja a szántóföldi gazdálkodás közgazdasági indokoltságát az aszálynak kitett egykori ártereken.

7. Az aszálynak kitett egykori ártereken, azon közösségek esetében, melyek gazdasági tevékenységében a növénytermesztés súlya nagy, a károknak való kitettség és a társadalmi leszakadás között szoros kapcsolat feltételezhető.

8. A módszer kiterjeszthető más művelési ágakra, további környezeti indikátorok parcella-szintű alkalmazásával lehetőség nyújt az élőhely ökonómiai és ökológiai szempontból is fenntarthatóbb hasznosításának tervezésére.

9. Milyen lehetőségünk van a módszer vagy egyes elemeinek használatára korábbi időszakokban?