TARTALOMLázár Ervin: Mit üzen az ács? 2

Csiki László: "Mikor Csíkból elindultam " 3

ÉLETUTAKBeke György:Márton Áron - európai püspök Erdélyben 6

Tóbiás Áron: Haza és nagyvilágCs. Szabó László beszélő szavai 12

VILÁGOK, KÉPEKMódos Péter: FragmentumokEgy pannóról és történetéről 18

Sárközi Mátyás: Csillaga ragyogPátkai Ervin szobrai 25

Gömöri György:CM 2: Két jeles születésnap egy napon 28

Pressburger György: A tizedik MitteiFest elé 30

TÖRTÉNELEM ÉS NEMZETRomsics Igánc:Magyar nemzetiségpolitikai gondolkodók VI. ..... 33

Ablonczy Balázs:, A Szent István-i birodalom álma

Teleki Pál gondolatai 34

Bárdi Nándor:A közép-európai .tejtestvériséq"Németh László víziója 38

POLITIKAI TÁJAKLakner Zoltán: Vázlat az MSZP portréjához 43Pártok választás előtt - MSZP 45Ágh Attila, Csizmadia Ervin, Fricz Tamásés Schlett István kerekasztal-beszélgetése 45

KITEKINTÉSUdvarhelyi Szabolcs:Párizsi várakozások 2001 tavaszán 53Fejtő Ferenc: Raymond Aronról 57

Pályi András: Forma és idő 65Pomogáts Béla:Kosztolányi iskolájától a vörösmarti iskoláig 67

PORTRÉ"Meg kell találnunk a saját arcunkat"Szabadi Vilmossal D. Magyari Imre beszélget 70Kortárs magyar zeneszerzők, nagy magyarelőadóművészekHollós Máté nyilatkozata 74

ÉVFORDULÓGergely András:Száz éve született Németh László 76Karol Wlachowsky köszöntése 78

Számunk szerzői 79

Summary 79

Köszönjük támogatóinknak, hogyadójuk 1 százalékát az Európai Utas javára ajánlották fel.A beérkezett összeget nyomdai költségekre fordítottuk.

Kérjük további segítségüket! Az Európai Utas Alapítvány adószáma:19622615-1-42

Az Európai Utas egyes írásai interneten is elérhetőek.Cím: http://www.europaiutas.hu, valamint http://www.hhrl.org/europaiutas/index.htm

E-mail címünk:europaiutas@inventra.hu

Az európai együttműködés folyóirata

Megjelenik negyedévenként

A szerkesztőbizottság elnöke:Pomogáts Béla

Főszerkesztő: Módos Péter

Számunk szerkesztésében részt vett:

Farkas János László

Jovánovics György művészeti vezető

Nagy András főmunkatárs

Romsics Ignác főmunkatárs

Újvári Imréné tervezőszerkesztő

Vas János (fotó)

Vujicsics Sztoján főmunkatárs

A szerkesztőség címe:1023 Budapest, Frankel Leó út 49.Telefon/fax: 326-0109Az Európai Utas Alapítványmegbízásából kiadja a Budapress Klt.Felelős kiadó:a Budapress Klt. igazgatójaTerjeszti a HELP, a Lapker Rt.,a kiadó és alternatív terjesztők.Előfizethető a szerkesztőségben,a hírlapkézbesítő postahivatalokban,a Posta hírlapüzleteiben és a Levél- ésHírlapüzletági Igazgatóságon (LHI,Budapest VilI., Orczy tér 1. 1900)közvetlenül vagy postautalványon,valamintátutalással a HELlR 11991102-02102799pénzforgalmi jelzőszámáraEgy szám ára: 498 FtElőfizetési díj egy évre: 1400 FtElőfizetés külföldről:Batthyány Kultur-Press Kft.H-1014 Budapest, Szentháromság tér 6.E-mail:batthany@Kultur-press.hu .

E lapszám megvalósításáttámogatták:

if~kNEMZffI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

MINISZTÉRIUMA

Ifjúsági és Sportminisztérium

Európai Utas Alapítvány

Révai Nyomda Klt.1037 Budapest, Kunigunda útja 68.ISSN: 0866-272X

Címképünk: Aba Novák Vilmos:Francia-magyar kapcsolatok, pannó,részlet

~ hátlapon: Aba Novák Vilmos:Alarckészítő, 1941

mogatást tőlünk nem kapott. Abelső süllyedést és a külső közönytegy revizionista lárma leplezte el,melyet az itteniek meguntak s az ot-taniak megsínylettek. . .. Szívósmunkával meg lehet szerezni valamimást a kis népek övében: a magyar-ság primátusát. Ennek azonban elsőés egyetlen feltétele: a magyar re-form. Magyarországnak egy külpo-litikája van ma: a belpolitika. Kifeléhallgatni, befelé tenni: ezzelerősödünk meg kifelé is." (Lesz-ereform) Elutasította a nagyhatalmiszövetségesdit és mindenféle "poli-tikai társasjátékot". Úgy vélte, hogya magyarság származása miatt semszámíthat szövetségesekre. Egyetlenlehetősége, ha különbbé tud válni."A kisebbség jogosítványa, ha elittud lenni." (Töredék a reformhól) Amagyarság lehetséges vezető szere-pét mindenütt hangsúlyozta, de ezNémethnél minőségi és nem hatalmifölényt jelent. Azonban a magyaron(később a határon túli ifjúsági moz-galmakon) kívül más vezető népetegy új szövetség létrehozására seholsem nevezett meg.

A területi revíziót Németh nemtekintette igazi megoldásnak. A má-sodik bécsi döntés utáni helyzetetértékelve, újra a társadalom demok-ratizálásának feladatát áll ítottaelőtérbe. A teendőket is sorra vette:1. befogadni a magyar nemzetbe amagyar népet, 2. megértetni magun-kat a szomszéd népekkel, 3. "javít-suk meg, ha alkalom nyílik rá a ma-gyarság-csonkító határokat". (Er-dély ünnepére) Az 1940-es megol-dást egyrészt azért bírálta, mert"egész sorsunknak nem vagyunkgazdái többé", másrészt végigvetthárom megoldást fogyatékosságaik-kal: a Szent István-i gondolatot, afüggetlen Erdély létrehozását, amagyarság áttelepítését a Parti um-ba, majd a negyedik, megvalósult

.. ~ ~ ~ ~

A KOZEP-EUROPAI "TEJTESTVERISEG"Németh László víziója a dunai népek összefogásáról

A magyar XIX. századot NémethLászló Szekfű Gyulahoz hasonlóanhanyatló kornak látta. De mígSzekfű számára 1867 volt a magyartörténelem európai mércével mértcsúcspontja, addig Németh ezt amagyar fejlődés mélypont jának te-kintette. Szerinte ,,67 erkölcsi csap-da volt, amelyből nem nyílt szaba-dulás". A magyar nemzeti érdekekképviselete (például a kossuthi du-nai kiegyezés) szembekerült a ma-gyar államtest sérthetetlenségénekdogmájával. Miközben akiegyezésttámogató elit a nemzetiségi területe-ken szerzett képviselői helyekkeltudta hatalmát biztosítani. "A nagybaj az volt, hogy a magyar ellenzékis benn volt abban, amiből a többinép »ellenzéke« kinn lehetett. Köz-jogi harcokat folytathatott - de aMonarchia elintézetlenül elintézettlétkérdéseihez, állam és »népeim«viszonyahoz nem nyúlhatott hozzá"írta Siekfii Gyula című tanulmányá-ban. Tehát a helyzetvédő kompro-misszum következtében a magyarelit épp helyzerét nem tudta rendez-ni. Ehhez kapcsolódik a Szekfűvelszembeni másik fontos kritika: nema liberalizmus felelős a hanyatlásért.hanem az a szerkezet, mely nem tet-te lehetövé, hogy a modernizációsorán a népet beemeljék a nemzetbe(Magyarság és Europa).

Az Osztrák-Magyar Monarchiafelbomlását elkerülhetetlennek tar-totta. A nacionalizmust, a nemzetiönrendelkezés eszméjét megállítha-tatlan folyamatnak vélte, és szerintesem az engedékenyésg, sem a türel-metlenség nem tudta volna Magyar-országot régi alakjában fenntartani.Alapvető mulasztásnak azt látta,hogy a különböző nemzetiségeket, avegyes lakosságú területeket nem si-került egy modernizációs programkeretében integráini (Magyarok Ro-mániában). Németh szerint Trianon-

nak azonban előnyei is voltak. Gaz-daságilag: az eddig az "erdő és a sókoldusföldjére menö" alföldi és du-nántúli adó megmarad ezeknek a te-rületeknek. A trianoni Magyaror-szág mezőgazdasági adottságai ré-vén lehetőség lett volna a hollandiaigazdagság megteremtésére. Erköl-csileg: megszűnt a kiegyezés kény-szere. "A történelmi állam elveszett,de a nemzetiség szabad" (Kisebb-ségben). Nem kellett egy halódó bi-rodalomhoz kötni a döntéseket, nemkellett tovább a nemzetiségi kérdés-sel mint belpolitikai üggyel foglal-kozni. Az elszakítás vigasza: a ki-sebbségbe kerültek megedződnek,kapcsolatot teremtenek egy másikországgal, néppel.

Az 1918. októberi forradalmatpozitívan ítélte meg. "Nem az esz-mékben volt hiba, hanem abban,hogy kompromittálták az eszmét[ ... ] én az októbrista eszmékzászlóvivőjének nem Jászi Oszkárt,hanem Ady Endrét tartom, és az őnyomdokaiban haladok". ("A szel-lem rendező nyugtalanság." RónayMária interjúja) A forradalom el-vesztéséért a középosztály asszi-milánsait tette felelőssé. Szerinte akirálysággal együtt a hűbériséget iselhagyva lehetőség lett volna egykelet-európai gazdag parasztállammegteremtésére. Azonban "a nem-zetközi forradalom ügyétől hisz-terizálódott zsidó forradalmárokőrültségbe esigáztak az októbert",(Kisebbségben)

A Trianon utáni teendőkről több-ször is igen határozottan állást fog-lalt. "Mit kellett volna a magyarság-nak tennie Trianon után? Meg-erősödnie itt benn s tartania magátodakünn. Itt: megoldani, ami megol-dandó, ott: fenntartani, ami fenntart-ható .... A szükséges belső reformokelmaradtak: az elszakított magyar-ság erkölcsi, anyagi, külpolitikai tá-

megoldás bizonytalan tartósságárautalt.

Németh László írásaiban nemközvetlenül Trianonra reflektál, ha-nem a két világháború közti magyartársadalom sorsproblémái között ke-reste a kérdés kezelésének lehető-ségeit. Az államnemzeti integritás(Nagy-Magyarország visszaállítása)helyett az etnikai-kulturális érte-lemben vett nemzet összetartozásaés ennek minősége került előtérbe,elismerve mások ehhez való jogátis. 1928-ban a Napkeletben Klebels-berg Kunó Neonacionalizmus címűírásáról vitát indítottak. Ide készültNémeth Új refomkor felé című ta-nulmánya. A reformpolitika elé kétcélt tűzött ki. A belpolitikában megkell teremteni a népből polgároso-dott új középosztályt, a külpolitiká-ban pedig az integer Magyaroszágvágy horizont ja helyett az integermagyarságra alapozó, a minden kis-nép nemzeti szabadságáért küzdő"imperializmus" -ellenes politikaélére kell állnia. Európai feladatnaktekinti az etnikai közösségek szabadfejlődésének biztosítását, melyetcsak egyetemes erkölcsi törvényekgarantálhatnak. Ehhez azonban alelkiismeret felébresztésére, új er-kölcsiségre van szükség, az álla-mi/nemzeti érdekeken túl. Ezt az újerkölcsiséget (etnikai önrendelke-zés, imperializmus - azaz államér-dek - nélkül) a kis nemzeteknek kell

::.!'f.t;:l'tt1'~·.l'J:l :l,"sz:s-~ÓKKX."l'.J:K.AY :J~()LYÓT:RA~J.'A

(J"""~4 l'I1"I(OI.IO~<l\,,_.,110,;_I.:u'",' ~'~l""l'J.ohh;7,:~:::::~;,~;;:,::~"u. <;', S"xf<l (;y, kr,~;,~\

1""".I",,,\(o,,I~,'T',H"~"nu"" 1I,••,,\lb J., j·"~'""l~ 11.,F~,k••1;>', k"~}'''*r,

It~•••p"""""l',j ",d.,,~, •••~<~

T,jl.,h""~N.,b<h•••oIo\"~I~'!<,,,,1.1"'~1',,1,h\..,1 ;d~'~'''';'

képviselniük. S ebben a magyarság-nak kellene élen járnia.

Németh Tanú-korszakának törzs-témája a közép-európai .rejtestvéri-ség", összefogás eszméje. Ennekegyik oldala a kölcsönös megisme-rés igénye, a másik egy újegyüttműködés kereteinek víziója.Ez abból indult ki, hogy miután fel-bomlottak a soknemzetiségű ("nép-rajzellenes") országok, és a felsza-badult népek kitombolták naciona-Iizrnusukat, csak úgy tudnak vála-szolni az új kihívásokra, "ha egy tá-gabb hazafiságban e kicsinyes pat-riotizmus fölé emelkednek. [ ... ] Azúj vállalkozás: ez az új Közép-Euró-pa, egyénnek és államnak új egyen-súlya. [ ... ] A történelem súlypontjaitt van most. Korunk két forradal-mát: a minőség lázongását a színte-len civilizáció ellen s az igazság lá-zadását a kapitalista garázdaság el-len itt kell összeegyeztetni. Mi ma-gyarok, szétszórt, népekbe ékeltnép, ennek az új Európának va-gyunk természetes erjesztői. Itt a hi-vatásunk, itt a reviziánk:" (Új nyelv-tanokra) A Közép-Európa-eszmenemcsak mint létező történelmiadottság, hanem mint vállalkozás je-lenik meg: a minőségszocializmusés az együttműködés megvalósításá-nak lehetőségeként. A másik fontoselem, hogy ennek a térségöntudatotés új európai modellt terjesztő esz-mének a szétszórt magyarság lehet-ne a katalizátora. Ezzel válthatná re-latív hátrányát előnnyé.

Németh László Trianonnal és arevízióval kapcsolatos nézeteinekfontos dokumentuma a Debrecenikáté 1933-ból. Az írás alapkérdéseaz, hogy a kialakult európai ésmagyarországi helyzetben (gazdasá-gi világválság, Hitler hatalomra ju-tása, Gömbös Gyula miniszterel-nöksége) mit kell tennie a magyar-ságnak: "Ki kell egyenesednie és asorsa helyére kell állnia." Itt olyanúj elitet igényel, amely valóságis-merettel rendelkezik, és a megválto-zott nemzetközi viszonyok között isképviselni tudja a magyarság érde-keit: a nagyhatalmi érdektérben aközép-európai kis nemzetek össze-fogásának kezdeményezőjeként. Te-

hát egy új, a belső társadalmi telje-sítményen (minőségen) alapuló ve-zető, integráló szerepben látja Tria-non revíziójának lehetőségét.

Az új elit eszméje, a "nép sorsá-hoz illő magatartás", a nép múltjá-hoz és mai valóságához kialakítotthiteles viszony. Ez teremtheti megazt az "új nemességet", mely a fa-sizmus, a nemzetiszocializmus,szovjet szocializmus imperialista tö-rekvéseivel szemben megmentheti amagyarságot, a környező népeket(és Európát) a gyarmati leigázástóiavagy a nemzethaláltól. Egy másikmegközelítésben a szökése (szoron-gatott helyzetből való jó kiugrás, alemaradás gyors behozása) a sorsaáltal kijelölt (a történelmi fejlődéslehetőségéből adódó) helyre a ma-gyarság régiónbelüli - lehetséges -feladatát jelzi. Miközben közvetet-ten a magyarságot is a kis népek kö-zé sorolja, a hódító törekvésekkelszembeni ellenállás központjában amagyarságot szeretné látni. De en-nek az a feltétele, hogy a nemzet"formában" legyen, az "új nemes-ség", az új minőség-modell megte-remtésében legelöl járjon. Ezzel -az államnemzeti gondolkodás eluta-sítása után - a revíziót is átértelme-zi: a szellemi, kulturális befolyásfontosabb, mint az államhatárokmegváltoztatása. A fogalmat (reví-zió) belülre teszi: először saját társa-dalmunkat kell megváltoztatni,hogy külső problémáinkat megold-hassuk. Így a belülről átalakítottnemzet már egy nemzetek fölötti bi-rodalomban is el tud helyezkedni: acentralizált államnemzeti felfogás-sal szembe a tájhaza fogalmát állí-totta. (Ez a részletesen ki nem fejtettfogalom az élő közösségi kapcsola-toknak az egyén számára megragad-ható köre.)

Németh László Szekfű GyulaHárom nemzedék és ami utána kö-vetkezik című munkájának új kiadá-sára reflektál va írta meg A magyarélet antinómiáiról szóló tanulmá-nyát. Ennek harmadik fejezete fog-lalkozik részletesen az elszakítottmagyarság problémájával. Szekfű-vel szemben nem egy a "nemzetisé-gek fölé emelt" integer Magyaror-

szág, hanem egy államszövetség-el-képzelést képviselt (különbözőenitások szövetségeként). Az állam-szövetség propagálás a szerinte tak-tikai fogásként sem lett volna rosszkezdeményezés: perspektívát adha-tott volna a kisebbségben élő ma-gyaroknak, és oldhatta volna akörnyező államok nacionalizmusát.

Németh László legrészletesebbena Magyarság és Európa című köny-vében (1935) fejtette ki Közép-Eu-rópa-koncepcióját. A trianoni Ma-gyarország mérlegét megvonva kételmulasztott feladatot jelölt meg:"beengedni a magyar nemzetbe amagyar népet, mely új középosztá-lyunk jóvoltából messzebb volt enemzettől, mint a súlyos kelet-euró-pai jobbágyság vagy a török hódolt-ság alatt, és úgy forgolódni az újDuna-népek közt, hogy az elszakí-tott magyarságnak életet, magunk-nak pedig kedvező helyet ügyes-kedjünk ki". Itt a Közép-Európa-el-képzelés már a későbbi politikai ál-lamszövetség előkészítőjeként jelentmeg. A háború után létrejött irre-dentát a "sorstehetetlenség" (a törté-nelmi feladatok fel nem ismerése)tünetének tekintette. Ezzel szembenvéleménye szerint a szétszórt ma-gyarságnak küldetést kell adni: a kö-zép-európai eszme terjesztését a tér-ségben. ,,1. teremtse meg Közép-Európát szellemben, tudományban;2. hozzon olyan jó hírt (evan-geliomot) e testületnek, mely akulturális és érdekkapcsolatokat er-kölcsiekké teszi." Közép-Európamegteremtésén a közös hagyomá-nyok, a nyugati kihívásokra adotthasonló válaszok, valamint a nagy-hatalmi törekvésekkel szembeni kö-zös "sorsérdek" tudatosítását értette.A jó hír az Új Európa hirdetése: asziget-, telep-ideológia elterjesztéseaz egész térségben. Németh - az iro-dalom szerepét túlértékelve - abbanbízott, hogy az irodalom átalakítja aszellemi életet, az így létrejött elitpedig a társadalmat.

A Magyarság és Európa címűkönyv a Tanú-korszak eszméinekösszefoglalása volt. Az ezt követőnagyobb munkája - témánk szem-pontjából kulcsesszéje - a Magya-

rok Romániában (1935) pedig ezek-nek az elképzeléseknek szembesíté-se volt a Duna menti valósággal. Arománság és a magyarság helyzetétösszevetve az előbbit egy emelkedőország népének látja, ugyanakkorszembesült saját népének leromlásá-val, pusztulásával. A románokat isfélti a "millenniumi dinamizmus-tói", a nyugati minták kritikátlanátvételétől, de közben elcsodálkozikaz értelmiség és a társadalom amagyarországinál sokkal szerve-sebb, hitelesebb kapcsolatán. A ma-gyarságot ehhez képest öreg, kifá-radt etnikumnak érezte. Az erdélyifejlődést a magyar életerő utolsóbástyáj ának tekintette a középkorimagyar állam megszűnése óta,amely az európai eszméket is sajáthagyományaira támaszkodva tudtahonosítani. Szembesülés a lepusztu-lással - a Teleki Téka rossz tetejénbecsurgó eső szimbolikája -, számá-ra azért fájdalmas, mert Erdélyt te-kintette a magyar kulturális hagyo-mányok legtisztább őrzőjének. Azokokat - a korszak felfogásával el-lentétben - nem elsősorban a ki-sebbségellenes román politikában,hanem az önálló erdélyi fejedelem-ség óta hanyatló magyar történelem-ben és a trianoni Magyarország (re-formképtelenségével) a kisebbségimagyaroknak perspektívát nem adótársadalmi életében látta. Az útinap-ló megjelenését követő vitában rész-letesen is kifejtette az erdélyi ma-gyarság helyzetével kapcsolatos vé-leményét. A szomorú viszonyokértelsősorban Magyarországot tettefelelőssé, mert nem tudott az erdélyimagyarság számára követendő tár-sadalmi mintát adni. Másodsorbanaz erdélyi magyar vezetést hibáz tat-ta, mert átvette Magyarország betegközszellemét. S csak harmadsorbantartotta felelősnek a románságot."Ez nem azt jelenti természetesen,hogy én a román uralkodó osztályeljárását a magyar néppel szembennem tartom könyörtelennek, go-nosznak, tatárhoz méltónak. Erdély-be a Duna-eszme lojalitásával men-tem le, s ha nem is adtam fel az esz-mét, felad tam a mai román társadal-mat, melyről megírtam, hogy az er-

délyi magyar társadalmat kínpadravonszolta." (A dzsentri felelőssége).

Az utazás a - lassan dogmává vá-ló - Közép-Európa gondolat próbá-ja is volt. Román részről udvariasanmeghallgatták. de a kellő történelmitapasztalat és a kényszerűség fölis-merésének hiányában nem érezték akezdeményezés fontosságát. Né-meth László azonban úgy gondolta,hogy egy nagy példa a románságotis megtéríthetné a "Duna vallására".Ehhez azonban egy példaadó ma-gyarság kellene. Ez azonban hiány-zott. "S Erdély? Az erdélyi magyar-ság? Ha az anyaországtói egyelőresemmi sem várható, magas nyomásalatt nem válhat -e gyémánt aszénből s az üldöztetés nem nevel-ehittérítőket a magyarságnak. amelyha igazán az, sosem csak magyar-ság, hanem egyfajta Duna-táji nem-zetközösség. Romániai utam legfá-jóbb eredménye, hogy erre areménykedő kérdésre is nemet kellmondanom". (Magyarok Romániá-ban) A kör bezárult: Németh leszá-molt azzal az illuzióval, hogya ki-sebbségi szorongatott helyzetből jö-hetnek az eszmei reform képviselői.A romániai tapasztalatai nyomán ar-ra is rádöbbent, hogy ha Magyaror-szágon minden megváltozna a kö-zép-európai összefogás érdekében(sikerülne társadalmi reformelkép-zeléseit megvalósítani), akkor semtalálna hozzá a másik oldalon part-nereket. Ezt az utazás végén úgy él-te meg, hogy magukra a reformokrasincs remény.

Az 1935-ös romániai látogatáshatására ezt követően nemcsak a du-nai, a minőségszocializmust köz-vetítő összefogás propagálás ával ha-gyott fel, hanem "sorskérdésekkel"sem foglalkozott többé. Ettől kezd-ve az életműből eltűnt a határon túlimagyarokkal kapcsolatban bármi-lyen megnyilatkozás.

Épp ezért a második bécsi döntéselőtt már az európai minőséget hor-dozó közép-európai küldetés prog-ram helyét átvette - ugyanazokon atörténeti alapokon - a jószomszéd-ság kialakításának eszméje. A fő célegyütt megőrizni kulturális integri-tásunkat egy új nemeztközi rendben:

A sajátosság védelme, a társadalmihitelesség képviselete egy nagyobbközösséghez való tartozás tudatával.

Németh László Közép-Európa-programjának a minőségszocializ-mus közvetítésén túl, amelybenkulcsszerepet és új, megtartó iden-titás-jövőképet kívánt adni a szom-szédos országokba került magyar-ságnak, három funkciója volt.

Ezzel a programmal lépett túl azállamnemzeti látószögön. A SzekfűGyula által szembeállított kis-magyar (az ábrándos, elkülönülő,turáni magyarság) és nagymagyar (atörténelmi magyar nemzet, népekfeletti egység) úttal szemben egy eu-rópai utat próbált kijelölni: új meg-oldást adni a szorongatott helyzet-ben a kultúrának. Valójában a kis-nemzeti lét tudatosítása és ennekmegfelelő stratégia kidolgozása volta célja.

A nemzeti kultúra sajátosságai-nak felismerését és továbbvitelétegyrészt az összehasonlító módszerszorgalmazásával látta biztosított-nak (népköltészettan, irodalomtörté-net-karakterológia, a szomszéd né-pek alkotásainak honosító bírálata).Másrészt a kis népek irányábatörténő tájékozódás és kapcsolatépí-tés segítette ezt (kötettervek, a Du-nai Tudós Társaság terve, folyóirat-tervek: közép-európai - Apolló, Lát-határ, és hungarológiai - Magyar-ságtudomány).

A határon túlra került magyarságszámára ez a program egy nem a ki-sebbség/többség kategóriáiban moz-gó jövőképet akart adni. Csakhogyazok a mozgalmak, amelyek aszomszédos országok magyarságakörében hasonló önazonosság-te-remtéssel foglalkoztak (transzil-vanisták-Erdélyi Helikon, ErdélyiFiatalok, Hitel, Sarló-mozgalom,Prohászka-körök), a harmineasévekre politikai vákuumba kerültek.A nemzetileg összezáródó társadal-makon belül a kisebbségi elitek (atöbb mint egy évtizedes kisebbség-politikai próbálkozások után) akkora határrevízión kívül nem láttakmás megoldást helyzetük rendezé-sére.

Bárdi Nándor

, , ""SZEMELVENYEK NEMETH USZLO lRASAIBOL

~Uj reformkor felé

(1928)" ... Trianon istencsapásának van egy

fénysávnyi előnye is: a lelkiismeretes em-ber sokkal több hittel lehet ma magyar,mint előtte. A háború elötti magyarsághozzá volt láncolva tarka országa paradoxválaszokat követelő problémáihoz. Mosta széttört báb kiröpítette pillangóját. Azötfelé szakadt országtest fölé győztesencsap ki az új eszmény: a magyar faji géni-usz, a határokat nem ismerő vitális erő,mely addig tolja ki az ország határait,ameddig magya láb lépni tud.

Magyarság a magyar állam helyett.Ez az a gondolat, melyen át a magyar íróvisszahajolhat elbocsátó közösségeihez.Csak a hamupipőkék pártján érdemeslenni, s ez a nép a világ hamupipőkéje.Szláv, germán és latin népek gyűrűjébeverve sletaszítva régi határairól, fél-térden várja a halálos csapást. Ezekben akritikus percekben a magyar író görcsö-sen keresi népe létjogát. Fölfedezi erőinagy tartályát, a föld népét, s fölfedeziéletereje bizonyítékát, a magyar irodal-mat. ... " (A minőség forradalma. Püski,Budapest, 1992. I. 33.)

A magyar életantinómiái (1934)

" ... A magyarságnak Trianon utánnem volt nagyobb feladata, minthogyidegen kézbe került testvéreit, ott, aholvoltak, életben tartsa. A határokatszerződések csinálják és szerződésekmossák el. Az államformáknak, nem-zetről és nemzetiségről alkotott felfogá-soknak megvan a divat juk; amint azutolsó században vesztünkre változtak,megváltozhatnak még a javunkra is. De-hogy egy népcsoport van vagy nincs,meg tud-e kapaszkodni földjén és ha-gyományaiban: az élet alapténye; a nép-nek, amely elfogyott, szerződések semszerezhetnek országot s a népet, mely-ben bő természet terjeszkedik, szer-ződések sem tudhatnak ki az országból.»Halat a Visztula s gyermeket A lengyelasszony ad örökké« - írja Ady, s mintláttuk, Európa törvényhozói nak alkal-mazkodniuk kellett a lengyel anyákhoz.A »magyar irredentának« nem lehetmás célja, mint hogy egy új európaiföldosztásnál a magyar anyákhoz is al-kalmazkodniuk kelljen.

Sajnos, a trianoni magyarság ezzeltörődött a legkevesebbet. A magyar irre-denta alig volt más, mint kardcsörtetés

kard nélkül. Ahelyett, hogy áldozat-készséggel vagy legalább figyelemmeltámogattuk volna azokat, akik odaát ne-héz körülmények közt állták a nehezeb-bik magyar sorsot, felelőtlen szónoklásidühünkkel állandó ürügyet szolgáltat-tunk az elszakított magyarság újabb ésújabb megkínzására, amely késő, de an-nál dühösebb nacionalizmusú népekközt a gazdasági megnyomorítás leg-újabb eszközeit próbálhatta ki magán. A»neobarokk társadalom« a Trianonnalszemben tanúsított magatartásában mu-tatta ki leginkább ürességét. Mindent el-mulasztott, amivel kisebbségi sorsbaszakadt részét támogatbatta, s mindentelkövetett, amivel a környező népekmagyar-gyűlöletér állandóan készenlét-ben tarthatta. Mint Szekfű is megírja, akisebbségi magyarság helyzetét alig is-merjük, még kisebbségi intézetünksincs, amely a magyarság közel egyhar-madának állapotát, sorsát, kultúráját acsonkaország számára számontartsa; akörnyező országok viszonyainak a ta-nulmányozása pedig már-már hazaáru-lásnak számít; úgyhogy míg a csehek,románok, magyarul tudó embereik ré-vén a gyomrunkba látnak, mi épp olykeveset tudunk államokról, melyekbenmilliószám élnek magyarok, minthaKongóba telepítették volna őket. A fel-vidéki vagy erdélyi magyarság valódiszociális szövetét, az »elszakadt vére-ink« sztereotípiája helyettesíti, Csehor-szágról, Romániáról, Szerbiáról való tu-dásunkat a »kisántánt«, ahogy ez aMinotaurus újságjainkban megjelenik.Termnészetes, hogy így aztán a»magyar megváltást« is vagy a »rninagy barátaink« vagy a »Iássák be végreEurópa urai« bűvigéjével idézzük, nemvéve észre, hogy a csoda lehetőségeazoknak a számával fogy, akiknek ajavára a csodát Rothermere-nek vagy aGondviselésnek el kellene követnie. [ ... ]

Pedig ha a magyarság 1920-ban elégrugalmas, s a csonkaságára vonatkozóképzeteit nem Szekfű harmadik nemze-déke alakítja ki, mely a saját restauráci-ója után egy nagy európai restaurációtvárt, frissen kitatarozott Nagy-Magya-rországgal, helyzetük nem lett volnaegészen reménytelen. A Habsburg-mo-narchiát a nacionalizmus végső követ-kezése, a népek önrendelkezésének azelve dobta szét. Mihelyt nemzetisége in-ket ez a tizenkilencedik századi elv tel-jesen hatalmába kerítette, Magyarországrégi alakjában nem maradhatott fenn, azengedékenység éppúgy felrobbantottavolna, mint a türelmetlenség. Csakhogyaz önrendelkezés elve, melyről a világ-

történelem hosszű és fényes századaisemmit sem tudtak, Európának ezen asarkán, életképtelen, törpe nációk köztnem lehet korlátlan és hosszú életű svalószínű, hogy a birodalmi elvnek, me-lyet eddig a Habsburg-ház képviselt, va-lamilyen alakban megint érvényesülniekell. A függetlenül bégető, ide-oda fut-kosó kis népekben előbb utóbb föltámadaz akol utáni vágy, mely a nacionaliz-musok folytonos életveszedelme utánmegtanít ja őket a közös kerítés erejére.Birodalom és nemzetiség nem kibékít-hetetlen ellentétek; egyik a másik fölötthelyezkedhet el. A birodalom gazdaságiés külpolitikai egység, a nemzet kulturá-lis és belpolitikai. Mint különféle fele-kezetek egy birodalomban, s mihelytkéső és felületes nacionalizmusuk habjaelforrt, a kis népek zónájában élő nem-zetek hajlandók is lesznek erre az alá-rendelésre.

A magyarságnak a trianoni bukásután ebbe a birodalmi gondolatba ka-paszkodva kellett volna a környező bal-káni nacionalizmusokat kiböjtölnie. Ezta birodalmi koncepciót követelte tőleAsbóth János már ötven esztendő előtt,s ennek a hiányát hányta szemére magaSzekfű is a Három nemzedékben. Most,hogy az új határok a magyarság karját,lábát lezsinegelték s üszkösödésre ítél-ték: a határokat messze kitoló birodalmigondolat, mely a belső határokat bizo-nyos fokig meglazította volna, ránk néz-ve végzetes vérelszorítást oldott volnafel. De az éles nemzeti határok oldódásaelporhanyósította volna a környező tá-kolt országok belső kohézióját is, a tót,rutén, horvát autonómiák s Erdély különszíne ebben a birodalomban jobban ér-vényesült volna, úgyhogy a magyarságélő kapc sai, a magyar kisebbségek okosmagatartással természetes központjuk,Magyarország körül csoportosíthattákvolna e birodalom magnépeit. A történ-tek után Szekfű sem tudja másképp el-képzelni az integer Magyarországot,mint ilyen nemzetiségek fölé emelt bi-rodalomnak; én viszont azt nem tudomelképzelni, hogy ez a magyar hegemóni-ájú Magyarország, másutt mint egy mégnagyobb birodalmon belül s erkölcsi fö-lényünk eredményeként képződhessékki. (A minőség forradalma.!' 588.)

Magyarok Romániában(1935)

" ... Iszonyú elgondolni, hogya ma-gyarság ezt a földet elvesztette. MialattErdélyt jártam, egyre jobban kivilágoso-dott, hogy az elveszett Erdély nemcsakterület. Erdély vizsga volt, s az, hogynem tudtuk megtartani: levizsgázás,mert Erdélyt nem úgy vették el tőlünk.

mikus voltam. Nem örjöngő a doktor,aki mesterséges légzéssei rángat ja a hul-lát, melynek az orrát már a kukacok islerágták? ... Hazatértem és másképpenítéltem meg, mint eddig, magam s azembereket. Nem hittem többé, hogyigazságtalanok voltak irántam. Követ-het-e el nagyobb hibát egy szellem, minthogy egészében ismert félre egy so:s-helyzetet. . .. Mentségem, hogy nem IS-

métlem meg - sorskérdésekről nem íroktöbbé. A diagnózis biztos, s mindengyógyszerajánlás frivolitás. Mi marad ahátralévő időkre? Dolgozni kell márcsak a megbolondulás ellen is .... " (Azútirajz 16. fejezetéből, a tapasztalatokösszegzését a későbbi kiadások elhagy-ták. Közli Grezsa Ferenc: Sorskérdések.803.)

"N:e~TH. L.&.8zx.O~.K...'-X 'NOx.rÓXHATA

MAGYAROK~i~MÁNIÁBAN

~ __c:6TlltAJz)

{J"?'

Erdély ünnepére (1940)A két visszatérés után nincs

ürügy: a problémákat a határon túl tolni.Nem kérdezem: végleges megoldas-e

a Bécsben hozott. Az erdélyi kérdés na-gyon nehéz. Hány megoldást gondol-tunk végig s mindnek volt fogyatkozása.A legreflexszerűbb az volt, amit a politi-kusok Szent István-i gondolatnak, a sza-való karok pedig .mindent visszá"-nakmondanak. De lehet-e hárommillió em-ber egy másik, vele egynyelvű, egyvérűállam határán más, mint hazaáruló. EI-bír-e a magyarság ennyi belső ellen-séget, vagy ami még rosszabb: renegá-tot? Az egész Romániát elfoglalni smegtartani nem könnyebb-e, mint csakErdélyt? Szép lett volna s tetszett is ne-künk a transzszilvanista megoldás: afüggetlen Erdély, mint keleti Svájc;benne három, múltjával összekötött néps körülötte egy állam szövetség, amely-ben Magyarország és Románia is bennevannak. De olyan idő-e ez, amely háromnépet békén hagy élni egy hazában? Snem lett volna-e ez keleti Svájc a ma-gyarságnak épp oly olvasztó kohója,mint Nagyrománia? A legsötétebbidőkben adta elő nekem egy Erdélybőlkivándorolt erdélyi, amit ő az egyetlenmentségnek hitt: Erdély nyugati felébevándoroitatni a magyarságot. Meghök-kentem: kivonulni Erdélyből? De azértvolt perc, amikor a látottak alapján lé-lekben már-már belementem. Most itt anegyedik megoldás, amely valóban ket-tévágta a gordiusi csomót. A felső fele amiénk. Belenyugodhat ebbe - nem mi -a történeti és földrajzi egység, amelyetelmetszett?

A sorrend azt sem engedi, hogymegkérdezzük. És kiskorúságra valla-na, ha az érdekelt népek sem tudnákmagasabb kérdésekre emelni ma a te-kintetüket." (A minőség forradalma. II.1167-1168.) •

Mi nem fejeztük be a meghódítását s mieresztettük ki a kezünkből, amit meghó-dítottunk belőle ...

Erdély akkor veszett el, amikor ma-gyarsága problematikussá vált. A tizen-hetedik század végén Bethlen Miklósemlékiratai még sűrű magyar világotmutatnak, s száz év múlva Hora ésKloska lázadása lehetséges. Az erdélyifejedelemség gyors történelmi égése ki-merítette ezt a magyarságot, mint ahogyegy-egy megterhelt szervünk is kiég,sorvadni kezd, hitványabb kötöszö-vetekre bízva a hézagtöltést. Hány el-fonnyadt sajt, hány átengedett falu. Sami nagyobb baj, a falvakkal együtt sor-vad a szellem. A magyarság nem tudmit kezdeni Erdéllyel. ..

Erdélyt pedig nem adjuk, imádkoz-zák iskolás gyerekek minden reggel ésdélben a Magyar Hiszekegy után. A va-lóságban mást sem tettünk Erdéllyel egyszázad óta, csak adtuk, és ma jobban ad-juk mint valaha. Mert egy országrésztnem fogadalom, fegyver és birtoklás tartmeg, hanem a titkos abb hódítás, melyúgy ejti meg a földet, mint férfi a nőt.Erdély a legkülönb nő volt, akivel a ma-gyarságnak itt Európában dolga akadt, sa kései utazó, aki komoly zöld szemeielőtt járt heteken át, a méltatlan, legkü-lönb párját elvesztett hím szomorúságátérezhette: ez után a nő után már csak le-felé mehetek ... " (A minőség forradalmaII. 771-772.)

Az amit az utolsó három évben szen-vedtem s az Erdélyben látottak valahola mélyben összecsaptak; Erdély meg-magyarázta a szenvedést, s a szenvedésmegmagyarázta Erdélyt; a problémameg volt oldva véglegesen .... Szégyell-tem magam eddigi hősködésernért. mél-tatlan, baromi csatára vakított engem azisten, hősnek hittem magam, s csak ko-