401 diszcepció

Ciganynak colligalt testimŏniumit, az Nemes Ta-nacz megh olvastatva(n), es szorgal(ma)tos dís-cursusban veven, Ugy lát t iák eő Kglmek, hogy azon testisek mindnyáian parasztok [ K v ; T J k V I I I /11 . 15—6] .

4. vitatkozás; discuţie, dispută; Auseinander-setzung. 1757: Egy Miháltz Imre nevŭ N(eme)s ember Sokat hánkodat a Cs: Gyŏrgy falviakkal is azt mondotta hogy Cs. Gyŏrgyfalvais a Rettegi Határan Vagyon, egyik azt tanálta mondani hogy Ngd most hanyatta a Captalant, és onnét mind a Rettegi s mind a Cs: Gyŏrgyfalvi határ k i tetzik, tŏbbet egyet Sem szollat a határ felől félb(e) hatta a discursust [Retteg/Kendilóna SzD; TKl Perlaki András Teleki Ádámhoz].

disputáció vi tatkozás; dispută; Diskussion. 1613: az pasa . . . Nagy sok szántalan disputationk után oztán végre mondaa [ B T N 74. — a Köv. a nyi l . ] .

disputál 1. v i ta tkoz ik ; a discuta/disputa (în contradictoriu); sich auseinandersetzen. 1573: Fazakas myhal es chinek Bal int Azt vall iak hogi Nemely Nap Mentenek vol t paxy thamas hazahoz Bor I n n y a . . . , o t th Mas hazban lakozik vol t paxy tamas egj onnat kywl Ieot deakal, Megien hozzaiok Tamas deak Iweget kerni, o t th disputalny kezdnek egimassal | Semy Jakab, h i t y vtan ezt vallya, hogy ez mul t farsangba kezdet vol t packsy (!) thamas Bort, Talalt volt egy deakis oda k y vyttembergabol Jw t vol t meg, . . . talalkazik oda thamas deak, es . . . disputalny kezd az deak-kal, Ne(m) alkhattak volt meg egymassal | Gruz peter disputal volt paxy Gasparal h i t dolgabol keozbe az plebanostis zydia vol t | Gruz peter disputal volt deakwl Paxy gasparal [ K v ; T J k

III/3. 143, 144b, 306]. 1613: 14 die Augusti lőnk ismég szemben az pasával. Akkor jobb kedvű vala, és igen sokat disputaltunk-altercaltunk véle [ B T N 74]. 1789: Nincs hellye arrol disputálni hogy valyon a Falusi kőzőnség áltol b i ratot t erdők Colonicalis appertinentiak é?a [ J H B III/7. aSzent-lászlóra (TA) von.]. 1832: azoka között Keresztes tallérok lévén még disputáltak fellette hogy égy Keresztes tallér nem ér öt for int 30 X r t [ K v ; KLev. 8. — aTi. pénzek]. 1847: Egyéb aránt szinte jo is, ha elmegy, mert mostanság nagyon fel kapott, disputál mindenért halálig [ K v ; Pk 7 Pákei Krisztina férjéhez].

2. megvi tat ; a dezbate; besprechen, sich ausein-andersetzen. 1722: az B. Chae az eo kglk Contro-versiaját pro et contra disputalva(n) es ventillal-va(n) . . . igy Deliberalt az B. Chae [ K v ; AsztCJk 116]. 1766: az A. eo Kegjelme . . . most tőbre nem mehet, hanem tsupán azt kell Disputálni, leheté a’ két Ház kŏzt Métát erigálni avagy nem [Torda; T J k V. 325].

3. v i t a t ; a discuta; behaupten. 1761: aztis izente . . . M : B. Josika Imreh Vr ö Nga Daniel Urf inak hogj ugj menjnjen bé a Néh. Generalis Vr Udvarában most a napokban hogj bizonj elég s.v. kopoja vagjon ( : m i t értett ő Nga a kopokon

en azt nem tudom, nem disputalom :) [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 6 . 14]. 1764: nemis i l l i k azt most disputalni, hanem tsak ez az kérdés, l(e)g(iti)-ma Executiot peragáltaké az Ik vagy nem? [Torda; T J k V. 220]. 1804: én azt nem disputálom hanem ha ugj tet tz ik . . . esztendŏ végivel viszsza mennyen akármikor a Jószág [Ádámos K K ; Pk 5].

disputálhat v i ta tha t ; a putea discuta/disputa (în contradictoriu); behaupten können. 1782: azon engedelem az én szabad akaratamban állott, . . . ezen el vételtis nem disputalhottyák [Torockó; Thor. X X / 4 ] .

disputálódik v i tatkozik, veszekedik; a disputa, a se certa; streiten, sich auseinandersetzen. 1744: (A) sok tumultus kŏzben k i edgyet k i mást kiál-tozván, . . . dispotalodtak s k i k i haza ment [Hsz ; I N y R ] .

disputáltatik megv i ta t ta t ik ; a se discuta/disputa (în contradictoriu); besprochen/diskutiert werden. 1709: Doctor Kolosvari Pal és a Város kŏzŏ t t az adosság i ránt fenn forgho Controversia . . . revideal-tatván, es pro et Contra disputaltatvan, determi-nal tatot t ugy hogj az penz belj adosságok(na)k

Interessét meg fìzetvén az Város sine Controversia várakozzék [Nsz; K v L t I/197].

distancia távolság; d istanţă; Entfernung. 1605: Biro vram, Az wénség keozzeol az kíket akar hyvasson, kikkel egyetemben lȧssȧk megh az keo fal tol ualo distantiat, az teob hostatokhoz képest m in t kellessek rendelny [ K v ; TanJk I/1. 506 a hajdúság égetései, pusztításai után a hóstátok újraépítését elrendelő határozat]. 1765: azonn hellyekröl, az holott a’ Pistollyokkal valo lŏvések estenek nem hogy a’ Pistollyal valo lövés, de még nagyobb Puskával valo lŏvés sem szolgálna el az Aranyos vizere, mivel igen nagy a distancia azon hel lytŏ l az Aranyosig [Gerend T A ; KS. Sam. Teleki de Maxa (47) ref. taní tó vall.]. 1768: néz-vén a B. Huszár Ur Malmátol a Mlgs Exps Ur Malma felé sugolog (!) és Sebessen le folyo viznek distánciáját [Abafája M T ; Told. 17a Huszár lev.]. 1770: (Az alsó malomnak) hány ŏ ln i distantiája légyen a felsŏtŏ l nem tudom [Ádámos K K ; J H b L X V I I / 1 2 0 ] . 1772: a’ Decretumban fel te t t k i rá ly i öllel magunk mértük az Utrumban fel te t t Malmoknak distantiaját [Sövényfva K K ; J H b LXVI I / 186 ] . 1812: Kolosvár . . . egy ora Járásni Distantiára vagyon tőle [Szászfenes K ; Ks 76 Conscr. 257]. 1820: Vagyon i t ten . . . egy két kövű lisztelő malma az uradalomnak, . . . Nagysármáson egy malom, 2. órányi distántiára Méhesen három malmok [Báld K ; B L t ] .

dísz ékesség; podoabă; Zierde, Schmuck. 1756: Vagjon magossan fel nőt t k i terjedet Ágaival egy Szép Száldokfa lévén Diszére a Curialisnak [Bra-nyicska H ; J H b L X X / 2 . 13].

diszcepció v i t a ; discuţie; Auseinandersetzung. 1714: Néhai Mlgs V r Josika Gabor Ur(am) F iu

E EM

ágon lévŏ Successori compáreálván elŏnkben, egymás közt fen forgo controversiajok(na)k revi-siojára s determinatiojára, Sok disceptiok s alter-cátiok s adhortatiok után condescendálának arra, hogy bŏtsŭletes Arbiterek eleiben, készek lésznek magok dolgokat adni, és azok által finaliter azokat decidaltatni [Nsz; J H b X L V gub.].

diszceptáció v i t a ; discuţie; Auseinandersetzung. 1585: Az zo azert megh eshetet keozteok, de amy (!) elmenkbeol ky Ment, seot megis Montuk hogy minde(n)t Irassanak a’ Notariussal, mert az Iegszes inkab meg tartana az keozteok valo disceptatioknak emlekezetit [ K v ; T J k IV/1. 413]. 1713: midőn az korcsomálás felett, az nagy Rápolt i és Arany i Possessorok eŏ Ngok, és eŏ kglmek kőzőtt dísceptatio s egyenetlenség kővetkezett volna, annak Sopiálására, és articulariter valo el igazí-tására . . . eŏ Nga admonealtatván egész Compos-sessorit eŏ Ngokat s ŏ kglket ad 8vum lenne hirekkel hogy a Tiszteket . . . k i hozattya az Aprobata és Compilatabéli Articulusoknak tenora mellett, eligazittatni sem mulat tya el [ H ; J H b X X X I / 5 ] .

diszceptálódik 1. v i ta tkoz ik ; a discuta; sich auseinandersetzen. 1754: kőzőnségesen az egész falu Lakossai . . . falu gyűlésében egynéhány versben disceptálodván; mindenkor azt végezték, hogy semmiképpen azon falu kőzőnséges hellyiben senkinekis birodalmat ne engedgyenek [Gálfva K K ; Ks 66. 45. 17a].

2. ~ vmi felett vitázik, veszekedik; a disputa, a se certa; sich m i t j m über etw. streiten. 1749: (Rablók) fosztották meg a Banatusi embereket . . . azon ragadomány pénz kőzőtt vól t 2 Arany . . . melly felett disceptalodtak egymás kőzőtt a raga-dozók [Kismuncsel H ; Ks 112 Vegyes ir . ] .

diszcernál megkülönböztet; a discerne; unter-scheiden. 1718: Választassék edj értelmes Borbélly à betegek látogatássára, k i is tudgja a Pestisnek m i vol tát discernálni más féle nyavalyáktól [ K v ; K v L t I/225 gub.]. 1740: Buha Avrám zálogb(a) vetett sessioja utá(n) lehetnek tŏbb ŏrŏkségek is, de minthogj régen abalienalodta(na)k az máso-kéval ŏszve elegjedtenek, és már magok az incolák sem tudják discernálni és k i adni [Runk T A ; Ks 89 Inv. 55].

diszcernálhat megkülönböztethet | felismerhet; a putea discerne; unterscheiden können | erkennen können. 1759: egesz éfélig az emlitett Papnál mulatozván midőn éfélkor haza mentem volna, lá t tam . . . ă . . . Pap Lovával egy Embert Grohot felé nyargalni k i t (: amint étczakának idejen discer-nalhattam :) Bulzesti Sztrencz Péternek ismértem lenni ál lattyáról és ă kalapjáról [Tomnátyek H ; Ks 112 Vegyes i r . ] .

diszciplína 1. fegyelem; disciplină; Disziplin. 1635/1650: legyen valami disciplina keozetteok, az min t az m i Istenben el niúgot At t ia ink ideiebenis vol t [ K v ; ÖJk] . 1690: H a azt mondgya hogy

jo disciplina alatt o t t lehet egy ettzakán az Nemetis, az m i emberinkis, azt mondhattya re(á); Eleg pelda az Prodi Casus és tőb hasonlok [Ebesfva; Törzs. Bethlen Sámuel fej-i instr-ja]. 1751: az

ŏ Nsga Udvari Csizmadiája Csizmadia István keze és disciplinája alatt a’ Csizmadia mesterséget egy esztendŏnek el folyása alatt tanultam egyùtt . . . Oprával [O.bogát A F ; B fN V I I /3 ] . 1765: Hogy p(e)d(ig) a Causaban Tiszt: Gŏrgényi Senior Atyánkf ia a refractarius Mestert ámbár a Tiszt: Sz. Simoni Atyánkf ia unszolására provocalta és min t engedetlent tŏrvenyesen gravalta: ez ugyan de vigore legii (!) jo l esett; mert a discipliná(na)k az i l lyen személyek ellen vigealni kel [GörgJk 201—2] .

Szk: ~ ’ b a n / ~ ’ v a l tart fegyelem alatt tart, fegyel-mez. 1577: Az Drabantok fogadassat eo kegmek wegeztek, hogy bar meg legyen De . . . oly discipli-nawal tarchyak eoket hogy valamy panazolko-dassa vagy fogiatkozassa az varasnak miatta ne essék [ K v ; TanJk V/3. 142b]. 1584: a Jesuitak Escolaiabol az Nemessek mind nappal, es mind eyel wdeo vta(n) fegweres kezzel Jarnak, kibeól hog az varosra veszedelem Ne keowetkezzek, Az Vrak erreolis Inthenek meg a’ Jesuitakat hog mind Nemest smind Nemtelent ez fegwer hordo-zastol meg fognanak hane(m) tartanak disciplina-ban eoket [ K v ; i.h. 279a] * ~’ban visel fegyelmez. 1581: Az zolgakat penigh eo kegme Biro vr(am) oly disciplinaba visellie. hogy az varassy nepe(n) erózakot bechywlletlenseget zidalmazast ne chyele-keggienek [ K v ; i.h. 244a].

2. rend(tartás); ordine, r înduială; Ordnung, Vorschrift. 1577: Eo kegmek keryk Byro vramat ezenis hogy ellent ne tarchion benne hogy eo kegmek a mynemo tyztet byztak az ket hwteos vasar byrora abba Mehessenek elo feo keppe(n) az kenyer swteok dolgabol hogy ha disciplinanak okaert valamelykteola kenyeret czypoyat el vezy wyhessek mingiarast az Espotalyba es az foglyok-nak, hogy e keppen meg Rettenwen az io Rend-tartasba p(ro)cedallyanak az kenyer swteokis dolgokba [ K v ; i.h. 144b. — aTi. kenyérsütőtől]. 1714: az inas(na)k kemeny disciplinat szabtunk eleib(en) myhez tartsa magát Inasi hivatallyáb(an) [ K v ; AsztCJk 79].

diszciplinálás fegyelmezés; disciplinare; Diszipli-nierung. 1671: lat tak hordatni az It Csiszar Mik-lost vei(ne)k hazátol, Feleseghevel adott jovait, melyből absoluta potentiariuskodasa az Inek nem elucescal, . . . mivel veinek ugy mint gyermeké-nek, és Leányának disciplinálásokra, valami com-petentiaja hozzajok, min t Atyának lát tat ik lenni [ K v ; T J k V I I I /11 . 141].

diszciplináztat (meg)fegyelmeztet; a disciplina; disziplinieren. 1722: ennek utanna is Szegény Leányomhoz Annyai Gratiával legjen, és ha vala-miben Szo fogadatlanul viselne magát, nagj Gratiá(na)k tartom, ha illendőkeppen disciplináz-ta tn i méltoztatik Nagod [Nsz; Ks 83 Wajda Ágnes lev.].

diszceptáció 402 E EM

403 diszkeberbécs

díszelem ? kendőző/szépítő-szer; sulimeneală, sul iman; Schönheitsmittel. 1849: égy kettős aj ju n ŏ i diszelmeket tarto négy szegŭ polituras asztal [Szentbenedek SzD; Ks 73/55].

díszes 1. szép; f rumos; schön. XVIII. sz. eleje: A kan farŭ 10 abjectum quid, ă keskeny faru ló nem díszes: Szép à hoszszu tomporaju, lég szeb az gombőlyőg fomporáju (!)a [ JHb 17/10 lótartási u t . — aElírás tomporájú h.].

2. ékes; împodobi t ; prächtig. 1736: A kisasz-szonyok, sőt elévaló fő nemes leányok is az fejeken két felől, az homlokokra feleresztve sok színű festett strucz tollakot viseltenek, s igen diszesek voltanak azokkal [MetTr 344].

díszesen ékesen; decorat, luxos; schmuckvoll, prächtig. 1849: A ’ Groff Ur ŏ Nagysága szabájába . . . i t ten inventált Butorak a’ leg izletesebbek, nagyan dìszesen el látva [Szentbenedek SzD; Ks 73/55]. 1866: (A) K ŏ z synat F ŏ Tárgya . . . lévén a’ Mlgos F ŏ Tiszteletŭ Pŭspŏk Jubileuma . . . az emlék egy diszesen ezŭst csatokkal el látott Bibl ia legyen, mely 60 for. o. ér. [Gyalu K ; R A k 111].

díszesített ékesített, díszí tet t ; împodobi t ; ver-ziert, geschmuckt. 1803: Más, Gyapot gyoltsból valo széles, és két u jn i szélességű Totos tsipkével diszesitett jó kendő, mely(ne)k égyik végin, fekete selyemmel varrott betükkel álló ezen irás vagyon: Lászlo Borbára adta az Oltárra Ao 1785 [Harang-láb K K ; Palotay 21 ].

díszeskedik díszeleg; a se făl i / împăuna; prangen, prunken. 1810: Az Udvarház . . . meszeletlen Sővényből áll, ezen k ivü l k i nyulo rosz sövényből font kéménnyével diszeskedik [Pacal Sz; Ks 76 Conscr. 350—1] .

diszharmónia egyenetlenkedés; discordie, neîn-ţelegere; Uneinigkeit. 1761: ( : . . . latván ő Ngok kőzt disharmoniat :) jovallottam Daniel Ur f i ő Ngának hogj hellyesebb lészen az Udvar házok iránt atyafiságoson végezni, hogy sem atyafisag-talan ( : k i tő l Isten őrizzen :) származzék belölle [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 6 . 18].

diszkantista kb. karénekes d i á k ; elev corist; Sängerknabe, Diskantist. 1625: Az Vrunk eő felge Discantistaj, vgj m in t Prosperus masod maghawal i t t maradwa(n), es az Eggjke betegh lewen . . . A t tam Ebedrea [ K v ; Szám. 1 6 / X X X I V . 102. — aKöv. a fels.]. 1700: Discantistaknak f l 15 Az Deákoknak f l 15 . . . Eddigh az Temesi alkalmatossaggal valo erogatio [Abrudbánya; Pk 6]. 1763 u.: A ’ három esztendőnként esni szokott nagy Innepekben, meg Cantálván a’ Városon minden Reformatus gazdákat Négy Togás Déákok, azok közül k ik Expenctánsok(na)k neveztetnek, és Négy Neotrálisták, ugy négy Discantisták, abbol mindenikéböl dupla portio a’ Seniore, egy a’ Contrascribájé, a többi proportionaliter a' Cántáló Déákoké, Neutralistáké és Discántistáké,

mellyböl . . . minden Innepen bé-jö Fl. hg. 10 [ K v ; B K K v - i ref. koll. i r . ] .

diszke egy-két éves j u h ; noaten(ă); ein-zwei-jähriges Schaf. 1627: Eoreg feiŏs Juh vagion Nro 217. Meddw dizkekkel eggjut Nro 86. Koos vagion Nro 22. Czap Nro 2. Koos barany vagion Nro 100 Nieosteny barany vagion Nro 85 [Kozmás Cs; L L t Inv.]. 1637: az karaim Negj dizke bara-nios jo [HSzj nőstény-bárány al.]. 1640: Adot az oskotar szamba szaz negyven hét kos ala valo iohot melyben diszke húzon harom, oreg meddü 7, Nŏst in baray (!) 42 [Hsz; L L t ] . 1747: Juhok száma. Fejér ŏreg Juh 114 . . . Fejer Diszke 52 Szŭrke Diszke 19 . . . Diszke 9 Nagy Czáp 1 Tavalyi Czápsa ket t esztendŏre menŏ 5 K e t t esztendŏre menŏ Tavalyi Nŏsténj Kecske 4 Esz-tendŏs Czápsa 11 Ŏreg Fejer Berbécs 8 ŏreg Szŭrke Berbécs 5 [Királyhalma K K ; Ks 2 3 / X X I I b ] . 1763: fejŏs kecske 2 . . . ŏreg meddŏ j uh fejer 6 . . . ŏreg Berbéts fejer 5. Diszke fekete 1. Diszke fejér 2 esztendŏs Tzáp 1. Diszke nyŭsten fekete 2 fejer 11. Ideji nyűsten barány fejer 12 . . . Diszke kecske 2. Diszke ollois 2 [Hsz; Ks X X I I b ] . XIX. sz.: Juhat Diszkékkel Bárányokkal edgyűtt [Buza SzD; L L t ] .

diszkebárány egyéves bárány; mioară; ein-jähriges Lamm. 1750: Öreg berbécs Vagyon nrŏ 2. Fekete Diszke berbits vagyon nrŏ 10. Fejŏs Diszke berbecs ( így! ) vagyon nrŏ 4. Fekete Diszke baránj vagyon Nro 12. Fejĕr Diszke báránj vagjon Nrô 22. Fekete Cos bárány vagjon nrô — 13 — Fejer Kos baranj vagyon Nrô 8, Fejér nősteny baránj vagyon Nrô 10 [Üvegcsűr kör. M T ; Ks 91].

diszkeberbécs egy-két éves kos; noaten; ein-zweijähriger Widder. 1627: Dizke berbecz Nro 447 Diszke czap Nro 87 [Bodola Hsz ; B L t ] | Bodolai es Vzoni Juhok(na)k . . . szamban adasa . . . Maiòrsagh es penzen veott Juhokbol guitot (!) berbeczek. Eoregh berbecz Nro 331. Eoregh czap Nro 34. Meddw Juh Nro 99. Meddw keczke Nro 87 Sum(m)aia az eoreghinek Nro. 551 Dizke berbecz Nro 427. Diszke czap Nro 87 [ B L t 1 Inv.] . 1631: Diszke Berbecz 24, . . . diszke keczke [Hsz; E M L t ] . 1734: Fejer meddŏ j uh nŏ 3. Fekete meddu juh n ŏ 3. Diszke fejér berbécs n ŏ 7. Diszke szŭrke berbécs 3. ŏreg szŭrke berbécs no 1. [Datk N K ; J H b Fasc. D. 1 Bethlen Farkas lelt.]. 1750: Fekete diszke berbits vagyon nrŏ 10. Fejŏs Diszke berbecs (így!) vagyon nrŏ 4 [Üvegcsűr kör. M T ; Ks 91. — A teljesebb szöv. diszkebárány al.]. 1761: Szŭrke fiadzo Juh Nro 15 . . . Fekete Diszke Juh Nro 5 Fejér Diszke Juh Nro 2 Diszke fekete Berbéts Nro 1 ŏreg fekete Berbéts Nro 2 ŏreg fekete Czáp Nro 2 [Siménfva U; J H b X X I I I / 3 1 . 16—7] . 1763: ŏreg fejėr Berbets 5, fekete 1. Diszke fejer berbéts 2. Ke t eszt(e)ndŏs Tzap 1. Diszke nyŭsten fejer 11 [Szentiván Hsz; Ks X X I I b ] .

E EM

diszkeberbécs-bárány 404

diszkeberbécs-bárány egy év körül i ürü/kos-bárány; noaten; einjähriger Widder. 1631: Dizke Berbecz barani [Peselnek Hsz; E M L t ] .

diszkecáp egy-két éves bakkecske; ţap de 1 — 2 an i ; ein- zweijähriger Ziegenbock. 1627: Dizke berbecz Nro 447 Dizke czap Nro 87 [Bodola Hsz; B L t ] | Eoregh vert berbecz Nro 14. Dizke vert berbecz Nro 12. Eoregh koos Nro. 3. Dizke koos Nro 2. Eoregh czap penzen veott Nro 3. Dizke czap penzen veott Nro. 9. Dizke keczke Nro 8. Dizke Juh Nro. 22. Meddw eŏregh Juh Nro. 2. [Rücs M T ; B L t 1 Inv. — L . még diszkeberbécs al.].

diszkejuh egy-két éves j u h ; noaten, noatenă; ein-, zweijähriges Schaf. 1627: Dizke Juh Nro. 22 [Rücs M T ; B L t 1 Inv. — A teljesebb szöv. diszke-cáp al.]. 1761: Fekete Diszke Juh Nro 5 Fejér Diszke Juh Nro 2 [Siménfva U ; J H b X X I I I / 3 1 . 16—7. — A teljesebb szöv. diszkeberbécs al.].

diszkekecske egy-két éves kecske; capră de 1 — 2 an i ; ein-, zweijährige Ziege. 1627: Dizke keczke Nro 8. Dizke Juh Nro. 22 [Rücs M T ; BLt 1 Inv. — A teljesebb szöv. diszke-cáp al.]. 1763:

Diszke kecske 2 [Hsz; Ks X X I I b . — A teljesebb szöv. diszke al.].

diszkekecske-olló kecskegödölye/gida; ied, iadă; Zicklein. 1750: Nyőstény ketske Diszke vagyon Nrŏ 2 Diszke Cap vagyon Nrŏ 1 ketske ollo nyŏs-teny vagyon Nrŏ 2 ketske ollo Cap vagyon Nrô 2 Üveg tsŭ r i Diszke ketske ollo Nrô 4 [Üvegcsűr kör. M T ; Ks 91].

diszkekos egy-két éves kos; noaten; ein-, zwei-jähriger Widder. 1627: Bodolai es Vzoni Juhok-(na)k, Tehenek(ne)k, es egjeb eoregh labas mar-hak(na)k szamban adasa . . . Coram iuratus Ciuib(us) Nyen et Markos Aldgja new Ezkotar(na)k. Fejŏs Juhot Nro 1053 . . . Ez idei Neosten barany Nro 399. Koos barant Nro 532. Meddw Juhot Nro. 22. Dizke Miuorat (!) Nro 294. Diszke kost Nro 48. Eoregh kost Nro 28. Eoregh Czapot Nro. 6. Eoregh keczke bakot Nro. 1 [Bodola Hsz; B L t 1 Inv . ] | Dizke koss Nro 2 [Rücs M T ; i.h. — A tel-

jesebb szöv. diszkecáp al.].

diszkemióra bárány; mioară; Lamm. 1627: Dizke Miuorat (!) Nro 294. Dizke kost Nro 48 [Bodola Hsz; B L t 1 Inv. — A teljesebb szöv. diszkekos al.].

diszkenőstény f iatal nősténykecske; capră t înără ; junge Geiße. 1763: K e t eszt(e)ndŏs Tzap 1. Diszke nyŭsten fejer 11 . . . ŏreg meddŭ Ketske 1 ketske ollo 2 [Szentiván Hsz; Ks X X b . — A teljesebb szöv. diszkeberbécs al.] | Diszke nyŭsten fekete 2 fejer 11 [Hsz; i.h. — Ua.].

diszkeolló kecskegida/gödölye; iadă; Zicklein. 1763: Diszke kecske 2. Diszke ollois 2 [Hsz; Ks X X I I b . — A teljesebb szöv. diszke al.].

diszketehén üsző (fiatal tehén); juncă, junincă; Färse. 1778: Négj diszke Tehén két kis őkőr t inóval [Csicsó Cs; Ks 65. 44. 18].

diszkordia egyenetlenkedés; discordie, neînţe-legere; Uneinigkeit. 1591: az mint Kando Janos falwtol ker vol t Nilat, vgj m in t lofeo, ezen volt keozteok az discordia hogj az darabantok s Vrunk Jobbagj nem tartoznak adnj mert ennek eleotte is mikor darabant kert ni lat az lofeiek akkor nem A t tak hane(m) azt mo(n)tak ha az lofeiek szapo-rodnak eok adnak lofeonek de eok sem darabant-nak sem vru(n)k Jobbagianak Nem adnak [UszT].

diszkordiál elüt/különbözik vmi tő l ; a se deosebi de ceva; von einer Sache abweichen. 1761: (A szoba) oldalában bé vágva ă Palotán levŏ kŏntŏs tartó Almárium, discordálván az éppen csak abba(n) hogy ez ég szin kék hobos festékkel festetett [Szászvessződ N K ; J H b K L X V I I I / l . 206]. 1831:

Ezen . . . Vallomásakban a Dregán Vonutz Valla-mása, a Baba Aszszony Isztrátyi Demeterne Fassiojával discordalván, statualtatik Dregan Vo-nutz, aki a nevezett Bába Aszszonynak ezeket mondgya szembea [Dés; D L t 332. 12. — aKöv. a nyi l . ] .

diszkréció 1. (lekenyerező, jóindulatra hangoló) ajándék; plocon, atenţie, cadou (dat î n scopul de a îndatora pe cineva); (Bestechungs-, zum Wohlwollen stimmendes) Geschenk. 1708: most ezen Sarkanyi emberek által hajtatta(m) bé Szebenb(e) Discretiokra valo Disznokat nro 6 [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1718: a' Tisztek . . . Naturalis Discretiot p(rae)tendalnak noha mikor be szallottak akkor is a’ mint lehetet illendö kepen Discretizaltuk ököt [Szentkirály Cs; Ks 95 Bors Mihaly lev.]. 1719: Sok esztendőktől fogva valo jo Comportamentumáért, és hasznos Szolgálattyáért, a Bellicus Fő Commisszarius Rosentzeig (!) Uram Számára rendeltetett Discre-t io t pr Rf . 800’ Tr ict ic i Cub. 100” Avenae Cub. 100 Foeni Cur. 20” V in i Vasa 6 . . . Kgltek ki adatni el ne mulassa [Ks 83 gub.]. 1725: Még

Erdéllyben Suhult az Mil i t iának . . . el nem von-ták az Discretiojakatt [ Ivánfva K K ; Ks 83 Miske

Imre lev.]. 1729: à Falu az ö Kglme kivánta Discretiot ö Kglmen(e)k meg nem igir i s nem p(rae)stállya [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1730: Linczeg Ferentz, és Gombkŏ tŏ Sandor Ur(am)ek adajakb(an) ingred(ia)ltam Szűreti discretiokra vő t t borok árrát H f l 82 Den. 96 [ K v ; Szám. 5 6 / X I X . 20]. 1738: Generális Gilányi János Ur 6 Excellentiaja Adjutat tyának igértűnk Discretiot e szerinta [Dés; Jk. — a Köv. a fels.]. 1747: K i -rál ly biro Uramni discretioban ket kupa egj for-tal ly borert d. 39 s fel [ K v h ; Bogáts 8]. 1752: A m i az Discretiokot i l let i Generaliter . . . Genera-lisnak mások(na)k az hova i l let mind az egész országban minden inpedimentum nélkűl discreti-zálta(na)k azután jővén eŏ Felsége parancsolatya Decretuma M : Guberniuméval edgyűtt, hogy minden helységek m i t Discretizáltak Kőltettek,

E EM

405 diszkréció

Generalisakra, Commissariusokra, Commendan-sokra és Tisztékre minden haladék nélkűl adgyak fel, i r jak le | A Commendans Ur discretioja ab antiquo meg volt [ K v ; Szám. 6 9 / X X V I I . 4, 5]. 1756: Itt korűl valamennyi Irok vadnak, azokot italbéli discretioval mind meg tsinàlta Molduán Vonya, hogy azok nem ìrnak a’ Galatzi emberneka, ha szintén halálos dolgok volna is [Galac B N ; WLt Rob Thodor (40) jb vall. — aTi. instanciát) | 1757: Demian Juon . . . az akkori szolgabiroval discretio által valahogy ugy meg egyezett hogy a dolog megint el nyomult [Galgó Sz; J H b K L IV /6 . 15]. 1758: Pálfi István Ur(am) . . . hogy valakinek szolgálattyát engette volna el discretiojért aszt nem tudom [O.kocsárd K K ; Ks 8 ad f. X X I I I ] . 1760: Sem Udvar i Bírája, sem más Szolgáló Jobbágya ö Ngának discretio nelkűlt ő kglméhez Nem ment, mert ha discretio nélkűlt ment, ugy meg riasztotta, hogy még szollani sem tudot t [Bethlen SzD; B K . Emeric. Ersek (35) jb vall.]. 1761: Tudgyae a’ Tanu ..., hogy . . . Groff Daniel Aszóny . . . D(omi)nalis Birája . . . Semmi bajokot, nyavalyájokot, és igasságokot az alatta valo Falusi Lakosoknak meg nem hallgatta, és igazitotta volna, nevezetes ajjàndėk ’s Discretio nėlkül [ H ; Ks 113 Vegyes ir. vk ] . 1768: (A commendans) holmi discrecziokat kevanna latom, egy szeker szenat bar csak egj kŏbŏ l szep buzat, edj kadoczka kaposztat keves ker t i vetement és egj kőből kasatis emleget . . . csak azt akaro(m) meg tudni ennek akare ur(am) ktek valami discretiocskával lennj, avagj csak holmi aprolekokbol culinálekbol avagj ne(m) [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1774: Sarjutis valami három Szekérre valot a Szombat Telkieknek adot E ŏ kigyelme Majorságért ugy m i n t : hét Ludért, és két Pujkaért, ugyancsak még három Szekérre valot az Uraság Embereinek Discretioért . . . mert m i Jobbagyokul Sem kap-hattunk, ha Csak ajandekal elŏbb a Szemeket k i nem Szurtuk a Tiszteknek [Mocs K ; KSConscr. 65]. 1792: A haranglábnak való fákért discretio 84 den. [A.tők SzD; E T F 107. 28].

Szk: ~ban ad. 1725: Az i t t valo becsűletes Plac Major . . . igen kemenyen banik velem ok nélkűl, hogy tudnyl ik miert ne(m) atta(m) én néki 20 köböl Zabot is discretioban [Limba A F ; Ks 95 Balog János lev.]. 1756: discretiob(an) at tam egyre s másra f l . Rh 5 X r 30 [TL. Teleki Ádám költségnaplója 63b]. 1764: Kotsis Tamásné adott Szarka Uramnak egyszer discretioban négy Márjást [Kóród K K ; Ks 19/I. 6]. 1765: Hogy az Executionak kegyetlenségit kőnnyebbithessük az Executor Commissariusnak discretizáltunk szá-ma nélkül, ugy mint pénzt két, harom márjást egy egy napi elébb mozdulásokért igen sokszor

adtunk . . . sűvegnek való drága Bárány börtis Discretioban, vajat, s egyebeket vont tsàl t tő l lünk [Szeszcsor H ; Eszt-Mk Vall. 256] * ~ban fizet. 1730: f izettem . . . U j Esztendei discretiob(an) Commend(ans) Ur(amna)k adott 41 veder bor árrát [ K v ; Szám. 56 /X IX . 8] * ~ban kap. 1774: i t t en ugyan nem adnak Sz. Marton Borát, hanem a Sz Martoniaktol minden Esztendŏben kaptak

ŏ t . 6 veder Bort, még tán tŏbbetis discretioban [Mocs K ; KS. Áts István (30) lb molitor vall.] * ~ban visz. 1759: Uz Nyikula j to l is hallottam hogy egy Bárányt el vett, és egy Paternek Discretioba Thordara v i t te a | (A tiszttartónak) a Paterekkel baja lévén a’ Felesége mián, mind Thordára, mind Vásárhelyre v i t t egy egy Bárányt discretioba, a’ Paterek(ne)k a’ Grofébol [Marosludas T A ; T K l .

— aTi. a t iszttartó] * ~t ad. XVII. sz. m. f.: Capitany Csicsi Uram k i kuldette az Districtusra Katonai t t es Int imal tat ta hogy adgyanak Discre-t io t Ugy min t Buzat Zabott szenátt Tyuko t t Ludat t es esztendòs Bor jukat az k i ad vigye be [Ut I „Fogaras Főldi Gravaminak”] . 1724: az m i pedig i l let i az Tisztek Discretioját . . . , ha in Natura bé viszik magak portiojakat, illendŏ képpen kel adni. Discrétiot [Ks 95 Borsaj N. Pál lev.]. 1760: Az Arankut i Tisztarto mondotta Nékem hogy az Arankut iak Aranyokkal discreti-zálták hogy valamib(en) szolgállyon Nékiek, ’s hogy el menvén nem szolgált a’ Tisztarto tsufolta boszszantotta eoket hogy no miért adátok Sándor-nak annyi Discretiot mi hasznát vészitek [Gyeke K ; Ks 92]. 1779: A Méltoságos Ur Parancsolattya szerènt a’ Profiánt officerrel conferaltam a’ buza i ránt . . . assecuraltam, hogy il lendŏ Discretiot fog a Mélgos Ur adni [ K v ; SL t X L Ágoston Márton Suki Jánoshoz] * ~t küld. 1750: Mgos Josika Maria Aszszony . . . szűntelenűl mindenfele discre-t ì o t Generalisoknak, es egyebb mil i taris Tisztek-nek kű ldőt t | a Mgos Nagy Aszszony . . . a Nemes Varmegye Tiszteinekis sok honorariumokat kűl-dő t t és discretizált hogy sokszor magamis paran-csolattyára meg untam a sok vadásztatást, és halásztatást, hogy mindenfelé lehessen discretiot kűldeni [Déva; B K sub nro 144 Mich. Somlyai (50) ns vall. ] * ~t vesz. 1760: Sándor Gáspár Nevü Iró Déákja . . . hogy az Aszszony Joszágábol valakit Discretizált volna, vagy discretiot magának valakitől vet t volna nem tudom [Szamosfva K ; Ks 92] | Azon Iró Déák . . . az eŏ Nga Iavaival hogy bánt, abbol m in t sáfárkodott, hová kinek mivel kedveskedett, és magának is k i tő l minémü discretiokatt vet t? [ K ; Ks 92 vk ] . 1790: a restan-tiarusokat le hozza Drassora, azokkal meg ed-gyezni nem lesz szabad; sem tőllek discretiot venni, s vélek tractálni [Drassó A F ; TSb 24].

Az adalékok időbeli jelentkezéséből megállapíthatóan a diazkréció-adás szokása az önálló erdélyi fejedelemség megszűnte után a X V I I . század végén és a köv. század elején a bejövő Habsburg-csapatok tisztikara jóindulatának megnyerése kap-csán hatalmasodott el. Az egyes városokban beszállásoló osztrák csapatok követelődző parancsnokainak és tisztjeinek egyre növekvő ilyenféle igényeiről — egy kis város vonatkozásában — jó, levéltári kutatáson alapuló tájékoztatást nyúj t Sárkány

Loránd, Katonavilág Désen a X V I I I . század elején: EMEEml. V, 47—59.

2. ajándék; cadou, da r ; Geschenk. 1743: ad-tam az ur eő Nagysága akarattyábol a’ kőmives-nek Conventioja felet discretioba egy pár kordován Csizmáèrt H . fo. 2 Denar. 32 ugyan azon Conditio-ban egy pár talpért Denar 34 [Szászerked K ; L L t ] . 1756: Czegei Cselédek(ne)k és a Császáriak-(na)k discretiot at tam Rf. 3 X r 36 [TL. Teleki Ádám költségnaplója 76b].

E EM

diszkréció-adás 406

diszkréció-adás (lekenyerező) ajándékadás; ofe-rirea unui plocon (cu scopul de a îndatora pe cineva); Schenkung (mit Bestechungsabsicht). 1739: eŏ Felsége kegjelmesen interdicalta az dis-cretio adást, Mikor a quártélyosink el érkezé(ne)k meg muta t tuk a Tisztek(ne)k ezen eŏ Felsége Decretumanak Copiajat, de ők arra azt mondák, hogj nékik más Ordelek vagjon [Harasztos T A ; Ks 99 Orbán Elek lev.]. 1816: azt sem ál l í thaty-t yuk hogy némellj Art(iculus) ellen kőzőnségesen ne vétkeztünk volna u.m. a bér szaporittásba és discretio adásba kozönségesen hibáztunk de egye-bekbe . . . tsak annyit hibáztunk hogy nem akar-tunk masokatis a’ Constitutionalis Articulusok meg tartására szorottani (!) [Torockó; TLev. 9/46].

diszkréció-bor (lekenyerező) ajándékbor; v in de plocon; Geschenkwein (mit Bestechungsabsicht gegeben). 1730: Rusch Ur(amna)k adott discretio borert H f l 14 Den. 48 1/2 azt k i vono s el v ivo legények(ne)k Den. 24 [ K v ; Szám. 5 6 / X I X . 18].

diszkréciócska lekenyerező ajándékocska; ploco-naş mic, atenţie mică, cadou mic (dat cu scopul de a îndatora pe cineva); (Bestechungs-)Geschenk-chen. 1738: ennek akare ur(am) ktek valami discretiocskával lennj [Fog.; K J . Fogarasi János lev. — A teljesebb szöv. diszkréció 1. al.].

diszkretizál 1. (lekenyerező, jóindulatra hangoló) ajándékot ad ; a da un dar/plocon (cu scopul de a îndatora pe cineva); schenken (in der Absicht j n zu bestechen od. zum Wohlwollen zu stimmen). 1750: az Hajosokkal felette sok baja vol t az nehai Mgos Nagy Aszszony(na)k, kő l tő t t is, és discretizált az Hajos Tiszteknek eleget, mert kűlőmb(en) meg nem tar that ta volna miat(t)ok [Déva; B K sub nro 144 Mich. Somlyai (50) ns vall.]. 1752: Generalisnak . . . discretizálta(na)k . . . minden helységek m i t Discretizáltak . . . i r jak le [ K v ; Szám. 6 9 / X X V I I I . — A teljesebb szöv. diszkréció 1. al].

2. (lekenyerező, jóindulatra hangoló) ajándékkal kedveskedik/szolgál; a oferi un plocon/dar (cu scopul de a îndatora pe cineva); j n m i t einem Geschenk dienen (in der Absicht der Bestechung od. Abst immung zum Wohlwollen). 1722: A Pej hámos Lovak szépek, most ugyan meg ronta valamennyire az Tanitásbéli i d ŏ ; de akar hová lehetne discretizalni velle (!) [Fog.; K J . Réty i Péter lev.]. 1727: Hadnagj ur(am) az Ne(m)es Város neve alatt Mlgos Gubernator Kornis Sig-mond ur(na)k eŏ Ex(elen)tiaja(na)k és Mlgos Fő

Ispán Torma Miklos ur(na)k Discretizállyon egj, egj Kőver Sertessel [Dés; Jk ] . 1730: M in t hogj gyakorta az Mi l i t ia obtingenseinek administratioira valo pénzb(en) meg fogjatkozván, a mikorra kiván-ták, administralnom nem lehetett, hogj Várakoz-zanak sokszor borral, pujkával, gjűmőlcsel, perecz-czel discretizaltam, s ugj nyertem kevés időt [ K v ; Szám. 5 6 / X I X . 28]. 1758: Imre Antalnak Csiz-májával discretizáltam Rf. 3 X r 24 [TL. Teleki

Ádám költségnaplója 184b]. 1765: Hogy az Executionak kegyetlenségit kőnnyebbithessük az Executor Commissariusnak discretizáltunk száma nélkül [Szeszcsor H ; Eszt-Mk Vall. 256. — A tel-jesebb szöv. diszkréció 1. al.].

3. ts megajándékoz; a dăru i ; j n beschenken. 1718: a’ Tisztek . . . Naturalis Discretiot p(rae)-tendalnak noha mikor be szallottak akkor is a’ m in t lehetet illendö kepen Discretizaltuk ököt [Szentkirály Cs; Ks 95 Bors Mihály lev.]. 1745: en laudetur nomen D(omi)ni Sem magamra Sem Hugomra fel nem czifraztam a Szék pezit (!), Sem jo kedvemben a Hegedŭsŏknek nem discreti-zaltam, s el nem tantzoltam a Damakkal [Árkos Hsz; Ap. 4 Benkő Raphael Apor Péterhez].

4. lefizet/kenyerez; a m i tu i ; bestechen. 1760: az Arankut i Tisztarto mondotta Nékem hogy az Arankut iak Aranyokkal discretizálták hogy vala-mib(en) szolgállyon Nékiek [Gyeke K ; Ks 92. A teljesebb szöv. diszkréció 1. al.] | Sándor Gáspár Nevü Iró Déákja . . . hogy az Aszszony Joszágábol valakit Discretizált volna, vagy discretiot magának valakitől vet t volna nem tudom [Szamosfva K ; Ks 92]. 1765: Borbándon lakós Sárdi Szabó Samuka nevezetü Executor Commissarius . . . az Executorokat egy, vagy más faluba bé szállitván, maga . . . Samuka a Falukra excurrált, s magát insinuálván hogy ha discretizállyák, az Executo-rokat oda nem vinné, a szegénység discretizálta pénz s egyéb naturálékkal [Vajasd A F ; Eszt-Mk Vall. 202].

5. vmi t szolgáltat, vmivel szolgál; a presta; m i t etw. dienen/prästieren. 1736: a’ Mikefalvi lakosok, mindhogy gyakórtab ők járnak által ra j ta Annuat im minden esztendőb(en) Discretizalnak, egy egy Napi dolgot minden háztol, mellyet ha nem tselekednének szabadoson a’ pallon ők sem járhatnának [Mikefva K K ; CU X I I I / 1 . 180].

6. borravalót ad ; a da bacşiş; Trinkgeld geben. 1756: kérdém hogy miért discretizált az inasom-nak ollyan bővőn, mivel egy márjás is elég let t vólna, ’s azt mondá, hadd légyen; mert k i húzott vagy négyszer a’ Sárból [ K v ; Mk IX Vall. 34].

diszkretizálás ajándékozás; dăruire; Schenkung. 1730: T : Biro Ur(am) parancsolvan Vásárlottam Város számára szüreti discretizálásra 10. darab aprobb nagyok (!) hordokat f izettem in su(mm)a H f l 13 Den. 62 [ K v ; Szám. 5 6 / X I X . 20].

diszkretizálhat lefizethet/kenyerezhet; a putea m i t u i ; bestechen können. 1734: en nemis Discreti-zalhatom semmivelis azt az k i méreti az buzat [Gyeke K ; Ks 99 Bíró János lev.].

diszkretizáló (lekenyerező) ajándékozó; cel care oferă un dar/plocon (cu scopul de a îndatora pe cineva); der/die (mit Bestechungsabsicht) Beschen-kende. 1816: a’ Discretizaloka és a bér szaporittok buntetést nem szenvednek [Torockó; TLev. 9/46. — aA bányász-bérmunkásoknak a rendes béren felül — a bányavárosnak ilyen juttatást t i l tó szabályrendelete ellenére — adott ajándékra von.].

E EM

407 diszkusszió

diszkuciál megvi tat ; a discuta; diskutieren, besprechen. 1563/1577: az Toroczkay wraym az Jeowendeo megh mondot Terminuson, Semmi okon, Magokat nem abséltallyak (!)a , hanem az keresetreol Exhibealnak Annak wthanna az Teor-weny dyskwchyalya koztok [ K v ; Thor. V I I I / 2 . — aNyilván tollvétség absántallyak h.]. 1578: Wegeztek eztis eo kegmek hogy egy Rŏwyd napra az felseo tanachybol, eó kegme biro vram, valazzon egy nehanyat, tyzet vagy tyzenketteot az feo es wen vraim keozzwl, azokkal egywt mind az mostanj teczest az successio felól mind az Regy waras Articulussyt, discutiallya eo kegmek [ K v ; TanJk V/3. 170b]. 1605: Vegeztek ö kk hogy . . . Az Jöŭe Hetföre Biro Wram Ö kket fel gyücze hogy azokat az Akadalyakat discútialŭa(n) és consignalŭa(n) Ertelmeket i rva a Jöŭö Szombatra az Egez Varos eleiben hozzak . . . Valaztottak penig ö k k illye(n) Wrainkot ennek discussioiraa [ K v ; i.h. I/1. 50. D. — aKöv. a nevek fels.]. 1628: My Hwteos Diuisorok . . . a Radnoti Jstuan deak vram Testa-mentumat, el oluastatua(n), es szorgalmatoson discutialua(n) minden reszeiben in vigore hadtuk, miuel nintsen az varosnak Constitut ioia Ellen, mert proprium Aquisitumabol testalt eö kegime [ K v ; RDL I. 138. — aKöv. a nevek fels. és az ügy előadása]. 1637: Eö kglmek az ket felnek feleleteket es az bizonsagoknak, vallasit diligenter discutialtak, de az bizonysagok igen homaliosok . . . inkab azt comperialliak eö kglmek az bizon-

sagok vallasibol, hogj az szegenj megh holt legeny . . . haitotta volna hasbanis az Captivus legentt [ M v ; MvLt 291. 104a]. 1644: Eŏreghbik Nyreo Mihaly es Adam Peter Colosuarat hüteos Diuiso-rok . . . el menue(n) Istenben el nyugut Süteo

Lörincz szallasara: Es Ez testamentumot Assu-malua(n) es azt szorgalmatossan megh oluasuan es Discutialuan, miuel maga sayat keresmenye-beol hatta az houa mi t legalt, mely az varas teor-uenyeuel Egyez: Annak okaert minden reszeben mys helyben hat tuk [ K v ; R D L I. 132]. 1674: Suki Pál és Mihaly vramekis . . . Relatoriakat elŏ bizonysagokkal edgyŭ t t exhibealanak sistalá-nak, az kiket szorgalmatoson meg olvasván, es mind az ket reszrŏl valo Exhibi takat discutialvan es pensitálván az Controversioban forgo határt eggyk hegy teteietŏ l fogva az másikig meg iar tuk es visgaltuk [F.szovát K ; SLt Q. 13]. 1675: az szőcs Czéh társaságába, kévánkozva(n) Csür Mihály a be állásra mellyet I(st)enesse(n) discutiálva(n) ö klmek, ne(m) itélték Csür Mihált paráznának . . . azért méltá(n) be vétetődhetik [ K v ; T J k V I I I /12 . 23].

diszkuciálás 1. tárgyalás; dezbatere; Verhand-lung. 1632: Mikoron mṽ in hoc Anno p(rae)senti 1632 die 30 Mensis May a mṽ uelṽnk leh ṽlt Aszeszor Boer Vrainkat egietemben i t Fogaras Varaban a mṽ regi szekes heliṽnkben törueniek-nek discutalasa (!) szekvnkbe leh ṽ l t ṽ n k uolna Akkoron ( : a töb Causans Peresek közṽ l :) mṽ e löt tṽnk Comparealanak Also Toriay Miklos

deak egi feleöl, Masfelelöl ismet Recziey Boeroka

[Fog.; Szád. — aKöv. a fels.]. 1638: mikoron mṽ a velṽnk leh ṽlt Asseszor Vrainkal, Varosi birak Polgarokkal es egj nehani Aszeszor Boerok-kal egietemben, i t Fogaras Varaban 1638 die 26 Juny törvenieknek discutialasara szekṽnkben le ṽ l tṽnk volna . . . mṽ e löt tṽnk Nagy Tamas Vr(am) tön il l ien modon ualo feleletet [Szád.]. 1654: E n Hiduegi Georgy mostan, az m i kgls fejedelem aszonyunk eő Naga Komanay Uduar biraja az töb huttős eskut bujerokala . . . Mikor az m i szekes hellyunkbe(n) tŏrveny(n)ek Discucia-lassa (!) le ű l tünk volna Compariallanak m i elót-tünk egy felöl fogarasban lakó Nagy Thamas Vra(m) az tekintetes es Nagos Gyerö Monostori Kemeny Janos Vr(am) eo Naga fogarasi mas Rezrűl felseȯ Venicze(n) Laku (!) Raduly Sztan paszara kepiben az apja Sztan passara es Nagy Tamas Uram igy proponalla Causajatb [Fog.; i.h. — a Köv. a fels. — b Köv. az ügy előadása].

2. megtárgyalás; discutare; Besprechung. 1642: M i Kolosuarat Lako Hvteos Diuisorok . . . az Be varando Adossagoknak, es Fizetendeonek Discutialasaban procedaltunk [ K v ; R D L I. 128]. 1643: az adossagok(na)k, mind be varandonak s mind fizetendonek discutialasaba(n) procedal-tunk [ K v ; SLt. TG. 7].

diszkuciálhat megvitathat/ tárgyalhat; a putea discuta; besprechen/verhandeln können. 1625: My . . . hwttos diuisorok . . . az minemeö Diuisio keözteök volna, . . . az Giulaj Azzonjról zalot iokrol, kinek kinek az eö illendeö igassagat exci-dalnúk, megh értue(n) kiuansagokat az ket felnek es az Zokas szerent, k j leptetue(n) eöket, hogy mys inkab discutialhatnuk az eö kiuansagokat [ K v ; R D L I. 127 Andr. Junck kezével].

diszkuciáltatik megvi tat tat ik / tárgyal tat ik ; a se discuta, a dezbate; besprochen/verhandelt werden. 1613: minden dolog mely in foro Contradictorio forog eleöszer az ket Biro elött szokot kezdetny és discutialtatnj. Ez dolgot is azerton . . . az ket t Birak Uraim eleiben boczatottak, hogj igy mind az ket felnek keuensagat ó kegmek discutialyak és resolŭalyak, az varosnak töruennye szerent [ K v ; PLPr 1/3. 1612—15]. 1614: Teczet hogi affele causakis, ezen breuis processus zerint discu-tialtassanak [ K s ; 87 ogy-i végzés]. 1670: o t t l ŏ t t volna helye az hol discutialtatott az controversia in pr ima instan(te) [ K v ; TanJk II/1. 816].

diszkusszió 1. megvitatás/tárgyalás; discutare, dezbatere; Verhandlung. 1605: Vegeztek ö k k hogy . . . Az Jöŭe Hetföre Biro Wram ö kket fel gyücze hogy azokat az Akadalyakat discútialŭa(n) és consignalŭa(n) Ertelmeket i rva a Jöŭö Szom-batra ez Egez Varos eleiben hozzak: hogy igy az Súccessionak Al lapattya az Egez Varos Vegezesse-böl és Consensussabol determinaltassek és meg allapodgyek. Valasztottak penig ö k k illye(n) Wrainkat ennek discussioiraa [ K v ; TanJk I/1. 500. — a Köv. a nevek fels.].

E EM

díszletes 408

Szk: vki ~jára támaszt kb. v i ta út ján való döntésére bocsát/bíz. 1654: tartozzanak . . . arra valo ideót es napot prefigalni, hogy azo(n) portiok-hoz minden igassagokat, vagy az Tabla f iaj ele-ib(en) ha lehet, vagy penigh . . . mindenik fel az maga reszeról harom harom emberseges teorueny tudo embereket, es eggyet keòzűl valasztua(n) tamazzak azoknak díscussioiokra, hogy ha teòrueny nelkül meltan exturbalhattake, à megh neuezet port iokbol Szilagyi Janosne Asz(onyoma)t? auagy nem? [Medgyes; Wass].

2. tárgyalás; dezbatere; Verhandlung. 1623: Az Jo Zamtartora nem keueseb Zwkseg vagion min t az kenyerre, . . . Annakokaęrt mingiart

Egy igen Jo Rationistatt keresse(n) oll iat az k y ige(n) teŏkelletes es ígaz okos tudos legyen az Eó Tisztib(en) es aztis oktassa tanycza szoktassa maga mellet az gonduiselesre Mayorkodasra teőr-uenynek discussioyara (!) [Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] .

díszletes díszes; decorat, o rna t ; schmuckhaft. 1849: Torony fehéren meszelve, a' f rontyán diszle-tes épitmény, hoszszukos formára faragott, s két felibe a’ toronynak dereka tájára alkatott k ŏ gombak | Vagyan ... Groff N ŏ ŏ Nagytsága sza-bájába égy igen dìszletes lántzazaton a’ palata kŏzepén fŭggŏ aranyazatt Luszter. — mellyen ŏ t felŏ l lehet gyértyákat tar tani [Szentbenedek SzD; Ks 73/55].

díszlik pompázik; a se fă l i ; prunken. 1864: a Ref. Qecla (!) erdeje szép nagy 200 éves Tölgy fákkal diszlik [Nyárszó K ; K H n 124].

diszlokátió 1. elszállásolás; încart i ruire; E in-quartierung. 1740: a min t Hosdátrol i r t levelünk-ben Nagd(na)k alázatossan noti f icaltuk vala az Quantum repartit iojára, és Mi l i t ia Dislocatiojára nézve ( : továbră nem lehetvēn differálnunk :) a Nemes var(me)gyét confluáltattnunk kellett [Ké-ménd H ; Ks 83 Zejk István lev.].

Szk : ~t tesz be/elszállásol. 1729: Vice Colonellus Vra(m) . . . fenyegetődzik azzal, hogy mig más dislocatiot nem teszŭnk eddig Való statioból a Compagniakat el nem Viszi [Fog.; Ks 83] * ~t tétet be/elszállásolást végrehajtat. 1711: Barcsai Ábrahám fő-commissarius lévén, ő kegyelmének kellett volna az már régen beadott l ista szerint az dislocatiot tétetni [TT 1891. 289 SzZsN].

2. be/elszállásolási rend; ordine de încart i ruire; Einquartierungsordnung. 1724: Az Dislocatiotis

Ngd(na)k el kûldet tem . . . , Mihaczfalvára azĕrt tet tem egy Capralt hogy az Gregoriusakat inkáb ne engegye excedalni [Veresegyháza A F ; Ks 83]. 1740: Minthogj most tŏbb Mi l i t ia rendeltetett

ide Quartélyb(a), m in t elsőb(en) intéztetett vol t az Szebenb(en) végb(e) v i t t Dislocatio(na)k még kellet változnia [Hosdát H ; Ks 83 Zejk István lev.].

3. el/szétosztás; repartizare; Verteilung. 1751: Ngod . . . Levelet alazatoson vettem az Mlgs Generalis Groff Kalnok i ur(am) Levelivel edgyűtt,

mellyeket meg olvasvan, meg ertettem az Quartely Dislocatiojat [Nsz; Ap. 3 Dombi János Apor Pálhoz].

diszlokál 1. be/elszállásol; a încar t i ru i ; ein-quartieren. 1711: ennek előtte tőb Regimentekis a Gyimes lakan voltak . . . meltoztassek oda dislo-calni [Csíkszereda; Born. X X X I X . 50]. 1738: Hunyad Vármegyének elég sulyosan esset az go-vartele (!)a, nemis tudom hova tugyuk dislocalni ha csak pestises falukbanis nem Szálanak [Gyeke K ; Ks. — aTollvétség qvartele h . ? ] . 1741: az tobb Mi l i t ia t Dislocaltuk, azan Compagnia(na)k pedig de die in diem k i mozdulását várván, nem Dislocalhattuk, hanem mái napigis indispo-sitĕ vagyan Dobra videkin [Kéménd H ; Ks 101 Zejk István lev.].

2. szétoszt; a d istr ibui ; verteilen. 1708: ő kglmekis distribualtak avvagy dislocaltak akkor azon borokat a’ Falukra [Fog.; K J . Fogarasi János lev.].

3. ki jelöl/oszt; a repartiza; austeilen, bestim-men. 1749: É n ugy gondolom nem volna Semmi terhire az Nemes Széknek ha az Nemes Szék énnékem Dislocalna az Markusfalvi Stabalis Házatt Quarterul [Sszgy; Ap. 1 br. Josika Mózes obester lev.].

diszlokálhat be/elszállásolhat; a putea încartirui; einquartieren können. 1741: azan Compagnia(na)k . . . de die in diem k i mozdulását várván, nem Dislocalhattuk [Kéménd H ; Ks 101 Zejk István lev. — A teljesebb szöv. diszlokál al.].

diszlokáltatás be/elszállásoltatás; încart i ruire; Einquartierung. 1840: más helységekbe valo dis-lokáltatását kéri [Dés; D L t 981 ].

diszlokáltatik 1. szétosztatik; a f i împăr ţ i t ; verteilt werden. 1787: A Néhai Csiszár Győrgy eő Kegyelme Neveletlen 5. Arvá i pedig az attyafiak kőzőtt el intézet akaratbol dislocaltottak eszerénta

[ M v ; MvLev. Csiszár György hagy. 17. — a Köv. az árváknak az atyafiak között i elosztása].

2. szétszállásoltatik; a se disloca; nach Quartier verteilt werden. 1740: Az két Schullemburgiana Compagniak iránt parancsolat jŏvĕn hogy Falukba Dislocaltassa(na)k, az Gyogyi Kéméndi, és Il lyei Processussokb(a) disponaltattak [Kéménd H ; Ks 83 Zejk István lev.].

3. be/elszállásoltatik; a se încart i ru i ; einquar-t ier t werden. 1709: Determináltatott, hogy minden bujdosók Máramarosban, Ugocsa- és Szatmár-vár-megyében dislocáltassanak [TT 1891. 269 SzZsN].

4. (be)osztatik; a se repartiza; eingeteilt werden. 1734: két Jobbágy nŏtelen személy Superfluum-ban lévén az más két nyilakban dislocaltattak [M.brettye H ; J H b X X X I V / 3 4 ] .

diszmembrálhat elkülöníthet, (egymástól) elvá-laszthat; a putea separa; voneiander trennen/ absondern können. 1762: mind ă Relicta, mind a leány ág ezen Causát appellálván . . . ă Derék

E EM

409 disznó

Székre, minden meg kŭ lŏmbŏztetés nélkŭ l t mik-b(en) akarták appellálni és mikb(en) kivánták volna Executiób(an) vétetni, azért a Szék ă Causát nem diszmembrálhatta, hanem Transmissiot vévén ă Pársok Appellatiojokot láttassák meg [ K v h ; BLev.].

disznajói a Disznajó (MT) t n -i képzős a lak ja; d in Disznajó/Vălenii de Mureş; m i t -i Ableitungs-suffix gebildete Form des ON Disznajó. 1614: ă Diznay (!) Jozagat kezebeol k i nem bocziatotta | meg engettwk hogy o t t az Zent Pali Hataro(n), Negy szaz for int ereő sót vagatwan, abbol a Bor-nemizza Diznay Jozagnak valtsagat leualhassa [Gy f ; Törzs. — A fej. Szentpáli Kornis Ferenc-hez]. 1630: diznaj u i ta Pal [TSb 21]. 1654: Az Diznoj Maros mellett (sz) [Magyaró M T ; E H A ] . 1681: ezek(ne)k az V i ta Peternek, Matyasnak es Sig(mon)d(na)k az Annyok, az Diznay falus biro kezéből edgy Thorda varmegyei Oroszfalvi boszor-kanyos fogoly Sinkane nevű olahnét el vőtte vala hatalmasul [Disznajó M T ; W H . Disznajói cs.]. 1694: Disznaj Kelemen Mihály földő [uo.; Ks 8. X X I / 2 3 ] . 1715: Disznojoi V i ta Péter . . . procu-rálta volt azon házhelyet [Erdőszakáll M T ; W H ] . 1759: Diznaoi (!) Határ. Disznaji Erdŏ [ L L t ] .

Ha. XIX. sz. eleje: Disznajai [HG. Kornis lev.].

disznó 1. sertés; porc; Schwein. 1546: Aranyon, es Gernyezegen az menye zamw dyzno wagyon, azt ygazan, meg zamlalyak [Radnót M T ; J H b K X X X V I I I / 1 9 ] . 1561: twdom hogy Jo dyznok valanak aztys twdom hogy to th estuan el haytata vala de nem twdom hwa teue [Ráton Sz; Bál. 78]. 1569: dyznayat . . . I t t h öryzyk vala to th Janosnak [ K r ; i.h.]. 1570: la t ta hogy az fekete Jakab leanya Szoksor (!) ĕleben veotte es vgy vyt te k y az chyordaba. De azt Nem Thugia k y Dyznaia fya es honnat keolt hozza | gyakorta Talaltak az Taligas Dyznayat az azzonya kertebe | Jer ely lassad, Mert az Sram Isthwanne Mind Megh eleoty az The Dyznaydat | kerye azon hogy Dyznayt Ne veresse, hane(m) ha kar t teot Theor-vennyel keresse [ K v ; T J k III/2. 17, 174]. 1571: az dezmasokis . . . a hol kyral diznay voltak, azo-kat uztek es egieb keorwl valo nemes nipeket a makra, az eo diznaiokot penig az zeginsegnek eorizny kellet hogy erdeyekre ne mennyen, k y k ha zaladas kippen rea zalaztottakis ereossen erte meg birsagoztak es diznaiokat le vertek [SzO II, 330 a székelység panasza az ogy-hez]. 1584: Kerekes

Istwan vallia hallottam Az Zomzed Inassatol hogy . . . la t ta volna a’ varganet hogy egy Nagy fekete diznot feyt [ K v ; T J k IV/1. 280]. 1585: Zenth Mihaly napban Akinek annj diznaia vagion hogy tizedett adhatt akkor tizedett veznek beleole [ K v ; Szám. 3 /XVI . 48] | Keoreosi Mihal . . . azt mo(n)da . . . az Duna melleol haytot t diznokbol is eggiet adok [Pálfva U ; UszT]. 1588/1593: Mykehazana Dizno paztor wolt . . . , ot eórizet diznott, de ǫvis (!) az eo sereg diznat sokzor teri-tette megh onnat a zygetbeol hogy az Deesi r i t t re

ne mennyen [Dés; Ks 35. V. 12. — aA Dés mellett i Mikeháza]. 1589: Kő l to t tunk Az dyznok dizmala-sakoro(n) . . . Borra es egyet masra Magúnkra f. 4 d. 20 [ K v ; Szám. 4 / X I I . 19]. 1590: Mikor ... To t t vraim diznay elŏzŏr rayta Jarnak Az megh i r t t Zemilyeknek diznaiokis az utan rayta iarhas-sanak [Jobbágyfva M T ; Bál. 89] | Vdvarbiro Vram peczietiuel hi ia az olahot az kiteol az diznokot veotte | az Lengielfaly Markus Janos diznait Pribek Gergelynel talalak megh megis fizete az diznoknak az arrat [UszT]. 1591: eczér diznaydat haytat tam [i.h.]. 1592: ez Tot Mihaly eorizte az A t t y a Diznat az Eorya Erdeon | To t Mihaly az At t ianak Dizna-jatis eorizthe az Eor j hataron [Dés; D L t 235. — aA Déssel tőszomszédos Alőr ] | en tar to t tam diznaymat Nywladban | Vagio(n) Negy eztendeye mikor fa t hoztwnk az fanczialy aszalwanybwl Nywladbwl szenaiokatis latta(m) o t t az fanczia-liaknak, diznaiokatis [UszT]. 1596: Az chirembe ualek <hal>lam az peresek zitkozodasokot, tahagh Gyenes Pal diznokot kerget, k i uiszi az ressen [i.h. 11/81]. 1599: Jlona Szaz Crestelne Zolgaloya . . . va l lya: Az mikor az lopas eset azt nem lat ta . . . megh valamy diznayattis hitegete el, es be v i t te vala az maga hazaban o t t tartoztata sokaigh [ K v ; T J k VI /1 . 368] | a’ hul mútatak hogy honna(n) be yzték az Orozhegiek az leng’elfaluiak diznoiokot, az az hely ínkab a’ Zentlelekjeke | E n orozhegj hatarnak latta(m) len(n)i az helyet honna(n) be yztek az lengelfaluiak diznajokot [UszT 14/5, 10]. 1600: az Kenieres Bal inth diz-naiat th erowel el wi t tek latam Gyznok vadnak az kazalo f fyben [i.h. 15/5, 131] | ha megh zabadul-hatna az diznoba egynel teöb ne(m) wezeth wolna [i.h. 15/311]. 1604: egyzer az Kerek b ŭ k zegen Az diznokba az ebekkel megis fogatott vala [Lokod U ; UszT] | minket hagiot wala Erdö paztornak . . . nekwnk Erössen meg hagia hogi az mely Darab heliet meg t i l t o t tam se lo főnek se drabantnak se magamenak ot Jarny meg ne Engegietök ha ot kaphatt iatok be hajcziatok az diznot rolla, Az(ert) sipos Janos diznait be haj tok wgian az E n eletemrę [i.h. 18/129]. 1623: Tattarkatis sokatt vesse(n) mellyel t iuko t t Ludat t Maiorokba(n) beőueőn tortasson diznokott hizlaltasso(n) [i.h. Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] . 1625: byzonios szamu diznaymot k y kergeti haromzor az rauay hatarbolj az makrolj potentia mediante, melj miat elis uezot ketŏ diznaimban [i.h. 142a]. 1626: az Beczy Palne . . . diznajt, azon haj tot tak fel [Kozmás Cs; B L t 3]. 1628: igire Radnot i Istuanne Aszszonio(m) . . . Egy feyeos Tehenet, Egy Disznot . . . Ez mellet . . . Balogh Martonnak . . . Egy feyeos Tehenet, Egy Sertes Disznot [ K v ; RDL I. 138]. 1632: az disznokot tudom, hogj az fejedelem diznaj keoze haj tak [F.venice F ; Szád.]. 1633: Egiczer masor (!) verek le az makos Diznakban . . . No 12 [Ebesfva K K ; U t I ] . 1634: az Zabo Andras Diznaiis ot voltanak [ M v ; M v L t 291. 8a]. 1638: tar that iak ot diznaiokot [Zetelaka U ; LLt Fasc. 165]. 1648: Az magunk Disznajnakis eggike megh Malaczozuan szaporodott [ M v ; M v R L t ] . 1649: maganak az Varas disznaj keozzül eggyet megh

E EM

disznó 410

hizlalt [ M v ; i.h.]. 1651: az makko(n) disznaink volta(na)k [Aldoboly Hsz; B L t ] . 1665: a Feje-delem disznaj kȯzȯ t t vala disznaia Kaszoni Janos-(na)k [Váradgya A F ; BCs]. 1680: Vagyon az Falunak bikkes erdeje . . . az Falusiak(na)k is szoktak szakasztani . . . egy darabot, az tŏbbire ŏ năgok Disznat haj t t jak. a vagy masok disznait fogadgjak rea gostinaban az mint meg alkhatnak [Szaráta F ; A l t Urb. 62]. 1681: Azo(n) Erdő hat iaka . . . Juhoknak, Disznajoknak, meheknek Tizedet adgiak, ha Tizre nem telik, per den. 4 redimallyák [VhU 65. — aAz Erdőhátságon (H) lakók]. 1685 e.: Vadnak ŏkrei 5 . . . Juha 18 Diszna 4 | Disznaja 4 [Preszáka A F ; M v R K ] . 1699: Disznyo aprostol volt no 20 [ L L t Fasc. 28. C]. 1700: Nyilas Ferencz disznaibol Percipial-tam hét sűldőt [ K v ; Szám. 40/I. 9]. 1710: az

O.Nemegyiek(ne)k az Disznyakat (!) azon Contro-versia erdŏrŭ l el kergyetek (!) [Tóhát B N ; J H b

II/15]. 1715: Puj Kozmanak egj esztendŏs Disz-nát t őlték meg [Szurdok M m ; J H b ] | Kovácsiban Kufár Máthé . . . Juha 4 Diszna 6 [ K v ; R L t ] . 1717/X VIII. sz.: Disztokbul, Johokból, Mehekből . . . Dézmát adni tartoznak [Nagyszeg Sz; Berz. 7. 68/1]. 1727: Szent György Naptol fogva Szent Mihály napig az tanorok kapun belől az járo marhán k ivü l semmi marhát nem szabad legel-te t tn i . . . , az malaczos Disznyo mig az malaczok az csordába nem mehetnek szabad addig [Szotyor Hsz; SzékFt 36]. 1746: midŏn Etedi Miklos maga rekeszbén lévŏ Sertessinek egy nehány . . . Csŏs Tŏ rŏk buzát v i t t és az rekeszb(e) be hánta a Zilai Vr(am) Joszágan lévŏ szabad Sertések meghalva(n) az Etedi rekeszib(en) lévŏ Sertésinek be adott Tŏ rŏk buza(na)k portzogatasit oda menenek és . . . egyiket Etedi Miklos ugy meg ŭ tot te hogy az Iklandi emberek az meg ŭ t ŏ t t Sertésen esett

ŭtést meg hallottak . . . az egyik kérdette volna, k i űté meg aszt az disznot [Torda; T J k III. 101]. 1748: kŏvér, s, rideg Disznaja mindenkor elég vol t [uo.; Borb.]. 1751: ezen Controversiáb(an) forgo oldalt (!) alatta levŏ Seppedékkel edgyütt a Falu nevezete alatt ta r to t t . . . nyárban . . . ludai, disznai élöttek ra j ta [Kóródsztmárton K K ; Ks 17. L X X X I . 18]. 1764: midŏn az káros mind disznojának a meg talált állára, mind az diszno bőrére réá eskŭnnék, azt kévánom, hogy megbŭn-tettesseneka [Torda; T J k V. 203. — a Ér tsd : a disznótolvajok]. 1784: Vagyon négy Joha ’s égy Disznaja [Diós K ; J H b K LX/19. 63] | száma nélkűlt lá t tam mind Juhait mind Disznait [Kőris-patak U ; Pf] . 1799: Disznyokat az Udvarban tartot tanak [Backamadaras M T ; CsS]. 1804: az Városi Pásztarok Disznojakat oda hozzánk k i haj tván . . . kár t tettek nékŭnk [Sárd A F ; TSb 51]. 1814: a disznáját őszve ne vágtam volna [Borb.]. — L. még HSzj malac al., SzO III, 3 3 6 — 7 ; GyU 32—3 , 37, 108, 110; B H n 24; K H n Mut.

Szk : ~t megüt sertést megöl. 1590: oda menniek velle ahol az eo diznat megh wteottek [UszT] * ~t megveret ’ua.’. 1588: 1587 . . . Karachion v tan valo Zeredan az hat t Dyznot hogy meg verettem

veottem az Aprolekianak kassat d. 8 . . . Az hat t dizno veresteol attam . . . d. 72 [ K v ; Szám. 4/I . 66]. 1632: ha az kgltek diznaja m i hozzank jó m i meg ver jṽk [ M v ; M v L t 290. 101 a] * ~t veret disznót ölet. 1598: Eőtwes Antal Coloswary . . . wallya. Ez el múl t karachion eleot walo Chieoteor-teokeon weztettem wala el hazamtol az en dizno-mata, . . . az mezarosokat kertem hozza ha valahul diznot veretnenek wellek vigiaznanak rea [ K v ; T J k V / I . 175. — aKöv. a disznó ismertetőjegyei-nek rövid leír.].

Régen a disznót előbb disznóverő-bottal/fával (bunkóval) főbeütötték, s csak azután bocsátották k i az élettelenül elterült állat vérét.

Sz: nem jó ~nak a gyömbér(por) gyöngyöt nem vetnek a disznó elé. 1573: Orsolia nehay Kadas Ambrwzne Azt vallia hogy Beteg agiaban feksik vol t Borbel Balintne . . . Mondanak agianak Innia koman (!) Azzonnak az Irmes Borba, . . . hogy

Ivam Benne azonnal Min t egy darab hws meg alla az gyomromba, Monda(m) hogi nem Twdom my t adatok Innom melj gonoszwl essek, Monda az vram vgian sem Io dyznonak geomber | panazol-kodot az azzony az vranak hogy az Irmes Bortwl vagion Neky Nawaliaia, Azt Monta Borbel Bal int vgian sem Io dyznonak gĕmberpor kurwalelek [ K v ; T J k III/3. 113, 115].

Hn. 1663: Diszno hauas (r) [Melegszamos K ] . 1699: Disznogyban (sz) [Csöb U] . 1725: Diszno k ű (e) [Türe K ; K H n 260]. 1744: Disznodba (sz) [Csöb U] | Diszno oldal alat (sz) [M.kályán K ] . 1755: Disznokosár allya nevezetű erdŏ [Szent-lászló TA] . 1757: A Diszno Fertö nevű Erdön [Szentmihály Cs]. 1791/1796 k.: A Diszno szerben (sz) [Aldoboly Hsz]. 1806: a’ Disznó kőbe (sz) [Türe K ; K H n 264]. 1850—1860: Disznohégy [Vasláb Cs]. — A jelzet nélküli adalékok az EHA-bó l valók.

2. becsm (emberre von. jelzői haszn-ban is). 1568: Edes sophiazzon . . . Bezzek kaar vgy mond hogy effele Jo parnath Il lyen roz dizno zaggattia [ K v ; T J k 245]. 1584: Zekeres Mihaly vallia, Az Zwret-kor ezt lat tam hogy . . . az leany veztegh w l vala . . . Monda ferkely Miklos feleol, Rezegh Az Dizno, Ne(m) megie(n) haza . . . hane(m) chak raita(m) Akar hewerny [ K v ; T J k IV/1. 226]. 1634: en dizno Azzonynak, kurva nemszetsegenek mondot-ta(m) [ M v ; M v L t 291. 5b]. 1657: (Szöllősi Gábor) sok illetlen szokkal dif famalt . . . az D(omi)n(us) J . . . te rosz aszszony k i hanlak a schola hazbol . . . , a templomban se teszek tanitast, mert nem vagy te arra melto erdemes hogy ot t az Ecclesia haza-ban lakjal vagy mas emberseges emberek kŏzŏ t . Nemis emberseges emberek kŏzze valo vagy diszno rosz aszszony [SzJk 82 Felenyedi Györgyné özvegy papné Szöllősi Gábor szentegyedi prédi-kátor elleni perében a felperes ügyvédje, Petrus Bessenyei de Dees kezével]. 1748: ă vén Disznó-nakisa hágy annyit hogy ha megbetsŭlli életéig akar pénzt rágjon [Torda; Borb. — aA feleség a férjének]. 1773: . . . vén disznaja. K u t j a valagábol eset vén Kannya [Tarcsafva U ; Pf]. 1797: enye huntzfut Disznaja és haszontalan tejes száju

E EM

411 disznóbőr

embere, hát te vagy i t t Ur és te porontsolsz [Náznánfva MT ; Berz. 3. 3. N. 21]. 1813: (Barátosi József) a’ Czéh Gyülesekben . . . tsak ollyankor jelenik meg a mikor ollyan részeg mind s.v. a’ Diszno, ugy annyira, hogy a’ Czéh Gyülések miat ta betsületesen nem folyhatnak, szüntelen hásártoskodik [Dés; DLt 56, 37]. 1815: Tér j j meg azért már valahára, ’s hadd el az eddig valo korhely, Részeges, Bujja, ócsmán, Fertelmes Diszno Életedet, ’s . . . meny bé Wásárhelyré Iskolában ’s Tanoly jol, ’s viseld ottan szépen

magadot, . . . leg alább hogy lehessen egy jo tisztességes Balavásári Diszno Pásztor belőlled, s az által, hogy lehessen nékem is őrőg napjaimban; őrőmőm benned [Kóród K K ; Ks 101 gr. Kornis Gáspár lev. fiához]. 1851: hogy tsalt meg a’ gaz diszno [ K v ; Pk 6].

disznóakol l. disznóokol

disznóáll sertésáll; falcă de porc; Schweinskinn. 1589: Veottem . . . 16 Dyzno labot . . . d. 68 . . . 3 Dyzno Alat . . . d. /7 [ K v ; Szám. 4/VI . 6 0 — 1 ] . 1590: veottem . . . Paztor Istuanetol . . . Dyzno Al la t [ K v ; i.h. 4 / X X I . 46—7 ] .

disznóaprólék a sertés végtagjai és feldarabolt részei; picioarele şi alte părţ i îmbucăţite ale por-cu lu i ; Beine und zerstückelte Teile des Schweines. 1591: Pechyenyetis Dizno Aprolekal kolbazzal eggywtt Swttettem p(ro) f — d. 10 [ K v ; Szám. 58]. 1594: Tehenhust es dizno aprolekoth veottem az vtra [ K v ; i.h. VI/6. 6]. 1604: az egi Swldeotis mind az dizno Aprolekiual edgwt el keolteok [UszLt II/3. C. 43]. 1651: valami diszno aprole-kokis voltak az hiuban [Szászsztgyörgy B N ; Wass]. 1657: Minden fele Disznyo Aprolekis a’ haznall keolt el [Borberek A F ; i.h.]. 1682: Disznó aprol-lyék szama fac(it) nro 14 [Almakerék N K ; U t I ] . 1687: Diszno Aprolék. Orja Fejestŏl nro 1. Diszno

Láb nro 14 Kereszt csont nro 1. Oldal Pecsenye nro 1/2. Soldar nro 6 [Szúv; U t I ] . 1692: Az Szalonnas hazban tanaltunk szalonnat, es egyeb diszno aprolekot ez szerent: U j Szalonna nro 16// . . . Ezek . . . nyulastul, sodorostul vadnak Oria fűstűl vagyon nro 13// Oldal pecsenye nro 2// Diszno lab nro 51// Kereszt csont nro 19// U j haj jak nro 16 [Görgénysztimre M T ; JHbInv . ] . 1716: A diszno aprolékját, or ját , fejét, lábait el kűldőzd [Szentdemeter U ; Ks 96]. 1736: A Diszno aprolékot . . . k i k i . . . el vette [Bölön Hsz; Berecz lev.] | az meg i r t felházba . . . talal-ta to t t . . . Bogba tű r t háj 17 1/2 Vol t Diszno aprolék Nro 62 [Várhegy M T ; CU X I I I / 1 . 92]. 1749: egy Bikfa ágai kőzőtt talál tunk egy u j or ját , négy Diszno lábat, egy háj jat egy tarisz-nyába valami széna kőzőtt . . . kerdettűk tő l lők ; mellyiké kőzűllők azon Diszno Aprolékkal meg terheltetett tarisznya . . . Mihucz peter . . . illy forman excusalta magat: hogy azon Diszno Apro-lek nem a m i Sertéseinkből valo, hanem az el veszett Almasi Serteseknek aprolékja [Kismuncsel H ; Ks 112 Vegyes ir. ] . 1843: halgass mert te is

el loptad a’ Csiszárné Disznyo aprolékját és Lisz-tyét [Bágyon T A ; KLev. ] .

A jel-re nézve l. SzE 95 kk .

disznóártány herélt kandisznó; mascur; Barch. 1595: Egy Diszno Ar tan t t vöttem [ K v ; Szám. 6 / X V I I . 218 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével].

disznóázalék a hurkaféle összefoglaló neve; sîngerete, caltaboş etc.; zusammenfassende Bezeich-nung der Wurstarten. 1853: Trési néni a’ napokba vett egy kis disznot 50 for intan s abbol eddege-l ŭ n k . . . ha egy mod lenne mikor a’ Bogdánt le ŏleted akkor a’ más diszno ázalék helyet friset kŭ ldhetnél [ K v ; Pk 6 Pákei Kriszt ina férjéhez Ádámosra].

Az utótag jel-re nézve l. ázalék al.

disznóbarom sertés; porc; Schwein. 1579: ertettek eŏ kegmek az panaztis . . . ky Az dyzno barom myat essik hogy minemó kar t teze(n) az piaczon kenjeret es egiebet el rakadnak (!) . . . biro vram . . . az dyzno barmot matul fogwa harmad napigh ky haytassa Az varosrol, vagy olaba rekezze [ K v ; TanJk V/330. 195b]. 1588: felseo füena . . . Dizno Barom vagion . . . [ K v ; Szám. 4/ IV. 1. — aF.füle TA] . 1592/1593: Az dizno barommal ala Jeottewnk [Szásznyíres SzD; Ks 35. V. 12]. 1595: Dizno barom . . . wagion waros zamara harom [ K v ; Szám. 6 /XV. 108]. 1625: 12 Diszno b a r o ( m ) , . . . harma suldeok [UszT 8b].

disznóbehajtás disznócsordának tilalmasból zá-logként való beterelése; mînarea drept gaj a unei turme de porci care a in t ra t în t r -un loc op r i t ; Eintreibung des Schweines als Pfand aus der Hegewiese. 1590: Az my az erdeŏ dolgat neszi Annak elotte mikor az dizno be haítas let t soha diznajat o t t ne(m) tar to t ta [UszT].

disznóbélcsináló sertésbél-tisztító; care curăţă maţele porcului ; Schweinsdarmreiniger-. 1654: harom Bell czinalo Aszszony embernek lib. nro 6 . . . A t t a m az diszno beell czynalo ket t Aszszony-nak l ib. nro 8 . . . az Meszarosnak Gasparnak lib. nro 4 Az tehen beell czinalo haro(m) Aszszony Embernek lib. nro 8 [Egeres K ; Ks 70 Szám. 51].

disznóbeli a disznóból vkinek (ki) járó/vkit i l le tő; (partea) ce i se cuvine/î i revine cuiva dintr-un porc; vom Schwein einem zukommend(er Teil). 1603: A 19. diznobalj rezt(is)a meg at ta volna [UszT. — a Ér tsd : az osztozás alá kerülő disznók-ból ki járó részt].

disznóbőr sertésbőr; piele de porc; Schwein-leder. 1674: Diszno, sűldő malacz bőrok nro 12 [Déva; Törzs]. 1685 e.: (A ház héján) . . . vad-(na)k . . . k i keszitet diszno bőr Nro 2. Csavalt fejer barany bŏ r Nro 10. Jrha Nro 1 [Borberek A F ; M v R K ] . 1706: Dŏggel holt Diszno es sŭ ldŏ bŏ r no 9 [Görgény M T ; Born. G. V I I . 4].

E EM

disznóbőrbocskor 412

Szk. 1747: az az Diszno bőrrel premezett, hunczfut Sutő Ferencz el jővetelem után ismét Tolvajságra atta magat [Alamor A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez].

disznóbőrbocskor sertésirha-bocskor; opincă din piele de porc; Bundschuh aus Schweinsleder. 1830: Sokszor Diszno bŏ r botskorral já r tunk egymáshoz keresztŭl [Toplica M T ; Born. X V c . 1/35].

disznócska sertésecske; porc m i c ; Schweinchen. 1587: Tizedben ju to t t eot diznochka, es egy Meh [ K v ; Szám. 3 / X X X I I . 6]. 1842: közelebb mu l t öszön egj Disznotskát hizni fel vetettünk pajtára

[Bözödújfalu U ; Pf].

disznódézma sertéstized; d i jmă din porci, d i jma porci lor; Schweinszeh(e)nt. 1585: Az Also fwleya

dizno dezma zenth Mihaly napban | Az felső fwlenb walo zenth Mihaly napy dizno dezma [ K v ; Szám. 3 / X V I . 21, 23. — a — b A . és F . f ü l e (TA), mindkettő K v bir toka]. 1640 k.: Disznó-dézmát, midőn makk vagyon, t ízből adnak egyet és az váltóját den. 6 vál t ják fel [Lapupatak K ;

EM X L V , 24].

disznódinnye ( takarmány)tök; bostan; (Futter)-Kürbis. X VIII. sz. köz.: az Uraság Diszno Dinnyé-nek fogott földje [Mezőbánd M T ; Wass]. 1757: ezen Falubéli Bartsai rész joszág az Uraság paran-tsolattyábol . . . fel kőltetett és azon kertben . . . egy Szekérre való Tőrők buza is s ugy s.v. egy jó szekér diszno dinyé mind el predaltatott [F.gorbó

A F ; B K sub nr. 899]. 1760 k.: az emlí tett szŏllŏ pásztorok Gabanainkat, Diszno Dinyéinket . . . lopják prédálják [Torda; K W ] . 1764: harmad idén négyeta . . . meg hizlaltatot, magais kűldőt Kolozsvárrol korpát, és Disznó Dinyét is vet [Méra K ; Aggm. C. 30. — aTi. sertést]. 1778: a tŏbb rĕszita is . . . , Diszno Dinyével most is ŏ vetette bé [Fejérd K ; Ap. B Fasc. V. — aTi. a teleknek]. 1784: a kertet bé űltették kaposztával, valami dohánnyal, és diszno dinyével [Hidegvíz N K ; MvLev. 9]. 1810: meg keritvén a’ sertést a' Disznyo Dinye között, a’ fejsze fokával meg ŭ tŏ t tek [Déva; Ks 116 Vegyes ir . ] . 1839: a falu-nak munkátlanabb lakosi faszujka v(agy) diszno dinye szedése szine alatt, a török buzánkba tete-mes károkat tesznek [KLev. ] . 1855: Diszno dinye 30 szeker [Bilak B N ; L L t ] . 1857: diszno dinnyé-beni kárositás [Ormány SzD; HG] .

disznódinnyemag ( takarmány)tökmag; seminţe de bostan; (Futter)Kürbissamen. 1761: Tők alias Diszno Dinnye mag Metr. 1 [Branyicska H ; J H b X X X V / 3 9 ] .

disznófő sertésfej; cap de porc; Schweinskopf. 1590: Pechy Martontol Belt veottem . . . Nagy Mathiasnetol 2 orya 3 diznofeo 9 kolbaz 4 mayost d. 36 | 2 dyzno feo es Lab . . . d. 18 [ K v ; Szám. 4 / X X I . 4 6 — 7 ] . 1591: Bat tory Boldysar vram

Jeûe be wi t tem Ayandekat . . . ket t dyzno feett f — d 10 . . . 1 dyzno giomort f — d 5 [ K v ; i.h. 5/I . 47]. 1593: Henteler georgynetwl egy Or ia t f — d — 10 . . . Egy dizno fw t f — d 6 [ K v ; i.h. 5 / X X I . 40]. 1680: ezen házb(an) találtat(na)k egy kŏteses állásson . . . orja fejestŏl no 10. Diszno fŏ no 5 [A.porumbák F ; Á L t Inv. 13]. 1684: Diszno fő vagyon nro 57 [Ebesfva; U t I ] . 1734: Vagjon az Tisztarto ház végéb(en) egj éles kamara melybennis talál tatott Szalonna no 11 Sodar no 20. Orja diszno fejestŏl no 8. [Datk N K ; J H b B D. 1 gr. Bethlen Farkas inv.] . 1748: Kőlcség tanál-ta to t t a Szerént Szalonna nro 4. Orja nro 4. Bog háj nro 4 Diszno láb nro 8. oldalos nro 2. Száraz diszno fő nro 3. [Csicsó Cs; Ks 65. 44. 13].

disznógyomor sertésgyomor; burtă de porc; Saumagen. 1590: Dyzno labot Giomrot veottem . . . d. 23 Theremy Ianostol veottem Dyzno Lab es Majost [ K v ; Szám. 4 / X X I . 4 6 — 7 ] . 1591: Battory Boldysar vram Jeûe be wi t tem Ayande-kat . . . 1 dyzno giomort f — d 5 | Thwry ferencz . . . vol t nalam Ebeden . . . Veottem . . . Egy Tal dizno Gyomrotth f — d 5 [ K v ; Szám. 5/I . 47, 5/X. 52]. 1625: vonas Igazito vrajmnak Ebedre Atta(m) . . . 3. Tal Etek. Egj Diszno gjomor keőrtvelliel es mezzel . . . d 12 [ K v ; i.h. 1 6 / X X X I V . 232].

disznógyöngyös párta vmilyen gyöngyfajtával díszített pár ta ; partă împodobită cu un fel de mărgele; Borten m i t einer A r t Perle geschmückt. 1628: K e t dizno giŏngios Parta | Harom hituan dizna (!) giongios Parta [Gyalu K / K v ; J H b K X I I / 14 . 3 — 4 ] .

disznóháj sertésháj; osînză; Flaum. 1595: dizno hay t t úeottem p(ro) f — / / 3 1 [ K v ; Szám. 6 / X I V . 23]. 1605: A toronba(n) uagion . . . dizno hay nuro (!) 8 [Gyalu K ; Sennyei 11/47 fej- i inv. ] . 1685 e.: két ŭveg ablakos éles ház vagyon . . . Ho lo t t vadnak . . . Diszno háj. Nro 8 Sodor Nro 8 [Borberek A F ; M v R K Urb. 15]. 1767: Diszno háj Nro hét a Dr 68 [ JHb X X X V / 5 5 ] .

disznóhizlalás îngrăşare de porci ; Schweinemast. 1681: à malom por, czak ighen kevés lévén az diszno hizlalasra nem eléghseges, hanem ă melle minden nap kell erogalni vam buzat fel fel vekat [ V h ; V h U 48].

disznóhizlaló ól sertéshizlaló pa j ta ; cocină pentru îngrăşarea porci lor; Schweinemaststall. 1736: Dib Dáb tűzi fábol nem állandoképpen egybe rakott Diszno hizlalo, Szalmával fedett Lábos ol [A.idecs M T ; CU X I I I / 1 . 45].

disznóhús 1. sertéshús; carne de porc; Schweine-fleisch. 1571: Mindenfele allatot vasarra valot halat dyzno hwst es egeb ez felet fontal Meryenek [ K v ; TanJk V/3. 49a]. 1576: Az Dyzno es Jwh huzt eo K . a Merettesse fontal [ K v ; i.h. 138a. — aA bíró]. 1577: Megh ertettek eo kegmek vara-

E EM

413 disznólopás

sul az Mezaros vraim es az hentelerek keonyergesset az dizno husnak arulassa es el adassa feleol [ K v ; i.h. 152a]. 1580: mind wró hust mind dizno hust fontal Meryenek [ K v ; i.h. 232a]. 1584: Az diszno hwsnak mas fel font iat . . . d II Az Jűh hwst mas fel fontiawal aggiak d 1 [ K v ; PolgK 8]. 1593: veottem . . . zalonnat ispekelni f — d 5 . . . diznio hust ispekelni f — d 4 [ K v ; Szám. 5 / X X I 12]. 1598: Az Dizno hwsnak penigh melieztese ennek vthannajs tilalmas legyen [ K v ; TanJk

I/1. 319]. 1603: hallotam aztis peterfi Lukaczj tol hogy nem zeretem en effele dizno hust, feddette az többit, rolla hogy fel oztotak wala [UszT]. 1620: Az Dizno hustis, es ennek aprolekiat . . . fontal merjek [ K v ; TanJk I I / l . 288]. 1729: Az Dizno hussal elődő hentesek penig . . . a Mészár-szek előtt szint Csinalva(n) reggel arulyanak végez-tük [Dés; Jk ] . 1851: a diszno husokat sozzák jól be nehogy el romoljék (!) [ K v ; Pk 6].

2. sertéshús-étel; mîncare din carne de porc; Speise aus Schweinefleisch. 1653: M i . . . K i k egy Istent vallunk és disznóhúst nem eszünk, a több atyafiakkal együtt a hatalmas bassának szegény rabjai [ETA I, 31 NSz]. 1749: Enis öttem abb(an) az Diszno husban [Szásznyíres SzD; Ks].

disznóhúsadás sertéshús-eladás; vînzarea cărnii de porc; Schweinefleisch-Verkauf. 1764: ă magok Inquisitoriájokbol a jő ki, hogy tsak egy orját,

egy véka Tőrőkbuzáért . . . adott volna el hogy pedig az efféle diszno hus és szalonna adást az Mészáros Czéh nem t i l tat ta, praevaricatio(na)k nem tartotta, vilagosan constal abbol, hogy sokan sok szalonnákot, hájot, or ját s egyéb aprolekokatis atta(na)k Tordai és más helyre valo Lakosok [Torda; T J k V. 221].

disznóhús-pecsenye sertéssült; f r ip tură de porc; Schweinebraten. 1570: egy Nap . . . Megen k y az piachra feyerdy Bal int es hoz valamy Dyzno hws pecheniet [ K v ; T J k III/2. 114]. 1585: Az v t ra vasarlotta(m) Elest tehen hus peczhyenyet d. 16. Fŏzny valo tehen hust d. 12 . . . Dyzno hus peczhenyet d. 8 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 66]. 1596: Cornis W(ram)hoz at tam . . . 2 diszno hús peczyenyere d 8 [ K v ; i.h. 6 / X X X V I I I . 6 i f j . Heltai Gáspár sp kezével]. 1629: Tordaj Marton-nak süttenek megh Dizno hus peczeniet [ M v ; MvLt 290. 186b]. 1650: Sŭ t tet tem Diszno hus pecsenyet L ib. 12 [Kv . Szám. 26/VI. 418].

disznókosár sertéskarám; ţarc de porc; Schwei-nepferch. Hn. 1737: Az Ersŏ Erdŏ neveztetik Szurdok Fŏnek mely vulgo Diszno kosárnak is hivat tat ik [Bádok K ; B H n 24]. 1764: a’ Disznó Kosár és Szúrdok árkai kŏzŏ t t (e). Disznó Kosár árka [uo.; B H n 25]. 1799/1857: Disznókosárnál [Méra K ; E H A ] . 1815/1817: A Disznó Kosárban (2) [Dobó U ; E H A ] . 1837: Disznokosarba (k) [Szék SzD; E H A ] . 1891: Disztókosár [Kalota-sztkirály K ; K H n 57].

disznókotyec sertésól; cocină (coteţ pentru porci) ; Schweinestall, Koben. 1813: Egy Sövény Diszno kis kotyetz [Veresegyháza A F ; Told. 18 Toldalagi K a t a lelt.].

disznóköröm sertésköröm; copită de porc; Schweinsklaue. 1596: Mezaros Kalmannetol, Kör-met, oryat és peczyeneket hoztam p(er) f 1 d 4 . . . szettem az piatzon az szakaszok kezeben (!) , 4 diszno kermet p(er) d 16 [ K v ; Szám. 6 / X X X V I I I . 10 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével].

disznókrumpli takarmányburgonya; cartofi fura-je r i ; (Futter)Kartoffel. 1815: A ’ Krumpinak Faj-tá j i . . . Eredeti fa j táknak a’ m i Hazánkban ezeket nevezhetjŭk: 1. Diszno vagy Tehén krumpi . Solanum anglicum Englische Schwein- oder Vieh-kartoffel [Kováts Sámuel, Utasítás a’ K r u m p i termesztésére H . n. 1815].

disznóláb kb. sertésboka, disznócsülök; ciolan de porc; Eisbein. 1589: Veottem 15 Dyzno oryat . . . 16 Dyzno labot . . . d. 68 3 Dyzno Alat . . . 17 [ K v ; Szám. 4/VI . 6 0 — 1 ] . 1590: Dyzno labot Giomrot veottem . . . d. 23 Theremy Ianostol veottem Dyzno Lab es Majost . . . d. 18 . . . 2 dyzno feo es Lab [ K v ; i.h. 4 / X X I . 4 6 — 7 ] . 1594: az Ispannak . . . Zenth Marton napban . . . keth ket t penzt adnaka . . . Karachjon napban penigh egj egj diszno labat es egi egi kalachiot [Bagos Sz; UC 113/5. 16. — aTi. a jb-ok]. 1680: ezen házb(an) találtat(na)k egy kŏteses állásson . . . diszno láb no 47 [A.porumbák F ; K v L t Inv. 13]. 1686: Diszno Lab vagyan nro 40 [Kükül lővár K K ; U t I ] . 1692: Az Szalonnas hazban tanal-tatnak . . . Dizno lab nro 51// Kereszt csont nro 19 [Görgénysztimre M T ; J H b Inv. ] . 1730: Tavaly i Diszno aprolék, negj Diszno láb két or ja fŏ nélkűl t két bokor oldal pecsenye [Bibarcfva U ; Berz. 16. X L I X / 1 6 ] . 1734: Vagjon az Tisztarto ház vége-be(n) egj éles kamara melybennis ta lál tatot t . . . Or ja diszno fejestŏ l no. 8 Há j no 14. Diszno láb nro 52 [Datk N K ; J H b B gr. Bethlen Farkas inv. ] . 1747: U j j disno láb Sodorjával edgyűtt [Szpring A F ; J H b XXV/188. 3]. 1748: Kőlcség tanál-ta to t t e Szerént Szalonna nro 4. Orja nro 4. Bog háj nro 4 Diszno láb nro 8 [Csicsó Cs; Ks 65. 44. 13]. 1749: egy Bik fa ágai kőzőtt ta lál tunk egy u j or ját, négy Diszno lábat, egy háj ja t egy tarisnyába valami széna kőzőtt [Kismuncsel H ; Ks 112 Vegyes i r . ] . 1761: Disznó fŏ Nro 3. Diszno láb nr. 7 [Siménfva U ; J H b X X I I I / 3 1 . 20].

disznólkodik baromkodik, marháskodik; a face porcări i ; schweinigeln, zoteln. 1799: pirongatni kezdém őket hogy mi t disznolkodnak mennyenek el onnét, azonközbe Varga Péter egy nagy karoval bé haj i t ta a Birora, de nem őkglt hanem az őtse-met találta, eleget káromkodának s hivák k i a Birot, de mű addíg pirongatok őket, hogy osztán el menének onnét [Berekeresztúr M T ; Bet. 6].

disznólopás sertéslopás; fur t de porc; Schweine-diebstahl. 1632: Eleiteől foguan ualo rend tartas

E EM

disznómarha 414

szerent Fogaras feőlde birsagh szedesben egienlő modott es rendett ta r to t t . . . Tehen Lopas f. 6. Dizno lopasa f. 6. Meh Lopas f 3 [Grid F ; UC 14/38. 6. — aAz adalék tulajdonképpen sertés-lopásért járó büntetéspénzre vonatkozik].

disznómarha sertés; porc; Schwein. 1629: minek eleotte diosra haitot tak volna az diszno marhat, ot volta(m) . . . Baboczon [ K v ; T J k V I I /3 . 79]. 1651/1653: az Prasmari Diszno marhak-tol . . . minden disznotol ket ket penzt [Lisznyó Hsz; BL t ] .

disznómellesztés sertéskopasztás; jumulirea por-cu lu i ; Schweinentborstung. 1679: Diszno mellyesz-teshez valo szarvas Tekenő nro 1 [Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt. 95].

disznóokol sertéskarám; ţarc pentru porci ; Schweinepferch. 1625/1770: Horváth Miklos Uram . . . a’ Csűrös kertbeli részit és Diszno oklot adá és restituálá Horváth Győrgy Uramnak [Széplak K K ; SLt évr. Transm. 240]. 1729: A Diszno okolba(n) talal tunk ŏrŏg disznót e szerint ŏrŏg Eme diszno . . . 12 Esztendős Eme Diszno 20. Esztendős Ár tány 22 . . . Tavaly njár i Sŭ ldŏk nro 7 [Marossztgyörgy M T ; Ks 2 3 / X X I I b ] .

disznóól sertéspajta; cocină; Schweinestall. 1587: egj darabochjkat& Zarka Anta l az eo vdua-rához az dizno olnal el kertelt [Jedd M T ; Bál. 1. — aTi. a telektől]. 1594: Az Also Maior haz vdua-ran vagjon eökeòr jstallo No. 1. Baromnak walo zin No. 2. Dizno oll vagjon No. 2. Bor jw oll vagjon No. 2 [Somlyó Sz; UC 78/7. 9 — 1 0 ] . 1650: Elso-bennis az Olah Fenesi Vdűarhazat minden kerűlle valo epűletekkel absq(ue) controversia a d(omi)na Relictanak kezibe resignalok, ugjmint . . . Menes Akol lal . . . az patakon tu l valo Diszno olakkal [O.fenes K ; J H b X L V I I I / 3 1 ] . 1687: azo(n) kŭ lsŏ udvaro(n) egj véghben két ŏkŏr pajta, három diszno ól más rendben meghint két paj ta és ismét három diszno és bor ju ȯl. ezek mellett edgj tehén ol [Mocs K ; J H b K LV I /6 ] . 1694: az Eőkőr Pajta . . . A j t a ja előtt kezdetik . . . njolcz sas fákban fel rót t , fedele nélkŭ l álló, tapasztatlan, u j j Diszno ól avagj Pajta, rideg disznok(na)k való [Kisenyed A F ; B f R néhai i f j . Bálpataki János urb.]. 1751: kertek, Pajták, Csür, Diszno Olok, Tyuk ól, s tőbb másfelékis ruinálnak Sorva-doznak [Marossztkirály M T ; Told. 29]. 1756: 4 Cserefa Czövekekre hasonlo Cserefa Talpfakra vagjon rako fabol 4 szegeletekre rakva s.v. a Diszno oll alatson Szarvazattal, mellyet vékony szalma fedél fedez bé a hol is 4. Sertést kŏnnyen lehet hizlalni [Branyicska H ; J H b L X X / 2 . 28]. 1809: éppen a’ gyŭmŏ l tsŏs kert Mellett vagyon . . . kisded fenyŏ Deszkából készŭlt Diszno ol [Algyógy H ; Ks 75. 14]. 1848: A Diszno olokbol 16 kővér Diszno . . . 400 r f t . [Görgénysztimre M T ; Born. G. X X I V / d ] .

disznóólacska sertéspajtácska; cocină mică; Schweineställchen. 1692: egy sŏvenybol font

Disznó olacska [Mezőbodon T A ; B K Inv. 16]. 1702: vagyon . . . az kérthez ragasztva, egy Sŏ-venybŏ l font, Szalmával fedett Disznó olacska is [O.brettye H ; Born. X X I X . 4. 9]. 1748: meg rongyollot Szalma fedél alat épŭ l t hizo Diszno ollocska is Vagyon egy [Nyárádsztbenedek M T ; Told. 79]. 1773: egy Diszno olotskát gyuj tot t fel [Burjánosóbuda K ; KLev. ] .

disznóoldalasos cu costiţă de porc; m i t Schweins-rippenfleisch. 1736: minden leves az polyeka vala és káposztaléa, leves disznó oldalasosb [MetTr 330. — aA központozás helytelen; a vesszőnek a leves szó után kellene kerülnie? bApor tájékoztatása a fejedelemkor végére von.].

disznóoldal-pecsenye sertésoldalas; costiţă de porc; Schweinsrippenstück. 1585: wöttem . . . Egy dizno oldal pechenet f. — d. 7 [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 18a].

disznóól-készítés sertéspajta-ácsolás; construirea unei cocine; Zimmern des Schweinestalls. 1873: Felhozatott . . . a papitelekre disznó ol készités [Burjánosóbuda K ; R A k 28].

disznóorja sertésorja; spinarea de porc; Schweins-rücken. 1582: 17 sept(embris) keolteottem az nemesekre az kiket Biro v hiwatot paranchyolattal az zamosfalwy Gat weget, wallatny Tehen hús feozny d. 6 . . . Dizno Orya, Zalonna, d. 6 [ K v ; Szám. 3/V. 23]. 1586: Capozta es Diszno oria — /6 [ K v ; i.h. 3 / X X I V . 77]. 1589: Veottem 15 Dyzno oryat 16 Dyzno labot . . . d. 68 . . . 3 Dyzno Alat . . . d. 17 [ K v ; i.h. 4/VI . 1]. 1632: Saffar ház . . . Zwrt míz vagion Ur N 11 . . . Dizno oria N. 2 [A.porumbák F ; UC 14/38. 178].

disznóölés sertésölés; tăiatul porcului; Schweine-schlachten. 1630: hogj ez az fekete Ianosne reszes let volna az dizno eŏlesben en nem hallotta(m) [ M v ; M v L t 290. 222b].

disznópajta sertésól; cocină; Schweinekoben. 1652: Ezen kapu mellet van egy ágasokra csinált, vesszőből font, szalmával fedet, avatag diszno pajta, fedele hoszas ă falakrol ă szél ă szalmát le vetette [Görgény M T ; Törzs]. 1654: Daraba(n)t Szekely Janos haza pituara kamaraja, jo Istalo, egy, ket Eresz. Diszno pajta. Egy csüre . . . K ö kert [Gógánváralja K K ; Ks Bánffy Anna urb.]. 1675: Egy jo Czùr. mellette vagyo(n) barom tarto okol major hazaczka jo, Egy Diszno pajta, Ez is jo u j leszás fedeles kértel vagyo(n) bĕ kéritve [Dés; Borb. II]. 1694: az Eőkőr Pajta . . . A j ta ja előtt kezdetik, és a’ Csűr kapujáig continualtatik, njolcz sas fákban fel rót t , fedele nélkŭ l álló, tapasztalatlan, uj j , Diszno ól avagj Pajta, rideg disznok(na)k való [Kisenyed A F ; B fR néh. i f j . Bálpataki János urb.]. 1697: az gabonás ház végiben vagjon sajto szin, es sajto minden keszűle-t ivel. Ez sajto szin mellett vagjon szekér szin Ez szekér szin mellett, más szekér szin vagj farago szin. Ez szin mellett baronábol ro t t s padalt és

E EM

415 disznó-teremtette

Vallus Diszno pajták [Borberek A F ; Mk 5 Alvinczi Péter inv.] | a Csűr marada a Diszno Pajtaval edgyűtt Pap Istvan(na)k [ I l lyefva Hsz; BL t ] . 1699: cserefa ágasokra koszoruzot rosz szalma fŏdel alat sővenyből font őreg diszno pajta [Szent-demeter U ; L L t Inv. 31]. 1701: Az epŭleteket meg becsűlvén . . . a csŭrt ad flo. 14. a Diszno Pajtát árnyekostol ad flo. 2. az szilva aszalot d. 40, egy rosz hizlalo pajtát ad d. 20 [Kissolymos U ; BLev.]. 1714: bornábol Csenyált diszno pajta [Kászonfelsőfalu; L L t Fasc. 85]. 1765: az Kapun belöl vagyon egy Sövényböl epült Jó Diszno Pajta [Ispánlaka A F ; J H b X X V I I I / 4 9 . 5]. 1767: Egy sertés hizlalni berenábol tsinált O diszno pajta [Árpástó SzD; Ks 35 Árpástó IV/23]. 1842: Egy Diszno pajta, hidlása nints, s padlása sĭnts [Felfalu M T ; D E 2].

disznópajtácska sertésólacska; cocină mică; kleiner Schweinekoben. 1699: A Kûkŭ l lŏ parton vagyon edgy edgy hitva(n) fakbol rakott romla-dozott félb(en) állo, rossz fedelŭ diszno pajtácska, kib(en) edgy rosz valuis vagyon [O.csesztve A F ; L L t Gyulafi László inv.].

disznópásztor sertéspásztor, kanász, kondás; porcar; Schweinehirt. 1569: En akoron Tot Janosnak dyzno pasztora voltam [ K r ; Bál. 78]. 1588/1593: Mikor Mykehazan Dizno paztor wolt gjermek koraban, ot eórizet diznott [Dés; Ks 35. V. 12]. 1592: A t tam az dizno paztornak groza Janosnak Eztendeŏ altal Boczkorra valo penzt f —/32 [A.füle T A ; Szám. X I I / 5 . 8]. 1594: dizno paztor Kwlchjar Andras (jb) [Somlyó Sz; UC 113/5. 2]. 1595: Gyapiw az m i vol t az haz zwkse-gere Saaknak (!) diznopaztornak chyondoraiara halisnaiara es az mire zwksig, depútaltúk [ K v ; Szám. 6/XV. 77]. 1596: Veŏ t tem vgia(n) Akko-ro(n) kennyeret . . . d 50 . . . Wgyan akkor az diznopasztornakis veóttem egy gúbat [ K v ; Szám. 6 / X X I V . 1]. 1629: K is Miklos Bardosi Uaros dizno paztora [ M v ; M v L t 290. 167b]. 1632: E n voltam dizno paztora Paldeak vra(mna)k [F.venice F ; Szád.]. 1703: Ke t t Diszno Pászto-rok(na)k . . . negy Juhászok(na)k, ad Personās nro 9a [Fog.; U t I . — a Köv. a fizetés fels.]. 1710: en egy telen disznyo pasztor Voltam az O. Nemeti Makos Erdŏn [Tóhát B N ; J H b II/15]. 1745:

ŏtseim egyik bor ju pásztor, a’ másik Diszno pásztor volt [Backamadaras M T ; Told. 37/44] | Szigethi Ferencz . . . oll j szegény ember vól t hogj néha város szolgha, néha tehén pásztor, néha disznó pásztor vól t [Torda; T J k II. 11]. 1815: Tér j j meg azért már valahára . . . , ’s hadd el az eddig valo korhely, Részeges, Bujja, ócsmán, Fertelmes Diszno Életedet, s’ . . . meny bé Wásárhelyré Iskolában ’s Tanoly jol, . . . leg alább hogy lehessen

egy jo tisztességes Balavásári Diszno Pásztor belőlled [Kóród K K ; Ks 101 gr. Kornis Gáspár lev. fiához. — A teljesebb szöv. disznó 2. al.].

Hn. 1737/1792: Loco vero vulgo Diszno Pásztor K u t j a vocato [Szamosújvárnémeti SzD; E H A ] .

— L. még GyU 83.

disznópásztorság sertéspásztorság, kondásság; îndeletnicirea de porcar; Schweinehirtentum. Szk : ~on lakik disznópásztorkodik. 1625: Mind dizno paztorsago(n) es ŏkeŏr paztorsagon laktam . . . Heŏs bwkiben [Kénos U ; UszT 181c].

disznórívás sertésvisítás; gu i ţa t ; Schweine-gequitsche. 1629: szeredara virradolag, halla(m) az Dizno riuast hogi sikatt iak vala [ M v ; M v L t 290. 186b].

disznóröhögés sertésröfögés; grohăi t ; Gegrunze. 1804: egykor halyak hogy valami ku tya ugatás és Disznŏ rőhögés vagyon az Exponens ur Szőlőjé-nek kapuja fele [Dés; D L t 82/1810].

disznóság (mindenféle) disznóölési termék; căr-nur i şi preparate din porc (cu pri lejul tăieri i por-cului) ; Schweinerei (Speise). 1847: mü . . . ezután

őlűnk sertést, ezután lesz a’ jo élet disznosággal [Kv ; Pk 7].

disznóserte szőrfű; Nardus stricta L.; ţăpoşică; Borstgras. 1820: Igen kevés haszon vehető kaszál-lonk vagyon, mert töbnyire min t diszno Serte és Boktöka , vgy hogy némellyek nem is kaszálják le hanem a’ mezön pusztájában hadják minden Sükér (!) nélkült valok lévén [Kisvajdafva F ; M v Á L t Fogaras vidéki urbéri összeír. 619. sz. 4. — aA párhuzamosan — lat in betűs írással — beik-ta to t t román szövegben a pipirig si paru porkuluj növénynév olvasható.].

disznósüldő növendéksertés; grăsun; Frischling. 1587: Maradott Nyolcz dizno Swldeo dezmaban [ K v ; Szám. 3 / X X X I I . 7]. 1649/1650: Egy dizno Suldŏ jet Ferenczy Peternek az Cziganiok az Halo mellett meg eoltek [ K v ; ÖJk] .

disznósüldőcske növendék/süldődisznócska; gră-sun m ic ; kleiner Frischling. 1587: az harom falu-ban iu to t t dezmaban Swldeo diznochka 16 . . . Ezekben az Dizno Swldeochkekben at tunk el 8 f l . d. 62 [ K v ; Szám. 3 / X X X I I . 7].

disznószemű ’?’ XVIII. sz. eleje: A Ménlŏ körül . . . ezeket kel observálni . . . ă Diszno szemŭ Lo igen rút , de ă Bika Szemŭ l ŏ Szép [ J H b 17/10 lótartási ut . ] .

disznó-teremtette 1. disznófajzat; porc de cî ine; Schweinehund. 1750: enye diszno teremtette el menél penig aszt mondád hogy i thon maratz, s, meg csalál [Ká l M T ; Berz. 12. 92. 61]. 1752: Felakasztanám inkább magamot mint sem vajda nevet visell(jem) nem Vajda vagyok én diszno teremtették, hanem udvar biro | Nem eŏ az Udvar-biro a diszno Teremtette, hanem én vagyok, enge-met ural lyatok nem ötett a diszno Teremtettet | nem kell nékem az az Vesselényi csufos bora Pillangos diszno teremtette, hanem jo bort hozz énnékem [MNy X X X V I , 269, X X X V I I I , 56]. 1762: Kaf fa i (!) János . . . az I f f iu Pétsi Pált

E EM

disznótized 416

tépi hurczolya vala, s Diszno s őrdőg teremtetté-nek káromolya vala | ma i t t a Diszno teremtettét ember halál leszen, s ma valaki meghal a Kő teremtettét | Az ajtotis be rontá Kaf fa i János, s Diszno teremtettékkel, s egyéb szitkokkal is ru tu l káromkodék [Geges M T ; IB] | az I(nct)a masokat

ŏrdŏg, hoher, Diszno ku tya teremtettével, nem gondolvan I(ste)nével s’ maga édes Teremptŏ jével, Hazánk, és Istennek Tŏrvénye ellen káromlott, meg Mag(istra)tussatis i ly tsufos szoval il letvén, hogjha mind ŏrŏkbé teremptettézis nem fél van hat for int ja, s meg békéllik az Hadnagjal [Torda; T J k V. 139]. 1766: Damokos Ferentz . . . monda nekem . . . közel ne jö j j Diszno teremtette mert tűzet adok [Szilágycseh; B f R 104/2]. 1784: aszt monda . . . Iljes István botsásd el Salva venia diszno teremtette mert mìngyárt meg halsz [Béta U ; IB] .

2. Jelzői haszn-ban: disznófajzotta/csinálta; de porc; Schwein(s)-. 1762: Lászlo Ferencz . . . azt mondgya vala; hogy: jo szerencséje vgy mond a Diszno teremtette Jobbágy kutyáinak, mert ha oda èrkeztem volna, mind k i haj to t tam vólna őket a Házból [uo.; IB].

Minthogy a disznót egyrészt — valószínűleg az ószövetségi tabuisztikus felfogás alapján — tisztátalan állatnak tar tot ták, másrészt meg a disznótól való származás tulajdonképpen Isten teremtésének a kétségbevonását jelentette, a címszóbeli szk használata a feudalizmus korában főbenjáró bűnnek minősül t ; büntetése nyelv-kiszaggatás, i l l . a helyette járó, nagyon jelentős bírságpénz: a nyelvváltság (l. ot t) vol t .

disznótized sertésdézma; d i jma porcilor, deci-mală d in porc i ; Schweinezeh(e)nt. 1590: Dizno tizeddel ne(m) tartoznak [Kajántó K ; GyU 17].

disznóvakaró sertéstisztító eszköz; ţesală pentru porci ; Schweinekratze. 1837: Egy rozsdás hi tván diszno vakaro [Szentbenedek SzD; Ks 73. 55].

disznóváltság sertéstized-megváltásként f izetett átalány-összeg; sumă globală plăt i tă pentru răs-cumpărarea di jmei de porci ; Pauschalsumme gezahlt als Ablösegeld für den Schweinezeh(e)nt. 1585: Zent Georgjnapi pasitt dizno valtsagh facit in vniver(sum) f. 4 d. 82. Zenth Mihaly napy dizno valtsag in vniversu(m) mind a’ haro(m) falubola f . 4. d. 76 [ K v ; Szám. 3 / X V I . 32. — a K v három jb- fa lu ja : A. és F.füle, Asszonyfva TA ] . 1591: Aszonifaluj Ado penz f. 8 Tehen Valtsag f. 1 3 die Maj Dyzno Valchag f 1 d 68. 11 Septem-bris Dizno Valchag f . 1 d 8 [ K v ; i.h. 5 / IV. 2]. 1592: Also fi lej Z. Marthon Adaia f. 8 / — Tehen Valtsagh f 1/ Dizno Valtsagh es meh Valtsagh f. 1/50 [ K v ; i.h. 5 / X I I . 6]. 1656: diszno valtsagh j u to t t az Havasrol f . 6/30 [ U t I ] .

disznóvályú sertésvályú; troacă de porc i ; Schweinetrog. 1694: az hizó Disznók olára nyi l ik tsak egj A j tó , az holott ta lál tat ik Disznó válujok is [Kisenyed A F ; BfR] .

disznóvám disznó/sertésdézma; vama porci lor; Schweineabgabe des Fronbauern. 1632: Diszno

Uám. Diznaiok az reghi usus szerentth minden huszoneöt diznobol veznek edgiett uámban, uagj terem makk auagy nem, ugian tartoznak uelle, az Diznokat pedigh minek eleötte fel nem haitottak az makra, alatt a pasiton szoktak megh dezmalni, es ha kinek diznaia huzoneőttre nem telik, mas ember diznaiual uetik eőzue, azon k iuwl az m i megh marad k i t k i t penzel ualtiak fel [Grid F ; UC 14/38. 5].

disznóvám-jövedelem disznó/sertésdézma-jövede-lem; venit din vama porcilor; Er t rag erhalten nach der Schweineabgabe. 1640 k.: Az makkos erdő és havasok jövedelmében, mikor az makknak termése vagyon, similiter ilyen rendtartások és osztozások vagyon. Jelentvén azt, hogy mostan az Bánff i Ferencz és Bánff i Mihályné tisztartói hír nélkül haj tot ták alá a disznókat és magoknak usurpálták az disznóvám jövedelmet [ B h ; E M X L V , 24 jegyz.].

disznóverés sertésölés; tăiatul porcului; Schwei-neschlachten. 1577: Megh ertettek eo kegmek varasul az Mezaros vraim es az hentelerek keonyer-gesset az dizno husnak arulassa es el adassa feleol, eo kegmek azt wegeztek hogy . . . arullyak az dyzno hust fontal a’ m in t az elŏt a kinek penig nehez, a vagy el ne(m) twrhety zwnniek meg az dizno weresteol [ K v ; TanJk V/8. 152a]. 1588: 1587 . . . Karachion vtan valo Zeredan az hat t Dyznot hogy meg verettem veottem az Aprolekia-nak kassat d. 8. Azon diznokra veotte(m) keet keeo (!) Soot d. 9. Az hat t dizno veresteol attam . . . d. 72 fokhagymat veotte(m) kolbaznak d. 2. Azon nap az feozeonenek feltette(m) egy Sarwtth d. 16 [ K v ; Szám. 4/ I . 66].

disznóverő-bot sertésütő-dorong/bunkó; b î tă pen-t r u lovirea porci lor; Knüppelholz gebraucht beim Schweineschlachten. 1646: mikor bekeuel ment volna az tamadot egy nagy diszno verò bottal es azzal hozza verue(n) vgy ketelenitetet maga otal-mab(an) eczer hozza ütn j [ K v ; T J k V I I I / 4 . 56].

A régiségbeli disznóverésre l. d isznó al. a disznót megüt szk. jegyz.

disznóverő-fa sertésütő-dorong/bunkó; b î tă pen-t r u lovirea porcului ; Knüppelholz gebraucht beim Schweineschlachten. 1736: Némelyekneka tiz-tizen-öt sastollas, forgós szolgái is utánna, azoknak mint egy disznóverő nagy fa, olyan csomós botok volta-nak az hónjok alatt [MetTr 361. — aTi. a főurak közül].

disznóz disznónak szid; a porci ; j n Schwein nennen. 1749: Lá t tam tavaj hogj a’ Jákob kerti-nél vertenek egjmáshoz Mészáros Onul és Kerekes Mihály, Disznozták egjmást és szidták egj más Annyát [Szásznyíres SzD; Ks] | hogj Pálff i Ferencz vram ŏkrŏszte és Disznoszta volna az Pálff i István uramat nem hallottam [Tarcsafva U ; Pf].

diszortizálhat oszthat; a putea împăr ţ i ; teilen können. 1746: à Tanáts ă Város hire nélkűl senki-

E EM

417 diszpenzál

nekis főldet nem discorttizalhat (?) [Torda; T J k III. 17].

diszparitás különbözőség; disparitate; Unter-schied. Szk: ~sal fateál különbözőképpen, más-máskor eltérően vall. 1761: Nagy Anna, Tot István, Debreczeni Kata, a k ik mind nallom, mind pedig az Anal fatealtotván hasanlo disparitassal fateal-nak. ot t astrualvan, hogy az I. vért ontat volna. én nállom pedig arrol mentiot nem tévén [Torda; T J k V. 70].

diszpenzáció 1. házasságkötésbeli felmentés; dispensă de cásătorie; Ehedispens. 1769: a Refor-mata, és Lutherana Valláson lévòk Negyedik, harmadik, és Második izen lévő Atyaf iaknak eo Felsége a Jegybe Házasodást (így!) bizonyos taxát Le tévén dispensalni Méltoztatik, Ugy az Unitaria Religion Lévŏknekis azon moddal kegyel-mesen meg engedni, tsak hogy az Unitarius super intendenstŏl authenticum Testimoniumot az ollya-nok az Atyafiság Gradussárol vegyenek, és a Mlgos K . Guberniumnak bé adgyák és Dispensa-t iojokot onnan ugy vár ják [UszLt]. 1776: Midőn már ă fenn meg i r t mod szerint el jedzett mátka Kis Aszszont az Exponens Ur f f i ŏ Nga az Anya-szent-Egyház tartása szerint készűlt volna el venni, és . . . Dispensatiotis nyert vólna . . . , akkor m i némű Conditiokat, és kitsoda Szabott vól t . . . ? | M Groffné ŏ Nga én Velem Tompos Jánossal, és Szalai Jóseffel Communicálta, mind a Dispensatiot, mind ă Groff Lázár obligátoriáját, de az obligá-toriában mentio nem vólt, hogy magát obligalta volna arra, hogy Religioját Gróff Lázár Változ-tassa, minek előtte ă Kis Aszszont elvenné [Egrestő K K ; GyL] | Azon alkalmatossággal, hogy ezen kedvetlen h i r t hallanák Gróff Lázar Urf irol, hogy a’ Kis Aszszonyról való Szándékát le tette vólna, k i vólt az, a’ k i azonnal igiretet tőn az őzvegy Grofné Aszszony ő Ngának, hogy Gróff Lázár felett ne törődnének, mivel ő benneis azon Szeren-tsét fel találnák, tsak hogy az Atyafiság i ránt dispensatiot nyerhessen . . . ? [Nsz; GyL hiv. ] | Menti vala pedig B Henter magát, hogy azért nem kűldene ă Mlgs Pűspők Ur E ŏ Excellentiájahoz Dispensatioért, hogy ígen difficil is embernek hal-lot ta lenni ŏ Excellentiáját annak kiadásában [Szentdemeter U ; GyL. St. Henter (37) vall.]. 1815: Eskettettek . . . Harangozo Totfalusi István özvegy Ember Nehai Vig Pál özvegyével Jakab Borbárával hirdetés nélkül Dispensatio onussa le tétele mellet [Gyalu K ; R A k 25]. 1826: Tőrők Josef i f j u Legény . . . Szász Ka ta hajadon Léanyal ă Tiszt Esperest Intze Samuel Dispensatioja, és Fogados Toth János Uram Cautionalisa mellet, öszve Eskettetett [uo.; R A k 15].

2. kb. gazdálkodás; gospodărire; Wirtschaftung. 1769/1802: a Mlgs Possessoratusnak szabados dispensatioja, a midön látná hogy egyik Falu majd minden glándinatiobeli beneficium nélkűlt volna, dispensal kinek kinek maga quantitássához [Torda; T J K III/25].

diszpenzáció-adás házasságkötésbeli felmentés-adás; acordarea dispensei de căsătorie; Ertei lung von Ehedispens. 1863: A ’ Dispensatio adás a’ T. Esperes urnál hagyatik, mire figyelmeztetni kell az azzal élni akarokat [Gyalu K ; RAk ] .

diszpenzál 1. házasságkötésbeli felmentést ad; a dispensa, a da dispensă de căsătorie; (ehelich) dispensieren. 1769: a Reformata, és Lutherana Valláson lévòk Negyedik, harmadik, és Második izen lévő Atyaf iaknak eo Felsége a Jegybe Házaso-dást ( így!) bizonyos taxát Le tévén dispensalni Méltoztatik [UszLt. — A teljesebb szöv. diszpen-záció 1. al.]. 1776: ā M. Praepost, és Generalis Vicarius ur to l értettem, hogy azért dispensált ă K is Aszszonnyala, hogy szegény ă Kis Aszszony [Egrestő K K ; GyL. — aTi. gr. Kornis Annával] | Megértvén . . . Groff Lázár János U r f f i ŏ Nga, hogy most nevezett Mlgs Személyekneka Mlgs Praepost Ur dispensalt volna, vallyon őszve kelések, vagy eskettetések előtt, nem mondotté ellent azon Dispensationak . . . ? [Nsz; GyL hiv. — aTi. gr. Kornis Annának és br. Henter Antal-nak].

2. (pénzt el)köl t ; a cheltui (banii); (Geld) ausgeben. 1595: Az m i t az W y Jozagbany keólteó-tunk. Mikor kegteok minket Az wy Jozagbany elseobenis Statualni v i t Akkor Smelchyer Georg-teol kerenk tizen eot forintot, kibeol 10 dispensal-túnk [ K v ; Szám. 6 /XV. 97]. 1597: Az min t az ado penzjbol dispensaltunk arrol walo zam adas [ K v ; i.h. 7/VI . 2].

3. (pénzzel, jövedelemmel) gazdálkodik; a chi-vernisi (cu bani/venitur i) ; m i t (Geld/Einnahme) wirtschaften. 1598: minden Adozas teherwiseles sattcholtatas eo kgmeka A l ta l lezen megh . . . Seott eo kgmek nehez es gyalazatos newen vezik, hogy az Vniuersitasnak Adot t priui legiumott kezeonkben nem Aggya, es nem mery bizny, seott azt mongya biro vram eo kgme . . . , hogy . . . eo kgmek akarnak dispensalny beleolleb [ K v ; TanJk

I/1. 320. — aTi. a bíró és tanácsa. bA fogalmazás ilyen zavaros!]. 1614: Boldisar Deak Uram . . . mikor hozotis marhat nem az en hazamhoz hozta . . . hanem az Baczj Janos hazanal deponalta és ö dispensalt belŏle [ K v ; R D L I. 8].

4. ? (anyagiakkal) ellát, gyámol í t ; a se îngr i j i (de cineva); versehen/sorgen für jn. 1610/1621: en despensaltam vol t az megh holt Batiam Sarma-szagi Istuan leaniat Anokot [Gerend T A ; J H b X X X I X / 1 2 ] .

5. szétoszt; a împăr ţ i ; verteilen. 1595: A lmat vöttem . . . de az sok halogatasban felenel töb rothadott e l : Az m i penig meg maradot Ianos Wramhoz v i t tem és onnet dispensaltúk [ K v ; Szám. 6 / X V I . 199 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével].

6. vkinek v m i t oszt / ju t ta t ; a repartiza cuiva ceva; j m etw. zuteilen. 1769/1802: a Mlgs Possesso-ratusnak szabados dispensatioja, a midön látná hogy egyik Falu majd minden glándinatiobeli beneficium nélkűlt volna, dispensal kinek kinek maga qvantitássához [Torda; T J k III. 25].

E EM

diszpenzálhat 418

diszpenzálhat 1. (házasságkötési) felmentést ad-h a t ; a putea dispensa, a putea da dispensă de căsătorie; Ehedispens erteilen können. 1776: mostan nem hiszem, hogy hatalmáb(an) légyen ă M. Praepost, és G(ene)ralis Vicarius Urnak, hogy in tert io gradu lévő At tyaf iak kőzőtt Dispensál-hasson [Szentdemeter U ; GyL. St. Henter (37) vall.].

2. kö l thet ; a putea cheltui ; (Geld) ausgeben können. 1578: az quartasok semmit sohowa az biro es tanachy hire nelkwl ne dispa(n)salhassanak (!) [ K v ; TanJk V/8. 16a]. 1604: Hasonlokeppen azon kúldús kergeteo biraknak az kuldus kergete-seert aminemeo fizetest Tanachiul rendelnek tar-toznak az Egyhazfiak aztis megh fizetny. Az Niomorult hazj Zegenyeknek niomorgho ehelhol-taknak, az Tanach Commisioia, es magok io lelk j esmeretek Zerentis ezen ioeuedelembeol dispensal-hassanak [ K v ; R D L I. 77].

diszpenzáltatik 1. (a házasságkötési t i lalom alól) felmentet ik/oldat ik; a pr imi dispensă de la inter-dicţie de căsătorie; (vom Heiratsverbot) dispen-siert werden. 1816: I f j u Legény Györgyfalvi I f j u Jasko György Bodor András és Veres Ersébetnek — az i r t Legénytől meg esett Leányokkal . . . Bodor Katával Dispensaltatva lévén . . . mind a reconciliatio mind à Copulatio, hosszas vitatás után ment veghez à Papi Háznál [Györgyfva K ; R A k 94]. 1840: (Eskettem) Damosi Bál int Már-tont 28 esztendős i f j u legényt . . . Damosi Bál int Katával 21 éves hajadonnal . . . ( : ezek atyafiak levén Dispensaltattak; és e mellett eskettem

őszve :) [Damos K ; RAk ] . 2. (a házasságkötési kihirdetés kötelezettsége

alól) felmentés adat ik ; a se da dispensă de la pu-blicaţia de căsătorie; (von Heiratsaufgebotspflicht) dispensiert werden. 1841: Branyitskai Liber Báro Méltoságos Josika Josef nőtelen Vr . . . és Tekin-tetes Mari l lai Héléna Kis Aszszony, egymással házassági Szent Szövetségre kivánván lépni, . . . a háromszori rendes kihirdetésre nézve ezennel hivatalosan dispensaltatik . . . Cannonicum impe-dimentum nem létezend . . . copulaltathatik [Ne; Végr.].

diszperál megváltoztat; a schimba/modifica; verändern. 1599: A m y az penz dolgat nezy, es azon dologhoz valo zemelyek valaztasat, arrol valo vegezest disperaltak eo kgmek arra, hogy biro vram eo kgme az Tanachbely vraim melle gyeotchyeon be az Jdes vraimban es azokkal eggyeott ehez valo dolgokrol vegezzenek [ K v ; TanJk I/1. 332].

diszperciál eloszt; a împăr ţ i ; verteilen. 1588: az Anniok kewana hogy azt az egy Agyat egy mastol Ne dispercialnak hanem beochw zerent engednek neky [ K v ; K v L t Vegyes ir . I/2. 26].

diszperzálódik szétszéled; a se împrăştia/dis-persa; sich zerstreuen. 1747: midŏn én feles Tordai emberekkel az aranyos vizén kŏ tendŏ gáton dol-

goztattam volna, meg várvan az Ika. hogj az Tordai emberek . . . Déli ebédre le telepedgje(ne)k és nyugadalomra némellyek vele(m) edgjŏ t t dis-persalodgja(na)k, vasvillakkal hajgalo kŏvekkel és tsépekkel minket inopiate invadaltak [Torda; T J k III. 162. — aAz alperesek: Szentmihályfva (TA) lakosai].

diszplicencia kb. nem tetsző dolog; ceva neplă-c u t ; Mißfallen. 1761: Nem hallottam hogj soha se egj se más Mlgos Josika Daniel V r f i t ö Ngát szidta volna, sem egj, sem más dolog avagj displi-centiáért [Branyicska H ; JHb X X X V / 4 6 . 8].

diszponál 1. rendelkezik, intézkedik; a dispune, a lua măsuri ; verfügen. 1581: eo kegmek dispo-nallio(n) hogy ha az fak hordasara az zegenyseget Az falubol kellie(n) e rea vetny [ K v ; TanJk V/3. 236b]. 1723: meszŭnnen disponalni bajos es karos is : Annak okáért kőzél lévén kegyelmetekhez a’ le vágatott es vecturazni valo fa, ezen Comission-kat praesentalo Czeigházbéli embernek allitson kgltek Curr. nro 15 [Nsz; Ks 18/XCIII gub.]. 1729: Maga vól t egj ă meg kötöztetet személy Capitány Vr(am) maga jellen létében kötöztetet meg, maga Capitánj Vr(am) dispónálván ā Falubeli paraszt Strázanak meg kötözésének modgjárol [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1730: Requiraltam volt az M. Bellic(us) F ŏ Com(mi)ssarius urat ŏ Ngát is ezen dologrol, de ŏ Nga relegalt Ngodra hogy ha ngod ugy disponál felŏlle nem contrarius benne [Vízakna A F ; Ks 83]. 1777: Azt tudom hogy a Nemes Torda Vármegyei (!) Deputatussai i t ten voltanak, de én akkor az iránt Semmit Sem értettem hogy azon utr izál t Ház kijé légyen, hanem azt lát tom s tudom hogy . . . az el mul t Szombatig T i t . Also Péter Uram parantsolt s Disponált belölle [Mezőpagocsa M T ; B K ] . 1782: a’ vásár pénz avagy a Vásár Vám a’ városnak já r t . . . mellyekből a’ város disponált, s disponál még ma is [Torockó; Thor.].

2. végrendelkezik; a dispune prin testament, a testa; testieren. 1608: Nem akarua(n) . . . zere<lm>es Vranak nagy gondot es busulast hadni hanem igy disponala my e<l>eóttwnk Jouay feleől az eő kgme edes At t iarol es Anniarol rea Zallot Testamentum zerint . . . hogy kinek mi t akarna hadni Zabad legien | ha Jsten eő kgme Kalachswteő Katha azzont ez vilagbol k i venne, zinte vgy disponallion, hadgion, es Legallion testallion min<t> magha Sayat keresmennyebeől, myerthogy eö kgmek Kalachswteő Kathaazzonnak hat tak [ K v ; R D L I. 85]. 1628: Noha en annak eleotte ket izbenis . . . az en Iouaimrol Testamen-tarie disponalta(m) uolt, de azolta mind az Ideok es dolgok valtozuan es magamis minden dologroll kwleomben Illendeokeppen gondolkodua(n), min-den ekeddiglen valo disposiciojmat, reuocalnj es annjhilalnj akaro(m) [Bonyha K ; Eszt-Mk Cserei Mária végr.]. 1631: enis ahoz kepest az min t ide fel mondam libere akarok ioszagomban disponalni [Nagyteremi K K ; J H b X X I / 1 . 2 Sükösd György végr.]. 1645: sokkal illendeob

E EM

419 diszponált

embernek, az illyen n<agy> utara ualo igyekezeti-ben Czeledi es edes haza nepej keozeott bizonyos dispositiot tenni, es igen szepen az eö teőlle es birodalma alatt leueö keresett jokbol disponalni [Erdőszengyel M T ; Told. 1a. II]. 1658: az en kiczin jovaimbol akarok Il lyen rendel disponalnj. Az haz Eŏròksegim felől igh disponalok [ M v ; Nagy Szabó Ferenc végr.]. 1683: Tkts Nghos Ruszkai Kornys Gaspar ur(am) ŏ Nga beteg agjaban ep elmevel lévén . . . igy Disponala rend szerént [ K v ; Ks 14. X L V I I I a ] . 1734: Nagy Dán . . . halála elŏ t t disponalt 500 for introl [Torda; T J k I. 35].

3. elrendez; a r îndui/aranja; ordnen. 1599: Eze(n) Balint deak ige(n) Megh haborodek . . . fel Ment hat Iaraba(n), es Mindeneket o th disponalt [ K v ; T J k VI/1. 274b]. 1625: h i t te l agion szamot az Jn. mindenekrol, mert eő uolt dispositor es mindeneket eő disponalt az m in t akart [UszT 8b]. 1690: mint uramat Kg ld t kerem disponállya Uram klgd ugy a dolgokat, hogy mind az Tavasz-szal el marat jo tizenkilencz humli to (!) ember ásokkal kapákkal, mind a Szőlő levelezők a Cont-ractus szerént legyenek i t vasárnap estve [Örmé-nyes T A ; BesztLt Csepregi T. Sámuel a beszt-i főbíróhoz].

4. elrendel; a ordona; anordnen. 1709: Ugj informáltunk hogj k i ment dispositionk és paran-csolatunk s Mel(tósá)gos G(ene)ralis Vramnak t ŏ t t accordánk ellen az hus(na)k Bétsi fontyát kltek három pénzen és nem kettőn vágottya az Mészák (!) székb(en), melj ha vgj vagjon vakmerŏ-séggel és engedetlenséggel méltán vádoltathatik kltek. Co(mmi)ssionkat azert vévén minden . . . az husnak fontyát két pénzen valo vágot<ását> effective disponállya [Nsz; K v L t I/199a gub.].

5. rendelkezik; a dispune; befehlen, walten. 1792: mig Torotzkai Ur disponált a joszágb(an), addig szomszédtságoson egygyezkettűnk [Bencenc H ; B K ] .

6. parancsolgat, dir igál; a to t porunci, a d i r i ja ; herumkommandieren, diktieren. 1765: Eredgy tova Hunczfut Nyakas Embere, m i t diszponálsz [Szépkenyerűszentmárton SzD ; Eszt-Mk Vall. 22].

7. késztet, ösztökél; a îndemna/stimula; ermun-tern, anspornen. 1737: animállya és dísponállya a’ kŏsséget . . . termésének szorgalmatos procura-tiojára [Ap. gr. Haller János aláírásával]. 1780: Nem hogy resistentiára disponáltam, de minden-kor mondottam, hogy minden resistentia nélkŭ l , magoka difficultásaikat adják fel a’ Mlgos F ŏ Consistorium(na)k [Ne; Borb. II Kováts Jósef rekt.-prof. lev. — aTi. a céhbeliek].

8. gondoskodik; a avea gri jă (de ceva); sorgen für etw. 1756: Az Ur f i bizony nehezen szenvedte eddigís a tűzetskeket, de igy meg hűlepedik. Holnapra le citalom ide, és hogy alkalmatosságról disponállyon meg hagyom [Ne; TL. A j ta i A. Mihály prof. gr. Bethlen Katához].

9. befolyásol; a inf luenţa; beeinflussen. 1748: Illyésfalvi Pap Laszlo, más egy At tyokf iával . . .

körül vették Mgs Gubernator Vr(am) Ex ja secre-tariussát . . . s vélle edgyŭ t t engemet is, igen

kérvén bennŭnket és reménkedvén mind kettŏnk-nek, hogy interponálnok magunkat Mgs Groff Kornis Sigmond ŭ r elŏ t t . . . Pap Vonka nevü detentus Eŏ t tsekért, és disponálnok kérésŭnk által a’ Grofot Bekességre [Nsz; Ks 27. X V I I I b St. Budai gub. janitor vall.]. 1763: kerülőleg elé hozza Bodoninak Causaját . . . , s joval ja szegény-nek minden képpen a’ békességet, s addig díspo-nálja, de okoson Bodonit, hogy jó l tar tya [ M v ; Told. 33. 26]. 1772: Azon két Eskető Cancellisták hal lottam hogy . . . az hit lőket is k ivánták ugy Disponálni, hogy magok Exponensei hasznára fateáljanak [Drág K ; TSb 21].

diszponálás (el)intézés/rendezés; aranjare, r în-duire; Erledigung. 1580: Az Mezarossok keozt valo lewelinek (!) megh latogatassara es az dolgok disponallasara Rendelessekre, valaztottak eo keg-mek varassul az Also tanachy mellea [ K v ; TanJk V/8. 223a. — a Köv. a választott személyek fels.].

diszponálhat 1. rendelkezhetik; a putea dispune/ r î ndu i ; über etw. verfügen können. 1580: Az wdeoheoz kepest in subsidium az ket porozlonak vegeztek hogy Aggianak egez eztendeigh, egy egy keŏbel buzat . . . De ezt Sem vgy hogy eorŏ-kesse(n) maradgion megh hane(m) pro tempore disponalhasson eo kegmek felŏlle [ K v ; TanJk V/13. 213a]. 1695: ezen dispositio ellen semmit ne disponalhasson ö kegyelme, mely ha lenne is annihilaltassék mindenekben [ Impérfva Cs; BCs]. 1774: Szabó János az i r t Kertnek a fűv i t szaba-doson el vehesse meg maradván a Sarju a Kerte-lésért, ha pedig az i r t malom mellett való tanorok k ŏ r ŭ l a kertet kertelni, fogyatkozását igazittani nem akarná, tehát . . . Szabó János mind fŭviből, mind Sarjujából Libere disponálhasson [Jakabfva Cs; BCs].

2. végrendelkezhetik, hagyományozhat; a putea dispune pr in testament, a putea testa; testieren können. 1682: Mind ezeken kűvűlis penigh ingo, es ingatlan jok, s edgyetmások, . . . es házi esz-keozeok, mind azokatis hadtam . . . feleségemnek, hogy ugy élhesse, birhassa, usurpálhassa, s ugy disponálhasson beleolleok a’ m in t szintén akarja [ K v ; R D L I. 160]. 1753: az Mlgos Testans ur . . . mind F ŏ Tisztsége után já r t jŏvedelmét, mind joszáganak fructussábol be j ŏ t t pénzt, megh gjŭ j thet te ’ ’s az kinek tet tzet t disponalhatta [Harasztos T A ; Ks 14. X L I I I b ] . 1776: Dobai K lára libere disponálhatott maga Joszágábol [M.köblös SzD; R L t O. 1. 3].

3. (el)rendezhet/intézhet; a putea aranja/r îndui; ordnen/erledigen können. 1770: midön minden dolgat jo l disponalhatok az Vr gratiajábol haza menyek [Lekence B N ; Ks 47. 87. 29].

diszponált I. mn k iküldöt t / rendel t ; delegat; entsandt, delegiert. 1740: az elöl járok oda dispo-nált Commissariusinkkal ru tu l bántak [Kéménd H ; Ks 83].

II. fn I. a rendelt/hagyott (dolog); cel o r îndu i t ; Angeordnete, Disponierte. 1753: Akarat tya vol t

E EM

diszponáltatik 420

. . . az Testans Urnak hogy arany marha is maradg-jon az Mlgs Asszonnak, melj nem lehet egjéb, hanem az, melj Se gjermekeinek te t t hagjásokb(an), se az kŏz osztaljra disponaltakb(an) megh nevezve nintsen [Harasztos T A ; Ks 14. X V I I b ] .

diszponáltatik (ki)rendeltetik; a f i delegat/tri-mis; entsandt/delegiert werden. 1708: ha szüntelen ide s tova hanykodo embereink más feleis dispo-naltatnak nagj neheze(n) folytathato eo Herczegsege i t t valo oeconomiaja [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1740: az Hunyadi Erdőhàcsàgrais Nemes Văr(me)gye Confluxussăn Quártellyos disponălta-to t t vala [Kéménd H ; Ks 83] | Az két Schullem-burgiana Compagniak i ràn t parancsolat jŏvĕn

hogy Falukra Dislocaltassa(na)k, az Gyogyi Ké-méndi, és I l lyei Processussokb(a) disponaltattak [uo.; i.h. Zejk István lev.]. 1766: Az IIsok minden kŏtelesség k ù v ŭ l gazda nélkŭ l t meg indulván Kolosvárrol az onnan meg mozdult Mil i t iaval, oda, a hova disponaltatott azon Transport, kikis m in t Tabor utan valok . . . más nap, m in t suspecta személlyek, s’ paráznák el fogattattok, és igj supponalvan felŏllek az adulteriumat, mint nŏtelen paráznák Városunkrol k i csapattassanak, meg kévánom [Torda; T J K V. 176].

diszponáltatott rendeltetett; prescris/văzut; be-ordnet/stellt. 1694: Az szebeni statioban quarte-ljozo Hajszter Regjmentje szamokra April isre disponaltatott bor árráb(an) . . . administrált Széplaka f l . 20.//48 [SLt AQ. 34. — a K K ] .

diszpozíció 1. utasítás; dispoziţie; Anordnung, Vorschrift. 1629: Annakokáért hűségteket kglsen in tyűk, seőt hagyuk, és nékìk igen serio paran-czollyuk, ez kglmes dispositionkat, és paranczola-túnkat értuén, és látŭán, az fel lyűl specificalt rend és mod szerint, ha m i oly derekas fen álló controversia volna az varga es Csizmazia mesterek kŏzŏ t t , azt mox et de facto az igasságnac u t t ya szerint complanalván, priuilegiumoknak, és réghi szokásoknak tartasa szerint, tarcza az egy Cehbeli unio alatt eőkeöt [ K v ; Céhir. I. fej.] . 1640: en az min t kg(ne)k megh irtarn volt, akartam mynden disposjtiomat rendelnj az kgd ide be valo erkeze-sehez kepest [GramTr] . 1695: Várom Ura(m) en is aláz(a)t(osa)n Kg ld dispositioját, az i ránt a’ Belgiumb(an) Tanulo becsull(ete)s I f f j u i ránt, k i rŭ l az elŏ t t is emlékeztem Ura(m) [ K v ; B K . Sz. Némethi Sámuel Bethlen Gergelyhez]. 1710 k.: az Ur eő kglnek volta képpen még i r tám vol t a dolgokot, vár tam és várom is az Ur eő kglme io válaszát és dispositioit [Vacsárcsi Cs; BCs]. 1733: mászszor kŭ lg je idején kgld emberit, . . . azomban egèsz dispo(siti)oval bocsássa kgld [Boros-bocsárd A F ; Borb.]. 1736: Tisztarto Uram eŏ kglme az Ur dolgát rendessen és helyessen nem igen fo ly tat ta és helyes rendes Dispositioi nem igen voltak [Récse F ; J H b T ] . 1740: Az J Mi l i t ia accomodatioja i rant ŏrőmöst valami dispositiot vennénk mihez tarcsuk magunkat [Kéménd H ; K s 83]. 1779: Pap Alekszát, Vaszaliát és Alekszá-

nak Fiát Togjert a magòk Zalagós örökségekről . . . ide hozták Baczában és ónet Déésre az nemes V(árme)gje Tőmleczében küldvén . . . Groff Lazár Janós ur Eő Excellentiaja dispositiojaból [O.pén-tek SzD; L L t ] . — L. még GyU 50.

2. rendelkezés; rînduială, dispoziţie; Verfügung, Bestimmung. 1634: Vno verbo, minden res mobi-lissimet valamellyeket specifice, masoknak nem hattam, mind az Pater Iesuitak(na)k hagiom, az mint ide fel azokrol disponaltam. Ha mellyek-reol penigh nem talaltam emlekeznj, azert conclu-daltam igy ez Testamentum leuelemet, in genere, akkori Pater Generalis es Pater Prouincialis eo Atyasag io dispositioiara tamaztuan mindeneket [Wass. — Wass János végr.]. 1708: Az Sarka-nyiak már ugj el fajul tak hogj szot sem akarnak fogadni . . . kemeny parancsolat mellet k i adtam kgd dispo(siti)ojat . . . , de soha meg eddig nem effectualtathatta(m) vellek [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1721: Bizonyos szŭkségre Szebeni fortal i t iumhoz kevantatotnak feles szamu palizá-dák . . . annakokáért a Kglmetekre esett palizada fa Summáját . . . Szebenb(e) Szebeni Polgár Mester Atyankf ia dispositioja ala administraltotni el ne mulassa [Ks 83 gub.]. 1726: Feleségem és Fiaim, mig Feleségem őzvegjségben nevemet viseli meg ne kűlőnőzzenek, hanem edgyűtt lakjanak és Joszágokat inkab oltalmazhassak és conservál-hassák, az Feleségem Dispositiojátol dependeallya-nak, és akarattyabol excurrallya(na)k az hová az dolog kivánnya [ J H b X X X V / 2 1 br. Jósika Imre végr.]. 1752: A m i holtunk után pedig

ezen Háromszáz ~ 300 Magyar Forintnak Interes-sirül valo dispositio hagyattatik a Kolosvári . . .

Ecclesiasticus és Civilis Curatorok Dispositiojára, a m i Maradékink ezekben semmi Dispositiot magok-nak ne praesummállyanak [ K v R L t V I I . 22 ]. 1780: vagyon . . . Leányim kezek és Dispositiojok alatt [ M v ; Told. 27]. 1810: A Héderfái édes Atyámto l maradott rész Joszágom ha Kedves f iam fel neveltetése előtt tôrténnék halálom, azon kegyes Jo lelkű A tyám f iai dispositioja alatt légyen a’ k i k gyenge négy Esztendős koráb(an) kedves f iamat kegyes szárnyaik alá vették [Héder-fá ja ; B I . Gr. I. Bethlen Sámuel végr.].

Szk : ~jában van kb. rendelkezése alá/feladat-körébe tartozik. 1653: A m i azért a kapitányság allapottyat i l leti, az fűgg az Fejedelmek szabad akarattyatol . . . , de . . . nem tudhatunk kgtek-(ne)k mostan köztűk lakozo oly At tyaf iat , a’ k i t eleghsegesnek it i lhetnenk rea hogy abban à hiva-talban Hazajahoz s Urahoz tartozo kötelessegé-nek hivatal lya kivansaga szerint megh felelhetne, hanem m i dispositionkban levén arra valo vigyazas, igyekezűnk rovid nap kgtek eleiben ollyat allatni, a’ k i t erdemesnek, s eleghsegesnek, es az kgtek tőrvenyenek es szokasinak megh tartojanak, — s oltalmazojanak esmerhetűnk lenni [UszLt IX. 72. 12 fej.] * ~t tesz rendelkezik. 1678: Tanats Vr hiveinek bőlts iti letek, es egyező értelmekből, méltosztassek keglse(n) . . . ezen Controversiamban olly dispositiot tenni, igassagomban ne bantod-gyam meg [Törzs. Osdolai K u n István a fej-hez].

E EM

421 diszpozíció

1691: eo Kglmea maga . . . az Nemet Tisztek vagj Commissariusok Inspectiojatis (így!) voltakeppe(n) k i tanollya, igy osztán oda kévántato Portiok foytatása iránt egjezŏ értelembŏl tegjenek kévan-tato dispositiot [ K v ; i.h. — aTi. a főinspector]. 1710: fa felől te t tűk (!) dispositiokat 500 Szekerigh [Nsz; KLev . Fasc. I. 199b gub.]. 1718: Szintén expirálván a két hybernalis holnapok, mellyre ă tél i qvartélyban localt Mil it iánakis anticipált Qvantuma consum(m)áltatik, il lendŏ, uj jabb Dis-positiot tenni, de ulteriori Subsistentia ejusdem Milit iae [ K v ; Ks 83 gub.]. XVIII. sz. v.: K i rá ly-falvárol let t eljŏvetelemmel dispositiot tévén Borsainak a’ Boroknak fel kisérése iránt . . . , ezzel Vasárnap estve felé megérkeztem Thűrben T. Gyujto urhoz [GyL. N. Solymosi Kontz József lev.].

3. rendelés; hotărîre, o rd in ; Verfügung. Szk : isteni ~. 1763: (Az asszony) hites férje melletis szŭntelenŭl katonakkal s haszontalan személlyek-kel gonosz életit s’ feslett természetit mértéktelenül kŏvette, gjakorlatta, sŏt meg rŏgzett gonoszságát hogy jobban tetészhesse Hites Ferjének oly ételt intoxicalo szerszámokbol készitett, probalgotván annak meg ételével Urát, hogj ha I(ste)ni dispositio által férje maga élete s’ etelere nem vigyázatt volna, az által kellett volna kénas halált szenvedni [Torda; T J k V. 177].

4. végrendelkezés; testare, dispoziţie testamen-tară ; Testierung. 1608: Keri js Ghellyen Jmreh Vram eő kgme az eő zerelmes Att iaf ia i t , hogy az eő fell iwl megh i r t dispositioiat es veghezeset az eő hozza valo zeretetekért, se in toto, se in parte fel ne bonchiak, hanem minden rezeibe(n) ereyebe(n) hadgiak, Tekinchiek es gondolliak az eő kgme zerelmes hazas tarsanak Kalach swteő Katha azzonnak Jo es ighaz Ziwel eő kgme keőrniwl valo zolgalatti<a>t es forgolodasat; azert ez dispo-s i t io t es veghezést intacte megh tarchiak [ K v ; R D L I. 85]. 1628: Noha en annak eleotte ket izbenis . . . az en Iouaimrol Testamentarie dispo-nalta(m) uolt, de azolta mind az Ideok es dolgok valtozuan es magamis minden dologroll kwleomben

Illendeokeppen gondolkodua(n), minden ekeddig-len valo disposiciojmat, reuocalnj es annjhilalnj akaro(m) [Bonyha K K ; Eszt-Mk Cserei Mária végr.]. 1631: (Feleségem) mikor az ioszagot kezebeöl az Atiaf iaknak resignallia akkor az en dispositio(m) szerent, k i k iobbagibol allo szolgak voltanak, . . . az iobbagisagh alol fel szabadullianak [Nagyteremi K K ; J H b X X I / 1 . 6 Sükösd György végr.]. 1652: Azert ez Dispositionkat Testamentum tetelŭnket, mind ketten jozan elmevel leven, sen-kinek kenszeritesebŏl igaz jo Lelkiismerettel egy mas hűsegheben megh maradvan, czelekwdtŭk, te t tŭk, es hadtuk [ K v ; R D L I. 139]. 1719: En T N : Z t Nemes Orbay Szeki Imecs-falvi Imecs Màtyás latvan . . . , hogi Némely Kereszten Atyank f ia . . . veletlenŭl minden díspositio nelkŭ l v ĭ lagbul k i múlt, . . . Csendes elmevel es jo egésségben hagyom es Testalom alab kŏvetkezŏ rend szerem (!) [Imecsfva Hsz; Borb. I]. 1740/1748: Ezen buzabeli praetensioját az Viduanak . . . Fejérvári

Istvány Uram ŏ kegyelme fizesse meg Ratio, miért nem Obediált edes A t t y a Dispositiojanak, s nem adta k i mikor a Vidua k i akarta venni az Verembŏ l, hanem impedialta, és maga distrahalta [Pókafva A F ; J H b XXV/57 ] .

Szk : ~t tehet végrendelkezhetik. 1761: ha . . . Baro Josika Imre Ur . . . kivánna Legátiot tenni, tehát nem tovább, és nem fellyebb, hanem a min t ezen Contractusban expressált Punctumok-nak ereje tar tya tsak tehessen Dispositiot [Bra-nyicska H ; J H b X L V ] * ~t tesz végrendelkezik. 1645: sokkal illendeob embernek, az i l lyen n<agy> utara ualo igyekezetiben Czeledi es edes haza nepej keozeott bizonyos dispositiot tenni, es igen szepen az eö teőlle es birodalma alatt leueö keresett jokbul disponalni [Erdőszengyel M T ; Told. 1a.

II]. 1688: édes feleségem minde(n) sulyós beteg-ségemb(en) melett(em) lévén gondomat viselte . . . Lukács István tekéntve(n) édes felesége nagj margitnak mellette(m) valo hűvséges daikaságat . . . i l lyen dispositiot és Testamentomot tészek [Uzon Hsz; BL t ] . 1764: Nehai Csipkés Ferenczné Aszszony es két ágon levő Gyermekei holmi acquisitumakat, és superaedificiumakat summalvan ment 80 forintakra mellyekről . . . tőn i l lyen Dispositiota [Asz; Borb. I. — aKöv. a fels.].

5. határozat; hotărîre, decizie; Beschluß. 1676: Sokszor hallottam az szegény Uramnak eo kgm(ne)k az Jobbagyokrol valo dispositioját . . . hogy . . . Mojses f ia j i es Szegediek nem eŏrekŏs Jobbághi [Vaja M T ; Ks] . 1690: kellet bizonyos számu k<ŏbŏ l> buzat kŭ lŏn kŭ lŏn Limitalnunk, minden kŏbŏ l buzaert az eŏ Felsege Commissariussa . . . f. 4/4 igerven sub parola Christiana, melyrol miis per p(rae)sente(m) Kgdet assecurallyuk Kgdreis ezen dispositionk Szerént L imi ta l tunk Tr i t . sax. Cub. 100 [Borb. I ogy-i végzés]. 1695: ezen dispo-sitio ellen semmit ne disponalhasson ö kegyelme, mely ha lenne is annihilaltassék mindenekben [Impérfva Cs; BCs].

6. elhatározás/tökélés; hotăr î re; Entschluß. 1664: Kegldnek . . . paranczollyuk . . . jŏtest jŏ jŏn hozzank oly dispositioval, hogj mjnd az dolgok vegeigh lehessen i t t Taborunkba(n) [Wass. — A fej. Czegei Wass Jánoshoz].

7. igazgatás; administrare, gospodărire; Ver-waltung. 1595: Ker ik Biro vramat varosul hogy Ez Napokban zollion Marton deak vrammal Az Iktatas feleol, valazzon eo kgme ket vraimatis

az tanachbeliek keozzwl k i k az Statut iokort Az tanach newet representalliak . . . az Jktataskort az harmad Nap alat Az Jozagot Nominanter fiastol Marhastol Connumeralliak, . . . onnat megh Jeowen, tudhassak valoba referalnj eo kgmeknek varosul; varosul vizontagh túdhassanak az vy Jozagnak Gondwiselesereol vagy dispositioiarol elmelkednj es veghezni [ K v ; TanJk I/1. 249]. 1681: Miolta, Groff Ur(am) eŏ Nga dispositioja alá devenialt az Erdelyi, Szilagyi, Máramarosi Joszágh, hol, s k i k voltak a T i sz tek? [ Á L t Urb. 2]. 1762: eŏ Nsága mikor azon . . . Curiát ocupálta ŏ Nsága személlye szerint lakot benne harmad napig, de akor is, . . . mikor fel ment belŏlle nem

E EM

diszpozicionális 422

mondot le rola, sŏt udvari Biráját . . . és koltsárját hat ta benne, dispositioja alat [Branyicska H ; J H b X X X V / 5 1 . 10] | az A(na)k edes Annya sine Testamento e vivis decedalt . . . maga bonumairol senkihez nem tet t reflexiot és senkitis bonumainak dispositiojara nem rendelt [Torda; T J k V. 75].

diszpozicionális kb. rendelkező levél; scrisoare de dispoziţie; Dispositionsschreiben. 1589: 21 february . . . kellet Zuchy Istua(n) vramnak teor-uenyre, A la Feynervarra Menye . . . Leŭelekre kyre kol tot eo keglme Part veott az Dispositiona-lisert Productionalisért fyzettet f . 5 d. 75 [ K v ; Szám. 4/VI . 17].

diszpozitor rendelkező; disponent; Disponent. 1625: h i t te l agion szamot az J mindenekrol, mert eő uolt dispositor es mindeneket eő disponalt az min ţ akart [UszT 8b].

disszenzió egyenetlenkedés, viszálykodás; disen-siune; Streit, Uneinigkeit. 1620: De hogy nagiob dissensio perpatvarkodas eo kglek keoziben ne Jeoiőn, Egy massal beszeluen szolank eò kgeek keóziben hogi ne perlekednenek hanem bekellenek megh Eò kgeek [Berz. X X X I X / 6 . 15]. 1746: Akár vrbarialis Taxát, akár ordinárium Militare Quantumot repartialnak, mindenkor tartoznak az Falut a’ Popa házahoz convocálni, és in p(rae)sen-t ia Incolar(um) a’ Popával specificáltatni m i t vetnek fel, s mijèrt , hogy az addig alattomb(an) l ŏ t t repart i t iok mián vol t dissensiok, huzások, vonások annál jobb(an) antevertalodhassa(na)k [Déva/Bulzest H ; Ks 82/10]. 1760: a nagyobb dissensionak el távoztatására nézve, mind az két részrŏl eddig b i r t és mostani biradalmakb(an) lévŏ minden szánto, és kaszálo Fŏ ldek maradgya-nak meg tulajdon magoknál az eddig valo Possesso-roknál [Szava K ; R L t ] .

disszipáció (el)tékozlás; risipire, prăpădire; Ver-geudung. 1641: ereos compositioiok ellen . . . Pap Janosne Aszonio(m) egy darab Eoreokseget . . . az eleobbi compositio utan dissipaluan, Via Juris ezert az dissipatioert Pap Janosne Aszoniomot prosequaluan Kispal Balint Vram . . . Emberseges embereknek Intercessioiokra abbali juris proces-sust . . . ez maj napra differaltak vol t Vzonba [Uzon Hsz; K p 53].

disszipál 1. eltékozol/veszteget; a r isipi/prăpădi; verschwenden. 1641: Pap Jánosne Aszonio(m) egy darab Eoreokseget . . . dissipaluan . . . abbali juris processust . . . ez maj napra differaltak volt Vzonba [Uzon Hsz; K p 53. — A teljesebb szöv. dissz ipáció al.]. 1663: Rab Elekes Ferencz . . . Derzen lako, ada alazatoson ertesűnkre, hogy Tatarok rabsagaban Keserves inseget szenvedven az alat lator Felesege szolgajahoz Szalanczi Janos Jobbagyahoz Dienes Balashoz adta magat gonosz veg alat, kivel, s tŏb complicessivelis minde(n) jovait dissipalta [UszLt IX. 75. 50 fej.]. 1682: ha az Atyaf iak eo kglmek Berki Istvan ur(am)

jovaib(an) participalni akarnak adgia(na)k számot annak rendi s- módgia szerint a Dna praetendens-(ne)k; ha pedig nem akarnak számot adni, verifi-cálván es comprobálván a Dna p(rae)tendens literis, vel humanis testimonys menyi kárt valhatot miatta, es menyi jovai t dissipalta vagi kŏ l tŏ t te el Berki Istvan ura(m), reportaltatvan az documentumok

tŏrvenyek lészen [ K v ; R D L I. 161]. 1694: Eskű-szőm az elŏ Istenre . . . , hogy ezen hivatalomban . . . kezem alá bizatat eŏ Nsga Joszágát nem pusztitam, bonŭmokat nem disszipalok [Fog.; Szád. Boér Péter fog-i ub kezével]. 1711: E n is Cseréltem, azon Tulkokbol egjet, . . . a’ tŏbb i t azon Gondviselŏ el haj tot ta tŏ l lem, hova dissipalta nem tudom [Gyergyóújfalu; W L t ] . 1732: az mely Argentaria ő Ng(na)k ment, ne dissipája és ne rontassa ö Nga el [Kórod K K ; Ks 99 Kornis Ferenc lev.]. 1743: a’ Tokon valo Nád Vagatàs, és a’ Halas Tonakis halásztatása ’a Possessorok kőzőtt közönségessé tétetik. A Falusiak is ezeknek rendes elésétöl nem arcealtatnak, tsak véllek moderatĕ ellyenek és másoknak pénzért vagy egyéb képpen ne dissipállyák [Mezőrücs M T ; Ks 14. X X X I I . 4]. 1752: égy Serédi tar to t t égy Kamut i árva Léányt tutorság alat, és annak feles mobile és immobile bonumit dissipalta volna, minek utánna penig férjhez ment volna az árva Léány perbe fogván Seredit a dissipalt bonumokert, meg nyerte [Aranyosgyéres T A ; B L t 11]. 1760: A’ Gabonát ne disipálja mert ha deprehendaltatik a’ Corporalis Kemeny büntetést el nem kerüli [Szentmargita SzD; Ks 18. CI I ] .

2. elherdál; a toca/risipi; verprassen/tun. 1746: Tudom hogy hazhelyeket dissipáltanak de Jobbá-gyokat nem értettem [M.köblös SzD; R L t ] .

disszipálás eltékozlás; risipire, prăpădire; Ver-geudung, Verschwendung. 1676: ezen Tut r ix to l eö klménekis egy Fiaczkája lévén, javaiba(n) dualistais, javok(na)k egybe(n) egyeledése szerént per matrimonialem etia(m) nexu(m) s azok az jók k i mutatodvá(n) . . . , az Arvák javainak dissipa-lasa(na)k supplementumara ugy fordittatnanak [ K v ; R D L I. 155a].

disszipálódik 1. elpazarolódik/tékozlódik/veszte-getődik; a se risipi/prăpădi; verschwendet werden. 1664: à Tŏ rŏk Deak Maj t in i Andras megh halván szállattanak volt minden nemŭ acqu ĭsitumi s bonumi ă feleségére, kiis megh halván, mivel m i vol tunk kŏzeléb valo Atyaf iak, s azok a bonumok minket illetnek . . . egy néhány izben requiráltom a’ Kolosvári Uraimékat, hogy adnák kezemb(e), de csak ide s tova mutagatnak, és igy az igaz véreket il letendŏ jok, más idegenek által dissipa-lodnak [SLt 25. W. 2]. 1780: A ’ mindenkor nehe-zen esett, hogy a’ Collegium java dissipálodjék [Ne; Borb. II Kováts Jósef rektor-prof. kezével]. XVIII. sz. v.: tudode kinek neve és hatalma avagy kezibeŏl disszipalodot, Avagy k i miat leŏt azoknak az joknak el tekozlása [Cssz; Ks 65. 44. 18 vk ] .

E EM

423 disztingvál

2. szétszéled, szertefut; a se împrăşt ia; ausein-anderlaufen. 1690: Galga szultán feles pogányság-gal Somlyó felől i rrumpált és már Tordáig gras-sált. Azonban . . . Badensis fejedelem ő felsége Szathmár felöl utánna nyomulván, az hirre is magokban megszaladtak és panico tenore dissi-pálodtak [ I I A M N 327].

disszipált elherdált/tékozolt; risipit, prăpădi t ; verschwendet, vergeudet. 1752: az árva Léány perbe fogván Seredit a dissipált bonumokert, meg nyerte [Aranyosgyéres T A ; B L t 11. — A telje-sebb szöv. disszipál al.].

disszipáltatik 1. eltékozoltatik; a se risipi/pră-pădi ; verschwendet werden. 1624: Ele Alua(n) Desy Georgj Vra(m) . . . kéuana azt, Az varosnak s az Constitutionak rendtartasa szerent, hogi az eŏ kegme vnokaianak Andorkonak az eö Edes Anniarol szallot Tert iumat Kalaczsuteo Ferencz adna ky, . . . , hogi az Arua kiczin Jouay ne dis-sipaltassanak [ K v ; R D L I. 123]. 1739: at tyaf ia Kőteles Gergelly Vram . . . ketelenitetett kőlcsőn kért pénzzel azon ház őrőkségből az idegent tur-bálni, hogy azon ház és őrőkség ára a Viduatol ne dissipáltassék [Torda; T J k I. 179].

2. elpocsékoltatik; a se prăda; vergeudet wer-den. 1681: Egi Bányában egi hetre adatik széna

. . . 120 tereh . . . , hogi penig mostan tȯbbet enged(ne)k az usual(na)k . . . ez nem egyebre valo, hanem à Lopásra; mely(ne)k el kővetésevel csak az Lovak vesztegettetnek, és az materia dissipaltatik az Proventus nagi kárára [VhU 67. — aA vasbánya kohójához]. 1744: Mitsoda Gabonája dissipaltatott azonn Nyomásba lévő fŏ ldőnn . . . ? [Dob; Wass vk ] .

díszszoba fogadószoba, nappali ; camera de pri-mi re ; Empfangszimmer. 1861: a díszszobába az

őntőt t fűttőhez . . . cső . . . 5 f l 20xr [ K v ; Új f . ] .

disszolváltatik fel/megolvasztatik; a se top i ; geschmolzen werden. 1550 k.: Rp. 1 l(i)b(rum) kenkoueth es ǫ rǫ ld meg Jol egy kǫuǫn es mind

Itasd regi es t izta 1 l ib(rum) kǫz olayal Mind addeg, Megnem vllian, Mint egy Pastum; annak vtanna ted azth egy vasserpenyǫben gienge twzǫn hogy mind dissolualtassek es Mikor latnad feltay-tekozny, wed el a twzrǫ l [Nsz; MKsz 1896. 285

—6].

dísztelen kb. közönséges; ordinar; gemein, or-dinär. 1776: azon Bikát az Falu telyesseggel nem szerette azert hogy kicsidelte es maskent is disztelen, nem szep fa ju Bika [Szentháromság M T ; Sár.].

díszteleníttetik elcsúfít tat ik/ékteleníttet ik; a se poci ; enstellt/verunziert werden. 1825: az uttzá-kon rakásba lévö Kövek — méltán számlálhatok — mivel ezek által, az uttzák nem tsak keske-nyit tetnek — disztelenittetnek [Torda; T L t Köz-ig. ir. 252].

diszterminálhat elkülöníthet; a putea separa; absondern können. 1717: 3dik Berek vagjon az Csemete farb(an) . . . de ennekis mind magát mind vicinitassit ugj el mosta a viz hogj hogj (!) tsak az hellyek maradott, s k i hól vól t alig distermi-nalhatni [Polyán T A ; J H b XVI /14 ] .

disztingvál 1. elválaszt/különít; a separa/des-p ă r ţ i ; trennen, separieren. 1620: az megh i r t faluban leuŏ Uduarhazat, es portiokat, az megh neuezet Kouaczioczi Susanna azzony es Koua-czioczki (!) Istuan Uram keszŏi, ket egienes rezre akarnok oztani, es edgik rezt az masiktol distin-gualni separalni [Körtvélyfája M T ; Bál. 51]. 1722: azon árok mellett . . . vol t egy Határ kő, a melly is distingválta a K is Denki Határ t a Thamás pataki és Martinesdi Határ to l [Martinesd H ; B K sub nro 262 Iuon Koszta (70) jb vall.]. 1727/1751: az Actorok(na)k határ i t az Hargi ta Havassán az Inctusoknak Határ i to l Halmozások-kal distingvaltuk eszeréna [KS CartTr II. X X X . 6a határ-megállapító ítéletlevélből. — aKöv. a határhalmok fels.]. 1728: azon Erdŏ t ă Borkut, vagj Akó Bércz nevezetŭ hellyek terminállyák, Sépárállyák, és distingvállyák edgymástol? [Fejér m . ; Mk I Fasc. I vk ] . 1748: az ország ut tyára le járó fŏldek(ne)k a Széllyekben MVásárhely felŏ l Distingvállya a Hugjo Domb mellett lévo árok [Sásvári préd. M T ; E H A ] . 1751: a’ Felső Vátzmánynak az Ákosfalvi Erdő felől lévő alsó végénél fekvő s eminenter kitettző egy Tó-gátnak Koronka felől való egy kerek Domb distinguallya [Koronka M T ; E H A ] . 1757: az kérdésb(en) neve-zett fŏ ldet . . . ez az utatska distingválja . . . a miénktől [Galgó Sz; J H b K L IV /4 . 10] | A Vajda Tisztásán fel lyűl (e) . . . vicinussa nap nyugutrol a Falu Erdeje, melytől egj erdŏ lŏ u t t distingvallya [Nagyernye M T ; E H A ] . 1758: akarván disting-válni a Várhegy al lyi határt a Remete falvi tol . . . [Szárhegy Cs; L L t 76/2153]. 1760: Tugyaé a Tanu . . . Hogy . . . Zaránd Vármegyében Váka nevezetŭ Falujának Határa a’ Vallebrádi határ felé meddig extendálódott régentén, az hol azon két Határ egyben fol lyt , hol, mitsoda Metákot, és Signumokot hal lott a’ Tanu, mellyek disting-válták à két határt egymástol . . . ? [TL ] | Hes-dáth nevŭ Falunk(na)k határ széllye . . . féll hágg Válle Bouluj nevű hégyre, az hova Hátár Kőis tétetétt distingválván a Hesdathi Határ t ă Sz. Lászloitoll [Hasadát T A ; E H A ] . 1761: az Curialis fundusnak . . . nagy része kŏrŏs kŏ rnyŭ l pusztán hagyatott, melybŏ l eset az, hogy az barazdais, mely distingvalta az i r t Curialis fundust, az szom-szédoktol, obliterálodot [Mezőcsán T A ; Ks 15. L X X I X . 3]. 1766: Mihelyen Susanna az A Édes Annya . . . apprehendálta az Actionalt Fundust . . . attolfogva jussa vol t Susannának azon Fundust a’ kŏzepin hoszszára edgyik végitŏ l fogva a masi-k ig két felé hasittani, és kŏz kertel Distingválni, ugy Testveretis Sárát fele kŏz kertnek fel alittására adigálni [Torda; T J k V. 306]. 1766/1809: bizo-nyas állando, és meg esmertethető halmokkal métáztassák ki, és distingvalják s distingváltassákis

E EM

disztingválandó 424

a két egyben folyo határt egymastol [BSz; J H b L X V I I / 3 . 13]. 1769/1802: keresztes fák Viz folyá-sas árkak distingválták a Határakat | mutattanak az nagy Erdön keresztül, a Szakatura Burgyi felé k i . . . Petris felé hogy menne a metais ottan, és volnának keresztes bikfák melyek distingválták

a két határt [Torda; T J k III. 25, 36]. 1771: mind ez ideig azon rész a melj a Felvinczi, Szentpáli és Bálpataki részekre jutat tak, nintsenek Secer-nalva, és distingválva edgyik részre is [Girbó A F ; J H b Vonja Rula (46) j b vall.]. 1772 : a’ Commune Terrenumokbol j u to t t Porkolabianak Tiz Sessiok után valo Tábla fŏ ldekbŏ l excindál-lyuk s distingváll juk a’ Ngod részit [Pocsfva K K ; Ks 66. 44. 17c]. 1 7 8 2 : A Kopasz domb neveze-ten lévő Erdőnek a Határát . . . Délről égy Nagy élő Tőlgy és annak iránnyáb(an) égy ugyan élő Bokros Gyertyány fákb(an) vágott v j keresztekkel Distingválák és métázák k i [Kide K ; E H A ] .

1784: az Aranyi határt a Banpataki Határto l a To kőzepin lévŏ kő Méták distingvállyák [F. nádasd H ; J H b X X X I / 5 1 . 9]. 1791: a’ Szamos régi járásának el-hagyott Alveussának Tós hellye . . . ezen Buza-mezei és Kis-Dobokai Határokat egymástol distingvalja [Búzamező SzD; Ks 74/56 Conscr. 4]. 1826 : azon Commissio . . . azt hatá-rozta v o l t : — hogy azon árka ductussa és meatussa, a’ mely minden emberi emlékezetet fe lyŭ l haladó időktől fogva a’ két faluknak conterminalando határaik kŏzŏ t t volt, azokat egymástol disting-valta | A ’ rajzolatbol az is kitetszik, hogy a’

mostani árok telyességgel nem distingválja a’ két falu határát [Msz; GyL] .

2. határol ; a mărgini ; (an)grenzen. 1 7 6 0 : Va-gyon egy darab Rakottyás nevezetű kerek erdő, kőrős kőrűl az mező distingvallya [Novoly K ; BL t ] .

3. megkülönböztet; a deosebi/distinge; unter-scheiden. 1742 /1760 : Allodialis főldek azon Nemes ház után mik, és minemü nevezetü helyekben légyenek, min t hogy az Wass rész főldekkel con-fundaltak distingualni nem tudom [Szentegyed SzD; Wass]. 1756 : meg károsittatását az Mlgos Exp(one)ns Ur(na)k Balogh Mihaly Ur(am) által tapasztalta az Tanu minden kőrnyűl állo dolgait egyűtt declarálya, distingválya az Tanu? igaz lelke szerént [Kővár v id . ; T K l vk ] . 1 7 6 2 : fateala

ă ... Zabolai Őtves Mihály eŏkegjelme, hogy az mely lopot arany lánczot, és pereczet v i t t vol t az tolvaj Leanzo eŏ kegjelméhez, estve vit te, és nem tudta distingvalni, ezŭst vagj aranj légyené [Torda; T J k V. 132]. 1763/1786: i t ten az Őrdőg Fami-liá(na)k harmintz Ant iqua Sessioja vagyon, me-

lyek kőzűl t izenőtt az Egregy Vizén tu l . . . vagyon, a tőbbi t distingvalni nem tudom [Romlot Sz; Bet. 5]. 1767: Györbiro János eö Kglme . . . jó és hüséges gondviseleje volt Veresné Aszszonyom-nak, mellyböl tudta a Simon just a Veres Justol distingvalni [Hsz; K p IV/246 vk ] . 1791: Vagy-nak-é Allodialis Szánto Földek . . . s azok kőzt vagynak-é ol lyanok; mellyek minden Esztendöben Cult ivaltatnak? ha vagynak; distingválja a’ Tanu, az alternatim mivelendőktől? | hány Véka Férö

és hány Szekér Szénát termö, Szánto és kaszállo hellyek, s azok k i Szomszédságiban vagynak? s azok közzül mellyek minden Esztendöben Culti-valandok mellyek pedig alternatim, distingválja a’ Tanu? [BSz; Ks 74/56 vk ] . 1816: Mind ezen . . . tizen négy Tanuk . . . hitelessen disztinguál-ják, mellyek légyenek a’ subdivisio alá jőhető Terrenumok [Létka SzD; E H A ] .

disztingválandó elkülönítendő/választandó; care separă/desparte; was abzusondern ist. 1784: eŏ Nsga kaszálojaís a Nádasával edgyűtt, a Bánpa-tak i határt az Aranyi határtol distingvalando Metális kővekig mégyen hoszszára [Bánpataka H ; J H b X X X I / 5 1 . 29].

disztingválhat megkülönböztethet; a putea deo-sebi/distinge; unterscheiden können. 1747: (Az

ökrök) a mennyire distingválhatni ketteje Szürke szŏrü ketteje Röt avagy Veres forma szŏrŭ [Szent-margita SzD; Ks 14. X X X V I I I . 7]. 1 8 0 9 : látom, hogy a’ Replicajában citált Documentumai mind égyig kŏzŏsŏk Al fŏ ld i Antallal, és Fizi Mihályal, valamint a’ Replicais hasanlolag kŏzŏs s annál fogva nem distingválhatom a’ Orbán János Fele-let i t , amazoknak Feleletjektŏ l [ K v ; Pk 3].

disztingváló elválasztó; care separă; Scheide-, Trenn(ungs)-. 1756: Lovak allasit distingváló fara-gott oszlopok 9 [Nagyrápolt H ; J H b X X X V / 35]. 1757 : A ’ nevezett Berket határunkban lévő Réttől distingválo Halmot nem tudunk [Balkács K K ; B K ] . 1765 : mi ezen Erdőnek Szélességét Sohult is fel nem mértűk, hanem csak éppen az al lyát az Erdők Határát distingváló ú t mellet [Hosszútelek A F ; J H b X X V I I / 2 5 . 5]. 1769/1800: A mutatot t keresztes fák . . . határt distingválo jegyeknek nem tar thatnak: mind azért hogy azok nem régiek? mind pedig azért hogy azok tsak olyanak, hogy privatus Emberektől vágottanak fenn egy Ember magassagnyira, nem pedig az fa tővében [Torda; T J k III. 38] | a praetendált Turka Pereuluj nevű hellyen az három határ nem conterminalodik, aminthogy sem határ dombnak erectiojával sem pedig határt distingválo Keresz-tes fával nemis stabil ialtottak, praetensiojakot | Szemlátomást valo dolog az hogy mely Erdön ősveny mellett keresztes fák elegendők láttatnak, de azok hogy határt distingvalo jegyek volnának, k i asseveralhattya [BSz; J H b L X V I I / 3 . 53—5 ] .

1784: a To kőzepin lévő kő Méták distingvállyák az Aranyi határt a Bánpataki határtol, a disting-válo kővek kőzűl pedig most is lát tz ik [Bánpa-taka H ; J H b X X X I / 5 1 . 10]. 1785: A Taxások Veteményit az Udvartól distingvalo kert bé hosz-szan a porond felé 35. Láb szin deszka gyalog kert Csére karokra őt őt szálával v j állapotban [Szu; Ks 73. 55].

disztingválódhatik megkülönböztetődhetik; a se putea deosebi/distinge; unterscheiden/abgegrenzt werden können. 1769/1802: éppen az egyenes igassággal ellenkezik, hogy oly helyeken distingva-

E EM

lodhatnék, az praetendált Határ [BSz; J H b L X V I I / 3 . 55].

disztingválódik elkülönítődik/választódik; a se separa/despărţi; unterscheiden/abgesondert werden. 1676: Mivel pedigle(n) az Al-Gyogy Vidéki joszá-gok ige(n) egybe elegyedve vannak, mind addigis migle(n) nem distingvalodnak, igerik az Atyafiakis . . . Kŏltségekkelis subleválni a’ Dotalista Aszont [Sv ; Törzs]. 1777: A Szakaturai Határ penig tudom hogj az Bűdőspataki Praedium Határátol nem dístingvalodott [Szakatura SzD; T L ] . 1778: Hát i t ten az Aranyi határ a Bánpataki határtol hon, mítsoda jegyek által distingválodik, metalis kőveket s egyéb jegyeket mutasson k i a Tanu [ H ; J H b X X X I / 5 1 . 5 vk] .

disztingvált meg/kettéosztott; separat, despăr-ţ i t ; verteilt. 1766: a Szomszédtság jussa nem engedi azt, hogy edgyiknek Marhája, Tyukja, Ludgyai, Réczéi a’ másnak incommodallyanak, eleg pelda vagyon a distingvált Vdvarokon veszekedŏ szom-szedokrol, hát még a’ k ik promiscue elik egymás Vdvarát, mitsoda Bekességet lehet onnan remén-leni [Torda; T J k V. 310].

disztingváltat elkülöníttet/választat; a dispune să se separe/despartă; absondern/trennen lassen. 1766: kére minket . . . Torotzkai Péter Ur élete kedves Párja Mlgos Suki K lára Aszszony, hogy . . . két antiqua Colonicalis Sessiojit, Nem külem-ben valamely helyek, Puszták, s Szegeletek azok-hoz valok és tartozok, benn itt(en) a’ Faluban s kereken mellette, mind azoknak Tőrvény szerint valo kijártatás által régi igaz határakat ki járat-nok és figáltatnok is, és az hol ugy kivántatnek egyszer s mind gődrőzesekkel és kŏvŏzésékkel a másokétol distingváltatnok [SLt X L V I I I . 16]. 1766/1809: bizonyas állando, és meg esmertethető halmokkal métáztassák ki, és distingvalják s dis-tingváltassákis a két egyben folyo határt egymástol [BSz; J H b L X V I I / 3 . 13].

disztingváltathatik elkülöníttethetik/választatha-t i k ; a se putea separa/despărţi; abgesondert/abge-trennt werden können. 1769/1802: Commissarius Uraimék némely őreg Emberektől meg kérdették, mind a helyet ot tan lévő Pojánákat és erdöt, hogy hová valo Határnak ál l i t tának lenni, de soholt is azon Erdők kőzőtt . . . semminémű méták(na)k erectioját, melyet határ domboknak fel hányásával distingvaltathatnának egy mástol nem mutathatta-nak [Torda; T J k III. 37] | Már pedig hiedelem felett valo dolog az . . . Hogy az actionalt két határak tsak egy régi határ keresztel distingval-tathatnának, mely keresztetis fátéálnak hogy Nyárfában volna; melynél veszendöbb fa nintsen [BSz; J H b L X V I I / 3 . 35].

disztingváltatik 1. elkülöníttet ik/választatik; a se separa/despărţi; abgesondert/getrennt werden. 1737: egy . . . Ló Istállo . . . kűlőn kűlőn tőlgjfa sasokban, eregettetett, és bikfa deszkábol magos-san fel rakot t állásokkal distingvaltatva [Gorbó

disztrahál

SzD; J H b K X X V I / 1 3 . 11]. 1757: a Falu erdeje ez u t által dist ingváltatik [Nagyernye M T ; E H A ] | Biro Berke nevezetű . . . Szigethbeli Berkének . . . régi igaz határozattya, es Métaja . . . volt és terminaltatott ekképpen: . . . amá . . . fejér fél-benn le tsonkált kopatz fűsz fánál, és elébb amint kerülŏ formálag árkos hely tet tz ik . . . tar ta tot t és terjedett régi igaz határozattya, és akkeppén dist ingvaltatott az Balkátsi Lakosok kászálójátol [Bethlensztmiklós K K ; B K ] . 1760: két Lab főld mellyek tsak valami szakadásokkal distingvaltat-nak [Novoly K ; B L t ] . 1766: valamint a kŏz Vdvar vgy hatulso részeis ezen Joszágnak Soha distingváltatva nem volt [Torda; T J k V. 314]. 1777: (A két falu) határai égymástul nem disting-vál tat tak [Körtvélyes SzD; T L ] . 1782: Kettös mezönek határai ŏszve ütköznek és egymással egy közönséges bizonyos mais tettzhető meta által distingualtatnak [Galgó Sz; E H A ] .

2. megkülönböztettetik; a se deosebi/distinge; abgegrenzt/unterschieden werden. 1740: Csulje Zaharia bir egj Puszta Col: Sessiot is, mell j az maga Telkéhez vagjon kertelve, min t hogy mel-lette vólt, mell j puszta Sessio után lévő főldek, és kaszálló helyek a’ tőbbi kŏzŏ t t el elegjedvén, dist ingváltattni nem tudat(na)k [Nagyoklos T A ; Ks 89 Inv. 36].

disztinkció 1. rendelés; r îndui re ; Anordnung. 1623: az Egez Tartomanta be hyuassa egy Napra feyenkent es Ez My E ŏ feleolleök valo keues dis-t inct iokot zep rendell eleykb(e) aggia velek Jol l megh Ertesse hogy nekik lezen Nagiob keőnnyeb-segekre haznokra hogy Rendell fognak zolgalny [Szu/Fog.; Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . — aFogarasfölde lakosait].

2. megkülönböztetés, különbségtétel; deosebire, dist incţie; Unterscheidung. 1650: Az Jobbagiok is mind eddigh valahol m i t birtanak keozeonse-gesen megh egj reszre voltanak, ez ugj utannis mindenűt egj arant minden distinkcio nelkűl sza-badoson elhessek birhassak, az mezeŏtis egy arant elhessek [ T ; J H b X X X V I I I / 3 1 ] .

disztrahál 1. elad; a v inde; verkaufen. 1597: Az Ispotalihoz walo sót . . . az Ispotaly Mester wagy i t lehet wagy masúa distrahallya adgia el [ K v ; TanJk I/1. 290]. 1729: jo kantza lovát . . . ugj elrontották hogj csipöitöl fogva a’ Serenyig le kopodott a’ böre, mellyet nagj kárával el tse-relvén a masikot hasonlóképpen a sok postálko-dást nem gyözvén kárával kellet distrahalni [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1734: az Inctus az én Szénámat malitiosĕ hirem s akaratom ellen distrahalta s maga ususara fordi tot ta [Branyicska H ; J H b X X X V / 5 1 . 24]. 1739: az I. Zőldi Gas-par Vram ( : Besenyei István Vr(am) elábalása után :) az Actr ix(na)k egy bornyos tehenét, az elábált Debitor által préstálando interesért el haj-tatván azon bornyus tehenet meg betsűltette, betsű szerint distrahálta [Torda; T J k I. 176]. 1746: Rethinger Jánosnak . . . Gubernator vrunk ö Excellentiája Devara meg fogadott Serfŏzŏjének

425 E EM

disztrahálhat 426

. . . Se Egetbort, se sert t i t kon vagy nyi lván pénzen distráhálni . . . nem szabad [Déva; Ks 107 Vegyes i r . ] | Tudom hogy Diosi Ka ta Aszsz(ony-na)k maradtanak mind i t t , mind másut szép portioi, kikis az eŏ kglme Successorira deve-niálván azokból eŏ kglmek minyájan distráháltak az m i t akartak [ M . k ö b l ö s SzD; R L t ] . 1752: az eò Excellentiája bórainak móst vólna ideje hogj distráhálnak mert az árrán most el kelne [Gagy U ; Ks 83 Péterff i Miklós lev.]. 1753: A k i m Flora . . . Tisztartoságában 11. marhát distrahált [Mezősályi T A ; Ks 8. X X I X . 9]. 1763: Mányika Juon . . . mig a’ Biróságat viselte . . . Jobbagyait az Exp(onen)s Aszsz(on)y(na)k K ike t mivel s mikeppen taxalta, huzta vonta? minemü Bonu-mait distrahalta az ide valo Joszágábol hire s akarattya ellen ö Ngának . . . ? [ T ; M k V I I . V. R] . 1772: az Erdöhátságon . . . a’ Tavaszi Buza, és Zab vetés vagyon nevezetesebb bŏvségb(en) . . . Mikor pedig bŏvetskén terem distrahálni szoktak Zalatnăn, és Szászvárosan [Algyógy H ; J F 36].

2. (el)pocsékol/prédál; a r isipi/prăda; vergeu-den/schwenden. 1740: ă Malombali Vámot . . . hová distrahálta? [BSz; Ks 54. 72 vk ] . 1754: Azon Buzát, Zabot, Arpát, s egyéb gabonáit az emlitet Mlgs Asszonynak k i distrahálta? . . . Az emlitett Házi eszkŏzeket k i hová tette, distrahálta, kinek, miért, ajándékon é, vagy pénzért meny-nyiért? [Fejér m . ; Ks 2 2 / X X I a vk] . 1792: Maga Kra jny ik uram zabját is az Uradalom Korcsomá-ján distraháltam [Szászváros; Ks 75. V I I Ib /41 ] .

3. (el)osztogat; a to t împăr ţ i ; nach und nach verteilen. 1756: azonn Gernyeszegrŏl el v i t t Ládák-bol distrált (!) vólna másoknak vagy el adott, vagy el ajándékozott volna [ K v ; TGsz 51].

4. el/felhasznál, elfogyaszt; a folosi/consuma; verbrauchen/zehren. 1740: Egjéb Bonumiból nem tudom vol t é particeps Sibitán Toma Sztán

Iuon(na)k ha nem az Tőrőkbuzát a mellyet el vet t maganal el ta r to t t és maga szukségire dis-trahalta [Bencenc H ; E M L t ] . 1758: az Actr ix-(na)k fel Bugja szenajat magá(na)k distrahalta annak is az arrát m ind eddig magánál felejtette [Torda; T J k III. 278].

5. el/lefoglal; a ocupa, a f i ocupat; besetzen, beschäftigt sein. 1739: Ennek előte bizonyos Deákok iránt parántsolt vo l t Excellentiád az Néhai Űdvezűlt Aszszony Joszaginak Inuentatio-jára hogy Exmi t ta l tam volna, őrőmest abban mingyárt akkor complaceáltam volna Excellen-tiadnak, de minthogy Deakim ide s tova voltak distrahalva nem lehetett exmittalnom [Kiskend K K ; Ks 91]. 1743: mivel e nyár i szoross idő s tsekély oeconomíatskánk lovainkot distrahállya, meltoztassék Nagysagtok egy szekér i ránt paran-csolni [Hatolyka Hsz; Ap. Pótsa Lázár Apor Józsefhez].

6. szórakoztat; a d ist ra; unterhalten. 1782: Sz Margitán pedig ilyen Companiát mostanság nem fog egyűtt látni. B. Kemény Gyŏrgy Ur vgyan i t ten lészen, de . . . a Mlgos Ur f i nélkŭ l i lyen Companiat distráhȧ lni elégtelen lészen [Szent-margita SzD; SLt 17].

disztrahálhat eladhat; a putea v inde; verkaufen können. 1580: Az Jesuitak is semmy vto(n) es semmy zin alat az be hozot borral, se az Clas-tromba se azon kyweol ne Compolarkodhassanak se semmy egieb vto(n) ne distrahalhassak [ K v ; TanJk V/3. 230a]. 1748: az Idegenek mézet hozván bé, poltránként és kupával i t t a’ Városon a’ szabad sokadalmokon k ivŭ l ne distralhassák, hanem ha bé hozzák darabjában adhassák el [BSz; J H b L X V I I / 3 . 199]. 1763: hogj nem pros-perálhattam a Joszágbol, nem tsuda, mivel sem-m i t nem distráhálhattam [Kóród K K ; Ks CI I . 18 Szarka József t t lev.]. 1772: a’ főldős uraság hogy a’ parasztok is Distrahálhossák boraikat házaiknál is egyenlő képpen mindenik(ne)k sze-mélly válogatás nélkúlt, meg szokta engedni . . . árulhattyák, ’s korcsomárolhattyák boraikat [Bál-ványosváralja SzD; Ks 101 Conscr. 81]. 1778: A ’ Biro Boka Péter köteleztetik addig, mig a’ Mlgs Venditor Ur i t ten maradott szénáját, tŏ rŏk-buzáját, s egyéb Mobil iáit distráhálhattya v. dis-tráháltathattya és vecturáztattya, mindenekre gondot viselni [Mezőcsán T A ; Ks 26. X ] .

disztrahálható eladható; care se poate vinde, verkäuflich. 1756: Laszoi vendég fogadoban dis-trahalhato borból Palinkából, Zabból, szénából egész esztendőben prosperalhatni Rf 160 [Déva; Ks 101].

disztrahált e ladott ; v î n d u t ; verkauft. 1747: Az m i az Inctusoktol distrahalt szanto fòldek dolgat i l leti, azok tudódgja(na)k magok részekbe [Torda; T J k III. 126]. 1756: eő Ex l ja Nimet kertésze, kőteles Udvar Biro Uramnak menstrua-t i m minden distrahált Leguminomokrol, kert i virágokról ’s egyebekről, hová menyit, és m i áron distrahálya — hitelesen demonstrálni [Déva; Ks 101]. 1761: az vasatim distrahalt sernek árra . . . fel vetetvén . . . tartozot . . . administralni ki-lentzven Rforintokot [uo.; Ks 94. 24. 4].

disztraháltat eladat; a dispune să se v îndă; verkaufen lassen. 1715: (A zsindelyekből) hirtelen kévántato szűkségre distrahaltatni kelletet [Beszt.; Wass]. 1732: esék értésemre hogy parancsolta vona a M : Ur hogj suhunt se distrahajjanak semmi naturat léuén most mindennek leg job ára, azért én distrahaltatni fogok mindent [Kóród K K ; Ks 99]. 1740: Cseh Benjámin Uram által Igen Pata-karol küldőt 4. darab borokot bekevel fel hoztak mindjar korcsomákra k i adtam, edgyiknek ejtelit distráháltatom 7 polturán [ A . á r p á s F ; T K 1. Mohai Mózes Teleki Ádámhoz]. 1760: (A tiszt-tartó) szénáját hol, miképpen distrahaltotta eszre nem vehettem [Bethlen SzD; B K ] . 1832: Expo-nens Néhaí édes At tyának . . . a Temetésén . . . és azután mindjárt , kítsoda, mitsoda névvel neve-zendő el maradott fellelhető Javait, házi eszközeit, Marháit, Gabonáját s minden édgyet mássát a Néhainak, miképpen tractálta, és distráhaltatta? [Dob. ; RLt vk ] .

E EM

427 disztriktus

disztraháltathat eladathat; a putea dispune să se vîndă, a putea v inde; verkaufen lassen können. 1778: A ’ Biro . . . a’ Mlgs Venditor Ur i t ten maradott szénáját, . . . distráhálhattya v. distráháltathattya [Mezőcsán T A ; Ks 26. X . — A teljesebb szöv. disztrahálhat al.].

disztraháltathatik e ladattathat ik; a se putea vinde; verkauft werden können. 1816: i t ten Déván mint pura Fiscalitásban i l lyen mulattságok, hogy Bor, Pálinka, Ser sat. distráháltathassanak tar tat tak é? [Déva; Ks 118 Vegyes ir. vk ] .

disztraháltatik 1. eladatik; a se v inde; ver-kauft werden. 1743: eset értésére, az Protestans Asz(szony)nak eŏ Nsg(ána)k, hogj . . . mind az Mltgs Mikola Familiarol, mind . . . Mltgs Kamuth i Jusrol, deveniált Joszágok, mind állok, mind ingok felesen distraháltatak [ J H b X L V I I / 2 4 K m - i konv. fog.]. 1756: akkoron Ur f i Sándor Ur ŏ Nga Gernyeszegi Gazdáskodásának elsŏ

Esztendejében tudom hogy sok marhák Szalon-nák Bor Buza és minden féle Naturálék vòltanak, mellyek . . . rész szerént az ŏ Nga Parantsolattyábol distráháltattanak [Sáromberke M T ; TSb 21]. 1768: az ország ut tyáto l ezen i r t t Fogado távul esik, m i pedig Falusiakul szegény állapottal lévén nem igen iszuk az i ta l t nehezén disztráháltatt ik [O.kocsárd K K ; Ks 74/55]. 1774: a’ m i t Macel-laltathat a’ Hátulso Székben distraháltassek [ K v ; MészCLev.]. 1777/1780: (A pálinka) kuppája a Fogadokban, mind a Denariis 60. distraháltatik [Alparét SzD ; J H b K L I I / 3 . 18]. 1786: A P.Sz: Mihállyi Fogadoban vagyon 1785. termet Almási bor Ur./34 . . . Kupája distráháltatik à X r . 4 1/2 [Nagyalmás K ; J H b K X X I X / 3 4 ] .

2. szétosztogattatik; a se împăr ţ i ; verteilt wer-den. 1634: a’ Romaban chinalt Eoreg Oltar j Reliquiaimat, azokat chak ide az Monostori Temp-lumhoz applicallyak, az o t t lako Jesuita Paterek, hogy imide amoda, ne distrahaltassanak [Wass. — Wass János végr.].

3. szétszóratik; a se împrăşt ia; zerstreut werden. 1709: Buzája(n) k i vŭ l meg eddig semmit sem csepeltethettünk bajlodva(n) a’ mezei Takar-manyal, mig azt le nem arattyuk ne(m) erkezhe-tŭnk csepeltetniis sokfele distrahaltatva(n) ă Joszag soha bizony nem erkezhetik annyi fele [Fog.; K J . Fogarasi János lev.].

disztraháltatott adott, bocsátott; d a t ; gegeben. 1787: Az orásnak Vajda Samuelnek amiért az Lici tat iora distrahaltatott orát meg igazitotta Dr. 36 [ M v ; MvLev. Nagy Gyòrgy hagy. 10].

disztrakció 1. eladás; vînzare; Verkauf. 1814: A m i pedig a’ Borok’ distractioját i l leti, arrol semmit se tudok [Banyica K ; B f R 117/1].

2. elosztó (szerv); oficiu de distr ibuire; Ver-teilungsamt. 1822: a’ Déés Aknai K i rá l l y i Sóó Tisztségtŏl a’ Sáros Berkeszi Apro Sóo Distrac-tionak meg hagyatott az, 1o Hogy a’ visitatio alkalmatosságával a’ Dés Aknai K i r . Sóó Kamara

Ispány Berenyi Emánuel Ur által, i t ten a’ Ber-keszia Distractionál hagyatott u j j Bollétakrol Hiteles Jegyzés vitessen végben, . . . Hogy az ezen S. Berkeszi Distractiohoz tartozo 13 Helységbeli Hiteles Notáriusok által a szerént Testificaltas-sanak [ R L t S. Pataki Mihály és Katona Sigmond aprósó-áruló biztos aláírásával. — aSárosmagyar-berkesz Szt].

3. elfoglaltság; treabă; Beschäftigung. 1690: Szám vevŏ Uraimek(na)k holl beteghsége, holl egjeb distractioji, mind a’ Számadó Betsŭlletes emberek(ne)k sok akadalljok mia t t eddig haladott [ K v ; K v R L t X . A. 5]. 1729: Az Asz(szonyo)m-(na)k nem csak edgy, hanem két levelét is vettem . . . melyekre a sok felé valo distractioim mi ja t válaszolni nem érkezhettem [Nsz; Ap. 1 gr. Hal-ler János gr. Kálnok i Borbárához].

4. szórakozás, időtöltés; distracţie, petrecere; Unterhaltung, Zeitvertreiben. 1768: Székellyt ha ot tan vagyon tisztelem s jo distractiot kiván(ok) [TKhf A lv in tz i Gábor lev.].

disztribuál 1. szétoszt; a împăr ţ i ; verteilen. 1609: Az Ay ton Al loknaka Biro Vram eo maga distribualta (!) hat Remespurgi kest . . . f 1 d 50 [ K v ; Szám. 126/IV. 297. — aA fej-i udvarban]. 1695: ezen levelben legistralt szanto fŏ ldeket, reteket es erdŏkŏ t . . . eo k l k kŏz t distribuáltok [Kakasd M T ; DLev. 1. V I I I B . 7]. 1708: ő kgl-mekis distribualtak avvagy dislocaltak akkor azon borokat a’ Falukra [Fog.; K J . Fogarasi János lev.].

2. osztogat; a d ist r ibui ; austeilen. 1600: Cir-cumspectus St(ep)hanus Radnothy . . . fassus est . . . lata hogy az zenat melliet zerzet Jspotaly Mester vra(m) iuhainak hogy ereossen distribual-nak minden fele [ K v ; T J k VI /1. 414].

disztriktuális kerület i ; d istr ictual ; Bezirks-, Distrikts-. 1787: Méltoságos Districtualis Tábla. Méltoságos Groff Mikes János Ur Ő Nagysága Duplicaja sub praesentato Diei 18vi Xbr(is) Anni 1787. Numeroque 1716. Hozzánk Decretáltatván arra Tripl icálunk ā kővetkezendőkben [Mv ; B L t 6].

A mv- i táblát, amely 1754-ben költözött át Medgyesről Mv-re, alkalmasint az 1780—1790 között végrehajtott, kerületi jel l-ű jozefinista közigazgatási átszervezésa következményeként i l lették a címszóbeli jelzővel [ a L . erre: Trócsányi Zsolt, Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp, 1973. 14—6] .

disztriktus 1. kerület ; d is t r ic t ; Distr ikt , Kreis. 1641: Vitezleő Peczj Janos Colos Monostorj eggik kaptalan hiŭünket boczatuan bizonios vallatasok veget hűsseghtek districtusaban: kiben hogy job modgyaval procedalhassan Kglmėsen paranczollya varasakban comparealni az districtusok belj Faluk lakosit [BesztLt 140 fej.]. 1703: vadnak Tőbb Nemessi es Boéri becsűlletes Rendek Districtus-sunk(ban)a [Fog.; U t I . — aFogarasföldén]. 1744: Pankota fekszik hozzá tartozandó Falukkal a’ Mezŏség Szélin a’ Zarandi Districtusban [Déva; Ks 101 ]. 1824: A Dobrai Districtusban k i fize-tŏdet Rongy . . . 41 f l r 27 [uo.; Ks 106. 294].

E EM

disztriktusbeli 428

2. Fogaras ~a Fogarasfölde; Ţara Făgăraşului, Distr ictul Făgăraşului; Fogarascher Land. 1632: Mṽ Zegedi Gergelj Fogaras Varanak es distric-tusasanak (!) Vdvarbiraia [Fog.; Szád.]. 1644: Mw Leszay Istuan Fogaras Varanak es Distric-tusanak Uduarbiraia [Fog.; Berz. 17. X I I / 3 ] . 1654: M i Fogaras varossanak es Districtussanak hütŏs szolgabirȧja H. Jstvan Deaka es Balogh Janos [uo.; Szád. — aAláírása: Stephanus Lite-ratus Judex N o b : Fog.].

disztriktusbeli kerületbeli; din distr ict; Distrikts-, Bezirks-. 1641: Vitezleő Peczj Janos Colos Monos-tor j eggik kaptalan h iŭünket boczatuan bizonios vallatasok veget hűsseghtek districtusaban: kiben hogy job modgyaval procedalhassan K(e)g(ye)l-mėsen paranczollya varasakban comparealni az districtusok belj Faluk lakosit Secus non factur(is) Datum in Possessione nostra Szasz Fenès [Beszt-L t 140 fej.].

diszturbium 1. pusztítás, rombolás; pustiire, devastare, distrugere; Zerstörung. 1608: Az Hidel-wen Vol t Egj Maior de az distürbiümban el Egett [ K v ; R D L I. 83]. 1625: az scolaba(n) . . . mind az ket Auditoriumba(n) valo lantornakat borí-to t ta meg szebenj mihaline, mert az disturbium-kor mind el szaggattak vol t [ K v ; Szám. 16 /XXX. 24]. 1688: In A. 1687 et 88 Dévai Várban pro-visiom alatt lévő eő Ngok jovakban lő t t kár e’sze-r in t Az Disturbiumban Várbéli Tiszt Uraimek es Praesídium ben lévén, Szalonákatt meg szeldelvén defect(us) lő t t az szalonakban l ibr. 236 [Törzs].

2. tbsz zavaros i dők ; vremuri tu lbu r i ; trübe, verworrene Zeiten. 1622: czephej Benedek vram . . . teön il l ien vallast . . . ez ell mu l t disturbiú-mokban es dragasagokban, vetet vol t Zalogban az eŏ angia . . . Jobagita [Mihályfva A F ; J H b LXVI /11 . — aElőtte a jb-ok neve és lakóhelye]. 1628 k.: Mikehazaa neuw falu . . . az sok distur-biumokba(n) annyra el pusztult vol t hogy sok ideig chyak egy emberis ne(m) lakta [SLt V. 17. — aSzD]. 1686: ezekrőla valo leveleket ennek elŏtte valo disturbiomokba(n) el vesztette(m) [Bik fva Hsz; BL t . — aTi. a földekről].

3. zavar; încurcătură; Verwirrung. Szk : ~ot cselekszik zavart kelt, félreértést okoz. 1739: kelletet K l tek előtt panasz képpen jelentenem, Serfőző Uram mitsoda disturbiumot akar tsele-kedni kőzőttűnka atyafiakul [Torda; T J k I. 169. — aTelekadásban való akadályoztatás ügyé-ben panasz] * ~ot kauzál ’ua.'. 1740: a Postal-kodast már más szegenyek tizennegyedik rend-b(en) prostállják, amiolta ezen atyánkfia tsak őtszőr, mellyel az egész Varosnak nagy distur-biumot, causalt s causál maís [uo.; i. h. 180].

diszturbiumos zavaros; tu lbure; verworren. 1666: Noha az D. Anak hűtŏs embere es daraban-tya uolt az disturbiumos údóben s nem hogi Ura jouainak p(rae)daloia lót volna, sot jnkab mások-tolis otalmazni kellet uolna kŏtelessege szerent, de az akkori p(rae)dalo űdŏhŏz kepest nem otal-

mazhatta az Ura jouait [Marossztgyörgy M T ; Ks 67. 48. 31].

diszvadeál lebeszél; a desfătui; abraten. 1598— 1607: Annakutánna midőn Húnyadot megégette volna, Fejérváron akarta másodszor az nemességet levágatni — de . . . igen disvadeálták propozitu-mában [ETA I, 195]. 1740: Bornemisza soguram jo idein legyüvén, az Praefectussa által sok fac-t iok àltal disvàdèàlta [Ks 99].

ditrói I. mn a Di t ró (Cs) t n -i képzős a lak ja; d in D i t ró /D i t rău ; m i t -i Ableitungssuffix gebildete Form des ON D i t r ó : Ditróer. 1617: Miklos Georgy Gyergyoban Gytray f iu vol t [Sár.]. 1658: D i t ray Drabantok [Ap. 1]. 1665: Bayko Miklos D i t ra i Nlis [Szárhegy Cs; Bál. 61]. 1720: a’ Di t ra i Job-bágy György Déák Fiak Nagy Rét nevŭ kaszáló hellyek [uo. E H A ] . 1733: Gyergyajj Ecclesiak. D i t ra j j Eclesia. Plebanus Ditraiensis. [uo.; L L t 1]. 1734: (A) Di t ra i Mester Ura(m) . . . bizony meg fogia bánni még a’ mostani nyakasságát [Alfalu Cs; Ap. 2 Szentsimoni Páll plébanus kezével]. 1755 k.: a’ Gyergyo Szárhegyi Ditrai , és Várhegy allyai kŏzŏnséges szabad erdő [Di t ró Cs; E H A ] . 1775: a Di t ra i malom [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 78]. 1803: a’ Gyi trai Communitas el vet t . . . egy Testvéremtŏ l . . . egj lántzot, két csafflingját [Toplica M T ; Born. XVc. 1/77] | a’ Gyi t rai Communitas ugj elkaszálta azon széna fŭvet . . . , hogj nem maradott rolla . . . két sze-kérnyi szénára valo Fŭnél tŏbb [Szászrégen; i.h. 1/63]. 1831: a’ Gyitrai Határ. Di t ro i Biztos [Gyergyóremete/Toplica M T ; i.h. X V b ] . 1850: a’ Dí t ro i ország u t [Szárhegy Cs; E H A ] . 1864: ezen düllo éjszaki részén a D i t t ro i község határá-val űtkőzik [Gyszm; GyHn 42].

Szn: 1658: Gitrai Mezei Balas es István [LL t ] . 1664: Gytray Magiarosi Gyórgy libertinus [Ditró Cs; E H A ] . 1696: D i t ra j Bajko Gábor. Di t ra j Benedek Thamas. Gyitraj Balyko András [Szár-hegy Cs; L L t ] . 1720: Gyergyó Széki Di t ra i Falus Biró [Gysz; L L t ] . 1753: D i t rá i Sipos Péter [ LL t ] . 1759: Gyitrai Port ik Mihály [LL t ] . 1773: D i t ra i Puskás uraimék [LL t ] . 1794: Détsei Lászlo és Gyitrai István uramék Oroszfájárol valo két nemes ember [ L L t 227. L. 28].

II. fn d i t ró i lakos; locuitor din Di t ró /Di t rău; Einwohnner von Ditró. 1755: az Pestis előtt I f f iu legény voltam, és a johokkal az maroson

tu l o t t jártam, de a Ditraiak nem engették [Di t ró Cs; L L t Gáfftona Mihal ly (60) jb vall.]. 1803: azon hellyet mais a’ Gyitraiak bi r ják [Toplica M T ; Born. XVc. 1/35] | a’ Gyitraiak a’ Topplitza-iaknak . . . hat vagy hét szekér szénájokot erŏvel el vették [Gyszm; i.h. 1/14 Zacarias Anis’or alias Lázár (65) örmény kereskedő vall.]. 1804: k i jŏ t tek a Dítraiak [uo.; i.h. X V b ] .

diurnum 1. nap id í j ; d iurnă; Diurnum, Tage-geld. 1718: Pestis alkalmatosságával . . . particu-lariter visellyenek gondot, à meg i r t dolgokraa; naponként egj s két oraig őszve gyűlven egj bizo-

E EM

429 divat

njos hellyen, és az meg i r t Doctor Borbély, es egjéb betegek(ne)k s holtak(na)k ministraloitol vegjenek relátiot, . . . Szűkség penig hogj ha lehet azok kőzőtt is légjen Medicus, és Borbélly, és ezek(ne)k is propter continuatos labores diet im rendeltessék ex Publico fizetés, vagj d iurnum [ K v ; K v L t I. 225 gub. — aTi. a kirendelt személyek a pestises óvóintézkedésekre]. 1742: diet im lesz egy-egy garas diurnumok, kenyerekre napjára egy-egy ejtel buzával tartoznak [Usz; SzO V I I , 416]. 1760 k.: Udvarhelyszéki Fő K i rá ly Biro Daniel István Urnak applacidáltaték . . . mostan ă két

Diaetara kűlőnős Diurnum, az az in summa négy száz Rforintok [Ks 18. C. 2]. 1765: az Executorok . . . nem az Diurnumokból éltenek [Ompoica A F ; E s z t - M k Vall. 18]. 1787: Az égyikűnknek . . . min t Lici tator Commissariusnak négy napi Diur-numába H f 2 Dr. 40 [ M v ; MvLev.] . 1793: a’ k i Métázásra meg jelenő Birák Uraknak Diurnumok és Intertentiojok . . . Rf 21 X r . 30 [ H ; Ks L V I I / 53]. 1808: A Divisor Birák első k i jővetelekre Diurnumat az 3romnak H . f l . 3 Dr. 60 [Asz; Borb. II]. 1812: Tartzali ŭvegesnek hogy k i j ŏ t t a Varosrol diurnumat (adtam) [Mezőmadaras M T ; M v R L t ] . 1826: A T i t . Márkális Székre já r t két Expressusnak Intertentiojokra és Diurnumokra külön külön napjára x f r . 50 kettönek egy napra Rf. 1 xf r . 40 [Szkr; Borb. I]. 1829: Egy eskűt-nek a k i az Idegeny embereket az udvarb(a) egybe gyűjtette két napi Diurnumb(an) 30 X r [Hosszúaszó K K ; Born. Bod László t t szám.]. 1866: Ezen visitatiora fizetendŏ D iurnum naponta 15 f. [Gyalu K ; R A k 120].

2. napibér, napszám(bér); simbrie cu ziua; Taglohn. 1700: a’ dologtevő tavaszi napok bekő-szőnven a’ munkasok diurnuma l imi ta l ta tot t [Dés; Jk] . 1796: Cserep egetőnek 7 napi Diurnuma 3/30 [ W L t Cserei Heléna j k 74b].

divakodik dőzsöl; a se desfăta; schlemmen. 1838—1845: d ivakodik: dőzsöl, d ivat lankodik; udvarhelyi szó [ M N y T K 107. 17].

díván török államtanács; d ivan; türkischer Staatsrat. 1618: az pasa megizené tőlök, hogy

ő véle nem beszél, . . . hanem ha m i dolga vagyon, adja i rva articulatim s ő az divánban az vezérnek eleibe adja s válasza lészen [ B T N 88]. 1669: Kapihia (!)a Bőer Sigmond . . . elseőbbenis az Vezér es Kaimaka(m) kapui előtt jo akarokot szerezzen, hasonlokeppe(n) az teob Divánt ŭleo vezérek kapujnis (?) hogj . . . az által dolgainkat jo l kormaniozhattia [Törzs. fej- i instr. — aElírás kapitiha ~ kapikiha h.] .

dívánszőnyeg törökszőnyeg; covor turcesc; tür-kischer Teppich. 1627: Feier apro szeoniegh Nro 7. Scallat seoniegh kettei veres, eggik kek Nro 3. Keosz veres szeoniegh Nro 3. Egy eoregh veres diuan szeoniegh [ B L t 1 Béldi Kelemen lelt.]. 1628: Ke t veg szekel karpi t Nro. 4 . . . Egy feier keczie . . . Ke t ueg Beczi karpi t Nro. 2. Egy Vegh Flandriay karpi t Veres Divanj szóniegh

Nro 3 [Gya lu /Kv ; J H b K XIV/44. 2]. 1628/1635: Zeonegek. Egi fel veres djuan Zoniegh, . . . Egj fel djuan Veres Zoniegh, . . . Egi fejer fel diua(n) uere(s) rosaju szeonegh. Mas egi fejer fel diua(n) ueres rosaiū zeonegh . . . Egi uiselt asztalra diua(n) darab ueres Zoniegh (így!) [Bodola Hsz; B L t néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1642: Az Diuan szeŏ-nyegeket hat tuk . . . Tholdalaghi Mihaly Ura(m) szamara [Koronka M T ; Told. 26]. 1654: K e t t Eoregh Skarlat Diuany Szeonyegh [Csapó K K ; L L t 100. C]. 1673: Egy Toldozott foldozott divány szŏnyeg [Fog.; U t I ] . 1674: Az szőnyeges ládá-ban . . . Vagyon három U j fejér szőnyegh . . . Vagyon más egy Viseltes Devan szűnyeg . . . Vagyon egy falra valo persiai kárpi t [Beszt.; Wass 72/6]. 1681: Vajda Hunyad Vára . . . Asz-szony háza . . . Vagyon ezen házban . . . Divány szőnyegek, mellyek már igen viseltesek [ V h ; V h U 502, 538]. 1683: Egy ŏreg Divan Szŏnyeg [ U t I ] . 1696: Ŏreg Devan szŭnyegh no 3 | Templomok-hoz valo Aprob szūnyegh no 2 [Bethlen SzD; B K ] | Divan szŏnyeg három, asztalra valo három [ K v ; L L t Fasc. 146]. X VIII. sz. eleje: Az Thea-t rumot k i m in t szereti, ugy őltőztetheti, . . . az Theatrum alá Diván szőnyeget ter i tet tűnk [Ks] . 1736: Hosszu szín vol t az gyalui vár előtt csinálva, ugy hogy az Majestas helyén k ivü l ötven asztal vol t benne elkészítve; az szin belől mindenütt be vol t vonva díván szőnyegekkel | az nyujtozó-széken vol t valami szép portai skárlát szőnyeg, az nyujtóztatópad alatt vol t nagy őreg diván-szőnyeg [MetTr 394, 401]. 1751: visznek M. Sz. K i rá ly ro l Bolyában Deván Szőnyeget nro 2 [Told. 19]. 1752: Edgy Diván Szőnyeg [Szászvessződ N K ; J H b X X I I I / 2 7 ] . 1761: nékem ju to t t hat szőnyegem, . . . négye vol t Skárlát, ketteje pedig amaz nagy Díván szőnyeg [Kővárhosszúfalu Szt ; T K h f ] . 1788: Egy nagy foltos Divány Szŏnyeg. Egy viseltes kí l im. Más égy viseltes foltos k í l ím. Egy kí tsin Szōnyeg [ M v ; TSb 47].

Az adalékok némelyike díványborító szőnyegféleségre is vonatkozhatik (L. például az 1696-i k v - i adalékot).

dívány kerevet, pamlag, heverő; canapea, d ivan ; Divan, Liegesofa. 1796: Kolosvára a Divánert 15 — [Cserei Heléna j k 84b]. 1846: adjon . . . két egy forma Divánt négy párnával, melybe jár két karikás ágyfa is [ K v ; Végr.]. 1849: egy diván . . . elrongyosodván továb használni nem kivánta [ K v ; Végr. Vall. 5 5 — 6 ] | maga a’ Diván polituras . . . federes Egy más gyŏnyŏ rŭ Diván polituras . . . a’ diván elŏ t t égy t ŏ l t ŏ t t párna hárasztal k i varva [Szentbenedek SzD; Ks 73/55]. 1850: Egy hosszu t ŏ l t ŏ t t zőld divány [ M v ; D E 2]. 1857: Diván vagy federes mátrácz [Bodola Hsz ; B L t 11].

divat. Csak szk-ban: 1. ~jában folyó pénz forgalomban lévő pénz; monedă î n circulaţie; Kurentgeld. 1815: az Fejérvár felé menő ország utya, és a Sárdon le folyo Patak Szamszetsagok kőszt lévő . . . te lk i t . . . meg vettem . . . Száz tizen őtt Rfor intba . . . divatyában folyo Pénzben

E EM

divatkozik 430

[Sárd A F ; KmULev . 3] * mesterséget ~jában folytató kb. mesterséget megszakítatlanul űző; care îşi practică meseria fără întrerupere; ein Handwerk ununterbrochen betreibend/ausführend. 1792: mivel Városunkban a Kézi Mesterségek . . . tsak akkor miveltethetnek ezen Helységb(en) a midŏn a F ŏ l d mivelés Szŏllō munka és a tetemes Vectura engedhetik, . . . Contribuenseinkre a kŏzŏnséges adot, nem a tőbb Városbéli és mester-ségeket divattyában folytathato Mester Emberek-(ne)k példájok szerént, hanem azokra semmit sem, vagy legalább sokkal alább valo tekintetb(en) vettessenek (így!) fel [Zi lah; Borb. II] * ~jában (van) a. (vhol vmilyen mesterség) szokásban van, vhol vmilyen foglalkozást űznek; a f i la modă; in Mode sein. 1732: Vagyon ezen Valkoi határon, elég havas, melyben épŭletnek valo fenyŏ fa bŏvŏn talál tat ik, a Sendely tsinálás pedig divat tyá-ban [M.valkó K/Szentjakab T A ; TSb 51] | ’a Sendely-tsinálás . . . divatjáb(an) [uo.; Told. 11/67]. — b. teljében van ; a f i în t o i ; in vollem Gang sein. 1791: a’ Mezŏsegen szántás vetés még ez elŏ t t két hetekkel jo divattyában vol t [Sztréza-kercsesora F ; T L . Wessényi Dániel jószágig. gr. Teleki Józsefhez]. — c. bőségben/bőviben van ; a f i d in p l i n ; in Überfluß haben. 1796: A kerdés-ben fel t ő t t Hellyet . . . a mig a f ü Divattyáb(an) ta r to t t rajta, addig a Neveztem két famil ia a maga hasznáért oltalmazta szorosabban [Uzon Hsz; K p IV. 288]. — d. működőben van ; a f i î n funcţ iune; i m Betrieb sein. 1760: azon Sugo vagyis ugronban levŏ malom Divattyában lészen [Etéd U ; N k F ] * ~ja van ’ua.; idem’. 1731: az malombol penig most alig jő k i öttven, vagy hatvan kőből gabona vám mikor jo d ivat tya van is [Marossztkirály M T ; Berz. 13. III/13].

2. becsm (nőre von.) ~ban van kb. v k i kapós, fe lkapot t ; a avea trecere, a f i căutată; begehrt. 1844: Szamasujvári kurva vagy dézsena is mast nagy divatba vagy [Dés; D L t 1247. — aA város nevét — a megőrzött régies í ro t t alak ellenére — még ma is Erdélyszerte Dézsnek ej t ik ] .

divatkozik d ív ik, divatban van ; a f i la modă; i n Mode sein. 1837: (Ahol) az a’ rosz Szokás divatkoznék, melly szerént a’ Hitesek változta-todnának, annak eltőrlésivel az Ekk la érdeme-sebb tagjaibol választassék egy állando Hitesség [Nyárádsztbenedek M T ; a hagymásbodoni ekl. könyve].

divatlankodik dőzsöl; a se desfăta; schlemmen. 1838—1845: d ivakodik ; dőzsöl, d ivat lankodik; udvarhelyi szó [ M N y T K 107. 17].

divatlanul kb. telhetetlenül; cu nesaţ, hămes; unersättlich. 1838—1845: Bősörél, bősöl, divat-lanul eszik, iszik, dőzsöl, dombéroz [ M N y T K 107. 14 bősörél al.].

divatos módis, ú jmód i ; la modă; modisch. 1849: Egy Diofa divatos kanapé és hat hozzá valo karos székekkel tö l tö t t [Wass].

divatozik használtatik, használatban van, hasz-nálatos; a se folosi; i m Gebrauch sein. 1861: i r ják fel a’ . . . Tabellába, k ŭ l ŏ n jegyzetbe azt is, hogy egy féle nyelvet beszíl é az Egyházközség, s minŏ t , ha vegyes nyelvű, mitsoda nyelvek diva-toznak? [Gyalu K ; RAk 59 esp-i k l ] .

divertál 1. betér/fordul; a se abate; einkehren. 1689: arra le indulván, divertaltam vo l t ide Sz lászlora [Szentlászló K K ; SLt A U 35.].

2. elutazik/távozik; a călători/pleca; abfahren. 1742: El mulhatatlan nagy okra nezve kelletett vala egy napra divertalnom Hidvegi puszta hazam-hoz [ Ikafva Hsz; Ap. 2 Dombi János Apor Péter-hez]. 1765: (A commissarius) . . . mikor a Militaris Esztendő kezdetin az u j Birora az u j quantumért, az emeritus Birora pedig az Restantiaért k i szállott edgyik Birora egy Executort a másikra mást szállitott, és maga innen divertált, de mikor viszszà j ö t t mind a két Biron meg vette Diurnumát [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. 284].

3. eltér/fordul; a se întoarce/abate; den Lauf ändern. 1722: Ezen Controversias széna hellyb(en) annak elŏtte maros Vize járt , osztán onnét diver-talván másuvá a viz berek vette fel elébbeni hellyét [Algyógy H ; J H b X X X I I / 4 1 ] .

divertálhat el /kiutazhatik; a putea pleca/călă-t o r i ; wegfahren können. 1755: fen nevezett Feő Ispány Ur mostan Sáliba hirtelen nem divertál-

hattván, tehát cum init io May az mely napra fog terminálni, Expressussomat küldöm [Nsz; Ks].

diverza különféle dolgok, különfélék; diverse; Varia, Vermischtes. 1586: Comprehendalliona min-den Diuersakat, keozeonseges Aprolek keolchege-ket, Vgmint lowakra, Zekerekre, Es zolgakra valo keoltseget ( : etelek kyweol :) ruhazatokat kowa-chioknak valo fizetgetest [ K v ; PolgK 21. — aTi. az ispm.] | Az diuersa tezen f 794/25 [ K v ; Szám. 3 / X X I V . 67]. 1600: Az kazaltatasra es egyeb Aprolek diuersarais amith keolteot . . . Tezen f 75//14 [ K v ; i.h. 9 / X I I . 76]. 1625: Ha t holnap alat Vrunk(na)k eo felgenek diuersaira Ieoueo Jarokra es postakra keolt f 1102//33 1/2 [ K v ; i.h. X X X I V . 261]. 1646: Egyébféle eklézsiabéli diversákra, úgymint kovácsok számára, mikor az harangot fölcsinálták, harangláb építésére az ácsok-nak és kőmíveseknek, holmi egyéb eklézsiánk szükségére való költséggel együtt erogáltak őke-gyelmek cub. 15 m. 2 [ K v ; E T F 107. 13]. 1650: Vrunk eŏ Naga diuersaia t t f 68. d 63. Rakoczy Sigmond Vr(am) eŏ Naga diuersaia f 43. d 22 [ K v ; Szám. 26/VI. 440]. 1700: Kővetkezik az Szőlőműeltetesre . . . és egyeb diversakra valo Erogatiom [ K v ; i.h. 40/I. 23].

dividál 1. fel/megoszt; a diviza/divide; aufteilen. 1576/1577: Vgy Emlekezem Rea hogy Jteleo Mester Koromba 1575 Eztendeobe . . . paranchiolt vala Nekem Lengiel kyraly eo felsege hogy Toroz-kora, Zentgeorgyre Mennenk es oth diuidaluan Az Jozagoth Thorozkay Jstúa(n) es Miklos keo-

E EM

431 divízió

zeoth . . . M<e>ly diuisio Ellen Thorozkay Miklos Repelala [ „Vyuar ” v á r a / K v ; Thor. V I /4 Em. Sulyok canc. kezével]. 1594: Szilagiban peniglen . . . az mely iozagh attyokrol reaiok maradot volna, m i eleottwnk igire Borzasi Janos magat hogi egi mas keozeot az eo eocziuel Borzassi Georgiel ket fele diuidallya [Szászerked K ; L L t ] . 1617: miko-ron minkŏ t az Vitezlŏ More Lazlo es Boldisar Abrugibanian magok Szallasara hi t tanak volna az okon hogi mind eŏsŏkteŏl, mind penigh At t iok-to l es Annioktol, maradot iok ha mik taladtatnanak azokat igaz lelkŭnk ismereti zerent ket t fele diuidal-nok . . . [Abrudbánya; Törzs]. 1640: azon fele be szedetlen be varando Adossagokat, mind bizo-nyost, es bizontalant Diuidaltunk eo kigyelme(ne)k [ K v ; R D L I. 116]. 1644: Az mely iokat az szegeny Maxai Balas Vr(am) 1644 esztendeo vtan acquiralt, . . . azokat negy rezre diuidaltak [ M v ; IB V I . 225/12]. 1654: marat megh Diuisiora t iz for int d. 90 . . . Ezt harom fele diuidalua(n) az ket resz t t f. 7/30 [ K v ; R D L I. 142]. 1659: Az m i buza Zab es Arpa szegeny edes At t iamrol . . . maradot azokot hagiom az Uramnak Mihalcz Mihaly Ur(na)k T u r i Feréncznek Mihalcz Miklosnak es a leaniom-nak Tur i Ersebetnek negyen diuidallyak egy màs kòzòtt aequaliter [Al tor ja Hsz; Borb.]. 1675: Magjár Nagj Sombori János, és Sombori Laszlo Uramek leven osztozo Birak, Nemzetes Veglay Horváth Laszlo egy Testvér huga Horvath Iud i th Aszszonj kőzőt t ; Edes At t jok ro l . . . reajok mara-dot Bonumokot Div idal tuk ez szerint [BSz; R L t O. 35]. 1684: Ne(m) diuidálták az joszagot [ Impérfva Cs; BCs]. 1725: persona vagjon 84, . . . fel vetett Quántum, vagjon ra j tak Rf 243 aszt három felé dividálván fŏre, nyilra, és marhára [Ks 99 Miske Imre lev.]. 1732: (A) Colalás alá alkalmas fŏ ldeket . . . ez szerént dividálok [O.bogát A F ; J H b X X V I . 59].

2. (el)oszt; a împăr ţ i ; verteilen. 1660: ha Indiuisus vol t az Jobbagy, Eö kgmek diuidalliak

aequaliter [Al tor ja Hsz; Borb. I].

dividálás felosztás | osztozás; impărţire, divi-ziune; Aufteilung. 1580: azon possessioban Eor-

menzekesson lakok pariformi(te)r consentialtak az my diuidalasunknak [Pókafva A F ; J H b X X V I / 8]. 1617: Az Abrugyfalua mellet valo Espan Auasnak k i t t hinak ket t fele valo diuidalasra engettŭk [Abrudbánya; Törzs]. 1722: midön . . . Groff Keresztszegi Csáki Sig(mon)d és Csáki Imreh Vrak eo Nagok min t Nehai édes At tyokro l

. . . eo Nagokra devenialt és eddig indivise maradt Erdélyi alább Specificalt Joszágok(na)k Dividalá-sara hivattak volna . . . Gorbora . . . El mentűnk [Gorbó SzD; J H b K XLV/50] .

dividálatlan osztatlan; neîmpărţ i t /d iv izat; un-geteilt. 1643: az giùmolcziŏs is dividalatlan [HSzj gyümölcs(ös) kert al.].

dividálhat fel/megoszthat; a se putea div iza; aufteilen können. 1677: migh az huszon negy for intot t az harom At iaf iak . . . ne(m) deponalliak

reszek szerent addigh ne(m) dividalhatt iak, azt deponalvan eo keglmek, az utan aequaliter divi-dal tat ik [ I l lyefva Hsz; Bál. 61].

dividált fel/megosztott; împărţ i t , d iv iza t ; auf-geteilt. 1617: Ezek penigh az Braditola marat, es diuidalt Eŏrŏksegek [Abrudbánya; Törzs. — aBrádi Mihálytól ] .

dividáltat (fel)osztat; a dispune să se împartă; aufteilen lassen. 1735: Az Excellentiad szokott fŏ t t Vizinek való Specieseket én megvizsgáltam, ugy látom hogy igen sok benne a Badian . . . , en azert . . . badiant tsak egy lotot elegyitettem kőzzib(en), azonban tizenkét részre ugy dividál-ta t tam — hogy mindenik ingrediensből egyaránt legyen [Nsz; Ks Borosnyai N. Márton lev.].

dividáltatik 1. fel/megosztatik; a se divide/ d iv iza; aufgeteilt werden. 1621: kelletet ez megh Newezet port iot Boliaj Gaspar(n)ak aequalis divi-siora erezteni, k i Imar diuidaltatotis [Bolya N K ; J H b X X I I / 1 9 ] . 1673/1788: a’ vásári, és az oláhok korcsomárlásából valo Proventusa a’ két Eklésiab

kőzőtt dividaltassék aequaliter [ R E k L t Acta cons. 61/788 fej. — aKésőbb e jövedelem dolgosia néven (l. ott) kezeltetett. bTi. az abrudbányai ref. és un. egyházközség között] . 1677: migh az huszon negy for in tot t az harom At iaf iak . . . ne(m) depo-nalliak reszek szerent addigh ne(m) dividalhatt iak, azt deponalvan eo keglmek, az utan aequaliter div idal tat ik [ I l lyefva Hsz; Bál. 61]. 1720/1811: Az öt kas Méh ad tres aequales partes dividaltatnak [Szotyor Hsz; Borb.]. 1748: a Demeter Márton háza után valo földek egyaránt a tŏbb osztott Hidalmási Házhellyekkel dividáltassék atyafisá-goson és igasságoson kŏzŏ t tŭnk három Testvér Atyaf iak között [Hídalmás K ; R L t O. 3].

2. osztatik, tagol tat ik ; a se împăr ţ i ; aufgeteilt/ gegliedert werden. 1767: Udvarház . . . három házokra, egy konyha forma szénházra s egy Pít-varra div idal tatot t [Nagyernye M T ; L L t Fasc. 129].

dividáns osztozó, osztozkodó, rég osztályos; care participă la împărţ i re; teilend, Teilungs-. 1642: Eottueos Benedekne adossaga k i t most Diuidalnj kel’ az Diuidans verek keozeott teszen — — — f. 36 d . — | mind az keet rendbelj Diuidans ver ez Deliberationknak annualanak [ K v ; R D L I. 128].

divízió 1. osztozás, rég osztály; împărţeală, par ta j ; Teilung. 1577: Jwt thank az dengelegya

porchjonak az dywissioiara tholdalagj ferencz arrol Sem lewellet nem p(ro)ducalla, Sem az Joza-got megh ereztenj, wagj oztani az wegezes lewel thartassa zerenth [Vajdasztiván M T ; B f N 71/19. — aDengeleg SzD]. 1610: M j . . . Hwteos ozto Byrak coloswarath . . . Minek eleötte azert az Diuisiohoz kezdetwk (!) volna hoza Catha Azzonj egj Inwentariumat eleöngbe [ K v ; R D L I. 6]. 1617: Az Bradi Janostol marat Eoreksegek(ne)k Diuisioia igi vagion [Abrudbánya; Törzs]. 1625:

E EM

divízió 432

A kiert perlettwnk Bikolcz Chereiert cziak azt keuanniuk diuisiora [UszT 137b]. 1627: Wicej Peterne Aszszoniomat . . . Elseoben megh Eskw-tet twk, Hogy mindennemw Jokat, az melliek az Diuisiora ualok. Eleŏ neuez, es ád, mind penzt, Araniat Ezwsteot, mind Jngo es Jngatlanokat, akar m i neuel neuezendeoket [ K v ; R D L I. 132]. 1639: a’ divisiokor én számomra ju to t az ă ház hely [Homoródsztpál U ; Szád.]. 1701: Távul legyen s Isten oltalmazza ŏ kglmeket attol, hogj ŏ kglmét Tholdalaghi András Ur(ama)t azzal busitsák, szomoricscsák, hogj ŏ kegjelmétől Tŏ r -vényes Divisiot kivánnyanak [ K v ; SLt FG. 55]. 1713: M i ez ide alabb meg i r t személljek . . . eö Kglmek meg égjezett akarattyokbol . . . nehai Cassai Borbára Aszszony reszin levö jōszagnak s jobbágyoknak Divisiojara exmit ta l tat tunk [Orbó SzD; J H b X L I / 2 ] . 1724: Melly Divisionak Seriesse modo praemisso igy menven végben m i előttűnk és m i általunk, ennek jövendöbeli bizonságára i r tuk és at tuk ezen osztosztato Levelűnket [Asz; Borb. I]. 1745: Elébbeni irasomban feltettem vólt azt, hogy i l ly szoross divisionak magamat nem submittalom [Torda; T J k II. 10]. 1747: hibáson Foly t azon Divisio [Uzon Hsz; B L t ] . 1762: a Divisio, és Successió állapott ja peremtorie dirimal-tassek és Végezŏdjék [Búzásbocsárd A F ; Mk] .

Szk : ~ celebráltatik osztozás megejtetik/végbe-vitetik. 1627: De myuel az vr Jsten beolczi Tana-cziabol Nagy Ferenczet Ez Arnyek vilagbol k i szolitva(n), vyobban Diuisionak kellet Celebral-tatni . Az m i Jouaj maradtanak Azokat az At t ia -fyak keozeot, kinek kinek az Eő versege szerent portioiokat k i mutatua(n). Annak okaert Az Hazakatis vyobban kellet keozteok megh osztani [ K v ; R D L I. 132] * ~ mellé hív osztozásra szólít fel. 1745: I l l jen okon kelletett nékem az It ő Kglmét Divisio mellé hivnom, . . . hogy . . . négy Gyermek maradván az Anja i Jusban i l lő hogj rata port iojok kiadattassék [Torda; T J k II. 9] * ~ mellé szólít osztozásra szólít fel. 1747: I l lyen okon kelletett nekem az Jnctusokat Divisio mellé szollittanom, hogj t. i . Néhai Férjemmel Bŏ j te Nagj Samuellel appropialta(m) vol t edgj Joszagot . . . a’ Kolosvari uttzáb(an) . . . subdividaltatni in duas aequales partes kévánom [uo.; T J k III. 124] * ~ra megy osztozáshoz lát. 1617: minek elŏtte az Diuisiora mentunk volna, m ĭ n d More Laszlo, es More Boldisar kezeket be adak ezer arany for int kŏ te l alat, hogi ez m i diuisionkon mind az ket t fel meg al [Abrudbánya; Törzs] * ~ra ment osztozásra került. 1775: b i runk a’ Tobisok Vereje nevezetŭ Verŏben min t Atyánkto l reánk marad ’s a’ Bartók famil ia kŏzŏ t t már nem tsak egyszer divisióra ment avit icumot, 30 vas tsinálás verŏ t [Torockó; Bosla] * ~t admittál hozzájárul az osztozáshoz. 1808: M i Kővendi Nagy Péter, Gál Mojses, és Tanka Mojses mind hárman Nemes Aranyos Széknek hites Assessorai, és az aláb kővetkezendő Osztálynak végben vite-lére . . . k i rendelt Divisor Commissariusok . . . el mentűnk ă Székely Márton ő Kegyelme lako Házához, még pedig ezen Commetaneusokis jelen

lévén velűnk . . . ő Kegyelmek m in t Hűtesek, k ik előtt ă praetensus Fiu Székely Márton ő Kegyelme a’ Divisiot őnként admittálván . . . Házához bé bocsátott [Asz; Borb.] * ~t celebrál osztozást megejt/végbevisz. 1622: My hwttös Diuisorok . . . hiuatatunk . . . Ennek okajert miuel hogy az Vristen Tothazj Mihaly Vramat ez vilagbol k i ueötte es gyermekj maraduan, varosunknak io zokassa es teöruenie zerent közötök Diuisiot celeb-ralnank [ K v ; R D L I. 119]. 1627: Ez Arnyek uilagbol k i szolituán eő kgimet Wicej Mathe vra-mat, maradtanak f i jaj , leanj, és vnokaj az k ik keozeot Diuisiot kellet Celebralni varassunknak teoruinie szerent [ K v ; i.h. 132. 2]. 1635: az m i keues az Adossagokon feliul megh maradot abbol Divisiot celebraltunk, kinek kinek az eö reszeket excidaltuk az Divisio szerent [ K v ; i.h. 23]. 1673: Belenyesi Szabo Istva(n) Vr(am) . . . Hadnagy Vr(am) altal megh fogattassék, és az toronyba(n)a

be vitessék, és mind addégh o t t fogságban tartassék valamigh igaz Divisiot ez városnak Successioja szerent az kikkel i l l ik nem celebral [ K v ; PolgK 143. — aA városi fogház]. 1699: D(e)l(i)b(eratu)m. Constal hogy az mely joszágot Baktzi Miklos, Baktzi Boldisar, Baktzi Istvan, Iosa Gyŏrgy, Erdŏs Samuel, Nagy Ferencz, Baktzi Gyŏrgy Kŏkŏsi , Baktzi Gábor ur(am) Albisi, és Baktzi Gaborne, az Peter papne Asz(onyo)m joszága vicinu(m)jab(an) birnak, azon joszágh eo kglmitŏ l indivise biratot mind ez mái napigh, azért intra quindenam azon Fundusbol celebrallyanak eo kglmek realis divisiot [Zalán Hsz; Borb. II]. 1715: jőve(ne)k m i elönkben il lyen betsűletes két egy testvér Atyaf iak ugy min t ab una Bakcsi Ferencz Ur(am) a parte vero altera Bakcsi István Ur(am) ambe partes Sepsi Szekiek Ethfalviak p(rimi)p(i)lusok minket meg birálván kezek bé adásával Celebralanak benn valo Fundusokbol és

őrőkős földekböl i l lyen örokős divisiota [Ét fva Hsz; i.h. — a Köv. az osztozás] * ~t tesz meg-osztozik. 1782: arrol reflektálok hogy egyszer Veress Márton Gálff i István uramnál . . . a’ Jobbágyokbol Divisiot tettenek vala [Torda; K W Vall. 13].

2. osztozó/osztályos egyezség; învoială de împăr-ţ i re/parta j ; Teilungsvereinbarung. 1577: az My az erdelly Rezt Nezj abbol tholdalagj ferencz Nem thart tozik djwisiowal, hanem chak Quartawal [Vajdasztiván M T ; B f N 71/19]. 1580: azon posses-sioban Eormenzekosson lakok . . . (a) diuisionak . . . Eorokke walo meg allasat meg tartasat minden fel Eonno(n) magokra Libere assum(m)alak [Póka-fva A F ; J H b X X V I / 8 ] . 1611: Mindeneknek eleotte az Constitutio zerint az k i t az oszlasnak feo dolga illetet, meg eskettuk, hogy mindennemu Jokat, az Djujsiora valokat, igazan eleo ad es neuez [ K v ; R D L I. 90]. 1642: diuisioiokot, compositioio-kot nem tudom eő kgmeknek [Szentkatolna Hsz; Bél. 1]. 1683: Őszve ereszkedven az Falu az Ministerrel az Vambola tesznek ilyen divisiot : Egy resze az ministere, masodik az Faluie, har-madik az Molnare [Borzás Sz; SzVJk 48. — aTi. a malom vámjövedelméből]. 1739: az A. az Contro-

E EM

433 divizor

versiaban forgo széna fűb(en) hogy vagy maganak vagy Praedecessorinak divisiojok lő t t volna nem comprobálhattya [Torda; T J k I. 164]. 1775: mint-sem ollyan bontakozást tsinállyon a’ Divisioba készeb inkáb más Verŏ t adni a’ Praetendensnek [Torockó; Bosla]. 1781: Divisio szerint j u ta t t részét le fizette [ M v ; DE 4. X X X V I . 1]. 1820: nagyon szükséges volna megmutatni . . . , hogy ezen Divisio szerent Mihálynak akkor j u to t t Joszág ma k i birtokában v a n ? [ M v ; Borb. II].

Szk: ~n/t megáll osztályos egyezséget meg/ tiszteletben tart . 1597: Mely fellyewl megh Irt keozteok valo el Jghazitott dolgoknak es ozlasok-nak megh allasarul, my eleotteonk igy vygheze-nek, hogy . . . p(ro)cator lewel mellet keotek maghokat megh allani ez megh Irt diuisiot, es tutoriatul valo megh eleghetyst [Galac B N ; W L t . — A teljesebb szöv. dos(z) 1. al.]. 1617: minek elŏtte az Diuisiora mentŭnk volna, m ĭnd More Laszlo, es More Boldisar kezeket be adak ezer arany for int kŏ te l alat, hogi ez m i diuisionkon mind az kett fel meg al [Abrudbánya; Törzs].

3. osztoztató határozat/döntés; hotărîre de im-părţ ire; Teilungsbeschluß. 1576/1577: Vgy Emle-kezem Rea hogy Jteleo Mester Koromba 1775 Eztendeobe . . . paranchiolt vala Nekem Lengiel kyraly eo felsege hogy Torozkora, Zentgeorgyre Mennenk es oth diuidaluan Az Jozagoth Thorozkay Jstúa(n) es Miklos keozeoth . . . M<e>ly diuisio Ellen Thorozkay Miklos Repelala [Thor. V I /4 Sulyok canc. aláírásával].

4. kat zászlóalj(nyi); div iz ion; Division. 1785: még katanaság ezen a fŏ ldŏn tŏbb nintsen, hanem i t t Szászvároson volt eddig egy Divisio Dragonos [Szászváros; B K ] .

divizlonál(é) osztály/osztozólevél; scrisoare/act de împărţeală/împărţire; Teilungsbrief. 1642: Eottues Benedekne Azzoniom adossaga, . . . meliet m i hvteos Diuisorok adiudicalunk, noha appella-tioban uagion, az mint oda fel Diuisionalban megh i r tuk, most is Diuisiora i r iuk teszen f. 30. d. 75 [ K v ; R D L I. 128]. 1761: ă m i i l let i az A. Cserna-toni joszágról exhibialando Divisionalet és Contrac-tust azt ă Leány ág azért nem co(m)municalhatta ă f iu aggal hogy azok masok literaléi és tegnapi napon jŏ t t kezére | sub No 45. indigi tal tat ik egy Divisionale vagyis compo(siti)o . . . hogy à leányok az oroszfalvi és osdolai jószágokban miként oszto-zodta(na)k tehat omni Jure nem excludaltathatik ma az p(rae)tendens leány ág [Oroszfalu Hsz; BLev.]. 1766: Producállya hát a’ Néhai Tiszteletes Szaniszlo István és Sigmond Vramek közzöt lö t t Divisionalet [Torda; T J K V. 316].

divizionális 1. osztály/osztozólevél; scrisoare/act de împărţeală/împărţire; Teil(ungs)brief. 1642: melj adossagott . . . melik fizesse megh, ide alab az Diuisionalisban megh i r iuk [ K v ; R D L I. 128]. 1677: Vagyon egy őreg üst Annokéa, fizesse k i a tőbbit belőlle, az mint bőczűje az divisionalisba(n) extal [ K v ; i.h. 155b. — aElőbb ugyanezt a leány-kát Kisanna néven emlí t ik] . 1791: (A levelek)

kőzűl némellyeket nékemis mutagatott Kőpetzi Uram és olvasat nevezetesen egy Divisionalistis [Várfva T A ; Borb. II]. 1820: nagyon szükséges volna megmutatni . . . Mind azon Divisionalist, melynél fogva nehai Sándor Mihály János Testvé-rével megosztoztak [ M v ; i.h.].

2. ~ levél osztozó/osztálylevél; scrisoare/act de împărţeală/ împărţ ire; Teilungsbrief. 1617: minek elŏtte az Diuisiora mentunk volna, m ĭnd More Laszlo, es More Boldisar kezeket be adak ezer arany for int kŏ te l alat, hogi ez m i diuisionkon mind az kett fel meg al, H a penigh valamelliek feel megh nem allana . . . ezen diuisionalis leuelnek ereieuel ezen megh nevezet Birak . . . az meg nem allo felen exequalhassak [Abrudbánya; Törzs]. 1676: Ezekb(en) az Divisionalis level continentiaia szerént valamelly jók jutot tanak Daniel számára mind meg vad(na)k, az egy testállásos régi forma ővön k ivü l [ K v ; R D L I. 155a]. 1735: H a kŏzŏ t -t ŭ n k let t volna realis divisio, arrol i ra tot t volna Divisionalis level [Torda; T J k 82]. 1792: Mellj fenn meg nevezett At jaf iaknak m i előttünk és általunk let t osztozásak hogj mindenekb(en) a meg i r t mod szerint ment légjen végben, müis jövendöbeli bizonjságul, igaz hütünk szerént, tulajdan petsétünk és Subscriptionk meg erösitése alatt meg í r tuk és adgjuk ez Divisionalis Levelün-ket [Aranyosrákos T A ; Borb. I].

divíziós osztozásos, osztozásbeli, rég osztályos; de împărţeală/împărţire; Teilungs-, Divisions-. 1762: ollyan p(rae)tensiók adták elŏ magokot hogy meg nagyobb difficultásokbann invólválta-t o t t vólna ezen divizios Causa [ K v h ; BLev.] .

divizor 1. osztoztató b í ró ; jude divizor (însăr-cinat cu împărţirea moşteniri lor); Teilschreiber. 1603: Mw Várostol választot Hwtős Divisorok . . . el mentŭnk az megh nevezet házhoz [AsztCJk 16a]. 1614: My Pitter Luch, es Nylas Gaspar, Huteös Diuisoroka . . . [ K v ; R D L I. 95. — a Alább: My fell iul meg nevezet ozto birak . . . ] . 1623: M y Desi Eottues Janos es Hannes Eppel Varostol valaztatot huteos Djuisorok adgiuk tu t tara mjn-deneknek az kiknek i l l jk , hogy hiuanak mjnket, . . . Colosuarat magiar vczaban, az Istenben el njugot Tizavasarhely Borbeli Janos hazahoz [ K v ; i.h. 120 Hannes Eppel kezével]. 1656: eskwszeom hogy . . . a lakadalo(m) utan egy hettel Diuisorokot uiszek hazamhoz [ K v ; K v L t Vegyes ir. III. 143]. 1674: Csomor András jovaibol tempore divisionis percipialtunk égy pártha eovet . . . , mellyet divisor Uramék akkor az régi boldogjabb űdeobeli aesti-matiob(an), ugy mìn t eotven forintban hagyván, m i fellyeb el nem adhattuk 46 forintnál [ K v ; Szám. 34/L. 1]. 1680: ez o t t levő akkori beczűlletes Divisorok investigalva(n) az dolgot akkor az fen forgo alkolmatasságh szerént reszt iteltenek vo l t az defunctá(na)k az Zőld familiabol [ K v ; R D L I. 158]. 1695: Arkosi István Nemes Colosvár Város-sá(na)k édgyik hűtŏs Szám vevŏje és édgyszer s mind Diuisora [ K v ; Berz. 2. 28/43]. 1762: Az allyasabb Ingo Iók penig az Inventariumbol k i

E EM

divorciál 434

Nyilaztatván, a Joszágokban a vėgre delegalando Divisorok által excindaltassanak és Assignaltassa-nak [Búzásbocsárd A F ; Mk] . 1775: a’ Divisor Urak által Tsŭres Kertnek assignalt darab Helly [Szőkefva K K ; Újf . 3].

2. ~ bíró osztoztató b í ró ; jude divizor (însăr-cinat cu î m p ă r ţ i r e a moşteniri lor); Teilschreiber. 1808: A Divisor Birák k i jővetelekre Diurnumat az 3romnak H . f l . 3 Dr. 60 [Asz; Borb. II].

3. ~ kommisszárius osztoztató biztos; comisar divizor (insărcinat cu împărţirea moşteniri lor); Teilungskommissar. 1808: M i . . . az aláb kővetke-zendő Osztálynak végben vitelére . . . k i rendelt Divisor Commissariusok . . . el mentűnk ă Székely Márton ő Kegyelme lako Házához [Asz; i.h. — A teljesebb szöv. divizió 1. al.].

4. ~ régiusz osztoztató bíró/biztos; jude/comi-sar divizor (însărcinat cu împărţirea moşteniri lor); Teilschreiber, Teilungskommissar. 1767: Divisor Regiusok . . . voltanak akkori K i ra l ly Biro Sarosi Gyŏrgy vr(am) és Iszlai Farkas uram [Udvarfva M T ; Told. 44/32].

divorciál (válóperben) elválaszt; a divorţa, a despărţi (prin d ivor ţ ) ; trennen, scheiden. 1680: Causa Sz: Gothardiensis. Tŏ tŏ r i Tót Marto(n) Ferentz Mihalyt constituallyia képében felesege Martonos Ka ta ellen. Deliberatum . . . communi consensu arra leptŭnk hogy divort ial lyuk az legint az aszszonytol, et ad 2das nuptias admitta-l lyuk tsak lehessen in D(omi)no [SzJk 148]. 1684: Tar Ersoknak N. Thorma Benedek p(ro) t(empore) hŭ tŏs felesegenek, . . . r u t paraznasaga . . . meg annyi vilagos jelekbŏ l irtozassal constalua(n) elŏ t tŭnk, . . . Tetzet mrnt ollyan kőzŏnseges paraznat diuort ialnunk fer jetŏ l [i.h. 203]. XVIII. sz. eleje: Megh visgálván az szent szék ezeknek az pereseknek Causájokot . . . Szabo Judi thot Var-gyasi Balástol divort ial lya [ K ü k . ; SLt AU. 14]. 1720: Tetszett azert az Szent Partialis Széknek Tekint(etes) Nemzetes Fekete ŏrsebeth Aszszonyt m in t ártatlan felt Fer jetŭ l Fogarasi Samueltol m in t nyi lvan valo paraznatol divort ialni [ IB a sövényfalvi ref. partialis synodus hat.]. 1731 k.: Fekete Ersebet Asszant . . . Férjétől Fogarasi Samueltöl divort iá l ták [Born. X X X I X . 16]. 1766: Referalja . . . az A. Aszszony h(ogy) az I. férje hitetlenül tizenhárom esztendŏktŏ l fogva el hagyta, . . . facultaltat ika hogy ha elegedendŏ okot produ-cal az A. ŏ kglme két három Atyaf iakkal együtt

Divort ia l ja [GörgJk 208. — aAz esp.].

divorciált e lvá l t ; d ivor ţa t ; geschieden. 1642: Az minemu adossagokatt penigh Diuort ial t Felesege v tan Czinalt, . . . azokat az adossagokatt, Veleo Jstuan mostani Felesegeuel szenuegie [ K v ; R D L

I. 128].

divorciáltatás (válóperes) elválasztás; divorţare, despărţire pr in d i vo r ţ ; Ehescheidung. 1680: Personalis comparit iojat mivel ne(m) la t tyuk leányanak Birtalan Katanak ez oko(n) diuortial-tatasatis diferal lyuk [SzJk 149]. 1684: citaltassaa

partialisunkra, ha ne(m) jŏ , remilheti diuortialta-tasat [i.h. 203. — aTi. a férjét] | Sŭ tŏ Istvánné . . . diuortialtatasat kivannya fer jetŏ l s mert ektelen karomkodo, sanyara(n) tartya, s veri [i.h. 20].

divorciáltatik elválasztatik; a f i d ivor ţa t ; geschieden werden. 1642: Veleo Jstuan . . . nemi nemu okok mia, az eleobeli Felesegeteol Diuortial-ta to t t [ K v ; R D L I. 128]. 1672: Causa Katonaen-sisa. Erős Ersók de Magyaro keresi Kovacz Balintot matkáját. adgja igaz okat miert hadta fel szóvet-segét velle. Deliberatu(m). Mivel egymashoz valo szeretetek megh hűlt , azert teczet hogy divortial-tassanak egymastul [SzJk 120. — aKatona K ] . 1680: Csernatoni Janos uram, hitetlen fugit iva Feleségetől divort ia l tat ik [i.h. 145]. 1681: Kerekes Eŏrsŏk diuort ial tatni kiva(n) Tetsi Andrastol [i.h. 160]. 1689: Látvá(n) az Asszonynak propositio szerint igasságát, Urá(na)k két u t ta l valo mellŏle csalárd el menését . . . d ivort ià l tat ik [i.h. 235]. 1695: Ha t vagy hét hiteles tanuk nyi lván repor-tál lyák hogy az Inctus Lengyel Mihálynak más hites feleségeis vagyon, k i t is maga helyében rabságba(n) hitetlenül hagyott és ez mostanit azon fellyŭ l el vŏ t te, harmadikatis akart el mátká-sitani Kolosvárott, tetczett azért a’ mí tòrvé-nyùnknek, hogy tovább, Eróss Judi th infidelis parázna Fĕrje(ne)k kŏteléb(en) ne tartassék, hanem divortiáltassék [i.h. 297] | Deesi Alvinczi Nagy Istvantul divorcialtatott nemes Kis faludi Anna

asszony [Dés; Jk ] . 1696: Causa Czegeien(sis), Veres Kis anna Férjetől Iszák (!) Jánostol divor-t ia l ta tn i kivá(n) mert hitetlenŭ l el hadta [SzJk 297]. 1699: Causa Bonczhidainen(sis). Lakatos Gergely renovallya is (!) ujjobba(n) suscitállya causáját felesége ellen, és divort ial tatni kivá(n) [i.h. 319]. 1766: az A Aszszony mint nyilvánságos parázna az I. férjétŏ l Divort ia l tat ik [GörgJk 207].

divorciáta elvált feleség; soţie d ivorţată; die Geschiedene. 1798: Tudom . . . Nehai Miko Miklos Ur, Divortiátájának, Bernárd Krist ina Aszszony-nak édgy Curiájat [Szentkatolna Hsz; Mk R. N.

IX/109. 3]. 1819/1831: Hunyadi Rosália Kérelem Levele, hogy a’ Tar Anna Hunyadi Sámuel Divor-t iatá ja által k i viendő Executio fel fűggesztessék de 26ta Januar: 1808 [Aranyosrákos T A ; Borb.

II].

divorció (válóperes) válás; d ivo r ţ ; Ehescheidung. 1591: (Berekzazi Mathe) ada valami Jegzest kezemben, melinek tenora ez vala hog’ eŏ kŏzŏ t te es feleseghe kŏzŏ t diuortiois p(ro)núntialtatott pyspŏk vram szekin [ K v L t I/60].

divorcionál válási döntés/ítélet; decizie/sentinţă de d i vo r ţ ; Ehescheidungsurteil. 1602: Az fogoly azzony . . . az zent zekteolis diuortionalt nem veott [ K v ; T J k VI /1. 126b].

divorcium (válóperes) elválasztás; d i vo r ţ ; Ehe-scheidung. 1628: ez okonnis diuortiomot kiuanok

E EM

435 dobban

az z(ent) szek<tŏl hogi> eginehanizor megis akart foitania [SzJk 19. — a T i . a férj a feleséget]. 1639: Megis Fűzesen lako Nagi Janosne Leaniat Ersebetet bocziatta az Ecclia hitőtlen ferienek keresesere suis modis, es az hol fel talalhatt ia plectaltassa, aloquin Divort ioma az Eccliatól nem lezen [i.h. 46]. 1679: Causa Feŏldvariensis. Kotsis Ersik diuort iumot kiua(n) férjétŏ l Székely Istva(n)tol [i.h. 141]. 1691: Causa Gŏcziensis. Sos Annok Férjétol orosz Mihalytul d ivort iumot k ivan mert vagyon négy esztendeje hogy a’ férje el hadta [i.h. 249]. 1766: én . . . a Divor t iumot nem urgeá-lom mint hogy okot is rá nem szolgáltattam [GörgJk 206].

divorciumos válóperes; de proces de d i vo r ţ ; ehescheidungs-prozessual. 1731 k.: Ugyan azon divortiumos Causa tractaltatván in Forro Eccle-siastico hányan voltak azok a Fatensek a kiknek bizonyság tételekre . . . Fekete Ersebet Asszant . . . Férjétől Fogarasi Samueltől divort iál ták . . . ? [Born. X X X I X . 16 vk ] .

divulgál nyilvánosságra hoz; a divulga; bekannt-geben. 1761: az expedialt Leveleket p(eni)g divul-galnom nem szabad, hanem Relationkra magamot referalom [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 6 . 9].

dizgusztál elkedvetlenít; a dezgusta; verstimmen. 1728: az Ur Groff Uramotis i l lyen szomoru alla-potyában dizgusztalni nem akartam [Darlac K K ; Ap. Apor József gr. Kálnoki Borbárához]. 1737: Az Mil i t ia ellen mindenűnnet eleg praetensiokot meg Bellicus Commissarius Ur(am) elé nem vélte, elége ágálya hogy pro modernis circumstantiis az Mi l i t iat sem lehet dísgustalni [Nsz; Ap. 4 Székely Elek Apor Péterhez].

dizgusztálódik elkedvetlenedik; a se dezgusta; verstimmt werden. 1716: tavalyis az N. szek egesz fele adajat azon szegeny falunak el engedte, es maga supportalta, tsak Colonelus vr(am) ne dis-gustalodgyek [Ks 95 Apor Péter Kornis István-hoz].

dizgusztus 1. elkedvetlenedés; dezgustare; Ver-stimmung. 1801: nem tudom irt-é ŏtsém Uram, a’ Bátyám(na)k kŏszŏnŏ Levelet a’ minapában kŭ l dŏ t t pénzért, nékem ez i ránt egy kis disgus-tussát jelentette, s hiba-is le t t volna meg-nem kŏszŏnni [ K v ; SLt 17 P. Horváth Miklós öccsé-hez].

Szk: vkinek ~ába esik kb. vkinek elmegy a kedve. 1755: az a Tatár szemű leg kissébb Urffiacs-ka Dajkája, valahogy kapdosott az Legényekhez, Klmes Asz(o)ni eo Excelljának disgustussáb(a) esett [Nsz; Ks Baló Antal lev.] * vkinek személye ellen ~a van ’ua.’. 1716: Colonellus Ur(amna)k ne legyen csak pure az en szemelyem ellen disgus-tussa [Ks Apor Péter Kornis Istvánhoz].

2. átv kb. zavar; încurcătură; Verwirrung. 1748: Meg vallom Mlgos Groff V r ! resz sz(e)r(i)nt szégyenletemb(en), resz sz(e)r(i)nt disgustusom-

b(an) Nem adiuveniálhatom, mikep(en) jelentsem bé magamot Nságod udvarlására [ V h ; Ks 101 Po-gány László lev.].

dizunitus görögkeleti vallású; de religie greco-orientală/ortodoxă; von griechisch-orientalischer/ orthodoxer Religion. 1805: Fégyeri Dis-unitus Diaconus Avrám Déák panaszolt a Fegyeri Dísuni-tus Papra, hogy holmi hamis fel adasokat tévén ellene nagyon űldőzőbe vette [ H ; J F 36]. 1827: Dany János Készüi, Dis Unitus . . . visel fekete bajuszt, és hasonlo bakumbartot [ D L t 510 nyomt. k l ] . 1829: Igna Sándor Verespataki szûletésü Bányász Disunitus 26. Esztendös [ D L t 239. ua.]. 1830: Sig(natum) Alamor Május 10kén 1830 Esztendoben Ion Barák mp. Alamori Disunitus Pap [TL] . 1847: Gyorgye Koszta . . . dizsunitus (!) vallásu [ D L t 1162].

dob 1. tobă; Trommel. 1580: A dob helyet penig wegeztek hogy tyzenket orakor fwyak megh az t rombi tat [ K v ; TanJk V/8. 217a]. 1591: Chynalt tot tam az Dobra keett feneket fyzettem . . . d 75 [ K v ; Szám. 5/I . 26]. 1592: 13. die decem-(bris) . . . Karos Peter es Polchi Marton. 6. lowon ui t tek Dobokat zazlokat [ K v ; i.h. 5 / X I V . 102]. 1594: 10 Juny. Az meli dobokath Zabo Istuan v i t h vrunk Zamara Thord(a)ra, vgian azon dobokra v(et)tem Egi Gik inth f —/38 [ K v ; i.h. 6 /VI . 19]. 1599: eo kgme azert biro vram az elebby dara-bantok keozeol a’ k i t talal tathat minthogy dob es zazlo megh kezeknel vagion, azokat hywatassa, . . . Az varossy keosseget es miwes rendet eo kgmek ne kenzeritchjenek, hanem rydek legenyeket fogadgyanak dobot zazlot k y tewen [ K v ; TanJk

I/1. 346]. 1741: az Leányok hal lották is az gyer-mek Sírását, de akkor Csiszér Uram a kis Urficská-nak két Dobjai t elé vette, s verte hogy inkáb ne hallassék a Siráss [Meggyesfva M T ; Ks 184. L X X X V / 4 ] .

Szk: ~ra üttet elárvereztet. 1825: Teheneit, és Sertéseit el kotyáztatta, dóbra üttetvén [Szent-demeter U ; Told. Conscr. 23].

Sz: ~ja fakadttal marad kb. a nagy haraggal marad. 1618: az szállásomra kétszer izenta az legényekre, hogy azon szekérre, felrakják az szénát, kirő l lehányták, s az ő szállására vigyék, mert ha oda nem viszik, ugy vereti meg őket, hogy pokrócba viszik óket az szállásra. De azért ugyan nem adák az szénát, csak dobja fokattal marada [ B T N 81. — a Kamuth i Farkas, a portai főkövet Borsos Tamás legényeinek].

2. malomdob; tambur, văcălie; Getrieb, kleiner Mühltrieb. 1825: K is bél kerék jó u j j , a Dob u j j [Dés; D L t 224z].

3. bubo inguinalis venerica; adenită; Pauke, Bubo. 1794: a néhai Groff . . . vol t e olyan nyava-lyábann . . . Dobban Sánkerban és Kankoban [Koronka M T ; Told. 42. 1].

dobban 1. dobbanó hangot ad ; a bu fn i ; (dumpf) schlagen, erdröhnen. 1632: hallom hogj le ugrek az kertreöl s nagyot dobbana [MvLev. 290. 77b].

E EM

dobbanás 436

2. megdobban; a zvîcni ; pochen. 1723: Laczika min t legyen, nehez hogy nem halhatám, ha csak edgy ember jö t t is, mindgyárt dobbant a szivem [Kóródsztmárton K K ; Ap. Apor Péter feleségéhez].

3. odatoppan, (vhol ott) terem; a sosi/apărea pe neaşteptate (undeva); (irgendwo) plöztlich erscheinen. 1633: vgj la t ta megh hogj az f ia veres s vgi v i t te az Borbelihoz, es az keozben az wstgiar-toís o th dobbant az Borbelinal [ M v ; MvLev. 290. 129a]. 1747: ha Isten eltet, csak akkor veszed eszre mikor ot thon dobbanok | ha Isten eltet rŏv id idŏn otthon Dobbanok [Buzd A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez]. 1749: én is ha Isten eltet még mikor nem is gondolyatok hon Dobbanok [uo.; i.h. ua. ua-hoz]. 1842: P i r i Joseff Háza elŏ t t azomba Beretzki Joseff tsak előnkbe dobbant [Szováta M T ; Bereczki József lev (ut).].

dobbanás dörömbölés; bocănit ; Gepolter, Ge-poche. 1584: egiebet Nem hallottam, hane(m) chak a’ sikoltast es az lelekel valo zitkozodast halla(m) Eyel es a’ hazon valo dobbanastis halla(m) de Nem tudom k y chelekette [ K v ; T v J k IV/1. 334].

dobcsináló I. mn dobkészítő; care confecţionează tobe; Trommelmacher-. 1594: 25 die Jû l y . . . az Egik Dobnak Terett vala megh az feneke, at tam az Dob Chynalo Neometnek hogi Megh Chynalta . . . d 60 [ K v ; Szám. V I I I / 6 . 35 Casp Semel sp kezével].

II. fn dobkészítő; meşter care confecţionează tobe; Trommelmacher. 1596: Az dob chinalonak at tam hogj az Varos dobjanak ket feneket chinalt, es sinort f — d 90 [ K v ; i.h. 6 / X X I X . 83]. 1597: adtam az dob chinalonak egy wy dobert f 2 d — [ K v ; i.h. 7 / X I V . 45].

dobirosta magtisztító rosta; ciur ro ta t i v ; Trom-melsieb. 1860: A ’ Csürbe egy dobi rosta használ-hato állapotba [Szilágykövesd; H G Gr. Kemény Sámuel hagy.].

dobófalvi a Dobófalva (U) t n -i képzős a lakja; d in Dobófalva/Dobeni; m i t -i Ableitungssuffix gebildete Form des O N Dobófalva: Dobófalvaer. 1594: A(ctor) Boldisar Ambr(us) dobofalui [UszT 10/81].

dobogás 1. mély dübörgés; t ropă i t ; Gepolter, Dröhnen. 1568: Georgius szoch . . . Ez th vall ia hogy egy vasarnapra viradolan, dobogas lo th az hyan, es T y u k Repeyes (?) [ K v ; T J k III/1. 233]. 1574: I f f yw Sram Istwan . . . val lya . . . fw twa Megien vol t az vduarra hatra, Azomba hogy az Dobogasat meg hallota volna az vra Zeoch demeter vgy fordul leh egy veres kacholarwl [ K v ; T J k

III/3. 310]. 1626: Hallek dobogást az hidon [Szentgyörgy Cs; B L t 3]. 1734: Min t hógj magam is vigjáztam az Urf iakra tudom hógj vigadaztanak, kiáltoztanak, tánczot jelentŏ dobogást is hal lat tam [ K v ; T K l ] . 1803: Harmad nap mulva a’ Remeteiek loháton Fegjveresen . . . a’ Ploptyisba j ŏ t t e k ; a’

mikor ezeknek dobogásokot az Ŏtsém észrevette, a’ Juhokot széjjelkergette [Toplica M T ; Born. XVc/1. 115].

2. dörömbölés; bocănitură; Poltern, Gepolter. 1572: 10 òrakor eyel, Az Mas hazban . . . halot vol t ket Ember Newetesset Bezedet Es az keozbe Az agynak pattogasat, Es az falnak dobogasat, Az mely fal az ket haz keozt vagion, mely fal Mellet Eois felesegewel feksyk volt , Annyera rwgyak vol t az fa l t hogy az eo fogassarol ket talnyeris Esset leh [ K v ; T J k III/3. 1].

dobogó ’?’ Szn. 1759: Egy Jantsi nevű fa t tyu gyermek dobogo Persi nevű An(n)yával [Lázárfva Cs; B L t 9].

Noha a címszó világosan a dobog ige igenévi származéka, minthogy a közszói jelentkezésre nincsen egykorú adalék, a származékszó jel-ével együtt a vn- i alakulás szemléleti alapja is teljesen bizonytalan.

dobogós ? dombos; deluros, cu dealuri; hügelig. 1822: fel is jár ták az Erdőtt , de a Sok, és szaka-datlan esök mián olly vizbe vagynak a fák, hogy a hol alkalmatosabbak (!) fák találtattnak mind gázolhatatlan Tókba fekűsznek, a hol dobogosabb hellyek vagynak, azok Rétek lévén, o t t ara való fákat nem találhatván [JF] . — A megadott jel-re nézve l. MTsz dobogó al.

dobokai a Doboka (SzD) t n -i képzős szárm.; din Doboka/Dăbîca; m i t -i Ableitungssuffix gebil-dete Form des ON Doboka: Dobokaer. 1796: A Dabakai Kortsoman el fogyot hordo borbol 10 [MkG].

dobol dobot ve r ; a bate toba; trommeln. 1805: egyszer dobolni kezdenek égésre, és az harangot félre verik [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 114].

dobolás ’?’ 1731: Az mint eddig vol t reggel ollyan idŏb(en) tiszticsák, itassák és abrakollyák meg az Lovakat az Dobolastis el kŏvetvén abrako-láskor [ J F 131 lovászmesteri ut . ] .

doboló. Csak e szk-ban: ~ bástya turnul/bastio-nul în care se bate toba; die Bastei wo getrommelt wird. Hn. 1605: Az Dobolo Bastiaban uagio(n) egy forgo Tharaczk negy kereken [Gyalu K ; Sennyei 11/47]. 1767: az dobolo Bastia [uo; E H A ] .

doboltat 1. dobot veret ; a pune să bată toba; t rommeln lassen. 1706: Az Ármáda bé jŏvetele alkalmatosságával, m in t hogj i t t réz pénznél egjéb nem volt, Generalis Erbeville eŏ Excellen-tiaja, valami rosz pléh pénzt parancsolt hogj el vegjŭnk ă városon, . . . és maig is i t t circulalodik

ă városon . . . Kŏzelebb most G(ene)ral és Commen-dáns Vrék eŏ Ngok, doboltatva k i k iál tatták ezen pénzt hogj járjon, de még is Confusio vagjon i ránta [ K v L t I. 193 K v panasza a gub-hoz].

2. (árverésen) vkire ~ árverésen a legtöbbet ígérőnek leü t ; a pune să se bată toba la licitaţie (după oferta cea mai mare); als Abschluß der

E EM

437 doceál

Versteigerung zu Gunsten des Höchstbietenden die Trommel rühren lassen. 1835: Alább i r tak kirendeltetve lévén . . . a Rájsul körŭ l lévŏ kaszá-lonok . . . es a Teglanal fenn maradatt kaszáloknak a fenn i r t Esztendei hasznokat l i t i tat io (!) u t ján adnok el . . . el menvén l i t i talok a következŏleg . . . A rájsult kŏrŭ let te lévö kaszáloval a többet igérö Tettes Barta Jóseff Urra Doboltatván huszon ö t Rf . . . Váltoba [Dés; D L t 336].

dobonka l. bodonka

dobos 1. toboşar; Trommler. 1596: Die Prima May, Mikoron az Eotven leginieket az Varos ala bochata Temesuarra, akkor . . . Nagi Mathenak az hadnaginak . . . attunk, hogi ha az leginiek meg fogiatkoznanak, adogatna pinzt nekiek, melireol tartozik zamot Adn i f. 12 . . . Feier Danielnek, zazlotartonak f 4 Dobos Jmrehnek, Dobosnak f 3//23 Sipos Janosnak, Siposnak f 4 [ K v ; Szám. 6 / X X . 4]. 1632: Fizett (!) Uarbéli Drabantok. Pal Ianos Tizedes . . . Nagy Istuan Tizedes . . . Dobos Ianos Dobos . . . Horvath Andras Tizedes [Fog.; UC 14/38. 108—9]. 1672: A(nno) 1672 28 Novembr(is) az Kal la i Nemeteket meg fogadván esszerint fizetetek (!) eo Ngok elsŏ utal nekik. Kapi tán Jacob Belligrandt f. 40// . . . Dobos Johannes Jacobus Zapfel f. 5 / / — [U t I ] . 1685: Dragányoknak. Kornyéta hordozo Joannes Pannoni f 6 / . . . Kaplár Ferdinand Lifofski f. 5// Dobos Mart in Zaleski f 4/ [Ut I járandóság-szám.]. 1730: Erdélyinek egj 27 őlős kőtélért mellyel az Toronybol az emésztetet le ereszszék a Dobosok H f l 2 Den. 72 | Toronybéli Dobosok emeszteti le eresztés kőrűl dolgozo Acs(na)k HF1 3 [ K v ; Szám. 56 /X IX . 15 — 6].

Szn. 1596: Dobos Jmrehnek Dobosnak f 3/25 [ K v ; i.h. X X / 6 . 4. A teljesebb szöveget l. az 1. jel. al.]. 1598: Johannes Dobos al(ia)s zabo [ K v ; KvL/t Vegyes III. 89]. 1632: Dobos Ianos Dobos [Fog.; CU 14/38. 108—9].

2. kb. kisbíró; toboşarul oraşului, toboşar comu-nal, jude m ic ; Gemeindeweibel. 1585: Albert Anta l vyt te az Rezdobot dobosokkal Eggywt fyzette(m) 4 lora f. 1 d. 50 [Kv . Szám. 3 / X X I I . 26]. 1595: Dobos Ferencz az varos dobossa . . . czynaltatot. 1. Gyalog Dobot, v t ra válot . . . f 2 d 75 Czjnalta Kadar Iakab . . . Czjnaltatot Esztergaros Györgyel 2 Czont few veröt p(er) d 15 [ K v ; i.h. 6/VI Ia. 129 i f j . Heltai Gáspár sp kezével]. 1597: Doboss ferencz . . . dobiahoz egy Boriw bwrt wot t wolna az Megh boritasra . . . — /12 [ K v ; i.h. 7 /X IV . 33 T h Masass sp kezével].

Szn. 1595: Dobos Ferencz az varos dobossa [ K v ; i.h. 6 /XVI Ia . 129 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével. — A teljesebb szöveget l. a közszói ada-tok között]. 1597: Doboss ferencz [Kv . i.h. 7 / X I V . 33 Th. Masass sp kezével. — A teljesebb szöveget l. a köznévi adatok között].

Hn. 1761/1818: A Dobosban (k) [Kisfalud M T ; E H A ] . 1781/1818: A Dobosban [Náznánfva M T ; E H A ] . 1797/1800: a’ Dobos nevű Berekben (ku, ke) [uo.; E H A ] .

dobosság dobosi szolgálat; serviciul de toboşar; Trommler-Dienst. 1681: Csuta Miklos . . . Viszár

Ivon . . . E t tö l a az elöt Dobossaggal, Madaraszsag-gal szolgaltak [ M v ; M v L t Urb. 23—4. — aA telektől].

dobrocsáni ? dobrudzsai; din Dobrogea, dobro-gean; Dobrudschaner. Szk : ~ ló. 1695: Az edgyik szŭrke Dobrocsani Lo forma ige(n) vékony rú t farka vagyon, derekába(n) is vekony [Gy f ; K a L t Apor István i r . Recsey István kezével] * ~ posztógyapjú. 1688: Egy Mása Nikapolyi poszto Gyapjutol f — / / 50 Egy Mása Dobrogsáni poszto Gyapjutol f —//75 [ M v R K Vect. 21, 25] * ~ süveg. 1688: Egy Mása Dobro(n)csa (!) süvegnek valo Gyapjutol f —//75 [i.h. 21].

dobszó 1. dobpergés; sunet de tobă; Trommel-schlag. Szn. 1716: Az afféle’ h i tvan rosz szokon meg se indul j bizony meg latod hogy ezen ket nap dob szohoz tany i t tom az embereket [Nsz; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez].

2. dobolás; baterea tobei ; Trommeln. Szk : ~val publikáltatik dobolással közhÍrré tétetik. 1800: most akar meg venní . . . Zámfira Néhai vol t Bokányos Péter őzvegye Néhai Férjem meg halálozásával Báncrotízáltattam, a melly minden felé kéttség k ívű l l k i hirdettetett, de Nevezete-sebben Tordán Dob szoval publicáltatott [Torda; TVLt 23. IX Közig. i r . sztlan].

dob-tok dob-védőburkolat; husă pentru tobă; Trommel-Schutzhülle. 1595: Schmeltzer Lörincz-tö l v i t tetet Biro W. 6 sing Braszlait verest . . . f 1 d 68 Dob es Zazlo Toknak, L ippa fele hogy az Drabantinkat küldek [ K v : Szám. 6 / X V I I a . 129—30 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével.].

dobzódás tobzódás; desfătare; Schwelgerei. 1800: hogy . . . az Makfalv i Jussát . . . részegeske-dése és dobzodasa végett adta volna el nem val-hatom [I lencfva MT; DLev. 3. X X X V . 6] | Része-geskedésit Dobzodását vesztegetésit nem tapasz-ta l tam [Msz; i.h.].

dobzódó tobzódó; care se desfată; schwelgend. 1800: részegeskedö Dobzodo Ember nem volt [Msz; DLev. 3. X X X V . 6].

doceál ts is 1. bizonyít ; a dovedi; beweisen/zeu-gen. 1590: az feŏ ld . . . nem tudo(m) my okon tyed, ha docealz hogy my okon a tyed, keső ne legyen Arrais teŏb valazt tenne(m) [UszT]. 1614: Ez plenipotens penig töb baratiual hazamhoz Jőúen az Leueleket latogattak el oluastak es elis v i t tek az k iket ta la l tak: K i keredzem az törúenytől bizonysagra, és mindeneket docealni akarok [ K v ; R D L I. 8]. 1614/1615: az megh denotalt falumat Bathor i Gabor akkori feiedelem el veotte ŭo l t teollem potentia mediante extra omnem viam iuris . . . ha tagadna hogy en teollem, ne(m) teoruenytele(n) veottek el az en falumat in instanti az articulosok tartasa zerint docealliuk [ T ; Törzs].

E EM

doceálhat 438

1625: Azmint az Jt tus Replicatioiaban azt As(se)-rall ia hogi az atiam aiandekon atta uolna nekj azt a heliet . . . ezekre azt breuiter mongiuk el uariuk hogj Doceallion hogj aiandekon atta az att iam [UszT 22b]. 1628: Az A. igh Replical az J. ellen. Im hallom mivel vado<l> engem az en felesegem hogi gondgiatt semmiben nem vis<el>-nem, de en azt tagadom, mert . . . minden idegen-ségnek az At t iad az oka nem en. k i t docealok [SzJk 21 ]. 1648: semmi oly derekas defectus az Ratiokba(n) nintse(n) hogj kar t tŏ t t űnk volna eo Nagnak hanem minden fele percepciokrol, Erogatiokrol, Testimonialist ker annak hi tunkkel keszek leszűnk, docealni azokat [Alvinc A F ; Szád. Casp. Bodo lev. Petrus Zenas de Balliokhoz] | Szaczvaj Janos vram docealion Benedek András ellen hogj 4 ludgiat verte s megh holtak [HSzj lúd al.] | Kemeny Ianos docealta . . . , hogy az eő uduarara Nem eő sem haza nepe nem haj tot ta be az louat [ K v ; T J k V I I I / 4 . 289]. 1649: Főld-varat t lako Baniaj Anna el fu to t parazna hitöt len Ferjetől Bur jan Geőrgytol el szakadast kiua(n), . . . Jővendö partialisba(n) compareallion es azt is doceallia hogi Ura megh holt, es valazza lezen [SzJk 68]. 1652: Mellyet ha tagadna az J hogi igi nem volna à mint feleletemb(en) irom boczasson k i az ò Naga szeki docealom a’ Mennyre lehet, mind emberj s mind leuelbeli bizonsagom(m)al hogi igi va(gyo)n az min t feleletemb(en) irom, en nekem mind az maj i napigis megh nem attaa

[Asz; Borb. I. — aTi. az adósságot]. 1668: Mivel Recsei Boér Sigmond Ur(am) Dèsanyba(n) lako Raduly Vladhoz valo jussát Praetensiojat vila-gossa(n) és eléghsegesse(n) dóceallja Teczczik az eo Nga Szekinek min t saját Jobbágyát reducal-hassa s b i r ja pacifice [Fog.; Szád.]. 1672: Az Tŏruenj mind ket t felet bizonsagra bocziata. Az Actort , Doceallia hogj eö rea az eö Uer attyf iarol szallota [Kászon; B L t 3. — aTi. a peres föld]. 1689: az el mu l t tele(n) szolgabiroval eoket admo-nealtattam, doceallyak m i mibe(n) vagjon Zalog-ban [Szőkefva K K ; Szád.]. 1719: Farnadiai Possess(iona)r(ia) Portiombeli . . . Kanda Nicula neuŭ Jobbagiomatt meg kŏ tŏzven . . . Vdvar-házához fogságra vit te, és vitette . . . , Melly hatal-mas tselekedetett ha az I eŏ klme tagadna . . . in instanti kesz vagjok docealni [ H ; Szer.]. 1721: Maramarosbul hogy 90 Berbécsnél tŏbbet nem percipialt, hiteles attestatioval doceallya [Dés; Ks 26. X I V . 1]. 1763: maga az A doceallya, hogj az Haz hi ja lakattal vol t acludalya [Torda; T J k V. 156]. 1780: régi Levelekkel docealándja a Mlgos Groff A. Vr hogj ante Annum 1718. fogatta-t o t t e communi fel az Eccla részére valami Intra-vi l lanum [BSz; J H b K LIV/25. 7]. 1804: Az Alperes szosszolloja Nagy Solymosi Kontz Pál . . . meg kivánja hogj a’ Felperes docealja actiojat, mert az Alperes azt tagadgya [Torda; T V L t Közig. i r . sztlan].

Szk : ~ vmiről. 1613: az Captiuus . . . ő Fgetŏ l gr(ati)at hozot, melyet presentalis, és fatelya ő maga in facie A Senatús, hogy arrol vagyon gra-t ia ja Jövendöben condemnaltatnj akarnok, azert

ne(m) lezen szükseg arrol docealnj [ K v ; PLPr 95/1612—1615]. 1724: M i nem tudgyuk nemis hallottuk, eo kglme doceallyon rolla, s — meg kel f izetnűnk [Asz; Borb. I]. 1734: Az Kerek Dombi szŏlŏnek eladásárol és visza valtásáról minthogy egyik fél sem doceal bizonyoson, refusiot nem adjudicalhatunk [Torda; T J k I. 32]. 1748: az tŏb summa . . . hagyatik in suspensio mig bŏveb-ben fog az Actor az Inctus negligentiajarol docealni [uo.; T J k III. 244]. 1757: M ŭ szántszándékból a Vizet az I(ncti)re nem eresztettŭk; ha nem magá-to l leszakadot vol t egy darab F ŏ l d ; ’s a’ verte viszsza a’ vizet, de m ŭ mihelyt Eszŭnkben vet tŭk mindjár t k i t iszt i tot tuk a’ vizutbol, melyrŏ l készek vagyunk doceálni [Torockó; Bosla]. 1761: Branyitskán a Kastéljra, az az annak Renovatiojára és Conservatiojára medio tempore a mi t fog köl-teni . . . , erröl is Legitime Doceálván . . . tartoz-zanak . . . Deponálni [Branyicska H ; JHb X L V ] * ~ vmi felől. 1625: ha docealni kel uersegem felol kez uagiok ha uersegemet tagadna [UszT 177]. 1670: az Incta(na)k nyilva(n) valo boszorkánysága felől ne(m) docealnak, mind azáltal, mint hogy reportalnak oly vilagos Circumstantiakat . . . mellyek ne(m) kiczin pr(ae)sumptiot importalnak az Inct(ana)k boszorkanysága és bűjős bájoskodása felől . . . az nagy pr(ae)sumptio alol tertio se eliberallya magát in t ra octava(m) [ K v ; T J k

II/1. 724—5] . 2. bizonyossá tesz; a încredinţa pe cineva (de

ceva), a demonstra; j n (einer Sache) vergewissern. 1590: azt meg keúanniuk te teölled ha teöruenya

hogy vgyan neúeth Agy nekj hogy kiczioda az az k i t my zabadsagban tar tot thúnk eskwtthwl mikor minketh ezreöl docealz valazt tezwnk te neked [Szu; UszT. — a Í g y ! Az egykori perbeli jogi nyilatkozatok magyar szövegében is gyakori lat. si iuris tükörfordítása].

doceálhat b izonyí that ; a putea dovedi; beweisen können. 1595: Ak ik ez varosra zallottanak az Lexnek es az veghezesnek c(on)stitutioia eleot, vagy penigh akik docealhattiak azt hogy az eleot magat A tanachy eleot be i rat ta volt. Ezek Immar varossy embereknek tulajdonitathatnak [ K v ; T J k I/1. 251]. 1611: Eztis uegezek . . . m j előttűnk . . .

hogj ha ualamellik eggik az masikot gialazatos bezedekkel diffamalna eze(n) controuersiak felol . . . eőtzaz arani forintot uinculumba imponal-nonk kőzikbe Melliet Varosso(n) ket beczíwletes zemelliel . . . egy beczŭőletes (!) zaua hihető nemes zemelliel eggik az masik ellen docealhat [Fejér m . ; Szád.]. 1614/1616: Mellyet . . . az mikor valakik az meg neuezet Aknat Arendaban bir t tak, minden idökben és esztendökben fogyat-kozas nelkül meg attanak, K i t t ha szükseges leszen docealhatúnk [ K v ; R D L I. 100]. 1623: nemellyek akkor auagj betegek voltanak auagy hazoko(n) kiuűl, auagy egieb oko(n) eleo nem Jeohettenek igassagokot nemis <doce>alhattak akkor [Csík-szereda; Törzs]. 1646: Enis peniglen az en ígassa-gomnak ereossegere ha m i t exhibealhatok es docealhatok kesz leszek [ K v ; T J k V I I I / 4 . 140].

E EM

439 dohány

1670: Causa Levata Szekiensis . . . Deliberatum. Doceallya Nagy Anna Ura elle(n) a’ m i t proponal. Mivel ne(m) docealhatot ellene teczet hogy lakjék az Uraval megh is engedelmes lévén mindenb(en) Urahoz kedvet keresse [SzJk 109]. 1711: Semmi semmel látott bűvőlést bájolást boszorkányságot ellenem nem docéálhatnak [Dés; Jk ] . 1733: concludaltatot vol t hogy ez jelen valo Tavaszig, rákészŭlvén k i k i p(rae)tensiojára, veris Documen-tis edocealja, különben ha nem docealhattya . . . azonn Kis Kereki Sellerek s Falu Fŏ ldeí, Secundum ratas unius cujusvis Portiones fel osztassek [Kis-kerék A F ; J H b X X V I / 4 4 ] . 1735: hogy en . . . ŏ Kglménel ettem s i t tam min t atyamfianal azt nem tagadom, de hogy Conventio szerént en ream kŏ l tŏ t t volna az A ŏ kglme azt nem docealhattja [Torda; T J k I. 94]. 1740/1778: praetendalhattya . . . Fejervari Daniel Uram is a lovának meg fizetéset ( : ha docealhat hogy Testamentaliter legálta :) [Pókafva A F ; J H b XXV/57 ] . 1790: nem doceálhattya, hogy a’ Décrétátiót admánuál-ta t ta vólna Ngodnak [Szásznyíres SzD; KsMisc.

I].

doceálható bizonyítható; care poate f i dovedi t ; beweisbar. 1740 k.: Minthogj azért doceálhato magunk eredetűnkŏt így tudgyúk alazátoson kŏnyŏ rgűnk Excellentiad(na)k mint Kglmes jo Urunk(na)k szegeny szabad szemelyeket ne igye-kezzek Excellentiad meg rontani [TK l ] .

doceáltat b izony í t ta t ; a pune să dovedească; beweisen, bezeugen lassen. 1606: De az A. azt mo(n)dgia hogi eŏtet a’ teŏrúeny keŏzbe fogta megh ne(m) chelekedhette volna: meljre az J. zembe fogia hog j eŏtet teŏruenihez ne(m) h i t ta docealtatni keŭan(n)ya [UszT].

docilis tanulékony; doci l ; lehrsam, gelehrig. 1722: ez a Grobinus Paraszt ember az gonoszságra pronus, amit az adversariusok kŏzzŭ l valaki elei-ben ád, kŏnnyen imprimalodik, affélékre docilis

[Fog.; K J . Réty i Péter kezével]. 1731: Amely lovak már joban tanúltanák meg probalja őket az ugrato fa kőzé kőttetvén, . . . a kik(ne)k semi inclynat ioját nem latya az ugráshoz nem kell erőltetni őket, . . . , mert az lovakba(n)is akik docilisabak azok inkáb megtanúlják [ J F lovász-mesteri ut. ] .

doh 1. dohosság, dohszag; mucezeală; Moder. 1597: 23 Novembris. Mikoron Pal deakot az

wywary zamtartot az Kis Templŭmban az boltba temetek, vet tŭnk 3 zewendeket kiwel be mentenek es ot alat egetek hogy az dohat k i haicha [ K v ; Szám. 7 / I I I . 36].

2. bűz ; duhoare; Gestank. 1586: Hogy penig egiebkeppennis eo kgmek varosul magokat es az eo I f f iay t chemeteyt otalmazhassak, feokeppen az Cehekben valo I f f iu Mestereket, k iket kenzeri-lenek mind az Syr Asasokra s mind az Dohos testeknek viselesere, Melybeól feokeppen hogy

Iff iak hamareb megh Nyomorodnak, Inficialtatnak

es veottekis eo kgmek ezekben hogy effele I f f iù-sagh az testnek doha myat az eleot valo wdeokben halalra betegedtenek, Ennek es effeleknek el tawoztatasaert Vegeztek varosul hogy egy Eleoben Niolcz keozeonseges emberek valaztassanak, k i k Io Reggel az temeteo helyėn keszen lewen zerza-

mokal, talaltassanak [ K v ; TanJk I/1. 33—4 ] .

dohány 1. dohánypalánta; răsad de t u t u n ; Tabakpflänzling. 1781: azon hellyén duhánt Szoktak a Városiak űltetgetni [Msz; L L t 89/5]. 1784: a kertet bé űltették kaposztával, valami dohányal, és diszno dinnyével [Hidegvíz N K ; MvLev. 9]. 1786: hol Tőkkel hól Dohányol bé majorkodtáka [Nyárádkarácsonfva M T ; Told. 76. — aTi. a bírák a földet]. 1787: lehet ezen Joszágon lévő kertbe Dohánt vagy egyébb féle vetement is vetni [ M v ; MvLev. Tolvaj alias Varga Mihály hagy.].

2. dohányültetvény; plantaţie de t u t u n ; Tabak-pflanzung. 1702: a viz . . . a falu kőzőtt vetemé-nyekben dohányokb(an) igen sok károkat teszen [Marossztgyörgy M T ; Ks 67. 48. 31]. 1706: a határunk bizony igen gjarló . . . , a Dohányok ugjan kisarjasztanak de késén vehették elé mago-kot de tsak lészen valami keves [ IB . Szent Ger-l i tzei Nagy Sigmond mezőújlaki ref. pap kezével].

3. (szárított) dohánylevél; frunză (uscată) de t u t u n ; Tabakblatt (getrocknet). 1719: Valamikor Hazabol Dőgős időben Emberek közi k i megyen az Ember Szegeny Legeny Dohant. Basalicumot, mellyet biszioknak is hinak vagy ŏrmény Gyűkeret, vagy Liv ist icum Gyűkeret vagy tsak Fenyő magot ropogtasson [Ks 54. 84 Medica instructio]. 1739: É n Tollas György Vövék Tisz: Nagy Szigyárto Györgyné Aszszonyomtol kŏ lcsön dohánt Száz fontot t [Msz; MvLev. 8]. 1745: Minthogy à Dohán(na)k comperialtatik Galfiné Aszszonjom ál(ta)l kezéhez vétele . . . , azért ő kglme az ezen esztendőben esendő Sz: Miklós napjáig a dohánt distrahallya és akkor . . . árrát továbra valo hala-dék nélkült exsolvállja, i t i l te tet t [Torda; T J k

II. 55]. 1747: én nállam lakvana . . . az kamarám-bol egj bálbol lopott dohánt, és mikor meg piron-g<a>tom volna azon Cselekedetiért meg fenyegete hogj még tŏbbetis lop, azután tsak hamar el vesze négj Spárga dohányom [Szőkefva K K ; Ks 17/ L X X X I . 14. — aTi. egy legény]. 1750: Valami t iz font ig valo Dohántis ezen alkolmatossággal visznek [Szentbenedek SzD; Ks 83]. 1754: Szász János . . . égy Dohányt kérdezett hogy hol árul-nának . . . s vőn dohányt [F.gerend T A ; T L ] . 1762: k iket tud ă Tanu hogy . . . azon hellyen találtanak vólna edgy tekercs d o h á n y t ? és valami pipábol kiesett darab kormot? | a már megásott és deutralt gödörhez k ial tván engemet Mersinán Lázár láték ot jo reggel pipábol k i hul lat t kormot és k i tekért dohánt [Gyeke K ; Ks V I I /12 ] . 1768: az dohant ket bálban jo l ŏszve szoritom [ M v ; Told. 5a]. 1774: Dohány . . . 1768b(an) Zőld András Uram Tisztartoságában meg termet 50 fon t [Mocs K ; K S Conscr. 4 7 — 8 ] . 1782: a Borakat, Dohányakat . . . Basa Mária Aszszony hordatta

E EM

dohánybörbönce 440

el [ M v ; DLev.] . 1787: 95. Sparga Dohány Spargá-ját a Dr. 18 H f 17 Dr. 10a [ M v ; MvLev. Csiszár György hagy. 10. — aTi. ennyiért árverez el]. 1796: Kováts Istvánnnl, Sőrőstőr Andrásnul egy nehány ispárga dohánt el loptak vol t [Tarcsafva U ; Pf]. 1797: Ké t Bál Dohán [Mezőköbölkút K ; CU]. XIX. sz. eleje: husz kőtés duhányt . . . talal tunk [Msz; V K ] . 1814: az Gabonás hi j ján 17 az az tizenhét Ispárga Rosz duhány [Mezősályi T A ; R L t ] . 1826: most küldek . . . Duhánt [Háporton A F ; Kath. ] . 1832: Csomafái Sándor Uram . . . Fuszujkát, borsot, Lentsét, Aszszu gyümőltsőt, kész Dohánt . . . fel rakot ta

[Récekeresztúr SzD; R L t . — aTi. szekérre]. 1844: engemet sok csalogato rá Beszéléssel rá vettek, hogy men(n)yek velek edgyŭ t t Kȯvendre . . . el menvén mind a négyen a’ Dohánt el hoztuk [Bágyon T A ; KLev. ] . 1849: ezek hordották el a’ Dohánt, melyetis az özvegy Cseh Josefnö nyoltz mására tészi [Héjjasfva N K ; CsZ]. — L . még E T A I, 133.

Szk: ~ papusálni dohányt bálázni. 1843: na én nem dolgozom többet megyek dohán papusálni [Dés; D L t 65].

4. dohányköteg, báladohány; păpuşă/balot de t u t u n ; Tabakbündel/ballen. 1774: Maradott még ásztatlan 27 darab Dohány, nem mind egész Bálok hanem félmásás darabok a’ többi p(edi)g egészsz Bálok [ M v ; DLev. 4. X X X V I ] .

5. kb. dohányzás; f u m a t ; Rauchen. 1665/1754: Ha valamely Legény vra s Asszonya akarattya elle(n) a’ házat s házatáját dohányál bŭszhőszti, nem i l lendŏ Társaságbéli Mester legényhez, azért bŭntetése két héti bér [AsztCArt. 15].

dohánybörbönce ? dohányos bödön; cutie/taba-cheră pentru t u t u n ; Tabaktönnchen. 1846: Egy dohány bőrbőntze [Dés; D L t ] .

Vö. 1838: Dohánybörbönncze, die Tabakbüchse [Tzs]. Ez adalék alapján ’dohányosszelence-féle’ jelentéssel is számol-hatni. A dohányos börbönce szókapcsolat előfordul Faludi Ferenc-nél (NySz) és Kreszn-nél ( I , 54) is.

dohányföld teren cult ivat cu t u t u n ; Tabakfeld. Hn. 1718: Az Dohány fŏ ldek kŏzŏ t t [Udvarfva

M T ; E H A ] . 1793: A ’ Dohány Főldekben (sz) [Remeteszeg M T ; E H A ] .

dohányfűző dohánylevél-fűző eszköz; sculă pen-t r u înşirat frunze de tu tun ; Tabakhefter. 1817: Egy kis Dohány Füzö, égy kontyolo Tök [ M v ; MvLev.] .

dohányfűző tű ac pentru înşirat frunze de t u t u n ; Tabakheftnadel. 1814: ket Dohán fŭzŏ Lapos Tŏ [Mezősályi T A ; RL t . — Rettegi S. kúriájában]. 1838: Dohány füzö tö [ M . b o g á t a SzD; Bet. 2].

dohánykészítés prepararea tu tunu lu i ; Tabak-bereitung. 1832: Udvaromon dohány készittessel bibelődvén [Dés; D L t 574].

dohánymag seminţe de t u t u n ; Tabaksamen. 1817: a nyoltzadik melég ágyba vetet tŭnk dohán

magot [Héderfája K K ; IB. Ütő Bálint t t kezé-vel].

dohánymorzsalék dohánytörmelék/roncsolék; făr îmi tur i de t u t u n ; Tabakruch/bröckel. 1843 kör.: lát tzott a Dohány morsalék [Kövend T A ; KLev. ] .

dohányos 1. dohánytermő; unde se cult ivă t u t u n ; tabakbringend. Szk: ~ föld. 1780: A Csorgonál Dohányos, Kenderes és Dinnyés Főld [Jedd M T ; E H A ] * ~ kert. 1751: Fekete Jósef, Tordai Márton, Szappanos Győrgy, Lenárt István, Kőteles János, Szigyártó Péter és Szabó János Uraiméknak vólt Dinnyes és Dohányos kertek azon helységben [ M v ; Told. 48/4]. 1775: Locum in oppido Déés vulgo Dohányas kert nuncupatum [Dés; OL ErdFiscLt X I I /15 . T] . 1787: az Udvaron lévő Dohányos kertbe Dohány meg terem circiter 2. Bállal [ M v ; MvLev. Vadadi hagy. 4]. 1789: Dohányas kert [Dés; ErdFiscLt XI I /15 . T] .

Hn. 1861—1862: A tégláknál lévő Kisdohányos haszonbériből [Mezőbergenye M T ; MvRLt ] .

2. dohánytartó; de t u t u n ; Tabak-. Szk: ~ zacskó 1753: azt látám, hogj ŏ kglme a’ dohányos Satskojával üte az edgjikhez [Balavásár K K ; Ks L X X V I I I . 17]. 1845: (A tolvajok) egy Sarlan-gos dohányos magyar országi zatskot üresset el takari tot ták [KLev.] .

dohányozás f uma t ; Rauchen. 1694: Valaki a Praedicator Atyaf iak közzül akar fűstős akar porral valo dohanyozasa felől convincaltatik, nem penzel es egyeb mulctaval hane(m) t isztitűl valo meg fosztatással avagy csak ideig valo depositio-val bűntettet ik | A dohányzás felŏ l l a’ melly deli-beratumot t ŏ t t a’ g(ene)ralis Visitatio a’ széki társaságb(an) hogy valaki azzal contumacit(er) él, deponaltassék [SzJk 277, 284]. 1726: akiket Gazda emberek a dohányzáson raj ta ér(ne)k Hadnagy uram(na)k tartoznak bé mondani [Dés; Jk] . 1779: en ra j tam is vőn Szolgabiro ur(am) egy máriást a dohányzásért [Ap. Mich. Erdő sen. de Karatna (50) nb vall.].

dohányozik 1. a fuma; rauchen. 1726: valakik effele hellyeken dohányozni Comperiáltatnak, a Gazda emberek toties quoties f. 1 büntettessenek [Dés; Jk ] . 1727: Ha valaki magát az Falu között illetlenül viseli vagy dohányozna denar 20 bűntet-

tet ik [Szotyor Hsz; SzékFt 35]. 1746: Dohányozni bébotsátottak [Sepsisztgyörgy; L L t ] . 1763: ebé-den jó l meg i tatot t , ebéd után Rosolissal tractált és . . . , egy házban Dohányoztunk [Told. 33/25]. 1764: Foglár Ferenc nevű mester ember i ly száraz időbena . . . az céhház körül dohányzott [DFaz. 27. — aTi. júliusban]. 1799: bé jŏttenek idejeket töltvén dohányozni [Dés; D L t ] .

2. p ipázik; a fuma din p ipă; Pfeife rauchen. 1819: nézém egy darabig miként probálgattya vala pipájába tűzet tenni, ’s dohányozni [Déva; Ks 126 Vegyes ir . ] .

Noha az 1. alá sorolt adalékokban meghatározhatatlan a dohányzás módja, minden valószínűséggel azok is pipázó sze-mélyek dohányzására vonatkoznak.

E EM

441 doktor

dohánypalánt dohánypalánta; răsad de t u t u n ; Tabakpflänzling. 1824: dohány és répa palánt találtatott [Erdőszengyel M T ; TSb 43].

dohányspárga dohányfűző zsineg; sfoară pentru înşirat frunzele de t u t u n ; Schnur zum Heften der Tabakblätter. 1765: Dohány Spárgak(na)k erog(alodott) kender fŏ 5. [Nagybarcsa H ; Ks 71. 52 szám.].

dohánytartó cutie pentru t u t u n ; Tabakbehälter. 1842: Egj portzellán dohán tarto [Dés; Új f . 3

Új fa lv i György hagy.]. 1847: Dohány tarto [MkG Conscr.].

dohányvágó dispozitiv de tăiat t u t u n ; Tabak-schneider. 1797: A Dohány vȧgoért, és a Késinek k i küszürülésiért Hung. f l . 16 Dr. 86 [Szilágyság;

IB III. C X L V . f. 22]. 1829: Dohány vágo . . . el nem kelvén az árra tészen 10 Rf [ B L t 12 K v - i dologházi nyomt. számad.].

dohányvágó masina dohányvagdaló eszköz; maşină de tăiat t u t u n ; Tabakschneidemaschine. 1826: A ’ Dohány vágo Maschina meg hibázván a’ Madám meg tsináltatta . . . 4 R f t [Mezőmadaras M T ; Born. X V b ] .

dohányzacskó 1. dohányos zacskó; pungă de t u t u n ; Tabaksbeutel. 1791: Tafota Tohány szats-kora 1/12 [Cserei Heléna j k 40a].

2. dohányos zsákocska; săculeţ de t u t u n ; Tabakssäcklein. 1829: Spárgábol készült Dohány zatsko maradot volt . . . 3 Darab [ K v ; B L t 12 K v - i dologházi nyomt. számad.].

dohányzó-zacskó dohányzacskó; pungă de t u t u n ; Tabaksbeutel. 1816: Egy u j és egy otska Szarvas bőr Dohányzo Zatsko [Varsolc Sz; Born. IV. 41 Bornemisza Krisztina conscr.].

dohos 1. dohszagú; cu duhoare; muffig, moderig. 1657: Ketelyben lako Magyar Simon . . . ily dolgot jelent az szent Ecclesianak; felesege ellen . . . az en felesegem oly büdŏs, dohos, mely az orrhabol szarmazik ki, hogy en semmikeppen vele nem lakhatom [SzJk 83].

2. megdohosodott, dohossá v á l t ; încins, aprins; muff ig geworden. 1675: Percipialtunk . . . ket Boltokban levŏ, valami ighen felette megh veszett rothatt dohos buzat [ K v ; Szám. 35/I. 5].

3. büdös, bűzös; împuţ i t , puturos; stinkig. 1574: Borbel Marton es Leorinch Ceh Mesterek Azt valliak hogi eoket Byro vram kwlte volt Meg lat tny az meg holt Inast, Immar Maszod Nap, lat tak hogi . . . Mellye es hata kek volt, De Eok Nem Esmerhettek my chodabol vagi My Myat leot legien, Mert Immar vgian dohos volt [ K v ; T J k III/3. 351]. 1586: az Cehekben valo I f f iu Mestereket . . . kenszeritenek mind az Syr Asasokra s mind az Dohos testeknek viselesere [ K v ; TanJk I/1. 3 3 — 4 . — A teljesebb szöv.

doh 2. al.]. 1597: Az scholaban az Cloaca nagi dohos volta miat valami eoreg ablakokat ni tat-túnk ra j ta [ K v ; Szám. 7 / I I I . 24].

dohott l. deget

doktor 1. orvos; medic, doctor; Arzt. 1579: Az 17 January Ö Naga v rŭnk hywata wala Syet-segel doctort blandratata feyrvarrol az wdwarban mert azoniunk Igen beteges wolt [ K v ; Szám. 1 / X V I I I . 6. — aBlandrata György olasz szárma-zású fejedelmi orvos, anti tr initárius reformátor; az inkvizíció elítéltjeként menekült Svájcba, innen Lengyelországba, majd Erdélybe (mh. 1588 Gyf)]. 1584: Rudolp Georgy valia, Ezt hal lottam Pon-goracznak a’ Segeswari doctornak zaiabol Meggie-sen . . . [ K v ; T J k IV/1. 291]. 1585: 19 Sep . . . B. vramnak paranczolt wala Vrúnk hogy az Jesuitak doctora, es ket lada Ala adatna egy Zekeret | Az Dactor (!) mene Bethlembe(n) at tunk 4 louat Dessyg [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 9b, 3 / X X I I . 23]. 1588: 22. 9bri(s), hogy Desre az Doctorert mentek keet zekerrel . . . at tam annak az Negy lora f. 2 / 1 7 Septem(bris) . . . Seres Jstwan vra(m) Ko l to t volt az dactorra Keolchyeget meg attam eo keglmenek f. 2. [ K v ; i.h. 4/ I . 13, 4 / I I I . 28] | Az Medicus feleól k i t Bornemiza Janos Commendal a’ varosnak vegeztenek eo kgmek, hogy melto wolna lenny az varosba(n) egy feó tudos Doctornak, holot a’ sok betegsegh felette ige(n) kezdet grassalnj, a Borbel’ok penigh vgmint giakorlatlanok Nem hogy az emberek eletet otal-mazhatnak es a’ betegseget keonìebithetnek, seot gyakortab artalmas gondwiselesek munkaiok az latatlansag es tudatlansagh miat [ K v ; TanJk

I/1. 87]. 1589: 23 octobris B V. P. vrúnk dakto-ranak Ayandekot Ferencz dactornak 2 Chywkat warosset. 4 Kanna Bort p(ro) d. 16 | 25 Septem-(bris) v i t tek el b(yro Vram) P(aranchyolattiabol) Az feyedele(m) Doctorat Hunyadra, warady K ú -chis Janos 4 Loual Hunyadra fyzettem Neky f. 2 | 27 October . . . vy t tek el az varady dactort 4 loual Hunyadra vi t te el Doaruas (!) Janos varady Kuchis att(am) f. 2 | 26 (Aprilis) Az fejedelem Doctorat Cirillust, v i t te Cibere Peter felesegesteol, partekastol Thordara 8 louon, at tam nekj f. 2/50 [ K v ; Szám. 4/VI . 48, 110, 113, 4/X. 66]. 1590: 5 Marcy Byro vram Akarat ’ v i t tek el az olaz dactort Hunyadra 6 lowal. fyzettem az Karpitos Peternek f. 3 . . . 6 May . . . v i t tek el dactor Marcellust Tordara 6 Lowal fyzettem Zente Balint-nak f. 1 d. 50 [ K v ; i.h. 4 /XV. 4, 6] | 18 Nouemb . . . Kyúldot . Az feyedelem dactoranak Marcellus-nak Ayandekot H ŭ s t h . . . d. 31. | 29 Septem-(bris) . . . Kochys Balasz v i t t egy dactort 3 louon vrunk paranchiolta fyzettem f. 1 d. 50 [ K v ; i.h. 4 / X X I . 39, 87]. 1591: 2 die febrüary Renaldus Fylep à feyedellem Docttora | 5 die february Joannes Cûpidot az feyedellem, Doctoratt wit te Rab Jakab Tordaig 4 Loan f 1 d 0 [ K v ; i.h. 5/I . 11, 69]. 1593: Die 29 Augusti . . . Moraldus Janost feiedelem doctorat wizj 6 lowon feierwari Josa paxi lukaczj tordaig [ K v ; i.h. 5 / X X I . 111].

E EM

doktori 442

1595: Biro Wram külde en magamat es Monostor útzai Borbely Ianost, ala Wyúara Azzonnyúnk ő fge Doctoraert, Sombori Sandor es pűspek Wram keduieert, miert hogy ö km(e)k igem beteg vala, es zegenj Somborj Sandor úgya(n) ez betegseg-ben megis hala . . . E n magam 3 loaim(m)al vi t tem Ala (és) vizza: Hogy penig Püspek Wram-hoz latot, A t tam múnkaiaba(n) f 6 És az pat ika szerszamert t t f 2 [ K v ; i.h. 6 /XVI Ia . 149]. 1596: Bort 2 Altalagba kezdettem vala megh . . . M in t hogy eo nekiek bor kostoloiok vagion: Egyiket Christoph deaknak, komornikoknak, es teőb feofeö zolgainak, asztalnokoknak, doctorocnak, papnak, Borbeljnak, . . . Hopmester, Leanj azzoniok, es ven azzonj zamara. Masikat Zakachoknak, meza-rosnak, lowazoknak, es egieb jnasoknak [ K v ; i.h. 6 / X X I X . 149]. 1598: B. Boldisar wram i t wol t az dactorral [ K v ; i.h. 7 / X V I I I . 29]. 1716: az Doctorak mondták volna, hogj megh nem gjogj i thatni [Nagyida K ; Told. 22]. 1776: Sok Szép Penzt kŏ l tŏ t tem már Doctorokra Borbéjokra, Patikára, vén aszszonjokra, és minden kigondol-hatokra [Négerfva SzD; B f N Bánfi Péter kezével]. 1796: most Istennek hálá anyi erőm vagyon hogy ma . . . Szindről által jőt tem Koppándra de még gyengélkedem és a Daktor Ur azt mondotta hogy ne erőltessem magamot mig nem erősödöm mert ha recídivát kapok Száz Daktor sem gyogyit k i [Koppánd T A ; GyL. Csia Moses kezével]. 1835: Borbéjt tar tot t , f izetett, orvosságotis maga költsé-gin hozatott . . . mikor i t t helybe Doctor nem volt, Zilahrol, Somlyorol szokott hozatni nagy Kőltséggel [Zsibó Sz; W L t ] . — L . még diurnum 1. al.

Az 1585-i első és az 1588-beli harmadik adalék csak kétesen vonható e jel. a lá ; ezek a 4. jel. alá is tartozhatnak.

2. Jelzői v. értelmezői haszn-ban; în construc-ţi i le at r ibut ive: doctor; im attr ibut iven Gebrauch: Doktor. a. 1587: Jeoue be Vrunk eó Nagjsága . . . valamjt tu t tak etelre valot kernj eleget a t tûnk . . . Doctor Blandratanak, Lovasz mestereknek, az fw szerszammal bano Janos Deaknak . . . Tykmonj keolt el [ K v ; Szám. 3 / X X X . 36]. 1590: 6 May . . . v i t tek el dactor Marcellust Tordara [ K v ; i.h. 4 /XV. 4, 6. — A teljesebb szöv. doktor 1. al.]. 1796: a Doktor Ur azt mondotta hogy ne erőltessem magamot [Koppánd T A ; GyL Csia Moses kezével. — A teljesebb szöv. doktor 1. al.]. 1812: Hogy a tisztelt Groffné eŏ nga innen Heder-fájárol . . . Januariusnak 23k napján a kis Léányá-val ’s, Doctor Horváth urral az Aranyas H in ton MVásárhellyre bé mentek, és az olta soha tőbbé ide viszsza nem jőt tek azt tudom [Héderfája K K ;

IB. Gothárd Sigmond (25) grófi számtartó vall.]. — b. 1590: 30 July Byro vram Akaratiabol v i t tek el Phylep dactort Hunyadra 4 Louon veoros Mihalnak fyzettem f. 2 [ K v ; Szám. 4 /XV. 10]. 1595: Keozegy Ambrusnal Colosuary embernel vagyon harom szaz for int Adossagh, Bernat doctornal vgyan Colosuarinal vagyon ket szaz for in th [Zsombor K ; SL]. 1598: Bartholomeŭs pecz dactor Csaszar Comissariusinak az Egike [ K v ; Szám. 7 / V I I I . 27 Th. Masass sp. kezével].

Szn. 1593: Die 21 July feiedelem zolgaiat doctor petert wizy zekel balint 6 louon tordaig f 1 d 50 [ K v ; i.h. 5 / X X I . 109].

3. ? (iskola)mester; învăţător, dascăl; Schul-meister. 1570: az melly gyermek ekkor Kakas Andrasnal lakyk wolt . . . Laczko new . . . Andras uram az Scholaba Jartatta, . . . Ny r aggal werthe mikor nem tanul t wagy Scolaba ne(m) ment, mikor az doctora meg yzenthe [ K v ; T J k III/2. 41].

4. (a legmagasabb) egyetemi, il l. akadémiai fokozatot szerzett személy; persoana care a obţi-nut cel mai înalt grad ştiinţific universitar respec-t i v academic: doctor; Träger der höchsten Uni-versitäts- bzw. akademischen Doktorwürde. 1653: Mikoron már Calvinus, Brencius és többek elsza-kadtak volna az ő mesterektől doctor Luthertől, ot tan könyveket írának a magok értelmek szerént valót ellene [ETA I, 33 NSz].

doktori orvosi; medical, de doctor; ärztlich. 1796: Doktor i cura alatt kelletett magát hoszszoson

nagy kŏltséggel gyogyitatni [Ilencfva M T ; DLev. 3 / X X X V ] . 1825: A ’ min t meg tettzik ezen . . . Doctori Testimoniumbol, ollyan nyomorék vagyok, hogj nem vagjok Capax tovább magam élelmemet keresni, s ezt látva Fŏ ldŏs Uram is az eddig b i r t Örökségemet tŏ l lem el vette [TL t Közig. ir. 1470 Vutka I l ia Styopu a tisztséghez].

doktorné orvosné; soţia medicului; Frau Doktor. 1857: ezen pénznek a’ Doktorné kezebe lejendő juttatása [ K v ; D E 2].

doktoros ?tudós; savant; gelehrt. 1661: a Kövesdi Joszagot 3 szasz 40 forinto(n) vöttek vol t elöször egy szasz Doctoros Paptol [Sófva B N ; Ks 41. K ] .

doktoroz gyógyíttat, orvosoltat; a vindeca; heilen lassen. 1716: Doktorozni v i t ték bé, de semmit nem használtak az Doctorok [Nagyida K ; Told. 22].

doktorság doktor i tanulmány; doctorat; Dok-torat. 1791: Egy Enyedi tanulonak k i Doctor-ságra megyen 4/32 [Cserei Heléna j k 40b].

dokumentáció bizonyító anyag; documentaţie; Dokumentation. 1739: Az I. Czako Mihály Vr(am) rationabiliter excusállyá magát hogy miért nem lehet mostán az A Asz(szonyna)k keresetire meg felelni, ad futuram dilataltatik, hogy akkoron minden továbra valo halogatás nelkűl egész docu-mentatioval készen lévén judiciumot obtinealhas-sa(na)k [Torda; T J k I. 179].

dokumentál (adatokkal, iratokkal) b izony í t ; a proba/atesta; beweisen/zeugen. 1814: Hogy pedig m i . . . Makai Miklos Testvér őtsénk . . . valoságos descendensei légyünk, ha Nságod abban kételked-nék azt Nságodnak itélet szeréntis készek vagyunk Documentalni [Dés; Borb. I]. 1820: a’ Számadó

E EM

443 dolgos

az aszszu szŏlŏ Borokról és Ŭ rmŏsŏkrŏ l szám-adást nem adott bé . . . , az nem mérték szerént adatott ki, . . . documentálva nintsenek [Déva; Ks 105]. 1837: a Terü menyisegit Hitelesen docu-mentalva [Tarcsafva U ; Pf].

Ha. 1866: documentályan [Nsz; H G Vegyes ir. 111 gr. K u n László kezével].

dokumentálhat b izonyí that ; a putea proba/ atesta; beweisen/zeugen können. 1808: Továbba praetensioban jővén a’ praetendens Leányok részekről . . . egy darabotska főlden fekvő Summa két részinek Deliberatum szerént valo meg fordi-tása, onszoltatott a preaetensus fiu, hogy produ-cállya a Contractust annak acquisitiojárol, kiis azt felelvén, hogy . . . acquisitioját nem docu-mentálhatná [Asz; Borb. II].

dokumentum 1. (ok)irat, hivatalos írás; docu-ment ; Dokument. 1725: ă Suplicánsok documen-tumokot nem producálván; à mi já kellett ă dolog-nak protráhálodni [Ap. 1 gub.]. 1733: az elébbeni Contradictor és Inhibitor . . . Semmi Documentu-mokot nem producalanak [Kiskerék A F ; J H b X X V I . 44] | a Novizans A semmi ollyas documen-tumot nem exhibeal a melybŏ l a Nms Szék Conclu-dalhatna azt a m i a Levatjaban (!) Specifikalva van [Torda; Jk I. 15]. 1735: documentumokbol világoson constál, hogy egymást fertelmes ru t szokkal mocskolták, bestelenitettek [Dés; Jk ] . 1736: Ezen darab fŏ ldet az Mike falv i Poss(ess)orok kőzűl Nemellyek p(rae)tendallyák, hogy quondam let t volna, az Po(sse)ssorok(na)k közönségesen Lo tzőveklő hellyek de erröl Semmi documentumot nem producalnak [Mikefva K K ; CU X I I I / 1 . 183]. 1760: Groff . . . Teleki Adám Vr . . . Ngodat . . . admonéáltattya . . . hogy . . . meg tudhassa eŏ Nsga, mik légyenek a miket Nsgod p(rae)tendál, s magais a maga részére való justif icatoria rat io i t s documentumit producálhassa [ T K l „St. Dobolyi et Gabr. Tőrők tab. scribae ac. jur. notar i i ” szer-kesztménye]. 1762: A már vet t Deliberatumbol eszre vehette magát az I(nct)us . . . , hogj az Novum mellett semmi Documentumakat nem exhibealt [Torda; T J k V. 143]. 1765: ezenn Kérdést most nem evincállyák az Novizánsok bé adott Documentumokkal [uo.; i.h. 256]. 1780: valami Documentumok még vadnak [Baca SzD; TSb 24]. 1784: minekelŏtte a’ m i Malmunk oda nem épitetett vóltis nyárb(an) a’ nagy Arviz(ne)k idején mindenkor exundált Telben hasonlŏképpen vagy a’ rend k ivŭ l valo hó, és havazás mián k i dollott, mint mind ezek meg tettzenek exhibeált Documentumainkból [Szováta M T ; Jeremiás György és Lőrinc folyamodványa (Mt)]. 1788: Rigi Documentumaimbol és Inquisitoriájimbol is nyilvánságos vo l t ; ugy hasonlo képen haszna es fructif ica(ti)oja az en részemn(e)k azokbol k i tettzett [Nagyrápolt H ; J H b X X X I / 3 4 ] . 1822: az Alperes B. Urak Documentumaik arra mutat-nak, hogy a’ Mlgs Fellperes résznek ezeket kellene szükségképpen meg mutatni, kinyomozni, és k i világosittni [ M v ; Borb. II Mátyás Sámuel lev.,

csak az aláírás sk] | hogy ezen Decsey Samuelnek valoságos Nemes Levele is vólt, és el égett, bizo-ny i t t ya a’ D alatt i Documentumon, hogy Pap vol t ezen Nagy atyám E alat t i Testimonium hitelesiti [Z i lah; i.h. Decsey György ns kezével]. 1834: Az Allperes Tulajdonos Possessoratus . . . a’ per rendébe exhibealt Documentumai által meg mutat ta mind propríetatis Jussat mind a’ simul-taneus usussát [i.h. I Asz törvényszéke].

2. tanúsí tvány; cert i f icat; Bescheinigung. 1833: Regius lévén k i nevezve a’ Regius documentumai-val bizonyitva kellet volna készülni a’ Számadás-nak [Kisesküllő K ; Somb. II].

Ha. 1815: adjan Documentumat [Kövend T A ; Borb.]. 1816: Documentumat. Novumat [uo.; i .h.].

dolga-igazítatlan dolga-rendezetlenül; fără a f i făcut vreo ispravă; unverrichteterdinge. 1650: Ezen Bakos Istuan Eottues legeny, dolga igazittat-lan me(n)t el az Varosrol [ K v ; ÖCJk].

dolgatlan 1. dolga-hagyó/mulasztó; delăsător, negli jent; nachlässig. 1680: Causa Devetseriensis. Szilagyi Andras . . . szoli t tattyia Vigh Annat . . . A Sz: Szektŭ l d ivort ia l tatni kivanok 1. Mert hŭ tet lenŭ l el hagyott. 2. Engedetle(n) 3. Ige(n) gonosz nyelve vagyo(n). 4. Dolgotla(n) [SzJk 150].

2. munkakerülő; chiulangiu, t r î n t o r ; arbeits-scheu. 1699: Kŏpeczi Mihály . . . Feleséget nem taplálta, hanem ìnkáb ötet min t valami herés rosz dolgatla(n) embert a’ Felesége az a’ maga erŏss kezi munkájával tar to t ta [SzJk 322]. 1724: ezt az Simont az emberek nevezték volt Hocz(na)k mivel i f j u legén koraban igen keringő és dolgatlan ember volt [Kisnyíres SzD; Ks] . — L. még dolog-talan al.

dolgocska (apró-cseprő) tennivaló; trebuşoară; Kleinarbeit. 1710: magam dolgocskám [Cssz; BCs]. 1722: én Ncsagas Uram csak dolgacskaimat végézhessem fél mégyék runkra [Kéménd H ; J H b X I I I / 3 9 Váradi András br. Jósika Imréhez]. 1762: szorgos dolgotskáim léven Erdő Csinádra haza mentem [Told. 43/88]. 1769: Ottan kilentz vagy t iz napok alatt dolgotskáimat végezvén, Excellentiadtoknak tiszteletekre, sietek [TSb Gr. Teleki Sámuel kezével].

Szk: ~jához lát munkácskájához fog. 1738: E n az Innep előtt egy hettel uj jobban le beteged-vén csak tegnap s tegnapelőtt kőnnyebbettem annyira, hogy dolgotskaimhoz csak gyengén is lathat tam volna [Kudu SzD; Ks 99 Pongrácz György lev.].

dolgos I. mn 1. dologkedvelő, munkaszerető; muncitor, harnic; arbeitsam. 1586: Anna Zabo Bartosne vallia, hogy elseobe a’ leany Igyartonit lakek, dichírtek hogy ereos dolgos [ K v ; T J k

IV/1. 572]. Szn. 1554: Dolgos benedekne [ K v ; Szám.

1/IV. 28]. 1641: Dolgos Varga Janos [ M v ; M v L t 291].

E EM

dolgos 444

2. mi ~ m i járatban (van)?; ce caută, pentru ce a venit? ; was führt einen her? 1573: (Anthonius aztalos Iuratus) . . . ky Tekint Aytaian, Tahat az Kappa Myhal haza eleot ket legeny al, . . . hogi azokat lat ia Mond nekyk Mi t allatok t y o t t my dolgossok vattok | Kerestwry peter . . . kezdy Bezelleny hogi . . . Latot (!) o t th hogy ket I fyw volt kardiok oldalan, de nem tw t ta My dolgosok [ K v ; T J k III/3. 49, 5 3 — 4 ] . 1580: Az Be Iratas felól penigh eo kegmek vegeztek hogy senkit be ne Iryanak Az Waras keonywebe Es a k i t be Irnak Iol meg visgallyak michioda Nemzet honnet Ieot es my dolgos [ K v ; TanJk V/3. 210a].

3. ~ szolga ? béres | napszámos; zilier; Arbeiter | Tagelöhner. 1589: A haz szŭksegere es egieb kŭ lŏmb kŭ lŏmb fele Nyar i dolgos zolgakra keolt el cub. 137 [ K v ; Szám. 4 /X I Aggm. 4].

II. fn munkás | napszámos; zilier; Arbeiter | Tage-löhner. 1569: az Molnoknak gongia viselese Mind az hozza valo dolgosok az Thanachtwl fígyenek Min t Ez Jdeiglen [ K v ; TanJk V/3. 1b]. 1578: My Engedelmesek lewen az Nagod paranchyo-lattyanak el Menenk thodalagra . . . es ot t thoda-lagy ferenchet hon nem lelwk hanem Egy ot t hazanal valo dolgosat . . . vgyan thodalagon hon lelwk es kerwk twle . . . felywl Meg J r t leweleket Nekwnk ez walazt thewe hogy hyrre Agya vranak hyzen Az Vra twgya my t kel chyelekedny [Póka M T ; Thor. V I I /4 ] . 1581: Igen nagy sok Bozzwkat zenwettem miatta, es vtanna walo dolgossi miat [Gy f ; Törzs. Szentpáli Kornis Mihály Báthori Istvánhoz]. 1587: 31 die Jû ly . . . vagattam egj

Bikat meg, ennek az Husaban Tar tot t ket t nap, mert sem egieb dolgosok nem akartak megj enni, hanem fel i t t a Zamosban kellett hannunk [ K v ; Szám. 3 / X X V I . 33]. 1589: Fogattam esmeg 6 embert, Azok voltanak ot 3 nap At tam egyknek 14 d mert Jgen zywk volt az ember az dolgos f. 2 d 52 [ K v ; i.h. VI /4. 31 Stenzely András kezével]. 1592: nem tudom en mi okbwl Vdwar-biro Vra(m), azt monda cziak az darabantoknak hogj k j ne ereztenenek az kapwn egj kewesre migh az dolgosoktul vizza Jeone [ U ; UszT]. 1600: Voltak dolgosink az wyz mellett . . . harmad Napigh | Az Zenas kert t mellett barazdoltattam es Asattat tam egj Arkot meljteol A t t a m az dolgo-soknak d 62 | Karaczon hauanak 27dik Napia(n) mikor az barmokat az Mezeŏreŏl be kelletek fognúnk Jazol czinalasert f izettem az dolgosnak es vezzeoert d 73 [ K v ; Szám. 9 / V I I I . 11, 9 / X I I I . 9, 14]. 1604: Az Zeoleo Miúeseknek fizetesek feleol az Tavaly eztendeobely . . . vegezest helyen hattak . . . semmy fele eelest ne merezellyen Adny mywessenek dol-gossanak [ K v ; TanJk I/1. 469]. 1625: kegtek beȯlchen meg Itelhetj hogi az dolgos meg kivannia az Ete l t es az I ta l t [ K v ; Szám. 1 6 / X X X . 37]. 1631: Kovacz Giörgj el ment falura dolgozat s hozat penzt, derib darab szalonnat abbol f izettek az dolgosoknak [ M v ; M v L t 290. 58b]. 1644: Ez el m ŭ l t Niarba(n) az mikor az Biro Antalek haza megh ege az dolgosoknak akarok vala Eonni v inni [ M v ; i.h. 291. 432a]. 1658: Szŏlŏ fĕdeo 16. Dolgosoknak . . . N. 320a [Borberek A F ;

Wass. Perc 36. — aTi. cipót]. 1699: Az Német Aczok . . . kévántak . . . Continue dolgost méllėjék nro 50. sive 20 Zlotott, ŏk azzal fogad(na)k napszá-mosokat [ K v ; BL t ] . 1702: A Fortal i t iumok épitésére valo dolgosoknak adasa még az el mul t Ország Gyűlése alat tractáltatvan, . . . az Co(mmi)s-sionkat vévén mentést . . . tegjen . . . dispositiot [UszLt IX. 77. 47 gub.]. 1711: Egj ŭdŏb(en) Lázár Ferencz ur(am) ganesztatott vala, akkor énis o t t voltam, tudom hogy azon dolgosok szá-mára ŭ t te tet t vala meg eŏ kglme egy Szép Tehenet [Szárhegy Cs; W L t ] | A dolgosok etelé es i tala iránt az Ur eő kglme tudositását váro(m) [Vacsárcsi Cs; BCs]. 1717: dolgosunk mind szőlő munkára, s mind aratásra elég vagyon îgyêrve de igên kêvês profitálodik az ígyéretben [Szentdemeter U ; Ks 95]. 1724: vöttem . . . két csebret, négye meg vagyon, hármát a dolgosok el nyőtték 1,, 38 [ K v ; K v R L t X . A. 16] | Jŏvenek m i elŏnkben . . . Karai Lakosok . . . kérének az emlitett Mlts Groff Vr to l . . . hetven Magyar for intokot esztendeig kŏ lcsŏn dolog fejiben, . . . addig valo Várakozásért . . . minden for introl egy egy nyàr i napi dolgost Sarloval . . . adgyanak értvén jo l dolgozhato embe-reket szokás szerint reggeltŏl fogva estvéig [Sza-mosfva K ; Ks 25. B. 2]. 1732: minden két véka búza után egy egy napi dólgast prestálnak [Dellő-apáti SzD; i.h. B. 12]. 1746: Die 24 Apr. Váltván k i az Nemes Gabornál valo szŏlŏt . . . Végeztem . . . levelezését 16 dolgossal [M.köblös SzD; R L t Rettegi J., DiarOec. 43]. 1749: Szolga Biro Uram husz dolgost vet t ra j tunk [Tóhát A F ; Told. 3]. 1756: Molduán Vonya, a’ Dipsei szász Papnak két Ur dolga rendiben valo dolgost adott ( : a’ min t hal lottam :) bor áráért [Galac B N ; W L t ] . 1757: az egész Falu egj egj napi dolgost ád [Buda-telke K ; L L t 129]. 1761: az ŏ Ext ia ja Sellérei kezességekre vettenek vol t buzát, vékáját Denar 72 . . . igirvén minde(n) kŏbŏ l után három napi aratást, tudgjuk hogj exurgált Szász ŏtven dol-gosra [Spring A F ; J H b X X I I I / 3 1 . 39]. 1764: sokszor a dolgosokot magakra hagyván ö idebé Szarka Urammal i vu t t [Kóród K K ; Ks 19/I. 6]. 1765: Kornis Gábor Uram . . . amelly gyalog pallót tar t az kapuja előtt eő kegyelme, hogy meg engedi járni a Borbandiaknak, minden embertŏ l kalákában egy egy napi Dólgost vészen [Borbánd A F ; Eszt-Mk 185 Vall . ] | (Az udvarbiró a) Keze alatt valo Béresekkel, dolgasakkal az időt t hijáb(a) ne tőltse, hanem mikor minek ideje lészen utánna állyon a dolognak [Mezőcsán T A ; Ks 26. X ] . 1772: az Bánfalvi Málé és Borso prosperatioja mellett sokat fáradoztanak dolgosok után jártanak és Pallérkodtanak míg fel vehették és bé takarít-hatták [Sárosmagyarberkesz Szt ; L L t ] . 1774: i t ten nem lehet pénzen dolgost kapni; s az kaszál-lással el maradunk [Mocs K ; Ks Conscr.]. 1780: egj kosár Méhe ellveszvén Exc(e)ll(entiádna)k, gonosz ember által, azért hogy az Falu 100 forin-tokat fizessen imponálta Ex(ce)ll(en)tiad és azolta a 100 for int után minden Esztendőben 100 dolgost kell az Falunak Ex(ce)ll(en)tiad számára usuraban adni [ K ; IB. Kászoni Nagy János szb kezével].

E EM

445 dolgozgat

1784: E n usurát arreám (!) esendŏ adossagomert nem praestáltom kŭlenesen, hanem mind Domi-nalis Biro minden nap talpan állattam s állok az Méltoságos Exponens B(áró) Uram eŏ Nsgă dol-gossai és oeconomiája k ŭ r ŭ l [Mundra Szb; Mk

IV/35. 70—1] . 1794: ă Majoromnak elejit . . . az árvíz annjéra el szaggatta vala, . . . akkor à Néhai szegénj A t j ám azon szakadást és viz mélységét pénzen vett bakkokkal, czövekekkel, füzfákkal és tüvissel pénzes dolgosokkal meg rakta s töl teni kezdette [ K v ; Pk 3]. 1796: i t ten . . . pénzen erre a részre égyszer sem dolgoztotnak, mivel a Joszág-gal szoktak tŏbnyire minden féle dolgot végben vitetni, vagynak ugyan még más Usorás, dolgosok is, ugymint miis falusiakul a Szilvási Malomba(n) lévŏ ŏrŏ ltetésŭnkért minden Esztendŏben 70. Kaszásokat adunk, melyekkel i t ten dolgoztatnak [Szentegyed SzD; Wass]. 1804: Dolgost fogadok a Szŏllŏbe hellyettek [Ádámos K K ; Pk 5]. 1819: Azonn Szilvoriumokot néhai Boldisár Ur maga hordogatta fel a pintzéből, soha azt Tselédre nem bizta, abbol soha a Dolgosoknak nem adott [ K v ; Pk 2]. 1821: a dolgosok kihajtására kezesek Stefusz Nyikuláj és Bude Andrej [Kővárhosszúfalu Szt ; TKh f ] . 1840: az 3rom dogosnak . . . vettem egy kinyeret [Asz; Borb.] | vettem egy Font szallannát a 3rom dolgosnak [Asz; i.h.]. 1852: holnap jöjön . . . egy tenyérrel valo dolgos ásoval és 3 szál detzka hasonlolag a Pálff i Mihály Bátyám részire is [Kadács U ; Pf Pálff i Dávid Pálff i Lajos-hoz]. — L. még GyU 81.

dolgosia kb. kocsmárlási és borvámbeli jövede-lem; venit din c î rc iumări t ; Wirtshaus-Einkom-men. 1702 k.: Résolutio Beniaminis Sebesi de Bolgárfalva, ad Difficultat(e)s Orthodoxo Refor-matae Eccl(esi)ae Abrudbányaiensis . . . A Dólgo-sianak rendi ez volt Abrudbányán . . . Ab antiquo usque ad annum 1667, a’ Dólgosia vólt egészszen az Unitáríúsoké, In Anno 1667. a’ m in t eszemb(e) jút , keg(yé)lm(e)s Úrúnk idŏsbik Apaf i Mihály, az oda Telepedet Réz Bányai fugit ivus Reformatusok instant ĭájára, az az ŏtȯs (!) Mihály intima(ti)ojá-ból Templomat erigáltatván il lyen rendet is tar tani parancsolt, hogy túdni i l l ik a’ Borral kereskedŏ Reformátusok, nem az Únitáriusoknak, hane(m) az Reformata Eccl(esi)á(na)k Contribuállyák a’ Dolgosiát, az Vnitariusok penig a’ magok részek-ről borral kereskedŏ emberek dólgosiájával légje-nek contentusok; ha m i dólgosia penig az oláhok részirŏl bé jŏhetne, azt a’ két részrŏl lévŏ Egjház-fiak, minden héten a’ Berbenczés oláh Korcsmáhaz el járván két felé oszszák és k i k i az Eccl(esi)a Szŭkségére fordicscsa, Mellyet mind eddig is el kŏvettek, de mivel az reformata Eccl(esi)a részirŏl való Réformátusok felesen kereskednek Borral, Eget borral, Méserrel . . . , Némellyek . . . tellyességgel Semmit sem Contribuáltanak, sŏt irtóztató fenyege-tŏzésekkel sokszor fu tva Szalasztatták az Edgjház-fiat, a’ mellybŏ l k i jŏ hogy, nem hogy 100. 100 for in t dolgosia pénz jŏhetet volna k i annuátim sŏt csak 20. forint-is alig jú ta t egy részre, a’ kŏzŏs korcso-máknak Perceptúmábol [Born. X X X I X . 6]. 1788:

Az Abrudbányai Reformata Eklésia Dolgosia nevezet alatt lévő Jővedelme dolgában minémű Rendelést méltoztatott légyen tenni a’ Mlgs K . Gubernium . . . Decretumának az ide zárt Mássa meg muta t tya [ R E k L t Acta cons. 152]. — L. még bor-dolgosia al.

1673-ban Apaf i Mihály elrendelte, hogy „a ’ vásári és az olá-hok kocsmárlásából való Proventus a’ két Eklésiaa kőzőtt d iv i -dáltassék aequaliter.” Ez utóbbi jövedelmet később, a X V I I I . század végén bor-dolgosia vagy egyszerűen dolgosia néven emle-gették [i. h. 61. — aA ref. és az un.].

dolgosia-pénz kb. kocsmárlási és borvámbeli jövedelem; venit din c î rc iumăr i t ; Wirtshaus-Ein-kommen. 1702 k.: nem hogy 100. 100 for int dol-gosia pénz jŏhetet volna k i annuátim sŏ t csak 20. forint-is alig jú ta t egy részre [Born. X X X I X . 6. — A teljesebb szöv. dolgosia al.].

dolgoz ts 1. fel/megdolgoz; a prelucra; be/ver-arbeiten. 1774: Ŏ t Véka kender magot véttetett . . . Csutak Uram, mellyet az Jobbágy Aszszonyok Nyŏ ték, s dolgozták [Mocs K ; K S Conscr. 7 7 — 8 ] . 1788: a kendert még akkor dolgozták, mert gazdaszszony is nem régen szegodŏt vol t [Bencenc H ; BK . Bara Ferenc lev.].

2. megmunkál/művel; a lucra/cul t iva; (be/an)-bauen. 1770: Hogy kaptak ezen Bányákra az emlitett szemellyek azt magok tudgyák . . . Hány hetig dolgazták mar eddig azt m i bizonyason nem tudgyuk [Torockó; Thor. XVI /39 ] . 1776: (A földet) bekeségesen minden leg kissebb Contra-versia nelkül dolgaztuk és mivel tük [M.bogáta SzD; Bet. 6 Morosan Tyi for (40) jb vall.].

dolgozás munka, munkálkodás; muncă; Arbeit(s-leistung). 1642: az Vice Uduarbjro Szeőke Tamas lat tak hogy ides toua adomanyert osztogatta az jobagiokat dolgozasra, melyert ueszekettenekis uelle, hogy az derek dologh jdeje(n) czelekette [Hidegszamos K ; GyU 88]. 1669/1681: serio paranczollyuk . . . Haczokon lako Karansebesi es Lugosi minden rendeket . . . Semminemű ado-zasra, dolgozasra, egy szoval Semmi rend k ivu l valo exactiokra őket erőltetni Semmi uton modon ne mereszellyek [VhU 354 fej.].

dolgozatlan megmunkálatlanul; nelucrat; un-bearbeitet. 1756 k.: A napon kűn lévő egész k ŏ Bányában ha k i valaini venára talál, és abbol probát tévén semmi hasznot nem esmér, s oda hadgya, és Esztendő, s három napok(na)k el folyá-sa alatt pusztán, s ő általa dolgozatlan áll, ez idő mulásával el veszti jussát, és más a’ kinek tet tz ik bátran, és szabadon bele álhat s dolgozhattya [Born. X X X V I I I . 8 abrudbányai bányászok törv. ] .

dolgozgat munkát végezget; a migăli/meşteri (la ceva); herumarbeiten. 1735: Teleki Samuel Vram eŏ Natsaga Mester emberej . . . Teleki Pál Vram eő Natsaga Nagy Somkuti Vdvarházan dolgozgatta(na)k [Drágavilma SzD; T L t ] . 1771: magamis . . . Mester ember vagjok, gjakron dolgozgattam az utrumb(an) fel te t t Malomnál [Ádámos K K ; J H b LXVI I / 168 ] .

E EM

dolgozhatik 446

dolgozhat(ik) 1. ts is munkálkodhat ik; a putea lucra; arbeiten können/dürfen. 1746: mindenik fél maga bányáját colalhattya, de edgyik is ă másik(na)k kárára ne’ igyekezzek . . . mindennik fél maga felŏ l l szabadoson dolgozhassék [Torockó; Bosla]. 1756 k.: A napon kűn lévő egész k ŏ Bányában . . . a’ kinek tettzik bátran, és szabadon bele álhat s dolgozhattya. Hasonlo itélet alatt lésznek azokis a’ k ik a’ határban más hellyen kevés valami kevés (így!) munkát, vagy tsak vakarítást annál inkább jegyet tennének, sub praetextu, hogy mast onnet praevie excludállya-nak, mert ez ő nékiek semmit sem suffrágálván, a’ kinek tet tz ik az dolgozhat ot tan [Born. X X X V I I I . 8 abrudbányai bányászok törv.] . 1762: kevés időt Nötelenségiben dolgozhassék [ K v ; ÖCLev.].

2. képes/tud dolgozni; a f i capabil să lucreze; arbeiten können, arbeitsfähig sein. 1754: I f f jabb Cire áliás Szirb Onul . . . verte meg . . . Jánk Iuont ugy hogy az oltatol fogva két hetet impoltál

és sem(m)it sem dolgozhatot hanem penzivel amit dolgaztathatot | Jánk Juon . . . amiolta meg verték Sem(m)it sem dolgazhata | az oltatol fogva ami olta meg verték Sem(m)it sem dolgazhatat sőtt most sem dolgazhatik [Grohot H ; Ks 112 Vegyes ir . ] . 1774: Kováts Siga . . . nem ollyas vas mivelŏ hogy magára dolgozhassék [Mocs K ; K S Conscr. 28]. 1788: nem dolgozhatván ugy kŭ ldette el Sz János napkor házatol [Nyárádkarácsonfva M T ; Told. 76]. 1791: nagyobb részin az emberek-nek nintsen kenyere hogy egész hétre valot hozzon, két napra valot hoznak magokkal és még abb(an) tart , dolgozik, el fogyván pedig az eledele és i t t is az dolog sok levén . . . annyira j u t a barázdab(an) hogy az ehseg miat t el dől és osztán nem dolgoz-hatván kéntelenittetik az ol lyant el botsátani [Szilágycseh; IB].

3. lehetősége van dolgozni; a avea posibilitatea să lucreze; die Möglichkeit haben zu arbeiten. 1791: Az asztalos munkájátis meg alkudtom a Gyogyi Pap őttsével, és már az ablakakot és aj tokot kezdetteis szabagatni, de i t t dolgozik Bentzentzen azokon, mert Ludesden nints háza, hol dolgozhassék [Bencenc H ; B K ] .

Ha. 1788: dolgazhatik [Nyárádkarácsonfva M T ; Told. 76]. 1818: dolgazhatik [M.fráta K ; KLev. ] .

dolgozható dolgozni tudó, dologhoz ér tő; care ştie să lucreze, care se pricepe la muncă; sachver-ständig, arbeitslustig. 1724: Jŏvenek m i elŏnk-ben . . . Kara i Lakosok . . . az egész falu képib(en) és kérének az emli tett Mlts Groff Vr to l . . . hetven Magyar for intokot esztendeig kŏ lcsŏn dolog feji-ben, . . . addig valo Várakozásáért minden for int-rol egy egy nyàr i napi dolgost Sarloval . . . adgya-nak értvén jo l dolgozhato embereket reggeltŏl fogva estvéig [Szamosfva K ; Ks 25 Fasc. sub B.].

dolgozik 1. munkálkodik, munkát végez; a munci/ lucra; arbeiten. 1584: Luch Gergelne vallia, Tar tok vala egy leankat . . . , Es kesen mikor mind dolgoznam, . . . Mondek a’ leannak hogy Melliez-

ze(n) eg Ludat holnapra | Agota Varga Leorinczne vallia, Az en Vdwaromon Tílolok vala, Es mikor Eyel effely kortis ot dolgozna(m) hallek, egykor Nagy Ropogast [ K v ; T J k IV/1. 246—7, 264—5] . 1591: Berthalmy gyarffas 3 Nap dolgozat f — d 75. Kenyeres Bal int t 3 N a p : dolgozatt f — d 75 [ K v ; Szám. 5/I . 98]. 1597: Kwlemb kwlemb ideokben nyers es egetet bort Ami t nekik at tŭnk Amegh ot dolgoztanak tezen egi Sŭmmaban f 1 d 27 [ K v ; i.h. 8 / X V I . 35]. 1631: Kovacz Giörgj el ment falura dolgozat s hozat penzt, derib darab szalonnat abbol fizettek az dolgosoknak [ M v ; M v L t 290. 58b]. 1677/1678: Hogy dolgaszat haram acz azoknak az ketejinek attam napszamra | ket nap dolgaztak [ M v ; M v R L t ] . 1692: E n Czak Filep Menyhart(na)k dolgozom [Kercsed T A ; Borb.]. 1728: dolgozzek egj nap [Málnás Hsz; SVJk] . 1734: az Fiaim tudom hogy edgyszer másszor oda voltanak Somkutra dologra de en Soha Sem tudakoztam tŏ l lek hogy m i t dolgoz-tanak m i t nem [Kővárhosszúfalu Szt; T K h f Fa t t I r imia (56) jb vall.]. 1743: m i dólgaztunk ŏ klme

számára | Ho lmi fátákis dolgaztak o t t Szent Imrén aratással ŏ k(egyelméne)k [Herepe A F ; B K . Herepei lev.]. 1751/1753: minden Ember egy egy napot dolgozzon [Koronka M T ; Told. 78]. 1758: az Tarloban egy Ember egyebet nem dolgazat hanem ŏllel hordazta a Botot, Vasvillát az Aratók utan [Harasztkerék M T ; Ks 18. XC. 11] | Az Atyank(na)k gyamaltalan àllapattyában életiben szegicséggel vol tunk Éj jet , Napott edgye tettűnk, szűntelen dolgaztunk eoconomiat (!) fo ly tat tuk [Asz; Borb. 1] | Tudam bizanjosan hogj Szekej Boldisar uramott az f iai Segitettek Szolgálottal ŏk dolgaztanak az után lett oljan jo gazda [Várfva T A ; i.h. II Agilis Franciscus Kis (56) vall.] | tudam azt hogy az f iak attyak mellett lakván az f iak dolgazta(na)k [Asz; i.h. „Szász Judi t Agilis Betze Andras Felesege” (32) vall.]. 1759: vettenek volt k i bizonyos szamu Sum(m)a pénzt Interesre . . . szōlŏ munkaval Intereztek (!)a . . . minden for int utan egy egy napot dolgaztak [Szentrontás M T ; Sár. — aTollvétség intereseztek h.]. 1763: én meg szollitván őket kérdem töllek mi t dolgoz-tak [Gálfva K K ; Mk V. V I I /1 . 49]. 1764: a Selle-rek dolgaznak [Esztény SzD; Told. 29]. 1767: el t i l to t ták az Exponens Ur Eő Nga Részin valo Emberek, hogy o t t ne dolgazzanak [Kettősmező Sz; J H b K L IV /9 . 9]. 1774: Ezen Mester Emberek . . . a Szolgálattyakért nem fizetteké, vagy nem dolgoztanaké valamit a Tiszteknek . . . ? [ K ; K S vk ] | nem volna Csuda ha Főldes Urunk számára dolgoznánk, de más idegen Ember veszi hasznát [O.zsákod K K ; L L t Vall. 197]. 1777: a konkoj-fa lv i Bahokás Ember Csatlos Pintye . . . ezen a heljen . . . kaszált . . . mikor i t t ir togatni kezdett t i l to t ták Falus Biro által hogy ne irtson s ne dolgozzék [Kisnyíres Szt ; J H b K LV I I I / 28 ] . 1778: nem dolgazatt tŏbbet [Solymos A F ; Told. 6]. 1779: Anyám is fáradazat dolgozat [Aranyos-rákos T A ; Borb.]. 1783: az Apám usorázat Szŏke-falvara . . . , azután magomis minden esztendöben három napat dolgasztam s tavalyis k i dolgosztam

E EM

447 dolgozó-ház

[Csüdőtelke K K ; Ks 92]. 1788: Harko Péter Uramnak sokszor halatta zugalodásat . . . Balás Mihály nevŭ szolgájára hogy nem dolgazik elbuvik [Karácsonfva M T ; Told. 76]. 1795/1800: én Rákosi Istvánnal Czimbarában szántottan s vele sokat dolgaztam [Harasztkerék M T ; i.h. 30]. 1800: én a hazbol k i ìs sem (így!) mozdultam, mert volt m i t dolgoz(z)am [Borsa K ; B f R Petykó Rózsa vall.]. 1803: A ’ Gáton dolgazvána két Molnár [ M v ; MvRL t . — aDe uo. dolgozván és dolgoztatván is]. 1808: Ezenn Sellérek, a’ Papi Mesteri Házok és Templom körŭ l többet tartoz-nak dolgozni, mint a’ több Főldes Urat szolgálo Emberek [Vista K ; R A k 116]. 1810: Blós Mihaila . . . a maga Cselédgyeit is el v i t te a’ Szŏllŏbe a’ Szászokért dolgazni [Adorján M T ; Born. G. X I V . 1 Latzko Andrásné Abel Anna (40) ns val l . ] . 1815: egesz Nap dolgozatt a’ Malmas ra j ta [Ara-nyosrákos T A ; Borb.]. 1828: A malmas a Malom árkán dolgazván [uo.; i .h.]. 1829: A ’ Fűsűs és Esztergáriusak kŏzŏ t t ta lál tat tván ugy Nevezett Kantárok, k i k nem tartván sem a’ Zállaglástol, sem az Tŏrvényes meg Intetéstol magak el átalka-dat t szándékjakbol, éppen a’ N(eme)s Czénak elenére kivánnak kantárkodni s . . . dolgozni [Torda; T V L t 992]. 1840: azon lábba melyet Krosán Nyikuláj dolgozatt . . . 20 Vedera [Alsó-sztmihályfva T A ; Bosla. — aTi. kár esett]. 1846—1847: Dolgozatt 32 ember [Dés; D L t 1851. évi iratok közt].

2. ~ vmin vminek elvégzésén fáradozik; a se strădui să execute/să facă ceva; sich bemühen, sich um etw. befleißigen. 1794: Az kertnek igaz, hogy Nagyobb Része gődrös dombos haszantalan helly volt . . . 10. Svábok dolgoztak az plánérozá-san [Mezőmadaras M T ; B K Gazd. Koszt in Szávuj (30) auriga vall.].

3. mível, művel ; a lucra; arbeiten. 1726: kovács lévén mint mester embernek az városon dolgoznom szabad nem volt, az czéhba bé nem vŏ t tek [Ne; Ks 90]. 1761: Dir ib darab deszkák melyekbŏl dolgoztanak az Asztalosok feles szám-mal vadnak [Vessződ N K ; J H b X X I I I / 3 1 . 29]. 1768: minden nap kell dolgazni a szőllőb(en) [Esztény SzD; Told. 5a]. 1770: már három hete hogy dolgaznak azon Bányákba [Torockó; Thor. XVI /39] . 1774: ’a Korondon lévő Uraság két Fűrész Malmai és Düröszkőlő kőrűl ’a Mikor kiván-tat ik Vas Munkát dolgoznom [Szentdemeter U ; L L t Vall. 243]. 1791: Az asztalos munkájátis meg alkudtom a Gyogyi Pap őttsével, és már az ablakakot és ajtokot kezdetteis szabagatni, de i t t dolgozik Bentzentzen azokon, mert Ludesden nints háza, hol dolgozhassék [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.].

4. vmilyen folyamat megy végbe benne; a acţiona/lucra; wirken, arbeiten. 1797: Doctor Pataki Uram i r ta hogy tudositsuk hogy a Hány-tató miképpen dolgozik [Héderfája K K ; IB] . 1829: az Lábom Szárát meg ütötem egy kevéssé akor Számba sem vetem. az ütés magába mindig Dolgozot mind adig a mig k i fokasztota a Lábom szárát [F.gezés N K ; Told. 7a].

5. vkivel ~ közösül, paráználkodik; a se îm-preuna; mi t j m geschlechtlich verkehren. 1603: Almadj Gaspar . . . vall ia . . . az azzonj . . . kezde mutatn j az feier Daniel hazahoz, oda tekentek, tehat varga Janosnet egy Nemet az falhoz tamaz-ta t ta es dolgozik velle [ K v ; T J k VI /1. 689].

Ha. 1759: dolgaztanak [Szentrontása M T ; Sár. — aKésőbb: Szentháromság]. 1788: dolgazik [Nyá-rádkarácsonfva M T ; Told. 76]. 1850: dolgoznánok [ M v ; M v L t ] . 1851: Dolgaztam [Dés; D L t ] .

dolgozó I. mn munkálkodó; care lucrează; arbeitend. 1810: A ’ Szőlőbe dólgazo emberek kőzŭ l . . . vóltak haragossai [M.bölkény M T ; Born. G. X I V . 1 Lázár Gávril (56) vall.].

II. fn dolgos; munci tor ; Arbeiter. 1656: Tudom azt hogi az m i t epittetek mjnd Benes Jstuan epittette, de en ne(m) latta(m) hogi Csiszer Ferencz epittetet uolna, se penigh az dolgozokkal ot lő t t volna [Szentgyörgy Cs; B L t 3].

dolgozóasztal munkaasztal; masă de lucru ; Arbeitstisch. 1792: Asszonynak volo dolgazo Asztol [CU].

dolgozódik 1. dolgozgat; a migăli/meşteri; herumarbeiten. 1618/1669/1681 a: Mivel Hunyadi Molnaink es tőb épűleteknek fel allatasara Molnar Thamast kelletet vol t Váradrol be hozatnúnk . . . az mikor m i szamunkra dolgozodik, minden hetre egy forintot, napiara hat Cipot es egy kupa bort rendeltűnk nekie [VhU 301 fej. — aKétszeres át-írás]. 1771: azon őkrőt t . . . haza haj tván Aba-

fájára dolgozodtam vélle min t magam marhám-mal [Abafája M T ; Told. 26/8]. 1829: Olá Gligor találtok ebbe az helybe éjtzakának idején egy kapával dolgozodni [Csókfva M T ; TSb 24].

2. Nemi von. nyi l -ban: közösül, paráználkodik; a se împreuna; m i t j m geschlechtlich verkehren. 1640: (A nő) melléje mene az legennek, s azt látám, hogy vált ig dolgozódának olyformán, hogy . . . hiszem meg értheti kegyelmetek [ M v ; M v L t 291. 233a].

dolgozó-ember napszámos; zi ler; Taglöhner. 1606: Amely beres vel dolgozo ember velem volt, amikor az eokreot la t tam [HSzj béres al.]. 1633: Mijs az epiteseben mind Boerok es szabadosokis s az szegenysegis segitettunk clakaban eo kegnek . . . , azon k iuŭ l penzel is fogadot eo kegme, mŭes es dolgozo embereket [F.komána F ; Szád.].

dolgozó-ház dologház; casă de muncă fo r ţa tă ; Arbeitshaus, Raspelhaus. 1829: ezen a’ Nyáron a’ mulatokert, kortsomának használt Épületei készittettek el, majd tsak nem egészlen újba, dolgazo és Szegények Házának [ B L t 12 kv- i dologház nyomt. szám.]. 1846: Meszáros János . . . 30 Rf váltó fo(rint)okra oly hozza tétellel bűntetődött hogy azon tömög, a Ns város altal, a most ujbol fel allitando dolgozo haz szüksege pótlására rögtön altal adassek [ K v ; AsztC Prot. 16—7] .

E EM

dolgozó-nap 448

dolgozó-nap munkanap, hétköznap; zi de lucru; Arbeits/Werktag. 1817: az kőzőlgető dolgozo napok is jőnek [Póka M T ; T L t 542 (belekeveredve az 1317/817 jelz. csomóba)].

dolgozó-zacskó kb. kézimunka-táska; pungă pentru lucru de mînă; Handarbeittaschfe. 1789: vettem kezemhez . . . 3. Dolgazo Zatskokat, egy aran(n)yal varratot t tafutát . . . 1. Tafata pántliká-val garnirozottat [Meggyesfva M T ; J H b X L V I / 1 ] .

dolgoztat 1. munkát végeztet; a pune să lucreze; arbeiten lassen. 1716: az Arok gátját kevésb(en) maradot hogy el nem vit te az jég, az héten mind ra j ta dolgoztattam [O.csesztve A F ; Ks 96 Szegedi János lev.]. 1734: Teleki Samuel uram Mester embereinek mindenkor meg fizetet vagy penzŭl vagy Gabonául az mikoron vellek dolgoztatot [Butyásza Szt ; T K h f Merkás Kosztán (51) jb vall.] | Az Mester emberekkel dolgoztatot vala-mikor k ivántatot [Kővárhosszúfalu Szt ; i.h. Kardos Kosztán (64) jb-ispán vall.]. 1744: egykor . . . néhány Czővekeket Néhai Veselenyi István Vr(am) veretet volt fel a Gátb(a), de annál egyebet kőrűlle nem dolgoztattanak [Tóhát T A ; J H b XI /17. 19]. 1770: ezen Pataknak gyakor áradása, és sebesége miat . . . gyakran ugy el szaggatta a gáttyai t hogy az egész Joszágal egész holnapig, még továbbis dolgoztatott ra j ta sok izben [ H ; J H b X X X I / 1 7 . 3]. 1791: a kőmivesek a belső pintzét már meg boltozták, és már az idén talám nem is merűnk tőbbet ra j ta dolgoztatni a kőmí-vesekkel [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1796: i t ten . . . pénzen erre a részre égyszer sem dolgoztotnak, mivel a Joszággal szoktak tŏbbnyire minden féle dolgot végben v i tetn i [Szentegyed SzD; Wass]. 1800: a Csapo Gáton az U j j Hidnál dolgoztatnak [ M v ; E H A ] . 1818: Nap számakkal dolgaztattya majd minden oeconomia follytatását a’ szegény Contribuens Embereken eröszakasan huzat vont | azakan is éppen ugy dolgaztat [M.fráta K ; KLev. ] . 1842: A Czigánt kitelve a 15 nap melyre el botsátották Zuvatyost keresni, rögtön kezünkb(e) adjáka s akkor vagy k i vál tya magát, vagy dolgoz-ta t t yuk addig mig le dolgozza a pénzt [Usz; Pf Szentivanyi László lev. — aTi. a kezesek].

2. (földet) művel te t ; a pune să cultive/lucreze pămîn tu l ; bebauen lassen. 1668: az Hadnagy . . . két nap dolgaztatot [Szúv; Born. X X X I X . 5 K o k K i rah (30) vall.] . 1723: beteges állapottyá-ban erŏtlen korában jó darab idŏket tŏ l tet tek, hozzá láttak, Cseléd fogadással, Cselédnek valo fizetéssel pénzel és buzávalis Segitették, Sŏt néha maga fizetett Cselédeivelis . . . Dosa András ur(am) eŏ kgyl(ne)k dolgoztatott [I lencfva M T ; DLev. 1]. 1730: jobbágyival sokat dolgoztatott, ugjmint szántatott, hordatott, baranáltatott [Mi-hálcfva A F ; L L t 127]. 1752: (A tiszt) mindenkor tsak azan siránkozik hogy éhel hal, és nints kivel dolgoztassan de hogy dolgoztassa(n)? mikor à pot ior i mind boros [Mocs K ; Ks 83 Borbándi Szabó György lev.]. 1774: Ezen . . . aratatlan Gabo-nának vesztében ment létele nem egyebbŏl eset,

hanem hogy Tiszt Uraim eŏ kigyelmek magok Számokra az Dolognak jován az Jobbágyokkal dolgoztattanak [uo.; K S Conscr. 35].

Ha. 1818: dolgaztattya [M.fráta K ; KLev. ] .

dolgoztatás szolgáltatás, szolgálattétetés; presta-ţ i e ; Beistellung, Leistung. 1642: Az gyermek lo dolgat es Zeoke Thamas dolgoztatasatis vgy vallyak min t az Gyalaiak [Hévszamos K ; GyU 85]. 1717: Én az Vr parancsolattja szerént az miben lehetet igjekeztem procedalni az i t t valo dolgoztatásban de az Emberek(ne)k szó fogadatlan-ságok miat t igen sokra nem mehettem. K ivá l t a’ széna csinálásban m ĭvelhogy’ az aratás is hir-telen bé következék [Borosbocsárd A F ; IB].

dolgoztathat munkát végeztethet; a putea pune să lucreze/execute lucrări ; arbeiten lassen können. 1754: sem(m)it sem dolgazhatot hanem penzivel amit dolgaztathatot [Grohot H ; Ks 112 Vegyes ir . — A teljes szöv. dolgozhat 2. al.].

dolmány dolman; Dolman. 1560: Harmycz harom Ezwsth Aranyas gomb dolmanrah walo [ JHb QQ Temeswary János reg.]. 1567: vno vestime(n)to dolmany dicto [ K v ; T J k III/1. 18]. 1568: ez istuant Jg fogatta vala meg eztendeyg, hogy neky, f. 8 ad, Mentet dolmant nagy ragoth (!) es inget gatyat kettőt, kettőt, az felsŏ Ruhat az feyert annak felette atta neky [ K v ; i.h. 173]. 1572: Dabo Tamas, Azt vallya hogi . . . Istwan vayda fya . . . esthwelere dolmanat leh vety es dwgia az agyfeobe az fewal ala, vol t az zelyben f l 3 d 75 . . . Regwel ele wezy dolmaniat Ne(m) talalya benne az penzt [ K v ; T J k III/3. 10]. 1584: Margit Sos Mathene vallia, . . . Horwat Istwa(n)t latta, Mert egy dolma(n)t v i t volt hozza

foldozny [ K v ; T J k IV/1. 336]. 1585: chinalta(m) Daroczy Peternek gombokat ezwstbeol es karikakat dolmanyara valot [ K v ; i.h. 395] | vŏ t tem a trom-bitas zolgayanak 5 Zattyant egy dolmannak . . . tezen az E ŏ t Zattyan f. 1. d. 70. Synort bagazyat kapczhyot vŏ t tem hozza megys chynaltatta(m) neky fyzettem Erte d. 64 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 7 4 — 5 ] . 1591: Byro Vram akarattyabol attam a Trombitasnak Antalnak, Egy felseo Ruhanak, Egy Dolmannak, Nadragnak 21 3/4 Sing Karasiat, Singit d 66 f 14. d. 36 1/2 Ennek Nyreseteol attam neky f — d 32 Gombra, Sinorra, Bagaziara f — d 50. Az Chynalasatol at tam f 1. d 20. Az belleseteol at tam f 2. d 25 [ K v ; i.h. 5/X. 71]. 1595: Egy fekete kamuka dolmanj f 10. Egj Scharlat zeold tafotaual bellet dolmány f. — f. 24. [Zsombor K ; SL reg.]. 1604: Azt mondotta en nekem Galfy Mihalj, J m hul edes eŏczem, tudod az eleŏtt Skallatba granatba iarok uala, de im(m)ar a Zentegedj íozagh waltsaga mia ahoz iutek hogi czak ruham sinch mutata az dolman(n)iat hogi megh kopott [UszT 20/128]. 1609: 1 Nouembris egi szegeni kolosuari Me(n)dicans germeknek Farkas wchaba(n) kis Benedek fianak veotthem szabo Menyhartol egy doloma(n) Modra valo szúrt [ K v ; Szám. 126/IV. 128]. 1622: Egj zeöld londis

E EM

449 dolmányos

hosszu dolman becsültek f. 7 d. — [ K v ; RDL I. 119]. 1628: 5 szarvatlan gomb . . . Valami Mentere Dolomanra fekete szarvas gomb [Gya lu /Kv ; J H b K X I I /44 . 5]. 1629: Egy v y Dolmani Granat, Zeold Bagaziaual bellett aestimaltuk t t f 10 d — [ K v ; RDL I. 132]. 1635: Az mikor Ny t ra i Már-tho(n) el veue Azzonyomat . . . egy Zold menteje is vala dolománya [ M v ; M v L t 291. 60a]. 1637: egj dolmannak valo karasiatis veszünk [ M v ; i.h. 91b]. 1639: E n Szakmari Marton Segesvar mellet Szent Lazlon lako . . . Kepiro Istuan Sogo-romot, es Farkas Marton Bat iam Uramot, arra kerem hogy adnanak nekem az szegeny Batyam ruhaiban, egy mentét, egy dolmant, egy paplant, es gyolczot, s vaznat [ K v ; RDL I. 117]. 1656: Cziontos Geőrgy mind az v tan szerzette az eszwstŏs gombos dolmant mentet, ezwstos kardot Lodingot mikor Czianadi Margitot el veötte [Balázstelke K K ; K p III/82]. 1658: 8 xbris Balpataki Uramnak adott Barcsai Akos Fejedelem, dalmanra, mentere valo failandist. melynek csinaltatásara valo Ezkŏ-zeket vettem, zŏ ld makkos Gombokat, per f l . 2.//80. Negy végh sinort, mentere, Dalmanra, nadragra, per f l . 2//80. Negy singh Gyapot vaszant dolmany ala, per fl. — / /60. Egy viragos szattyant dolmany ala, per, f l . — / /75 [Borberek A F ; Wass. Perc. 51] | Koczis Istuan . . . fizetesse . . . kez penz flor. 13 Dolmanyanak mentejenek ketzer uanyolt brassay poztottbol (!) valott ahoz ualo szerszamaual [Gőc SzD; Wass]. 1670: Maradot Egy Doloman-nia eszt adtak el pro f. 13 d . . . [ K v ; R D L ] | Szabattam az Incedine Aszonyo(m) kis Fiaczkajá-nak zöld granatbúl egy dolmánt [ U t I ] . 1680: K i mondott ollyant hogy megh nyomit tam bizony vagy negyszer az kek dolmant, Baltaval k i hagy-tot ta megh Ki l lyeni Mihalyt [Ki lyén Hsz; B L t 3]. 1684: ă Cantor Inasok Dolmanyakhoz adtam Vásznat [ U t I ] . 1688: Vétetett Asszonyúnk ŏ ngă Policseni Gjŏrgj nevŭ Gŏrőgtŭ l ŏ t t n i t ra sodrot selljmet . . . Policséni Szavatul Vér János és Kapusj Pál Dolmanjokhoz. Gombnak 2. l ŏ t Sodrot hamŭ szin selljmet [Fog.; Törzs]. 1692: Szeben szekb(en) Szilistyen (?) lakot t . . . Czigany . . . magat kőteleze Jobbagyul . . . Recsei Boer Peter Uramnak . . . Boer Peter Ur(am) az penzen kivül az specificalt Cziganynak igire az maga Viseltes dolmanyát [Szád.]. 1701: edes Anyam Aszszony . . . dolomannak valo posztot vöttem mar kegyelmedtöl varnak vasznat [Ne; B L t 9 Tóth István lev. édesanyjához, T. Balásnéhoz Angyalosra (Hsz)]. 1702: egy Dolománna<k> valo Aba Posztot, avagy Brassait egjszer vanyol-tat . . . kell adnia [Dés; Jk. — aTi. az inasnak]. 1711: Egy harmad fŭ t inoval Szabo Mihály ur(am) magának Dolmánt uett [Búzásbesenyő K K ; IB

IV. 30/26]. 1721: Márton Mihályn(a)k . . . legálok . . . egy kék viseltes Dolmant [ K v L t V I I . 15 Mezei András végr.]. 1730: Pellium ovinarium . . . Sűtő Mihaly Dolomannya ala Nros 2. [Szentbene-dek SzD; Ks 70 Szám. 51 ]. 1736: Az dolomanyom-hoz nadragomhoz nem azt az posztot hozták el fotnak, az mellj kellet volna [Ohába A F ; Ap. Apor Péter feleségéhez] | A M. Urf inak dolománya

alá valo bŏ r t vettem h. fl. 1 den. 02 [Kv/Szent-benedek SzD; Ks 72. 53]. 1740: egy viseltes nyár i Dolomány [Novoj K ; L L t 47/1216]. XVIII. sz. köz.: egj viseltes fekete dolomán [Ürmös N K ; H r 1]. 1755: Egj Meczin dolomány ezüst varás ra j ta [Hr ] . 1757: Groff Kornis Sigmond Vrnak Szabo Legény szolgaja . . . el szököt, és . . . Ivagyán Togyernél la t tam Zöld báránybörös Sarga gombos menteit, veres Melyrevalojat, Sarga Sinor övi t , es egy zöld réz gombos dolmányát [A.gyékényes SzD; Ks] . 1763: Az Nehai Melgs Baro Ur Hazas-sagara keszitetett . . . kŏntŏsŏn vgymint mentén és dolomanyon lévŏ ezŭst gombok is le szedettettek [Hsz; Ks X X I I b ] . 1766: által adot . . . mentéket és dolománt [Szárhegy Cs; L L t 96]. 1768: Félig viseltes Vass Szinü Dolomány 1 [Mezősztgyörgy K ; Ks X X I I b ] . 1773: küldöm a Dolományokot [Szárhegy Cs; L L t 149]. 1774: Sendellyes András Papiros Csinálo . . . beretváltatván magát a dolmá-nyát le vetkezte [Oprakercsesora F ; T L . Goja András (38) val l . ] . 1783: Nehai Somodi Gábor Uram e Vivis decedalván maradotté Felesegire Miske K lára Aszszonyra . . . husz aranyos gombos és két felől valo aranyos pikkelyes u j anglia Dol-mány és 18 ezűst gombal pikkelyekkel más Dol-mány néhai Somodi Gabor U r a m r o l ? [ A F ; Szentk. vk ] . 1789: Az Papi Kontösöm ugy m in t a’ Mente, Toga, a’ Dolomány a’ Köppenyeg marad-gyon a’ Feleségemnek [Usz; Pf]. 1790: egy ezűstös Materia Dolmány [Ludvég K ; CsS]. 1792: adok . . . Esztendőre égy Dolománt [Drassó A F ; TSb 24]. 1849: Fáin fekete posztobol Sejem készületű u j j dolmán, nadrág, mettzet bárson lá jb i [ D L t ] .

Szn. 1562: Georgius dolmany [ K v ; Szám. 1 /VI I . 40].

Sz: csak egy ~ban megy vhová (férjként). 1573: Az hazis, valamybe Tamas vagion Mind Sigmond-tw l Marat, Mert chiak egy dolmanba Ment vol t oda Ianos deak Tamasnak at tya [ K v ; T J k III/3. 165] * ha a ~om leteszem sem engedem másnak. 1720: ha kicsin is őrőkkősa, s bizony, ha az dol-mányom le teszem sem engedem másnak [Ks 96 Apor Péter lev. — aA jószág] * közelebb az ing a ~nál v k i közelebbi (vér)rokon vkivel, m in t v k i más. XVIII. sz. e. f . : k i hánylak belŏlle mert kŏzeleb az ing az dolmanynál nékem vírsigem van hozzáa [AbN. — aTi. a telekhez].

dolmánycsinálás dolmányvarrás; confecţionare de dolman/dulamă; Dolmanschneiden. 1609: A t -tam Stamp Janosnak, egi Doloman, mente, Nagi-rag czinalastol, vaznot, kapchiot adot hozza teot t f 1 d 50 [ K v ; Szám. 126/IV. 172].

dolmánygomb nasture pentru dolman/dulamă; Dolmanknopf. 1789: adat . . . 1 rendbil i dalmán gambat [ M v ; Berz. 7/69].

dolmányka dolmányocska; dolman mic ; kleiner Dolman, Dolmanchen. 1748: vol t egy Dolmánkája [Torda; Borb.].

dolmányos dolmányú; cu dolman/dulamă; mi t Dolman. 1629: az leanyom . . . monda, hogy ahol

E EM

dolmányú 450

anya bizony egy fekete dolmanyos ember ide akar jeony [ K v ; T J k V I I / 3 . 120]. 1631: egi szürke dolmanios legeny forgodik vala Filek Gergely körniül mezitelen kardal [ M v ; M v L t 290. 242a]. 1849: Vagyon . . . ezen Szobába . . . i t t egy mester-segesen formált kis Huszár — gyalog- kardos- és dolmányos [Somkerék SzD; Ks 73/55].

dolmányú. Jelzős szerk-ben: dolmányos; cu dolman/dulamă; m i t Dolman. 1599: Prouidi Petrj Pokos Anna . . . fassa est . . . erkezek egy veres dolmanyú Nyirö legeny es hinnya kezde . . . fù ta be az Nyirö hazba(n) és úgyan abba(n) fu ta mas is egy feyer szakadoszot dolmanyba(n) be az Nyirö hazba(n) [ K v ; T J k VI /1. 384]. 1635: az ezust Gombos dolamanyu ember kuldotte el az ket t lovát az vizre, ket t giermektol [ M v ; M v L t 291. 48b].

dolog 1. teendő, tennivaló; treabă; Arbeit. 1755: igen szorgas dolgam vól t [Gernyeszeg M T ; TGsz]. 1780: nékemis akar sok dolgom lévén [Somkerék B N ; Berz. 11/75]. 1782: Nékem más Dolgot adot vol t az Tiszt azért nem mehettem el [Mocs K ; J H b K LIII]. 1792: ha idején tudtam volna Rákhel napjára Kolosvárra jöhetsz ugy én is ugy rendeltem volna dolgaimot hogy akor ot lettem volna de már igy telyes lehetetlen [Őralja-boldogfva H ; Borb. II Bethlen Kr ist ina kezével].

Szk: dolgára elmegy. 1783: mennjen el dolgára ne alkalmatlankodgjék [Udvarfva M T ; Told. 44/54]. 1794: Nékie azt mondotta, hogy menyen el dolgara Lemény felé, ne alkalmatlankodyék, ne hogy verést kapjon [Letka SzD; TSb 5]. 1843: dolgamra el mentem [Dés; D L t 410] * dolgára megy. 1600: Erdely Georgy . . . vallya . . . Lazlo annak vthanna Neky serkenek es esmet Innya kezde . . . kertem ereossen hogy az haboru-

sagnak beket hadgyon hanem mennye(n) dolgara na(m) Jol lakot [ K v ; T J k VI/1. 455]. 1819: Béressét az Iffiaszszonv, némely illetlen feleselésiért . . . k i taszigálta, hogy menne dolgára [ K v ; Pk 2] * oly ~ talál rá olyan dolga akad. 1571: oly dolog talala ream, hogy semmi keppen fel nem mehetek az napra [Sepsikőröspatak Hsz; Bál. 79].

2. munka; muncă; Arbeit. 1667: ha elŏ kerŏ l-nek azok az jobbagjok megh mondgjak nekiek hogj dologhra ala jŏyenek Colosvara [Wass. Szentkiraly Mihaly Deak vszb kezével]. 1694: A regi D(omi)n(u)s terrestrisek idejéb(en) nagjob leve(n) a’ jószág, hetek is engettettek nékiek a’ magok dolgára; de az mostani űdőre szorulva(n) ál lapott jok, gjalok szerrel minden szólgálatra reá fordi t tatnak; az előtt telben semmit sem dólgoz-ta(na)k; de most szőlő karokat is keszittet(ne)k véllek [Sebesel A F ; B f R néhai i f j . Bálpataki János urb.] . 1697: hogy az várat el igetik másnap be jőt tem . . . ezen k iminy reá dűl t poszderjára tőrtea, az ipitishez most hozá nem foghatni mivel ra j tunk a sok dologh [Szilágycseh; B K . Kőmíves Gergely Bethlen Gergelyhez. — aTi. a palota padlását]. 1756 k.: Ha valamelly Gazda akár hant, akár őllszámra mivessének szakasztva ád

dolgat, tartozzék a’ mives a rendelt időben a’ Gazda kivánsága szerint ’a dologra k i menni [Born. X X X V I I I . 8 abrudbányai bányászok törv.] . 1787: meg esik néha hogy egy heten mniden napis haj tat tatnak Ur dolgara, a’ szolgos (!) dolog hozván magával [M.bikal K ; Somb. I]. 1823: Csernátoni Samuel Uram . . . réám is töb versekbe el jö t t , egyszer nevezetesen éppen mikor dagasz-to t tam kinál t egy Csomo pénzel, és kért hogy engedgyek néki, de nékem nem lévén az a bajom fo lytat tam dolgomat és dagasztottam [Radnótfája M T ; T L t Praes. ir . 65/1827-ben. Csorvási Györgyné Benedek Klára (26) ns vall.]. 1828: Hatfaludy Lajossal igyekszünk mindent ügyesen és helyesen eligazitan<i>, ámbár dolagba elégbe kerül [Bet. 4 Hodor Károly lev. Bécsből]. 1829: Valoságos szükölkedöknek dolgat és élelmet adni nem pedig henyélö dolgat kerülö kudusakata táplálni, hasz-náltattnak e’ szerént, a’ nemesebb Tzélra határazat kegyes adományak; az alkalmatlan koldulást tsak kevesiteni, tzélja ezen joltévö Intezetnek [ K v ; B L t 12 dologházi nyomt. szám. — aEgy kéz ceru-zával koldusakat alakra javí tot ta] . 1844: már nints m i t várni tsak menni kel, mert a’ kert a’ nyakaman meleg ágy minden tavaszi dolog [ K v ; Pk 6 Pákei Kriszt ina férjéhez].

Szk: dolgot tehet dolgozhat. 1574: fazakas orban . . . eo attiafiaynak egi gira Ezwsteot hagiot, Az Teobyt . . . geres Azonnak az felesegenek Ezt Mondwan hogi had elyen zegeny Beleole Mert eo felsega ember Immar dolgot Nem tehet [ K v ; T J k III/3. 348. — aOlv. : félszeg] * dolgot tesz dolgozik. 1568: zabo Kelemen harom nap estyg az zolgalo leanyat ige(n) Erossen zi t ta bestye hyres kuruanok, es azt monda neky Meny el bestye hyres kurwa, mert ky verlek a kapúmon, ne teg neke(m) dolgoth es az lean vgy mene el [ K v ; T J k III/1. 207]. 1585: kerdem: . . . hol a’ leany? Monda El Wzem Az hires Curwat teolle(m), Mert Nem teze(n) vala dolgot, Az zeoleobe sem Megien műnkalkodny [ K v ; T J k IV/1. 455] * dolgot vég-ben vitet munkát elvégeztet. 1796: i t ten . . . pénzen erre a részre egyszer sem dolgoztatnak, mivel a Joszággal szoktak tŏbnyire mindenféle dolgot végben v i tetn i [Szentegyed SzD; Wass] * ~hoz

lát munkához lát/kezd. 1634: lat tam az Borbely legent, . . . hogy az Leany czieczyehez kapa, kire monda az leany, no ne kapdos en hozzam, hane(m) las dolgodhoz [ M v ; M v L t 281. 32a]. 1765: mondani kezdé Kolosvári Ur(am) Péter(ne)k, már békéllyél meg Péter Urszullyal, s meny el innen haza láss dolgadhaz, mert már végire mentem jol az dalog-(na)k hogy Urszuly vol t az oka az verekedéstek-(ne)k nem te [Záh T A ; Mk V. VI I /19 Gráma Puj (40) jb. vall. ] * ~ra megy munkába áll/megy. 1823: majd a kováts azt fogja mondani, mikor dologra kellene menni, hogy miért menne ŏ oly szorgalmatoson, hiszen kap ŏ két harom nap is eleget [Torockó; TLev. 9/47. — A teljesebb szöv. alább] * alig lehet ~ra vinni alig vehetni rá a dologra/munkára. 1823: majd a kováts azt fogja mondani, mikor dologra kellene menni, hogy miért menne ŏ oly szorgalmatoson, hiszen kap ŏ két

E EM

451 dolog

harom nap is eleget, annál fogva nagj baj jal és alig lehet dologra vinni, és tsak utat s modot ád a’ vas-adása a henyeségre vagj tobzodásra, a’ verős kovátsi Társaságnakb nagy kárával [Torockó; TLev. 9/47. — aTi. a munkabéren felül való vas-juttatás. — bAzaz a munkáltató verős kovácsság-nak] * utána áll a ~nak a dologhoz/munkához lájt. 1765: (Az udvarbíró a) Keze alatt valo Bére-sekkel, dolgosokkal az időt t hijáb(a) ne tőltse, hanem mikor minek ideje lészen utánna állyon a dolognak [Mezőcsán T A ; Ks 26. X ] * véghez viheti a dolgot (el)végezheti a munkát. 1638: ennekem vala egi kis leanikam az k i polgar balintne aszoniommal lakek, de hogi szegeny ereŏtlen vala nem vihette veghez az dolgott hanem ugi fogada megh ezt az Selie Mihalyni t valo leant [ M v ; MvLt 291. 124b].

3. úrdolga (a földesúrnak te t t gyalogos v. igás-munka); slujbă, robotă; Herrenarbeit, Frondienst. 1553: ha penigh wala melyk fel vra dolghara lezeon wagy Beteg lezón tah<at> . . . Alkalmos napot hagyanak neky [ K v ; B f R V I . V I . 295/1]. 1633: Egy f iam volt az Jart az eo Naga dolgara mikor az szer rank Jőt t [F.venice F ; Szád. Sztan Putt iu l (42) vall.].

4. uraság dolga ’ua.; idem’. 1770: midőn Uraság parancsolattyábol mentűnk utak, s hidak repara-tiojára Uraság dolgára akkor nem hojszoltattunk [Alparét SzD; J H b K XL /8 ] . 1772: A ’ Szélszégi Hajosok(na)k hogy az Jobbágyokat altal hordoz-ták az Uraság dolgára adott az Ispán 12 véka (málét) [Pribékfva Szt; J H b Teleki ir. Fasc. 14].

5. úr dolga ’ua.; idem’. 1652: Az kék birsagis mely a’ faluba(n) esik a’ Biroje . . . H a az Ur dolgan esik az Tiszteke [Kajántó K ; GyU 127]. 1696: Naskuly . . . Sokszor nem ment Ur dolgara eleget veszekedet az Birro erte [Mánya SzD; Ks 9. X X X I . 4]. 1731: Dobolyi András nevű Jobbágy birája . . . a’ Lánczát el vette, hogj az az Ur dolgára nem volt [Szentk. St. Demeter (80) jb vall.]. 1744: midőn mentŭ(n)k volna . . . Záhra az Ur dolgára . . . [Mezőzáh T A ; Told. 28]. 1756: Molduán Vonya Ur dolga rendiben az ide valo embereket maga dolgára . . . ha j t ja | Moldduán Vonya, a’ Dipsei szász Papnak két Ur dolga rendi-ben valo dolgost adott ( : a’ min t hal lottam :) bor áráért [Galac B N ; W L t ] . 1767: Groff Toldalagi Pal Vr ŏ Nsga emberei . . . v r dolgan vadnak [Koronka M T ; Told. 19/29]. 1768: Jól ismertem azt az Isák Pétér szürke kantza lovát mivel, hogy sokszór vóltam Ur dolgára véle [Kovászna Hsz; SzentkGy Nic. Kis (38) jb vall.]. 1780: Janko Ur dolgában vra számára Tüzi fát vágot [Udvarfva M T ; Told. 69]. 1784: Az ide valo három Jobbágy Gazdák eddig mindenkor vr dolgára jártak, hanem ezelŏtt esztendŏtŏl fogva Taxát fizetnek [Kis-rápolt H ; J H b X X X I / 5 6 . 23]. 1806: a’ Szöllö-jeket is miveli Ur dolgában [Magyarsáros K K ; DLev. 4. X X X V I I I ] . 1810: Az Udvar dolgán k ivŭ l az Adorjányiakat, Soaknaiakat, midŏn ur dolgára hajtották, la t tom hogy Kántor Josef el foglalta a’ maga számára [Adorján M T ; Born. G. X I V . 1]. 1812: elmentem le a Fás Kertbe a

Faragokhoz; minthogy ur dolgába vágták a Fát . . . , hogy vágassak elegendő Fát éjtszakára [Héder-fája K K ; IB]. 1823: Roska Mi t ru j . . . éppen akkor Ur dolgára lévén osonya feleíg a’ Felesége ennie nem vihetett [Radnótfája M T ; T L t Praes. ir. 65/827-hez]. 1843: jö t tem bé Déésre Urdogaba [Dés; D L t 190].

6. napszám(munka); zi de muncă; Taglöhner-arbeit. 1622: Praedicator Jóvedelme . . . Quarta mindenekből. Az őszvegy Azzoni ha semmiből quartat nem adhat tehat egy napi dologgal elegiczie megh az praedicatort [Retteg SzD; SzJk 13]. 1674: negy esztendeje Lehett mikor buzat vőnk m ü Baáldiakul egy néhanyan Vass Vr(am)tol es az varasara Dolgot igertunk vala [Báld K ; Wass. Barlad Lorincz (50) jb vall.]. 1711: én nékem is adott uala Szabo Mihály vr(am) egyszer az buza-jabol egy kŏb lŏ t de én le f izettem dologgal [Búzás-besenyő K K ; B f R IV. 30/26 Katona Ferenc (65) szabad szem. vall . ] . 1732: Adosságok specifica-t io ja . . . usorája minden forint(na)k edgy napi dolog [Erdőszengyel MT/Szentjakab SzD; TSb 51]. 1765: Adatat t dalag fejében 123 Kalan-gya Buza szalma [Nagybarcsa H ; Ks 71. 58 szám.].

7. ü g y ; chestiune, pr ic ină; Sache, Angelegen-heit. 1544: Nag Benedek galachrola, es Sombory Lazlo zaz Somborolb My agywk Emlekezetre Myndeneknek, hogy Iztr igi Myhalnak az Min imw dolga wolt wolna My wol tunk wona az dologban Vayda Embery [MNy X X X V I , 52. — aGalac BN. bSzászzsombor SzD]. 1566: Az zekely uraim dolgarol eo felsege parancholatyabol ez vegeztetet . . . a [SzO II, 181 ogy-i végzés. — a Köv. a végzés szöv.]. 1568: Ezt la t tam hogy Andras Katho mindenkor o th forgot, de en semit ne(m) tudok dolgokba [ K v ; T J k III/1. 227]. 1569: Adam Tamás es Goldnar Peter dolgok . . . Tǫruenszerent ta la l tuk biro vram es Ky ra l biro vram(m), hogy ezten napig az hazbol k y agyak Rezeket azoknak a kyk keuanyak [ K v ; i.h. 255]. 1570: Lengiel Janos h i thy Zerent azt vallya, hogy mykor feyer-warat az felesege meg fogthatta vol t az feyerwary Byrowal More Ambrwzt, Eo veotte vol t k y az Byrotwl kezessegen, De azwtan nem Thugia Mibe al dolga | Kerekes Benedek, Azt vallya hogi twgia perletek Nagj Benedek es Syweges gergelyel (így!) az haz veget Bornemyzza eleot, De eo ne(m) Twgia Mybe Maradot dolgok [ K v ; T J k

III/2. 93, 151]. 1572: kezeket mind az keet fęl bę ada, hogy valamit Isten Igassaga zerent, ez dologban talalnak, Ezer for int keothel alat meg allanak [Sz; W L t ] . 1573: Giarmaty Imre h i t y v tan val l ia hogi . . . egy Eyel Lampassal Ieot vol t eohozza egy leany fely keolty es kery Azzonia Kapa Antalne Zawawal hogy az Kapa Anta l hazahoz menne, Mert Igen Nagi dolga volna vele [ K v ; T J k III/3. 55]. 1583/XVII. sz. eleje: Mikor bizonios dologrul szolani be giulni akarnank az tabla el Jarasat meg beócziullie, es tartozzek az Ceh Mester hazahoz giulni [ K v ; MészCLev.]. 1586: Mely dologrwl my eleottwnk Il lyen vallast teon [Bethlen SzD; Ks 42. B. 20]. 1588: ez dolog-

E EM

dolog 452

bulis az tórwínyhez tarczyak magokat [Dés; D L t 220]. 1590: Ezert kellet Ennekem az alperest thw kgtek elejbe citalno(m) hog az my nemw oztas-sunk my nekúnk vol t szaldoboson az Eorokseg Dolga felol Elozor oztottak keoztunk az viz elen valo teoltest [UszT] | the pedigh A t t ya fy leúen Ar ra igerted magadot Lúkachnak mind addigh fu tod az fejedelmet, dolgath veghez vized, keŏ l t-segetis Akkoron fazakas Lúkaczne Adot te neked Brassoba menni [i.h. II/1. E. 204]. 1598: az vetes kert dolgath Az my nezi megh zabadúl az A an(n)ak megh epitesebe(n) [i.h. 13/66]. 1599: S mo(n)da az Aszoni Simo Ferenchnek hogy Jo f iam Variad az gylesigh vallyek el miben lezen az dologh [i.h. 14/29]. 1611: Reczey Boer Janos ada erteswnkre keȯnieorgese altal hogy neminemeó At t ia tu l maratt eóreóksegeth Boer Peter hatalmasul tule el akarna occupalni, ea conditione hogy m i Conferaltuk uolna neki, holot ninczen hirúnkel. Az dologh azert igy leuen. Kegnek haggiuk seótt parancziolliuk Serió, hogy ez Exponenst igaszagha-ban Boer Peternek megh haborgatni auagy karo-sitani ne engeggie [Szád. fej.]. 1638: Egyebet dolgaban nem tudok, hanem az taval i esztendőben korcsoma borom vala; valami i f j u legények i t ta-nak nálam az boron és . . . Varga Miklósné odajöve és ot t i vu t t Nagy Miklóssal és az többivel és holt-részeg volt [ M v ; M v L t 291. 142a—3b á t í rásban! ] . 1647: Igy léuen azert az dologh hŭsegtek(ne)k kegyelmese(n) es seriō Paranczollyuk, ez leuelün-ket uéue(n) mingyarast az Exponens Aszszonynak, megh i r t At tyaf iaynak valo dolgat, igaz Teŏrueny szerent el igazitcza [Gy f ; Borb. II fej.]. 1661: suki Ferencz hivűnk(ne)k kelletvén . . . bizonyos dolgak végett Colosvárrá menni [Medgyes; SLt A/49 fej.]. 1665: Keglmes aszonjom az ot valo Falusj b j ro t be hivatam hetedmagaval megh ertven tŏ lŏk ezen jb a dogat [Fog. vidéke; Szád. — aHihe-tőleg Vlád Muntyán fia, Rádul Vlád, előbb Récsén lakott , majd Désánba házasodott jb ] . 1675: Csik Csicsai Udvar haznal lévó jobbagiomnak, s Biram-(na)k Farkas Matenak Instructioia . . . Tiszted-ben, s hivatalodb(an) szorgalmatoson el iárván, mindenek felet káraimot el tavoztasd, ha m i karomra valo dolgokot eszedbe vesz, azt el ne halgasd [Borb. I Petki János kezével]. 1689: Kgteket ez mellet kére(m) szeretettel az én igas-sagomot, s, nyaualas Iobbagjomnak sok ṽdŏ tŏ l fogva erŏszakos el nyomottatásokat perpendalvan

Istenesen, dir imallya vgj az dolgot, eŏkis eleged-gjenek meg az magokéval [Szőkefva K K ; Szád. Sárossi János kezével]. 1691: Megh kell hirdetni mindenŭ t az szegénysegh(ne)k, . . . ha kik(ne)k kŏzŭ l lŏk vagy az Commiszáriusokra vagy Tisztekre vagy Penigh az eo Felséghe kŏztŏk járo vitezire valami Panaszsza lehet Kglt(ekne)k értesere adni el ne mulassa, vétethesse igazittásba(n) dolgokot, és nehessegheketis orvosoltathassa | Isten penigh eo K g l t hivatalos dolgaib(an) segellhesse [ K v ; Törzs instr.]. 1719: Peragalando dolgak Seriesse Juratussink f in i ta Diaeta ezen dolgatt peragallyak [ H ; U t I ] . 1723: értem a Dolgat mindjár t be megyek

az udvarb(a) és a’ Tisztartonak . . . h i r t tészek

[Gálfva K K ; Ks 66. 45. 17b]. 1732: en már maga-mot ezekben nem elegyithetvĕn, recomendálom alázat(o)son az M. Ur(na)k ezen dolgakat [Ks 99 Korn is Ferenc lev.]. 1738: Midőn volnank Aranyos szekben Csegezben . . . emlité(ne)k eő kigyelmek mielőttünk i l lyen dolgat . . . [Asz; Borb. I]. 1748: ne veszekedjenek a Határ felett hanem a Vár(me)-gye Tiszteivel igazittassak el azon dolgat [ H ; J H b X X X I I . 29]. 1753: Mely Dalog és őrőkős Vásár . . . m i előttűnk . . . menvén végb(e) [ M v ; M v R L t ] . 1753/1781: koránt sem ugy vólt a dolog, mert tsak lépes és szines beszéd vólt, mivel . . . Béts-ben nem az árvák, hanem a magam dolgáb(an) jár t . . . a Tutor ur [Máda H ; J H b L X X I / 3 . 263].

1768: en mondek m i dolgad vagyan Isztratyival honnam űsmered őtet [Melegföldvár SzD; Born. X L . 80]. 1775: admonealtuk az utrizált Mihályt, hogy a Lovakat hozassa vísza, mert másként ro-szul fog lenni dolga [Fintoág H ; Ks 113 Vegyes ir . ] . 1783: (A) portiotskák . . . el adásáb(an), se egyszer se másszar a’ most tisztelt Groff Urat nem facultálták, annalis inkáb semmi némŭ dol-gakb(an) Plenipotentiariusnak nem esmérik [ H ; J H b X X X I / 5 5 ] . 1795: az egész dolgat egészszen fel forgathattya es homaljba hozza [Aranyosrákos T A ; Borb.] | égy ertelemb(en) tudgyák lenni a dolgat [Mezősámsond M T ; Berz. 5. 43. L ] . 1806: nemis szoval, hanem tselekedetekkel igazgattyák a’ dolgokat [ M v ; KsMiss. Thuroczy Károly lev.]. 1807: az Instructioib(an) meg i r t Dolgak irant Tőrvényesen Admoneáltam [Msz; B fR 74/15]. 1828: jelentének mű előttűnk illyen dolgat [Asz; Borb. I „Aranyas Rakasi Csipkés Is tván” ns kezével]. 1872: A csere dolga kurátor Szentiványi Ferencz ur által felderittetve, egészen eldöntetett [Burjánosóbuda K ; RAk 119].

Szk: dolgát eleibe adja vkinek (döntésre) vk i elé bocsátja/terjeszti ügyét. 1714: Néhai Mlgs Vr Josika Gabor Ur(am) F iu ágon lévŏ Successori compáreálvan elŏnkben, egymás közt fen forgo controversiajoknak revisiojára s determinatiojára, Sok disceptiok s altercatiok s adhortatiok után condescendálának arra, hogy bŏtsŭletes Arbite-rek eleiben, készek lésznek magok dolgokat adni, es azok által finaliter azokat decidaltatni [Nsz; J H b X L V gub.] * dolgát eligazítja. 1647: az Ex-ponens Aszszonynak . . . dolgat, . . . el igazitcza [Gy f ; Borb. II fej. A teljesebb szöv. dolog 7. al.]. 1650: Bakos Istuan Eottues Legennek Cehúl eo kglmek mivet mind addeg fel t i l t tyak valameg dolgat el nem igazittia [ K v ; ÖJk] . 1814: nékem okvetetlen adig el kel igazitanam az urakkal valo dolgamat [Sárd A F ; KmULev. 3 Szilágyi Ádáin lev.] * dolgát megszerzi kb. ügyét elintézi. 1590: egy eczaka k in halunk vala apammal . . . . monda Apa(m) hamar mathe kely fel mert valami gonoz Ember az keczykebe(n) vizen ell . . . vgy fogok megh, s o t t tar tuk az lanczon az uta(n) zerzek megh dolgat | Thudom hogy az keczykeyert megh foghta vala Olah Janos vgia(n) eo mo(n)da ennekem hogy nalla talalta az uta(n) zerzek megh dolgat [ U ; UszT]. 1668: (Porfiras Janos) valami Tehen

Niuzasba(n) talatatot tŏbekel edjöt, mivel fŏldes

E EM

453 dolog

ura Nem liven, k i abbelj Dolgat megh szerzete ez okon ada magat Jobbogjul f i ju ru l f i jura [M. köblös SzD; R L t 1] * dolgát viszi ügyét intézi. 1820: az után Tŏ tŏ r i Ur ugy vi t te ezen Dolgát mint a maga Dolgát [Aranyosrákos T A ; J H b 48 Gál Juon (40) zs vall.] * ~hoz Iát /szól . 1572: My azert ez keet felnek feleleteket meg haluan, Ez dologhoz nem akarunk zolni, La tn j [Szilágy-ság; W L t ] * alkalomra veszi a dolgot egyezkedni kezd az ügyben. 1625: alkolomra ueóttek az dolgot es nekiis . . . nagy Gyorgy Jakabnenak fizetett Bereczk Istuan flor. 5 [Uzon Hsz; B L t ] * eljár a dolgában. 1570: Nagi Nesteis Jger vol t 4 penzt neky chak ely Jarion dolgaba [ K v ; T J k III/2. 66d] * elválik dolga elintéződik ügye. 1767: Mikle Vaszilia . . . meg engette a mig jobban el vál ik dolgunk had kaszáljam, s ugy fagtam hozzá [Ket-tősmező Sz; J H b K L IV /9 . 9] * elvégezi a dolgot elintézi az ügyet, dönt az ügyben. 1578: Mind addegh migh az feyedelem eo Naga az ket fel mezarosoka keozt el wegezy a’ dolgot, . . . minden-nap penigh fogyatkozas nelkwl niolcz niolcz zeken tartozzanak nap estik elegh hust vagny [ K v ; TanJk V/3. 171b. — aA mészárosok és hentelerek] * forog a ~ intéződik a dolog/ügy. 1631: Az mikep-pen forgot az dologh az Att iaf iak keŏzeŏt azt en minden reszebeől nem tudom [ M v ; M v L t 290. 57a] * grácia mellé tartja dolgát kb. (a fejedelmi) kegyelmi intézkedéshez ragaszkodik. 1606: mostis az nouú(m) mellet az Bodogh emlekezetú Boczkay feiedelem Gratíaía melle tarto(m) dolgomat. A dicit p(ro)cur(atorem) Michaelem de Bogartfalua, Keseő mostis az Gratia melle tartani az Jnek az dolgot, mert teóruenjek let t erre [UszT 20/12] * halni hagyja dolgát kb. veszni hagyja az ügyét. 1606: Citaltata az also Bodog azonj falwi Buczak Tamas wgi mi(n)t al peres az fel perest, apoldi fwlőp Janost, miert hogi az tŏ rw íny napra fel peres le-wen ra ne(m) Jőt dolgat halnj hat ta [UszT 20/299]. 1734: Lit igalodvan az I. az Actor ŏ kglmével ennek előtteis ezen Repulsiojaért assignalt rat ioi t ezen sedrian proponalta, az mely ratioirol judiciu-motis vévén acquiescalt . . . dolgat halni hadta [Torda; Jk 39] * jó rendben viszi dolgát elintézi/ rendbe hozza dolgát/ügyét. 1708: Minthogy T. Banyai Andrasnak maga dolgairul Deliberatuma lŏ t , azert, a’ Sz. Szek a Deliberat(um) mellŏ l nem recedál, migh nem jó rendbe viszi dolgàt [SzJk 353] * könnyen hagyja dolgát könnyen/ semmibe veszi ügyét. 1756: senki sem Curálván azon Utr izál t sessiot, . . . oda foglalták az Udvar i Birois Magyar ember lévén könyen hatta a dolgat és per hoc . . . abban maradott a dolog [Burjánosó-buda K ; J H b K X L I I I / 2 7 ] * végére megy a ~ n a k utána jár az ügynek. 1765: végire mentem jo l az dalog(na)k [Záh T A ; Mk V. V I I /19 Gráma Puj (40) jb vall.].

8. cselekedet, t e t t ; faptă ; Tat. 1569: Egy estue eǫ hosza Ment volt be More Janos, es azt monta Cristina Azyonnak . . . most(an) ennekem penzem vezet el, azert senky dolga az hane(m) tyed es te wǫ t ted el [ K v ; T J k III/1. 246]. 1570: Meddig en vyttem, keues Munkaual Nagy dolog es Nagy

bölcsesség deo gracia, etc. [Nsz; MKsz 1896. 367]. 1573: Berekzasy Mate azt vall ia hogi eo ne(m) la t ta mykor vagta volna tehenes Myklos az K is Myhal dyznaiat, De Twgia hogi eo dolga [ K v ; T J k III/3. 148]. 1592: Illien dolgot tudok Magdo-hoz a’ leanyhoz . . . , hogy mikor en zolgalomis vala ra j ta kaptam hogy famat hiremnel kw l Majoromban masnak atta penzen, es ekkeppe(n) lopot megh [ K v ; T J k V/1. 303]. 1593: ige(n) vezekelenek, hogy el loptak az Istua(n) penzeth, de en ne(m) túdo(m) k y dolga [UszT]. 1669: E n Boer Sigmond . . . ha valami eo Nagok artalmara es Nemes országnak kárára, veszeódelmere, eo Nagokn(na)k Meltosagok ellen valo dolgokot erte-nek, eo Nagok(na)k is jo idein ertesere adni, az fenjes Portan ellene allani igjekzem tehetsegem szerent [ G y f ; Törzs. Boér Zsigmond kapikiha lev.]. 1764: monda Simon, H a egy embert nem néznék olyan dolgat tselekedném hogy másutt is hire lenne, de tsak egy embert nézek ugymint Tisztarto Uramot mert jol ta r t a Falu mellett [Kóród K K ; Ks 19. I. 6]. 1765: (Konsztántin és a fiai) ollyan Emberek, hogy az uton állo Tolvajok olyan dolgat nem tselekesznek [Marosbogát M T ; M k V. V. 97 László János (58) jb vall.]. 1831: azon ejtzakai dolgakrol és Lovas Emberekről nemis beszélhettem [Dés; D L t 332. 15].

Szk: dolga esik. 1630: enis kerdezem hogy min t essett dolgok mikor az Eőtueös legeniekkel megh vagdalkoztak volna [Mv; M v L t 290. 203b] * semmi jó nem lesz dolgukban. 1574: Zeoch peter. Azt vallia . . . la t ta hogi az Eottwes Inassok Nagi zokan Mentek k y egi egi deogeniek (!) vol t Nalok Nagy zayal voltak eo latwan eoket Mondot (!) Nemelyeknek . . . Ezek az mynt ely indultak semmy Io Nem leszen dolgokba, Azomba Mynt fely hora

Mwlwa lat ta hogi halwa hoztak Be egiket [ K v ; T J k III/3. 354] * tagadásra veszi a dolgot. 1766: a Czigány tagadásra vette az dolgat, hogy ŏ tŏ l le lovat nem vásárlattam [Torda; T J k V. 299].

Sz. 1749: ne jár jon elŏ l az hír a dólógnál [Szentdemeter U ; Ks 83].

9. esemény; în t împlare; Ereignis, Vorkommnis, Begebenheit. 1584: Cathalin Miklos Deakne vall ia . . . Ez dolgokkort vgmint 14 eztendeos volta(m) [ K v ; T J k IV/1. 346]. 1767: mikor a dolog történt és végben ment gusalyosban voltam Bodo Samuelnit [Angyalos Hsz; Bogáts 10]. XVIII. sz. v.: Ho l kezdjem Ngodnak tudtára adni a kŏztűnk i t ten fo ly t dolgokot, magam sem tudom [GyL N. Solymosi Kontz József lev.].

10. eset; caz; Fall, Vorfall. 1573: Somogy Leorinch Azt vall ia hogy eotet Kalachsiteo pince-yebe hywat ta vol t Istwan deakne hogy Adossa-gaert Nyolch bort valaztananak neky az pechine Boray keozzwl . . . De Meg Zent myhal Nap vtan vol t az dolog valamenye Ideowel | Anna Zas Im-rehne leania Az t vallia hogi az Zamosrol Ieonek vol t az Takach Andrasne leanyawal Mond hogi Nem hallotatok zep dolgot, Eok Mondanak, myt , A m vgimond a kis gaspar leania az Bor Ianosne harom leania Tyz orakor Eyel az Kerites Meget

Iachodnak vala egi legennyel az chiak egi Ingbe

E EM

dolog 454

gatiaba vala [ K v ; T J k III/3. 116, 206]. 1598: Referala Fekete Pal az dolgot hogy az karot az lokeoteȯ parlaghba kyl lyeb úerte az hatarnak Sofalui Tamas [UszT 12/131]. 1618: Bizony, Kegyelmes vram, nem is kereskedem véle, hogy fejemtől kö l tö t t hireket-dolgokat pasák szavával í r jam, hanem azmit től lök hallok, azt i rhatom Nagyságodnak [ B T N 113]. 1631: enis k i menek keozikbe(n) az nagj zajra, hogj nezem my dologh, azonban elis czilapodanak [ M v ; M v L t 290. 245a]. 1732: miota én k i jü t tem hallom micsoda dolgak voltak o t t és lettek [Kóród K K ; Ks 99 Kornis Ferenc lev.]. 1779: azután elég bőven beszéllet-ték, ’s még pediglen nagy dolgakat [KS. Özv. br. Kemény Zsigmondné Rhédey Druzsiána (61) vall.]. 1786: (Tot István) felis támadott az Foga-dosra hogj meg verje de én látván az dolgat kősz-tők hogj nem jo l indul, . . . én osztán magam ugj választám el őket [Hídvég M T ; GyL. K i rá ly János (40) taxás vall.].

Szk: csoda ~ csodálatos. 1603: latok hogj ahol az farkas meg marta wolt az ő menes lowat, onat felől Egy kut ia Jő wala az menesek wtanna Jarnak wala bwzelik wala seot wgian mondokis Egi masnak hogj czioda dolog mint bwzelik az menesek az ebet [UszT 17/40] * feladja a dolgot jelenti az esetet. 1804: Puskás Jakab Colonusnéja Balk Todorné . . . felele E n tőstént mindgyárt is el mégyek az Uramhaz és fel adom a’ Dolgat, hogy m i t mondottak az Urak [Remete A F ; Born. X V d ] * hallgatásban tartja dolgát. 1817: Getzi Martzi . . . fel j ő t t az Udvarba, a’ Levelet, ’s egy pár Tzipot, mellyet az ut ra parantsolt volt a’ Tkts Praefectus Ur, a földhez verte, ’s el szaladott, . . . már most a’ dolgat halgatásba tar tyuk [Hé-derfája K K ; IB. Ütő Bál int t t lev.] * mi dolog az? hogyan történt az? 1573: Kerekes István, azt vall ia hogi Nemel Nap Megen vol t eggywt az zeoleobe harangozowal, Mond neky azt hallom hogy ely hagiot feleseged my dolog az, Mond az harangozo, Az dolog hogi Ream Ieottek vala mynd Annyawal egembe Igen akarnak vala korpazny En egi zekercet ragadek mynd ketteot ky verem az Ayton [ K v ; T J k III/3. 107].

11. t ény ; f ap t ; Tatsache. 1711: Tudom hogy az juhok rŭhben, s, himlŏben erŏssen holtak, igaz dolog, egy télen egy ideig Szalmát is ettek Széna nem lévén [Búzásbesenyő K K ; B fR IV. 30/26 Szőcs János (40) jb vall.].

Szk: nem jó dolgot beszél valótlanságot beszél. 1573: Molnar gaspar Azt vallya hogi . . . zinte azkor Mongia volt Tamasnak Zas Balint Neh Mond azt tamas vra(m) Mert Nem Io dolgot Bezelles [ K v ; T J k III/3. 243].

12. helyzet; si tuaţie; Lage. 1792: Kŏveteink . . . ezekre Szorossan vigyazni végére menni tudakozod-ni, azokat ha a Dolog ugy hozza magával kezek-hez is venni kŏteleztetvén Szŭkséges tudositáso-kat is tégyenek [Zi lah; Borb. II hiv.] .

13. átv kérdés, probléma; problemă; Frage, Problem. 1573: kezd paxy gasparal az h i t dolga feleol zolnj Grwz peter Az vtan fely kely hazaba Megen az pitwarbol es tahat Leh vetkezet chiak

egy Ingbe gatiaba Ieot esmet ky kezd esmet zolny az h i t dolgarol [ K v ; T J k III/3. 305].

14. kérdés, ügy ; chestiune, problemă; Sache. 1585: Albert Deak vallia hallottam Mays Nag’ Ianostul hogy a’ buza dolgabol Tars volt Bota Ianossal [ K v ; T J k IV/1. 514]. 1623: Az mj az

vasarlas dolgat i l leti mind a kulseo orzagbeliek es mjnd ezen harom zekbeliek ha mi t kereskedesnek es vasarlasnak okaert behoztak zabadoson arul-hattak [HSzj kereskedés al.]. 1630: Kivalkeppen az Malom dolgabul I r ta Kegied hogy megh alkha-tom en kegielddel azak akarjak [Fehéregyháza N K ; TGsz]. 1749: en ugyan erőssen raj ta vagyok; hogy ha valamit kaphatnek az Archivumba hogy en is ingeralnek, de mind hogy Nacsád a dolgokot ex Fundamento tugya meltoztassek ingemet Sietve i l luminalni hogy annalis jobban kezhessünk az dologhoz [Nsz; Ap. 1 br. Apor László kezével. — A szövegbeli második előfordulás az 1. jel. alá tartozik]. 1770: En midön minden dolgat jo l disponalhatok az Vr gratiajábol haza menyek [Lekence B N ; Ks 47. 67. 29].

15. átv sor; soartă; Geschick, Los. 1597: az egy deakom vala, azis oly betegh azt sem tudo(m) m jn t leze(n) dolga [ Ipp Sz; K ] .

Szk: jól jár dolga. 1788: a szŏllŏnekis eddig jo l já r t dolga, a szeme szépen meg nŏ t t a fájával egyŭ t t [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc miss.] * boldogtalanul van dolga szerencsétlenül megy sora. 1716: az mely férfiunak ollyan boldogtalanul vagjon dolga, az nem lehet ollyan állapattjában afféle dolograa alkalmatos [Nagyida K ; Told. 22. — aTi. nemzésre] * rosszul lészen dolga rosszul lesz/jár sora. 1757: őtet megszollitottam ... hogj valami képpen a m i Falunk Erdejében ne mennyen, mert két Legény vagyon az Erdőben, és ha eszre vészik, a Falut reájok gyűjt ik, és rosz-szul lészen dolgok [Gergelyfája A F ; B K 834].

16. Nemi von. nyi l -ban: közösülés; împereche-re, coitare; in sexueller Beziehung, Geschlechts-verkehr. 1724: Susi Szájábul hallottam magam, h(ogy) ŏtet kenszeritette és erőltette a kŏzŏssŭ-lésre Pekri Ur(am), de ŏ el szalatt, el búj t , és azért n(em) tehette dolgát véle . . . néki panaszolkodott a Segesvári Leány, hogy néki tsak el kell szökni, mert már nem álhattya a Pekri Uram rosz dolgát [ M . k i r á l y f v a K K ; B K . Simon Gyŏrgyné (36) jb vall.] | Etsedi Uramtúl is Sajditottam . . . , h. panaszolkodott vólna az I f f j ú Asz(o)nj h. a dereka faj a Pekri rendkivŭ l való dolga miatt, es ha k i tudó<dik> ex communicállyák minden Jobbágyi-tú l [Szentkirály M T ; B K ] .

Szk: dolgát elvégzi. 1638: Az Szŏcz Mihali Inassatolis halottam . . . hogi oys uelle paraznal-

kodot maga kerkedek uelle hogi Vincze Istua(n)is oda Erkezet akor ta i<t> es ijetteben el akarta hadni de az Aszion meg fogta az moniat nem Eres-tette addigh el meg dolgat el nem uegezte [Mv ; M v L t 291. 143b] * dolgát követi vkin. 1724: Hall(ottam) h(ogy) Pekri Ur(am), a német Leánt éli s dolgát azon kŏveti, aki is h(ogy) nem álhatta a Pekri Ur(am) dolgát elébb állott [M .k i rá l y f va K K ; BK . Szász Balázs (42) jb vall.] * dolgát

E EM

455 dolog

közli. 1614: Azt penigh nyluan iol tudom hogy az feiedelem elegett zerelmeskedet eyel nappal Dengeleghineuel . . . . La t tam penigh sokszor hogy czyokolta s eölelgette, Hal lot tam . . . azt monta volna Bathori Gabor hogy soha iob testw emberrel ne(m) kőzleŏtte volna dolgat min t Den-gelegine Azzoniommal [ V L t 53/5267 J. Harfas (28) fej-i muzsikus vall.]. 1716: i l lyen kénnyához képest, nem tudom hogj kévánta volna Aszszony emberrel dolgát kŏzleni [Nagyida K ; Told. 22]. 1731 k.: Fagarasi Samuel . . . . a mely szolgalo leanzo bé jár t hozzá Ház seperni, azon is erősza-kot tett, . . . azt valják . . . hogy Mostoha leanya-val Kováts Maria Asszanyalis buja szeretetb(en) volt, dolgátís kőzlette véle [Dányán K K ; Born. X X X I X . 16 Ios. Aknai alias Nagy pastor ref. vall.] * dolgát megszerzi. 1570: Agotha Bako Myhalne, Azt vallya, hogy ... mykor halalos Agiaban fekwnnek az Janos azkor Bezellete neky hogy Egy farzangba farsangos Rwhaba Eoltezte-nek vol t az Cristinawal More Ambrws felesegewel, Es az kyral vchaban Mykor eleget farsangoltak volna haza Mennek, Es az kwzeobre (!) leh fekez-nek, Addegh nem hagy (!) Bekeseget Nekj Cristi-na Myglen Megh kellet dolgat vele zerzeny [ K v ; T J k III/2. 148] * dolgát teheti vele. 1716: mondta az Feleségének; sajnálom hogj i l lyen jo i f f iu Asz-szony vagj, es nem tehetem ugj dolgamott veled, az mint kévántatnék [Nagyida K ; Told. 22]. 1724: erőltette a kŏzŏssŭlésre Pekri Ur(am), de ŏ el szalatt, el búj t , és azért n(em) tehette dolgát véle [ M . k i r á l y f v a K K ; B K . Simon Gyŏrgy-né (36) jb vall.] * dolgát teszi. 1585: Sara Feyerdi Borgias Mihaly leania, Mostan Feyerwary Iosa zolgaloia ezt vallia, Engemet az eztendeo husha-giatkort hiűa Zabo ferenczne zolgalny . . . Senky hozza nem Iart en wdeombe ot laktomba(n), hanem chak egy It valo I f f iw legheny . . . Amikor penig vagy az vra Sokadalomba Me(n)t vagy hust vagot, Akkor zabadon chelekettek paraznalkottak, es vachoran ebeden ketten eggywttis laktanak eottenek, mint egy hazasok, es esmegh az Boltba Mentenek dolgok tenny, Mert a Boltba Agy vol t [ K v ; T J k IV/1. 493]. 1612/1613: monda az zol-galo, engemet tnegh czala s el vezte az io vram, mert sokzor az meh kertbe kűldót, s utannam iőt az meh kosart az fejembe vonta, le dő j tő t dolgat tőtte velem [Szászzsombor SzD; K S ] * dolga van vele. 1724: ez Radnóti Súsi beszélte nékem, hogy Pekri Ur(am) azta is éli, . . . , és meg eskŭ-szŏm ezerszeris hogy mindenikkel vól t dolga [Náznánfva M T ; B K . — aTi. szolgálóját] | mikor mondotta vólna Márton néki ( : Pannának :) miért vagy i l ly nagj Hassal, ezt felelte a Leány, m i taga-dás benne, bizony Uram(ma)l van dolgom [Szent-király M T ; B K ] * ~hoz fog. 1632: Geőrgi Deak ... nalla volt szallaso(n) s azt tu t ta hogi felessege az Aszoni az kiuel jar eő eggiőt vettetet agiat neki-jek, es eggiöt haltak, es meg vilagos volt az haz el sem aluttak mikor immar eők az dologhoz fog-tak [ M v ; M v L t 290. 98a] * elvégzik dolgukat egy-mással. 1639: aligh varta Szekely Janos, hogi az tüzet be takarjak, mindgjarast oda ment az Szekely

Janosne Agjahoz haromszor dolgokat el uegeztek egjmassal [ M v ; i.h. 291. 183 a] * közli a dolgot. 1568: Sth(epha)nus Kowacz iur(atus) fass(us) est, panazolkodik vala ennekem szǫcz fabian, es ezt mongia vala, hogy az eǫ felesege Mast szeret, es az Darabontokal, kǫszlǫtte, a dolgot, . . . mikor az varban lakúnk vala Egy leant k y t tar tok vala, azt mongia vala az, hogy oda ment vol t szabo Mihal az en felesegemhǫsz es az leant k y wsztek az hazbol az lean penig az ayto hasadekiarol nezte, hogy szabo Mihal felwette az Agyra az felesege-met es az laba kǫze fekwt [ K v ; T J k 225] * nincs dolga. 1631: Mondotta . . . mind ennekem s mind Uramnak szalontai Gergelyne, hogi eztendeigh sinczen neki ketszer affele dolga mind masut kur-ualkodik inkaba [ M v ; M v L t 290. 283b. — aTi. másutt fajtalankodik az asszonynak az ura] * véghez viszi dolgát. 1724: Ersók monta mig nálam vólt, Uram igaz hitemre mondom, h(ogy) Pekri a Szolgálójának lábát tar tat ta velem, és vgy vi t te véghez Szolgálójával rendkivŭ l való dolgát [M. királyfva K K ; B K . Tholdalagi Gábor (23) vall.].

17. Vmely tapasztalati, gondolati v. képzeleti tárgy, bekövetkezhető folyamat, körülmény, kívá-nalom, tényállás stb., amelyet a nyelvi nyi lat-kozatot tevő nem tud, nem akar, ill. (az előzménye-ket ismerő előtt) feleslegesnek ta r t v. csak a továb-biakban szándékozik pontosan megnevezni, ismétel-n i ; un lucru concret, abstract sau închipuit, un proces care ar putea avea loc, împrejurare, dorinţă, o stare de lucruri etc., pe care persoana, care face declaraţia (orală), nu ştie, nu vrea (în faţa celuia care cunoaşte antecedentele) sau le consideră de prisos să le denumească exact în cele ce urmează, respectiv nu vrea să le repete; irgendein erfah-rungsmäßiger, gedanklicher oder gedachter Gegen-stand, einzutreffender Prozeß, Umstand, Wunsch, Sachverhalt, welchen der sprachliche Äußerung Tuende nicht weiß, nicht w i l l (vor dem die Voraus-gegangenen Kennenden) für überflüssig häl t oder nur i m Weiteren nennen bzw. wiederholen w i l l : chestie, lucru ; Ding, Sache. 1577: Az dezma felol . . . vysellyenek gondot eó kegmek hogy é kóssegen valamy zertelenseg a wagy terhes dolog ne esnek [ K v ; TanJk V/3. 153a]. 1590: Az mas dologbolis hogy feȯldemeth el jar ta ininden chówa Ellen kilemb kilemb hatalmat mondok hoszaia [UszT]. 1593: Mierthogi az bizonsagokbol az teor-ueni semmi biztos dolgat nem tapazhat (!) meg, hogi az kouach legininek Jstuan kouachneual valami nyluan valo vetke paraznasaga leot volna vagi valami bizonios p(rae)sumptiok altal abban az vetekben deprehendaltatot volna, ez okon torturara az teorueni nem bochattia [ K v ; T J k V/1. 380]. 1597: Paztor Istwa(n) elegge zabodek hogy io hus, de latni walo dolog hogy deogh volt [ K v ; T J k VI /1. 6]. 1611: Mmdenek nek eleotte az Constitutio zerint az k i t az oszlasnak feo dolga

illetet, meg eskettuk, hogy mindennemu Jokat, az Djujsiora valokat, igazan eleo ad es neuez [ K v ; R D L I. 90]. 1678—1683: mindenkor szo-kot dologh az hogi . . . az szerencse, igen belső s kedves embereket emel [Ks Kornis Gáspár kezé-

E EM

vel]. 1736 u.: az Isten csudálatoson úgy dirigalta a dolgot, engemet arra esküttettek: vagyon-e nálad Apor Istvánnak pénze, arany, ezüst marhája vagy egyéb egyetmása? én bátran elmondhattam nálam nincsen sem pénze sem egyéb marhája, mivel már azelőtt harmad nappal a mikházi gárgyán tő-lem elvitte vol t [MetTrCs 448]. 1743: Ezen Conuen-t io in t ra unius Circulum durallyon az időhöz és alkalmatossághoz képpest ab utriuq(ue) a dolgo-kot viszont modif icalhattynk [ F . l a p u g y H ; Ks 62/11]. 1757: a’ mennyi Summa pénzt fog k i adni a’ Mlgs Aszszony, hogy még el lopott pénzéből restitualatlan légyen, azt hogy az Inctuson . . . desumaltathassa liberime, helyes és mélto dolog-nak i tél tet ik [EMLt ] . 1761: ha . . . Baro Josika

Imre Ur a Joszág(na)k Conservatiojára vagy Mi l i t ia felálitására vagy a K i rá ly Adojab(an) vagy az Ehségnek el tavoztatásáért vagy egyéb nevezetes tőrténhető dolgokért, Pénzt, Gabonát vagy egyebet expendálna eztis . . . tartozzanak . . . különösön Deponálni [Branyicska H ; J H b X L V ] . 1782: az emli tett Praefectus Ur(am) . . . a szegény kőzségnek meg eskŭ t t ellensége minden dolgait inventioit és directioj i t ugy moderallya, és arra dirigalja, hogy abbol a szegény, és el nyomorodott népre még is tőbb még is tőbb tőbb romlás, kár Vallás, és Tereh viselés következzék [Torockó; Thor. X X / 4 ] . 1799: M i ezennel keményen parantsoljuk hogy ezen erdŏ fel ne osztodjék. Te Biro magad fogol számadásra huzodni m in t parantsolatunk ellen rugodzo s a közőnséges Jonak meg akadályo-zoja; hogy pedig a(n)nál jobban a’ dolog valosága k i tessék honap az az Het fün magad a Birákokkal edgikünk G. Torotzkai Pál hoz jere k i s tégy a’ dolog mivoltárol tudositást melyet se(m)mikeppen el ne mulass [Torockósztgyörgy T A ; TLev. 10/7.].

1 8 0 2 : Már pedig hiedelem felett valo dolog az . . . Hogy az actionalt két határak tsak egy régi határ keresztel distingvaltathatnának, mely keresztetis fátéálnak hogy Nyárfában volna; melynél veszen-döbb fa nintsen [BSz; J H b L X V I I I / 3 . 35]. 1839: kivántam tudosittani a felől ... hogy ha ma le jóhetne, hogy az eg(g)yŭtt végzett dolgakrol értekeződhetnénk, hogy mikor tellyesedhetnék? [Bosla. Br. Miske Ferenc Bosla Ferenchez]. 1843: a’ régibb idōben, — a’ mikoron sok Czérémoniális dolgok voltak [Dés; D L t 1364]. 1853: minő keser-ves dolog lenne égy tartos sulyos betegség által ágyba szegeztetni, távol mítőlűnk, s nélkülözni kényeztetve a’ m i ápolásunkat dajkálkodásunkat [ K v ; Pk 7].

Szk: a ~ úgy hozza magával. 1793: protestáltat . . . fenn hagyvan maganak azt hogy ha a dolog ugy hozná magával ezen dolgot a Szék szinén bŏvebben is deklarálhassa [ K ; Somb. 1] * elcsinál-ja dolgát el/kiforgatja dolgát, úgy csűri-csavarja dolgát, hogy . . . 1780: Hoszszu Stephán egykor el ment . . . fá t lopni, Hoszszu Lászlóa el fogatta, és el ment Hoszszu Stephánnak a’ felesége Hosz-szu Anyiszihoz kiis vgy el tsinálta a’ dolgátb, hogy még Hoszszu Lászlo fizetett Hoszszu Stephán-nak, elégtöl halottam hogy nagy Boszorkány az a hoszszu Anyiszie [Buza SzD; L L t Csáky-per 113.

L.20. — aAz ub. bA záró részt tekintetbe véve, gon-dolhatni az ’elboszorkányoz, rég elbűvöl-bájol, el-bűbájol’ jel-re is] * végére megy a ~nak. 1765: már végire mentem jol az dalog(na)k hogy Urszuly vol t az oka az verekedéstek(ne)k nem te [uo.; i.h., ua.] * vminek dolgából megfogyatkozik/szorul szűkölködik vmiben, hí jával van vminek, rég szűkölködik vmi nélkül. 1681: Kapn ik i Bánnyánk Puska por dolgabol megh fogyatkozván; Kegl-med által deputáltunk adatni Szaz font aggyu (!) Port [Szád. Bornemisza Anna fej. assz. Boer Zsig-mond fogarasi vicekapitányhoz]. 1779: rövid idŏn széna dolgábol meg fogok szorulni [Ne; Told. 6].

18. vkinek környül á l ló dolgai vkinek körülmé-nyei ; împrejurările/condiţiile sale; seine/ihre Um-stände. 1756: meg károsittatását az Mlgos Ex-p(one)ns Ur(na)k Balogh Mihaly Ur(am) által tapasztalta az Tanu minden környűl állo dolgait egyűtt declarálya, distingválya az Tanu? [Kővár v id . ; TKl vk ] .

19. félen való ~ baj (vizelés, székelés); treabă (necesitatea trupească); Notdurf t , Bedürfnis. 1777: Azon el fogott . . . Legény félen valo dolgára k i kéredzett [Koronka M T ; Told. 26/21].

O Ha. 1681/1754: dologokot [ K v A K t Mss. hung. 6]. 1710: dolgokot [Vacsárcsi Cs; BCs]. 1727: dolgat [Vajdasztiván M T ; JHb IX/7] . 1735: dolag. dolaghaz. dolgakat. dolagnak [F. sinfva T A ; AbN] . 1776/1789: dolgat [Aranyos-rákos T A ; Borb.]. 1793/1806: dolgat [Ecsellő A F ; Kath. ] . 1794: dolgakban. dolgat [Aranyos-rákos T A ; Borb.]. 1818: dolgat [ M . f r á t a K ; KLev. ] . 1835: dolgokan [Vaja M T ; MvLev. Toldalagi lev.].

dologhaladék dologhalasztás; amînarea lucrului ; Arbeitsverzug. 1714: egy nagy Tartomannak fö képpen szūk viz idejen vagy az Nyárádra, vagy az havas alá nagy meszsze, nagy farattsagal rom-lasal és dolog haladekkal kelletik malomban járni [Berz. 13. II/33].

dologidő a (sürgős mezőgazdasági) munka ideje; t impul muncii/ lucrului urgent; dringende Arbeits-zeit. 1647: . . . migh az dologh űdő be Joő Dere-kasabba(n) [ L L t ] . 1711: parancsolyon U(ra)m Kgm(e)d eö Kgm(ene)k, hogy most forgodgyék Serényen míg az dolog üdö bé jő [Impérfva Cs; Born. X X X I X . 50 „Balási Joseph Deák” Kászoni János főkirálybíróhoz]. 1750: sokat jártak Faluba Kortsomákra . . . , sok dolog űdőt vesztegettek el [Ká l M T ; Berz. 12. 92/61]. 1768: most dolog ŭdŏ vagyon ide s tova nem járhat az ember [Szent-lélek Cs; B L t 7]. 1769/1784: Szorgos dolog üdö lévén . . . [Galambod M T ; Told. 29]. 1805: a’ gazda . . . dolog idő lévén ide haza nem tarthattaa

[ F . r á k o s U ; Falujk 2. — aTi. a tehenet]. 1844: már szégyellemis i t t henyélni, s ilyen dolog idŏn a’ házon k i vŭ l tekeregni [ K v ; Pk 6 Pákei Krisz-t ina férjéhez].

dologmulatás munkamulasztás; neglijarea mun-cii/ lucrului; Arbeitsunterlassung/versäumung. 1806:

dologhaladék 456 E EM

457 domb

akár békobol, akár nyűgből, avagy tzűvekes kőtélről, akár a’ Falubol, Udvarrol, istállobol, elkárosodjék gonosz ember által, akár éjjel, akár nappal az ők gondviselések alatt valo barom, tehát 15töd napra, tartoznak a’ Pásztorok, vagy elő-hozni, vagy hely-lyébe, a’ káros Gazdának mást álitani, azután valo dolog mulatásátis, ’s abbol kővetkezett kőlt-ségeitis megfizetni [F . rákos U ; Falujk 11].

dolognap munka/hétköznap; zi de lucru ; Ar-beits/Werktag. 1590: Annaka minden nap es dolog nap Jart harom harom ejtel Bor Benedek mester-nek 7 hetyg fyzettem f 7 [ K v ; Szám. 4 / X V I I . 10. — aTi. Mihály mesternek].

dologtalan munkakerülő; chiulangiu, t r î n t o r ; arbeitsscheu. 1747: a’ nagjobbik Batyánk Miklos minthogj dologtalan ember volt , katonaságon s, bujdosáson inkab kapdosott mint a’ gazdaságon [Torda; T J k III. 124]. 1831 k.: Terhesiti Dregan Vonutzat az: hogy . . . oly puha, dologtalan életet kivánt, mely mellett, igazán, a minden napi kenye-ret se kereshette meg [Dés; DLt 332b]. — L. még dolgatlan al.

dologtehetetlen munkaképtelen; inapt pentru muncă; arbeitsunfähig. 1747: Iuon Opris Ven dolog tehetetlen [Királyhalma N K ; Ks 23. X X I I / b]. 1797: e’ mái Napig is ágyban fekvö és dolog tehetetlen míattaa [Náznánfva M T ; Berz. 3. 3. N. 21. — aTi. a verés miat t ] . 1799: a’ Szegény Kis Istvánnét is . . . ugy őszve rontot ta . . . , hogy máig is nyomorék, nyavalya rontos és dolog tehe-tetlen [uo.; i.h. 4. 31. N. 27] | a Colonusnak az Őreg dolog tehetetlen A t t y a lakik [Lemhény Hsz; HG] . 1805: 73 esztendŏs dolog tehetetlen el gyengŭ lt ŏrŏg állapatom [Nyárádsztlászló M T ; Sár.]. 1812: Zoril la Lázár . . . Az Mitu Lezereszk fiának az orvosságnak vet t pálinkáért és egy heti Dologtehetetlenné tetelert és fájdalomért fizessen 20 Rf tko t Bánkoba [Petri l la H ; J F 36 Prot. 25]. 1829: Kremer András . . . dolog tehetetlen léven . . . [Dés; D L t 300]. 1835: Az őregség miat t dologtehetetlen Lőrintz György [Zsibó Sz; W L t ] . 1839: ha valamelyik ezen Czéhbéli Tagok kőzzűl erőssen el gyengűlt v. dolog tehetetlen Isputályba tétessék [ K v ; ÖCLev.]. 1847: az sok vak ütés mián egy darab ideig dolog tehetetlen volt [KLev.

11].

dologtehető munkaképes; apt/capabil pentru muncă; arbeitsfähig. 1756: Széna gyűjtésre . . . vil lával és Gereblyével két háztol vagj bordelytol egy egy jo dolog tehető embert . . . suppeditálni tartoznak [Roskány H/Déva; Ks 101]. 1769/1778: Házunkban nevekedett dolog tehető tselédűnk nem vólt [Bagos Sz; B f N DDD/4] . XVIII. sz.: minden dologtehető cseledje, f ia felesége, szolgája, tartozik megjelenni [Dés; DFaz. 32].

dologtétel 1. munkálkodás, munka; muncă; Arbeit. 1745: Illjen actiom vagyon az Jk ellen, hogy . . . tolvaj módra még támadván Thordai

Nzts Korodi Samuel Vr(am) Voronyai János nevű szolgáját rú tú l meg verték, véri t k i ontották, bal kar ját elis rontották, annyira, hogy sok időkig dolog tételre alkalmatlanná tétetett [Torda; T J k

II. 61]. 2. (földesúri) szolgálattétel, robot ; slujbă, ro-

botă ; Herren/Frondienst. 1636: Ezeknek szol-galattyok . . . i l lyen renden vagyon. Hogy minden embernek egy heten ket t napott kelletik szolgal-ni ja mindenkoron, de teŏbbel ne(m) tartozik — Nyarban pedigh az dologh tetelnek kaszalasnak Aratasnak es Gyuytesnek idejennis ket t napon kel szolgalni [Siménfva U ; J H b Inv] .

dologtevő 1. munkavégző; lucrător, munci tor ; arbeitend. 1791: most lévén egyszer a leg szorgo-sabb nyár i munka annyi dolog tévö Embereket károsnak ta r to t t el szakasztani [Szilágycseh; IB].

2. ~ hét munkahét ; săptămînă de lucru ; Ar-beitswoche. 1756: ă fennebb Specificált dologtévő heteken, két nap magok kenyerek mellett, négj nap az Udvarból, vagy krájnikátusból czipajok Subministráltatik [Mihalyesd H/Déva ; Ks 101 ].

3. ~ idő (sürgős) munkaidő (szakasz); t imp de muncă (urgentă); (dringende) Arbeitszeit. 1785: inidön bé jŏn az dolog tévő nap és idő, egész hete-ken haj tya szàntásra, Hordásra, vecturara [M. bikal K ; KLev. ] .

dologtevő-nap 1. munkanap; zi de muncă, zi lucrătoare; Arbeitstag. 1590: Kezdettem el Az Jara vyzen Az Malom meg Chinaltatasara (így!) . . . Az Jobagiok kozeol 4 Legent Segitsegeol Az mester melle meg az Mallom el vegezodyk Azok-nak egy egy eytel Bort, dolog teweo napon | At tanak az vraim Az Lazlo mester melle, 3 mes-ter t kinek neue egyknek Mihaly Mester, zegotte-nek velle m ĭnden hetre f . 1 d. 50 es. minden nap harom harom eyttel bort, mind dolog Toueo (!) nap mind Innep nap [ K v ; Szám. 4 / X V I I . 8, 10] | Miert hogy penig az dolog teoweo nap feokeppen az vasarnapa az be gywtesre ige(n) karȯs, kewan-nyak eo kegmek, hogy eo kegmekb Biro vram ha oly felette valo zwkseg nem kewannya, hogy egy alkolmatosb napot valaztana, az be gywtesre es ha lehetne az Zombatot obserualna eo kmek [ K v ; T J k V/3. 166a. — aOlv. : vásárnap? bÉrtsd: a bíró és tanácsa]. 1772: Dáncs Ignát . . . azt felelé hogy holnap dolog tévő nap vagyon valamit dolgozni kell [Tordavilma SzD; T L ] .

2. rendsz tbsz-ban: a (sürgős nyári) munka időszakasza; perioada de v î r f a lucrărilor de vară; Periode der dringenden Sommerarbeiten. 1700: a’ dologtevő napok bekőszőnven a’ munkasok diurnuma l imi ta l ta tot t [Dés; Jk ] . 1785: örökké halasztja őket az jo időkre, és dologtévŏ napokra | midön bé jôn az dolog tévő nap és idő, egész heteken haj tya szántásra, Hordásra, vecturara

[ M . b i k a l K ; KLev. ] .

dolomány l. dolmány

domb 1. halom; movilă, deluşor; Hügel. 1716: Vagyan ezen fen Specificalt Grid nevű falunák

E EM

dombai 458

Del felől valo oldalában egy Szep prospectusu Domban epitetett Nobilitaris Curia [Grid H ; B f N 92/4]. 1728: Papi Parochia Vagjon fen a Dombon a Templom mellet [Árkos Hsz]. 1744: lévén . . . a két h íd kőzőtt egy dombocska . . . Posta Mester Ur(am) a’ Domb tetején lévén futaty-tya a Posta Sipot [Szentandrás H ; Ks 101].

Hn. 1577: czypkes domb oldalan [Méra K ; Aggm. C. 3]. 1606: az nyr dombian valo feŏ ld melljet lok chérenek(is) hinak [Oroszhegy U] . 1608: az Zentegihaz dombian (sz) [Kozmás Cs]. 1631/1640: Az farkas dombon (sz) [Gyalakuta MT] . 1642: Akazto Domban [Páncélcseh SzD; D H n 55]. 1679: Az Egres Domban (sz) [Vajdaszti-ván M T ; J H b IX/1a]. 1713: az domban az Gil-csere nevŭ hely mellett (k), a kerek domban fejŭ l (k) [Ispánlaka A F ; J H b X X V I I I / 1 9 ] . 1716: A Dambok kőzőt elo jár (sz) [Csekelaka AF ] . 1727: a fellyeb le i r t kŏzép Domban alol le falyo Pata-kacska [Vajdasztiván M T ; J H b IX/7 ] . 1736: Domban valo Rét [Rigmány MT] . 1737: A kis Domban [Zentelke K ] . 1739: az Kŏves Domban [Ne; Incz.]. 1750: A Sárfalvi Damban [Szent-lélek Hsz; Hr ] . 1754: A ’ Pető Dombjánn (sz) [Erdőcsinád MT] . 1756: a Kŏves domban (sz) [Ne]. 1758: A kettŏs domban (sz). A Galaganyás domban alol (sz) [Egrespatak Sz]. 1761: Az egér domban [Nyárádtő MT] | a hat domban [Kom-játszeg T A ; K W ] . 1769: a’ Domban [Bos MT] . 1777: Dombok kŏzŏ t . Dombak kŏzt [Mezőbánd MT] | Szesztera kutan fejül valo domban [Vaj-dasztiván MT] . 1781: A Hegyes Domban [Mákó K ; H r ] . 1784: A ’ Borsodomnál (k) | A ’ Sinor Dombon (sz). A ’ Kerek Domban. A ’ Borso Dom-ban (sz). [Szásznyíres SzD]. 1792: a Piras alma Domban [Jásfva U ; H r Conscr.]. 1795: a’ Kőves Domban (sz) [Bábony K ] | A Dombak kŏzŏ t t [Mezőköbölkút SzD; CU]. 1802: a’ Dom-bonn [Meggyesfva MT] . 1807: Az Eperjes Dom-ban (sz, k) [Fejérd K ] . 1817: A ’ Kosár Domban [ M v ; MvLev. 2]. 1818: A Csükmőlgybe a’ Dom-bakan alol (sz) [Mezőbánd MT] . 1826: a Köves damb alatt (sz) [Ne]. 1843: Dombakközi Ny i l (sz) [Csekelaka AF ] . 1850: A ’ Darvas domban (sz) [Balavásár K K ] . XIX. sz. köz.: cseredamb (k, sz) [Erdősztgyörgy MT] . 1864: azon Domb vagy Halom mely régen Csukullyok halmának hivatot t [Szárhegy Cs]. — A jelzet nélküli adatok az EHA-ból valók.

2. halmocska, kupac; grămadă; Häufchen. 1595: Az vczakon valo minden Akadaliokat Biro vra(m) eo kgme mingiarast el tiztitasson, vgmint, keoweket, teokeket, Méz wermeket teolteseket dombokat Eo kgme ereos bwntetes Alat el tiz-titasson, Azzal az zemelliel Akynek haza eleot p(ro)prie fekwnnek [ K v ; T J k I/1. 260].

dombai l. dombói

dombegyházi a Dombegyháza (Csanád m.) t n -i képzős szárm.; din Dombegyháza; mi t -i Ab-leitungssuffix gebildete Form des ON Dombegy-háza: Dombegyházaer. 1606: Thomas Borbely

al(ia)s Feyes Dombegyhazj hungarus [ K v ; K v L t Vegyes III. 113].

dombéros tivornyázó, dorbézoló; de chefuit ; schlemmerhaft. 1837: Már pedig a hirek a piatzon, s, olyan dombéros hellyeken szárnyolnak az hol a pletykát (így!) nyelve tele torokkal hangoz-tat tya, aztis a’ m i nints [Ótorda; T L t Praes. ir. 380/1844 Kassai F. Mihály ügyvéd kezével].

dombéroz dorbézol, t ivornyázik; a chefui; ze-chen, schlemmen. 1815: Te kedves Őcsém! . . . m in t Gyilkos Haramiák ,s rosz erkőlcsű Tolvajok, kűnn az Ballavásári Szőllőd Gyepűíben Lapanz (!), Dombérozol, ’s korhelykedel nappal [Kóród K K ; Ks 101 gr. Kornis Gáspár kezével]. — L. még divatlanul al.

dombhányás földhányás; grămadă de pămînt ; Erdhaufen. 1791: a patak marton, az ugy Neve-zett föld hidnál . . . hoszszan az erdön domb hányá-sok, és fák oldalára te t t Kereszt jegyzésekkel lineát csinálván ekképen i t t is a Toth János Ur Successori Részeket, a Toth István Ur Successori Részektöl meg Külömböztettük [Jobbágyfva M T ; E H A ] .

? dombhatár határdombokkal jelölt határ(vonal); linie de hotar marcată de movil iţe de pămînt ; m i t Haufen vermarkte Feldmark. 1620/1754: Mint hogy most az határ domb fel hányás alkal-matlan lészen deliberat(um) hogy mennyen k i a kaptalan és azon hellyen két Nemes ember o t t lévén hánnyanak dombhatárt (!) [Told. 22].

A címszóbeli szó — az alább köv. dombhegy-gyel együtt — szokatlan, alkalmi összetételnek látszik.

? dombhegy dombtető; (culme de) deal; Hü-gel(rücken). 1736: Pinár, mostani v j j néven Vár-hegy nevü Falunak, az Felső vagy hegyen lévő resziben, vgyan Várhegy nevü magos Domb hegyen vagyon . . . Nobilitaris fundussok vagy Telekjek [ M T ; CU X I I I / 1 ] .

dombocska 1. deluşor, deal m ic ; Hügelchen. 1589: Thudom mikor en Zondj István zolgaia valek mikor ez feoldet I r tani kezdeok akkor egieb Azalt fa oott (!) nem volt hane(m) egy Domboczj-kan vala valami kewes [Szentkirály U ; UszT]. 1599: M y azon az zekeren eölteonk . . . egy dom-bochka mellet megh zorul az v t o t t az Nemes ember kochya megh zorita az lowakat [ K v ; T J k VI /1. 379]. 1603: az ember kie a’ tehe(n) volt . . . k y futamek egy dombochikara, kezde tolwai k ial tani [ K v ; i.h. 695]. 1724: egy küs kaszaloja . . . nap nyugott felé megyen altal egy küs kerek Dombocskán, egy Arkocskaig es az Arkocskán egy nagy Gorczig vagy barázdáigh [M.zsombor K ; Told. 2]. 1739: (A föld) vege a falu félől tovab nem ment hanem csak ezen halas To erányáb(an) lévő elecskeig vagy dómbócskáig [Mocs K ; J H b K X L V I I / 2 4 ] . 1744: lévén . . . a két híd kőzőtt egy dombocska . . . Posta Mester Ur(am) a’ Domb

E EM

459 dombos

tetején lévén futat tya a Posta Sipot [Szentandrás H ; Ks 101]. 1745: (Egy föld) mégyen az ellen-b(en) lévő Sovány Dombotskára [Nagyida K ; Told. 9]. 1754: A Piatzon fejül valo Dombotskán vagyon a’ R f t Nagy Kő Templom [Dés; Dési ref. e.m.lt Conscr. II]. 1756: mikor az utr izált Széna Rétet k i járák és határát k i mutatak, . . . meg nem egyezhetének raj ta . . . hogy hova ásat-tassék a’ kő, mint hogy Tompos János Uram a’ Rétnek also végire és szegeletire akará tétetni, Andrási János Uram pedig azon fejűl egj dom-bacskára [Balavásár K K ; Ks 1 7 / L X X X I . 20]. 1774: Láttám, hogy . . . az Arkon tu l a Dombocs-kán ot t is Sereglenek feles emberek [Nádorvallya H ; Ks Serbán Juon (40) jb vall.]. 1796: k i men-vén . . . Felső és Also Szovátoka kőze az Ns Unitaria Sz(e)nt edj haz Czinteremjenek Dél felől valo Szeliben . . . levő Dombotskára [SLt X L I I . 2. — a K] . 1830: a’ Fűrész mellett lévő dombotskán én kaszáltam mindég [Köszvényes-Remete MT; Born. G. X X I V . 1]. 1835: ugy nevezett Falu kerittés nevű helyben lévő kis dombotskára el mentűnk [Magyaró M T ; E H A ] .

2. csúcsocska; v îr fuşor; Gipfelchen. 1792: az hegynek hármason k i állo dombotskájának kŏze-pin [Magura T A ; Ks 89].

3. halmocska; r idicătură; Erhöhung. 1817: a Levelés Ládát . . . férébb egy dombátskára le vetvén [Torda; K v A K t Mss 363].

dombói I. mn a Dombó (KK) t n -i képzős szárm.; din Dombó/Dîmbău; mi t -i Ableitungs-suffix gebildete Form des ON Dombó: Dombóer. 1608/1610: Az My az Adamosj, Lapady, Kynczy, Dombaj Jozagat Nyzy Aszt hagja Mykola Janos Vramnak [M.gyerőmonostor K ; J H b K LVI I /49 ] . 1672: az Dombai kender feŏldek [Ádámos K K ; J H b XXI /16 ] . 1722: Dombai határ [Dombó K K ; Pf]. 1726: az Ur Dombai jobbagyi [Ádámos K K ; J H b K X L I I I / 1 7 ] . 1745: A ’ Dombai Hatá-ron [Sövényfva K K ; E H A ] . 1746: Dombai Határ. Domboi határ [Ádámos K K ; J H b X I X / 7 ] . 1768: 2 esztendŏs Dombai jo ízü oh Bor Ur. 41 [Maros-sztgyörgy M T ; Ks X X I I b ] . 1769: Dambai hatá-ron. Dombai határon [Dombó K K ; M b K ] . 1770: a’ Dombai határon [uo; J H b LXVI I /154 ] . 1795: a Dombai Kŏzŏnségnek . . . szŏrnyű karok tétet-tettek [Ádámos K K ; J H b X I X / 4 8 ] . 1796: a Dombai T i t t . possessoratus [ JHb X I X / 5 6 ] .

Hn. 1731: az Dombai Nyerges Hegyben (szö) [Dombó K K ; E H A ] . 1743: a’ Dombai rétet nem igen jártam [Ádámos K K ; J H b K X X V I I I / 9 ] . 1782: (A) Fogado Háznak . . . gjengébb fákbol valo része a’ Dombai erdöröl is költ [Dombó K K ; J H b XIX/22 . 7]. 1786: az Dombai Promonto-ríumban az Hangas nevezetŏ hegyben (szö) [uo.; E H A ] .

Lat in szövegben: XVIII. sz.: in Eccla Dombaiensi [UnVJk] . — Egy Bécsben kelt k i rá ly i megerősítő-levélben: 1701/1702:

Adamosi, Dombai, Örményesi port iok [Bál.].

II. fn dombói lakos; locuitor din Dombó/Dîm-bău; Bewohner der Ortschaft Dombó. 1746: elég károkat tészen a’ víz midŏn meg árad a’

Dombaiaknak, és Adámosiaknak | midŏn meg árad a’ K ŭ k ŭ l l ŏ mind tú l a Dombaiak mind innen, ugj az Adámosiak Széna fŭvei t iszoppal meg hanyván, sok károkat a’ viz által tészen [Ádámos K K ; J H b X I X / 8 ] .

dombol tombol, dorbézol, t ivornyáz; a chefui; zechen, schlemmen. 1829: ö Nsga Házánál musi-káltak s tántzoltak domboltak [Szárhegy Cs; L L t ] . — L . még tombol al. is.

dombolás tombolás, dorbézolás, t ivornyázás; chef; Zecherei, Zechgelage. 1750: hal lottam éjjeli nappali Kortsomákon valo dombolásokota (!) [Kál M T ; Berz. 12. 92/61. — aTi. a béreseknek].

domború 1. dombszerűen kiemelkedő; care se reliefează în formă de deal; gewölbt. Hn. 1836: A Domboruba (sz, k) [Harasztos T A ; E H A ] .

2. dombor í to t t ; bombat ; aufgetrieben. 1655: egy viselt domboru czattyu (!) Eov M 1. p. 10 [ K v ; R D L I. 29].

dombos I. mn 1. dombon fekvő, dombra eső; deluros; hügelig. 1716: egy fetske farkulag mara-dot t Dombas hellyet fel mérvén hosszasága fe-lyű l felől tizenegy kötél [Mezőbodon T A ; JHb XI /22. 10]. 1745: a Pogyeron lévŏ Zab fŏ ldek kŏzŏ t t fekŭvő haszontalan, sovány, dombos, par-lagos, Tseglyes helyetske [Nagyida K ; Told. 9]. 1756: a describált veteménnyes kertnek a szŏlŏs hellye dombos és menedékes lévén Gŏdrŏsnek, tapasztaltatik [Branyicska H ; J H b L X X / 2 . 35]. 1760: A Tatár ku t béli széna fű . . . jó féle szenát terem, . . . az hol Dombosabb sovanyabbatska [Novoly K ; B L t ] . 1761: A Veteményes kert . . . vagyon . . . szalma fedelŭ ro that t kertek kŏzŏ t Simma dombos (így!), és nem igen nagy hellyen [Szászvessződ N K ; J H b K L X V I I I / 1 . 214].

2. hepehupás; accidentat; höckerig, rump(e)lig. 1794: A Veteményes, és gyűmőltsös kertnek hogy nagyobb Része haszanvehetetlen helly volt, valo-ságos igaz, mivel nagy szakadásos és dombos

helly vala, mellynek plánérozására 10. vagy 12. Svábokat hozatott a’ Grof | Az kertnek igaz, hogy Nagyobb Része gődrös dombos haszantalan helly vol t . . . 10. Svábok dolgoztak az plánéro-zásan [Mezőmadaras M T ; B K Gazd.].

Hn. 1818: A ’ Dombos Utra jŏvŏbenn (sz) [Angyalos Hsz; E H A ] .

3. ? dombor í to t t ; bombat ; aufgetrieben. 1587: Vagyon zalogba Egy Eoreg aranyas Regi dombos Partha vw . . . Tezen . . . f. 17 . . . Mas parta v regy Aranya lapis . . . vagyon becsulue Eggyut f 10 d 50 [ K v ; K v L t Vegyes ir. I/2. 6]. 1627: Egj Viragos dombos partha eö . . . 18 d. 92 [ K v ; R D L I. 134]. 1630: Egy Dombos Cziattiu parta Eő, Ezwst maiczon Nro 14 boglár nyom

m. 1. p. 33 [ K v ; i.h. 147]. 1652: Egy zeŏld kamuka szoknia az allia(n) Eot rend keozeŏnseges Ezwst prem. Az valla fekete viraggos barsony dombos [Mihályfva N K ; J H b X X I I / 4 1 ] . 1705: vagjo(n) két Parta ŏv, edgyik dombos aranyos bogláros fl. 46 — [ K v ; Pk 6]. 1718: Nemes

E EM

dombosan 460

Lubinitski Anna Aszony . . . keret egy 80 forin-tos dombos párta ŏvet [ K v ; i.h.]. 1724: Edgj Dombos Boglaros Parta ő [ K v ; i.h.]. — L . még M N y X X X V I I I , 57.

4. k idudorodó; r id icat ; aufgebauscht. 1603: mondotta azert To t Mihal j hogí keressetek Jol meg az hol fel borzadot az födel auagy dombos kettenis keresswk wala, oly helien wala penig fen a mente hogj a zarŭfa ot közel nem wala chiak alig haghatek oda [UszT 17/22]. 1644: sŭueges

Ianos igen reszegen j ŏ t t vala Tariznia Petertŭ l, s latam hogy az menteje dombos vala az hona allianal, en fel allek s megh nezem, hat egi suvégh vagion ot az hona alat [ M v ; M v L t 291. 403b]. 1756: midőn az T. Unitaria Eklésia Boltyában Bort árultam volna, . . . oda jőve Németi István Uram, lát tam hogy dombos a’ mellye, . . . látván a’ Sebit is dombosnak lenni, bé nyúltam, bé nyúlván kóltsokat benne tapasztaltam [ K v ; Mk

IX/92 Vall.]. 5. ormós, kidomborodó; cu creastă, r id icat ;

hervorgehoben, gewölbt. 1808: egy Dombos bo-rozda kŭ lőmböztette meg azon Török buza földet a’ Tktes Exponens Ur Málé főldétöl [Felőr SzD; Bet. 6].

Szk: ~ orrú ? bibircsós orrú. 1815: Chilipp nevezetŭ Gonosztévŏ . . . kŏzép szerŭ dombós orru [ D L t 96 nyomt. k l ] .

II. fn dombos rész; parte deluroasă; hügeliger Teil. 1757: Ezen Curialisnak a Dombossán lévő belsŏ része [Nagyernye M T ; L L t Fasc. 129].

dombosan kidomborodón; bombat ; hervorste-liend. XVIII. sz. eleje: Az melly lónak domboson husos ă Lapoczkaja meg Szokot gyakran Ször férgesedni [ J H b 17/10 lótartási ut . ] .

dombos-halmos hepehupás; accidentat; höcke-rig, hügelig. 1753: Ezen Széna fŭnek ă Szénás vŏ lgy felŏ l valo és az uton felyŭ l valo része . . . dombos halmos [Marosbogát T A ; E H A ] .

dombosság domborúság; proeminenţă; Run-dung. XVIII. sz. eleje: Az k ŏ r ŏ m Szorulásra

hajlando lovat ă békája Szorulásárúl, és ă kŏrme dombossagárul ismérhetni megh [ J H b 17/10 ló-

tartási ut. ] .

domesztika egyházmegyei pénztár; caserie epar-hială; Diözesenkasse. 1863: Azon Egyházak,

a’mellyek eddig a’ Partialis tartásra nem folytak bé, tartozásaikat a’ Domestica számára fogják bé f izetni [Gyalu K ; R A k 84 esp. rend.].

domicil iáltatik letelepít tet ik; a f i aşezat; ange-siedelt werden. 1784: igaz é hogy . . . Néhai Báro Radák István Ur ő Nga által transponaltatván B Sz Mikloson a Mlgos Grof Exp(onen)s Urak

ő Ngok jurisdictiojok alatt Domici l ial tatott? [ A F ; B K ad 465 vk ] .

dominál 1. ? uralkodik; a domina/stăpîni; herr-schen, gewalttät ig sein. 1584: E r t i k varosul az pechy Istwan vra(m) panazat(is) hogy holot Az

vnio azt tarthia hogy mikor Magiar Biro vagion akkor az Zaz Nemzet a’ Nagiobbik templumtol telliesseggel wres lenne, De mīnd azon Al tal az eo haza Nepet onnet nagy bozzusagara az zaz Nemzet k y rekeztette volna mostan az eo zokot zekebeŏl Azert . . . hogy az vnio minden czikke-lezes nelkwl meg maraggion, Es amikor magiar a Biro akkor az Magiar Nemzete legien az Nagy templumnak dominiuma, es akkor az Zaz Nemzet ot ne dominallion se maganak eossiteol maradot Zekitis el Ne foglalhassa [ K v ; T J k V/3. 278a].

2. eluralkodik; a fi s tăpîni t ; herrschen. 1587: az Iffiusagh, kiben sok fele faytalan indulatok dominalnak. ha meg nem zabolasztatik, zokatlan-sagba merwl be [ K v ; K v L t Vegyes ir. III/65].

dominális 1. udvari, udvar- ; domenial, dominal, domnesc; höfisch, Hof-. Szk : ~ bíró udvarbíró; jude domnesc/domenial; Hofrichter, Dominialrich-ter. 1756: committal tatot t az mostani D(omi)nalis Birónak, és Eskutteknek hogj magok mellé vévén az Vallyebradi ès Ribicsorai D(omi)nalis Bírókot két két Eskűtt ivel az ŏrŏkségeket egyeztessék meg [Bukuresd H ; Ks 62. 4]. 1759: A Dominalis birakok igaz hitek Le tetelek szerént . . . vettetet el tisz kőből hét vékaa [Szőkefva K K ; Ks 72. 54. — aTi. alakor] | egy idegen kancza lo bi-tangul járván határankban . . . az falusiak fel fogták és az D(omina)lis Birohoz vi t tek [Bulzest H ; Ks 101]. 1782: M i tévő légyek a Batzaiakkal majd nem tudom, mert erőszakoson Ngod Orbai Tilalmos erdeit elni tellyesseggel szandekoznak némellyek kőzűllők kiknekis nem más, ha nem a Dominalis Biro Illya alkalmatosságot ad [Baca SzD; GyL] . 1784: E n . . . mind Dominalis Biro minden nap talpan állattam s állok az Méltoságos Exponens B(áró) Uram eŏ Nsgă dolgossai és oeco-nomiája k ŭ r ŭ l [Mundra SzD; Mk IV/35. 70—1] . 1799: az Emberek kender fŏldeinek felsŏ széle bé rugott régen a tájáig az hól most a Dominalis Biro által lakot t Háznak alsó szegelete vagyon [Gyéressztkirály T A ; Ks 89]. 1803: A ’ Domi-nalis Biróval azt is minden nap tétesse róvásáraa, hogy hány kalongya Gabona arattatott [ K v ; Aggm. A. 117. — aAz ispotály ispánja]. 1805: E n a Nehai Aszszonyt ő Ngat igen jol esmértem mert 6 esztendeig voltam D(omi)nalis Biraja [Szamosfva K ; B L t 12 Jeremiás Petre (30) judex dom. vall.]. 1812: D(omina)lis Birájok voltam eŏ Nsgok(na)k [Héderfája K K ; IB. Tordai Mi-hály (67) jb vall.]. 1825: az Arendátor D(omi)-nalis Birája Farkas Ignát [Csatány SzD/Dés; D L t 288]. 1843: d(omi)nallis Biro Kránga Györ-gyel, másadik d(omi)nalis Biro Csobotár Niku-láj jal elmentünk ki , ’s Kránga György d(omi)-nalis Biro mindenütt a’ régi Borozdán menvén az Ökrök elött, u j ra kiborozdaltuka [Bodola Hsz; B L t 12 Ambarus Ferencz (26) szolgáló ember vall. — aEgy föld határát] * ~ bíróné udvar-bíróné; soţia judelui domnesc/domenial; Hof/Domi-nialrichterin. 1820: Macodi (!) Ana Prov(idus) Serbán Vaszi Felesége 38 Eszt(endős) a Báróné D(omina)lis Biránéja [Aranyosrákos T A ; J H b

E EM

461 domínium

Fasc. 48] * ~ bíróság udvarbíróság, udvarbírói t iszt ; funcţia de jude domnesc/domenial; Hof / Dominial-Richteramt. 1810: Első régi, egész Telek . . . Lak ik ra j ta Fogados és egyszer-s mind ide valo Dominalis Bíroságot v ívő Bir tokat lan Nemes Ignáth [Doboka; Ks Conscr. 227] * ~ dzsugya

udvarbíró; jude domnesc/domenial; Hof /Domi-nialrichter. 1790: Okát értettem a’ Bukurésdi Dominalis Dzsugyának Magistratualis Tŏmlőtzre lett küldetésinek [Vályebrád H ; Ks 75. V I I . 250]. 1794: Egy vasarnap napon Bulza János nevű D(om)inalis Dsugyánk minekutanna Devárol meg erkezett volna tudtára adattá az U j j Dsugyának hogy tőbbet az Faluban mind Dsugya ne jár jon mert ő hozott viszont Levelet az Udvartol hogy ismét ő légyen Dsugya [uo.; Ks 57. 56 Opra Ignát (55) jb vall.].

2. uradalmi; domenial, dominal ; Dominal-. Szk: ~ falu (vmely) uradalmi (központhoz tar-tozó) fa lu ; sat domenial; Dominialdorf. 1756 : Resolutio Valamint más D(omi)nalis Falukban meg parancsoltatott, és már nemellyekb(en) effec-tivé vegbenis ment az ŏròkségeknek fel rudalta-tása, vgj ezen falubanis szŭkségesnek ĭ t i l te t ik az kŏzŏnséges Igasságis azt hozván magával, hogy ă k i mint a terhet hordozza, az hasznotis ă szerént vegye [Bukuresd H ; Ks 62. 4] * ~ gornyik uradalmi erdőkerülő/pásztor; pădurar/gornic dom-nesc/domenial; Dominial-Waldhüter. 1746: Az Grohoti Dominalis Gornyik Pavel János noha az Incolák(na)k minden panaszok nélkült hiva-tal l ját tŏ t te, vraság szolgalattja irántis kevés panasz vagjon réája, ellemb(en) el betegesedvén k i bocsattatott. Constitualtatott Gornjik(na)k [ H ; Ks 62. 6] * ~ kancellária uradalmi hiva-ta l ; cancelarie dominală/domenială; Dominial-Kanzlei. 1789: Ezen egész Etédi Processusban három hellyen tartanak a D(omi)nus Terrestrisek Dominalis Cancellaríát, Medeséren, Martonosb(an) és Tartsafalván, a’ hol az egész Processusban azon kivűlis keves Szambol állo Colonusok foly-ta t tyák a Flgs K . Patens szerént magok dolgaikat [UszLt X I I I / 9 7 ] * ~ vajda uradalmi vajda/bí-r ó ; voievod/jude domnesc/domenial; Dominial-Woiwode. 1835: Balog István Ur Dominális vaj-dájával megjelenvén . . . [KLev. ] .

domínium 1. uradalom; domeniu; Domäne, Herrschaftsgut. 1721: Az egesz Dominiumbana

Suhunnan dezma Lencset, Borsŏt, Kŏ lŏs t Lent, Babot, Arpat, Alakort Kendertis . . . hogy perci-pialt volna Ratiojaban nem assumállya [Dés; Ks 26. X I V . 1. — aA szentbenedeki (SzD) Kor-nis uradalomban]. 1722: Ennek az Dominium-(na)k aff l ict ioit s injurialtatasit ugy a Proven-tusok(na)k detruncatioit sok rendben eddig . . . annotaltuk [Fog.; K J . Réty i Péter lev.]. 1736: Tudgya é a Tanu nyi lván és bizonyoson értette é vagy hallota é? hogy a’ Nemes Kőzép Szolnok Vármegyéb(en) lévő Kővar i Dominiumhoz midőn a’ Regius Fiscustol a’ Mlgos Familia(na)k által adatott, hány ŏrŏkŏs czigány Jobbágy tartozott? [ H ; TKl 6 vk ] . 1741: azak a kis Falucskák

azan Dominiumbeli több Falukhoz lévén applical-ta t t va a proportio(n)e supportáltak mindeneket; Ngod méltoztassék parancsolni az Dominiuman k ivü l succuraltāssakea más helységekkel k ivá l t az epitésben, tüzi fa hordásban . . . vagy azan Do-min ium prestállyan mindent [Kéménd H ; Ks 99 — a O l v . : succuraltassak-e, azaz segíttessem-é]. 1751: Néhai Máttyás Lászlo Relictája Szász Anna Anor(um) 70 szamosujvári Dominiumhoz valo Sellér Aszszony [Borb. I]. 1760: fel kérvén az Ur to l ezen Sellért a’ Radnot i Dominiumhoz tartozo joszágb(a) Lekentzére v i t ték [Marosbogát T A ; SzentkGy]. 1780: az Enyedi Dominium a’ Collegiumnak conferáltatot vól t [Ne; Borb.

II Kováts Jósef rektor-prof.-kezével]. 1814: Már tsak az Monastari daminiumnak vagyak ados [Sárd A F ; K m U L e v . Szilágyi Ádám kezével].

2. bir tok, bir toklás; stăpînire, posesie; Besitz. 1592/1594: Tiztelendeò Birak vraim, Cum solita p(ro)test(ati)one p(rae)missa zolunk per p(ro)-cur(ato)rem. Ennek okaert ideztettem t h i ke-(gyel)metek eleiben az alperest, hog’ . . . valamint apprehendalta, az haznak dominiumat vrasagat . . . az en eŏrŏksegemet kezemben kewanom az teŏrweniteŏ l adatnj [ K v ; R D L I. 63]. 1608: felseo orboa es Diomalnakb dominiumaban zyl-vassy vram is ne haborgassa [EHA. — a — bAF]. 1612: Edgik felis az masikat sem posteritasukat ennek dominiumaiban megh nem haborit t iak es ezt nem violall iak [Szentgyörgy M T ; Bál. 54]. 1621: eo kemekjs meg igyrek Kalacz suteo Ferencz es Jstua(n) Vramekat es posteritassit . . . otal-maznj, az eo Kemeknek adot haznak szabad Domjnjumjaban, Es igy egy masnak, es nekunkjs kezeket be adua(n) eo Kemek, egyk fel az masik-nak adot hazokat, zabad Vrasagaban boczatak bi rn j m jn t zabad es sajat eoreoksegeket [ K v ; R D L

I. 13] | ezen k y l K a r Jstuan vramnak semmi nemw dominiomja ne legeni [Szőkefva K K ; Ks] . 1640: Bornemisza Katha Aszony(na)k egy Schola neueő boltos szoba hazat, azo(n) szobabol nil lo hazat boltot konyhaiaual edgyűt . . . bocsiatotta s my eleőttűnk introducalta dom ĭniumaba(n) [ K v ; Ks X L V I . 9]. 1644: Ros Anna Aszzont . . . az szeöleönek Dominiumjaba(n) senki megh nem haborgattia [Déva H ; J H b 53/n]. 1705: Ezen ŏrőkséget . . . meg vásárolván . . . Boros Ist-ván ur(am) mint Tŏbél i szomszéd, az meg i r t Aszszonyis minden jussát kivévén belőlle szabados Dominiumb(an) hagyjá . . . Boros István urat [Déva; Ks 92. I. 21]. 1730: azon Háznak Domi-niumáb(an) bennünket bé tegyenek [Dés; Jk ] . 1764: a . . . mostan kŏzelebb ŏrŏkŏsŏn fel oszta-to t t . . . helyekben . . . j u ta t t nyilainak Domini-umához jussát fen ta r tya . . . az meg nevezett fŏ ldeknek Dominiumat, és az mostani Poss(ess)or-nak Bedŏ Jóseff Vramnak azokhoz valo Jussát annihilallya [Torda; T J k V. 192].

Szk : ~ában van. 1629: immar teob esztende-jenel hogy dominiumjab(an) vagyon J az haznak [ K v ; T J k V I I / 3 . 159]. 1655: az Ezer és száz for intokat . . . Dálnoki Leőrincz Vramnak, vagy legatariussinak le nem teszem, addigh szabados

E EM

domíniumbeli 462

Dominiumjában legyen eő kegyelmének az megh nevezett ház és legatariussānak [ K v ; R D L I. 30]. 1696: ezen Benedekfi rész Joszág . . . mais Vég Ferenczné Marothi Anna Aszszony Dominiumja-ban vagyon [Pk 7].

3. birtoklási jog ; drept de stăpînire/posedare; Besitzrecht. 1584: amikor magiar a Biro akkor az Magiar Nemzete legien az Nagy templumnak dominiuma [ K v ; T J k V/3. 278a]. 1609: Ergo ni luan vagion hogy Becz Jmrehnek mind(en) acquisituma az Actorra maradot . . . dominium-já t megh bizonitotta az Actor [ K v h ; B L t hiv.] .

4. földesúri hatalom; stăpînirea/autoritatea/pu-terea stăpînului (feudal); Gutsbesitzermacht. 1669: ha . . . a’ Gavai Miklos V . . . Joszágábol s Domi-n iumja aloll elbujdosnek . . . tartozzanak . . . re-ducalni az Gavaj Miklos V. . . . Dominiumja alà [Dob. ; Ks 41. G]. 1714: Hoszan Urszuly . . . Groff Kornis István Ur(amna)k ő ng(na)k mind két ágon lévő posteritassinak . . . főldőkről, biro-dalmok, nevek és Dominiumjok alol . . . el nem szökik, bujdosik, és idegenedik [Budatelke K ; Ks 31. 29].

domíniumbeli uradalombeli, uradalmi; domeni-a l ; Domänial-, Dominial-. 1741: azak a kis Fa-lucskák azan Dominiumbeli több Falunkhoz lévén applicaltattva a proportio(n)e supportaltak min-deneket [Kéménd H ; Ks 99]. 1771: ol lyan fák voltanak kőztek hogy nemellyeket két rendbéli őkrökkel kelletett egytzersmind vontatniak az Vajda Hunyadi Dominiumbéli Jobbágyaknak [Nagymuncsel H ; J H b 93. X I X . 6].

dominó női selyemköntös; domino (un fel de haină femeiască de mătase); Domino(Kleid). 1790: Domino 3 [ W L t Cserei Heléna j k 33a]. 1793: egy frantzia tafota Domino hozzá valo lajbellel [TL Conscr.].

donáció 1. (királyi v. fejedelmi) adomány; do-naţie/danie (domnească); (keiserliche od. fürstliche) Donation. 1566: az zekel wassarhely oskolabely tanulo deakoknak taplalasokra es oskola mester-nek fyzetesere a bodog emlekezetw meg holt kegyelmes kyralny azonywnk felseged zerelmes annya donatioja zerent meltol tatott (!) eztendewn-kent a zekel dezmabol harmadfel zaz for intot adatny [SzO II, 206 ogy-i végzés]. 1580: az Körossy rezt Birya azon zalanczy györgy urúnk Eo Naga Batory Christof donatioiabol [Pókafva A F ; J H b X X V I / 8 ] . 1592: Hogy penigh azt veted hogy donaciowal statuciowal mentel te az eorreoksegben es contradicaltam kire engemet rea h i t tak es Vrunknak meltatla(n) panazlotta(m), Ar ra azt mondom hogy nem meltatlan panaz-lotta(m) en az en Kegielmes Vramnak [UszT]. 1600: Nagy Peter Donatioval adot iobagy wolt [i.h. 15/182]. 1609: Kisfaludot tudgia hog’ bìr ta, de Min t Nem tudgia penze utanne a’ vag’ dona-t ioual l [ K v ; J H b X X / 6 ] . 1613: Mikor Donatioual az Czeke falŭat Becz Palnak attak vala [Kotor-mány Cs; B L t 3]. 1617: Veres Marton Becz Pal

Jobbagia vala megh az Donatio eleotis oda valo Jobagy vala [Csekefva Cs; i.h.]. 1640: Az Alpe-resekis hasonlokeppen sokat bizonítuan, arrol tudni í l l i k hogí az A praedecessorí semmit ot ne(m) bir tak volna egiebet hane(m) chiak az m i t donatioual bir tak volna [ M v ; DLev. 5]. 1664/ 1681: Mely annuentiamnak es Donatiomnak hogy felűl megh emlitet bőtsűletes Lugossi es Karan-sebessy emberek es egyeb uelek mostan k i szar-mazot vagy szarmazando rendekís Successive Semper temporibus megh tartassa(na)k es oltal-maztassanak, felyül megh i r t Tisztviselőimnek serio parancholom, kedves Successorimat pedigh intem s kérem szeretettel [VhU 313]. 1690: az mely Negy haz helyeket birunk . . . eŏ Nagoktol valo Donatioj ink Szerent, azokhoz tartozo Szanto Fŏ ldeinkben valo vetesinketis eŏ kglme Dezmal-tatya holot eŏ Năgok nekűnk adtak volt azokatt Statualtattvanis magunkat benne Sine Contra-dictione. M ĭenk az Donatio s mas veszi hasznat [Fog.; Szád.]. 1755/1797: Hát azt tudjaé a’ Tanu nyi lván és bizonyosan hallottaé, hogy ezen Exponensek(ne)k . . . Praedecessori i t ten . . . Kis Dobán és Nyirmon nevü Helységben Régi Feje-delmektől conferált Donatio és Statutio mellett hány Telket birtanak, és in actu is hányat birnak . . . ? [Sz; Borb. II]. XVIII. sz. v.: Tudom hogy az kerdesb(en) forgho Eŏrŏkseghet Donatioval b i r ta Szekely Andras Vram, mert mikor az Dona-tioiat irtakis ot voltam [WH. Joannes Fazakas (54) prov. vall. — L. még EOE X I V , 193].

Az 1609-i adalék a 2. jel. alá is tartozhatik.

2. adománylevél; scrisoare/act de donaţie; hri-sov de danie; Donationsbrief. 1586: Damakos Peter Danffalwja Nemes Ember . . . azt valla . . . Becz Jmrehnekis Adot az feiedelem Zent Simonon huz haz Jobbagiot Donatiowal es Jktata azt [ B K Misc. 1145—78. — aCs.]. 1591: Azok-nak utanna hogj ez Zabo Imreh haza en kezem-be(n) zallot az feldisa megh ereztwe volt Azok-nak vtanna Donatioval Jktatta(m) megh magam-nak kinek senkj nem Contradicalt [ U ; UszT. —

aAz eredetiben egy szó olvashatatlanul kihúzva.]. 1595: Az Tanachi bochiatot ala feieruarra Vrunk-hoz az faluk Donatioya meg iratasaert, es elho-zasaert, . . . Eo kglme volt harmad magaual, Etelwnkre es italunkra, 8 lora, zenara abrakra keolteottem f 21 d 85 Vgian akkor attam az Do-natio meg irasaert f 24. d — [ K v ; Szám. 6 /XVI . 7]. 1596: Megh ertet tyk hogy Jozagoth akar keresni teŏ l lynk, de az Jozagh feleŏll, mind malom es egyebek feleŏll ele vagio(n) dolgónk az Tablara, mert my Vrunk eo felsege donatioiaŭal el Iktat-tuk az myenket [UszT 11/25]. 1598: chyak ez mostan el mul t eztendeokbennis . . . kegs Vrunk iozagott Adaa hasonlo Donatiowal [ K v ; TanJk

I/1. 320. — aA városnak] | Az Jozagrul valo donacyorays valamytt . . . Almady Gaspar keöl-teött hyz (!)a f for intba Engetthe meg: az w Arŭa Att jaf fyayhoz valo zęręlmeböl [Légen SzD; J H b K X X X V I I / 7 . — aTollvétség tyz v. huz h.] | Az m i az bwrkeosy Jozagomat nezj, azt en nehez

E EM

463 donáció-csinálás

teoruennyel nyertem kezemhez, Annak okaiert hagiom az leanyomnak, Gerendj Ilonanak, . . . kerem az tutorokat hogy zerezzenek donatiot nekj [Gerend T A ; Törzs. Gerendi Pál végrend.]. 1613: Forro Pál vram harmad magaual . . . Ab-rugybaniara fel Jeottek volna Vrunk eo felsege Bathori Gabortol Adatot t Donatioual az Abrugy-baniay Buza malomnak . . . el foglalasára [Abrud-bánya; Berz. 17]. 1614: Fazekas Peter kert uolt Bereczki Mathetól f 7, . . . megh uit te uolt neki, de fel nem vŏ t te hane(m) donatiot extrahalt ra [Szentlászló M T ; UszLt VI/56. 61]. 1630: az mikor Kouacz Mateh el ik ta t ta vala Donacioual az Jobbagiokat az vtan zeokeot ela [Selye M T ; Ks 21. X V I I I . 12. — aTi. Barj alias Teoreok Imreh] | Az fejedelmek Donatiojok szerent admi-

nistraltanak eo kglmek Quietantia szerént az Caluinista gyülekezet szamara f . 450 [ K v ; Szám. 18b/IV. 93]. 1658/1679/XVIII. sz.: Ezekrŏ l mind Donatiŏk vadnak authenticĕ, a’ Fejervári kápta-lanban bé vannak Transumaltatvan [ K v R L t X . A. 2 Gilányi Gergely végr.]. 1661: Puszta Kara-ba(n) az mikor bele ictatta batyank Czeffei Vra(m) magat, akkor enis o t t voltam, . . . azszt az uj akkori donatiot magamis latta(m), . . . hartyara vala i rva . . . szegeny Attya(m) Vra(m) vötte vol t k i az kaptala(n)bol, Kaptala(n) Pecseti alat [Sófva B N ; Ks 41. K ] . 1665/1681: Szilagyi Benedeknek Hunyadi hazarul adot Donatiojanaka pariaja [VhU 257. — aZolyomi Miklós ad.]. 1666/1681: Brettyei Bugyul Janos es Istvan Donatiojok(na)k avagy manumissionalis Levelek(ne)k pariaja. Ni-colaus Zolyomi de Albes . . . Brettye nevű Falum-ban lako Bugyul Janos es Bugyul Istvan Job-bagyimhoz lévén tékéntetem becsűletes Fő Em-berek tőrekedésekre, es egyszer s mind magok hűseges szolgalattyokra is, arra nézve enis őket szabados Nemesseggel perpetuo megh ajandeko-zom . . . Bugyul Jánost, es Bugyul Istvant, Felesegekkel, es utannok következendő ket agon levő maradékjokval, es hazokval . . . , minden az hazhoz es Telekhez tartozo haszon vívő helyeivel . . . edgyűt, Es minden szamunkra tartozo ado-zastul eximalom . . . igaz tűlem adatot Donatiom-nak Vigoraval, semmi fele reank nézendő szedőt, Vivőt, Tizedet, kilenczedét, Dezma adast ra j ta ne exigallyanak. Igy mindazonaltal, hogy Nemessi Szabadsagok, Magam s Felesegem és maradékim ellen ne suffragalhasson [VhU 256—7] . 1676: Donatiom lévén rolla legitima Statutiojával valo Ralatoriával edgyütt, el mul t esztendeje hogy apprehendáltam másoktolis afféle fŏ ldeket [Tövis A F ; Bál. 1]. 1678: Az Donatiot ugjan lattam, hogj az Statutorok exhibeáltuk, melly hart jára volt i r va : De az hol az Datumnak, Annusnak, Diesnek, és az m i kgls urunk eő Nga subscrip-tiojá(na)k kellet volna lenni be vol t varua papi-rossal, az pecsét penig prastola (!) forman mecz-czet papirosra, impressirè volt, az hárt ján, nem pendenter [Gy f ; B K Inv. Sig. Balásfi de Marus Vásárhely (45) ns vall.]. 1681: Szabo Mihalynak azon őrőkségrűl valo Donatioja . . . Ebben . . . statualtatt ia magat az Donationak Continentiaja

szerent [VhU 356—7] . 1696: Idvezűltt k(egye)lmes Fejedelműnktűl emanaltatott k(egye)lmes Dona-t io ja szerentt Deési Soo Aknárúl Scholay Meste-rűnk számára conferaltatott, bizonyos Summa Pénz [Somlyó Sz; B K ] . 1752: Néhai Borsovai Koródi László Vram Relictája Kiss Mar ja i Ersé-bet Aszszony a mely Donatiot által adot az Expo-nens eŏ Kegjelmének, abban lá t tam egj Egyed János nevű Embernek, és más Donatiob(an) Nagj Janos nevünek a Neveket [Bálványosváralja SzD; Ks 43]. 1755/1797: A ’ Kérdésben lévő hellyek kőzzűl Vérvőlgyőn egy Sessiojokat tudom lenni az Utrumban expresszált Exponensek(ne)k, . . . és ugy hallom hogy Dónatiojok is volna azon Sessiokról [Sz; Borb. II]. 1770: azon Magyar Utzai Ŏrőkségnek, vagyis Fundusnak Donatioja és Statutoriája az ő kglme kezénél vagynak [Déva; Ks 73. IV. 49] | tessék a Producens eo kegyel-mé(ne)k maga nemessi immunis statussat . . . Armalissal vagy Donatioval legit imalni [UszLt

IV/49]. 1782/1797: K is Dobai Mihály Famil ia Kováts Magdaléna Successioján igaz Donataria Famil ia Nyirmonba, Telkek is vól t ottan, s arról való Donatiojakat én is lá t tam Szemeimmel Néhai K is Dobai Mihály Peternél [Menyő Sz; Borb. II Lad. Bányai jur . ass., nob. (70) vall.] .

Szk: ~ alatt bír (fejedelmi) adománylevéllel birtokol. 1617: Tudom hogy mind az Tompos hellyet s mind Az Bartaket Donatio Alat byr ta Becz Palne az szabadsagygh . . . , Tudom aztis hogy Eltes geȯrg, Józagat Donatióual byra az Zabadsagygh Becz Palne [Tusnád Cs; B L t 3] * ~ alatt van (a fejedelemtől) adományozott. 1617: Tudo(m) hogy az Kozmasi Kajcza Balas Vgy Zolgalta Becz Palt es Becz Palnet min t Jobagy nem Volt Donatio alat | Tudo(m) hogj Pap Ist-vanis Nem Donatio alat Vol t Jobagy, hanem Becz Palt es Becz Palnet, szolgaltak az migh ele Az fianak tamasnak Thamasnaka, Egj Jobagia Lean(n)-ja t ada Becz Palne [i.h. — a Így kétszer].

3. adománybir tok; danie, donaţie (proprietate obţ inută pr in donaţie); Donationsgut. 1653: Cheffei Janos Uram . . . az k i acquisitor volt , nem az Cheffej Laszlo Uram Nagyobbik leanyara i rat ta vol t az donatiot . . . , hanem akkori mind az ket agon levő gyermekeire [Sófva B N ; Ks 41. E. 31]. 1690: Mienk az Donatio s mas veszi hasznat [Fog.; Szád. — A teljesebb szöveg do-náció 1. al.].

4. kiváltságlevél; scrisoare de pr iv i legiu; Frei-brief, Privilegienurkunde. 1592: Lazlo k i rá ly donatioia, hogi az Nemes Ember ha ez varosba vagy hostattiaba lakost meg eölend ha valtsagos lezen a’ feie, tartozzek valtany feiet ket zaz f(orin)-ton [ K v ; Diósylnd. 25].

A szövegbeli szó-adaléknak ’k ivál tság; privilegium’ jelentés is tulajdonítható.

donáció-csinálás adománylevél-írás; redactarea scrisorii/actului de donaţie/hrisovului de danie; Verfassung des Donationsbriefes. 1717: M i szŭk-ség let t volna tehát hamis Donatio csinyalásra, ha lehetséges le t t volna is? [ K v ; Ks 96].

E EM

donáció-forma 464

donáció-forma adománylevél-alak; forma scri-sorii de donaţie/danie/hrisovului de danie; Form des Donationsbriefes, Lehnbriefsform. 1736: dona-t io formára in patente vagyon a levél . . . , az pecsétje a közepin a levélnek akkora, m in t egy három sustákos lengyei pénz, szintén úgy kétféle szinű egybensodrott selyem vagyon két felől rá csinálva a pecsét alatt [MetTr 446].

donáció-levél adománylevél; scrisoare/act de donaţie/hrisov de danie; Donationsbrief. 1562: Az zallagybol engedet biro vram Kakas gergelnek, ez okkon hogy az Janos deaknak canadinak (!) at ta volna az kertet hogy az donacio levelet meg hosta es meg J r ta . . . f . 1 d. 75. [ K v ; Szám. 1/VI I . 61]. 1569: Myerthogy my Maros zekken leweo Vdwarfalwat az my hywwnknek wytezleo Banffy Palnak Tanachywnknak mas Donatio lewelwnk altal feo nepek lo feyek es ot valo drabantink kywwl eoreokbe at twk. Paranczolywk neked ereossen, hogy ez lewel latvan mingiarast ez meg i r t wdwarfalwat bocsasda Bānf fy Pal kezébe. Secus ne feceris [SzO II, 245 fej. — aU-gyanez évből hasonló donáció i.h. 263].

donácionális adományos, adomány-; de dona-ţie/danie; Donations-. Szk : ~ levél adomány-levél; act/scrisoare de danie/donaţie; Donations-brief. 1597: Mely dolognak nagyobb erősségére adom az alább coramizalando Regiussak előtt ezőn Manumissionalis, Donationalis, Inscriptio-nalis Levelemet [Tihó Sz/Dés; J H b IV/19].

donációs 1. adományozott; donat ; belehnt, D o -nations-. 1617: Tudo(m) hogy Kocza Tamas, az tusnadj szeretszeghben Kele onnatis Becz Palne Azon ĭomot szolgala, De nem tudom hogy Dona-tios leot volna Sic recordor | Tudom hogy az Kozmasi Pap Jstua(n), Becz Palne Azoniomot szolgala Jobbagy szamba(n), De nem tudo(m) hogy Donatios lot Volna [ B L t Demeter Thamas de Tusnad szeretszegh nob. (50) vall.].

2. ~ jobbágy fej- i adománnyal bírt/(fej-től) adományozott jobbágy; iobag donat ; durch für-stliche Donation erhaltener Leibeigene. 1617: Nagi Peter Tusnadj Hadnagy Matias Vram Joba-gia Annor(um) 60 Jur(atus) et fas(sus) est E n az menire Jdeot Eml j tek Marto(n) Georgy az Tusnadj f iajual Eggiut Eos Jobagia volt, Becz Palnak, es Becz Palnenak, az Mihal j Vajda K y Jeouetelejigh, nem Donatios Jobbagy vol t [ B L t 3]. 1625: sem dajka barabas sem lukacz Jmreh nem uoltak eos iobbagj az Janosiaknak, hanem czak az faluual egiut donatioual adak Janosi Peternek az teobbiuel egiut zolgaltak es azokkal egjut zabadultak megj m in t hogi donatios iob-bagi voltak [UszT 169b]. 1625/1752: az eŏ keglme At tyának és Szŭle At tyának nem vol t Donatios Joszága és Jobbágya Kászon székben [Csíksze-reda; L L t ] .

3. ~ jószág adománybir tok; bun donat, moşie donată; Donationsgut. 1625/1752: az eŏ keglme A t t yának és Szŭle At tyának nem vol t Donatios

Joszága és Jobbágya Kászon székben [Csíkszereda; L L t ] . 1836: a’ F iu ág kihalásával Leányra is régulázott Donatios Joszágokban a’ F iu ág kíha-lásával nem a’ K . Fiscus hanem az Impetrans után származott i n Genere minden Leányok jőhetnek a’ successioba [SLt Vegyes perir.].

4. ~ levél (fej-i) adománylevél; scrisoare/act de donaţie, hrisov de danie; Donationsbrief. 1799: Uladislaus Ki rá ly to l 1494-dik Esztendŏben Kusma, és Demetrus Pjatrana Praediumokról adott Donatios Levél fŭggŏ petséttel [ D L t nyomt.] .

donál 1. adományoz; a dona, a face danie; belehnen, spenden. 1568: Orozfalut, k i Kyzd i székbe vagyon . . . Balatf fy Ferencznek, Kwkwl -leo vármegyebeli fő espánunknak kegyelmesen örökbe f iurul f iura adtuk és donaltuk [Barabás, SzO 292 fej.]. 1592: Layos Lewele: Donalta az Espotaly Molnath az Espotalyba k i t mostis oda Birnak | Layos Confirmallia a’ Caroly Original lewelet mely Carol’ akkori Hada Jdeien Díchiri ez varosnak hywseget. Donalta ezzel, hogy Colos-wart chak à felseő feiedelem itilhesse megh . . . Es hogy a fekete Erdeotis zabadon eelhessek | Bathory Istwan lewele kiben az Magwa Zakattak Jowait è varosban Coloswarnak donalta [ K v ; Diósylnd. 31, 44]. 1595: eo kegmek varosul gon-dolkottanak az Jozagrol, k i t vrunk eo Naga kegiel-messegebeol ez variosnak Donalt vol t [ K v ; T J k

I/1. 253]. 1599: Vasarhely Zabo Menihart . . . eo semmit à kjweol oda nem adna azert az fl. 1600 hanem chyak amit a fejedelem nekj donalt [ K v ; T J k VI /1. 274]. 1610/1621: Bath. Gabor per notam Bogdani Ferencznek donalta vol t . . . iozagomot k i be iktattais vol t magatt [Gerend T A ; J H b X X X I X / 1 2 ] . 1679: (A házat a) Colos monostori Captalanban Anno 1631 be i r t atjafiak donaltak vol t f iurol f iura [Torda; Pk 2]. 1754: Petsi Simon . . . i t ten M. Madarason is b i r t Szép Portiot, mellyet per notam veszesztvén el, deve-niál t a Fejedelemre, mellyet az után az akkori Fejedelem donalt nehai Matskási Boldisár Ur(na)k [Mezőbánd M T ; Wass. Fr . Szekeres de M(ező) Madaras (44) vall.]. 1819: ezt . . . a’ Meg szál-lástól b i r ja a Gr. Wass Fa(mili)a ..., birtokábol k i sem ereszti Törvény ú t tyán kivül , mivel ezen Investigatorokot E ŏ Felsége sem hatalmazta

annyira, hogy Donállyanak és Notázzanak; Azis ide járulván, hogy egy Interessatio miat t kitsa-pot t szolga Biro az e’féle dologba nem credibilis ès Authentica persona [Császári SzD; i.h.].

2. megadományoz v k i t ; a dărui (pe cineva); j n belehnen/schenken. 1598: az eo fel(se)ge kegel-mes Donatioiabolis ertjeok minemeo kegelmesse-gel es zeretettel Donalt egez varoswl minket [ K v ; T J k I/1. 319].

donált adományozott; donat ; Donations-, be-lehnt. 1586: Lacz Ferencz Zent Marthoni Che-keffalui Nemes Ember . . . valla . . . Kazonbannis vadnak Vyfaluban Jobbagy . . . , de nem tudom hany, chak tudom azt hogy nem donaltak [Cssz; B K Misc. 1145—78]. 1605: Az jobbagyos wdeŏbe

E EM

465 dongafa

Marto(n) Janos Jobbagy voltunk, Donalt Job-bagy [UszT 19/17]. 1613: Veres Benedeknek kwlön biraja uolt hogj sem az Donalt Jobbagiok-nak [Cs; BLt 3].

donáltat adományoztat; a face să doneze; belehnen lassen. 1586: Marthon Mihaly Zent Simoni Nemes Ember . . . valla . . . Kozmasi ha-tarban vagyon Egy Tanorokok k i t Tekeresnek hynak, k i t nem donaltattak [Cs; B K Misc. 1145— 78]. 1613: Azt akaryuk megh Erteny hogy ha az my Igassagunkotis el Akarode Ik ta t tny es Donaltatni [ Impérfva Cs; BCs].

donáltatott adományoztatott; a f i fost donat ; belehnt werden. 1755 k.: Szent Egyedia Jószág-ról Exhibeallyák az T i t t Wass Urak . . . , hogy Vitézi Fegyverekkel és akkori Bóldog Emlekezetŭ Felseges Királyhoz Contestalt hivségekkel nyer-ték, és tsak F iú Ágra Donáltatott légyen még in Anno 1176 Harmadik Béla királytól [Wass. —

aSzentegyed SzD].

dónát Donatus nyelvtana; gramatica lu i Dona-tus; Donat’s Graminatik. 1627: 19 donat, es grammatica t t f. 1 d. 75 | Jstoknak Az kalmar Marhab<ol> Jutot, . . . 16 donat, es grammaticaa

f 1 d 50 [ K v ; R D L I. 134. — aTi. Kanta Mihály Farkas utcai házában lévő hagyatékából unokája, Istók számára].

Donatus Aelius római nyelvtaníró és rétor (i.sz. IV. sz.) Ars grammatica című művét az egész középkoron át kézikönyv-ként használta a deákos műveltségű v i lág ; Magyarorazágon is többször megjelent. A címszó két történeti adalékának tanúsága szerint a szerző neve — németesen csonkított alakjában — a magyarban köznevesült.

donatárius I. mn adományos; donatar; Dona-tions-, Leh(e)ns-. 1753: világos lévén az Instans Praedecessorainak Donatarius Nemes volta . . . Tetczett, hogj az Instans mint régi ŏss Donata-rius immunitaltassék ha szintén mostan Jobbagji nintsenek is [UszLt IV. 49].

II. fn adományos nemes; donatar; Donatar, Belehnte. 1571: Mind feyenkent az contradic-torok azt kewannyak hogy az Ewekteol az dona-tarius wres legyen [Szentgyörgy M T ; Bál. 78]. 1579: Te neked penig semmit ne(m) A t tak Kis-faludj hatarba(n) . . . mert ne(m) vagy donata-rius benne, semmy keozeod sinchj hozza [Bál. 79]. 1591: az én megh holt Vram Czakany balas uolt Donatarius Kerezturfaluaban mynd penig hataraban [ U ; UszT]. 1620: mely Eoreökseget . . . az betlenfalui Janos Gereb donatarius fog-lalt volt el . . . en vagiok ver hozza [i.h. 35a]. 1664/1681: Megh tekentvén mostan . . . Vajda Hunyadi Varosomban lako Gőrőgh Andras nevű Szolgamnak hűséges jambor Szolgalattyat, ennek utannais azon hűséges szolgalattyanak el kőve-tésében semmit nem kételkedem . . . azt az hazat melyben mostan lakik . . . k i vővém . . . minden ado szedés, vedés, dézma és kilenczed adás alol minden hozza tartozo haszon vivő helyewel . . . es őrőkős szabadsaggal megh ajandekozom mind

maganak megh i r t jambor szolgamnak . . . , mind ket agon maradékínak mind addig, migh az Do-natariusok birodalmaba(n) lészen es senki . . .

őket megh ne haborítassa (!) [VhU 259 Zolyomi Miklós ad.]. 1696: Meljhez kepest, meg it i lhető, mennji legjen ez helj(ne)k Qvantuma, az Adozás-hoz kepest: Talaltatván a’ Ravatalb(an), ado fizéthető paraszt emberek nro 4. Donatariusok is, k ik Adó alá vettette(ne)k nro 5 [Benedek A F ; B f N II].

dong 1. átv kerülget, körüldong; a da t îrcoale; um j n herumgehen, umherschleichen, umschwär-men. 1763: Igazis, hogy nem az A(ctor) hanem mások dongották az I(nctá)t . . . Egy Vaszy nevű Katona másod magával a’ Közt meg-hagván, Késő Estve bément hozzá [ K v ; T J k X V I I / 2 . 106].

2. átv tagadó értelmű szk-ban: kb. hangja sincs, hangot sem ad; a nu putea scoate o vorbă, a-i pieri glasul; die Stimme vergeht, keinen Laut von sich geben. Sz. 1629: mert jöz hazamra, mert ugj megh verlek egjszer, hogy bizony nem dongaz egj falkaig [ M v ; M v L t 290. 183b].

donga doagă; Faßdaube. 1590: Kadar Chris-toph . . . 26 vy darab dongath, es feneket chinalt hordoba [ K v ; Szám. 4 / X I X . 16]. 1600: Donga . . . sok kellet, eggik hordot el rontattam, es awal dongaztak az hordokat [ K v ; Szám. 9 / X I I . 86]. 1664: Magamis veőttem vol t ket Czebernek valo Dongatt [Kercsed T A ; Borb.]. 1667/1681: Kérges nevű Falubeli Jobbagyink . . . husz Negyvenes hordonak, es ket kádnak valo dongat fenekestűl, abronczostul készitenek, s az Várban szálittyak meg Vonva, vgy hogy czak kőtessék mas kadarokkal [ V h ; V h U 342—3 Thökölyi

Imre egyezséglevele]. 1841: Bőlkénya . . . Gya-lagassai Dongát faragtak [Born. G. X X I V b . — aA. v. F.bölkény MT] .

dongacsináló 1. dongakészítő; dogar; Dauben-macher. 1797: A Donga tsináloknak adatott RF t . 62 x r 2 [Déva; Ks 96].

2. ~ gyalu rindea pentru doage; Daubenhobel. 1786: A Farago szinben . . . Donga tsinálo Gyalu nro 1. Fenék Czirkalom nro 1 . . . Egy Segittŏ vas nro 1 . . . Kéz vonolo szék nro 2 [Nagyalmás K ; J H b K X X I X / 3 6 ] .

dongafa dongának való f a ; lemn pentru doage; Daubenholz. 1752: a’ donga fákot tavaszszal a’ tőbb Tisztartók haza hordatták [Sáros K K ; Ks 83]. 1791: Hordóknak valo Donga fa kifa-ragva A Gabonás alatt, és tőmletz főlőt t lévő házba vagyon Nro 300 [Nagyalmás K ; J H b K X X I X / 3 7 ] . 1818: most kŏzelebbrŏ l 12. Vállye Brádi kádár, és a’ Dévai Bindér a Vultsedi E r d ŏ n : H ŭ t t ŏ kádaknak, Làjtereknek, Tŏ ltsérnek, cseb-reknek, fenekeknek . . . készitettek: négy száz nyoltzvan darab donga fákot [Vályebrád H ; K s 111 Vegyes i r . ] . 1840: Bőlkénya Marhássai Donga fát hordtak a Motsárbol az udvarba. Gyalagassai Dongát faragtak [Born. G. X X I V b . — a M T ] .

E EM

dongafa-fúró 466

dongafa-fúró dongafúró; sfredel/burghiu pentru doage; Daubenbohrer. 1794: Furu vagyon 5 egy Donga Fa Furu, másik Csap Furu, harmadik tsap Furu, 4dik Hoszszu száru Furu, az ŏ tŏdik Kerék szeg Furu [Zentelke K ; CU].

A jel-re nézve l. Frecskay 33.

dongahornyoló csínmetsző gyalu, ontorázó; r in-dea pentru tăiat gardină; Kimm/Nuthobel. 1745: Donga hornyoló nro 1 [Marossztkirály A F ; Told. 18].

dongavéka dongából készült véka (űrmérték); baniţă/mierţă d in doage; Daubenscheffel. 1744: Véska véka. Donga véka [Buza SzD; LLt . Fasc. 181B].

dongáz dongát póto l ; a completa doagele; verspunden. 1600: Keottettem az szegyniek Zeo-leyhez harmincz eoregh hordokat, k i ŏregb s k i kisseb . . . Donga kedig, miert hogy sok kellet, eggik hordot el rontattam, es awal dongaztak az hordokat [ K v ; Szám. 9 / X I I . 86].

dongóbogár ?poszméh, dongólégy; bondar, bîr-zăun; Hummel, Brummfliege. 1584: Susanna varga Georgy felesege . . . vall ia . . . egy lean-to l ezt Nemelliek bizonioson hal lottak hogy azt mongia volt, Egy dongo Bogar Jeowe be ugmond egy liukon, es az Mene az Zaiaba es Mingiarast kezde zollany [ K v ; T J k IV/1. 278].

dongói a Dongó t n (K) -i képzős szárm.; din Dongó/Dîngău; m i t -i Ableitungssuffix gebildete Form des ON Dongó: Dongóer. 1768: Dongai Praedium [Kiskapus K ; Ks 74/56 Conscr. 68]. 1843: Török Ilona . . . egy évig kinozván öt a hideg — égy dongai olánné ajánlá, hogy meg gyogyi t ja harmadnapra [Nagykapus K ; R A k 11].

Hn. 1758: A ’ Nyiresen a’ Dongai utb(an) (k) [M .k i skapus K ; E H A ] .

donyha l. dunyha

donyica fakanna, nyj kártya, kár tyus; doni ţă; Holzkanne. 1752: A lb Opra két cir(citer) hat kupás Donyitzákat, és egy négy kupás szivo Lopót t adván nékem . . . , azon edényekkel el mentűnk, . . . meg tő l tő t tük [Algyógy H ; B K . Pakalina Petru (28) vall.].

dorbéloz l. dorbézol

dorbérozás l. dorbézolás

dorbézol t ivornyázik, korhelykedik; a chefui; ze-chen, prassen, schlemmen, schwelgen. 1629: Feke-te Ka to azt mondotta hogy meniel innet mert bizony k i rudazlak innett. K i re Leszaj Gieőrgjneis halla(m) hogh kuruaza valoba Fekete Katot ,

s azt monda hogi te az latrokat be givteöd, s azokkal eszel iszol s torbezlaz ugj mond [MvL t 290. 173a]. 1638: eleget i t tak s darbezlottak ot

sok borak voltak [ M v ; i.h. 291. 127b]. 1639: az Rabok ejel nappal i t tak dorbezlottak ot Kal-lajneval, reszegeskettek [ M v ; i.h. 291. 189a]. 1640: azt elegge latta(m) hogy az Katonak iottek s mentek o t t is haltak i t tak dorbezlottak ot, de en nem tudom mi t czinaltak [ M v ; i.h. 246c]. 1651: Nalam i t Sz: Giőrgiőn korcioma borom vala, negien ot iuanak torbizlanak estig [Szász-sztgyörgy B N ; Wass]. 1670: valami lopot lovakat vive(n) hazához . . . az J vellek őtt, iut , torbéz-lo t t [ K v ; T J k V I I I /11 . 12]. 1727: Nemeth Kato-nakkal nyi lván paráználkodott, Csokolodott, őlel-getőzőtt t í tkos helyeken járt , kől t és étszakának idején az Nemetekkel torbézolván kis bé menvén az házbul véllek az Sűtétb(en) mulatozot [Dés; Jk ] . 1740: az egész éjtszaka hegedűltette magát Vdvarbiro Vram, masokkal egyűtt Vendégesked-vén, ivu t t , torbézolt [Kornislaka SzD; Ks 54. 72]. 1750: Kotsis Dani Béres az kortsomákon i vu t t torbezolt [Ká l M T ; Berz. 12/61]. 1755: Há t Bina Peczért azon udő tályban k i hol látta, nem de nem az Burdéllyában dorbezolt . . . ? [Déva; Ks 101]. 1760 k.: igy egész ejjel dorbézoltanak a Birtokosok tetemes kárára [Torda; K W ] . 1763: Mányika I l iátol is hallattam egy versen veszeked-vén az Őttsével Mányika Juonnal mondani: Nem tud ja ugymond a’ Groff Exp(onen)s Aszsz(on)y ö Nga a’ te tselekedeteidet, de ha én ö Ngávál beszélhetnék, s a’ dolgot meg jelenthetném, meg tanitona mennyít vendégeskedel és torbézolsz a’ vendégfogadossal [Gálfva K K ; Mk V. R. V I I /1 . 51]. 1780: R ik i t tyán Drágujt és Drágon Rosit . . . láttam, hogy Falunkban egy Idegen Riszta nevezetű Tolvaj ja l edgyűtt barátkoztanak, ven-digeskedtenek, Ettzakánként Korhelkedtenek, és dorbilosztanak [Fintoág H ; Ks 113 Vegyes ir . ] . 1803: addig ettek, i t tak , vendégeskedtek, és dor-bézoltak egy nap ’s egy éjczaka a’ Topplitzai Emberek(ne)k erszényekre, hogy a’ kŏltség 24 német for intra ment [Toplica M T ; Born. XVc. 1/59].

dorbézolás 1. korhelykedés, t ivornyázás; chef; Zecherei. 1578: Towabba wegeztek eztis eo kegmek egez varasul hogy minde(n) keŏzŏnseges vendeg-segeket es menyegzeoket czehbely lakodalmokot, kozorokot, es minde(n) Eyely Torbizolassokat le tegienek hwz for int bwntetesse alat [ K v ; TanJk V/3. 157b]. 1593: Az Eyely tormezolas (!) feleol, Biro vra(m) az eleobbi Weghezesheoz tarchia magat tanachawal [ K v ; i.h. I/1. 227]. 1634: altal mene Bodroki Farkas Palni, mert iú t dor-bezlas es kialtas vala ot [MvLev. 291. 29a]. 1639: Kal la i Giurkane . . . sok i talat dorbezlasat hal-io t tam [ M v ; i.h. 188b]. 1670: az Falun korcso-mákon valo tántzolásokkal, torbézolásokkal a Faluwal sokat kŏ l te t tek [Bodola Hsz; BL t ] . 1763: Az I . . . minden lármát eczakai torbéz-lást kialtozast, eczakának idején véghez vinni nem atollat, hasanlo lármával várasunkban lévŏ egj bor czégért violenter el v i t t , és sokaknak fel rettent csendességek impedimentumára el v i t t ( így!) mely Czégéres dolgaiért, mint tranquillae

E EM

467 dorong

noctis perturbatort erdeme szerént meg bŭntes-sék [Torda; TJk V. 178]. 1783: Tolvajokkal valo társolkodásokat s véllek valo torbézolásokat nem lattam [O.h idegkút U ; Told. 9a]. 1842: a Ká-jántoiak a Sz Innepeket nem tar t ják az Isteni szolgalat alatt Dorbérozásokat követnek [KLev. ] . XIX. sz. köz.: azon Tarsáság Ladájára senkiis semmit ne hitelezzen; annak Securitassára Tor-bezlásokat véghez ne vigyenek [ K v ; AsztCLev.].

2. pocsékolás; risipă; Vergeudung. 1783: mely tanczbol fertelmes bujasag es boromnak s palin-kamnak feslett erkoltsŭ szemelyekre let t puszti-tasa s torbezlasa kŏvetkezett [Bözödújfalu U ; Pf].

dorbézoláskodás tivornyázás, korhelykedés; chef; Zecherei. 1600: az i f fyakat biro vram coerceal-tassa zorgalmatoson mind az eyelly zellel valo rezegeskedesteol torbezolaskodastol [ K v ; T J k I/1. 353].

dorbézoló tivornyázó, korhelykedő; chefl iu; Ze-cher, Schwelger. 1595: Eo kegmek zolottanak az ejelj torbezlok, kialtozok feleolis, miert hogi ennek eleotte derek vegezesek voltanak effele chintalansag es deoseolesek, zitkozodasok feleol, eo kegme Biro vram mind az ket protoculomot kerestesse megh es p(ro)cedallion eo kegme az zerent [ K v ; TanJk I/1. 268—9] . 1602: biro Vram Tanachywal egyetemben az Torbezolokra gonoz eleleowúekre (!)a az eokgmek Authoritasa zerent viselienek gondot [ K v ; i.h. 425. — aToll-vétség eletuekre h . ? ] .

dorgál 1. fedd, pirongat v k i t ; a mustra/dojeni; rügen, schelten. 1583: Cathalin Vincze Lazlonę vallia . . . az fogolj Catushoz . . . en magamtol Me-nek be es Dorgalom vala Myert eskwt volna es vallot ket fele [ K v ; T J k IV/1. 94]. 1584: Theom-pe Ianos vallia . . . Mas Nap reggel meg Ieowe Az lowakal ez Andras és le zalla a’ lowakrol . . . En ige(n) dorgala(m) [ K v ; i.h. 352]. 1823: kez-dettem dorgalni és pirangatni [ K ; KLev. ] . 1826: Azt mondá az Iffiaszszony hogy a’ Hajdut Mérész-ségéért dorgálta [Déva; Ks 116 Vegyes ir . ] .

2. ~ vmiről fedd/pirongat vm i m i a t t ; a dojeni pentru ceva; j n über etw. schelten/rügen. 1597: E n mind azon altal Zaz Janost eligge fedettem dorgaltam Rolla [Dés/Néma SzD; SLt BC. 7 Lucas Fodorházi de Nema ns vall.]. 1628: Hites felesegem . . . ellenem ualo fel haborodasanak oka, hogi az eő nagi ektelen gondviseletlensegereol es kemenisegereől dorgaltam [SzJk 32]. 1633: mikor Kerekes Zabo Istvanne az leaniatt Zabo Jacabnet dorgalta, es feddette volna, nemelj feslet erkeőlczerőll, azt mo(n)dotta az Annianak De halgas Ania, mert teis ne(m) voltal job en nallamnall [ M v ; M v L t 290. 125b].

doromb d r îmbă; Maultrommel. 1635: (Katha) enneke(m) ket t penzt ada hogy eo neki dorombot vegyek [ M v ; MvLev. 291. 42a]. 1725: Biró Martzi az Sátorban lopás(na)k vétkéb(en) akarta magát elegjiteni, o t t tekeregvén sok űdőkig a’ sátor

kőzőtt, sőt a’ kezénis tapasztaltatván egj kŏtés Doromb; Azert a’ m i verettetést kapott, magha lévén ok adoja, szenvedgje fajdalmát [ K v ; T J k XV/4. 168].

dorombol morgolódik, dohog; a bombăni ; murren, brummen. 1855: A szakácsok feljajdu-lására az öreg czigány peczér dorombolva fog-dossa fel a kiszabadult kopót és agarat és ölbe ragadva hurczolja ketreczökbe [Ú j fE] .

doroncs göröngy; bulgăre; Klumpen. 1810: mikor a’ Tehenét fejné a’ kapunak kivűlről eső sorka irányábol egy kővel bé aranyozvan a’ vagy gorontsal, . . . éppen a’ Fejét találta [Dés; D L t 96/1811]. 1815: H a a’ fészek helyén lévŏ fŏ ld dorontsos lenne, és elég puha nem volna, kapával a’ dorontsokat szélyel kell roncsolni [Kováts Sámuel, Utasítás a’ K r u m p i termesztésre. H.n. 1815]. 1820: a’ Gráditson leindulánk, még a Szegény néhai Báro Ur az Isten nyugossa meg, minthogy már Szŭrkŭ let felé vala, félvén hogy talám az utomba állott dorontsokba meg botlam, s Fiatskaját ŏ lŏmbŏ l k i ejtem, a dorontsokat lábom előtt maga páltzájaval el hengergette [Várfva T A ; J H b 48/37]. 1869: Midőn . . . hétfőn délután férje a buzát őrizvén elaludt, Kupa Istvánné oda menvén döröncscsel hajigálta [ M . b i k a l K ; R A k 276]. — L . még göröncs.

doroncsos göröngyös; cu bulgări, bulgăros; holperig, uneben. 1770: még mikor költőzőttis által a néhai ur, azért hogy ígen dorontsos vol t az u t t és a’ Romószi Patak is nagy volt, az útbol viszszá akart térni [Gy f ; B K sub nro 1017]. 1815: H a a’ fészek helyén lévŏ fŏ ld dorontsos lenne, . . . kapával a’ dorontsokat szélyel kell roncsolni [Kováts Sámuel, Utasítás a’ K r u m p i termesztésre H.n. 1815]. 1840: Radnotfája Mar-

hássai Boronálták a dorontsos Lábakot [ M T ; Born. G. X X I V b ] . 1847: Istennek hála minden baj nélkül Kolósvàrt t vagyunk . . . , a’ rosz, do-roncsos út, délután szembe kapott esső sat. míat t alig tudtunk Szombaton elmászni Vintzíg [ K v ; Pk 7 Pákei Kr iszt ina férjéhez].

doroncsosan göröngyösen; zgrunţuros; k lum-perig. 1841: Törökbuza földeket boronálta; mert dorontsoson Számlatt vol t [Pókafva A F ; Born

O. I I f ] .

dorong husáng; ciomag; Knüt te l , Prügel. 1571: Panazolkodnak az vraim keozzwl sokan hogy vad-nak kyk Eyel fegweres kezzel doro(n)gokal Iar-nak Ala s fel, chebreket es egyeb vyzhez walo zerzamokat Egbe Rontnak [ K v ; TanJk V/3. 38a]. 1572: az zenwcharol haj tot ták Eleh ez Caspart egi Mezitelen zablia vol t kezebe, Az k y k hayt iak vol t egyk Az kerekesne f ia az teoby Haydw lege-niek voltak kinel ceger Nemellyknel dorong volt , Az Monostor kapw felé wztek [ K v ; T J k III/3. 25]. 1586: Biro Ambrüs vallia, Az wtesnek hupo-gasat halla(m) estwe Arra Menek ky, es lata(m) hogy peter a’ feoldeŏn a’ terde(n) A l l vala, es az

E EM

dorongos 468

zonzedsagh keorewle Alnak vala dorongal [ K v ; T J k IV/1. 656]. 1631: Imreh k i jöve az aiton egj nagy dorongal, ereössen ver hozza [ M v ; Mv-Lev. 290. 233a]. 1634: Zabo Gyurka egy dorongal hozza wte [M.köb lös SzD; D L t 383]. 1714: . . . egj Nyisztor Miklos nevŭ Jobbágját . . . buzdo-gányokkal, csákányokkal, puska Aczelokkal és egjéb botokkal es dorongokkal verték volna [ H ; Szer.]. 1742: az egész Vdvarház kőrűl valo ker-tek(ne)k melyékit mindenűtt lá t tuk emberekkel belől kőrűl álva dorongokkal és vas vi l lakkal lenni [Szászerked K ; L L t 99]. 1754: Midőn . . .

Iuon és Serbán Buzilláék Házat építtenek volna . . . potentia mediante felesed magával . . . k i ment rá fejszékkel dorongokkal és k i vágta vágotta le s, vágotta el azon uj jannon épittetet Házot? [Tóhát A F ; JHb ] . 1755: meg bizván Iankul magát, halálra űtni, verni kezde azon doronggal Lázár Jánost [Lyauc H ; Ks 112 Vegyes i r . ] . 1756: ejjel nappal botokkal s dorongokkal kel-letet az Uraság Maleját őríznűnk [Remete Szt ; Tk l ] . 1761: kegyelmetek eczakának idején resze-gen dorongokkal, botokkal, nagy lármával a Város uttzáját fel koborolván I(ste)n ellen valo káronkodással . . . az Várost eczakai tsendességé-ben fel lármázni . . . attentaltatak [Torda; T J k V. 43]. 1779: ezek a . . . férfiak nagy doronkjaikkal ŭ tŏ t ték verték s rongálták a’ tŏbbi kŏz t Urszuj és Vaszily halászait, k iket . . . hajaknál fogva huszták s rantzikáltak [Záh T A ; Mk V I I /12 Tr i tyán Nyékulája (40) zs vall.]. 1800: lá t tunk égy néhány Zágori embert jőni le az ország u t tyán Lo Háton Baltáson Vasvillason Csépel es Dorongal [O. solymos K K ; Ks 67. 47/24]. 1802: űzőben egy Nagy dorongal kergette a’ Sűtő [ M v ; Born. X X X I X / 5 3 ] . 1803: k i Rokantzával, k i pedĭglen más darangal vagyis darab Karoval hatalmasul réá mentenek légyen és magokat ottan ĭgen alkal-matlanul viselték | az Bátya egy Nagy darangal bé rohanván az ajton . . . , a’ Nagy darangal min-den felé hadarván . . . oda j ő t t vol t . . . s . . . az a j tot meg vágván a’ dorongal onnat vgy men-tenek vĭszsza [Berekeresztúr M T ; Berz. 3. 5/1]. 1829: Sursán Kretsun belŏ l az ut tza kapuján mellyet fákkal és lántzokkal az elŏ t t erőssen bé kötŏzött vo l t maga puskával, tőbb asumptussait pedig vasvillákkal és dorongokkal oda ál l i tván fegyveres kézzel magát magáta opponálta és az Executiot bé nem botsátotta [Milvány K ; Somb.

II. — a Így kétszer!]. 1842: dorongakat ragadtak, ’s fenyegetŏztek [Dés; D L t 1516].

dorongos husángos; cu ciomag; m i t Knüt te l . 1675: nálla lévö dorongal eze(n) Szász Márton meg i r t Urára reȧ támadott, az utcza aj tót be tévén ezen Szánto Győrgy hogy el ne mehesse(n), és az ajtotolis ezen dorongos kézzel eltaszigalta [ K v ; T J k V I I I / 1 2 . 124].

doroszol l. daraszol

dos, dosz 1. jog hitbér, özvegyi jutalom, nép mó-r ing ; dos, dota l i t ium; răsplata/recompensa vădu-

ve i ; Morgengabe. 1580: az Tyzteletes Christina azzony az Nehay Vitezleo Eorminzekessy Nagy Janosnak meg hagiot eozuegie . . . Theon illyen vallast myert hogi Eo . . . az rez Jozagait . . . Ada es valla . . . Zalonchy Gyorgynek Birny . . . Il lyen condicioval hogy valamikor deponalliak

aznak Eorokoss Successory . . . az dost leualny Tartozzanak es meg Bochatany Tartozzanak [Pókafva A F ; J H b X X I I / 8 ] . 1587: E n azon hwtre mondom az mellyre meg eskeottem hogy en Emlekezem rea hogy semi vegezes arrol de meg czyak Emlekezet sem volth hogy az azzonnal Rewai Annanal dosban Joszag maragyon | vala arrol vtolszor co(n)troversia ha az Eotwen haz Jobagybol mely az azzonnak Rhewai Annanak Jakchy Boldisar v tan dossaba vol th aggyaneke (!) abbol az leannyanak Jakchy Susannanak rezt az aaz (!) quartaliciomoth awagy nem [Hadad Sz; W H ] . 1597: Mely fellyewl megh Irt keoz-teok valo el Jghazitott dolgoknak es ozlasoknak megh allasarul, my eleotteonk igy vyghezenek, hogy . . . p(ro)cator lewel mellet keotek maghokat megh allani ez megh Irt diuisiot, es tutor iatul valo megh eleghetyst. Ha pedig akar my kichid Chikkelebeol fel bontanak, es megh ne(m) allanak, tehat tartozzanak Pestesy Janosnak az dost megh limitalwa(n) az Jozagott megh fyzettny kiz pĭnzeol [Galac B N ; W L t ] . 1602: Mind ezek felett vala megh egj eȯszwegy Aszony alat abban az fellel megh Irt hazban eòreksegben Dotalista lewen Azzalis megh kellet alkúnno(m), megis elegitet-te(m) penzel dossaert, hogy bekessegesb lehessek benne [UszT]. 1604: ualami Jussa eo neky az eo Annya vta(n) . . . leott uolna: az Eztanay Jozagban: vgy mynt Dossa: Ados Lewele ă uagy ualami Compositioya Győrȯ f fy Mihalyȧ l . azokatt Thamasfaluy lazllo my előttwnk spontte ă nichi-la t ta (!) es azon Jozagbol . . . minden Igassagat belólle ky wŏ t te [Gyalu K ; Ks 90]. 1615: el mennenk es Banffy Margit azzont Al l ia farkas Vramnet meg kjnalnok az Annja dossaual [Vaj-dasztiván M T ; Eszt-Mk Cserei lev.]. 1617: eŏ nallak ugj uagyon tudua hogy keŏzelljeb ualo a t t ja fiays uadnak Paczolaj Istuannal kiknek dossatt hagyhatta volna [Benedek A F ; J H b X X I / 1 4 ] . 1645: Ebeni Laszlo Ura(m) Felesege es az teöbbi A t t ja f iak kepeben kenaltata penzel . . . hogy valami leszen az eŏ klme Dossa keszek deponalni Teőruen szerentt, Protestala is Ebeni Laszlo Ura(m) hogy Kaproncaine Aszonyo(m) az Joszagott Teöruen u t t j a k ivü l senkinek ne adgya mert verek vagiunk hozza [A j ton K ; Törzs]. 1646: Ke(gyelme)d szolga biro Vram kenalia angjom azzont Imre Deak altal az Tiztartoia altal az Dossal vgy min t f. 100 [Borbátfvaa ; E M L t . — aKésőbb: O . l é t a TA] . 1688: Csutak Istvanne Aszonjom holmi okokra nezve à dost

condescendaltata, hogi nem keuan az eòs ioszag-bol dost [ K S z ; BCs]. 1701: Az Relicta vra része Eorokséget, vgj szánto fŏ ldeit, szena ret i t bir-hat tya migh Férjhez megjen vagj meg hal Ferj-hez menven Dossal tartoznak azokbol az Relicta-nak [Kissolymos U ; BLev.]. 1758: Praetendallya

E EM

469 döblecmag

az Relicta maga Dossát hogy az Tar Fiak exol-vallyak [Asz; Borb. I]. 1779: mindenik részre kűllőn kùlön 70 idest hetven Magyar for int es Nyolczvan Pénz esvén . . . , Mellyből elsőbenis Defalcalodat T i t . Somborí Lászlo részeről, a Viduának i t i l tetet t 22 idest huszonkét Magyar Forint Dos [M.köb lös SzD; R L t ] .

A címszó e jel-re nézve l. Dósa, EJt II, 435 kk . ; Úriszék 1011—2.

2. jegyajándék; zestre, dar de nun tă ; Braut-geschenk, Mitgi f t . 1840: Albert András uram egy felől — más felöl . . . Hajadon Máté Anna . . . Házassági életre kivánván lépni . . . Lévén . . . Albert András Uramnak . . . égy háza vagy is Telke . . . ezen Telken épített u j j Háznak . . . a’ kőzőnséges ut tza felöl valo részét . . . Felesé-gére menendö választottya Máté Annának Jegy-benn ( : Doszban :) oly moddal ajándékozza, hogy ha magának . . . elŏbb történne halála mintsem emli tett jegyessének — tehát . . . ezen . . . Ház-béli rész . . . egyenesen szakasztassék k i és az adattassék tuiajdon b ĭrtokában . . . , ellenben ha Máté Annának elöbb történne halála mintsem Albert András Uramnak — . . . ezen Telekbéli Jegyben adott Ház egyenesen maradjon viszsza — Albert András Uramnak [ K v ; Végr.].

doszkin atlaszszövetfajta; un fel de at laz; Atlas-Tuchart. 1849: égy doszkin nadrág [ D L t ] . 1850: 2 fekete doszkin nadrágok [Algyógy H ; Born. Török Anta l udv. biztos összeír. I Oszt Ii] | Egy fekete doszkin nadrág [ M v ; D E 2].

dotalicium jog h i tbér ; dos; răsplata/recompensa văduvei; Morgengabe. 1711: az Dotalistanak az Ország Tőrvénye Szerént, m in t hogy az Ura neve viselésiig az joszágban kell maradni, igy Mihálcz Miklósné Aszszonyom is abban maradván, és ő kglme mellett neveletlen Arvák lévén, m in t Natu-ralis Tutr ix , azokot mind Személlyekb(en), és részek szerént való jókban procurállya, és ha az neveletlen Fiak legitima aetast érnek, és édes Annyokot illendő bőcsűletben nem tartanák, ke-sergetnék, illendő ház az lakásra, és az épűletekből is illendő képpen excindáltassék, az joszággal edgyűtt, az ő kglme életire, melyről is ő kglme is sem edgyiknek sem másiknak Gyermekey kőzőtt, ánnál inkább Idegennek ne disponálhasson, hanem Jsten ez Világból k i vévén az ő kegyelme Dota-i i t iuma után biratot t Udvar ház helybéli jus egy aránt oszollyék az négy Léánnyal és az Fiakkal, ugy hogy az Leányok ne injurál lyák az Fiakot, hanem illendő képpen való excontentatioval elé-gedgyenek meg [ A . t o r j a Hsz ; Borb. I]. — L . még dos al.

dotalicium-juss jog (özvegyi) hitbérhez való jog ; drept la răsplata/recompensa de văduvă; Recht zur Morgengabe seitens der Witwe. 1659: azo(n) ioszagb(an) nem Cziak dotalicium Jussa leve(n), hane(m) minde(n) Penze uta(n) s mind maga szallított Jobbagyi vadnak [ M v ; Told. 1a].

dotalista jog kb. hi tbéri jogon birtokoló özvegy; văduvă rămasă î n stăpînirea bunului/moşiei, vă-duvă beneficiară de partea/răsplata de văduvă;

über Morgengabe verfügende Witwe. 1602: Mind ezek felett vala megh egy eȯszwegy Aszony allat abban az fellel megh Irt hazban eòreksegben Dotalista lewen Azzalis megh kellet alkúnno(m) [UszT 16/69]. 1621: az Nehaj Boliaj Gasparnak . . . az mjnemeŏ port ioy voltak . . . nehaj Gal-teoy Sigmond es Boliaj Adam Jozagoknak megh oztozasakor fel nem ozolhatot volt, mert felesege Forro Ersebet, vg i m in t Dotalista b i r ta [Bolya N K ; J H b X X I I / 1 9 ] . 1635: Pálf f i Mihaly Eŏcsei Marton Istvan K . Balas Istvanne Dotalista ma-numit tal ta. Ellenek Gaálffi Ferencz Kovacs Janos Arva i kepeben contradicat (!) [Énlaka U ; UszLt X I V . 102]. 1694/XVIII. sz. eleje: É n . . . Szabó Ersébeth lévén ezen jószágb(an) Dotalista, az én életem(ne)k utolsó végéről gondolkodván, az én Istenemhez való buzgóságomból, adtam és enged-

tem azon birodalom szerint a’ mellyel én b i r tam [Krasznahorváti Sz; SzVJk 202]. 1711: az Dota-listanak az Ország Tőrvénye Szerént, m in t hogy az Ura neve viselésiig az joszágban kell maradni, igy Mihálcz Miklósné Aszszonyom is abban marad-ván, és ő kglme mellett neveletlen Arvák lévén, m in t Naturalis Tut r ix , azokot mind Személlyek-b(en), és részek szerént való jókban procurállya [ A . t o r J a Hsz ; Borb. I. — A teljesebb szöveget l. dotalicium al.]. 1723: az Buzai Joszág . . . ugj

excindaltatott az Aszszonynak m in t Dotalistanak illendő intertentiojára [ K v ; J H b K X L I V / 3 ] . 1761: ĕ rebus mobilibus excindáltassék ă Dota-lista ratája [Oroszfalu Hsz; BLev.] .

A jel-re nézve l. Dósa, E J t II, 440.

dotáltatik jegyajándék vkinek k iadat ik ; a se da zestrea/darul de nun tă ; das Brautgeschenk wi rd ausgegeben/ausgeliefert. 1 7 6 0 : néhai édes Atyánk decessussán m i velŭnk két egy testvér hajadon leány maradván ĕ bonis az edgyik dotal-ta to t t parafernizaltatott [Oroszfalu Hsz; BLev.] .

dózis 1. adag; doză; Dosis, Dose. 1735: étza-kára egy egy dosist jo leszen bévenni [Nsz; H M Ks] . 1826: A Gyomor erŏsitŏ mix turá t egy kis változtatással meg készittettem, . . . ha két orá-b(an) véve legalább 2 şzéket nem tsinál ugy a dosist szaporitani kell, ha ellenben 2, 3 széknél tŏbbet tsinál 24 ora alatt, ugy kevesiteni kell a dosist [Dés; Ks 101 Bod Elek lev.].

2. vhány adagnyi; de (un numár de) doze; eine (bestimmte) Anzahl von Dosen. 1845: Bajusz kenŏ Mlgs B. Kemény István Urnak 24xr . . . 12 dosis porok . . . Négy dosis hántato [Torda; Ks 89].

3. átv, alk sértés-adag; doză de j ignire; Belei-digungsportion. 1806: senkiért, és senkitől ol ly vastag dosisokat nem nyeltem, m in t Ngodért méltatlanul, G. Kornis Imrétől [ M v ; Ks 101].

döblecmag sütőtökmag; sămînţă de dovleac; Backkürbiskern. 1841: Egy darab fekete poszto, döbletz mag benne [Dés; D L t 466].

E EM

döböcsköl 470

döböcsköl, dübücsköl 1. dömöcköl, püfö l ; a burduşi/pisa; prügeln, verhauen. 1650: Cziki boldisar . . . minden io oknelkŭ l Felesegemre ta-madot az fŏ ldhŏz uerte, dóbóczkólte mind addig uala meddig akarta [UszT 8/64. 25]. 1759: az en Felesegemet Terhes Allapotyaban Farkas Istvan Felesege, minden ígaz ok nelkűlt t az ország u t tyán meg verte es meg tapodta Voncolta Dűbőtskolte (!) s kőrmétzelte [Csejd M T ; V K . Eliás Nagy (25) nb vall.]. 1774: Aszalos Jonás ŏ kglme János nevŭ Fi jával kiszŏkének az utra, és meg ragad-ván az Expo(nen)st béránták az Joszágra, o t t az fŏ ldre le nyomván verték dŭbŏ tskŏ l ték még az Léányais, az ingi t kiszaggatták nyakából, ortzáját ŏszve kŏrmétselték, Csurdén hatták [ Ik land M T ; Berz. 12. 92/155]. 1849: rá állot a Mejire és ugy döbötskölte [Szentkatolna Hsz; HSzjP] .

2. nyomkod, tömköd; a îndesa; pressen. 1777: Popa Juon . . . tudom . . . hogy Szokásos veren-gező baszus verekedŏ, mivel minden igaz oknél-kül I f f iu Koromb(an) vgy meg űtőt t hogy a ver

mindgyar el Lepet az utan a mellyemre álott tér-dével, és a veremet az számba Dübitskelte, tsak elíg hogy meg nem Fulat tam [Ludvég K ; KLev. Blaga Juon (42) vall.].

döbörgés dübörgés; pocnet, bubu i t ; Gepolter. 1794: Vatsorat adván az ŏkreimnek halok valami dőbŏrgest minden szozat nélkűl, Melyre által tekintek a’ Kertén, hat látom, hogy Prekŭp Vonutz dŏgŏnŏz egy émbert, s a Ker tbŏ l egy dorongott ragadván, azal ketzer megis ŭ t i , ugy a dorong ra j ta el tŏ rŏ t t [Letka SzD ; TSb 32].

döbörke bödön; put ină; Tönnchen. 1838— 1845: pu t ina : (a putonból) kis döbörke, dézsácska [ M N y T K 107. 32 putina al.].

A jórészt erdélyi tájszókból álló szójegyzék összeállítója, Gáspár János alkalmasint erdélyi, más forrásból a szerk-től nem ismert tájszót használhatott fel a putina értelmezésekor. — A szó lehet a deberke hangalaki változata is.

döcög 1. zötykölődik; a se bălăbăni; a merge scuturîndu-se; holpern. 1777: Muntyán Péter . . . látam hogy a Szélistyei patakan dőtzőgve a loval mégyen vala [Roskány H ; Ks 113 Vegyes ir . ] .

2. ide-oda hajladozva, nehézkesen j á r ; a merge anevoie bălăbănindu-se; dahinrumpeln, watscheln. 1850: Trézsi . . . bíczeg dőczőg, a’ min t lehet . . . , nekem csak a’ szemem fájdogál [ K v ; Pk 7]. — L. még biceg al.

döcögő zötykölődve já ró ; care bălăbăneşte; holpernd. 1718: az ă két mén Lo mindenik oll j dŏtzŏgő [Fog.; K J . Réty i Péter lev.].

döf 1. szúr; a înf ige/ înjunghia; stechen. 1798: M i ugyan hogy csak egy fegyveres katonais valaki t panganéttal döfött vólna ezt nem lát tuk [Barót Hsz; HSzjP] . 1840: nyakokba döfvén min t gyilkos vérengzésre szánt bicska [Dés; D L t 848].

2. döfköd; a împunge/boldi în t r -una; (immer wieder) zustechen. 1573: Benedek Kowacz, Lazlo

es Gergel Kowach legenyek egy Arant valliak . . . vgy vezy kezebe az leochet Mate es wgy deoffy oldalba vele az vchana panity leh essyk mert rezeg vol t . . . Es Benedek kowach Nem hagya Thowab Bantany ely valaztia egy mastwl [ K v ; T J k III/3. 88. — aTi. Panity Gáspárt]. 1590: Latam hogj az Pullacher Istwan Vram legenie egy fawal deofe Eotwes Balint kapuiath [ K v ; T J k V/1. 1]. 1736: Tisztarto Ura(m) . . . Paczával maga is vert dőffett a Falu Libellussat az Fejemen el hasagatta [Récse F ; JHbT] . 1768/ 1771: döfték ütötték és tépték à nevezett Birót [Bukuresd H ; Ks 112 Vegyes ir. ] . 1849: Cseh Josef Ur . . . a midön már nem tudott fel állani a Molnár . . . réá álla a Fejire Döfte a puskával

űtte és tántzolt ra j ta és igy végzék k i szemem láttára [Héjjasfva N K ; CsZ. Szakáts Juliánna Lör intzi Istvánné (45) vall.].

Szk: pofon ~ pofon ken/üt. 1688: egj eo Fel-sege Vitézi kőzzűl a puskajat hozza csapontotta hogj el nem sűlt pofon dőfőt kinek most is bel-liege mais raj tam van [ K v ; U t I ] .

döföd döfköd, döfdös; a împunge/boldi; zu-stechen, zustoßen. 1733: a földön az fejsze nye-lével ugy döföldőtt, mely mia megis kell halnom [Kézdisztlélek Hsz; HSzjP]. 1765: a Commissa-rius . . . engem Mártha Pétert nem tsak meg akart a puskájával döfödni hanem fenyegetett is hogy által lö [Borbánd A F ; Eszt-Mk Vall. 163] | az kőzelébb mul t télen az Enyedi tőmlecz mellett lévő Szigethi nevű Hajduja a Nemes Várme-gyének k i jö t t vala az mű Falunkba . . . execu-t iora tojásért, vajért, Halért, Rákért, Téjért, . . . káronkodott erössen, s puskával dőfődte az em-bereket [Kisenyed A F ; i.h. 130]. 1785: remény-kedett B. Wesselényi nékünk is, ne hagyjuk, hogy ugy vérjék, rongálylyák, döfödjék [MNy X X X V I I I , 57]. 1849: lá t tam hogy Cseh Ioseffet k i akkor nagyon véres vala . . . ru tu l döfödik s Virvára Stéfán égy bot ta l erŏssen ü t i valais [Héjjasfva N K ; CsZ. Vaszi Demeter (51) vall.].

döfödés döfés; împunsătură, izbi tură; Stich. 1775: a paciens testit meg vizsgálván láttunk a hátán a puskának küssebb végivel valo sok döfö-déseket [MNy X X X V I I I , 57].

döföl 1. döfköd, döfdös; a împunge/boldi; zu-stechen. 1696: enis ugj látám hogy Kovács János, s az Pásztor keményen vernek vala egjben s az pásztor csak az vas vi l lával dőfől vala [Mikháza M T ; Berz. 17 Fasc. X I I ] . 1711: eő kglmit Gegő Petér verte dȯfőlte az puskaval [Cssz: Born. X X X I X . 50 Borsovaj Thamas Miklos (58) pp vall.]. 1729: a — Czigánj Felesegit is latta hogj ot t siránkozván egj Német strază Kapitánj Vr(am) parantsolatyábol puskával az udvarrol k i ker-gette és döfölte [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1735: hogy ütetek doffölték volna Puskával nem latam, hanem halatam hogy Pakulár Juon Menye mutata volna a dŏfŏlés(ne)k helyit is hol meg ŭtete | hogy ütete volna vagy vagy (!) Puskaval döffelte

E EM

471 dög

volna nem látam [Szentegyed SzD; Wass] | Tudgyaé az Tanu . . . fegyveres kézzel avagy botok-kal verték-e avagy ütőttőke az Aszszonyokat . . . Dőfőltőke nevezetesen kicsodák . . . ? [Dob.; i.h. vk] . 1746: megveré eczer s puskaval dőfőle [Nyá-rádsztlászló M T ; Sár.]. 1755: a Katona, a Puská-val a Gazda f iát akarta volna dofőlni [Marokháza K ; Ks 5. IX/4] . 1779: maga keziben lévő nád Páltzájával igen keményen verte haj ját tépte s mind addig ŭ töt te dŏfölte szidta káromolta attá-val teremtettével mig égy rejték kamarában bé hurtzoltatta [Kszeg; B f N Bh-i csomó]. 1788: több társaival edgyütt le vonván a sárba o t t verték dőffőlték [ B f N Zentelki csomó]. 1799: edgy vékony páltzával . . . mind a’ két szeme aj ját addig dŏfölte, amig a’ vér k i serkedezett belôlle [Dés; D L t ] .

Szk: vki felé ~. 1783: az édes Annyát nem tsak száma nĕ lkŭ l ŏszve boszorkányozta s kur-vázta, hanem egy vasvillaval az Annya felé dŏ-fŏ l t [Mezőbánd M T ; M b K ] * vkihez ~. 1729: egj Cseger (!) rudat kapván az Ihoz doffőlt (!) [Dés; Jk ] .

2. lökdös, taszigál; a îmbrînci/ghionti; (herum)-stoßen, stupsen. 1765: É n Poszoroj Anucza mint hogy korcsmáros voltam gyakron hegedüsekkel jöt tek hozzám, annyira elkénosztak, már mikor hallattam hogy jönek már rázott az hideg belé, mert mihent bé jö t t az Páczájával ollyanakat ütöt réám Kosztántin Foka, hogy az kéki t Sokáig viseltem, némelykor bort eresztettem olyankor döfölt hogy az kupábol az bor min t (!) k i locsogat [Marosbogát T A ; Mk V. V. 97]. 1779: a Gor-nyik mind dőfőlte a Tzigánynét [ M . l a p á d A F ; Mk Szilvás 5/3 G. Sarkadi (30) jb vall. ] | jajszo kiáltásra az Exp(one)ns Vr eŏ Nsga Udvar i birȧ ja is elő járulván, midŏn Vdvar i Cautio alá akarta volna tenni, k i miként aggrediálta s dőfőlte

őtet . . . ? [Fejér m . ; i.h. /vk] . 3. Nemi von. nyi l -ban: rég, táj gyakdos; a

împunge; zustoßen. 1623 k.: Varga Miklosnet egy Deak az Nierges Thamasne czüri meget del-be(n) 12 orakor taib(an) az kerthez tamasztotta vala, es vgy deofeoli uala az kert fele [ M v ; M v L t 290. 30a].

döfölés döfködés, döfdösés; împunsătură, izbi-t u ră ; Stich. 1717: Az sűtők mellett szűntelén négj embért tartunk, k ik oljan nagy igának tart-ják az ot valo Continuuskodást hogj sokan mán el is bujdostak miatta, noha mindén hétén ŏkőt változtatt juk, az ot valo vérést dŏffőlést ragodo-zást, és sok nyughatatlanságokot ne(m) szénved-hetvén [ I N y R Cssz, Gysz és Kászonszék közös nyi l . ] . 1735: Pakulár Juon Menye mutata volna a dŏfŏlés(ne)k helyit is hol meg ŭtete [Szente-gyed SzD; Wass. — A teljesebb szöv. döföl 1. al.].

döfölődés döfködés, döfdösés; împunsătură; Stich. 1689: Az Asszony ellen penigh vadnak holmi paráznaságra mutato circumstantiakis egy

Istva(n) nevŭ szolgájaval egy szekérben ŭlēse,

lába kŏzöt t valo heverése dŏfŏlŏdése, egy ágy-ba(n) valo fekvése [SzJk 286].

A homályos fogalmazás lá t tán az értelmezéskor — a nemi vonatkozás mia t t — a ’gyakdos’ jel-sel is számolhatni (Vö. erre a döföl 3. jel-ét).

döfölődik 1. öklelődik; a se împunge; sich mi t den Hörnern stoßen. 1813: a’ Bornyú valoságosan dűhődt volt, . . . a’ Posta kertben más Bornyukkal döfólódőtt [Dés; D L t 329].

2. döfköd, döfdös; a împinge în t r -una; zusto-ßen. 1689: az A(ctr ix) Székely Istva(n) nevű szolgaja(na)k alkalmatossagaval ( így!) hazassag-nak tisztaságát meg nem tartot ta, azzal edgyŭ t t fekŭ t t a szekerben egymás mellet űlt , s a’ lába kŏzŏ t t az A(ctr ix)nak térden alva dőfŏ lŏdett, a’ mellyis jele a tisztátalanságnak [SzJk 32].

döföltet 1. döfködtet, döfdöstet; a face să fie împuns/boldi t ; zustoßen lassen. 1714: Bajori

Uram . . . Nyisztor Miklost . . . meg verette ŭszŏ-gŏkkel Buzdugányokkal puska aczelokkal dŏ fŏ l -tette, az Tŭzben Taszigáltatta [Berekszó H ; Szer. Kanisa Sztán (40) jb vall.].

2. Nemi von-ban: dikicsel, kefélget; a regula; Schustern. 1729: Latrok . . . Kézrűl kézre adván dőfőltetik szatyrát [ K v ; Pat. gúnyversből].

döföződik döfköd, döfdös; a împunge; zuste-chen. 1823: Szilagyi Joseff . . . az bitskát elé vévén egy Szabo mester emberhez kezdet dŏ fŏ-zŏdni [KLev. ] .

dög 1. ál lat i te tem; hoit, mortăciune; Aas. 1598: adtam Jakabnak az waydanak az dog wontatasaert . . . d 50 | wontadtak az Werem-ben ket Nap 38 dogot . . . f 3 d 04 [ K v ; Szám. 7 / X V I I I . 57—8 ] . 1813: a’ Hohér ezután semmi-féle dőget el temetetlen ne hadjan [Dés ; D L t 329].

Hn. 1773: A Dög Ker t vagy Kereszt szegnél (sz) [Szárhegy Cs; E H A ] . 1776: a Dőg vőlgy felől (sz) [Sámson Sz; E H A ] .

2. Emberre von. haszn-ban: átv, becsm, önbecsm ’ua.; idem’. 1755: h i tván dőg testemet amint Sokan, Szokták feresztéssel ne mocskolkodgya-nak, hanem Abrázatomot, kezeimet meg moso-gatván, tegyenek tiszta inget labravalot reá [Ks 14. X L I I I b Haller János végr.].

Szk: büdös ~ kb. undok/undorító eb/kutya; spurcăciune; Sauluder. 1762/1845: Dósa Mihály de Makfalva Betlen Istvan Váradinéval őszve-szüri a’ levet annyira, hogy midön az asszonynak hasán vólna Dósa, akkor hivatá az asszony a’ Papot és mestert bün látni, hogy az ö parázna-ságoknak lennének Tanúi, és az Asszonytól Vá-radi t választanák el, ’s kelhetnének őszsze a’ Czáp bűz két bűdös dőgők [Hermányi, EDem. 378].

3. rothadó hul la/tetem; cadavru în putrefacţie; Leiche in Fäulnis/Verwesung. 1586: vagy Capi-tanok altal vagy mikeppen az Varossy tellies keosseget ereós bwntetes alat megh Intesse biro vra(m) hogy az holt testeket Ne tarchak sokara, hane(m) el siessek temetny, seot mingyarast ladaba zegezzek, Mert az Egesseges test mikor az deog-

E EM

dögbőr 472

teol inf icialtat ik, Ottan az Myr igy az eo hathato voltawal rothaztia az testet, es az rothadas Al ta l mingiarast a’ lelek a’ testeól meg valwa(n) deoghé valik a test, Nem vgy min t egieb betegsegh miat meg holt test, mert az ollian Ne(m) oly hamar rothad es bwdeoseodik megh [ K v ; TanJk I/1. 3 1 — 2 ] .

4. döghús; carne de hoit/mortăciune; Aas. 1597: Tummes (?) Wendler . . . vallia . . . zolitanak en-gemet az Lato Mester Vraim hogy lassa(m) mi-choda húst arol Paztor Istwan. nezem az húst, de oly wala hogy ne(m) embernek walo wolna . . . ne(m) melto hogy az Mezar zeken il len húst arul-lianak, ackor Paztor Istwa(n) elegge zabodek hogy io hús, de latny walo dolog hogy deogh vol t [ K v ; T J k VI /1. 6]. 1722: annak utánna az ittlenség mián dögleni kezdének a Marhák, annyira hogy a’ Faluis büdös vól t töllök, nem gyözték enni az ebek a sok dögöt [Szárhegy Cs; L L t ] .

5. dögszag, dögletes bűz; duhoare de hoit/mor-tăciune; Aasgeruch. 1716: soha megh nem gjo-gjul, az vizelletiis megh nem állott, merŏ dŏgh vol t az házis miat ta [Nagyida K ; Told. 22].

6. pestis; ciumă, pestă; Pest, Pestilenz. 1586: az Egesseges test mikor az deogteol inficialtatik, Ottan az Myr igy . . . rothaztia az testet [ K v ; TanJk I/1. 31—2 . — A teljesebb szöv. dög 2. al.].

7. dög/marhavész; epizootie, ciuma v i te lor ; Viehseuche. 1583: Cór Caspar vallia, . . . Ieowe hozzam ez Mathías benedek, es Monda: Iere edes barathom, mert eg Eòkeór betegedet meg, E n el Menek Benedekkel es hat meg verhwt, . . . , es az v tan el Menenk onnan, es Nem tudom my Niaualiaban halt meg, Deogy vol t ę vagy my vol t [ K v ; T J k IV/1. 185]. 1667: Deliberatum . . . A l l jon elŏ az Alperes hetedmagával t iz ta szemellyekkel, mongjon rolla, hogj nem az rosz széna miat t holtanak megh az Juhok hane(m) czak dŏgj vo l t [Cege SzD; Wass]. 1716: Szár-hegjen elig jár tak az Emberek az marhák dőgi miat [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 69]. 1721: A meg dóglőtt 4 Marha es két Burnyu i ránt Szükséges híteles Testimoniumat p(ro)ducalni, hogy nem gondviseletlenseg miat t dőglottek meg . . . Nem vol t pedig kózonseges dőgi a’ Marhanak minden Esztendőb(en) [Dés; Ks 26. X I V . 1]. 1735: a marha dőgi egj kevésse meg kezdet vol t Sünni ( ! ) [Tövis A F ; Ap. 4 Lőrincf i László Apor Pé-terhez]. 1746: Kászon székben vagjon két esztendeje hogj meg szűnt az marha dőg . . . , ta r to t tunk attól, ne hogj a dőg bőrőkkel a dőgőtis bé hozzák, oda is Háromszékről penetrált, nem lehet tehát 3 széktől már Separálni [Somlyó Cs; Ap. 1 gr. Kálnok i Ferenc kezével] | Szent Gyŏrgy napi Sokadalomnak elŏtte lejendő barom Vásárban jővő S. V. Marhákot az Hidon az Vamos által ne botsássa jó és hiteles Passus né lkű l t ; Az Me-zőség és más hellyekről hajtandó marhakot . . . hiteles attestatio nélkűl, hogy az Marha Dőgi el távoztassék bé ne botsássák [Torda; T J k III. 25]. 1769: A mostani ŭdŏnek Nehéz Circumstan-t ia i ra Nézve, hogy a Pestis és Dŏg Továb ne terjedne el Rekesztŏ Linéákat ál l i t tatván fel meg

porontsolta, hogy az il lyen Lineakon által menni erŏszakoson sem Nemes sem paraszt ember ne bátorkodgyék, mert meg intet ik ugyan strázsa által hogy ne mennyen de ha megis az által menésre igyekeznék . . . mindgyárt meg Lövetik [UszLt X I I I / 9 7 ] . 1787: Juhok Jöttenek kezem alá Nr. 40 . . . , de a Dőg meg űte, és majd mind el hul-lának [ R L t Mich. Szarvadi kezével]. 1796: mint-hogy már a Marhák döge miat t egy néhány Faluk bé vagynak t i l t va ígen Szegény vásár leve [Szi-lágycseh; IB] .

Szk: ~ben elhullott. 1807: ha a’ fel tet t hat esztendŏkben valamellyik egy ollyan veszedelmes és ártalmas esztendŏ lenne mint az 1805 esztendŏ, a’ mellyben majd az egész Hazában orszagban a’ métejben a’ Juhak el hullanának, vagy pedig orvasolhatatlan Hŭmlŏben el dŏglenének . . . az

illyen kòzŏnséges Dŏgben el hul latt Juhokban val lott kár t . . . eŏ Nsga szenvedje [Kóród K K ; Ks 67. 47. 24] * ~gel esett. 1679: Konyhán, es dőggel esett nro 153 bárány és berbecz bőr arra . . . Bűrők restan(tiája) . . . Dőggel esett Őregh Juh és berbécs bőr nro 49 . . . Dőggel esett mor-vai Tavalyi Kos es Jerke bárány bőr nro 7 [Uz-disztpéter K ; T L t Bajomi János lelt. 147—8] * ~gel holt. 1598: Kozma Georgine Anna . . . vallya . . . az husaba(n) eotte(m) az tuloknak ha deogel holt leot volna e(n) se(m) eottem volna meg [ K v ; T J k V/1. 212]. 1656: Dőggel holt kulomb külömb féle bőrők. Lo bor nro 9 . . . az teőbbi Cziko bór Bial bőr nro. 8. [Mk Dobokai inv. 4]. 1657: percipialtam semmire kellŏ Dŏggel holt, Juh, es Barany Giapjut N 37 . . . Dŏggel holt Juh, es Not in Bőreket N. 40 [Borberek A F ; Wass. Perc. 14—5] . 1669: husz hi tvan dŏggel holt juh bŏ r [Királyhalma NK; Ks 67. 46. 24a]. 1677: Dogel holt ŏkŏr bŏ rok nro — 7. [ A . k o m á n a F ; U t I ] | Vadnak dőggel holt Juh bőrők e’ szerint. Tavalyi Kos bar(any) bőr 7. Tavalyi Nőstény bárány bőrők 7. Eőrőg Juh bőrők 31. Eőrőg berbécs bőr 1. Eőrőg kecske bőr 1. Ez idei 1677 beli hasi bar(any) bőrők. Ezek is Inventálásig holtanak meg [Mezőmadaras M T ; Borb. II]. 1690: Dőggel holt Bűrők [Fog.; U t I ] . 1706: Dŏggel holt Diszno es sŭ ldŏ bŏr no 9 [Görgény M T ; Born. G. V I I . 4]. 1726: Dŏggel holt sza-lonna 1 [Abosfva K K ; Ks 14] * ~gel meghal. 1590: Az Harom eöregh wneő holt megh deöggel. Egi Taualj Thiois deöggel holt megh [ K v ; Szám. 4 / X I X . 23]. 1600: Egy Tehen . . . deoggel megh holt [ K v ; i.h. 9 / X I I . 72]. 1625: Dőggel holt meg az Fejös Juhbol No. 2 [ K v ; i.h. 1 1 / X X X I ] . 1688: in A(nn)o 1687 Dŏggel holt megh ŏrŏg Kan no 1 ŏrŏg eme 1 . . . dŏggel holt meg bialy bor ju nro 2 . . . 1688. holt megh megint dŏggel

ŏrŏg bialy Tehen nro 1 [Bucsum F ; M v R K ] . 1689: az két esztendŏ forgása alatt dŏgel holtak meg . . . Lud no 3. Lud f i nro 8 [uo.; i.h.]. 1729: Dŏgel hot meg mil lora Fejer nr. 3. [ T K l Petki Nagy cs. szám. 34].

dögbőr elhullott állat i rhája; piele de hoit/mor-tăciune; Sterblingshaut. 1590: Deögh bwreöket

E EM

473 döglik

at tam el Varga Gasparnak 75 f l 8 d. 75 [ K v ; Szám. 4 / X I X . 4]. 1592: Harminczkilencz deög bwr t k i t elis zaggatot vol t megh (így!) molis éot t volt megh, at tuk el f 2/57 [ K v ; i.h. 5 / X I V .

384]. 1599: sokan az varasban leweo vraim keoz-zeol, deogh beoreoket hordattanak be az varosban

[ K v ; TanJk III. 337]. 1746: tar to t tunk attól, ne hogj a dőg bőrőkkel a dőgőtis béhozzák [Som-lyó Cs; Ap. 1 Gr. Kálnoki Ferenc kezével. — A teljesebb szöv. dög 6. al.] 1749: Deog beŏr nro 83. Nyuzot baraniok(na)k beŏreŏk nro 69 [ K v ;

Szám. 26. V I . 481].

dögenyeg bunkós/furkósbot, fu rkó ; măciucă, ciomag; Keule, Knüttel . 1574: Zeoch peter Azt vallia hogi egi vasarnap az Monostor kapuba

Eorisz volt, la t ta hogi az Eottwes Inassok Nagi zokan Mentek ky egi egi doegeniek (!) vol t Nalok . . . Azomba Mynt fely hora Mwlwa la t ta hogi halwa hoztak Be egiket [ K v ; T J k III/3. 354].

Az EtSz és a TESz — Cal-ra és PPB-re visszautaló meggon-dolással — a fennebb adott jel. mellett a ’hegyes tő r t rejtő b o t ; Dolchstock’, azaz ’tőrbot’ értelmezéssel é l ; ez utóbbi jel. egykori közkeletű voltára utalhat Bar i ţ iu ’pumnal, sti let, teston cu sti let’ értelmezése.

dögfaggyú elhullott állat faggva; seu de hoit/ mortăciune; Aastalg. 1656: Az denominalt hazak hejan ezek vadnak Egy Czeberbe(n) olvasztot dőgh faggyu lehet masfel vider [Doboka; Mk

Inv. 4].

döghalál dögvész, pestis; c iumă; Pest, Pesti-lenz. 1647: Thodora ez Eőszszel 1646 Esztendő-be(n) szŏlŏ szedes tajb(an) bujdosek el az nagy Deőgh halalban [Ónok SzD; Ks 42. D. 23]. 1653: Urunka kimégyen minden hadaival . . . Die 8 mart, Kassába bémégyen, és több erős-ségeket is megadnak. Magyarországban nagy dög-halál grassál [ETA I, 150 NSz. — aII. Rákóczi György].

dögleletesség kb. dögvészesség, (az állat mar-havészes volta); faptul de a f i bolnav de ciuma v i te lo r ; Seuchenzustand (des Viehs). 1711: (A lekaszált füvet) mind eddég elé is a marhaim séndesé (!) es dogleletessége mián egybé nem rak-hatak [Vacsárcsi Cs; BCs].

döglés elpusztulás/hullás; pierire, prăpădire; Krepieren, Verrecken. 1765: egy Benedeki Ember k i egy koldusnak valami pénzit el orozolta volt , és a koldus lova döglésénekis oka volt, adott vala kezembe egy arannyat, hogy ne proseqváltassék tovább [Gy f ; Eszt-Mk Vall. 338].

dögletes 1. undorító, förtelmes; execrabil, res-pingător, scîrbos; aasig. 1600: Fogott (!) eo kgmek eleott az Zantalan sok futottsagnak es kuldusoknak nagy zeornyeosegek, es ochyman deogletes voltokat latwan, kinek Akarnanak eo kgmek diligenter prouidealni, hogy keozeonseges nyawalya es romlas ne keowetkeznek beleolle,

megh hattak eo kgmek az Egyhaz f iaknak, es

Ispotaly mester vrameknak instructiot Adwa(n) eo kgmeknek minth inuestigalyak megh az kuldu-sokat [ K v ; TanJk I/1. 362]. 1797: Juhok és Ketskék . . . Météjbe ’s gyomrok tele’ lévén dőgle-tes vizzel, abba mind el döglettek [Lunka H ; Ks 108 Vegyes i r . ] .

2. ~ nyavalya dög/marhavész; epizootie, ciuma vaci lor; Viehseuche. 1836: Sanitats Inspector voltam a’ Dögletes Nyavallyába tanáltato Marhak mellet [Bereck Hsz; HSzjP] .

döglik 1. pusztul, hu l l ; a pieri, a se prăpădi ; verrecken, krepieren. 1711: az fŏ ldeket sém léhete uram megh kévertétném mivél az marhak félete igén dóglének [Kászon Cs; BCs]. 1722: Marhái Bialai Menessi Juhai ugy döglöttek | marháis éhel dŏgleni kezdettenek | annak utánna az ittlenség mián döglenni kezdének a Marhák, annyira hogy a’ Faluis büdös vól t töl lök [Szárhegy Cs; L L t ] . 1735: a somsed falukban a sertesek is erőssen dőglenek [Tövis A F ; Ap. 4 Lőr incf i László Apor Péterhez]. 1739: az Inventalas előtt oltczemina

is dőglőttek az Marhak [Bodok Hsz; Ks 22. X X I b . — aOltszem(e) Hsz]. 1741: a Tavaly bárá-nyok meg gusásulván Döglenek, a Tavaly bor-nyukis metelyesek [Pálos N K ; Ks 99 Fogarasi János lev.]. 1746: Igen jo let volna addig vigyáz-ta tn i N(eme)s Haromszéken, Strásakot tévén mind Molduva részire, mind pedig mas szűkséges hellyekre, mig az Marhák el nem dőglőttek, de már hogy el dőglőttek, es annál inkább hogj Mostis dŏglenek N(eme)s 3széken, nem látom szŭkségesnek, . . . i t ten az marha nem dŏglik, szoros vigyázásunk által eddigis Isten benűnkőt meg ŏrzŏt. Kezdet vala Csató Szegben dőgleni de a szűkséges praecautiokot végbe vitetvén, már ot tan is cessált [Somlyó Cs; Ap. 1 gr. Kálnoki Ferenc kezével]. 1749: ă Sertések az múl t nyáron igen sindettek és döglottek, Nemellyek pedig el hánták vagy meg ették malattzokott | Tyukf iak és Nagy Tyukok dŏglŏ t tek, az ŭ l ŭ és Görény által praedaltattak ell [Kiskend K K ; Ks 70. 51. Szám.]. 1753: Rűcsön . . . Döglőnek az Marhák s Korod felé is az utb(an) doglőnek . . . még Istennek hálá i t t Sz: Margitán Sem dőglönők az Marhák [Szent-margita SzD; Ks CI I ] . 1757: Csergeden a’ marhák dőglőttők [Abosfva K K ; Ks 8. X X I X . 32]. 1768/1771: a’ Marhák dögölvén nem mehettűnk el ökrökkel, hanem à Lovas emberekkel vecturaz-ta t ta a [Bukuresd H ; Ks 112 Vegyes ir . — aTi. a zabot]. 1786: a Marhák, Juhok, jo l vagynak, nem dŏglenek, k ivá l t a Juhok, min t más felé hallom kŏzŏnségesen [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1790: A ’ Szarvas Marhák i t t mostis dŏglenek, és t i lalom alatt vagyunk [Strezakercsesora F ; TL . Wesselényi Dániel gr. Teleki Józsefhez].

2. ~ve döglötten, megdögölve; pierit, prăpădi t ; verreckt, krepiert. 1764: a Pásztor gondatlansága mián egy Bikának alája tȯrvén az Pajtáb(an) a feje reggel dögölve tanál tatot t [Kóród K K ; Ks 19. I. 6]. 1805: a’ már dögőlve alatta heverő Juhval ismét mutskalodni kezdett [KLev ] .

E EM

döglött 474

döglött elhul lot t /pusztul t ; pierit, prăpădi t ; ver-reckt, krepiert. 1736: Dög börök nagy kantza bőr Nro 4. Taval ly i Tsiko bőr Nro 3 . . . Régen döglött Tsikonak az bőre Nro 1/2 Dög börők Summája 9 1/2 [Bongárd B N ; CU X I I I / 1 . 20]. 1746: (Akinek) i t t à Városon meg dőglik marhája, azt tartozik, Szőrőstől, bőrőstől eltemetni, és mészszel béőnteni . . . tartozzanak pedig az úttza Kapi tányok minden<eket> perlustralni, registralni, hány beteg és hánj dőglőtt [Torda; T J k III. 47].

Szk. 1718: Taval ly i dőglőtt bor ju bor Nro 1 . . . Dőglőtt juh bor [Szamosfva K ; J H b L I . 17]. 1736: Dőglőtt Tehen bőr nro 2. Döglött Taval ly i t ino bŏr nro 2. [Mikefva K K ; CU X I I I / 1 . 174]. 1740: Dŏg lŏ t t ŏreg Bial Bŏre Nro 4 . . . Dŏglŏ t t ŏkŏ r Tulok bŏ r 2 [Gyéressztkirály T A ; Ks 89 Inv. 7]. 1746: Piaczi fertályon vállalta az fel

kőtést (!) János Fazakas à S.V. dőglőtt marhák i ránt [Torda; T J k III. 27]. 1753: Dőglőtt Juh és Báránj bőr N rŏ 12 [Szentmargita SzD; Ks C I I ] . 1759: Ha jku l Farkas . . . három Bárányt meg nyuzván a’ Grofébol a’ maga számára el vette a’ bőrit, és magának valami dőglett Bárány-bőrei lévén, azokat tette hellyébenn [Marosludas T A ; T K l . Pakulár Juon (20) j b pakulár vall.]. 1776: Az Inventatiokor percipiáltam dőglőtt őkőr Bőrt Nro 7 [Mezőméhes T A ; Wass].

dögönyöz páhol, pü fö l ; a burduşi/pisa; ver-hauen, prügeln. 1882: az emli tett szolga a főden volt, ot tan . . . tépték és dőgőnyezték [Dés; D L t 133].

dögös 1. dög/marhavészes; contaminat cu ciuma vitelor, c iumat ; verseucht. 1597: Mattes Raw . . . vallia. La t tam az húst az Mezarzekben k i t az Lato mesterek Paztor Istwa(n)tol el veottek, de ne(m) embernek walo wala, seot vgia(n) megh laczot rayta hogy deogeos volt, mert az veris mind el fogta vala, . . . esett vol t az tehen, az oldalan nagy lyk vol t hogy megh az Zelis k i ment rayta, amint az azzonys megh vallotta, akiteol veotte volt, hogy chak harmad nap mulwais megh holt volna deogh mia, ha megh ne(m) vagtak volna [ K v ; T J k VI /1. 6]. 1598: Noha az barom-nak deogeos volta ni lwan vagyon eo kgmek eleott, mind azaltal minthogy sok v ton Jarok talalkoznak ez varosra Ieony az baromnak vagatasat megh nem foghatjak | Az Dizno hwsnak penigh meliez-tese ennek vthannajs tilalmas legyen: Bak hwst penig ez varosra be hozhassanak minthogy megh ekedigh annak deogeos vol tat t nem ertettek [ K v ; TanJk I/1. 316, 319].

Szk: ~ hely dög/marhavészes vidék. 1586: megh ertettek eo kgmek Vrunknak eo Nganak mind ez eleót s mind mostan lewele Al ta l ez varosra valo kgmes gondviseleset, hogy my modon kelles-sek az deógheós helyreól Ieot emberekteol Magun-kat megh oltalmaznűnk | Vrunk eo Nga . . . Int hogy Ne elegiedgyunk eozwe az deogeós helyreól leoweo emberekkel, Ne bochatanank be ollyan Infectusokat, hogy Isten vta(n) a’ vaross otalmaz-

tatnek [ K v ; TanJk I/1. 31, 33] * ~ idő dög/

marhavészes időszakasz. 1719: az illyen dőgős időbenn etelben italban Mertekletesnek kell lenni az Embernek | Valamikor Hazabol Dőgős időben Emberek kőzi kimegyen az Ember Szegeny Legeny Dohant. Basalicumot, mellyet biszioknak is hinak vagy ŏrmény Gyűkeret, vagy Livist icum Gyűkeret vagy tsak Fenyő magot ropogasson [Ks ; 54. 84 Medica instructio] * ~ juh. 1596: Minthogi valami h i t twan megh hant metelies es deogeos Juhot, mil lwarat, kechket hoztak vala tizen eoteot az Jspanok, az legeniek, en magamis ne(m) ehettwk, mert betegsegteol feltŭnk, hozat-tam ecceris mazoris magunknak tehenhust d 91 [ K v ; Szám. 6 / X X I X . 168 Bachi Tamás sp kezével] *

~ marha. 1746: Csik székbe . . . dŏgŏs marhá-nak, és dŏgŏs bőrnek jőni nem szabad [Somlyó Cs; Ap. 1 gr. Kálnoki Ferenc kezével. — A telje-sebb szöv. alább a 2. jel. al.] * ~ pestis. 1661: onat az nagj hatalmas dógos pestjsból k i jȯ t tem vol t jde mjnd czeledestŏl jozagoczkamba [KJ . Bálpataki János a fej-hez].

Hn. 1825: A Falu eleje, vagyis a Dögös Gödör nevü hellyen (sz) [Barátos Hsz; E H A ] .

2. ~ bőr dögvészes/dögvészben elhullott állat i rhá ja ; pielea animalului mort de ciumă; Sterb-lingshaut. 1746: Csik Székbe a mint praemittál-tam dŏgŏs marhának, és dŏgŏs bőrnek jőni nem szabad, de hogy Csik Székből ne legjen szabad az Brassai Mészárosoknak tiszta, és egésséges Marhá-kot vásárolni senki nem arceálhattya | a pestis mostis ben vagjon 3széken az dőgős bőrőkben Mellyeket ot tan botskorul viselnek [Somlyó Cs; Ap. 1 Gr. Kálnoki Ferenc kezével].

dögség lustaság, restség; lene; Faulheit. 1847: az aratást tegnap elvégeztűk, de soha oly nagy kínnal nem min t most, a’ főzetést illetőleg, Anikó kísasszony dŏgsége és makacs mérgessége miatt | Aniko asszony . . . mortif iciumait, dőgségét, becs-telen száját, makrantzosságát nem vala képes tovább k i állanunk (!), mul t héten elcsaptam, helyette más főző van [ K v ; Pk 7 Pákei Krisztina férjéhez].

dögvontattatás dögeltakarítás; transportul/căra-tu l hoitului /mortăciuni i ; Aasbeseitigung/fortschaf-fen. 1598: Seress istŭan wram Byrosagaban Megh iszene w kegelme hogy az Cyganok az dog wonta-tatast nem gioszik | wontadtak el ma az temetokert elol es szillel az m i t Talaltak az zabok Tornia felol az zanto feoldek koszot czinaltak egy wermet 11 dogtwl . . . d 88 [ K v ; Szám. 7 / X V I I I . 57].

döjt 1. lenyom/dönt; a t r înt i / răsturna; um-stürzen. 1572: Pal deak azt vall ia hogi Zemewel rea Nezet, hogi egy zemely az padra deoytette vŏ l t Hegedws Janosnet Es azt mywelte neky az my kedve vol t [ K v ; T J k III/3. 32]. 1573: Ilona az felesegea Azt vall ia hogi la t ta gĕrgy vstekenel fogva vonza vol t Matet az padra deoytette vol t annat, az feoldre is leh vonta vol t De Nem Twgia Min t Indwl t vol t keoztek (így!) [ K v ; i.h. 224.

— aTi. az előtte valló Olayos Myhalnak]. 1637:

E EM

475 dőlő

az Kovacz Legeny torkon igion (!) megh fogta vala s az kis ketre deöiteötte vaia [ M v ; M v L t 291. 119a]. 1763: Kristóf Flŏrat . . . hanyott dőjtőtte az A j to előtt lévő kővekre [Nagyida K ; Told. 9].

2. nyom; a împinge; drücken, stoßen. 1812: Grantzki pedig azon kapkodott, hogy űthessen

a Groffhoz, én ugyan annyiszor félre taszitottam Grantzkit látván hogy a’ Grofot megis taszigálta dőjtvén az őntőt t vas kementzéhez [Héderfája K K ; IB. Takáts Joseff (45), gr. Bethlen Sámuel tisztjének vall.].

döjtöget 1. k iöntöget; a vărsa mereu; nach und nach ausschütten. 1634: Molnar Miklos

Iur(atus) Exa(minatus) Fassus est sicut praece-dens, evel qualificallia hogy egy nehany ut ta l doytotte el kerekes Ianos az bort, mind poharral, kannaval, kanczioval, es az bor el doytesert mon-dottak, hogy avagy mennye(n) el, avagy igiek ne doytogesse az bort [ M v ; M v L t 291. 2b].

2. ~ik egymást ledöntögetik/nyomják egymást; a se răsturna unul pe altul, a t r î n t i ; einander um-werfen. 1570: Angalyt Danchyak (!) Leorinchne hythy zerent vallya, hogy Mykor zabo Janos zomzedzagaba lakoth, Az Dezka keoz Al ta l zeme-wel Rea Nezet, hogy Eotthues Demeterrel zabo Janosne Egymast az Agyon Deoytegettek hwl egyk hwl Masyk volt felwl [ K v ; T J k III/2. 37].

dől, dűl 1. (oda)borul; a cădea (la); hinfallen. 1638: Boncza Giŏrgis hozza ŭte az karoval s mindgiart az kert t teŏueben düle Kovacz Giŏrgj, czak eggjet sem kezde mozdulni, hanem azutan kesorē mint egi reszeges t iuk kezde emelgetni az fejet [ M v ; MvLt 291. 157a]. 1736: Egyszer Fogarasban az udvar német gyalogjait az fogarasi vár piaczán rendre áll i tották, s valamikor új pohárt köszöntek, mindenkor lő t tek ; azoknak két hordo bort parancsolta, hogy kihúzzanak az pinczéből, addig i t tak, mig egymásra dőltek az vár piaczán [MetTr 336. — aA fej.].

2. rúg, nyú l i k ; a se înt inde; sich ausdehnen. 1584: Mely feold az Zamosra deol ala [Dés; D L t 211]. 1599: Amy nezj az zantho feold dolgat k j t Razman Jstwan vram Adot t Teleky Jstwannak berben mely feold vagion az Kajanthoj veolgyben ky deol az Teolgyes Arkara az elseo vegewel, az masikkal hatra megyen Kajanto fele, egy deoleo feold vagion twul ra j ta . . . az az feold az szegeny Razman Adamnee vala [ K v ; T J k VI /1. 382]. 1641: két hold szanto feőld . . . az Olla Mihal j fŏldére dŏ l | Az kis Ellós arokban tudok egj darab szánto fŏ ldet az országh ut t iara dűl [ Inó Sz; GyK X . 30/8]. 1672: Gardanfalvi . . . Tora dűl Negy darab főld . . . Ugyan azon dŭlőbe(n) négy darab főld . . . Ugyan Gardan fa lv i To fele dűl ket darab főld [Gardánfva Sz; Born. VI /24] . 1683: Vagyon egy szanto Főldis az parochiahoz . . . kinek edgyik vegi az Krasznara dől [Somlyó Sz; SzVJk 66]. 1685: ugyan azon fel járo főldre dűl, keresztűl járo egy darab foldecske | egy nagy szél főld az Gilányi főldére dűl véggel [M.köblös

SzD; Becski]. 1717: Nemes Des Varossa lakosi Nyi la i dŏ lnek reajaa [Dés; DL t . — aEgy felől a rétre]. 1718/XVIII. sz.: A ’ Hidon tú l az ország u t tya mellett végel dül, avagj mondjuk hoszszára vagjon égj Szánto Föld [ Inó Sz; Berz. 7. 68/1].

3. ha jo l ; a se încl ina; neigen. 1770: a malom félen van dőlve [Dombó K K ; J H b L X V I I . 137].

dőledezett összevissza d ű l t ; încl inaţi în toate părţ i le; durcheinandergestürzt. 1761: Vagyon . . . tizen két ide s tova doledezett tsere ágasokon négy szegeletre faragott tserefa ép szarufákon álló Szalma fedelŭ Sop [Spring A F ; J H b K L V I I I / 1 . 497].

dőledezik 1. omladozik, dűlőfélben van ; a f i pe cale de a se dărăpăna; im Einstürzen/Zusammen-fallen begriffen sein. 1761: erŏssen meg rongjol-lot t , es hulladozott Sendelj fedel alatt vagjon ide s tova dŏledezni indult . . . két nagj Lo Istállo [Pagocsa K ; J H b K L X V I I I / 1 . 17].

2. dülöngél, tántorog; a se clăt ina; taumeln. 1749: midőn ők ketten . . . ittason haza felé jöt tek vólna ide s tova döledeztek [Korolyaa H ; Ks 101. — aValószínűleg azonos a Retyezát alat t i Korojesddel; ennek névváltozataira l. Csánki V, 100].

dőlés 1. összeomlás; surpare, dărăpănare; Ein-sturz, Zusammenbruch. 1694: Vannak bennea, belŏ l l fűj tő, Zőld mázos kemencze (így!), dőlésére hanjat lott , f iók fű j tő kemenczéjevel egjgjűtt. ennek az allja, teglakbol rakatot t pogonos: a’ szája vas pántal erőssittetet; de alsó rend kál jhái elől, egj héjokal vannak [Borberek A F ; B f R Néhai i f j . Bálpataki János kúria-leír. — aTi. a boltban].

2. borulás; răsturnare; Hinfallen. 1599: Gazdak Crestely es Sophia azzonny Gedel Jakabne hidelwj . . . va l lyak: My azon az zekeren eölteonk az k y n zegenj megh holt Menihart deak vol t . . . az Rwdas legeny Balint vgy vere az lowakat neky hogy mind eozze feozeoldeozenek minthogy rezegis vala . . . az vtbol k j Zorulwan vgy deolenk el, az deoles-ben zegeny Menihart deak vgy zorult vala az zeker oldala ala, o t t sereott (!) zegeny megh, ky miat t eo neky halala volt [ K v ; T J k VI/1. 379].

dőlingezik, döle(i)nkezik l. dőlöngézik

dőlő, dűlő I. fn 1. határrész; parte de hotar ; Feldmark, Flur. 1640: Harom deoleore vagion harom darab Zanto feold [Szászlóna K ; GyU 64]. 1661: nap nyugot felŏ l valo dŏlŏb(en) az falun alol [Szásznádas K K ; E H A ] . 1672: Gardan-falv i . . . Tora dűl Negy darab főld . . . Ugyan azon dŭlőbe(n) négy darab főld [Gardánfva Sz; Born. VI /24] . 1754: az első dűlőben [Hídalmás K ; E H A ] . 1856: Gátmellett i düllőben [Kiskend K K ; E H A ] . 1864: A Kőzség határa 44. dűllőkre lévén felosztva [Tekerőpataka Cs; E H A ] | A Kőz-ség határa 3 dűllőkre lévén fel osztva [Vasláb Cs; E H A ] .

E EM

dőlőfélben 476

2. ? szántóföldek lábánál keresztben fekvő föld, rég, nyj ? üdül lő ; pămînt de-a curmezişul extremităţ i i arătur i lor ; Rain. 1643: ada . . . az Also mezėȯbe(n) Nagy mezeöbe(n) egj darab szely szanto fėȯldet, mely(ne)k egj felėȯl ualo dėȯlėȯin Borsai Peter . . . mas felėȯl Giėȯngėȯsi Istuan szanto fėȯldėȯk szomszedj [Déva; J H b Fasc. 53]. 1666: ada . . . egy darab szanto feóldet . . . , melly feőld ugyan dŏ lŏ [BL t ] . 1697: Az árok kŏzŏ t t Bánya nevŭ helyb(en) vic(initatibus) Bartha Andras Ur(am) posteritasi ab una, ab altera dŏ lŏ [Nagy-borosnyó Hsz ; SVJk] . 1750: az Úr ő Nga Szántó főldei végeiben vagy dűlőjéb(en) kaszáltatott Pap Mihály maga Számára 3. vagy 4. baglyára való fűvet két Jobbágyal | az Úr ŏ Nga fűveiből más-(na)k, magának is kaszáltatott a’ Főldek dűlőjében a’ Jobbágyokkal [Sz; Told. 3]. 1756: Az Herepes az Árok mellett v(icinuss)a égy felől azon árok más felől főldek jőnek rá dőllő [Aldoboly Hsz ; L L t ] | Patak tön, döllö egyik felől a’ földek jönek rá v(icinuss)a más felöl Orbán György (sz) [Sepsi-sztkirály Hsz; L L t ] | Szenafü helyek . . . A’ Nád kert nevezetü helyben vi(cinuss)a égy felöl Uzoni Pünkösti György Vr(am), . . . harmadik felöl a’ Széna fűvek jőnek rá és a’ felől döllö [Hsz; L L t ] . 1765/1796 k.: Epres lábnak a döllein (sz) [Sze-merja Hsz ; M v R K ] . 1766: melly Főldetskét N. Veres Samuel Ur(am) . . . azon Dőllő Főldhőz szántatá, a mellyhez való vól t . . . s a Földnek formája úgy muta t tya hogy valósággal azon Dőllő Főldhőz valo melly Főldnek a Dőllőivel edgjűtt bizonyoson Uzoni Kispál Uraimék kezire által kellett menni [Kökös Hsz; K p I. 234]. 1772: Széna Rét . . . Ŏreg nevŭ Hellyben, vici-n(ussa) Eszakrol Dŏ l lŏ [Csekefva Cs; B K t Mikes conscr.]. 1818: A ’ Templomra menŏben egy dŏ l lŏ [Angyalos Hsz; L L t ] | A ’ Hegyen edgy Dŏ l lŏ [Nagyajta Hsz; L L t ] . 1852: Balázs orotása dŏ lŏvel egyűtt (sz) [Bodok Hsz; E H A ] .

O Hn. 1632: Asz Boczardi deŏleŏn (sz) [Sárd AF] . 1646: az Sz: Georgi u t kelŏben ket hold uagion Dollo [Sepsisztiván Hsz; B L t ] . 1677: Az hosszú Dőlőben (sz) [Tövis A F ] . 1680/1817: az Tsernátoni határon a Dŏ l lŏ mellett valo Csegely [Albis Hsz] | az dölö mellet valo tsegélly [Dálnok Hsz]. 1683: Pap dőlein [Türe K ; K H n 259]. 1690/1796: Dőlőnél (e) [Tarcsafva U] . 1691/1824: a Dŏ l lŏ mellett (sz) [Albis Hsz]. 1697: hoszu bercz alat a dőlője (sz) [ I l lyefva Hsz]. 1728: Szanto Főld . . . az also bűkkŏsŏn . . . Ugjan ennek dőllein belől . . . egj kis főld [Bodok Hsz ; SVJk ] | Ugyon o t t kŏzel a ket u t kŏzŏ t t dŏlŏ (sz) | Agyagas alatt dŏ lŏ (sz) [ I l lyefva Hsz]. 1732/1793: A Kőles szerben a’ Szász u t dőlleire jővőben (sz) | a’ Szász dőleire jővőben (sz) [Albis Hsz]. 1737: az tekenös felöl valo hegjben az döllö alat | az dölö mellet (sz) | az Apro füz alat az döllö mellet (sz) [uo.]. 1742: A l l mezŏben Kos dŏ l loiben a lemenö lábban (sz) [Bodok Hsz]. 1747/1810: A ’ Dőllőnél (sz) [Szamosfva K ] . 1752: a Dŏ l lŏ mellett nevŭ hely-ben (sz) [Szemerja Hsz]. 1762/1779: A gát mezein, a Sz. Ilona Dőllőb(en) (sz) | A Manakorban a Dőllőn (sz) [Nagypacal Sz]. 1765: a két Dőllő

kőzőt (sz) [Albis Hsz]. 1767: Dŏlŏ oldalan (k) [Kőrispatak U] . 1769: a Pap Dőllője nevezetű hely [Koronka MT] . 1775: a Henter Réti felé le me-nŏ fŏ ld dŏ l lein fel jŭ l a Baktsi Lászlo . . . fŏlde mel-let [Bodok Hsz; Eszt-Mk]. 1821: a’ Balás orotása döllöje (sz) [uo.]. 1822: Vagyon egy darabb (!) Szánto Föld Falbikban az előmenő Lábban Dőllő [Lisznyó Hsz; B L t II. 11]. 1840: Dŭ l lŏpatak (k) [Sztána K ; K H n 307]. 1851: A ’ Dőlőbe (sz) [Hidvég Hsz]. 1852: Balázs orotása dŏ lŏvel egyűtt (sz) | Kőrmős döllöje (sz) [Bodok Hsz]. 1866: a’ Dőllő (sz) [Mikóújfalu Hsz]. 1869: Koty ina Dűlő [Lőrincréve AF] . 1874: a Nyés észka döllöben (sz) [M.zsombor K ] . 1877: Bodor dŭ lŏben (sz) [Borosbenedek AF] .

A 2. jel. alá sorolt adalékok egy részének idetartozása bi-zonytalan, viszont a felsorakozó hn- i adalékok közül nem egy a fennebb megadott két jel. valamelyike, de esetleg más jel. alá is tartozhatik. — Noha az EtSz I, 1402, a d ö l ( l ) ő ~ d ü l ( l ) ő származékszóval kapcsolatban kételyesen utal az ü d ü l ( l ) ő szóval való egybetartozásra (ugyanilyen formán utalásszerűen

a TESz is!), az egybetartozás bizonytalan volta miat t nem látszott ajánlatosnak a két, i l l . három hangalaki változat adalé-kainak egy címszó alá vonása. L. éppen ezért még külön üdülő al. is.

II. mn 1. rúgó; care se înt inde; hinauslaufend. 1768: A rakot tya közt az Ország utyara dölőb(en) (sz) [Sarmaság Sz; E H A ] .

2. dőlős; înc l inat ; abschüssig. 1736: (A csatlós és az inas) az hol dőlő volt, leszállottak s az hintót tar to t ták [MetTr 369].

A címszó jelzet nélküli adalékai az EHA-bó l valók.

dőlőfélben 1. düledező/roskadozófélben; gata să se dărîme, pe cale de a se dăr îma; dem Umstürzen nahe. 1732: edgy dőlő félben állo sővényből valo tőredék paj ta [Nagyiklód SzD; Told. 11/67]. 1752: vagyon egy . . . ablakos, . . . kőrődős kőrűl deszkázott Tornáczu, Gradicsos . . . Sendely fedél alatt valo Ház . . . De már dőlő félben vagyon [Pókafva A F ; J H b X X V / 3 ] . 1772: most tsak nem régiben huzták helyre a Malom házot dőlő félben Lévő voltábol [Ádámos K K ; J H b L X V I I / 2 . 374] | A t y i m nevezetŭ Malom Mester . . . azon dűlő félben el sŭ lyedett Malmat ahoz képest kevés, és tsak 20, for int fizetésselis mások(na)k kára nélkűl . . . az elébbeni statussára hozná [Sövényfva K K ; i.h. 358—9] . 1792: az egész épűlet égetetlen téglá-bol vagyon épitve . . . az istálloja alatson és dűlő félb(en) áll [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1817: az Udvarrol k i járo kapun aloll lévő kertet, melly dőlö félben volt meg igazíttattak ’s u j ra fedödet, mivel a’ régi fedés ugy meg volt födelve (!) hogy több ra j ta a’ föld, mind a szolma, melly a kertnek nagy ártolmára vagyon [Héderfája K K ; IB. Veress István t t lev.]. 1821: Egy dűllő félben levő, vékony tőlgy Fa bornabol épűlt két-szakaszu lo Istálo [Lózna SzD; L L t ] | Egy Tal-pokra épűlt és Deszkával k i rakot t dőlő félben lévő Csűr [M.bogáta SzD; Bet. 5].

2. széthullófélben; gata să cadă/să se destrame; i m Zerfall begriffen. 1694: Ezen Gabonas hazbol es Kőzep Kapu Udvararol erkeztűnk az Belsŏ Var Kapuja elŏt valo mély vizes Arokra csinaltatot fa Hidlasra, mely fa Hidlás az sok essŏ veres miat

E EM

477 dőlőleg

meg avult, az Kőtesi mellyen allana, meg bomla-doztak, hidlas fai fel szakadozodtak, Ke t felŏ l valo Kar fa i el vesztenek, k ik meg maradtakis Dőlő felben vadnak, Gerendai meg senyvedtek [Kővár ; J H b Inv.] .

dőlőformálag dűlőfélben; gata să se dărîme, pe cale de a se dăr îma; dem Umstürzen nahe. 1760: Ezen Udvaran tanáltatat t egy Négj Szege-letű régi Suppal meg fedett Ház elol valo kisded kerek formáju Tornattzal, ezen fedél alatt vagyon . . . egj fűstős padlásu falai dőlő formálag állo ház, . . . két falain vagjon egj egj Ablak, ezen Ablakok pedig hat hat felé nyi lo romlodozatt és Űvegei Onban foglalt vas párkányokon fűggő Ablakok [Kissáros K K ; SLt PQ. 10].

dőlőföld ? szántóföldek lábánál keresztben fekvő föld, rég, nyj üdüllő fö ld ; pămînt de-a curme-zişul extremităţi i arătur i lor; Rain. 1599: Amy nezj az zantho feold dolgat k j t Razman Jstwan vram Adot t Teleky Jstwannak berben mely feold vagion az Kajanthoj veolgyben ky deol az Teol-gyes Arkara az elseo vegewel, az masikkal hatra megyen Kajanto fele, egy deoleo feold vagion twul raj ta . . . az az feold az szegeny Razman Adamnee vala [ K v ; T J k VI /1 . 382]. 1625: Az uiz elue ualo mezeŏben egj dŏ lŏ fŏ ld [Uzon Hsz; E H A ] | egi Feóld . . . vycynussa . . . egigik (!) Feleól, az dóló Feóld [uo.; B L t ] . 1677: az Pataki hago(na)k az labjan deoleo fŏ ld [Doboly Hsz; Bál. 61]. 1678: Az Kadbeli Sz: Gyorgion veot veres Tar buzat vet tük ugia(n) fi rétbeli deoleo feoldbe [Bál. 71]. 1684/XVIII. sz. eleje: Az gyepfőld(ne)k felsővegin valo két főld dőlő főld-nek also részén [Komjátszeg T A ; AbN] . 1685: az nagi ut ra jeo labbal deolo feold | Szek alma kebelibe(n) egy deleofŏld [Szemerja Hsz; L L t ] . 1686: A gyepen dólŏ fŏ ld . . . Egy dŏ ló fóld eger szeg vége felĕ [Bikfva Hsz; B L t ] . 1688: az Vasaros utra jővőb(en) dőlŏ főld [Uzon Hsz; B L t ] . 1692: Szely Patakaban a dölö földek félé (sz) [ I l lyefva Hsz; B L t ] . 1700: tudok az Oldalo(n) edgjett, parlag dőlő főld [uo.; L L t ] . XVIII. sz. e. f . : Az most emlitett Dőlő vagy fűvaly főlde . . . Szánto főlde

ŏ Ng(na)k van az Szent K i rá ly i részből valo fűvally főlde [Komjátszeg T A ; AbN] . 1702: Markos Molna nevű helyben . . . dőlo fŏ ld ugyan az megh i r t főldek dőlnek megh ra j ta k ivű l [Szemerja Hsz; L L t ] . 1715: Vagyon a Szabo gödrinél egy dőlŏ föld [Ét fva Hsz; Borb. II]. 1718/XVIII. sz.: egy darab kaszálo Rét . . . szomszédjai édgyik felől a’ Patak, más felől a’ dűlő Földek [Dabjon-újfalu Sz; Berz. 7. 68. 1] | Botos kutnál . . . egj dülö föld, szomszégja . . . nap nyugatrol az dűlö földek [Szilágycseh; i.h.]. 1728: az aszalo felett egj dŏlŏ fŏ ld [Gidófva Hsz; SVJk] | vagjon egj fŏ ld a csenti halmánál döllö föld Praedīkator szamára az Eccl(esi)a colallya [Sszgy; i .h.] | fŏ ld . . . vagjon . . . Csikos Tó felé, dŏ lŏ fŏ ld [Uzon Hsz; i.h.]. 1737: harmadik ugyan ezen két fŏldnek az Lábján dŏ lŏ fŏ ld Parlagul vagyon [I l lyefva Hsz; L L t ] . 1747: Az Akaszto fánál

dőllő főld az ol t felől [K i lyén Hsz ; L L t B/20] | a’ hegy alatt lévő dőlö főld [Sszgy; L L t ] . 1752: a Dőllő Főldek kőzőtt (sz) [Szemerja Hsz; E H A ] .

1757 : a’ . . . belső Lábban . . . a k i menöben űdűllö vagyis Döllö Föld (sz) [Szentmihály Cs; E H A ] . 1765/1796 k.: A Felsö lábnak felsö döllö földei között [Szemerja Hsz ; M v R K ] . 1766: az hol a kérdésb(en) forgó Főld vagyon nekemis vagjon harom darab Főldem, mellyek azon Dőllŏ Főldnek a bűtűire mennek a melyből az utr izált Fitsőlik Főldecske kiszakadott vol t . . . ezen két főldből szakadott és a tőbb Főldek végeibőllis, amellyek azon Dőllő Főldre mennek | melly Fől-detskét N. Veres Samuel Ur(am) . . . azon Dőllő Főldhőz szántatá, a mellyhez való vól t . . . s a Főldnek formája úgy muta t tya hogy valósággal azon Dőllő Főldhőz valo melly Főldnek a Dőllőivel edgjűtt bizonyoson Uzoni Kispál Uraimék kezire által kellett menni [Kökös Hsz; K p I. 234 G. Fűzi sen. (60) miles ped. vall.]. 1767: A Szemerjai Lábban dŏ l lŏ fŏ ld [Ki lyén Hsz ; L L t ] . 1772: Szánto Fŏ l d . . . Megye Vápájába, az Határ Kŏnél , vicin(ussa) . . . Délrŏ l Dŏ l lŏ Fŏ ldek [Csekefva Cs; B K t Mikes conscr.]. 1773: A ’ Dűlő Főldekből három dűlő Málé főld a’ Czinterem mellett [M.kecel Sz; E H A ] . 1782/1833: A' Drisen u t tetön egy hold Dŏ l lö föld [Hídvég Hsz; Mk] . 1799: A Szent

Iványi határ Széllyen döllö föld a Szent Ivanyi határon lévö földek térnek meg ra j ta (sz) [Ki lyén Hsz; L L t ] . 1818: Ugyan ezenn foldeknek ă Lábján vagyon edgy dŏllŏ fŏ ld [uo.; L L t ] | A ’ Szurdok Lábján Dŏ l lŏ fŏ ld (sz) [Szemerja Hsz; E H A ] . 1821: A ’ Kálnaki u t mellett le menö Düllö föld (sz) [Bodok Hsz; E H A ] . 1851: A ’ Szántok ezek . . . A ’ Falka b ŭ k nevŭ helyen Nyug(otról) dŏ l lŏ fŏ ldek jönek rea [Uzon Hsz; K p V. 385]. — L . még üdü lő és üdülőföld al.

Hn. 1761/1808: A D ŭ l ŏ Fŏ ldbenn (sz) [Szind T A ; E H A ] .

dőlőföldecske kis dűlőföld; bucăţică de pămînt (de-a curmezişul extremităţi i arătur i i ) ; Feldmärk-chen. 1694: Az also határban gát farkon egy dŏlŏ főldeczke [Ki lyén Hsz; L L t ] .

dőlőföldnyire vmelyes kisebb távolságra; la o oarecare distanţă mai mică ; unweit. 1646: mikor mennenk . . . Berbatfaluara (!), elŏnkben k i jŏuen Kamuth i Lazlo es Mihal i Vramek m in t egi fel dŏ lŏ fŏldnere az mezŏre Berbatfaluarol [Borbát-fvaa ; J H b K LVI I /27 . — aKésőbb: O.léta T A (L. erre: M N y L X V I , 472—6) ] .

dőlőleg dűlőfélben, eldűlőben; gata să se dárîme, pe cale de a se dăr îma; i m Verfallen begriffen. 1694: az meg i r t kapu felett lévő ház . . . Ablaki ra j ta nro 3 : fa keresztesek, tokosok de caeterò puszták. Falai kőrős kőrűl tapaszos sővenjből valók. K i v ü l f ű j t ő kemenczeje(ne)k tsak elpusztult helje: mellj(ne)k egetetlen teglakbol valo kéménnje dŏlőleg álló [Borberek A F ; B fR] . 1715: sŏveny-bŏ l font Ló Istálló vagyon . . . tapaszos, egészlen dŏ lŏ leg vagyon az Falu felé uj i t tást k iván [Pálos

E EM

dőlöngézés 478

N K ; LLt Fasc. 140]. 1796: Minhogy a Hinto szintöl fogva a Bor Ház az Ujj i tásig igen dölöleg ál az ennek utánnaís szüntelen maga után fogja huzni az uj j i tást [Szilágycseh; IB. Fogarasi István kezével].

dőlöngézés dülöngőzés; clătinare pe picioare; Taumeln. 1826: mikor felénk jö t t dölinkezve mindenkor Ferentzi Josefre dölt . . . F. J. a Szász Sigmond Sok réá dŏlinkezésit meg unván [Somosd M T ; CsS].

dőlöngézik 1. dülöngőzik; a se clătina pe picioare; taumeln. 1826: mikor felénk j ö t t dölinkezve mindenkor Ferentzi Josefre döl t [Somosd M T ; CsS].

2. imbolyog; a umbla clătinîndu-se; hin und her taumeln. 1590: Latam hogy Pribek Gergely hozzaia leowe az kerezthez de nem twdhata(m) Jettembe(n) ha talalaie vagy nem az kereztet lata(m) hogy megh mozdwla. Ereossen szida à papas Balwaniozo Eordeogh lelek kwrwak Eor-deogh az à kerezt s pokolbol Jeott zazlos este (!) lelek kwrwak azokis mind Eordeogeok az k i k alatta vadnak Eretnekek Jettekben Imide amoda riadozanak, A la jeowettis lata(m) hogy az nep Jettekbe(n) Imide amoda deoleongeoznek vala [Szu; UszT].

3. dőlöget; a cădea (la); sich hinstrecken. 1597: Borbely Mihaly ... val lya ... ölelgette és czokolgatta Janos az Daikat val t ig ... hogy ölel-gette es ot dölenkezet ... ot jatzodoszot, dölön-kezet az haz nepj elött az Borbely Legennyel az agyra [ K v ; T J k V/1. 135].

Az idézetbeli első előfordulás inkább az 5. jel. alá tartozik.

4. kb. (ide-oda) hajladozik; a se legăna; schwan-ken. 1629: visza fele terek, s hat jeo k ivü l deolen-kezve az louon Magyari Ferencz s montam hogy mi t dolenkesz (!) hogy nem tudsz el jeonj [ K v ; TanJk 48] | Bajomban lat tam hogy szabliajat keoteozi vala hogy az karikaja el Zakat vol t ...

En mondam hogy nem czudalom az mint deolen-keztel az louon elis eset penigh az lorol nem egy u t ta l [ K v ; T J k 42].

5. támolyog, tántorog; a se clătina pe picioare; wanken, taumeln. 1754: ide is tova is ŭ tŏ t te volna az fejet s dőlenkezet volna [Mezősámsond M T ; Berz. 14. X I X / 1 1 ] . 1792: felette részeg lévén a’ Szolgam dŏlengezett a’ Hazba, és az Edényekbe is majd kárt te t t s mondotta a’ Feleségem Szimion-nak, hogy vezesse ki, ne alkalmotlankodjék o t t a’ Házba [Salamon SzD; J H b I/49. 10]. 1833: a’ Czigányok rēszegek lėvén mind tsak dőlingeztek [KLev. 8]. 1848: ittasan . . . ide tova dőlingézve [Dés; D L t ] .

6. kacsázik; a merge legănat; watscheln. 1810: Gombos Mihály ... ki tsíny zŏmŏk termetŭ , Gŏrbe lábu dŏlingezve jár [ D L t 597 nyomt. k l ] .

dőlőparlag parlagdűlő; pîrloagă; Brachfeld/flur. 1711: az akaszto fan kŭ l je l vagyon egy darab dŏ lŏ parlag [ I l lyefva Hsz; LL t ] .

dőlős 1. hepehupás; accidentat; holprig. 1768: a Madarasra járo utat . . . dölös és alkalmatlan hellyre tétette ŏ Nga [Koronka M T ; Told. 34].

2. ~ út ? dűlőút (dűlők közt vezető ú t ) ; drum între hotare; Flurweg. 1816: A Falu végin Dŏ l lŏs ut táblájába(n) (sz) [Andrásfva M T ; E H A ] .

dőltes l. dűltes

döltöget döntöget; a da jos, a răsturna; nach und nach umwerfen/stürzen. 1668: tsak neki esének, s, vágni kezdék â Lázár Péter Ura(m) seovényét, támaszszit deolteogeték | Azonban tsak dolteogetni kezdèk az támaszokat, a seovényt vágni [Burjánosóbuda K ; Ks 65. 43. 10].

dölyfösködik kevélykedik; a se fudul i ; sich hochmütig benehmen. 1689: (A férj a feleségét) visza fogadta ol ly kŏtes alatt, hogy Istenes életet él az I(ste)n házát gyakorollya . . . sem házába(n) sem házá(n) k i vù l nem ătkozodik, szitkozodik dȯ lyfòskedik [SzJk 310].

dömény l. demjén

dömöcki damaszkuszi; din Damasc; Damasze-ner. 1596: Egy Theoreok zablya jofele mint egy deomeoczky chinalatlan [ K v ; R D L I. 65].

Szk: ~ szablya damaszkuszi (török) görbe kard. 1610: Az ket t Aruat ozto Byrak vraim Emleke-zetert megh Ayandekozak egj demczkj Zablyaual az melje(n) hat keötteö uas az farkual egiwt vagio(n) [ K v ; R D L I. 6]. 1627: Egy Deömeoczki szablia melinek het boglára vagion aestimatluka f . 60. d. — [ K v ; i.h. 132. — aUtána más, közel egykorú kézzel: Est. Selyem eouedzeo raita].

? dömököl ? nyomkod; a îndesa; drücken. 1597: Tudom hogy megh fogta uala Balinth . . . Janost, k i nioma is az Rach Benedek f ia Istok eperiet zed úala a szaiaba tezi uala, es Balint a monjaúal deómeklj (?) uala zaiaba, s az orrat(is) ueri úala vele [UszT 12/89 St. Leorinch de Bogart-falúa jb vall.].

dömöszkölő-fa ? csomoszoló, szőlőzúzó fa; zdro-bitor de struguri ; Quetschstange/stock. 1591: Araniaz Leorincz vallia az fiaual Josaual eggiwlt, . . . mikoron ȯda Iutek, Immar le taglottak vala az keozeorwst. fogam es k i hozam keozwlleok. Azomba Thamas esmet ra Indula, es egi deomeoz-keoleo faual vyolag valt igh vere, annyra verek taglak, hogi surcza is mind le zakadoza eleolle [ K v ; T J k V/1. 128].

dömzsi tömzsi, zömök; îndesat, bondoc; stäm-mig. 1838—1845: dömzsi; zömök, kurtavastag, kövér testalkatú ember (töm, döm gyöktől). Innen a dömzsödi. demsedi rokonértelműek. Innen döm-zsöl megtömi magát, kelletin tú l eszik, iszik [ M N y T K 107] | Szardob, szarzsák-nak hívják csúf-ságból a potrohos vagy dömzsi embert Erdélyben [i.h. szardob al.].

E EM

479 dörget

dömzsödi tömzsi, (kövéresen) zömök; îndesat, bondoc; (dick)stämmig, beleibt. 1838—1845: döm-zsi: zömök, kurtavastag, kövér testalkatú ember (töm, döm gyöktől). Innen a dömzsödi, demsedi rokonértelműek. Innen dömzsöl megtömi magát, kelletin tú l eszik, iszik [ M N y T K 107].

dömzsöl teletömi/zabálja magát; a se îndopa; sich vollstopfen/fressen. 1838—1845: dömzsöl megtömi magát, kelletin tú l eszik, iszik [ M N y T K 107. — A teljesebb szöv. dömzsi al.].

döndít kb. puffant, vág; a bufni / lovi / izbi ; puffen, hauen. 1838—1845: Dumé, döng (erdélyie-sen: duc) hátbaütés, pufákolás ököllel. „Olyan dumét döndíteka ma a hátadra, hogy elájulsz” [ M N y T K 107. — aE szó után ( )-ben Gáspár a következő megjegyzést adja: ,,L. a tájszótári döndít-et, megjegyezvén, hogy nemcsak lapta-ütést tesz.” (A kiadványban sajtóhibából a jegy-zetben öndít olvasható döndít h.)].

döng ige döngő hangot ad ; a răsuna; dröhnen 1661: Ezeket Vra(m) igy referala akkor Csefei Vra(m), s ugya(n) Döngh vala ugy verte az mellyet [Sófva B N ; Ks 41K].

döng f n hátbaütés/vágás, táj dúc ; lovire/izbire în spate; Rückenschlag. 1838—1845: Dumé,

döng ( : erdélyiesen: duc :) hátbaütés, pufákolás ökölIel. ,,Olyan dumét döndítek ma a hátadra, hogy elájulsz’’ [ M N y T K 107].

dönget zajt csap; a face zgomot; L ä r m machen. | eldönget/páhol; a snopi (în bătăi), a cotonogi; verhauen/prügeln. 1838—1845: dön-get: 1. zörejt, lármát csinál; 2. megver, megduméz [MNyTK 107. — Gáspár Tájszótárka (Pótlék-füzet) című tájszójegyzékében (1841) ezek a jel-ek szerepelnek: 1. dobogtat, döngöl; 2. megpáhol,

megduméz (i.h.)].

döngő ? dörgő, dübörgő; răsunător, care ră-sună, bubui tor ; dröhnend. Hn. 1777: a Dőngő-ben (sz) [Nyárádsztlászló M T ; E H A ] . 1808: Kis Dŏngŏ nevezetŭ hellyen [uo.; E H A ] . 1813: a Nagy Irmán Görgő Vagyis Döngő Nevezetü helyen [uo.; B H A ] . 1814: a Dŏngŏbeli fŏ ldei végeiben [Nyárádgálfva M T ; E H A ] . 1826: Dŏn-gŏbe (sz) [Nyárádremete M T ; E H A ] .

döngöl dögönyöz; a căra la pumni ; verhauen. 1813: az Exponens Aszszonyt őis meg fogá s vagy két versen jo l a’ főldhőz veré tapodta, po-fozta, űtőtte, dőngőlte, patyalta, ugy anyira, hogy . . . Tolvaj t kezde . . . k ial tani [Dés; D L t 162].

döngölés dörömbölés; bufn i tură; Gepolter. 1809: mikorra . . . kőpenyegétt viszsza huzta, min-denkor kőnyőkévell a’ vámház A j to já t meg űtőtte, Ugy hogy az Exponens nem álhatván a’ dőngő-lést és lármát . . . Az A j to já t k iny i to t ta [Dés; D L t 145].

döngölő döngölő tönk/ tönkő; m a i ; Stampfer. 1825: A ’ flazterezéshez meg kivántató t iz döngö-loket fábol mellyeken egy egy vas karika, és a’ talpán szegek vagynak verve [Dés; D L t 595].

dönt l. döj t

dördül dörren; a bubu i ; erdröhnen, donnern. 1651: Cziprus tá ja t t . . . A tengerben egy nagy kőhegya . . . egykor meggyúlt . . . s kisebb-nagyobb darabokban a tengerből kivetődött, némely darab a szárazra s némely ugyan a tengerbe hatalmas dőrdűléssel . . . A közel való emberekben sok ugyan meg halt, mikor a naggyát vetette ki , oly nagyot dördült akkor. Úgy kell hinni, hogy az agykérgét szakasztotta meg az olyan embernek a dördűlésnek az ereje s úgy halt meg [ETA I, 154 NSz. — aTűzhányó ?].

dördülés dörej, roba j ; bubu i t ; Donner, Gedrölm. 1651: Az a dörgés szinte Cziprus tá ja t t . . . a tengeren volt. A tengerben egy nagy kőhegya . . . egykor meggyúlt, és olyan darabonként mint egy szentegyház ezer darabra s kisebb-nagyobb dara-bokban a tengerből kivetődött, némely darab a szárazra s némely ugyan a tengerbe hatalmas dőrdűléssel; de esmétlen o t t — a hova esett — nem maradt egészszen, hanem egynéhány ezer darabra szakadozott a dőrdüléssel (így!) . . . Meg kell hinni, hogy nagy dőrdüléssel vethette k i magát az . . . a tengerből [ETA I, 153—4 NSz. — aTűzhányó?]. — L. még dördül al.

dörgedik átv kb. mennydörög, dörgedelmeske-d i k ; a tuna/vocifera; schimpfen. 1570: Hedwigh Hannes Zachne ezt vallya, hal lotta agyaba hogy egy holwal mykor az Annyatwl keoltzyk vol t az Kwpas Janosne leanya Jgen deorgedyk vol t de Ne(m) tugia my veget [ K v ; T J k III/2. 139].

dörgés 1. mennydörgés; tune t ; Donner. 1653: éjjel nagy eső, dörgés és villámlás v o l t ; egykor csak kiáltani, nyegni kezda ; azt tudták, hogy a csattogástól fél s azért jajgat, egykor hát meg-hal, és halva hozák haza [ETA I, 152 NSz. — aVidombáki Szőcsi Mártonné]. 1769: azt is mond-hatom hogy a melly ejjel a kár esett akkor dörgés vilàmás léven v ì ra t t felé, amint k i tekintettem volna a Házbol tapasztalá(m) hogy valaki el Sajdula a kapunk felé [Szu; IB] .

2. dörej ; bubu i t ; Donner, Dröhnen. 1651: A mely dörgés hal latott vala a tavaly i esztendőben . . . annak a csuda dolognak a híre már erre az 1651dik esztendőre jö t t és érkezett ide . . . Az a dörgés szinte Cziprus tá ja t t . . . a tengeren volt . . . A tengerben egy nagy kőhegya . . . egykor meggyúlt . . . kisebb-nagyobb darabokban a ten-gerből kivetődött . . . hatalmas dőrdűléssel [ETA

I, 153—4 NSz. — aTűzhányó ?].

dörget dörömböl; a bate/ciocăni; poltern. 1606: Ot ualek mikor Kóhalomba(n) Bako Albertal ósze uesze Dienes Gieorgy. k i mene Albert az

E EM

dörgő 480

hazbol, Dienes Gieorgi utanna mene, be ieowe Albert, Dienes Gieorgiet k y rekeztek, azon az aitot dergetni kezdeh Dienes Georgy [Dálya U ; UszT 20/111]. 1664: mikor az Tattarok Csasza-riban jeővenek én az Udvar haz kapujat be sze-gĕztĕm valla hogy deőrgetny kezdek magam az kĕrbĕn fut tek [Cege SzD; Wass. Gergely Jstvan (20), Vas János szolgájának vall.]. 1741: menek az ajtora, és dòrgeték, és Csiszér Ádám Uram oda fu tván mondgya, hogy ne dŏrgessek, mert az Aszszonyon Nagy szŭv fogás vagyon | Hor-váth . . . mikor az néhai Aszszony nehezebben vol t az ajtora ment, és dőrgetett, Csiszér uram az ajtora szaladván ugy kérdette k i vagy, ne dörges, mert az Aszszony szinte hall [Meggyesfva M T ; Ks 184. L X X X V I I I ] . 1757: Pakulár Va-szil . . . Estve az házára ment s dŏrgetet s keret-zet be [O.kocsárd K K ; Ks 8. X X V . 14]. 1767: Nap fel jöt t ig alut tam egy Vasárnap a tsűr odorba, Az Anyám k i jő s mondja hogy kelly fel mert Kispál Uramék nem hallodé min t dörgetnek, talán gabonát hordnak [Uzon Hsz; K p IV. 243 G. Kováts (20) miles equ. vall.].

dörgő döngő, dübörgő; răsunător, care răsună, bubui tor ; dröhnend. Hn. 1680: Az dőrgő Aknan tu l felső u t mellet valo lábban [Torda; E H A ] . 1770: Dŏrgŏb(en) (sz) [Vista K ; K H n 271]. 1891: Fáidörgő [ M . b i k a l K ; K H n 72].

A címszóbeli szóval való hn-keletkezés szemléleti alapjára nézve l. AÉ 366—9, 565.

dörgöl 1. ts dörzsöl; a freca; reiben. 1629: hogy az nyaval ià ra i tam esek esztendeig deor-geolte mindennap melegh ruhawal es levendula vizzel az karomat [ K v ; T J k V I I /3 . 126]. XVIII. sz. eleje: le dőjtvén ă lovat, mogyoro fával mind addig kel dörgőlni, még megh lágyul à Csomója, nem kel kimélni [ J H b 17/10 lótartási ut . ] .

2. hozzádörzsöl; a freca de (ceva); anreiben. 1765: az Aszszony . . . látám hogy, ahol a szok-nyájának a sebe szokott lenni oda dörgölé kezit [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. 289].

3. ~i magamagát dörgölőzik; a se şterge/freca; sich (an jn/etw.) reiben. 1749: Gergelly Ur(am) . . . eppen most dőrgőli maga magat az Tűz előtt [Buzd A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez].

Ebben az adalékban a címszóbeli szónak ’törülközik’ jel. tulajdonítható.

dörgölő 1. tö r lő ; ştergar; Tuch. 1777: Orcza dörgölő keszkenyő 6 [Nsz; J H b B 406 Gr. Beth-len Rozália kel.].

2. ~ pléh kb. (el)váslástól védő bádoglap; tablă de protecţie; Schutzblech (gegen Abwetzen). 1864: égy u j also La j to r ja fa meg vasolása égy u j dőrgőlő pléh az Fenék hevederen keresztűl 2 srof 2 odal St i tzni [ K v ; TGsz 37].

dörgölődés 1. hozzá/odadörgölődzés; frecare de; Anreibung, Anscheuerung. 1742: az Falu Hid-gyára . . . kertéből ada három száraz szilvafát mivel a’ Marha és Kertskék dőrgőlődése miá job

része meg kezdet volt száradni [Kincsi K K ; J H b K X X V I I I / 6 ] .

2. zsörtölődés; cicăleală, gîlceavă; Zwistigkeit. 1602: Sziszay (!) Miklosne Barbara azzony . . . vallia soha nem tudgya hogy kewleon kenieren leott volna Teoreok Caspar felesegeteol maga en mellettek laktam, noha neha vol t egymassal deorgeoleodesek [ K v ; T J k VI/1. 610].

dörgölődik 1. hozzádörgölőzik; a se freca de ceva; sich (an etw.) reiben. 1771: most az kŏző-lebb el mul t tavaszszal . . . egykor a midőn i tat-tam voIna, és dŏrgŏ lŏdvén egy csutakhaz le esvén az ŏkŏr odaszoritotta az csutak az lábát és azolta mind Sánta [Mezőmadaras M T ; BK. Szőcs Vonya (41) zs vall.].

2. morgolódik, zsörtölődik; a se cicăli; zanken, nörgeln. 1644: hallotta<m> hogi Nagi Ianos ebeknek szitta volna eŏket t : hanem cziak hogi mikor dörgölödik vol t Nagi Janos ìmmar megh hal<atta> vala az Ispotali kapujat ugi dȯrgeȯ-lȯdik vala magaba(n) Nagi Janos, hogi aha ebek nam ugian ream vat tok [ M v ; M v L t 291. 410a].

Szk: ~ magában. 1573: l a t t ya . . . zabo Ianos az Scholanak portaiat meg halatta es Ianos deak az portan kywl Mellette al vol t . . . Meg fogya Rwhaiat Zabo Ianosnak es vizy volt haza, Maga-ba Dĕrgeledyk vol t [ K v ; T J k III/3. 275]. 1644: Nagi Ianos . . . dȯrgeȯ lȯdik vala magaba(n) [ M v ; MvLt 291. 410a. — A teljesebb szöv. fennebb]

* ~ vkivel. 1592: Kadar Jstuan vallia . . . Hal lom hogi Tot Jakab az Henning Janos haza eleot deorgeoleodik vala Balintal . . . es nem tudom m i t mond a neky Jakab, de hìrtelen hozza wte Balinthoz, Balint ru tu l kezde zidnj Jakabot [ K v ; T J k V/1. 265].

dörgölődő zsörtölődő; cicălitor; zankend, nör-gelnd. 1654: Pall Pap Uramnak dòrgólȯdeó sza-uaj uta(n) Mihaly deak mindgiart megh szida fa t t iu bestie lelek kurua fianak Jstuan deakot czokigatnj kezde k i a hazbol, s karddal akara rea mennj [ B L t 7 ,,Damokos Andras Somliay Kaszonban ualo Tanito mester” (26) vall.].

dörgölőfa ’?’ 1810: Egy kosárba két fa kala-páts égy dŏrgŏ lŏ fa [ M v ; MvLev. Trincseni Mi-hály hagy.].

Alkalmasint a talpszél és a sarok síkozásához használt dörgölőfa, másként sikállófa, fafütyülő, fapuf f ’Glattholz/stöckel’ néven ismert csizmadiaszerszámra von. [vö. Frecskay 50, 437].

dörgős dörgő; răsunător; dröhnend. 1815: Szpiridon Bordás . . . vastag dŏrgŏs hangon be-szél [ D L t 56 nyomt. k l ] . 1826 : Veress Ferentz . . . dörgös hangal, habzo Szájjal beszéllö [DL t 1033 ua.]. 1847: Csanádi vagy Moldován Jakob dörgős beszédü [ D L t 849 ua.].

dörmécsel ? kb. (el)rágcsálgat/rágdos; a ron-ţ ă i ; zerknabbern. 1807: Egy kisded . . . nagyon h i tván Kantza Ló . . . fogai hijánossága miatt

E EM

481 dőzsölhet

a’ szalmát és szĕnát nem eheti, a széna murva és Abrak ha eleibe tétetnek dŏrmétselí [ D L t 856 nyomt. k l ] .

A valószínű jel-re l. a hegyaljai dörmölős ’rágcsáló, vmin rágódó (?)’ tájszót [Nyr X , 285, MTsz].

dörmöI kelmefajta; un fel de stofă; A r t Stoff. 1630: Kouáczi Mihálné Viszen Nagy Bániára, 8 kordouán sarut t t f — d 8 . . . Ke t for int árra temient t t f — d 6 Ke t végh Deörmeolt t t f — d 6 [ K v ; Szám. 18b/IV. 2 3 — 4 ] .

döröcköI l. dürücköl

dörög 1. bömböl/szól (az ágyú); a bubui; don-nern. 1806: A ’ Mozsár ágyuk meg érkeztek és Madarason az Ujvár i Lakadalmán fungáltak, és dőrgőttenekis [ M v ; Ks 101 Thuroczy Károly kezével].

2. dübörög; a răsuna/dudui puternic; dröhnen. 1719: aztis hallottam hogj az kert ropogot s az aj tot verték ugjan dŏ rgŏ t t de setét leven nem làt tam [ M . k ö b l ö s SzD; R L t Medve Stephan (37) zs vall.].

Szk: ~-morog átv mennydörög, dörgedelmes-kedik-zsörtölődik. 1780: A vén Aszszony ( : az vén Aszszonjnak termeszeti njavallyajok szerént :) dörög morog, Kedves jo Barátom ellen, hogy a tojás százaslak (!) nem zŏrŏg a Csűrkék nem pipegnek a Retze Farsángban nem mondja hop-hop Kirnatz nuj pe frigárea [Betlensztmiklós K K ; BK. Bodo Zsigmond t t lev. — aMagyarul: a kolbász nincs a nyárson].

döröklő döröckölő rúd (ágyútöltés-fojtó rúd ) ; ful tuitor la tunur i ; Liderungsstange. 1652: egy rővid fűles Féjér Var t idvőzűlt Ur(unkna)k ŏntot Agyu, minde(n) hozzá tartozo szerszámával, hozzá-jok valo réz serpenyőkkel Tisztitojaval es dŏrŏk-lŏ ivel [Görgény M T ; Törzs]. — L . még dürüc-kölő-fa és fadöröklő al.

dörömböz dörömböl, dönget; a bocăni, a bate tare; poltern. 1573: Orsolia Mezaros Balintne Azont vallya hogi eois hal lotta Aztis vall ia hogi palochinak az felesege Mongia vol t hogy az Eordeg eotet ely vige ha az hazban lakyk Mert nem Twgia Michoda Mindenkor benne dĕrembeoz [ K v ; T J k

III/3. 237]. 1590: Aztis tudom hogi az azonem-ber olj gonoz ember volt . . . az Vra hire nelkul el ment Reggel, estwe iót meg, awagy igen keseon . . . es eo eieli wdeoben az aiton deoreombeszven vgj ereztettek be [ K v ; T J k V/1. 43]. 1629: az eo Gazdaia Inassa az Tornaczban deoreombezue(n) es eo ky menue(m) az deoreombezesre azok hit-tak oda [ K v ; T J k VI I /3 . 147]. 1723: edgj alkal-matossaggal étczaka hallom hogj dŏrŏmbŏznek s vagdalnak az Nimetek edgy kis kamarában [Kisdevecser SzD; Ks 39. X X I I I . 1]. 1823: eleget dörömböztünk, de az ajtot k i nem nyi tot -ták [Dés; DL t ] .

dörömbözés dörömbölés; bocăneală, bufn i tură; Gepolter. 1629: az eo Gazdaia Inassa az Tornacz-

ban deoreombezue(n) es eo ky menue(m) az deo-reombezesre azok h i t tak oda [ K v ; T J k V I I /3 . 147]. 1647: Cicero peter megh fogtatua(n) egi szolgaloiat proponalva(n) ellene hogi megh hatta vol t neki hogi az tehenet keosse megh, az tehenet igen hozzá keóteőtte volt, ejel hallam az deoreőm-beőzest . . . reggel k i menve(n) hat az tehen megh holt ot [ K v ; T J k V I I I / 4 . 250].

döröncs l. doroncs

dörzsöI a freca; reiben. 1633: (Bölöni Miklos) az aztalra teolteött vol t penzt k j , es ot törsöli vol t [ M v ; MvLt 290. 138b/2].

dőzsöl 1. dorbézol, t ivornyázik ; a face orgii, a chefui; zechen. 1582: hallottam, hogy az Dara-bantok Igen iartak hozzaa, o th deoseoltek i t tak rezegeskettek vala . . . hal lot tam f i leymmel hogy hegedeoltek deoseoltek tancholtak zallasan [ K v ; T J k IV/1. 106 Balassy Ambrus vall. — aTi. Kassay Kalmar Thamasne Borbara azzon-hoz]. 1583: Martha Lanthos Ferenczne vallia, Zinte Akkor Iutot Biro Mihal j haza mikor Immar viszik vol t az elseo feleseget Az supplitumraa, La t tam hog sok gonoz Azzony Iart hazahoz Az Wdeoben es ot Deoseòltenek [ K v ; i.h. 141. — aVízbe ölték kerítésért]. 1585: Marta Karasz Kelemenne (vallia), latta(m) hogy Ahol a’ leany lakot elegh legeny Iart oda es deóseóltek o th | Gergely Anta l vallia, Capitan vagiok Magyar vczaban latta(m) Deoseoltenek az haznal, Ahol a’ leany lakot, Mentem oda hogy Ne Nialakog-gyanak a’ latrok vta(n) [ K v ; i.h. 504—5] . 1737: mindeneket vásárlott, kortsomákonn dősőlt, an-nak utanna az ú t félenn hevert [Dés; Jk ] .

2. kb. lármázik, zajt csap; a face gălăgie; lärmen. 1570: Anna Zabo Balintne, h y t zerent ezt vallya . . . Mond fekete Matene Zeoch adam-nak, gyanakodom benne hogy Te fogattad vol t ream az Latrokat hogy az eyel mynd Deosĕlenek es hazamra haygalanak [ K v ; T J k III/2. 71].

dőzsölés dorbézolás, t ivornyázás; chef mare, orgie; Zecherei. 1595: Eo kegmek zolottanak az ejelj torbezlok, kialtozok feleolis, miert hogi ennek eleotte derek vegezesek voltanak effele chinta-lansag es deoseolesek, zitkozodasok feleol, eo kegme Biro vram mind az ket protoculomot ke-restesse megh es p(ro)cedallion eo kegme az rezent, az Rwdegh lezzegeo leginek es leanzok feleolis [ K v ; TanJk I/1. 268—9] .

dőzsölhet dorbézolhat, t ivornyázhat; a putea face orgii/chefuri; zechen können. 1765: a Com-

missarius . . . engemeta két istrangnál fogva gom-bollyégba kötöze, s két oraig ugy tar to t t kötözve, s oka pedig tsak az volt, hogy nem akartam any-ny i t adni innya, hogy dősőlhetett volna benne [Borbánd A F ; Eszt-MkVall. 163. — aMartha Pé-ter t ] .

E EM

dőzsölő 482

dőzsöIő dorbézoló, t ivornyázó; chefl iu; Zecher. 1588: Niolcz ora v tan ereós bwntetes A la t senky hazanal, deoseoleoket kial tokat, magha heghe-dewlteteseket: Ne zenweggyen, k i t Biro vra(m) megh kialtasson [ K v ; TanJk I/1. 69].

drabant l. darabont

drága I. mn 1. nagyon értékes; foarte valoros; teuer, kostbar. 1780: az Exponens Grof Ur eŏ Nga a tőbbek kőzőtt igen fain és drága győn-győkőtis ajándékozott eŏ kgelmének [ B K . Benia-min Orosz de Sárd (20) nb vall.].

2. ~ város olyan város, ahol az élet sokba kerü l ; oraş scump, oraş in care viaţa e scumpă; teuere Stadt (in welcher der Lebensunterhalt viel kos-tet). 1791: Ngod az Exponens Urral s Dobrai Urammal várat ta magát Kolosváratt s mindenik e mia t t terhes kőltseget te t t ol ly drága Várason [ J H b X L I V / 5 ] .

Szk : ~ban áll sokba kerül. 1809: ennekem bizony amint k i k i la that ja eleg drágábann áll azonn ki tsid helyetske [Dés; D L t 17] * vminek

~ korában vminek magas ára idején. 1596: Mind azoknak az aitoknak, pantnak sarknak, kelinch-nek, foga(n)ttonak, Retez es Retez feonek es hewedernek vet túnk Eot apro vassot ez mostani vasnak draga koraba egiket p(er) d 9 teze(n) f — d 45 [ K v ; Szám. 7 / I I . 32] * ~ra becsül. 1637/1639: vagjon . . . Eö t t hordo bor . . . nem is dragara bechültük Eöket [ K v ; R D L I. 111].

3. drága pénzen/drágán v e t t ; cumpărat scump; teuer bezahlt. 1587: Mier t hogi sok mwlatasunk vol t es az harom kocin vol tunk minden nap lęg keuesebbe(n) Tíszen heten Lowakra zenara zabra etelunkre Jtalunkra Draga borunk vala keolt f . 16/9 [ K v ; Szám. 3 / X X X . 15]. 1736: gyolcs rokolyának, selyempántlikának híre sem vol t közöt tök a ; most sok asszony, leány, az kiknek férjek vagy aty jok házánál nincsen egy falat kenyerek, mégis czifra az mente, gyolcsa az rokolya, drága az párta [MetTr 345. — aA fejedelemkor-végi nők között ] . 1818: tsudálkozom a Groffon hogy miért hadja ny i tva a Halo Háza A j to já t a Tot Tsizmadéa legényeknek Hogy ot mereges-sék a nagy vén kártábusokot a drága székeken [ K v ; GyL. Székely István lev.].

4. ~ idő drágaság (ideje); t impu l scumpetei; Teuerung. 1568: Jacobus Zygyartho iur(atus) fassus est, hogy ǫ az gyermek Tartasert semmit fel ne(m) tud, hane(m) el ta r tya Annekwlis, de bizon Jgaz eleg draga Idǫn tar to t ta [ K v ; T J k

III/1. 175]. 1584: Az Wasáron minden félét m in t kellessek adni. Ez ide ala megh i r t l imitat iorol wgy teczet ew kegmeknek hogy mikor Isten draga es zewk ydeot bochiat reank chak ackor obserual-tassek, ha penigh Isten olchosagot adand ackor ew kegmeknek kewleomb gondwiselesek tracta-tusok lezen feleolle [ K v ; PolgK 13]. 1585: Ze-ghenyeknek Niomorultaknak, Bennaknak, es vgmint i l l ien Draga Wdeoben Zewkeolkeodeoknek, Eget-teknek ez tellies eztendej Adozasban f 33/49 [ K v ; Szám. 3 / X X I I I . 8]. 1597: Minthogy en

Elek Janos zolgaya volta(m) az elseo felesege ideyebe(n) . . . az draga ydeőkort veot volt valamy búzat kiben ige(n) nagy kar t wallot, es azútan amiat zegenyedet volna megh [ K v ; T J k VI /1. 16 Thamas deak alias Zabo vall.]. 1682: Petri-tyev i th Horvat Miklos Ur(am) eo kglme . . . egy orosz Martz i nevü . . . szolgaja . . . nyolcz eszten-dővel ez elöt idegen Orszaghbol az dragha es szŭk ŭdŏknek miat ta ide ez m ü Orszagunkb(a) be bujdosvan . . . Horvath Miklos Ur(am) eo kglme udvarab(a) keze alat erdeme felet tar tot ta taplalta es ruhazta [Széplak K K ; SLt AU. 28].

II. fn drágaság (ideje); scumpete, t imp de scumpete; Teuerung. 1570: Martha Veres Antalne, h i t y zerent vallya, Azt Thwgya hogy . . . Az Nagy dragaba mykor keoble az Buzanak f l 6 Jart azkor Thar tot ta Markos Anta l az att iaff iayt es Nagy zegensegebe taplalta Ewket [ K v ; T J k III/2. 137]. 1574: Geres pit ter Hertelne . . . az Nagi draganak Ideietwl fogwa Twgia hogi az alliaban valo Mes-

gien zabad Iarasok vol t az zeolen t w l valo zeoles Embereknek senky Nem ellenzette rolla [ K v ; T J k III/3. 361]. 1635: az haro(m) forintos dara-gakor (így!) hala megh kutos Janosnak az Annya, talam ugia(n) az daragakor megh hal uala ez az kutos Janos [ M v ; M v L t 291. 54a].

Szk : (vmit) felette ~ért készít el. 1814: az ide valo Czéhbéli Asztalosok a’ fel-vállolt munkát igen későre, és felette drágáért szokták elkészit-teni [ K v ; AsztCLev.].

drága-áros drága; scump; teuer, kostspielig. 1597: az mezarosok . . . ĭelentik ew kegek eleot az baromnak dragga arros woltat [ K v ; TanJk I/1. 300].

drágábban nagyobb áron; mai scump; teurer, zu hőherem Preis. 1594: Az ideghen Sert miert hogy eo kgmek keozeonsegesen meg t i l tak, hogy be Ne Ieojeón, hogy azert az i t valo ser feozeok-teol dragabban Ne kenszerittessenek vennj, We-gheztek varosul hogy a’ Sernek eytelet senky ket penznęl fellieb Ne adgia [ K v ; TanJk I/1. 232]. 1599: Az keozèp Vasnak szama a Varosiual ed-g íü t t 1161 . . . keolt el benne kürü l be (!) 717 az lucrumot Nem tudhatni, Miuel hogy k i t olczob-ban k i t dragabban attunk ègienkènt Nièha az roszszat olczobbannis kellet Adnunk hogi nem min t allot [ K v ; Szám. 8 /X I . 25]. 1762: az m i széna kár eset, a Nagj Jeges nevŭ szénafŭvib(en) ugy az K i rá ly rétibenis, melyet az ménes, és az U y Thordai Csorda consumálta(na)k, az akkori árrán, és nem drágább(an) refundállyák [Torda; J k V. 100]. 1775/1781: Az Algyogyi Feredŏi Malomból jő bé Vám gabona Metr 80. Melynek vékája hol drágábban, hol oltsobban kél el a Vásár szerint | Egy ollyan szekér széna kŏnnyen el kél hat, hét forinton, s Tavaszszal drágábban is [Algyógy H ; J H b L X X I / 3 . 351, 441].

drágácskán drágábbacska áron; cam scump; kostspieliger. 1756: Fyat falvána levő kis portziots-kájának nékem engedését az Aszszonynak, noha

E EM

483 drágáll

drágatskán, de meg is Szivemnek telyes háládatos-ságával kőszőnőm . . . egész igyekezettel ra j ta Vagyok, hogy hová hamarább meg Szerezhessem [Bonyha K K ; J H b K X X I V / 1 0 . — aFiát fva U ] .

drágagyöngy igaz/keletigyöngy; perlă verita-b i l ă ; echte Perle. 1780: Erdélyi Uramrol az Cserei Uram Apossárol pedig azt mondhatom hallomásbol hogy még Cserei Uram oda nem kapott addig éhel is majd meg holtak, nem hogy még Selyemkőntősőket, drága győngyőket, s kőves Marhákot szerezhettek volna a Léányoknak [ K v ; B K . Sig. K u n (20) l ib vall.].

drágagyöngyös igaz/keletigyöngyös; cu perle veritabile; m i t echter Perle. 1767: drága győngyős és Kőves Reszkető Tőket, és Boglárokat is lá t tam azon kisded Iskatullya forma Ládátskába [Egrestő K K ; Ks 21. X V I I I . 78].

drága-készületű pompás készítésű, pompásan készített; executat/confecţionat splendid; pracht-voll verfertigt. XVIII. sz. v.: A(nn)o 1758. Mlgs

L B. Had(adi) Vesselényi Istvánné, Daniel Polyxena Aszszony ö Nagysága ajándekozott egy darab igen munkás, arannyal gazdag selyem matériát. Predikálo székre valot a’ külsö Templomba. Ismét. hasonlo drága készületŭ boritékot [ K v ;

K v R L t X . A. 43c].

drágakő 1. ékkő; piatră preţioasă; Edelstein. 1584: Cathalin Borbely Ianos felesege, Vallia, Kere Engemet ezen, Io Azoniom kerd vradat Ianos vramat hogy ez Arany lanczra Adna t iz

f r to t Reowid Nap megh valtana(m) K e t lancz vala Nalla, eggyk igen gienge lancz vala kinek fwggyeoyeis (!) vala Az fwggeobe hat draga keo

vala rubintok es Smaragdok [ K v ; T J k IV/1. 389]. 1629: eő neki sok szep ezüst marhaj maratta-nak . . . es giury (!) s gjüruben valo draga keöuej [Mv ; MvLt 290. 182a]. 1674: egy drága kővekből csinált olvaso [Szászvárosi ref. l t . Halics Mihály lelt.]. 1731: A Kastélyban lévő Capellában megh

hagyván az Oltárt . . . Arany Lánczokkal, Drága kővekkel, Drága kővess keresztekkel és Numismák-kal edgyűtt intacte ĕ szerént edgy helyen meg pecsételtűk [Szentbenedek SzD; Ks 15. LV I I ] . 1736: A szásznék az mellyeken mind olyan medály formát hordoztanak, az k i t kesentyűnek hí t tak, az városi úr szásznéknak aranyból, drágakövekből való volt, az közönséges, k ivál t falusi szásznéknak, kinek ezüstből, kinek ónból, kinek pléhből, de mindeniknek volt, csinált kövek vagy csinált üvegek voltanak benne | A közönséges fő emberek egyes nyusztos süveget viseltenek; az urf iak két, három, némelykor négyszerű nuszt farkas süveget, abban forgó vagy kerecsen vagy ráró to l l vo l t . . . némellyek sas tollas forgot, de az vr f iak is többire mind egy pár ráró vagy kerecsen tol lat, aranyból csinált és drága kövekkel megrakott forgóban [MetTr 344, 346].

2. Jelzői haszn-ban: ék/drágaköves; cu piatră preţioasă; m i t Edelsteinen. 1837: valami drága

kő Stufa [Doboka; Bet. 1 Hodor Káro ly javainak reg.].

drágaköves ékköves; cu piatră preţioasă; m i t Edelstein(en). 1731: A Kastélyban lévő Capellá-ban megh hagyván az Ol tár t . . . Arany Lánczok-kal, Drága kővekkel, Drága kővess keresztekkel és Numismákkal edgyűtt [Szentbenedek SzD; Ks 15. L V I I . — A teljesebb szöv. drágakő 1. al.]. 1748: ada Nékem . . . Korda Sigmondné Asz(sz)o-nyom . . . egy Nagy arany Lánczot, s két szép drága kőves Medállyokat egy kis Ládátskában bé tsinálva . . . el v i m ugyan a’ parantsolt hellyre a’ portékákot [Szentk. „Sig. Pál f f i eccl. ref Kányá-diensisa pastor” kezével. — a Kányád U] . 1767: drága győngyős és Kőves Reszkető Tőket, és Boglárokat is lá t tam azon kisded Iskatul lya forma Ládátskába [Egrestő K K ; Ks 21. X V I I I . 78].

drágalátos 1. drága; scump; teuer, lieb. 1739: Az minden hato nagy irgalmú, és véghetetlen joságu,

Isten, az k i semmiböl teremtett, őrökkön őrőkké valo Szt Fiának drágalátos verével meg vál tot t , és Szt Lelkével meg szentelt, én hozzám minden érdemem nélkúlt ingyen valo kegyelmességéből, vi lági nagy áldásátis nyuj tani , és adni méltoz-ta to t t [ J H b IX/30 Bornemisza János végr.].

2. gúny, becsm becses, gyönyörűséges, szépséges; scump; teuer, schön. 1851: nem ijesztgetik szegény fejét mindegyre ez vagy amaz bajban létével, ’s nem sápítnak annyi t a’ fűlébe, m in t kedves drágalátos leánya szokott [ K v ; Pk 7].

drágáll drágának tar t , sokall(ja vminek az árát ) ; a găsi prea scump; zu teuer finden. 1570: Gazda Georgy h i thy zerent val lya hogy E w Mykor ely akarná adny hazat, kenaltha vol t Eleosser Nacz Jacabot vele De az Dragallotta az Arron myn t hat ta vol t [ K v ; T L t III/2. 124]. 1592: Mikoron ’a zebeny por theoreo Masaiatol f 4. kert volnaa, azt megh dragalwa(n), fogattak megh Molnar Jstwant por theoreot Colosuarit masod magawal p(ro) f. 5 [ K v ; Szám. 5 / X I . 21. — aTi. a város puskaporának megújításáért.]. 1596: Odafelis emle-keztem az Monostor kapunal valo foliamnak az rostellianak az vasarol, miert hogj akkor 9 penzre akaria vala eggjket tudn i az lakatos, dragallottam most penigh min t hogj tsak 8 penzt ker megh f ĭzettem az 11 vasert f — d 88 [ K v ; i.h. 6 / X X I X . 82 Bachi Tamás sp kezével]. 1606: Imar J m k i bocziatom kezemböl mert dragalomis rajta, az örökseget [Medesér U ; UszT 20/210]. 1633: dragalla az t iztarto az mezett [ M v ; M v L t 290. 137b/2]. 1680: Vagyon ez Falunak bikkes erdeje . . . az Falusiak(na)k is szoktak szakasztani min-d(en) esz(ten)dōb(en) egy darabot, az tŏbb ĭre ō nàgok Disznat (!) ha j t t jak. avagy masok disznait fogadgjak rea gostinab(an) az min t meg alkhatnak, noha t iz penz volna egy disznotul, de ha annyib(an) drágállyak s az Tisztek velek nem alkusznak, odais hadgjak az makkotis mas hel lyt keresnek [Szaráta F ; ÁLt Urb. 62]. 1723: az leg nagyobb kalangyaert 34 for intnal tŏbbet nem igirtek, s

E EM

drágán 484

ugy dragallyak [Pálos N K ; Ks 95 Hévizi István deák lev.]. 1740: Ezen az főldőn az eget bornak ejtelet 60 penzen alol nem adgják, es igen drágalván edig nem vettem [A.árpás F ; TKl Mohai Mózes Teleki Ádámhoz]. 1793: Tordán létemben Székelly Ferentz sogortol én Magam Számára akartam akartama meg venni azon házatt vagy is Joszágott . . . de én igen drágállattam [ J F 36 LevK 267 Kornis Elek Kolozs vm- i assessor kezével. — a Így kétszer]. 1819: Az Unokám . . . nem azért kivánom haza hozatni, mintha ételét drágállanám, vagy viszsza küldeni nem akarnám; — hanem tsak azért hogy meg takarittassam [M.régen M T ; Pf Palatkai Anna lev.].

drágán fn ’?’ 1801: 20 kőtés Spárga 1 Rf 20 x r 8 Lo th Drágán 1 Rf 4 x r 2 font hajpor 20 x r [Déva; Ks 120. III. 7].

A címszó a ném. Tragant ’1. csüdfű, bóka; Astragalus; 2. tragantgumi/mézga/gyanta’ szó (Halász, NMSzót.) magyar-ban elalaktalanodott változata?

drágán hsz nagy áron; scump; zu hohem Preis. 1589: Az Tanacz hazba veottem hat kenieret egi egi penzert hogi az vraim megh it i l l iek, dragan aggiak az swteok vagy nem d. 6 [ K v ; Szám. 4 /X. 15]. 1596: Gergio alatt talalank my . . . Sebesi Miklosra, zallasara menenk lo ven(n)j ... meg mútogatt ia a louakot ; egy kek louat . . . de azt draga(n) hadgiak, ne(m) alkhattek megh, hane(m) egy pei paripachkat vett Sebesi Miklostol ket Tallero(n) [UszT 11/46]. 1609: Veŏ t tem eg kis zeker zenat d 75 oka ez mert az feiedelem zolgai mindeneöt ell etettek uala, meg az Magunketis, azert kelletet ollian dragan uennem [ K v ; Szám. 126/IV. 58].

Szk: jó ~. 1821: a’ Roskáni Dominium Krá j -n ik ja Pálfi Imre . . . Roskányba főzőtt Pálinkának nagy részét magának tartya, és azt a’ Dominium-nak Kakuts i által jo drágán eladja [Déva; Ks. Igazfi álnévvel í r t feljelentésből] * nagy ~. 1757:

meg vette hitelbe nagy drágán az Marhákot, azutánn kevés idővel el haj to t ta [Gálfva K K ; Ks 66. 44. 11c].

dragány 1. kb. (havaselvi) zsoldos(katona); drăgan (soldat mercenar din Ţara Românească); Söldner. 1653: öt száz gyalog nemetet adott, mind vasasok és öt száz dragánt, ezer lengyelt [Veress, Doc. X , 279 Fogarasi János Kemény János orsz. főkapi-tányhoz a moldvai Románvásárból (Roman)]. 1661: Az mellőlem elszökött és megfogott draga-nyoknaka fegyvereket elszedvén, egy is bennek életben ne maradjon, mind megölessétek [SzO V I , 235 a fej. a fogarasi vicekapitányhoz és az udvarbíróhoz. — aA kiadványbeli regesztában u-gyan dragonyosokról történik említés, de szinte bizonyos, hogy i t t is a címszóbeli zsoldosokról van szó]. 1673: I tem tegnap az dragányok fize-tésére adott ezenféle pénzből ötvenöt for intot [AUt 194 Radnóti jöv. ] | Egy sing Zöld Granátot vett ismet az Draganyok elōtte jarojok posztoja-hoz Pater Jánostul [Utl_]. 1678: kell az többi

között csinálni az magam drágányi számára négy vég zöld, egyszer ványolt posztót [AUt 252]. 1685: Dragányoknak, Kornyéta hordozo Joannes Pannoni f 6. / Szalás oszto Lórincz Feldmán f 6. / Kaplár Joannes Ebner f 5. / Kaplár Ferdi-nand Lifofski f 5. // Dobos Mart in Zaleski f. 4 [Utl_]. 1687: P.S. két regiment dragányok érkez-tek kegyelmes uram . . . tú l rú l az Tisza felé [Som-lyó Sz; T M Á V I I , 220 Olasz Ferencz somlyai kapitány a fej-hez Thököly megsebesítéséről].

? Hn. 1715: Dragán Ucza. Az Dragany Város kezdődik az Vártol fogva [Somlyó Sz; E H A ] . 1727: Dragány ut tza [uo.; E H A ] . 1731: Drágán utza [uo.; E H A ] .

A szerk. nem döntheti el, hogy valóban ide vonhatók-é ezek a hn- i adalékok vagy pedig a hn-ek Dragán előtagja a r. Drăgan vezetéknév magyar változatát őrzi.

2. ’?’ 1700: Kádár János háza . . . Ibia nagy-szeghi Drágánnya Csizmadia Mihály [ K v ; Szám. 40/I I . 40. — aTi. lakik].

drágás drágán dolgozó; care lucrează scump; teuer arbeitend. 1725: Az napokban jővén ide két kőmives Medgyesről s alkuvoban indulék véllek, hogy a kis kamolnámot (!)a ( : k i t régen hogy szándékozom fel al l i t tani :) meg csináltassam, de rettentő drágások lévén meg nem alkhattam [Darlac K K ; Ap. 2 gr. Haller János br. Apor Péterhez. — aElírás kápolnámot h.].

drágaság 1. drága vi lág/idő; scumpete, t imp de scumpete; Teuerung. 1588: Ez ell mul t vdeokben mikor az Dragasag vala Ennekem bwzam nem vala, hanem kenzeritetem Bwzaert menny, veok bwzath hwtelbe Kendi Sandortwl Lonan [Zsákfva Sz; W L t Luc. Barlas jb vall.]. 1610: az el mul t haboru Idoben az nagj daragasaghnak Ideyeben [ K J ] . 1614: Boldisar Marton dragasagkor at ta magat Vajai Janos deak(na)k az ehsegtól kensze-retuen [Göcs M T ; UszLt V I . 56. 68]. 1623: azt az Ziluas kertet k i t . . . az dragasagba veŏt volt Veres annazonnak az A t t ia [Meggyesfva MT; DLev. 1/ I I . 32]. 1652: 1652 eztendeŏben eōzy zen kerezt nap tajban, vgi mint dragasagnak es nagi szűkgenek (!) es nagi kętelensegenek ideien . . . ada mw elóttunk . . . Barta peter moyses giorginek egy Feoldet [Borb. II]. 1654: Bacza Istuan egy Tinojat az kenéz Rucsre hajtotta az

mikor el ment vol t a Dragasagba(n) [Mezőrücs M T ; Ks Bánffy Anna urb.]. 1726: a Controversia-ban forgo Tot . . . az el mul t dragaságkor egy versen megh kaszáltatá [A.detrehem T A ; E M L t Dragán Iuon (42) jb vall.]. 1734: Rakosi Nemes ŭdōsbik

Phileph Andras Uramnak . . . ennek elōtte valo esztendōb(en) az elsō Nagj dragasagb(an) egj Vana Nyikula nevŭ ō kegjelme ŏrŏkŏs jobbagya, ŏ tŏd magával a nagj szŭkségnek m ĭat ta a Keres orszagara ketelenittetett el [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1806: i t ten Vajábon . . . e’ mostani nagy drágoság s szűk Gabona idejében, adánok egy Darab Erdőt Őrőkősőn Méltóságos Maurer Sándor Urnak, és élete kedves párjánok P : Méltoságos Horvát Susánna Aszszonnak . . . Száz nyolczvan

E EM

485 drányica

négy Magyar Forintokért [Vaja M T ; SLt 12. V. 20 Vajai i f j . Sepsi Mihálly hites ass. vall.].

2. drága holmi/portéka; lucru/marfă de p re ţ ; Kostbarkeit. 1812: Jártam a’ Groffné eŏ Nsga Kelementelki Udvarában Leányi othon léte a la t t ; mindazonáltal soha olly kőntősőkben és drágasá-gokban az Aszszony eŏ nsgát őltőzve nem lát tam hogy pedig férjhez ment, azután edj jo darabbal kezdettűk ollyatén kőntősőkben járva látni, hogy a’ Templombannis mikor bé ment a Halgatok inkább az Aszszony eŏ nsgát, m in t sem a papot nézték [Héderfája K K ; IB. Szőke István (63) jb vall.] | melly ilyetén drágaságoka vásárlása mellett . . . ezeken k ivű l az udvari Tisztek, Kotsis, Béres, Sűtő, Kertész, Bihalos . . . a Joszág jŏve-delmét ugy fel érték, hogy abbol nem hogy valami kész szerzemény félre tétetett volna sőt még elegendő sem volt, de a más Joszágok Jővedelme, ide fordittása mellettis kőltsőnőzni kellett eŏ nsgán(a)k [uo.; IB. — aMegelőzőkben ékszerekről van szó]. 1812 k.: a Groffné . . . a Maurer Ur Kotsi jára mondenféle drágaságokat a Groff fel-kelése előtt fel pakolván még tsak az i t ten főzőtt Rud szappanokotis edj által vetőben rakatta ’s feltétetvén el vitette [ IB. Takáts Joseffné Jánosi Ersébeth tisztartoné (28) vall.].

dráget kelmefajta; un fel de stofă; A r t Stoff. 1755: Noäktol két szoknyá(na)k valo Drágetet vásároltattam és a nálla lévő Numismakot visz(sz)a váltottam [TL. Teleki Ádám költségnaplója 39b].

drágódás drágulás; scumpire; Teuerung. 1802: az ide bé-küldeni szokott piatzi árrokról valo Tudositásokból a’ Gabonak minden-féle Nemeinek drágadását a’ K i rá l ly i Gubernium tapasztalván, szükségesnek lát ta ezen K i rá l l y i Fö-Igazgato Tanács a’ Gabanabéli Pálinka-Fözést annyival-is inkább egyátalyában el-ti ltani, mivel a’ Pálinka-Fözés által a’ Gabona egy felöl felette igen meg-szokott drágodni; más felöll pedig nevezetes Gabona szükit szokott szülni [ K v ; Borb. II gub. nyomt.].

drágódik drágul; a se scumpi; teu(r)er werden. 1684: Ez holnapbana már annyira drágodott az búza hogy másfél forinton jár t vékája [TT. 1889. 266 SzZsN. — aJúliusban]. 1699: naponként a Szalonna szűkűl es dragodik [Dés; Jk ] . 1718: az bor naponként igen drágodik [Szentdemeter U ; Ks 95 Fodor Márton lev.]. 1735: ide k i látom naponkent erőssen dragodnak az borok [Galac B N ; Ap. 1 Apor Péter feleségéhez].

dragon dragonyos (lovaskatona); dragon; Drago-ner. 1648 e. a: Dragonok Serege. Magyar Gyalogok Serege [BesztLt X V I I . sz-i keltezetlen ir. II/293. — a I . Rákóczi György és felesége udvarnépének keltezetlen összeírását a fej. halála éve (1648) előtt i időszakaszban ál l í thatták egybe]. 1677: küldöttek előljáróban a l i tváni tatárokban mintegy hatszázat és a dragonok közzűl háromszázat, k i k 23. conju-gálhatták is magokat velek [Kővár ; T M L V I I ,

516 Teleki Mihály Baló Lászlónak]. 1684: Septem-ber . . . 18 . . . lö t t nagy pompával i f j ú vrunk, küssebb Apaf i Mihály kegyelmes vrunk ő nagysága fejedelemségének az török császártól való confir-matioja nagy pompával . . . Az egész székelység az Marus felől való részin kész rendelt seregben. Az mezei had az vármegyéken fel jű<l> az város felől. Az német dragonyok az h íd végin két felől [TT 1889. 255 SzZsN]. 1688: Castelli reg(i)mentje, dragan | Jö t t olyan hírünk, hogy Kolosvárrol öt compania dragon jön ki, kettei quártélyban nálunk marad, hárma Enyedre megyen [TT 1889. 522 SzZsN].

dragoner dragonyos (lovaskatona); dragon; Dragoner. 1649: Az Dragonerek kapitannjanaka

. . . Ebedre Vaczorarab [ K v ; Szám. 26/VI. 123. — aA fej. kiséretéhez tartozó. b Köv. a fels.]. 1850: az utánnam kü ldŏ t t distr ickt Dragonerek által fogattam el | a Dragonerek utunkat állották [Dés; D L t 1221—2].

dragonos viganó női köntösfaj ta; un fel de rochie; A r t Frauenkleid. 1800: Egy viola Szĭn Setét zöld apro viràgos atlatz arany krepénnel készült dragonos viganó [ L L t ] .

A szókapcsolat utótagjának jel-beli kettősségére nézve l. viganó al. Itt valószínűbb a fennebb megadott jel.

dragono(u)s l. dragonyos.

dragonyos könnyű-lovas katona; cavalerist; Kavallerist. 1742: Három Dragonus lovai lévén nállam az katonák haj tot ták az Falusiakot és kételenségbol hoztak az pajta(na)k meg tamasztá-sára a . . . kertekből gyűmőIts fákot [Kincsi K K ; J H b K X X V I I I / 6 ] . 1785: i t t Szàszvároson volt eddig egy Divisio Dragonos, de az is holnap le indul a Bánátusba [Szászváros H ; B K . Bara Ferenc miss.]. 1850: Distr ikts Dragonyosok által Déésre vissza hozott . . . Csató Ferentz [Dés; D L t 1221].

Szk : ~ káplár. 1802: akkor minthogy vesze-kedtek az o t t jelen vol t Dragonyos Káplár mon-dotta nékiek, m i t veszekedtek | A midōn a’ Szatt-lernét verte Delucio akkor az o t t jelen valo Dra-gonyos Káplár r ìogatta le Deluciot [Déva; Ks 115 Vegyes i r . ] * ~ főstrázsamester. 1768: Ennek előtte cir(citer) negyven esztendőkkel vol t i t t a Faluban egy Draganyas Főstrásamester quartelly-ban az Suki vrak udvaraban szálva, aki az egész Regiment számára i t t az Faluban . . . kőntőket (!) keszitetett, melly kőntősőkőt mindenkor hat katana Istrasalta [Melegföldvár SzD; Born. X L . 80].

drákuly ördög; drac; Teufel. 1680 k./1715 k.: H a harmintzbaa Drákuly meg tokmálhat veled, Akazd fel bár magad, nem áll el mellőled [Rosnyai, HorTurc. 189. — a Értsd: 30 pénzben v. forintban].

drányica hornyolatlan, nagyalakú zsindelyfajta; drani ţă; A r t falzlose, großfigurige Dachschindel.

E EM

drányica-fedél 486

1732: az Borona kert . . . Dranyiczával Fedet [Szászerked K ; L L t ] . 1743: sok fát, boronát, gerendát, lécet, dranicát szállíta k i [Tekerőpatak Cs; E H A ] . 1757: Fedele ezen Nemes Háznak Dranitzabol valo Fa szegekkel le szegezve. Galamb-bugos Kapu . . . Dranyiczával Fedve [Szentmihály Cs; Sándor conscr. (Mt)] | egy Nemes Ház régi dranyiczaval fa szegekkel rea szegezve [Taploca Cs; i.h.]. 1767: avatag Dranitzával fedett Sővény régi kertel négy szegre készitet Méhes kert [Mező-bodon M T ; Torma]. 1813: Azon egész erdők és tájék . . . oly móddal vétetik t i lalom alá, hogy azon helyeken csupán szálfákat, zsindelyeknek, dranyiczáknak, léczeknek és deszkáknak való tőke-fákat, vagy butukokat vághasson a borsai nép [ErdO III, 175 M m által a borsai erdők zár alá vételére k ikü ldöt t bizottság j k ] . 1821: (Épít-tetett) Szekér Szint . . . rako Boronafábol . . . Dránitzával meg fedve [Görgény M T ; Ks 79. 152]. 1823: drányitzák szuszékok [Dés; D L t ] . 1824: 1817ben vi tetett szuszékoknak négy szán drányitzát [Dés; D L t ] . 1836: ’a Tiszti Tornátzos Ház, melynek fedele Drányitza [Borsa K ; M N y X X X V I I I , 67].

drányica-fedél hornyolatlan, nagyalakú zsinde-lyes fedél; acoperiş de drani ţă; Dach m i t falzlosen großfigurigen Schindeln (bedeckt). 1829: Az Udvarház . . . vagyon kō fundamentumra rako fábol Drányitza fedél alatt 7 alkalmatosságokra osztva [Felfalu M T ; D E 2].

drányica-fedelű hornyolatlan, nagyalakú zsin-delyfedeles; cu acoperiş de drani ţă ; m i t falzlosen großfigurigen Schindeln bedeckt. 1744: hoszszu Lábos ol Sertes hizlalo Dranyicza fedelü [ L L t Fasc. 67]. 1761: tsere talpakra sasok kŏzé, sŏvény-bŏ l font tapaszos oldalu, dranyitza fedelŭ, alatson dereku, nem igen régi de gjenge Epŭ let [Spring A F ; J H b K L X V I I I / 1 . 501].

drányica-szeg zsindelyszeg; cui pentru drani ţă ; Schindelnagel. 1848: 500 D : Dranyicza szeg 54 x [Dés; D U ] .

draperirozott redőzött ; cu cute/ încreţ i tur i ; dra-piert, gerafft. 1834: Draperirozot agy takaro, tsìnálás(a) ègynek 6 f [ K v ; Born. F. IXe] .

drapp halvány mogyorószín; be j ; drappfarben. 1768: Egy Drap : d’or aranyos vég materia szines virágokkal 19 sing [Nsz; TGsz 51].

drappszín halvány mogyorószín; de culoare be j ; drappfarben. 1807/1818: 16 sing drap Szin fáin atlacz [ M v ; Told.]. 1820: visel . . . Drapszin kŏpenyeget [ D L t nyomt. k l ] . 1833: 18 Sing Drabszin (!) poszto 76 Rf 30 x r [ K v ; Born. O. Ia]. 1835: Drapszin Poszto [i.h.]. 1861: világos

drapszin Peruvien fain [ K v ; L L t ] .

drassói a Drassó (AF) t n -i képzős szárm.; din Drassó/Draşov; m i t -i Ableitungssuffix gebil-

dete Form des ON Drassó: Drassóer. 1724: Drassai Nemes Udvarház [Born. X L b . 131]. 1776: 15a ejusdem Mensis elő vétetődnék ă Drassai Causaja ha k i menne Kóródra felő rosz Delibera-toma lenne [Szentdemeter U ; GyL. St. Henter (37) kezével]. 1790: Drassai Sakadalomkor Musi-kus Czigányok(na)k Hung f l 2 [Drassó A F ; TSb 24]. 1794: a Drassai Tŏmlŏcz [Vingárd A F ; i.h.]. 1798: fogattam meg Drassai Béres Bironak Gligor Jakobot [Drassó A F ; i.h.] | Drassai Dézma Bor [ A F ; i .h.] | meg fogadtam Drassai Kántoram-nak Kolosvári Benkő Josefet 3. Eztendőre [i.h.].

Hn. 1672: Drassai havas [Drassó A F ; E H A ] .

dreptályos, dretelyes, drettálos l. dretteles

dretteles harmados; de treime; Drittel-. 1588: Egy harmadfel eyteles Kanna . . . Egy ket Ey-teles. Harom Eytelesek. Ke t kanna drettalo-sok [ K v ; K v L t Vegyes ir. I/2. 18]. 1589: Eot kanna eggyk ket Eyteles Masik egy hozzu Niaku, Az harma drettolosok [ K v ; i.h. 76]. 1596: Egy nagy sima kanna harom eyteles. Negy kanna masfel eytelesek. Ha t sima eyteles kannak. Megh negy eyteles kanna wiselt. Ke t eggyaranyw Bechy kannachkak drettelesek. Esmet dretteles kannach-kak. Esmet nyolcz apro on kannachkak | Két eggyaranyw Bechy kannachkak drettelesek [ K v ; R D L I. 65]. 1608: Egy fel Eyteles Oon kanna Nro 1 Egy Dreptalios Oon kanna Nro 1 [ K v ; i.h. 83]. 1611: Egj eytteles io kanna. Egj dreteljes kanna. Egj fél eytteles teöreöt fedeletlen kanna [ K v ; i.h. 88]. 1615/1628: Egy három drettelyes io kanna az keozepin egi abronczi [ K v ; i.h. 96c]. 1622: Ké t Sima kanna egik eyteles az masik dreteljes [ K v ; i.h. 119]. 1627: Ke t Egy, Egy, Eyteles kanna, Egy három Drettelyes . . . Egy harom Drettelies | Egi harom Drettelies Kanna niom Libr . 5 [ K v ; i.h. 132, 135]. 1633: Egy hoszu 1/2 Ey t . kana. Egy palaczk ket t dretteles ket keozep Tal. J tem 3 Apro Talaczikak | Egy kis dretteles kanna [ K v ; i.h. 103]. 1637/1639: negj egj aranyú, magasabb harom dreteljes palazkok . . . K e t t hoszu drettelyes kanna I t tem egj abron-cjos dreteljes kanna [ K v ; i.h. 111]. 1647: K é t drettelyes kannak, J tem Egj messelyes kanna [ K v ; i.h. 134]. 1676: Egy drettelyes hoszu kanna [ K v ; i.h. 155a].

drincs, drincsel l. dirincs, dirincsel

drót 1. huzal, sodrony; s îrmă; Draht. 1604: Vagion egy kewes Drott is [ K v ; RDl I. 77]. 1628: Egy tollas bot drot tal tekert nielw [Gyalu K / K v ; J H b K X I I /44 . 8]. 1681: Egy f inum Ezűst Droth-bul Csinált avagy kőtőt t óltőző medencze [Utl_]. 1805: Egy drotra fel fűzőtt egy néhány Fejér . . . Győngy [Szamosfva K ; B L t 9].

2. borszűrő ~ ? borszita; sită pentru v i n ; Weinsieb. 1735: egj bor Szűrő drót [ K v ; Ks 40 Varia X X V I I I c ] .

drótablak drót/sodronyhálós ablak; fereastră cu sită de sîrmă; m i t Drahtnetz versehenes Fenster.

E EM

487 dualista

1779: Ké t drot ablak â kamaránál [Déva; Ks 73. IV. 10]. 1821: (Építtetett) egy Gabonást ... Droth ablakai [Görgény M T ; Ks 79. 154—5] .

dróthúr fémhúr; coardă metalică; Drahtsaite. 1798: Egy iskatulyába holmi d rŏ t hùr [Déva; Ks 73. 74. V I I . 137 1/4].

drótkapocs sodronykapocs; clamă de s î rmă; Drahtklammer. 1735: tizenőt pár ezűst drót kapots [M.zsombor K ; SL]. 1789: 1 rud Drót kapcsat [ M v ; Berz. 7 Fasc. 69].

drótláb drót vasaló-láb; suport din sîrmă pentru f ìerul de călcat; Drahtbügelrost. 1821: Egy Tég-lázó réz két vassal és hozzá tartozo Dro t t Lábbal [Mezőméhes M T ; HG. Mara lev.]. 1849: Simitto rĕz vassaival drot lábával [Wass].

drótos 1. drót-, drótból készült; de/din s î rmă; Draht-. Szk: ~ fakalicka. 1835: Egy kis drotos és egy nagyobb Fa Kal i tzka [F.zsuk K ; SLt Vegyes perir.] * ~ forgó rosta. 1781: drótas forgo Rosta, mely nem régiben vásároltatott . . . 30 forintokan [Szamosfva K ; H r ] * ~ kalicka. 1735: egy drotos kaliczka [ K r ; Ks 40 Varia X X V I I I c ] * ~ kapocs. 1711: 24 Levél Déak(na)k valo kapocs . . . 2//88. 20 Levél vállra valo drottos kapocs . . . 2//40 15 Rud sárga kapocs rudgya

// 06 [Ap. 5 Apor Péter lelt.] * ~ lámpás. 1832: Öt üveg nélkül valo drotos lámpások [Sárom-

berke M T ; TSb 26] * ~ rosta. 1788: Buza választo nagy drotos Rosta Buza szelelŏ Rosta [ M v ; TSb 47]. 1810: égy jo Darotos rosta mélly a buzát 4 felé hánya [Jedd M T ; L L t ] | Egj drotos Rosta [uo.; L L t ] . 1812: Egy négyfelé hányo Drotos Hitványotska Rosta [ K r ; Ks 40 Varia X X V I I I c ] * ~ rostély. 1679: Ha l sŭteshez valo Drotos rostély nro 1 [Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt. 26].

2. drótozó; care leagă în sîrmă oalele crăpate; Draht/Rastelbinder. Szk : ~ cigány. 1735: Gyertya tarto, Drotos Czigány Csinálta Nro 1 [Marosszt-jakab T A ; J H b X I /9 . 5] * ~ munka. 1717: Egj ezŭstbŏl Drotos múnkával tsinált olló Tok [Nsz; Wass].

3. drótozot t ; legat în s î rmă; m i t Draht ver-sehen/umbunden. Szk: ~ fazék. 1826: Egy drotos fazék két fű lű [Szentdemeter U ; Told. 41].

4. ? kb. sodronydíszes; garnisit/ornat cu s î rmă; mit Drahtverzierung versehen. 1710: mentere valo regi ezŭst drotos hoszszu gombok [Told. 19].

drótozás legare în s î rmă; Drahtbinden. 1842: Négy fazék drotozásáért f izettem 2 Rf [Görgény M T ; Born. F. Vc].

drótrakás kb. sodronydíszes (meg)munkálás/ művelés; lucrătură din f i leu de s î rmă; Draht-besetzung. 1744: remekben egj kellyhet csinalhatt drot t rakassal Zomanczoson, vagj faragással Zo-manczoson [ K v ; ÖJk] .

drótrosta ciur de s î rmă; Drahtsieb. 1793: Dro t t Rostával meg rostált szép, eleje buza vagyon 343 Véka [Hadad Sz; J F 36 L e v K 343 Vintze István lev.]. 1832: Ké t forgó drót rosta, az egyik

Garad nélkül valo és használhatatlan [Sárom-berke M T ; TSb 26]. 1842: A papiros malom . . . egy nagy láda vagy hámbár forma rongytartó . . . ezen ládába van egy kerek cylinder forma kerek drot rosta, forgathato [ K m ; KmULev . ] .

drótrostély drót/sodronyrács; grătar de s î rmă; Drahtgit ter. 1831: egy kenyér pir i to drót rostély megvette 6 x r Péter strásamester [HSzj kenyér-pirító al.].

drótvonó-fogó ötvösfogó-fajta; un fel de cleşte pentru aurar; A r t Goldschmiedzange. 1622: Eg j harapo fogo, Egj ollo, Lapos orru fogo No 6. hegies oru fogo No 7 . . . Harom sroffos fogó t t . f — d. 45. Egj drot uono fogo t t . f. — d. 50 . . . Egj eöntö fogo t t . f . — d. 20. Eg j somancolo fogo t t . f — d. 20 | Egj drot uono fogo t t f — d. 50 . . . Egj drot uono zék ziaual t t f . — d. 70 [ K v ; R D L

I. 119 Néhai Tótházi Eötues Mihály ötvösműsze-reinek lelt. (vö. M N y L X I I , 230—1) ] .

drótvonó-szék ötvöseszköz; un fel de unealtă pt . aurar; Goldschmiedwerkzeug. 1622: Egj drot uono zék ziaual t t f . — d. 70 [ K v ; M N y L X I I , 230—1. — A teljesebb szöv. drótvonó-fogó al.]. 1646/ 1650: az Inasokat mind be hiuatuan az Cehben, megh examinalvan Eoket, es az k i k vetkesek vol-tak, az egesz Ceh eleot, az drot vono szeken keme-nyen meg’ plagaltátták [ K v ; ÖJk] .

drusza vkivel azonos keresztnevű személy; t i z ; Namensbruder/schwester. 1788: Samukát tsokolják, a F iam is magát grátiatokba ajalja tőbb Testvéreivel edgyűtt, Kedves Samueledet pedig a Druszája ezerszer tsokolja [Szászalmás N K ;

IB gr. Toldi Zsigmond gr. Bethlen Sámuelhez]. 1836: ha Halmagyi Druszám erre jŏn néki a Leve-leket is meg mutatom [ K v ; TSb 20]. 1853: A ’ kis Druszáma nő, épűl, kedves, győnyőrű gyermek [ K v ; Pk 7 Pákei Lajos lev. húgához. — aTi. ugyancsak Lajos].

drückölés l. dürückölés

dualet-kaszten szekrényfajta (ruhaszekrény); un fel de dulap (pentru îmbrăcăminte); A r t Kasten (Kleiderschrank). 1816: Väsch kaszten 7 fiokos . . . 52 Rf 10 x r . . . Dualet kaszten 5 fiokos . . . 11 Rf 5 x r [ K v ; Born. IV. 41].

Talán a toilette-kaszten ’ruhaszekrény’ hangalaki változata.

dualista jog fél/felerészes, gyermekes özvegy-osztályostárs, fél/felerészes gyermekes özvegy-társ-osztozó; văduvă copărtaşă la moştenire după soţ î n parte egală, cu copii i e i ; den Nachlaß des Gatten m i t den Kindern gleichberechtigt teilende Witwe, Halbteilerbin, Miterbin. 1676: ezen Tut r ix -to l eö klménekis egy Fiaczkája lévén, javaiban

E EM

dualitás 488

dualista, javok(na)k egybe(n) egyeledése szerént per matrimonialem etiam nexu(m) s azok az jók k i mutatodvá(n) ... az Arvák javainak dissi-palasa(na)k supplementumara ugy fordit tatnanak [ K v ; R D L I. 155a].

dualitás 1. jog örökségből (a gyermeknek) járó (apai) kétharmad rész; două t re imi care se cuvin copilului din moştenirea rămasă (după ta tă ) ; (dem Kind) zukommender (väterliches) Zwei-dr i t te l vom Erbe. 1584: az ven Benchel Andras . . . feyet vęwen a’ Besterczeiek azt a’ hazat Besterczey Georgy mind holt ig bira . . . mikor sok Ideig pereltek volna a’ Besterczeiekel a’ Tertialitasert, el Nyertek . . . a’ Marta Azony f iat Nem tudom ha elte vagy Nem Inkab hize(m) hogy Ne(m) elt, Mert Nem chak Tertialitassal fizet-tek volna Marta Azont ky, hane(m) az gyermekre az dualitastis k y vehette volna [ K v ; T J k IV/1. 338]. 1593: Az Keomiwes Leorincz newel az dualitas feleol hogj Contendalùnk vala, hogi az testamentum tetel zerent valo Acquisit iot meg niertuk at tunk tiztasagert f — d 12 [ K v ; Szám. X X / 5 . 171 Eppel Péter sp kezével]. 1596: Sophica-nak Barat Sebestien leankaianak iutot az ew At t ia to l narat (!) dualitaszaban [ K v ; R D L I. 65]. 1600: Chiszar Mihaly . . . vall ia E n nem thwdom hogy soha Zakal Janos az Harsany Peter Arwaia-nak k y A t t a volna az dualitast [ K v ; T J k VI /1. 514]. 1618: M i hwttös Diuisorok . . . m i koron mentwnk uolna . . . az Vzdy Geörgj R(eli)ctaja Cattalin Azzonj hazahoz . . . hogy az Vzdj Geörgy haro(m) fellesegetteöl valo Eöt Aruajnak A t ja j Dualitast varosunknak zokassa ’s teöruenie zerint excidalnuk. De minek elötte az dualitas excidalas-sahoz kezdetwk (!) volna . . . Vzdj Istua(n) . . . keuana azt m i teölwnk . . . az Aniaj harmadgiokat . . . k j adnúk [ K v ; R D L I. 104 Andr. Junck kezével]. 1619: Mw Nylas Gaspar es Junck Andras hwttös ozto Bjrak leue(n) colosuarath mentwnk az praefectus Filstich Leörincz Vram Commissioja zerént az Kwlseö Farkas vczaban lako Zabo Mihalj hazahoz a vegre hogy . . . a Zabo Mihal j Aruaj keözött . . . m j ezeknek A t t j a j dualitassat varos teorueni zerint excidalnúk [ K v ; i.h. 107 ua.]. 1633: Rodner Anna Azzonj . . . az ket gjermeke-nek, Juditnak k i most kilenczj Eztendeóben Jar, es mathikonaka k j 6 Eszte(n)deőben Jar, Az At ia j dualitast k i akarna adni [ K v ; i.h. 103. — aAlább:

„Jŭ to t Mathiasnak egj vdvar i poha r ” ; tehát o lv . : Matikó ~ Matykó, a Mátyás beceformája]. 1637/1639: Eo kigjelme gjermekenek az Varasnak teoruenie es az Constitutionak tenora szerent az at t ja j Dualitast Excidalnok [ K v ; i.h. 111]. 1760: mind az mely azon Pados nevezetŭ Cserébŏl . . . meg marad, mind pedig másutt a Szavai Határon lévŏ kŏzŏnséges osztatlan Erdŏk, Cserék Subdivi-daltassa(na)k három egvenlŏ részekre, mellyek-(ne)k . . . dualitassa marad az Almádi rész Possesso-rok(na)k tertialitassa pedig a Veress résznek [Szava K ; R L t O. 4 hiv. ] . 1798: az Néhai Rázmán István Uramrol maradott Dualitássokat az Gyer-

mekek(ne)k az Hugam el vesztegette [Komjátszeg

T A ; Pk 7]. 1810: Ambrus Borbára Eözvegy Polatsek Joseffné kerese meg bennünket a Tekin-tetes Magistratusban bé adott Instantiájára nyert válaszszal . . . azt kővetett Divisorum Praefectus k i botsáto irásával a véget, hogy Istenben el nyugodot néhai férje Polatsek Josefftől reája maradot egy neveletlen Borbára névű Esztendős Árva Leánykájának minden ingo, és ingatlan jokbol A tya i Dualitássát à Nemes Város Munici-pialis Tőrvénnye szerént mutatnok ki, s ettzers-mind megis kűlőmboztetnők [ K v ; Borb. I].

2. kétharmad; două t re imi ; Zweidrittel. 1760: az Omboz felŏ l valo kŏzŏnséges Bato nevezetŭ darab helybŏ l . . . ha . . . valami meg marad . . . Subdividaltassa(na)k három egyenlŏ részekre, mellynek dualitassa cedal Almádi, tertialitassa Veress részt biro Possessoroknak [Szava K ; R L t O. 4].

dualitásbeli jog (atyai) kétharmad-részbeli; din cele două treimi din partea de moştenire (după ta tă) ; (dem väterlichen) zweidrittel Erbtei l zu-kommend. 1589: a’ dualitasbeli rezbeol Balint vra(m) a’ Zeghenj Desi Janost k j elegitette vol t [ K v ; K v L t Vegyes I/2. 47].

dualitás-keresés jog (atyai) kétharmadrész-perlés; proces intentat pentru obţinerea celor două treimi din partea de moştenire (după ta tă) ; Gerichtshan-del wegen des (väterlichen) zweidrittel Erbteils. 1593: Keomiwes Leorincz az wra dualitas kereses-seb(en) hogi c i ta l tat tŭk at tŭnk f — d 4 [ K v ; Szám. 5 / X X . 170].

dualitásság jog örökségből járó kétharmad rész; partea de două treimi cuvenită din moştenire; vom Erbe zukommendes Zweidrittel. 1637: mely hazat . . . becsülleottűnk . . . harom szaz forintra . . . mellybeol J l l ik Peternek attyaj Dualitassagara szaz for int [ K v ; R D L I. 24].

duba dutyi , zárka; dubă, carceră; Kit tchen. 1779: talán fél fertálly-óráig a Dubába tar tot ta . . . ’s azután el eresztette [ K m ; KLev. ] . 1780: ha el nem mész; mindgyárt a’ Dubába bé dugnak [ K m ; i.h.] | Dako Győrgyőt a’ Dubába tették volt azért, hogy őkre nem volt [ K m ; i.h. Alb Vaszilie (52) vall.]. 1782: én egy innét ’a Dubábol el-szőkőtt rabjára az Inspector Vrnak Tordán létemben reá találván, el-fogattam | Dakó Nagy Győrgyőt a’ Dubába akarta tetetni, azért, hogy akár honnan, ’s akármivel végyen egy őkrőt, és kezességen bocsátotta el [i.h.].

dubica-kalap kalapfajta; un anumit t ip de pălărie; A r t Hu t . 1802: (Forró Lajost) ugy meg űtőtte a’ . . . B. Bánff i Pál Ur eŏ Nagysága kocsissa egy vasvillával főbe, hogy ha nagy dubicza kalapja nem let t volna nemtsak három u jny i szélességre hasodatt volna bé hanem egészszen [ M v ; Born. X X X I X . 53 Daniel Vírág (17) nb togatus vall.].

dubitál kétkedik; a se îndoi (de ceva); bezweifeln. 1731: Az Ur Rusch Ur(am) igen nehéz beteg, ugj

E EM

489 duduz

annyira hogy élete felől dubitálni kezdenek [Nsz; Ks 83].

dubium kétség; îndoială, dub iu ; Zweifel. Szk : ~ ba vagyon kétesnek számít. 1735 : Az Andi t ts megett lévő egész Gŏdŏr mely is dubiumba vagyon ha Bolduczi vagy Csani határhoz tartoziké [Mező-csán T A ; Born. X . 7].

dublikáltat ? zároltat; a dispune să fie seches-t r a t ; beschlagnahmen lassen. 1807: Ezen Szarvadi FamiIianak connexioját néhai . . . Liber Baro Banff i Sandorné Kemény Agnes Aszszony ő Nagyságával, kinek némelly Jovait a Fiscus Dubli-caltatta magátol néhai Báro Bánff i Sándor Ur ö Nagyságától . . . hallottam [Dengeleg SzD; Ks 80. 19].

duc hátbaütés/vágás; lovitură/ghiont în spate; Rückenschlag. 1838—1845: Dumé, döng (erdélyie-sen: duc) hátbaütés, pufákolás ököllel [ M N y T K 107].

Szk: ~ot ad. 1844: hallatta Samu B á ! hogy Fejér Dani, hogy piszkalodik — Men(n)yünk utánna és adgyunk néhány dutzat nékí [Bágyon T A ; KLev. Nagy Sámuel (43) vall.]. 1846: ottis Virág Lászlo adot vagy két dutzot neki [Dés; D L t 530/1847].

A szerk. gyermekkorában Désen még élő szó volt. — L. még MTsz, KTsz megducol al.

ducett l. tucat

ducoltat r ingat ; a legăna; wiegen. 1736: ezt pedig Fŭ leimel halattam, hogy egy alkalmatoságal jővén az uczán El tetŏ Ferencz Ur(am): az én Házom felé, a Menyecskeis nálom lakván, akor duczoltatván a kis Gyermekét eszt mondván a Fiának látodi Apádat ahol jő, ismeredi vagy nem (?) [Szentegyed SzD; TKl Incze Jánnos (40) szabad személy vall.].

duda bőrduda; c impoi; Dudelsack. 1695: Causa Nemegeiensis. Veres Borka Dudás András-to l absolutiot kiván, mert defraudalta, elébb állott a’ dudával [SzJk 290. — Nem lehetetlen, hogy e perfelvételbeli megállapításban a szó tréfá-san trágár vonatkozásban szerepel]. 1769: egy lakodalam lévén a Teszurban . . . Gláva Togyer is ot volt Dudájával musikálni [Bukuresd H ; Ks].

dudál fú j ja a dudát ; a cînta din cimpoi; dudeln. Sz: XVIII. sz. v.: M. G. Batthániné . . . a' Pátru-bánnál két Contractusokban lévő Adosságokot vetette a’ Grofné nyakában 8160 mftb(an) fenyeget-vén engemet, hogy majd a’ Processusban meg tanit kesztyüvel dudálni [GyL. N. Solymosi Kontz József kezével].

dudás dudáló (dudát fújó személy); cimpoier; Dudler. 1683: Karda Andras . . . az Dudast megh vere [Tarcsafva U ; Pf]. 1695: Causa Nemegeiensis. Veres Borka Dudás Ansdrástol absolutiot kiván,

mert defraudalta, elébb ál lott a’ dudával. Delibe-ratu(m). absolvaltatik. a’ Dudás penig l igaltatik [SzJk 290]. 1757: (Sipos Jánosnak) az a Sipos név, neki nem igaz neve hanem tsak azért hogy Sipos, es Dudás ragasztották rája [M.bölkény M T ; Ks 4. V I I . 8] | Dudasomnak füsöre, és egyéb aprosagokra R H f . 9 x r 51 [TL. Teleki Ádám költségnaplója l_l_l_b]. 1760 k.: Grohoti Petrutz János feleli . . . A Dudást szép szoval marasz-to t tam meg kőzőttűnk mulatván, ételt i ta l t adván néki betsűletet adván néki s mig ot voltam semmi baja nem volt, mongya meg maga k i tő l lőt meg bántodása [ H ; Ks 62/6]. 1806: Az Gájȧnéli Zsugyának és Dudásnak 5 kupaa [Tresztia H; Ks 109 Vegyes ir. — aTi. bor].

Szn. 1695: Dudás András . . . elébb állott a’ dudával [SzJk 290. — L. még duda al.].

dúdol 1. dalol, énekel, nótázik; a c în ta ; singen, dudeln. 1843: hallok két csattanást a’ falu vége felől, a’ merre mentenek volt dudolva Farkas Sigáék kiknek minden dudolása elszünt a’ csatta-nás után [Bágyon T A ; KLev . ] . 1847: Rozaa jo darabig rengeti k i ts i Hántz í t — a’ dajka f iát — heseget, piszeget, dudol neki irgalmatlanul, hogy alugyék [ K v ; Pk 7. — aA levélíró, Pákei Kriszt ina kis unokahúga].

A kszegi nyj-ban a dúd ma is ’vi lági ének’-et jelent [l. még MTsz, KTsz], a dúdol pedig ’vi lági éneket dalol, nótázik’ jel-ű. Ugyani t t az ének fn-et és az énekel igét csak a vallásos énekek vonatkozásában használják.

2. dunnyogva énekel; a fredona; summen, dudeln. 1736: Táncz közben, midőn ȧz fejedelem az mátkájával tánczolta Sárosi János tanács úr, igaz hazafia azt dúdolta magában: dinom dánom, holnap bizony bánom-bánom; s bizony igazán is dúdolta vol t [MetTr 339. — aA valóságosan soha fejedelmi hatalmat nem gyakorolt, szerencsétlen életű II. Apaf i Mihálynak Bethlen Katával való balázsfalvi lakodalmán].

dúdolás dalolás, éneklés, nótázás; cîntat, cîn-tare; Gesinge, Gedudel. 1843: hallok két csatta-nást a’ falu vége felől, a’ merre mentenek volt dudolva Farkas Sigáék kiknek minden dudolása elszünt a’ csattanás után [Bágyon T A ; KLev. ] .

dúdoló daloló, éneklő, nótázó; care c în tă ; singend, dudelnd. 1807: Monostorán Iliszia . . . nyalka maga viseletŭ, a’ mezŏn dudoló, és tántzos szokásu Legény [ D L t 850 nyomt. k l ] .

duduz kb. (hordót) szelelőcsövecskével lát e l ; a pune ţeavă de aerisire la bu to i ; (Faß) m i t Lu f t -röhrchen versehen/ausstatten. 1792: É n a’ Motso-lyai Borokat . . . Drágban Számtarto Uram keze alá, már bé is küldőttem petsét alatt duduzva [Mocsolya Sz; J F 36 L e v K 52 Kováts György lev.]. 1793: az Borokat kűldőm, az Erkedi járás-beli és Szééri Emberektől duduzva, petsételve és tzédulázva az ide acludált Specificatio mellett [,,Dodo hegy’’ Sz; i.h. 225a ua.].

E EM

dudva 490

A megadott valószínű jel-re nézve l. dudu 1. ’üres cső, ame-lyet a must forrásakor szoktak a hordóba erősíteni’ [Beregszász; M N y III, 430, E t S z ] ; 2. ’cucli’ [Dés; EtSz. — A szót Désről a szerk. nem ismeri].

dudva záporárok, pokolidő-árok; şanţ pentru scurgerea apei după o ploaie torenţ ială; Platzregen/ Wolkenbruch-Graben. 1732: az Kibedi Márton Atyánkf ia Telekinél le fojo dudvát, melyet eŏ kglme s. v. ganejjával szemettyével be tő l tő t t in t ra octavum k i tisztittassa . . . mivel mind a Nemes Város utczáinak azon Dudva fojamjanak szabados nem fojhatasa, s mind a szomszedok(na)k el szenvedhetetlen praejudiciumokra vagjon [Dés; Jk ] . 1827: a Dudva a’ maga folyását a’ Malomra le járo ut ra vette [Dés; Ref. egyházközs. l t C. 17/15].

Hn. 1632: Dudva patak(a) [Dés; Dés hn 24]. 1720: Dudvafő [Dés; i.h. 25]. 1812: az Rév Uttzárol a Szamosba folyó Dudva Árka [Dés; i.h. 24].

A megadott jel-ben csak Désről ismert címszóbeli köznév e század első évtizedeiben a Malató nevű hegyi városrészből a Dudvafőtől ki induló, a telkek végén, majd a nyílt utcán,

aztán megint telkek végénél haladó és végül a Szajka patakba torkolló záporárok-, pokolidő-patakféle volt . Újabban, a 30-as

évek óta az árok fejénél, a Dudvafőnél a víz út ját a telkek felé elzárták, a meredek utcán lefolyó vizet pedig hosszú, rosté-lyos nyelőkkel csatornázás út ján vezetik el. Az 1812-i adalék

szerint a múlt század elején az egykori só-rakodó rév felé vezető Rév utca melletti meredek oldalon is számon tar tot tak egy másik, Szamosba folyó pokolidő-árkot.

dudvásnövény gyomnövény; buruiană, bălărie; Unkraut. 1838 k.: Földi Bodza, Ürőm, és más dudvás nővények [Dés; D L t 187/1842].

dufla l. dupla

dug 1. a băga; stecken. 1597: Lakatos Mihal i . . . wall ia . . . egizer Chizar Peterne bezelle . . . Igi wagion vgimond az Veres Pal dolga hogi ameli

búnna mustoha leania wagion azt le nyomta wol t aminap megh en kerdem az leant hogi min t wol t dolga azt monda hogi az labomat egiem (!) ket fele nyoma, en ne(m) thúdom michioda veresset duga belem [ K v ; T J k VI /1. 70, 82]. 1630: Nagj Gergelj monda Banhazi Uramnak, hogj ha az szajaba(n) dugna az ujatis, nem merne megh harapni [ M v U 290. 196b]. 1744: Plora Jionni ( ! ) a ment egy alkalmatosagal és a felesége csak hirtelen a Seggi alá dugot egy darab viasz gyertyát t [Gyeke K ; Ks Morár Vaszily (44) vall. — aElírás lehet Juonni ’Juonhoz, azaz Jánoshoz’ h.]. 1751: nem félszé hogj valaki tüzet dug a kalangya szé-nádban, s el égetik [Kóródsztmárton K K ; Ks 1 7 / L X X X I . 18].

Szk : tömlöcbe ~ 1780: Román Petru . . . Brádon a vásárba a Gŏrŏgtŏ l valami gyŏngyŏ t el lopván, meg fogták, ra j ta kapták, tömlötzbe dugták [Grohot H ; Ks 113 Vegyes ir . ] .

2. bedug; a băga/v î r î ; (hin)einstecken | r e j t ; a ascunde; verbergen/stecken. 1572: Dabo Tamas, Az t val lya hogi . . . Istwan vayda fya . . . esthwe-lere dolmanat leh vety es dwgia az agyfeobe az fewal ala, vol t az zelyben f l 3 d 75 . . . Regwel

ele wezy dolmaniat Ne(m) talalya benne az penzt [ K v ; T J k III/3. 10].

3. rejteget, dugdos; a to t ascunde; immer wie-der, immerfort verbergen/heimlichen. 1780: ollyan-kor mindenkor hordott Cserei Uram k i holmit az Udvarbol keszkenyőkbe őszve kőtve, de azokat én tőllem t i tkol ták, s dugták, s egyűtt eŏ kegyel-mek őrőkké Sugva bugva beszéllettek, ugyan csak egyszer a tőbbi kőzőtt confectet hozott volt k i . . . lá t tam hogy ették dugdosva [Bethlen SzD; B K . Ant . Bod magister scholae ref. (45) vall.].

4. b ú j t a t ; a v î r î /pune; stecken. 1629: maga sem tagadgia az Incta az fogoly Daika az parazna-sagot; azert annak modgya szerént az prengerhez keottessek, o t t megh veszeoztessek, es cziganokkal k i kesertessek, innet az varas hatararol el mennyen . . . ha ide jeone es i t talaltatik, sakban dugiak es az vizben butat tyak [ K v ; T J k V I I /3 . 206].

5. töm, feldug; a stăvi l i / înfunda; stopfen. 1610: lenne hol az malom gaton iarni, es dolgozni dugni, tölteni [Taploca Cs; L L t Pasc. 155]. 1726: az utrumban fel tet To helyet h i t ták Beldi Tavanak, de az en ertemre m i dugtuk, hol Ganeval hol egyeb-bel az marhánk itatasara falustol [A.detrehem T A ; Born. IX. 5 Major Togyer (70) jb vall.] .

Szk: ~va van tele (van). 1731: sok Jobbágya szŏkŏ t t el eŏ Ngának, de akkor masunnanis oda jőttenek, és ollyan dugva volt a Faluja mindenüt hogy tŏbb ember nem igen kivántatot t [Kendilóna SzD; TKl Joannes Molnar jb. prov. bonorum (51) vall.].

Ha. 1839: dugatt [Dés; D L t 20].

dugacsbeli ? kb. zugban/suttyomban való; î n ascuns, ta in ic ; insgeheim, verborgen. 1838: a’ tséplők fel tehető dugatsbeli, ’s az ováron keresztűl kasul járok pipázásaiktol is minden pillanatban lehet tartani [Dés; D L t 538].

dugacsolás (víz)feldugás; stăvilire, îndopare; (Wasser) Stauung. 1763: I t ten sok izb(en) volta-nak a’ Szebeni Tisztek, Molnárokatis hoztak ide oly véggel, hogy meg nézzék, ha a’ Falunok neve-zetes kárára nem lészené ezen Malomnak fel álli-tása; de még akkor i t ten dugotsalás s gátlás nem volt , hanem tsak a’ Vizet nézték meg, mennyire fogna fel nŏni, de hogy meg gátolni akarták volna . . . nem hal lottam [Szecsel Szb; JHb Sztán Dregán (50) jb vall.] .

dugacsoltat tömögettet; a face să fie stăvil i t / îndopat ; nach und nach stauen lassen. 1786: i t t a’ szakadás miat t igen hoszszúra nyul t Gát(na)k megujjitására kellene az egész Joszag erejét for-d i tan i ; arra pedig sok Gát-ág kivántat ik . . . En eddig eleget bajlodám a’ Gát(na)k vizivel, mig az nagy apadások (!) volt, mert mindennap dugotsol-ta t tam kŭ lŏmb(en) Vám bizony nem jŏ t t vólna majd Semmi is [Gernyeszeg M T ; TL . Málnási László ref. főkonz. pap gr. Teleki Józsefhez].

dugás 1. (víz)duzzasztó töltés/gát; stăvilar de retenţie; (Stau)damm. 1655: En semj dugast

E EM

491 dugattat

ne(m) latta(m) hogj tö t volna Kosa Pal . . . hane(m) tudo(m) azt hogj mikor nagj zato(n) (!) esső lőt, mjnd az Kosa Pal főldjn, — s — m jnd penigh az hol most az derek arok vagion ment le uiz | Kosa Pál az fóldjn dugást csinalt el dugta az uizet hogi az eó fóldjn ne jario(n), annak előtte az derek uiz mjnd az Kosa Pal fóldj(n) megie(n) uala le [Szentgyörgy Cs; B L t ] . 1717: a to gáttya el szakadot, és meg Csináltuk . . . azon Uj dugás mellet ismég el rontá a’ nagy ár viz az olta ugy áll [Méhes T A ; Ap. 2 Makai Mihály Apor Péter-hez]. 1732: A Gyűmoltsos kert . . . az előt halas tois vol t benne, mely(ne)k dugasa meg tet tz ik | Baratfalvan aloll a Budorloi hataron jo magos dugason vagyon egy tóó [Nagyida K ; E H A , Told. 11/70]. 1801: (A) Malom Dugása máig is azon a helljen vagyon | (A) Patak régi Dugásánál . . . meg tettzik . . . a Viz Sántza és fol l jamattya [Nagynyulas K ; DLev. 5]. 1807: Szinte ismét réa ju tunk azokra a Napokra, melyekben u j esztendŏ elŏ t t egyszer ho olvadás, és árviz tőrténni szokásban lévén a dugásokot és gátokot a viz meg Szokta probalni, de nyomban az az űdő, melyben a Zsemlések Malma miat t a Zajnak viszá tojiűása okoztatik, és malmainkot ugy el fulasztya, hogy néha a viz kerekek alig látzanak, malmaink vizzel meg telnek [ K v ; KmULev . 3]. 1856: Mező Bándi Dugásan lévő Malomnak Zugoja egészben u j já épitve ahoz i l lő ág matériálébol jo állapotban talál tatott a Dugás szélire vagyon űltetve 48. fűzfa a melyek a zugonál kezdve a Zsilipig terjed-nek [Mezőbánd M T ; TSb 39]. 1857: A Tó dugásán lévő Amérikai szerkezetű Vas gépezettel el látott négy kővű Malom [Cege SzD; Wass].

Hn. 1614: Dugasnal Markos felŏ l ualo hatar-ban (sz) [Bikfva Hsz]. 1686: A Dugásnál (k) [uo.]. 1732: Az Erkedi Tóó dugasnal (sz) [Nagyida K ; — Uo. alább: Az Erkedi Tóo gatnal . . . egy kis kaszalo rét]. 1816: Feketésen a Dugás Domb mellett (sz) | a To gáttyánál vagyis Dugásnál (k) [Szentsimon Cs]. 1819: Az Felsŏ dugásnál (k) [Erdőszengyel MT] . 1824: A Bergenyei Dugásnál a térben (sz) [Náznánfva MT] . 1827: Malam Dugás-sán [Mezőszengyel T A ; MkG] . 1856: Mező Bándi Dugáson lévő Malom [Mezőbánd MT; TSb 39]. — A jelzet nélküli adalékok az EHA-bó l valók.

A régi erdélyi vízgazdálkodásban a halastó létesítésekor az enyhén lejtő völgyben a tervezett tó alsó végénél földtöltéssel

dugták fel a vizet. E töItés többnyire olyan széles volt , hogy nemcsak a gyalogos, hanem a járműves közlekedés célját is szolgálta. A töltés közepe táján hidacskával át ível t , zsilipes vízleeresztő csatorna (zúgó, surrantó) vezette le a tó felesleges vizét, i l l . biztosította a tó vizének felfrissülését.

2. feldugódás/duzzadás; umflare (a apei); Auf-stauung. 1765/1770: Az Malom . . . Gáttya dugása adig az hellyig fel menté, a’ m in t az az régi Malom volt, ugy most, ennek a’ most épittendő Malomnak Gátját, ha meg kőtnék addig fel dugnáé a’ Vizet, és praejudicálnaé annak az régi Malomnak dugás, vagy tojulás hót Viz által ? (így!) [ K ü k . ; SLt évr., vk ] .

dugásgát kb. vízduzzasztó töltés, dugás; stăvi-lar/zăgaz de retenţie; Staudamm. 1801: egy szeglét

részetskéjét a Falu kőzőnséges Helljéből fogta bé az Mls Béldi Részhez és máig is a régi Dugás Gáttal (!) szélljétől fogva . . . egyenesen elé egé-szen a verőfényen . . . (a) végibe ragasztott és épitett Malmotskájával [Nagynyulas K ; DLev. 5].

dugasz dugó; dop; Kork . 1844 k.: Muskotály-aszu. Kellemes űzü. t isztált valamit . . . Diodi siller. Tisztácska Szuszszant a dugasz’ ki-vevé-sekóra [Csekelaka A F ; KCsl 6. — aBorokról].

dugaszt át i tat, megszívat; a îmbiba/ înmuia; durchnässen. XVIII. sz. eleje: Az melly lonak ă lapoczkája Szárad, le dőjtve ér vágo vassal meg kel a lapoczkáját vagdalni jŏ formában az után harapŏ fogoval fel kel Szedni ā lapoczkaja bŏ r i t , . . . borral kel dugasztani egy kis Szuvatott, és azon dugásztot Szuvattal be kel verni ā föl Szedet bőrt [ J H b 17/10 lótartási ut . ] .

dugasztott át i tatott , megszívatott; îmbibat, în-mu ia t ; durchtränkt. XVIII. sz. eleje: Az melly lonak ā lapoczkája Szárad . . . borral kel dugasz-tani egy kis Szuvatott, és azon dugásztot Szuvat-ta l be kel verni ā föl Szedet bőrt [ J H b 17/10 lótar-tási ut . — L . még dugaszt al.].

dugat 1. t ömet ; a face să fie stăvi l i t / îndopat; stauen lassen. 1656: Tudo(m) azt hogj mikor az Nemz(etes) Husar Péter Ur(am) gattat (!) el fakaztotta uala az uiz. Sz: Giőrgiőn dugattak de ne(m) tudo(m) ha Benes Jstua(n), uagi Csiszér Ferencz dugatta [Szentgyörgy Cs; B L t 3 Peter Janos (50) pp vall.].

2. (fel)duzzasztat; a face să fie u m p l u t ; ver-stauen lassen. 1780: Bál int János Udvar i Birája Exc(e)l(lenti)ádnak egy tó t dugatott . . . gyakor izben instáltom alázatoson Exc(e)l(lentia)dot . . . hogy vagy ol ly alá ereszsze azon ton lévő malom-nak a’ si l ipj i t , hogy a’ Rétemre a’ viz k i ne űssőn, vagy egyébb igazitást tétessen [Szamosfva K ; Born. X X X I X . 51 Jósintzi Sándor kezével].

3. vettet, zárat ; a dispune să fie aruncat (în temniţă), a dispune să fie închis; einsperren lassen. 1694: i t uj jobban Kgls Ur(am) kertem fizetesemet, ha nem fizet en bizony el hagyom, azert az szomert az tőmlőczben dugatot, negy hetig volta(m) fogva [Törzs. Moldovai Karaczon majoshegyi jb suppli-catiója a fej-hez]. 1852: a’ tŏmlŏ tzbe foglak dugat-n i [Dés; D L t 747].

4. (partot) fel töl töget; a ridica (malul cu diverse materiale); aufschütten. 1650: migh Mjklos Ferencz Dugatnj nem kezde a poros aroknak az vjze fŏn zŏrte terül t | mygh mjklos Ferenz kertel Es gane-val dugatnj nem kezde az porŏs arkot az v jz m jnd zŏrte mŏgȯn vala az myklos ferenz Eletjreis | migh mjklos ferencz dugatnj nem kezde bojtokal s ganeval fŏn az vyz zŏrte terŭ l t az Dam(okos) petor kert jbe [Gagy U ; UszT 8/64. 58].

dugattat vettet, zárat ; a dispune să fie închis; werfen/einsperren lassen. 1774: (A legényt) Szám-tarto Ur(am) . . . az udvarban lévő fog házban dugatotta [O.zsákod K K ; L L t 198].

E EM

dugdos 492

dugdos 1. rejteget; a to t ascunde; verstecken, verbergen. 1598: mikoron Zepe(n) mulatnank, be Iúta az zappanios es veze ismet egibe(n) az hegedw-

seokkel . . . Mikoron ozta(n) az vonakodasnak vege leot volna, lata(m) azt hogy az hegedws

Ianos az kese(n) pepechiel vala, dúgdossa vala, mondo(m), te m i t chinalz az kessel m i t akarz? ted el [ K v ; T J k V / l . 162]. 1765: ezen . . . őt személyek gyakron idegen esméretlen emberek-(ne)k adtanak szállást, véllek vendégeskedtenek, falubeli más emberek előt azokat dugdosták [Fin-toág H ; Ks 113 Vegyes ir . ] . 1780: ollyankor min-denkor hordott Cserei Uram k i holmit az Udvarbol keszkenyőkbe őszve kőtve, de azokat én től lem t i tkol ták, s dugták, s egyűtt eŏ kegyelmek őrőkké Sugva bugva beszéllettek, ugyan csak egyszer a tőbbi kőzőtt confectet hozott vol t k i . . . lá t tam hogy ették dugdosva [Bethlen SzD; B K . Ant . Bod magister scholae ref. (45) vall . ] .

2. ’?’ 1881: Vetem egy pakét Zsendej szeget dugdosni [Etéd U ; NkF. — Uo. előbb: Tizenkét pak zsendej Szeget vettem a Malomra].

dugdostat dugosgattat, rejtegettet; a face să fie ascuns; verstecken/verbergen lassen. 1605: massalis dugdostatta az penzt [UszT 19/10 Anto-nius Kouacz de Zentkiraly pp vall.].

duggat 1. dugosgat; a to t ascunde; vor j m verstecken. 1680: mivel fagyu tanal tatot t az keze alat melyet dugatot hun vőtte s k i adta adgyon szovatyost mivel eő meszaros nem volt, hogy eő fagyat gyűthetet volna [Dob.; Ks 41. G]. 1703: hallattam Marosán Gergellyt hogy Nemes János-nak egj kőpenyegjét meg találván addig tagatta . . . mig Nemes János(na)k cseledgji meg lát ták hogy dugotta [Récekeresztúr SzD; SLt AQ. 38 Marosán Miklós (40) zs vall.]. 1762: Korsot is lá t tam ket tőt t , melly is igen szép volt, ă fedele és feneke on vol t ă Ládája fenékin duggatta [Oltszem Hsz; Mk RN. IX. 109]. 1773: az Exp(one)ns Ur Borát palinkáját Korsoval, fazakakkal sokat kapta, mellyet konyhán Sŭtŏházban, Istálloba hol duggatott [Selye/Magyaros M T ; Bet. 7 Joh. Kardos (29) auriga vall.].

2. rejteget; a ţine în ascuns; verbergen. 1674: az controversus lovat . . . ne(m) duggatta, sem lappangtatta, seőt mind Hadnagy Ur(amna)k megh jelentette mind penigh suo tempore k i kial-ta t ta [ K v ; T J k V I I I /11 . 249]. 1685: H a valakik pedig az 3czadot el kerúlnék vgj marhajokat dugatnak es Contrabont talaltatnék, az illyeneketis Uram(na)k eő kglme(ne)k ideje korá(n) értesere adom [B fR St. Prosa de Szék széki rationista kezével]. 1707: Varosunkban levő becsűletes embereink(ne)k joszagit edgjet masit k i horta dugattya k i ta r tya maigis hazanal [Dés; D L t 488]. 1724: Most Tömós vár mellet egy száz nyolczvan ŏ t esztendös ember holt meg, mikor az Török meg vette vol t az Magyartol Tömős várt, mar akkor, az apja marhait ő duggatta, és Paszto-rol ta [Nsz; Ap. 1 Apor Péter lev. feleségéhez]. 1747: az utrumban mentionalt Magyar orszagi

négy őkrőket kiket elsőben az Szilagy mellet duggattak, annak utanna az Pap Lászlo Pajtaja-ban kőtve tar tot tak [A.várca vSz; Ks 2 7 / X V I I ] | Azt hal lottam Mlgos Groff uram Gulyassatol Iepura Praekuptol, hogy elsőben az Szilagy mellett

levő Reketyen duggataka | az Illjésfalvi Határon a Szilágy mellet tuggattanak négy ŏkrŏket | négy őkrőket elsőben az Szilagy vize mellet levő Reke-tyen duggattanak [Szilágycseh; i.h. — aTi. a lopott ökröket] | az I. . . . sokféle Tolvajokkal tár-salkodván azok(na)k or Gazdája volt, az lopott marhákat duggatta, ŏkrŏkŏ t is nyuzott lopva étszaká(na)k idején | mondotta az Incta az Anak, hogj idegen bitang sertést fogott fel s, duggatta [Torda; T J k III. 133, 181]. 1748: Pap Mihály igen Nagy Tolvaj . . . lopott Lovakat tar to t t és duggatott [Nsz; Ks 27 /XVI Ib St. Budai gub. janitor vall.]. 1762: kegyelmed . . . meg viselŏse-det, es tereb(e) esett, melyhez kepest . . . szŭret tá jat gyermekeis szŭletett . . . tilalmason, és vet-kesen kŭ lemb kŭ lemb fele utokon, és modokon duggatta, rejtegette, és clancularie nevelte [Torda; T J k V. 8 7 — 8 ] .

3. bújtatgat, lappangtat; a face să se pitească/ ascundă; verstecken/verborgen halten. 1671: az It edgy k i czapatot személyt Karasznai Cathát

ez hazának határin magok házoknal lappangtatták, duggatták, holott sententiaja ollyan volt hogy ez varos hatara(n) sohult ne talaltassék, Alioquin feje vetessék [ K v ; T J k V I I I /11 . 53]. 1701: Sem hogj akarattya let t volna Gergocs Ur(amna)k azon jobbagjok fel ne(m) adására, sem hogy hir t adatott volna ŏ kglme el szŏkesek felŏl, annál inkáb hogj dugatta volna, nem tudom [Keresztény-almás; Szer. Georgius Hercz (30) nb vall.]. 1735: É n Sem nem tudom Sem nem hallottam hogj . . . Rognána lako . . . Kosztin Mitre nevú Jobbágya . . . Bikován Urszul nevű Keringő széjjel járo tolvajnak maga házánál szállást adott volna vagy a maga életin duggatta volna [Ks 27/XVI . — aRog-na, később: Kornislaka SzD]. 1747: Pap Lászlo . . . ezen . . . Krisán nevŭ embert az Háza hi j ján tar to t ta s tuggatta (!) [A.várca Sz; Ks 27 /XVI I ] . 1762: Pap Miska . . . K i Házához Szállott, és k i hány napokig tartotta, s duggatta . . . maga Házá-nal nevezze meg a Tanu [Kővár v id . ; Ks 25. III vk ] . 1767: Név szerint Karkobol, Pap Miklost k ik szŏktettek le, Dupa peátrára . . . Dupapeatrán k ik és hány napig duggatták . . . ? [ H ; TKh f vk] . 1769: A k i k másakot az Eo Felsége birodalmán k ivŭ l valo országokra fŏkĕppen katonai szolgálatra k i szŏkni akarot házánál tartana duggatna, Nem hogy a Magistratusnak hìrré tenne az il lyen kŏzŏn-séges Munkára a bŭnnek mivoltához hoszszab, vagy rŏvidebb ŭdŏkig sententiaztatik és bŭntet-tet ik [UszLt X I I I . 97]. 1770: azon Fugitivus Iviberias Utr izál t Jobbágy Legénnyét . . . eŏ Ngának Csatámba . . . k i duggatta, lappongtatta házánál vagy egyébűtt akár holis . . . nem tudom nem hal lottam [Dés; J H b Bethlen lev. 361] | azt tudom bizonyosson hogy Szimionnét vagy két nap duggatta Huszár Pétne (!) az maga házánál [Nagyercse M T ; Told. 3a].

E EM

493 duktus

4. ’?’ 1651/1653: egy Prasmari Szasz i t t duggat vala, s monda neke(m) Harko Marton Er igy taszicz be az Vizbe azt az duggato Szaszt, en oda menek, s be taszitta(m) az Vizbe az szaszt, megh Harko Marto(n) eoreosse(n) megh korbaczola, s fel fogat-tata az szaszszal, hogy teŏbszeór i t t nem duggat [Bikfva Hsz; BL t ] .

Valamelyes valószínűséggel egy vízeldugással/elvezetéssel halászó szászra vonatkozhatik a közölt szövegbeli duggat adalék.

duggatás dugdosgatás, rejtegetés; ţinere în ascuns, ascundere; Verbergen. 1604: Az yneot is az Arúa szamara vet tùk kezùnkhez . . . Az marhat nagy dúggatassal ta r to t tŭk mj meg’h [UszT 20/273].

duggató 1. bújtatgató, rejtegető; ascunzător, cel care ascunde pe cineva; Verberger. 1769: Meg in anno 1766 ŏ Felsege által hosszason k i parancsolt kemény büntetését a Molduvábol és oláh országról tilalmas utakon k i szökö embereket duggatok(na)k Kgk között k i hirdettük vala . . . a k ik abba találtat(na)k halállal büntettet(ne)k

[ U s z U X I I I / 9 7 ] . 2. ’?’ 1651/1653: egy Prasmari Szasz i t t duggat

vala, s monda neke(m) Harko Marton Er igy taszicz be az Vizbe azt az duggato Szaszt [B ik fva Hsz; BL t ] . — A teljesebb szöv. duggat 4. al.

A kétes jel-re l. duggat 4. al. a jegyzetet.

duggatódik rejtegetőzik, rejtekezik, re j tőzködik; a se ascunde; sich verbergen. 1747: az Szathmari negy őkrők az Szilagy mellet levő Reketyén duggatodtak elsőben, az utan az Pap Laszlo Pajtá-jaban kőttve tar tot tak [A.várca Sz; Ks 2 7 / X V I I ] .

dughat a-(şi) putea băga; stecken können. 1769: Tobiás Győrgy azt gondolta, hogy az urak el vágják a szemérem Testemet, és többször a feleségib(e) nem dughatom, de valamént ennek előtte, ugy ezután is közősködöm vélle [Bukuresd H ; Ks].

dugó 1. dop; Pfropfen, Kork . 1732: Egy Bugyo-gos korso dugostol 44 Lot [Ks 73. 55 gr. Kornis Zsigmond hagy.].

2. kb. (víz)rekesztő deszka; scîndură pentru zăgăzuirea apei; Staubrett. 1792: ö Nga Molnárja

hozzám jövén, h ivu t t mennyek vélle, keressűk a Zugofáit, a Deszkait, és a Dugojat, mivel valaki el vit te vagy el vetette vatamely felé nem talalja, a vizet sem ál l i thattya meg [Szászerked K ; L L t Csáky-per 224. L. 25].

dugódás torlódás; îngrămădire, aglomerare; Anstauung. 1604: Demeterfalwj Gergelj Janos azt bizonichía meg hogj az malom arokon minden Ember hidgiat Zabad wolt fel bontanj, mikor Jegnek dugodassa lezen, wagy walakinek kara lennę az wiz meg dugodassa miat, olian rendelessek wolt Bereczkj Janos Ideyeben [UszT 18/139].

dugódik feltolul, (meg)duzzad; a se umf la ; aufstauen. 1765: Simén András Ura(m) el pusztult

Malma fenn állásakor az nevezett régi Molom hellyénél sokkal fellyeb to l j ta az Vizett, kétség kivűl, mostis ha meg kőt tet ik a’ gát, fenneb Dugodik [Széplak K K ; SLt évr. Transm. 198].

dugogat dugosgat, rejteget; a ascunde; ver-bergen. 1607: Kosa Miklos vgia(n) dŭgagattais Jdestouă az lowat [ M v ; M v L t 290. 7b].

dugós dugóval záródó; cu dop; m i t Pfropfen verschließbar. 1788: Dugos fertályos ŭveg palaczk [ M v ; TSb 47]. 1837: Mettzett bé főzettes űveg dűgős (!) űveg 4 [Szentbenedek SzD; Ks 88. 24].

dukál i rányít , vezet; a îndruma/di r i ja ; führen. 1769/1802: azon meg mutato t t jegyes fáknak k i mutatásában k i járásában a Fatensek vacilláltanak ugyhogy a Fatenseket magok a Bezdedi Lakosak ducálták alattamba, hogy Commissarius Uraimék eszre ne vegyék intentumak (!) a Fatenseknek miert menyenek [BSz; J H b L X V I I / 3 . 54].

dukát arany pénzérme-fajta; ducat (monedă de aur) ; Dukaten (Goldmünze). 1652: Egy vászon zacskob(an) negy szaz harmincz negy Arany . . . Más zacskob(an) vagyo(n) Ducat nr. 10. Oroszlanos tallerok nr. 8. Keresztes tallerok nr. 8. Potura pinz f l : 3.//60 [Nsz; IB X . 2 Bethlen István lelt.].

A Bethlen Gábor korabeli dukát-érmék pontos pénztört- i leírását l. Huszár 9 4 — 7 ; a Bethlen uralkodása alatt, 1613—1629 között vert érmék képe i.h. II—III. tábla 16—33. sz. — Mint -hogy a levéltári kutatás félszázada alat t a szerk. elé csak egyszer került olyan adalék (de l. még 1634-ből dupla-dutka al. !) , ame-lyet ide vonhatott, ebből valamelyes valószínűséggel a szó egykori r i t ka erdélyi használatára következtethetnénk, hacsak a Huszár alkalmazta műszónak tör t - i hitelessége legalább Bethlen korára vonatkozólag be nem bizonyosodik.

duktus 1. kb. (víz)folyás; curs de apă; (Wasser)-Lauf. 1826: Hogy a’ patakot emberi emlékezettŏl fogva vol t helyen kell hagyni, az nem lehet . . . ezen u j j ductus által nem hogy terheltetnék a’ tisztelt Grof Ur, söt az egész Gyalakuti közön-séggel egyŭ t t megbecsŭlhetetlen haszna leszsz benne, mert sem allodiaturáját — a’ melyben esztendŏnként 200 kalangyányi kár t is teszen a’ víz a’ feladás szerént — nem nyomja el tŏbbet, sem pedig az ökör ti lalmast nem iszapolja el | Az ezen patak árka állapotjának, ductussanak és meatussának ’s minden kártételeinek is oculatio-jokra, ’s a’ mennyi-lehető igazitásokra . . . az ezen Mlgos VK i rá ly Bíró Urat melleje kirendel-tetett más Commissarius Urakkal együtt kinyerte vol t a’ Tekintetes Tisztségtől az most is ez eránt panaszlo Kelementelki Possessoratus és Commu-nitas [Msz; GyL] .

2. határvonal; linie de hotar ; Grenzlinie. 1766/1802: A Méltoságos Actorak Inquisitoriajak-ban mas metalis ductust elöbbeni k i menetelekkel Commissarius Uraimeknak ugyan most, utolbszori k i menetelekkel pedig ismét kűlőmbező ductust adtanak fel és contemplaltattanakis | a Zalkai Fátensek ductussa szerént . . . egy uton fel balra tanáltatott egymáshoz kőzél két bükfában lévő

E EM

dúl 494

régi keresztek [BSz; J H b L X V I I / 3 . 8, 21]. 1775/1802: a Bezdédi Meltoságos Possessor Urak ductussak szerént oculaltatott jegyes fák, tőrvé-nyes határ Jegyeknek, és métáknak nem itéltet-hetvén, azok szerént a Bezdédi Határ a Nagy Kristolczi Határ to l nemis Separaltathatik [BSz; i.h. 142]. 1816: Innét continualtatott a’ köz Terrenumnak metalis ductussa L a Pestyerike nevü helyre . . . a’ honnat kanyarodik a’ ductus napnyugotra [Létka SzD; E H A ] . 1831: ŏ tven ŏllel távulabb amattol a k i vágot egyenes ductusba határ halom rakat ta to t t [Remete Cs/Toplica M T ; Born. X V b ] .

3. akarat, elhatározás; voinţă, hotăr î re; Wille, Entschluß. 1752: az Birák csak magok ductusok-bol i t i l tek Communis I n q v i s i t i o t ? [Dob.; M v R K vk ] .

4. ? kb. érvelés; argumentare; Argumentierung. 1648: Eo kegyelmek investigaltak mind az ket felnek irattasit ( !) , es abba(n) valo rationabilis ductusokot ahoz kepest eŏ kegyelmék igy delibe-ral(na)ka [ K v ; T J k V I I I / 4 . 279. — a Köv. a végzés].

Szk : ~án jár nyomdokán jár. 1794: ezenn mostani U j j Tisztyekis eŏ Nsgoknak az elŏbbeni-nek ductussann járván fŏ ldőmbe belé szántatott [Ádámos K K ; J H b X I X / 4 1 ] * ~át követi nyom-dokát követi. 1651: Szeòreòs Andras vra(m) . . . niughatatla(n) elmejenek ductussat keòuetue(n) Dioszégy K is Anna kepebe(n) minemw protestatiot, es haza eppittese elle(n) ualo contradictiot exhi-bealt, mind kisebb uèr képeben [ K v ; T J k 142]. 1760: Az B. Kórdaa székely vágoványu természetű Praefectussa is i r t egy Tőkéletlen Levelet, lát tz ik hogy az Vra ductussát követi, mert ők akartak meg csalni, még is minket vádolnak [Igenpataka A P ; T L . gr. Teleki Ádám aláírása, de a levél más kézzel. — aBr. Korda György, a levélíró veje].

dúl 1. kifoszt, fosztogat; a jefui /prăda; plün-dern. 1573: Zydia gergel Imret Illen zowal, Te Bestie kwrwafy meg dwltad hazamat, Az felesege Mond vay Nem dwl ta hane(m) en vitette(m) ely Marhamat onnat [ K v ; T J k III/3. 230]. 1600: Nemes Vdwarhazamnak kapuian belǫ l walo aszta-gomath melyben wol t 300 magyar kalongya mindenestol el hordotta, Zabomatis es Zenamatis es minden egieb hazi ezkeözemet azonkeppe(n) hordotta es duIta [UszT 15/79].

2. puszt í t ; a pustii/devasta; verheeren. 1590: mikor mailad gabor be J ŏ t t h wa<la> zekel fŏldere dúlnj , az kor molnúnknak gatt ia el zakatth wala [Szu; UszT]. 1756: Balog Uram Gondviselőji hivatalban lévén minekűnk ugyan személyűnkben kárunkra nem vol t de eő kigyelme Gondviseletlen-sége míat Tílalmasainkban elég kárunk eset mivel az Marhák szűntelen dulták Tilalmasainkot s nem védelmesztette m ín t eő kigyelme előt valo Tisztek [A.fentős Szt ; T K l ] .

3. (adót v. más szolgáltatást) be/felhajt ; a strînge (impozite şi alte obl igaţ i i ) ; erheben. 1590: <B>ochatott vo l t ennek Elȯ t te valo napokban dulot k i az szęk az ket ket penz Restantianak fel

igazitasa felol . . . mikor az Keȯkȯ l lȯ viszenek az nap niugot felȯ l valo felen dulnanak kereszturffalui Niu i todi Demeter vice kiralibíró, es Kis Kedei Osuat Janos, es Kobatf falui Anta l f f i Thamas Keóróspatakban mentenek volna Az Gothart Koúachj hazahoz megh kęrtek volna az d. 2. Az Zeknek vegezes birsagaual 25 penzel, Az penzt megh adtak d. 2 de az Birsagot megh nem adtak [UszT].

4. foglal; a pune sechestru, a sechestra; pfänden. 1590: Az penzt megh adtak d. 2 de az Birsagot megh nem adtak, Az více kiral j biro Niuytodi Demeter teob melIe Adottakkal egyete(m)ben dúlni akart, Az Gothart koúachj f ia Gothart Balas megh ytette az Eȯkleúel Anta l f f i Thamast, mely ytest egj bizonsaggal megis bizonytak az dulok [i.h.]. 1693: kigyelmed Vicze Jspan Ur miczoda re-ratoriaval (!) jŏ reank dulni mikor kol t es k ik alt(al) . . . t i l ta ta is Jspan Uramat, de eokigyelme megh nem aluan, ezen Fodor Istv(an) Nalla leuŏ pallossat haromszor feligh feligh k i vonu(an) es igy ton repulsiot Vicze Jspan . . . azzal el alla [ K ; Born. X L . 87]. 1700: külde el engemet . . . N. K i s Dobai Dobai Péter Vicé Ispány Uramhoz . . . hogy tisztem szerint t i l tanám . . . Dobai Péter uramat ugy min t ezen N(emes) v(árme)g(yene)k Vice Ispányát, hogy ö kglme . . . megirt Aszszony ŏ kglme joszágára dulni k i ne mennyen [M.köblös SzD; R L t ] . 1744: Hal lot tam aztis Kis Péter Mihálytol, hogy mikor Németh János Ado hajtani i t t já r t Kŏpeczen, ā Barothi Emberekis i t t voltak marha hajtani vagy dullni, azt mondá Kis Péter Mihály hogy Semmit Se adgyunk, marhát Se adgyunk, dúllást Se adgyunk [Köpec Hsz; I N y R 46 Bocz András (80) pp vall.].

dulakodás verekedés; încăierare; Prügelei. 1633: Hallam magatol Zanto Martonnetol, hogi erőssen megh fogta volt Zalkay Mathenak az szakalat akkori dulakodasban [MvL t 290. 112b]. 1638: az lovat . . . nem engede Szabo Matias hogj el hozzuk, ă felet leŏn az dulakodas [Mv ; i.h. 291. 157b].

dulakodik (vadul) birkózik, verekszik; a se încăiera, a se lua la bătaie; sich herumraufen. 1583: Esthwe kesen ez Santa kowach zolgaia es Georg kowachie Treffaba dulakodnak vala [ K v ; T J k IV/1. 133]. 1633: kezde Zalkay Mathe az szanto Marto(n) laba(n) kapdosni, es uegtere eolbeis essenek es ugy dulakottak egimassal [MvL t 290. l_l_l_b]. 1638: Szabo Lukacz Uram . . . Szabo Matiassal hogj dulakodot volna en ne(m) la t tam [ M v ; i.h. 291. 158b]. 1793: ottan tsak dulakodtak s. a’ mennyire az uttzárol tapasztal-hattam, nem tréfa volt az egymással valo huza-kodás [Dés; D L t az 1799. évi iratok közt].

dulakozás verekedés; bătaie; Rauferei. 1633: az szṽle megh wte karoual, cziszmaszia Istuant az vta(n) megh hagita es eggik min t szitta masikot az masik szinte vgy es ugi esek el dulakozasba [MvL t 290. 109a].

E EM

495 dúlhat

dúlás 1. pusztítás; distrugere, devastare; Zer-störung. 1589 k.: Az Maylat t Gabor dulasakor, hogj az aruiz az varos Molna gatt iat el viue, monda Melegh Jstvan Jo Vra im zabadicziŭk megh ez erdeott es keosswk megh az gatot beleolle [Szu; UszT].

2. rablás; j a f ; Raub. 1631: soha bizonj semmi dulast foztogatast ne(m) tudo(m) hogi czelekedet volna ez az Peter kovacz [ M v ; M v L t 290. 252a].

3. adó; dare; Steuer. 1744: Hal lo t tam aztis Kis Péter Mihálytol, hogy mikor Németh János Ado hajtani i t t jár t Kŏpeczen, ā Barothi Emberekis i t t voltak marha hajtani vagy dullni, azt mondá Kis Péter Mihály hogy Semmit Se adgyunk, marhát Se adgyunk, dúIlást Se adgyunk [Köpec Hsz; I N y R 46 Bocz András (80) pp vall.] | Hal lot-tam Kŏpeczi Nagy Mártontol mondotta, hogy ā dulásba nem ád Semmit [uo.; i.h. Bocz Bál int (60) vall.].

4. kb. (le)foglalás; poprire, sechestru; Beschlag-nahme. 1606: ha az fejedelem megh ne(m) engedy Akko r j dulasúnkot megh elegítlek [UszT 20/221 Petrus Thibald de Kadiczfalua pp vall.] | Farchady Veres Balasne ugímínt felperes kereste teŏruin zerint Hoggiaban lako Bedeŏ Mihalj uramot ugímínt Alperest, az el múl t wdeókben az Racz íaraskorí marhaja el uitelert, Melj ket fęl keózt

ualo dolgot bizonsaghra boczatiuan az teóru íny: Bizonitottak, Es megh uallíak az bizonsagok,

Elsŏ renden, nemellyk azt hogi megh talal tat ta az felperes az Alperest, Elseŏ renden affelòl hogi ne éssek teŏb dulas rai ta es negi for īntot f izetett [i.h. 20/11].

5. (döntés-/ítélet-)végrehajtás; executarea (unei sentinţe/hotărîri); Vollziehung. 1802: ezen follyo 1802dik esztendöbéli Februarius 20dik Napján uj janan k i küldettetett Méltoságos és Tekintetes Biroi Biztos Urakat k i fogják hozni az Uj j -Budai puszta falu (így!), mellyis B.O. Budai Határok között az Elö erdönél . . . o t t lévö Ellenkezés le csendesittésére, és az igaz határ k i járásara, annak utánna pedig, annak a résznek, melly azon k i jártotás által az U j j Budai határhoz tartazonak lenni találtat ik a Belsö régi Telkek Birtokához arányoztato intézett szerént léendö meg osztására Törvényes Dulásra Mátol számlálva 8ad Napon [ K ; J H b L X V I I / 4 . 20].

6. ’?’ 1600: Ez dulasba menek Galff i Isthwanne azzoniomhoz, mondek neki azzoniom na(m) az f iam mas fel eztendeigh zolgalta kegmeteket, sem ruhazatot sem semmit ne(m) adatot neki [UszT 15/267].

dúlat 1. fe lhaj tat ; a dispune să se încaseze; erheben lassen. 1628: mindezeken az 12 czéhen és az kalmárokon, i n universum ezer magyar r . for íntot dúlasson mulctát hűséged polgármester h ívünk által [SzO V I , 78 fej.].

2. kb. eljárást i n d í t t a t ; a pune să intenteze proces; Verfahren gegen j n einleiten lassen. 1653: eo poronczolta igymond mw nekwnk hogy dulas-suk az kaszoni fwert [Kanta Hsz ; HSzjP] .

dúIatás adószolgáltattatás; plata/perceperea im-pozitelor; Steuererhebung. 1695: En Rakosi Benedek az utannis at tam In Anno 1695 die 17 xbris Kosa Mihal ly Birosagab(an) Falu dulata-sab(an) flo 5 den. 25 id est ŏ t For intot . . . 25 penzt [Sszgy; L L t Fasc. 169]. 1749: eŏ Nga . . . az Mlgos Exactoratus által, az Mlgos Regium Guber-n ium eleib(e) promoveallya, hogj micsoda Dulatá-sok vadnak [ I l lyefva Hsz; Ap. 1 Bialis Ferenc kezével].

dúlathat foglal tathat; a putea sechestra; pfän-den lassen können. 1638/1647: valamikor akarnam ket szaz arani for int igh Duiathatok Eó kegimen [Noszoly SzD; E M L t ] . 1664: az Kis ik lodi Salma Janȯs nevŏ Jobag . . . ha valaha . . . el Talalnȧ sokni avag bujdosni . . . migarast (!) mindenik kezesen ku lȯn kulȯn 40 40 m(a)gar for intokot exegvalhason exegvaltathasòn Dulhason Dulat-hasȯn [Kisiklód SzD; Törzs]. 1672: Gavai Miklos Ura(m) . . . az kezeseken k ŭ l ŏ n kŭ lon 70 70 Magiar for intot . . . akar holot levŏ jovaibol dulathasson, dulhasso(n) [Vice SzD; Ks 41. B ] . 1696: Petritye-u i t Horuat Miklos ur(am), ugj eo kglme Feleseghe, gjermekei es maradeki . . . negjuen negjven Magjar for intokot dulathassanak á megh i r t kezeseken ez leuelùnknek ereje által [ G y f ; SLt AF . 2]. 1701: az Fiak és két árva hajadon leánjok . . . tönek egj más ellen ezen dolognak nagjobb erősségére s meg tartására mielőttűnk i l y kötést vagy Contractust, hogj az k i ennek fel bontója lenne jövendőben, minden törv in j nélkül az meg állo felek az meg nem álló félen, 40 magjary for intokat dúlathassa-nak vehesse(ne)k [Polyán T A ; J H b X V I / 7 ] .

dulcsáca cukros befő t t ; dulceaţă; Konf i türe. 1817: Három Dultsátzának való Tekenŏs-béka formáju ezŭst Tálatska [ D L t 105 nyomt. k l ] .

dúl-fúl mérgelődik, dühöng; a turba de mîn ie ; toben, wüten. 1628: ot Setalt, panaszolkodot, dul t , fu l t , hogy Im nem tudunk megh a lkŭnni veszeke-dwnk az ket Legeny feleol [Kath. ] . 1636: monda Koházi Kathal in Te ven szákálu szekely cziak heyaba(n) dűlz fulz, mert az migh elek, addigh ne(m) czinalz ot házát, hane(m) ha megh halok [ M v ; M v L t 290. 65a].

dúlhat foglalhat; a putea sechestra; pfänden können. 1596: H a penigh az aki t walamely tized-beol el walaztananak magat gondolwa(n) eleb allana, es el ne(m) menne, tehat annak az zeokeot embernek marhayabol húz for int igh dúlhassanak mellyet mingiarast penze tegienek es az masik hadba me(n)t embernek fogiatkozasaert aggyak [ K v ; TanJk I/1. 288]. 1608/1623: ha az kezesek ele nem allatthatnak, az kezesin ket szaz for intot dulhasso(n) [LLt Fasc. 75]. 1619: zombat te lk i . . . boka Jlyes . . . el talalna menny . . . tehat ezen az hat kezessenn, kólón kólón tizen harom for intot harmincz harom penzt dulhasson . . . Czephey lazlo v ram Egj viczey Ispan egj viczey biroual [Dob. ; Ks 42. E ] . 1629: Chyomafai

E EM

dúló 496

Istuanert leon kezes Paul(us) Adamosi . . . az foghsaghbol kiveue(n) Chyomafai Istuan megint . . . leon kezes Paul(us) Adamosinak Joszagat keotue(n) hogy ha el maradna dulhasson Joszagan [ K v ; T J k V I I / 3 . 144]. 1664: az K is ik lodi Salma Janȯs nevŏ Jobag . . . ha valaha . . . el Talalnȧ sokni avag bujdosni . . . migarast (!) mindenik kezesen ku lȯn kulȯn 40 40 m(a)gar for intokot exegvalhason exegvaltathasòn Dulhason Dulatha-sȯn [Kisiklód SzD; Törzs]. 1672: Gavai Miklos Ura(m) . . . az kezeseken kŭ lon külön 70 70 Ma-giar for intot . . . akar holot levŏ jovaibol dulat-hasson, dulhasso(n) [Vice SzD; Ks 41. E ] .

dúló I. mn rabló, fosztogató; je fu i tor ; räube-risch. 1602: Noha ennek eleotte az Júhnak ez hataron valo lete tilalmas volt, mostan mindazatal az ewdeonek saniarú volta miat az sok dulo kobor-loknak naponkenth varosúnk keornieol nyargalasa miat, Amegh az Vristen ezt teollewnk nem tagit tya, addigh i t zenúedik [ K v ; TanJk I/1. 412].

II. fn 1. adóbehajtó/szedő; perceptor; Steuer-einnehmer. 1590: <B>ochatott vol t ennek Elȯ t te valo napokban dulot k i az szęk az ket ket penz Restantianak fel igazitasa felol . . . Az penzt megh adtak d. 2 de az Birsagot megh nem adtak, Az více kiral j biro Niuytodi Demeter teob melle Adottakkal egyete(m)ben dúlni akart, Az Gothart koúachj f ia Gothart Balas megh ytette az Eȯkleúel Anta l f fy Thamast, mely ytest egj bizonsaggal megis bizonytak az dulok | az dúloknak megh haboritasokert Gothart Balast hagia az szek 24 Ghiran [UszT]. 1593: az dolog zinte Ebed wdeokor vala, azomba ket ora nem telek hogy ra jeouenek az dwlok az Byrora [i.h.]. 1600: M i akkor ottho(n) woltunk míkor az dulok rea mentek az eŏ kegmek hazara, akkor wi t tek el ereözak alatt eőket, az eŏ kegmek marhaiban semmít ne(m) witte(ne)k egyebet, hane(m) az eŏ kegmek iobbagia . . . adott wala ket t ket t weka buzat nekeönk [i.h. 15/26]. 1604: magha elegge mo(n)da hogy megh fizetik valami kar t tettek, de ne(m) ada k j ozton vgj v i t ték el az dùlok [i.h. 18/9

„Stephanus Theȯrek de Maros Vásar helj nunc in Vduarhelj habitans’’ vall . ] | az m i kiczid marhaia wolna aztis oda adna, de azt el wi t tek wala az dulok [i.h. 18/135 „Begezy Anta l Bodog azonj falwi falus Biro” vall.].

2. szolgabíró; dulou (pretor); Stuhlrichter. 1786: az 1774 d ik Esztendòre Biroi hivatalra valosztatvan most Armalista akkor pixidarius Todor Gabor, a nemes Falu Notarius nem letele mia t t meg szori t tat tot t Tekentetes Kis Harsanyi Hársányi Ferentz akkori Processualis Ns Aranyos szeki Felsȯ járásbeli Duloja altal, hogy Stantaneē Nota-riust álitstson Kŭ lŏmben 24 ~ huszonnégy Mfor int büntetést nem fogja el kerülni fogyatkozasos Falunk [Barla lev.]. 1826 k.: Dullok eskű formája. É n n. n. eskűszöm az egy igaz élő Istenre: hogy én ezen nemes Udvarhelyszékben a’ t . t . Járásbéli Dul lói hivatalomat, melyre à nemes szék rendeitől választattam, és rendeltettem hiven és igazán fo ly ta tom [UszLt III/48]. 1829: a pestises hir

alkalmatosságával sokat köl tet t a Dullora | me-nyünk hogy vágjunk s adjunk gyűmölts fát Vajda István Urnak, azert hogy a Dullo oda száll [Mező-

kölpény M T ; TSb 48]. 1843: Haza érve a Szekere-ket a Csűr eleiben ál l i tottuk, s az őkreket k i fogva egyenesen Mentem az Hadnagy Urhoz, a dolgot bé jelenteni a Hadnagy Ur a Dullo Urhoz igazitott [Bágyon T A ; KLev. i f j . Bot tyán Mihálly (38) vall.]. 1844: Énis Dullo valék . . . Dulloságom ideje alatt . . . járásomhoz még három Falut csatoltak, s nékem azokbais a hivataloskodást kőtelességemmé tették [UszLt X I . 85/1. 50].

Szk: processzuális ~ járási/kerületi szolgabíró. 1798: Várfalvia Pálff i János Processualis Dulo m. pr. [Borb. — aVárfva TA] .

Szn. 1746: Perceptor Duló Márton Vr(am) [Torda; T J k III. 17]. 1749: Nemes Harkányi Miklos Vr(am) felesége Nms Dulo Kata Asz(szony). Dulo Marton es Dulo Josef [uo.; i.h. 269].

A címszóbeli szó a régiségben — a felsorakoztatott adalékok tanúsága szerint — fn- i 2. jel-ben csak az egykori székely székek közigazgatási tisztségeként jelentkezik.

dúIói szolgabírói; de dulou (pretor); Stuhl-richter-. Szk: ~ hivatal. 1826 k.: Dullok eskű formája. Én n.n. eskűszöm az egy igaz élő Istenre: hogy én ezen nemes Udvarhelyszékben a’ t . t . Járásbéli Dul lói hivatalomat, melyre à nemes szék rendeitől választattam, és rendeltettem hiven és igazán folytatom [UszLt III/48]. 1844: a rendes egy évi Szolgálat határ ideje, valamint a Dulloi, ugy az ado rovo Biztosi hivatalokra nézveis k i telve lévén, ezen hivatalokat illetőleg általános választást v inni végbe ez ut ta l Szűkséges lenne | a’ Dulloi és Ado í ró i Biztosi hivatalok választása végbe vitelére k i rendelve volt Biztosság jelentésit meg tészi [i.h. X I . 85/1. 49—50, 55].

dúló-komisszárius szolgabíró; dulou (pretor); Stuhlrichter. 1800: bizattassék ezen dolog(na)k ki-hirdettetése, rȧ polit ica linea, a’ Dulo-Commissa-riusokra, ( : igy nevezi a’ Székely a' Szolga Birá-kat :) a’ k ik ne tsak a G(ubernialis) Commissiot publ icál ják; hanem minden esztendŏb(en) midŏn investigálnak kétszer, investigálják a’ Praevarica-torokat-is, akár a’ Halgatok, akar a' Papok legye-nek [Márkod M T ; IB. Gombási Istvánnak a temetési rend. ellenőrzése ügyében í r t lev.]. 1827: a járásbéli Tekintetes Dullokomissárius Szŏvérfi Josef Ur [Szövérd M T ; Told.].

dúIóság szolgabíróság; pretură, funcţie de dulou (pretor); Stuhl(richter)amt. 1755: Kis Palf f i Andras Uram Dullosagot is viselt [Martonos U ; Pf]. 1844: Énis Dullo valék . . . Dulloságom ideje alatt . . . járásomhoz még három Falut csatoltak, s nékem azokbais a hivataloskodást kőtelességemmé tették [UszLt X I . 85/1. 50].

dúlság pusztítás|rablás; distrugere|jaf; Zerstö-rung|Räuberei. 1638: az katonak nagj dulsagot tesznek az mezeösege(n) [ M v ; M v L t 291. 124b]. 1711: (Az udvarház) tel i sok gaz katonákkal ; rú tú l praedáltak, három hordo borait elveszte-

E EM

497 dupla

gették nagy dúlságot cselekettek [TT 1891. 289 SzZsN].

dúlt lefoglalt; sechestrat; gepfändet. 1603: peterfi Lukaczj fedödet s mondotta aztis hogy az ö Eletire ne wigienek a fele diznot se egieb dul t marhat [UszT 17/21 „gagy georfi pal lo fw Ember ” vall.]. 1606: az mely marhakat . . . az eó kezehez adott, Azokban nemelljeket egy teȯlle el vet t loúayert adott . . . de hogy Adúa attak volt keze-hez ne(m) dúl t marha volt , ne(m) tar that ta oda | Az A Bizoniczia azt meg hogi az J tu tàra wötte meg az louat töle. tu t ta hogi dul t marha. Az J Bizoniczia azt meg hogi felelt felöllę: az peres damokos Janos. s Jgaz marha gīanant atta [i.h. 19/19, 20/298].

dumé hátbaütés/vágás, táj duc; lovire/izbire în spate; Rückenschlag. 1838—1845: Dumé, döng ( : erdélyiesen: duc :) hátbaütés, pufákolás ököllel. „Olyan dumét döndítek ma a hátadra, hogy elájulsz” [MNyTK 107].

A szerk. gyermekkorában Désen még élő szó volt. — L. még MTsz; KTsz megduméz al.

dunnogás l. dunnyogás

dunyha pilotă (plapumă umplută cu fu lg i ) ; Daune. 1761: Derekaj vagyon Nro 4. Dunha égy [Koronka M T ; Told. 8]. 1804: Donyha igen kevés tollal es viseltes hejjal [Borosbenedek A F ; SLev.]. 1812: Egy Donyha tépet tollubol haj nélkűlt Rf 15 [Mv ; MvLev. Szabadi József hagy. 6]. 1815: Egy tépett tollubol valo Donyha haj nélkül két embernek valo [ M v ; MvLev.] . 1840: Egy Donyha [Dés; D L t 1545/1841].

dunyhahaj dunyhahuzat; faţă de p i lo tă; Zieche. 1658: Ke t t kekes Dumha (!) hay Est d 40 [ K J ] . 1812: Egy Donyha haj Csikos kartonbol [ M v ; MvLev. Szabadi József hagy. 9].

dunnyogás morgolódás; bombănit, mormăi t ; Brummen. 1804: Egjéb kalákat nem szoktunk hanem Hordás, Szűretezés, Kender nyővés, ázta-tás és tilolás, fonás ezekkel tartoznak ŏ Kglmek, ugj asztagok fedésivel, a tőbbit (!) hiszen mormo-gással meg tették de Getzi Minya egj Kád Szŏlŏt 2 őkrivel a Szŏllőből haza hozván dunnogással tőbbet nemis segitett [Ádámos K K ; Pk 5].

dunnyogólag dunnyogva; fonfăind; näselnd. 1848: Beszél csupán magyarul, egy kissé azt is dunnogólag orrába beszélőleg [ K v ; D L t nyomt. kl ] .

dupé ’?’ 1798: A ’ Neve a' Kotsisnak Mihály, Fogaras Földi Ki rá lyhalmi . . . fekete szemü hajú, elöl le-állo dupét viselt, hátul czopfot [ D L t nyomt. k l ] . 1804: dupéra vágott fekete haja lévén [DL t ua.].

A szó valószínűleg a fr-ból németbe átvet t Toupet magyarba kölcsönszóként átkerült zöngésült hangalaki változata. A f r .

toupet 1. hajtincs, szőrcsomó; 2. üs tök ; 3. csimbók; 4. rég faux ~ kis paróka (fejtetőre) [FrMSz], i l l . a ném. Toupet 1. hajt incs; 2. üstök; 3. álhaj, vendéghaj, paróka [NMSz] jelen-tései közül az 1798-beli adalék esetében nagy valószínűséggel az 1. v . 2. jel-sel számolhatni; az 1804-beli adalék dupé-jának, valamint az alább besorolt dupé-virág összetételnek jel-e azon-ban nagy mértékben bizonytalan.

dupé-virág ’?’ 1768: Egy győngyős Dupé virág [Császári SzD; Wass. gr. Wass Ágnes ékszereinek lelt.].

dupla 1. ket tős; dub lu ; doppel-, Doppel-. 1652: Ezen Pinczére arczul nyi l ik egy duplaa [Görgény M T ; Törzs. — aTi. ajtó]. 1717: az Leányok Asz(szonyok) házok . . . két darab duff la fogas [Abafája M T ; J H b K X X X I V / 2 0 . 4]. 1832: A ’ Nagy Pintzében . . . A j ta ja dufla fenyő fa jo kemény, jó zárral [Sáromberke M T ; TSb 26]. 1837: A ’ Zöld Palota, ennek ajtoja Dufla fenyöfa . . . vagyon három ablaka . . . egyikbe hibazik őt tábla vagyon egy pintze . . . aj toja Simpla fenyő fa dészka [Szentbenedek SzD; Ks 73. 55]. 1849: A For tzimerbe bé menŏ két dufla két felé nyilo ajtó [Wass]. 1851: A ’ Borzondi Csűr . . . Szarvazatja dupla bikfa, fedele zsúp [Erdőszt-györgy M T ; TSb 34]. 1858: 2 vidacs Eke egyik dupla a masik szimpla ujak [Nagynyulas K ; TGsz].

2. kétszeres; dublu, îndo i t ; zweifach. 1763 u.: A ’ három esztendőnként esni szokott nagy Inne-pekben meg Cantálvan a’ Városon minden Refor-matus Gazdákat . . . abból mindenikéből dupla portio a’ Seniore [ K v ; B K K v - i ref. koll. lev.]. 1783: Vántza Tisztartónak . . . gatya madzaga is fejér dupla 4. u jny i szélességŭ vagyon, mellyet magam is lá t tam [Perecsen Sz; IB] .

Szk: ~ ár. 1808: Hogy a Legények a Kontárok-hoz ŏrŏmest sietnek oka az, hogy majd dupla árrát adgyák Munkájoknak [ K v ; AsztCLev.] *

~val megkíván kétszeresen megkíván. 1600: Azertt h iuattam Ketek Eleybe az alperessekket . . . mind(en) hazaimnak es ahoz walo epűlettim-nek el posztittassaban o t t woltak . . . si iuris az ( ! ) mondom kapitalis sententian wadnak kilen ki len es aballj karonak ( ! ) a fiszetessekett Duplawal kewano(m) meg az articűlűs tartassa zerent [UszT 15/45. — a Értsd: abbeli káromnak] * ~val meg-vehet rajta kétszeresen behajthat rajta. 1622/1723: Mint hogy pedig a Papot el botsátották a’ Koron-kaiak, a’ Compositio szerint el maradtak flor. 12. azt szedjék fel egymáson, adgyák meg, s hozzák bé az Esperestnek, mellyet ha nem tselekednének, duplával meg vehessék ra j tok [Hagymásbodoni ekl. könyve] * ~val restituáltat kétszeresen vissza-szolgáltat. 1600: az en hazamra valo menesekert es Jnuadalasaert, s o t t walo hatalmaskodasokert a maior potentianak terhi t p(ro)equalom rai tok, a mellett az articulus tartassa zere(n)t minde(n) marhamat duplawal az teörwenytǫ l megh kewa-no(m) resti tualtatni [UszT 15/31].

3. ’?’ 1728: Szŏnyegek szepek duff lak nro 3 [Oltszem Hsz; SVJk ] | Szŏnyeg duff la nro 1. Festekes nro 1. Pulpitusra valo kendŏ nro 1a

[Zalán Hsz; i.h. — aUtána X I X . sz. eleji kézzel:

E EM

dupla-abrosz 498

el egtek ezekis]. 1732: Szŏnyegek karmasin szin duff lák vadnak nrŏ 13 [ K v ; Ks Kornis Zsigmond lelt. 3].

Az i t t közölt két kijegyzés esefcében valamelyes valószínű-séggel különlegesen nagy, széles (? duplaszéles) szőnyegfajtára gondolhatni.

dupla-abrosz nagyabrosz; faţă de masă (mai) mare; großes Tischtuch. 1816: Takáts szőtte kotzkás len gyólts dufla Abrosz [Szentgerice M T ; UnVJk ] .

A nagy, sokszemélyes abroszt Kozmáson (Cs) ma is így nevezik [Kelemen Béla közlése].

dupla-ajtó kettősajtó; uşă dublă; Doppeltür. 1820 k.: egy más nagyobb ebédlŏ szoba, az uttzára nyi l lo két duplás évegű ablakaival . . . ezen Házon vagyon Dupla ajto, a külsŏ Simpla, Fenyő deszká-bol készűlt [Dés; R L t ] . 1827: Egy Ké t felé nyi lo dupla A j t o Bor i to t t Zárral [Dés; D L t 78/1846].

dupIa-arany kettős-arany; galben/ducat dub lu ; Doppelgold. 1585: Joannes l(ite)rat(us) fatetur . . . Zekely Gergel . . . Mutata egy lisimachus Araniat es egj dupla Araniath [ K v ; T J k IV/1. 389]. 1625: tudom hogj Benczeó Peternek tizen òteȯdfel for int arra oh penzt es hat t dupla aranniat adot az szegeni bat iam | a’ m in t halottam Angiom-to l az dupla aranniak heliebe mast adot vol t Benczeŏ Peter [UszT 131b]. 1634: hagyok Eot dupla Araniat, es egy nehany darab apro gostiant [Wass 73/1 Cegei Wass János végr.].

A ’kettős arany’ értelmezést a szerk. Huszár 94 nyomán használja Bethlen Gábornak uralkodása első évében Kolozsvárt, majd utolsó éveiben, 1627-ben és 1628-ban Nagybányán vert aranyérméivel kapcsolatban [Az érmék pontos pénztörténeti leírását l. i.h., az érmék képét i.h. II. tábla 14—5. sz.]. — Az i t t közölt szótört-i adalékokból azonban nyilvánvaló, hogy a dupla-arany elnevezést már jóval Bethlen kora előtt, 1585-ben a Báthory István lengyel k i rály kinevezte erdélyi kormányzó-tanács időszakaszában, sőt Bethlen halála (1629) után, I. Rákóczi György uralkodása elején is használták. A Huszár adta elneve-zés alkalmasint újabb szaknyelvi műszó lehet.

dupla-atlac kelmefajta; un sortiment de at laz; Dubleeatlas. 1593: Bodoninak at tunk . . . 6 singj dupla atlaczot . . . f 21 d — [ K v ; Szám. X X I / 5 . 80].

I t t és alább a kelme- és szőnyegfajták nevében a dufla ~ dupla előtagnak olykor, főként a korunkhoz egészen közeleső időtájról való adalékokban talán ’duplaszéles’ jel. tulajdonít-ható.

dupla-bagazia kelmefajta; un sortiment de bogasiu; A r t feinere Dubleeleinwand. 1658: Bal-pataki Uramnak Menteje ala vettem, hat singh Eghszinű dupla Bagaziat, pro f l . 3 / / — Vet tem hozza selimet, pro f l . — / / 2 5 [Borberek A F ; Wass Perc. 49].

dupla-bársony bársonyfajta; un sortiment de catifea; Dubleesamt. 1592: 25 Jan(uarii) Zabo Mihal i tol hozanak egi Lowat perechi (!) Geòrgi Barnasib ala . . . sietseggel v i t vrunknak 10 Sing dupla barsont ra i ta [ K v ; Szám. X I V / 5 . 107 Eppel Péter sp kezével]. 1595: Testzin (!) veres dupla barsonj fertaly hean 3 singh [Zsombor K ; SL.

Sombori László reg.]. 1599: Michlos Deak. Hozot Bechy Marhatt . . . Fel Veg dupla Barsontt 2 / / — [ K v ; Szám. 8 /X IV . 24 h j ] | Az harminczados vraim Stenczel Andras, es Masas Thamas voette-nek volt Mihaly vaida eo Naga Zamara 13 singh fekete dupla barsont . . . f l 6 5 / — 15 1/4 síngh veres duppla tafotat t t f l 30/50 [ K v ; i.h. 8 /XV. 40 dica]. 1620: Selyem marharul. Egy sing Aranias barsontul f — /25. Egy sing Aranias szeöld barsoni-tu l f — /20 . Egy Vegh Dupla Barsonitul f 4./ Egy Vegh keòz Barsonitul f 2./ Egy sing Karmasin Barsonitul f — /15. Egy sing Tarka Barsontul f — / 1 5 [ K v ; K v L t II/69 VectTr 7 — 8 ] . 1629: Kalmar Marha iutot . . . Fęl singh weres Dupla Barsoni [ K v ; R D L I. 132]. 1652: fel sing szöld dupla barson [ K v ; AsztCJk 58a]. 1662: 1 Sing megi szin Viragos dupla bársont f 10 d — [ K v ; K v R L t X . A. 25ii]. 1678: Vŏ t tem egy sing Dufla barsont haj szint nyolcz forinton f. 8 / / — [Utl_]. 1688: Egy sing Aranyas Bársontol f — //37 1/2 . . . Egy végh Dufla Bársontol f — / /30. Egy végh Köz Bársontol f 3//00 Egy sing Karmasin Bárson-to l f —//22 1/2 Tarka Bársontol f —//22 1/2 [B fR Vect.]. 1710: Egj K i ra ly szin dufla Barsony, arany galandb(an) szegett szoknya [Told. 19].

Szk: ~ kissuba. 1674: Vagyon egy veres Dufla Bársony kis suba harom rend, gazdag, prém az allyán az elei veres bojtos Barsonnyal béllet [Beszt.; Wass 72/6] * ~ mente. 1692/1737: Sze-meimel lá t tam edgyszer az Vron Egy Duf lya Megy sziny metczet draga nusztokkal bélet Tőrők forma Bársony mentét, ugy az Fején ugyan ollyan Feje-delmi Kalpogotis [Szilágycseh/Nsz; E M L t Simeon Furenda (!) L i terat i vall.] * ~ szoknya. 1704: Egy zőld dufla sima barsony szoknya [ L L t Fasc. 75]. 1766: Zőld duff la Simma bársony Szoknya . . . Citrom szin Sellyem simma Kreditor Szoknya [Szárhegy Cs; i.h. 96].

dupla-bélés kettős (ajtó)béllet/bélés; dublă căp-tuşeală (la uşă); Doppel-Türfutter. 1837: a’ Ház A j ta ján lévö dufla bellessel két Vas sorokkal [Várfva T A ; Borb.].

dupla-csövű puska kétcsövű kézifegyver; puşcă cu două ţev i ; Doppelflinte, Zwilling. 1827: Dupla tsöüa puska [ K v ; D L t 1156 nyomt. kl. — aKétszer is í gy ! ] .

dupla-dutka (a forintnál kisebb értékű) pénz-érme; monedă de valoare mai mică decît f lor inul ; eine (dem Forint) minderwertigere kleine Münze. 1634: Vagyon . . . jelen negy dutka Itt(em) ket dupla dutka. Barna penzis wagyon jelen f 1 ./. 60 [ K v ; R D L I. 105].

dupla-fenék (vminek) kettős al j(a); fund dublu; Doppelboden. 1810: Ké t ezüst serkentö ora dupla fenékkel [ D L t 367 nyomt. k l ] .

dupla-fenyőfadeszka vastag deszkafajta; un fel de scîndură groasă; Doppelbrett. 1787: 9. szál duff la fenyő fa deszka [ M v ; MvLev.] . 1849:

E EM

499 dupla-óntál

fenyŏ dufla dészkákbol épitett nagy kerek formáju kapu [Szentbenedek SzD; Ks 73. 55].

dupla-flánel f lanel l fajta; un sortiment de fla-nelă; Dubleeflanell. 1802: 9 Sing Széles féle dufla flánel . . . 7 Rf 12 x r [Déva; Ks 120. III. 8].

dupla-fonal fonalfaj ta; un sortiment de f i r ; Dubleegarn. 1687 k.: Egy vég Duf la négyes fonal-to l f — / /04 1/2 [ M v R K Vect. 14].

dupIa-fosztán kelmefajta; un sortiment de stofă; Dubleefustian. 1620: Egy vegh Dupla Hernacztul f — /40. Egy vegh Dupla Foztantul f — /25 . Egy vegh keözep Fosztantul f —/15 [ K v ; K v L t II/69 VectTr 8]. 1687 k.: Egy végh Duf la Hernácztol f — / /60 . Egy végh Dufla Kanovácztol f — / /60 . Egy vég Duf la fosztántol f — / / 37 1/2. Egy vegh Koz Fosztántol f —//22 1/2 [ M v R K Vect. 3]. 1688: Egy végh Duf la Hernácztol f — / / 6 0 Egy végh Dufla Kanovácztol f — / / 60 Egy vég Duf la fosztántol f — / /37 1/2 Egy vegh Koz fosztántol f —//22 1/2 [B fR Vect.].

dupla-gyalu kettősvasú gyalu; rindea dublă; Doppelhobel. 1845: A Fuserek szer szám Specifi-kátzioja . . . két Srop gyalu, két Símító, három Duplagyalu . . . harmintzkét vésű [ K v ; AsztCLev.].

A jel-re nézve l. Frecskay 438.

dupla-gyöngy ? kétsoros gyöngy; perlă dublă ; Doppelperle. 1666: Apro dupla gyŏngi [Utl_].

dupla-hálósapka hálósapkafajta; un fel de scufie de noapte; A r t Schlafmütze. 1806: 1 dufla halo Sapka 1 — [Déva : Ks 119b].

dupla-hernác kelmefajta; un sortiment de s t o f ă ; A r t Stoff. 1620: Egy Vegh Bibortul f —/ 20. Egy vegh Dupla Hernacztul f — / 40. Egy vegh Dupla Foztantul f —/ 25. Egy vegh keözep Fosztantul f —/ 15 [ K v ; KvLt II/69 VectTr 8]. 1687 k.: Egy végh Duf la Hernácztol f —// 60 [ M v R K Vect. 3. — L. még dupla-fosztán al.]. 1688: Egy végh Dufla Hernácztol f —// 60 | Egy vegh Bibortol f —|| 30 Egy végh Dufla Hernácztol f —|| 60 [B fR Vect. — L. még dupla-fosztán al.].

dupla-kalap ka lapfa j ta; un fel de pălărie; A r t Hut . 1760: (Az) Asz(szon)y eo Nsg(ána)k adott volna . . . edgy dufla kalapot [Dob. ; SLt X X X V . 13 vk] .

duplakamuka-doImány f inom damaszt-dolmány; dolman d in damasc f i n ; feiner Mantel aus Dub-leedamast. 1732: Karmasin Szin duff la kamuka Dolomány, aranyos Sinorral gombokkal, 22. ezŭst arannyos kapocsal [ K v ; Ks 7 Kornis Zsigmond lelt.].

dupla-kanavász len- v. pamutszőttesfajta; un sortiment de canava; Dubleekanevas. 1677: Fol th i Pannus szamara . . . vettem 3 singh kar-

masin szin habos duf la kanavaczot, singít 7tedfel for inton melly teszen f l o : 19 de 50 valnak 1 singh veres barsont f l o : 4 [Beszt.; Törzs]. 1688: Egy végh Duf la Hernácztol f — / / 60. Egy végh Duf la Kanovácztol f — / / 60 Egy vég Duf la fosztántol f — / / 37 1/2 [ B f R Vect.].

Szk : ~ szoknya. 1674: Vagyon egy karmasin szin Duf la arany virágu kanavácz, szaknya, mellyet az Apám v i t vo l t Jegyben az Mostoha anyȧm után [Beszt.; Wass 72/8].

dupla-keszkenő keszkenőfajta; un fel de basma; Dublee-(kopf)tuch. XVIII. sz. eleje: Vettem egj pár tel i kesztyùt márjás 4 . . . Egj tarka duf la keszkenyöt f lor 1 [ K u t y f v a A F ; Törzs].

dupIa-kil im (török) szőnyegfajta; un sortiment de chilim, covor mare turcesc; Dubleekelim. 1715 u./1770 k.: á Prédikálló szekre egy duf-la K i l imet adott N. Szabó Győrgy Ur(am) [SzConscr.].

dupla-kockájú kettős kockájú ; cu pătrăţele duble; doppelkariert. 1837: Duf la kotzkáju abrosznak valo 34 sing [Szentbenedek SzD; Ks 88 Oszt. 8].

dupla-korsó (? finom) korsófajta; un fel de ulcior ( f in) ; A r t (feiner) Krug. 1762: Korsokat lá t tam hogy az Ládáb(an) rejteketett (!) igen szépeket hármat . . . azt is mondá, ezek nem ollyan korsok min t a’ mellyeket i t t arula(na)k, hanem dufla korsok [Oltszem Hsz; M k RN. IX. 109].

dupla-kötés kettős kötés; împlet i tură dub lă ; Doppelstrickerei. 1692: gyenge patyolat elő kőtő, igen szép dufla bécsi szélyes kötéssel és kőrü-lette valo csipkével készitve [Bi lak B N ; J H b K L . 36].

dupla-matéria kelmefaj ta; un sortiment de stofă; Dubleestoff. 1759: H a t sing tarka sáhos duf f la materiát [Nsz; TSb 7]. 1798: Égy sűtét gránát szin szoknya dufla materia 2„00 [ K v ; Pk 6].

Szk : ~ bunda. 1798: Duf la materia megyszin bundájais vol t [Dés; D L t ] * ~ szoknya. 1798/ 1821: Egy fekete dufla materia szoknya [ K v ; Pk 5].

duplán 1. kettősen; dub lu ; doppelt. 1849: (A) nagy Torony . . . fedele . . . uj janan veress szinre festett ’sendellyekkel duflán fedve [Szentbenedek SzD; Ks 73. 55].

2. kétszeresen; îndoit , de două o r i ; zweifach. 1851: Miklos . . . kiis eszi ám duflán a’ port io ját [ K v ; Pk 7].

3. derekasan; cum se cade, b ine; brav, tüchtig. 1835: A ’ jo tanulokat egy egy esztendős Sűldővel meg ju ta lmoztat ta ; sŏt akik duflán tudtak, azok-nak egyszerre kettőtis adot t [Zsibó Sz; W L t ] .

dupla-óntál vastag óntá l ; b l id gros de cositor; Doppel-Zinnschüssel. 1761: Az V j j Duf la on Tálok [ K v ; Pk 6].

E EM

dupla-pálinka 500

dupIa-pálinka ? kétszer főzött pál inka; rachiu dub lu d is t i la t ; Doppel-Branntwein. 1818: Dupla Pálinka 3 1/2 kupa [Déva; Ks 103]. 1819: Inven-tár ium szerént Simpla Palinka 3207 v(eder) 6 k(upa) . . . Dupla Palinka 994 v(eder) 2 k(upa) [uo.; Ks 104]. 1820: ’A serfŏzŏnének Puntsnak 3. kupa dupla Pálinkát à 64 x r [uo.; Ks 105]. 1823: Pénzért el adatott ó dupla Pálinka 1 f. 6 x r . . . Adatot t 2 kupa dupla Pálinka . . . 2 f 12 x r [uo.; Ks 106. 132].

dupla-pántlika (? kétszeres szélességű) szalag-fa j ta ; panglică de lăţime dublă; Doppelband. 1744: 6 singy dufia Pantlicat . . . Fl. h g : 1 den: 20 [Ks 73. 55 Kornis Anta l kezével]. 1766: Egy Zöld nyomtatot t viragos szőr materiábol rosás duf la Sárga pántl ikábol készitett Superlát [Lesnek H ; Szer. Harsányi Éva lelt.]. 1768: Széjes dufla plant l ika (!) [Mezősztgyörgy K ; Ks 23. X X I I b ] .

Az 1766-beli adalékból valamelyes valószínűséggel a dupla--szuper lát címszó is kikövetkeztethető [Szilágyi N . Sándor jegyz.].

dupla-parket kelmefaj ta; un fel de barchet; Dubleebarchent. 1811: 4 sing dufla parket [ M v ; D E 3].

duplás 1. ket tős; dub lu ; doppelt. 1679: Az Kertnek . . . A j ta ja . . . Eggyik széles ramas desz-kaval duplason bellet, Sarka alol vas karikás csapos, fel lyűl foglalo pantos . . . Masik keskenyeb ajtajais duplas [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 9]. 1681: Vajda Hunyad Vára . . . Szegelet Bástya . . . also Contignatio felett levő Kő ház . . . Ezen házbul nyi lo Arnyék szék kűlső oldala deszkas kamrajanak ajtaja duplás vas sarkas hevederes | Ország Háza . . . Első részének Kűlső A j ta ja duplas, vas Sarkas hevederes, re-tezes, retezfejes Lakatos | Felső pincze . . . A j t a ja duplas [ V h ; V h U 502—3, 512, 530]. 1774: Császári és K i rá ly i Tallérok duplásoka [Szászerked K ; L L t Fasc. 110. — aA jel-re l. dupla-arany al. a jegyzetet]. 1824: vagyon egy . . . Szalma fedelŭ Pintze . . . két A j t o ja vagyon, az nyári rotél lyos ă té l i pedig duplás fenyŏ fabol valo [Mezőbodon T A ; Ks 89].

Szk: ~ ajtó. 1679: Ezen kapu mellett, egi fele nyilo fenjŏ deszka duplás ajto No. 1 [Uz-disztpéter K ; T L . Bajomi János lelt.]. 1796: Kettös, vagy duplás ajtó edgyik . . . ó fa zárral [Déva; Ks 76. IX. 26]. 1838: Inventariuma A K Monostori Szitáló, és Lisztelő edgyűt nyóltz kerekű malmok . . . A Szitálo malomba az udvar-rol bé ny i l ik égy két felé nyilo duplás fa szegekkel vert jo ajtó [KmULev. 2] * ~ arany. 1784: Adtam . . . 11 duplăs aranyat és egy kŏrmeczit [ K v ; Pk 2]. 1790: Suffrendor 1 Fel Suffrendor 1 Duplás arany 1 Simpla arany 1 [Ki rá lyhalma N K ; Ks 67. 46. 24c] * ~ császárarany. 1774: K ŏ r m ŏ t z i Duplás Arany Tizenkettő . . . Duplás Tsászár Arany Nyol tz [Nagyida K ; Told. 26]. 1781: Duplás Császár Aranya. Egyes Császár Aranya [MNy X X X V I I I , 57] * ~ csillag. 1643/ XVIII. sz. köz.: Egy Gyöngy szin Selyem kesz-

kenő, a’ szélei veres és Zőld Stráfokkal, és ugyan a’ négy Szegeletin Veres Selyem virágokkal k i varva: A közepin arany Szkofiummal k i var-ro t t duplás tsillag, a’ szélei is, abb(a) szegve [A.ilosva SzD; SzConscr.] * ~ csőjű flinta. 1793: egy duplás csőjü s szerszámu f l inta . . . egy 4 csöjü f l inta . . . egy duplás csoü rezes agyu f l inta [TL Conscr.] * ~ fenyőajtó. 1744: duplás fenyő A j ta ja [Szentdemeter U ; L L t Fasc. 67] * ~ fenyődeszka-ajtó. 1821: A Szarvas Marhák pajtája . . . duplás fenyő deszka ajtoja [Koronka M T ; Told.] * ~ fundus kettős telek. 1803: A ’ Temp-lomnak, és Párochiának duplás Fundussa [Szent-háromság M T ; E H A ] * ~ király-arany. 1774: Kirá l j Arannya Duplas K i rá l j Arany [Szászerked K ; L L t Fasc. 110] * ~ lisimachus-arany kettős pogányarany. 1625: Istua(n) deak Ur(am) Al-masy Benczeö Georgy deak Uramnak nemes embernek, eöt duplas lysimachus araniakot vetue(n) harom harom forintba(n) Zallogba(n) [UszT 130c] * ~ patyolat-tászli kettős patyolatkézelő. 1788: Egy pár duplás sujtásos virágos szál vonásos patyolat Tászli, két gallér, Ing váll, patyolat k ŏ t ŏ [ M v ; TSb 47. — A külön szk-ként való felvétel indoklására l. a duplás tászli szk-t] * ~ rózsáskarkötő. 1788: Egy pár duplás rosás karkŏ tŏ fekete pántlikábol, kereszt pántlikájával égyŭ t t [ M v ; TSb 47] * ~ tászli kettős kézelő. 1758: Egy pár aranyos fátyol tászli Egy pár ezűstős fátyol tászli Egy pár ígen szép Neider-landi kőtéssel dupplás tászlí. Egy pár szép vírágos duplás tászli [Nsz; TSb 21] * ~ szuverin-arany. 1765: Duplás Sverim (!) arany 98 . . . Fl. h. 1455 den 30 [ K v ; Herepei, Adattár III, 584] * ~ üvegű ablak. 1820 k.: egy más nagyobb ebédlŏ szoba, az uttzára nyil lo két duplás évegű ablakai-val, égy harmadik ablaka az Udvar felól két részében éveg, harmadik része pedig alolrol Fa Tábláju, k ivülről vas Rostélyos [Dés; R L t ] * ~ varrott tászli. 1755: adot Volt . . . Gáborfi Anna Néném Aszszony . . . Melg(os) Groffne Kor-nis Ferenczne Geréb Susánna Hugom Aszszony-nak Ho lmi portékákat Atyafiságbol hogy ha Lehet el adatassa Ugy mint egy Varrat Kantust egy Varrat Szoknyat egy Pár Duplás Varrat Tászlit egy Tokban Smaragdos Gyémántos Nyak Szoritot [Betlenfva U ; Ks 91] * ~ zsalugáter. 1839: Az Ablakra az Ut tza felől Duflás Saluga-tereket [HSzj zsalugáter al.].

2. kétszeres; dublu, îndo i t ; zweifach. 1752: két t ökröt t el vétetvén, majd dúplás az bŭntetés [Nsz; Ks 91].

Szk: ~ fizetés. 1788: a duplás fizetést meg tészi a Groff [Solymosa; B f N Káta i Mihály lev. — a? Mezősolymos K ] * ~ prebenda kétszeres természetbeli járandóság. 1735: (A pecérnek) dup-las praebendaja já r t [Szentbenedek SzD; Ks 70. 51 szám.] * ~ vámvétel. 1722: A Malmokb(an) valo őrlősnek (!)a is modgya és duplás vám vétel obszerváltassék [Ks 83 gub. — aTollvétség lehet

őrlésnek h.]. 3. kétszárnyú; cu două ar ip i ; zweiflüg(e)lig.

1679: Udvar Kapuja . . . Ezen kapu mint hogi

E EM

501 dupla-szőnyeg

romladozott renovalni kellene duplás kapuval [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt.].

4. kétrét ; î n două r î n d u r i ; doppelt, zwei-schichtig. 1679: Külső Kamora . . . A j ta ja . . . duplas deszka vas sarkas, hevederes plehes kól-csos [uo.; i.h. 58].

5. ~ porcelánszerviz ’?’ 1793: Duplás kek viragos Portzellán Service [TL Conscr.].

duplásan 1. kettősen; dublu, de două o r i ; doppelt. 1651: czinaltam . . . egy ablak ramat duplason [ K v ; AsztCJk 57b]. 1679: Az Kertnek . . . A j ta ja . . . Eggyik széles ramas deszkaval dup-lason bellet . . . Masik keskenyeb ajtajais duplas [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 9].

2. kétszeresen; îndoit, dub lu ; zweifach, dop-pelt. 1723: duplason meg adnam az arat [Dar-lac K K ; Ap. 1 Apor Zsuzsánna anyjához]. 1737: vallyon tsak nekem hoznake donumott, nem más-nak talám dupláson viszik [Szentiván Hsz; Ap. 4 Henter János Apor Péterhez]. 1746: minden becsulletes Szemely hat hat penzt maga Szemelje-ben be hozni elne mullassa . . . hogy ha pedig az utolso Che napig be nem hozza duplason tar-toz ik [ K v ; K C J k 10b]. 1795: az elébbeni igen magassonn fel emelt s el szaggattatott Gátot ú j ra a régi Magasságához képest szándékoznak Nsgtok meg kŏ t te tn i , mellyből ismét tsak a kővet-keznék, s azis kővetkezik hogy minden elébbeni károsittotások meg uj i t totnak, meg pedig dupla-sonn [Ádámos K K ; J H b X I X / 4 8 ] . 1801: tse-kély munkájának dupláson meg kivánta volna az Béri t [ K v ; AsztCLev.].

3. nagyon, alaposan; foarte; sehr. 1767: lá t tam meg kedvetlenedését Todornak hogy Andre dupp-láson meg teremtettézte [Majos M T ; Told. 26/5].

dupIaselyem selyemfajta; un fel de mătase; Dubleeseide. Szk : ~ keszkenő. 1738: Egy fél duf la selyem keszkenyő [ L L t Fasc. 152]. 1782: Dufla gránátszin selyem keszkenő [LL t . — L. még dupla-keszkenő al.] * ~ matéria. 1755: Az édes Feleségem számára . . . duff la Sellyem mate-riára f Rh. 150„30 [TL. Teleki Ádám költség-naplója 34b. — L. még dupla-matéria, duplama-téria-bunda, duplamatéria-szoknya al.] * ~ pap-lan. 1848: dufla selyem paplan meggy szin [KLev. 17] * ~ ruha f inom női selyemköntös. 1746: Néhai Damo Mária Aszszony . . . conferalt az Ekklesianak 1mo Egy kökörtsén Szin dufla se-lyem ruhát, melly(ne)k szélin fejér viragok vagy-(na)k [Lisznyó Hsz; SVJk] . 1752: Tiszt. Fosztó

Miklós Ur(am) már meg-bóldogult Sofia leánya hagyott az Ekl(esi)a számára egy két szinű dufla Selyem ruhát, mellyre a’ maga neveis reá vagyon i rva [ I l lyefva Hsz; i.h.] * ~ szoknya. 1768: Egy Fejér virágas dúfla ú j Sejem Szaknya [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 109].

Az ide sorolt szk-at valamelyes valószínűséggel lehet dupla selyemkeszkenő, ~ selyemmateria, ~ selyempaplan és ~ selyem-ruha szk-nak is felfogni [Szilágyi N. Sándor jegyz.]. Ez esetben

ezek természetesen a dupla címszó alá tartoznának.

duplás-forma ket tős; în formă dublă, în apa-renţă două; doppelförmig. 1745: A le i r t Fűzfán alol . . . kezdődvén a Sziget forma helly, mellyet egy viz mosta árok egy darabig két felé has i t t ; Ezen duplas forma Szigetnek a Szamos felől valo részét i t i l t űk az elŏbben fel mért nagy láb nap kelet felŏ l valo részéhez [Szurdok SzD; J H b K X X V I / 5 ] .

dupla-sróf ? kettős csavar; şurub dub lu ; Dop-pelschraube. 1829: Egy u j j Rafót tsinaltam . . . Dúf la srófra fel is húsztam [ M v ; L L t ] .

dupla-süveg fövegfajta; un fel de căciulă; Dop-pelhaube. 1630: Wáradj Miklos. Hozot Beczbeöl . . . 300. Dupla swweget t t f 3. d — [ K v ; Szám. 18b/IV. 85]. 1632: Beczybeöl az minemw marha-kat . . . Cziepregi Mihaly hozott . . . 2 vegh ken-der Barsontt. Fel veg kŏz Barsontt. 4 vegh Bar-sony premet. 3 vegh veres vaznott . . . 225 Dupla swueget [ K v ; K v L t II/69 VectTr] . 1669: Fekete dupla Sivegh No 149. Aláb valo Sivegh No 118 [Fog.; Utl_]. 1682: Fekete dupla Süveg nŏ 45 [A. porumbák F ; Utl_].

dupla-szoknya szoknyafajta; un fel de fustă; A r t (Dublee)rock. 1736: kék Selyem kamuka dufla szoknyát, mellyen széles arany kŏtés volt . . . Testvér Őtsémre . . . Concredáltam vol t [Dés; Jk ] .

Lehetséges, hogy jelző-sorrendcsere miat t a dufla jelző a selyemre vonatkozik. L. előbb a duplaselyem-előtagú szk-okat.

dupla-szőnyeg szőnyegfajta; un fel de covor; A r t (Doppel)-Teppich. 1683: Wagyon dupla Szőnyegh az Praedikallo szeken [Szilágycseh; SzVJk 129]. 1683 k.: Dupla szőnyegh az Predi-kallo szeken [Désháza Sz; i.h. 136]. 1699: Duf f la Viragos portai szőnjeg viseltes Nro. 1 [O.csesztve A F ; L L t Gyulafi László lelt.]. 1712: egy dufla szőnyeg Diosiné Asz(szonyom) adta [Nagyfalu Sz; SzVJk 52]. 1713/1770 k.: Az őreg Orbánné adott egy dupla szőnyeget a Cathedrara [Sajó-sztandrás SzD; SzConscr. 46]. 1722 k.: Vagyon a Cathedran edgy Dufla Szŭnyeg [Beresztelke M T ; GörgJk 80]. 1723 u./1770 k.: Gróf Bethlen Jósef Uram . . . Hogy az Istennek szent Háza Isten Ditsősségére tartozó Eszkőzőkkel jobbal

fel-ékesittethessék, Gróf Uram Ő Nga az Asztalra conferalt egy szép dufla szőnyeget [Vajdakama-rás K ; SzConscr.]. 1728: Egj tiszteseges abraszra valo dufla szŏnyeg. Egj festekes mel ly a Predi-kallo szeken ál [ I l lyefva Hsz; SVJk ] | Vagjon egj dufla szönyeg . . . Egj u j festekes a Praedi-callo szekre valo Angjalosi Ilona collatuma [K i -lyén Hsz; i.h.] | Szekely szŏnyeg ( : Festekes :) nro 1. . . . Duf f la szŏnyeg Miko Ferenczne Beth-len Sofi aszsz(onyom) collat(uma) nro 1 [Málnás Hsz; i.h.] | Ké t dufla szönyeg . . . Egj festekes kötöt h imü [Sszgy; i.h.]. 1729: Egj festekes. Egj duff la szŏnyeg [Kálnok Hsz; i.h.]. 1732: Veres Szin duff la Szŏnyegek . . . 6 K i l imek vad-nak ujak és viseltesek 12 [ K v ; Ks Kornis Zsig-

E EM

dupla-tafota 502

mond lelt 3.]. 1737: Egy negy szegű paraszt fenyő asztal, viseltes duf f la szőnyőggel be bor i tva [Gorbó SzD; J H b K X X V I / 1 3 . 6]. 1744: Tarka dufla szönyeg régi lyukatos 1 [Branyicska H ; J H b 103/151].

dupla-tafota selyemkelmefajta; un sortiment de ta f ta ; Dubleetaffet. 1576: Dwpla thaffotha weres teob egy Syngnel [Szamosfva K ; J H b K X V I I I / 7 . 9]. 1585: Egy dupla zeold ta f fo ta Zoknia f . 16 Mas Zoknia Arany zyn dupla tafota f . 16 [ K v ; K v L t Vegyes I/2. 34]. 1589: Langh Zyn dupla taf fota ket darabba 8. sing . . . f : 12/80 [ K v ; i .h.]. 1591: j u to t . . . felesegwnknek, egi egi zok-niara valo dupla tafota es fel vegh hernacz, palast-nak valo [ K v ; T J k V/1. 93]. 1595: Czjnaltattak

ö km(e)k egez Tanaczúl egy Loúagh, és 2 gyalog zázlot . . . Az Loúag Zazlohoz hozzú Mart tontol hoztanak 6 sing Dúpla Taf fotat . . . f 12 Gilgyen

Imre Wramis adot Taf fotat az 2. gyalog Zazlo-hoz. 70 [ K v ; Szám. 6 / X V I I a . 134 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével]. 1596: Egy veres egez Skar-lat dolmany zeold dúpla tafota alatta, ér beo-chiew zerint --- f 33/50 [ K v ; RDL I. 65]. 1599: Az harminczados vra im Stenczel Andras, es Masas Thamas veottenek vol t Mihaly vaida eo Naga Zamara 13 singh fekete dupla barsont . . . f l 65/ — 15 1/4 singh veres duppla tafotat t t f l 30/50 [ K v ; Szám. 8 /XV. 40]. 1615: Vagion Negy singh szederyes Taphota, es egyeb dolmanj ala valo dupla tafota ueresis melliet edgiüt tu t tunk ---f 1 | K e t Erszennek valo Arany szin dupla ta-phota . . . f — d. 25 [ K v ; R D L I. 96b]. 1625: Vrunk eo felge tafotakat paranchyolua(n) ala kűldenunk vetet tűnk . . . Zeold keoz tafota . . . veres keoz tafotat . . . f. 22/13 1/3. Eoregbik wiczey Peter adot k i ra ly szin dupla tafotat . . . f 50/32 [ K v ; Szám. 1 2 / X X V I I ] | Az koporso bori tanj veöttem Vichey peterteol, het sing dupla Tafotat t . . . f 35 [ K v ; i.h. 1 6 / X X X . 15]. 1629: Egy weres Scarlat mente, szederies Dupla Tafo-taval bellet aestimaltuk t t f . 32. d. — [ K v ; R D L I. 132]. 1630: Borat j Gabor deak Marhakat vásárlot vo l t Beczibe . . . 50. Réff Dupla tafotát t t f 2 d 50 [ K v ; Szám. 18b/IV. 84]. 1758: Egy veszszős Creditor forma, igen szép matéria super-lát, keskeny ezűst Ro j t rajta, ágy takaró hozzá, veszszős duff la tafotából [Nsz; TSb 21].

Szk : ~ szoknya. 1585: Egy dupla zeold taf fota Zoknia f . 16 Mas Zoknia Arany zyn dupla tafota f. 16. mindenik Synoros es Barsony A l l yük [ K v ; K v L t Vegyes I/2. 34]. 1611: Egj Ezwst zin dupla taf fota zoknia barson premel haromzor hantot az a l ja : niolczos keöttes az valan bechwltek . . . f 19 [ K v ; R D L I. 88]. 1625: egy arany szin dupla tafota Zoknya mellyen ezűst kar ika kapcziok vadnak es arany prem az vallan est im: f. 16 . / . — [ K v ; i.h. 126]. 1629: Egy viselt Dupla tafota szoknia t t f . 5 [ K v ; i.h. 132] * ~ szu-perlát. 1692: Egy ágy kőrűl valo dufla tafota superlát elegyes kőtéssel m ind kőrűl [Bilak B N ; J H b K L . 36].

dupIa-tercella kelmefajta; un sortiment de material t e x t i l ; A r t feiner Stoff. 1683: Veres duff la aranyos Tercella arannyal Ezŭstel szŏve [Utl_].

dupla-tokos kettős; dub lu ; doppel-, Doppel-. Szk : ~ ráma kettős ablakkeret. 1670: Csinaltam az haz padlassat f. 4. Csinaltam harom dupla tokos ramakat f 6 d 50 [ K v ; AsztC Jk 70a].

dupla-üveg kettős (v. ? vastag) üveg; geam dublu ; Doppelglas. 1840: Egy Lámpás pléhbŏl az ajtoján kerek dufla ŭveg [Dés; D L t 1039].

dupla-vászon vászonfajta; un sortiment de pînză; Dubleeleinwand. 1714: Dopla vaszonybul való Spaniol Karp i t No 7. kűlömbfele Viragokkal, s f igurakkal ékesitett 28. — [Szb/Fog.; R E k L t

II. Apaf i Mihály hagy. 57].

dupláz kétszer(esen) végez; a face dublu/ de două o r i ; doppeln. Szk : ~va gyalult kétszer gya-lul t . 1807: A haz padlasat tar tya egy vékony szérű mester gerenda és o t t vekony Kereszt ge-renda, a padlasa Fenyő Dészkabol Duplazva gya-lű l t [Dés; Bet. 6 GyUjFalv i (!) Nagy Ferencz mpr.] .

dupIa-zár kettős-zár; broască care se închide din ambele pă r ţ i ; Doppelschloß. 1714: Lada külömbfele f igurakkal ékesitett 12 dopla Zárral körös körül s egj kultsall meg ny i t ta t ik f l . Hung. 120. — [Szb/Fog. R E k L t II. Apaf i Mihály hagy. 50]. 1786: A Nagy Ház Aj ta ján Dufla Zár 2 Mf [A.boldogasszonyfva U ; SLt 17].

duplázott 1. kettős; dublu; verdoppelt. 1757: duplázot Párkányos . . . Vas Sarkokon fordulo A j t o | a K ő Pad . . . duplázott Cserefa oszlopo-kon állo [Nagyernye M T ; L L t Fasc. 129].

2. kétrét- ; dublat ; Doppel-, verdoppelt. 1807: A haz padimentomozassa fél viseltes, a padlása ál Mester gerendan ket kéreszt gerendakon hor-nyol t Sima Duplazot fenyő Deszkakkal padolva [Dés; Bet. 6 GyUjFalv i (!) Nagy Ferencz mpr.].

dupláztatik 1. (meg)kétszereztetik; a se dubla/ îndo i ; verdoppelt werden. 1811: Azon várokozá-sért pedig minden véka után tartoznak a’ Débito-rok 2. két szekér ganéjt k i vecturázni a MKőblősi Határra ahova fog kivántatni. Hogy ha pedig k i k i maga k i szabott summája 1/3. ad részét annuatim a’ 3. esztendök k i telése alatt bé nem fizetnek (így!) az usura azonnal minden eszten-dőkre dupláztassék a’ bé fizetés ideje pedig min-denkor mához esztendöre essék [M.köblös SzD; R L t ] .

2. ? kétszeresére k ipóto l ta t ik ; a se completa la dub lu ; doppelt ergänzt werden. 1724: (A föld) felsŏ fele szegeletes levén duplaztatot, ju to t az Pap ret i ig [Türe K ; Told. 21].

duplet drágakőutánzat; imitaţ ie de piatră pre-ţioasă; Edelsteinimitation. 1588: Vagyon egy

E EM

503 duplum

Bokor Eoregh berteos Aranìas kapoch dupletok benne [ K v ; K v L t Vegyes I/2. 13]. 1622: Az Eötvös Mwzerbeöl . . . Valami roz dupletok nio(m)-nak harmadfél nehezeket, valorat ennek ne(m) i r túk mert igen roszak [ K v ; R D L I. 119]. 1630: valami Elegi belegi kwleomb, kwleomb, fele köuek, vgi m in t feyr teorkesek, Dupletok, Almadinok [ K v ; i.h. 147]. 1637/1639: Egj szoknyara valo geongeos bokor kapoczj, az teteiben kek duplet, az nyeset agab(an) amatist nyom p. 30. --- f. 17 d. — Egj más viragos szoknjara valo Kapocsj geóngeós türkeses, az nyeset agab(an) kek duplet Nyo(m) p. 22 f. 15 d. 50 | 1. Szoknyara valo bokor kapocsj, gyŏngyeos Türkeses, az teteiben kek es veres dupletok uadnak nyo(m) p. 30. f. 26. 1 más Szoknyara valo bokor kapocsj gyeon-gyeos Türkeses, az teteiben Crisolitus, nyom p. 30. - - f. 17 d — 1. mas szoknyara ualo bokor kapocsy, gyeongyeos dupletos nyom p 22. --- aestim(al-tuk) f 10 d — [ K v ; i.h. 111]. 1652: Ezŭst aranyas Daru tol l tok, kis tùker, ket Gyŏngy s egy Duplet benne [Nsz; IB X . 2 Bethlen István lelt.]. 1652/ 1655: Egy szű forma rubintos győrü gjemant az közepin f l. 30. Egy harom rubintos gjörü f l . 36. Egy nagy rubintos es egy gyemánt az kőzepin győrü fl. 14. Ké t Smaragdos györü eggyik szűves, masik rosa f l . 45. Egy öregh Tűrkéses győrü fl. 17. 2 györű eggyik gyemant, az masikb(an) csak duplet adom fl. 20 [ K v ; CartTr II. 875 Csepreghi T. Mihály lelt.]. 1749: Adának . . . Egy homlok Pártát tizen őt t Remekbŏ l áll (!) Duplét-tal rakva ficsegőjeis van joféle Gyŏngyel egybe Fŭzve | Egy ezŭst dupléttal meg rakot t tarka zománczos nagy reszketŏ t ŏ [Koronka M T ; Told. 12/2. 4].

dupletos drágakőutánzatos; cu imitaţ ie de piatră preţioasă; m i t Edelsteinimitation. 1611: vagio(n) egj oh, Zokniara valo kapoch dupletos melj niom m — p 12 1/2 f 4 d. | Egj bokor zokniara valo kapocz dúpletos gieongieos . . . f 4 d. — | Egy al-tal teordeleses palastra valo kapocz, Twrkeses gieongieos dupletos mind az alja, mind az oldala, az nesset agba(n) uagjo(n) egj niolcz zegeö granat - - - f 22 d. [ K v ; R D L I. 88]. 1615: Ke t Bokor szoknyara valo kapocz dupletos, geongiòs, az eggik Uy, az masik viselt [ K v ; i.h. 96b]. 1627: Egy kek Dupletos pragay giwrw aestimalt: t t . f. 5 d. — . . . Ke t Kék keouw pragai Giwrw aestimalt: t t . f. 8 d. — Jtem, Egy vgian oll ian weres keouw t t f. 5 d. — . . . Ke t pragay Giwrw ver felire (!) meczet Kek Keö Egikben, masikban Egy zeold keo aestim. t t . f . 8. d. — [ K v ; i.h. 132]. 1629: Egy Gyeongieos teorkeses dupletos ȧltal teordelt bertws kapoczi n iom m. — p. 43

ér t t f. 28 d. 81. Ke t gieőngieos dupletos ŏntes viragos kapoczi nyom az ketteo m. — p. 24 1/2 ér t t f . 13. d 25 [ K v ; i.h. 143]. 1634: Vagyon egy gyeongyeos dupletos bertus kapoczi melj vagyon az leani palastyan nyom penig p : 41 aest(imaltatott) f . 27 . / . 47 . . . Egy szoknyara valo kapoczj Gyeongiős dupletos nyom m : — p. 18 er f. 9 . / . — [ K v ; i.h. 105]. 1637/1639:

szokniara ualo Eöregh Kapocsi, geongeos duple-tos . . . f. 11 d. — I t tem mas szokniara valo Ka-pocsj, viragos, geongeos dupletos, az nyeset aga-b(an) nincsen keo nyo(m) p. 21 f 10 d. — | 1. Szoknyara valo bokor kapocsj, gyŏngyeos Tür-keses, az teteiben kek es veres dupletok uadnak nyo(m) p. 30. f . 26 ... 1. mas szoknyara ualo bokor kapocsy, gyeongyeos dupletos nyom p 22.

--- aestim(altuk) f 10 d — | Egy mereo Eö egy selyem premre szegezet, gyeongyeos dupletos. nyom m. 1. p. 42 --- aestimal(tuk) f 34 d — [ K v ; i.h. 111]. 1677: K is Katónak j u to t t egy verfelyes rubintos arany gyürü, és más egy dupp-letos arany gyürü i n f . 1 6 / / 4 0 [ K v ; i.h. 155b]. 1768: Egy veress Dupletos, és rész szerént Rubin-tos Homlok párta [Nsz; TGsz 51].

duplika jog viszontválasz; răspuns la replică; Duplik. 1787: Méltoságos Districtualis Tábla. Méltoságos Groff Mikes János Ur ő Nagysága Duplicaja sub praesentato Diei 18vi xbr(is) Ann i 1787. Numeroque 1716. Hozzánk Decretáltatván arra Tripl icálunk ă kóvetkezendőkben [ M v ; B L t 6].

duplikáltatik megkétszereztetik; a se dubla/ îndo i ; verdoppelt werden. 1740: az elébbi dis-

positio szerint is alig hiszem competentiájit sub-ministrálhatta volna maga Quártélyasainak ezen meg romlott V(á)r(me)gye, annál inkább dupl i-cáltatván az Quartély per absolutum nintsen re-ménség meg maradhatása felől [Kéménd H ; Ks 83 Zejk István lev.].

duplírozott ? nemesfémmel bevont ; suflat cu metal preţios; dubliert. 1820: egy pár dupli-rozott on tángyér [Told. 19].

duplum 1. vminek a kétszerese; dublul (unui lucru); Doppelte, Zweifache. 1677: vőn . . . Ker-csedb(en) lako Vitezlő Bőt i Marton . . . f lor 40 i d est negyven magyari for intakat . . . Oroszlanyos Tallerakul kőlczen illy Conditioval hogy . . . kő-vetkezendő aldozo napjara . . . megh adgya eo kegyelme . . . melyet ha eo kegyelme nem praes-talna . . . tehat . . . akar m i nevel nevezendő bo-numibol az duplumat . . . exequaltathassa [Wass]. 1821: tartozzék a kaszálo helyett Más kaszálot adni s abban bekességesen meg tar tani a fen í r t Summa Duplumájig [Asz; Borb. I].

Szk : ~ával kíván kétszeresen kíván. 1652: miuel kerettem az fen megh i r t adossagokat az J tő l s megh nem adta, tehat az nagi hatalmon va(gyo)n erette, az megh i r t adossagomatis . . . Duplumaual keuanom az Tŏ ruenytòl adjudical-ta tn i si Juris [Asz; i .h.] * ~mal megfizet két-szeresen visszafizet. 1717: E n Brassaj Szent János uczában lako H in to csinálo András alkut-tam meg Tek(intetes) Nemzetes Uzonj Béldi Kelemen urammal hogy készitek ŏ Kglnek egy fél h in to t t tizenkilencz for intért . . . Ezen munkát penig Karácsonra tartozzam el késziteni mel-lyet ha el nem keszitenék Duplummal tartoz-

E EM

durál 504

zam ŏ Kgl(mene)k az alkalmat meg fizetnja [ B L t 1. — aAláírás és pecsét nélkül]. 1780: Vár j meg tsak mert el tar to t ta Kováts Péter kilentz Már-jásomot, de tudgja meg azt hogj én nem kérem soha de még is meg fizeti duff lummal keservesen | meg fizet néki . . . Duff lommal keservesen [Kőris-patak U ; Pf] * ~on marad kétszeres összeget fizet. 1694: Jobbagjimat . . . ha . . . enneke(m) ŏ

kglme viszsza ne(m) bocsatana le teve(n) a penzt, maga ŏ kglme kŏtese szerint duplumon marad-gjon, minden per es patvar nelkŭ l [ JHb X X I V / 1 8 Szalontai Tholdi Jstvan kezével] * ~ot exek-válhat vminek a kétszeresét haj that ja be. 1674: ha hol penigh az Terminalt napra k i k i az maga adaiat Kenderesi Sándor vr(am) kezébe bé ne(m) szolgáltatná . . . Kenderesi Sándor vr(am) . . . . duplumot exequálhasso(n) [O.zsuk/Kv; SLt D. 18. — L . még a köv. szk-ot] * ~ot exek-váltathat vminek a kétszeresét hajtathat ja be. 1652/1655: Én Csepreghi Mihály ezeket à fel lyŭ l i r t zalagimat adtam Ozdi Thamás Uramnak eött száz for int summáb(an), igy hogy háromszor fizessem meg . . . H a pedigh akkorra megh nem adnàm, vagy megh adni nem akarnàm, exclusis omnib(us) jur(idicis) remedys duplumat exequàl-tathasson raj tam [Kv ; CartTr II. 875—6] . 1653: Leonek pedigh il l jen modon kezessek teorueninek szakattȧigh, hogj . . . Ambrus Judi th Aszonit . . . H a . . . eleo nem alitnák teoruenjre, uagj elé nem alithatnák . . . eo kglmek Director Uraimek, az megh neuezet ket száz forintért, Duplumat id est Negy Szaz Magiarj for intot exequalhassanak es exequaltathassanak [ K v ; i.h. 1013 — 4 Petrus Werner kezével]. 1691: evictiot válolván magokra hogj azo(n) szánto főldekben senkitŭ l ŏ kglme-(ne)k semmi akadállyoztattása nem lészen; hogy ha peniglen valaki tŭ l valami háborgatassa, vagy akadállyoztattása találna lenni, tehát ŏ kglme . . . Sztojka Bukor és Toma Kornya al(ia)s Simon Relictaja(n) minden imide s amoda valo versen-gés nélkŭ l két pénzzel duplumot exeqvalhasson, exeqvaltathasson raj tok [Fog.; Szád.].

2. Jelzői haszn-ban: ~ harmincad kétszeres harmincad/(határ)vám; tricesimă/vamă de fron-tieră dublă; Doppel-Dreißigstzoll. 1613: ennek útanna valahol effele contúmax Embereket erthet, az k ik fraúdulenter az m i leúelünk nelkül t i t kon és nyilua(n) . . . akar m i nemü rendbeli Tilalmas, auagy szabados marhakkalis az m i hunyadj har-minczadunkat el szökik . . . Dúplom harminczadot vehessen rai ta [ K v ; PLPr 35].

durál 1. (el) tart ; a dura ; dauern. 1614: ez Ieouendeo Maiusnak elseo napian Colosuarat

terminus celebraltassek, melj egj holnapig dural-lion, holot ante omnes causas az Bathori Feie-delem ideieben teoruenitelenwl elueot Iozagok-nak causaia assummaltassek [Ks 87 ogy-i végzés]. 1657—1658: ment reájoka nehány fő emberekkel Vizkeleti nevü úrember . . . Ez Vizkeletit negyed magával az fejedelemhez vüm . . . az k i t Fogaras-ban tartanak fogva, míg az hadakozás durála [KeményÖnél. 148, 383. — aA palatinusra és

kíséretére]. 1671: ha megis sokára durál az iga raj tok, félŏ az országh és Ngd kárával [KJ ] . 1729: A Posoni Diaeta még dural, mikor is bom-l ik el nem hallat ik [Görgénysztimre M T ; Told. 4]. 1736: Bál int i t Uram . . . csak roszszúl vagyon s nem is hiszem, hogy a mig a most be allando Gubernium Confluxussa fog duralni, hogy a Gu-berniumb(an) comparealhasson erŏtlensége miá [Nsz; Ap. 2 Kálnoki Mihály Apor Péternéhez]. 1740: Itt essŏ elsŏben, de az utan kedvetlen havazasok dér fagy kŏvetkezék, es ma is dural [ Ikafva Hsz; Ap. 4 Dombi János Apor Péterhez]. 1749: Ugy hallatik hogy 19 Punctumokbol allo Resolutiok jőttenek volna le az Diaetara . . . olyan velekedesis van, hogy az Diaeta addig duralna, mig az Deputatusok Becset meg járnák [Kilyén Hsz; Ap. 1 Székely Elek lev.]. 1756: Ezen kor-csomák folyása à 1ma January kezdődvén, durál Szent Mihály napjáig [Déva; Ks 101].

2. k i t a r t ; a rezista, a se ţine tare; aushalten. 1738: Statiotis a’ változo Praesidiumnak a’

Székböl rendellyen és . . . Beretzk várossát et tö l immunisnak tartsa, had durállyan az a’ szegény Város az ö Felsége szolgálattyára továbrais [Ap. 1 a gub. Apor Péterhez].

3. fennál l ; a exista; bestehen. 1748/1822: h a tsináltatott Néhai Sombori Sándor Uram u j j Malmot mind addig eő kegyelmének és Posteri-tassinak Fructif icalt mig duralt most pedig nints a’ Malom [Nagyzsombor K ; K p II. 119].

4. érvényben marad; a rămîne în vigoare; gült ig bleiben. 1743: Ezen Conuentio intra unius Circulum durallyon az után az időhöz és alkal-matossághoz képpest ab utrinq(ue) a dolgokot viszont modif icalhattyuk [F. lapugy H ; Ks 62/11]. 1748: az Idegenek mézet hozván bé poltránként és kupával i t t a’ Városona a’ szabad sokadalmokon k ivŭ l ne distrahalhassák, hanem ha bé hozzák darabjában adhassák el . . . Ezen Determinácio pedig durál az kŏvetkezendŏ Sz: János napig [BSz; J H b L X V I I / 3 . 199. — aDésen].

durálható 1. maradandó, tartós; durabi l ; dauer-haft. 1737: Az fen Specificalt kőzőnséges hatá-rak(na)k . . . három egyenlő részekre kőtél, vagj rudszám szerint k i mérésekre, láttzo es duralhato metakkal valo k i határozásokra . . . facultályuk és Authorályuk Lukács János, Mora Jsák, Győr f f i Béniámin és Farkas Balint vraimekat [ H ; B K sub nro 177].

2. hasznavehető; ut i l izabi l ; brauchbar. 1783: Az . . . épületnek háta megett ’s két végeiben situaltatott . . . hoszszan a’ Veteményes kert . . .

még egy kevés ideig durálhato támaszos és Lészás Sövény kertel rekesztetett-el [Mocs K ; J H b K X X X I / 1 . 7].

duráló tartó, ter jedő; care durează, care ţ ine ; dauernd. 1768: eő Ngok(na)k két Antiqua Ses-siojok után circiter nyolcz vagy kilencz Napokig duráló kortsomabéli jus obtingál [O.kocsárd K K ; Ks 74/55].

E EM

505 dúsgazdag

durált t a r to t t ; care a dura t ; anhaltend. 1740: Ezen az egész ŏszon Sz. Mihály Naptol fogva

durál t Szakadatlan esőzés miat t mind a bé taka-r i t o t t gabona Széna majd in tertial itate el romlot t

[M.köblös SzD; R L t Rettegi István, DiarOec. 11].

duráncai barack franciabarack (őszibarackfajta); specie de piersici; Härt l ing, Duranze. 1585: 14 Aug: . . . Hozanak vrúnknak waraddol Pal deak 150. dienniet 2 tonna daranczay Barazkot

es egy Lada Naranczot witte Tordaig Mastos (?) Balint 6 Lowa(n) f. 1 d. 50 [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 9a Gellien Imre sp kezével]. 1768: el kűldőttem . . . égy Abrudi Kosárb(an) durantzai baratzkot . . . égy atalagotska ígen szép pergament kőrt-vél j t [ A F ; TLMiss.].

durcás 1. dacoskodó; îndărătnic; trotzend. 1847: Bíri. — mostanság erősen őnkényes, dur-tzás lett . . . nyelvelt, mint a’ legutolso kofa,

órákig [ K v ; Pk 7]. 2. sértődötten dacos; îmbufnat, bosumflat ;

gekränkt, trotzig. 1853: Kr iskát . . . lá t tam hogy o ly kéntelen dolgozik s oly durtzás [ K v ; Pk 6 ] .

durgált sodort; răsucit ; gezwirnt. 1770: festett durgált fekete fonal. Szürke durgált gyapju fonal 5 1/2 [HSzj durgál al.].

A jel -re nézve vö. drugál ’(a szösz fonásakor használt vastag-nyelű) orsóra tekeri a (szösz)szálat’ [M.valkó K ; Nagy Jenő: DolgD 1. 67 ].

durumb kb. (kovácsolt)vas; fier (forjat); Schmie-deeisen. 1780: ha valamelly Gazdaa a’ kohoban és Verőkben mivelőknek tŏbbet, vagy fizetése mellett discretiot, durumbat, fenék vasat rendelne, vagy adna, elsŏben flor. 3. másodszor flor 6 bün-tettessék, harmadszor vagy tŏbbszőris ezt tsele-kedni comperiáltatván, toties quoties flor. 12 az illyeneken irremissibiliter a Bírák által desum-máltassanak (így!) [Torockó; TLev. 9a. — aTi. kohó- és verő-tulajdonos].

Munkájának a torockói vasbányászatról készített szójegy-zékében Jankó János a címszót így értelmezi: ’a vasból a czen-gelés után levágott darab’. Mivel Jankónak cengelés címszava nincs, de cengellőfogó címszó al. a cengel jel-eként a ném. zängen igét ’kovácsol’ jel-nek mondja (ilyen jel-e a zängeln igének a MNSz-ban nincs!), csak némi fenntartással értelmezhető a címszó [L. erre: Jankó, Torda 199].

durva 1. aspru; grob. 1588: Ke t durwa lepedeó [ K v ; K v L t Vegyes I/2. 23]. 1627: Egy vekoni len szál lepedeő t t f 1 d. — Más Duruáb lepe-deő t t f. — d. 65. Jtem, Annal iobbad lepedeo t t f. — d. 85 [ K v ; R D L I. 132]. 1629: Egy Durua lepedeő t t f. — d. 40 | Vagion 10 singh Durua kęk bagazia meli teszen t t f 1 d. — [ K v ; i.h. 132, 146]. 1688: Vastag dúrva vaszon U l l . 3140// = [A.porumbák F ; Utl_] | Egy Végh Durva Bogoziātol f — // 04 1/2 [B fR Vect.]. 1744: egj türek Durva régi veres poszto [Szent-demeter U ; L L t Fasc. 67] | Egy végh Aranyas vegü patyalattul f — // 25 Egy vegh Aranyas kőz patyalattul f — // 18 1/2 Egy vegh kőz Gyapot

Patyalattol f — // 18 Egy vegh kőzép féle patya-lat tó l f — // 24. Egy végh Negyes Patyolattol f — // 04 1/2 Egy vegh szàle (?) Patyolattol f — // 04 1/2 Egy vegh kármán Patyalattol f —

// 15 Egy vegh Durva Potyolattol f — // 07 1/2 [B fR Vect.]. 1779: egy nehány durva vászonyból készűlt Zatskók [CsS]. 1796: Egy kőzőnséges vékony Abrosz, és hozzá való tizenkét asztal keszkenő . . . Egy durvább Abrosz, es ehez hasonló őt asztal keszkenyő [Vajdasztiván M T ; TSb 43]. 1825: 6 Sing Durva bagaszija [Dés; D L t 322] | Durva tángyér től lő U j j . . . Durva tángyér tőrlő régi [Szentdemeter U ; Told. 41 ].

2. goromba, kíméletlen; brutal, d u r ; grob, roh. 1797: egy kezében lévő darab fával agyba főbe annyira kezdett ű tn i verni, hogy szinte meg őlt, az Isten örizzen is mindenkit ollyan durva pogány embertöl a’ k i ok nélkűlt ugy bánik az emberrel [Náznánfva M T ; Berz. 3. 3. N. 21].

durvábbacska puţ in mai aspru; ein wenig grö-ber. 1821: Egy kisség durvábbatska u j j Kender Lepedők [Backamadaras M T ; CsS]. 1844: 14. Keszkenyő az durvábbatskábol is hasanlo képpen azan szerint van [ K v ; IB. Konetzni Ignátz ta-kácsmester kezével].

durvácska egy kissé goromba; cam grosolan; ein wenig grob. 1802: Déák Mihály, szármozásra Kolosvári . . . durvátska beszédű [ D L t nyomt. k l ] .

durván gorombán; brutal, grosolan; grob, roh. 1761: Mind kőzőnsegesen tapasztaljuk hogy a Mlgs Fő Ispány Vr a k i magat jol applicalja aval durvan nem banik [Harangláb K K ; Ks L I I . 20 Jos. Szarka de Kövesd (44) ns vall.]. 1782: Te-kintetes Praefectus Uram Sakó Mihályt nem gazolta nem fenyegette söt Sako Mihály szollott és bészéllett Praefectus Uramnak il letlenül durván és vakmeró keppen [Torockósztgyörgy T A ; Thor. X X / 2 Vonya Gergely t t vall. ] .

dús gazdag; bogat ; reich. 1837: ezen vidék’ duzs birtokosa | Bornemisza József . . . duzsabb létire . . . példás keresztyén tuda lenni [Hodor, Doboka 554]. 1855: Jelen hanyatló évünk a történetnek annyira dúzs tömegével lebegett át fölöttünk, hogy azokra hidegvérrel visszapillan-tani szinte lehetetlen . . . Kellemdus álmainkban szabadság v i r i tó képei . . . lebegtek körül [Ú j fE 239].

Az olasz eredetű (és az olasz ejtésben zs-re végződő) szó elsődleges alakja a magyarban is dúzs lehetett, de a végmással-hangzó fonetikai okokból zöngétlenült [E tSz; TESz]. Az i t t adott harmadik kijegyzésben is feltűnően késői dúzs írásra, i l l . talán ejtésre (ennek ellentmond valamivel odébb a kellemdus véghangzója!) valamelyes további bizonyságként l. az Újfal-v iva l egy tájról való Hodor KároIytól id. adalékokat.

dúsgazdag nagyon gazdag; foarte bogat; stein-reich. 1795: Szilagyi Sandor Urat jo l esmértem azt is tudom hogy feles Joszága léven, dus gazdag ember volt [Folyfva M T ; Told. 23].

E EM

dúskázhatik 506

dúskázhatik dúskálhat; a se putea îmbuiba; schwelgen können. 1763: ugy tanál tuk a pincét hogj ha a lelkem Ria v i t volna eleget duskaszhattam volna de semiben sem duskasztom az egj sujos betegsegen k i v ŭ l [Kóród K K ; Ks L I I . 18 Szarka József t t kezével].

dúskázik dúskál ; a se îmbuiba; schwelgen. 1763: ugy tanáltuk a pincét hogj ha a lelkem Ria v i t volna eleget duskaszhattam volna de semiben sem duskasztom az egj sujos betegsegen k i vŭ l [Kóród K K ; Ks L I I . 18 Szarka József t t kezével].

dúskázó lábaspohár ? áldomás-pohár/bill ikom; pocal/pahar folosit pentru a bea aldămaş; Kauf-trunkbecher, Willkommbecher. 1736: Lapos kis pohár 1. Duskázo Lábos pohár 1 [Mikefva K K ; CU X I I I / 1 . 157].

dusmán ellenség; duşman; Feind. 1656: I r j a Stefán vajda ő nagysága az dusmánya dolgát istenre hagyja [RákDiplÖ 443 Balogh Máté erdélyi kapikiha Konstantinápolyból a fej-hez].

Nyi lván erdélyi magyar származású moldvai íródeák tollá-ból ered az i t t következő szöveg: 1656: rólunk is ruházatunkat oda adjuk, csak menekedhessünk meg attól az dusmányunktól és jó akaróink előtt kedvet találhassuk (!) [ Iaş i ; Veress, Doc. X , 303 Gh. Stefan vajda II. Rákóczi Györgyhöz]. — Thököly Imrétől meg ez a kijegyzés idézhető: 1693: ezen portán nekem

eleitül fogva jó akaróim s gonosz akaróim is voltak s vadnak, de nem másért, hanem irigységbül . . . azért én egyeben nem kérem az vezért, hanem mikor valamely dolog és szó vagyon felőlem, az olyan dusmanoktul, egyik füle enyim legyen [MonÍr X V , 260; id. már Csefkó: N y r L X X I I I , 342].

dutka (háromgarasos) aprópénz-érme; dutcă, monedă de trei groşi; Dreigroschenmünze. 1592: egi erzenbe hoza oda vgmint niolcz for int arra sahint, es egi chomoba valami gieongieot, es Dutka t [ K v ; T J k V/1. 244—5] . 1593: Albert Marton . . . kart iat koczkat jacczot korchomakon, es eleg pinze volt, seot azt montak nekem hogi az mi-nemw dutkakat el veztettem, nalla lat tak [ K v ; i.h. 421]. 1601/1622: E n Kabos Sandor Adom emlekezetre kiknek i l l ik, adot Zalanczi Lazlo nekem Eő t t szaz f f to t Dutka t tal lert (így!) [Gör-gény M T ; R D L I. 117]. 1602: vagion zalagba . . . Vasarhelly Bal int deaknál két ezewst poha-rom t iz Magari Arany for intba es egy forintára (!) dutkaba [ K v ; i.h. 73] | Amykor elseoben fel rontot tam vol t az ladat ket for int ara dutkat es tizen hat penzt veottem kezemhez [ K v ; T J k VI /1. 597]. 1604: szaz niolchuan het for intoth kez penzt veȯn kezehez . . . mind penzel Aran-(n)yal egietembe es dùtkaúal [UszT 18/49]. 1610: Pal Geőrgj Bal int eleő alla, eleó ueőn egj dutkat [i. h. 37b]. 1612: m i Bucsultunk . . . egj pad fedelet ad f l 5 d 50, egj agjra ualot f l 2, egj az-ta l j fedel f l 1, 3 dutka egy padra ualo f l , 1, 2 dutka [Ksz ; BCs]. 1616: az melj rez Jozag<a> szallagon uol t . . . Eordeogh Mihaljnak Eordeogh . . . ada . . . Nehaj Peteo Andrasne, Apor K a t a Azzo(n)j hatuan eőt for int ara dutkat, az Vitezleo Eordeogh Mihal jnak [Hsz; Borb. I]. 1617: Eo-

teódfel pinze maradot vol t hatra az dutkabol [ M v L t 290. 25a]. 1627: Jo fele penz iutot Wicey Mathenak száz Eötuen for int . . . Dutka nro : 30. Jtem, fi l l ierrel Egiwt . . . o penz iutot hatua(n) ket penz [ K v ; R D L I. 132]. 1634: Vagyon mind az altal jelen negy dutka, Itt(em) ket dupla dutka. Barna penzis wagyon jelen f. 1 ./. 60 [ K v ; i.h. 105]. 1637/1639: vagjon regj Ezüst ozpora. p. 8. Mattyas kiral j Ezüst barna penze. m. 1. p. 36.

I t tem tizenket penzes ó garasok n o : 8. Regy dutkak n o : 6. Regy Eöt t penzes ó garasok no : 10 [ K v ; i.h. 111]. 1638: administrant nobis . . . in bona eaq(ue) Argentea monetâ nostrâ Lingva Dutka apellatâ florenos Centum dutka Nro 100 [Gy f ; Szád. I. Rákóczi György elismervénye]. 1646/1648 k.: talaltam . . . azon kűs Saczkoba(n) ennehany for ínt ara kilencz es tizen nyolcz Penzes Dutkat es egy keves granalt ezűstőtt mellyett abbol a’ Dutkabol granaltak volt, mikor az leanyom fel akarya Vala Vetetny dutka penzitt [Huszt M m ; Born. X X X V I I I . 141 St. Bethlen felj.]. 1653: Bek marton Ur(am) csinalt 10 bokor ezüst Kapsot (!), vagyon egy dutka hean benne masfel taller [ K v ; AsztCJk 56a]. 1678: Aztis az Kezdi Vasarhelyi Pap Mihaly Lovaj t be hajták ugy mint Bartok Peter és Fabjan Janos a’ Beres Kalnaki Vr(am) job(bágya) s ket fele rekesztettek, egy reszet Desi Janosni ota huszon harom dutkaval vegezenek, a’ masik reszit ugyan akkor a’ Var-megyere Barra Istvanni rekesztettek [ K v h ; Bo-gáts 6 — aOlv. : . . . Jánosni, o t t . . . ? ] . 1755: Le tétetett, és prohibitaztatott Dutkát három sustákost [Petek U ; TGsz 51].

Az értékmeghatározásra nézve l. Huszár 106; az érmék képe i.h. X . tábla 104—5. sz. — Az 1646/1648 k. adalék tizen-nyolc és kilenc pénzes dutkája talán a Huszárnál dutka-csegely és dutka néven emlí tet t érmére vonatkozhatik.

Szk: ~ul megad dutkában megfizet. 1616: hogi ha ez Jeőuendeő keozelbik Punkeost napjara kez penzűl, io Dutkaűl auagj aranniul ez mostani ualora zerent Eordeogh Mihalj felesegiuel Apor Anna Azzonnjal eggiut megh nem adnak . . . Nehaj Peteő Andrasne Apor Kata Azzonynak, Szaraz patakon Feier uar megieben es az megh i r t faluban es hatariban leueo port ioi t Jobbagiual szanto földiuel, Zena retiuel, in genere mindenekkel akar mik uolnanak . . . Eordeogh Mihaljne Apor Anna azzony rézire nezendeők, ez mv jelen ualo leuelunkkel magahoz vehesse foglalhassa [Hsz; Borb. I] * ~ szabású pénz dutka-formájú pénz-érme. 1624: Ezust Marhabol Iu tot t Andorkonak . . . Egj dutka szabasw penz Egj karika rai ta f. — d. 10 [ K v ; R D L I. 123].

dutkapénz aprópénz-érme; monedă de mică valoare; Kleingeld-Münze. 1646/1648 k.: talal-tam . . . azon kűs Saczkoba(n) ennehany for ínt ara kilencz es tizen nyolcz Penzes Dutkat es egy keves granalt ezűstőtt mellyett abbol a’ Dutkabol granaltak volt, mikor az leanyom fel akarya Vala Vetetny dutka penzitt [Huszt M m ; Born. X X X V I I I . 141 St. Bethlen fel j . ] .

E EM

507 dühös

? duvaszt megdug; a zăgăzui; verstauen. 1587: Ha t Embernek Myert hogy az wyz altal zakad valla es el Rekeztetek at tam f — d. 12. Ganet vetettem. oda hogy hyrtellen kellet vol t Tuhocztany (?) at tam 4 Terheteol Zekeresnek f — d. 20 [ K v ; Szám. 3 / X X X I I I . 12 malom-szám.].

duzmás kb. felfuvalkodott; îngîmfat; protzig. 1807: nem ama Duzmás, Harag tarto, Fenyege-tődző, verekedő vagy vérengező; Káronko (!), Tolvaj, vagy Részeges; ugy egyéb rosz tselekede-tekben, vagy erkőltstelenségekben Magat gya-korlott ember [M.fenes K ; KLev. ] .

? duzzadt dús, sűrű; des; dicht. 1846: Müller Vincze . . . durzatt (!) gesztenye szinü haju [ D U 1114 nyomt. k l ] .

duzzog (sértődötten) neheztel; a se bosumfla/ îmbufna; j m grollen, schmollen. 1769: Ne Duz-zagjon tovább; mivel Kedves Ŏtsém Uram, el Duzzog magában két Esztendeig is és nem tudgya sokszor maga is miért Duzzog, miért haragszik, Annyivalis inkább hogy É n bizony Kedves Ŏtsém Ur(am) Duzzogására, ok nélkŭ l t való Haragjára, leg kissebbet sem hajtok [ M v ; Told. 19/45]. 1781: csak duzzog s mikor leg inkáb kellene . . . el mé-gyen [Sáromberke M T ; TSb 13 Bethen Zsuzsánna kezével]. 1787: Már én mostonság néked levele-det nem vártom, ugy gondolván hogy a kopatz emberek ha egyszer duzzogni kezdenek hoszason eltart [Bolya N K ; IB gr. Toldi Zsigmond tréf. lev. gr. I. Bethlen Sámuelhez]. 1805: K is Mamáék éppen tőrők buzát ettek ebből kertem s hogy nem adott sirtam, vagy inkabb duzzogtam [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 118]. 1861: Giza a multkor duzogat hogy őtet Bátyám kifelejtete tzédulájábol — most pedig ŏrvend s készül egy szép nép dalal megtisztelni érte Bátyám mihent szerentsénk lesz [Köblös SzD; Bet. 4].

duzzogás (sértődött) neheztelgetés; bosumflare, îmbufnare; Groll, Schmollen. 1769: En bizony Kedves Ŏtsém Ur(am) Duzzogására, ok nélkŭ l t való Haragjára, leg kissebbet sem hajtok [ M v ; Told. 19/45. — A teljesebb szöv. duzzog al.].

dübörgés l. döbörgés

dübücsköI l. döböcsköl

dühödt 1. veszett; t u rba t ; toll. 1719: eddigis ex rancore persequaltak aszt ă kire haragjak vol t sub Colore infectionis, mingjart ă Gonosz es

I(ste)ntelen ember bŭszt kŏ l t már ha akar min t az d ŭ h ŭ t t ebre [Ebesfva; K J . Rétyi Péter lev.]. 1813: a’ Bornyú valoságosan dűhődt volt, és dűhődten az annya Tögyit szopta, leg alább nyá-lazta [Dés; D U 329].

2. szitk dühös, veszett; afurisit, fur ios; ver-f lucht, verteufelt. XVI. sz. v.: nyreo peternek panasza az felesege ellen hogi azt mondotta az

Vranak hog kellj fell Dwhws kurua fya nem tudode az all feledet fel uo(n)nj . . . Dwhwdeòt kuruafya. mo(n)dam nekj nekem mondode azt Katha, az felesege azt monta neked mondom [ K v ; T J k

I/1. 547]. 1631: hallotta(m) ide k i az Uczara hogi Zilagi Ianos szitkozodot otben hogi aha dú-hödeöt lilek esse lilek, kurua, Isten ugj segellie(n) el nem szenuedem ezt [ M v ; M v L t 290. 257a]. 1632: aha dŭhŏdöt esse li lek kurua f ia ugimond, te vagi az en gilkosom . . . te vagi teőb tarsaiddal eggjüt az k i k megh vagdaltatok [ M v ; i.h. 71a].

dühödten veszettül, vadu l ; fur ios; wi ld. 1813: a’ Bornyú valoságosan dűhődt volt , és dűhődten az annya Tögyi t szopta, leg alább nyálazta [Dés; D U 329].

dühöng tombol ; a b în tu i ; wüten. 1850: Febru-árius 27-én olly iszonyn szél dŭhöngött, hogy kevés épűlet maradt el, mellyet meg ne rongált volna . . . a’ Templomot sem hagyta érintetlen, a’ déli feléről meg bontot ta [Szucság K ; R K A k 101].

dühös 1. mérges, haragos; mînios, fur ios; zor-nig, grimmig. 1572: Monda Rado Myhal, Ne Mennyetok wgjmond, Ez dyhos Bestyek keozj-ben, Merth Megh My Magwnkath sem ohatyok tewlok [Damos K ; KP . Fornasy Byrthalan jb vall.]. 1717: A m i Felséges Urunk gyözedelmes Fegjvere nyár i operatioi u tán tél i nyugodalmára osztván, teczet Felséges Eugenius Herczegnek, ā mi édés Hazánk Securitássára, és a dűhűs szom-széd ellenségnek ujabb invasiojátol valo oltalma-zására, az i t t ben lévő Regimentek mellé még hat lovas Regimenteket be kűldeni [ K v ; K v L t

I/220 gub.]. 1822: Szarvadi Ur . . . dühüs Ember [KLev. Gergelyfi Béniámin (28) kibédi ns vall . ] .

Szkű: ~ nevét állítja kb. gonosz hírét kelt i / költ i . 1678—1683: mindenkor szokot dologh az hogi . . . az szerencse, igen belső s kedves embere-ket emel, s, . . . ha kiket pedigh saiditnok . . . Urak-nokis ahoz kedvi t hailanj, annak nogi szerenje(n) arulo h i r i t dühüs nevit, Urok előt hiven a l i t j ak ; akarvan azt el hitetni, hogi tőb hivek nalloknal nincsen [Ks Kornis Gáspár kezével] * ~ nevét kelti gonosz h í r t ind í t vkiről . 1678—1683: megh kezdek sokallanj, boldogh emlekezetű edes Atia(m) Ura(m) sep ur i iosagit hazait varait . . . dűhűs nevit kezdek kőltőnj, elsőben hogi minden dolgait . . . i f f iabik Rakoci Gőrginek, ő i r j a meg az Romaj Csasarnak . . . ez eczerre elegh vol t az Giűlűlsegh zerzesre, mell jet papistaj vallasa igen segitet . . . azo(n) csalard vi lag k iá l tota Jesuvitanok [Ks Kornis Gáspár kezével].

2. veszett; t u r b a t ; tol l . 1806: a hidnál egy dűhős ku tyá t Sz. Iványi meg lő t t [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 192].

3. szitk veszett, dühödt ; afurisit, fur ios; ver-f lucht, verteufelt. XVI. sz. v.: nyreo peternek panasza az felesege elien hogi azt mondotta az Vranak hog kell j fel l Dwhws kurua fya nem tudode az all feledet fel uo(n)nj . . . Dwhwdeòt kuruafya.

E EM

dühösen 508

mo(n)dam nekj nekem mondode azt Kat l ia, az felesege azt monta neked mondom [ K v ; T J k

I/1. 547]. 1650: az ŏczem szida lakatos Jstuant Dűhűs Anyatol szuletetnek lakatos Jstuan czak tudomanyt t ŏ n de lakatos Jstuan nem mondta uiza [Szu; TJszT 38b].

4. dühöngő, tomboló; b în tu i to r ; wütend, tobend. 1833: ol ly dŭhös pusztito Zivara volt a milyent életemben meg tsak egyszer ertem [Marosludas T A ; K f Miss. — aErre az alakra l. MTsz, SzamSz].

• Szn. 1632: Dűhűs Gergely vagus in Pinteka

[Gléden B N ; B L t 1. — aA közeli Szászpéntek K ] . • Hn. 1784: Dühös Tó n.h.-ben (k) [Szász-

nyíres SzD; E M X L I I , 140]. 1891: Dühös kalyi-bája [Kalotasztkirály K ; K H n 57].

dühösen mérgesen, haragosan; mînios, fur ios; zornig. 1844: Másodszoris a Gyértya meg gyuj-totván megint el űtette és dühüsen hozzám akart jönni . . . de protestáltamis, hogy Horváth Janos min t Gazda és Hütes, a dolgat szüntesse el [Bá-gyon T A ; KLev. Nutzuj János unitárius (21) vall.].

dühösködés dühös szitkozódás; ocară; Beschim-pfung. 1737: Egy Onodi Mihály nevű Nemes ember . . . fenyegetődzését és dűhűskődését halván nemellyek az Város Esküttei kőzűl meg intették hogy ne fenyegetődzék hiszem vadnak Tisztek és Tőrvény [ V h ; Ks 83].

dühösködik 1. dühösen viselkedik; a f i mînios/ fur ios; sich wütend benehmen. 1731: Egy Onodi Mihály nevű nemes ember . . . a kortsomára ment, meg részegedet, es k i vont fegyverel az utzán dűhűskedet ugy hogy a k ik lát ták, k i a Tőrők buzáb(a) k i masuvá recipiálta magát [ V h ; Ks 83]. 1803: ellenségi modon annyira dŭhŏskŏdtek, és lŏvŏ ldŏztek a’ Remeteiek, hogj a’ Toplitzaiak . . . hozzájok . . . kŏzeli t teni nem mértek [Toplica M T ; Born. X V c 1/107 Márk Iuon col. (43) vall . ] .

2. átv dühöng, tombol ; a face ravagii, a b în tu i ; wüten, toben. 1808: (A babranyavalya) egy idő-ben Német Országban nagyon dühösködött [ D L t 868 nyomt. k l ] .

dühösség 1. düh, harag; mînie, supărare; Wut , Zorn. 1763: oly dűhűsségel verték hogy ha hamar a Vul tur Szimion Udvarára nem recipiálhatta volna magát éppen őtetis meg őlték volna [Nagy-ida K ; Told. 9]. 1827: Kováts Páll . . . ellenem . . . anyira fel sűrűlt hogy a’ mái napon nagy Dőhősségel Kokbol ide réám jőt t , s négy őt t Ember szeme láttára mejbe ragadott és meg rántzikált s Huntz fo t Kristusom Lelk i t őszve hordotta [ T ; T L t Közig. i r . 1519].

2. veszettség; turbare; Tol lwut. 1811: meg holt . . . Varga Andris 10 eszt. dühösségb(en) [M.gyerőmonostor K ; R A k 118].

dűl l. dől

dülánglé (angol) tü l lanyag; tu l englezesc; eng-lischer T ü l l ; tulle anglais. 1840: 1 Sing Dűl l

angle 2 f 30 [ K v ; Pk 6]. 1851: 7 1/2 sing szélles Doulánglé [ K v ; KCsl 11]. 1853: 4 1/2 Sing dűlangle [ K v ; Pk 5].

Kétségtelenül e címszó alakváltozata a kszeg-i dulándré ’menyasszonyi fátyol ’ (ennek alakváltozatait l. KTsz 37).

Szk: ~ gallér. 1849: Egy dülánglé gàllér [Dés; D L t ] . 1851: Egy Dülánglé gallér gazdagon kivarva [Dés; D L t ] * ~ keszkenő. 1847: Egy dül angli virágos keszkenö [Ádámos K K ; UnVJk II/59] | Egy Dűll-ángle varrottas szelü keszkenő [Di-csősztmárton; i.h. 11]. 1849: Égy dulángli kesz-kenyö [Dés; D L t ] * ~ sál. 1845: Dülángli ’sal, és smiszli [KLev. Valach Mendel izr. javai-nak összeírása] * ~ smiszli tüll-csipkegallér. 1845: Dülángli ’sal, és smiszli [i.h., ua.].

dűltes megdőlt ; culcat; gelagert, gelegt. 1740: Idei Dézmájáb(an) obvenialt t iz kalangja ősz

buzá(na)k, és két kalangja dŭltes Majorság buzá-nak a’ szalmája, melly(ne)k szeme rostálatlan [Algyógy H ; Ks 89 Inv. 63].

dümücsköletlenüI csömöszöletlenül, zúzatlanul; nezdrobit, nestr ivit ; ungequetscht. 1843: Ezután szűretkor minden szőllőmet is dümücsköletlenül tétettem sajtoba, ’s ami leve, könnynyü (!) nyo-mással, k i fóly azt virág-mustnak külön veszem; hivesen meg szállitom, ’s ha szükségesnek látom, meg is szűrössözöm [KCsl Kemény Dénes kezé-vel].

düredék ? kb. göngyöleg; cocoloş, balot ; Falte. 1714: más fél dűredék háj j [Kászonfelsőfalu; L L t Fasc. 85].

dürücköl 1. ványol, ka l l ; a bate la piuă, a p iua; walken. 1753: 18 gjapjubol szőtettem fejér posztot dŏröczkölve 28 1/2 sing [Kiskend K K ; Ks 71. 52 Szám.].

2. dögönyöz, meggyomroz; a burduşi/pisa, a snopi pe cineva în bătaie; prügeln, kneten. 1718: Kŏvend i Gyŏrgy Ur Inassa Novák Martziis Urát Asszonyát sem magát, meg nem betsŭlvén, hanem az Aszonyat az fŏ ldre le nyomta o t t meg taszi-galta dŭrutzkŏ l te gyottsát le tepte az fejerŏ l rut szoknak nemivel ru tu l szidalmazta az Uratis el taszitotta midőn meg akarta verni [ K v ; AsztCJk 104]. 1794: Barátosi Josef uram, Horvat Josef uramat, az asztal mellé egy kis ládára le tsapta, terdivel a’ mellyire á l lo t t ; ugy dürützkölte [Dés; D L t 1799. évi iratok közt].

dürückölés (posztó)ványolás, kallás, kallózás; piuat, bătutul la p iua; Walke. XVIII. sz. eleje: Az becsűletes Czeh minden Esztendőben U i Esz-tendő napja után ket Cze mestert valoszon, edyiket Cze At jának mást Cze Mesternek, melly két becsű-letes Mesterek hűttesek legyenek, hogy az becsu-letes Cze Privilegiumokra es igaságára gondot viselyennek, ugy mint Drűczkelésere, és az Cze jővedelmere [ K v ; K v L t Céhir. II PosztCArt.].

1753 : két szekérre való széna rét . . . mellyet diirützkölésért . . . Koronkai János nevű Biro

E EM

509 dürückölő

Hajdu János nevű Embernek adott [Szováta; Told. 3a].

dürückölő I. mn 1. zúzó; care provoacă con-tuziune; quetschend. 1750: azon ártatlan kisded testnek nyakára négy szál czérna ŏszve sodorva fo j ta (!) és annyira vrkolva l ŏ t t volna, hogy midōn késsel meczették volna le azon czérnát az bŏre utánna szakadott, az fojtógatás miat t az kisded nyelvecskéje szájábol keresztŭl k i vetve, hasán és gyomrán dŭrŭczkŏ lŏ és roncsolo kezek-nek hellyei és az vérnek tŏrési [ K v ; T J k XV I /6 . 113].

2. ~ sulyok ? döngölő; mai, bătător; Stampfe. 1679: Ház Főldet tűruczkólő sulyok nro 7 [Uz-disztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 155].

A címszóbeli d-s szókezdettel szemben a szövegbeli t-s szó-kezdetre nézve l. a ny j - i döröcköl ~ dürücköl ige türückől ~ türücsköl ~ türüszköl ’nyomogat, nyomkod’ alakváltozatait [MTsz].

II. fn. 1. (posztó)ványoló, kal lómalom; p iuă; Walkmühle. 1424/1462: molendinus ex tribus eorum planicalibus wlgo derezkelew dictis [Thor. ; Jakó-Valentiny, Thorotzkay család levéltára. K v , 1944. 15]. 1672: az Bányász Geőrgy dőrőszkő-lőiről Jobbágy András . . . egy darab szokmány posztot lopa vala el [Gyszm; L L t . Fasc. 69]. 1680: Vagjon ugjan ezen vizen az o naga Iob-bagyinak egy Vanyalojak . . . Vagyon esmét egy Dŏrŏczkŏ lōjŏkis [A .po rumbák F ; Á L t Urb. 51] | Dŏrŏczkelō. Dŏrŏczkelō vagyon ezen patakon kettō ~ nro 2 . . . Vanyalo. Vagyon egy Vanyalo-is . . . mellytōl tartoznak egy Pokroczal annuatim [F .ucsa F ; i.h. 79]. 1688: Vagyon az vizi Mal-mon fel lyŭ l egy Dűrűczkŏ lŏ, ra j ta egy alul csapo kerék, az gerendellye mindenik felol valo végin felŏ l valo végin vas csap karikák, és egy egy vas csap jo, dészkás silyipje, egy szalmás kalyiba előtte, abb(an) vagyon az dŭrŭczkŏ lōhez valo három vedres Rézűst [Csicsógyörgyfva SzD; B K ] | Vagyon Szilye Boërnakis egy Eŏcsevel eggyŭt egy Malmok . . . volt két t Dŏrŏczkŏ leŏ is ezen patakon, melljek most el pusztultak. Ezektŏ l is ha meg epitik tartoznak két t két t eŏ l Zeke posz-toval. Volt egy Vánjolois, ezis el pusztult, mely-tŏ l tartoznak edgy Pokroczczal annuatim. Ezek-reis rá kel vigyázni, es ha meg epitik, esztendŏn-kent abbol szokott jövedelmetis percipialtassa Rationistajaval. Ugy mint minden dŏrŏczkŏ lŏbŏ l az kétt két t eŏl zeke posztot. Az vanjolobol pe-nigh egy egy Pokroczot annuatim [F.ucsa F ; Á L t Urb. 33]. 1699: Az Malom házzal által ellenben Io szarvazas sendelyezés alat cserefakbol, vgyan cserefa sasokban rakot, dŏrŏszkŏ lŏ, es két tŏ rŏ jŭ kása tŏ rŏ minden késsegivel hat ved-res ŭstivel egyŭt [Szentdemeter U ; L L t Inv. 35]. XVIII. sz. eleje: Vala mellyik Mester az posztoját szővésbe avag az Drűczkelébe avagy az Ramán el vesztegetne, és osztán az Láto Mes-ternek az poszto nem tetszenék, és maga az Mester az posztroról le akarna vágni az petcsétet, az k i valtazásának (így!) az Posztoért adjon egy forin-tot [ K v ; K v L t Céhir. II PosztCArt.]. 1706: a’

Patakfalvi István ker t i veginél valo kìs hely mellyen a’ deretzkelŏ vó l t [Betfva U ; Pk 7] | vad(na)k itt(en) Dŭ rŭczkŏ lŏk n ŏ 8 a kilenczedik kŏzŏs a Libanfalviakkal [Hodák M T ; Born. G. V I I . 4]. 1726: Vagjon az Abosfalvi udvarházhoz egj három k ŏ v ŭ malom, abban Kása Tőrő, és dűrűtzkőlő, mely malom az K ŭ k ű l l ŏ Vizén vagjon, alól Csapó kerekei, minden kévantato eszkŏzei meg vadnak [Ks 4. 14]. 1732: a Kűkűl lőn vagjon edgj árokra csinált Silipes, Sendelj alkalmas fedél alatt lévő, alol csapó harom kerekű, mindenképpen jó készűletű malom, egy kerekū duruczkŏ lō és kása tŏrŏvel, s egjéb, minden malomhoz kiván-tato requisitumival . . . Minthogj a dŭrŭczkelōt és kása tőrőt egj kerék hajt ja, azért egjszersmind, mindenik nem járhat, azért mikor a dŭrŭczkelŏ jár, akkor halgat a kása tŏrŏ , mikor megint jár a kása tŏ rŏ , akkor halgat a dŭrŭczkelŏ is [Kóród K K ; Ks I]. 1735: Dűrŏczkŏ lŏbe valo masodik űst [uo.; Ks 66. 45. 171]. 1747: (Vagyon) küs kŭkŭ l lŏ vizén egy két k ŏ v ŭ malmok Dŭrŭczkolŏ-vel edgyŭt | a Küs Kükül lö vizén lévö két kövü malomban dürüszkölöstöl [MNy X X X V I I I , 57]. 1758: vagjon a’ Karátsonfalvi Homorodon két kerekŭ, egj kása tòrő es egj dűrŭ tzkŏ lŏ [Homo-ródsztpál U ; Ks 15. L X X V I I I . 2]. 1761: Vagyon jo u j j k ŏ padu alkalmas vas szerszamu, felyŭ l tsapo két kerekŭ lisztelŏ Malom, e mellett kŭ lŏ -nŏs házban négj botu poszto Durŭ tzkelŏ Malom s ugyan ezen Durŭ tzkelŏ kérék gerendején két botù kása tŏ rŏ . . . A Durutzkelŏbŏ l leg jobb idejénnis öt for int be nem j ŭ [Siménfva U ; J H b K L X V I I I / 1 . 55]. 1763: vagyon . . . a Kükŭ l lŏ vizén harom Kerekŭ Lisztelŏ Malmok és egj Kerekŭ dŭ rŭszkŏ lŏ jŏk [Csókfva M T ; DLev. 2. X B . 15] | Az u j Dűrűtzkelő késén készűlhete el | a’ Dű-rűtzkelŏ heverne, akkor a’ lisztelŏ Malom forog-hatna [Szőkefva K K ; Bál. 1]. 1781: Az Alsó Fűrész a Dűrűczkölővel egyűtt rendeltetett . . . azon Sz. Demeteri Nyilhoz [Szentdemeter U ; Told. 39]. 1792: Eö E x j a . . . a Malom árka vagyis sil ipja hason fele részére min t a proportione a maga hason fele jussára ’s részire egy dürütz-kölöt szándékozik épittetni [ K ü k . ; J H b X I X / 3 4 ] . 1821: Vagyon a’ K is K ŭ k ŭ l l ŏ n egy Malom . . . a Lisztelŏ Kŏveknek a’ végiben vagyon egy D ŭ -rützkŏ lŏ , vagy más képpen poszto ványolo [Mak-fva M T ; DLev. 6 Conscr. 124] | Vagyon még ezenn Malomnak egy Kerekén Dürűtzkölöje, ’s Kása töröje is [uo.; DLev. 6]. 1824: (a) Lűget i Malmában . . . A Dűrűtzkelőt jo l Conservalja [Szentdemeter U ; Told. 41]. 1851: A ’ dürücz-kölőben van egy öt osztályu használhatatlan rosz cserefa válu t íz bottal, a’ háta a’ dürüczkölö botoknak cserefa gerendán van, úgy az elé nyúló gerendán is cserefák . . . A bélkerekek mind jók, a’ víz kerekek merőbe uj jak, mindenik gerende-lyen két vas karika, csak az egyik gerendely bikk, a’ más kettő cserefák; hasonló képpen a’ dürücz-kölö gerendelye is tőlgyfa [Erdősztgyörgy M T ; TSb 34].

Az 1688. évi adalék útmutatása alapján úgy látszik, hogy — legalábbis Fogarasföldén — a v á n y o l ó a durvább, a

E EM

dürückölőbot 510

d ü r ü c k ö l ő a finomabb posztófajta kallását, ványolását végezte. A magyar néprajztudomány nem tesz különbséget a két mesterműszó használatában [vö. MNr I, 291 kk ] , sőt — a tájékoztatás szerint — a k a l l á s , v á n y o l á s és n e m e -

zelés között eredetileg nem vol t különbség: az orosz pél-dául e műveletekre egy műszót is használ [i.h. 290].

Hn. 1616: Az Udvarhaz ellenebe az Maros Szigethibe az mely, berket Deŏrŏczkeoleŏnek hynak [Náznánfva M T ; E H A ] . 1736: A Falun alól a Dürüczkölönel (k) [Páncélcseh SzD; D H n 56]. 1754: a’ Dűrűczkŏ lŏnél a Gorboi Határnak szelléb(en) (k) [Türe K ; KHn 260]. 1755: a dŭ -rűczkőlő nevű berekben (k) [Náznánfva M T ; E H A ] . 1765: In loco vulgo a’ Dűrűczkőlőben [Türe K ; K H n 261]. 1766: azan Maros árka . . . a Dűrűczkelő és Hodos nevezetű helyeknél sza-kad k i [Náznánfva M T ; E H A ] . 1773: A Dőrŏtz-kŏ lŏ u t t ya mellett (k) [Alfalu Cs; E H A ] . 1782: Döröczkölö n.h.-ben [Egeres K ; K H n 192]. 1786: Dűrűzkőlő nevezetű helyben [Náznánfva MT; E H A ] . 1797: a’ Dürőtzkőlŏ nevezetű helyen találtato Berkes . . . ti lalmas [uo.; E H A ] . 1834: Dűrűtz-kelő nevű helyben (k) [uo.; E H A ] . 1865: Dürütz-kőlő (k) [uo.; E H A ] .

2. ? ványolóbot, kal lófa; ciocan de p iuă; Walk-stock/stange. 1841: vagyon . . . a’ ványalo hat tölgy fa dőrotzkölőkkel, jo tölgy fa válluval, — a dőrőtzkőlők között felnyulik 4. tölgyfa oszlop, mely oszlopokat, és dőrőtzkőlőket két helyen négy mind tölgyfa hevederek által nyoltz nagy fejű Srofos szegek szoritanak őszve [ K m ; K m -ULev. 2].

3. ványolós, ványoló-molnár; p iuar ; Walker. Szn. 1591: Deoreczkeoleo Janos. Deoreoczkeoleo Janos zs [ K v ; T J k V/1. 149]. 1724: Dŏ rŏ tzkőlő Janos. Deoreoczkeoleo Janos zs [ K v ; T J k V/1. 149]. 1724: Dŏrŏ tzkőlő János zs [Náznánfva M T ; B K ] .

dürücköIőbot kalló/ványolóbot, kal ló/ványolófa; ciocan de p iuă; Walkstock/stange. 1851: a’ háta a’ dürüczkölö botoknak cserefa gerendán van [Erdősztgyörgy M T ; TSb 34. — A teljesebb szöv. dürückölő II. 1. al.].

dürückölőfa döröckölő-rúd (ágyútöltés-fojtó rúd) ; fu l tu i tor la t u n ; Liderungsstange. 1652: Az Falon fűggenek álgyu es Taraczkokhoz valo Esztergar-ba(n) meczet őreg és apro dőrőzkőlő fák, k i araszni s k i kissebb [Görgény M T ; Törzs].

A fegyvertörténetben inkább döröckölő rúd néven ismert tüzérségi eszköznek egyik, hengeresen megvastagított végével a puskaportöltést fo j to t ták le, i l l . a golyót to l ták be az ágyú-csőbe, a nemez-pamacsos másik végével, a pemeté-vel pedig az elégett puskaporlerakódást távol í tot ták el a csőből [RMFegyv. 178—9] .

dürückölő-malom ványoló/kallómalom; p iuă ; Walkmühle. 1701: viz Szilvasi Hotaron l ivő három Pár Kővő is Egj Dűrűczkőlő malmon [Hesdát/Mikola SzD; Wass. Morosan Lukacs viceszb kezével]. 1716: azon dőrőszkőlő mal-motis ha el akarnák adni . . . lévén . . . azon malom mellett egj dŭruszkőlő (!) és kása tőrő malmokis [Szászerked K ; LLt Fasc. 139]. 1748: Dőrősz-

kőlő Malomhoz valo Üst [Koronka M T ; Told. 37/29]. 1753: a Szovatai Parajd felé való Határ-ban vulgo a’ Sebes vizén lévő Fűrész-, lisztelő és dürűtzkölő Malmárol valo vasat vagy egyéb esz-kőzőtt (!) lopva ki, és mikor v i t t el? [i.h. 3a vk ] . 1797: Alol, vagy fel lyŭ l tsapo Lisztelö, ványolo, vagy dűrűtzkelö, és fürész Malmok; Malomhely-lyek, mitsoda vizen, vagy ton vagynak, azok hány kővűek? [ K ; CU IX/2. 5a v k ] | Ezen A j ton i Ioszágban, Alol vagy fe l lyŭ l tsapo lisz-telő, ványolo, dűrűtzkelő, és fűrész malom, vagy Malom helly nintsen [A j ton K ; i.h. 43b]. 1864: Dósa Lajos . . . Makfalva helysége határában lévő lisztelő és dürützkelő malmának, az idei utolsó árviz, zápor tar toját merőben összerontván, gát-já t meg szaggatván, a vizet kerekekre v ivő káná-lissát betőltvén, mindezeknek helyre állitására nézt árendatora Szentkovits Lukáts vrral ilyetén egyességre lépett [ M v ; DLev. 5].

dürückölő-malombeli ványoló/kallómalombeli; de la p iuă; aus der Walkmühle. 1675: Poszto chinalo Mikingh (?) Janosné Dűrűczkűleő malom-beli rėszèbeol . . . percipialtunk f 40 d — [ K v ; Szám. 34. L V I . 3].

dürückölő-pénz kb. posztóványoló vámjövede-lem; venit realizat d in vama de la p iuă; Walke-Zollertrag. 1731: az malombol penig most alig jő k i őttven, vagy hátvan kőből gabona vám mikor jo d ivat tya van is, Dűrűczkőlő pénzt penig most az három esztendők alatt a molnár részin k ivű l annuatim percip ĭalt az Ur Jósika Gábor Uram hol huszon nyolcz, hol harmincz forintokot [Marossztkirály M T ; Berz. 13. III/13]. 1851: a’ mostani molnár Ráduly Győrgy fizetése min-den 4ik véka, és a’ dűrűczkőlő pénz 4ik része, úgy a malom körül i kertek használata [Erdő-sztgyörgy M T ; TSb 34].

A címszóbeli néven ismert földesúri jövedelem a posztó-kallás/ványolás fejében a munkáltatóktól szedett vámpénzre vonatkozik.

dürückölés ványolós, kalló/ványoló-molnár; pi-uar (lucrător la piuă); Walker. Szn. 1573: Dĕ-rechkeleos Iacab [ K v ; T J k III/3. 243b].

dürückölő-üst (posztó)ványoló/kalló-üst; căl-dare de p iuă; Walkkessel. 1744: Ványoló malom-hoz való dűrűczkőlő edgy régi nagy űst [Szent-demeter U ; LLt 67]. 1794: Egy rosz dürützkölö üst [Gyalakuta M T ; TSb 17].

düszü l. tüsző

dűt lenyom/dönt; a t r înt i / răsturna; umstürzen. 1632: csak az ablakon nézék be, s látám, hogy az az Rosnai Szabo Miklós Berkeszinét hanyatta dűtötte vala az ágyban s o t t csiklandja vala [ M v ; M v L t 7 9 b — 8 2 b átírásban!]. — L . még döjt al.

dzsugya 1. falusbíró; judele satului, jude sătesc; Dorfrichter. 1666: Kozma Juon . . . az Dupa

E EM

511 dzsugya

Piatraj Csudenek hayat zakallat Tepte . . . allata előttűnk Il lyen kezesseket, hogy eö Naga boczja-tassa el Teòruenyre magok keőzjben elseőben, igazodgjek o t t el Teòrvenj szerent, tessek k j mind két felnek igassaga, s ha o t t ne(m) Tetzik vigjek Apellatioba(n) az eŏ Naga szekjre [Abrudbánya; B K ] . 1742: egjszer Dán Dsurds azt kezdé kiál-tani kősd meg Dsudgya mert im hol a kést bel-lém akarja verni [Bulzest H ; Ks 111 Vegyes i r . ] . 1756: Ad haeca Grohot u t Fa lu : Reponállya: Ugy vagyon, hogy a praetendens Káros a’ Dsu-gyának Sándor(na)k h i r t adott Károsodásáról, azonnal Ribicsoráról felis jő t t , minket t Grohoton ôszve gyűt tőt t , de . . . Semmi nyomot jel t . . . nem találtunk [ H ; Ks 62/6. — aTi. a vk szóban forgó pontjára von.]. 1784: B. Bánf f i Sándorné Asz-szony ő Nga Jobbágyai mintegy tizenhaton a kérdett erdőt invadálták . . . a Tisztarto . . . meg tudván, engemet is, akkor Sugya lévén, másokkal egyűtt maga mellé vet t [Kosztesd H ; B K sub nro 310 Vledo Petru (30) jb vall.] . 1806: Az Gájánéli Zsugyának és Dudásnak 5 kupaa [Tresz-t ia H ; Ks 109 Vegyes ir. — aTi. bor].

2. udvarbíró, udvari b í ró ; jude domnesc; Hof-richter. 1681: Hal lot tam edgy batyamtol Ivan Todortol . . . kys az nehay Kornis Ferenczne Asz(szonyomna)k eo kgl(mene)k Diznay Udvar-házához valo Gsűdeye (!) vo l t [Gléden BN/Disz-najó M T ; W H Disznajói cs. Ivan Peter (60) jb vall.]. 1725: Doboka vármegyeben . . . Felsö Bor-gon . . . Bethlen Lazlo uram eŏ Nga Sajka Simon Nevŭ Biraja vagy Suda Házánál [Kiskaján SzD; B K ] . 1750 k.: m i tőbszer egyszernél t isztartora nem Panaszolkottunk melyet az Ur jo l tudhat de most még csak az Csugye is ŏlessel fenyeget ben-nűnket és igy tellyes lehetetlen élnűnk ha az Ur kegyelmes Grátiájábol másokot nem tészen azért az Krisztus kén szenvedeséért kér jük az Urot hogy tegyen az Ur más tiszteket mert egy átallyá(n) az Ur szoszága (!) el Pusztul [ A F ; TKl az igen-pataki jb-ok panaszlev.]. 1756: E n ugj tudom hogj a mikor leg elébb emlekezem réá edgj Pa-rászka Szimion nevű Sudgjája vol t Néhai Mgs Groff Bethlen Lászlo Vrnak, s azt tudom hogj az én értemre dézmálta annak utánna penig edgj alkalmatosággal tudom hogj mind a két Mgos Exponens Vrak Sudgyáji ide jővének s Apám igen őreg ember lévén k i vivék oda, s hogj iga-zitotta az Apám a Controversiát kŏzzŏ t tek azt nem tudom, mert o t t nem vol tom [F.borgó B N ; B K . Szelecsán Kretsun (50) jb vall.] . 1759: Gyer-tyanosban lako Prouidus Jobbagyok Mlgs Groff Torotzkai Sigmond Jobbagyai ugymin t : Kop-t y i l Toma, Krátsom Petra, Ko l tu r Iuon a’ k i Dsŭde, Kop ty i l Vonya . . . és mind a tŏbbiis . . . ugy vélek egyŭt a’ Falusi Biro Páskuly Péter . . . Toroczkai Boldisárné Aszszo(nyom) Jobbagyais [ T ; Bosla]. 1768: Marosan Gavril la . . . azon Hellyet elsöben fel fogta volt, de minthogy felette Gazas vol t azon Hel ly felben hagyta az el kezdett irtogatast, s . . . el adta . . . Paszere Szimionnak Hat forintokon . . . meg halván Paszere Szimion . . . hatalmasul el vette Szalasàn Maftyej az

Exponens Ur eŏ Nga akkori Sugyaja [F.borgó B N ; B K ] . 1768/1771: Udvar i Gornyikok, Tisz-tartók, Dsugyak, Kenizek kik(ne)k m i kár t tész-nek, k iket mivel aggravalnak, opprimalnak és praeter debitum taxálnak? [ H ; Ks 112 Vegyes ir., v k ] | Dsugyánk . . . a’ kire haragszik ā bot-tyával föben ü t i mindgyárt az embert | Dsu-gyánk . . . ha Sokáig Dsugyáskodik raj tunk, az egész Falusiak el pusztulni készek vagyunk [Bu-kuresd H ; i .h.]. 1769: jelen lévén D(omi)nális Biránkis Delemerián Petru, superveniált Utr izál t Braty i la Péter-is oda közinkbe igen részegen és apprehensioja lévén az emlitet Dsugyára valami tilalmas kert felett, mondotta néki, m i t áskálsz utánnam, és ditsekedel, hogy bé vádolsz k i te t t Téged D(omi)nalis Bironak, s szidalmozta Lelki t , erre felelte az i r t t Dsugya, engemet D(omi)nalis Bironak a Kristus és az Udvarbiro tett , erre mon-dotta Braty i la Péter, baszom a Lelkedet néked-is, annak-is, aki téged Dsugyának tett , m i t gondolog (!) én az Udvarbiroval, mert anyi aranyom vagyon, hogy Componábon tévén le nyomtotnám vélle az Udvarbirot, és azt-is mondotta fűlűnk hallat-tára hogy az emlitett Dsugyának Kristussa hazug, a Dsugya pedig mind szépen beszélt vele [Vá-lyebrád H ; Ks 81. 57/22 Béksza Vaszilia (65), Szabo Juon (50), Kolcza Jákob (40), Grék Evu-cza (26) cons. prov. Kolcza János vall.] | monda énnékem az Dsugya Delemerián Petru, figyelmez-zél és tarts számot rá . . . ezt hallám mái napon Beksza vaszilitol, hogy . . . ő hal lotta volna Bra-ty i la Péter szájábol, hogy a Dsugya Delmerián Petru Kristussa hazug [uo.; i.h. Popa Jov (!) (60) gk pap vall . ] . 1777: Katal ina Petru Mlgos Baro Josika Daniel vr eŏ Nga dsugyája ezen hellybe akarván ì r tani . . . Popa Juon is . . . prae-venialta Katal ina Petrut, és nem engedte ezen hellyen í r tani [Dupapiátra H ; Gyk. Gligor Petru (56) jb vall.]. 1785: Hogy az Praedalo Tolvajoknak Piskintzreis Léendő el jővetelek hiresedett, az Aszszony eő Nga Sudgyája nagyobb Securitásnak okáért . . . eŏ Ngnak hat Méh kosarait az én vejemhez . . . vi t te, vi tette [Piskinc H ; G y K ] . 1786: Kérem az Urat alázatosson méltoztassék az U r engemet invialni m i tévő légyek mig az Ur válaszát veszem adig i t t tar tom Lánczan az Udvar-nak, és ahaz tartazo Dsudgyák(na)k felelések mellett [Kriscsor H ; Ks 74. V I I . 143 1/4-hez Steph. Kristsori vicejudl. kezével]. 1794: ezen két t esztendőknek el Folyások alatt ra j tam három Máriásokott huzott iletlenűl az Dsugya Bulza János . . . az i r t Dsugya Feleségétöl hal lot tam azon szokat szollani hogy az Férje a Dsugyasagbol k i esett, mellyet elömben terjesztettenek az 5dik vallato kérdés szerint az i r t Dsugyáné k i tő l hal-lot ta légyen nem tudom. Az Uraság Gornyikát (!) k i velle Gornyikoskodott hogy egyett értettek volna nem tapasztaltām [Vályebrád H ; Ks 81. 57/56 Gimis Angyel (60) vall.] . 1795: Már . . . közelitek a’ 20 Esztendőre, miol ta katonaságom

után a’ Tekintetes Uradadalom Dsugyája vagyok . . . Dsurds Ursz Bulzesti D(omi)nalis Dsudgyája

E EM

dzsugyáné 512

[Ks 75. Vl_IIb. 120]. 1805: Csináltattam az Zsu-gyának Kadárnak Kertésznek s egy gyermeknek a k i Minister volt egy egy bőr mejre valott . . . 4 Rf 32 x [Tresztia H ; Ks 109 Vegyes ir . ] .

• 1715 : egj Ponori Dragán Ignáth nevŭ Dsude | egj Vonja Márk nevŭ Dsudje [Ponor T A ; W H .

Mamaliga Mihálj (68) vall.]. 1739: mentŭnk ezen Nemes Zarand Vármegyeb(e) Vákára az Dsudgya Indrej Dumi t ru Házához [ H ; Mk 12]. 1749: Mikla Kratsony Panaszolkodik hogy . . . Faur Thoma Fiaival és Vejeivel engemet a Földre le vertek, és fejemet bé tőrvén maid fel halva az Dsugye Udvarán hagytak [Vályebrád H ; Ks 62/22]. 1755: a Dsugyais Mihutz Sztán a kár tételben volté részes, abban semmit nem értettűnk [Balsa H ; GyK 4 r. tanú vall.]. 1756: magátol à Dsugya Semmit nem tselekedett [Váka H ; M k 13 Pirva Lázár (66) vall.]. 1757: Vale Bradi Sugje Matyas Mark . . . Roman Adam Gornik [Bukurest H ; Ks 111 Vegyes ir . ] . 1759: azt monda Csirko Mihál ly az Sugjenek hogy ezen malom nem az Urake, hanem az enyim, es monda az Sugje, hej baratom mind te mind az Joszag az Urake, es arra monda Csirko Mihaly hogj ŏ k i hozza az Vármegje F ŏ Birajat, es monda a Sugje nekie, k i akarattyabol az Udvarebol vagj az Udvar Biro Urameval, monda arra, Csirko Mihály annak akarattyabol az k i mind az Udvar Bíronak pa-rancsol mind nekem mind neked [uo.; Ks 62/4 Sam. Varadi jur. ass., not. vall.] | a régi r i tus szerint falunkban Sztrungár nevŭ heljben Njé-gyéja Celebráltatván . . . Sztrancz Péteris vellem . . . alkanyotig ot t mulatot t . . . onnat a Njégyé-

jábol az ide valo Dsugyával . . . mentek haza [Bulzest H ; Ks 101]. 1760: a’ Borgai ’Sugyával Borgorol 4. Farkas bört hozánk ö kglmenek dis-cretioban, kettöt a’ Sugya edgyet a’ kivetett K rá jn ik György adták . . . ajándékozott . . . a’ k i vetett Borgai krá jnyik egy által vetöt [Bethlen SzD; E M L t Morár Péter (36) jb vall.]. 1761: Udvar Biro Uramtol valo nekem igért Busztol-nikáér Bukuresdi Groza Iván Sugyához Panaszra mentem egy néhányszor, és kértem hogy azon nékem igért Busztolnikát hogy jőjen el és á tőbb Nyikulajestyiek őrőkségektől kűlőnősitse meg . . . Bukuresden lako Szuts Toma [Bukuresd H ; Ks 62/4]. 1763: a’ Sugye Bukur Plátos (!) jár ta el a’ Falut hogj minden ember jŏ j jen az ŏ Házához és ottan meg fogják hallani mitsoda parantsolatot fognak k i adni az Urak [Szecsel Szb; J H b Johon-nes (!) Dsurka (40) jb vall.] | a’ Nms V(a)r(me)-gye részéről pedig jŏtte(ne)k ide akkoron az ak-kor i szolgabiro . . . és minket még estve eljárván a’ Sugye azt mondotta hogj minden ember reggel az ŏ Házához jŏ j jŏn elŏ fejszével Lapáttal [uo.; J H b 4 r. jb tanú vall.] | a’ Vármegye Tisztei . . . tanátsat tar tot tak, és midŏn el végezték az után mentenek a’ Xugye Házához [uo.; J H b 2 r. jb tanú vall.]. 1768: az erdöre menvén ta-lá l tam egy ohábai embert a’ Berk nevŭ erdŏ-b(en) . . . meg-Zállogaltam a’ szij ját el-vévén, és a ’ Sugyá(na)k kezéb(e) v i t tem [Girbó A F ; B K .

Girbói ir. Tzitzu Györgyi (40) zs vall.] | Vonnya Szímionnak adott a’ Sugye, Sitárságában egy tsürnek valo fiatalakot [uo.; E M L t Fratzila Kosz-tándin (46) jb vall.]. 1770: ez előtt cir. 20. eszten-dővel akori Dsudgya moston életben lévő Fi l ip György idejében [ H ; Ks 79. X X X I V . 22 vk] . 1778: A Sugya . . . száraz és hegy fákot adott tsirkéért [Girbó A F ; B K Girbói ir. Martuse Vonye (30) jb vall.] | a ’Sugyának Lovász Mester adot vol t egy vén fako kantzát [Bethlen SzD; B K Bethleni szám. Márkosfalvi Szabó András t t vall.]. 1785: A Tolvajok . . . a Sugyának egy Pakulár Bundájatis, Pokroczát, és vászon gunyaitis el v i t tek [Piskinc H ; GyK] . 1794: . . . melj kár vagyon Gsudé (!) tu t tára [Bulzest H ; Ks 75. V I I I . 22] | A Dzsugya ellen tőrekedőket senkit se tudok hanem Mikle Pavelt és Győrgyőt Mivel

őket hol szembe a Dsugyával szembe szállani hol háta megett izgágás szokat szollani hallottam de bántani nem lat tam [Vályebrád H ; Ks 81. 57/56 Juonutz Flora (40) vall.] | Hujest Ursz 6 Har-dokat vévén . . . a hardokat el vette a fenn k i nevezett Sugya 9, 9, márjásokon [uo.; Ks 75. V I I I . 172]. 1796: az általunk ajánltatott Bulzesti Dsugyának Dsurds Ursznak Fiát Dsurds Gavrillát, k i t jővendőre nézve egy emberséges Embernek, és jó Papnak lenni reménlünk, hogy popizálni a’ Mlgos Püspök Ur méltóztassék, u j j ra is Ajánlyuk, és alázatosson kérjük [ H ; Ks 75. V I I . 245]. 1820: ’A Ribitsorai Dsugya hozott 1 ved(er) 1/2 kup(a) Vaj(at) [Déva; Ks 105. 155].

dzsugyáné udvarbíróné; soţia judelui domnesc; Frau des Hofrichters. 1794: ezen kétt esztendők-nek el Folyások alatt ra j tam három Máriásokott huzott iletlenűl az Dsugya Bulza János . . . az i r t Dsugya Feleségétöl hallottam azon szokat szol-lani hogy az Férje a Dsugyasagbol k i esett, mel-lyet elömben terjesztettenek az 5dik vallato kér-dés szerint az i r t Dsugyáné ki től hallotta légyen nem tudom. Az Uraság Gornyikát (!) k i velle Gornyikoskodott hogy egyett értettek volna nem tapasztaltam [Vályebrád H ; Ks 81. 57/56 Gimis Angyel (60) vall.].

dzsugyaság udvarbíróság; funcţia de jude dom-nesc; Hofrichteramt. 1756: Ennekém az Apám

Isten tudgja mennyi időtől fogva szolgálta Mgs Néhai Groff Bethlen Lászlo Vrat, s annakutánna penig Mgŏs Groffné aszszonyom eŏ Ngát, kinekis holta után én magomis feles esztendeig szolgáltom Sudgjaságommal, de az Vt t rumban Specificalt Tagjéri Győrgy főldeit . . . ugj igyekeztűnk hogy m i dézmalhassuk meg [F.borgó B N ; K B ] . 1794: Melly sok keserves nyomorgatást; huzást, vonást . . . szenvedtűnk Bulzesten már régtől fogva Dzsugyaságat viselő Dsursz Ursztol aztat a’ Tt ts Praefectus Ur az ide alább le ir takbol bőltsen által lá t that tya [Bulzest H ; Ks 75. Vl_IIb. 150] | az i r t Dsugya Feleségétöl hallottam azon szo-kat szollani hogy az Férje a Dsugyasagbol k i esett [Vályebrád H ; Ks 81. 57/56. — A telje-

E EM

sebb szöv. l. dzsugyáné al.] | Egy vasarnap napon Bulza János nevű D(om)inalis Dsugyánk minek-utanna Devarol meg erkezett volna tudtára adattá az U j j Dsugyának hogy tőbbet az Faluban mind Dsugya ne jár jon mert ő hozott viszont Levelet az Udvartol hogy ismét ő légyen Dsugya, mellyet meg értvén az Falu oda hivatá, hogy mutassa meg igasságát mellyett hozott Déváról az Dsu-gyaságrol, mellyett ő meg is mutata de odó adni nem akara arra fel indulának a Falusiak az tőbbek kőzül Mikle Győrgy protestalni kezde hogy az Faluban tőbbi ne jár jon mert már van U j j Dsu-gyájok | Magam is jelen voltam a Falunak Gyű-lésében midőn hal lot tuk hogy . . . Bulza János Dsugyaságrol megint u j j Levelett a Devai Ura-dalom Tisz(t) Uraitol hozott volna . . . k i t is hozzánk hivat tunk el is j ő t t kértűk annak utánna az Levelet hogy adja által az Falunak kezében hogy annál fogva meg világosodjunk a dologban

[uo.; i.h. Opra Ignát (55) vall.]. 1802: Román Petru . . . elöbbeni Dsudgyaságá(na)k Üdöje alatt . . . edgyezésre nem is léphetett [Bukurest H ; Ks 111 Vegyes i r . ] . 1808: Lu tz Lázár, a’ k i a’ Zsugyaságot intselkedéssel akarta el nyerni . . . éppen ollyan hibásnak talál tatott , m in t Kretsun Josziv Udvar i Gornyik [Sztanizsa H ; GyKMiss. Kristsori Mihál ly szb Hol lak i István főispánhoz] | Oprián Kódra Dsugyaságában . . . egy őlles hoszú-ságú Cseresnye fa Tőkétt, kérésemre Szerzett . . . ő tőt t is úgy kértem ha kár nélkűlt meg eshe-t i k [Darlac K K ; Ks. Fodor Anta l F in ta Pálhoz].

dzsugyáskodik (falus)bíróskodik; a îndeplini funcţ ia de jude al satului/sătesc; das Dorfr ich-teramt verrichten. 1768/1771: Dsugyánk . . . ha Sokáig Dsugyáskodik ra j tunk, az egész Falusiak el pusztulni készek vagyunk [Bukuresd H ; K s 112 Vegyes i r . ] .

513 dzsugyáskodik E EM

E, É

e mut nm I. Jelzői haszn-ban; în funcţie ad-ject ivală; i n adjektivischem Gebrauch: ez; aces-t(a), această, aceasta; dieser (-e, -es) (hinweisen-des Fürwort) . 1560: ha Neky Teortennek eleozer halala hat mester v ram az ew germekinek feles-segenek es Jozaganak oltalma lenne ha penig Mester vramnak lenne e vilagbol eleb valo k y mulassa hat Gergel v ram lenne Azzoniomnak felessegenek germekenek es Jozaganak oltalma es gond visseleoie [Fog.; SL t S. 10]. 1567: i n platea vxorem Elie Paisos audisset dicentem ad Emericem Har i i n domo Ez t fogd ezt fogd, e gylkos bestye hires kuruaf iat ez az en f iamnak hengere ha ma az en f iam meg hal holnap enma-gam feyet vezem az bestye kurwaffianak | ha tudnam e ver aruloth k y uuolna ky az en gyerme-kemet meg ewtthe en magam lennek hengeere [ K v ; T J k III/1. 49]. 1568: ena es Kaytar istuan egek voltunk, es teremy Peter ideiebe, perlettwnk, e fold felol [ K v ; i.h. 191. — aPetrus Kaytar ] . 1570: Gergel h i thy zerent vallia, hogi eo semyt Nem Thwd eh ket peres keozet valo dologban [ K v ; T J k III/2. 9, 11]. 1571: ez lewel e meg mondot Zemelyekneka vagy Rawastol vagy egyeb-teol valo mentsegekre ne lehessen ez meg I ro t t dolog kyweol [SzO II, 337 Báthory István az usz-i királybírákhoz. — aAz előzőkben név sze-r i n t felsoroltaknak]. 1578: Az Mezarossok dolga-rol eo kegmek voxot kerdwe(n) . . . egez warassul wegeztek hogy amint ez elot a waras El wegezte è dolgot . . . a zerent akaryak mostis hogy az hus arulasba procedallyanak [ K v ; TanJk V/3. 162a]. 1581: Azerth kerem keg(d)eth, hogy az naponkint valo geŏleöltség neh aradgio(n), Kegd haggia meg az nemetyeknek, è kws marczonasagh zolgalathon ne vezekedgienek [Noszoly SzD; BesztLt Joannes Chyeffey provisor Albensis lev.]. 1585: Magiar Andras vall ia . . . Takach Keleme(n) . . . az eo hazoktol vala tizenhatod haz mezzesegre . . . Angal i t Velmen Mihalnę vall ia . . . tizenhato-d ik haz vala e dologh a’ Keleme(n) hazatol [ K v ; T J k IV/1. 474]. 1589: Az harangozo legennek hogy e napokban ot segitet at tunk i ta l penszt f . — d. 16 [ K v ; Szám. 4 / I X . 15]. 1630: Czegei Vass Janos apia az felesige Erdel j K a t a Aszonj edes ania Gerendi Martha Aszonj utan b i r ta e resz iosagokatt leanj agra ugi m in t leanj negedet [Szentegyed SzD; Wass. Nic. Ratonj (65) ns val l . ] . 1639: Az többi között ezt tudom mondani, hogy e télben az én f iam, Gyurkó igen fertelmes rú tu l megszidogatta vala ezt az Kállainét [ M v ; M v L t 291. 18da—191a átírásban!]. 1653: Vo l t e vár-megvétel ugy min t 12-ik octobris 1596-n [ETA I, 48 NSz]. 1653/1655: akarok Ozdi Ura-mat è dologh felől megh talàlni, de honn nem lèvèn el mulèk [ K v ; CartTr II, 874]. 1675: ez jövö hetfőhöz egy hétre mind a’ két fél, készen

legye(n), et sine dila(ti)one u l la e dolgok akkor elő vétetődik [ K v ; T J k V I I I / 1 2 . 9]. 1682: E nyárban . . . valami . . . bakokra csinaltata gátot azon helyre, az hol még az régi malomnakis a gattya vo l t [Magyaró M T ; Told. 1a]. 1723: az Incta Szathmári Ersok, tőrvénytelenűl teréhb(e)

esvén, igen Szép, és ép, idejére elő j ő t t F iu Gyer-meket hozott bujdoklásába e’ világra [ K v ; T J k XV/4 . 22]. 1727: e héten akarnék valamit épit-tetni , és kiváltképpen a házamat bé sendelyez-tetn i [ Impérfva Cs; Ap. 2 Balási József Apor Péternéhez]. 1731: e meg mondott négj őreg Atyaf iak égy Testvérik voltak de az A tyoka t kik(ne)k ( !) h i t ták . . . nem tudom [Ilondapataka SzD; T K l ] . 1753: (A pénzt) kŏ lcsŏn kérven fel

ē Mostani Esztendŏvel egyŭ t t 3rom Esztendore exurgal Legalis Interesse Flor. Hung. 3 Dr. 6 [Kraszna Sz; Borb. II]. 1802: A Felséges K . Guberniumnak e követkŏzendŏ éget hellységek-r ŏ l valo Decretumátt botsátottam k i Kegjelme-tekhez [Énlaka U ; i.h. Gálfalvi Pál esp. k l ] . 1819: Szabo Borbára . . . elsőbben erőssen meg hűtőltetvén, le te t t H i te utánn az eleibe adott kérdésekre val l e kővetkező modona [ K v ; Pk 2. — a Köv. a vall.]. 1834: mivel . . . e’ lépés ellenem, az ebben érdekelt summának kamatoz-tatása tekintetéből tététett inkább, — ugyan azért kéntelen vagyok magam is az Ex(ponen)s Urat . . . Törvényesen réadmonéáltatnom, tessék a’ Tutor i esztendők alatt részére administrált jövedelemnek hatod részét . . . meg fizetni [Dés; Bet.]. 1853: mű i t t e’ nyomoru vílágon, a’ fáj-dalom kínjai to l emésztve — bajolunk az élet terheivel [ K v ; Pk 7].

Szk: ~ minap. 1578: e minap el wegeztek volt, hogy a’ zokot mod kyweol senky ne fyzetne teobbet, az zòlómywesnek Etel t se adna se adatna senky [ K v ; TanJk V/3. 167a]. 1639: Prágai János mondá e minap, hogy az Kállainé f ia o t t vo l t Molnár Istvánnéval, s ő hogy odament, akkor kö t i vala az gatyát az legény [ M v ; M v L t 291. 188a—91a átírásban!] * ~ minapiban. 1600: E minapiban hogy Vrunk Brassoba wolt, en elǫttemis az falu elǫttis azt mo(n)dotta Fodor Bal int Botossy Palnak hogy a feliben ne(m) hábor-gattia, hane(m) a m i t wegezet wele, tarcha ahoz magat [UszT 15/216] * mind ~ mai napig/napig-lan. 1757: az o t t a valo Posta Mester Sem az Ház hellyet, sem azután járo appertinentiákat, mind e’ mái napig nékűnk proprietarinsok(na)k nem restituálta [ K ; SLt D. 34. — aNemeszsukon (K) ] . 1800: at tam egy otalag (!) egetbort . . . Danyi-lanak mellyet tŭ l lem . . . el is v ī t t . . . es meg mind e ma napiglan Se fizette k i egeszszen [Somkerék SzD; JF. Hers Jakob vall.].

II. fn- i jell-ű haszn-ban: 1. ez; acesta, aceasta; das. 1653: E lőn Báthori Sigmond dolgának vége

E EM

515 -e, -é

és kimenetele, a mint töllem hallod [ETA I, 73 NSz]. 1671: Enneka pedig csak è vol t az oka hogy à Joszagainkat a Pogánság ben jártában igen el pusti totta vol t [Baca SzD; R L t O. 3 Bánff i Sára aláírásával. — aTi. a kölcsönösszeg és kamat ja meg nem fizetésének]. 1722: az en vekony es csekely opiniom azert ebben e voIna, hogj Ngŏd pr imum et ante omnia az ember hala-lert keresne a patratorokot [Székelykocsárd T A ; K s Sándor Gergely lev.]. 1741: Csiszér Ádám Ur(am) . . . azt mondá, m i t tsinállyunk ezzel az orával e bīzony ra j tunk sűll [Ks 15. L I I I . 2]. 1761: Ezen nevezett Malomnak, à Pénteki Vám-já t . . . Josika Joseff v r eő Naga, Cedalta vol t ez I l lyei reformatus Papnak e sem ertetődik a fellyebb meg i r t Summához [Szirb H ; J H b L X X / 3 . 182]. 1767: e pedig vol t kaszálás farka felé, de aratás előtt [Uzon Hsz ; K p IV. 243 G. Kováts (20) miles equ. vall.] . 1770: e’ sokkal Iff iabb Malom vol t a’ másnál, melj . . . el pusz-

tu l t [Dombó K K ; J H b L X V I I . 157]. 1772: min-den Gát taszitt ja viszsza a’ vizet, e’ tagadhatatlan, de nem minden feltaszitott v iz okoz kár t min-gyart [ K ü k . ; J H b L X V I I . 245]. 1776: Egy Gyu-laianus Hadnagy . . . Csizi István . . . sűrőlkődőtt, forgolódott, mesterkedett, Groff Lázár János Ur f f i ŏ Nga kőrűl, és vgy i t i lem ē vo l t leg főbb rontoja ā Groff Lázár János Urf f i , és Groff Kor -nis Anna Kis Aszszony ŏ Ngok közőtt valo mátka-ságának (!) [Kóród K K ; GyL. Gabr. Martonff i (31) káplán vall.]. 1782: ö kegyelme azt mondá: e’ jo l vagyon [Torda; K W Vall. 19]. 1793: A Dios aj j Nevű helyben . . . Orotvány főld . . . e pallag, eddig Tőrőkbuzával vettetett [Erdőszen-gyel M T ; TSb 51]. 1795/1800: E ’ jó Erdő | Rákosi Ferentz Származott vala ide . . . e Mag-talan volt [Harasztkerék M T ; Told. 30]. 1806: del előt meg lehetős voltam a Letzkét k i véve e sovány volt [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 193]. 1815: exmissiot kertenek az Evictoraik elŏ álitasara a jŏvŏ perjodusig es ez megis adat-totván Deliberatione a per e mellett meg á l lo t t : — E nem sok i d ŏ : i t t vagyon Pŭnkŏst es azutan megint felelni kell az all-peres Baro uroknak [ M v ; Borb. II Mátyás Samuel ügyvéd Mihaltz Antalhoz]. 1830: néked nem hiszünk mert szŭn-telen hazudsz e pedig egy szolga-bironak nem

il l ik, egy jó Férjnek nem áll jo l ’s szégyen [ K v ; Pk 6]. 1832: Mert enema k ī ts iny dolog végben vinni — hogy télreis elég mosott Buza légyen anyi Cselédnek! [Torda; IB. Demény János udv. tiszt lev. — a O l v . : e nem] | Vagyon egy Marha Legeltető hely . . . e kőzősőn legeltettetik [Már-kosfva Hsz; Bet. 1]. 1842: ezen Erdő Mag fákkal merőben bé vagyon álva . . . az allya két Esz-tendős vágott, — e’ bé ál lott szép fiatalos Erdö, ugy hogy az allya is nöhet [Kakasd M T ; D E 2]. 1848: a’ köz hellyeket mérettetik, e’ mind jo tsak hogy m i elŏ t a’ Mérnők ur ben dologhoz fogna, az elŏ t a’ f iu i léányi Telkeket t isztán szŭkséges meg AlIitanunk [Usz; Pf] .

2. ~ felől erről ; despre acest(a)/această, aceas-t a ; von diesem/dem. 1638: Monda Notarius

Uram . . . en ugj tudom hogj compositioja vol t kgdteknek egj massal effelöl az dolog felöl s monda Csizmadia Peter hogi vol t nem tagadom, de evel az Czelekedetivel mind el bonta [ M v ; M v L t 291. 141a]. 1640: É n Biró Pálné felől, sem penig Nagy Péterné felől nem tudok semmit, de e felől az Molnár Istvánné felől ezt tudom bizonyosan mondania [ M v ; i.h. 233a—51a átírásban! —

a Köv. a nyi l . ] . 3. ~ kívül ezen k ívü l ; în afară de aceasta; außer

diesem. 1598: E keoweolis elegh hallomast hal-lo t tam feleolleok [ K v ; T J k V/1. 247]. 1600: Chya-nady Ferencz . . . val l ja . . . semmith Abban nem thwdok . . . mert eky weol (!)a nem ertet semmith benne [ K v ; T J k VI /1 . 412. — a O l v . : e kívől] . 1784: van egy szin, és e’ k ŭ v ŭ l egy kopok Rekesz-szeis [Gorbó SzD; J H b K L I X / 4 ] . 1812: a Groff . . . ekivűl adott edj jo féle győngyőkkel k i rakot t ősi pártőt | E ’ k i vű l ugy tudom hogy a Groff

Ur eŏ nsga(na)k érkezett volna edj Leveleis ezen szekér elindulása u tán [Héderfája K K ; IB. Varró György (29) grófi kocsis és Bordi István (32) j b vall.] .

4. ~ mellett mel lette; lîngă acesta/aceasta; neben diesem. 1636: ’e melletta egy gyalogh kapu eŏregh, fa kilinczies es pantos [EMLt . — aTi . a nagykapu mellett] . 1692: E mellett vagyon első haz, melyben Etek fogok szoktak enni [Görgény-sztimre M T ; J H b Inv. ] .

L . még a mut . névm ez alakját.

e hat. névelő: a, az; articol ho tă r î t : -l, - a ; der, die, das (bestimmter Art ikel) . 1558 k.: ha az arany 8, 9, 10 auagy 11 garatua, tahat ezt e mix tura t aúagy az addicioth keziched Nekyb

[Nsz; MKsz 1896. 297. — aElőtte és utána garato és karatu alakban is. b Köv. a leírás]. 1592/1593: Az vizis akkor keet fele megyen vala, Ez e’ peres feold min t egy kws zygett, vgy allot az ket v iz keozeot [Mikeháza SzD; Ks 35. V. 12]. 1606: Ez e helly minekúnk emberi emlekezettúl fogua ualo birodalmunk, az faiath mindenkor szabadon bi r tuk, megh bizonettiuk, az melleth tóruentis kerúnk [UszT 18/11].

Noha a régiségben az e hat. névelőként, ha r i tkán is, de előfordül, feltűnő, hogy vele sem az EtSz, sem a TESz nem foglalkozik. A szerk. megfigyelése szerint a moldvai csángó-ban még ma is használatos a címszóbeli szó az i t t jelzett sze-repben.

-e, -é. Eldöntendő kérdésben önálló jel. nél-kül i , simuló kérdőszócska annak kifejezésére, hogy a mondattartalom egészében kérdéses, ill. kétes; particulă enclitică fără înţeles propriu folosită în formule interogative pentru a arăta că cele cu-prinse în propoziţie sînt în întregime problematice, respectiv îndoielnice; enklitisches Fragewort ohne selbstständige Bedeutung gebraucht i n der E n t -scheidungsfrage zum Ausdruck, ob der Satzinhalt i m ganzen fraglich bzw. zweifelhaft ist. — Hang-alak ja i ; variante fonetice; Laut formen: -e, -ë, -é, -í ~ i.

A régiségben a hangjelöIés kialakulatlansága mia t t a X V _ I . század első negyedének vége tájáig, nem r i t kán azonban még

azon innen is a simuló kérdőszócska egykor i e j t é s e tekintetében

E EM

-e, -é 516

bizonytalanaágban vagyunk: az e-vel jelölt adalékok legtöbb-jében a valóban e-s ejtés mellett ë és é ejtéssel is számolhatni, a X V I I . azázad közepe tájától egyre általánosodó -é hangjelölés megett pedig az é mellett ë ejtés is lappanghat. A r i t kán jelent-kező, viszonylag korai ek hangjelölésű kérdőszócska-formát ejthették e-, ë- és é-nek is. Az i-ző alakváltozat i , j és y jelölése

í és i ejtést egyaránt takarhat. Az alább felsorakozó adalékok-ban a mgh-s szóvég és a hozzásimuló kérdőszócska között jelentkező i , j és y je l minden esetben hangűrtöltő j hangot jelöl. — A simuló kérdőszócska hangalakjainak stílusszintbeli és szóbeli helyére nézve l. Klemm, TörtMond. 17; az e nyomon induló nézet módosításának szükséges voltára l. N y M 277 k k és az o t t id. i r . A tö r t - i szótárak jelentésadásával kapcsolatban a szerk. e megjegyzést teszi: A NySz és a nyomán induló EtSz, valamint a TESz az ’an, anne, necne, nun, utrum’ mellett máso-dikként a ’si, wenn’ je l- t is elfogadja, a NySz-ban felsorakozó adalékokból azonban e jel. csak bizonytalanul, az i t t felsora-kosókból pedig egyáltalában nem hámozható k i .

1. A . Igei áll-hoz s imul ; se alipeşte la predi-catul verbal ; enklitisch gebraucht bei Verbal-prädikat. — a. igekötő nélkül i igei áll-hoz; la predicatul verbal fără preverb; bei Verbalprädi-ka t ohne Verbalpräfix. 1567: Agatha vxor fran-cisci Seres, se audisse Quod i ta dixisse vxor Valen-t i n i ad Dorotheam Toothazy Hallode ha en Nem Mosom az en vra(m) labath Jowel te mosd a . . . [ K v ; T J k III/1. 92]. 1568: Nyreo balas iur(atus) fassus est, Ezt hal lot tam hogy monda zabo peter perellywnke, vgyan, es monda, Az azzony perel-lywnk bar, s monda zabo peter perellywnk bar en eleg pert adok neked (így!) [ K v ; i.h. 232]. 1569: Catherina famula Petri keuel iur(ata) fassa est, hogy keuel peterny be ment vol t More Janosne es kerdy oth ez Cristina Azzyont hogy voltale ma az en hazamba, es mond Cristina E n ne(m) voltam [ K v ; i . h. 246]. 1570: Margit Erzen Jarto Janosne azt val lya hogy My kor Jmmar ely Ment volna Takacz Ambrusne az Zabo Janos hazatwl Mongia vol t neky Zabo Janosne Jde Jeot vala rea(m) Takacz Andrasne hallade az kyaltast, Byzon vgy Megh zydogatam hogy forgachal vakarhatak volna le rola [ K v ; T J k III/2. 94]. 1573: Caspar Tamas Azt vall ia hogi . . . Eo megh kerwly az zeolet Es Mond Benedeknek, Ez Ninchen harom fertal Io ha fely hold volnais, Mond esmet Sarka Istwȧn

halIode Te gaspar vgian Meg vagion ez harom fertal, meg teobis | Somogi Janos . . . ezt vall ia . . . mykor eo egczer az zeoleobe myel volt, talal oda Jweges Janos, mond, ez volnae ez eottwes

Lerincz zeleye, mo(n)d neky . . . hog az Mellette valo | Dorot t ia Nehay Zabo lazlone Azt vall ia hogy la t ta puskarne Egi darab giolchal kalachsi-teneh Satoraba Jeot . . . es kerte hogi meg Mer-neh, Eo hogi meg Merte volna Igen kichin heat talal ta hogi 12 zing, Ne(m) volt, Mond oztan pus-karne kalachsitĕnenek ladde hogi Megis Ninchen Annye hea Menyet Mondaz, De te magad vagi hamis zinged is hamis | Grwz peter . . . Mond hogi Mondal (!) bestie kwrwafy hat Saros az gatia . . . bestie kwrwafy Lattode hogi ez nem Saros [ K v ; T J k III/3. 80, 259, 263, 268, 306]. | az to t fa lu i patakon Jnet k j R i t vagion . . . N e m tudom ha zakaztotaj zent Peter uize [Szil-kerék SzD; J H b K X L I V / 1 1 ] . 1574: Mond Zi-gartoa gĕrgy Istwannak, Ier el hozzam Ne Banch (!) hazad Nepet oda be lat tod e hogi betegek [ K v ; i.h. 317. — a Előbb : Zigarto gĕrgely]. 1575:

Janos deaknak az Zebenyek p(ro)curatoranak kerdese Ez Biro es K i ra l Biro vramtwl Es az Tanachbely vraimtwl, hogi mykor Az Tanach az protocollumba az wagi az Conseruatoriumba Iec-czest Irast teznek Akar my dolog feleol pecet-nelkwl Es valaky eo K . Jecczesewel elny Akar az mykor zwkseg kewannya eo kegek Elneke vele Es vagione Ereye eo kegek keozet az fele Jecczesnek | Kalmar Janos . . . Monda esmet hogy Nyreo Kalman az eo A t t y a Towat hirenelkwl es akaratya ellen halaztatta volna, Monda az ellen Nyreo Kalman Tahat te Nem halaztattade [ K v ; i.h. 258a, 411]. 1577: elmenuen . . . bothazara k j kolosuar megieben vagion es my az feleol meg

Irt Nemes szemileket az Nag. Noua donatioia es statoriaia (!) tartasa szerint bele Iktatok . . . az szomszedosokot hatarosokot be hyuattuka . . . Ezeknek my tudomant teottünk hog ha lezeny valahonnat valaky Ellene mondo [Szopor K ; SLt Y. 17. — aKöv. a fels.]. 1582: Megh en kerdem, Miert ugmond hog meg ni tot tad Az Almariumot, Nem tudom ha zolaye rea | Nilas Anta l . . . vallia, Latam hog valt igh verę Igiarto Georg Rengeo Annat, De az vthan Nem tudom ha Igiarto Georg fogtata es viteteye az Birohoz [ K v ; T J k IV/1. 51, 53]. 1583: valamint es vala-hogy leot ot az zo ez Zilagy Ianos vthannok me(n)t Kasketeo Agostonnak es Deak Adamnak, s vg’ verteye vag’ vagdalta megh eoket [ K v ; i.h. 192]. 1584: Anna Kerekes Georgne vallia, Ez Lakatosne hazanal lakunk vala Sellerewl, vochorara le wlenk es Immar Eottewnk vala, S monda nekewnk, vochoraltoke fiaim, Mondank vochoralunk . . . Mas fel oraig mikor mulat tunk volna vgia(n) azon vochoran aztalunknal es beszelgetnenk meegis, haza érkezek, Es Monda, Megis az vochora felet wlteokę, Mondank, Megis ot wlewnk [ K v ; i.h. 264] | Hog ha Sokadalomkor walo vamolasba vagione rizek az Sovagoknak Awag zabadoky vamolni [Torda; D L t 212]. 1585: Biro Mihalj . . . vall ia . . . Az I f f iwto l esmeg ily zoth hallek Hazuch Essez Curwa, de Ne(m) tudom ha takach Kelement zidaye vagy az feleseget [ K v ; T J k IV/1. 475]. 1588: Nem emlekeozik ha zalagosul

ataie Keomiues Benedóknek [Dés; D L t 222 Te-mesvári János kezével; ennek nyelvére nézve l. N y M 261 kk ] . 1589: M i th Czynalz Matias vram

vgi mond. Nem tudom ha Jahczoszy Vagi m i t akarz? . . . Ennekem hagi b ik i t mert ezennel bizonj kialtast tizek, Nagi zigient vallaz | Iget boris vala egi atalogoczkawal de azt nem tudom haza V i t t i k i vagi nem [Dés; D L t 226]. 1590: Istuan kowachjne Z i t ta az Peter kowachinet

luchkos kurwanak es az Peter kowachjne mind wizza monda reaia, azutan monda Jstuan ko-wachne Tudodi min t iaral Tordan az kes mia te kŭ rwa [ K v ; T J k V/1. 39 „Andras kowachi legenj” vall. ] . 1591: Minekeleotte p(ro)ponalnanak az Actorok azt akarom megh tudnj az kegtek szekin ha vagione mindeniknek az en peresimnek Irot prokatorok [UszT]. 1592/1593: Engem egyszer megh eskethe Serienj Miklos, hogy ha az Ri th i Malomhoz valo zyget legienj az a porond vetisa

E EM

517 -e, -é

az Ret i Malom alol, de akkoris megh mondottam, hogy mikor oda iartham . . . zabadon elthewk, ha fwuet kaphattúnk rejta [Szásznyíres SzD; Ks. —

aDés és Szentbenedek között i határhelyre von. vall.] . 1597: Simon Janos . . . wall ia . . . hiwa egizer eleombe Sardine az leankat, monda neki hallode te leany mond megh az gazda eleot m i t chelekedet az vrad veled . . . ne zegienlied hanem mond megh bizwast . . . az perwataban m i t che-lekedet [ K v ; T J k VI /1. 95]. 1600: Wolte immar hasitot hatara Oroz hegynek Farkaslakatol, azt immar ne(m) tudo(m) [UszT 15/112]. 1604: gienge Jakab . . . ugy Zolgalta ökren Zekeren, lörinczj benedek wramot mint Jobbagy Zolgalta az wrat, de ha feye kötöt Jobbagia wolte min t wol t en azt nem tudom [i.h. 18/168 „Fodor Janos f iat-fa lwy” vall.]. 1610: Azoniom . . . hallodj m i t k ia l t read az Santa Zabo [Dés; D L t 321]. 1612/ 1613: mondam vgi vagione Anna, monda bizoni ugi vagion az [Fellak SzD; K J ] . 1613: latam hogi az agion hankodik az Zolgaloval az Uram, de czelekedeti valaminemő (így!) en azt nem tudom [Nagybánya; K J ] . 1618: kellessék-é s il l ik-é nekem vagy az Nagyságod bölcs tanácsit és az országban levő főrenden való uraimat infor-málnom? [ B T N 107]. 1621: az egez Desi Nemes-segnek akarattiabol menti az hazra melybe(n) mosta(n) Kal lay Janosne lak ik? [Dés; D L t 346] | Kérdezkedék Toldalagitol a t ihája . . . ha jár t é többet az ö birodalmokban? [ETA I, 130 NSz]. 1626: Boczkor Matthiasnak pallos auagy hegies teör uala az kezibe(n) ereossen feniegetj uala az molnart, hogj Ku rva latod eh hogy ha akarnek altal verhetnelek az hegies teöruel [Szentgyörgy Cs; B L t 3]. 1629: E n nem hallom sem nem tudom hogy ha az apia ingerletteje es ha eo segitie az A t az perre [ K v ; T J k V I I / 3 . 82] | Latta(m) azt hogy varga Mihaly hordotta az kutro l az uizet, s mondotta(m) enis neki hogy latode Mihaly Uram ugjmond hogi mostis eled az ku t vizett [ M v ; M v L t 290. 176a]. 1635: sok busongo bezedekkel Vas Janos Uram . . . zinten nem emlekezhetem, hogi ha azt mondaie Eŏ kegime hogi az leveleket oly helire tezi az vagi teötte hogi megh az gier-mekys sem lat t ia Sohays [Wass]. 1637: ez a fazakas Istua(n) . . . kerde teŏ lem hogi haragszike meg en ream Olah Istua(n) [ M v ; M v L t 291. 103a]. XVII. sz. köz.: kerdgiwk vala hogj k i czinalta az zolgalonak az giermeket, hogj ha az Ura czi-naltaje s monda hogi czinalta az ebet, mindenkor latrok voltak eok [ K ü k . ; K p III. 79 Haranglabi Ferenczne Samsondi Ilona vall.]. 1653: Hallo-tatok é egy példátó? Egyszer vol t egy tuzok . . . a

[ETA I, 113 NSz. — a Köv. a példázat]. 1668: Tudodé, láttodé, hallottodé mellyik Fejedelem idejében es esztendőben acquiralta vol t őreghbik Lázár István Vram Colos Vármegjében Erked es Solymos nevü Possessiokat, és m i formában adatot néki akkori Fejedelemtül? [Szászrégen; L L t ] | Tudodj ha oli dolgot czelekedet volna k j t hitel fogadot volna . . . Isten valo ( így!) karonkodasat halotakj, hogi Eȯrdogh lelkü, Eördögh teremtet, es egieb ezekhez hasônlo karonkodasokat halo-

tak i? [Szúv.; Born. X X I X . 5 vk ] | Ez t penig én kglmes Aszszonyom a Nagtok istenes it i letire támasztom, ha valaki kivánhattyaé azt én tŏ lem, hogy szintén ugy mennyek en most elŏdedin elŏ a’ dologgal a’ k i bujdoso kenyeremet még jo modgyával meg sem emeszthettem vagy bujdoso turbámnak letétele után meg-sem pihenhettem [ K J ] . 1670: megh kérdezték hogy ha tovabra akarnájé foghságba(n) tar tani [ K v ; TanJk II/1. 712]. 1674/1676: kérdettem, No m in t jára Kegyel-med? adánaké valamit? [ K v ; J H b K XX/21 ] . 1675: ha felelet alatt vettejea [ K v ; T J k V I I I /12 . 69. — aTi. a lovat] . 1676: Tudodi bizonjoson Emlekezelj rea Ezen fŏ ld k in most allasz hogy Nihaj Mihaj Györgynek Haza uta(n) valo Eŏ rŏkŏs fŏ lde l ŏ t volna eo bikivel b i r ta elte? [M.köb lös SzD; R L t 1 vk ] . 1678: Hal lo t tadj Diosi Janos vramtol . . . hogi . . . Drucza al(ia)s Porfyros János eŏ kglminek kinall ia vala magat hogi cziak val-czia megh eŏ kglme ŏrŏkŏs jobbágia liszen? [Szentpétera; R L t 1 vk. — aKésőbb: Füzesszt-péter SzD]. 1679: Tudodi, lattadi, auagy Hal lot-tadi bizonyoson Horsa Gabornak nilua(n) valo lopasat Toluajsagat orgazdasagat . . . Tudodi, ha az Elot Gratias l ŏ t volna az Varmegye Tiszteitŏ l? . . . az m i t ezekbe Tudcz es lat ta l megh mond [Dob.; i.h. v k ] | nem tudo(m) édes Ura(m) ha oda la (!) volté olyan nagy Déra de i t t valoban nagy vol t [A j ton K ; E M L t Ebeni Éva lev. — aA levél jún. 4-én kelt ] . 1687 : Tudodé láttadé halottadé a’ Csehi Hadnagy, Bihari Gyeőrgy . . . mást vagy ellenkezőt parancsolna, m i t az Udvar-biro parancsol, és az hadnagy teszené akadályt, vagy m i t huzott vont az eő Ngok Joszágán? [KSz ; GramTr VIII vk ] . 1695 k.: Tudode lat-tadi s hal lottadi . . . ? [ K ; SLt H . 21 vk ] . 1701: Tudom aztis hogy mikor azon Deakok oda men-tenek az Falub(an) azon Jobbagjok repetalására Tekint(etes) Kendeff i Janosne Teleki Kr is t ina Asszony ŏ kglme egj szolgája is lévén ŏ kgkkel, azon Jobbágyokat nevezet szerint kerdezte o t t az Faluban meg én kerdem hogy ha ismernéji ŏket s azt monda hogi igenis ismerne mivel sogor-ságok egy mással [Keresztyénalmás H ; Szer. Steph. Kőrősi (40) gondv. vall.]. 1703: Tudodé ha feje kőtőt vagy Zálogos vagy Pénzen vet Job-bágy . . . ell idegenedet volna? [Gysz; L L t ] . 1718: Josika Sigmond Ura(m) ŏ kigyelme . . . monda . . . Fűlei Csak Ferencznek, nem felsze az

I(ste)ntül hogy i t eget meg hogy mersz il lyen nagy innep nap dolgoztatni [Branyicska H ; J H b To-mucza Peter (60) jb vall.]. 1727: H a vőt t Eőz-vegy Aszszonyt vőt t i? [Dés; D L t Libl_nv.]. 1734: az Borbát nevű hegyben, amely szöllőt mostan . . . bír, a gr. Bánf f i György rèszére dézmálták-é? [Ketesd K ; K H n 61]. 1735: Az Andi t ts megett lévő egés Gŏdŏr mely is dubiumba vagyon ha Bolduczia vagy Csani határhoz tartoziké? [Mező-csán T A ; Born. X . 7 vk. — aBolduc, el tűnt település (TA)]. 1736: i t vani Szt : Ivani Maria Aszszony? [Kibéd M T ; Sár.] | Esmerteé? az Tanu . . . Sz. Enyeden ( ! ) a lako El tető Fer(encz) és Mihály Uramékat. Tudgyae ? . . . amikor . . . Zilah

E EM

518

Mező Városáb(an) laktak, akkor az Nemesség kŏzzé számláltatotté? ( így!) . . . nemesi p(rae)ro-gativával élté avagy . . . Taxás Civis, Libertinus és mindenekb(en) a megh nevezett Város Birája bot tya alatt valo ember vo l t? [Z i lah; Wass v k — aSzentegyed SzD] | monda Szabo Jacabne az legeninek bankodiki Abrugi Istuan [ M v ; M v L t 290. 125a] | Mindenik napa penig kalács elég volt , az gazdasszonyok megkérdették mindenkor, hogy ettenek-e az kalácsban [MetTr 391. — aTi. a lakodalom mindenik napján]. 1738: M i azért meg esketok es hüte utan meg kerdeztük Tudadi Lat -tadi k i k vertek Fel Az Olasz Ferencz U r f i mol-mat és k i k v idtek el az szalanat Eczakanak idejen [ H ; B K sub nro 1011] | (Márján kocsis) meg nehezedvèn, meg nézettem az bátyával ha pestisbe vagyonè, de leg kisebb csomocskajais nem vol t [Gyeke K ; Ks 99 Kornis Anta l lev.]. 1742: Tudjae a Tanu . . . hogy az k i azon malomnak a Feleben belé Szállot letetee elsőben a zálagjat vagy csak ingyen Szállot bele? [Remete M T ; V K v k ] | Makove eddig lesz 40. esztendős, és házas, de hol lakik, és élé nem tudgyuk, mert nem lá t tuk feles időtől fogva [Kincsi K K ; SLt 8. K . 15] | Tudode hallottade hogy az Gárgyásiak(na)ka bányajok bé szakadvan és sok hasznok az Istall jbanb szakadván azt k i hordotta k i az Istall jból? [Asz; Bosla. —

a—bGárgyás és Istály két torockói vasbánya]. 1748: E l te tŏ Ferencz Ur(am) . . . Pap Péter nevŭ Birájához ment az ablak alá; cirkálván a’ Bi rot ha alszik é, azt kérdétte, i t thon vagy é Pétre? [Szentegyed SzD; Wass. Paulus Balog de Zila (! 52) ns vall . ] . 1749: azon Rétet k i kaszálta le . . . tartozotté a Falú maga fel gyűjteni és kaszalba rakni? [Fejér m . ; Told. 3 vk ] . 1751: nem felszé hogj valaki tüzet dug a kalangya szénádba s el égetik? [Kóródsztmárton K K ; Ks 1 7 / L X X X I . 18]. 1753: Azon elé adott Argentariakot, k i k . . . merették meg, az munkájokot és arannyazásokot l imitaltattáké, vagy tsak a Lotok számát agnos-caltattáke . . . ? [Hsz ; Ks 22. X X I b vk ] . 1753/ 1781: Miképpen és hány esztendŏkig moderalta ’s igazgatta, a Nagy Almási bányát, coláltaé? [ H ; J H b L X X I / 3 . 190 vk ] . 1756: benn rekedtek é a’ Bólt kúlcsai a Boltban? [ K v ; Mk IX Vall. 115 vk ] . 1759: Azon Czégéres személjek mia t t azon Háznál ėsteké gjakor verekedések? [Msz; Sár.]. 1761: Muntyán Kretsun . . . tòbb illy szinŭ lopásban . . . elegyitetteé magát és mikor . . . ? [ H ; Ks 113 Vegyes ir. vk ] . 1762: fateala . . . Zabolai Ötves Mihály eŏ kegjelme, hogy az mely lopot arany lánczot, és pereczet v i t t vol t az to lvaj Leanzo eŏ kegjelméhez, estve vi t te, és nem tud ta distingvalni, ezŭst, vagj arany légjené [Torda; T J k V. 132]. 1764: hal latta é bizanyasan? [Nyá-rádsztlászló M T ; Sár. v k ] | Amio l ta . . . a neve-zett Udvarban vagyon vagy egyszer vagy matszor láttaé s vetteé észbe hogy akarkiis valamit k i v i t t volna a nevezett udvarbol az eo kegylme hire nelkült etzakanak idején vagy akarmikori . . . val l ja meg a Tanu [Bögöz U ; IB vk ] . 1765: az administralando Contributio pénzt . . . u j ra is-még meg szamlaltuk azért, hogy val lyon a Com-

missarius előtt valo szamlálás nem esett é hibáson [Sárd A F ; Eszt-Mk Vall. 25] | Az Enyedi Maga-zinomból szokotté maga számára szénát . . . admi-nistraltatni nem tudgyuk [Benedek A F ; i.h.] | illetteé eŏ kegyelmét valamely bŏstelen szokkal? [Dob. ; i.h. 8 vk ] . 1766: Bentser Pálné . . . tébol-lyodott elmével volté a Testamentum tételben, vagy ellenb(en) Isten tudgya [Vacsárcsi Cs; Ks 92]. 1768: A ’ Birakok és Más Polgárokis szoktáké Tilalmasbol a’ Marhákot bé hajtani? . . . Ekkor tá ja t . . . kéntelenittetteké a’ Birákok, Polgárok, Marhákot ti lalmas Határbol bé hajtani? [Mező-madaras M T ; B K v k ] | Űsmerte é a Tanu . . . Meleg Főldvárata Néhai Providus Tr i f f Isztrátyit . . . ? [Dob. ; Born. X L . 80 vk. — aSzD]. 1769: Barlotz Vonya midön azon nevezett Tinorol nem számolhatott volna; kereste é . . . tette é hirré, ugy a Circumjacens Hellysegekben is tudakozta volna é de sohol Nyomába nem akadhatott volna jo darab ideig? [Msz; B K vk] . 1770: Sŭ l lyedett é azon malom meg, s hogy m in t forgott nem tudom [Ádámos K K ; J H b LXVI I /123 ] . 1772: Szederj, és Eperj fák vagynak é? . . . Eperjfák némely Udvarokban vadnak, és Szederj fák is az Erdők-ben [Fejérvíz H ; J F 36 Balt. Herna szb kezével] | a’ Malomháza az . . . ŏ Excellentiája Malmának a’ silipje felé hajolva lévén . . . ; ezen haj lot t álla-pot tya a Malom háznak okozta-é s okozhattaé az . . . két alsó kerekek meg állását; vagy lassu forgását . . . ? [ K ü k . ; J H b XX/27. 5 vk ] . 1774: Vallyon az emli tett Joszagokban lévő Praefectus a Tisztektol legitime Vetté Ratiot és azokat mások-ka l Cenzuráztottae? . . . Azon Censura alkalma-tossággal esett Liquidát iok exequaltattaké? [ K ; K S vk ] . 1775/1781: A Nagy Almási arany bányák, akkor igen sok pénzt hajtottanaké? [ H ; J H b L X X I / 3 . 34 vk ] . 1776: Tudjae a’ Tanu . . . hogy . . . kitsoda . . . és k ikkel minemü Fegyverekkel és eszközökkel ment reá hatalmasul a’ Meg neve-zett Szánto Fŏ ldre . . . k i k nyul tak az Exp(one)ns Emberei Marhaihoz . . . és Ekeihez utették é ver-ték é Öket . . . ? [BSz; Bet. 6]. 1781: Há t azt tudgyaé a Tanu hogj a mely Bundának az Utr i -zátus Koronkai Janos praetendállya hogj az árrába 10 vagy 13 márjást adott a vol t Néhai Almási Mihálynak inneplŏ Bundája? [Asz; Bosla]. 1782: a’ Nemes ’Suki Határ Szélben lévŏ Gabonákban Valaki . . . kár t tetté el gázoltatván azon gabo-nákat? [ K ; SLt X L I I . 5. 5 vk ] . 1784: Tudgyae a Tanu nyì lvan és bizonyoson, avagy személlyesen üsmerié . . . Nemes Szeben Székben Szelindeken Lako Circumspect(us) Ventzel Györgyet? [Mk

IV/35. 6 vk ] . 1787: a’ Gálfalvi Joszág . . . adaequal-ja é a három Mgos Léányok(na)k jutando három heted Részt? ha adaequalja, maradjanak azzal [ K v ; Ks 73. 55]. 1790: Ngodnak talán jo l esik, hogy Posonban lŏdŏznek, nem Budán, mert nem rendül meg az ágyuk mia t t a’ Ngd Szobája, ’s a’ Duna sem ü t ki , de val lyon a’ Budaiaknak és Pestieknek jó l esik-é? [ K v ; T L . Bodoki József prof. lev.]. 1792: azakbol vettenekè rèszt a Léá-nyak? | ollyanakbol a Leanyak(na)k részt . . . nem iteltenekè? [Aranyosrákos T A ; Borb.] |

-e, -é E EM

519 -e, -é

Tudgyae, a Tanu nyí lván és bizonyosan hallottaje láttajé . . . Hogy . . . Szent Ersébeten enek előtte egy néhány Esztendőkkel . . . k i i ra to t t t i t t kon hamis Testamentom levellet a Móses jusbéli Jószág szántó és kaszálokról . . . ? [Usz; i.h. II]. 1793: ládé, el mégyen a’ rosz h i rűnk [Koronka M T ; Told.]. 1794: Vallamásra erőltettéke ? [uo. ; i.h. 42/1]. 1797: Aztat pedig hogy edgyben férkeződ-tek é azon ejtzaka a’ Groffné Csernátoni Urra l nem tudom [ K ; i.h. 42/24]. 1798: Ismėrte é a Tanu, vagy ha nem ismerte szemellyesen hireben hallottaé Nagy Nyu j tod i Néhai Tektes Donát Mihály urat? [F. Fejér m . ; R L t v k ] | bizanyasan hallottaé? [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1801:

Esmérie a Tanu Et fa lv i Baktsi Sigmond Vramot, ha igen . . . Tudgyae hogy Zálány falvába bé biros Possessor volna [Hsz; i.h. II vk ] . 1802: azakrol régi Leveleket latottē, olvasattē? | Bi-zanyasan hallattaē a’ Tanu? [Aranyosrákos T A ; Borb. vk ] . 1803: Tudja éa a Tanu . . . hogy a kérdett Colonusok Hegyi Tolvajságba elegyedtenek, vagy Hegyi Tolvajoknak orgazdái lettenek volna? [ H ; Ks 113 Vegyes ir . vk. — aEgy másik, ugyanez évből való vk-ben: Tudgyaé a Tanu . . . vagy hítelessen hal latta é hogy a kérdett Collonusok Hégyi Tolvajságba elegyedtenek . . . ? (i.h.)] | Tud-gyae a Tanu nyi lván és bizonyoson értettee hal-lottae vagy levelekbŏl olvastaé vagy olvastatni hal lotta é . . . Hogy . . . a f iak a léányokkal va-laha osztoztaké vagy . . . a léányok ha valami kitsidbŏ l részesettekis aztott . . . a szŭ lŏ jőkkel valo dajkaságokért . . . kapták? [Szenterzsébet U ; Borb.

II]. 1805: Esmérié a Tanu Libánfalvána Lako Gliga Mihail lát H a igen Tudgyaé hogy Méltosá-gos L . Báro Ur eŏ Nsága Juhai mellett Báts és egyszersmind Szám ado . . . eő Nsàga keze alat Lévő Juhai s Ketskéiről? [ T ; Born. G. X V I / 1 4 vk. — a MT] . 1806: Esmérie? a Tanu Désenn Lako Getse K lárá t . . . es ennek Testvérjét . . . Fazékas Getse Jánost ha igen . . . Tud ja é hogy ezen két egy Testvernek, vo l t még egy Leány Testvérek Ilosvai Györgyné, és ez Apával Anyá-val Testvér vol t é, a most emlitettekkel? | Ilosvai Györgynének Getse Ersébetnek, az Apai és Anyai Jószágbol ha adtak e? | Láddé mind meg kinzotta Portsalmi Ur Sertésimet [Dés; D L t 17/1809-hez, 82/1810]. 1807: Azon régenten Bük Szakadás nevezetet viselt . . . Hel ly most is azon Névvel neveztetik é? [ K ; K m U L e v . vk ] . 1812: a’ Tanu . . . régi hiteles emberektöl hal lot ta é? Ok leve-lekből olvasta, vagy olvastatni hal lot ta é? [ M v ; Somb. II tábl. vk ] . 1813: Tndgyaé a’ Tanu. — Hogy Déési Timár Nemes Barátosi Joseff eŏ Kegyelme m i okokra nézve ta r t haragot Nmes Dobolyi Mihály Uramra m in t a’ Déési T imár Czéh, Feŏ Czéh Mesterére? | A ’ Barátosi Joseff Felesége . . . haj tot té kérésére? [Dés; D L t 56 Vall. 2 vk ] . 1817: Falunkban teméntelen károk történtenek, de hogy ö okoztaé azon károkat ( : m in t hogy ra j ta nem talá l tatot t :) nem tudom, reá nem foghatom [Déva; K s 116 Vegyes i r . ] . 1819: kérdezte, hogy tettzenék é a’ házassága . . . ? [ K v ; Pk 2]. 1821: Valyon meg engette é

az Exp(onen)s Ur , hogy ezen Helyen a’ le kaszált Füvetis más használhassa . . . ? . . . a’ le kaszált Széna . . . a’ le kaszáltatonak i télődőtt é? [ K ; R L t O. 2]. 1823: nézzétek meg halad é a’ kŏntŏ -sekkela? [ M v ; Bál. 1. — a É r t s d : a köntösök varrásával]. 1831: tellyesittedé pontosan kőte-lességedet? . . . okoztalé a Gujabéli Marhák altal k á r t valakinek? | Dregán Vonutz . . . a’ Mészá-rosok Gujássa vol t , azon éjszaka hál t é a Guja mellett? vol t é Gujás társa vagy szolgája . . . ? | Hallodé Vonutz . . . felelj meg erre: hogy k i vo l t a Gyermek szülésbe Mosája Felesegednek? [Dés; D L t 332. 1, 11]. 1839: az utzán valami — tzellengŏ Embert lá to t t é? [Dés; D L t 20 v k ] | érzed é, vagy gondolodé valami bűnödött? [A.sófva U ; D L t 1441]. 1846: Darvas János kérdést te t t hozzánk, hogy nem tudnoké, hol lak ik Pap Daniel [Dés; D L t 530/1847. 19]. 1849: Ön . . . Krizsán Mária részére adott é kosztot, vagy pedig Kelemen Béni részére is, ’s ezért f izetett é valaki? [ K v ; Végr. Vall. 70 rendőrségi vk ] | mennyenek el az Aszonyhoz probalyak meg hogy vagyone visza jövö Szandeka [Medesér U ; Pf Ferenczi Lajos lev.]. 1861: i r ják fel a’ . . . Tabel-lába, k ŭ l ŏ n jegyzetbe azt is, hogy egy féle nyelvet beszil é az Egyházközség, ’s minŏ t , ha vegyes nyelvŭ , mitsoda nyelvek divatoznak? [Gyalu K ; R A k 59 esp-i k l ] .

b. egyenes szórendben igekötős igei áll-hoz; în topica directă se alipeşte la predicatul verbal cu preverb; in Grundstellung bei Verbalprädikat m i t Verbalpräfix. 1570: Orsolia peter papne, Annos fekete Janosne, ezt val lyak . . . kertek Razman-net . . . hogy ha megh val thatywk az hazat, K . megengedye az haz Bert | Erzebet Darochy Ja-cabne Ezt val lya . . . hallota o th hogy ezt Mongia wol t More Ambrus az felesegenek, Ely vegezedeh mynden dolgodat az Rachnewal, Ar ra azt felelte az felesege ely vegezem [ K v ; T J k III/2. 141, 149]. 1573: Anna Zekernyes Jmrehne, ezt vallya, hogy egczer haza Jeot vol ta , mond neky gazd azzon A m egy zeoleot arulnak neke(m) . . . Meg vegywk e Mond az felesege ez vallo, chyak gyeoz-zwk meg miwelny, Bar meg vegywk | feyr tamas . . . Mond Neky min t vat tok Benne zereteo Sogor vra(m), k y hanyade az fa t onnandt, Mond hogy Ne(m) hantam [ K v ; T J k III/3. 198, 259. —

a Ér tsd : a gazda, a fér j ] . 1583: Martha Viz hordo Thamasne . . . vallia, Hal lo t tam az farka veztes-reól valo Izenetet es visza Izenetet . . . De amit hallot Gergel kowachnetol illie(n) modon com-pellalta az val lot Mondwan: Viz hordone meg veszete az vradę mert A m a’ Kendi Janosę meg veszet Balas kowachnetol [Kv , T J k IV/1. 152. — a Ér tsd : penis]. 1585: kerdezik vala . . . ha meg esmerneye hogy k i bantot ta w te t t [ M . v a l k ó K ; K P . Tamas benedek jb val l . ] . 1616: w arra nem emlekezik, ha meg haladtaj i az huzon nigi eztendőtt, bolgar balas [Göc SzD; Wass. „Sos Istuan Göczon lako” val l . ] . 1650: k i k azon az

reten által iártanak megh fogtake, be vitteke, Fejeregyhazaraa [ K v A K t Mss 340. — a N K ] . 1716: (A rétet) az napokban . . . meg kaszáltat-

E EM

520

tom, mikor cseledim fel akarták voina gyŭ j teni, az Nghod azon jobbagyi meg nem engedték, hanem erŏszakosan Tŏrventelenŭ l fel gjŭ j tették, már el v i t teki , ne(m) tudom [Désfva K K ; Ks 95 D. Belényesi Mihály lev.]. 1735: asztis kérdette az Nimet az Nemes embertül hogj ha meg löj jei azon embert mellyre az Nemes ember aszt mondá ne lŭdd, elig néki az verés [Gáncs/Csicsógyörgyfva

S z D ; TKl „Rusz Szimion (30) gáncsi hütŏs Falus b i ro” vall.]. 1746: Pakurár Togyer . . . fel vonta é puskájának acellyat, s le terdepletté, hogy hozzá lőjjen, és el Csappantatta é a puskát? [Kersec H ; Ks 112 Vegyes ir . vk ] . 1750: nem vettem észre hogy meg ütéj i . . . Kotsis Dani . . . Fodor Mihályt [Ká l M T ; Berz. 12. 92/61]. 1751: Rét i Pàvel . . . f i ja i fel nŏvéni vagy egyébùnnen gaz-dagodott én ezt nem tudom [Szépkenyerűsztmár-ton SzD; Ks] . 1758: ha el jűé Maxai Aszszonyom onnetis ma varok valaszt [Szászerked K ; L L t Fasc. 109]. 1765: az Malom . . . Gáttya dugása adig az hellyig fel menté, a’ m in t az az règi Malom volt, ugy most, ennek a’ most épittendő Malomnak Gátyát, ha meg kőtnék addig fel dug-náé a’ Vizet, és praejudicálnaé annak az régi Malomnak dugás vagy tojulás hót Viz által ( így!)? [ K ü k . ; SLt évr., vk ] . 1772: Vallyon fel nyomjaé az én Malmom a’ Vizet a’ Novizans A eö Excellen-t ia ja Malmára . . . csak ennyit tészen fel kérdöre [ J H b L X V I I / 2 4 2 ] | bé jŭ t té a’ Faluba [Koronka M T ; Told. 26]. 1782: azon Instantiat . . . k ik i r ták, s Dictalták . . . s fel olvastak é az egesz Torotzkai Lakosok előtt? [Thor. X X / 4 ] . 1821: valyon meg engedte é az Esp(onen)s Ur, hogy ezen Helyen a’ le kaszált Füvetis más használ-hassa . . . ? . . . ezen helynek k i jártatása után a’ le kaszált Széna . . . a’ le kaszáltatonak itélő-dőt t é ? [ K ; R L t O. 2 vk ] .

c. ford í to t t szórendben igei áll-hoz hátravetett igekötővel; î n topica inversată se alipeşte la pre-dicatul verbal al cărui preverb este aşezat la u rmă ; in Umstellung bei Verbalprädikat. 1582: Mondek en Sophia Azzony: Nem veolę k i az Aranyban. Monda Nem veòttem eggetis [ K v ; T J k IV/1. 48]. 1588: Jeowenek hazamra monda Pascha vayda te Lucaczy meg sem mentele k y Jnnen az hazbol [Zsákfva Sz; W L t Luc. Barlas j b vall.]. 1604: E n azt ne(m) tudom ha Zekel miklos, cziak magátol wit teje el auagi az ura poronchiolattia-bol wi t tet te [UszT 20/319]. 1636: latam hogy egy suueget el vetenek, de czigany ueteje el, ávágy mágiar nem tudhátam [ M v ; M v L t 291. 68b]. 1724: Nehai Galgai Racz Peter(ne)k hanj haz hellje vol t . . . nem foglalt é el valaki vaj egyet bennek? [Dob. ; J H b V I /4 vk ] .

d. összetett igealakú, igekötős v. anélküli (egye-nes v. ford í to t t szórendű) áll. segédigéjéhez; se alipeşte la verbul auxil iar al predicatului cu formă compusă, cu sau fără preverb (cu topică directă sau inversată); enklitisch bei Hilfsverben in zu-sammengesetzten Zeitformen des Verbalprädi-kats m i t od. ohne Verbalpräfix (in Grund- od. Umstellung). 1624: m i k y menuen megh latnok, hogy ha valaky abban az Hatarbon . . . Juhaj t

vagj Makra hizasnak okayert Diznait nem haj-ta t ta volnaye [F.szőcs SzD; Wass]. 1655: kér-dém hogy ha megh at ta volnaé az arany por àrrát Eoregbik Rázmány Istvan [ K v ; CartTr

II. 888 Mich. Csepreghi (53) vall.]. 1723: hátál-masul foglalták volt é el ezen Zuglyot? [MNy X X X V I I I , 133]. 1762: ezen szegelet . . . affele követses és berkes hely vol t tsak im i t t amott kezdették volt tisztogatni de arra már most jo l nem emlékezem hogy ha az középfalviak kezdették vol t é ir togatni vagy a Magosmartiak [Virágos-berek SzD; SLt X X I V . 6. — Középfva és Magos-mart SzD]. 1843: ezen kaszállot . . . nem fogja é eliszapolni az árokbol k i ömlendő viz [ A . j á r a T A ; B L t 12 Ios. Bunda (66) fig., col. vall.].

B. Névszói áll-hoz s imul ; se alipeşte la predi-catul nominal ; enklitisch bei nominaler Prädikat. 1587: Perecheny Mihaly vall ia . . . haza fu to t K u n Balint es dardat hozot vgy werte le Desy Istwa(n)t, Es eszt(is) mongya vala Balint eleghę Immar Neste kwrwafy, Monda Desy Istua(n),

Elegh edes Tarsom, meg Erem en velle [ K v ; T J k IV/1. 203]. 1599: latam hogy Benedekfi Christoph ereossen uagh uala eggikhez . . . be ju ta Makrai Peter tahagh le zakatt az pohaia (!) , mo(n)dam nekjk, mondek, Jo é hogy zot nem fogadtatok [UszT 13/105 Matth. Chanj de Rugonffalua ns vall.]. 1675: meg kévánom hogy declarallya, hogy m i csudas fegyver vol t kardé, fejszeé Dárdaé, vagy másféle [ K v ; T J k V I I I /11 . 357]. 1733: az kezéhez vet t gyoltsot nem akarta el lopni, hanem a maga vett gyolcsával akarván conferalni ha egyenlőe nemis mesze vi t te [Torda; T J k I. 15]. 1763: nem elégé nékem, hogy én az gazdám kárát, holott semmi bŭnem nints benne, egjedŭl fizessem [uo.; T J k V. 155]. 1769: a’ kérdésben nevezett két rétek kőzt vagyon égy kŏz Barázda, és a barázdának u t felŏ l valo végin égy kŏ , de az Határkőé . . . ? nem tudom [Apa-hida K ; J H b K X L I I / 2 4 ] . 1772: Igazé . . . hogj ezen igazittás utánnis az emli tett két also kere-kek . . . alig forgattak? [ K ü k . ; J H b LXVI I /274 ] . 1777: Néhai Etzken András igaz é? hogy . . . Albisban őss Possessiomatus (!) Nemes ember vol t s Nemesi szabadsággal is élt [Hsz; BLev. vk ] . 1777/1781: Szokásé az i t t ebbe a Helységbe, hogy ha szintén Legény s Leány részéről egy háznál esikis meg a Lakadalmi vendégség, de ugyan tsak mind a két részről egyaránt kőltenek? [ T ; Bosla]. 1789: Nincs hellye arrol disputálni, hogy valyon a Falusi kőzőnség áltol b i ratot t erdők Colonicalis appertinentiak é? [ T ; J H b II/7]. 1831: Igazé az is Vonutz . . . hogy a Lovakat láttad

volna, mig a Kádbükkire szemed előtt be szalad-tak? [Dés; D L t 332. 15].

C. Névszói-igei áll. igei tagjához s imul ; se ali-peşte la componentul verbal al predicatului no-minal-verbal; enklitisch bei verbalem Teil des Nomen-Prädikats. 1573: Eo kerdy ez vallo vagye ados az Anyadnak Mond hogi vagiok f 110 [ K v ; T J k III/3. 263]. 1583: Zollottak arrolis eo kgm-nek ha zwksegh lenneye az Gywlesbennys Biro vramnak meg maradny es ot lenny [ K v ; TanJk

-e, -é E EM

521 -e, -é

V/3. 273a]. 1619: monda Janos M iha l j : Vattoke adosok en neke(m) monda Kajczia Istwa(n) wa-giok mert buzatis weöttem penztis Adot Kg ld szwksegemben [Impérfva Cs; B L t 3]. 1786: H á t a’ Cseresnyés helIjek Varga Mihal jnak és Ferentznek Erdŏs bokros helj volté, régi vagy u j j irtasé az, és aztis magok ir tot také k i? magok ültetteké bé Cseresnye fákkal . . . ? [Msz; Bet. 6]. 1821: már i t t a Tek(te)s Tisztségtől azt a’ kérdést bátorkodunk tenni ( így!), hogy vallyon a’ Falusi Biráknak, Szabad volté a Nemes Ember Turmá-jára reá menni . . . ugy lá t tyuk, és érezzük, hogy ez a’ Nemesi Szabadság meg Sértődésével esett meg [M.zsombor K ; Somb. II Sombori Farkas kezével].

D. Más szófajú m=részhez s imul ; se alipeşte la alte păr ţ i de vorbire; bei Satzglied von ande-rer Wortart . 1582: Joue k y Hegedeŏs Mihalne leany (!) az az agh leany, monda az leanynak, Orsolya azzony Iygyarto Gornea, Jlona otte az em (!) vram, monda az leany, ninczen [ K v ; T J k

IV/1. 58e. — a O l v . : Györ(gy)né]. 1586: ez peres feóldeon Ahol most haz Ippwlt Bachy Janos borozdolt vala, de nem thwdom ha benney az haz wagy Nem de az ker ty t t thwdom hogy benne wagion [Kisfalud K K ; J H b XX/48 ] . 1589: Fayo Annatul azt hallotta hogi Az Agyba fekzyk volt Matyas deak Janos kowaczne mellet Gergel ko-waczne hazaba, Janos kouacz oda ment zydogatta es azt monta : Ninczy the neked hogy ezt cze-lekededa [Dés; D L t 226. — a Így, de egy-két szó

nyi lván tollban maradt ! ] . 1600: Keotelwereo Thamasne Ersebeth azzony . . . Bek Peter . . . vramat kerde ha otthone [ K v ; T J k VI /1 . 488]. 1633: Az Lidert (!) keo megetis tudok Egi darab feŏldet, de ne(m) tudo(m) Egi hold feŏlde, ketteóje [ M . n á d a s K ; R L t 1] | az hust Vyolog megh mere, de az vy merese(n) teob leȯtte, keuesebbe Vagi meny az huss en ne(m) emlekezem rea [ M v ; M v L t 290. 139a]. 1712: Az k ik i t t kőzőttűnk Haz hellyeket s Hazakat birnak, magok i t t nem laknak . . . Semmi onust nem supportálnak, tar-tozzanaké azoknak főldét, s kaszalot adni, s szinten annyit é [Torda; J H b XV/6 ] . 1735: nintsené o t t Gyekében egj bi tang Tehén [Nagy-gyeke K ; Ks] . 1843: vajan nintsen é o t t [Dés; D L t 586].

E. Rövidebb alakban megismételt kérdésben az igekötőhöz v. más nyomatékosító szóhoz s imul ; în întrebare repetată într-o formă mai scurtă se alipeşte la preverb sau la un alt cuvînt de întă-r i re ; enklitisch bei Verbalpräfix od. anderem Verstärkungswort in wiederholter Frage m i t ver-kürzter Form. 1585: Torday Was Georgy hwt i vta(n) vallia . . . Ezen keozbe eozwe kapanak es az Azzony Ighen Neovekedek velle, Tapazto Istuanís el tazita az Azzont, Es tapazto Istuanon

Biro Mihalne mind leaniostol rai ta volt, Az za-kalabais kap vala, vegre le wle Istua(n) a’ padra, es Mondany kezde ezt Biro Mihalne, Megh wona-lak hize(m) Bestie Curwafi Ageb egzer. Meghe? Az zakalod kezembe vala hizem vgye? Ez zo

keozbe az Azzony peokdeosteis ereosse(n) vichor-gatwa(n) fogait [ K v ; T J k IV/1. 537].

2. Választó jell-ű m-okban; în propoziţii alter-nat ive; i n Satzen alternativer A r t : A. a. első tagm-beli igei áll-hoz s imul ; se alipeşte la predi-catul verbal al pr imei propoziţ i i d in f rază; enkli-tisch beim Verbalprädikat des ersten Gliedsatzes. 1561: twdom hogy Jo dyznok valanak aztys twdom hogy to th estuan el haytata vala de nem twdom hwa teue ha bozzasra haytataje a vagy houa [Ráton Sz; Bál. 78]. 1573: Tyztelendó byro vram ęzt mongya meg Kalmar Ianos hy ty zerenth hogy mykor Az menędek lewelett vettek Az Apaty boldisarne Job Annyatwl es Az lewe-let t hogy meg I r tak es hogy el olwastak előttwk ha Igazlottake Az lewelett az vagy Nem es ha w kmwk ellen pechetelteye meg az azzony Az vagy w akarattywkbol | Tyztelendó byro vram

ęzt mongya meg Kalmar Janos hy ty zerenth, hogy . . . ha az transmyssio lewelben k y t t be I r tak hogy Meny marhatt Adot t vyza az en zep

Anyamnak hogy ha w keme eleott attaye azt Az marhat vagy w eleottwk es w akarat tywkbol Irtay<e> vagy Nem | Zithwey gergel Az t vall ia

hogi Ment vol t Thakacz Andrasnehoz Kis gaspar leania Es Mond neky hogi megis azt Mondode Zomzed azzony hogi E n Iachota(m) volna, Mond Takachne Twgya Eordeg te voltale vagi k i volt [ K v ; T J k III/3. 108, 116]. 1582: Daroczy Bal int vall ia . . . Eó Azt Nem tuggia ha zilagy Mihalie volthę vag, felesegeye A wag Annyę (!) [ K v ; T J k IV/1. 25]. 1583: ot wolnek az thuznel chak halla(m) az chattanast hog Juhos Miklos wthe Semy Jacabot, de Nem lat tam hatul kerewlteyę megh Vag eleybe me(n)t s vg’ wteotte | Nem tudom my Niualiaban hol t meg, Deogy voltę vagy my vol t [ K v ; T J k IV/1. 171, 185]. 1584: balasi gergeli tar tot egi madarat nem tudom ha cöka (!) uallaj az uagj zajko | Tar Jstwan . . . hat Zaz f r ter t . . . az eomaga hazat keoteotte Kendy Janosnak . . . De ezt bizonnyal Ne(m) tudom ha Kendy Ianos vgia(n) el veotteye es meg elegedette az ket felseo hazzal vagy vg min t zalogul tar to t ta | az foldozo varga eleót igy bezellet volna magha feleol . . . Keodmen Ianosne, Mondwa(n): Im vg-mond Mostis hasas vagiok, Nem tudom Az sok lator keozeót ky chinalta, ha vram chinaltaye vagy az sok lator . . . De nem tudom ha Trefaba Montaye ezt Keodme(n) Ianosne vagy bizoniaba maga felól [ K v ; i.h. 194a, 356, 369]. 1585: Bachy Thamas vallia, Olaios Georgy Zabo Marton Al ta l onzol vala az eo hazaual cherebe, De mikor enis Akaratomat Niű to t tam (!) volna a’ chereheoz hát oda kwldek, es megh hozak hogy kesen Iartam volna, Mert Hozzw Martonnal A lku t volna megh . . . de Nem tudom ha Arron Attaye vagy chere zerent | Piroska Ember Antalne vallia . . . Nem Jü t Iol ezembe ha tize(n) ket f r to t mondaye vagy tizen harmat hogy hatra marat volna [ K v ; i.h. 414, 445]. 1586: Anna Iller Andrasne vallia, Tudom hogy Medwes palne es Borbely Palne kerdezik vala a’ leant hogy k y Akaratt iabol Ira-to t volna a’ felelet, Azt monta a’ leany hogy eo

E EM

-e, -é 522

Ne(m) tuggya, de en Ne(m) tudom ha Igyarto Georgy kwlteie es kerdettetteye vagy chak eo magoktol az ket Azzon Nepek f i r togattak | Sith-wey Mathias, I f f iw Ianos, es Ilona az feleseghe valliak . . . Igyarto Georgy kere ezen hogy zolnank a’ leannak, Kerdezneok megh ha az lewel Iras Vrbegeorne Akaratt iabol volnaye vagy Beregzazy vagy feleseghe Akaratt iabol [ K v ; i.h. 595]. 1588: Megh kerdettek varosul Giulay Janost ha az varosban, es ez varossy keosseg keozeot, El tet -neye Zabadsagat Nemesseget i t ez varosban hatra hagywan Az varossy theorweny, rend tartas, engedelmessegh A la erezkedneiek [ K v ; TanJk

I/1. 92 ]. 1589: Nem tudom ha jatczaszy vag m i th akarz? [Dés; DLt 226]. 1599: Zigyartho Daniel . . . vall ia A t t a m en oroz Jakabnak cheres ken-gyel zyat t panzen . . . de azt nem thwdom az volte az nyeregben Awagy mas [ K v ; T J k VI /1. 339]. 1602: Prouidus Bartholomeus Lengyel . . . fassus est . . . Az t sem tudom ha eó maga penzen veotteje vagy Pokos Janosen [ K v ; i.h. 106b] | halottam hogi fodor martoa pinszen wötte wol t teollek az eorökseget de nem tudom wötteye uagi nem wötte | fodor martonne Andras Gerebnek zolgalt, de ne(m) tudom ha zabad akaratt ia zerint zolgaltaie wagi min t zolgalta [UszT 17/38 „he-gedüs Gergelj Zent abranj zabad zekel” (70) vall.]. 1604: Az t sem tudom hogy ha wra akaratiabol witeteye wagi min t wi te t tę iel [UszT 20/319

„nagi Balasne Zent abrany Borbarazonj” vall.]. 1618: Immár az Nagyságod kegyelmes szemei előtt lesznek, ha az maga leveleibe is azt ir ja-é az pasa Nagyságodnak vagy mást i r [ B T N 113]. 1629: La t tam ez fekete Barna louat . . . de nem tudom . . . hova let ha megh halte auagj nem [ M v ; M v L t 290. 167b]. 1634: monda Zoczy Pal, nem tudom miczioda Azzony vagy, bozŏrkany vagy e, vagy m i vagy na(m) cziak verekedel [ M v ; MvLt 291. 20a]. 1651: Tudok egi hold feőldet . . . zalogba(n) Ugi hallotta(m) Czipkes ura(m)tol hogy maga sem tudgja ha ket forint-ba vagioné auagi 3adfélben [Aranyosrákos T A ; Borb. I „Rakoson lako Letai Jstua(n) veres Dra-bant ” (35) vall.]. 1654: ne(m) tudo(m) az uyfalui Hataron vol t i vagj az Soljomkòjin [Sólyomkő K ; Ks 42. C. 42]. 1669: La t t yuk hogj k i rontot ták az Uramek Jobbagy veszeit, nem tudgiuk, k ik es hova va lok : Es ha eo Nga czelekettettei vagj k i? [Feketelak SzD; Wass]. 1718: Az hetedik fatens . . . az Jobbagjok i ránt ugj felel m in t az elso bizonsagh, az egy Lukács Mihal jon k ivü l mivel azt nem tudgja ȯrökȯs ē vagi acqvisitum [Szentmihály Cs; Borb. II]. 1731: Timocsi Gyor-gyicza At tyáva l együt . . . a’ sokszor emlitet Feje-delmet szabadságokkal szolgálták, de hogy Job-bágyok voltak é vagy ’Sellérek bizonyoson nem tudom [Katona K ; Born. X L . 79 Kertész Gyorgye (54) zs vall.]. 1746: egj f i ja vol t de élé vagj meg holt nem tudom [Verespatak A F ; Ks 94. 29. 4]. 1753: Val jon az Uj fa lv i és Uj lak i port iokot maga tulajdon pénzével szerzetteé a’ Testans Mlgs ur, vagj edes At t ja ro l maradott pénzel? [Harasztos T A ; Ks 14. X L I I I b ] . 1753/1781: azon Tutor ur

. . . az egész Joszágnak minden jŏvedelmit con-servaltaé az árvák számára, vagy el hordotta más Joszágban? [ H ; J H b L X X I / 3 . 190 vk ] . 1763: magájébol attaé vagy pedig köz Vámbol aztat nem tudom [Fületelke K K ; Ks 18. L X X X V I I I . 5] | már az az kérdés, hogj vallyon az én Inasom tselekedteé vagj az eo kegjelméjé, vagj mind az ketten [Torda; T J k V. 153]. 1764: Constal az halál, azis hogy az I. által esett, tsak az a kérdés, vallyon szán szándékos volté, vagy tŏrténetbŏ l esett [uo; i.h. 245]. 1765: Haza jŏvén azan Kazaj Todor nevŭ ŏrŏg Ember . . . hát bé botsátotta é, vagy most is abba lakik a Pap [ K ; B f R Fasc. A No XXI vk ] | azt kell meg tudni . . . Hogy leg elsŏben k i t ŭ l indúl t ă verekedés . . . Vereked-uén ă Novizánsok . . . magok mentsegek végett tselekedteké vagy boszszu állásbol? [Torda; T J k V. 260—1] . 1766: tudakosztam iránta vgyan én, de mind eddig semmit felŏlle nem tudok hol van élé vagy meg holt [GörgJk 208]. 1769: az egész Falu ökreit bē haj tot ták . . . s midön kerdettük volna a Határ pasztorokot hogy ha kárbol haj-to t tak volté bé vagy honnan, azt mondották hogy nem voltak kárban [Bögöz U ; IB]. 1772: H a valaki belé harapozott azon erdöben az szomszéd volté, vagy más [Tarcsafva U ; Pf]. 1774: Ezen Joszágokból Jobbágyok manumittáltattanaké, ha igen k i által, mennyiben mikor, Gazda embereké, vagy I f f iu Legények, Cselédesek voltanaké vagy magtalanok? [ K ; K S vk] . 1775: Tudgyaé . . . a Tanu . . . Hogy azon . . . már declarált hely azon meg nyuzott Bika árának meg fordittásáért birat ik é, a vagy kŭ lŏmben? [BSz; Ks vk ] . 1779: Nem tudom ugy mondottaé m i n d másoktol hal lott h i r t t , vagy mind maga assertumatt [KS. Gab. Nagy alias Fartzádi (75) marosvécsi ref. pap vall.]. 1787: Midőn . . . szegeny Qvartejamra meg erkezém, meg látám Mártont, melyen meg űtkő-zém és nem tudam őrvengyek é vagy szomorko-gyam [Kackó SzD; K p II. 27 Uj fa lv i Sámuel Máthéné Uj fa lv i Krisztinához]. 1799: Azon sep-pedékes hellyetske, mellyet a’ rét szélin Lona felŏ l l . . . ŏ Nsga bé sántzoltatott nagy kóltséggel, a’ Kender fŏ ldekbŏ l szakadotté el, vagy ellenben Seppedékes voltára nézve eleitŏl fogva mivelet-len helly vol t? [ T ; Ks 89 vk ] . 1817: Veres János . . . ínnét el is ment vasárnap jo reggel az olta mí nem tud juk Nagyságodnál vagyoné vagy hol [Szászzsombor SzD; IB. Szentmiklósi István ref. pap lev.]. 1831: azt se tudhatom hogy Kend Vonutz a Guja mellett hálté, vagy hol járt , és mibe foglalatoskadatt [Dés; D L t 332. 4].

b. áll í tó + tagadó: ad-e (a)vagy nem? típusú kérdő m-okban az igei áll-hoz; se alipeşte la pre-dicatul verbal al propoziţii lor afirmative + nega-t ive de t i p u l : ad-e (a)vagy nem?; bei Verbalprä-dikat i n aff irmativen + verneinenden Fragesätzen wie ad-e (a)vagy nem? 1568: Fekete Mihal, Zaz Jacab Iur(ati) fassi sunt aequaliter, Ezt hallottuk veres Antaltol , hogy az zólóth az ő veynek at ta f . 16 de my Ne(m) túgyuk ha meg attae az arrath a vag ne(m), mert az Aruba oth sem vol tunk | Joannes Deuay Clemens szǫke, praetores petr i

E EM

523 -e, -é

watzy iur(ati) fassi súnt pariformiter hogy ǫk nem tugyak hogy semy oka volna seres Anna az haborusagnak, subat sem lat tak seres Annan, azt sem Tugiak ha iarte az eǫ v rok gonoz herre a vagy nem [ K v ; T J k III/1. 173, 226]. 1576/1577: k y t Ez valloa nem tud ha veotteye fel Az Azzony Az hwzon negy for inthot Auagy Nem eo chak hal lotta Thorozkay Ferenchteol [Torda /Kv ; Thor. V I /4 . — aJoh. Varfaluy ns]. 1582: En Nem tudom ha epetetteye az hazat vay Nem | Miert hog ȧ Ghywlésa eleotteunk wag’on, Tecczik eo knek Warosul, hog ez alat ȧ Notarius dolga legien hala-dekba lassak myre val ik dolga, kellę erette megis teorekedny Awag Nem [ K v ; T J k IV/1. 57, Tan-J k V/3. 253a. — aAz ogy.] 1583: Mezaros Albert vallia, En kerem vala az eokreóket viczey Andras-to l eleobe, De enneke(m) Ne(m) Ada, Tehat az vta(n) lata(m) hog Melle me(n)t vaida Jacab,

En Ne(m) tudom veotteye meg vag Ne(m) de lata(m) hogy Ala haita [ K v ; T J k IV/1. 193]. 1584: A t tak i adot es adnaki vag ne(m) w ne(m) Twggia | az varas molnabwl Jarnai rizek a sowagoknak awag nem | hogha Jar i Az varostul fizetisek az so vagoknak awagh nem [Torda; D L t 212] | Bachy Peter . . . vall ia . . .

En nem tudom hogy ha meg fizeteie Az aniamnak Az Adossagot vagy penig meg Engette az Aniam neky my nem Akartúúk (!) rayta meg venny Az Adossagot mert nem tu t tűk bizonnial, ha meg Attaie vagy ne(m) | Igyarto georg wallassa . . .

ęn Nem Tudom ha eskwt ę meg balassy gergely az bagy Pal ezwst Marhayaert Awag nem, azt sem Tudom ha adotte ezwst marhat bagy palnak Auag nem, azt sem Tudom ha talaltanak maychos partha eoueth balasfy gergelnel | Bernard Peter . . . vall ia . . . azt nem tuggia hogy ha eo Ser-

tetteie meg vag nem | Catalin Thakach Andrasne vallia, Ne(m) tudom Attaye ky Zabo Bartosne a’ ket Rezt Teremy Peternek vagy Ne(m) [ K v ; T J k IV/1. 202b, 300a, 322, 332]. 1585: Kadas Jstwan vall ia . . . Az eo leania k y Mene az Vczara, H a t Az leankat a’ felperes Azzony igen rangattia . . . Megh zolita Az Alperes legheny Mondwan: Hagy beket Az en Atthiamfianak te hitwa(n) Azzony, Ennel gonozbat neky a legeny Nem zolt, hane(m) Curwafy Agebnakis zida, Az teob zidalmot eo Nem hallotta voltę vagy Nem vol t [ K v ; T J k

IV/1. 498]. 1586: Eotweos Orban vall ia . . . E n azt Ne(m) tudom tut taye a’ leany m y vol t a’ feleleteben vagy Ne(m) tu t ta , Az tanach haz kapuia keozeot Ada a’ leany kezebe hogy exhi-beallia Igyarto Georgy elle(n) Abban Ne(m) tud, kenzergetteye ozta(n) a’ leant Beregzazy hogy a’ leany Ne All ion el a’ felelet melleol vagy Nem [ K v ; i.h. 598]. 1589: Iget boris vala egi altalagocz-kawal de azt nem tudom ha haza v i t t i k i vagi nem | Immar azt nem tudom ha az gazdazzonj teot t i fogadást neki vagi nem [Dés; D L t 226] | Myerthogy vrunk eo Nga keozel Ieó ez varos-hoz Tordara hirdette a’ gywlest Annak oka-ert Byro vram eó kgme a’ Reghy zokas zerent vrunkath hivassa Megh ertthwen, ha Ieoyē vagy nem | Az Mezarosok zantalan sok zo fogadatlan-

sagha Noha oly Nylwan wagion, M in t az Nap fenye . . . Mostan el veghezetre ebbenis eŏ kgmek varosul megh Akar iak probalni eoket, ha teokel-letesek lesznekę az eo Ighyreteknek vagy ne(m) [ K v ; TanJk I/1. 106, 113]. 1590: Latam hogy az kerezthez l_eowe mert enis keozeotteok valek az kerezteseknek, de nem tudo(m) ha talalaie vagy nem | La tam hogy az kerezt fele l_eowe de nem twdo(m) ha talalaie vagy nem | La tam hogy az kerezt fele l_eowe de nem twdom ha az kereztet akartaie leony vagy nem | Thudom hogy hi tet Jtele az teorweny Pribeknek abbul hogy ha attae hi te<t> az leannak vagy ne(m) . . . hogy elmen-czie magat harmad magaval [UszT]. 1591: Es el viúe tól lem az Jegzest, az melliet az Consisto-r i um pronuncialt vo l th Chatalin Azzony libera-t ioia felól, azt monda hog pyspók vramhoz v i z i ; De vit teie vag’ nem en azt nem túdom [ K v L t

I/60 Mathias Albaregiensis vall. Petrus Tall iany Enyedie(n)sis minister Colosvariensis keze írásá-ban]. 1592: To t Mihaly az At t ianak Diznajatis eorizthe az Eory hataron. De volte be adot Job-bagy az At tyawal eggywt Auagy ne(m) az Her-czegekneka eo azt Nem tudgya [ A . k o s á l y SzD; D L t 235. — a Ti . a Herczeg családbelieknek]. 1595: Azt ne(m) tndo(m) volte hyreúel Istuannak Auagy ne(m) s hogy ha Jeotte haza Georgy Auagy ne(m) [UszT 10/41]. 1600: Sophia cons. Circum-spect i Clementis Nemez gyartho . . . fassa est. E n nem tudok semmyth . . . ha eo keresteie az hazat es egieb marhakat vagy nem [ K v ; T J k VI /1 . 381c] | Hal lo t tam . . . hogy azt mondotta, hogy az Zenth Martoni th p.f. 13 . . . weötte eöreök ar-ro(n), De en ne(m) tudom weöttee wagy ne(m), mert aruiokba(n) ne(m) vol tam [UszT 15/132

„Demeter Imreh Kenossi Zabad Zekely” vall.] | Werre gywkerre illetie ez a peöres fold Gegeö Isthwant wagy ne(m) en ne(m) tudom [i.h. 15/33 „Semienfalui Leörinczi Marto(n) Zabad Zekely”

(70) vall. ] | Azzonio(m) wgy kerde ozta(n) Chiki Miklost ha ioe az az wst, Chiki Miklos arra azt felele, hogy io, S mo(n)d azzonio(m), Im ez idei haznaerth egy saitoth adok neki. De attake wala-m i t Zaz Mathiasnak az v tan wagy ne(m), azt en ne(m) tudom [i.h. 15/52 „Kowach Mihalyne, Katal in, Bethle(n)falvi” vall.]. 1606: 2 piros keor-teouely fa t . . . en nem tudom kiteol ueotte penzen ueotteye auagy m i kepen Bi r ta [i.h. 20/201 „varga ferench Semien falui zabad zekely” vall.] | E n azt nem tudom hogy ha Zöke lukacziot vallotake az eöreöksegbe vagy nem [i.h. 20/309 „Marthon Kelemen löuetey Zabad Zekely” vall.]. 1617: De min t keolt s hogy keólt Egresi Martonne keze-bena en azt ne(m) tudo(m), A r u zerint veotteie megh, I t take aldomast Auagj nem, en ne(m) tudo(m) [ M v ; M v L t 290. 26b. — aA ház]. 1625: aztys ne(m) twdom ha perletteye valakj vagy nem [UszT 178c]. 1629: E n nem tudom ha Szabo Janos fizetteie k i auagy nem az eo mustohaiat az hazbol; hanem . . . az maga gyermekinek az Anyai harmadot megh k j nem fizette | A teöb atyafiakat nem tudom elegitetteie vagy nem | az heliet az houa leŏ t t mutatak en nem tudom

E EM

-e, -é 524

ha eö leötteie uagy nem | En nem tudok semmit is benne ha bekellette maga Magyari Ferencz Kerczi Gyeorgyel es ha igirte fizetest nekie bekes-segh fejeb(en) vagy ha küldeotte hozzaja bekelles fejeben vagy nem [ K v ; T J k V I I /3 . 35, 48, 64, 89]. 1630: Kalos Giőrgj . . . ez mostanj feleseget uerte s veries giakorta, de en azt nem tudom, az fele-sege at t ja t feniegettej eólessel auuagi nem [ K v ; RDL, I. 19 Relicta quondam Stephanj Swueges vall.] | czjak mastol hallotta(m) hogy igen el uerte Kabos Giőrgj az feleseget, de az miat hol t i megh vagj ne(m), ne(m) tudo(m) [ K v ; i.h. „Teol-czieres Martonne Margit azzony” vall.]. 1634: Suki Benedek vra(m) Suki palne azzoniomnak . . . az iobbik eolteozeo keonteosen, hat zekeres loua(n) kwuwl, minden hatas louayt es hadi zerzamit fegiueret az k i engemet i l let, kezembe adgiaie auuagj ne(m) [SLt S. 43]. 1639: Kegldet kérem hogj éngemet tudositzon ha jeoheté én hozzám beszélgetésnek okáért vagy ne(m) [Homoródszt-pál U ; Szád. Redej János lev. Nagy Tamas de Fogaras szu-i vár-provisorhoz]. 1640: Kekesena

lako Fodor Ferancz iőve m i eleónkben, ielentven azt hogi eő jedzet volna el egi Azzoni allatot Jővendő hassagra (!). De mivel hogj nem constal az Eccla eleőt ha szabad szemelie uagi nem; Az Azzoni allatis penigh bőntetese uta(n) recon-cilialte vagi nem. Az Ecclia uyonnan valo recog-nit ioiat differalta [SzJk 53. — aKékes SzD]. 1650: E n nem tudom ha vol t i vagy nem Balint Istvannak uta az Kendi Peter eoreoksegen [Farcád

U ; Uszr 8/64. 17a]. 1653: 1602 esztendőben, nem tudom, ha a fejedelemnek volt é akaratjábol, vagy hogy nem? de Gyalu tá ja t t valami egyné-hány száz legények öszszegyülének a fr igy alatt, és a Básta hadát csipkedni kezdették vol t [ETA

I, 66 NSz]. 1655: Tudom hogy Abrug Bányan lako Fodor György Nemes ember, csak ez időmis (!) egy nehány ut ta l hozot ide Kolosvára el adásnak okaért arany port de attaje el vagy nem, nem tudom [ K v ; CartTr II, 890 Steph. Rázmány senior (36) ötvös vall.]. 1670/1740: Végezék azt is hogy Tŏrvény napján vagy Zálog kŏ ltésnek idején . . . Valami gyalazatos es bestelen szoval illetne valakit, az ollyan Embert a Falu bŭntesse Ŏ tven pénzre minden kŏnyŏrŭletesség nelkŭ l , de mindazonáltal Tŏrvény Szerént kell el lá t ta tn i hogy Bestelen sz(o)kot szollot é vagy nem [Ho-moródsztpál U ; W L t ] . 1684: háborgattáki ŏket vagj nem nem tudom [Borosbocsárd A F ; Incz.]. 1697: Petr i tyevith Horvát Miklos Ur(am) Csiz-madia Jnassát Tutonja Petit . . . Az Gazdaja . . . Bányai János mester verteje még vagy más valaki [ K ü k . ; SLt A K . 32 vk ] . 1725: vettéki valami hasznáta vagy nem én azt nem tudom [Türe K ; Told. 28. — aTi. a malomnak]. 1735: világoson meg nem tudgjak vallani hogy ezen szemŭnk elŏ t t lévő bokrok ezen Sebesi Fŏ ldben vadnaki vagj nem [Nyárádsztlászló M T ; Sár.]. 1736: halattam a Falusiaktul, hogy beszélték hogy az utrumb(an) forgo szolgálonak a Gazdája ugy min t Eltetŏ Ferencz Ur(am) nevelte volna meg a Hasát . . . egy alkalmatoságal jővén az uczán

Eltetŏ Ferencz Ur(am): az én Házom felé, a Menyecskeis nálom lakván akor duczoltatván a kis Gyermekét eszt mondván a Fiának látodi Apádat ahol jő, ismeredi vagy nem [Szentegyed SzD; TKl Incze Jánnos ( !40) lb vall.]. 1746: miképpen osztották fel egyenlő igyenes részekre e? vagy nem? [Buza SzD; L L t Fasc. 177. B] . 1747: én nem tudom élszé vagy nem [Alamor A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez] | a menyetske . . . Simon Boritza mellette űlvén a Nadrága hasi-tékjában dugta volt a kezit . . . Kotsis Daninak, hogy én bé menék, a Menyetske fel ugrék, Dani penig hortyogot, de alutté vagy nem nem tudom [Mezőszakál T A ; Berz. 12. 92/61]. 1753: azon Tutor ur . . . mikor a Joszágot remittálta, intactē remittaltaé, vagy nem? [ H ; J H b L X X I / 3 . 190 vk] . 1753/1781: Josika Ur ( így!) a mostoha f iai tól azon portiokb(an) lévŏ Jussokot, azzal tsalta vólna el, hogy Bétsben ŏ v i t te volna véghez, hogy a kapu szám után valo adozás a Jószágokrol le vonatott . . . az bŏ l ts ember által látja, ha hellyes uton vette é el Mostoha fiaitol, vagy nem [Máda H ; i.h. 264]. 1766: Az A. eo Kegjelme . . . most töbre nem mehet, hanem tsak tsupán azt kell Disputálni, leheté a’ két Ház kŏz t Métát erigálni avagy nem [Torda; T J k V. 325]. 1770: Gelen-czén régenten voltanaké egymástol meg kűlőm-bŏztetet ket Foris nevezetű Familiák, és ezek egymáshoz Atyafiságosok voltanaké, vagy nem . . . mondja meg a Tanu [Hsz; Bet. 7]. 1773: még némelyikük azt sem tudta van e lova vagy nints mert akkorba vette vol t [Magyaros M T ; Berz. 12. 92/166]. 1774: m i tevŏ legyen fel vigyeje vagj ne [Sáros K K ; SLt X L Körmötz i József Suki Jánoshoz] | meg fizetteé, vagy nem és hogy nem tudom [Szentdemeter U ; LLt vall.]. 1782: ezen Regiusok tudták é azon tsalársd Vásárt vagy nem én nem tudom [Torda; K W Vall. 12]. 1792: amazakis adtanakē vagy nem [Aranyosrá-kos T A ; Borb.]. 1797: Andris nevŭ Czigányt aki az Szilágybol el szŏkót volt . . . m i t parantsol Ngd elŏ kerittsŭké avagy nem [Banyica K ; IB. Gombos István iev.]. 1799: a’ Léány ot t tet t é valami Szolgáiatot vagy nem . . . és onnan A t t ya nogatásábol jöt té el, vagy m i modon [ M v ; MvLev. Vall. 1 vk ] . 1825: éna azért jelentettem fel a Tks orátor Uraknak ezen dolgot; hogy tudhassam magamat mihez tar tan i : két három, két Marhával hozott Tallyga fát egynek vegyeké vagy nem [Csatány/Dés; D L t 288. — aTi. az erdőpásztor]. 1832: még i r tam volt egy Levelet nem tudom kapta é Edes Anyám vagy nem [Zsibó Sz; Ereklye Múz. Szigeti Miklós levelezése. — Bod Ka ta édes-anyjához]. 1843: Joseff bácsihoz a melj levelett küldŏ t tem azal élheteté vagy nem [Bözödújfalu U ; Pf Kovács Sándor lev.]. 1857: a’ kőzőnségnek is nyilatkoznia kell hogy az érdeklett Személyek által igerendő haszonbér meg egyezik é az helység kőrnyűleteivel vagy nem [Bágyon TA ; Bosla. hiv.].

e. áll ító + tagadó ad el-é vagy nem? típusú kérdő m-ban az első áll. igekötőjéhez s imul ; se alipeşte la preverb în propoziţiile afirmative — negative de t i pu l : ad el-é vagy nem?; enklitisch

E EM

525 -e, -é

bei dem Verbalpräfix des ersten Prädikats in den aff irmativen + verneinenden Fragesätzen wie ad el-é vagy nem? 1829: a Communē terrénumbol fá t adjanak elé vagy nem? [Mezőkölpény M T ; TSb Barabás István (54) ns vall . ] .

d. állító + tagadó ad-e, nem-e? t ípusú kérdő m-okban az igei áll-hoz, ill. a tagadószóhoz s imul ; se alipeşte la predicatul verbal respectiv la cuvîntu l de negaţie în propoziţiile afirmative — negative de t i pu l : ad-e, nem-e?; enklitisch bei dem Verbal-prädikat bzw. Negationswort i n den aff i rmativen — verneinenden Fragesätzen wie ad-e, nem-e? 1600: Azt en nem tudom k i hantae neme az Alpe-res [Kadicsfva U ; UszT 15/128]. 1610: Teoruenj szerint keuanom a’ szek Deliberalljon feleolle, lehetette neme ez panaz | Nem tudom Vötteie Neme [UszT 25, 51b]. 1617: I t take aldomast Neme en abban semmit nem tudok [ M v ; M v L t 290. 26a]. 1629: Azt sem tudom ha az A gyűteotte neme mezet | lakoztake neme s volte tűzeok neme en nem tudom [ K v ; T J k V I I / 3 . 107, 125]. 1630: Kalos Giőrgy . . . mostis uerie ez mostanj feleseget nemj, azt sem tudoma | Kalos Giőrgy . . . fenie-getődeottj nemj az felesege At t ja ra semmit benne ne(m) tudokb [ K v ; R D L I. 19 — aMatthias Varadj vall. bTot Gergelyne Sophia vall.]. 1633: vegez-teke mas keppen egimassal neme, azt en ne(m) tudom, de akkor m i elöttőnk semmi keőtest ne(m) tőt tek [ M v ; M v L t 290. 139a/2]. 1646: Fodor Mihallyal volte compositiod nem volte arra semmi gondom Nem volt mostis ninczien [ K ; T J k V I I I / 4 . 140]. 1647: Az actor . . . dĕtinialhattiae neme, ast az teorueni megh Lat t ia az utan [ K v ; i.h. 245]. 1650: ugj volte neme en nem tudom, de akkor engem azzal allata megh [UszT 8/64. 35b]. 1661: kgd megh Lathassa, es discuralhasson felölle, ha illetie az Cheffei Janos maradekit neme? azok(na)ka expositioit es declaratioit le i ra t tam [ K v ; Ks 41. C. 1 Val. Benkő lev. — aTi. egy donációt és egy transsumptumot]. 1670: az cap-t i va leany . . . ezt nem vallya megh czelekedette tŏbszer effele dolgot, nemé [ K v ; TanJk II/1. 721]. 1674: onnan felyűl kerdés j ű t arrol, fizet-tettétte (!) azon adosságh nemé [ K v ; T J k V I I I / 11. 314]. 1675: én azt sem tudom ha űtőttemé nemé? [ K v ; T J k V I I I /12 . 102]. 1689: az kerdes-b(en) forgho ket eorőkseghről miolta ra emlekezem mind . . . adoztak, vane rovason neme en nem tudom [Kiskend K K ; Ks 8. X X I X . 4]. 1698: attálé Buzát Székolai Vancsa Simonnak . . . meg-

ŏrlŏttéke mingyárt, vermes Buzát attálé nemé? az mely buzát néki attál, állotté az veremben nemé, mond megh? [Gyulatelke K ; Ks vk ] . 1711: Feleséghem . . . levelejre . . . mindenikre vá-laszt tet akadotté a Kglmed kezében nemé, azt már nem tudhattya [Nagyalmás K ; Ks 96 gr. Csáki István lev.]. 1726: Az Német kovácsot j o l esmérem . . . vallását hattae? nem-e? ell én nem tudom [Ne; Ks 92]. 1730: mondék nekie, en bizony nem tudom találtáké nemé inkább hiszem hogy nem lelték [Torda; M v R K ] . 1731: Kovats Maria Aszszony egykor Sővényfalvána

feredőtt készítetet vala . . . feredetté nemé, vagy

ha feredet kivel, azt én nem tudom [Born. X X X I X . 16 Maria Takács (34) vall. — a K K ] . 1735: mennyi bor kől t el, veszegetŏdŏtt é nem é, én azt nem tudom [Kendilóna SzD; TKl Jos. Cseh de Akna (40) nob. vall.]. 1768: Midön m i a Havasbol bé jö t tünk . . . Hadnagy Trintseni vramnak nem re-portal tuk, nem tud juk Szánto Elek reportaltae Neme [Páké Hsz; Szentk. Jos. Szörtsei kezével]. 1772: sohais a’ kérdésben forgo Gátrol le folyo viz, a Silipröl le folyot fel nem dugta . . . mostan pedig tolyaé fel, neme? arrol semmi bizonyost nem mondhatok [Ádámos K K ; J H b L X V I I / 2 . 319]. 1774: (A bort) cseréltéke, nem é? [Pipe K K ; L L t Vall. 208]. 1802: a’ kotsis szemben ál lott vélle, mondván: Ked Lajos Uram miért jár ehez a’ Léányhoz, ha el nem veszi, melyre felel t : Az t én tudom nem más veszemé nemé [ M v ; Born. Jos. Bako de Siklod (30) táblai scriba vall.] | miként val lat tam vallattamè nemè Nem tudom [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1806: Lássa ugyan Ngod ha teszié, nemé! [ M v ; Ks Thuróczy Károly lev.]. 1814: Deliberatuma a’ Nemes Czéh-nak meg van é nints é, nem tudom [Dés; D L t 56. 22] | Karátson előtt nints miért ide vìszsza fáradjon a’ Méltoságos Ur. Azután szűkséges leszszé az ide jövetele nem é? arrol a maga ídejében tudosittani el nem mulatom [ M v ; Borb. I].

B. Választó jell-ű kérdő m-okban más szófajú mondatrészhez s imul ; în propoziţiile interogative cu caracter alternativ se alipeşte la alte păr ţ i de vorbire; enklitisch bei Satzgliedern anderer Wor t -art in Fragesätzen alternativer Ar t . — a. az első tagm. kérdéses m-részéhez; la partea interogativă a primei propoziţi i d in f rază; enklitisch bei dem fraglichen Satzglied des ersten Gliedsatzes. 1569: az nagy veolgy torkon alol . . . az harom falw, at ta vala bernald balasnaka . . . Eoreokbeye, awagy myn t azolta vgy byr ta [Mezőbánd M T ; V L t 7/692. — aTi. a kaszálót]. 1577: keryk eo kegmek Byro vramat tanachyawal hogy . . . meg lassak my legien az oka az gatnak el zakadassa-nak, ha az Bonczyday Gergel ker ty é vagy egieb [ K v ; TanJk V/3. 150b—151a]. 1593: montak hogy eokreot veottek fratai tol de Ne(m) ielen-tettek hitelbeje vagy keesz penzen veottek l Illik minden weghezeseknek eleotte megh tapogatni azt vgimint i l l ien megh gywlekezet varosban, Michoda dolghok forghanak, es ha Isten zerent valoke, es ez varos zabadsaga zerent valoke, vagy ezeken kyweol valok [ K v ; T J k V/1. 427, TanJk

I/1. 224]. 1597: Desy Mathene Anna . . . wallia. Hal lam hogy az legeny sokat zeorgete az Bakos Gaspar aitaia(n) nem túdom kessele wagy miwel ny ta megh [ K v ; T J k V/1. 117]. 1604: la tam hogi egi fejer lo vagion Myklosi Dauid buzaiaban, mondek Keomjues Georginek eregi lasd meg michyoda, ha lo e vagi tehen hozd be az buzabol [UszT 18/88 „Chyergeo Istwan fenyedy zabad zekel” vall. ] . 1606: hal lot tam hogy emleögettek hogj farczadj Zallasa de en nem tudom ha ez e az auagy mas [UszT 20/168. — aTi. a szóban forgó peres hely]. 1625: egyzer gyeorfy Lazlohoz Jeowe Somodi Benedekne orsolya kery vala

E EM

eb 526

gyeorfy lazlot l iogy ne hagya merth megh hal ehel vgy ada egy wnő tehenth nekj az eoreoksegre de en azt nem twdom ha eoreokereye vagy zalag-yara [UszT 178b]. 1644: Racz Jakab . . . Mutata o th valami vérth, latek Egj Czepete vagj ketteót, de miczoda ver uol t Nem tudo(m) [ M v ; M v L t 291. 434a]. 1661: Az Lampast kellet ket u t ta l megh bor i t tatnunk, mivel Egéré uagi madar el tepte szaggatta az boritasat [ K v ; SzCLev.] | adott vol t égy házat i t t Balauasáran . . . de nem tudom ha zálIagbané, uagy örök áron [Balavásár K K ; Ks 19. III. 23]. 1682: az ország gjŭlesre avagy tiszt Uramek, vagy v(a)r(me)gye kŏve t i Le vigyek az Leveleket egeszszen, es o t t igazod-gyek vigkeppen el az falu dolga Kornis Gaspar Urameje avagy Har inai Ferencz Urame Legyen [Felőr SzD; Ks 21. X V I I . 19]. 1723: helyesi vagj helytelen helyen akarjaé . . . Sallai Janos . . . gyepűjét fel tenni [Dés; H r 7/31]. 1734: Ho l procuraltáttanak a Tutela alatt lévő Urf iak . . . Falun é vagy penig városan Collegiumban, és o t t minemü intertentiojak vol t . . . ? [ K v ; TKl vk ] . 1759: az égett bor korcsoma a korcsomáros Asz-szonyé magájéé vagy az Urájé? [Msz; Sár. vk ] . 1760: Tudgyaé a’ Tanu . . . hogy Arpástoa neve-zetű Faluban vagyan é ol ly Possessor, a’ k i az elött Nem igen régen maga acquisitioja mellett le t t volna Possessora? ha vagyon kinek h i v j á k ? kiktől , m i formab(an) őrőkősőn é vagy Zálagan . . . hány Sessiokat v á s á r l o t t ? . . . sallyát maga, Feleségei, vagy Gyermekei Vérségeken vasárralta é ? [BSz; B K . — aSzD] | Mósa Lászlo Ur(am) vet t . . . egy darab Nobil i taris fundúst, mellyis nem egész Fundus, de azt nem tudam fél-é vagy hányad rész [Dés; B K ] | Azon Iró Déák . . . magát mitsoda hivatalb(an) lenni mondotta, Prae-fectusnaké, vagy Iro Déáknak [ K ; Ks 92 vk ] . 1763: no már melyik szován nyughatik meg az Biro néki, azoné inkább a’ m i t ŏ obiter mások kérdesere felelt, vagy azon mellyet akkor mondott, mikor serio authentica Personák óltal examinal-ta to t t [Torda; T J k V. 154]. 1764: Emlekezem arrais, hogy egy Contractusban vol tam magam is Regius, melyben pénzt é vagy m i t arra nem reflec-tálok, de ugyan tsak valamit adatt a Néhai Aszszo-nyom(na)k T i t . Geréb Elek Uram [Hídalmás K ; R L t O. 2 Lad. Korda (26) ns vall.] . 1774: Volté fogyatkozás a Termésben, ha igen melyik Joszág-ban . . . a Tisztek Gondviseletlenségek miánn é, vagy ellenben azért hogy elég Szolgálo Jobbágy nem v o l t ? [ K ; Ks vk ] . 1775/1781: Most nagyobbé, vagy kissebb azon Joszág min t vol t ennekelŏtte, midőn . . . Josika Imre eö Nagysága birta, Tutor-ság szine a l a t t ? azután tőbbittettéke, szapori-tottaké, vagy még akkor Jobb állapotban vólta-nak m i n d e n e k ? és a szolgálo emberekis akkor tehetŏsebbek vóltanak é min t mikor a K u n urak viszszá szál lo t tanak? [ H ; J H b L X X I / 3 34. vk ] . 1777: vol t Csűr, Istállo, egyé vagy k e t t ŏ ? nem emlekezem [Dés; Ks 79. 29. 233]. 1803: sokszor beszélte Szabo Mihály hogy nékie és Feleségének azért adott egy darabotska Joszágot . . . Testa-mentum mellett, hogy az Apossáté vagy Anyossát

( : melyiket meg felejtkeztem :) holt ig dajkálta és elis takar i tot ta [Szenterzsébet U ; Borb. II Id. Török János (71) ns vall.]. 1814: mutat ta nékem Dobai Mihály Uram a’ kezété vagy az Abrázattyát már meg felejtkeztem, hogy meg van sértve [Dés; D L t 56. 11]. 1835: van meg ezen k ivü l egy nagy Könyv is : Defter, vagy minek hiv ják, melybe ugyan akkor fel i r ja az ő Nagysága Cancellistája: k i , miként, őkőrelé vagy gyalog szerbe — mikor hány nap, miféle munkát dolgozott [Zsibó Sz; W L t ] . 1844: Szakmári Ferentz . . . a Cseresnyés Mihál ly kertyibe bé ment, a’ Veteményezö közül valamit hozogatott k i , de nem tudom, hogy hagy-mát é vagy egyebet szedett k i [A .só fva U ; D L t 1441].

b. mindkét tagm. mindkét kérdéses m-részéhez; la ambele păr ţ i interogative ale celor două propo-z i ţ i i ale frazei; enklitisch bei beiden fraglichen Satzgliedern beider Gliedsätze. 1581: Byro vra(m) . . . Az k iket Akar tyzet è huzat e, á menyet Akar Az keomywesseket Mind be hywassa [ K v ; TanJk V/3. 235a]. 1752: azt kérdvén eő Kegyelmek: hogy egyik Halomról á masikra ezen u t vágas egyenessen megyene? mellyre azt Feleltem, hogy azt gondolnám hogy igyenessen mégyen; de Isten tudgya a’ meddig Czernára nem vet i az Ember hogv i t te, vagy kűllyebbé bellyebbé menne igye-nessen [Vice SzD; Ks 39. X X I I I . 3. 29].

c. Választó jel l-ű állító-tagadó kérdő m-okban mindkét tagm. kérdéses m-részéhez; în propozi-ţi i le interogative afirmative-negative cu caracter alternativ se alipeşte la părţile de propoziţii care exprimă întrebare; enklitisch bei beiden fraglichen Satzgliedern beider Gliedsätze in aff irmativen-verneinenden Fragesätzen alternativer Ar t . 1629: Kerdette Magyari Ferenczetis, hogy ha eo dolga az azt monta eo nem tudgya eo dolgae neme, mert megh eskennek azon hogy nem eo dolga, nemis eskennek [ K v ; TanJk 43]. 1701: Az Nagj Gyŏrgj feleseget szidtak boszorkánnak de magaa

nem tudja az e ? neme? [Bordos U ; Ks 90. — aSimo Mihál ly] .

eb 1. k u t y a ; cî ine; Hund. 1567: nem mer en velem perleny myn t az eb merth ha merth voIna edig ele fogoth volna [ K v ; TJk ] . 1570: Te chygan eb henger Bestie kwrwaff ia Myert vered az ebet | Az The fyad legien az eb gyermeke az ky t The zwltely [ K v ; T J k III/2. 74, 74d]. 1573: Inkab lakna(m) egi hazba egi ebel hogi ne(m) weled mér t annalis alab valo vagi | miert Mennek en az te hazadhoz, Nem hogi Marhad volna de Meg ebed sinch neked [ K v ; T J k 87, 208]. 1574: Monta hogi Eo hallota hogi ebnek feiet Meg kellene feozny, Es abba kellene haromzor Meg ferezteny, Meg chelekettek es az vtan az germek meg giogwlt [ K v ; T J k III/3. 370]. 1582: Az Igiartho Georgy tiztesseget czedulakba Iratom es valamely varosba vag faluba megiek, minden Eb farkara eggiet eggiet keoteók az czedulaba hog tuggiak minemeo tiztessege vagion Igiarto Georgnek es nylwan legien [ K v ; T J k IV/1. 70—1 ] . 1583: Kasketheo Agoston a’ Capita(n) monda, Eregy be Cwrwafy

E EM

azzony Ne morogy mert Nem eb vagiok hog valakith meg Marnek [ K v ; i.h. 192]. 1585: Roz vagy Czigan, lator vagy, megh feózted Az ebet es annak Az hayaüal kenetted magadath [ K v ;

i .h. 515] | Az Czhyganok Ebet eoltek fyzette(m) nekyk 50 Ebtŏ l Egy Eb tŏ l d 2 tezen f . 1 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 75] | Az Chiganok werttek 26.

Ebet fiz(ettem) f — d. 52 [ K v ; i.h. 3 / X V I I I . 26d]. 1588: Eoltek meg a Ciganok 32. Ebet atta(m) teole d. 64 [ K v ; i.h. 4/ I . 35]. 1589: zilindekeknek veottem hust d. 16. Az ebeknek es kopoknak

d . 28 [ K v ; i.h. 4 /X. 10, 12]. 1590: Az Bathory Boldisar Ebeynek 33 vol t hogy estue Jottenek kenyeret . . . d. 3 . . . veottem hayat hozza . . . d . 32 [ K v ; i.h. 4 / X X . 5 Hooz Lőrincz sp reg.]. 1593: hozot . . . Tolnai Boldisarne az Ebeknek korpat fel keobleot d 14 [ K v ; i.h. 1 6 / X X I X . 115]. 1597: E n at tam wala el . . . az tehenet . . . egieb

nyawaliaiat en nem la t tam hane(m) hogi megh zakadot vala, wgi adam el . . . ha . . . io ne(m) leze(n) inkab akarom hogi az ebek egiek megh [ K v ; T J k VI /1 . 7]. 1603: latok hogj ahol az farkas meg marta wol t az ő menes Lowat, onnat felől Egy kut ia Jő wala az menesek wtanna Jarnak

wala bwzelik wala seot wgian mondokis Egi masnak hogj czioda dolog min t bwzelik az mene-sek az ebet [UszT II/33. 40]. 1604: egjzer az Kerek b ŭ k zegen Az diznokba az ebekkel megis fogatott vala [i.h. 18/100]. 1609: Az Abrakosok-t iak ualo Czipo es Hus ostas . . . Peczereknek Ebes-teol . . . hust l ib. 12 [ K v ; Szám. 126/IV. 195]. 1623: ne ollian Utalatos gialazattiara valo sayto-

k o t t . . . k i t t az ebwnk sem Eő t t megh [Fog.; Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] . 1631: o l i igen lassan iöt eleŏ czak az laba hegien, hogj meg az eb sem erzette megh [ M v ; M v L t 290. 239b].

1637: monda az leani . . . bizonj szemerem edes Aszonio(m) hogj valamely emberseges ember gjermeket kegd aval gjalaza, czoda hogj nem szegjenli az ebeteól hogj aval gjalazza [ M v ; i.h. 291. 80a]. 1638: ugy üte aztan boncza Giörgis

a karovaÍ teten, hogi mindgjart le deöle, meg az ebekis nialak az veri t [ M v ; i.h. 157b]. 1644: az Haydu Marton kuczay az giermek vta(n) rohananak, Az giermek hatra vete az palczaiat az Eb fele megh riualkodek az eb, Haydu Marto(n) . . . Monda hogj Aha bestie kurua f ia miert bantad az kuczat [ M v ; i.h. 431a]. 1649/1650: mikor az Cziganyok az Piaczon Halot vetettek volna az

Ebeknek, Egy dizno Suldóiet Ferenczy Peternek az Cziganiok az Halo mellett meg eoltek es ki az Kalybaiokhoz vondoztak meg perseltek [ K v ; ÖJk] . 1665/1754: H a az uttzán ebhez haj t akár-mellyik-isa, bŭntetése egy heti bér [ K v ; AsztCLev. 13. — aTi. legény]. 1688: az Ebekis ot ettek volna

megh, avagy hogy talan o t t kellet volna megh halni [Dés; Jk ] . 1689: Gyermekit kutyato l

fa jzot t eb kölykeinek szidalmazta [SzJk 234]. 1692: azon káraim kenyszeritettenek az Ebenek Farkas maszlagot csinalnom [Dés; Jk ] . 1747:

Azon Sertéseket . . . k i Szaggattatta meg ebei-vel . . . ? | Aztán csak hamar oda érkezék But tyán

Simon a kutyáival és Uszitany kezdé a Sertésekre,

eb

a Sertések pedig hogy lá t ták a kutyákat , mind-gyárt el kezdének szaladoznj és a Berekbe szaladá-nok, a ku tyák is o t t tepék ŏket . . . végtire mikor már jo l meg dolgozták volna a Sertéseket a K u t y á k But tyán Simonis el szollitá ebeit, és haza felé méne [Nagysomkút Szt ; TKl vk, vall.] . 1755: nézd meg m i t ugatnak az ebek [Faragó K ; Told. 36]. 1757: (Temettem) Egy idegen eb marása mia t t megdŭhŏdött Asz(szony)t [Gyalu K ; R A k 121].

Hn. 1568/1757: ad terras arabiles Ebhat t vocatas [M.gyerőmonostor K ] . 1597: Az E b v t t i a [Gyeke K ] . 1641: Ebháton [Szentmárton Cs]. XVII. sz. köz.: Eb huddozoban [ Impérfva Cs]. 1661: az eb haton [Bádok K ] . 1691/1824: az Eb háton [Albis Hsz ; E H A ] . 1703: Eb hát cserejeben [Bardóc U] . 1712/1784: ? Eberge alatt. Felsö ebergiben [Galambod M T ; Told. 29]. 1735: Eb hát nevŭ uttzában. Az Ebháton [Mv]. 1736: Az eb háton [A.idecs MT] . 1737: az eb háton [Albis Hsz]. 1740: ebhát nevű Tőrök buza föld [Ne; E T F 58, 15]. 1750: az Ébhát nevü falu Erdeje [Papolc Hsz]. 1757: Az Eb Háton [Taploca Cs]. 1759: Az Eb háton [Bánkfva Cs]. 1763: az eb hajto dombon tu l [A.jára T A ] . 1766: E b hát tetején [Szentkirály Cs]. 1768: az Ebháton [Gyalu K ] . 1782/1833: Az éb háton [Hídvég Hsz]. 1803: Az Ebháton alias gyalá Drumutsuj [M.gyerőmonostor K ] . 1806: Az Eb háton [Búzás-bocsárd AF ] . 1821: Az Eb Háton [Málnás Hsz]. 1823: Az ebháton [Keszü K ] . 1833: az Ebháton [Nyárádszereda]. — A jelzet nélkül i adalékok az

EHA-ból valók. Szk: ~ adja/adjon. 1591: mikor . . . masodzoris

zalogot kernenk teolle, Monda eb aggion, s arulo kuruafia Aggion, hanem el gieoznek hizem az vraim varni, megh talalom eoket [ K v ; T J k V/1. 65]. 1606: en mentem uala az Alpereshez . . . kapoztaert . . . azt monda az alperes hogi eb agia s bestie agia [Uszt 20/141]. 1770: a’ . . . Contrac-tualis levelet . . . elé nem adta ’s nem adni akarván ezt mondot ta: Eb adgya! [Torockó; Bosla] * ~ adós neki. 1597: az mjkor szollos ballas beteg ualla kerde hogj ha én ados uolne<k> bernald Andrasnak aszt mo(n)da hogy hagy beket lukachy ochjem mert Eb uol t ados neky | mo(n)da Zeŏleós Lúkachj hogy aszt mo(n)dgia Bernath Andras hogy 30 forintal uagy ados nekj, es monda Zeóleos Balas, Eb vol t s eb legyen soha ados neki egy batkaiaúal(is) [Lengyelfva U ; UszT 12/59, 63] * ~ ágyában született. 1728: Tűzes őrdőg attával ku tya teremjen a Lelkeb(en) gőrbe eb ágjab(an) születetnek káromolta [Dés; J k ] * ~ ágyában/

ágyán szült. 1729: szidni kezde az It eb ágjáb(an) szűlt szászszának [Dés; Jk ] . 1763: minden ok-nélkül velem háborgott, szidott, mocskolt, ŏrdŏg, Lánczos, Hohér Teremptettével attával káromlott , eb ágyában szültnek, bolondnak szidott [Sár.]. 1772: Széplaki Lajosné Aszszonyom Szidalmozván az Exponens Ura t Ebágyán Szűlt Burduhószsza, Budakon nints m i t egyék s ide j ő t t hogy az jobbá-gyamat meg egye . . . [ K ; E M L t ] * ~ ágyékából való. 1716: Ebé, és éb árgyékábol valo, ennekem

527 E EM

eb 528

nem gyermekem [ H r ] * ~ akaratjából. 1574: Eb akaratyabol Mywelte ha fely veotteis sem hyrem

sem Thanachom benne, E n Nem veszem Nem is Akar tam venny, Mert en 40 f l to t kewantam Most sem hagiom kyleomben [ K v ; T J k III/3. 327]. 1736: Mikor az kézfogás vol t Bodonban, o t t vol t szegény Apor István . . . semmit sem tudot t abban hogy az nap lészen az kézfogása az fejede-lemnek . . . A szegény Apor István csak lassan magában mondot ta : eb akaratjából lészen [MetTr 339] * ~ a lelke. 1724: Eregy el, hiszem eb a Lelk i t r u t dolog ez hogy ollyan ember illyenhez teszi magata [Náznánfva M T ; B K . Etsedi Sámuel (25) nb vall. — aAzaz egy felnőtt férf i gyerek-leányt közösülésre kényszerget]. 1729: Eb vól t a lelketek húndfottz (!) r ú t vargái [ K v ; Pat.]. 1756: bár tsak adná elé az eb a’ Lelke azon pénzt, valami uton módon [ K v ; M k IX Vall. 181] * ~ atyjafia. 1632: en mondam . . . hizen att iadfia az az Giörgi Deak, de ó azt monda hogi eb att iaf ia s ebe uolt [ M v ; M v L t 290. 95a]. 1745: El tetŏ Ferentz Ur(am) . . . Semmi Atyafisagot nem prae-tendalhat az El tetŏ Familiahoz, a min t az én Uram Szemébenis meg mondotta El tetŏ Ferentz

Ur(am)n(a)k hogj Eb At t ja f ia , eŏ kegyelme(ne)k bizony nem At t ja f ia [Zi lah; Wass] * ~ az anyja. 1838—1845: „ E b az anyád” és „ E b az inged” szitkozási műszavak Enyeden [Ne; M N y T K 107]

* ~ az inge —;- ~ az anyja * ~ az orra. 1600 k.: Elegge hallotta(m) hogi antalf i tamasne <zitta> anta<lf>i matiast hogi nem Zekhazba ualo nem toruenibe ualo k i kellene onnat uznj, az leannia monda, halgas ania, az annia monda hogy halgatok eb az orra (!) eb annak az batiadnak [Kobátfva U ; Pf ] * ~ eszik testében. 1570: Esseh lelkek az twgiatok hogy gyermekre talaltatok, De Byzon wgy megh lehallak az zekerchewel hogy az ebys eszyk testetekben [ K v ; T J k III/2. 187] * ~ fél tőle. 1638: La t tam ezt az Telben, hogi Borbely Peter ezzel az Nemet Miklossal eöszue zajdulanek (!) s haniak egjmást szoval . . . utol l iara hallam azta(n) Borbeli Peter hogi monda eb felien teöled, ha katona vagis [ M v ; M v L t 291. 141a]. 1754: vagy ő meg fogja az én üstökömet, vagy én az övét, de egyik meglészen, ebnél nagyob Ur, eb fél tölle, én is vagyok ollyan Urad min t Urad [MNy X X X V I , 269] * ~ fia. 1634: kerdem . . . hogy vagione kedue az fianak hogy haza mennyen az zolgalat melle . . . enneke(m) akkor il l ien valazt teon, nem akar haza menni, mert azt mondgia hogy eb fianak szidgia az Ura, azert nem menyen haza [ M v ; M v L t 291. 4a. — L . még ~ az anyja és T M L IV, 630] * ~ gondolta meg. 1716: eb mennyen, eb is gondalta megh [Nagyida K ; Told. 22] * ~ gyermeke. 1570: Az The fyad legien az eb gyermeke az k y t The zwltely [ K v ; T J k III/2. 74d] * ~ hallgasson. 1642: én mon-dám, hogy hallgasson, de az asszony azt mondá, hogy eb hallgasson, mert az piacon is torkaszakad-tában k ik iá l t ja is ezt [ M v ; M v L t 291. 349b—51a

át í rásban!] * ~ iszik vérében. 1603: wgy megh vertem volna hogy az ebek i t tak wolna a’ verebe [ K v ; T J k VI /1 . 674] * ~ Iábán járó rosszban

sántikáló, rosszat forraló. 1709: (A jobbágy) igen ebb lábán jaro kartekony fereg, mert i t t sok borunkat vesztegette ur(am) ell [Fog.; K J . Foga-rasi János lev.] * ~ menjen. 1600: ha valami dologra kelte az azonia tahatt azt monta Zemben az azonianak Eb mennien Eb miuelie miueld megh te, mert téys arra ualo uagy [ K v ; T J k VI /1 . 391a]. 1631: Mikor el szökekis az Aszony akkoris Bonjhara ment vala az Vra, s hogj hi ja vala el uele azt monda a felesege hogi eb mennie(n) mert hiszem oda koslatek Eniedre, nem koslat-hatok mindenŭue veled [ M v ; M v L t 290. 56a]. 1716: h i ja vala az Aszszonya ezen szolgát az kertben, es az vállához legjéntvén az kezével az Aszszonyának ezen szolga, azt mondá: eb mennyen, eb is gondalta megh [Nagyida K ; Told. 22] * ~ művelje ~ menjen * ~nek kell ~ről ~re marad * ~nek parancsol. 1570: azt Montha nekyk It ne(m) Tyltas, sem ceh se(m) ceh Mester ebnek páranchollion I th, az en hazamnal [ K v ; T J k III/2. 1]. 1650: Damasdi Istuan . . . Senio-runk tiztessege ellen, mikor intetett volna, egi dologrul masrul azt felelte, Ebnek parancziollion, s eb Seniorais legien, ő legien Rettegi pap en Varallja

[SzJk 182. — a Ér tsd : bálványosváralji (SzD)]. 1752: te is ollyan ku tya vagy min t Urad, Urad ollyan min t te, ebnek parancsol Urad, eb Ura [MNy X X X V I , 269] * ~nél jobb ember. 1772: K u t y a Pitsájából esett, ebnél jobb ember, ebnél ruhásobb, Budakona nints m i t ennie, ide jő t t hogy az emberemet meg egye [ K ; Cs. Vajda lev. — aSzászbudak B N ] * ~nél nagyobb ~ fél tőle * ~ nemzetség(e). 1638: elseöbenis az Aszony eb nemzetsegenek szida varga Janost ā fertelmes kuruanak az Nemzetsege, megh iuad az veremett Niarsba(n) valo, akaztofara valo kuruanak szida az batiat [ M v ; M v L t 291. 134a]. 1666: az menjkő

üssen meg the eb nemzetsigh [ K J ] * ~re viseljen gondot. 1629: Hogy kimenének penig az kapun, kérdé Varga Mihály, hogy hova tudsz immár ma menni? s az asszony mondá: ahova mehetek, megyek, ebre viselj gondot ennek utánna [ M v ; M v L t 290. 150b átírásban!] * ~ről ~re marad. 1724: egy alkalmatos(ság)gal vóltam Pekri Házá-nál s mingyárt meg is ismertem, h(ogy) nem kell Pekrinek a Felesége . . . Feleségérül ezt mondá: Ebnek kell. Fiárul ismét, eb fia, ebrul ebre marad-yon [Szentkirály M T ; BK. Fejér Péter (49) jb vall. ] * ~ ura. 1752: te is ollyan kutya vagy min t Urad, Urad ollyan mint te, ebnek parancsol Urad, eb Ura [MNy X X X V I , 269] * ~ vegye. 1573: Barchay Mond Zoldennak Ier el es Im meg fyzetek Beochel (!) az adossagrol, Mond Zolden Ennekem ne fyzes beocel (!) Mert Twdod hogy kes penzt Igertetek ez May Napra, eb vegie kuruwa-fy beochwdet . . . No Menny el chiak vagion Nekem kezessem Meg talalom en azt erte [ K v ; T J k

III/3. 208]. Sz: amely ~ egyszer általússza a Dunát, másszor

is megpróbálja. 1724: az melj eb eczczer altal uszsza az dunat, mászszoris meg probalja kurvá-nak csak kurva az dolga [Nyuj tód Hsz; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez] * az én ~ em az én kutyám.

E EM

529 eb

1593: az en ebem az en ku tyam [Szentegyházas-oláhfalu U ; OfLev.] * ~ adós kuritának kolbász-szal/kolbász árával. 1638: Hal lo t tam keözbesziddel akkor taiba(n), hogi . . . Istua(n) Ura(m) adossa-got ker vala teöle, attol az Garczo Gergeljteől, amaz azt mondotta volna, hogy eb ados kur ta-nak kolbasz araval | Kolosvari Garczo Gergeli . . . azt monta volna . . . hogy eb ados kurtanak kolbaszal [Mv ; M v L t 291. 130b, 171b]. 1639: monda . . . Garczo Gergely hogj eb ados kurta-nak kolbasz arraval, ezen az szon eözue kapa-nak mindgjart [ M v ; i.h. 172a] * ~ek nyalják fel a vérét. 1603: az Azzon ereosse(n) kezde sikotani, es ru t ondok zitkokkal kezde zidalmaz(n)i vitez chonka ru t bestie hitetlen kwrwa fia, i m le taglal immar . . . Ballos Istwan . . . monda hogi menni el te roz Azzony mert ha tiztessegemet ne(m) nezne(m) addégh el vernelek, hogy az ebek nyal-nak fel a’ veredet [ K v ; T J k VI /1 . 674—5 ] * ~ farka alatt tisztessége. 1582: Monta Azt(is) Rengeo Anna hog Igiartho Georgnek Az Eb farka Alat volna tiztessege mint ollian tiztesseget veztet bestie Kwrwafianak [ K v ; T J k IV/1. 71] * ~nek húzzák padra fejét, ~ vonja pad alá. 1846: ebnek huzzák padra fej i t , eb vonnya pad alá [Zentelke K ; J H b br. Jósika Jánosné fiához, Samuhoz] * ~ terem-jen lelkében. 1717: At tával s azzal hogy eb terem-jen Lelkŭnkbe mind nyájunkot szidalmazot [M. köblös SzD; R L t ] * egye meg az ~. 1607: mo(n)da Benedek Peter, El veztel toluaj eb, verez zajú eb . . . egien meg az eb. [UszT 20/302] * előtte színeskedik, háta megett pedig mardossa, mint az ~. 1764: Kovátsot is érdeme felett meg betsűl-tem eddig Bátyám Uramért, ez után pedig a rosz ember tőllem Semmi betsűletett ne várjon, mert nem érdemli, az i l lyen Jo Atyaf iak kőzőtt haboru-ságot szerzó kétszin Ember, aki elŏ t tem szines-kedett, hátom megett pedig mardosott, min t az eb [Középlak K ; B fR ] * leesik az ~ a tali-gáról. 1762: el ne tagadja kgylmed, hogy azt mondá kgylmed a Mlgs F ŏ Tiszt urról, hogy le esett az Eb a’ Talyigáról [Szentháromság M T ; Berz. 1. 10/40] | baszom az Heródes lelki t Huru-bánjnak, vár j meg Csak mert t leesik az ebb az Talyigárol [Ebesfva; Berz. 12. F. 92, 184] * messze sánta ~nek Buda. 1838: meszsze sánta ebnek Buda [Csákigorbó SzD; J H b br. Jósika Jánosné fiához, Samuhoz] * sem embernek, sem ~nek nem lesz jó. 1592: az tizedes mongia, ezennel le vonlak, es vgi megh verwnk: hogi sem embernek sem ebnek nem lez Io [ K v ; T J k V/1. 252] * úgy él, mint ~ a macskával. 1749: Tudom hogy . . . Urával ugy él min t az eb a Matskával szuntelen veszekednek [Hosszúaszó K K ; Hérmány György (25) jb vall] * vérét, belét az ~ek eszik és isszák meg. 1670: Az cap-tivus J . . . az magam árulo satoromba(n), inva-dálván enge(m) ru t I(sten) elle(n) valo szitkokkal,

őrdőgh teremptettének, őrdőgh lelkűnek, ku tya lelkűnek, lelek bestye lelek kurva fianak szidot, és fenyegetet azzal, hogy belém vagdallya cza-kánnyát, ugy hogy az veremet, belemet, az ebek eszik, es iszszák megh [ K v ; T J k 14].

2. szitk (emberre von.) : kb. (alávaló) kutya, dög; cîine (nume dat unui om rău, hain), porc-de-cîine; neiderträchtiger Kerl , elender Knochen, Aas. 1567: dixisset Vargane Ewel, Kewzonik meg az ebek hogy tartot ta(m) wket, audisset deinde p(er) Mar i tum (!) Bestia(m) apellasset ac, vxo-re(m) Nagy K o n t y u kuruanew [ K v ; T J k III/1. 70]. 1572: tawaly Nyarba . . . valamin haborot-tak vol t eozwe Lakatos leorinch lakatos peternewel . . . leorinch Azt Mongia vol t peternek, Roz eb vgy chapnalak Archwl ha Embersege(m) Nem Nezne(m) Minden fogaid k y hwlananak Az vtan Massor valo haborgasokban azt is Monta, Roz azzoni, roz eb k y Mechete(m) az Nyelwed es az alfeledre foldato(m) [ K v ; T J k III/3. 30]. 1573: Mond gergel . . . valahwl Rea talal vagi Imre deakra vagi felesegere meg kely az Testeknek erte zakadny az ebeknek | Te lator te kof fa Eb vagy k y vonatom Nyelvedet és az alfeledre fol-datom [ K v ; i.h. 231, 248]. 1584: Hal lot tam ezt Zaiabol Danch Leórincznek hogy zemebe monda ezeket viczey Andrasnak, The vgmond Pecheók peter, Essez lelek Curwa, Eb, R u t eb Zazadnal emberb vagiok minden Nemzetednel is R u t eb | Bek Balintne vall ia . . . Ez t penig f i lemmel hal-la(m) Kowach Ianosnetol, Im az en Ebe(m) i t h

ben vagyon betegh, Nem kwrwalkodhatik most, mert harom Curwaya vagyon, Akkor penig az vra beteg vala, es kerdezzwk vala az vrat ez Kowach Ianosnenak min t volna, es illie(n) Isten-teleneól felele Rea | N imet i orbanne . . . vall ia . . . mikor le vagdaltak volna Ceklast . . . Ezt is mongia vala Kot ro Mihal i A h Ceklas eb, Io e Ceklas eb ez ammint jar ta l | Az Feredeos Marton val l ia . . . Zabo Martonne ezt monda A Mosonak, Amely ebet vgmond ez eleot mostal mostis azt mosd [ K v ; T J k IV/1. 359, 367, V/1. 211, 234]. 1593: Baka ferencz . . . engem ebnek, kuruanak, arulo-nak zid vala [ K v ; T J k V/1. 250]. 1595 u.: E n azt hall<am> monda fekete fere(n)chne Lazlo Peternek hogy, nem mondaz abb(ól) Igazat bwdes eb, merth ne(m) vagiok en az a’ k i te [UszT]. 1605: hal lot tam mo(n)dotta Ersok feleól hogy ne(m) kezdet hosza menny, bwdes eb hogy ne(m) jeó hoszam mi t daczoskodik, merth ha en megh halok vgyan rah marad az m j vagion, merth eŏ az Zakacz Benedek leanya [Szu; i.h. 20/132]. 1607: Az mikor w t i sem zonelkil wtę mert sok leon az vetekedes, mo(n)da Benedek Peter, El veztel toluaj eb, verez zajú eb . . . egien meg az eb [Medesér U ; i.h. 20/302]. 1629: Balogh Giör-gine . . . ezen közben felfordita szokniaját uerte az seggit s mondotta joietek ide egjetek igjatok ebek [ M v ; M v L t 290. 142b]. 1630: monda nekem. Megh mara az eb ( : az vra t erte :) monda az vra, Halgas mert bizonj esmet meg verlek [ K v ; R D L

I. 19 „eoregh Borbara azzonj Thorday Lakatos Tamas rel ictaja” vall.]. 1638: mondá Varga Miklós, hogy soha az ebbel, az feleségével nem lakik [ M v ; M v L t 291. 142a—3b átírásban!]. 1648: Benkeo Balint . . . contra honorem dignitatemque Magistratus Beczŭletes Feŏ Bira(n)k Kovaczi Gaspar Urúnkat, ez haza(ná)k s varos(na)k bira-

E EM

ebadta 530

j a t i l l ien szokkal d i f famal ta: hogy hamis . . . aztis mondotta, hogy E b An(na)k okaert megh kevan-

n iuk hogy szauait comproballia Al ioquin à jure azt k ivanniuk hogi nyelue k j vagattaszek [ K v ; T J k V I I I / 4 . 325]. 1650: Damasdi Istvan . . . eleőtte levő predecessorit nema ebeknek mondotta publice es az Relictat ök (!) nelkul k i cziapni valonak publicalta [SzJk] | mongia uala Keczkes balasne az simo pal f ianak ferencznek . . . te fe-kete csore gilkos eb toluaj eb niarsba valo [UszT 8/64. 78b] | E n Ozdy Thamas ur(am)hoz oda uiuem ă leuelet azt monda hogy hazudnak az ebek, s az leuelet máganal tar ta [ K v ; CartTr II, 9 0 2 — 3 Georg. V iz i (40) vall . ] . 1659: az Vezer rettenetes keppen haragszik . . . aszt mondot ta : Czak szoual hordoznak az ebeka bennunket m in t Rakoczib [Borb. I konstantinápolyi köv. jel. —

aTi. az erdélyi követség. b I I . Rákóczi György]. 1665: ebek azok a körispatakiak, azoknak czak Tatar kellene [Usz; Pf] . 1671: némelyek . . . Poor Balintne javainak divisioja(na)k ideje(n) mondottak oly szokat hogy tudnyl l ik , M i t fogsz ugy mond ezek mellet az Calvinista ebek mellett [ K v ; T J k V I I I / 1 1 . 4 3 — 4 ] . 1717: Becski ura(m) Dobai Uramat ebnek s vén kutyának nevezte [M.köblös SzD ; R L t ] . 1724: Ez a’ ku tya tekergő Jager két hete oda van . . . ez az eb csak peczér-nek való [Al tor ja Hsz; Ap. 2 Apor Péterné lev.] - L . még: E T A I, 72.

3. szitk kb. fene; naiba; (als Schimfwort) Teufel. 1599: en mo(n)dok az lean(n)ak vezteg gonoz oraba termett gonoz leany, hany feied hogy te ezt mered mondani Zegeni àrua leany vagi te, hogy mered te ezt mondani hogy ha meg nem bizonithadott (!) nielvednelkwl maratz. azt monda eo, hogy bizoni meg bizonithatom nem felek attol. felelek meg bizonithatod az ebett [ K v ; T J k VI /1 . 369a]. 1629: Uram k i jöue s monda apamnak hogj apa bizony haza jö t az fazakas marton czi-kaja, kire apam monda hogj az az ebett ugj mond, s az en Uram penigh monda hogj az Jsten ugj segellien az ugjmond mert en jo l Ismerem | Kadar Janos . . . az Borsos Tamas kapuiara mene s monda hogj ez am az jo szomszedsagh hogy ra igazitottak az katonat az szekeremre, de ha el teöritek megh czinaltassatok . . . az f ia . . . Borsos

Istua(n) azt monda hogy eb czinaltassa min t l i lek esse l i lek kurua f ia szekeremet [ M v ; M v L t 290. 165b, 183a]. XVII. sz. köz.: kerdgiwk vala hogj k i czinalta az zolgalonak az giermeket, hogj ha az Ura czinaltaje s monda hogj czinal-ta az ebet, mindenkor latrok voltak eok [ K ü k . ; K p III. 79].

ebadta 1. ebszülte/fajzotta; fătat/neam/făptură de c î ine; Teufelsbrut. 1672: Egy captivust vadol-nak az Directorok, azzal hogy őrdőgh lelkűjevel,

őrdőgh adta lelkűjevel, eb adta, őrdőgh adtaval szidkozodott volna. Jollehet j ux ta Edicta kővel verettetnek agyon, mindazaltal ex misericordia megh paczátztatik erősse(n) pro exemplo alioru(m) [ K v ; T J k V I I I / 11 . 247]. 1699: őrdőg attanak, eb adtanak szidalmazta di f famalta . . . ru tu l di f-

famalta szidta őrdőgh attanak eb attanak kurva vol t az Annya [Dés; Jk ] . 1716: nem nyughatik az Feleségétŏl ( : salvum sit :) az éb adtátol [Nagyi-da K ; Told. 22]. 1726: ihon min t járek az eb at ta X tus Cserélŏ Papista f iaval [Ne; Ks 90]. 1739: ördög és Eb-attával s teremtettével . . . káromkodott légjen [Dés; Jk ] . 1743: vár meg eb at ta [Szásznyíres SzD; Ks] . 1746: Illyen actiom vagyon nékem az J. ellen, hogy . . . mots-kol t és szidott eb at ta bitang Székellye S.v. sit d ictum meg hólt édes At jamot, és Anjámot mots-kolta, bestelen szóval illette, fenyegetvén azzalis, hogy meg ől, avagy agyon veret | az J mostkolta, boszorkányozta s ebadtanak, kurvának szidtaa

[Torda; T J k III. 61, 77. — aTi. a felperest]. 1755: E n ugyan inkább szoktam vol t a’ szegény Dobránál az ebb attával való biztatáshoz mint-sem az Isten nevében való kéréshez [Nsz; Ks 96 Baló Anta l lev.]. 1761: Baro Imre Ur (így!)

i l lyen szokkal ület i vala . . . Mester Uramat ebatta, s.v. baszam az anyadot és ehez hasonlokat | azt felele nekem Szekelj Boldisar halgas az ebottat, hiszem neked is, azoknakis utot adunk [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 5 . 9, 17]. 1767: az E n házom-hoz jővén a Legények midőn a Tánczot meg indi-to t ták volna hamar bé jőve utánnok az őrog Kocsis Ferencz s azt mondá: a Legényeknek, na Ebat ta Hunczfut ty i m i t csináltok mié(rt) nem éltek jo l [Betlensztmiklós K K ; B K „ K u n Eva Gombocz Miháj Felesége” (42) vall.]. 1771: ő valami Lovakot haj tván s kergetvén . . . az edjik a másik(na)k határa szökött s a’ mellyik a’ másra réá szŏkŏ t t meg is bénult . . . az edjik Lába félen ál lott s nem álhatott réá az eb at ta [Bereke-resztúr M T ; Bet. 7 Nic. Sŭkŏsd (14) vall.]. 1776: Zenoninenak . . . az Léányát . . . soha meg sem kértem soha nem is kérem az epatta (!) német Dámáját még házánál is az miota i t vagyok nem vol tam [Nsz; GyL gr. Lázár János lev.]. 1785: üsőn meg’ Menkő ebatta huntzfut tya foldeddle edgyütt [ B L t 26]. 1803: Há t te ebatta . . . — Kurvá ja miért sántázod az én Léányomat, meny által Kővendre ebatta nagy Valaguja [Ara-nyosrákos T A ; Borb.] — L . még M N y X X X V I , 269.

2. kb. eb/kutya eszkábálta/fabrikálta; fabricat de cî ine; das vom Teufel fabrizierte. 1756: egy kicsiny láda . . . a’ Sarka is az eb adtának volt ezer esztendős [ K v ; M k IX. Vall. 57].

ebaggnő becsm, tréf kb. ku tya vénasszony; babă cîinoasă, căţea băt r înă; altes Teufelsweib. 1573: hal lotta agoston Mongia vol t Mennye azzonem-ber hayat hantak ely It valaky tala(m) Tar ebag-neo vagion It az vczaban [ K v ; T J k III/3. 87]. 1585: Torday Was Georgy hwt i v tan vallia, hal-lam hogy Tapazto Istua(n) Trefakepen igy zola Az azzon Nepeknek Hal latok Bestie Curwafi ebagneok Aggyatok penzt hozassunk bort Ne igiunk chak orcza pohart [ K v ; T J k IV/1. 537].

eb-agja vmilyen sorvasztó gyermekbetegség; boală de copii care produce slăbirea/atrofierea;

E EM

531 ebbeli

eine A r t verzehrende Kinderkrankheit. 1574: Beteges germekeket kyn az Eb agia New beteg-seg vagion, Az eb keolyeknek feiet Meg feozek

Es azban feressek [ K v ; T J k III/3. 370].

A TESz ’1. soványító, sorvasztó gyermekbetegség; abmagern-de, verzehrende Krankhei t kleiner K i n d e r ; 2. bőra tka ; Mitesser’ jel-e közül az i t t közölt adalék az 1. alá tartozhatik.

ebanyájú ebfajzotta/szülte; fătat/neam/făptură de cî ine; Teufelsbrut. 1748: Vár j meg eb anyáju . . . mert meg mondam az uram(na)k [Maros-sztkirály A F ; Told. 56].

ebbe az ez mu t nom hasnult -be hr-os a lak ja; I. Jelzői haszn-ban: în acest/această; i n dies/die-

sem. 1612/1613: azt monda Czereny Gaspar, hogi meg latt iak az Essezek hogy megh keresem k ik ebben az gialazatban hoztanak [Feketelak/ Buza SzD; K J ] . 1633: az mikor el (!)a Szabo Jacabnal lakta(m) akkor Szabo Jacabneis iol uiselte magat, de hogi en el jő t tem tȯ l lók az uta(n) elegiedet ebbe(n) az ru t eletbe(n) [ M v ; M v L t 290. 125a. — aElírás en h.]. 1635: hogy ez Mester Lörínczi idea ezbe az ioszagba kelle migh elle Beldjeknek szolgala [ B L t 3 „Tompas Peter Sz. Giörgy” (50) vall. — aTi. Csíksztgyörgy-re]. 1651: az Tatrangh vize ebbe az Veres erbe eset i t t fo l t szellyel ala [Lisznyó Hsz; B L t ] . 1786: ottan látám, hogy Tot Jstván és Kotsis Stéfán ketten égy lovan űlvén bé mentenek az Fogado-ban de osztan . . . tsak hallám hogj az Fogadosné . . . k iá l t tya hogj ide ne hozd a Lovadott mer t ezen Fogado Házot nem lonak vagj Lo Jstállonak szokták tsinálni hanem ezt Emberséges Ember-nek Csinálták Fogado Háznak, azért ide Ember-séges ember nem szokott loval bé jünn i ebben az Házban [Hídvég M T ; GyL. Frunza Demeter (49) vall.].

II. hsz. în acest/această; in dies(es). 1581: E n raitam nagiob gyalazat kissebseg soha nem esett hogy E n felsegednek es az my meg holt kegielmes vrunknak Jambor Igaz hywe es zol-gaia lewen Jllen gyalazatot kissebseget zemwe-dek az Jo vraktwl, k iwantam wolna hogy ez vristen az En hozzw Betegsegemben ez vilagbol el veott volna hogy nem min t ezt Érnem es ebbe Jwssak [Gy f ; Törzs. Szentpáli Kornis Mihály kérv.].

ebbeli 1. e, ez, eme, emez; acest/această; die-ser/-e/-es. 1581: Keonyergek annak okayert fel(segednek) mind kegielmes feyedelemnek hogy teolle(m) kegielmesseget ebbeli Chelekedetemert meg ne vonnia [ G y f ; Törzs. Szentpáli Kornis Mihály foly.] . 1585: mynd az ket t fell, kolozúárra be mennyen az kaptalan Eleyben es ezbely dolog-rol l kaptalan pechiety alatt kelljen keȯzȯtteȯk leuell [M.köblös SzD; SLt 29. J. 2]. 1600: Azert ebbeli fogsagat veresegit zaz for intert fel nem weötte wolna | ment wol t Zalasdi Danielhez ak-kori kapitanunkhoz tanach kerdeny ezen dolog-bol, o t t azt mo(n)dotta ha teörweniel megh ne(m) wehetnemis, egy oly kor rea megyek, be teze(m)

az aitaiat hazaban egetem, H a teörweny az fenie-getesert az Decret(um) tartasza zerent walo ter-he(n) wagyo(n), keresetitolis el eset, si iuris. H a tagaggia k i fogunk bizonitunk (!) ebbeli zawat [UszT 15/53, 246]. 1614: enis igyekezem azon hogi telljes eletemben, halado (!) szolgaja legiek kegteknek, ezbelj io t i temjnier th [Ks 1 Kornis Zsigmond lev.]. 1641: i m ez Széknek i ra t tunk egy Leuelett, k i t t kegieltek kezebe d i r iga l tunk; Azert . . . az Szek(ne)kis hasznára líué(n) azon dologh, effortualtassek ebbeli kivansaghunk [Usz-L t IX. 75. 8 fej. ] . 1649/1681: Meltosagos Eleim ebbeli adomanyokat enis . . . confirmalom [ V h ; V h U 231]. 1673/1681: Az Ngd ebbeli kegyelmes-ségét igyekezünk megh szolgalni m in t kglmes Urunknak kiért az Ur I(ste)n Ngdat áldgya megh [ V h ; V h U 460]. 1674: kerem azo(n) napo(n)a

i t t való Gerendi házamnál az Aszszonnyal ó kgluel egjütt jele(n) lenni ne neheztellye(n) Kg l -medet jó szivel láto(m) s ebbeli jó akarat t já t fáratsagát kedvessenis vészem [Asz; B L t 9. —

aEsküvő napján]. 1685: Ezzelis mutogatta az D(omi)n(us) Anak Annya hogi ebbeli vetkes tse-lekedetb(en) particeps vol t az A, hogi mikor osz-tán elŏtte k i világosodot az Annya elŏ t t tudni i l l ik hogi el veztem az pártát es bekeszkenodgye(ne)k egi for intot adott patyolatra [ K v ; T J k 13. 261]. 1723: Semmi nemü Praetensiomot ebbeli hiva-tal lya es Szolgalattya i ránt . . . ne vegjenek [Zabola Hsz; Borb. I]. 1762/1792: ebbéli Kegyelmességiért az Istenis meg-áldja Excellentiatokot, Nagyság-tokat [BLev. Transs. 22]. 1789: Buzát Rosot, és kevés zabot szoktak vetni de a Falubéli Lako-sok aval fél esztendeigis meg nem érik hanem ebéli fogyatkozásokot Szekereskedéssel és egyéb napszamoskodással potol lyák k i [Kénos U ; UszLt X I I I . 97]. 1800: a’ nagyobb, és aprobb Fa ju Erdők . . . fel mérésére ebbéli Operatiojátis hova hamarébb végezné bé [ M v ; TSb 24]. 1801: Értésünkre esvén nékünk az O. Budaia Inclytus Possessoratusnak ebbéli cselekedete, akkor . . . Törvényesen t i l ta t tuk , és Inhibéáltattuk, azon erdönek birásátol [ J H b L X V I I / 4 . 7. — aBur-jánosóbuda, később: Bodonkút K ] . 1856: e’ béli kŏvetelésemet Tekintetes Csató János Urra át ruházom cedálom, ’s telyes joggal átadom [ K v ; Végr.].

2. ez ügybel i ; î n această pricină/treabă, pr iv i tor la acest/această; diesbezüglich, diese Sache betref-fend. 1583: ebbeli l imitat iotokat, it i leteteket es wegzesteket nekeonk hwteoteok zerint megh iria-tok [ETA V/2. 18 fej] . 1615: Mell j ezbelj egymas közöt ualo Compositiot valamelik fel meg nem allana, az kötele f 100 [ B L t 4]. 1618: megh te-kentnem mind az eo kgme eózuegy allapattiat es eó kgnekis ĕbbelj teórekedesseket, ne igiekez-nem kararaa [ K v ; R D L I. 105 Kowachoczy István lev. — aTi. kárára lenni az özvegynek]. 1630: kesz vala Damokos Ferenczne azzonyo(m) ebbeli igassagat p(ro)ducalni es praezentalni: De ezekre Ionas Deak Vram i l lyen valazt teőn: hogy eő

keme azt az Jobbagiot megh nem aggya hanem teőruenre el ta r tya [ K v ; R L t 1]. 1653: (Báthori

E EM

ebben 532

Zsigmond) azelőtt nagy igíretet tö t t vala nagy Csáki István által a por tának: hogy többé a csá-szár köntösét el nem bocsátja — ha mostan hozzája veszi — és a némethez nem köt i magát. De e béli elméje mind elváltozék [ETA I, 68 NSz]. 1666: bizony mostis legh derekassabb(an) nem egyébért jo t tem be hanem azert hogy eő kiglme-vel valo ebbeli dolgomat el végezzem [ R L t 1]. 1670: Nagd(na)k ebbeli hozzank mutat to t kegyel-mességhet megh szolgálni el nem mulat t iuk [K i -lyén Hsz; B L t 1]. 1801: az ebbéli parantsolt Tudosittásokat bé küldeni ellmulatták [ K v ; D L t ] . 1807: Mely ebbéli magunk le kötelezésének jöven-döre bizonyosabb voltára nézve is adtuk nevünk all irása és szokott petsétünk alatt kö l t obliga-torialis Levelünket [ K v ; Somb. II].

3. ilyenféle, i lyetén; de acest fe l ; derlei, sol-cherlei. 1619: mostan Coloswaratt lako Abrugy-baniai Maczko Sandor, es Macko Dawid . . . kewanak azt m i teolwnk, hogy . . . I rnôk megh nekik az eò Nemzettsegekreòl walo Leweleketth . . . Mell i eò ebbeli kewansagokatt, męltonak es ülendeonek i t i lwen lenni, az eò Nemzettsegek es Elejek feleòll, az minemw Tanwbizonysagott tehetwnk, azt igy i r thuk megh igaz seriess sze-rent th [Abrudbánya; R D L I. 108]. 1748: m i azért engedelmeskedvén ebéli eŏ kgyelme kivánságának . . . s figyelmetesen meg halgatván téjendő Testa-mentaria dispositioját dictamene szerént kővet-kezendő képen le í r t uk [Wass]. 1762: Piatzi Parochialis Romano Catholicum Templomat . . . fel verni ( így!), és belŏlle egy ezŭst nagy fŭggŏ lámpást, és két ezŭst gyertya tartót , el loptak . . . de ha tagadnak is, oly Legalis p(rae)sump-tiob(an) nehezitik dolgakat, melyek meg mutat-tyák az J J k mali t iajat, és ebeli tolvaj cselekedete-ket [Torda; T J k 101]. 1784: ebbeli szüksègek-nek felsegillésére vagy kipótlására tö t t szándé-kunkot és igéretünket . . . a szent partialis syno-dusnak alázatosan jelentjük [Kőrispatak U ; ETF 107. 34]. 1810: a’ feladott i talok kőzép számban elkelendő mennyiségéhez képest a’ Fogadosnak ebéli haszna egy esztendőben megyen 16 Mfr . es 28 Dr [Dob. ; Ks 76 Conscr. 99]. 1831: (Szé-kely Farkasné) őklezni kezdet, s a vizes edényt a fejemről le taszitatta, azután azt a hátamhoz tsapta avagy Vágta melly ebbéli tet t iér t . . . fize-t e t t én Nékem 10. Fr tokat Váltó Czédula pénz-nek nemében [Torda; T V L t „Mátyás Sára haj-dan (!) léány” (18) vall . ] .

4. emia t t i ; d in această pricină, pentru acest/ această; deswegen, aus diesem Grund. 1756: azon két Aszszony emberek onnan el mentenek urastol mindenestől télnek idején, nem szenved-hetvén az Urok dolgokota, a még edgyiknek az Ura a Czomjába ütőtte a’ kést ebbéli haragjá-ba(n) [Galac B N ; W L t Nemtzisor Thodor (50) j b vall. — aKikapósságukat]. 1760: azon Pars . . . lemondatt ebbéli pr(ae)tensiojárol [ K ; R L t O. 4]. 1761: Brálje Maftyéjnak ebbéli kárát a ’ Falu considerálván . . . nékie le kaszálnia a’ Falu meg engedte [I l lyésfva Sz; B f R 45/9. —

aTi. a rétet]. 1841: a’ Gátbanis nagy romlások

okoztattatván, az ebbéli meg károsittattásokot nagytságtok magok . . . forditsák meg [ K v ; Km-ULev. 2].

ebben az ez mut nm hasonult -ben hr-os alakja. I. Jelzői haszn-ban: în acest/această; in diesem/

dieser. 1541: My kyk vagyunk Kantafalvabol Borszol gergely es merges Mihal eben az allol meg i r t ez dologban wgy myn t fogoth es kötöth byrak [HSzjP]. 1582: Azt monda az fell iwl meg newezet Zelke Margit Azzonj hogj ebben az Jo-zagban es óróksegben mind leanj es mind f iu en vagjok [Komolló Hsz; i.h.]. 1584: az Elebely vegezes leuęl . . . mynd(en) zikellebe helyen ma-ragion Ezel megy Theobwlne(n) kyk Ebbe azmy leuelwnkbe Jrwa vadnak [M.fráta K ; SLt T . 18]. 1588: Bathory Chasparnak penigh Theór-weny zerentt walo Aetassa wolt Ennek eleótte walo Eztendeókbenis, Azert eó kegyelmenek kellet wolna ebben az dologban Agalny [Somlyó Sz; W L t ] . 1589: En im ez ebben az oraba [Dés; D L t 226]. 1590: Februariusba keölteöttem mert ebbe az holnapba az olay felljeb zeökeöt egi penzel f l . 3 d. 1 [ K v ; Szám. 4 / X I X . 8]. 1591: Fodor Simonne Jlona azzoni vallia. hogi eo . . . ebbe ez dologban semmit nem tud, sem hallot sem latot [ K v ; T J k V/1. 82]. 1592: Ezt is hallottam vgian Cassai Borbara zayabol hog’ atkozta az warost, Az Isten meni keòwel veztene el, Jwne el az Twz viz swlliesztene el ecczer . . . ennek eleŏtte wez-tette volna el twzzel, mert poganok es Jstentele-nek laknak ebbe az varosba egi kereztenj ember nem lakik [ K v ; i .h. 300—1] . 1594: ha Eo kigel-met ualaki ezben az en tȯ l lem neki kȯ tȯ t Jo-zagiban megh haboritana, tehát eni (!) magam kȯltsegen tartozzam Eo kigelmet megh oltalmaz-nom [Fejérd K ; Ks 14. X L V . 13]. 1606: mas az hogj az k j elseób agh ebben ez feȯldben, es hozza tartozandojban . . . nekem hatta hogy kezembe vegiem es megh tartsam | E n soha teöbbeg Zal-lasokat ezben az heljben farchad megjeienek Zallas heljöket nem tudom | Azert ebe az dòlŏgba en ezt tudo(m) [UszT 20/29, 166, 361]. 1609: ha Fekete Gergelyne az uagi Nagy Pal megh haboritana Szelles Mihalt ebben az nekj adot eorŏksegben tehat szaz for jnton maradgion [DLev. 1. IIB. 8]. 1631: mondgja vala ezt az Aszony hogj ne vigjetek el edes f ia jm, soha nem elek teöbször ebben az uetekben [ M v ; M v L t 290. 239b]. 1641: Michael Thot de Enied . . . fassus est . . . : E n ebben az kerdesben ennyt tudok mondani, hogj az mikor i t Enieden Gaspar deak leaniát az eőregh Jonas deak el veue . . . az me-niegzej lakodalmakor en voltam veŏ felie [Ne; R L t ] . 1654: az I(ste)n eo Felge ingye(n) valo irgalmabol Tekentetes meltosagos Kemeny Janos Ur(na)k eo Nag(sagan)ak min t ebbe(n) az heli-be(n)a leveo feo mag(ist)ratusnak sziuet meg szalua(n) . . . sok emberseges emberek . . . interces-sioia is accedalua(n) eletemnek megh keg(ye)lmeze [Fog.; K 1430. — aTi. Fogarasban]. 1668: ebben az el mul t veszedelmes üdőben, ugy min t 1659 esztendőben . . . Bethlen János Uram feles számu

E EM

533 ebben

szekelyekkel szállot vala novoyban Kolos v(ár-me)g(yé)ben [Tótháza K ; B f R 57. 51]. 1692: az k i nem vágh nagy marhát . . . ebben az eszten-dőben egyéb mészárlástolis el fogodik az keze

[ K v ; MészCLev.]. 1701: eŏ kglmeknek . . . kevés joszágok im i t t amott lévén majd semmi hasznát sem véhetik, csak az sok utánna valo haszontalan jártatások s kŏltések vagyon, ebben az gondos portiozásbannis . . . csak ot tan ot tan az sok busu-lás eri miat ta [Cege SzD; Wass]. 1720/1753: Minthogy ebben a’ boldogtalan időb(en) Joszá-gombol el szorultam és Brassoban kelletvén nyomorganom, nagy szűkségemtől kénszerítetvén, kértem kőltsőn . . . Korda Sigmond Fő Ki rá ly-bíro Vramtol Háromszáz harmincz négy forinto-kat [Eszt-Mk Cserei Mihály kezével]. 1734: azt mondjak hogj a k i felni akar ebben a holnapba és a jŏvŏben legjen kŏzel Szebenhez az utan nem annyira [Nsz; BK . Bethlen Ferenc anyjához]. 1789: Nem el hiszem (így!) hogy Nsgodnak telyes contentuma lehessen ebbe a székely asszony gazd-asszonyságáb(a) [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1797: az F ú el fogyott tegnaptol fogva ebe a Szarazságba a hol Sarjazni kellett volna is mind k i sult k i pergelŏdŏtt [Banyica K ; IB. Gombos

István lev.]. 1817: ha az Isten, és az Jol tévők nem méltoztatnak ra j tunk kőnyőrűlni ebben az Szőrnyü Szűk időbe éhel halhatunk meg [Szász-zsombor SzD; IB. Szentmiklósi István ref. pap kezével].

II. hsz 1. benne; î n acest/această; darin. 1572: Margit Igarto ferenczne Azt vallya hogy Nemel Nap Ment vol t Keomyes georgnehez Azonba Jeo be oda az Annya, egy lewelet vezen Eleh Mond hogy te Bestie Ihol meg vagion Minden Jo voltod ezbe Irwa fely kwldeom vradnak, Mert tegnapis ket latoral talaltalak hogi It yzol vala [ K v ; T J k III/3. 5]. 1604: miert pedig az donatio Zekelysigbe(n) Ereotle(n) Jozagok dolgaba(n) . . . megh kiuano(m) magamnak az Eoreoksiget, az hazatis az uerre mert eo ehez idege(n) semmi Jussa ebben ne(m) uolt [UszT 18/79]. 1692: enyv főző haz . . . vagyon ebben egy őreg katlan, abban egy őreg rez, enyv főző üst [Görgényszt-imre M T ; J H b Inv.] . 1699: bé menvén a katonák házába . . . Ebben van . . . Berlett pad nro. 3 [O. csesztve A F ; L L t ] . 1748: Az ebedlö palatan egy fias pohar Szék Ebben vagyon karaphina Nro 5 talpatlan kristály Nro 3 [Mezősályi T A ; Ks 7. X V I I . 12]. 1750: Kőzőnséges Falu Erdeje . . . ebbenis Csere, Gyertyán, és Ny i r fák vadnak [Vecsérd N K ; Berz. 11. 88/5]. 1814: az Udvaron egy meg avult Cseled, vagy Sütŏ Haz, ebe vagyon egy Cipo gyuro asztal Láb nelkŭ l Czővekekre, Van benne egy kenyer Sŭ tŏ kementze [Mezősályi T A ; R L t Rettegi S. inv.] .

2. e dologban/ügyben; în această pricină/treabă; in dieser Sache/Angelegenheit. 1554: Ezeket Mw Byrak hytwnk Serent megh i r twk . . . I l lyen kew-tel alath hogh ha hol ez felywl el wegezet dol-gokath megh nem allanak, az menemw keoteleth az Wr Seky eleoth 6 Magoknak wöttek wolth, wgyan azon kewtelen maragyanak ket Saz fo-

r in tot le tegyenek wgh kezhessenek (!) ebbe perth [Bölön Hsz ; SzO II, 115]. 1570: chyarlokezy Dyenes, Ezt vallya, hogy Ewtet hy t ta vol t palo-chy hogí Teobekel egetembe Megh Beochwllenek az zeoleot . . . chynek Bal int azt Monta palochi-nak Neh gondoly arra, Mert feyemet keotem en arrah hogy senky ezben megh Nem bant [ K v ; T J k III/2. 167]. 1573: Mongia vol t Kalmar Lazlo vay Ianos kenez Ianos kenez Mind Te Myattad vagiok E n Ezben te biztatal enge(m) rea [ K v ; T J k III/3. 219]. 1578: niolcz ora vtan korchio-ma(n) bort ne aggianak Senkinek Ezt penig . . . az vrunk eo Naga hadnagywal es wdwaranak elótte Jaroywal keozeollyek, es egienleo ertelem-mel igiekezzenek ebben is eló Menny [ K v ; TanJk V/3. 157b]. 1580: Byro vram penigh az vraimmal ebbe minde(n) haladek nelkwl serenye(n) meny-nye(n) eló [ K v ; i.h. 225a]. 1583: Amenybe(n) a theorwenyreol Irt keonywechke meg t iz tu l es helyen hagiatatik, Vrunkal eo Ngawal az varossy keosseg keozeot eoreokbe valo meg maradasara meg Confirmaltassek, Biro ura(m) tanachawal ezbe(n) Ielen legie(n) [ K v ; i.h. 277a]. 1586: Mon-da esmegh, vagy Akariatok vagy Ne(m) de A l ta l megiek ebben, Mert ertelme(m) vagyon ebben Mind Biro vramtol s mind Az vraimtol [ K v ; T J k IV/1. 557]. 1590: Az vas azert semmi kep-pen addégh be Ne Ieóhessen ez varos hatarara idegen ember zamara, hane(m) ha Coloswary ember eonneon maganak megh Weotte, sayat zamara idegen tarsa ebben Nem lewen [ K v ; TanJk

I/1. 126] | mivel hogy ketten vadtok hozza, ketczer valo dyavàl k ivanom tŏ letek az gylkost kezemben, valamit ebben tagadnatok, hogy t j meg nem fogtatok volna, kez vagyok bizonitanom [UszT]. 1592: eleózer ebbe varok teorue(n)t, Az mikor az derekara kell zolno(m) teöbbet zollok [i.h.]. 1592 k.: E n ezben eszt tudom hogy azbol uetek az f l 6 kottel leth hogy az Eoreksegbol megy ne haborgassa myg az aszony el [ i.h.]. 1593: Vraym ebben teörwenth lathanak azth ytyle a’ toruenj, hogy en heted maghammal megh eskeo-giem, hogy en Jambor wagiok, es t iz tan wiselthem az en Jletemeth [i.h.]. 1595: Ne legien keso szod halua, minde(n) dologhoz boueben tobet zolha-sonk, de eben elozor torwent uarok [i.h. 10/23]. 1595 u.: E n Ezben tellyessegel artatlan uagyok [UszT]. 1598: chyereny Sara Chyereny gabor uramnak . . . 8 haz iobagitt el foglaihas(s)a . . . ezben pedegh se biro t i la lom se feiedelem misilis leuele se patens parancholatiaual ualo t i la lom ne ellene alhason (így!) [Balasfalva (A. v. F.?) B N ; SLt 29. Y . 8]. 1604: Tetczet annakokaert hogy senky sem t i t kon sem nyluan akar mely feo boratis húz penznek felette eytelet ne merezelye adny, mert valaky ebben megh talaltat ik, tehat . . . borat varos Zamara mind awal a penzel a’ k i t arolt beleolle el vehessek [ K v ; TanJk I/1. 484]. 1620: Ebben egjebet nem tudok, de tudom azt hogj V i ta Janos kaszalttatta megh . . . az fuŭet az kertben [Disznajó M T ; TSb 21]. 1653: Ebben a k i rá ly mellé állának sokan a nagyságos urakban is, ugymint a Kendiek és sokan többen is ; azután

E EM

ebben 534

a városok közül Kolosvár, Torda, Déés; és a székelységen is néhány faluk és darab földek a székely főemberekkel együtt arra az értelemre szakadának [ETA I, 28 NSz]. 1680: Mier t kel-le t t Nagy Andrasnak meg hazasodni holot ne(m) Aszonyi allathoz valo lehetet; erŏs gyanusagnnk vagyo(n) ebben [SzJk 150]. 1692: M in t hogj pediglen tar tok az K i ra ly biro Ur(am) megh altal-kodot elmejetŏ l . . . ebben arra kellene vigjazni. 1. hogj semmi anthoritas az Országh kezebŏl se fel vetésbe(n) se repartit ioban k i ne vetetŏdgjék [Szőkefva K K ; Törzs]. 1722: az en vekony es csekely opiniom ebben e volna, hogy Ngod pri-m u m et ante omnia az ember halalert keresne a patratorokot [Székelykocsárd T A ; Ks Sándor Gergely lev.]. 1727: ebben az maga kŏtelesseget el múlat ta [Szentbenedek SzD; Ks 27. X V I ] . 1737: Igenis, tartozunk velle hogy ŏ kegyelmit ebben a Causajában Segittsŭk magunk kŏ l tsé-gunkel, sŏ t ha ebben kár t vallanais, o kegylmet egyebunnen exconte(n)tallyuk [Kövend T A ; Borb.

I]. 1834: meg-intetésemből önként ki-tetszik, hogy e’ lépés ellenem, az ebben érdekelt summának kamatoztatása tekintetéből tététett inkább [Dés; Bet. 5].

3. e tekintetben; în această pr iv in ţă ; in dieser Hinsicht. 1589: Az Meszarosok zantalan sok zo fogadatlansagha Noha oly Nylwan wagion, M in t az Nap fenye . . . Mostan el veghezetre ebbenis eŏ kgmek varosul meg Akariak probalni eoket, ha teokeletesek leszneke az eo Ighyreteknek vagy ne(m) [ K v ; TanJk I/1. 113]. 1593: Ezben te th wol t az en procuratorom vetsegetha [Szu; UszT 9/46. — a Köv. a nyi l . ] . 1634: Haller Peter Uram Leania Kakon i Ersebet kepeben kiuannia az Z. Eccl(es)iatol m in t pia Matertől hogi legien zabad Leania ellen az A to l el inditando Propositioiara Replicalni es Causaiat agalni . . . Az Z. Zek is azert ebben kegiesseget mutatna, hogi az megh nevezet Haller Peter v ram Leania Causaiat agal-hatna [SzJk 42]. 1757: ’a Mineralis Vénát tarto Hegyeknek hol egy, hol más részében találtatnak gazdag Vénák, és így akár min t argumentalod-gyanak a’ Phisicusok, de az experientia semmi kűlőmbséget ebben nem tan i t [Zalatna; J H b ] .

4. ennyiben; î n t r - a t î t ; dabei. Szk: ~ hagy abba-hagy. 1653: De ezt is mostan ebben hagyván: a királyról a m i t elkezdettem vala í rn i és valamit Borsos Sebestyén szüle-apámról, abban elébb akarok menni | De ezt mostan ebben hagyom, hanem térek a Báthori Sigmond dolgára [ETA I, 27, 60 NSz] * ~ marad. 1570: Az t Mondta Jaray Janos ha Mynd megh ne(m) atthattna(m), Tho-wabis ely vary Trombitasne azt Monta hogy Nem varhatlak, Mert egy hazachkat veotte(m) megh kely az arrat adnom, es ezben Marat az dologh [ K v ; T J k III/2. 160] * ~ múlik el ennyiben marad (a dolog). 1585: Horwat Miklos Drabant . . . vall ia . . . Egybe zolalkozanak Monda Te t i -zedes . . . Hazuch, Es Arulo, hamis es tiztessegem Arulo bestie Curwafy vagy mind Adegh Amegh Ream nem bizonitod . . . ha penig Ige(n) banod ezt keres Rea, Az tizedes kargiahoz Akara Menny,

de en megh Intem hogy legie(n) veztegsegel Monda Az t (is) hogy volna ollia(n) Ember m i n t Zeoch Mate, Ebben műlek ell [ K v ; T J k IV/1. 463].

5. í g y ; astfel, aşa; so. 1585: Az Arubais hogy megh Arulanak én Irek lewelet Az fizetes Napia-rol, de Akor egj penzt sem Ada, Az Barmot A z Baniabuky ember Nem vi t te vala ell, Immar teolt vala ebben egy holnap, De en bizonios leok benne Az vta(n) hogy meg haggya Az ember Az eokreoket [ K v ; T J k IV/1. 513]. 1 5 9 0 : ha Isten Ebben paronchiolta dolgomath nincz m i t t tenne(m) [Gyerőmonostor K ; KP . Varga Anta l jb és Ferencz Benedek f ia jb vall . ] . 1656: Ebben az 1656-k esztendő eltelék. De hadilevél k i j ö t t vala, és min-denek készülnek, hogy a hova ő nagysága paran-csolja, indulhassanak [ETA I, 161 NSz]. 1733: az Méhesi Jószág dólga ebben vagyon . . . i n A(nn)o az Mlgos Aszony Káro ly i Ersébet Groff Csákiné bé jővén az egész véreket . . . legitime meg kinál tat ta <h>ogy vegyék meg, mert . . . kozelebb akar magának venni [Ap. 4 Apor Péter lev.].

Szk : azóta ~ volt azóta így áll a dolog, azóta így van. 1606: Jmreh Lúkacz mo(n)da hogy

nekys keŏzi vagio(n) ahoz az fahoz, Azŭ l ta ebbe vol t [UszT 20/196]. 1644: El Menenk, kereok e t tw l az Zabo Georginetwl az ket forintot, Nem Ada, hane(m) az Annia . . . kezes len Nekwnk az ket forintért s mys be veueok az kezessegbe(n) az olta Ebbe(n) vol t [ M v ; M v U 291. 431b].

6. ebből, belőle; dintr-acesta/aceasta; aus die-sem, daraus, davon. 1595: Az boltok es kamarak-to l tellies prouentussa es iéowedelmea tezen Uniúer-sal(ite)r f 200 d- . . . Ebben Relaxalt kegmetek Zekeres Jacabnak kamara berben f. 2 [ K v ; Szám. 6 / X I I I . 29 — a Ér tsd : a városnak] | H a ualamit tagad ezbe bizonitok teȯrúe(n)t(is) kerek. protes-talok [UszT 13/35]. 1603: ha my t ezben tagadnak m y t lehet byzonyttok [i.h. 18/67]. 1606: Ez meg neuezet hazat öröksegöt aban walo Rezünk zerint magunknak törvenj zerint meg kiuaniuk . . . mel j hazat öröksegöt az rai ta walo epwletekkel meg kiuaniuk, mind hazaual cziwriuel Istalloiaual egiwt, ha penig eben walamit az al peres tagadna hogy Jgy werre giwkerre nem Jlletne k i fogunk feleletwnk zerint bizonit tunk [i.h. 20/23]. 1638: Pal kowacz Jnnya kér uala, es monda Ka jan ta j ebben bizony nem Jzol [ M v ; M v L t 291. 138b]. 1779: napról napra deterioralod(na)k ezek a’ fák Ngd(na)k ebb(en) semmi haszna nints, azon-b(an) a’ kertész nagy fizetést vészen [Kercsesora F ; T L ] .

7. emia t t ; d in această pricină, d in acest m o t i v ; deswegen. 1590: Akarek panazt tenny De el hagiam, mert Jstenere mondahogy míkor meg zorgosodot volna Bora, egy chebret kapot her-telen eleó a’ pinceben Abban fogot lennj kewes Ser, es az elegiedwe(n) a chatlo kupaba ereztetet megh, hogy igy zola ebbe ne(m) panazlek, mer t akkor az ideobe inkab minde(n) hordo Ser alat egy egy cheber vol t [ K v ; T J k V/1. 22].

E EM

535 ebből

8. erről ; despre acest/această; davon. 1565: Onnét el indittá népét Svender Lázár Szakmár alá.

Ebben lőn híre Báthori Istvánnak, és meggyujtatá a város körül való palánkot s mind megégeté, és ugy jöve alá Váradra [ETA I, 22 BS].

ebbeni ebbeli, ebben való; acest, această; davon, daraus. 1670: minketis az Contractus többe ne stringállyon ebbeni jussunka fen marad-van [ J H b X L V I I / 1 3 . fej. — aTi. az elfoglalt jószágban való juss].

ebböl I. Jelzői haszn-ban: dintr-acest/această; aus dem/der, aus diesem/dieser, hinweisendes Für-wort. 1588: 1587 Eztendeȯben A Mely Hordo Borok Marattanak az Szamvettel v t tanah (!) annak egyek (!) Hordo Boratt k y korchyomaltom ebel az megh Newezet Hordo borbol arol t tam p(ro) f. 34 d. 0 [ K v ; Szám. 4/V. 50 Gr. Veber sp kezével]. 1610: Ezbeöl az Tizen egj zaz Eö-tue(n) eött f(or)intbol es niolczua(n) penzbeöl deputaltak eö klmek az Borbaranak az k j haza-sitasara auagy menie kezeöre (!) . . . f 55 d. [ K v ; R D L I. 6]. 1655: (A fejedelem) arról kezd trac-tálni és tanácskozni: hogy m i lészen ebből a rosz dologból, és min t kell opprimálni? [ETA I, 158 NSz]. 1694: Ebböl az hazbol k i jővén, es mel-let t az haznak megjen fel az felsŏ Contigna(ti)ora egj reghi hitva(n) fa Garadics [Kővár ; J H b Inv. ] . 1753: fol jamadtunk Toroczkon lako Bartok Andras Uramhoz, hogj ŏ kegjelme ebbòl az szorult alla-patunkbŏ l megh segjtenne Isten utan [Gyertyá-nos/Torockó T A ; Bosla]. 1764: azon porondos, berkes hellyet ebbŏ l a’ Szindi Berkéből el-sza-kadztotta a’ . . . Maros Aga [Vajdasztiván M T ; J H b IX/46]. 1826 k.: Ebböl a fennebb meg i r t punctumokbol a következik, hogy . . . azon meg lábolhatatlan károkat . . . ö kegyelmek fizessék

meg esztendönként [Gyalakuta M T ; GyL] . II. hsz 1. belőle; d in acesta/aceasta; davon,

daraus. 1562: Biro Vram es az polgar vra im marattak adossa Zygyarto bartosnak k i t ó fel-sege Zúksegere miuelt azert hath forinttal , es ebból az polgar vra im tút tanak adayaba f 2 d 50 [ K v ; Szám. 1/VI. 1b] . 1568: valaky keoz-zewlek ez melle nem allany (így!), es ebbewl k y akarna magath wonny, tahat az hawasba annak Réze ne legen [ K ; E M L t ] . 1570: vadnak oly Barat im hogy ezbeol Megh k y Menthnek | Ar ra azt felelte az Molnar J m latod Mynemw Betegh vagiok hogy talam ezbeol fely sem kelek [ K v ; T J k III/2. 27, 100—1] . 1585: Ebbŏ l Summa teze(n) az Husnak az arra az k y el k ŏ l t . . . f . 16 d. 57. Ebbŏ l ky kel venny az bŏ r arrat es az faggyu arrat te lyk az hus k y az vendegsegre el k ŏ l t az 3 nap f. 14 d. 91 | az eresztetlen salet-

romert egi màsaiert at tam f. 7/. Csinalt ebbeol ket tonna port [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 81, 3 / X X I V . 27]. 1593: Minden prouentusok ez esztendeoben teot f 395/60 Minden expensaioknak(is) f 225/33 Ebbeol k y tudwan az eo honorariumokot f . 26. Marad Nalloka Varos penze f . 144/27 [ K v ; i.h. 5 / X X . 133. — aTi. a sáfárpolgároknál]. 1680 k.:

Komanarola ha j to t t Ekrő t nro 1. Ebből v i t tek . . . Hatulso konczot nro 4 [Utl_. — a F] . 1682: E n mondam arra . . . nem Jo dologh lészen ebbül [ K v ; R D L I. 162]. 1720: Az i ten l ivo Piros Buza vot 138 kalongya Elcsipelven élso buza evenialt belőle 211 veka . . . ebül erőgaltam magamnak es Farkas Demeternek Premendankban 12 vekat [Szentpál K ; T K l ] . 1730: Ebbül i v u t t az Bial Beres just(arum) 2 [Szentbenedek SzD; Ks 26. X I V ] . 1734: akár m i ujságat hoztanak az Néhai Mlgos Urnak, ha vagj egj őzet nyuztanak, vagj egj bŏres pecsenyét őltek ( így!) az Idvezült U r mingjárt az Aszszony(na)k el kezdette, az Eöcsé-mék(ne)k Feleség kuldgj ebből, holott az Asz-szony(na)k is szinten ollyan gondgja vol t az Ur -f iak(na)k valo gazdalkodásra [Szentpál K ; TKl

„Maria Kercsi Ladislai Hegedüs jobbagionis rel. vidua” (50) val l . ] . 1783: készitettek . . . 22 Ve-rőb(en) 49. 896 számu Vasakat . . . Ebből ju tna elég, ha fel nem dorbézolnák, a’ Verŏk epitté-sére [Torockó; Thor. X X / 5 . 43] | az Aj j -Erdoben levo Táblának Fetske farka, vagyis alsó és kis-sebb része, az osztáljnak alkalmatosabb voltáért szakasztassék el a’ Felsŏ nagyobb resztol . . . a’ Fecske Farknak ebbŏ l k i kel l szakadni [Told. 25]. 1810: béjő kőzépszerű Esztendőben Gaboná-bol 40 Kalongya Dézma . . . ebből kőzepes Eresz-tés idejénn lészén 70 véka [Dob. ; Ks 76 Conscr. 193]. 1826: a gyomor igaz k ivánja az ételt de elégtelen a meg fŏzésre, innen jŏ a cruditás, az emésztetlenség, ebbŏ l a fŏ szedelges, hányás, leg alább emelygés [Dés; Ks 101 Bod Elek lev.]. 1843: A K Monostori Papiros gyár . . . enyvezett, Timsozott, de hasogatatlan és regestralatlan ìro papiros Tizenhét Mázsa és két font, ebből nyom egy kŏtés 14. fontot [ K m ; KmULev . 2]. 1850: Mert a’ t iszta buzát el adattam Désen, és vol t által vételkor 33 véka, abbol el apadott fél véka [Bálványosváralja SzD; Born. F. Il_f].

2. e dologból/körülményből; d in această împre-jurare/treabă; von/aus dieser Sache/diesem Um-stand. 1590: azt mongiuk hogy m in t hatalmas

Eiel ugj chielekedeth, mely eyely hatalmat, az teorwenjteol megh warunk . . . ha kedigh ezt tagadna . . . Iango Gaspar, Ebbeolis k i teczik zanzandekia, hogi ugia(n) az taglaskor az en Job-bagiom swuegeth fel weotte . . . masod nap az borra be i t t a [Gyerőmonostor K ; K P ] . 1591:

En mikor Imar oda Jutek, szinten el akaria vala hadny az biro monda az fogoknak hadgiatok el mert nem keoűetkezik ebbwl Jo, s wgy hagiak el [UszT]. 1595: Ŏ kem(e)k egy akarattal el vegezek . . . hogy fizetesseket esz esztöndöben meg Iobbyczúk ugy min t egynek 2. köbel buzaual:

De azis ennek útanna ŏ km(e)k hatalmaba(n) leszen: hogy byzonnyos Regúlat ebböl az szolgak ne szabyanak [ K v ; Szám. 6 / X V I I a . 232 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével]. 1605: mostan Hauas-elfeóldibeöl bizonios zamu uitezek erkezttek, k i k az my kegmes Vrunknak, es ennek az megh rom-lot hazanak, az sok dulo fozto Toluaiok ellen oltalmazoy akarnak lenni . . . Hogy penigh ebbeöl ualamit kegtek ne uelien, kegteknek ertesere akar-

E EM

ebecske 536

tuk adni hogy ezeknek semmi zandekiok ninczen, sem zekelysegre ualo tamadasra, uagy Nemes-segre, sem penigh falukon ualo lakokra, hanem ieőttek cziak azokra, k ik utakat allanak es Tol-uaiul falukat es vduarhazakat vernek fel [Nsz; Törzs. — A császári kommisszáriusok rend. Csík-, Gyergyó- és Kászonszékhez]. 1653/1655: Nekem ugj tetzik ha más valami nem interveniál, ebből igen nagy derék dologh nem következhetnèk [ K v ; CartTr II. 873 Gasp. VeresMarti past. eccl. orth. lev.]. 1691: (Ha ebben) eő kglme hiven s igazan el nem járna . . . minden Tŏrvenybéli Remediumokot ebbŏ l k i kötvén . . . Hosszutelki Eva Asszony Sz Páli Ferencz Uram(na)k akar m i nével nevezendo javaibol Száz Aranyakig mindgjarast executiot tétethessen [Vízakna A F ; Törzs]. 1762: ezen inductiot, nem tsak ebbŏ l evertálhatom, hogy . . . egy fatensis nem méri azt mondani, hogy az én tŭzem miat éget volna el a . . . széna [Torda; T J k V. 105]. 1769: ezen hellyeket is Groff Kornis István urnak valami embérei bé akarván kertelni ebből verekedés és per keletkezett [Szamosfva K ; J H b K F. L V I I I ] . 1780: (A) Summa emergált ebbŏl, hogy az vici-nált Szŏlŏk el lévén a Kortsoma redemptiojá-b(an) 8. ~ nyoltz Forintokban betsŭlve, ezt emptor Ur eŏ Kegyelme le tévén, és még superaddált 27 ~ huszonhét Vonás Forintokat Venditor eo Kegyelmek(ne)k [Zi lah; Borb. II].

3. e tekintetben; î n această pr iv in ţă ; in dieser Hinsicht. 1600: az megh holt batiadat Berze Matheth, hatwa(n) harom for intal f izet tvk k i warosul belole . . . Kegd ezt ne(m) keresheti, hane(m) ennekis helin kell maradni, Ebbǫ l is paranchol eö Naga missilis lewele Kapita(n) vram-nak ebbenis oltalommal es segitsiggel legye(n) nekeönk, maradhasson kezeönkbe [UszT 15/258]. 1605: Megh ertettek ö k k Varossul Zöch Gaspar és Öttúes Andras k j ra ly Biro Wram közet valo egyenetlenseget és egymassal valo perledesset. Az ket t felnek be Adot feleletiböl . . . Vegeztek hogy ezeknek az priúatússoknak egymas ellen valo perek czendessegben legyen, meglen Öttues And-ras w(ram) az Varosnak ebböl valazt tezen [ K v ; TanJk I/1. 535].

4. ennyiből; d in t r -a t î t ; daraus/davon. 1624: menyben keszwlliön pedig eggik ablak, kgd ebből megh it i lheti, en az magam kóitsegemmel eggiet Czinaltatta(m) az mely tizen hat for intban ke-szvlt [ M v ; Törzs. Torday Pal Deak özv. Belleni Zsigmondnéhoz]. 1737: Az Ecclesiaknak a hová m i t hadtam, adtam, és fogadtam, és hagyok átok alatt hagyom Senki az én maradványim kőzűl el ne vegye, meg ne másollya, s kiszolgáltatni el ne mulassa: melly eddig ebből áll hogy hagytam vol t a Gyergyai Templomokra a Papokkal edgyütt ezer Magyar for intokot [ L L t ] .

5. emiatt, ezért; pentru acest/această; deswe-gen, deshalb. 1568: Sthnus Kovacz . . . fassus est, panazolkodik vala ennekem szǫcz fabian, es ezt mongia vala, hogy az ǫ felesege Mast szeret . . . Ez th monda . . . hogy oda ment volt szabo Mihal az en felesegemhǫsz es az leant k y wsztek az

hazbol az lean penig az ayto hasadekiarol nezte, hogy szabo Mihal felwette az Agyra az felesege-met es az laba koze fekwt, es ebol gyanakodam hoza [ K v ; T J k III/1. 225]. 1573: Margit Somogy Balintne h i thy zerent vallya, Zilagy Iano<snal> J w t vol t eo egy pinz arra Bort, haza Megien zal-lasara . . . az f ianak veez El egy kezy ruhaia Annalkwl Az gazdanak egy Lakattya, az eo Erze-niebeol pedig Nyolcz pinz Ebből gyanakodott Kathohoz hogy az eo dolga volt volna, mert katho kayantai Martonnal Jw t vol t az Nap [ K v ; T J k

III/3. 86a]. 1590: Az hol azt mongya az al pĕres hogy ezbeöl mondotth minketth hamis eskwttek-nek hog az neky ado rendeölest tet thwnk wol t my warosul eskwtthwl, my azt nem ugy az min t el rendeölthwk Igazitotthúk wolna [Szu; UszT]. 1591: Nem akaro(m) hogy ebbwl valami bantassom legien | (Az) eöreökseget . . . el ada . . . az papot en ezbeöl meg talalúan, hogy én wolnek ol talma Annak az Albert Istuan onokaianak kire az meg J r t eöreökseg nezne [i.h.]. 1592 k.: engemet ezbeólis haborgacz . . . mert ennalam az varos nj lamban hatta azt, te nekedis az varos az te hazadra ni lat adoth, azert azbolis engemet sem-mikeppen nem haborgathatnal [i.h.]. 1606: azt monda nagi lukaczj ha ualaki ebbeol haborgatna hogi ne(m) igaz marha, kez el bizonitani . . . eztis monda salatj balint hogi ez eleotis ueottynk m i el marhat egizer az harmadaba egi harmad f y tehent attak uala abbol is ne(m) haborgatot az t iz t [i.h. 20/321]. 1781: Nagy praejudiciuma le-hetne továbbá az edgyik atyafinak ebbőlis ha az másik a’ kŏzŏs Jobbágyok(na)k gyermeki közzül tŏbbet venne bé Udvarába Tselédnek mintsem a masik atyaf i [Told. 27]. 1798: Dragata Luka közenseges Erdő Pasztor . . . Petrotzi György ur-nak egj Bivalassát ket Bival ökrevel . . . hoza . . . ezt mondván ezeket rablattam a Barone Aszszony ö nga Erdeyeböl min t to lva j t ebböl o t t mingjar t nagj Zugás lőn [Ádámos K K ; J H b X I X / 5 8 ] .

Ha. 1691: ebbűl. abbul. fogasbul [Dés; J k ] .

ebecske ?kutyácska, kutyakölyök; căţeluş; Hündchen. 1597: B.V. kwlde Zekel Martont V i Varban Egy kis Ebechikeert,a k j t Azzoniunk Zaboia i t var tb f — d 37 1/2 [ K v ; Szám. 7 / X I I . 56 Filstich Lőrinc sp kezével. — aVmilyen ruha-darabra von.? b O l v . : varr t v. vár t?] .

ebéd 1. déli étkezés; p r înz ; Mittagessen. 1568: mynd ebeden vachyoran, oth volt Bornemizanenal [ K v ; T J k III/1. 226]. 1570: Zekel Barlabas h i t ta vol t Eothet Ebedre, voltak o t th zekel peterne es az theob atthiafiak [ K v ; T J k III/2. 16a]. 1573: Gal Benedek Azt vallia hogi puskar gaspar Eo tĕlle veotte vol t az farkaswchay hazat leot vol t az arw f l 320 . . . vegre hogi meg hozta Mind az arrat az azzony, Eztennapra ky keoltezyk Beleolea puskar Bele Ieo, Es hya ebedre Aldomas Italra [ K v ; T J k III/3. 167. — aA volt háztu-

lajdonos]. 1579: Az 20 february az Taryany And-ras Hoza o Naga parancholatgyat . . . az Napon mynd en Nalam vol t my t ebeden es vachoran

E EM

537 ebéd

koltetem rea d. 10 [ K v ; Szám. 1 / X V I I I . 9]. 1585: Amikor penig vagy az vra Sokadalomba Me(n)t vagy hust vagot, Akkor zabadon cheleket-tek paraznalkottak, es vachoran ebeden ketten eggywttis laktanak eottenek, m in t egy hazasok [ K v ; T J k IV/1. 493]. 1590: Byro vram par(an-chyolt) vgian Ezeon olazoknak Zolgastol Ebed-yekrea [ K v ; Szám. 4 / X X I . 18—9. — a Köv. a fels.]. 1591: holnap Demeteriben leszek Kalman gereb-nel ebeden [Nyírmezőa ; BesztLt 45 „St Szent-georgy arcis Bethlen praefectus” lev. — aNem azonosítható]. 1597: harmad ezten napia lezen holnapi napon . . . hogy eggit volta(m) ebede(n) Daùid Antal lal [UszT 12/35]. 1598: az zolgay az k i k i t walanak azt Mondak hogy be iw Ebydre de nem Jwwe [ K v ; Szám. 7 / X V I I I . 27 Masass Thamas sp kezével]. 1603: Minthogi az hazas-sagh dolgat ez mostani nyawalias wdeonek allapat-tiahoz kepest eo kegmek Tanachul megh t i l to t tak wolt, most azert Varosul wegeztek eo Kemek hogi . . . az Menniegzeo, awagi lakodalom adas Eg i Ebed legien, tizenegi orakor [ K v ; TanJk

I/1. 446]. 1625: Fodor Georgi postanak i t mulat-ua(n) . . . at tam mjnden nap Ebedre Vaczorara nekj . . . Etere. Itara hust lib. 20 [ K v ; Szám. 16 /XXXV. 24]. 1653: Mikora Kolosvárnál menneb, oda bé akara térni . . . ; de nem bocsáták bé, s nem is hívák sem fölöstökömre, sem ebédre sem osonnyára [ETA I, 114 NSz. — aA feljegyzés 1613. évbeli eseményre von. — bBáthory Gábor, a szerencsétlen végű erdélyi fejedelem]. 1717: tudom egy alkalmatossággal hogy Dobai Ur(am) ebédre h ív ta Becski Uramat s öszve veszet Rettegi Uram-mal [M.köblös SzD; R L t ] . 1734: a m i intertentio-jokat i l let i ad minus minden ebéden, vacsorán volt nyolcz nyolcz ta l etkek [ K v ; T K l ] . 1735: kevés nap mul t el hogy az U r f f i . . . ebedgjen és Vatsoráján vagj iros tészta vagj egjéb vajban rántot t vagy fő t t ne l ŏ t t volna [Kendilóna SzD; T K l ] . 1736: Nagy Boldogasszony napján az monos-tor i templomban búcsú volt . . . az embereknek az eleit az páterek az monostori házok kertiben való tornáczban ebédre h i t ték [MetTr 435]. 1736 u.: Nagyságos uram, ma szent Mihály napja, mint -hogy Mihály a nevem, szent Mihály poharára Nagyságodat az aszszonnyal s egesz udvarral egyŭ t t jó szivvel látom ebédre [MetTrCs 483]. 1742: egj ebedre csengetŏ Jókora csengetyű harangotska [Pókafva A F ; J H b XXV/58 ] . 1744: Mikor Sz. Kereszti Uram biro uramnit vol t ebeden etekszert de. 9 [ K v h ; Bogáts 13]. 1752: Az ót való N. Vá(rme)gye szekenis igen meg betsűltek tsak etzer sem volt betsületem ŏ Excel(lentiaja) tekintet iért ebegyekre, vagy vatsarára marasztot-tak volna [Mocs K ; Ks 83 Borbándi Szabó György lev.]. 1819: reggelenként a néhai Ur Kávézott, Ebéden Vatsorán mindenkor bort i va t t [ K v ; Pk 2].

Szk : ~ előtt délelőtt. 1653: A hajduság min-den prédát öszsze gyűjtvén, még ebéd előtt elin-dul t Csávás felé, mert sietett — félt a székely-ségtőla [ETA I, 70 NSz. — aAz 1602. évre von. feljegyzés]. 1757: egy alkalmatossággal Németi

István Uram szintén ebéd előtt elé kerűle [Mocs K ; M k IX. Vall. 184—5] * ~ felett ebéd közben. 1635: Egikor leven Ebeden Vass Janos Uram Aztalanal harmon . . . Es mikor ot Ebed felet volnank, sok busongo bezedekkel Vas Janos Uram . . . zinten nem emlekezhetem, hogi ha azt mon-daie Eo kegime hogi az leveleket oly helire tezi az vagi teőtte hogi, megh az giermekys sem lat t ia Sohays [Wass] * ~ en-vacsorán 1590: Egy Jam-bornak leaniat el hitette es el h i t ta . . . Itt most vgy lakik velle min t parazna paraznawal. Ebe-de(n) voczioran melleie wl tety min t mas Jambor feleseget [UszT]. 1819: reggelenként a néhai Ur Kávézott, Ebéden Vatsorán mindenkor bort i va t t [ K v ; Pk 2] * ~kor időtájban ebédidő tájban, déltájban. 1636: ez az dologh vala ez el mul t vasárnáp . . . szinte ebedkor ideo táyban [ M v ; M v L t 291. 71b] * ~ után a. az ebéd befejezése után. 1597: Mikoron egikoron gazdám azzonnyal eggyewt vol tam wolna ebeden az veres Pal haza-nal, az zolgalo hoza az etket az aztalra en mondek neki, te leany amint az farod s az hasad al tenal-lad giermek vagion . . . ebed vtan hat az Azzon-nepek kette(n) ele fogtak maid egi oraigh mind f i r ta t tak de zeornyen eskewt hogi ninchen semmi gongia [ K v ; T J k VI /1. 82]. 1691: Augustus 1. Jűvén híre az tatar béjövetelinek, Görgénybűl indul tam ebéd után Beszterce felé [ I I A M N 329]. — b. délután. 1655: Öregbik Rázmány Istvánt . . . ebéd utan talàlta, az Vàros hàza előtt . . . Csepreghi Mihály Urammal edgyütt [ K v ; Cart T r II. 895]. 1765: ebéd után édes tejet kellett néki szereznünk, de annak tinos tehén tejinek kellett lenni, mert különben el nem vette [Kis-enyed A F ; Eszt-Mk Vall. 283] * egy ~ig járó szántóföld félnapi szántásra való föld. 1829: egy ebédig-járo Sz Föld [Kibéd U ; N k F ] * egy jó ~ig járásnyi föld ’ua.’ 1688: adott vol t Karátson Balás egy jó ebedig járásni Főldet [Szentgerice M T ; CsS] * reggeli ~ reggeli. 1821: hozánk jö t t i t t M Hermányban a falu Malmához Reggeli ebéd tá ja t t [HSzjP].

? Hn. 1672: az ebed heljben [ F . j á r a T A ] . 1687/1778: Az K is Ebéd nevü helly (sz) [Homo-ródsztpál U ; E H A ] .

2. déli étel; (mîncare de) p r înz ; Mittagsspeise/ essen. 1591: 14 die february Bat tory Boldysar Nem Eot t Ebbedet Chak felestekemett, at tam haro(m) T i i ka t f — d 15 [ K v ; Szám. 5/I . 17]. 1592: Az vraimnak feozetem Ebedeót [ K v ; i.h. 5 / X I V , 215—6 Eppel Péter sp kezével]. 1593: eggiwtt eottek ebedeket vachoraiokat [ K v ; T J k V/1. 353]. 1596: 15 octobr(is) Biro vram paran-chola hogi ebedre kezitessek, de min t hogi el vonodek az drabantok miat, estue eottwk megh az ebedet, es niolcz oran mentwnk haza [ K v ; Szám. 6 / X X I X . 79]. 1597: Ebydre walo kęol-chig pinteken | Spynacz paret Racz Katustwl Ebidre . . . 108 [ K v ; i.h. 7 / X I V . 16, 19a Thomas Masass sp kezével]. 1625: Biro Vram eő kglme, az egesz Tanaczial es Szamveŭeő vrajmmal egje-tembe(n) bizionios dolgoknak Jgazgatasajert eggj-w t t lewe(n) Eő kglmek Demandalanak eo kglmek,

E EM

ebédel 538

hogj ket t Asztalra Ebedet keszittetnek [ K v ; i.h. 1 6 / X X X I V . 239]. 1691: Ebédet ö t tünk ugyan helyben Gernyeszegen [II A M N 329]. 1735: B ŏ j t i sokadalomkor az Aszszony o Nag(ysága) Varga Mihaly Uramni t evek ebedet, a t tunk halat possart 2 fontot, vizat is egy fontot, Den. 24 [ K v h ; HSzjP] . 1736: Nem franczia módon m in t most, hanem t íz órakor ettenek ebédet, hat óra-kor vacsorát [MetTr 323]. 1737: Az kapitany mikor az Gjimesben ment Bodo uramnit et ebedet at tunk kenyeret csemert Bort [ K v h ; Bogáts 13]. 1805: még észre sem vettem elö ál lott az ebéd anélkül hogy tanul tam volna valamit [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 102].

Szk : az ~et feladja az ételt felszolgálja. 1804: olvastunk az Sandfortbol mig az ebédet fel adták [Dés; Ks Kornis Mihály naplója 44].

3. ~korban déltájban; spre amiază; gegen/um Mittag. 1585: Ju tunk Eniedre Ebedkorban [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 17b Gellien Imre sp kezével].

4. ~korig délig, délidőig; pînă amiază; bis Mit tag. 1600: ot leonk egy ebedkorigh [UszT 15/16]. 1722 k.: Proventus Pastoris . . . Szom-baton deltŏ l fogva vasarnap ebedkorig Sabbathale, harmada a Mestere [Szentimre M T ; GörgJk 105].

ebédel 1. ebédet eszik; a lua masa de pr înz ; zu Mi t tag essen. 1589: Mikor az vra im az tanacz hazba ebelletenek (!) v i tet tem oda kinieret d. 6 Az kamara Jspantol harom ejtel bort d. 12 [ K v ; Szám. 4 /X. 21]. 1734: az Urf iak . . . gjakran inv i ta l tak ebédgjelni két, három becsűletes Déákat [ K v ; TKl Joan. Nemethi (46) tricesimae contro-lor vall.]. 1736: A fejedelem mikor ebédelt vagy vacsorált . . . Megmosdván . . . vagy praedicator vagy arra tan í to t t pohárnok inas az asztaláldást szép halkal elmondotta [MetTr 333, 335]. 1747: midŏn állo délben a Tordaiak kŏzzŭ l némellyek ebédelte(ne)k volna, némellyek pedig nyugotto-(na)k volna, elsoben edgj Tordai . . . ember(ne)k egj posztomentejit a’ vágás szélibol alattomb(an) s, hirnélkül el lopták [Torda; T J k III. 165]. 1765: alig ebédele öis el lodula onnét [Maros-bogát T A ; M k V. V. 97]. 1775: nem lá t tam . . . hogj valakivel ebédlett, vagj vásárlott volna [ K v h ; HSzjP] . 1788: hogy elé jŏ t tem Udvarfal-varol tsak ebédeltem . . . estvére kellett mennem Régenbe [Kisilye M T ; IB. Rosnyai János lev.]. 1812: mikor a Legények a’ Palotán ebédlettek volna . . . [Héderfája K K ; IB ] .

2. ? ts ebédeltet; a da cuiva p r înz ; j m Mi t -tagessen geben. 1721: Az Szent Pali Rectorrolis tudosicson édes Öcsem Uram kigyed ha valamit erthet, m in t vagjon, s m in t böjtŏ lhet, elhiszem gjakran ebedlik tekenŏs békával [Ki rá lyhalma N K ; Ks 96 Petki Dávid lev.].

ebédelhet ebédet ehet ik; a putea p r înz i ; zu Mi t tag essen können. 1849: meghagyta . . . hogy . . . templom után siessek haza, hogy terithessek asztalt, s ebédelhessünk [ K v ; Végr. Vall. 37].

ebéd-elkészítés ebédfőzés; gătirea/pregătirea pr înzulu i ; das Kochen/Zubereiten des Mittages-sens. 1842: midőn az ebéd el készittés kőrűl for-golodnám a’ tüzön lévŏ dinsztelt forro ris kását hus lével fel ereszteni akartam, az Aszszony nagy mérgesen egy kalán forro kását ugy csapot a’ szemem kőzé, hogy ha tenyereimmel neműleg szemeimet nem védem a’ szemem k i is égett volna [Dés; D L t 1452a. 3].

ebédidő dél idő; t impul pr înzului ; Mittagszeit. 1593: az dolog zinte Ebed wdeokor vala, azomba ket ora nem telek hogy ra jeouenek az dwlok az Byrora [UszT]. 1600: Az v tan mikor m y n t egy ebed Jdeokor volna iúta Balas Pal An ta l oda masod magaúal [i.h. 15/15 „Fozto Imre Fwle j ” (50) vall.] .

ebédlő I. mn ebédelés helyéül szolgáló; de pr înz ; Eß-. 1769/1802: azon Bezdédi I rotvány Kaszállo mely ütkezik a Hoszszumezei határban az hol 12ma praesentis vol t az ebédlő hely [BSz; J H b L X V I I / 3 . 52].

Hn. 1761/1808: Az Ebédlő helly előtt a Med-gyesben (k) [A.jára T A ; E H A ] . 1797: Ebédlő málnál [Tarcsafva U ; E H A ] .

II. fn ebédlőszoba; sufragerie, pr înz i tor ; Eß-zimmer. 1837: Az ebédlöbe nyil lo gyöngy szinre festett vésett ajto . . . A Nappali Ház gyöngy szinre festett vésett aj toja . . . A ’ hálo házba nyi l lo gyöngy Szinre festett vésett ajto [A.szőcs SzD; Bet. 5].

ebédlőasztal masă de (servit) mîncare; Eßtisch, Tafel. 1679: Ebedlő Palota . . . Egibe járo rakott , festett, három darabba(n) lévő, Ebedlő hosszu asztal lábastol nro 1 [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. ] . 1801: Edgy ebédlő asztal hat sze-mélyre [ M v ; MvLev. Tobiás Anta l hagy. 1]. 1813: Ebédlő festett Asztal 1 Trantsirozo Fejer asztal 1 [Veresegyháza A F ; Told. 18 Toldalagi K a t a lelt.]. 1816: Kihuzos festett Ebédlŏ Asztal 2 fiokos . . . 11 Rf 52 x r [ K v ; Born. IV. 41]. 1835: Egy kihuzo ébedlŏ Asztal . . . Egy bontzolo vagyis tran’sirozo Asztal [F.zsuk K ; SL t Vegyes perir.]. 1837: a Déési két felé nyi lo 3. ebédlő asztal [Szentbenedek SzD; Ks 88 Oszt. 27].

ebédlő-csengettyű ebéd-jelentő harangocska; clo-poţel de anunţat pr înzu l ; Tafelglöckchen (zum Anzeigen des Mittagessens). 1835: A ’ Tornátz felett egy ebédlő Csengetyü [F.zsuk K ; SL t Vegyes perir.].

ebédlő-ház ebédlő; sufragerie, pr înz i tor ; Eß-zimmer/saal. 1605: Az Vr ebedleó hazaban ket padzek, egy kar szek, egy, aztal egy Pohar zek, az falon 4 tablas kepek, egy v y kemencze mazos, az weg ablakok eppek. Az Palota eleót ualo Tor-nacban, egy Padszek [Gyalu K ; Sennyei 11/47. fej- i inv. ] . 1609: az vrunk Ebelleo hazaba(n) . . . czinaltak megh az kemenczeket [ K v ; Szám. 126/

IV. 363]. 1623: Az ebedleő haz menyezety le

E EM

539 ebéd-véka

zakadot [Fog.; Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] . 1647: egy festekes padlasu ebedleo haz [Drassó A F ; B K 48F. 16] | Az Ebedlő hazban fel menven, Gradicza jo, hejazattja rosz. A j ta ja festet, bellet, zaros, ablakjai az Tar hazban vadnak [Marosillye H ; V U 55/5415]. 1650: az Castelyba . . . az Eőregh ebedlö haz [Fol t H ; B K sub 117]. 1690:

Ebedlö Ház . . . belöl fütö zöld mazos Kemencze nro 1 . . . Foghas nro 3. Iratos vaszon karpi th nr 8 [ B K . Kentelk i lelt. 8]. 1694: à Palota avagj ebédlő ház [Borberek A F ; B fR] . 1773: A lku t tam meg Arapatakán B. Josika Maria Aszszanyal . . . hogy az Régi házak(na)k Fundamentomán szűk-séges Hazakat, az Delineatío szerint el készíttem,

Ugy m i n t egy ebédlő Házat, egy Nappali Házat, egy Hálo Házat, egy Leányak Házát, annak az végiben egy botatt , a batnak (!) a végiben egy Vendég Házatt , egy Palatát mely légyen Stuka-turával, az tőbbi Házak és bot légyen tíszteséges bothajtással [ B L t II. 11]. 1840: A lkudtam ide valo Asztalos Kal la i Mihál lyal hogy . . . meg kivánom . . . ebédlő házunkat bé gerendázni azu-tan k i párkanyozni, es alol felyül bé padimen-tomozni becsűletesen [ M . k ö b l ö s SzD; R L t Ret-tegi S. j k 40].

ebédlő-palota ebédlőterem; sală de mese; Eß-saal. 1647: Az Ebedlő Palotabol az Ur f i az melj Palotaban most vagjon az előt valo haznak ajtaja zaros festett [Marosillye H ; V L t 55/5415]. 1652: az ebedlŏ Palotanak padlasa jo gerendás, gyalult fenyŏ deszkás, padimentoma néhol meg bomlott

[Görgény M T ; Törzs]. 1663: Lazarfaluaba(n)a

Petkj Istua(n) uru(n)k eö keglme nemes udvar-hazanal az ebedleö Palotaba(n) [Bál. 53. — aLá-zárfva Cs]. 1679: Ebedlő Palota . . . A j t o fél fak es szemöldök fák is festékes deszkaval bur i t ta t tak

[Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt. 15]. 1681: Vajda Hunyad Vára . . . Ebédlő nagy Palota; Az allya őntőt t , feli gerendás, Zölden festet Tablas, partazatos deszka menyezetes; A menyezet allya mind kőrü l ; hasonlo keppen ajtok ablakok körűl is ă kő fal szép formára megh vagyo(n) festve. Kŭ l önb külomb fele festekekkel [ V h ; V h U 543]. 1692: 2 Haz . . . őreg ebedlő Palotának hivat ik [Görgénysztimre M T ; J H b inv. ] . 1699: Ezen Ur

házábol . . . mennek k i az ebédlő palotara . . . Zaldok fábol csinalt, es felbe szerbi (!) béllet iratos aj ton [Szentdemeter U ; L L t Inv. 13]. 1701/1756: bé menek az ebédlŏ Palotáb(a) s hát Gyerŏfiné Aszszonyom égy Nehány tizes aranyat forgat vala az asztalnal [Pusztakamarás K ; Born.

II. 34]. 1732: n j i l i k egj . . . aj to az Ebédlŏ palo-tába, meljnekis padlása, és pavimentuma fenjo deszkábol való, huval lott cserefa gerendaj vannak [Kóród K K ; K s 12. I]. 1736: Mikor az fejedelem ebédlő palotájához értek, o t t az grádicsnál leszál-lot t az lóróla, gyalog úgy ment fel az étekfogókkal [MetTr 334. — aAz asztalnok]. 1748: Az ebedlö palatan egy fias pohar Szék [Mezősályi T A ; Ks 7. 17. 12]. 1774: Vagyan a’ Nagy ebedlő ház vagyis Palata [ T ; CU]. 1785: A Felső Tractuson vagyis Contignation nagyobb és kissebb ház

Nyól tz vagyon ezek kőzőtt ket tő a Piatzra néző, egy Nappali Palota elől, más ebédő Palata hátul a tőbb házak kissebbek [ K v ; Born. X X I X b . 20. 47 Kornis Kr iszt ina conscr.]. 1797: a pi tvarból bal kézre ny i l i k az ebédlö palotára egy két vas sarkakon forgo, vas reteszes alkalmas fenyö Dészka ajto . . . ta lá l tat ik még ezen Házba . . . két régi modi festetlen Almár ium [A j ton K ; CU IX. 210b]. — L . még MetTr 376, MetTrCs 444—5.

ebédlő-szoba ebédlő; sufragerie; Speisezimmer. 1820 k.: egy más nagyobb ebédlŏ szoba, az u t t -zára nyi l lo két duplás évegű ablakaival [Dés; R L t ] .

ebéd-véka 1. ebédváltságként adott gabonajá-randóság; felderă/mierţă de mîncat (retribuţie în cereale dată pentru răscumpărarea pr înzulu i ) ;

für Mittagessen-Ablöse (ab)gegebenes Kornbezüge. 1647: Az Vamia Tiz vekabol egy; Ennek negyed resze az Molnare. Ezen k w l az molnarnak minden hetre egy egy veka buzaja jar, Ebed vekanak hyak [ M . k i r á l y f v a K K ; B K 48. F. 16]. 1724: E n magam altal megyek . . . Sz: Lelekre, de en ha lehet nem szoratok, hanem ha leszen az gabonás házban az ebed vekat k i adatom ket hetre | K e t kőből prebenda buzat k i a t tam Sz: Leleken s egy kőből ebed vekat de annak az atkozott csep-lőknek (így!) kettei t soha rea nem vehetni, hogj csepeljenek [Nyuj tód Hsz ; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez]. 1725: a’ Kolosvári határonn termett 216 kalangya majorságh buzátt, kilenczedén és ebéd vékára el csipeltetve(n) . . . percipiáltam Metr. 388 [ K v ; Szám. 54/IV. 2]. 1732: Szólgálattjok ’a . . . Jobbágjok(na)k ez előtt edj héten három nap volt , mikor tsépeltetnek, ebédvékát adtanak nékiek belőlle, s egyéb dologra az alatt nem kén-szerittettek [Jára M T ; Told. 11/67]. 1736: az i t valo buzara holnapra igirkeztek csiplők nyol-czadan kilenczedin ebid vikara ha ugy parancsoja Ngod [ K v ; TKl Mihály deák Teleki Ádámhoz]. 1742: mindgyárt k imérik magok(na)k az 16 ebéd véka buzátis, holott ezen ebéd vékának akkor kéne kiméretni mikor ă’ malombéli hámbár szi-nül t ig tel ik, akkor ă Malom mesternek is ebéd vékájában 8 véka jár, de jo ha égyszer meg kap-hat tya [Méra K ; Aggm. C. 12]. 1778: 16 ka-langya Alakort fel mérettem . . . le t t tseplŏ resz és ebed vekán k i vü l 34 Metr [Nagyida K ; Told. 9]. 1784: minden kalangya eresztésire l imi ta l tunk más fél véka buzát, s k i vévén abbol az t izedik tséplő rész vékat, s ugyan azok számára minden harmintzbol egyet ebéd vékára [Buzd A F ; Eszt-Mk] . 1792: Az idei Major asztag(na)k . . . ebéd vékájába tsépeltetvén le t t Eleje 200 véka Masodja 16 [Kályán K ; J F 36 L e v K 92].

2. ebédhordó cseberféle; un fel de ciubăr pentru transportat p r înzu l ; A r t Zuberchen zum Essen-holen. 1640: Szigyárto Gergelyné . . . így vall, hogy látta, mikoron Czizmazia István szőllejébe k iv i t te az ebédvékát, hogy az i f j ú legények köpö-nyeg alá vötték Asztalos Mihálynét, és az szőllő-

E EM

ebeg 540

ből elvitték, odajártak vele estig [ M v ; MvLt 291. 233a—51a átírásban!].

ebeg rebesget; a arunca o vorbă; munkeln. 1838—1845: belleget: mondogat, megpendit va-lamit , nem elég bizonyosat, tartózkodva. Rokon-értelmű nálunk ezzel az ebeg is [ M N y T K 107].

A jel-re nézve l. MTsz ebesget al.

ebelkedik gonoszkodik; a se purta cîinos; bos-haf t sein. 1661: azt gondolo(m) . . . azert ebel-kednek a’ katonai hogi Maros szeket . . . vonhassak el hogi fel nem űlhessenek Ngd melle [Kükül lővár K K ; K J Balasfi Zsigmond a fej-hez].

ébenfa-pálca a Diospyros ebenum fájából ké-szült b o t ; baston de abanos; Stock aus Ebenholz. 1805: Egy hoszszú fekete Heben-fa udvari pálcza, elefánt csont gombal allol felyűl [ M v ; TGsz 52].

ebenum-fa ébenfa; Diospyros ebenum; lemn de abanos; Ebenholz. 1628: ket kep Hebenum faba, ezwstos, arannias [Gya lu /Kv ; J H b K X I I . 44, 9 — 1 0 ] . 1634: hat tam eo kegmenek az en kis hebenum fabol chinalt, Romabol hozott Reli-quiaimat [Wass. Vass János végr.]. 1673: hébe-num faból paraszton csinalt agyúa [Fog.; U t I . —

aTi. pisztoly]. 1714: Hebenus fábul hosszas Páltza E R E k L t II. Apaf i M ihá ly hagy. 6]. 1732: egy manko hebenu(m) fábol valo [ K v ; Ks Kornis Zsigmond lelt. 6].

ebes ? mocsaras; mlăştinos; sumpfig. Hn. 1723: Ebes vāpāja nevŭ helyben [Bibarcfva U ; E H A ] . 1737: Ebes (irt. sz). Ebes fŭben (ua.) [Erdőcsinád M T ; E H A ] . 1754: Az ébes főb(en) (sz). Az Ebesfőben (sz). Az Ebes kútnál (sz). Az Ebes kut jánál (k) [uo.; E H A ] . 1761: Ebes nevü hellyben (e) [ Ik land M T ; E H A ] . 1826: Az Ebes-ben (sz). Az Ebes oldalán (sz) [Ká l M T ; E H A ] .

ebesfalvi az Ebesfalva (később: Erzsébetváros K K ) t n -i képzős szárm.; d in Ebesfalva/Ibaş-falău (azi Dumbrăveni) ; m i t -i Ableitungssuffix gebildete Form des ON Ebesfalva (später: Erzsé-betváros/Elisabethopol): Ebesfalvaer. 1687: Száva Péter ebesfalvi számtartónk administrált berke-gyapjúból csinált posztót [Ebesfva; A U t 577]. 1749: Ebesfalvi Krátson Gergely protestal, ugyan Ebesfalvi Órmeny Jakab Márton ellen, hogy az mostan ellene orialodott causaját folytassa Ebes-falván, m in t o t t residealo Házas tűzes ember [Torda; T J k III. 251].

Szk : ~ posztónadrág. 1692: Az Gondviselŏ Fizetese per Annum . . . Ké t esztendŏre Ebesfalvi poszto Nadraga egj no 1 [Almakerék N K ; Utl_].

ebez ebnek szid/mond; a face/numi cîine pe cineva; für Hund nennen. 1644: hal lot ta<m> hogi Nagi Ianos ebeknek szitta volna eokett ugi dȯrgeȯ lȯdik vala magaba(n) Nagi Janos, hogi aha ebek nam ugian ream vat tok . . . ugi mond . . . Szina Giörgj . . . monda hogi ne ebez te senkit [ M v ; M v L t 291. 410a].

ebfő ku tya fe j ; cap de cî ine; Hundskopf. 1574: k y astak egi fazakat az feoldbĕl, es meg rugtak labal egi eb feo es egy chont es harom darab w y tegla es valamy geokerek hwlotak ky beleole [ K v ; T J k III/3. 369b].

ebház-fia alk, becsm kb. kutyaházi ; porc de cîine, om de n imic ; Hundskerl/Hundsfott. 1717: én akkor Egyház f i volta(m) nékem is azt mon-dottaa , ku tya at ta ebház f ia [M.köb lös SzD; R L t Bereczki Miklós (36) ns vall. — aBecski Miklós].

eb-henger becsm kutyapecér/ütő; hingher; Hun-deschläger. 1570: hallotta . . . Zeoch Peterne azt Mongya volt Te chygan eb henger Beste kwrwaffya, Myert vered az Ebeth | Lat ta hogy Zygarto Gorgh azon Megien volt alah az vchan, Es zeoch peterne kyal t vol t vtanna vay eb henger kwr-wafya Te az rezbe sem volnal Melto (így!), ezt vgian sokzor kyal twa Monta vtanna [ K v ; T J k

III/2. 74].

A címszóbeli összetételnek a régiségben lehetett az i t teni szövegrészbeli becsmérlő jel- től eltérő, közömbös hangulatú ’hóhér, sintér’ jel-e i s ; ezt az összetételt azonban a szerk. — ez adalékon k í v ü l — sem saját céduláin, sem a tö r t - i és leíró szótárakban nem leli.

ebkölyök kutyakölyök; căţel; junger Hund. 1574: egi leanka az hwl Mutat ta az kert mellet meg astak es egi fazakat talaltak, k y t hogi k y weottek vol t az feoldbeol, felywl feold volt, Bor-bel Ianos E ly tazi tot ta az fazakat, Es hogi ely Romlot az feold keozet egi Eb keolyek feienek chiontiaik (!) lat ta keozte [ K v ; T J k III/3. 370].

eblelkű kutyale lkű; cîner, cu suflet cî inos; Hundlings-. 1672: (Stephanus Szoboszlai alias Kis) Isten ellen valo szitkokkal, őrdőgh lelkű, eb lelkű, hamis hitűjevel és ezekhez hasonlo dolgok-kal és szitkokkal szitkozodot [ K v ; T J k V I I I /11 . 250]. 1673: Várgha Simon . . . Trombitas I lonát . . . és Sajtos Janosnét eb lelkű lelek bestye lelek kurvak(na)k szidalmazta [ K v ; i.h. 230]. 1682: szidalmazottis kutya, s eb lelkűnek [SzJk 163—4]. 1698: (Az asszony) Urát éktelenŭ l r u t szitkokkal egész házasságokba(n) szidalmazta, átkozta, bŏs-telenítette, sokszor sok izben ördögh szulötté(ne)k, ku tya lelkùnek beleadnak (?)a, eb lelkŭnek [i.h. 310. — aAz ószövetségi Beleál?].

eb-pecér kutyagondozó/pecér; îngri j i tor de c î in i ; Hundschüte/junge. 1591: Bathory B. Eb pecze-r i t t h v i t te Segeswary Matthias Vywarban . . . 2 louo(n) [ K v ; Szám. 5/X. 48]. 1596: Az Ebpetze-rek eggyetmasokat, 6 saak zab liszt, 2 saak kenyer, zabot, tekenöt, v i t te 2 loual Barathi Imre Thor-daig f 1 | minden nap sakkal hordotta az kopok-nak az eb peczer, mind faggiat, kinieret, korpat, varos zabiatis haro(m) keobleot eorlettwnk nekik [ K v ; i.h. 6 / X X I . 14, 6 / X X I X . 137]. 1625: az eb peczjereknek . . . Atta(m) Hust l i b : 8 [ K v ; i.h. 1 6 / X X X I V . 163].

E EM

541 ebül

ébred a se trezi/deştepta; aufwachen. 1728: Ebregy meny el kutya fia, mert ihol jŏn amaz hév kŏ az Urát értvén inkább hiszem ra j ta [MNy X X X V I , 269].

ébrekedik átv ébredezik; a se trezi încet/dez-met ic i ; langsam erwachen. 1781: irtason eŏ Ngais mivel most aki tsak valaki Nével Possessor Falujokb(an) mind irtassa és i r t j a erdejeket . . . nehai Grófŭnkis ugy kezdet Ebrekedni ugy osz-tan fogta és i r to t ta ezen helyseget [Balavására K K ; Ks 19/IV. 8].

ébren treaz; wach. 1584: Igiarto Thamasne vallia egkor giermek Agiamba lewen megh Niom-nak vala, de ez Sos Janosne Bant velem es erre gianakottam, egkor vgia(n) ebren valek, hogy egy fias dizno kepeben Ieowenek ream es a mala-czokal zoptatak teyemet ky [ K v ; T J k IV/1. 244]. 1653: É j je l jö t t vala mega, s a tanács is éjjel gyűlt vala össze. De semminek látszott nállok az a dolog, úgy elveszett vol t az eszek. Nem is mon-dották a város népének a dolgot, hogy akár csak értse és ébren légyen; hanem csak hajnalban reánk jövének — nagy sereg vala — voltak négy százan válogatott emberek [ETA I, 69 NSz. —

aAz ellenség hollétének hírével a tudakozódó ember].

ébreszt átv élesztget; a învia/anima; wiederbe-leben. 1847: azon h i t lelkesite, hogy azon jó feje-delem, kinek atyai kormánya alatt i több tarto-mányokban nemzeti museumok ébresztik az ipart, terjesztik a’ természettani ismereteket, ’s lelke-sitik a’ hon szerelmét, nem lehet, hogy h iv Erdé-lyétől is megtagadja a’ nemzeti museum alapítását tárgyazo országgyűlési törvényczikk megerősítését [Méhes 6].

ebség gazság; nemernicie; Gemeinheit. 1592: Mondek nekj legien neked, mert ez elebbj ebsege mellettis part iat fogad az f ia halalakor, es Gra-t iat hozal nekj [ K v ; T J k V/1. 211 „Kadas Meni-hartne Orsolia Azzoni” vall.]. 1632: Timar Janas-nenak az leania monda az Annianak, Ania bizoni el vagdaltak az beóróknek az kóteleit ( : az bórók-nek penig czak el odoztak uala az kóteleit :) erre monda Timar Janosne Mihal i Mester ebsege az, ne(m) az ageb att iatol maradot ez az malo(m), tȯbis uolt i t t molnar de ótetis el tȯ r l i az Jste(n) innet [ M v ; M v L t 290. 108a].

ebszar kutyagané/szar; excrement de cî ine; Hundedreck. 1574: Thot Ianos Azt vall ia . . . Adam Mongia volt hogi thormat teor orra ala, Mert az tyzedessegetis arron veotte volna, ha az vyat zayaba tenne sem Mernek meg harapny, Mond agoston Eleoszer hogi eo Nem harapia . . . az vtan Mond hogi hozd ide Mind az altal lassan ha meg haraphato(m) Mond adam hogi ebzart haraphat, Ezfele zep Bezedek teobis vol t de eo Rea Nem Emlekezik mynd my vol t [ K ; T J k

III/3. 345].

Szk : ~ az orrába. 1633: monda Szabo Jacabne az legininek bankodiki Abrugi Istua(n)a, arra monda az Borbeli Lukacz vra(m) f ia bizoni ban-kodik mert ige(n) szegienli, arra ismet mo(n)da Szabo Jakabne, ebszar az orraba akkor ne(m) e(m)ber, az mikor kellene, en egi Azzoni ember uagiok, es en megis ne(m) felek [ M v ; M v L t 290. 125a. — aA szeretője].

ebszülte ebadta, eb kö lyke; neam/făptură/ză-mislit de cî ine; Lausbub. 1705: mindenűtt, k ivá l t a város piaczá(n) és a városon k ivű l szerte széllyel ŏrdŏg attával, teremtettével, ebszűlettével szi-dalmazta bestelenitette Déés várossa hivatalos magjar Papját Tiszteletes Almási István Uramat [Dés; Jk ] . 1753: ha nem megy ebszülte fogjatok le [Marossztgyörgy M T ; Ks 48. 67. 31]. 1763: ŭssétek az eb szűlőtte Tetvessét és őljétek meg [Nagyida K ; Told. 9]. 1838—1845: Ebugatta, ebszülte; szitoknem. Ebugatta, rossz fia! = ör-dögadta [ M N y T K 107 ebugatta al.].

ebteremtette ebadta, ebszülte, eb kölyke; neam/ făptură/zămislit de cî ine; Lausbub. 1714: Bajor Ferencz Uram . . . be méne az Malomban, ben találván az Nyisztor Miklos nagy k ŏ t ŏ fejszéjét k i jŏve az Malombol, az m in t Nyisztor Miklos k ŭ n áll vol t ŭres kézzel, ŭ t n i vérni kezdé, maga az fejszével az f ia Bajor i Sámuel Uram egj lapi-toval, igj szolván, k i eresztette meg az malmot, az eb teremtette [Berekszó H ; Szer. Marián Danila (26) jb vall.]. 1737: eb adtanak, Terem-tettenek is szida [HSzjP]. 1739: ördög és Eb-attával s teremtettével . . . káromkodott légjen [Dés; Jk ] . 1751: űssed s.v. baszom a’ lelke eb teremtette Tolvajt . . . halálra [Torda; CsS].

ebugatás kutyaugatás; lătrat de c î ine; Hunde-gebell. 1591: Egikor hog el a lv t tunk volna, eb vgatast kezdenk hallani, az giermek . . . kezde mondani, kel fel hamar, mert bizoni el v i t tek az louat, az oruot vgatt ia az m i ebunk [ K v ; T J k V/1. 143] | az eb vga<ta>sra zolgam . . . fel vgr ik [UszT 13/67].

ebugatta haszontalan, mihaszna; netrebnic; un-nätz, nichtsnutz. 1780: Eb ugatta kedves Bará-tom ugyán réám taszitátok a nagj igát Ŏrŏkŏs njomoruságot [Betlensztmiklós K K ; B K . Bodó Zsigmond gazdatiszt lev.]. 1838—1845: Ebugatta, ebszülte; szitoknem. Ebugatta, rossz f i a ! = ör-dögadta [ M N y T K 107].

ebül 1. aljas módon, becstelenül; în mod infam/ josnic; niederträchtig. 1573: It kwn az Thanach haznal hallotak zaygast Ianos deak es Zeoch Pal keozet . . . az keozbe Mond Ianos deak ezt hallia kegetek Im azt Mongia hogi hazwdok ebwl Bestiewl benne . . . Monta pal ne(m) azt Mondom, hanem hogi valaky engem Rezegnek Mond hazwd benne ha te Mondodis Mert rezeg Ne(m) vagiok [ K v ; T J k III/3. 142]. 1590: ebwl oztottatok az en ket eoreoksege(m) keozettis falwiet hatarlot-tatok megh [Bögöz U ; UszT]. 1640: Dianna még

E EM

ebvásár 542

i t t vagjo(n) keozeottünk, megh banta az min t hallo(m) ebül valo czelekedetit [Barcsa H ; Gram-Tr V. 360]. 1655: Csepregi Mihály azt kévánnya, hogy a’ m i t t mondottam, mind vissza mondgyam

s ugy kövessem megh, hogy ebül mondtam, de azt nem mondom [CartTr II. 896 Petrus Lázár al(ia)s Őrmény de Dios (45) ns lev.]. 1755: elég ebŭ l tselekűdte, hogy nem tudositotta Ngdot szándékárol [Nsz; Ks 96 Bíró Anta l lev.].

2. kutyául, nyomorul tu l ; cîineşte, mizerabil ; (hunds)miserabil. 1724: Hal lot tam bizonyossan, hogy ha Feleségét Viszszaagyák is, de bizony ebul lesz ŏ kglm(éne)k dolga, m(ert) olyan korbátsot tsináltatok, h(ogy) ŏrŏkké meg emleget [ M . k i -rá ly fva K K ; B K . Kotsis Mihályné (39) jb vall.].

3. h i tványul, h i tvány módon; ordinar, indo-len t ; gemein, niederträchtig. 1567: Magdalena dixisset Ez e a io leany a’ k y el rantot tha a layt-ra t az en Anyam alol eleg ebǫ l thani tot tad hogy el ranchia ǫreg ember alol a layt rath [ K v ; T J k

III/1. 94]. 1708: ebul atták számb(an) i t t a’ marhakat [Fog.; KJMiss] . 1786: Haszontalan korhel két Legényei jŏvének bé elŏre Ngd(na)k a’ Bágásiás szekéren, ezeket igyekeztem egy egy kevés munkára fogni, de nem fogadták szómot, ebŭ l ’s kutyául szoktak [Gernyeszeg MT; T L Mál-nási László ref. főkonz-i pap lev.].

• Szk : ~ jön ki ebül jár. 1838—1845: „ H a i t t nem lész a parancsolt napra, velem kur tán ( : ebül :) jösz k i ” azaz: nem járok Pálról Péterre, hanem röviden eligazítom hibádat. Erdélyi szólás [ M N y T K 107 kurtán jő ki al.]

Sz. 1737: Buda István . . . Egy kisded ládaját az arnyek szekben tar to t ta lanczon le bocsatva . . . edgyik atyaf i a masikot beszedré félre hi t ta, az alatt az szolgájaval az ladat el lopatta. Igazan i t t tellyesedet be hogy ebűl gyűl t szerdék, ebül veszet ell [K i lyén Hsz ; Ap. 4 Székely Elek Apor Péterhez]. — L . SzE 168—9.

ebvásár ? kb álnok alku/egyezség; învoială/ înţelegere perf idă; falsches Handeln. 1653: Egy Nagy Albert vala fő ember . . . Küldte vala Mósesa ezt Lengyelország felé, hogy hadat gyűj t -sön. Elmenvén, nem tudom mennyi t gyű j tö t t is vo l t ugyan, de azalatt hát megesett Bécsbe az ebvásár. Hal lot ta, hogy suspust val lot t volna az ura Székely Moses, és nem foghatott egyebüve, hanem aláfogott Tömösvár felé — Vaskapunál akart kimenni [ETA I, 83 NSz. — aAz 1603-ra keltezett feljegyzés a fejedelemségre törő, sze-rencsétlen végű Székely Mózesre von.].

ebverés kutyaölés/ütés; omorîre de cî ine; Hundesschlägerei. 1593: fyzetem az Ciganioknak 32 E b veresertt f — d 64 [ K v ; Szám. 5 / X X I I I . 28 Casp. Schemel sp kezével].

ecet o ţe t ; Essig. 1570: Weget lagitani Vegy zaruas vert Echetet, fözd meg benne az Iueget [Nsz; MKsz 1896. 366]. 1582: Vachyorara veot-te(m) E o t t font Retket d. 15 Egy Eyte l Eczetet d. 4 [ K v ; Szám. 3/V. 3]. 1584: Ez elmult hetbe

Ieowe hozzanka hogy a’ legent meg kennye, Es chak eczetet hoza [ K v ; T J k IV/1. 219. — aTi . a boszorkánysággal vádolt Szabó Kató] . 1585: Harmadfel eytel Eczhet ko l t az czhyukahoz es suffahoz d. 10 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 53]. 1589: Hattanak ó Keglmek K e t Kiched eczetes alta-logot kiben akor eczet ne(m) uolt de most vagion [ K v ; i.h. 4 / X I . 9]. 1653: Házamtól is v i t tem el sok élést, kivel sokadmagammal jövet-menet mind megértük: ugymint bort, mézet, vajat, eczetet, cipót, kalácsot, fűszerszámot — a m i kellett mindent [ETA I, 146 NSz]. 1679: Ecze-tes Ház . . . Vagyo(n) i t t . . . Első hordoban bor kőre vet eczet, agyastol Urn. 13 . . . 4 Hordo-b(an) Fekete szolovel foglalt eczet, agjastol Urn. 14 [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 68]. 1741: Egj hórdotska éczét [M.nádas K ; R L t ] . 1747: U j etzet egy általagban Ur 8 [Borsa K ; Told. 24]. 1793: 6 1/2 kupa őtzetta a xr . 9 R f — xr . 58 1/2 [ H ; Ks LVI I /53 . — aÍgy a specificatio egy hiányos más-ában is ; egy másik-ban azonban: 6 1/2 Kupa etzet]. 1832: A ’ Moso Ház . . . Ebben tanáltattak . . . Egy nagy állás, melyen a’ Grofné Asszony ŏ Nsga Etzetjei állanak [Sáromberke M T ; TSb 26].

ecetágy strat de o ţe t ; Essiglager. 1669: Eczet agynak valo aszalt seprŏ Ur 2// [Fog.; Utl_]. 1681: Eczetes korso, mellyekb(en) ez iden csinált eczet ági vagyo(n) ( : circiter haro(m) 3 ejteljes :) Nro 8 [ V h ; V h U 528]. 1685 e.: Egy desában eczet ágy [Gy f ; M v R K Urb. 22, 24]. 1747: egj kisded általagotskában etzet ágy cir. oce (!) 4. U j etzet egy általagban Ur 8 [Borsa K ; Told. 24]. 1748: Egy kis atalag Igen jo eczet agyat küldök [Buzd A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez]. 1765: Etzetes korso etzet ágyal együtt 1 [Ispán-laka A F ; J H b X X V I I I / 4 9 . 8]. 1795: A ’ veress bor tsinálása i ránt méltoztatott Nsgod parantsolni, melynek készittése e szerént vagyon: A ’ fekete járdován szőlőt meg kell szemeltetni m in t etzet-ágynak is szokták [Bősháza Sz; IB. Bátori Gábor lev.]. 1831: ö t üveg etzet ágy [ K v ; Pk 4].

ecetbor ecetes bor, v in oţet i t , v in acru; Essig-wein. 1585: Mas talra boryuhus Suffaual . . . Saffrany ment rea d. 12 Bors ment rea d. 7 Gyŏngyber ment rea d. 3 Eczhet bor me(n)t rea d. 2 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 56]. 1723: hal lottam másoktol, hogy Marosán Gligor . . . Marikának eczét bort v i t t volna innya [Szásznyíres SzD; Ks 27. X V I ] .

ecetes I. mn 1. ecettel savanyított, (meg)ece-tezet t ; (acrit) cu o ţe t ; m i t Essig gesäuert. 1586: Echietes Cziberę [ K v ; Szám. 3 / X X I V . 29]. 1719: Etzetes Fokhagymas Meses (!) Etelek hasznosabbak az Pestis idejen ugymint Dios asa ( ! ) , Sufas, kaszás Lev, Czitromos Etelek [Ks 54. 84 Medicina instructio]. 1849: Mig a’ szem borongatás . . . folytatándatik . . . az alatt etzetes étel, édes téj, turo, bor, pálinka s kŭ l lég telyességgel el távoli t tandok [Etéd U ; Pf] .

E EM

543 ecetesedik

2. ecetben e l te t t ; (puşi) în o ţe t ; i n Essig ein-gelegt. 1591: veottem Ecetes es Sos wgorkat t [ K v ; Szám 5/X. 31].

3. megecetesedett; o ţe t i t ; Essig-, säuerlich. 1623: Búdős Niar lott , Eczetes Nyülos borokot k j ne vetesse(n) [Fog.; Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut. ] . 1837: Eczetes aszszu szőllő bor 5 veder [Szentbenedek SzD; Ks 88. 29].

4. ? savanyú bort/»ecetet« te rmő; care pro-duce v in acru/oţet i t ; sauerlichen Wein bringend/ fruchtend. Hn. 1791: Az Etzetes Szőllő. Eczetes nevű hegy (gyü, sző) [Ludvég K ; E H A ] .

5. ecettartó; în care se ţine o ţe t ; Essig ent-haltend. Szk : ~ ál talag. 1585: Egy echetes alta-lagh [ K v ; T J k IV/1.]. 1589: Hat tanak ó Kegl-mek Ke t K ich id eczetes altalogot [ K v ; Szám. 4 /X I Isp. reg. 8 — 9 ] . 1591: Eczetes Altalogh

III [ K v ; Aggm. A. 53]. 1594: A Kraznai Maior haznal . . . Echjetes altalagh kiben kichin vagjon No 1 [Kraszna Sz; UC 78/7. 19]. 1603: Az Echye-tes Altalaghy mellett wleok vala [ K v ; T J k VI /1 . 666]. 1647: Egy Eczetes altalagh [Nagyteremi K K ; B K 48. F. 10]. 1675: eczetes altalogh [Mezőmadaras M T ; Borb. II]. 1677: egy kis hi tván űres Eczetes altalog [Dés; i .h.]. 1696: Ures eczetes atalag nó 2 [Bethlen SzD; B K ] . 1724: Azon Házban az eczetes Széken két jó nagy eczetes átalag [Koronka M T ; Told. 29/12]. 1728: Ŏ t t vidres etzetes Atolag [Ludvég K ; i.h. 29/19]. 1729: Eczetes általagh [Petek U ; TKl Petki Nagy cs. szám. 80b]. 1734: vagjon egj általag alma eczet, vagjon más egj ŭres ecze-tes altalagis [Datk N K ; J H b K Fasc. D. 1]. 1741: Egj hórdotska éczét . . . 1 Eg j etzetes Atalag 1 Egj kisdéd étzetes átalag 1 [M.nádas K ; R L t ] . 1756: Szebenböl màr inka Aszszonj kűldőtt k i két u t ta l apro Eczetes általagot Nro 8 [Kiskend K K ; Ks 71. 52 szám.]. 1761: Kŭssebb etzetes átalag [Vessződ N K ; J H b X X I I I / 3 1 . 24]. 1840: Eczetes atalog [Nagykapus K ; K s z R L t ]

* ~ általagocska. 1692: Eczetes altalagocska [Mezőbodon T A ; B K 6 — 7 ] . 1699: Eczetes Ata-lagocskak Nro 4. nemell j ik felig bor eczettel . . . Üress Eczetes Atalagocska 1 [O.csesztve A F ; L L t Gyulafi László inv. ] . 1726: az Tŭz helly alatt két eczetes átalagocska, mind kettŏben bor eczet [Görgény M T ; Born. G. 7. 23]. 1742: Lat tom . . . egy őtt vedres ecsetes (!) átalagatskát [Buza SzD; L L t 109] * ~ ászok. 1717: egy eczetes ászok [Abafája M T ; J H b K X X X I V / 2 0 . 4] .

* ~ berbence. 1836: Egy Etzetes Berbentze . . . 3 vedres és 3. Gelétes Berbentzék [Dés; D L t ] . 1837: Egy etzetes berbentze tele etzettel [Dés; D L t ] * ~ bodonka. 1669: Ezen pinczebe vagyon . . . Egy cziknak valo ŭres hordoczka . . . három desa, egj eczetes dobonka [Királyhalma N K ; Ks 67. 46. 24a] * ~ csobolyó. 1744: Eczetes Csobolyo 1 [Marossztkirály A F ; Told. 18]. 1745: Eczetes csobolyó nrŏ 2 [uo.; i.h.]. 1746: Eczetes csubollyó 2 . . . Egy Mézes Csubollyó, kib(en) is vagyon kevés méz [uo.; i.h.]. 1778: Talaltam . . . Tejes Désat egyet etzetes Csubojot egyet [Agárd M T ; i.h. 8] * ~ dézsa. 1773: Etzetes

Desa 1 [Kozmás Cs; Ks ] * ~ edény. 1688: Edgy Etzetes földböl valo edény [Hsz; HSz j edény al.]. 1754: Borsáról viszek . . . Maros Sz: k i rályra . . . Etzetes edényt Tsobolyot nro 1 [Told. 53] * ~ ház ecettartó kamra/rekesz. 1594: Az Eczetes hazban [Somlyó Sz; UC 78/1. 22]. 1679: Eczetes Ház . . . Vagyo(n) i t t Eczetes hordo tarto fa ráma nro 1 [Uzdisztpéter K ; T L Bajomi János lelt. 67]. 1680: Ezen Pitvarbol ny i l ik az Eczetes Hazra . . . béllet ajto [ A . p o r u m -bák F ; Á l t . Inv. 17]. 1690: Ezen Sütö Hàz oldalaba(n) vagyon el rekesztve Fenyü Deszkabol valo Kis Eczetes Haz [Kentelke SzD; B K Ken-telk i lelt. 5]. XVIII. sz. eleje: a’ Számtartó, vagy Eczetes ház [Gernyeszeg M T ; TGSz 42]

* ~ hely ecettartó rekesz/rekeszték. 1679: Deszka rekeszhez valo fenyő deszka, mellyel ez elött eczetes hellyet rekesztettek vo l t el darab nro 11 [Uzdisztpéter K ; T L Bajomi János inv. 11] * ~ hordó. 1679: Eczetes Ház . . . Vagyo(n) i t t Eczetes hordo tarto fa ráma nro 1 [Uzdiszt-péter K ; T L . Bajomi János inv. 67]. 1692: Eczetes hordo no 2 [Mezőbodon T A ; B K Inv. 13]. 1758: égy etzetes hordo [Sár] * ~ hor-dócska. 1693: Viriczes K a d den. 30. edgy eczetes hordoczka den. 30 [Tarcsafva Usz; Pf]. 1741: egj etzetes hordotskában bor etzet [Mezőbánd M T ; L L t 146. B.] . 1744: egj kis eczetes hordotska [Szentdemeter U ; L L t Fasc. 67] * ~ karafina. 1744: Eczetes Sorofos Csorba Karaf ina [Buza SzD; L L t Fasc. 181. B ] * ~ korsó. 1681: Eczetes korso mellyekb(en) ez iden csinált eczet ági vagyo(n) ( : circiter haro(m) 3 ejteljes :) Nro 8 [ V h ; V h U 528]. 1765: Etzetes korso etzet ágyal együtt 1 [Ispánlaka A F ; J H b X X V I I I / 4 9 . 8] * ~ szék 1724: Azon Házban az eczetes Széken két jo nagy eczetes átalag [Koronka M T ; Told. 29/12] * ~ tartó ászokfa. 1681: Kulcsár Haza . . . Vagyon ezen házban . . . Eczetes tarto Lábas ászok fa Par 1 [ V h ; V h U 527] * ~ üveg. 1830: Kupás Etzetes Üvegek . . . Nro 6 [Nagyikland T A ; T L t Közig. 1748]. 1848: 6 Etzetes üveg tele 30 kupa boretzettel [HSzj bor-ecet al.] * ~ veder. 1594: Ecetes vjder No. 1 [Somlyó Sz; UC 7/22. 2 5 — 6 ] .

6. ecetszívásra va ló; pentru tras o ţe t ; zum Essigheben (dienend). 1797: Ké t Tők Lopo. egyik Boros, a más etzetes [Náznánfva M T ; Berz. 4. 22. 22].

II. fn 1. ecetes állvány/szék; pol i ţă de ţ i nu t o ţe t ; Essigstuhl/ständer. 1669: Egy eczetes. Az eczetesen vagjon ŏtt altalogh bor eczet; harom altalog alma eczet [Ki rá lyhalma N K ; Ks 67. 46. 24a].

2. ecetkészítő és - tartó rekesz(ték); despărţi-tură pentru prepararea şi ţinerea oţetu lu i ; Ver-schlag zum Essigmachen und -halten. 1692: Tisztarto Háza . . . Ezen haznak Eszak felól-valo Szegeleti vagyon Fŭrész Deszkából Eczetesnek el-rekesztve [Mezőbodon T A ; B K 6 — 7 ] .

ecetesedik ecetessé kezd v á l n i ; a începe să se oţetească; zu Essig werden. 1715: Kedves i ta lu

E EM

ecetesség 544

vékony . . . gyengén eczetesedni kezdetta, más-k in t t íszta izŭ | Ernyei Majország ô Borok . . . eczetességre haj lot t . . . eczetesedni kezdett [Utl_. — aTi. a bor].

ecetesség 1. ecetesedés; oţet i re; Essigwerden. 1715: Ernyei Majorság ô Borok . . . eczetességre haj lot t [Utl_]. 1751: ’a Csakine pintzeib(en) kaptom egy bort a k i etzeteségre collimal az többi jók [Szentdemeter U ; Ks 83 Borbándi Szabó György lev.]. 1837: etzetességre hajlando Szásznyiresi aszszu Szőllő bor [Szentbenedek SzD; Ks 88. 29].

2. (vmilyen italnemű) ecetes vo l ta ; stare oţe-t i t ă (a unei băutur i ) ; essigstichtiger Zustand eines Getränks. 1756 k.: K is Mihály Vramis . . . Vraság korcsmárossa lévén . . . korcsmárosságá-ban negyven veder Ser etczetessége mián ra j ta maradván . . . Adot t vól t az udvarba maga borát egy hordóval [Déva; Ks 94. 24. 3].

ecetesüI ecetesedik; a se o ţe t i ; zu Essig werden, ein Essigstich bekommen. 1715: Ernyei Majorság ô Borok . . . eczetességre haj lot t . . . eczetesülni kezdett [Utl_].

ecetszívó ecetlopás/szívásra használt; folosit pentru tras o ţe t ; zum Essigheben gebraucht. 1747: Etzet szivó Tők lopó [Borsa K ; Told. 24].

ecettartó I. mn ecet tartására használt; folosit pentru o ţe t ; zum Essighalten gebraucht. 1692: Eczet tar to allasok, mely allasokon vadnak bor eczetek vasa nro 24// [Görgénysztimre M T ; J H b Inv.] .

II. fn 1. ecettartó állás/szék; şopron/scaun de ţ inu t o ţe t ; Stand/Stuhl zum Essigbehalten. 1685: Ezen házak h í ján vad(na)k . . . Eczet tarto Nro 1 . . . Medgy száraszto Nro 1 [Borberek A F ; M v R K Urb. 8 — 9 ] . 1697: az Utza felől valo gerendás K ő házban . . . Egj deszkás eczett tarto [uo.; M K Alv incz i Péter lelt. 1].

2. (asztali) ecetes üveg; sticlă de o ţe t ; Essig-flasche. 1853: ecet és olaj tar tó 25 garas . . . második ecet tar tó 25 garas [KCsl 3 útiköltség-jegyzék-tétel berl ini vásárlásról].

ecsel ecsettel végigfésüli a felkötött kenderfőket; a dărăci, a pieptăna cînepa cu daracul; m i t Pinsel hecheln. 1769/1778: Fejér Cselédeinket is haj-tot ták, vagy Rostálni, vagy Etselni, vagy Kender tsinálni, vagy Sertés bél tsinálni, a’ melly Soha kővetkezendő napi rabotába nem imputal tatot t , mindazonáltal néha meg esett az is, hogy midőn Fejér Cselédeink etsellettenek, rostáltanak, vagy Kendert tsináltanak, ollyankor minket férfiakat Uraság szolgálattyára nem hajtottanak | Hét fün akkor mindjár t a’ Fejér Cselédeinket mindeníkűnk-nek haj tot ták Nagyfalura Etselleni [Nagyfalu/ Bagos Sz; B f N DDD/4] .

A címszó jelzette művelet körültekintőbb meghatározási lehetőségére nézve Nagy Jenőnek a kszegi kendermunkára von. leírása tá jékoztat (DolgD 1. 19—20 és az ada t tá r ; i .h. a

művelet eszközének, az ecsetnek képe). — Noha a fenti , egyet-len szilágysági pontról és egy forrásból származó két adalék alapján nem ajánlatos elsietett általánosító következtetést levonni, Nagy leírásának tekintetbe vételével lehetséges, hogy legalább az erdélyi régiségben a kender- és a lenfinomításnak kettős befejező művelete v o l t : a gerebelés: gerebenezés és az ecsellés [L. Nagy i.h. 17—20. — A f inomító eljárások elkülö-nítésére nézve l. alább ecseltet al.] . Ezen továbbmenően a két-féle művelet országos elkülönülésére mutathat az is, hogy össze-foglaló leírásában Bátky Zsigmond is megkülönbözteti a kétféle f inomító eljárást [MNr2 I, 304]. Az i t t előadottak tekintetbe vételével is csak közelebbi vizsgálódás elvégzése után döntendő el, hogy vajon i lyen értelemben módosítandó-e a — nyi lván a MTsz nyomán induló — TESz-nek ’gerebenez’ jelentésmeg-határozása.

ecselés kenderecsetelés/fésülés; p ieptănat ; He-cheln m i t Pinsel. 1830: etsellésre 15 x r [ K v ; Pk5 ] .

ecsellői az Ecsellő (Szb) t n -i képzős szárm.; d in Ecsellő/Aciliu; m i t -i Ableitungssuffix gebil-dete Form des ON Ecsellő: Ecsellőer. 1759: Etsellei Onya Molcs (?) [Hosszútelke A F ; Kath. ] . 1784: Már három hete s némelly ecsellei jobbágyim-nak négy is vagyon, a miolta az dominalis birám szüntelen vágattya a szolgálatra . . . de tellyes-séggel mai napig is ide nem vehettema Ottan talál tam elébbecske az ecsellei . . . cigányomat [Vízakna A F ; Halmágyi, Nl_r 671 Botághy János lev. — aTi. őket]. 1823: az Etsellei határon [ D L t nyomt. k l ] .

Szn. 1765: Johannes Etselei judex possesionis [Gerend T A ; KS] .

ecselt (meg)ecsetelt, fésült ; pieptănat; m i t Pin-sel gehechelt. 1697: A kőzepső pinczeben . . . Az rudon vagyon hehellett kender gell. 22/12 Ecselett len gell. 2//. [Borberek A F ; Mk Alvinczi Péter lelt.]. 1708: Kender etselett 39 fö [Hsz; HSzj ecseletlen al.]. 1794: Etselt virágos Kender [Zentelke K ; CU].

ecseltet kendert ecsettel f inomí t ta t ; a pune să fie p ieptănat ; m i t Pinsel hecheln lassen. 1816: ha meg nem heheltette a’ kendert egy Kalangyát heheletlen küldje bé (így!) heheltesse etseltesse a szöszit Gerebeneltesse meg a’ Felesége mustrát adjon osza k i had fonyák meg most jó modal Jó Idejin hogy Husvétig Vászon legyen [ K v ; B fRB

gr. Korda Anna lev.].

ecsepecs csipkebogyóíz/lekvár; marmeladă de măceş/cacadîr; Hagebuttenmus, Hetscherlmus. 1746: Egy üvegben kevés sült mellé v(aló) ba-rack . . . Egy üvegben csinált meggy. Egy üveg-ben félig egész baraczk. Egy üvegben félig ecse-pecsa Egy üvegben félig sóska [Vargyas U ; Da-nielAd. 256. — aJegyzetben: Hecsenpecs = ró-zsagyümölcsíz].

ecset 1. pensulă; Pinsel. 1841: Egy etset a’ kömives keze alá 1 f. [ M v ; BfR] .

Szk : meszelő ~ meszelő. 1595: Vöt 1. Mezelö Eczetet az mezelesre p(er) d 14 Boba Kathotol kert. 1. Mezzelö Eczetet, mellyet el zagattak . . . d 8 [ K v ; Szám. 6 /XVI Ia . 242 i f j . Heltai Gáspár sp kezével].

2. ? kefe; perie; Bürste. 1733: Edgj boroszta, al(ias) Ecset [Marossztkirály A F ; Told. 2].

E EM

545 eddig

ecsetelés ecselés; pieptănat; Hecheln m i t Pinsel. 1797: minden Gazda két Kalongya Kendert tsap 1 Napra; minden Gazdátol egy héhellőnek k i kell te ln i : 1 Napi etsetelis az Aszszony ő Nagysága számára minden Esztendŏn, el nem marad, 2 font kender fonás; minden Gazdaszszonytol meg kivántatik [Csege SzD; Vass. Conscr. 681].

A jel-re nézve l. ecsel al. a jegyzetet.

edál világra hoz, szül; a naşte, a da v ia ţă ; gebären. 1597: az Incta betegseget allegallya k i miat immatúrús partust edalt wolna [ K v ; T J k V/1. 134].

eddegél eszeget; a ciuguli, a mînca încet ; (lang-sam) essen. 1831: H a t kend a’ Lovakat keresi? . . . No mennyen Kend Akna vegire . . . most lát tam o t t eddegelni az u t mellett mind a két Lovakat [Dés; D L t 332. 13]. 1853: Trési néni a’ napokba vett egy kis disznot 50 for intan s abbol eddegelünk | (Anyám) maga erején a napok-ban be tipegett a’ ki tsi Lajosomhoz, jo ízűn edde-gel [ K v ; Pk Pákei Kriszt ina férjéhez].

eddig 1. mostanig, ez ideig; pînă acuma, pînă în prezent; bis jetzt. 1567: nem mer en velem perleny mynt az eb merth ha merth volna edig ele fogoth volna [ K v ; T J k III/1. 95]. 1568: Tholdalagy Andras valamytt az perre Eddyg keolteott. Neky Meg Engedj, Ennek vtannaes valamyg weghez Megyen az per, gongyatt wys-selj [Gy f ; B f N 54/6]. 1570: Minden vetthkeket ky Eddegh volt Megh engettek egy Masnak [ K v ; T J k III/2. 147]. 1573: az Eóczyem . . . habori-to t t engemis meg az en atyamtol marattaban (!) mely ennekem edig elado nem wolt arossa sem teóttem [ K v ; T J k III/3. 198a]. 1576: Myerthogi az Magiar wcay Kis Ayto tawol vagion . . . Azert Annak kolcztartoyat Az ky eddeg volt helien hogiak [ K v ; TanJk V/3. 135a]. 1586: Most azert Abban Maraggjon Amin t edegh volt | Pos-tasag es zekeresseg tesze(n) eddeg az min t en meg vetette(m) f. 293/74 [ K v ; i.h. I/1. 25, Szám. 3 / X X I V . 66]. 1600: varakoggianak megis, ha eddegh varakottak [UszT 15/16]. 1630: seöt ha mi t eddegh az Teöreök eleött mouealtunk . . . volna is . . . aual ne(m) akarunk elni [Törzs]. 1634: Teglas Ferenczyne . . . panazolkodat, hogy eddeghis meg gyugult volna de az eo szolgaloja vgy tazitotta, hogy az mia fekut ennyet [ M v ; M v L t 291. 6b]. 1638: adtunk . . . Egi sarga Tehe-net . . . az mégh fwre kél haitani, addegh tarczia szynáual, mint Eddegh [ K v ; R D L I. 114]. 1649: Kölest Edegh percipialtunk az Malombol Cub 1 Metr [ K v ; Szám. 26/VI. 501]. 1673: Az . . . Szőlő őrőksegeknek dolga felől . . . l ŏ n az osztozo felek kőzőtt edgy kis controversia, akarvan az idei termését el venni mindenik Szőlőnek közön-segessen az két reszesz (!), az harmados penigh contralvan, min t hogy ő faradott es i l l jen erőt-lenségébennis ô gondoskodott volna eddegh velle [ K v ; R D L I. 154]. 1681: Olasz Szabo Istva(n) . . . Eddégh fizetet Taxat . . . f 4 [Vh ; V h U 3 1 — 2 ] .

1721: A Repartitiokbannis olly proportiot keresa, mellyel a Hellysegeknek, nem csak tehettsége, hanem eddég Viselt Terheis aequilibráltassék [ K v ; Ks 18/XCI I I . gub. — aTi. a gub.]. 1746: a Feketéné Aszszonyom Gáttya fel nyomja a’ vizet a M. Aszszony malmának a kerekei alá és eddég is már jó darab ideje nem foroghat a kerék [Ádámos K K ; J H b X I X / 7 ] . 1782: M i még eddig ollyos felettébb valo u j j i t tást nem tudunk [To-rockó; Thor. X X / 4 ] . 1817: eddig Szűkőn tsak volt, de már telyességgel egy Szem Gabonám Sints, sem tehettségem hogy vehessek [Szász-zsombor SzD; IB. Szentmiklósi István ref. pap lev.].

Szk: ~ az ideig ezideig, mostanáig. 1740: Nem tudom nem hal lottam hogy eddig az ideig a sinfalviak az Rákosi Csordát hajtogatták volna se együnnét se másunnét az magok nyomás hata-rokbol [Kövend T A ; Borb.] * ~ az óráig. 1795: nem is hal lattuk eddég az oráig [Mezősámsond M T ; Berz. 5. 43. S. 2] * ~ való eddigi. 1599: Restal meg k i t ezen eztendeoben be kel zolgal-ta tn i eddeg walo adossagra [ K v ; Szám. 8 / X I I . 5. J. Chanadj mb kezével]. 1605: az Oszto Byraknak eddig valo exeqúútioiokba(n) ket aúagy haro(m) Cikkellyekbe(n) Akadalyok Vol t [ K v ; TanJk I/1. 499]. 1657: L ö t t pedig Születésem in anno 1607, az akkori idő járás szerént karácson előtt két héttel péntek napona, és az min t fogan-tatásom, születésem, ugy egész eddig való életem-nek is rendi, folyása csak nyomoruságos és nyug-hatatlanságos vol t [KemÖn. 16. — aAzaz dec. 14]. 1666: Ezeken k jü l , minden nemw Inconven-jentiak az Joszágh dolgabol, Eő kgmek keőzűl k i szallanak Es Annyhilalodnak, mindenek az Eddegh Valok [Torja Hsz; Borb. I]. 1694: (A szőlőnek) eddig való minde(n) műve, karozasa, hajtasa, kapalása, homolitasa meg adatott jó l [Sebesel A F ; B f R néhai i f j . Bálpataki János urb.]. 1717: (A kancellistáknak) eddig valo Pénz-béli fizetéseket az Anticipatio alkalmatosságával cum fl . Rhb(u)s 250// augealtuk [Nsz; Ks 83 gub.]. 1739: az eddég valo Condescensorok Quietantiáj i t egyben summálván tsalhatatlanul ment eddig valo expensánk ad florenos Rss 5342 [Pálos N K ; Ks 99]. 1760: az Falub(an) pedig mindennémŭ Pos-sessiok régi és uj jabb Curialis Fundusak, nyilas és nyi lat lan Házhellyek maradván . . . eddig valo Possessoraiknal, bonificalván a Veres résznek . . . darab kŏzŏnséges fŏ ldel, melyis az Tseréig fel mégyen [Szava K ; R L t O. 4. hiv. ] . 1782: az eddig valo, ’s ez után téendő kőlcségeket is ma-gunkra veszűk [Dés; Ks 21. X V . 33].

2. e pont ig ; pînă aici, pînă la acest punc t ; bis zu diesem Punkt . 1574: az eŏ feldebol k j asta az hatar keowet es az en feoldemre v i t te . . . Es az felet az Zantokat meg Zidogatta hogi bestiek v g mond ha eddeg nem zantyatok egi penzt sem adok [ K v ; T J k III/8. 375]. 1753: menjen az hataraa az elre az Damian keresztigh, onnet . . . Kapus patakba, fel esmet az Hŏ lgyen . . . eddeg vagyon az hatara [Gyertyános/Torockó T A ; Bosla. — aAz átadott erdőnek]. 1772: e

E EM

eddigelé 546

felett a’ Mikes Malomtol fogva le eddig a helly is teresebb, Rév is ket tő vagj három vagjon [Sö-vényfva K K ; J H b LXVI I /283 ] .

3. ~ (van) i t t végződik, eddig t a r t ; ţ ine pînă aici ; bisher. 1585: Az Bachy Peter vra(m) koltese edeg wagio(n) az m in t Chedúlat Rolla Adot [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 22b—3a] . 1653: Eddig a levél mássa | Eddig a magam írása. Kezdek esmét a Borsos Sebestyén szüle-apám írásához i t t , melyet elhagytam vala [ETA I, 31, 34 NSz]. 1700: Discantistaknak f l 15 Az Déákoknak f l 15 . . . Eddigh az Temetesi alkalmatossaggal valo ero-gatio [Abrudbánya; Pk 6].

4. e mozzanatig; pînă la acest moment ; bis zu diesem Moment. 1588: wgyan Azon bottlas-saban megh eŏklele Erdeótheleki Marthon chyan Janost, es azon eóklelesseben el eyte Az kopiat, eggik vizha (!) jeówe Az kathonaknak, es k i r i wala az kopiat, de nem ada chyan Janos. E n eddigh tudo(m) [Perecsen Sz; W L t „Chyoma Myhaly, perecheny, Bathory Sigmond Jobagia” vall.] .

Ha. 1838—1845: eddég [ M N y T K 107].

eddigelé, eddigelő ez ideig, mostanáig; pînă acuma, pînă î n prezent; bis jetzt. 1706: (A város kőfalán) eddég elé erŏnk felett is munkálkodtunk, de mivel már, ugjan el álIottunk a mindennapi szolgálatban; alázatossan instálunk ezen is, hogj segittessŭnk másunnét is ez munkában [ K v ; K v L t I. 193 k v városa a gub-hoz]. 1710 k.: annyi mentsegűnk vágyon hogy eddig elé az égy szekér szérré ne(m) méntünk, de ha ide hátreb k ivántat t ik valami victuálet a Falubol el szálitani akkor tudom nekünk kél elménnűnk [Vacsárcsi Cs; BCs]. 1741: az fogados K inda Ferencz . . . Boka Bumbul t es Blenke Jeromost eddig elé háromszor megh verte [ M . f r á t a K ; B L t Góscza Szimion (36) zs vall.] . 1768: Drágus Márkul ly . . . jámbor, jo Erkőltsüé? . . . Tőrvényeztetetté még eddig elé erkŏltstelen tselekedetiért? [Mező-madaras M T ; Bk vk ] . 1786: A szamár vemhéstől együtt élétbe vagynak (így!), eddig elé jo l ment dolgok [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1798: A ’ Boldvai részen lévő Curia k i terjedése dolgában eddig elé is sokat fáradoztam [Torda; Borb. II]. 1815: Sáárdan résidiálo Szilágyi Ádám ő klmenek, hogy a’ Sáárdi Curiális lako Telke épületei . . . mind eddig elé a birtokába Szabadon vagynak . . . b izonyi t tyuk [Sárd A F ; K m U L e v . 3]. 1816: vol tam eddig elé i t ten az udvarba konyha szolgalo [Gyéressztkirály T A ; T L t 1215]. 1820: a telkeknek eddigelő, semmi bizonyos Constitu-tumok nem vol t [Báld K ; B L t 6]. 1824: tud-tunkra eddig elé hazánk i lyeta nem termett [Torda; T V L t Közig. i r . 114. — aFekete farkast]. 1832: A Márkosfalvi Jobbágyoknak szolgálattyok nem vol t meg al l i tva eddig elő hanem az Udvarnak a m i gazdaságbéli baja vol t v i t ték [Márkosfva Hsz ; Bet. 1]. 1836: A Szŏllŏ nem fedŏdŏ t t még egészszen el, azt most is fedik, ha tŏbb ho ’s nagyobb fagyás nem leszsz, még nem ártot t eddig elŏ a’ fájának [Zsibó Sz; Wass. Nagy Lázár lev.].

1844: jonak lát tuk, — hogy dészkábol k i ts iny Boltak légyenek . . . a’ piatzon . . . azok talpahoz elkészittetvén . . . tsak annyi nagyságuakra tsi-náltatnak — a’ mennyire az eddig elő már k i mutatot t árulo hellyünk mekkorasága vagyon [Dés; D L t 1366]. 1846: én eddig elé Imre Mihályt betsülletes embernek esmertem [Kakasd M T ; D E 2]. 1849: vallomásaim rendén edigelő emliteni meg feledtem [ K v ; Végr. Vall. 30]. 1850: Bencsik János . . . remekje eddig elé . . . hol egy hol más segédjei által készültek [ K v ; AsztCLev. Hat . Prot. 30].

eddigi I. mn de pînă acuma; bisherig. 1848: (A podságaiak) magak és a tőbbi nevébe Nyi lván k i rukkolának: Hogy ők sem Juhat semmi eddigi praestatiokat többet nem adnak, szolgálatot sem tesznek mind addig mig u j tőrvény nem hozodik [Podsága T A ; T L t Praes. ir. 536 Kontz Ádám Pápai Lajos szb-hoz]. 1858: az eddigi Elöl járok számadasai meg visgáltassanak [ K v ; FésűsCJk 102].

II. fn- i jell-ű haszn-ban: din cele de pînă acuma; Bisherige. 1847: Az idő 4-én és 5-én is tiszta szép: de éjjel kemény derek vannak: 5-én az eddigiek közt legerősebb dér vol t [KCsL 13].

eddiglen eddig; p înă; bisherig. 1590: az Phar-cadi Albert Gergely, Chenker Istwan meg fogtak az gylkost, eddiglen iolis chelekettek [UszT]. 1643: eddiglen valo io akaratnak keoztünk megh maradasara, ennel iob eszkeozt fel nem talaltam [Gyalakuta M T ; Bál. 1.]. 1718/1781: Eddiglen fizetett debitumokot . . . eo Nagysága az atya-fiakon nem praetendallya [Nagyrápolt H ; J H b L X X I / 3 . 485]. 1853: a’ gyermeknek m i baja sem vol t eddiglen [ K v ; Pk 7].

edény 1. vas; Gefäß. 1558: (A keveréket) ved el az twzrol es had meg lassan lassan hidegwlny es mikoron hideg volna ted Nagiob edenbe [Nsz; MKsz 1896. 286]. 1593: az zomokott kiwel borertt mente(m) vala adam az leannak . . . Megh kerem az leant hogy vgy tegie az zomokott hogy nem ollia(n) m in t az egieb fele Edeny hamar elis deoll [UszT]. 1675: Egy Zold medencze forma vinczi edény [Utl_]. 1784: Szàsz vramis hibázott vol t annyib(an) hogy a turonak és sajtaknak nem adott egy edényt vagy Sákot [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1792: Vagyon égy nagy két felé nyilo üveg aj ta ju cserefa Theca, mellyben rész szerént a’ Sukon tanáltatott portzellán edé-nyek és poharak, rész szerént pedig az i t ten vol t hasonlo edények vadnak bé zárva [ K v ; SLt 17]. 1837: Pesti Ordinare Edények 1. Ordinare regi tál, ket tő hosszŭ kettŏ gőmbőlyŭ 4 darabb 2. 5 tangyer egy barna, és egy fekete pesti csupor 7 darabb 3. Égy tejnek valo és égy kenyérnek valo kis edény 2 darabb [Szentbenedek SzD; Ks 88 Oszt. 9].

Szk : éjjeli ~ fn éjjeli. 1833: egy zöld mázu éj je l i edény [Katona K ; Ks 73. 55]. 1862 k.: 3 Éj je l i Edény . . . 2 f t . 10 kr [ K v ; SLt vegyes perir.].

E EM

547 édes

2. edénynemű; veselă, văsărie; Gefäße, Küchen-geschirr. 1588: Seres Istwan Vram adott kezem-heoz az waros Edenyeben keet Talatt , Negy on kannat, Egy Rez bori totth, Egy was Nyast Keet pincze Palazkot [ K v ; Szám. 4/ I . 64]. 1595: Azzonyunk ö fge(ne)k be hozasakort, es Wendeglesekorth Biro W. czjnaltatot az koch-nyakra, enny Edent, Bor hütenj, Jeghez Tizta vizhez, Apro és örög Czöbröket, es Saitart, Me-lyeket mind meg iegyzettem vala varos pecze-tiúel [ K v ; i.h. 6 /XVI Ia . 134 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével]. 1622: Kadbol, hordobol, altalaghbol, boczkabol, es affele edenieghböl iu to t az két Aruaknak . . . f. 2 d. 83 [ K v ; R D L I. 119]. 1745: egy katona kardot ránt azomb(an) az egész vásár Szerte Szélyel szalad ugy hogy az m i el adni valo eledelt v i t tek volt m in t Sokadalomb(an) az aszo-nyok mind fel gázoliák edenyeket őszve tapodnak [Uzdisztpéter K ; Ks 5. X . 6. Molduván Gligor (28) zs vall.]. 1834: Festet kendőszeget Rakva edényvely [HSzj festett kendőszeg al.].

3. hordó; bute, bu to i ; Faß. 1754: Vetetett egy edény Muskotály Bort . . . Még más két edé-nyetske is volt jotska [Sárpatak MT; TGsz]. 1784: találtom három edényen tzédula szerént 88 veder bort [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1795: Felhegybeli szinbor . . . el romolvan, mivel szilvás Edényben volt, aslogra vétetődett [Ko-ronka M T ; Told. 41/20]. 1796: a Borokat pedig le huztam a Seprejekröl és a 7 Edényben mégyen 239 veder a pálinka pedig 21 veder Seprövel elegy Gabona pálinka, innét pedig jo l meg kötve és meg töltve mennek az Edények [Szilágycseh;

IB. Fogarasi István lev.]. 4. egy hordónyi, egy hordóra va ló; de un bu to i ;

ein Faß. 1754: Vetetett egy edény Muskotály Bor t [Sárpatak M T ; TGsz].

edénybélyegző vas faedény-bélyegző; fier de marcat vase de lemn; Eisen-Gefäßstempel. 1780: Edény béjegző vas 2 [Bethlen SzD; B K ] .

edénycserép agyagedénydarabocska; ciob (din vas de l u t ) ; Tonscherbe. 1764: a Jegenyei határ a Körösföi Határral ezen Hármos Dombnál con-terminálodott volna régentén, melynek édjikét látom megis hánták és sok régi modi edény Csere-peket hantak k i belőle [Körösfő K ; K H n 66 Anta l Ferenc (69) vall.].

edényecske 1. edényke; văscior, vas m ic ; Töpf-chen. 1760: kinek Légejje, kinek penig egyéb edényetskéje volt [Szászörményes K K ; Ks 92].

2. hordócska; butoiaş, bute mică; Fäßchen. 1754: Vetetett egy edény Muskotály Bort . . . Még más két edényetske is vol t jocska [Sárpatak M T ; TGsz]. 1797: k i adott hét edényecske Bor-nak árát . . . incassaltam [Lunka H ; Ks 108 Vegyes ir . ] .

edényke edényecske; văscior, vas m ic ; Töpf-chen. 1738: két mázos edényke herbatének való [ M . b i k a l K ; Mohai lev.]. 1759/1779: Pálinka 3 Edénykébe [Zaránd m . ; CU].

edény-konzervatórium edénytartó szín; şopron de ţ inu t vase; Scheune für Topfware. XIX. sz. eleje: egy nagy pintze, a ra j ta találtato hordo conservatoriummal . . . Ezek felett egy más edeny conservatorium kö lábakon Szin formálag fél fedélre [Déva; Ks 90. X C V I I . 7].

edénymosó cseber mosogatócseber; ciubăr de spălat vase; Abwaschzuber. 1732: két edénj mosó széles cseber [Kóród K K ; K s 12. I].

edénytartó edénytartásra szolgáló; care ser-veşte pentru/de ţ inu t vase; Geschirr-, zum Halten des Geschirrs dienend. Szk : ~ polc. 1849: Egy edény tarto poltz égy f iokjával [Somkerék SzD; K s 73. 55] * ~ szék. 1679: Vagyo(n) ezen Kamoraban: 8 szál deszkabul valo Edény tar to szék főldb(e) vert fa lábakon [Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt. 58].

édes I. mn 1. átv is dulce; süß. 1592: weóttem 50. vedres Edes bort es 10 vedres wrmeos bor t [ K v ; Szám. 5 / X I V . 166] | Catus, Peterdi Balas leania val l ia : La t tam hogi Meggiesj Boldisarne az leginniel chokoltak egimast: Es az legini ezt mondotta, oh edes zep aiakam vay ha el zakazt-hatnalak [ K v ; T J k V/1. 270]. 1597: (Vettem) Giúlai Jstwanneteol (!) Egy eitel edes bort f — d 4 [ K v ; Szám 7 / X I I . 4]. 1829: 13om termő Almafa, mellyek kőzűl hét édes, a tőbbi Savanyo [Csekelaka A F ; KCsl 6].

Hn. 1604: Edes Kökinben valo zanto földbe [Újszékely U ; E H A ] . 1729: Az édes kőrtvélfánál [Bonyha K K ; E H A ] . 1746: az édés Vatzkor nevezetű helyben [Bós M T ; E H A ] .

2. kb. szeretett, drága; iubi t , drag; lieb. 1582: Az haz ablakan lata(m) Katal int , es meg zolitam mondwan: Jay edes Catalinom: Nam minde(n) ember azt mongia hog’ vramę Nireo Kalmanę az giermek | monda eze(n) Iygarto Gorgh i m ides Gergel ura(m) az istenirt kerlek hogy enne-ke(m) hagy beket az orat se(m) tudom melyen megh hal az en felesige(m) [ K v ; T J k IV/1. 39, 58d]. 1586: El Ieowe Albert es igy szola be, Ianos Vram E n be Mennek, Monda Iller Ianosne, De edes Albert Vram Ne Ieoj most Mert az Vramis Rezeg enis Rezeg vagiok [ K v ; i.h. 540]. 1590: monda nagy Balasne vaj ne Edes Georgy v ram mert Egy penzt sem ad m i nekeonk rea [UszT]. 1592: Catalin Zekel Ianos zolgaloia vall ia . . . el veue az Azzoni teolle(m) az giermeket es az legin-hez viue es meg chokolgatta, es mondia edes kis bagitama, igen zeretne(m) ez il l ien kis bagitat . . . Monda erre az legini, ha en megh giogiul-hatnek ugi hogi fel haghatnek az agira, chinalnek en eggiet neked . . . La t tam hogi val t ig eoleltek chokoltak egimast, es az legini az Azzont Edes tarsanak h i t ta minden zouaual, az Azzonys azon keppen az legint [ K v ; T J k V/1. 270. — aA Bagita kv - i női becenév (L. Nyelvt Ér t . 59. 33)]. 1593: Istuan kouachne . . . azt mongia vala Caspar kouachnak, Edes Lelkem Caspar kouach ne(m) tagadhatod hogi rezed nem volna ez gier-

E EM

édes 548

mekben, mert mind zeme zaia orra mosoliodasa oll ian min t neked [ K v ; i.h. 379]. 1600: engemet naszal v i t t uala abba az hazba az edes Vram, Es az Alperes abba az hazba ram zalla [UszT]. 1602: K tek penigh edes Bjro vram az en Joza-gomat egyebeknek k j ne aggya, hanem chak ezeknek az zemellyekneka [ K v ; R D L I. 73. —

aKöv a fels]. 1606: monda Dymjen Boldisar hogi Edes Peter vr(am) Ezt en masnak egj for in t alol ne(m) adna(m) [UszT 20/125—6]. 1612/1613: Bizoni edes Boldisar Vram . . . Czereny Gaspar czinaltaa [Fellak SzD; K J . — aA gyermeket szolgálójának]. 1622: monda Beczj Imrehnek Edes Vram az magam reze(m) ėȯreökseget czja-tozegibe(n) kgnek adom, de az ket eocze(m) rezet ne(m) adhatom [ B L t 3 „Steph. Fwstėós de Chia-tozegh p i x . ” (70) vall.]. 1626: H a penig valami okboi arra viseltetnek az en edes tarsom, hogi az en meg neuezett giermekimteol el menne innet lakni, igi legien közeotteok az osztozasa [ K v ; R D L I. 129. — a Köv. a nyi l . ] . 1630: az Azzonj . . . monda nekem: Ŏ edes Azzoniom, czjak az szegenj giermekemet szanom [ K v ; i.h. 19]. 1631: ez mostani edes hazanknak zŏrzauar vezedelmezŏ allapottyanak ideyen kinek kinek az Ur I(ste)n az m i keues javai t engette keze kozȯ t lenni, czak Isten tudgya k i k i hova ba-torsagos helyre vi tette [Radnót K K ; Ks O. 37] | mondgja vala ezt az Aszony hogj ne vigjetek el edes f iajm, soha nem elek teöbször ebben az uetekben [ M v ; M v L t 290. 239b]. 1632: megie(n) uala ot az uton ele az Vizi Georgne f ia Geȯrg az katona jnasok szollitak oda s mondanak neki edes rokono(m) minekvnk egi nehani el ado beörönk uolna uenned meg | Pattantiusne . . . mindenkor csak Farkas Gasparnet k ia l to t ta hog’ ne hadg’ edes giermeke(m) ne Vnniatok megh mert ha megh untok az nivuekis megh eznek engemet [ M v ; i.h. 104a, 106b]. 1633: Hal lam eyel agia(m)ba, hogi mo(n)gia vala Somosdi Mihal j , meg ne vagi edes baratom Cziaszar Istua(n), azonba(n) cziattanast hallek, de en ne(m) tudom mell ik vagta masikat [ M v ; i.h. 134b]. 1637: monda az leani . . . bizonj szemerem edes Aszo-nio(m) hogj valamely emberseges ember gjermeket kegd aval gjalaza [ M v ; i.h. 291. 80a]. 1638: edes io akaro Vram en nem felelhetek feleöle [ M v ; i.h. 159]. 1640: Hal lot tam magától is Kovács Istvántól, hogy szajhájának hí t ta, szeretőjének, feleségének, és azt is mondotta neki jere, édes szajhám, az

kínzó helyre [ M v ; i.h. 233a—51 átírásban!] | Ismerem utolso oramat hozzam közelgetni nem

akarom edes haszam nepet ez hamar elmulo vilagban biszontalan biszóntalan (!)a allapotban hadni keves Joszagom es iovaim felől teszek . . . i l lyen Testamentomat [Msz; Törzs. — a Így kétszer!]. 1641: monda Nagj Andras de ides Gereő Ferencz Ura(m) ciak semmi az [Kentelke SzD; B fR] . 1644: bussulassal igen tötem iddömmet edes sziuem [Szentbenedek SzD; Ks 101 Wesselényi K a t a férjéhez, gyermeteg írással]. XVII. sz. köz.: en . . . ides aszszonyom . . . jn tem ŏkŏ t es meg mondom nekiek az mennel jobban megh tudom

mondani [A j ton K ; Thor. X/48 Ebeni László lev.]. 1651: mondotta Borbely Gergeline Barla Miklos(na)k az eőreóksegh feleől bizony nem adom edes eotsem mind hane(m) tsak felét [Ara-nyosrákos T A ; Borb. I]. 1655: megh bocsásson Kg ld Edes Csepreghi Uram, a’ m i t t mondottam s cselekettem [ K v ; CartTr II, 986]. 1659: az en edes Uram . . . egy nihany idŏtol fogván valo sullios betegsegemben . . . bócziŭlettel gondomot viselte [Al tor ja Hsz; Borb. I]. 1663/1681: megh tekéntvén Palotai Kal lai Janos Ur(amna)k regi jambor szolgalattyat, mellyet mind hozzám, mind Méltoságos Praedecessorimhoz édes Szűleimhez . . . el követet . . . adok ö kgnek egy házat [ V h ; V h U 297]. 1669/1681: Karan Sebesbűl és Lugosbul k i bujdozot s mostan Haczok Varosaban lako Nemessi es paraszti rendeknek alazatos könyör-gesekbbül ertyük, hogy midőn édes hazajoktul megh foztatvan, es el vétetvén az hatalmas Nem-zettüla fejeket nem tudták nyavalyasok hova hajtani ollyan bujdoso allapatyokban [VhU 353 fej. — aA töröktől] . 1678: Ez az Zalog a mint én intezém édes Komam Ur(am), meg ér négy szaz tal lért [Kükül lővár K K ; Wass. Bánfi Ágnes lev., csak az aláírás sk]. 1679: nem tudo(m) édes Ura(m) ha oda la (!) volté ollyan nagy Dér [A j ton K ; E M L t Ebeni Éva lev.]. 1687: Edes felesegem . . . kŭ l gy ket ejtel czitrom Leuet. Negj ejtel f inom mehsert Anis vizet [Ap. 6 Kálnoki Sámuel lev.]. 1695: Edes kedves Hugom Aszszony . . . én eginehany rendb(en) i r tam Kgd(ne)k Levelet, nem tudom hovă tevelyedtenek el [Ap. 6 Apor

István Kálnoki Sámuelné Lázár Erzsébethez]. 1699: Kglmdet kérem edes Aszonyom amire az én boldogtalan árvaságomat eligsegesnek itél i lenni parancsollyon [Karkó A F ; Ks 96 Árva Weér Judi ta Gyerőfi Borbárához. — aTeleki Mi-hály kancellár özv.]. 1701: Balasi Boldisár Relic-tá ja Panit i K a t a az Nehai edes vra Apjátol . . . nagjob Balasi Boldisártol megh akarua kŭ lŏnŏzni s osztozodni . . . kervén minket arra edgjezŏ akaratbol hogj kŏzöt tŏk tŏrvény szerént el itel-nŏk [Kissolymos U ; BLev]. 1705: aza is egy aránt maradgyon azonb edes Onokaimra [Al tor ja Hsz ; Borb II. — aTi. az előzőkben említett kert. b A végrendelkező Mihálcz Miklós fiági uno-káira]. 1714/1781: (A dekrétum) édes vra eo Nagyságának . . . fáradhatatlan munkáját mutat ta az Felséges udvarnál [Gerendlóna T A ; JHb L X X I / 3. 467]. 1715/1761: hagyom, ’s adom, Testálom . . . emlitett Zalasdi joszágot . . . kedves édes Fe-leségemnek Teleki Christinának nevem viseléséig [Nsz; Berz. 17a]. 1716 e.: Bár csak tü, ha k ik még éltek, tanulnátok ezekena és énrajtam, kivált-képen te édes f iam József [BethlenÖnél. 127. — aTi. a felsorolt részegeskedő elődök példáján]. 1718: (Jósika Sigmond) szidni kezde s aszt mon-gya hogy te igen prokatoros vagy de az fejedet szellel vere(m) evel az nad palczaval . . . mondek az Urnak Josika Sigmond Uramn(a)k vaj ne edes Uram, mert en az Urnak ne(m) vagyok semmi kŏtelessegeb(en) sem szolgaja ne(m) vagyok égy ember nehezen ver meg engemet [Branyicska H ;

E EM

549 édes

J H b Fülei Csak Ferencz gondv. nyi l . ] . 1730: azon eo Ex ja Varosunk ellen valo processusat iedes Hazank Törvenyével meg edgyező proces-susnak Semmikeppen nem agnoscallyuk [Dés; Ks 25/IV. 23. M]. 1736: Bezzeg régen, mivelhogy nem valának ezek az éktelen, Istent méltó haragra indí tó káromkodások . . . : édes hazánkon is vala az Isten áldása [MetTr 414]. 1747: Egészséggel édes Szivem! [ A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségé-hez]. 1762: az I(nct)a . . . masokat ŏrdŏg, hohér, Diszno kutya teremtettével, nem gondolvan I(s-te)nével s’ maga édes Teremptŏ jével, Hazánk, és Istennek Tŏrvénye ellen káromlott [Torda; T J k V. 139]. 1776: én Edes Szivem Anikom

Istenemmel bizonyitom, hogy . . . az Léányát . . . soha meg sem kértem soha nem is kérem [Nsz; GyL gr. Lázár János lev.]. 1790: Edes Aszony Anyám! | Edes Uram A tyám [ M v ; J H b Jósika János anyjához, apjához]. 1797: Édes kedves Feleségem! . . . kivánom igaz indulattal hogy az Ur Isten rövid időn adja meg elébbeni jo Egességét [Héderfája K K ; IB id. gr. I. Bethlen Sámuel lev.] 1812: u j j ra mondja a Groff Ur eŏ Nsga: Édes Tiszteletes Uram! mennyen bé ismét a Nagy Aszszonyhoz és a Tegnap estvéli le kőtelezésem szerént u j ra kérjen engedelmet [uo.; IB. Molnár György (58) ref. esperes vall.]. 1843: Bár minő pitzin tisztelettel ezen nihány ronda levelem rengyei minyájan édes Bátsiékot egésségbe találja [Bözödújfalu U ; Pf]. 1852: Edes Etsem [Kadács U ; Pf Pálff i Dávid levélbeli megszólítása Pálf f i Lajoshoz].

3. vér szerinti drága, szeretett; de sînge bun drag, i u b i t ; blutsverwandt lieb, teuer. 1685: eo kgk emlekeztetik seot admonealtattyak . . . Gyŏ-r ŏ f i Gyŏrgy Ur(am)at arra hogj eo kglme jo l megh gondolkodgyek, es elŏtte Visellye aszt a Contractust, melly az eo kgk edes elejek . . . Nehai Gyŏ rŏ f i Janos Ur(am) es Tholdalaghi Bor-bara Aszony kŏzŏ t . . . l ő t t vol t [Désfva K K ; Ks 4. 1]. 1693: Gyaluban megh visgálván az Falu-ban levŏ Nemes es Paraszt haz helyeket, az min t in Anno 1674 ezen Atyaf iak es ezeknek edes ele-jek megh osztoztak vol t azokat . . . kinek kinek, kezinel hagják [Gyalu K ; SLt A H 17]. 1691/1781: Badensis Hertzeg eŏ Felsége ez hazában érkezvén Hadakkal, holmi kŭ lsŏ belsŏ Jovok édes elejektol Maradt vólt, Marhájok és egyéb keresmények, azoktól tellyességgel exhaurialtattak vólt, ugy hogy semmiek tŏbbire nem maradt vól t [Bra-nyicska H ; J H b L X X I / 3 . 456—7] . 1759: E n Petki Nagy Boldisár, k i vagyok édes f ia Néhai Mlts Petki Nagy Sigmond ur(amna)k Feleségétŏl Néhai Kováts Judi th édes Aszszony Anyámtol adom értésekre az kiknek i l l i k a [Moha N K ; TSb 32. — aKöv. az ügy előadása]. 1797: Méltoságos L. Baronissa Bánff i Kr is t ina Asszony ŏ Nagysága . . . Néhai Méltoságos Groff Czegei Wass Farkas Urf inak édes Asszony-annya [Pujon SzD; Wass. Conscr. 484].

Szk: ~ húsú. 1642: Kapusi István azt mon-dotta volt, hogy az városon nincsen édesebb húsú asszony Szőcs Miklósnénál. Hacsak ötven vagy

hatvan pénze vagyon is, mindjár t odaadja neki Kapusi István [ M v ; M v L t 291. 349b—351a átí-rásban!] * ~ kedvű édes ízű. 1844: u j színbór . . . Alkalmas tiszta, édes kedvű, szamatlan. lágy-űzü [Csekelaka A F ; KCsl 6]. 1847: Június 19-énn C 73 számu virágbórt mely must korában le tisz-tálva, s nemrégiben még édeskedvü s igen szép szamatu vól t le palackoztattam. Most már nem olyan édes, se nem olyan szamatos de még eléggé péseg [KCsl 13 Kemény Dénes lev.] * ~ lé. 1633: en meniek el eo hozzajok Vacsorara mert eő igen szep harcsat feozeot edes level [ M v ; M v L t 290. 118b]. 1777: a’ nyáron udvar i Bironak té-tettvén Flora Kosztán, mondot tam: No már szomszéd meg látod m i az udvari élet; mert máso-kat mind hamisnak árulonak ta r to t tá l ; mellyre

ő monda; hogy ő jol lakott az Udvarra l ; mivel tsak sos vizes édes lével tar tyák [Sajóudvarhely SzD; Ks ] * ~ pecsű. 1584: Vaida Anna Lowas Tamasne vall ia . . . hallotta(m) Leorinczteol hogy vicey Andrast Edes pechiwnek Newezgette, es monta hogy chak perel velle, es el kel miat ta giermeky melleolis budosny | Barbara Keomiwes Ambrusne vallia, zo Iarasaba monta Edes pecheo Andrasnak viczey Andrast Danch Leorincz K u t h i Marton vallia, Mene Viczey Andrasnak egy thiuka Danch Leorinczheóz Altal , egy Inast kwlde Andras oda Monda Danch Leorinch, Mi t keresz te Essez Curwa f y : Andras meg zolita erreol, Monda Leorincz, No chak te Edes pecheó Peter, Monda Andras, Ne(m) az volna Neke(m) Neve(m) hane(m) Andrasnak hinak engem [ K v ; T J k IV/1. 359, 361 ] * ~ picsa. 1631: soha nem gjakot eŏ edeseb piczat annal mint az uarga Mennyhart-neje [ M v ; i.h. 290. 56b] * ~ reménység. 1795: bátori t és biztat azon édes reménség, hogy egy édes jozanon . . . gondolkodo jo szivű Anya . . . egyetlen egyének mind világi mind pedig jővendő boldogságát . . . munkálodni tellyes tehetsége sze-r in t legfőbb kőtelességének tar tya a’ ví lági kőte-lességei kózŏ t t [ M v ; IB i f j . gr. Bethlen Sámuel anyjához] * ~ ürmös. 1718: én tegnap meg kostolám az édes űrmőst [Ks 96 Apor Péter lev.].

Hn. 1658: édes mezőben (sz) [M.gyerőmonos-tor K ; K H n 77 kk ] . 1686: Edes patak mellet [Bikfva Hsz; E H A ] . 1706: az édes ágjban a kŏzép lábban (sz) [Mezősámsond M T ; E H A ] . 1759: Az Édes mező Kut tyáná l a Bika Retinél [M.gyerőmonostor K ; K H n 79].

4. gúny drágalátos; drăgălaş; allerliebst. 1585: Monda Zep Miklosne zep bezeddel Hagy beket Hagionę. Nem fizetek nem Regennis hat f r to t bitangba, Monda hagione. H a fizettel keozeond a’ the edes kis Nielvednek [ K v ; T J k IV/1. 499].

II. fn Csak bir t . szr-gal. 1. szerető; ibovnic, i u b i t ; Geliebte. 1631: az elmúlt nyárban hallám, hogy sírnak-rínak vala az Kálmány Gergely házá-nál, és hallám, hogy Börvei Istvánné mondja vala nagy felszóval az maga édesének: Aha, fer-telmes kurva, jó lők addig, míg az hasamon fet-rengél, de immár megunál. Ezt hal lván Börvei István mondá: Í m ezt hall játok? Tüzet k iál t

E EM

édesalma 550

az esse lélek kurva leánya az maga fejére [ M v ; M v L t 290. 44b—48a].

2. Megszólításként bir t . szr-os alakban: drá-gám, kedvesem; dragul meu, draga mea; mein Liebling/Lieber, meine Liebe. 1635: Az boérok-nak Kovács Péter helyett rendeltess édesem más gazdát [Bonchida K ; RLev. 7 I. Rákóczi György feleségéhez]. 1812: a Groffne Édesem kiáltásában zengett a palota, a Groffis mikor az Asztaltol felkőlt az Aszszonyt meg tsokolta [Héderfája K K ; IB Molnár György (58) ref. esperes vall.].

édesalma mere dulce; Süßapfel. 1779: edes alma [Orbó SzD; GyL] . 1796: Apro édes Alma. Nyár i édes alma. Tél i nyers alma [Visa K ; MkG] .

Hn. 1591 k.: vol t edes almanal Zabo Ianosnak egy darab Irtasa [Vágás U ; UszT]. 1600: Tacz Anta l . . . at ta . . . Simon Dombianal az edes Al-manal walo feöldet [Betlenfva U ; E H A ] .

?Sz. 1779: Nemes Kővár vidékiről Frincséna

nevű falubòl egy Vaszilia nevű nemes ember j ő t t Hóróga Makaria Fiaihoz . . . és h i t ta őket haza Frinkfalvarab hogj menyenek haza nemes örök-segekre mert egjszer meg keseredik az teren való edes alma haza jőnének de nem jöhetnek [Orbó SzD; GyL. Berincze Dumi t ru (59) j b vall. —

a — b F r i n k f v a SzD]. A címszóra von. szövegbeli rész román szólás v. alkalmi

ny i l . fordítása?

édesalma-érés coptul merelor du lc i ; Süßapfel-reife. 1800: Most nyáron Éppen Édes A lma Éréskor lészen két Esztendeje [Dés; D L t ] .

Szk: ~ táján. 1800: A közelebb jővő nyáronn édes A lma érés tá jánn lészenn két Esztendeje [Dés; D L t ] .

édesalmafa pom de mere du lc i ; Süßapfelbaum. 1622: van az ekklézsiáéban 3 almafa . . . egyik . . . telelő édes almafa [Málom; SzDMon. V, 120]. 1796: Talál tunk . . . Horom (!) bokor aproság termő édes almafákat [Doboka; Bet. 2]. 1805: Nyár i édes A lma fa [Buza SzD; L L t Csáky-per 124. L. 31]. 1819: édesalmafa | borizü almafa [M.köb lös SzD; Berz. 22]. 1823: Négy körtvefa . . . Tiz édes Almafa [Csekelaka A F ; KCsl 16]. 1875 k.: egy nyár i édes alma fa [Szucság K ; RAk] .

Hn. 1764: Az édes Almafánál [Páncélcseh SzD; D H n 57]. 1791: Az édes alma fánál (sz) [Hol t -maros M T ; E H A ] . 1830: Az edés (!) almafákon felyül [Néma SzD; E H A ] .

édesanya 1. szülőanya; mamă dulce/bună; (leibliche) Mutter. 1573: Eottwes Imrenenek, orsollya azzonnak az Annya egy volt , Eottwes Leorinczel, es az hazis Eosteol marat t rea Edes annyatol es edes attyatol olaz Janostol [ K v ; T J k III/3. 254]. 1582: Boregeteo Peterne . . .

Igirthe volna hog edes Annia helyet lezen [ K v ; T J k IV/1. 93]. 1583: hogi az ü ides anniat min t uerte andras Kato en nem tüdom aszt [ K v ; i.h. 194b]. 1585: Borbely Marton . . . vall ia . . . ez el mu l t halalkor bant Az A t th iam Az Nyreó

Istwan edes Anniaual [ K v ; i.h. 407]. 1590: az eȯ edes annjok en neke(m) mostoha aniam vol th [UszT]. 1595: Az my megh hól t edes Aniank elteben esze nala lewen testamentomot tet t | ket ezṽst gyrwje maratt vol t az edes Annyatol [i.h. 9/50, 10/49] | az my mostoha atthiank es edes aniank wet vo l t egy hazat az war Sarampoia eleöth [Szu; i.h. 9/43]. 1598: az en edes gierme-ke(m) resze en ream min th edes anyara zallottak (így!) [i.h. 12/99] | Ezedbe nem ueotted, hogy . . . az te Edes anyad Pazaros Myklosne [BfN] . 1602: Vitez Mihalinak az edes Annia, Gall Georginek a’ iob at t ia eggiek voltak [ K v ; T J k Vl_/1. 659]. 1604: az peres haz marada . . . peres azonjnak az edes aniara [UszT 17/43]. 1620: (A) Joszagnak fele Aszu Judi th aszont Jure consa(n)guinit(a)tis Concernallya . . . melly . . . Ioszágh Aszu Judith-nak eȯsiteȯl . . . az meg mondott peres aszonnak az eo edes Annyara kellet uȯ lna szállani [Kovászna Hsz; Borb. I]. 1623: az eo At t janak az eo edes Annjat . . . meg ne haborithassak [ K v ; R D L I. 120]. 1625: peres ôrôksegi penigh Anta l Balintnak az edes Aniaie Kata l in azzonie volt k i nekem masik aniam uolt [UszT 93a] | ez az eöreokseg . . . az edes aniame uolt silester annose [Tarcsafva U ; i.h. 68]. 1628: az en edes Anjamtol maradot egy eoregh ezwst serleg pohar [Bonyha K K ; Eszt-Mk Bánffy Mária végr.]. 1630: Czegei Vass Janos apia az felesige Erdelj Ka ta Aszonj edess ania Gerendi Martha Aszonj utan b i r ta e resz ioszagokatt leanj agra ugi m in t leanj negedet [Szentegyed SzD; Wass. Nic. Ratonj (65) ns vall.]. 1637: Rosa alias Czizmadia Jánosnak az Edes an(n)ia J t nozaljban az Ura(m) feőlden holt megh [Noszoly SzD; Ks] . 1650: magam kertem . . . minden res mobiliseket, miuel Az edes anniok néhai Nagi Lukaczne marta nekem hat ta uolt Tutorsagom ala [Újszékely U ; UszT 8/64, 71a]. 1651: Barla Miklos hozot uolt k i egi failandis szoknyát Tordarol . . . az mely szoknia uolt Borbely Samuel(ne)k az edes Annyaié [Aranyos-rákos T A ; Borb. I „Rakoson lako Farkas András Veres Draba(n)t” (32) vall. ] | Az Kis Arva Beùs K is Anna reszere ju to t jokat, az edes Annjanak Kannagjarto Ferenczne Aszszonjomnak at tuk Tu-tellaja ala [ K v ; R D L I. 28]. 1665: egy resz portio Maros Nemetty joszagh Keresztesi Ferencz Uram edes Annya Nemes Dorko joszaga volt [Oncsokfva H ; J H b X X X V I . 9] . 1680: protestal az I, az masodik val lot hogy be i t i l tek, holot edes Annya volt az Actor(na)k [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 151]. 1691: az en edes Anyam hagyot vo l t nekem Testamentumb(an) két fő aly hajat [Dés; Jk ] . 1703: Szegény nyavallyás Serédi Susanna Eőcsém is Gyermeke vól t az szegény édes Anyámnak, m in t akar mellyik közülünk; azért része neki is van [ K v ; Eszt. Serédi Zsófia Serédi Gáspárhoz]. 1736: ezen üdösbik Bothos Gaál uramnak elsŏ Feleségéröl Nehaj Nzts Vajaj Anna Aszszonyrol, m in t Szüle Annyakrol, az édes Anyokraa [Msz; Vk. — aTi. szállott javak] | Az öreg Petki István édesanyja Lázár Erzsébet, és Apor Lázár nagy-atyám anyja Lázár Borbála, egytestvérek voltak

E EM

[MetTr 420]. 1742/1792: Etzken János Uram qua Plenipotentiariussa édes Annyának és édes Báttyának, minden ŏ kegyelmeket il lethetŏ Bonu-mokot bé botsátta, és adá . . . száz ötven Magyari forintokba [Albis Hsz ; BLev. 39]. 1767: Edes Annyakrol Buzás Orsolyarol reájak maradot [Nyárádmagyarós M T ; Told. 76]. 1771/1817: Allodialis erdő, melyet az . . . édes Annyak Orbán Ágnes aszszony ell adott vo l t [Jedd M T ; Mk] . 1774: Hogy Mihály és János ő kegyelmek édes At tyokot és Annyokot . . . verték, sebhették vagy káromlották volna nem tudom [Sepsizoltán Hsz ; HSzjP]. 1776: az ö Kegyelmek edes Annyok meg halalazat [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1777: édes Annyakat mind holt ig tisztellyék [Cintos A F ; K G y ] . 1779: Édes At tyakot h iv ták Surs Togyer-nek, édes Annyakot pedig Sztán Mariának [O.mo-nostor K ; GyL. Surs Gavril la (56) j b vall.] . 1788:

ő kegyelmek(ne)k édes Annyak Fülep Mária Aszszonj [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1791: a Néhai édes Anyámtol hordott Bor, és pálinka arrát . . . nékem meg fizette . . . Musik Sigmond mp [Torockó; Bosla]. 1794: egyéb Házi porté-kákat pedig, minthogy azak veszendők voltanak, meg fizetni nem tartoznak az édes An(n)yaknak [Asz; Borb. I]. 1801: a három Léányim, Néhai első Feleségemtől maradott belső portékáikban, ugy min t Néhai Édes Annyakéban . . . meg osztoz-tanak szép Atyafisággal [M.köblös SzD; R L t O. 2]. 1802: Balo Klára és Testvérei Édes Annyak és A t t yak [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1804: az Edes Annyak Fülep Istvánne [uo; i.h.]. 1826: Edés (!) Anyakrol reájak Maradott Jok [Várfva T A ; i.h.]. 1829: ugyan kŏszŏni Edes Anyám Anyamnak ’s néked a’ vélem valo jo dajkálkodást [ K v ; Pk 6 Pákei Kriszt ina férjéhez]. 1832: még i r tam volt egy Levelet nem tudom kapta é Edes Anyám vagy nem [Zsibó Sz; EreklyeMúz. Szigeti Miklós lev. Bod Ka ta édesanyjához]. 1867: tiszte-lem s csokolom édes Apámot édes Anyámot . . . szeretö f iok Pálfy György [Kv/Tarcsafva U ; Pf]. — L . még E T A I, 21 Nsz.

Szk: ~m asszony. 1653/1681: VHunyadi varo-somb(an) lako szakacsom Gergely mester, immar regtül fogva melto(sa)gos elein(kne)k jambor s hű szolgajok volt , sŏ t ugjan . . . kézrŭ l kézre kől t szolgalattya, vgy hogy idvezŭ l t boldogh emlekezetŭ edes Anyam Asszonyrul, nehaj Teken(tete)s es ngos Ik tar i Groff Bethlen K a t a Aszszonyrul az tŏbb i uta(n) en reamis szalva(n) szolgalattya, k i t mind eddighis dicsiretesse(n) continualt [ V h U Nic. Zolyomi Nagykerekiben kelt adománylev.]. 1701: Jsten minden jokkal aldgya meg kegyel-medet edes Anyam Aszszony ele<te>nek minden idejeben kivanom szivem szerent [Ne; B L t 9

Toth Istvan édesanyjához Angyalosra (Hsz)]. 2. Nőhöz kedveskedő megszólításban; adresare

amabilă către o femeie; i n lieblicher Anrede zu einer Frau : mamă dragă; liebe Mutter. 1583: Egkor beteg vala ez Rengeo Annanak az Vra Racz Gergel panazolkodni kezdeh ennekem Mond-wan : Latom edes Anyam es tudomis hog’ ez e(n) felesege(m) Rengeo Anna Nilwa(n) valo Curwa |

Theolcheres Vinczet egkor feddem vala . . . Monda Vincze, No edes Anyam eóreómest el veszy a’ Notelen legeny ami t Neky Adnak [ K v ; T J k

IV/1. 187 „Ersebet Dabo Thamasne” vall.]. 3. átv melegágy, táp ta la j ; răsadniţă; Brut-

stätte. 1732: Mikor ideje jár s a fŏ ldeket jol mivel ik, gabonȧt j ó t terem, tsak hogy forrásos lévén határok, a Tŏvissnek édes Annya ha gyakorta pusztan hadja, bár tsak két Esztendeig edj más után, irtás nélkŭ l fel nem ront ja [Szászsztjakab SzD; TSb 51].

édesapa 1. édesatya; ta tă (bun); (leiblicher) Vater. 1591 k.: Ez az fo ld Edes apame sypos antale ualla . . . Ez t az foldet by r tam s ganez-tamys my(n) t Jdes at tyamtol marat tat megy keuano(m) Eszt az fóldet tölled ha tŏrueny my(n)-den hasznaual ha tagadod hogj ez Jdes attyame ne(m) uol t es E n ne(m) byr tam uolna byzonyttok az m y t byzonythattok [UszT]. 1613/1631: en annak az fiaual, Pal Mihalyal, annak az Dauidnak az edes apiaual edgjwt szolgaltam Czegeben Uass Geörgi Uramat [ K v ; Wass. Magiari Anta l Szent Gothardi (60) jb. vall. ] . 1640: Ez megh i r t jouacz-kakat . . . hagiok . . . Vigh Laszlonal, vgi m in t edes Apiok kezenel [ K v ; R D L I. 123]. 1674/1676: H á t tudgyatoké . . . hogy ezen Tőrvénytelen fog-lalas előtt mind az Job Apám K a m u t h i Farkas, mind az édes Apám Kamuth i Miklos, edes Anyám-mal Cserényi Ersebettel . . . bekeségesen bir ták . . . Eoruényest? [ K v ; J H b K X X . 21 vk] . 1701: Balasi Boldisár Relictája Panit i K a t a az Nehai edes vra Apjáto l nagjob Balasi Boldisártol megh akarva kŭ lŏnŏzni s osztozodni ( : mivelhogj az Ura megh holt :) azonban . . . Balasi Peter, Balasi Miklos és Fŭ lŏp Gjŏrgjne Balasi Annok, hogy edes Apjok nekikis részeket minden féle acquisitu-mokbol . . . egészszen k i nem adta volna . . . kervén minket arra edgjezŏ akaratbol hogj kŏzöt-t ŏ k tŏrvény szerent el i telnŏk [Kissolymos U ; BLev.] . 1728: az i f j u Czegze Janos es Jakab ides Apjok(na)k az hŭ tŏs felesege i t nalunk Selje-bena ŏzvegjen marada [Bet. 7 Balogh István senior (79) nb vall. — aMT]. 1729: Vaklas alias Turku ly Juvon(na)k k i vo l t az Nagy Apja edes Ap ja ’s ĕdes Apjanak testvér atya f i a i ? [KSz ; B K vk ] . 1818: Azon is instálom Edes Apámékat hogy i rántam ne nyukhatatlankodgyanak [ K v ; Pk 3]. 1859: mire édes apám szülŏ apámot kérte . . . belé egyezését nem adta [Szu; Pf] . 1867: arra kérem még édes apámot hogy mikor levelet i r nekem t i tuIá ja ily formán A Kolosvári unitá-r ium Gymnáziumban tanulo Pálffy György fiam-nak szeretettel | tisztelem s csokolom édes Apámot édes Anyámot . . . szeretö f iok Pálfy György [Kv/Tarcsafva U ; Pf].

? Sz. 1574: Zeochy martonys egy reouid Nyelw Zekerchet rant k y eowe megwl, es fel alwan Mond Nagy Simonnak hogy the simon ez lezen meg edes apad theneked [ K v ; T J k III/3. 387].

2. apósra von. : ta tă socru; in bezug auf den Schwiegervater. 1859: maradok Edes Apamnak öszinte vője Révai [Szu; Pf].

551 édesapa E EM

édesatya 552

3. kb. atyai gyámol; spri j initor părintesc; väterliche Stütze. 1618: ha az Erdély országa az hatalmas császárt szolgálja, Görcsi Mehmet pasa az édesapja, de ha nem igazán szolgálja, nálam-nál nagyobb ellenségtek nincsen [ B T N 125].

édesatya édesapa (vér szerinti apa); ta tă (bun); (leiblicher) Vater. 1568: az mely hazba most lakyk Veres Antalne, Edes attyatol marath hazon Czyereltek Ez azonnak [ K v ; TJk III/1. 173]. 1573: Eottwes Imrenenek, orsollya azzonnak az Annya volt, Eottwes Leorinczel, es az hazis Eosteol maratt rea Edes annyatol es edes at tyatol olaz Janostol [ K v ; T J k III/3. 254]. 1590: maradot az my edes At iank to l . . . vgj m in th haro(m) zaz for in th penz [UszT]. 1593: az my meg holt Edes At th iankto l Orozhegj Albertol marat wol t my reank egy haz es eöreökseg minden hozza tartozokal Egjetemben J t vduarhelt [Szu; i.h. 9/43]. 1597: Nyreo Gergelinek edes att ia wala Kutos Benedek [ K v ; T J k V/1. 109]. 1602: Frathay Andrasnak az Job Annya, es hozzwtelky Barbaranak az edes A t t y a eggyek voltanak [ K v ; T J k VI /1. 583]. 1606: az m j edes att iank warga gergely wol t warga Balint f ia m i annak wagiunk leianj es onokaj [Uszt 20/23]. 1619: Maczko Sándornak, es Maczko Dawidnak, edess A t t yok . . . Nemetth nemzett wol t t [Abrudbánya; R D L I. 108]. 1625: Az meg newezet eoreokseg edes

Agyankke (!) vo l t t . . . Az my At tyank hogy megh hol t t . . . my Arwaye (!) marat twnk vgy occupalta el teolwnk az al peoreos [UszT 91a]. 1633: Zah Peter eőreg főldetis nekj at ta az edes att ia rezeben [ M v ; M v L t 290. 139b/2]. 1640: az A edes A t t i a [ M v ; DLev. 5]. 1643: nehai

I(ste)nb(en) el nyugut h<o>szu Istua(n) vr(am) az hoszu Tha(ma)s es ho<zu> Sophia asz(ony) edes att iok [ K v ; Törzs]. 1649/1681: Ik tar i Bethlen Ka ta . . . Albesy Zolyomi David Ur(amna)k hazas tarsa . . . en . . . az nagy emlekezetű Felseges Bethlen Gabor fejedelemnek . . . üdvezült édes A tyám egy Testvér Batyam Ur(am)nak eő Flsg(é)-nek holta utan . . . Vajda Hunyadi Varamnak . . . birasara igaz successiom szerint ju to t tam [VhU 311]. 1650: az megh i r tam edes Attya(m) es szűle At tyam, s őssom, Vduarhely szekben laktak [UszT 10]. 1658: E n Kamaráso(n) lako Kodor i Peternek az edes attyatis Kodor i Mihályt jo l ismertem [Vajdakamarás K ; SLt G. 16 Dombi Andras (75) jb vall.]. 1669: Midőn volnánk . . . Branyicskána . . . Nehai . . . Idősbik Josika Gábor Ur(am) edes f iaj . . . edes Nehai A t t yok Testamen-tumanak alkalmatossagával or ial tatott nemű nemű Difficultasok(na)k dirimálásában . . . Jőue m i előnkben . . . Josika István Ur(am) [ J H b X X X V /

11. — a H] . 1671: Tudom bizonyoso(n) hogy . . . Győrf i Anna edes Annya, es Enyedi Martonnak az edes A t t i a egy Anyatu l valo At t ia f iak voltak, egy edes Annyok volt [Borb. I]. 1673/1682: az édes A t y á m . . . mondotta nékem [Tótháza K ; SLt Q. 12 Nagy alias Szekerczés János (60) j b vall.]. 1680/XIX. sz. eleje: Tudom azt, hogy az papoknak az édes Atyok Pap volt, az szűlő A tyok

is hasonlo képpen [Persány F ; Szád.]. 1682: Tudhassa iduőzűlt édes Annianak micsoda bonomi marattak . . . Edes att ia kezinel [Fog.; Borb. II]. 1688: énn Üdvezült edes A t j á m Nehai Nemzetes Boér Sig(mon)d Uram joszágha [Fog.; Szád.]. 1700: édes A t tyánk Tőt t Cseréjét mikis fell nem bontyuk [Pókafva A F ; J H b X X V / 1 . 39]. 1707/ 1711: H a pedigh . . . edes At tyokat . . . az Isten . . . az arnyek vilagbol k i venne, Hadgya az Gyer-mekeket eő kegyelme az kolosvari Jesuitak kezek-ben [ K v ; J H b K L V I I . 43]. 1714: ezek(ne)k az Szűle At tyak, es az edes At tyak i t t lettenek az világra [Kalocsa SzD; Wass]. 1724: Az edes At tyokro l Nehai Tar Mihály Uramrol maratt ház [Asz; Borb. II]. 1740/1778: Fejérvári Istvány . . . nem Obedialt edes A t t ya Dispositiojnak [Pókafva A F ; J H b XXV/57 ] . 1742/1760: Az mostani Czegei Vass Urak(na)k edes A t t ya vol t Nehai Vass Daniel uram Nagy A t tyok Néhai Vass János Uram [Pujon SzD; Wass. St. Thordai (70) zs vall.]. 1750: édes At tyakro l Néhai Fűlep András vramrol és édes Annyakrol Pálff i Ka ta Aszszanyrol ő Kegyelmekre maradtanak holmi Kűlső és belső bonumok [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1750/1797: ezen szánto főldnek . . . egy darabját a’ Szőlő Lábjához bé kertelte vólt az Édes A tyám [Nagydoba Sz; i.h. II „Ns idősb Vigh István” (73) vall.]. 1753: Az Exp(onen)sek(ne)k édes A t tyaka t Borbély Istvánt jo l ismértem [Borb.

I Andreas Balla de Várfalva (70) vall.]. 1766: az A. eö Kegyelme nemző édes A t t y a mais ra j ta lakván a’ Joszágon, a’ köz Vdvarnak minden nap hasznát veszszűk [Torda; T J k V. 312]. 1779: kinek h iv tak Ip ját ezenn Emberek édes At tyok-n a k ? [ G y L ] | Édes At tyakot h iv ták Surs Togyer-nek, édes Annyakot pedig Sztán Maríának [O.gye-rőmonostor K ; GyL. Surs Gavril la (56) jb. vall.]. 1802: Néhai édes A t tyok és édes Annyak (!) edgyütt laktakban szerzettenek è valamelj Ingo és

Ingatlan J o k a t ? [Aranyosrákos T A ; Borb. vk] . 1809: az Exponenseknek édes A t t yak b i r ta [uo.; i.h.]. 1814: édes attyok idősb Dési Makai Mihálj [Dés; i.h. I]. 1814/1837: ma is életben lévö édes at tyak Tktes Kováts Anta l [A.szőcs SzD; E M L t ] . 1846: Haller Ferentz . . . Remek esztendőre ren-deltetett Edes attyahoz Haller Ignátzhoz [ K v ; AsztCLev.].

Szk: édes atyja ura. 1729: Déll után három orakkor mul t k i ez vilagbol Az én kedves édes A tyám Uram P. Nagy Sigmond [TL. Petki Nagy cs. szám. 5a]. 1773/1778: Kendői Balogh Ferentz Balogh Joseff és Balogh Sigmond . . . vagyunk mind harman edes Fiai Nehai Nemzetes Kendöi Balogh Laszlo edes Atyank Vrunk(na)k [ M v ; DLev. 6]. 1776: Groff Gya lakut i Lázár János Ur f i eŏ Nga . . . Néhai édes A t t y a Ura . . . Szóbéli igirettel maga szándékát . . . k i jelentette, hogy Urf iának . . . nem mást, hanem a Kis-Aszszony ő Ngát Venné jővendőbéli Házastársul [Nsz; GyL. h iv. ] .

Ha. 1755: édes A t tyaka t t [Mezőbánd M T ; M b K ] . 1757: edes At tyokot [Kebelesztiván M T ; CsS]. 1758/1792: Edes A t t yak [Fejér m . ; K G y ] .

E EM

553 édesegy-testvér

1788: Nehai edés A t t yak [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1798: edes A t t j a k [uo.; i.h.].

édesatyafi vérrokon; rudă de sînge; Blutsver-wandte. 1592: Zentmiklosi Gergeli val l ia : Zaiabol hallottam Nagi Balasnenak, hogi ez Molnar Ambrus-ne mikor be J w t t vala, azt monta, hogi eo neki edes Att iaf ia, k i t chak halala eleottis meg emlite [ K v ; T J k V/1. 284].

édesatyai édesapai; de ta tă (bun), părintesc; väterlich. 1814: A ’ kereszteltetés alkalmatosságá-val . . . egész édes A tya i örömet mutatot t , ’s maga is a’ Czéremoniánn egész végig jelen vól t [ M v ; TSb 51].

édesatyaság atyai érzület; sentiment patern; väterliche Gesinnung. 1703: mind a m i kglmes Urunk édes Atyaságának, mind a m i a Szegény-séghez valo indulatunknak czéllya, ebben nem a terehnek névelése, hanem inkább az igasságos repartit io által valo kissebbitése [UszLt IX, 77. 61 gub].

édesbátya idősebb f iútestvér; frate mai mare; älterer Bruder. 1697: Kolosváratt lako Ns Gŏrŏg Politzán Gyŏrgy Ur(am) testvér Huga Politzán Gŏrŏg Judi th Asz(szo)ny neve alat kûlde el enge-met eo Kglme i l lyen L(ite)ralis Instructioval . . . Ns Politzáni Gŏrŏg Judi th kénáltattya . . . ns Gombkŏtŏ Lŏrincz Ur(ama)t azon 44 forintokkal, az mellyen Kgld vérségem(ne)k Praejudiciumára akaratom ellen vásárlotta vér szerént valo édes Bátyám ns Viczej Szŏts Istvántol belsŏ Monostor Uczáb(an) . . . lévŏ engemet m in t kŏzelebb valo vért concernalo égés miat t el pusztult fundust [ K v ; K v L t Fasc. I. 186]. 1742|1792: Etzken János Uram qua Plenipotentiariussa édes Annyá-nak és ĕdes Băttyănak, minden ŏ kegyelmeket illethetŏ Bonumokot bĕ botsătta, és adá . . . szăz ötven Magyari forintokba [Albis Hsz ; BLev. Transs. 39].

édescsípős csípősbe hajlón édes, karcos; dulce pişcător; beißend süß. 1736: Mihelyen az ú j bor annyira forrott , hogy egy kis csipőssége volt , mindjárt uj bort i t tanak, dicsekedvén, mely f inom

s édes csipős; az ó-bort kocsis, lovász i t ta, még az asztali szolga is neheztelte, ha ó bort adtanak innya | H a olyankor vol t az lakodalom, mikor az bor édes csipős volt, ú j bort i t tanak tŏbbire [MetTr 326, 384].

édesdeden kb. önfeledten és boldogan; u i ta t de sine şi fer ic i t ; selbstvergessen und glücklich. 1632: eggiwth öttek i t tak a nagi edesdeden [ M v ; M v L t 290, 96a. — aAz asszony és György deák].

édesedik kedvet kap ; a prinde drag (de ceva); Lust bekommen. 1717: Hogy annál is jobban az Iffiuság a Tanuláshoz édesedgyek, s Capacital-tatthassék, . . . rendeltűnk az i t t valo Accessisták Intertentiojokra ez Impositione extraordinaria

Tr i t i c i Cubulus 50 Avenae 75” Foeni Currus 50 [Nsz; Ks 83 gub.]. 1851: Anyosom épül, hová tovább jobban édesedik az u j élethez [ K v ; Pk 7].

édes-egy 1. édestestvér; frate/soră dulce; rechte Geschwister. 1606: Az en anjam Kaniadi Vigh Antalne Vernil la (!) edes egi uolt Bartaljus Luka-czal, Bartalius Gŏrgj gérmeki voltak [UszT 20/257]. 1630: Kenieres Istuannak . . . az szüle Annia Kovacz Ersebet . . . edes egj vol t Melegh Andras-neval Kovacz Anna Aszonial [ M v ; M v L t 290. 219b]. 1638|1683: édes edgy az a’ Goja János Goja Petérrel [Héjjasfva N K ; Bál. 44]. 1641: i t Enieden Varadi Gaspar deak leaniat az eőregh Jonas deak elveue az meli leanj Varadi Miklossal edes egj vol t [Ne; R L t ] . 1651: Az megh i r t sze-melyek edes Eggyek leven vol t Egy batjokkal egwt harman <ke>ozeos Evreoksegek [Csíkszt-márton Cs; Bál. 49]. 1666: Ennekem mostoha Apam vol t Takacz Peter, edes egy vol t Mathe Păppăl [Csávás K K ; Bál. 1]. 1671: Tudom aztis Hogy Bartokne edes egy vol t Kelemen Peterrel [A.cser-náton Hsz; HSzjP]. 1716: édes edgjek voltanak a kérdésben fel te t t személlyek Atyával és Anyával [Nagyida K ; Told. 22]. 1721: A t tyokka l . . . Száva Juonnak az A t t y a edes égj vol t [Radna B N ; Ks 25. V ] . 1736: maradot egj más kis f ia 8. vagy 9. esztendŏs, mellyis édes egj vol t azokkal a Fugit ivusokkal [Beresztelke M T ; Told. 25]. 1738: az Barthos Uraimék edes Annyok edes egj vol t Bartok Mihalyné Aszszonyommal [Albis Hsz; BLev.] . 1749: Bodoni Gergely . . . az en At tyammal edes egy vol t [Bos M T ; Told. 8]. 1756: Tőrők Ersebet az én Nagy Apámmal édes-egyek voltak [Vaja M T ; V H ] | Néhai Tusnádi Miklosné Simon K lara Simon Gyŏrgjel édes egj vol t [Kökös Hsz; K p I. 199]. 1769: ezen Copiasné a’ m ŭ praedecessorinkal edes egy vól t [Szárhegy Cs; L L t ] . 1781: Etzken Janos edes egy volt Etzken Péterrel [Hsz; BLev.] . 1785: a Nagy A t t yok edes edgyek voltak [Albis Hsz; MvLev. 8 Hsz-i anyag. — Uo. más val l -ban: az ö Nagy At tya, és a Bak Imre nagy A t t y a edes egy Testvé-rek lettek volna | a Nagy A t t yok edgjütt osztozott és egy testvérek vol tak] . 1802: Balo Jánosné és a’ Biro Sigmond Feleséginek az A t t y a Edes edgyiek voltak [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1831: Gál János . . . Gál Sigmond Apjával Gál Péterrel édes egy vol t [Szenterzsébet U ; i.h. II]. 1838— 1845: Édes egy, édesegyek = testvér, testvérek. ,,Ugy élnek, mintha édesegyek volnának = test-vérek” [ M N y T K 107] — L . még hsz-i adaléko-k a t : EM. L I I , 110.

2. féltestvér; frate u ter in ; Halbbruder/Schwes-ter. 1768: tudgyae a Tanu hogy . . . Orbán Lász-lone Aszszonyom edes egy vol t uzoni Beretzk Lászlo Urammal A n y á v a l ? [Hsz; K p IV. 250 vk] .

édesegy-testvér édestestvér; frate/soră dulce; rechte Geschwister. 1637: Simon Mihaly neuü, nőtelen napszámos ember . . . az felesegevela

Annyarol At tyaro l edes egy testver vol t [ K v ; R D L I. 25. — aTi. a végrendelkezőével]. 1742:

E EM

édesegytestvér-öcs 554

Boldisár Mihally Vram . . . édés egj testvér vol t az Tordai Boldisár Vram édes Annyával, Boldisár Ersebet Aszszonnyal [ M v ; Told. 15/24]. 1743: Vitályus István . . . Nagy Ap ja édes egy Testvér let t volna Néhai Vitályus Győrgy Unitarius Prae-dicatorral [Ká l M T ; Berz. 12, 92/206]. 1785: azt is hal lot tam Bak Sofiátol hogy az ö Nagy At tya, és a Bak Imre Nagy A t t y a edes egy Testvé-rek lettek volnaa [Albis Hsz ; MvLev. 8 Hsz-i anyag 8. — aUgyanerre von. i.h.-en más vall-ban ez olvasható: a Nagy A t t y o k edes edgyek voltak | a Nagy A t t y o k edgyütt osztozott és egy testvérek voltak]. 1791: Székely Maria, Anna, és Jud i th édes egy Testvérek voltanak, és természet szerént valo édes Gyermekei Székely Lászlonak [Várfva T A ; Borb. I I ] . 1803: Az Exponensnek Néhai édes Annyok (!) és kigyelmed nem külŏmben Fazakas Getse János edes egy Testverek lévén, mind hármon gyermekei Néhai Getse Josefnek [Dés; D L t 17/1809-hez]. 1804: Csekelaki Etsedi Janos Uram . . . osztozatlan edes egy testvér levén N Etsedi Maria Retsei Samuelne Asz(sz)any-nyal [Csekelaka A P ; KCsl 16]. 1826: Szöllösi János . . . édes égy testvér vol t . . . Szöllösi Borbá-rával [Szék SzD; Vajda lev.]. | K ive l vo l t az Exponens Nagy A t t y a édes égy Testvér, Aztatis hogy h iv ták és hol l a k o t ? [Dob. ; RLt vk ] . 1837: I f f iabb Filep Menyhárt és Filep Jull iana . . . Edes Egy Testverek [Aranyosrákos T A ; Borb.]. 1842: Nemes Vla jk Lup kivel vol t édes egy Testvér? . . . ezt a’ Tanu honnan tudja? [ K v ; R L t gub. vk] . 1843: édes A t y á m már néhai Halmágyi Mihály édes égy Testvér vol t az el adok . . . Nagy Annyok, Halmágyi Károl inával [ K v ; Bet. 5].

Szk: ~ atyafi édestestvér. 1770: Füleki Gyŏrgy-röl azt tudom . . . mondani hogy . . . az édes Anyámmal édes egy Testvér atyaf i [Szásznyíres SzD; Ks 30, 28].

édesegytestvér-öcs testvéröcs; frate mai m i c ; jüngerer Bruder. 1686: Tudode . . . hogy Gott Szŏcs Davidne Kovács Ersebeth Aszszony Nehai Kovacs Ferenczne Borbely Anna Aszszony halála utá(n) edes edgy testvér Eőcsével Nemzetes Kováts Istvá(n) Urammal . . . mindennemű jokbol Attyafiságossa(n) egymás kőzőtt meg osztoztak volna? [Msz; M b K ] .

édesen édesdeden; dărgăstos, afectuos; süß, lieblich. 1819: Dehogy nem szereti a patvarba, hiszem bizan ha nem szeretné nem is játzodna vélle éppen olyan édesen [ K v ; Pk 2].

édesfiú. Csak bir t . szr-gal: 1. vér szerinti f iú-gyermek; băiatul lu i /e i ; (sein, ihr) Sohn. 1579— 1581: Bakj Ferenchne eot edes fiawal, az mostoha kyw l [Kajántó K ; GyU 1]. 1610: Az m i zwle At t ianknak, Nagy Demeter Janosnak, Edes f ia volt , Demeter Janos, M i annak az Demeter Janos-nak, edes leani vagiunk [Pálfva U ; UszT 39]. 1642: az min t tudgyak megh mondgyak . . . az m i t Ficz Ersebeth . . . b i r th volna, es ez may Napigh Meszaros Is tvan Uramra m in t édes Fiara

haeredalt volna [Nagymeregyó K ; J H b K X V I I I / 20]. 1646: vgy tar t iak s beŏczwllika min t Edes f iat es Leaniat [Burjánosóbuda K ; J H b K X X I I / 2 9 .

— aTi. a fogadott f iú t és feleségét]. 1666: Szutsak-bana lako Matskási Ferentz Felesége edes Fiával Szekelly Gyurkával [MbK. — a K ] . 1669: Midőn volnánk . . . Branyicskána . . . Nehai . . . Idősbik Josika Gábor Ur(am) edes f ia j . . . edes Nehai A t tyok Testamentumanak alkalmatossagával orial-ta to t t nemű nemű Difficu1tasok(na)k dirimálásá-ban, . . . Jőue m i előnkben . . . Josika István (Uram) [ J H b X X X V / 1 1 . — a H ] . 1683: E n N. Solymosi Koncz Boldisar . . . Mihelyen . . . edes f iamot Boldisart, es leanyomat kis Annát el hagyom az halal mia, azonnal, áz en Istenem utan, legye-nek Arva gyermekeim tutor i e földöna [ K v ; Jakab, KvTör t . Okl. II, 422. — a Köv. a nevek fels.]. 1687: Palkul Janos felessege Bukura es az edes Fia Damaszin [Fog.; Szád.]. 1701: Nagj Solymosb(an) . . . Balási Boldisár vramot az maga házánál találván, holottis eo kglevel szemben lévén az eo kgle maga edes Fiai Balasi Peter, es nagjob Balasi Miklós, es . . . edes Léánya kisebb Fŭ lŏp Gjorgjne Balasi Annok Veres Darabonti személy . . . nagy solymosb(an) lakok [Nagysoly-mos U ; BLev.] . 1728: Csegze Jakabtol hallottam hogj mondotta sok rendben hogy ô Janosál egj testver vol t Peter Mesternek edes f ia i voltak [Selye M T ; Bet. 7]. 1736: Tudgyaé hogj . . . Gjŏrgj nem edes f ia hanem mostaha f ia vól t K i fo r Juon-n a k ? | Gjŏrgj . . . K i for Iuonnak Nem edes f ia hanem mostohája v o l t ? [Kővár v id . ; T L 42 vk ] . 1741: Oltyán Pavelnek édés f ia . . . Pavel Juon [Szabéd M T ; Ks 8. X X I . 12]. 1752: János Istvan-nak . . . négy édes Fiai maradtanak, András, János, Győrgy és Joseff [Désháza Sz; Ks 101]. 1762: Nagy Bŏ j te Juditnak edes Fia lévén az A. min t major natu, nékie kellett volna per defec-t u m matris mindenekrol disponalni [Torda; T J k V. 75]. 1767: Lászlo alias Deák Anta l édés f ia vol t nevezet Lászlo István Deáknak [Csíksztimre Cs; H r 5/38]. 1777: a Neveztem Etzken Miklosnak Törvény szerint valo édes Fia volt deutrált Etzken Béniámin [Albis Hsz; BLev. Vall. 4]. 1778: Nehai Etzken Miklos Papnak természet szerint valo édes F i ja vol t Néhai Etzken Beniamin [Kis-budak a ; BLev. — aKésőbb: A.budak BN]. 1807: Valának ot tan m ŭ e lŏ t tŭnk . . . Székelj Mihal j Uram, és Felesége Galfalvi Maria Aszszonj, és peniglen ô kegjelmek(ne)k édes Fiak nemes Szekelj Mártan [Aranyosrákos T A ; Borb. II].

2. barátságos, bizalmas megszólításban rokoni kapcsolat h í ján i s ; î n formule familiare de adresare şi cînd nu există legătură de rudenie: f iu l meu; i n freundlicher Anrede: mein Sohn. 1735: az magjari kőzbeszedben meg vagjon, hogy valaki valakit édes Fianak, Leányának szokott mondani nem kővetkezik hogj édes Fia vagj Léánya lenne [Dés, Jk ] .

édesget 1. kedvét keresi, kedvében jár, kedves-ked ik ; a-i face (cuiva) pe plac, a-i umbla (cuiva) i n voie; j m gefällig sein. 1632: az mint az szaiabol

E EM

555 édeskapor

k i fert ugi megh Zidogatta az Aszony ezt az Giörgi Deakot de belessel miüel addigh edesgette hogi ismegh megh bekellett [ M v ; M v L t 290. 95b]. 1737: Komlosi Samuel . . . Banyai K a t a t t tsokolta, szopta, édesgette szolgáloi fizetesin fejül valo discretiot felesen adot t ; ugy min t tallért, szoknyát, mentett, roka torkos melyre valot, fŭzött , ezüst lánczat, ezüst tőjével, kü lŏmb kŭ lŏmb fele u j tsizmákatt minden Sátoros Jnnepekre [ K v ; T J k XV/13. 9].

2. kedveskedve késztetget; a îndemna drăgăs-tos; liebkosend antreiben/zu etwas bewegen. 1842: Vincze Márton i f j u legény . . . özvegy Török Ka tá t t i l to t szerelemre édesgetvén és Csábitgatván . . . az el ámitot t könnyelmü asszony h i t t a legény biztató szavainak, s ennek következtébe meg terhesedett [Nagykapus K ; R A k 21 ].

3. csábítgat, csalogat; a ademeni; (ver)locken. 1712: az Veselenyi Istvan Ur(am) o Nga Szólnak Var(me)gyei Tisztei hitegettek es édesgeték mind az Utrumb(an) forgo Ur Eo Nsgaa s mind az masokat is (így!) . . . Sibon k ia l tat ták az Veselenyi Vr(am) Tisztej a Sokadalomb(an), hogj akár k j jobbágya menyen kezek alá Kŏzep Szol(no)k Va(rme)gyében felel(ne)k felŏlle [Balázsháza Sz; Born. V I I I . 2 Kornya Demián (40) j b vall. — a Ti . Gr. Csáki Is tván jobbágyait]. 1808: (A) Kontár-kodok . . . majd Minden Legényeinket magokhoz édesgetik [ K v ; AsztCLev.].

édesgetés kedveskedés; drăgălăşenie; Lieb-kosung. 1812: a Groffné eŏ Nsga a Groff ur eo nsgát édesgetései kőztis nem szenvedhette [Héder-fája K K ; IB] .

édesgető kecsegtető; dezmierdător, a l in tător ; verheißungsvoll. 1618: Mikor sok ezféle édesgető beszédekkel tar tot tam volnaa, kiben tö l t két egész óra, végre mondám nek i : É n nagyságodnak min-dent t i tkolat lan megmondok min t az uramnak egy édesapjának ( így ! ) ; én is hát nagyságodtól egy kérdést kérdek [ B T N 138. — aGörcsi Mehemet pasát].

édesgyermek. Csak bir t . szr-gal: vér szerinti gyermek; copil propr iu; leibliches/leibhaftiges Kind. 1595: Az m y megh hólt edes Aniank . . . testamentomot te t t . . . , megh gondolua(n) hogy m y kette(n) eo neki edes gyermekj uagyunk . . . valamit az en nene(m)nek . . . az felperesnek akart hadni, neki hat ta [Szu; UszT 9/50]. 1602: vasar-helt lako Viragh Istwanne edes giermeke A f f ra Antalnak, de Margit Azzoni Gal Georgine leania-nak giermeke, az egy izzel ennel towab valo [ K v ; T J k VI /1. 659]. 1617: vramnak ezek edes giermeky uoltak ennekem chiak mústohaim [Folyfva M T ; B f N Martha relicta nob. Benedicti File (50) vall . ] . 1622: Az m j az Keozep vtzaj hazat i let j . . . Diuisor Vraimal egyenleö consensusbol böczultek vgj m in t Ania ’s edes gjermekj közöt f . 600 [ K v ; R D L I. 119]. 1633: vgy Tar tot ta Zabo Andras ezt az Zabo Janost min t sayatt edes gyermekett [Gőc SzD; Wass]. 1639: Szekely Boldisar, . . . Pauaj

Gal Miklosne Susanna aszony, Czintalan Istuanne Dorotthia azony es Konabi Martonne Judi t aszony . . . minnyaja(n) nehai Szekel Peternenek Kristoczki Sophia aszonnak edes gyermeki [Hsz; K a L t Apor Is tván i r . ] . 1641: Szalanczi Gőrgynenek Kemeny Magdolnanak Szalanczi (Istvan) Ur(am) edes giermeke [ J H b X X / 4 9 ] . 1654: szegyenj K is Pal Bal int Uram el nehezede . . . eróltete az menjem hogy az leanjat Kelemen peternet semmisse ne hadgya mert azis edes gyermeke [Uzon Hsz ; K p I. 76]. 1678: ha Iste(n) gyermekinek es hűtős feleséghe(ne)k életeket megh maraszttya, tehat az edes Annya a feleséghével semmibennis ne oztozodhassek, hane(m) édes neveletlen árva gyer-meki t m in t naturalis T u t r i x javaczkaiboll tarcza s nevellye Iste(n) diczőseghere [ K v ; R D L I. 156]. 1706: Sárdi Gáspár Ur(am) eő Kglme . . . minde-néból (!) tellyesseggel exhaurialodott, minden accquisitum es avi t icum bonŭmi Tűz altal meg emésztettek, ugy annyira hogj mind magának, cseledgyi(ne)k, edes gyermekinek sustentatiojara tellyesseggel alkalmatlanná tetetet [Ne; DobLev.

I. 60 Debreczeni Is tvan ns keze írása]. 1731: mikor Tutora vala a Nehai Nagy Ur Groff Teleki Paal ur eo Nga Mlgs Groff és Generalis Teleki Samuel urnak, ugy tar to t ták és Curálták eŏ Ngok min t a magok tulajdon édes gyermekeket [Szent-pál K ; T K l ] . 1746: édes gyermekema . . . maga erejével és hatalmával . . . Vr(amna)k Joszágábol . . . engemet m i n t T u t r i x t nagy káromra k i ker-getett [Torda; T J k III. 33. — aLeányra von.]. 1764|1765: Feleségem Geréb Susanna . . . Szerető társam vol t . . . , és a’ tőlle Szűletett edes Gyerme-keimet ismerjétek az én ágyékombol Szűletett igaz Vereimnek lenni ugy tartsatok átok alatt hagyom [Kóród K K ; K s 14. X L I I I a Kornis Ferenc végr.]. 1779: (A) Protestatio tételre . . . k i k ind i to t ták fel Néhai Kemény Gergely Ur eŏ Ngát . . . és k i k voltanak munkások, hogy édes gyermekeit eő Nagyságával meg tagadtassák, és a Kemény Joszágbol exhaeredaltassák? [Dob. ; K S vk ] . 1783: Czerjék Ferencz vr(am) mind két ágon . . . Lévő edes Gyermekei [Zoltán Hsz ; Borb. II]. 1791: Székely Maria, Anna, és Jud i th édes egy Testvérek voltanak, és természet szerént valo édes Gyermekei Székely Lászlonak [Várfva T A ; i .h.]. 1849: egész ŭnnepélyességgel kijelenté nékem Kelemen . . . égyszersmind kinyi latkoztatta, hogy azon gyermek, k i t ezelŏtti években a’ me-nyetske szült, tulajdon édes gyermeke [ K v ; Végr. Vall. 61].

édesgyökér Glycyrrhiza glabra; lemn-dulce; Süßwurz. 1683: Egy Sacskob(an) Edes Gyúker [ U t l ] . 1711: 3/4 Font Edes Gyŭkér . . . —//73. [Ap. 5 Apor Péter lelt. ] .

édesít édesget; a ademeni; (an)locken. 1639|1804: senkit az ŏ Nagysága hivségétŏl nem idegenitek, sŏt arra édesiteni igyekszem [Fog.; B L t ] .

édeskapor Anethum graveolens L . ; mărar ; gemeiner Di l l . 1849: 4 Lo th Hánytato Borkŏ

E EM

édes-kedves 556

2 f 8x 10 Loth Szalamia 23 x . . . 6 Loth Piskoltz 6. 8 Loth Edes kapor 8 x. 8 Kalmus 8 [Dés; Bet. 3].

Csekélyebb valószínűséggel a címszóbeli gyógyszernév mögött az édeskömény ’Foeniculum vulgare Mli l l . ; molură; Gemeiner Fenchel’ rejtekezhetik.

édes-kedves gúny kb. gyönyörűséges, szépséges; drăgălaş; sauber. 1851: nem ijesztik szegény fejét mindegyre ez vagy amaz bajban létével, ’s nem sápitnak annyit a’ fűlébe, mint édes kedves drága-látos leánya szokott [ K v ; Pk 7].

édeskevés nagyon kevés; foarte pu ţ in ; blut-wenig. 1743: A Rücsia Határnak Nagj részét Sub il lo t i tu lo et praetexta mintha a’ Temp-lom számára rendeltetett es excindáltatott volna, azon egj nehány paraszt Nyakas emberek bitan-gollyák adják a’ kinek szeretik a’ templom pedig igen édes keveset participalodott azokbol [Ks 14. X X X I I . 4. — aMezŐrücs MT] . 1780 u.: igen édes kevés szánto, kaszálo fŏ ldeket nékŭnk sem elég-ségeseket birván, Zabot nemis vetvén mint más Bányászok Havasi hellyeken . . . hadd adhassuk, fizethessŭka ’s tŏbre ne szorittassunk [Torockó; TLev. 14/2. — aTi. az adót].

A közöIt egyik adalékban a címszóbeli szó -t ragos alakban hsz-szerű haszn-ban ’kevéssé’ jel-sel jelentkezik.

édeskova édességfajta; un fel de dulc iur i ; A r t Süßigkeit. 1851: Sárga Czukor . . . Edes kova [Dés; D L t 1749].

édeskörtvély édeskörtefa; păr care face pere dulc i ; Süßbirnbaum. 1632 : a joszágon vagyon egy körtövély fa, mellyet édes körtövélynek hinak . . . a meddig a fa el nem vész, addig a Sándor János és Mlhály birodaimába Iegyen békességesen, . . hogy ha a körtövély el vész: a földihez ne tarcsanak számot [Szentmihály Cs; SándorO 73].

Az egyetlen adalék valószínüleg muskotálykörtefára von.

édeskörtvélyfa édeskörtefa; păr care face pere dulc i , Süßbirnbaum. Hn. 1729: Az édes kőrtvé-fánál (k) [Bonyha K K ; E H A ] .

édesleány 1. vér szerinti leány; fată (proprie); Tochter. 1584: Catalin papfalwy Jllies Ianosnak a’ fogoInak edes leania vall ia Legh elseoben miko-ron megh esmertem Az en Atthiamnak gonoz Jstentelen voltat, . . . Ieowe a korchomarol Az Apam, az Aniam hon nem leteben, Es engemet Az Agyba vete . . . es ot kenzot fertelmeskedet vele(m) [ K v ; T J k IV/1. 305]. 1598: Az gazdam azzony Korsos Palnak edes leanya wol t [ K v ; T J k V/1. 192]. 1604: az fel peres azonj Fodor Lukaczine Anna Baricz mihaljnak edes leania, az pedig az peres haz marada . . . peres azonjnak az edes aniara [UszT 17/43]. 1610: Az m i zwle Att ianknak, Nagy Demeter Janosnak, Edes f ia volt, Demeter Janos, M i annak az Demeter Janos-nak, edes leani vagiunk [Pálfva U ; i.h. 39]. 1641: az eöregh Jonas Deak el veue ennek az Varadi Gaspar deak(na)k az edes leaniat [Ne; R L t ] . 1678: Bakonyai Mihal j Papne Czako Judi t Asz-

szony . . . Czako Domokosnak edes leanya [BLt ] . 1690|1799: Hajdu Bálintnak édes Leánya volt Bartha Mártonné [Torockó; TLev. 5/16 Transm. 279]. 1692: az specificalt bonumok cum aperti-nentys voltanak az én Szülĕ Atyámĕ nehai Bögh Miklosĕ . . . annak édes leánya Borbára Tot Mihalynĕ [Kovászna Hsz; HszjP]. 1701: Balási Boldisár . . . edes Leánja kisseb Fŭ lŏp Gjorgjne Balási Annok veres Drabanti személy [Nagysoly-mos U ; BLev.]. 1739: Én Ns Nagy Rosnyai Rosnyai István Vr(am) házas Társa Szabo Sára, Ns Tordai Szabo Míhály Vr(am) édĕs Léánya . . és égy testvér neveletlen atyámfiai Szabo Mihok és hajadon leány Szabo Kisanna [Torda; T J k I. 153]. 1745: az J édes Léányátis kitsinségéből fel neveltem, jó gondgyát viselvén ruháztam [uo.; T J k II. 77]. 1791: Aztis ugy hallottam hogy az utr izalt Székely Anna Asz(on)y is édes Leánya volt Székely Laszlo Ur(na)k [Várfva T A ; Borb.

II Mich. Székely (74) nob. vall.]. 2. barátságos, bizalmas megszólításban rokoni

kapcsolat hí ján is ; în formule familiare de adresare şi î n lipsa unei legături de înrudire: fiica/fata mea; in freundlicher Anrede: meine Tochter! 1735: az magjari kőzbeszedben meg vagjon, hogj valaki valakit édes Fianak, Leányának szokott mondani nem kővetkezik hogj édes Fia vagj Léánya lenne [Dés; Jk ] .

édesmandula-olaj a papírhéjú mandula ’Amyg-dalus communis L. var. dulcis DC/sativa L. ’ édes magvából készült gyógyolaj; ulei de migdale dulce; süßes Mandelöl. 1684: Megyesi Uramtul kűldőttünk Szebenben Orvosságokra Bdes Mandola Olajra f 1 Torokra valo flastromra f //51. Alma syrupúsra f //75 [ U t l ] .

édesnéne (a nyilatkozat tevőnél) idősebb nő-testvér; soră mai mare; ältere Schwester. 1738: Fintaházi Szalánczi István . . . Edes Nénje Néhai Szalánczi Ersebeth Azzony [Torda; T J k I. 151]. 1741: A Tőstvér édes nénim Eŏzvegységbe maratt vala [Szárhegy Cs ; Toid. 37/21]. 1745: édes Nénem Haller Borbara Aszszony [ K v ; J H b K XLVI /28 Cath. Haller (47) vall.].

édesöcs (a nyilatkozat tevőnél) fiatalabb fiú-testvér; frate mai mic ; jüngerer Bruder. 1703: Istenben el nyugutt Néhai édes Őtsém Petki

János Ur [Marossztgyörgy M T ; Ks 14 /XL I I Ib özv. Torma Jánosné Petki Anna végr.].

édessajt ? édes, túrószerű tejtermék; caş ne-sărat; Zieger. 1788: ő általa kŭ ldettem konyhára valot . . . egy bárányt, egy tsomo édes sajtot, egj désa sotalan fris vajat [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.] .

édesség dulc iur i ; Süßigkeit. 1815: a’ Groffnak hordottunk . . . haza Tortátát, . . . édességeket, i talokat [ M v ; Told. 45].

édes-szépatya édes-dédapa; străbunic; (leibli-cher) Urgroßvater. 1672: Korda Gyŏrgy . . . hütes

E EM

557 edifikáltatik

társa Széki Teleki Susánna Aszszony ŏ Excelen-t ia ja A M. Groff Teleki Adám Ur ŏ nga Feleségétŏll Veselenyi Istvan Ur ŏng(ana)k vol t édes A t y a Veselényi Páll ôngaa, De már ezeknek az Ngos urak(na) edes szep A t t yok k i vól t nem emlékezem rea [Perecsen Sz; I B Reg. IV. 76 St Kulcsár (64) jb vall. — aIlyen zavaros fog. ! ] .

A mai szóhasználatban a szépapa ’a dédapa (nagyapa apjá-nak az) apja’ jelentéssel él [ÉrtSz], a fent i kijegyzésnek kissé zavaros szövegéből kivehetően i t t azonban a dédapára vonatkozik.

édesszülő. Csak tbsz-ban: vér szerinti szülők; păr in ț i bun i ; Eltern. 1644: de ha I(ste)n posteri-tassal ne(m) szeretne eŏtetis, . . . ha sine semine deficiala, visza szallianak pure et simpliciter, i(m)mediateq(ue) edes szuleimre, egy testver atia(m)fiaira [ K v ; J H b III/6. — aTi. a feleség]. 1734: Nms Komornyik János, magát A t t y a és At tyaf ia i akarattyok ellen katonaságra adván, ă katonasághoz való kŏtelesség ălol ő tet harmincz magyar for intokkal és husz pénzekel vál tot ták meg édes szűléi [Szécs Sz; Borb. II]. 1741: Néhai édes Szŭ léimrŏ l Nemzetes Dobai Péter Uramrol és Tarsoly Judi t Aszszonyrol reám devenialt Portiok i ránt két Atyáto l Szŭletett gyermekeim kŏzŏ t t csak már is Sok Controversiak, atyafiság-talan gyŭlŏlségek és viszsza vonások kezdŏttenek [Dob. ; R L t ] . 1757: To th Anta l ki ts iny tsetsemŏ kŏrábán maradván el édes Szŭ leitŏ l ( : K i k hasanlo-képpen ez Hazában Idegen és Jŏvevény emberek voltanak :) [Koronka M T ; Told. 27].

édes-szülőanya édesanya; mamă dulce/bună; (leibliche) Mutter. 1746: az Ja . . . Panithi Szabó Sára Aszszont édes szűlő Annját , maga ferjével, mellyről protestalok, keménnyen meg verte, vér i t k iontotta, gunjáját le szagata . . . , meg kivánom à jure hogy elaôbben kezei vágattassanak el, annak utánna feje vétessék [Torda; T J k III. 15. — a,,Maria Nemethi nob. Pauli Sebestyéni de Thorda consors”]. 1747: az J . . . a’ Kolosvari uttzáb(an) az édes szŭlŏ annyát . . . kapával, más versben darab fával még támadta, hozzá vert, megis utŏ t te, e’ mellett igen ru tu l szidta leányi kŏtelessége ellen [uo; i.h. 144].

Az összetétel utótagja, a szülő- , ill. szüleanya az erdélyi régiségben általánosan ’nagyanya’ jel-ben vol t használatos, i t t azonban a peres eset körülményeinek ismeretében csak a

megadott jel-sel értelmezhető.

édesszülő-atya édes nagyapa (vér szerinti nagy-apa); bunic; (leiblicher) Großvater. 1714: Popa

Ioan f ia Adam ez utan ezen . . . Av ram Bercsutul maradot faluban lévő fundust békességesen bir-hassa f iurol f iura maradekiről (!) maradekira Posteritassira m in t hogy ő neki is az edes Anyarol . . . edes szűlő A t t y a [Szaráta F ; Borb. II].

édestej lapte dulce; Süßmilch. 1600: veottem . . . Edes Teyet d 10 [ K v ; Szám. 9 / I I I . 10]. 1625: az eo marhaiokis mikor azon helire ment

megh holt volna, ha edes teyet nem vertek volna

torkaba [Almás U ; UszT 47a]. 1669: Sos Téj Ur, 18 Edes Téj 11/14 [Fog.; U t l ] . 1723: Téj fel édes Téj [ K ; T K l ] . 1762: Marika Péter talál ta volna meg . . . a pénzt és a Felesége édes téjb(en) meg mosvan Szarogatta [Gyeke K ; Ks]. 1763: Kettseg k i v ŭ l van az is, hogy Urat eger kŏvel készŭlt pogatsával intoxicalni . . . az offeralt pogatsának más részit egy cséplŏnek adván az Cséplő annyera inf icial tatott , hogj ha édes tejjel, s’ fekete retekkel nem orvasaltak volna, halált okozott volna, de ezen orvosság által egesz nap min t (!) hánt [Torda; T J k V. 178]. 1765: ebéd után édes tejet kellett néki szereznünk [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. 283]. 1797: Nagy Váradon, és Onnat Perecsen felé jövet az uton, ugy a Zoványi Feredőn, és Ujlakona Költségek(ne)k rendi . . . Edes téj Dr 4 A l u t t téj Dr. 8 [Sz; I B III. C X L V . 22. — aMindhárom település: Sz]. 1813: Egy kupa jó édes te j j jó pénzbe 4 xr . [Hsz; HSzj tej al.]. 1832: Egy kupa Édes Tej Dr 12 Vert tej Egy kupa Dr. 6 [Hsz; BLev.] . 1849: Mig a’ szem borongatás len ruha által ezen szem vizzel folytatándat ik a’ ruha a’ szemen egyszer se szá-radjon meg ’s az alatt etzetes étel, édes téj, turo, bor, pálinka s kŭ l lég telyességgel el távol i t tandok [Etéd U ; Pf].

édestej-főzés édestejforralás; fierberea laptelui dulce; Kochen der Süßmilch. 1771: alkalmasint masfel ejteles édes Téj főzésre valo ezŭst Fazék [Kendilóna SzD; T L ] .

édes-testvérbátya vér szerinti, idősebb fiútest-vér ; frate bun mai mare; (leiblicher) älterer Bruder. 1831: Tamás János Uramnak édes Test-vér Batyát Demeter (I) hal lot tam beszélleni [A.kosály SzD/Dés; Eszt-Mk].

édes-testvéröcs vér szerinti, f iatalabb f iútestvér; frate mai m i c ; (leiblicher) jüngerer Bruder. 1790: a Fel kelhetŏmet valamik a Segesvári Szallaso-mon vagynak Zár alatt mindazokot hagyom Edes Testvér Etsémnek Groff Kornis Gáspárnak [K i -rályhalma N K ; Ks 67. 46. 24c végr.].

édesvackor édeskés vadkörte; păr pădureţ cu pere du lc i ; süßlicher Waldbirne. Hn. 1746: az édés Vatzkor nevezetű helyben [Bós M T ; E H A ] .

edificium épület; edificiu, clădire; Bau, Gebäude. 1578: az aedificiomat (!) penegh ha felesegenek holta teortennek . . . My reank A t t y a f iakra zal Mert Az epwlet aedificaltatot, az m y At t iank f iawal Eg jw t letedben [ J H b X X V . 6].

edif ikáltatik ép í t te t ik ; a se c lădi ; gebaut wer-den. 1578: Az Jozagnak fatealasat Inuigorosonak Mondom az aedificiomat penegh ha felesegenek holta teortennek es semmi herese ne(m) Lenne My reank A t t y a f iakra zal Mert Az epwlet aedifi-caltatot, az m y At t iank f iawal Eg jwt letedben [ J H b X X V / 6 ] .

E EM

ediktum 558

ediktum 1. rendelet; ed ic t ; Verordnung, Edik t . 1646: Az Varostol k j adatot Bdictumra chjnal-ta t tunk egy Ramat [ K v ; SzCLev.]. 1814: én fél szot se szollottam Csipkés Albert Urhaz még is az Ut tzán majd minden t iz lépesnyire meg ál lott és mintha valamely Edictumot publicalt volna te l i torokkal ugy annyira k iábál ta: Fodor Mihály Schelma Huncfut demonstrált Szamár hogy az egész ut tza tsudájára gyŭ l t [Torda; T L t Praes. Lev. ad 136 Fodor Mihály ügyvéd panasza Csipkés Albert ügyvéd ellen].

2. rendelkezés; dispoziţie; Anordnung, Dispo-sition. 1672: Feleki Vanka Simon az két Innep szegésért, az Nemes orzágh teőrvényes Edictuma szerint . . . f . 8. convincaltatik [ K v ; T J k V I I I / 1 1 . 243]. 1845: őa Balog Istvánnak Gazdaszszonya nem vo l t . . . Gazdaszszonyanak ŏ t soha meg nem fogadta ’s ő is hozzája be nem szegődött; minél fogva az A p p r : Const V. R. 83ik Edictumátb

reá nemis alkalmazhatja [Dés; D L t 591. — aSzé-kely Anikó. bA hivatkozott edictum a szolgák csalárdsága és erkölcstelensége mia t t i károsodásra von. így intézkedik: (A szolga) ha Urat bŏcstelenŭl annál inkáb meg-kárositva hatta-el . . . cum poena homagiali readjudicaltassék].

edilis egyházfi; paraclisier; Küster. 1742: tar-tozik az Eccl(esi)a Megyebirája az Aedilisekkel együt t fel szednia [Árapataka Hsz ; SVJk. — a Ti . a pénzt].

edoceál b izony í t ; a dovedi; beweisen. 1625: ezt penig ha az peres tagadna hogi enym nem volna, k i fogok s erreol edocealok [UszT 74]. 1733: concludaltatot vo l t hogy ez jelen valo Tavaszig, rá készŭlvén k i k i p(rae)tensiojára, veris Documentis edocealja [Kiskerék A F ; J H b X X V I I / 4 4 ] . 1735: Az Actor eő kegjelme maga Act io ját satis super(que) edoceállya [Szentbenedek SzD; K s 27. X V I ] . 1736: Ugy latom Competen-t ia ja t égy Contractussal akarja edocealni az A o Kglme, de . . . én ez Ava l soha sem contrahaltam [Torda; T J k I. 104]. 1738: Minthogy én ártatlan-ságomat edoceáltam, azert meg kivánom ... convincáltassanak az Ik [uo. ; i.h. 149]. 1745: Bartha Anna edocéálta sufficienter, hogy . . . az

I(ncta)k bestelenitették [ K v ; T J k X V I / 5 . 29]. 1748: a Sállyiak sok Fatensekkel edoceallyak, hogy Colaltak eleitől fogva Dézmábaa [ T ; Ks 7. X V . 31. — aTi. a földet]. 1760: Edoceálja Expo-nens o kgylme . . . igaz jussát és proprietassat [ K v ; PolgK. 135].

edoceálhat b izonyí that ; a putea dovedi ; be-weisen können. 1766: Az I. ö kegjelme . . . Cserét forgat ; mellyet Semmiképpen nem edocealhat [Torda; T J k V. 316].

edoceáltatik bizonyossá té te t i k ; a f i dovedi t ; vergewissern. 1753: A mellyrŏ la . . . e lŏ t tünk az emli tett Expensak edocealtattak az Instans eŏ klme által . . . Fideliter Attestalunk [Kraszna Sz; Borb. II. — aTi. a szóban forgó perbeli moz-zanatról].

educilláció italmérés, korcsmárolás; desfacerea băutur i lor ; Ausschank. 1681: Bizonjos korczoma ház nincze(n), hanem az k i a bor arulast fel val-lallya, annak hazanal lészen az Educillatiois [VhU 50].

edukáció nevelés; educaţie; Erziehung. 1759: a Kgmd gondviselése alat lévŏ atyai Joszágnak proventusa m i t importálható, és ha elégségesé az Árvák(na)k tiszteséges Intertentiojára, és edu-catiojára [ J H b L X V I gub.]. 1794: ezen hasonfele rész esztendeig használljon a’ kissebb Atyaf inak, Aronnak educatiojara, fél esztendő pedig Josefnek Házosságára [Asz; Borb. I].

edukál nevel; a educa; erziehen. 1653: Báthori Sigmondnak, mivel gyermek volt , az ország ren-delte vala gubernatorának Géczi Jánost . . . A jesuviták educálták és tani tot ták [ETA I, 40 NSz]. 1724: provideállyon kglmetek edgy ollyan Curatorrol . . . ă k i . . . az Árvakot Isteni félelem-ben, jo erkölcsben educállya [Ap. 1 gub.]. 1726: Az Kendeff i két árva Léányokat kőtőm Lelkekre az Feleségemnek és két Fiaimnak . . . visellyek gondgját magok(na)k és Ioszágok(na)k, educalván

őket Isteni félelemben és szent életben [ J H b X X X V / 2 1 Jósika Imre végr.]. 1746: ha peniglen à neveletlen árvát tar tani nem akarja az In(e)k m in t Testvér nénnyének resignalvan tartozik az

I. educalni és tar tani [Torda; T J k III. 36]. 1753/1781: Azon Tutor ur az Árvákot miképpen educalta, tar tot ta, és ruház ta? [ H ; J H b L X X I / 3 . 190 vk ] .

edukáltatott neveltetett ; educat; erzogen. 1657: meghalván Báthor i István, a gyermek fejedelema

is nevekedvén, s melléje rosz tanácsadók férkezvén az i f i u elme könnyen megvesztegettetett, . . . és így az megvesztegetett gyermek elmét az roszul

educáltatott if juság követte, s azt viszont az hazának és magának is veszedelmező allapotja [KemÖn. 16—7. — aBáthory Zsigmond].

edz a căl i ; abhärten, stählern. 1573: az Nemet-orzagj kaszat Meg haytot ta ettzette Beleget Rea wteotte, Bs vgy at ta ely myn t k y t eomaga cinalt ( ! ) | Eomaga Mwtat ta Mate Kowach vgimond az Nemetth orzagy kasat Min th chinaltam (!) M i n t ha It walo Myw volna, belyeget Rea wteotte haytot ta Ettzette, Azon aron at ta Mynt az k y t

Eo maga chinalt [ K v ; T J k III/3. 178]. XVIII. sz. v. : az jáger hozta az maga f l intáját az mellynek egy kis szeget csináltam és jukában srofot és nagy rugojatis ezzettem (!) [ K ; B K . Gyarmati Sámuel lakatos kezével].

efelett ezenkívül, ezenfelül; i n afară de aceasta; außerdem. 1588: Ez Erdeőthelky marthon . . . Az en f iam jobagyat, chyan Janos neweótt . . . Az At thyawal fegyweres kezzel Reya menwen . . . halalos sebbel illette, kopyayawal altal eóklele, holt eleweneȯl hat ta . . . mellyet Az potencian kyweól, Az my Jobagyonk karaert es Nyomorw-ssagaertt negywen forintert fel nem veótt volna,

E EM

559 effektuál

Ez felet Az potencianakis terhetis Decretum tartassa zerentt megh warywk [Somlyó Sz; W L t ] . 1590: Effelett eszel (!) sem Elegedek hanem esmet louara wle [UszT]. 1590 h.: Jobbagiomnak penigh Ann i Ideigh valo Nyomorusagat fogsagat, dolga mulasat Nem akartam volna zaz for intert , Ez feoleot az Bot Jobbagiomnak diokat keoweteo(m) s i Jur(is) [i.h.]. 1592: hordatta(m) Bor t eo kemek-nek Notarius ura(m)tol f 2 d. 4. E felet eggiwnnetis masunatis hordatta(m) 25 eitel bort . . . f 2 d 20 [ K v ; Szám. 5 /X IV . 123 Eppel Péter sp kezével]. 1706: e felett ezen epitésre ment es menendò kŏlcségunket meg mutogatván, annak idejében,

ă ns országtol refundáltassék [ K v ; K v L t I. 193 K v városa a gub-hoz]. 1710: Efellett . . . az Rátz Kat tonak ellen igen sok az panasz [ K v ; i.h. 198 gub.]. 1761: a mely Kormány fák volta-nak a Tutajokon mind maga usussára Forditot ta, e felet mikor a tuta j fakot . . . a szekelyek a vizen MVásàrhelyig Le szallitottak ő kegyelme minde-nikben gantsot talal t [Harangláb M T ; Ks C I I . 20]. 1765: E felett lévén nékem is ot tan Mgod Mlgos Praesidiuma alatt holmi Causajim assumálva és assumálandok is, azok(na)k lehetŏ elŏ mozdi-tásában Ngod Gratiosum Patrociniumát alázatos engedelemmel exoralom [Torda; Borb. II]. 1792:

E felett egy háládatlan rosz Testvér Öcsém vagyon Péter nevezetű [F.lapugy H ; K s X L V I I I / 7 b Popa Josziv disunitus parochus kérv.]. 1812: a Groffné . . . meg ragadta a Groffnak t i tkos Tagját és azt fatsargatván azt mondotta, hogy leszakasztja . . . hallottam efelett még aztis beszélleni, hogy a Groffné a vaskalánnyal megakarta sűtni a Groff Ur eo nsga már mondott és elkénzott szemérem Testét [Héderfája K K ; I B . Bal i Borbála (22) gróf i konyhaszolgáló vall.] .

efelől 1. erről ; despre aceasta; davon, darüber. 1586: En hozza Menek, fizetest Ighirek neky alat-tomba, megh zerzeodem tizen egy vagy 13 f r tba velle . . . es megh t i l tak hogy soha ez feleol Ne zolliak, . . . es ekeppe(n) fizetesert zabaditak megh Igíarto Georgy Sala Imrehel az Azzont aky foghwa vala [ K v ; T J k IV/1. 586]. 1594: Az eghesz tanach es sok Nep eleoth valla es Bgienesen Zemebe Monda Mondra peter, Az Dauid fianak, es Demeter Peternek hogy, meegh ez el mu l t tauazon Indi -to t tak eotet ez ket ember a’ Thimar Janos megh eolesere Bs Demeter Peter t ractal t ez feleŏl Dauid fiawal [ K v ; T J k V/1. 451]. 1612|1723: Effelŏ l az Eklésia igy deliberala [Hagymásbodoni ekl. könyve. — a Köv. a határozat].

2. erre; de/despre aceasta; daran. 1585: A t t a Biro vram, eo kgmek eleibe az Idegen legenieknek be Irasat a’ varos keonywebe. A k i k ez varosban meg hazasottanak telepettenek volna, mi(n) th kellene abba(n) procedalny. De ez feleol emlekez-nek eȯ kgmek hogy iol es megh maradando keppen vegesztenek, Az t Akariak megh tar tany minde(n) wdeoben A k y azert magat be Akar ia I ra tny legien kezen vgy, Amin t az vegezes tar th ia az kezesekell es Nemzetsegereol valo lewelewel bizonsagaüal

[ K v ; TanJk I/1. 14].

3. emellett ; pe lîngă aceasta; außerdem. 1670| 1740: Birák, Eskŭ t tek, kert Bírák Választásrol . . . Valakit igaz szer szerént valaszt, kŏzŏnségesen az falu, és fel nem akarna Venni, mingyárást a falu meg Zálogolhassa egy for intra és ugyan ez felŏ l azert Birosagot, vagy Eskŭttseget viselni kell [Homoródsztpál U ; W L t ] .

4. emia t t ; pentru aceasta; deswegen. 1606: Az t mondottak az Karaczonffaluiak eȯ neki hogy, az t iz t ne(m) habori t t mynket t effeleól megh vgy mo(n)d, mert ennek eleotteys effele marhanak az harmadat vet twk, mostis az veszwk, eddig sem habori tott , most sem habor i t t [UszT 20/321].

efendi. Megszólítás- és hivatkozásban török értelmiségiekre von . : úr, u r a m ; t i t l u de politeţe la adresa intelectualilor t u rc i : efendi; I n Anrede oder Bezugnahme für türkische Gebildete: Herr, mein Herr. 1625: Musztapha Effendj Erkezwen sokad magawal . . . gazdalkottam mind maghanak, mind penigh az velle valo Teőreőkeőkneka . . . Az Effendjvel Leweő Teőreőkeőknek ez szerint gazdalkottamb [ K v ; Szám. 1 6 / X X X I V . 165—6. — a — b Köv . a fels.].

effektíve ténylegesen, valóságosan; efectiv, real ; tatsachlich, wirkl ich. 1756: Resolutio. Valamint más D(omi)nalis Falukban meg parancsoltatott, és már némellyekb(en) effectivé vegbenis ment az ŏròkségeknek fel rudaltatása, ugy ezen falubanis szŭkségesnek ī t i l te t i k az kŏzŏnséges Igasságis azt hozván magával, hogy â ki m in t a terhet hordozza, az hasznotis â szerént vegye [Bukuresd H ; Ks 62/4]. 1798: ezen Holnapnak 17dik napján adatt MVásárhellyi . . . Molnár Andrásné . . . Szombotfalvi Rebeka Aszszonj, három Száz Német Forintat , mellyet hogy effective percipiáltam légyen az I f j u Aszszonjtol arrol adam ezen tulajdan kezem írását [ M v ; M b K 116]. 1802: eŏ Nagyságak azon időtől fogva, a’ miol ta . . . I lyés Győrgy és az Asztalos Tzéjba bé ál lot t köntösire, lábbelire a’ mennyit kö l tö t t azon Summát a mostani Gazdá-j á n a k . . . az eo Nagyságok Jur ium Inspectora . . . be fizesse, mellyet effective előttűnk kész pénzbe leis f izetett [Ne ; Incz. X I I . 1a]. 1807: Pataki Is tván Uram Tordai Magyarosi Gyŏrgy Uramat . . . effective k i f izette 262 Mf 24 pénzel [Szu; UszLt ComGub. 1753 u.]. 1827: az Nehai edes Anyám halála utan . . . 415 Rfor intokat . . . effective kiis f izettem [ K ; Végr.]. 1841: most ezen igazán k i mért, ’s az Bátyám . . . Allodiális Tábla Földj iböl k i vágott, hasitott, oly Minémü-ségű . . . rész Föld, effective az én Tábla Földem-hez Csatoltatván, . . . a midön tehát továbbat (!) a Bátyám, vagy akár mely maradékátol, csak m in t Zállagos birtokosoktol . . . kezemhez akarom venni . . . csak is ezen Csere földhez lehet örökös Jogunk [M.zsombor K ; Somb. II].

Az 1798, 1807 és 1827. évi adalék esetében a ’készpénzben’ jel-sel is számolhatni.

effektuál véghezvisz, tel jesí t ; a efectua; erfüllen, vollbringen. 1643: ennel iob eszkeozt fel nem

E EM

effektuálás 560

talaltam, mellyet igen nagy keouetkezendeo karom-malis effectualni akarok [Gyalakuta M T ; Bál. 1]. 1653|1655: Ozdi Thamas Uramnàl a Satis factio-nak terminussa tegnapra volt , eő kglme igirét i t ez előttis akarta effectuálni, sőt mostanis kész volna le tenni az pénzt s producálájs egy sakban [ K v ; CartTr II. 877]. 1674: a fen declaralt sze-melyekkel ezen megh i r t dologrol valo Contractust, mindenekb(en) az V r Banf f i Sigmond vram megh allya, es ezen Contractust edgyik reszről magáé-nak agnoscállya ô kglme egjszersmind is effec-tual lya [Havadtő M T ; B L t 11]. 1675: Keresztesi János Ur(am) és Felesége . . . authoralanak enge-met hogy valaminémű obligatoriat kévánna Vas János Ur(am) ol lyat irnék, mellyetis én effectual-ván, bé v i t tem Kereszturi Jánosné Teleki Anna Aszszonynak ŏ kglmenek [Wass. Joannes Apáczai de Pulyon (50) val l . ] | noha effectualtak az Banya-ru l Beszterczére valo tereh viselest, de viszsza valot ne(m) effectualtaka [ K v ; T J k V I I I / 12 . 122. — aTi. a megfogadott szekeresek]. 1708: Az

ŏkrŏk arant valo kgd parancsolattyát alazátossa(n) ertem vra(m) és effectualni munkalodom [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1730: Kglmetek azon conditiokot Semmibenis nem effectualta, meg nem tartot ta, Sőt még . . . malmát gáttyával edgyütt fellyeb vétette, és emeltette [Ks 25. IV. 22M Kornis Zsigmond lev.]. 1752|1781: Josika Imre ur . . . a mostoháit arra inducallya hogy

az utr izal t Port iokot nékie adnak, mivel ŏ azt Bécsben a Császár eŏ Felsége elŏt effectuallya, hogy az a sullyos adó a Jószágokon meg konnyeb-bittetnek [Máda H ; J H b L X X I / 3 . 260—1] . 1765: m i annak utánna eleget is igyekeztünk ezen Parantsolatott effectualni kéntelen lévén vélle de azon Legenyeket meg nem keri thettük [Gerend T A ; KS] . 1769: a Mlgŏs K Gubernium-nak ezen rendeléseit is hiba nélkül effectuállyák [UszT X I I I / 9 7 ] . 1789: a többi t annak tartása szerént effectualja, ami tudn i i l l ik investigalni valo lesz investigalja, ami publicalni publicalya, ami igazitani igazitsa [ T ; Thor. X X . 10].

effektuálás véghezvitel, teljesítés; efectuare; Ausführung, VoUbringung. 1657|1667: ez levél tenorának meg allására, praestálására és effectuálá-sára magokat és succesorokat kőtelezék [Gyalakuta M T ; Ks NN. 25]. 1663: nem hal l juk hogj igen serénjen faradozná(na)k annak effectualásáb(an) [UszLt IX, 75. 53 fej.]. 1678: parancsollyák, hogy . . . hat száz Szekér Liszt és árpa éléseket Szállittassunk . . . Mellyeknek is rendelesire és effectuálására . . . parancsoUyuk Kgdnek hogy a megh i r t napon és helye(n) meg-jelenni semmi-képpe(n) el ne mulassa [Wass fej.]. 1749: immar ideje volna hogj a tökéletes valoság bé telnék, és amaz mindeneket bérekesztö fel ix Clausula az amen hallatnék az melynek effectuálására az holnap bé állando hetet designáltuk volt [Hsz; K p I. 170]. 1750 k.: A ’ Mlgos Ur levelét vettem, és készenis lettem volna effectualására az Ur Kévánságának, De az Ur Praefectus Uram jelen nintsen [SLt X L I V . 13-hoz]. 1793: kentelenitettek

eo Nságok az i r t Ns v(arme)gye Tiszti által pana-szok(na)k valoságát s a nevezett hidnak orvoslando hibáját oculaltatni s annak effectualása (!) Titeket a Contractus szerint adurgealtatni 8 szorittatni [Ádámos K K ; J H b X I X / 4 6 ] .

effektuálhat véghezvihet, tel jesíthet; a putea efectua; vollbringen/durchführen können. 1695: enneke(m) i t t már Ngos ura(m) üdött kel Tŏ l tŏ-nem, mig effectualhatom Ngod parancsolattyát [ G y f ; K a L t Apor István ir . Recsey István lev.]. 1723: ha o t t hon lettem volna végben v inni igye-keztem volna, de a Szegeny batyám halála ( : kit is tegnap temetenk az u j j templom criptájaban :) i t t tartoztatván nem effectualhattam [ K v ; Ap. 1 gr. Haller János br Apor Péterhez]. 1747: (Az alperes) ezen gonosz tselekedetit meg valoságosi-to t ta azzalis, hogy a’ kár val lot t Szemellyeket békességgel kénálta . . . mellyet nem effectualhat-ván, magát a’ katonak kŏzzi ugj applicalta [Torda; T J k III. 188]. 1765: É n is a tobbi kozott i t ten az Faluban Polgár lévén, az Falusi Biróval, más Polgár Társaimmal edgyŭ t t sokat jártunk, fára-doztunk, ez reánk repartialt Tyronak k i állittása iránt, de azt Semmi képpen nem effectuálhattuk [Szépkenyerűsztmárton SzD; Eszt-Mk Vall. 14]. 1792: vállalánk kezességet Báboni Bodis Márto-nért . . . ; hogy valamikor a’ Mltsgs Vdvar Proviso-ratussa parantsolni Méltoztatik Tŏrvényre Sistal-j uk . . . Mellyet ha nem effectualhatnánk Vinculu-mat Subealjuk és fejenként Satis facialunk (!) a’ Tŏrvénynek mely kezes Levelűket Nevŭnk után te t t + Vonásunkal Corroboralunk (így !) [Nagyalmás K ; Somb. I].

effektuálódik végrehajtódik, tel jesítődik; a se efectua; ausgeführt werden. 1676: Ezen dologrolis az juramentu(m) depositioja napról napra halad-vá(n), és mind kettö, egyik az másik juramentu-manak depositiojarol protestalva(n), ez mái napigis ne(m) effectualodott, es dolgok in suspenso mara-do t t [ K v ; R D L I. 155a]. 1681: a Contractus Szerent a’ Kendj Vr(am) intentuma ugja(n) csak effectualodott [Bál. 1].

effektuáltat 1. véghezvitet; a dispune să se efectueze; durchführen lassen. 1675: meltoztas-sék . . . az i l l ien unionkal ellenkezö, és gyülŏlseghet neuelö kissirtetet contemnaluan kegls resolutiojat effektualtatni [ J H b K X V I I I / 2 8 Mikola Zsigmond a fej-hez].

2. e lő/k iál l í t tat ; a prezenta; vorführen lassen, stellig machen lassen. 1676: Az Hunyad varm(e)-gyebéli Algyogyi joszagbolis most mingyárást, de praesenti, az hat ház jobbágyokat igeret i szerint effectualtattya az Aszo(n) ő kglme, kik(ne)k is fele marhás, fele gyalogh szeres légyen [Sv ; Törzs].

effektuáltatás véghezvitel, végrehajtatás; efec-tuare; Durchführung. 1676: Kŏ telezik magokat . . . akar mely legitimus Executorok által valo effectualtatásával, a megh ne(m) állo féle(n), a’ k i violalni fogna Contractussát [Sv ; Törzs].

E EM

561 efféle

1678: parancsollyuk kglmetek(ne)k . . . igen serio hogy se orát se napott sem penigh tŏb parancsolla-tunkat rolla nem várván hova hamaréb mindezek-(ne)k effectuáltatásába(n) az hól i l l ik szorgalma-toskodgyek hogy kŏtelessegek(ne)k felelhessen megh foganatossan [UszLt IX. 76. 8 fej.]. 1832: ezenn hivatalas requisitionknak effectuáltatásarol szollo tudositást illendőűl kérven egész tisztelettel vagyunk . . . köteles szolgái [Torda; T L t Praes. ir. 1158].

effektuáltathat véghezvitethet, tel jesíttethet; a putea dispune să fie efectuat; durchführen lassen können. 1708: kemeny parancsolat mellet k i adtam kgd dispo(siti)ojat . . . , de soha meg eddig nem effectualtathatta(m) vellek [Fog.; KJMiss.] .

effektuáltathatik véghezvitethetik; a putea f i efectuat; vollgebracht werden können. 1740: az Mi l i t ia kôrü l valo dolgok ugy a min t kellenék nem effectuáltathatnak, és így ismét m i Tisztekül fogunk Causaltatni [Kéménd H ; Ks 83 Zejk Is tván lev.]. 1752: az eo Excellentiája kegyelmes porontso-lat tya in praefixo termino nem effectualtathatik [Sáros K K ; Ks 83].

effektuáltatik véghezvitetik; a se efectua; aus-geführt werden. 1655: el osztatván arra deputá-lando jo lelki ismeretű bŏcsŭletes emberek által in duas rectas et Coequales partes . . . melly ekké-pen valo osztás . . . effectualtassék hová hamarébb [Brassó; B L t 3]. 1670: (Készek vagyunk) az penzt fel venni, ugy hogy az Contractusnak más punctumais effectuáltassek [ J H b X L V I I / 1 3 fej. ] . 1756: Három szék s Miklos vár szék kŏzŏ t t fel allitando Cordonrola, mellyis akkor mingjárt effectualtatott [UszLt X I I I . 95. — T i . rendelet].

effektum 1. véghezvitel, teljesítés; ducere la bun sfîrşit, îndeplinire; Durchführung. 1673: Ezen dolog(na)k effectumaba(n) penig plenâ authoritate, et evidenter assecuraltatnak Divisor Vr(am)ek az Nemes varostol es evincaltatnak mindenekben [ K v ; K v L t Vegyes i r . III. 143]. 1733: E n mind várám kgd maga igiretinek effec-tumat, ha vagy egy vagy más uton kgd pénzemet meg szerezhetné [Borberek A F ; Berz. 17. X I I ] . 1758: p(rae)sentiajokban elsőbenis az Certifica-toria Relatoriat, utánna Nemes Székre dir igalt emlitet Tar Gergely Ur(am) Instantiáját, és arra meg i r t Nms Szék indorsatioját exmissionkal edgyűt fel olvastuk, végre az Ammonitoriátis, mellyeket ell végezvén eo kegyelm(e)ktől bé kéredzettünk az emlitet Divisionak effectumban valo vételére [Asz; Borb. I].

Szk: ~ba mégyen elvégeztetik. 1790: (Senki) Puszta Szőllő Főlgyét míveletlen ne tartsa, mellyet ha nem observálna és azon Esztendőben Szomszéd-gya kárára míveletlen hagyná az ollyatén Személy a Szőllő Biró által . . . három M for int ig irremissi-bil i ter meg bűntettessék . . . mind addig ekeppen observaltássék míg azon Pusztájának mívelése s miveltetése effectumba mégyen [Nyárádkarácson-

fva M T ; Told. 76] * ~ba mehet végrehajtódhatik, végbemehet. 1776: Petsi Simonnak sem Gáspár Jánossal, sem Borsos Thamással . . . inéált cserei perfectiora vagyis effectumba nem mehettek vol t [Msz; Wass v k ] * ~ba vesz végbevisz, végrehajt. 1701: ezen parancsolatinkat minél nagjobra . . . terjed ez a gonosz, annál szorossabban vegje éffectumba(n) [UszLt IX. 77. 30 gub.]. 1757: Dévai Tiszt Ura im effectumba vegjek [Déva; Ks 92. I. 23]. 1808: m i ez Itéletet meg tet tűk, és a’ mennyiben modunk vol t effectumba is vet tűk [Asz; Borb. II]. 1813: Hogy Dobolyi Mihaly Uram intette Baratasi Jozseffné Aszszonyt . . . , ez nem Törvénytelen Intés volt, ha nem tsak a’ Nemes Czéhnak rendelését k ivanta effectumban venni | A ’ melly Határozásokat ă Nemes Timár Czéh tet t , és tészen azokat a’ Feŏ Czéh Mester tartazik effectumban venni [Dés; D L t 56. 8, 26] * ~ba vétet végrehajtat, végbevitet. 1813: A ’ melly Határozásokat a’ Nemes Timár Czéh tet t , és tészen azokat k i tartazik Effectumban v é t e t n i ? [Dés; D L t 56 Vall. 2 v k ] * ~ba vétetik véghezvitetik. 1721: sok rendbeli Istant iank Fő Hadnagjunk s eczersmind Fő Chemesterunketis ta lal tuk meg de sem eczer sem maszszor effectumba nem vetetett [Dés; SzCLev.] * ~ba vétetődhetik végbevitetőd-hetik. 1747: propter in jur iam temporum mind eddigis effectumba nem vétetődhetet ezen helyek fel nyilaztatása [Balavásár K K ; Ks 17].

2. eredmény, rezul tat ; Ergebnis. XVIII. sz. v.: a Nagy Grofné . . . maga már Ngtokkal megbékélet, hanem gondolkozzék az I f i u Grofnéis a’ Békesség-ről. Ez a Gyuj to urral valo t i tkos Conclusumunk effectuma [GyL . N. Solymosi Kontz József lev.]. 1803: Napot le mentéről kell meg ditsérni, szolgá-latomat pedig effectumárol [Széplak K K ; Ks 94 Vegyes lev.].

Az utolsó adalék szólásszerű.

3. foganat; efect; Erfolg, Wirkung. 1701: kŭ lŏmben az Tisztek negligentiája vagj lágjsága miat t , nem lészen semmi effectuma parancsola-tunknak [UszLt IX. 77. 30 gub.].

efféle I. nm jelzői haszn-ban: ilyen(féle/szerű); astfel de, asemenea; solcher, solche, solches, der-artig. 1568: meg Kőmyes Lórincys k y akarya vala az hazbol hanni effele haborusagert, zabo Janost [ K v ; T J k III/1. 171]. 1570: Mykor ez fele dolgayt La t ta volna, Eo Bwchut adot nekyka

hazatwl [ K v ; T J k III/2. 26. — aTi. zabo Janos-nenak es Trombitas Demeternek]. 1571: Ez fele zemely valogatassal az Egenleo akaratal valo vegezes Megh Neh Bantassek [ K v ; T J k V/3. 44a]. 1572: hogy ha zynte egy penzt sem atta(m) volnays, az orzag teorwenye zerint hogy effele el zeokeot zolganak nem tartozna(m) fyzetny [ K v ; T J k III/3. 262a]. 1573: Mert Neke(m) ez fele zolga Nem kel k y semmyre gondot Nem visel | Azert lassa meg az teorweny hogy ha tar-tozome effele zolganak [ K v ; TJk 110, 262a]. 1574: My tw l fogwa ez fele Magiar orzagy Arwlok Eretnek kurwa f iay Ide zallanak aztwl fogwa szok karba vagiok myat tok [ K v ; i.h. 328]. 1580:

E EM

efféle 562

Eo Naganak nam io helie vagion Monostoronis a hun effele Scholat Epythet [ K v ; TanJk V/3. 217a]. 1582: Miwel hog minden feleól be theolty eo kegmek f i leyth az sok eyely kialtas Rezegeskedes harczolas es chintalansag feleol valo panazolkodas . . . Biro vram vigiaztasson rea ez felekre . . . Es mindenek valakik ez ffele vetkekben talaltath-nak Zemely Valogatas nelkwl eo kgme illendeo bwntetessel bwntesse [ K v ; TanJk V/3. 269a] | La t tam hog Igiartho Georgy Eleoben (!) veotte az Nag beteg feleseget es az Twzheóz Vit te, o t t melegette, Ez ffele Ional egiebet semmith Ne(m) la t tam Igiarto Georgheóz [ K v ; T J k IV/1. 75]. 1583: te leani ez fele zokat hallok te feleolled, miert mondaz az Iambor Azzonira effeleket | kerik eo kgmet Biro vramat hog . . . meg feniche Az zolgakat ez fele sacczoltatastol, Az zegenseget es a’ varosbely keosseget se merezelliek tisztelet-le(n) es ektelen zidalommal i l letny, rutolny, amint Immar effele zidalmazasokban vgian el merewl-

tenek [ K v ; TJk 157, TanJk V/3. 274b]. 1584: Azert holot kereztien emberheóz ez fele Bew Baiossagh Nem illendeo, seót Az vristen ez fele emberekre k i k i l lyen eletben elnek bwntetest es t i la lmat vetet, Tecczik a’ teorwennek hogy elseó-ben meg kenoztassek ez Zabo Cato, Es Annak vtanna halalt Zenweggyen [ K v ; TJk 222]. 1585: Ezen k iwul zantas, Aratas, kazallas, zena Gywtes, es mind effele zolgalatt, a’ myre a’ varosnak zwksegh | Nem veszik be a’ szam weuö wraim ez fele szokatlansagot | Az Capitanok walaki feleól paraznasagot, orsagot es effele Zarvas Wetket megh ertenek . . . Azokat a’ Zemellieket tartozza-nak hwteok alat az Ortal j Mondoknak, wagy a Waros Procatoranak be mondani, hogy az bewn meg bewntettetwen az Nagy Istent t iz ta iambor eletbe zolgalhassűk [ K v ; Szám. 3 / X V I . 48, 3 / X V I I I . 40b. PolgK 18]. 1586: Ez fele zeo (!)a

es kerdezkedes Bosegessen leon keozeotwnk [ K v ; T J k IV/1. 615 Melchior Nemet vall. — aÉrtsd: szó]. 1590: fa lu elól k i ne hozhassanak effele dolgokath [UszT]. 1593: Mondro Peter . . . zan-zandekkal vrara . . . tamadot, es teob lator tar-saual megh eolte, seot ennek eleotteis efféle gilkos-sagokban tapasztaltatot [ K v ; T J k V/1. 449—50] . 1597: effele dologban az az zokas volt , hogy ahol marhat ne(m) talalnak az Jozaghoz Nyúlnak [Vessződ N K ; J H b X X I I I / 3 ] . 1608: Hogy azert m y keozeottwnkis ez Utanis ez fele haborusagos

Igyenetlensig az perleodesbeol ne legyen . . . Indulank i l lyen attyafiusagos alkuasba(n) es

uegezesbena [ K v ; J H b X X V I . 49. — a Köv. az egyezség szöv.]. 1614|1615: az . . . effele teoruin-telen el ueot ioszagokrol vegezet az orszagh [ T ; Törzs]. 1618: Er rő l mikor igen sokat consultál-t unk volna egymás között, az pasa ezt igen nagy jó neven vevé és kére igen, hogy ha m i ezféle hireket hallok adjam értésekre [ B T N 137]. 1644: ha tŏbbszer effele vetekbe . . . impingalna ez az Horuat Mihaly . . . az elebbi Sententja legjen az fejen [Cege SzD; Wass]. 1647: Hűseghtek . . . masokot is effele czelekedetekteöla arceallyon [BesztLt 130 fej. — a É r t s d : latorkodástól]. 1675:

efféle dolgok ne agitaltassanak [ K v ; T J k V I I I /12 . 120]. 1681: (A telekiek) A Csonakosiaktol felette ighen Injurialtat(na)k, mert marhajokat hatal-masul ezek(ne)k hataroko(n) legeltetik . . . Effele hatalmaskodasra rea kellene lesni; marhajokat bé hajtani [VhU 161]. 1688: ha többé e fele enor-mitasokbaa elegyitené magát a’ sz: Társaságtol rejicialtassék [SzJk 223. — aTi. részegeskedésbe és vagdalkozásokba]. 1733: A Nagj Aszszony halála v tan . . . voltak effele villongások [Hévíz N K ; J H b T ] . 1736: gyűltek minden felől elé az sok szolgák, elig fértek el az ebédlő-palotában, noha oda kocsisok, fellajtárok, lovászok, szakácsok, szakács inasok, hajduk, darabontok s több efféle

alávaló szolgák bé nem jöttenek [MetTr 320]. 1755: mind eféle isméretlen emberekkel társal-kodat [ K ; Told. 3a]. 1759: a’ mellett injugáltat ik az I Páké Falunak, hogy e féle erőszakos foglalá-sokat többször ne probállyanak [Hsz; SzentkGy törvényes széki hat. ] . 1796: Turoséknak termé-szetek az éffele (!) verekedés [Bács K ; R K A ] . 1831: a miol ta talám megis bűntettetett az efféle il letlen maga viseletiert, r i tkábban hallom motsko-

lodni, megszünt [Torda; T V L t Közig. i r . ] . — L . még SzO II, 329.

Sz. 1788: Az Aratás bé következett, ma kezdik i t t isa Árpásonis Ngd részerŏl a’ Sorlót vetni rá Buzára és Rosra: Nagyon megdüledeztek; de akkor kél fel a’ Gyermek ( : a’ közmondás szer(int) :) mikor az efféle Gabona megdül [TL. Málnási László főkonz-i pap gr. Teleki Józsefhez. — aKer-csesora F] .

II. nm fn - i jel l-ű haszn-ban: 1. ilyen/ilyes(féle) dolog; astfel de lucru; derartiges Ding. 1582: monda(m) Neky, hogy Nem io Azzoni allatnak effelet nala hordozni [ K v ; T J k IV/1. 106]. 1583: miert mondaz az Iambor Azzonira effeleket, ha megh ne(m) tudod bizonitani [ K v ; T J k IV/1. 157]. 1585: Kozma Bal int vall ia . . . tudom hogy parducz Beór Medwe Beor, Sisak Panczel, es fegywer Derek effelek valanak Az Azzoniomnal [ K v ; i h . 526]. 1589: Boldis Jakab vgian Horuat

Mihalial valokat v i t te 4 louon . . . Kouacz Janos vgian ez feleket v i t te 4 louon Huniadigh [ K v ; Szám. 4 /X. 73]. 1600: igassagomat effelewel megh akaria tar tani [UszT 15/247]. 1621: Azert kerik eo kglmek Biro vramat Tanacziaval eggiwt, hogj az eleobbi vegezes szerint eő kglmeknek effe-lekre legie(n) zorgalmatos gondgia [ K v ; TanJk

II/1. 311]. 1633: az város szolgája szolgálójától hallottam, hogy mondá, hogy Szabó Jakabné és Gyarmati Márton odamentek vol t az ő házokhoz, még az asszonya reájok vetette az reteszt és azok odabe voltak, azonban hazament . . . bement reá-jok, és ot tan ismét mindjárt k i jö t t , és azt mon-dot ta az feleségének: Annók, ellehetnél ám te efféle nélkül [ M v ; M v L t 290. 120a—8b átírás-ban! ] . 1672: Jelenti ô kgme hogj executorokat hoz kdgre az orszagnak effelebe(n) szokot törvenje es rend tartassa szerint, hatvan negj magiar for intokigh [Torda; Törzs]. 1681: ennek utánna effélevel nemis kell Urbariumot oneralni | a jobba-giokbol āllo Taxasok akár mely közönseges Contri-

E EM

563 effugiál

butio alol . . . nem immunital tatnak, hanem ha Taxa leveleken valo resolutiob(an) signanter effe-lerölis emlékezet lészena [ V h ; V h U 44, 199. — aA majorságfölddé te t t ingatlanoktól f izetett taksa eltörlésével kapcsolatos hat. ] . 1688|1782: gát kőtés és egyéb efféle [Szamosfva K ; J H b K X X V I I I . 36]. 1733: azon haz és fundus iránt, mellyen ingyen valo joakaratbol s engedelembŏl lakik, senkivel semmi Conventiot, vásárt, vagy tserét ne attentallyon, kŭ lŏmben ha effélében Comperialtatik eŏ facto turbal tat ik simpliciter [Torda; T J k I. 100]. 1752: effelekkel papirossat tentat, pennát nem kellet volna veztegetni [ K v ; Szám. 6 9 / X X V I I . 7]. 1763: Hal lat tam pedig azt . . . , hogj . . . akkor szekerekkel v i t t volna gabonát s egyebet . . . Mányika Iuon Gálfalvára . . . , de erről s tőbb effélékről azok tudnak, s tudhat t -nak bizonyast mondani a’ K i k o t t az Udvarba nálla forgottak [Záh T A ; M k V. V I I / 1 . 16 Sarma-sán Gabrilla j b vall.] . 1780: Ŏk efféléket beszélle-nek [Ne; Borb. II]. 1797: meg maradatt széna, el melegedett gabana s egyéb effélék i ránt paran-tsolt a’ Néhai Groff U r [ M v ; Told. 42/1]. 1828: efféléket tselekedni nem átollotta [Dés; D L t 87/1829].

2. ilyen/ilyes(féle) lény ; astfel de f i i n ţă ; derar-tiges Wesen. 1578: wegeztek hogy mykor affele zóket Jobbagy ide Jeo . . . Az tyzedes tartozzek mingyart capitannyanak meg mondany az Capitan penig Byro vramnak tegie hyrre, hogy Annak vtanna eo kegme Byro vram tuggio(n) gondot vysselny effelekre | Az varos procuratori Jelen-tettek hogy sok gonozsagh volna az varosson es

Eyel Iaro es parazna Azzony Al latok megis elegen volnanak, . . . Vegeztetet hogy Walahol effeleket tudhatnak, Jarianak el teorwenj zerent dolgokba(n) es A k y m i th erdemel, vgy bewntessek [ K v ; TanJk V/3. 175b, 286a]. 1584: Zabo Martonne terhes lewen meg vnnia az feredeot, es Monda Bakos Andrasne nekem miert nem teorled meg az ill ien terhes Azzony allatot Neheze(n) varhat t ia effele [ K v ; T J k IV/1. 233]. 1585: Az Chigan Waidanak 8 szing karasiat . . . Az Giúrkonak az k y fö t wezen hagiak Tanaczúl hogy Annakis 8 szing karasiat Adatnek Egieb kor Azert efelenek eztendore Chak f . 4 Adtak [ K v ; Szám. 3 / X V I I I . 40b]. 1593: vadnak Jsten ellen chelekedeok Es az varosnak reghy io Veghezesey ellenre (!) rugho-dozo i f f iak, k ik , noha keserwsegnek idejere es poenitentia tartasnak Napiayra Iutatot volna az vristen . . . Eyel vgmint tilalmas orákban virat-t i k (!) tormezlany zoktanak, es izoniw ochyma(n) bezedekel zitok kialtany . . . , kerik varosul Biro vramat hogy . . . aky Wdeo v tan eyel ezen kepe(n) tormezol bar vgia(n) hazabannis ektelenwl k ial t -wa(n) azonkepen bwntessek, es birianak effelewel [ K v ; TanJk I/1. 224]. 1640: Bányai Gergelyné Erzsébet asszony . . . fassa est : Az sok étel-ital, dorbézlást lá t tam s hallottam. Az szabólegény s több effélék eleget vendégeskedtek. Bíró Pálné s Beörveiné, többek effélék odajöttenek Molnár Istvánnéhoz, de én egyebet nem lát tam hozzájok [ M v ; M v L t 291. 233a—51a átírásban!].

efficiál 1. dolgozik; a lucra; arbeiten. 1612: Asztalos Tothazj Jstua(n) és Kirchner Jstua(n) W(ra)mek az m i t az koe (!) fa l mellet efficialtak Mertten Phil ipp hazanal egy paitat böcsültek p(ro) f 1 d 40 . . . Egy varga czeres Muhelyet p(ro) f 12 d — . . . Egy Arnyek szeket . . . d 50 . . . Szeüffner Györgyne Timarne Az Mühelynek az Órrat le zalicza Az Sóúent bellyeb Steppen Hösch t imar mühellyet el kel hannj [ K v . PLPr 1612—15. I/3].

2. elintéz/rendez; a aranja; erledigen, beilegen. 1742: az Vr Fŏ Posta mester vr(am) meghis paran-csolta Sombori Posta mester Német András Vr(am)nak hogy dolgait componalja . . . , mellyet akkor fogadottis, de semmit nem efficialt [Zsombor K ; Somb I]. 1753|1781: o maga fogna Bétsben efficialni, hogy a Gyógy vizén lévŏ Joszágaikon a kapu szám utánn való adózás diminualodnek [Máda H ; J H b L X X I / 3 . 2].

3. végbe/véghezvisz; a duce la îndepl inire; durchführen, fertigbringen. 1722: Hét őles Fenyő Gerendák kűldésiről i r Ur(am) kgd . . . De hogy efficiall ja ez ā Joszág azo(n) fák(na)k el szálli-tását, és i t t is az h id dolga kiváltképpen veghez menye(n) Ne(m) Capialhato(m) [Fog. ; K J . Réty i Péter lev.]

efficiálhat elérhet; a putea obţ ine; erreichen können. 1744: mindenfele rat iokal akarvan eoket ad saniorem sensum inducalni, . . . de semmit sem efficialhatván, tsak azt k ivánták, adgyák okát, m i okon nem conscribáltattyák magokot [HSz ; I N y R ] . 1753: ha lehetséges a régi szabadságnak el éresit allaborállyák, hogj ha pedig aztot nem efficial-hatnák, tehát az ra j tunk lévŏ sullyos Contribu-t ionak alleviatiojat meg nyerni igyekezzék [Gi-dófva Hsz; Törzs. Nic. Ferentz (60) pp val l . ] .

effigies képmás; imagine; Abb i ld . 1737: Ezen Templomnak az Sanctuariuma bolthajtásos, a ’ más része penig fenyő deszkábol valo Mennyezeti vagjon, mellyre is egy néhány Szentek(ne)k eff i-giesse depingáltatott [Csákigorbó SzD; J H b K X X V I / 1 3 . 9].

effikácia foganat; eficacitate; Wirkung. 1709: Magat ŏ kglme resolvalta, Reversalist nem ad, a’ Conventioval sem Contentus, pedig bizony enis azt mondom edgj szava sem lehetne ahoz kepest mennyi efficatiaja vagjon most ŏ k(glm)e szol-galattyának [Fog.; K J . Fogarasi János lev.].

effortuáltatik végbevitetik, teljesedésbe véte-t i k ; a f i dus la îndeplinire; durchgeführt werden. 1641: az soofalui Aknank ighen megh kezdett bontakozni es tisztitas nelkeul szukeőlkeődni. Minek okaert, i m ez Széknek i ra t tunk egy Leue-lett , k i t t kegieltek kezebe d i r igal tunk; Azert . . . az Szek(ne)kis hasznára líué(n) azon dologh, effortualtassek ebbeli kivansaghunk [UszLt IX. 75. 8 fej.] .

effugiál elkerül; a ev i ta ; vermeiden. 1764: ha Circumstantiak i l lyen világosok, s’ az karos is

E EM

effugiálhat 564

réá eskúszik kárára nern effugíálhattya akar a’ fel akasztásnak, akar a Homagium(na)k poenajat, de ha mind effugialnais a poenát, az kárnak meg fizetésit nem declinálhattya [Torda; T J k V. 204].

effugiálhat elkerülhet; a putea ev i ta ; vermei-den können. 1763: eŏkegjelme a kárnak refusiojat nem effugialhattya [Torda; T J k V. 155]. 1764: ha . . . az karos is réá eskúszik kárára nem effu-giálhattya akar a’ fel akasztásnak, akar a Homa-gium(na)k poenajat [uo.; i.h. 204. — A teljesebb szöv. effugiál al.].

ég ige 1. lángol, tűzben emésztődik; a arde; brennen. 1568: Ezt en zememel la t tam hogy az keosz fal Az kowach balase meg Gywl t vala, Kazmane felol es Jge(n) erossen Egy (!) vala [ K v ; T J k III/1. 221]. 1573: Stamp Ianos azt vall ia hogi . . . Nagi fwsteot latot az Darochy Maioraba, Be futamot oda tahat Immar harmada egh az kazal zenanak [ K v ; T J k III/3. 190]. 1629: Hogy penigh hallam az Nagy Mihaly kialtasat k i futek latam hogy égh az haz, nem felette nagyon, ha ember leszen vala nem egh vala anny haz el [ K v ; T J k V I I / 3 . 103]. 1644: latam azt hogj . . . Egh vala az Nagj Miklos haza, de honnat giul t megh en azt ne(m) tudom . . . de hala az

Istennek hogj Mas haza Nem ege el rola [ M v ; MvLt 291. 432b]. 1653: a hajduk a vajdához való bíztokban, a németen semmit nem adnak vala, sőt böcstelenül bántak vala vél lek; szidal-mazván, a süveget kiragadták a német fejéből és belé fú t tak, és a földhöz puf fanto t ták ; és esmét egynek a nyalábot a hátán é, vagy a lova hátán felgyújtották, és azt nevették min t égett [ETA

I. 61 NSz]. 1718: az fen forgo major ház éfel tájb(an) éget él én az mikor meg latta(m) az maros felől valo szegeleti eget | eppen az kőzepin gyul t meg . . . az haszijan (!) eget őt szalonna min-den aprolekjaval edgyüt [Branyicska H ; J H b ] . 1779: lássuk, hogy az erdő füstölögni és égni kezd, melyet mihelyt észrevett Szánto Is tván Uram . . . elfutamodott töstént és csengettetett [Egerpatak Hsz; HSzjP] .

Szk: körmére ~ a gyertya csonkjáig/végig ég a gyertya. 1763: az kŏ rmire egett az gjertya, s’ ugj vetette el [Torda; T J k V. 154].

A kőrmére ég a dolog szólás eredetibb, elsődleges jel-ű formája [erre nézve l. Kertész, Szok. 255—6, O. Nagy 194].

2. tűzben elpusztul, halálra ég; a se mistui î n foc, a pieri în foc; verbrennen, i m Feuer unter-gehen. 1570: az Mynemw haza Markos Ambrwz-nak vol t megh egeth volt , ket lowais eget vol t benne [ K v ; T J k III/2. 138].

3. lángokban á l l ; a f i în f lăcări ; in Flammen stehen. 1653: azonnal lőn hí rünk benne, hogy tehát Medgyesfalva igen ég, és a kurtánokat ker-getik és vágják [ETA I, 64 NSz].

4. égőben van ; a f i în curs de ardere; sich i m Brennen befinden. 1792: A fo l t i erdőn éppen

most ég két mész kementze [Bencenc H ; B K ] .

5. vi lágít, vi lágol; a lumina; leuchten. 1606: Akkor ot uolta(m) mikor aztalhoz wltek, az varos uegeról hozatot uala. Zolta(n) Pal gyórtíat, Dienes Georgy mind el w t i uala hogy ne eghyen [UszT 20/111]. 1736: (A temetésen) hat feketében való i f iu az test mellett hat szevendéket tartottanak, az fejinél és lábánál nagy gyert ják égtenek [MetTr 408].

ég fn tbsz-ban is égbolt; cer; Himmel. 1580: Anno D 1580 eztendöbe lat tunk chodakat az egegben keetcher Muzkoua orzaga felöl [Nsz; MKsz 1896. 373]. 1593: Zaiabol hallottam Kalmar Tamasnenak hogi i l l ien izoniu atkot k ia l tot t Jsten Jsten, agi ol i vizet, oly twzet az egbeol, hogi az varos el swllieggien [ K v ; T J k V/1. 333]. 1653: Mikor a várat vínák, egykor lát ták az egen török ország felé, mintha valami tűz lobbanás lö t t volna, melyet úgy magyaráztanak, hogy egy csuda volna az egen, és hogy az győzedölemnek jele volna . . . Ezek a törökök azt is megmondák . . . , micsoda tűz vol t volna a k i t Tömösvárhoz lát tak az ég a la t t ; mert hát a császár poros sze-kerei gyultak volt fel a táboron, és ezt lát ták a k i k táborban Tömösvár alatt voltanak | Ezen esztendőben nagy villámlás lobbanás lőn az égen felhő nélkül [ETA I, 48, 103 NSz].

égbekiáltó felháborító, szörnyű; revoltător, în-grozitor; himmelschreiend. 1681: éghbe kiálto uetket cselekedet [Bál. 1].

égbeli égi; ceresc; himmlisch. 1653: Ekkortáj-ban Bocskai hogy a németre támoda őszszel, sok égbéli jelek és csudák lesznek vala; napnyugot felé lá t tam éjjeli időben, mert én a Mezőségen jár tam lovam hátán [ETA I, 100 NSz].

égedelem 1. gyötrelem; ch in; Qual. 2. ba j ; necaz; Übel. 1838—1845: égedelem: 1. lélek-gyötrelem; 2. baj, nyomor [ M N y T K 107].

A mai erdélyi, főként székelyföldi szóhasználatban a pajkos, eleven gyermekre mondják: égedelem ez a gyermek! — Gáspár-nak fennebb adott ket tős jel-e közül as első mögött alighanem ez a jel. rejtőzködik, viszont a 2. je l - t a szerk. sem a régiségbőI, sem a mai, i l l . a maihoz közelkorú erdėlyi szóhasználatból nem

ismeri. — Ilyenféle és más jel-eire l. MTsz.

egér 1. şoarece; Maus. 1597: az buzaban mind égér miat s mind eseo miat nagi kar wala [ K v ; T J k V/1. 140]. 1661: Az Lampast kellet ket u t ta l megh bori t tatnunk, miuel Egéré (!)a uagi madar el tepte szaggata az boritasatt [ K v ; Sz-CLev. — a O l v . : egér-é]. 1679: Vagyon ezen pinczében Majors(ági) nyári sajt . . . NB. Neme-ly iket az Egér valoba(n) el vesztegette [Uzdiszt-péter K ; T L . Bajomi János inv. 102]. 1684: Ebben az esztendőben az egér és több injuriak mia t t igen kevés búza volt, oly hamar úgy meg-drágodott az búza, hogy most 80, 81, 84 pénzen jár vékája [Torda ; T T 1889. 258 SzZsN]. 1708: Most vr(am) a’ Zab aratáson vagyunk, de eztis az eger ige(n) el vesztegette . . . sok hellyeken nagj karokat Tŏ t tenek az egerek és Tesznek mostis [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1710: kűldőttém

E EM

vol t egy kis turocskat micsodas vol t nem tudom most is kűldőtte(m) egyétt, . . . még isméri az Ur eő kglme mért a nyákánál es küs lyukat csinált vol t az eger [Vacsárcsi Cs; BCs]. 1722: Ezen Nállam álott pénz egy fertálljos csiporb(an) volt , de az sem volt teli, hanem szŏszsel; es bojtorján-nal től tot tem meg hogy az Eger hozzá ne terjen [Borzás SzD; Ks 5. X . 28]. 1728: Az o Tŏ rŏk-buzanak egj részet az Egér el vesztegette [Arany-k ú t K ; Ks 55. 73 Petky Dávid inv.] . 1810: A Malomháznak . . . az egerek Juggatása miat t sor-vadni kezdett szalma fedele [Rákos Sz; Ks 76 Conscr. 264—5] .

2. daganat, gumó (a ló v. szarvasmarha torkán) ; umflătură, tumoare (în g î tu l calului sau al v i te i ) ; Flechsengalle am Hals, hinter den Ohren oder i m Rachen des Pferdes oder des Viehs. 1587: Az lonak az torkan valo Egereteol meg giogitottak [ K v ; Szám. 3 / X X X I I I . 2 1 — 2 ] . 1599: Az Louak-nak egeret uetettem megh es szayokat t iz t i ta t tam megh [ K v ; i.h. 8 / X I I . 4].

E jel-re l. CzF, MTsz, SzamSz, EtSz, TESz. — Némelyik forrás ’kelés’ értelmezést is ad.

3. ’?’ 1823: Négy oldalas csontjaval együt . . . Négy egere négy szálkás petsenye [Koronka M T ; TGsz 16].

A TESz ilyenféle jel-re h ivatkoz ik : ’a disznó faránál kétfelől lévő két izomnyaláb; die zwei kleinen Fleischwülste beiderseits

beim Hinteren des Schweines’.

éger égerfás/égeres berek; ariniş; Erlenhain/ wäldchen. 1684: az Egret és az szent Martoni berket egeszen . . . eladta [ W L t , M N y X X X V I I I , 57]. 1729: A kis mezŏn a tó felett egj oldal szena fŭ , a bokor fel vette, vici(nusa) belol az eger [Ára-patak Hsz].

Hn. 1623: Eger Pataka [Bodola Hsz]. 1624: az mogioros eger [Zágon Hsz]. 1633: az egerben (k) [Kézdipolyán Hsz]. 1637|1778: Eger nevű Széna rét [ErdŐsztgyörgy MT] . 1643IXVIII. sz. köz.: K is Eger. Belső Eger [Somkerék SzD]. 1646: Az Budos Eger kutt ianal [Szentiván-La-borfva Hsz]. 1650: Nagy Egér (!) nevű helyen [Csomafva Cs] | Eger paloban (k) [B ik fva Hsz]. 1660: az Magyar Egerben (sz) [Sárd AF ] . 1676: Egher szegh u t tya veghenel [Bik fva Hsz]. 1680: a Tanko egrinel [Szentimre Cs]. 1689: Eger kozott [Szemerja Hsz]. 1693: Csúz eger mellet [Kará-csonfva U] | Az Eger alatt [Kökös Hsz]. 1696: az Kŏkŏs i Egren fellyel (k) [Szotyor Hsz]. 1697: Az égér (!) előtt a szabad fű (k). A Felsö eger előtt (k) [ I l lyefva Hsz] | az Egren belől [Csók-fva MT] . 1702: eger Széki nevű hellyben (e) [Kadács U ] | az nagy Egerre menő szena f ű [Ki lyén Hsz]. 1711: az Igeni Szólók felől magyar Egerben (sz) [Sárd AF] . 1712: Az falu fŭvénél kerek egerben [Gelence Hsz]. 1715: Eger fŏben [Magyarókereke K ; K H n 91]. 1720: Eger alatt (sz) [Tusnád Cs] | Erdő alatt . . . Kovács Egri-

b(en). Farkas vész Egrinel (sz) [Szentsimon Cs]. 1722: A ’ Vajda Egrib(en). A ’ Tokan bell jül, az Eger u t t ján fel l jül [Feldoboly Hsz] | A ’ Bod Egre előt. Közép Eger farkáb(an). A ’ Magjaros

Eger u t t j a mellet [Zágon Hsz] | A Kerek Egerre megjen véggel [Kovászna Hsz]. 1728: Az eger alatt valo az Eger labban (sz) [Kökös Hsz] | az ket eger kŏzŏ t t [ I l lyefva Hsz]. 1729: (Egy föld) vi(cinusa) belŏ l az eger [Árpataka Hsz]. 1734: egér ( !) k ú t fŏn [Vajdasztiván M T ] | I lka-Patakán tu l az Egrek kŏzŭ l [Nyén; később Keresztvár Hsz]. 1735: Kerek eger nevű helyben [Bere MT] . 1737: Kerek egerben [Zentelke K ] | Jakocs eg-rib(en) (k) [ I l lyefva Hsz]. 1743: eger [Csókfva MT] . 1750: Az Égér (!) nevü helyb(en) [Barátos Hsz]. 1753: a Miklos janos egere melet [Csató-szeg Cs]. 1754: az Eger-pataka mellett [Kispetr i K ; K H n 290]. 1756: a Nagy egerben. a Pál Egriben [Taplóca Cs]. 1757: A Nagy Egérben (!) [uo.]. 1761: Gergélj Mihály egre mellet. K u t egrire menő(be)n [Verebes Cs]. 1764: Szálas egerben egj darab egres [Bencéd U] . 1772: Erbány Egeriben [Kozmás Cs] | 1773: A K u r t a Egerben a kiss egér n.h.-ben [Újfalu Gysz] | Egerszeg [Szárhegy Cs]. 1781: Eger megett [Bencéd U ] | Eger Szék előtt (sz) [Kecsetkisfalud U] . 1791| 1796 k.: Az Eger Ker t [Szotyor Hsz]. 1797: Szekes eger alat (k). Tós eger Dombja allyán (k) [Csehétfva U] . 1798: Eger Fŏben [Korond U] . 1798/1812: Nagy Egerben (k) [Buzaháza MT] . 1811: Janko vagyis eger nevezetű helyen (k) [Köpec Hsz]. 1812: az Egrek mellett (k) [Oklánd U] . 1815/1817: A Sebe egribe (sz) [Máréfva U] . 1818: Az Eger Lábjánn (k) [Lisznyó Hsz] | az Eger előtt (k) a’ Ké t Eger kőzőtt (k) [Kökös Hsz]. 1821: Az Egerben [Mikóújfalu Hsz]. 1825: az eger eleje nevü hellyen (sz, k) [Csomakőrös Hsz] | A Kerek Eger nevü hellyen [Papolc Hsz] | az Eger eleje nevü hellyen [Páké Hsz]. 1826: Az Eger, vagy Áriny nevű helyben [Somkerék SzD]. 1832: a’ kopatz fŏ ld egre nevŭ hellyen (k) [Korond U] . 1835: Az Eger alatt (sz) [Bodola Hsz]. 1838: Eger ágon (sz) [Kissolymos U] . 1862: Kerekes Egriben (sz) [Bölön Hsz]. 1864: Eger szeg [ M . f e n e s K ] . 1874 k./1906: Veres eger [Deményháza MT] . 1878: Eger és árok kŏze Sillo porongyába [Bölön Hsz].

A címszó jelzet nélkül i adalékai az EHA-bó l valók.

égeres, egres I . mn égerfás; cu ar in i ; Erlen-. 1680: Vagyon . . . egy darab Szánto fö ld : vici-nussa . . . Fel lyŏ l az Felsŏ Porumbaki hataron valo egeres bokrok [ F . p o r u m b á k F ; Á L t Urb. 5 7 — 8 ] . 1688: égeres bokrok [uo.; i.h. 15]. XVII. sz.v.: Zines töuin egj daraboczjka Egeres helj vic(inusa) az Benesd Patak [Menaság Cs]. 1720: Tudok . . . egy darab szánto fŏ ldet Szenafŭvivel s egres hellyivel eggyŭ t t [Parajd U ; L L t ] . 1761: K ő ház Ke r t nevű hellyen egy darab Kaszálo tanorokja azon belől lévő Nádas egeres halas tó és csikász hellyekkel égyütt [Szentsimon Cs].

Hn . 1549: in Egres patak fwben [ B h ; K H n 6]. 1604: Eghres aszoba [Abásfva U] . 1623: Egres Patak [Bodola Hsz]. 1635: az Egres Patakban [ A . j á r a TA ] . 1640: K is egrŏstó [EgrestŎ K K ] . 1643: Kús Egrístó [uo.]. 1644|1757: Egres patak-ban [Gyalu K ] . 1648: Nagi Egrésto [Egrestő

565 égeres E EM

égereses

K K ] . 1690: az Egres rétben (r) [SüIelmed Sz]. 1693: Egres Patak [Vargyas U] . 1699: egeres Patakban [Bh] . XVIII. sz. eleje: Egrés Aszó Patakon átol [Bánkfva Cs]. 1717: Egres vőlgy-ben [M.gyerőmonostor K ] . 1738: Egres kutb(an) [Ketesd K ] . 1740: Az Egres Vőlgjben (sz) [M. gyerőmonostor K ] . 1754: az Egres patak [Bá-bony K ] . 1763: Az Egrespatak Hegyén [Jákó-telke K ] . 1768: Az Egeres rétben [Sarmaság Sz]. 1783: Az Egres U t Padján [Fiát fva U] . 1787: Egeres Gát n.h. Fojása mellé (k) [Tasnád Sz]. 1816: Egres toba (sz) [Nyárádremete MT] . 1818: A Farkas kapunál vagyis Egres Patakba [ I l lyefva Hsz].

II. fn égerberek, égeres/égerfás berek; ariniş, pădurice de ar in i ; Erlenhain. 1735: az executor Nimettel járo Hollomezei Nemes ember, az Kŏvá r -vidéki meg nevezet embert, az Némettel edgjŭ t t meg fogta, és ki huzván az Égeresbül . . . az ŏk-l ivel fenyegette s merengetet hozzá [Csicsógyörgy-fva SzD; T K l ] . 1737: a midŏn m i oda az hellyre érkeztŭnk már akkor az Reketyesben vagy Ege-resben szaladott s bu j t vol t a Szakaturi ember [Gáncs/Retteg SzD; TKl Rusz Szimeon (32) j b vall . ] . 1764: Szálas egerben egj darab egres [Ben-céd U ; E H A ] . 1801: azon ház hellye Duda Gli-

gorinak sok időkig pusztájában álván, az apro Égeres, és Nyires Valamennyire bé Nőtte [F.

szőcs SzD; TKl Rusz Stéfán (70) col. vall.]. 1818: Sibisel Ohabai M i tu Sion Juon Pestyillával Con-troversiaban jŏvén egy Darab egres határa felett . . . az hely szinére k i menvén . . . az határ k i muta t ta to t t [ H ; J H b 36 Prot. 10].

Hn. 1623: Egres [Bodola Hsz]. 1680|1825: Az Egresen tu l [Vajdasztiván MT] . 1687: az Egres pataka mellett [Homoródsztpéter U ] . 1690: Az Biro Egrese mellet (sz) [Sülelmed Sz]. 1698: Bene-dek Mezein egresben [Sepsisztkirály Hsz]. 1703: Egresben [Bardóc U ] . 1713: Egresben [Kászonúj-falu]. 1718: Biro egressiben. A nagy Egres mellett [Sülelmed/Monó Sz]. 1718IXVIII. sz.: a Rét mellett valo Too vagj Egres [Naprád Sz; Berz. 7. 68. 1]. 1723: Egres dombja [Bibarcfva U ] . 1726: az Egres patakja, az Egres vize [Vajda-sztiván MT] . 1727: Egres Pataka [Somkerék SzD]. 1750: A Sz: Iványi Réten az Egres alatt [Szentiván-Laborfva Hsz]. XVIII. sz. köz.: Az Egres nevŭ helyben [Berekeresztúr MT] . 1756: az Egres ku t t ya [ M . b i k a l K ] . 1768: Az Egeresen a’ Kraszna mellett [Sarmaság Sz]. 1806: az egres u tyán [ F . r á k o s U ] . 1809: Az egres elöt [Nyéna

Hsz. — aKésőbb: Keresztvár]. 1817: A Tatártó egresse Nyirésibe [Vágás U] . 1818: az Egeres farka mellett [Szacsva Hsz]. 1835: Az egresben [Márkos Hsz]. 1835 k.: az Egres torkába [M. fodorháza K ] .

A címszó jelzet nélkül i adalékai az EHA-bó l valók.

égereses égerbokros/fás; cu ar in i ; Erlen-. 1680: vagyon eo Ngok(na)k egy darab szep Egeresses Erdocskeje . . . , ha kevantatik, lecz(ne)k szaru-fának valo fakot vághatni belŏlle [ A . p o r u m b á k F ; Á L t Inv . 34].

egerestánc régi erdélyi (főúri) tánc; vechi dans ardelenesc (aristocratic); alter siebenbürgischer (hochadeliger) Tanz. 1736: vo l t az lengyel változó, . . . a lapoczkás táncz; ezeken k ivü l a régi magya-roknál, nem az köz, hanem az u r i és főrendeknél, nem csak a lakodalmokban, hanem vendégségek-ben is, kedves tánczok tudni i l I ik az egerestáncza

és gyertyás táncz, mindenik tánczhoz szokott nota, melyet a (!) akkori muzsikások jo l tudtanak [MetTr 331. — aLeírását l. i .h.]. 1835: unser alter egeres tántz [Borszék Cs; J H b br. Jósika Jánosné Csáky Rozália Jósika Samuhoz].

egerésző egérfogó; care prinde şoareci; mausend. 1756: Jo egerészŭ fejér matska 1 [Branyicska H ; J H b X X X V / 3 5 ] .

egérette egérrágta; ros de şoareci; mausge-fressen. 1586: Jeowe oda Masas Peterne, es ez leany vendelet fel Nita, Es ot egy Egher eotte Sahos ruhat talala megh [ K v ; T J k IV/1. 571]. 1628: Egy egher eotte uy Paplan kózónseges [Gyalu K / K v ; J H b K X I I /44 . 2]. 1814: alig j ő t t k i belőlle Nyoltzvan Véka Kőltes, egér ette, Gergeritzés Gabona szemüll [Banyica K ; B f R 117. 1 Ladislaus Barta (48) col. vall.].

égerfa Alnus glutinosa; ar in ; Erle(nbaum). 1505: de inde ad eandem partem transgrediensa prope ipsum f luuium Strygh vb i antique littere metales dict i Capituli ecclesie Albensis Transiluane sub vna arbore l igni Egerfa appellati vnam metam terream ostendissent [Batthyaneum III. doboz 170. Lelt . sz.: 922 a km- i konv. okl. (Vekov Károly kijegyzése). — aTi. meta]. 1753: egy darab szántó főld . . . véggel a’ Sebes vizére jár az eger fa kez-dette fel nőni [Szováta M T ; E H A ] . 1762: elébb menvén . . . az ot tan el follyo Patak Marton lévŏ Cser, alias Eger fáiga [Szászfenes K ; J H b X X X I V / 1. — aMás valló is í gy ! ] . 1782: Városunk határán régtől fogván Verőink, gáttyaink oltalmára, és egyéb szükséges dolgokra nevelt nagy Eger fáink-nak nagy(gy)át, és szépit . . . le vágatta [Torockó; Thor. X X / 4 ] . 1801: az Aszszony ö Nga maga Egerfás Berkiböl Eger fákat adott [ A . j á r a T A ; B L t ] . 1810 k.: A láb főldeket kózél az Udvarhoz kell tsinálni a’ rétet jo moddal k i Sántzolni a ’ kőzepén is széles Santzot es kereken fuz fával bé ül tetni a’ kózepen pappel (!) és egerfával [Banyica K ; I B gr. I. Bethlen Sámuel ut . ] . 1822: Tüzre va lok : Gyertyán, Nyir , Nyár és Egerfákis [Gyerővásárhely K ; E H A ] . 1840: a K Monostori Papiros Malomnal Csönek valo Egerfa [ K m ; KmULev . 2]. 1846: adjon . . . két egy forma Divánt négy párnával, melybe jár két karikás ágy fa is, eger fábol két ágy fát [ K v ; Végr.].

Hn . 1743: Eger fa n.h.-ben (k) [Balavásár K K ; E H A ] . 1766 k.: A ’ Tamásfalvi Erdő alatt az Éger fáknál [Középlak K ; K H n 297]. 1768: Az Eger faknal (sz) [Somkerék SzD; E H A ] . 1778: A K e r t alatt az Egerfa nevű hellyben (k) [Bala-vásár K K ; E H A ] . 1834: az egerfáknál a Tono-rokba [M.gombás A F ; E H A ] .

566 E EM

567 egérszőr-színű

égerfa-asztal masă din lemn de ar in ; Erlentisch. 1806: egy kisdég . . . egerfa asztal [Bodola Hsz; B L t ] .

égerfa-berek égeres; ariniş, pădurice de ar in i ; Erlenhain/wäldchen. 1764|1786: Vagyon Borbánd felŏ l l egy nagy Egerfa Berek [Sárd A F ; E H A ] .

égerfa-bokros égerbokros; cu tufe de ar in i ; m i t Erlengebüsch. 1688: Vagjon az Liszkoa (!) patak mellet egy egerfa bokros réth [F.porumbák F ;

ÁLt Urb. 16].

égerfa-borona égergerenda; grindă din lemn de a r i n ; Erlenbalken. 1752: az Udvarhaz . . . jo vastag tőlgy fa talpakon Sas fakban ro t t dir ib darab egerfa baranakbol epült Sendely egy Fedel

( így!) alatt lévő négj jo tagas Házok, mellyek j o tapaszasok és meszessek [Pókafva A F ; J H b XXV/73 ] .

égerfa-deszka scîndură de ar in ; Erlenbrett. 1786: Tölgyfa Deszka nro 87 Szilfa Deszka 10. Egerfa Deszka 4. Fenyő Deszka 5 [Nagyalmás K ; J H b K X X I X / 3 6 ] . 1813: A ’ Koronkai Fel dugott u j Tón vagynak két u j zugok . . . a másik zúgó . . . még félben áll készitetlen, mely u j j eger f a deszkakkal van meg padolva [Koronka M T ; Told. 18].

égerfa-erdő éger/égeres berek; pădurice/pădure de ar in i ; Erlenhain. 1821: Ny i r Nyár, magyaró, gyertyán, eger, tőlgy es bűk fa erdő, vesszőnek, karonak, bornának . . . használható [Ködmönös SzD; L L t ] .

égerfa-pálca égerbot; baston de ar in ; Erlen-stock. 1736: Tisztarto ur(am) . . . Szimion Miz-gátt . . . azert ütette eger fa Paczával, hogy . . . a parancsolatra nem akart Comparialni [Récse F ; JHbT] .

egérfarkfű c ickafarkfű; Achillea mil lefol ium; coada şoricelului; gemeine Schafgarbe. 1719: K e r t i Fülemile Sarga Virágot . . . három lotot meg Szedven Szepen az virágát . . . Egerfark fű Levelet virágaval edgyüt ( : ennek Deakul neve Mil lefol ium :) . . . tegyek ezeket edgy űvegbenn, mellyre Toltsenek jo erőss égetbort edgy ejtelt . . . ebből kell edgy edgy kalannal adni az Cselednek innya Reggel [Ks 54. 84 Medicina instructio].

égerfás egeres; cu ar in i ; Erlen-. 1801: az Asz-szony ö Nga maga Egerfás Berkiböl Eger fákat adott [ A . j á r a T A ; B L t 12].

egérfogó I. mn de prins şoareci; Mäuse fan-gend/Mäuse-. Szk : ~ kaptány egérfogó csapda. 1748: Egér fogo kaptány Nro 2 [Mezősályi T A ; Ks 7. X V I I . 12]. 1829: Egy kis egér fogó kap-tány [ M v ; MvLev] * ~ Iáda. 1746: Egér fogó Láda [Borsa K ; Told. 49]. 1747: Egér fogó láda melly ez előtt vól t a Vendég házba [uo.; i.h. 24].

II. fn egércsapda; cursă pentru şoareci; Mäu-sefalle. 1597: K is Imreh az eger fogot akarta az giermek feie felet az polczra fel tenni [ K v ; T J k VI /1. 41]. 1679: Belső Gabonás Ház . . . Eger fogo, Ladás [Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt. ] . 1853: a potz egereket i rod hogy el puszti-tanak holmiket, egyet meg kel fogni egér fogoval, és azt meg pergelni s o t t el rakni bŭdŏsen a’ pintzébe és szŭntelen kergetni igy el vész [ K v ; Pk 6].

egerházi egy Egerháza hn -i képzős szárm.; d in Egerháza; m i t -i Ableitungssuffix gebildete Form des O N Egerháza: Egerházaer. Szn. 1608: Egerhazy Balas [MezÓbánd M T ; M b K ] .

A szerk. az erdélyi régiségből nem ismer Egerháza tn-et.

egérkő arzén; Arsenicum; arsen; Arsen. 1735: Citatoria Relatoriambol vilagoson Constal, hogy engemet mícsoda hallatlan mérges meg étetésre valo materiakkal, ugy m in t Fejer mázzal, egér kővel eleitől fogva k ivánt el veszteni és meg olni [Dés; Jk ] . 1763: Kettseg k i v ŭ l van az is, hogy Urat eger kŏvel készŭ lt pogatsával intoxi-calni . . . az offeralt pogatsának más részit egy cséplŏnek adván az Cséplő annyera inf icialtatott , hogj ha édes tejjel, s’ fekete retekkel nem orva-saltak volna, halált okozott volna, de ezen orvos-ság által egesz nap mint (!) hánt [Torda; T J k V. 178]. 1777: az Inc ta F i r jé t ezzel fenyegette: V á r j meg ku tya teremtette Tokl i ja mert ha egér kővet kaphatok de meg i ta t lak | maga az Incta meg vallotta, hogy egy iznyi darab Egér kővet adott bé az Férjének még sem let t semmi haszna [ K v ; T J k X V I I I / 6 . 91, 93]. Horváth Farkas Urnak vajba kevert egér kŏvet küldot t , hogy meg vegye [Pálfva Hsz; HSzjP] . 1807: Egy pap-pirosba két darab egérko [Körtvélyfája M T ; L L t ] . 1812: Szigyártó Gligorné egér kővet akart a’ Patikábol vétetni, a’ melyel az urát meg étesse [ K ; KLev. ] .

egérköves arzénes; cu arsen; arsenig. 1763: az Ia . . . ezen gonoszságát, hogj inkább tetézhesse, arrais vetemedet hogy egér kŏves pogatsát készit-ven uranak kŭ ldette, hogj eletét fogjatván maga latráhaz inkabb ferhez mehetne [Torda; T J k V . 180]. 1792/XIX. sz. köz.: Böndi András . . . egér-köves vizet iván holt-meg [ B h ; R H A k ] .

egérmaszlag vmi lyen egérölő méreg; otravă pentru şoareci; A r t Mausegift. 1770: egér masz-lagot hozatott Káro ly várról, mellyet Tésztaban gyurva sindelyekre kenette ŏ kegyelme s ugy raktak az Asztagba az egér ellen [Balázsfva; Utl_].

egérszín barnásszürke; brun-cenuşiu; mausgrau. 1793: Egérszin teve ször ma(teri)a mente, j u h premmel [ T L Conscr.]. 1801: Jacob Schmaltz-ru th . . . visel egér-szin kaputot [ D L t nyomt. k l ] .

egérszőr-színű barnásszürke; brun-cenuşiu; mausgrau. 1788: egy Egér-szor szinu kaput [Nsz; D L t ] .

E EM

e g é r s z ő r ű 568

egérszőrű barnásszürke szőrű; cu păr brun-cenuşiu; mausfarbig. 1627: Eger szeorw fako szabasu negjed fw kancza [Mezőrücs M T ; B L t ] . 1648: talalua(n) i t Colosuarat megh egy fako egér szeorw kancza louat . . . meg teŏrueniezue(n) az orszagh teŏruenie zerent eskwzik ra [ K v ; T J k V I I I / 4 . 302]. 1679: Eöregh Kancza . . ; Szü hatu fako, farka serenye elegyes . . . Szü hatu, egér szŏrŭ fako, elegyes serenye [Fog.; Utl_]. 1680: egy fejer nŏstenj agar eger szŏrŭ kŏ lykeivel [A .po rumbák F ; Á L t Inv. 25] | Egy egér szőrű eorőgh fako kancza [Radnót K K ; Utl_]. 1684: Eőreg Kanczak . . . Eger szőrű szűrke nro 1 | Eőreg Meddő Kanczak Eger szŏrŭ fako fekete serenyu farku no 2 | Egér szőrű barna, hatul szár labu, Csoka szemŭ hatodfu lo no 1 [Utl_]. 1699: Más rendbeli egér szŏrŭ hinto eleben valo fakok nrŏ 6 [Gáldtő A F ; L L t Gyulaf i László lelt.]. 1735: Csitkok . . . egérszörü Fakó 1 [Ki rá ly-halma N K ; Ks 23. X X I I b ] | egj egér szőrű lova el veszett . . . meg kivánom . . . hogy az Speci-f icalt egér szőrű paripamat fizesse meg [Dés; Jk ] . 1753: Idei Egér szŏrŭ Paripa csitko [Mezőzáh T A ; Told. 8]. 1764: a’ Lo ollyan egér szŏrŭ vala [Héderfája K K ; B f R V I . 125/18]. 1774: vet t Magának . . . két Mettzett Lovat edgyik fekete, Más Egér szőrű [Vécke U ; L L t Vall. 204]. 1793: de tsak világosabban el lehet hinni, hogy egér szőrü volt, hogy sem barna [Hsz; HSzj mocskos al.]. 1804: A ’ csitko 3. Esztendŏs . . . Egér szŏrŭ [ D L t nyomt. k l ] . 1807: egy valamennyire sárgás, vagy egér szŏrŭ . . . Kantza [ D L t 856]. 1808: Rákosi Csipkés Sán(dor) adott cseréb(en) egy egér szőru Kantzát 10 vf [Torda; T V L t Közig. ir. Vásári j k ] . 1833: (adott el) Moldovai Ku tu r j án Gligor Vidrai Gombos D(umi)trunak 1 Egér Szórű csitkos lovat Rf. 55 [uo.; i.h. 833]. 1838: Nyerges Pintye Cserelt 1 Kantzat . . . Eger szorŭ Barnaval [uo.; i.h. 838]. 1845: egér szörü lo . . . kamfaru [ D L t 814 nyomt. k l ] .

egérszőrű-forma barnásszürke-szerű; un fel de brun-cenuşiu; mausgrauartig. 1768: a Nagyobb vol t egy ket Esztendos Setet vagy barna pej gyermek Lo, a másik ollyan Egér szorü forma pej [Páké Hsz; SzentkGy Ioan. Kelemen (40) j b vall. Jos. Szörtsei kézír-ban].

egérzörgetés egérzörgés; zgomot făcut de şoa-reci ; Mäusegeräusch/gerassel. 1591: Mikor reggel fel keoltwnk kerdette teollem, ha hal lottam valami eger zeorgetest [ K v ; T J k V/1. 84].

égés 1. tűz(eset); foc, incendiu; Brandfall, Feuersbrunst. 1570: azoknaka at ta vol t Anta l az my Az Egestwl Megh Marat vol t [ K v ; T J k III/2. 138. — aTi. leányainak és vejeinek]. 1591: I f f i u zigiarto Balintne, Anna azzoni vallia, Mikoron valami zayt hal lottunk volna vrammal, azt tuduk egi hirtelen valami eges vagion [ K v ; T J k V/1. 80]. 1697: Kg ld vérségem(ne)k Praejudiciumára akaratom ellen vásárlotta vér szerént valo édes Bátyám ns Viczej Szŏts Istvántol . . . engemet

min t kŏzelebb valo vért concernalo égés miat t el pusztult fundust [ K v ; K v L t I. 186]. 1724: Laczikais nézte az egest: Anniskaek csak az ablak-bol [Nyuj tód Hsz; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez]. 1817: énis az égés kŏ rŭ l forgolodtam [EMLt ] .

Szk: derék ~ben van javában ég. 1717: mikor meg lát tuk, akkor derék égésben volta [Perecsen Sz; M N y X X X V I I I . 56. — aTi. a ház] * ~re dobol dobszóval tüzet jelez. 1805: egyszer dobolni kezdenek égésre, a min t azután meg tudtuk a Sóós Doctor Ur Fejérítőjének a fedele el égett [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 114] * nagy ~ tűzvész. 1794: az Ház a’ Nagy égéskor el éget vol t [Torda; J H b XV/41] . 1800: Jol emlékezem azonn nagy égésre [uo.; K v A K t Mss 363]. 1817: Háza, az 1778b(an) tŏ r tent Nagy Égés által fől-dig el égett, más sokakéval edgyűtt | (a) Nagy Égés . . . Musnai Háztol eredett volt [uo.; i.h.].

2. tűzvész; incendiu; Feuerbrand. 1574: eztys wallya olto tamas hog mykor az mostany Jghys elöt meg Jghet wala tekea akkor az tekeyek . . . kyr tek az erkedyektwl abba(n) az erdőben [Erked K ; L L t FF. 29. — aTeke K ] . 1585: Keoniorgeót-tenek az Merayak, hogy eges miat leót Niomo-rusagokat meg tekintwen vgmint harom ezten-deigh valo zabadsagal latogatnak megh [ K v ; TanJk I/1. 17]. 1636: latam azt hogy megh ege az házok mindeniknek, de k i tuzitol eset az eges azt en ne(m) tudom [ M v ; M v L t 291. 62b]. 1655: 5 apr. szombat nap Kolosvár megége tornyával, szentegyházával egyetemben; az Óvár és onnat felöll vagy két utcza maradott meg. Egy hi tván fazakast, kinek házánál indul t az égés, és egy h i tván deákot megfogván, igen gyenge bizony-ságokra megégetének érette [ETA I, 160 NSz]. 1817: ezen égés . . . tŏbbet Száz Házaknál Csű-rekkel edgyutt Hamuvá változtatott [Torda; K v A K t 363].

3. égetés, tüzes bélyeg; semn făcut cu f ier roşu; Brandzeichen. 1604: vgj uagion hogj az eleott fogta uala megh az J. az A. Jobbagiat de ezten nap ada az teȯruenj kezebe, akkor ne(m) vala éghęs en ugj tudom raita [UszT 18/164].

• Hn. 1731: az Esztelnekb(en) az Égés nevű helyben [Kézdiszászfalu Hsz; E H A ] . 1737: A föld égésben [ B h ; E H A ] . 1772: Égésben . . . vicin(usa) . . . Északrol az Égés Pataka [Tusnád Cs; E H A ] . 1773: a Pál égésinél [Di t ró Cs; E H A ] . 1788: I n Loco Égés (sz) [Dés; E H A ] . 1796: Égés árka nevezetü helyen [Csíkverebes; E H A ] . 1798: a Nagy Mező háta megett az Egésnek az innetsö résziben egy Darab I rotvány mely Cserépiá-numnak hivat tatot t [Dés; E H A ] . 1825: Egésre járo Ut, Igésre járo u t [Dés; E H A ] .

egész I . mn 1. teljes; înt reg; ganz. 1582: Az Malomra es Gatra walo czeówekekre, Epithme-niekre, Jegzesekre . . . keolteót eg’ Summaba ez egez eztendeobe f. 94/69 [ K v ; Szám. 3/VI . 13]. 1586: (Kocsis György) Mierthogi . . . kęt eges hetig Eorisztea . . . etelre es zolgalattiara fiszettem f 4/80 [ K v ; i.h. 3 / X X I V . 59. — aA szénát]. 1587:

E EM

569 egész

19 Septemb. Kezdettenek az keomiesek az keo-szep kapu padimontomoszasahoz Eőt egesz nap dolgoztak raita [ K v ; i.h. 3 / X X X . 27]. 1588: Azon Zena Eorzeonek . . . Myndenesteol fogva Mas fel Egez holnapig teolt fizetesse f. 8 [ K v ; i.h. 4/I . 60—1 ] . 1590: Hogi penigh az Malombol be nem zolgaltatot ez az oka hogi . . . az Viz el zakadoth vala, es kilencz egez hetigh egi cheppeth sem jar t Annak vtanna esmet Zenth Geörgi nap vtan az epp feöldet elzakaztotta vala, es . . . akkoris egi egez holnapigh nem iar th [ K v ; i.h. 4 / X I X . 1]. 1590 k.: Jobbagimnak penigh Anni Jdeigh valo Niomorusagat fogsagat dolga mulasat Nem akartam volna zaz forintert . . . es myert az Zegeny Embeoreokeot . . . tar tot ta vgy mint ket egez hetygh [UszT]. 1600: Tizen harom egez eztendeigh laktam Farkas laka(n) [Sófva U ; i.h. 15/108]. 1618: Mikor sok ezféle édesgető beszédekkel tar to t tam volnaa, kiben tö l t két egész óra, végre mondám nekib

[ B T N 138. — aGörcsi Mehemet pasát. bKöv. a nyi l . ] 1667: Azon Reven en vol tam magam harom egisz esztendeigh Révesz [Komána F ; Ks 67. 46. 26a]. XVIII. sz. eleje: csak fél füzetést ad-janak, nem égészet [ K v ; PosztCLev.]. 1729: Wass Daniel Ur(am) eô Kigyelmeis . . . adá és kôte . . . Gerébb István uram(na)k . . . Semesnyén egész rész portioját, minden mostanis ra j ta lĕvô jobbagyakkal égybe [Császári SzD; Wass]. 1737: a Teke felőll le follyo Patakon vagyon fel lyűl csapo, két Kerekre lisztelő egész készségű Malom [Nagyida K ; E H A ] . 1747: az Exponens Asz(o)nt i l letö . . . egész rész port ioját cum universis appar-tinentiis . . . abalienalta Tŏrvénytelenül [BSz; Ks 14. X X X V I I . 17]. 1756: egész Suspicionk vagyon az Inctus Mátyás Ignára is [Vályebrád H ; Ks 62. 22]. 1758: (A tizedek) a falut mind utzánkint, mind küljel is . . . egész éjjel szorgalmason stra-sálják [HSzj tized al.]. 1761: (A szekérszín) alatt . . . jo Srofos egész appertinentiaju trébej Sajtó vagyon [ J H b K L X V I I I / 1 . 207]. 1765: Egy pár rezes hám a tsézás Lovakra egész kèszulet [Kóród K K ; Ks 19/I. 6-hoz]. 1797: addig a magok akar miféle főldekre menni jártatni, meg nem engedik valameddig az egész Tábla vagy Láb fŏ ld Birto-kosok edgyezésekből fel nem méretik [ K ü k . ; J H b X I X / 5 7 ] . 1832: egyszer s mind ezenn hiva-talas requisitionknak effectuáltatásarol szollo tu-dositást illendőül kérvén egész tisztelettel vagyunk . . . köteles szolgái [Torda; T L t Praes. ir. 1158].

Szk : ~ becsülettel becsületesen, derekasan. 1834: a munkát egész betsülettel mennél hamarébb elkezdeni s bevégezni betsülettel el nem mulat-j u k [SL].

2. teljes terjedelmű; în t reg; ganz (im Umfang). 1629: Agy szerszambol Katanak Jutot Egy io derekalj, es Egy f iuali aestimaltuk t t f . 3 d. —

Ilkonak, Ke t Derekali Egyk Egesz, az masik fel t t f , 3 d. — [ K v ; R D L I. 146]. 1810 k.: Bá-nyitza minthogy egész falu tehát az egész határt Insinérel fel kell méretni [Banyica K ; IB] .

3. (hiánytalan) közösségnek vet t / tek in te t t ; în-treg, t o t ; ganz, gesamt. 1568: az borth my monos-

tǫ ron wot twk meg, egez Czyehwl, es az arrat, my Jgazan meg attuk, az che mester kezehǫz [ K v ; T J k III/1. 189]. 1572: egyz waros kypyben . . . paranchiolattal hywanak mynket Nemyne-mew Bizonios Thanuk wallasoknak be wytelyre [Dés; D L t 184]. 1578: eghyz dees warossa eleoth [Dés; D L t 202] | Az Mezarossok dolgarol eo kegmek voxot kerdwe(n) . . . egez warossul wegez-teka [ K v ; TanJk V/3. 162a. — a Köv. a végzés]. | Az Egez falw chyodalkozott Rayta Mennye Sok Eggyetmast hozott az Annyatwl [Torda/Hidas T A ; Thor. V/14]. 1579: Teczet eo kegmeknek egez warossul hogy semmy wetasta ne(m) kellene chyelekedny, az walaztas dolgabol . . . hane(m) . . . az Regy rend tartas zere(n)t [ K v ; TanJk V/3. 189b — a 0 l v . : újétást] | myg mynd az egiz nima az patociak es poliakek rizire fel ozlana [Néma SzD; Told. 31/1]. 1589: Hozak minekwnk az Ngd paranczolattiat Deesi Biro es egiz tanacz kipiben [Dés; D L t 226 vallatóparancs bev.]. 1594: Teghlas Janosnak az dinye feold zantastol Biro vram es az Eghez Thanacz akarattiabol at tam f 4 [ K v ; Szám. VI /6 . 16]. 1597: Torok Istŭan wram w Naga i r t wala az Egisz Tanachnak 1 Rab Mellet [ K v ; i.h. 7 / X I V . 7]. XVII. sz. eleje: mind az egiz deesy Nemessegh [Dés; D L t 362]. 1602: Megh ertettek eo kgmek egesz varosul biro vramtol be gyeolesnek okat [ K v ; TanJk

I/1. 404]. 1640: mikor az egiz falu k j ment az testheza enis ot volta(m) [Sajókeresztur SzD; BfR. — aA holttesthez]. 1769: az egez Falu ökreit bé haj tot tak . . . s midőn kerdettük volna a Határ pasztoroktol hogy ha kárbol haj tot ták volté bé vagy honnan, azt mondották hogy nem voltak kárban [Bögöz U ; IB. Csont János (34) szabad szem. vall.]. 1814: Csipkés Albert Ur . . . mintha valamely Edictumot publicalt volna, tel i torokkal ugy annyira k iábál ta: Fodor Mihály Schelma Huncfut demonstrált Szamár hogy az egész ut tza tsudájára gyŭ l t [Torda; T L t Praes. ir. 136 Fodor Mihály ügyvédnek Csipkés Albert ügyvédtársa elleni panasza].

Ha . 1578: eghyz dees warossa [Dés; D L t 202]. 1585: egisz waros kypibe [Dés; D L t 215].

4. teljes egészében való; cu totul , în întregime; voll und ganz. 1736: én bizanyas és E l l kerűl-hetetlen szűkségeimtől viseltetvén . . . vetettem vol t Zálogban . . . K is Keréki egész port iomat . . . ötven formalis Aranyakban [Pókafva A F ; J H b X X V I / 4 5 ] . 1754: ezen egész fŏ ldet amelljen állak egészszen . . . Vladék bir tak [Erdőalja K K ; Ks 39. X I . 11]. 1789: Sáhos Tót munka, virágos, k ŏ r ŭ l a’ Széle rojtos, egēsz Szélyből valóa [Kál-nok Hsz; Palotay 18—9. — aTi. abrosz].

5. egészben lévő; întreg; ganz. 1685 e.: Egész Szalonna Nrŏ 6. Kezdet szalonna Nrŏ 1 . . . Egesz or ja fejestől Nrŏ 4. Fel or ja Nrŏ 1 [ G y f ; M v R K Urb. 26]. 1687: Vagjon jelen széna, az mezőben és Csüres kertben egész, és felben levő kazalokb(an) öll. 40 [ A . p o r u m b á k F ; Utl_]. 1797: nem egèsz főldet keresünk hanem tsak barozdát mellyet el fori tskáltak Mikolaianusok főldűnkből [ K ü k . ; J H b X I X / 5 7 ] . 1822: Az Átsok

E EM

egész 570

Dészka kaj ibáján Dészkát talál tunk 75 egész szálat [Dés; D L t az 1821. évi i ratok közt].

6. összes; toţ i , toate; gesamt, alle. 1569: Toth Janos byrya vol t mynd az egyz totok Jozagat [ K r ; Bál. 78]. 1621: Hal lam Pocz Jstuantul nagy szoual kyal t ia vala, hogy . . . hamis az Deesi Biro, mind az egez tanacziual es polgariual Ege-temben [Dés; D L t 345]. 1623: Az Egez Jstallokott zekerzentt vgy Czinaltassa hogy mind Egy veg-b(en) legyen [Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] . 1639|1650: nem vgy min t annak elótte, hanem rut tyab gyalazatos szokkal, az egesz I f f i u Meste-reket il letuen [ K v ; ÖCJk]. 1671: mindnyaja(n) az egesz Atyaf iak kepekb(en) azon Testamen-tu(m)nak minden reszeiben contradicalnak [ K v ; T J k V I I I / 1 1 . 112]. 1681: az Szüretre hinak oda álá mind az egész Atyaf iak [Körtvélyfája M T ; Bál 1]. 1687: Ezek szena Retekett nyil szerént birnak az egēsz falubeliekkel edgyütt [Damos K ; W H ] . 1694: az Gerebenesi Falus biro Mol-dovai Jeremiás . . . hites polgaraival edgyütt, egész Gerebenes Falva lakosi kepekben . . . kenszeritte-nek . . . hogy . . . Band falva hataran az meg mutogatott jelekig azon hatartol melyhez p(rae)-tensiojokot ta r t ják . . . Mező Band Falva egesz lakosit t i l tana(m) es ellenzenem [ M b K 75a]. 1714: harmad idén az egész Fŭzesiek v i t tek el az Moha-lyiak(na)k az szenajokat [Szépkenyerűsztmárton

SzD; Wass]. 1730: ittenis azonn nyavalya annyira el hatalmazott, hogy tsak nem egesz Városi Embe-reink Cselédestől abban fetrengenek [ K v ; Ks] . 1733: az egész véreket . . . legitime meg kinál-ta t ta <h>ogy vegyék meg, mert . . . kŏzelebb akar magának vennia [Ap. 4 Apor Péter lev. —

aTi. bir tokot] . 1736: H a az erdélyi főgenerális elesett, az erdélyi egész vármegyéket az fejérvári főispán igazgatta harczon [MetTr 411]. 1746: Kereszturi Kr iszt ina K is Asszony vévé maga részére az mostani Curia(na)k Nap nyugot felŏ l l valo részét Egész ra j ta lévŏ épületekkel [Náznán-fva M T ; Berz. 13. IV/1] . 1748: az egész réten Szent Benedek felől [Désakna; D L t ] . 1756: Ezen eddig describált egész épűletek az Ur Házán . . . és a két Boltokon k ivű l . . . alnak készulendŏ fél-ben vakolatlan i n Ruderibus [Branyicska H ; J H b L X X / 2 . 23]. 1765: az egész Borbándi con-tribuenseket . . . vexállya eö kegyelme [Borbánd A F ; EsztMk Vall. 322]. 1767: az egész Tihoi Lakosak vagták le [Tihó Sz; J H b K X X X / 1 Bold Lup (65) val l . ] | bé jővének . . . az Egészsz Falusi Magyar Legények Hegedűssel [Betlen-sztmiklós K K ; B K ] . 1782: azon Instant iat . . . felolvastak é az egesz Toroczkai Lakosok elött [Torockó; Thor. X X / 4 ] | Csáki István . . . Nemes Erdél ly Országában az egesz Csáki Joszágokot egyedül b i r ta [Salamon SzD; J H b K V I I I / 1 8 Ungurás Vaszilié (80) jb vall.]. 1783: E ŏ Excel-lentia(j)a az arrol k ŏ l t Contractusunkat nékünk

k i nem adja vagy tsak fel nem olvastatya egész Lakosaink hal lottakra [Mezőszokol K ; I B . Bota Péter (62) j b vall.] . 1729: fogattam meg Drassai Béres Bironak Gligor Jakobot . . . tartozik minden szekerekre és Ekékre vagy az egész Őkrökre jo

gondat viselni, és viseltetni [Drassó A F ; TSb 24]. 1847: Kászoni András . . . meg részgedvén ( ! ) . . . Szolga Biránkat Kapi tányt és az egész H iva-talbélieket ru tu l le motskolta [ K v ; AsztCLev.].

7. teljes terjedelmében v e t t ; în t reg; ganz (im Umfang). 1591 k.: Egyz orzagul vagyon az Rom-las az zantalan vizes Idee myat k y miat az zegyn varosnakis zeoleo hegienek Nagiob es haznosb rize el vezet [Dés; D L t 233]. 1598: az egiz orzag-ban [Bál. 51 ]. 1741: hallattam hogj azon egisz oldaltis az Falutol erőszakasan vettek volna el [Velkér T A ; Ks] .

8. ? tele; p l in ; voll. 1685: Czitromlév két általagocska egész [ U t l _ 6].

II. hsz 1. egészen; în întregime, cu to tu l ; ganz, i n seiner Gänze. 1635: az en buzamat mind egez uegigh az borózdaja(n) el arattuk [ M v ; M v L t 290. 46b]. 1736: Nem árulták akkor az leányo-kot csecsek mutogatásával, hanem ugyan az fele varrot t vagy rakot t gyolcs volt mint az kis ing sipján, az kivel gallér helyett az mellyi t béfedte egész az torkáig [MetTr 342]. 1772: H a egész tőkélletes állapatra fel ál l i tattathatik ez a Malom . . . 900 véka elegyes Gabonát be haj t [Szászfenes K ; Be thKt Mikes conscr.]. 1820: Barát szin nem egész fekete kur ta Kőppenyeg [ K v ; D L t ] . 1848: Harminczhat egész u j j női ing, fel csip-kézve és csinálással együtt 165 r f t 36 x r [Gör-génysztimre M T ; Born. G. X X I V d ] .

2. időhatározó nyomósítására: (el) egészen; chiar pînă l a ; ganz bis. 1580: az aratástól fogva nem vol t oly eső, ki csak három uj jny i ra is meg-hatot ta volna a fö ldet ; hanem szent Bertalan napban lőn, de azután semmi nem vol t egész szent Márton napig [ETA I, 35 BS]. 1585: Bor-bely Janos ezt valia hogy latot sokat â k y oda mezaros marton hoz (!) be ment, m in t zolgalo nepek, min t J t ualok, al orchiasok, hegedöuel lant ta l el efele korig òt Zöktek tanczoltak egez efely korig [ K v ; T J k IV/1. 491]. 1653: egész tél ig mind tar ta a pestis [ETA I, 146 NSz]. 1655: Az oda fel való állapot csendességben vol t egész juliusig [i.h. 158]. 1656: Májusban és juniusban 6 nagyságához lengyel, svéczia és kozák követek igen solemnis legatioval jöttek, és egész kará-csonig continuáltatik a sok követek járása [i.h. 161]. 1697: Szakmári Ferenczék Nyarat szaka egész őszigh Mind Vágás mind egyéb Céhbeli Segitczégét el kerűlvén bűntetőttenek 4, 4 forintal [ K v ; MészCLev.]. 1761: Bontz Rádutz . . . ide szolgált kötelessége szerint egész Tavalyig [Gyeke K ; Ks 5. X I I . 22]. 1783: Fat tyu Thodor . . . a Mlgs Vr(a)ságtol nyert egy Telekre házot epitet . . . mas idegen Jobbágyokkal egyenlőképpen és mellesleg Szolgalt minden legkisebb controversia nélkült egèsz addig mig ez előtt mint egy három esztendőkkel az Fattyuságnak szine alatt, Job-bágysági kötelessége ellen rugodazni kezdett [M. fodorháza K ; Eszt-Mk]. 1789: egész nap estvig a’ Hajosok tsak nem el állanak a’ sok Magazi-nalis Vectorok által szállittásában [Déva; Ks 74. V I I . 67]. 1812: M i hel lyt egybe kőltenek egész elmenetele ideéig tapasztaltam hogy a Groffné

E EM

571 egészen

hidegséggel viseltetett a Groffhoz [Héderfája K K ; IB. ,.Jánosi Eísebeth Takáts Joseffné (28) gr.

I. Bethlen Sámuel t isztnéje” vall.]. 1814: A ’ kereszteltetés alkalmatosságával . . . Groff Teleki Adám egész édes A tya i örömet mutatot t , ’s maga is a’ Czéremoniánn egész végig jelen vól t [ M v ; TSb 51]. 1831: seholtis a Gujabéli Marhák k i tsapȧngásairol, hogy azoknak viszszá téritteté-sekre nézve, kértél volna Lovat Virag Laszlotol egész mostanig seholl se tevél emlékezetet, Ne tetovázz, mongy igazat! [Dés; D L t 332. 18]. 1840: i t t már bŏ j tŏnis egész viradt ig . . . fol lynak az éjtzakázások, tivornyázások [Dés; D L t ] .

egész-adó ’?’ 1589: Tudom hogy az adott vgy vegezek hogy az k ik egez adott at tak ez eleottis tehat mostanis azok 50 penzt adgianak | Az adott tuggia hogy vgy vegezek hogy az k i k elebb(en) egez adott attanak tehat mostannis 50 penzt adgianak [Szu; UszT].

Alkalmasint az egész telek (integra sessio) birtokában lévő lakosok fizette adóra von. nyelvi megjelölés.

egészben egészen, teljesen; î n întregime, cu to tu l ; ganz, i n seiner Gänze. 1736: A levélirásban is semmi ceremoniát nem tartot tanak min t most, . . . az régi emberek . . . akármely nagy embernek i r t valaki levelet, egy arkosnak a negyedit egész-ben beirta, alig maradott egy kis tiszta papiros, mikor az levelet egybe fogták, az hová t i tu lust i r janak [MetTr 360]. 1755: Romlásban vagyon egészben a kis eklézsiácskában a templom, ex fundamento újat akarnak építteni, némi nemű képpen hozzá is fogtak, segitse Isten a maga dicső-ségére. Ámen [Unoka M T ; ETF 107. 24].

egészbeni teljes; în întregime, to ta l ; vollstän-dig. 1874: Kiadás . . . Templom egészbeni leva-kolása és harangláb f r t . 68 kr . — [Cege SzD; E T F 107. 28].

egész-bér egész-papibér; prestaţie integrală pen-t r u retr ibuţia preotului ; voller Priesterlohn. 1683 k.: Az melly őzvegy Asszony(na)k szanto Fia vagyon egesz bért ád. BLinek penigh ollyan Fia nincsen, de haza es őrőksege vagyo(n) tartozik Felbéért Fizetni [SzVJk 50]. 1873: minden egész bérfizető örökségnek 2 szálfa osztassék ki, az 1 vékásoknak 1 szálfa [ M . b i k a l K ; R A k 304].

A régiségben az egy valláson lévő lakosságú falvakban a közigazgatási és az egyházközség tagjainak azonos vol ta miat t az erdőbeli részesedés mértéke a papnak fizetett járandóság nagyságától függöt t : az egészbér-fizetőknek éppen ezért két-szer akkora vo l t a fajárandóságuk, m in t a félbérrel adózóknak.

egészbér-fizető egész-papibérrel adózó; care plăteşte prestaţie integrală preotului ; vollen Pries-terlohn zahlend. 1873: Kebl i tanácsunk ez ügyet ajánlattal terjeszti az ekklesiai gyülés elé, miként-jére nézve a régi szokást tar tván meg, hogy minden egész bérfizető örökségnek 2 szálfa osztassék ki , az 1 vékásoknak 1 szálfa [ M . b i k a l K ; R A k 304].

egész-céh ’?’ 1570: Byro Myhal az Siluester f ia t varga Mwre akarya volt tani tatny Takach

Janos Nem Akar ta hane(m) hogy eo Takach Mwreh Tanytatia, Mert az Anyanak egez chehe vagion Nem kely oda fyzetny [ K v ; T J k III/2. 162d].

A nagyon zavaros szöveg ide vonható részlete alkalmasint a szóban forgó személynek a takács céhben való teljes céh-jogosultságára von.

egész-élés egész élelembeli szolgáltatás; pres-taţie integrală în al imente; volle Nahrungsabgabe. 1632: Adaiokat, . . . az szerent administraliak min t eőregh es egez falua, noha Portio, de egesz elesel tartozik sicuti Felseö Uczia [Lesza F ; UC 14/38 Fog. Urb. 79. — aEnnek fogalmára nézve

l. alább e címszót].

egészen 1. mindenestül, teljesen; cu totul , în întregime; ganz. 1659: ha megh indulnak az

Hadak, bizony keseo lészen, mert egeszen ’s, nem czak resz szerent veszünk el [Borb. II Konstan-t inápolyi követjel.]. 1749: Az Korodi kádárnál . . . Egiszen fábol valo Gyalu Agy n u : 1 [Kóród K K ; Ks 18. X C I I . 20]. 1801: A Mlgos Asz-szony D : Szt Mártamb(ól) égészen bé kőltezet Vásárhelyré [ F . z s u k K ; SL t 17 K . Margitai János lev.].

2. teljesen; î n întregime, complet; ganz, voll-kommen. 1682: ha penig nem tselekedne egeszen meg vehessŭk ra j ta az tizen harmadfel for intot [SzJk 171]. 1698: Csik Sz. Mihaly i Sandor Mihaly Ur(am) . . . engemet egeszsze(n) a nyolcz szaz for intokrol contentalt [Zabola Hsz ; Borb. II]. 1716: a sok essőzések miat . . . a dinnyét egészen ell lepte a viz [O.csesztve A F ; Ks 96 Szegedi János lev.]. 1722: azt is mondotta egynéhányszor hogy mind egészen papista az Falu a huva valo ö [Köbölkút K ; Bet. 6 ,,Clara nobilis Georgii Kolosvarj conc.” (53) vall.] . 1729: (A megkötö-zöttek) ugj bögtenek az k in miat m in t a’ Marhák, és el hallot a’ kiáltások az egész faluba, Feleségek a’ Falu utzáján sikoltottanak az Vrak(na)k bögé-seket halván, hogy ugjan a’ Falu egészen el i r tozott beléje [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1734: i t t némely-lyek egészszen dézmalatlan v i t tek bé gabonájokot, némellyek pedig Csak egy részit hozták bé, ha az illyenek bűntetetlen maradnak, ususba veszik [Sza-mosfva K ; Ks 99]. 1762: ugy hirdetik, hogy ta lám az Marokházi erdők egészszen le vágattatván, el adodnának [Dés; Ks 5. IX. 8 Haller Pál lev.]. 1764: egészszen excusalta Veniczei Vram a Novi-zánst, hogy Mandatariussa nem vol t [Torda; T J k V. 210]. 1780: még annak sem le t t egészszen ta lám vége: a’ Tzéh mesterek kezdettenek szollani [Ne; Borb II]. 1798: az Aszszony ővig egesz(sz)en kék volt , és kar ján kemeny vak ütesek lát tzat tak [Árpás F ; TL. ,,Maria conjunx prov. Michaelis Gosztáje” (45) vall. ] 1802: Egy egészen fekete tsupán tsak a’ hátán fejéreslö . . . 5. esztendös Bika [ D L t nyomt. k l ] . 1806: A Prussus egész-szen semmivé tétetvén a Frantziával az el mu l t honapb(an) fegyver nyugvást tsináltak, hogy a Békesseget tractál ják [Dés; Ks Kornis Mihály naplója 212]. 1810: Jelentem alazatosagal a Ttes. Prefectus Urnak, hogy mik i t egészen és minden

E EM

egész-falu 572

felől kőrűl vagyunk véve Marha dőgel [Mezőrücs M T ; Borb. II Bukur Juon lev.]. 1814: (Testvérem) a részegeskedése idején egészszen bolond [M.gyerő-monostor K ; GyLMiss]. 1820: Egy Fekete med-vével premezett egészszen roka málas matéria Bunda [Felőr SzD; Bet. 5 Fráter Theresia kel.]. 1820 k.: a kertnek hátulso részében vagynak . . . égy néhány nem egésszen meg fogant ül tetett szilvafa Csemeték [Dés; R L t ] . 1829: Edes Anyá-mat meg lehetŏsen sok bajai kŏzŏ t t ( így!) de a’ kezit egészen el vette a’ hideg — egészen el van dagadva [ K v ; Pk 6]. 1836: A Szŏllŏ nem fedŏ-d ŏ t t még egészszen el, azt most is fedik [Zsibó Sz; Wass. Nagy Lázár lev.]. 1858: A Napali Szoba Zárját, egészen k i jav i to tam ahoz u j Diot, Rorht, Studli, és Rugot tetem [ K v ; SLt Vegyes perir. Veres György Lakatos mester kezével].

3. teljes egészében; cu totul , integral; vol l und ganz, gänzlich. 1688: Ezen kapu kŏzŏ t bal kéz felŏ l van edgy darabant haz fábol rakot, ennek ajtaya egészszen minden szerszámával edgyŭ t fábol valo [Komlód K ; B L t ] . 1701: Balasi Peter al lattya hogj néki . . . Ap ja az Szekerbòl és holmi házbeli eszkòzbŏl részét egészszen k i nem adta [Kissolymos U ; BLev.]. 1718: Hogy ha penig tőrtennek . . . valamelly olly lakós és számos bŏ -csulletes Emberek maga házi népe, vagy Cselé-den contagiaa, . . . az ol ly Házat vagj egeszszén vagy azon részét mellyben tőrténnék az Casus Separalni kell és bé zárni [ K v ; K v L t I. 225 gub. — aPestises fertőzés]. 1742: i t t valo Udvarbiro azon fŏ ld rŏ l a Runkān Gabor Buzajat egeszszen el viteté [Bányabükk T A ; J H b X I I I / 1 6 ] . 1746: A ’ Birák eo kglmek tŏrvénye egészszen helyben marad, melly mind két félt à bekességhez szorittya [Torockó; Bosla]. 1753: máigis b i r ja az onokája . . . , egeszenne vagj nem nem tudom [ J H b X X X / 9 ] . 1755: Arkosi Pal más adosságbol eliberalván azon retet egeszszen altal adta [Asz; Borb. I]. 1761: egj régen épitet, de egészszen desolálodot temetségre epitetet Kápolna [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 1 ] . 1800: tanorakjat ezen patak egész-szen majd nem haszan vehetetlenné tette [Maros-sztkirály MT ; Berz. 5. 45. s. 85]. | Hers Jacob (42) . . . a Melgos Grof Exponens Aszszony o Nga . . . Palinka Fŏzŏ Conventiosa (vallja) . . . at tam egy atalog egetbort . . . Danyilanak . . . mind e mai napiglan Se fizette k i egeszszen azt [Som-kerék SzD; JF] . 1804: Az Eperjes óldalon a’ Vájó rét egeszszen kaszáló [Somlyó Sz; E H A ] . 1814: Barabás Mihály Uram a pap . . . az Udvar t egészszen körül l bé KerÍ t tet te erős Cserefa Kertel [Banyica K ; B f R 117/1]. 1831—1832: A ’ Temp-lomot egészszen renovalo Kőmivesnek adtama

[Nyárádsztanna M T ; M v R L t . — a Köv. a fels.]. 4. teljességében; în to ta l i ta te; in seiner/ihrer

Vollständigkeit, gänzlich. XVII. sz.v.: Nemes Des Varossat egiszszen il lető Levelek(ne)k szamok ekkipen vadnaka [Dés; D L t 509. — a Köv. a fels.].

5. egészben, egyben; în t reg; i n einem. 1653: ez a kő, nagy hegy egykor meggyúlt . . . , s kis-sebb-nagyobb darabokban a tengerből k ivetődött ,

. . . de esmétlen o t t — a hova esett — nem ma-radt egészszen, hanem egynéhány ezer darabra szakadozott [ETA I, 153—4 NSz].

6. hiánytalanul; fără lipsă, complet; vollzählig, komplett. 1682: az orszag gyŭlesere avagy tiszt uramek, vagy v(a)r(me)gye kŏvet i Le vigyek az Levelekett egeszszen [Felőr SzD; Ks 21. X V I I . 12].

7. nagyon; foarte; sehr. 1803: két széljből, a’ kŏzepin ugy nevezett bolha szökés varrással égyben foglalt, és egészen széles Tóth Tsipkével kŏ rnyŭ l vétettetett szép nagy Abrosz [Dombó K K ; U n V J k 56].

8. végig; în întregime; ganz bis. 1713: az dominus Exponens(ne)k fellyeb meg’ nevezet erdejének nap kelet felől valo határát az m in t emlekeztenek az el pusztult határ fákra, azok(na)k tŏkéjeket, helyeket fel keresvén . . . k i mutogaták, es tsovákkal k i határozák az allyátol fogva egész-szen az tetejeig [ J H b XVI /42 ] . 1799: A föld széle régebben bé nyu l t . . . le egészen a’ kaszáló rétig [Gyéressztkirály T A ; Ks 89].

Szk: elesik ~ (a földön) elterül. 1799: Szé-kelly István hát jajgat fel is kele vagy másza Négy kéz-lább hogy Kováts Istvánnéni az Pit-varba beverdődik, o t t el esék egészszen [Kézdial-más Hsz; Bogáts 5].

Ha . 1597: egizen [ K v ; T J k VI/1. 13].

egész-falu egyetlen földesúr birtokában lévő fa lu ; integra possessio; sat care se află în posesia unui singur moşier; i m Besitz eines einzigen Guts-herrn befindliches Dorf. 1614|1615: parancziola Nagd m i nekwnk teob hiuei keozeot hogy el men-nenk, es . . . meg keresneok az Vitezleo Teorők

Istuant es Moczioni Gergelt, ez Thorda varme-gyebe(n) Kakucz newu egez falunak hatalmasul valo birasaert, hinok az breuis szerent . . . ok adni [ T ; Törzs]. 1632: mint eőregh es egesz falu, noha Portio, de egesz elesel tartozik [Lésza F ; UC 14/38 Urb. 79]. 1753: Gorbo nevü egész Falu, es ehhez tartozo Salamon nevü egesz falu igaz valosagos Csáki joszagoke mind egeszszen, vagj ezekbennis vólt valami kevés más reszis, ha vólt m i volt , és aszt mellyik Csáki mivel, m i formában tette volna magajenak, és k i tő l apprehendálta volna? | Há t Kolosvármegyében Vármező, és Puszta Sz: Mihal ly nevü egész Falu mind egész-szen es eleitöl fogva valoságos Csáki Joszágok vóltake? [ K ; J H b X X X / 9 vk] . 1810 k.: Bá-nyitza minthogy egész falu tehát az egész határt Insinérel fel kell méretni [Banyica H ; IB].

egész-fundus egésztelek (belsőségbeli egész házhely); integra sessio; lot în t reg; ganzes Bauern-gut. 1760: Mósa Lászlo Ur(am) vet t . . . egy darab Nobil i tar ia fundust, mellyis nem egész Fundus, de azt nem tudam fél-é vagy hányad rész [Dés; B K ] .

egész-gazda egésztelkes gazdaember; agricultor cu lot în t reg; Landwir t m i t ganzem Bauerngut, Vollbauer. 1700 k.: Egész Gazda Somlyon ád

E EM

573 egészleni

/ /36a fél gazda // 18 [Somlyó Sz; SzVKk 67. — aTi. papibért].

egész-gránát f inom kelmefajta; un fel de stofă f ină ; A r t feiner Stoff. 1592: feierwarat laktunkba, hogi Eothues Matias Inassa vala . . . Ideie k i telue veot volt egi Granat mentet, egez granatot, vram megh Inte rolla, hogi nem hozza Illendeo ruha volna az neki Inas voltara [ K v ; T J k V/1. 244—5] . 1620: Posztorul. Egy Vegh egez Gra-nat tu l f . 4. /. Egy Vegh fel granattul f. 3./. Egy Vegh Egesz Skarlattul f 5./. Egy Vegh fel Skar-lat tu l f 2/50 . . . Egy Vegh egesz Saiatul f 2./. Egy Vegh fel Saiatul f 1/. [ K v L t VectTr].

egészlen 1. teljesen; în întregime; ganz, völlig. 1662: Vagion Egy haz ..., mely haz noha egesz-len nem mind eötet i l leti, hanem nemely resze Olaios Istvane, mind azon altal az eo része k i vagion Excindalvan [ K v ; R D L I. 146]. 1688: a Majorját egészlén el pusztitották [ K v ; Utl_]. 1696: mind a Secessus(na)k mind az Folyosonak Sindelyezesi egesszlen mind oda vadnak [Kővár ; JHb] . 1698: emlékezhetik kegyelmed réá . . . mennyészer tőt tem igéretet felőle hogy ez nya-valyás szolgámot Majlát Mártont manumittálom fel szabaditom holtom után . . . azért mostan . . . az élet és halál kőzőtt . . . teszek i l lyen dispositiot . . . mivel az A t t y a is nem vol t egészlen őrőkősőm . . . ezt égyedül fel szabaditom Tőbb jobbágyim kőzzűl f iurul f iura [SLt A I . 50 Ebeni Judi t nyi l . ] . 1700: Adtunk egy irotvannak valo Gazt . . . hogy egeszlen k i ircsa [Dés; J K ] . 1715: sŏveny-bŏ l font Ló Istálló vagyon . . . tapaszos, egeszlen dŏlŏleg . . . uj i t tást k iván [Pálos N K ; L L t Fasc. 140]. 1717: Az malom vagyon épitve egészlen borona Fábol [Pálos N K ; L L t Fasc. 140]. 1723 k.: Anno 1723 I(ste)n ditsŏsségéhez buzgo indu-lat jábul adott az Eneklŏ Székre egészlen bé bo-r i tani 10 — sing zŏ ld muszulyt, és — 34 — Réz fejes szegeket, Néhai Sáfár Péterné [Hagymás-bodon M T ; Ekl . könyve]. 1736: nem bocsátották ugy zsibvásárra az csecseket szemtelenűl, m in t az mostani asszonyok és leányok, hogy csaknem egészlen, tŏbbire félig nyakok csecsek mezitelenűl úgy áll, mintha éppen az férfiakot kénálnák cse-csekkel [MetTr 342]. 1752: egy kisdek Hazatska . . . nemelly falai egeszlen k i döltenek [Pókafva A F ; J H b XXV/73 . 13]. 1758: Ezen Virág ház . . . ha . . . bé nem fedik, félő hogy egészlen ruinálodik [Déva; Ks 76. IX. 8]. 1761: A Csen-gői Szőllő az előbbeni esztendőbéli kemény tél mián annyira meg romlot vólt, hogy kelletett az után egészlen el homlitani, u j ra meg épiteni, meg trágyázni [Déva; Ks 94. 24. 4]. 1779: ra-gada égy vas vi l lát és . . . verte tépte és egészlen verbe keverte [ B h ; B fN] | A Deszka Fürész . . . egeszlen el romlott ha tsak egybe vetett erövel u j ra Nem Ep i t t i k [Bogártelke K ; Born. III. 11]. 1804: egy Ember három Lovaival együtt egész-len mindenestŭl bele veszetta [Sárd A F ; TSb 51. — aTi. a folyóvízbe]. 1810: Rosali egészlen oda vagyon, éjjel nappal a gyermek mellől el

nem mozdul [Buza SzD; J H b Jósika János lev.]. 1829: tzélja ezen joltévö Intezetnek, eszta egész-len el törölni [ K v ; B L t 12 dologház nyomt. szám. — aTi. a koldulást]. — L . még M N y X X X V I I I , 57].

2. teljes egészében; cu totul , î n întregime; i m ganzen, vollständig. 1643: az acquisitumot . . . felesigenek . . . hadtuk egizlen [Dés; H r 8/7]. 1659: Igen méltonak i tél jük, az Nagyságod propo-sitioja szerént, hogy az portuson való kereskedés és jövedelem az porta contentatiojára fordíttassék egészlen, nem gratif icálkodván abbol másuva akármely hivének is [EOE X I I , 224 ogy-i végzés]. 1662: Percipialt vo l t eŏ Keglme . . . ā Szász sebesb(en) fel vetet eŏ t forintos adobol f l . 185 . . . Melylyet egeszlen eŏ keglmetŏ l percipialtam [Med-gyes; Törzs. Cserej Miklós aláírásával]. 1667: az Jövedelmet egiszlen ket fele osztottak [Komána F ; Ks 67. 46. 24a]. 1674: Az Juhoknak egeszlen valo summȧ ja teszen Haro(m) Szaz Negyven Nyolcz [Fog.; Utl_]. 1680: Tove le egeszlen m i e lŏ t tŭnk az sum(m)a penzt [Ne; D E 2]. 1681: Mint hogi ā Rubricaban valo Titulusok két s harom bőtükkel i ra t tak ; hogi azért meg tudat-hassék m i t kellessék érteni azokon, i m i t t egeszlen k i i rat ik | Hetedczakai vasár vamis szokot exigal-ta tn i minden csötőrtőkőn; Ezt noha per abusum az Váras Biraja approprialta v o l t ; mind azo(n) altal . . . migh az D. Terrestris különbe(n) nem disponallya, es nekiek nem conferallya, egeszlen az szám ado Tiszt kezehez kell administraltatni | Pisztrangos Tócska — Negi szegre valo oldalai, faragott barona fabol rot t , mind a’ földig, vagi a Tocska fenekeigh, fel l jül is egeszlen temerdek fa rostellyal vagyon bé csinalva [ V h ; V h U 2, 51, 574]. 1699: Ezen erdő pedig nincs kűlőn szakasztva a kastélyhoz hanem a falué egeszlen [ L L t ] . 1723| 1770 k.: A ’ praenotalt hat Punctumokb(an) ha m i fogyatkozást tenne az Ur ő Nga, tehát ezen Concambialis permuta(ti)o egészlen fel-bomoljon [Vajdakamarás K ; SzConscr. 144]. 1765: Szent Mihály nap elött fel kö l t a Contributio . . . , de

mikor az Kornis ur(am) sok Executorai jártanak, edgyik Esztendöben sem köl t fel Esztendö vége elött egészlen az mü Falunknak Contr ibutioja [Karkó A F ; Eszt-Mk Vall. 247—8] . 1774: Az Tavasz Buzat, Arpat egeszlen ugy el verte a’ jég hogy Semmi Sem jŏ t belŏle a mezőről | Henter Janos Urra deriválodvan azon Ház . . . egészlen el foglalta a meg i r t Puszta Sessiot [Mocs K ; Ks Conscr. 16, 31].

3. egészben; într-o bucată, î n întregime; in seiner Gänze. 1736: (Lakodalomban) az ökröt egészlen megsütötték, megsülvén, abban egy falka kést ütöttenek, az szarvát megaranyazták, az bor csatornán kádakban folyt , kenyér tekenyőkben ot t ál lott, o t t az kinek kellett, i vu t t , evett, vigan volt, senki nem ti lalmazta [MetTr 386].

4. jó l ; bine; wohl. 1700: Tudgjuk azt minnja-jo(n) egészlen mind Falustol [Disznajó MT; Bál. 85].

egészIeni teljes; integral; vollkommen. 1835: Énekes könyvünk ujbol i k i nyomtatását, példányai-

E EM

nak egészleni el fogyása tette szükségessé [Nagy-kapus K ; R A k 11].

egész-sálya f inom vastag posztófajta; un fel de postav gros şi f i n ; A r t dickes, feines Tuch. 1620: Egy vegh egesz Saiatul f 2 ./. Egy Vegh fel Saiatul f 1/. [ K v ; KvLt II. 69 VectTr 5. — A teljesebb szöv. egész-gránát al.].

egészség sănătate; Gesundheit. 1507: Ezt <az> testame<n>tomot en Eletembe egessegembe I r t a m [ K v körny . ; Nyl_rK V I , 187 Cheh István végr.]. 1552: Azerth at ta ez may nap en kezembe az en atyam f ia th gasparth, egessegbe, epen, mynden nyawalya nelkól [Beresztelke M T ; J H b XVI /31 ] . 1567: (Az Isten) io zerincheben es egisegben tarchon [Kisszöllős K K ; E M L t ] . 1580: Isten Iltesse es Tarchya megh Nagysagodatth Io Egissigh-

ben sok Esztendeyghlen [Palatka K ; SL t S. 25]. 1584: az felseged y f fyw atyafya . . . yo egesigben wagyo(n) [Komlód K ; W L t ] . 1586: Az ur Isten

Iltesse kdet sok esztendeyg Jo egissigben mind az Haza nypyuel egyetemben [Erked K ; K G y ] . 1592|1593: Jsten eltesse kegmeteket, sok io eztendeigh, Jo egessigben [Szilágytő SzD; Ks] . 1593: Tarchia meg Jsten kegyelmeteket Jo egissig-ben sok Eztendeyg [M.fráta K ; SLt S. 39] | E n Kemeny Lazlo, Geréomonostory, iollehet testem-ben betegh vagiok, de elmémben es ezemben eges-segem vagion [KP, a fej- i kanc. átírásában]. 1602: E n Sarkeozi Janos az en io Eggessegemben es ezeme(n) Leuen Ayanlom az en lelkemet az en kegielmes Jstenemnek az en Bwneos Testemet az feoldnek Giomranak [ K v ; T J k VI /1. 626a]. 1607: Nagysagodnak hozzv Iletet io Egiesseget (!) kevanŭnk [Dés; D L t 288]. 1608: Annak okaiert mosta(n) mēg az vr Jsten egissiget adot, s iob ennekem iozan Elmiuel gondolkodn(om) az E n utolso dolgaimnak io moggiaual ualo re(n)delise felöl [ K v ; R D L I. 84 Tölcséres Ádám kezével]. 1609: Tarchia meg Isten felgedet io Egissigben [Csapó K K ; B L t 1]. 1626: E n Baricz Balasne Anna : Jo Egessegemben leuen es io ezemen . . . Tezek Jl l jen Testamentomot [Kászonjakabfva; BCs]. 1638: be mene az Malom hazba(n) s keöszöne az monarnak, mondua(n) hogi egessegel apa [ M v ; M v L t 291. 167a]. 1641|1642: en velem, sem egesse-gemben sem mostani halalos betegsegemb(en), semmi nemü A t t j a m f ia j j ó t t ne(m) tettek [Gyalu K ; J H b K X X V / 4 ] . 1642: Kezdé kérdezni az asszony az leánta, hogy no, min t vagy te, Kata? s az leány mondá, hogy egészségben vagyok [ M v ; M v L t 291. 349b—51a átírásban ! — aA szolgálót]. 1649: Tisztelendeŏ Beczülettes vra im Istentöl eő Felsegeteŏl jo egesseget, es Bodogh zerenczes allapotot kiuanok kegyelmeteknek megh adatni mind fejenkent [ K v ; Szám. 26 /VI I . 547]. 1651: mindennap la t tyuk, az k i k ma jo egesseghben vadnak, masnap az szomoru halal el hiruasztya eokeot [Doboka; J H b III/8]. 1653: akaram . . . gyermekek egessege feleolis tudositani . . . az el mu l t kedden ieottem el Cziczyobola . . . Jstennek hálá akkor szenuedheteö egessegben ualanak eö

kegyelmek mind fejenkent [Szárhegy Cs; Törzs. Lázár István apósához Petki Istvánhoz. — aCsicsó Cs]. 1656: Istentul kiuanunk Nagk(nak)a es Ketek(ne)k boldog szerencses hozu eletet io egessígel meg adatnyb Isten tarca es eltesse Nagk(na)kc (!) es keteket sok eztendeig io egessigben [Légen K ; Borb. I. — a O l v . : Nagyságtoknak. bKezdőformula. cZáradékban Nagtokat h.]. 1670 k.: rosz egissigem

vagyon mostis [ K v ; AsztCJk 13a]. 1676 u.: Kedues es szerenczes io egissigben tarczia megh Isten Ura(m) kgd(e)t [Kozárvár SzD; GramTr

X V I I I , 646]. 1686|1696: Ad ja az Ur I(ste)n talal-l yam jo egessegbe(n) K k e t [Harasztos T A ; J H b K X X X I I / 3 0 Felvinczi Zsigmond lev.]. 1697: ha egésségem vólna őrőmest Cselekednéma [Császári SzD; B K . Czegei I f f jabb ik Vas Győrgy kezével. — aTi. a gub. ogy-re hívó parancsolatát]. 1701: edes Anyam Aszszony . . . nem akaram el mulatni ho<gy> kegyelmedet allapotom s egessegem felöl levelem által ne Tudosittanam mert neke<m> mind allapotom s egessegem Istennek hala jo van mellyhez kegyelmednek is <Ne>nem Aszszonyek-kal edgyüt hasonlot kivanok [Ne; B L t 9 Toth István lev.]. 1703: Nekem most Istennek hálá testem meg vekany egességb(en) nyugszik, de min t az társsátol meg fosztatott Gerlicze galamb egyedŭl nyŏg es szomorkodik, igy énnekemis egyesegyedŭl lévén Szivem bánkodik [Ne; M v R K Alvinczi Mihály lev.]. 1717: bizony igen vekony egéssegben hat tam lég főkepén Josephet [A l to r ja ; Ap. 2 Apor Péterné férjéhez]. 1736: Már most másod napjána nem nevezték tovább vőlegénynek és menyasszonynak őket, hanem ujházasoknak, ugy is i t tanak egésségekért (MetTr 389. — aA lakodalom másnapján, a tyúkverőn]. 1740: a’ Leanyom meg I(ste)nnek hala fen csikorog de bizony csak gyenge égességgel vagyon eszik is de eppen nem fog ra j ta [Hadad Sz; W L t árva Gálf i Susanna Wesselényi Ferenchez, csak az aláírás sk]. 1747: Egészséggel édes S z i v e m ! [Alamor A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez]. 1786: Már rég ideje hogy Semmi hiredet nem hallotta(m) talám a buba bánatba igen erössen el merültél, tsendesitsd magadat nehogy valami nyavalya talál jon banatodba mert egésségedet féltem [Bolya N K ; I B gr. Toldi Zsigmond gr. I. Bethlen Sámuelhez]. 1801: A Csonka Héten ha Isten egésségemet meg tar tya . . . a Tktes Ur(na)k ’Somboron bízonyoson Udvarlok [Kendilóna SzD; Új f . 6]. 1812: annak szine alatt, hogy ide haza a papnéra bizott Léánkája egészségében gyengél-kedik, k i j ő t t és meg érkezett [Héderfája K K ; I B ] | Istennek Hála légyen Szenvedhetö egéssé-gűnk vagyon [ R L t O. 1 D. Teleki József lev. ismeretlenhez].

egészséges 1. sănătos; gesund. 1572: (Bothos Andras) het Jwhot hayt vol t ely . . . Az Iwhnak kettey agh vol t es chorba Az Eote Iok voltak germekdyd es egesseges Iwhok k y k Baraniasok l_eottek volna k y keletre [ K v ; T J k III/3. 47]. 1586: az Egesseges test mikor az deogteol inficial-ta t ik , Ottan az Myr igy az eo hathato voltawal

egész-sálya 574 E EM

575 egész-telek

rothaztia az testet, es az rothadas A l ta l mingiarast a’ lelek a’ testeól meg valwa(n), deoghé val ik a test [ K v ; TanJk I/1. 3 1 — 2 ] . 1599: Jŏue m j Elŏnkbe Zauaban . . . Az vitezló Almadj Gaspar . . . es zabad Akarat t ia zerent mind Testeben es mind Elmeieben, Ep Es Egesseges leuen, . . . Az w Jauairul Igj twn Testamentomot giermeki kozot my Elót twnk [Szava K ; J H b K X X I / 2 ] . 1620: Kevanunk Istenteól kgtek(nek) lelkj es testi sok iokat io egesseges hoszu eletet megh adatnia [Algyógy H ; R D L I. 109. — aVallató-levélbeli kezdőformula]. 1629: akkoris nem eges-seges volta , mert mikor az Menesben jart is akkoris czak ment egi fele m in t egj kergeteges [ M v ; M v L t 290. 163b. — T i . a kölcsön-ló]. 1630: Latta(m) hogj egesseges vol t az az Philep Pal lova, mert egiszer ugja(n) Nagj terhet raktunk vala rea de jol el vonta . . . mikeppen holt megis azt sem tudom [ M v ; MvLt 217a]. 1646: az Istenertis azon kerem kegteket, hogy most ep es egesseges álla-pottiaban tegyen oly io rendelest es igazitast keoztűnk, hogy . . . lehessünk mys háladok kegtek-hez [Bádok K ; J H b III/72 kézdipolyáni Veres István atyjához]. 1703: kűlgjon annyi számu

Lovasokat megint . . . a mennyi szamut ugjan előszer parantsoltunk vol t . . . , de azokat a Tehető-sibul és fegjveresibul conscribaltossa és rendeltesse . . . nemis erőtlen gyenge gjermekeket, vagj el esett őrőg Embereket, hanem erős és egeséges, az Csatázasra és Haza oltalmára alkalmatos Embereket [UszLt IX. 77. 77 gub.].

2. átv ép; normal; normal. 1811: Igy lévén egy Kolósvári Papnak, k ivá l t a’ melyiknek Papi fizetésén k ivü l sohunnan succursussa nem-is vólt , ’s nintsen-is, az élet terhe által való el-nyomatta-tása; . . . tsuda, ha egy egésséges, eleven gondolat jöhet elméjére, mely a’ Publicumnak tessék; nem tsuda, ha Hívatala méltóságán(ak) kevéssé felelhet-meg [ E F k L t ad nr. 32.811].

egészségesen jó egészségben; sănătos; gesund. 1608: keua(n)nyuk hogy eo kegme sokaig byrhassa io szerenchyesen es io Egissigesena [ K v ; J H b XXVI /49 . — aTi. a jószágot]. 1718: Pestis alkal-matosságával . . . ol ly hellyt pro Qvarantana be zárva, elégséges étel és italbéli s meleg béli gond-viselés alatt . . . el től tvén egésségessena, . . . az után fáklyakkal vagj egjéb Tűz csinálassal be menven t izt i tsak k i az hazat és meszellyik meg is, az meg léven ugj Számlaltthatik annak utanna . . . nem Infectusok kőze [ K v ; K v L t I. 225 gub.

— aTi. a megfigyelés alatt álló a vesztegzár idejét]. 1810: Az Aernek a’ Hegyek fekvése és Erdők által eső fris jarása és tisztasága s ennél fogva a lélegzésre alkalmasabb volta, mely szerént . . . i t t frissen és egészségesenn lehet lakni, mulatni [Dob.; Ks 76 Conscr. 197].

egészségtelen 1. egészségre ártalmas; dăunător sănătăţi i ; schädlich, ungesund. 1620: egis keőzzw-leők, egessegtelen, rosz, es hitua(n) Sert ne feőz-zeőn, se ne arullio(n) [ K v ; TanJk II/1. 291]. 1735: Az Mlgs Aszszony o Excellentiája is magára

vigyázzon ha i l lyen egésségtelen idő jár [Nsz; JHb ] . 1760: Az Incolák pedig élnek Forrasokból, mellyekis pro i l lorum potu alkalmatosok, de k i hozzá nem szokott egésségtelenek [Novoly K ; B L t ] . 1798: A Tzékfánál . . . ez nagy helly . . . egésségtelen F ŭ terem rajta, ugy hogy semmi féle marha se szereti, a’ Juh el vész tőlle, a’ Szarvas Marha pedig meg tetvesedik [Bálványosváralja SzD; E H A ] . 1822: el- tŭr tem Hadnagy T i t t Ferenczi Káro ly Urnak azon rémi t tô egésségtelen undok tetteit , hogy a’ szomszéd Istalloja Hidlássát ugy epitet te; hogy a L ó vizellet az ut tza ŏsvényibe fo ly t [Dés; D L t 633].

2. beteges; bolnăvicios; kränkl ich. 1700: Kove-tem alkalmatlan irasomrol mivel ige(n) egesseg-tele(n) vagjok [Dés; R L t ] . 1750: szŭletésétùl fogvást tudom hogy egészségtelen vol t ā Léánka [Bulzest H ; Ks 113 Vegyes i r . ] . 1757: Tavaly i de igen későn bornyuzott k i ts in őkőr Bornyucskák egészségtelenek lévén dőglőtt meg . . . Nro 2. [Kiskend K K ; Ks 71. 52 Szám.].

egészségtelenkedik betegeskedik; a bo l i ; k rän-keln. 1752: Várczán Páskuj . . . mindetig egészség-telenkedet, nem hogj nyavajás Lopásban egjeli-tette volna magát [Bikáca Sz; B f R Márkos Sán-dor (72) j b vall . ] .

egészségtelenség 1. betegeskedés; bol i re; Krank-sein. 1701: E n azon vol tam minden Szándékam-mal hogy . . . Viczében mennyek . . . , de az egésség-telenség nem engedi már negyed naptol fogva igen roszul vagyok [ K v ; Wass]. 1719: az egesség-telenség nĕm engĕtte hogy az uta(n) járhassak eddig [O.csesztve A F ; Ks 96]. 1727: a mennyire vékony erŏm s egésségtelenségem engedte [Gör-génysztimre M T ; Told. 4]. 1756: mind magának, mind kedves gyermekének egessegtelenségeiket, Szivesen faj lalom [Bonyha K K ; J H b K X X I V / 1 0 ] . 1806: magam nem mehetek egésségtelenségem mián [ M v ; Ks 101]. 1822: egésségtelenségem miá i t t kelle tar toztat tnom az embert [ M v ; B fR ] .

2. betegség; boală; Krankheit . 1735: Nagy Penteken indulunk meg . . . Ng(na)k udvarolunk ha csak Isten egésségtelenséggel megh nem látogat [Görgény M T ; Ks 99 Bornemisza Ignác lev.].

egész-skárlát f inom kelmefaj ta; un fel de stofă f i nă ; A r t feiner Stoff. 1620: Egy Vegh Egesz Skarlattul f 5 ./. Egy Vegh fel Skarlattul f 2./50 [ K v ; K v L t II. 69 VectTr 5. — A teljesebb szöv. egész-gránát al.].

egészszemű bors szemesbors; piper-boabe; ganzer Pfeffer, Pfefferkörner. 1595: vöt tem . . . Egez szemü borsott [ K v ; Szám. XV I Ia /20 i f j . Hel ta i Gáspár sp kezével].

egész-telek belsőségbeli egész házhely; integra sessio; sesie întreagă, loc în t reg; ganzes Bauerngut, ganzer Bauernhof. 1632: az k i egez telkett bir, az ollian Eotven penzt ad, a k i pedigh fel udvart bir, az ollian 25 penzt ád, az meli penigh harmad

E EM

egész-udvar 576

reszt b i r egy Telekben, az ol l ian semmit nem ad [Fog. ; UC 14/38. 109].

egész-udvar egész-telek; integra sessio; sesie întreagă, loc în t reg ; ganzes Bauerngut, ganzer Bauernhof. 1597: meg kerdeze az kaptalan, ver-sendi Sara azzonnak hany Jobbagy vadnak vezzeodeon, es k i hún lakik, k i Egez vdvaro(n), es k i fel vdúaron laknak [Vessződ N K ; J H b X X I I I / 3 ] .

egész-üveg táblaüveg; geam în t reg , Tafelglas. 1761: Szolgálnak k i belŏllea három ablakok ... k i lentz k i lentz tz ikkelŭek, t izen két kŏzŭ lŏk négy szegeletŭ egesz ŭvegbŏ l , a t ŏ b b i penig onb(an) foglal t ŭvegtanyérokbol valok [Siménfva U ; J H b K L X V I I I / 1 . 42. — aTi. „az úr házá”-ból ] .

egész-vágás. Csak jelzői je l l -ű haszn-ban: 1. szé-les tengelyű/nyomtávolságú; cu osie ma i lungă, cu roţ i le m a i d is tanţate; breitspurig. S z k : 1797: Az U j Béres Szekereket az igaz hogy a Vár tza i Molnár el keszitette de nem Erdei a modon egész vágásra hanem fél vagásra m i n t a Szilágyi Szeke-reket Szokták késziteni [Szilágycseh; I B . Fogarasi I s tván lev. — a É r t s d : erdélyi].

2. ~ szekér széles tengelyű/nyomtávolságú sze-k é r ; car cu osie mai lungă/cu roţ i le ma i d is tanţate; breitspuriger Wagen. 1790: M ind két Szőllő He-gyekben lévő kőzenséges Utakbo l Senkiis . . . tsak leg kissebbetis elne foglal jon . . . , ugy hogy minde-nű t az egesz vágás Székér kár né lkü l t el járhassan [Nyárádkarácsonfva M T ; Told. 76]. 1797: vagyon . . . az árva Kováts Sándornak egy egész vágás Szekere [Kőr ispatak U ; Pf ] . 1818: E g y egész Vágás Fako Szekér [ M v ; K v L e v . ] .

Haáz Ferenc Rudolf — a nyomtávolság, i l l . a tengely-szélesség tekintetbevételével — az usz-i székelységben ötféle szekérformát különböztet meg. Közülük az egész -vágásos szekér tengelye két méter, a félvágásosé 178 cm széles [MNépr.2 II, 217]. — A régiségben a címszóbeli minősítést — az egész-v á g á s ú al. közölt első adalék tanúsága szerint — nemcsak szekérre, h in tóra is alkalmazták.

egész-vágású széles tengelyű/nyomtávolságú; cu osie ma i lungă, cu roţ i le mai d is tanţate; breitspurig. Szk: ~ hintó. 1681: H i n t o szin . . . Vagyon ezen szinben H i n t o Nro. 3. Egyike le eresztös fedelű; masik oszlopos, mindenik fel fel vagasu. harmadik szász csinalta, egész vagasu; oszlopos h in to [ V h ; V h U 505] * ~ szekér. XVIII. sz. eleje: Há rom Eŏ reg egész Vágasu, Vasas kerekŭ , a l lyŭ , Fŭ les, nyelves vas fogantyús rudas egész keszŭ letŭ Szekerek [Erdőcsinád M T ; TGsz 42]. 1732: Vagjon edj egész vágásu fako-Szekér [Szentjakab S z D ; Told. 11/67]. 1827: Egy erős készűletű egész vágásu u j Lo Tár Szekér viseltes ernyőj ivel [Koronka M T ; i .h. 34]. 1836: Egy egész vágásu vasas Szekér hozzá valoival R h f l 70 . . . Egy félvágásu, vasas otska Loszekér [ K v ; Pk 3]. 1838: egész vágásu Szekér oszoljék két felé igyen-lőleg [Malomfva U ; Ben.].

éget 1. tűzre rak, (el)tüzel; a pune la f oc ; ver-brennen. 1745: (A híd) padlását ho l utazok s

mezŏn hálo szánto emberek egették rontot ták s ron t jàk [Tordát fva U ; E H A ] .

2. gyúj togat, perzsel; a incendia, a p î r j o l i ; i n Brand stecken. 1562: Végezetre a törökök elmenének haza nagy békével Szakmár aloll, senki nem bántá őket, hanem rabolva és égetve haza menének [ E T A I, 18 BS] . 1653: de a tatár nem ü l t veszteg, hanem az országban a hol hozzája fér t , rab lo t t és égetett [i.h. 8 0 — 1 NSz]. 1658: (A vajda) nagy égetéssel égeti, ron t ja a kastélyokat, szablyára hányat ja a népet m ind [i .h. 168].

3. tűzzel megsemmisít; a distruge p r in foc ; verbrennen. 1780: hallodé K a t i , senkinek meg ne mond hogj tŏ l lem vagj viselős, tsak egj gjermektől is meg ne hal l jam, mer t ha meghallom, átkozot légjek az a j todot k i kőtőm, s meg g ju j tom a háza-dot, s benne égetlek [Rákos Cs; Pf ] .

S z k : házában ~ vkit rágyú j t ja vkire a házat. 1600: azt mo(n)dot ta ha teörweniel megh ne(m) wehetemis, egy oly kor rea megyek, be teze(m) az aitaiat, hazaban egetem [UszT 15/246]. 1631: tűzzel is fenyegette az édesapját, hogy az házában égeti [ M v ; M v L t 290. 5 4 a — 6 b át írásban!]. 1632: aztis halla(m) hogy az egik katona mondgja vala hogj ne k i alczon (!) mer t az hazba(n) egeti [ M v ; i .h. 79b] * toronyban ~ vkit rágyú j t ja a tornyot . 1653: Azok pedig igen r u t veszedelemmel veszé-nek, mert a toronyba égetik őket — abban senki el nem ment, a török s ha jdu m ind ra j ta voltanak [ E T A I, 109 Nsz].

4. tüzet ~ tüze l ; a face foc ; Feuer machen. 1734: tűzelés penig hány Háznál l ő t t légjen, én nem investigaltam, de . . . m ind a Collegiumbéli Camaraban, m ind az szállásan lévő ebedlŏ házban tűzet egettek [ K v ; RKl Steph. Enyedi (41) ns val l . ] .

5. kb. égetéssel (erdőből) irtásföldet t i sz t í t ; a defrişa u n loc (din pădure) p r in ardere; schwen-den. 1714: a tan í tó kalugyer indit tásából a mo-naszteria mellyéke szaporitására és tágositására kezdették ezt a darab kaszálot, amelyen ál lunk erős bükk erdőből kivenni, a fákat kerétteni, szántani, égetni, az al lyát t isz t i t tan i [Déda M T ; BfMúz 16 r . t anú val l . ] .

6. tűzzel/égetéssel készft v m i t ; a arde cu scopul de a face/prepara ceva; brennen. S z k : cserepet ~. 1822: Cserepet nem lehetvén égetni Tegla nélkül t a’ miér t ezer Téglát a’ Cserép Csűrhez visznek szoktak f izetn i 30 xr . [Torda; T V L t Közig. i r . 631] * égettbort ~ borpárlatot /pál inkát főz. 1582: l a tam hog eg Rez fazek vala aminemeoben az eget bor t egetik chak hog az cheoye Ne(m) vala r a j t a [ K v ; T J k IV/1. 116] * fazekat ~. 1805: Olár Győrgyné . . . a’ kat lanért mellyben fazakat éget 15 x [Déva ; K s 109 Vegyes i r . ] * hamut ~ hamuzsírt készít. 1609: H a m ú t egessenek maszor és adgyak az szapanosoknak szapanert, es faggyúert Az Jobbagyokkala [ K v ; Szám. 126/IV. 51. — aEl-lenőri megjegyzés a malomszám-hoz] * meszet ~ 1692: Esztenakat is csinaltanak s m ind magok Juha i t s m i n d másokét fizétésert o t t tar to t ták, és Mész vermeket csinálta(na)k, meszet égette(ne)k [ K ü k . ; K s 67. 46. 21 v k ] * szenet ~ 1604: Az

E EM

577 égetetlen

maczka vereon aloll az szekeres fejebe az keȯzen eghette(m) zenet az Abasfaluiak adomanjokbul [UszT 18/107 Michael Kouachj de Zent Marto(n) (60) l ib. vall.]. 1607: Meg ertettwk m i feleŏl perlenek Giŏrgi kouacz(cz)al, egi Darab feŏ ld feleŏl, meli heliet hinak Kŏzepseo Bwknek hol Giorgi kouaczi egetett uolt szenet [i.h. 19/103]. 1625: Kenosi Orban Peter szabaditot engem Heŏs bwkibe(n) . . . egj nehaniszor szenet . . . egettem benne [Kénos U ; UszT 181c] * tégla ~ni. 1836: Sem a regi sem az idén vágando Nádát el-adni vagy el traficálni nem szabad — mivel a Tegla egetni van szánva [Csapó K K ; Berz. 21 ]. 1840: Kásovaa őll fát hoztak tégla égetni a Marhá-sokb [Born. G. X X I V b . — aMT. bTi. az igában dolgozó jb-ok].

7. gyertyát ~ gyertyával v i lág í t ; a lumina cu lumînarea; mi t Kerze leuchten. 1589: M i azzoniommal giortyat igettwnk [Dés; D L t 226]. 1599: Hogi eiel egi arant gyertt iat egetenek zenek nem lewen attúnk egy eyelre d 3 [ K v ; Szám. 8 /XVI . 38].

8. 1597: 23 Novembris. Mikoron Pal deakot az wywary zamtartot az Kis Templumban az boltba temetek, vettunk 2 zewendeket kiwel be mentenek es ot alat egetek hogy az dohat k i haicha [ K v ; Szám. 7 / I I I . 36].

9. süt, megéget; a se arde/frige cu ceva; ver-brennen. 1812: a sok mérges hernyo . . . ha az embernek a’ testire esik min t ha a tűz égetné a helyit ugy fáj s utánna fel hojagzik [M.egregy Sz; JF. V. Baczo László lev.].

Sz. 1634: hallam hogy Borsai mihaly hazanal loves lon, aztis hallam hogy Pragai Thamas monda, Uraim ne lóuóldŏzzetek mert egette egyszer nekwnk az kasa az szajunkot [ M v ; M v L t 291. 18a].

égetés 1. eltüzelés; ardere; Verbrennen. 1582: Indultanak Byro vramek feierwarra . . . A t t a m az

Gazdanak mynd menett Jeovwett valo Gazdasa-gaertt es faianak egetesseiertt [ K v ; Szám. 3 / V I I I . 29, 32].

2. tüzeléssel való készítés; facere/pregătire pr in ardere; Brennen. 1765: A Tégla Vetŏknek az Téglak egetése alkalmatasságával érogáltam Cub 01 [Nagybarcsa H ; Ks 71. 52 Szám.]. 1822: a’ Cserép és Tégla készitésekre meg kívántato kőltségeket ezekben találtam . . . a) Az égetéskor egy katlanban 10 ezeret rakván abbol az ajjában égetetlen szokott maradni ezer, és igy elvész egy ezertől száz Tégla melynek árra 51 xr. [Torda; T V L t közig. ir. 631].

3. megégetés, máglyahalál; ardere pe rug; Schei-terhaufen/Feuertod. 1586: Ismett vgan eze(n) hítben Eskwttem Igartho geórgre, hogy meg mo(n)giam Miert t Irdemelne meg az Igetést [ K v ; T J k IV/1. 584c]. 1650: vagi egetesre, vagi vizbe vetesre iteltessenek az boszorkansagert, es bubaios-sagert [UszT 8/64. 34b]. 1653: I(ste)n engemet ugy segillye(n) nem temetest, hane(m) égetést érdemlenea, ne(m) szannék magam egy szekér

tőuisset hozni, es a’ testetis megh egetni az Lélek kuruafianak [Ne; KemLev. 1394. — aTi. Mészáros Péter, Fejér m. akkor nemrégiben meghalt viceis-pánja]. 1711: szép szerént val l ja meg Ungvari, velle k ik, és ő is k ikkel paraznalkodot s m i indi-tot ta, erre az gonosz munkára . . . , melljet ha ne(m) cselekeszik hogj minden gonoszsagi nap fenjre jŏ j jenek hoher altal meg torturaztat ik, meg csepeg-tet ik, annakutanna az egetesnek helljire k i vi tet-v(en), meg egettetik gunjaival edgjŭ t t [ K v ; T J k XV/1 . 69].

4. gyújtogatás; incendiere; Brandstiftung. 1552: (A csapatok) Erdélységben, a Nyirségben, a Sza-mosmentiben és a Szilágyságban nagy dúlásokat és égetéseket tőnek és úgy térének hazájokba [ETA I, 17 BS]. 1584: semmith (Nem) hallot az Igetes feleól, hanem az giuladas az eó hazabol

amelybe lakot tamadoth azt tuggya [ K v ; T J k IV/1. 206]. 1610: az fen denotalt eòcze Eghetessel

fenjegetett [UszT 30]. 1644: Egetessel valo fenie-geteset nem hal lottam [ M v ; M v L t 291. 419a]. 1658: (A vajda) nagy égetéssel égeti, ront ja a kastélyokat, szablyára hányatja a népet mind [ETA I, 168 NSz]. 1679: Hoher Dani fenyegetőzőtt annak előtte is égetéssel [Dés; Jk] . 1748: (Az alperes) i t t a’ Városon, és egjebŭttis sok gonosz-ságokb(an) gjakorolván magát, égetéssel és egjéb kár tételekkel meg kárositott [Torda; T J k III. 216]. 1749: a’ detentus . . . az Szilágyi János házához bé menvén, és onnat nagj tŭzes szenet akarván pipájáb(a) k i vinni, hogj azt tselekedni nem engedték, ezért irtozatos I(ste)n ellen valo karomkodás (!) fokadott attával teremtettével szitkozodott, és az meg i r t Gazdát égetéssel fenye-gedte, hogj az aj tot rá zárván a házát rá égeti [uo.; i.h. 258]. 1764: masoktol hal lottam hogy égetéssel fenyegetŏdzőtt volna Lukáts Bukur [Oltszem Hsz; Mk. II. 2. 65].

Szk : ~t tesz gyújtogat. 1653: Móses Kolosvár-nál dolgát elvégezvén, kerüli szélyel az országot, és a tatár tészen szörnyü rablást, égetést és öldök-lést [ETA I, 79 NSz]. 1761: közönségesen a’ Falu réá gyanakszik, hogy a’ Molnár János élete kőrűl, ö tette volna az utr izált idökben az egetést [Szászsztiván K K ; B K ] .

Hn. 1831: Egetés pataka [M.valkó K ; K H n 110].

égetetlen l . mn 1. kiégetetlen; nears; nicht ausgebrannt. Szk : ~ (föld)tégla vályogtégla. 1694: (A ház) négj felőll valo falai, egett s egetet-le(n) teglákbol . . . valók | (A) kapu felett lévő

ház . . . K i v ü l f ű j t ő kemenczeje(ne)k tsak elpusz-tu l t hel l je: mellj(ne)k egetetlen teglakbol valo kéménnje dŏlőleg álló [Borberek A F ; B f R néhai i f j . Bálpataki János kúr iája leír.]. 1715: neholt az derekais kŏbŏ l néholt pedigh egetetlen Főld Teghlábol fel rakot épen pusztulásra jutot , romla-dozot, el ebedet, kŏve teghlája le hul lot veszet, kŭ lŏmb féle rekeszekre csinált és neveztetet Palo-ták s Házak [Pálos N K ; L L t Fasc. 140]. 1792: az egész épület égetetlen téglábol vagyon épitve [Bencenc H ; B K ] .

E EM

2. ? beolvasztatlan, netopi t ; uneingeschmolzen. 1798: Poszomántból fe j tet t ( : tzufkál t :) égetetlen ezüst [ K v ; DL,t nyomt. kl . ] . 1824: az ezŭst portékáknak hasonfele része ... Egy tsomocska égetetlen paszománt [Dés; Új f . Ú j fa lv i Samu hagy. 1].

3. pörköletlen; nears, neprăj i t ; ungeröstet. 1677: Vas verő ház . . . Felső vas futato kemen-czék . . . Vagyon i t t most jelen égetet vas kő 4 futatásra való,, égetetlen vas kő circiter hetven futatásra való [Madaras Cs; CsVh 51]. 1847: Égetetlen Béka so 400. mázsa . . . Torot t égetett Bekáso 34 véka [F.árpás F ; TSb 46 üveghuta lelt.].

4. ’?’ 1713: Nagy őreg fejű arany Gyűrű, kék Tűrke (!) a kőzepin, kőrűl t iz gyémánt. Nagy őreg fejű arany gyűrű egetetlen, Safir fen benne kőrűl hat gyémánt [Wass id. Vass Györgyné Nemes Mária hagy.].

II. hat kiégetetlenül; nears; unausgebrannt. 1822: (A vályogtéglából) égetéskor egy katlanban 10 ezeret rakván abbol az ajjában égetetlen szokott maradni ezer [Torda; T V L t Közig. ir. 631].

égetett 1. k iégetett ; ars; ausgebrannt. 1694: vagjon a’ Kon jha ház, . . . Vagjon ebb(en) tapaszos sővénj kéménj alatt egetett téglakbol es egjeb kővekből rakot t Tűz-hely . . . Pavimentuma ege-te t t Téglákból rako t t : menyezeti penig bólthaj-tásos [Borberek A F ; B f R néhai i f j . Bálpataki János kúria-leír.]. 1746: Róth István Tégla vető instalván à Tanáts(na)k, hogy . . . i t t dolgozhassék, tehát az Taxát, mellyis maga igireti szerint áll hat száz jó égetett téglából, meg fizeti . . . megis engedtetett olly condit ioval: hogy . . . a’ berekből egy ú jn i veszszŏtis, nem hogy egyéb féle fát le vágni mérészellyen [Torda; T J k III. 23]. 1756: Vagjon u j j égetett Tégla Cir. 20 000 [Nagyrápolt H ; J H b X X X V / 3 5 ] . — L . még égetetlen 1. és égett al.

2. (be)olvasztott; t op i t ; (ein)geschmolzen. 1824: Harmintzkét és fél lot dir ib darab ezŭst, 1 1/2 kŏnt ing égetett ezŭstel [Dés; Új f . Ú j fa lv i Samu hagy. 1].

3. pörkö l t ; ars, p r ă j i t ; geröstet. 1677: Vas verő ház . . . vagyon i t t most jelen égetett vas kő 4 futatásra való [Madaras Cs; CsVh 51]. XVIII. sz. v.: Valahol marhadögi hallatik Súksé-ges hogy minden nap a’ Marháknak, égetett so adassék [UszLt X . 80]. 1847: Töröt t égetett Bekáso 34 véka [F.árpás F ; TSb 46 üveghuta lelt.].

4. ? megégett/pörkölődött; ars; (aus)gebrannt, 1679: Paraszt, égetet abarlo [Uzdisztpéter K ; T L . Bajomi János lelt.].

égetettbor 1. borpárlat | pálinka; vinars | rachiu; Weinbrand | Brantwein. 1570: Myhal deak . . . Mindenkor azt Montha hogy penze Ninchen, hane(m) Egethet Bort ad ely es megh aggyaa

[ K v ; T J k III/2. 95. — aTi. házbértartozását]. 1587: 19 Septembr: Kezdettenek ez keomie-sek az keoszep kapu padimontomoszasahoz Eót

578

egesz nap dolgoztak raita . . . Naponkent miert hogi keorwlleok forgottam egetet borra kala-chira — / 5 0 [ K v ; Szám. 3 / X X X . 27]. 1588: veottem . . . Egetett bort [ K v ; Szám. 4 / I I I . 3]. 1590: Niers es egetet borra a komiweseknek keoltetúnk f. — d. 27 [ K v ; Szám. 1 /XIV. 10—1] . 1591: az Czyganyoknak egedtet Bora f — d 8 [ K v ; Szám. 5/I. 28]. 1593: Hozattam . . . Igettettet (!) bor t t [ K v ; Szám. 5 / X X I V . 7]. 1597: Olah Deme-ternek . . . Egetet bort p(er) f — / 6 [ K v ; Szám. 7 / X I I I . 3]. 1603: Erdely Balint . . . vall ia . . . ez Fajdossy Benedek Ieowe ele tehát igen rezegh mert Nagy Esaias adot volt Egetet bort Innya | egetet bort J jw th [ K v ; T J k VI /1. 663, 667]. 1625: az Achoknak hozatta(m) Egetet bort [ K v ; Szám. 16 /XXX. 23].

2. pál inka; rachiu; Branntwein. 1658: Az mely gyòmòlczòt ez iden szettúnk, az kertekben, azt hagyo(m) mind az en felesegemnek, Czinallya Egetet Borra s ellyen velle [ M v ; Nagy Szabó Ferenc végr.]. 1674: Egetet borrúl . . . elsŏ u t ta l Menyhár Ur(am) hozatot kilencz ueder ŏ t t eytel eget bort ~ nr 9//5 | Az Aquavitahoz adtam Tizen hat ejtel egetet bort [Utl_].

Az 1. jel. alá tartozó adalékokban nem dönthető el, hogy borból párolt konyakról vagy gyümölcsből főzött pálinkaféle-ségről van-e szó. A 2. jel. alá besorolt két utolsó adalék i lyen értelmezése is kétes. — L. még égettbor al.

égetettbor-főző pálinkafőző; de f iert rachiu; zum Branntweinbrennen. Szk : ~ fazék. 1629: Vagion egj egetet bor fŏzŏ fazaka minden szerzam-ual [Szentdemeter U ; L L t . — aUo. alább fazék alakban is].

égetlen I . mn 1. égetetlen; nears, unausgebrannt. 1614: Egetlen fazakak vadnak nro hatodfelzaz [ K v ; R D L I. 95 Somliay Fazakas Mihaly osztozó lelt.].

2. tűzkártól (meg)menekedett/mentes; scăpat de pagube pr in incendiu; brandfrei. 1700: Kakasdi Mihály Székely egett . . . Erdŏdi István égetlen [ K v ; Szám. 40/ I I . 27].

II. hsz felgyújtat lanul; neîncendiat; unange-zündet. 1777: Az Bigamus Popa Juon Felesége szajábol halottam . . . hogy vigyazak magamra, mert minden orán eleg az Házam és Szenam Petre is akar mivel fedgye meg az Házát, de égetlen el nem marad [Ludvég K ; KLev. Popa Nan (30) parochus vall.].

égető I . mn 1. pörkölő; care arde, arzător; röstend. 1673: Mihály István rostoló, vas követ égető [Dánfva Cs; CsVh 45]. 1705: A büdöskövet égető németh [Hsz; HSzj kaszavas al.].

2. sürgető, követelő; arzător, stringent; drin-gend, brennend. 1854: most vagyon égető szük-sége múl tunk emlékezetét az utókor számára fenn-tartani [Ú j fE 4]. 1862: Egy élő pénztárt teremteni Anya-szentegyházunkban égető szŭkség [Gyalu K ; R A k 75].

II. fn gyújtogató; incendiator; Brandstifter. 1592: Gilkossagot, Orsagot, latorsagot, Egheteoket a’ Biro Ne egiedwl, hanem tanachawal egiembe

égetett E EM

i t t i l iek [ K v ; Diósyl_nd.]. 1600: Replicat I. hogy semmi hatalmat nem chelekedet, hanem azert zallot az hazba hogy megh ne egeszek az egeteök [UszT 15/128]. 1679: vonattassanak torturara . . . és annak utanna égetessenek mégh mint ollyan nylvan valo egetők [Dés; Jk ] .

• Hn . 1666: Az Egeteo revnel (sz) [ I l lyefva Hsz; E H A ] . 1698: Az Egető szőlőhegyb(en) (sző) [Dés; E H A ] . 1728: Egetŏ revinél (sz) [Dés; E H A ] . 1831: a’ Kis Egetŏ mellett lévŏ Gyertyános szélibe [Dés; D L t 332. 9]. 1857: Egetŏ (sz) [Szamosfva K ; E H A ] .

égető-üveg gyújtólencse; lenti lă convergentă; Brennlinse. 1714: Ké t égetö Űveg, fab(an) foglal-tatott , egjike nagjob egj felöl egjenes s mas felül emelt ; a masika kissebb mind két felöl egjenes 1,,80 [ R E k L t II. Apaf i Mihály hagy. 36].

égető-vas csizm sütővas, vaspuff; fier de călcat; Vornherum, Fummel. 1839: Egy egetö vas [M.lá-pos SzD; D L t 1846. évi i ratok közt].

A jel-ekre nézve l. Frecskay 59, 446.

égett I . mn 1. tűz pusztította/emésztette; dis-trus/mistuit de foc, ars; abgebrannt, versengt. 1579: az Erdeonek Jawat penig aggyak niolcz Rudgiawal az zelessegere es tyzen hat Ruggiawal az hozzara, A my penig Ritkasb es eget lenne Azt aggyak zakaztwa(n), a mint iobba(n) Adhattyak [ K v ; T J k V/3. 182b]. 1592: mikor az At t ianak Toot Janosnak Eorbea haza megh Iget vol t . . . ez Toot Mihaly az fya ment oda segiteny, es az igeth hazat eppitenj [Kozárvár/Dés; D L t 235. — *Alőr (SzD), Déssel tőszomszédos település]. 1598: Az Feleky Egeth Erdeonek . . . megh lato-gatasara valaztottak eo kgmek egyenleo Akarat-bola [ K v ; TanJk I|1. 312. — aKöv. a fels.]. 1620: az ŏczye az eget hàz heljre kazat czynala, es migh-len ele abbul az hazbul jobbagiul szolgalt [Szász-nyíres SzD; Ks]. 1638 k.: Puszta eghet haz Peter birone biria [Szászfenes K ; GyU 37].

Hn . 1679: az égett Erdöben (e) [Nagylak AF] . 1686: Eget malom vápaiában (sz) [Bikfva Hsz]. Az Égett Erdŏ alatt (sz) [Hétur K K ] . 1720: éget Tonál [Tusnád Cs]. 1757: Egett Malomnál (sz) [Oroszfalu MT] . 1758: Az égett Réten [ B h ; K H n 14]. 1764: Égett to [Szamosfva K ] . 1798: égett erdő (e) [Ákosfva MT] . 1804: Eget oldalan Cserefiatalos jo erdo [Magyaros MT] . 1817: Az Ugynevezett Égett erdőben (e) [Györgyfva K ] . 1822/1823: az Egett Erdőből hoztanak száraz fát [Dés]. 1832: az égett Uttzában [Száldobos U] . 1891: Égett gaz [M.bikal K ; K H n 72]. — A jelzet nélküli adalékok az EHA-ból valók. L . még GyU 37, K H n Mut.

2. tűzkárosult; sinistrat de foc; feuer/brand-beschädigt. 1570: Az hydelwy Egeth Nepeknek eǫ k. Ez eztendeobely adayokat megh Engettek eo kegek (így!) Deh Nem Annak az ky valamely eget embernek hazat Megh veotte volna es annak Newe alat akarna zabadzagba lenny [ K v ; TanJk V/3. 8a]. 1578: senky zabados ez contributiobol

vgy min t ostor adobol ne legie(n) egieb biro vram-nal Tanachyawal egietembe, esmeg az eget embe-rek [ K v ; i.h. 167b]. 1591: Az Egŏ t t Embereknek Dessyeknek, Adat to t t Biro vram . . . Segitsegul f 25 d 0 [ K v ; Szám. 5/I . 48]. 1598: Az hidelui eget embereknek segitsegwl f 70 [ K v ; i.h. 7 /XVI . 86]. 1601: az egett faluk adayabol az my restal teze(n) f. 103/57 [Lécfva Hsz; Törzs]. 1725: Mihaly Kovacs egett ember [ K v ; Szám. 54/I. 12]. 1802: Nap nyugot i Galitiaban eszen (!) nevezetü eget varos [Énlaka U ; Borb. II].

3. égetett; ars; gebrannt. 1597: Andras kowach-is mikor megh hala . . . eget zene anny wala hogi megh ert wolna 50 f to t [ K v ; T J k VI /1. 43].

4. kiégetett; ars; (aus)gebrannt. Szk : ~ tégla. 1694: falai, egett s egetetle(n) teglákbol . . . valok | Az elébb emlitett Pitvar(na)k Pavimentuma egett teglakbol meg rakott , de megbomladozott [Bor-berek A F ; B fR] .

5. megégett/perzselődött; ars, p î r j o l i t ; ange-brannt. 1870: lá t tom dir ibb darabb égett Levele-ket [Torda; K v A K t Mss 363].

II. fn tűzkárosult ; sinistrat de foc; Feuerbe-schädigte. 1585: Zeghenyeknek Niomorultaknak, Bennaknak, es vgmint i l l ien Draga Wdeoben Zewkeolkeodeoknek, Egetteknek ez tellies eztendej Adozasban f 33/49 [ K v ; Szám. 3 / X X I I I . 8]. 1591 k.: Az igi t tek (!) dolga [Dés; D L t 233]. 1700: Kakasdi Mihály Székely egett [ K v ; Szám. 40/ I I . 27]. 1826: Az égettek el éget Jovaik(na)k Conscribáltatásakor a Conscriptor Urak Interten-t iojokra 48 x f r [Szkr; Borb. I]. 1836: Gallitziá-ban Brody — Cseh or(szá)gban Hochstadt nevü város égetteinek alamisna gyüjtés rendeltetik [Nagykapus K ; R A k 11]. 1872: Egyháztanácsunk . . . 24 szál fát fog ajánlani az ekklesiai gyülésnek az égettek fölsegélésére [M.bikal K ; R A k 297].

égettbor 1. borpárlat | seprőpálinka; vinars; Weinbrand. 1676|1681: minden hordo utan valo szin bornak ugi seprejenekis veder számat Ra(tio)-jáb(a) i r ja be; az seprejet penigh eghettesse ki , es ez éget borát arultassa k i [ V h ; V h U 658]. 1734: A Deesi jo eget bornak ejtel i t tartoznak eo kglmek be venni Cum Dnr. 48 Az jo Palinkat 34 penzb(en) [Dés; Jk ] .

2. borpárlat ; vinars ; Weinbrand | pál inka; ra-ch iu; Branntwein. 1570: (Az adósságot) Eo egy nehanzor kerte de semyt Nem vehetet Rayta Eccher azzal halaztota ely hogy eget Bort veot azt hogy k y arwllya megh aggya [ K v ; T J k III/2. 95]. 1573: az eget Bort twgia kes vol t pinkeost eleot, kenalta vele agoston mynd az felesege hogi el vige Mihal deak de nem vi t te [ K v ; T J k

III/3. 163]. 1574: harom legel eget Borat zabadon atta [ K v ; TJk 362b]. 1582: eg Rez fazek vala aminemeoben az eget bort egetik [ K v ; T J k IV/1. 116]. 1584: Wosarnapon vagy egieb Nagy Innep Napokon, Bol th iat senky Nylwan, es Arwlasnak okaierth ne nyissa megh, Az Kalmaroknak se legien zabad, semmyth Azon az Napokon arwlny se boltokat megh Nythany, Egeth bor t se arullianak [ K v ; PolgK 6]. 1589: Iget boris vala egi altala-

579 égettbor E EM

égettbor 580

goczkawal [Dés; D L t 226]. 1594: Az ceheket biro vra(m) be hiwassa es megh inche, hogi minden ember az zi toktol atoktol meg tartoztassa magat . . . Biro vra(m) megh kialtassa publice az zitkot, meh seren, eget boron valo rezegeskedest: Meniek-zeoben valo hegedwlest, tanczolast, es minden ejeli vigasagot, chintalansagot [ K v ; TanJk I/1. 240]. 1635: az Leanyod kert arra, hogy hozas eget bort Anya [ M v ; M v L t 291. 50b]. 1676: Eget borokról való Administratio . . . Edgyik atalagban vol t ket vider hat ejtel 2/6. Masikban vol t ket vider negyed fel ejtel . . . Harmadikban volt egy veder eőt ejtel . . . Negyedikben egy vider egy ejtel . . . Egy Csobolyoban Meser eget bor hatod-fel ejtel [Utl_]. 1679: Eghet bornak valo, szoros száju, lapos ŭvegh egyik el töröt t nro 3 | Szin Eget bor, Berbenczével [Uzdisztpéter K ; T L III. B. 27 Bajomi János lelt.]. 1689: két éget bornak valo korsocska [HSzj korsó al.]. 1702 k.: Abrud-bányán nem csak hordo bort, hanem berbencze bort is, égett bort, méhsert, Szalath sert is arultak s arulnak [Born. X X X I X . 6]. 1724: É n magam i t t a faluba eget bort i t t am [Náznánfva M T ; BK. Roska Nyisztor (45) jb vall.]. 1733: 18 penz arra egedbora [ K v h ; Bogáts 7. — aMég többször így]. 1736: Egett bornak valo Csobojo [Várhegy M T ; CU]. 1737: Bort, éget bort Sert, mésert, egjeb akármiféle i ta l t szabad lészen árulni [Ákosfva M T ; Told. 8]. 1749: Az

I ugj declarallya magát, hogj az nálla lévŏ obsitos Katona elŏbszŏr eget bort den. 6, bort pedig 5 Cupat i v u t t légjen, és pénze nem lévén ugy kételenittetett a’ controversiab(an) forgo dolmánt el venni tŏ l le a’ bor és égett bor árrában [Torda; T J k III. 255]. 1755 : Eged bor 10 veder [Kiskend K K . Ks 71. 52]. 1757: kinálá őket fél fertáj eged boral de nem acceptálák [Pagocsa T A ; Ks 8. X X I . 13]. 1758: maga beszéllette az Ember mind bokájjal i ta t ta vélle az éget bort [O.kocsárd K K ; Ks 8 P. ad f. X X I V ] . 1769: egedbort . . . Gyardak Peterni vettek volna [Szentlászló M T ; Sár.]. 1773: az Aszszony engem azzal vádolt a Papnitt s másutt is hogy már a Faluba is elterjedett a hire, hogj én egj szalonnát, és egj hordo egetbort . . . el loptam [Selye/Magyaros M T ; Bet. 7].

3. pál inka; rachiu, Branntwein. 1580: Az bor egeteoket hywassa be eo kegmek es feyere iozagara paranchiollya megh mindeniknek hogy idege(n) seprȯt ne merezelie(n) venny se az hatarba be hozni. Idegennek is penig senkinek k y ado fyzeteo Nem (így!) ne engeggyen eget bort Arulny, hane(m) a k i be hozza vegyek el twlle ezt penigh kialtassa megh eȯ kegme hogy senki mentseget ne vehessen [ K v ; TanJk V/3. 210a]. 1683: Főzettem edgy Atalag Eget Borbul Aquavi tat Aszunyunk (!) számára [Utl_]. 1697: Gyöngy virágos egettbor [Borberek A F ; M k Alvinczi Péter lelt. 3]. 1719: Ker t i Fűlemile Sarga Virágot . . . három lotot meg Szedven Szepen az virágát . . . Egerfark fű Levelet virágával edgyűt . . . tegyek ezeket edgy űvegbenn, mellyre Toltsenek jo erőss égetbort edgy ejtelt . . . ebből kell edgy edgy kalannal

adni az Cselednek innya Reggel [Ks 54. 84 Medicina instructio]. 1722: Semmi kenyér(ne)k valo gabo-nábol szabad ne légyen éget bort vagy palyinkát főzni [Ks 83 gub.]. 1730: ā regi asztagbol . . . ä buza fereg mind meg őtte a buzáját . . . Egy Sido ket ket polturán vekáját mind el viszi vala égét bornak de én nem adtam [Noszoly SzD; Ap. 4 Só János deák Apor Péternéhez]. 1736: Brassó-ban főzték az fahéj-vizet, azon k ivű l az reggeli i ta l t h ivták aquavitának, vagy tiszta égettbort i t tanak | égettbort töltvén tálba, azt megmézelték, egy vagy két fügét vagy egynehány szem malosa-szőlőt tettek köziben, meggyujtották az égettbort s ugy keverték az tálban kalánnal, azután megolt-ván az tüzet, azt i t ták, az fügét utána ették [MetTr 321. — L . még i.h. 449]. 1737: Kama Antalne Aszonjom Labat Egyebel nem orvoslottak, hanem tiszta Eget borral meg mostak az után Apro soval jo vastagon be hintettek Annak utanna ismet Eget borral kimostak [Somlyó Cs; Ap. 2 Léstyán János Apor Péternéhez]. 1743|1747: Popiommal nem kenegetnek, hanem tudok ollyas Embert az k i t szapanyos Eget boral mosogatnak minden Nap, mert nem tudom kitsága (!) ugyan erőssen Őszve rontot ta [Szentegyed SzD; Wass. Paulus Szabó de Zilah (55) ns vall.]. 1745: eget bornak valo Csenkesz metr. 15 [Szászerked K ; L L t ] . 1748: éget bortis fŏzŏ t t , de mitsoda gaboná-bol, nem tudom [Torda; Borb.]. 1766: Tot Mihálly hoz a’ Malomba(n) két véka Egetbornak valo gabonat [Koronka M T ; Told. 3a]. 1774: a’ Szilvát mind éget bornak főzték [Szentdemeter U ; L L t Vall. 118]. 1797: Égett-boris pedig el-kél, közép-szerüleg véve, 5. Veder kerek esztendön . . . ; és el-kortsomároltathatik az i l lyen Pálínkának fer-tál lya 2. garassával [Szentgothárd SzD; Wass. Conscr. 366].

4. 1585: A k i k vosarnap praedicatio Alath reszegeskednek az egeth Boron valamel haznal, ezeketis eo kegme illendeo bewntetessel bewntesse [ K v ; TanJk I/1. 2]. 1591: az Bonczidai biro az eget boron megh rezegwle [ K v ; T J k V/1. 88]. 1730: hozzánk jővének Donát János Ur(am) Szabó Thamás Ur(am) Thamás Jstván, hoztak vala őt polturát, s — azt az Egett boron megh ivák [Al tor ja Hsz; Borb. I]. 1745: az Gyekei ember . . . az mint ivu t volna az égetboron egy katona bele botlot vgy vágta meg fŭ l tŏn [Tuson K ; Ks 5. X . 6] | az embernek semmi vétke nem vol t hanem az min t i vu t volna az éget boron az katona . . . az lábaba botlot vgy rántot kardot s meg vágta [Domb K ; Ks 5. X . 6]. 1751: az Jobbágyok . . . à mint viszsza térvén bé jöt tek hazzám az egétborra nékem beszellik vala [O. kocsárd K K ; Ks 8. X X V . 10].

Minthogy csak az 1. és 3. jel esetében lehet meglehetős bizo-nyossággal eldönteni, hogy a szövegekben borpárlatról, i l l . pálinkáról van-e szó, a mindkét jelentést egyaránt sugalló idéze-teket a szerk. kénytelen vo l t a vagylagos értelmezés lehetősé-gével számolva külön 2. jel. alá sorolni. A 4. alá jel. nélkül besorolt adalékokban a dmszóbeli szónak a szerk. valamelyes valószínűséggel ’borpárlat- v. pálinka-italozás/ivás’ jel-t vé l tulajdoníthatni.

E EM

581 égettbor-főző

égettbor-alja ? kb. a pálinka u tó ja ; poşircă (vinars slab) ; schwacher Branntwein. 1697: kert i

kőmeny Víz. Citrom lév. GyŐngy virágos egettbor. Eget bor allya [Borberek A F ; Mk Alvinczi Péter lelt. 3]. 1790: Egy égetbor ajnak valo Hordotska

őt vedres [ M v ; MvLev. Cimbalmos Ferencné hagy. 2].

Pálinkafőzéskor a főzet eleje a rezes, rézelő v . rézeleje, utána válik k i a tulajdonképpeni jó pál inka; a főzés vége felé kicsa-pódó, emennél jóval gyengébb utópárlatra vonatkozhatik a címszóbeli nyelvi megjelölés.

égettbor-árulhatás égettbor-árulási lehetőség; posibilitate de desfacere a vinarsului; Verkaufs-möglichkeit des Weinbrands. 1843: ha . . . az éget bor főzhetés vagy nem fŏzhetésrol, és árulhatás, vagy nem árulhatásrol szóló tŏrvenyeink nincse-nekis, vagyon általános törvény 1 d 9, melly a fŏldŏs Ur jogait, hová a korcsomárolhatásiis (!) tartozik, minden idegen bevágás ellen biztositotta [ K m ; KmULev. 2].

égettbor-áruló pálinkával kereskedő, pálinka-árus; care vinde rachiu; (die) Branntwein ver-kaufend(e Person). 1774: Az Egetbor árulo kufar-neknakis némellyeknek egy egy Susták Taxájokat el szokták engedni [Mocs K ; KS. Conscr. 52 Varro János (26) udvari kulcsár vall.].

égettbor-főzés 1. borpárlatkészítés; distilarea vinarsului; Weinbrandbrennerei | pálinkafőzés; distilarea rachiului; Branntweinbrennerei. 1638: Serfeozeo Janos szekeli feoldreol jeótt veres drabant volt ide jeott ante annos 20 . . . zolgallia eghetbor es Zalad ser feozessel [ K m ; GyU 28]. 1679: Eget bor főzeshez valo őregh katlan nro 2 [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 15]. 1727: Vagyon . . . éget bor fözesre destinaltatott . . . Kis Ház [Gyalu K ; GyU 248]. 1774: égetbor főzésre fel fogott Venitze vagyis éget bor főző ház [Szászpéntek K ; Mk] .

A vagylagos jel-re nézve l. égettbor 4. után a jegyzetet.

2. pálinkafőzés; distilarea rachiului ; Brannt-weinbrennerei. 1722: Sok rosz Circumstantiákat, és Consequentiakat tapasztalván a Gubernium, a minden felé k i terjed (!) gabonábol valo eget bor főzésb(en) . . . [Ks 83 gub.].

égettbor-főzhetés égettbor-főzési lehetőség/jog; posibilitate/drept de distilare a rachiului ; Möglich-keit/Recht zu Weinbrand/Branntweinbrennerei. 1843: ha . . . az éget bor főzhetés vagy nem főz-hetésrol . . . szóló tŏrvenyeink nincsenekis, vagyon általános tőrvény [ K m ; KmULev . 2. — A tel-jesebb szöv. égettbor-árulhatás al.].

égettbor-főző I . mn 1. borpárlat- v. pálinka-főzésre való; pentru disti lat vinars sau rachiu; für Weinbrand/Branntweinbrennerei geeignet/die-nend. Szk : ~ (réz)fazék. 1629: az eget bor feözeö fazakat . . . Torda Martonnenak haggja [ M v ; M v L t 290. 177b]. 1632: Uduar biro háza . . . Egj Egetbor feözeö fazek Czebreuel es Czeőjeuel

edgietemben [F.porumbák F ; UC 14/38. 177]. 1647: Egy Egetbor feozeo fazek fedelesteol [M. k i rá lyfva K K ; B K 48 F. 16] | Harom eget bor főző fazek [Marosillye H ; V L t 55/5415]. 1653: Eget bor fozo fazek [Fog.; Törzs]. 1656: Ke t Eget borfeozeő Rez fazek Czivostiul (!) sisakostul [Dob. ; Mk Inv . 3]. 1658: Az mely gyòmòlczòt ez iden szettúnk, . . . azt hagyo(m) mind az en felesegemnek, Czinallya Egetet Borra . . . az ket Eget bor feozeo fazakatis neki hagyom [ M v ; Nagy Szabó Ferenc végr.]. 1677: Van egy három vedres égett bor főzö fazék sisakostol mind(en) eszközivel [ K v ; R D L I. 155b] | egy Eget bor főző fazék; csőstől; és egy Szivárvány [Mező-madaras M T ; Borb. II]. 1679: Eget bor főzeshez valo őregh kat lan nro 2. Ehez eghet bor főzö réz fazék, egyik nagyub, masik kisebb, sisakostol, csűsz (!) Desastol nro 2 [Uzdisztpéter K ; TL . Bajomi János lelt. 15]. 1692: Egy Egetbor fŏzŏ ô Fazek, hozzavalo ket csŏjevel [Mezőbodon T A ; B K ] . 1699: Egett bor főző fazék Sisakjaval Csőjivel és Csős desajaval edgyütt jó Nro 1 [O. csesztve A F ; L L t Gyulafi László inv.] . 1708: Spaczai Janos fateallya a Szék Szine előt hogy az Eget bor fŏzŏ fazokat maga rontot ta ŏszve [ K v ; T J k XV/1 . 34]. 1715: edgy Sisak nélkűl valo eget bor főző fazék [Wass]. 1732: az Szamos-u jvár i űst Gyartonak édgy éget bor főző fazék csinalásáért Flor 10 [Szentbenedek SzD; Ks 70 Szám. 51]. 1735: Égetbor főző fazakamat el ron-to t ta [Dés; Jk ] . 1739: meg kell t i l tan i a gabona pálinka főzést és az ilyent főzőktől, incolatól, idegentől s zsidótól is az égett borfőző fazakakot be kell szedni, ne szűkitsék meg ezzel is a gabonát [SzO V I I , 401—2 gub.]. 1744: pálinka főző katlan, benne lévő egetbor főző réz fazakával Sisakjával, csőjivel csebrivel és keverő kádgyával egyűtt [Szentdemeter U ; L L t Fasc. 67]. 1752: Az Éget bor fôzô fazakat . . . Tisztarto vram Udvar szá-mára pénzen vette meg [Gardánfva Sz; B K . — L. még ~ katlan] * ~ ház. 1774: éget bor főzésre fel fogott Venitze vagyis égetbor főző ház [Szászpéntek K ; Mk] . 1777: kŭ lŏnŏs sŭ tŏ , konyha, égetbor fŏzŏ házak nem tudom hogy lettenek volna azon Telken [Dés; Ks 79. 29. 272] * ~ katlan. 1694: eze(n) pitvarba(n) egy Kemeny alat tűzelŏ kis Konyhacskaja, melly mellett, egj Egetborfőző Katla(n) [Kővár ; J H b Inv.] . 1727: égy nagy paraszt kemencze . . .

emellett égy éget bor fözö Ka t lan ; éget bor fözö Réz fazék sisakjával és csüs csebrével edgyütt [Gyalu K ; GyU 241]. 1790: vagyon . . . egy paraszt kályhákbol rakott Kementze fűttőstől, a’ belső végibe égett bor főző kat lan [ M v ; MvLev. Cimbalmos Ferencné hagy. 1] * ~ üst. 1680: egy Egetbor fŏzŏ Üst Sisakjaval es csős csebrevel edgyŭ t [A.porumbák F ; Inv. 3]. 1692: Egy h i tván eget bor főző űst [Szárhegy Cs; L L t ] .

1 7 2 9 : Eget bor fŏzŏ ŭst minden apparatussaval [Petek K ; TKl Petki Nagy cs. szám. 79]. 1732: talál tunk ezen kemenczéhez ragasztott egy katlan-ban, edgj három vedres égett bor fŏzŏ üstet csŏs cseberrel edgjütt [Kóród K K ; Ks 12. I]. 1737:

E EM

égettbor-korcsma 582

négy vedres Egét bor főző ŭst, ennek Sisakja és Csŏjei Correctiot kévánnak [Széplak K K ; CU Petrichevich Horváth Boldizsár conscr.]. 1747: a romladozott Sütö Házban . . . ta lá l tunk: Három vedres Égetbor főző űstet [Spring A F ; J H b X X V / 88. 5]. 1752: az Eget bor fŏzŏ ŭstyét . . . pénzen vŏ t te meg Tisztarto uram tŏ l le [Gardánfva Sz; B K ] . 1753: magamnak pedig egy egetbor főző ustem akkor veszet el [Grohot H ; Ks 80. 40. 5 Bota Juon (60) jb vall . ] . 1756: Egett Bor fŏzŏ ŭst 4. vedres [Piskinc H ; J H b X X X V / 3 5 . 37]. 1758: Égetbor főző űst [Csegez T A ; Borb. I]. 1764: az Aszszony Geréb Elekné Aszszonyom . . . adott egy éget bor főző üstet is [Hidalmás K ;

RLt O. 2]. 1770: két égetbor fŏzŏ űstek [Csekelaka A F ; KCsl 6]. 1771: Szentpált (!) van igetbor fözö régi réz űst [Kendilóna SzD; TL. Teleki Pál hagy. Cseh Benjámin de Miske val l . ] . 1775: Eget bor fŏzŏ ŭsthéz valo Csŏv logoban 2 [Szent-demeter U ; LLt Fasc. 153]. 1783/1834: Az eget bor főző űstet 15 for intal magához vál tot ta [Kö-vend T A ; Komjátszegi lev.]. 1790: Egy őtőd fél vedres egett bor főző űst a’ Pitvarba lévő katlanba, a’ Sisakja a’ Hátulso Házba égy szegre fel akasztva [ M v ; MvLev. Cimbalmos Ferencné hagy. 3]. 1801: Egy u j j égetbor főző űst [M.macskás K ; RL t . — L. még GyU 245] * ~ üstbeli. 1720/1811: az Egedborfőző ust béli részirŏl le monda, Szabo Mihál ly Uramis [Szotyor Hsz; Borb. II] * ~ venice pálinkafőző(ház). 1765: az eget bor főző Venyitzéj i t is mind onnat az epűletre valo Csere-fákból tar tya tűzzel [Náznánfva M T ; Berz. 13. V/12].

2. pálinka- v. borpár la t főző; de distilare a rachiului sau a vinarsului; Branntwein od. Wein-brand brennend. Szk: ~ mesterség. 1752: János és Mihály innen . . . Szőkének ell . . . János Fellej-társágból, Mihál ly pedig . . . az udvarból Eget bor

főző Mesterségből [Gyeke K ; Ks 5. X I . 9].

II. fn 1. borpárlat főző (személy); persoană care distilează vinars, distilator de vinars; Weinbrand-brenner | pálinkafőző; distilator de rachiu; Brannt-weinbrenner. 1642: Czinder Anta l . . . Egetbor feozeo [Szászfenes K ; GyU 91]. 1672: Eget bo r : es Aquauite Főzeok [ K v ; Szám. 34/LI 1.]. 1708: vagyo(n) két hordo Seprŭnk, mellyet nem Tudunk hova tenni, ha az Sarkanyia eget bor fŏzŏk ne(m) assumallyak [Fog.; K J . Fogarasi János lev. —

aSárkány F] .

2. égettborfőző üs t ; cazan pentru distilarea vinarsului; Kessel für Weinbrandbrennen. 1771: egy három tsŏ jŭ égetbor fŏzŏ [Nyárádsztlászló M T ; Sár.].

égettbor-korcsma 1. crîşmă în care se vinde vinars; Weinbrandschenke. 1735: senki is az Falusiak kŏzzŭ l . . . semminemŭ Bor, égetbor, ser, vagy Méser és Pálinka kortsomát akarmi szin és p(rae)textus alattis, t i t kon vagy nyi lván Czégér alatt vagy Czégér nélkŭ l is tar tani nĕmérészellyen [Mezőcsán T A ; Born. X . 7]. 1755: Bor, és Egétt-bor kortsmám [Torockósztgyörgy T A ; Berz. 3.

1. 4]. 1756: Molduán Mikuláj . . . az Udvarban égettbor kortsomát tar tot t [Galac B N ; W L t ] .

2. égettbor-korcsmárlás/kimérés; vînzarea vin-arsului; Weinbrandausschank. 1727: Mind bor, mind éget bor Méh és szalad Ser s pályinka Kor-csoma; Kis Karácsontol fogva szent Mihály napig az D(omi)nus Terrestrise; Szent Mihály naptol fog-va Kis Karácsonig az Városé [Gyalu K ; GyU 277]. 1759: azon Simény György Uram kortsoma házá-nál az égettbor Kortsomais mindenkor meg szünés nélkül vol t | az égett bor korcsoma a korcsomá-ros Aszszonyé magájéé vagy az Urájé? [Msz; Sár].

égettboros I. mn 1. borpárlatos; de/pentru vinars; Weinbrand- | pálinkás, de/pentru rachiu; Branntwein-. 1728: a Pinczében . . . vagyon Eget boros korso bokalj [Aranykút K ; Ks 55. 73]. 1733: Eget boros bokally korso 1 [Marossztki-rály A F ; Told. 2]. 1755: Egettboros cseber [Lu-desd H ; B K sub nr. 1020 Naláczi conscr.]. 1767: azon potentiarius embertelenkedet, gazalkadatt az Egetboros Üvegeket, kantsokat az Asztalhoz ütvén [Majos M T ; Told. 26].

Szk : ~ általag égettboros hordócska. 1630 k.: s ereössen haraguek hogi az egetboros altalagnak nytua talalta az aknajat [ M v ; M v L t 290. 44a]. 1745: egy egett boros Atalag [Mihálcfva A F ; Bál. 71] 1747: Egett boros általag 2 [Borsa K ; Told. 24 ]. 1790: Három darab kisded égetboros általag [ M v ; MvLev. Cimbalmos Ferencné hagy. 2] ~ berbence. 1679: Szin eget bor, harom Atalaggal, egi berbenczevel Nro 4. Eget bor allya, egi berbenczével nro 1 . . . Eget boros, ŭres ber-bencze nro. 3 [Uzdisztpéter K ; TL ] .

2. égettboráruló; de/pentru vînzarea vinarsu-l u i ; zum Weinbrandausschank dienend. 1699: Déési Fejervari Janosne az eő klme eget boros asztalat eldűjtőtte mely miat el omlot 3 ejtel seprű eget bora [Dés; Jk ] . 1745: egy kufárnénak az egetboros asztalát . . . ugy dŏ l tŏ tek el [Tuson K ; Ks 5. X . 6].

3. égettborfőző; care distilează vinars, disti-lator de vinars; Weinbrand brennend(e Person). 1592: Az eget boros azzonis o t t vala az zeoleoben [ K v ; T J k V/1. 305]. 1732: hallotta . . . Soljom-telken lako egetboros Aszszonytul [Türe K ; Told. 21]. 1745: egy Brassai égetbóros embernél i t tam [Mocs K ; Ks 5. X . 6].

II. fn égettborfőző; persoană care distilează vinars, distilator de vinars; Weinbrandbrenner. 1586: Amely Egetborosok penig hazoknal p(rae)-dicatio Alat Rezegeseket tartnak, es bort adnak . . . megh bwntesse erette [ K v ; TanJk I/1. 34]. 1640: Olayos Dragumir . . . Egetboros a’ Varhoz [Fog.; UC 14/48. Urb. 8]. 1645: az mely bort . . . Kannagyarto Marton eo nekie el adot volt bűdeos volt, . . . eget borosoknak kellet adnj [ K v ; T J k V I I I / 4 . 2].

• Szn. 1735: Pap alias Egetboros Joseph [Dés; Jk ] .

égettboros-forma égettborosszerű; ca pentru vinars; wie für Weinbrand bestimmt. 1730: Sza-

E EM

583 égrekiáltò

kács Máttyás az Valláig nyul t vala bé az godőrbe, onnan k i vőn egy ejteles égett boros forma korsót, a’ kiben Sárga forma Viz vala [Al tor ja Hsz; Borb. I Opra Istvánné Ka ta provida vall.].

égettboroz pál inkáztat; a face/a-i da să bea rachiu; schnapsen lassen. 1732: a Malomba a sákhoz támasztatták, a Molnár legény a bunda alá takarta, csokolta, csicsét kihuzta, hozzá já r t éget borozta [ K v ; T J k XV/9. 72].

égettborozás pálinkázás; băutul rachiului ; Schnapstrinken. 1730: Keresztes Gal vram mar . . . az eget borozasnak is beket kezdet hadnj [Szentgyörgy Cs; Ap. 2 Bochkor János Apor Péternéhez].

égettborozik pálinkázik; a bea rachiu; schnapsen. 1718: Andras egy reggel hozzam jüven egetbo-rozni [ K v ; Told. 2]. 1745: lát tam egy Gyekei magas embert, hogy egy kufárnénál éget borozot [Tuson K ; Ks 5. X . 6]. 1763: akkor is elsőben éget boroztunk, és azután a’ Regiusokis meg nem eskettenek [ M v ; Told. 33/25].

égettbor-szer pál inkasor (pálinkaárusító piac-sor); partea pieţi i unde se vinde rachiu; Reihe der Branntweinverkäufer auf dem Markt. 1592: eggiwt ualanak az eget bor zerben [ K v ; T J k V/1. 145].

égettbor-vevés pálinkavásárlás/vétel; cumpăra-rea rachiului; Weinbrandankauf. 1774: (Az égett-boros kofánék közül) Horváthné nevezetŭnek töbnyire . . . el engedték mind Taxáját, mind az Udvarbol valo Éget bor vévést [Mocs K ; K S Conscr. 52 Varro János (26) udvari kulcsár vall.] .

égettes kiégett; ars; ausgebrannt. 1789: Egy égetes (!) kementze [ J H b X X X V / 6 5 ] .

égettet (mész)égetést végeztet; a pune să ardă (var); (Kalk) brennen lassen. 1594: Ispoli ( ! ) a

mester vramnak Nyreo Dauidnak megh hattak, hogi egettessen eo kegme ket eoreg kemencze mezet [ K v ; TanJk I/1. 232. — aTollvétség Ispo-tali h.]. 1756: Meszet amenyi k ivántat t ik lehet égettetni [Nagyrápolt H ; J H b X X X V / 3 5 . 29].

égiháború z ivatar; fu r tună; Gewitter. 1724: i t t két nap éjjel nappal vol t az nagy égi haboru, megis I(ste)nn(e)k hálá az sulja eczczer sem jő t t erre, csattant edgy nehányat, de edgyen k ivü l nem kőzel . . . , az estve penig oljan szél, es csapo esső villanlas volt i t t regen oljant nem ertem [Nyuj tód Hsz; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez]. 1725: Meg vallom bizony szomurán (!) ertem meg nagy felelemben voltatok az egi haburu (!) miat t . . . Udvarheljszeken Betfalvanal oljan csat-togas volt, soha oljat nem hallot [Ap. 2 Apor Péter

feleségéhez]. 1747: (A vádlottnak) ollyas tselekede-t i t is importallyák melyekkel az I(sten)t vilipen-dálni tsufolni, és tselekedetekb(en) magát Is(ten)-

hez hasonlová tenni comperialtatik, ugy mint égi háboru dŏrgés és villámás alkalmatosságával kŏveket hányván fel a’ sendelyre, masok(na)k ditsekedett hogy ŏis tud ollyatén keppen tsele-kedni [Torda; T J k III. 180]. 1853: Tűz, Viz Égi háboru elleni Kármentesitŏ intézet [ M . b i k a l K ; Á L t ] .

égi-tűz mennykő, villámcsapás; trăsnet; Bl i tz-(schlag). 1818|1820: az égi tűztől, és gonosz ember gyujtogatása, vagy pedig a Falubelieknek vigyá-zatlansága mia t t támadott, ’s házrol házra el harapazatt égésből . . . kővetkező károkat . . . az Árva tartozik szenvedni [ K v ; Pk 4]. 1823: ... az Groff Bánff i Udvara follyasoján álván, az égi tüz által vüági életétöl meg fosztatott és el temet-tetet t [Gyalu K ; R A k 198]. 1836: A Pavai Joseff Haza felet adom k i . . . 35 Rf r Taxa mellett . . . Pavai Mihally(na)k . . . Egi Tűz és a’ Szomszed-ból harapozo Tűz nem lesz hibajok [Dés; Törzs. Dési taxalisták 5].

égő 1. tüzes; încins; brennend, glühend. 1573: Kowach Istwan Azt vall ia hogy . . . tawaly hay-taskor talalt vol t az v ton az Maiorok keozet az porban egeo ganet k y t eomaga darochy hwllatot ely mykor az Mas Maioraba vynne, eo ol tot ta meg [ K v ; T J k III/3. 189]. 1783: Gyulás a miat t a lőves miat t nem támadhatott volnae kőnyen a Faluban, ha masok azon égő fol j tást el nem otották volna [Agárd M T ; Told. 10].

2. vi lágló; aprins; leuchtend. 1736: az nász-nagy az menyasszonyt az vőfély kezire adta, az vőfély egyet kerűlt véle, azonban eleiben állot-tak rendszerint hat forgós i f j ú legények, kinek--kinek egy nagy égő szövétnek az keziben [MetTr 387—8] .

égreható égbekiáltó, szörnyű; îngrozi tor; him-melschreiend. 1826: Muskátának égre hato károm-kodásait száma nélkŭ l hallottam, mely miat t a’ tsugulyáján nem volna vétek a’ nyelvét k i huzni [ K a ; KLev. — aA vall. M. légenben folyt , de máshonnan való volt a tanú].

égrekiáltó égbekiáltó, szörnyű; îngrozi tor; him-melschreiend. 1709: az sok égre kiáltó vétek igen elhatalmazott [TT 1891. 269 SzZsN]. 1762: Pétsi Pált . . . mindenféle Egre kiáltó kűlőmb kulŏmb féle Teremtettékkel káromolta s szidta vólna Lászlo Ferenc [Geges M T ; B f R Joannes Molnár (60) jb vall.]. 1771: Ty iu Győrgynek . . . égre kiáltó káromkodasait nem hal lot tuk [Buku-resd H ; Ks 114. 61. 140]. 1804: előnkbe szök-dösének Firtos Varollyai Jancsi Miklos Uram fiai, Egre kiálto káromlással Szidalmozni, káro-molni, tolvajozni kezdének hogy miért praedál-totunk [Pálfva U ; Pf Dŏmŏ tŏ r Győrgy (19) sza-bad székely vall.] . 1814: E n pedig már többé . . . felesége és tulajdon léánya égre kiálto káromko-dással i l letŏ motskolodását nem szenvedhetvén, tovább a házomb(an) meg nem engedem lakását [M.gyerőmonostor K ; GyLMiss.]. 1834: a Tiszt

E EM

egres 584

. . . egyebeket elhalgatva illyen szokkal é l t : ŏ tŏ t egy Regius nem regulázza őszve káromolván égre kialto szokkal engemet nem néz tőbre mint egy Regiust [Bögöz U ; IB. Bentzedi Sándor ref. pap vall.]. 1840: Ide valo Darabont István . . . vala mely Dinnye vásárlás felet t : öszve veszvén feleségemmel, aztat Huntzfutnak, Kurvának, czaf-rangnak mondotta; kűlömben czafrangos Krisz-tussát, Szentyit, s minden égre kiálto Szitkokkal motskolta [Dés; D L t 1008]. 1841: több szomszé-daim hallattára magamat, Apámat minden hoz-zam tartozo családimat égre kialto káromkadásai között Kurvának hoher Fegyverre valonak . . . kialtvan [Dés; D L t 756].

egres1 1. éretlen szőlő; struguri necopţi; un-reife Traube. 1568: Anna famula Joanni Borbely . . . fassa est, hogy Mikor eo nalla lakoth Andras Katonal, kwldy volt ez nyarba hogy Egrest hozon az Mas Ember szoleyebǫl de ǫ ne(m) hozot [ K v ; T J k III/1. 235]. 1606: Az Hasongarti zŏleöreöl semmit ne(m) zedtwnk, mert mind le uezet uala rolla meg Egres koraban [ K v ; Szám. 12a/I. 46]. 1639: az uczabanis megh szollitotta eŏket, es mondotta eö nekiek hogy bizony banom aszonj-nepek hogj az szeŏleŏket kerestül kasul jartok (így!) . . . , es mindenik(ne)k egres vala az kez-kenejeben [Mv ; M v L t 291. 182a]. 1790: Akkár kiis ezen Szőllő Hegyekből Se maga Se Tseledje egrest a Városba akár hováis, hordani és el adni Szabad ne legyen . . . a k i p(e)d(ig) meg bizonyo-sodik hogy Egrest vagy akar szőllőt hordott és el adat . . . ollyatén Szemelly 3om Mforintig irremissibiliter meg büntettessék [Karácsonfva M T ; Told. 76].

2. köszméte; agrişă; Stachelbeere. 1595: 5. örög Tyukf iat Egressel . . . d 17 1/2 Egrest hozza p(er) d 5 [ K v ; Szám. 6 /XVI Ia . 292 i f j . Heltai Gáspár sp kezével]. 1596: Estwere . . . 3 padoczot d 6. pipe varose . . . Chirke varose, Egrest Apro-lekiahoz f — d 3 [ K v ; Szám. X X I X / 6 . 73]. 1599: feózettem . . . 6 Tik f iat egressel d 36 [ K v ; Szám. X I I I / 8 . 24].

3. köszméte; agrişă; Stachelbeere | éretlen szőlő; struguri necopţi, aguridă; unreife Traube. 1588: veottem . . . Ugorkat d. 16 . . . Egrest d. 2 [ K v ; Szám. 4/I. 59]. 1594: Egressnek walo alta-lagh No. 2 [Somlyó Sz; UC 78/7. 22, 25—6] . 1637: Harom Bodonka Egresnek valo [Teremi K K ; Ks 69. 50. 44]. 1680: Egres(ne)k valo ŭres lyukas putton nŏ 1 [A.porumbák F ; Á L t Inv. 16]. 1716: égy kévés egrést kűldőtem [Szent-demeter U ; Ks 96]. 1735: egressel, soskával etc. gyengén savanyitott étkekből gondolom hogy ehetik Excellentiád [Nsz; Ks Borosnyai N. Már-ton lev.].

4. köszmétebokor; agriş; Stachelbeerstrauch. 1729: Vagyon . . . egy oldalos helyben . . . egy jo nagj tagos kert . . . mesgyein soska, egres, és tengeri szŏlŏ fak vad(nak) felese(n) ul tetve [Buza SzD; J H b K ] . 1760: Vagyon . . . a . . . Curia contiguitásában egy jó extensioju Vetemé-nyes kert, mellyben Egres, veress szőlő, és Megy

fák vagynak, ez melett Gyűmőltsős kert . . . mely tsak szilva fakbol áll [Novoly K ; BL t ] . 1821: A veteményező táblák kőrűl lévő rosa egres és veross szőlő rendekis perjével el lévén telve Szorgalmatos kertész munkát kivánnak [Koronka MT; Told.]. 1879: Vannak egres ágyások is [Szentbenedek SzD; Ks. 73.55].

egres2 l. égeres

egreságyás köszméteágyás/táblácska; strat de agrişi; Stachelbeerbeet/schlägchen. 1849: A ’ Ve-teményes . . . abban sok osztállyozott veteményes ágyások, virágokkalis ékesitve. Vannak egres ágyasok is [Szentbenedek SzD; Ks 73. 55].

egreses I. mn ? egresbogyómintás; cu modele î n formă de agrişe; m i t Stachelbeermustern. 1837: Vastag Egreses formájua [Szentbenedek SzD; Ks 88 Oszt. 37. — aTi. abrosz].

II. fn egres/köszmétemártás; sos de agrişe; Stachelbeertunke. 1711/XVIII. sz. Tartazik . . . ezekel az étkekel . . . Hriskasas, velős kónczal Citromos nyakal . . . Tehénj husal . . . Egresest Majarságal [ K v ; FésűsCJk 16].

Nem zárható k i a ’majorságaprólékos egresleves’ értelme-zés sem.

egresfa egres/köszmétebokor; tufă de agriş; Stachelbeerstrauch. 1699: első tablajában vagyon foghagyma, ennek egyik oldalát kerit ik egres fak . . . harmadikot sallyja, negyediket veres szŏllŏ fák [Szentdemeter U ; LLt Inv. 28]. 1729: Vagyon . . . egy jo nagy tagos kert . . . mesgyein soska, egres és tengeri szŏlŏ fak vadnak felesen ŭltetve Masodik kert vagyon . . . oldalos foldb(en) . . . a táblák mesgyéin, némely helyt, szép szőlő lugo-sok, nemely helyt egres fák vad(na)k [Buza SzD; J H b K V/2]. 1732: három rend egresfa [ K v ; Ks 40 Varia X X V I I I c ] | edgy rend Egres fais vagyon ültetve [Szászsztjakab SzD; TSb 51]. 1736: ezen Sárpataki Curiaban van az Veteményes Gyűmől-tsős kert . . . közbe, kőzbe Mesgyéin Egres és Tengeri szőlő fák . . . vadnak [Sárpatak M T ; CU X I I I / 1 . 71]. 1782: Kőszmete azaz egres fa | Köszméte egres fa [Kisesküllő K ; SL]. 1810: Vagyon ezen kertben . . . hat Veteményes Táblák kőrül sorjába . . . veres szőllő fák — ezeken kívűl egres fákis [Dob.; Ks 76 Conscr. 47]. 1813: A ’ virág ház előtt lévő két alsó veteményező Táblák kőrűl szép eleven Kőszméte Egres fák (így!) [Koronka M T ; Told. 18]. 1819: A kert hoszszába két sorjával apro veres szőllő fák, megént kereszt-be az also részibe viszont veres szőllő két sorjával, e felett két tő Egres fa [M.köblös SzD; Torma]. 1826: Veres szöllö, és egres Fák [M.bölkény M T ; Born. G. X I I I . 40]. 1837: a’ Kertbe . . . a’ bé meneteltől szembe eső kert mellett végig félig málna, félig egres fákkal vagyon bé ültetve [A. szőcs SzD; Bet. 5]. 1839: alma, Cseresnye, Dio, Körtve, megy, szilva, egres, és Veres szöllö fák [Mezőszilvás K ; TSb 2]. — L. még egres 4. al.

E EM

585 egyéb

égresfa égerfa; ar in; Erle. 1731/XVIII. sz. egy darabocska egres fagbol allo Szabados erdőcske [M.nemegye B N ; Berz. 7.68/1].

egresIé ? ecetes bor ; v in o ţe t i t ; Wein mit Essigstich. 1632: Zöcz Mihalys k i jöue . . . az pinczeböl, s akkor dŏteöttek vol t el az egres leuett [Mv; MvLt 290. 82/a].

egreslevű ? ecetes ízű ; cu gust de o ţe t ; nach

Essig schmeckend. 1598: Thawaly oh bor Vrn(a-rum) 290 de igen zegeni egereslew [ K v ; Szám. 7 / X V I . 67].

egresrend egres/köszmétebokorsor; şir de tufe de agriş; Reihe von Stachelbeersträuchen. 1821: A Veteményező táblák kőrűl lévő rosa egres és veres szőllő rendekis perjével el lévén telve Szor-galmatos kertész munkát kivánnak [Koronka M T ; Told.].

egresszárasztó-deszka egres/köszméteaszaló táb-la ; planşă pentru uscat agrişe; Brett zur Abdör-rung der Stachelbeeren. 1698: ket Egres szaraszto deszka [Kóród K K ; L L t 72].

egri Egerből való; din Eger; Erlauer, aus Eger. Szk: ~ bor. 1732: Tokaj i aszszu szŏlŏ bora Cub: 5 . . . Budai bor Vr . 16 Ugyan Budaj Ve-resbor Vr. 6 Medgjes bor Vr. 12. Egr i fejér bor Vr. 8 . . . Egri veres bor v j j Ur 14 [ K v ; Ks 40 X X V I I I c néhai gr. Kornis Zsigmond lelt.]. 1755: (Vettem) Egri Veres ŏ bort [TL. Teleki Ádám költségnaplója 25a].

egri-hal hal fa j ta; un fel de peşte; A r t Fisch. 1680: Vagyon ez Falunak, pisztrangos, semljn-ges, kövi és kophalos patak ja; ezenkivül vagjon egy Liszkor nevŏ patak is mellyben egri halok és Rakok teremnek azis tilalmos [F .po rumbák F ; Urb. 58].

égszakadás felhőszakadás; rupere de nor i ; Wol-kenbruch. 1653: Oly nagy égszakadás lö t t valaa, hogy a pap házát és az Hajdu Márton házát csaknem elvitte vala az árviz; a piaczon meg-úszta volna a vizet a ló [ETA I, 51 NSz. —

aMv-en 1598-ban].

égszín égszínkék; albastru deschis; himmel-blau. 1672: Egzin habos keskenj kanavacz soknja egi rend aranj Galon az allyan az val-lais affele [SLt A. 52 Suky Kriszt ina lelt.]. 1682: Ket aranyas Gyólcs lepedŏ nro. 2. Egyik Szekfŭ szin, masik Eg szin [Utl_]. 1686: Második Paplan veres aranyas bársony, Az kerületi Sima ég szén atlacz [BK. Bánf i Ferencné Bethlen Krisztina kel.]. 1688: Vétetett Aszszonyunk . . . Gomb kŏ tŏ Laczkó és Petér kezekb(e) egj n i t ra s hat lót ég szin sodratlan sellymet [Fog.; Törzs]. 1692: Egy ég szin allyába szőt arany virágokkal valo szoknya, olyan materiabol valo elő ruhával [Bilak B N ; J H b K L. 36]. 1695: Egh szin Kana-

vácz Kanavácza Szoknya . . . Egy Égh Szin Ka-navácz Mente [Hsz; L L t . — a Igy kétszer!]. 1728: Egj eg szin selyemmel varrot kendŏ [Kis-borosnyó Hsz; SVJk] . 1735: Vzoni Mihályné Aszszonyom is ada . . . egy sellyem ég szin kesz-kenyöt az Ur asztalara [Kálnok Hsz; SVJk]. 1746: Egy ég Szin hobos tafota velum, mellynek Szélin arany tsipke vagyon, a’ prédikállo Székre való, mellyet Istenes jo indulatjából p(ro)curalt Nzetes Donát Ferencz vr(am) Kedves hites társával Kövér Judi t Aszszonnyal együtt, a’ közepin magok nevek arannyal vagyon felnyomtatva [Komolló Hsz; SVJk]. 1834: ajándékozá meg Sz. Ekl(ézsi)-ánknak templomi szonoki székét Özvegy Török Jánosné Kalo K a t a égy ég-szin selyem takaroval [Nagykapus K ; R A k 41 ] .

égszínkék élénkkék; albastru deschis; hellblau. 1683: Kis ing Eg szin kék atlacz szkofium ara-nyal Ezŭstel merón varva [Utl_]. 1728: Egj eg szin kek sellyem kis keszkeno [Lisznyó Hsz; SVJk] . 1732: Egj ék (!) szin kék sima bársony szoknya őt rend egj egj tenerni szelességü arany Csipke az allyán [Hr ] . 1761: (A szoba) oldalá-ban bé vágva â Palotán levo kŏntŏs tartó Almá-riumokhoz éppen hasonló u j Almárium, discor-dálván ez éppen csak abb(an), hogy ez ég szin kék hobos festékkel festetett [Szászvessződ N K ; J H b K L X V I I I / 1 . 206]. 1763: Edgy Egh szén kék drága szoknya . . . 1 Satiros kék Tafota szoknya | 3 Sing égh Szin kék aranyos 8. Sing viola szin ezüstes pándlika [Nsz; Szer. Özv. Harsányi Sámuelné Tisza Ágnes lelt.]. 1793: Ég-szin kék selyem sinor öv skofiumos gombok-kal [ T L Conscr.].

égszínű égszínkék, albastru deschis; himmel-blau. 1658: Balpataki Uramnak Menteje ala vettem, hat singh Egh szinű dupla Bagaziat, pro f l . 3 // — [Borberek A F ; Wass. Perc. 49]. 1681: Eg szinű sima Atlacz [Utl_].

egy1 I . számn. Jelzői haszn-ban; 1. numeral folosit ca a t r ibu t ; Zahlwort in attr ibutivem Geb-rauch: un, o ; ein, eine, ein. 1570: az hazbely Rezekert . . . egy hordo Bor t adot [ K v ; T J k

III/2. 133]. 1572: (Az asszony) varasawal elt Mynekeleote Eottues Janos ely veotte, egeb rw-hayat sem twgia egi fekete zoknianal egeb ezwst mywet Nem lat ta egy horpadozot poharnal es egi partha Eonel | semmy egeb Nem vol t az hazban ky oda valo volt volna egy aztal egi pad-zek egi fogas [ K v ; T J k III/3. 42, 47]. 1586: Arra kenzerit vala engemet hogy paraznasagot vallanek Rengeo Annara, egy zokniatis Ighir vala [ K v ; T J k IV/1. 587]. 1597: egikor egy echaka vgimint egy orakor taiban hallot valami vgatast az vdwaron [ K v ; T J k VI /1. 5]. 1598: ada egy penzt az chyuporert [ K v ; T J k V/1. 269—70]. 1599: Az en battia(m) . . . , weött wol t zolgalat-t iawal egy gyermek lowat [UszT 15/188]. 1602: vagion meg eggy keozelb valo At t ia f ia Hozzw-telky Borbaranak, Tholdalagy ferenczne [ K v ;

E EM

egy 586

T J k VI /1 . 583]. 1603: egy nagyobbik fiays vagyon Mihaly neúeo [UszT 17/15]. 1609: veottewnk eggy Sym vasat zegnek . . . d 8 [ K v ; Szám. 126/IV. 33]. 1611: égi puszta órőkség . . . mé-gyen a bor ju kertre [Karácsonyfva M T ; E H A ] . 1615: Egj feyr zaros lada, es egy sokodolmos vassazatlan lada [ K v ; R D L I. 97]. 1626: Vagion eggi Eotsem k i Hideluen lakik [ K v ; i.h. 129]. 1632: Pattantius Lazlone edes Annia es Farkas Gasparnenak az szűle Annia egjek voltak, de Kor la t Janosne egy izzell, hatrabb valo vnokaja az Pattantius Lazlone Annianak [ M v ; M v L t 290. 108b]. 1637|1778: az Kalandosban égy darab új Szŏllŏ [Erdősztgyörgy M T ; E H A ] . 1644: Az solgalonak Hagiok igi on kannatt, s egi Eleö Ruhanak valo Giolczott [ K v ; R D L I. 132]. 1676: az Viz mellet az molnon alol égy Föld Tanorak [Szentlászló M T ; Told. 8]. 1682|1687: A t t a m egi ha t t forintos Szőniegett . . . A t t a m t iz forintos egi U y Paplant [Fog.; Borb. II]. 1683: Edgy aranyamis marat vol t [ K v ; Sár.]. 1686: Edgj Ezűst kanna k i vű l belőll Arannyas [ B K . Bánf i Farkasné Bethlen Kr iszt ina kel.]. 1705: égy Szilvás kertet . . . vettem [Al tor ja Hsz; Borb.

II]. 1713: Más égj aranyas keszkenő [Z i lah; SzVJk]. 1719: az urárol maradott vol t réá égy fako lo [Kszeg; B f N Bh- i cs.]. 1720: édgy tűr-keses Láncz boglaros ŏv [ K v ; Pk 6]. 1722: A Minister tar tozik a kaszasok(na)k edgy veder borral, edgy tá l etekkel [Kör tvély fá ja M T ; Görg-Jk 121]. 1735: égj szekér veszszőt el vűn ezen erdőből [Mezőmadaras M T ; Berz. 15. X X I I . 10]. 1737: A Nagy Rétben égy ny i l [Nagyiklód SzD; E H A ] . XVIII. sz. köz.: A Tsombordi réthez közel vagyon édgy tövisses rét [Ne; E H A ] . 1754: a kertek felett vagyon édgy Veteményes kert [Ördögkeresztúr K ; B H n 159]. 1756: Egy hosz-szu ládában lá t tam égy sziranyos szép Szerszámot [ M v ; TSb 21]. 1762: egj Ládátskánál, egy Derek-ajnál, két t párnánál, egy Festekésnél egyebb nintsen az Háznál [Oltszem Hsz; Mk RN. IX/109] | édgy Puszta Ház helly [Burjánosóbuda K ; B H n 48]. 1770: i r tam Bako V(ramnak) hogy külgyen onon égy hal hordozo hordot [Lekence B N ; Ks 47. 67. 29 Simon Pál t t lev.]. 1771: Igenpatakán vagyon igetbor fözö égy Nagy s

égy kisdet réz üst [Kendilóna SzD; T L ] . 1775: Az Őrdő(n)gős To alatt égy heverő Pallag [Oklánd U ; E H A ] . 1783: akkor éjel el veszett égy vég Czondra Posztoja [Faragó K ; GyL] . 1798|1821: egy furu, égy Szekertze [ K v ; Pk 5]. 1801: Hét évő Kalány. Édgy Leveses kalány. Edgy velő vájo Kalány [ M v ; MvLev . Tóbiás Anta l hagy. 4]. 1803: égy Darab Erdő [Désfva K K ; E H A ] . 1809: bé kűldet t hogy hozzak égy inget | édj Batalíon katonaság [Dés; D L t ] . 1812: Vet t edj Bri l lantos reszkető Tőt [Héderfája K K ; I B ] . 1818: Égy K láv i r , vagy Forte Piano 500 Rf [ K v ; Pk 5]. 1830: Vas Fogu Borona édgy, hasz-nálhato állapotban Nro 1 [Nagyikland T A ; T L t Közig. ir. 1748]. 1842: Talál tat ik az udvaron égy Gémes K u t | a’ Csűrbe égy rongyos szél rosta [Oprakercisóra F ; TSb 51]. 1864: van

égy két és egy három kövű lisztelő malom [Türe K ; K H n 265]. 1869: igér . . . égy inneplő szőr-ruhát [ M v ; Lokodi lev.].

Szk : ~ vagy két egy-két. 1598: hjzem az egiz orzagban talal kegd, egy uagj ket igaz Istenfilő iambort, az kjre rea bizhatt ja dolgokat az zeginj aruaknak [Bál. 51 Kowachoczy János lev.].

2. egyetlen; un singur; ein einzig. 1573: (Az asszony) lat ia az lowakat zabadon Mond hogi Nem ez volna Io f ia im az t y dolgotok hogi Mar-hamra gondot Nem viseltek ha Ig akartok Zol-galny Bator Engem egi oraig seh zolgalyatok, ahwl az ayto [ K v ; T J k III/3. 110]. 1578: az ket molnot egj malom hazban czenialljak [Hsz; Bál. 1.]. 1585: Kezdettuk az le dólt falnak keowet egy rakasban hordatny, es az meszet egy eowe (!) [ K v ; Szám. 3 / X I X . 34]. 1586: forgach Die-nesne sem tazi ta sem Wthe, hane(m) chak zepen megh fogha a’ Molnarnet es el emele a’ Sakrol egy wtest sem myweltenek [ K v ; T J k IV/1. 610]. 1589/XVII. sz.: Edgi Het i beres Legeni se vált-hassa es hagihassa el Gazdaiat semmi egieb wdeo-ben, hanem Kis Aszszoni napian | Edgy Mester se tarthasson nalla teőbbet harom Inasnal [ K v ; KőmCArt . 5 — 6 , 20]. 1592: Mert azt akarnam hog’ egi Nehanj eztendeònek ennek eleòtte (így!) weztette volna el twzzel, mert poganok es Jsten-telenek laknak ebbe az varosba egi kereztenj ember nem lakik [ K v ; T J k V/1. 300—1] . 1594: en az utan ne(m) hal lot tam egj szotis, sem uram-tw l sem penigh az haz nepitwl [ K v ; i.h. 463]. 1598: Amiol ta emlekezem azt az peres feoldet mindelt igh Coloswarhoz bekesegese(n) bìr tak . . . soha monostorhoz chiak egi borozdat sem bir-tak benne [ K v ; i.h. 192]. 1604: minden marhaiat k i hordata oda hogi mikor el meggien meg agía, de semit egi wiselö zoknianal Egiebet meg nem ada [Korond U ; UszT 18/167]. 1605: eo nekj egy penze sinch el keȯ ltette [UszT 20/133]. 1623: (A házhely) immar az eleóbeli Zalogos pinzel eggiwt, egi Summaban lezen zalogban huzon harom for jntban [Mihályfva N K ; J H b X X I I / 2 5 ] . 1625: az mikor teȯb dolgaink el igazodnak . . . akkor ez is . . . legitime azon az egj napo(n) fina-li(ter) igazodgiek el [UszT 130c]. 1635: az Leanyod kert arra, hogy hozas eget bort Anya, kire azt mondottak hogy egy penzedis ninczy [ M v ; M v L t 291. 50b/]. 1653: Die 21 januar. Szabó István öcsém meghala . . . , egy gyermeke is nem marada [ETA I, 152 NSz]. 1666: Eszkúszŏm azert az I(ste)nre . . . hogy ez Tisztembena . . . semmi res-

pectusra nem nezven egy falutis az szedesben el nem kerŭ lŏk [Utl_. — aTi. éléshajtóságban]. 1673: az sok hamis az egy Igazat el nyomhattya [ K v ; MészCLev.] 1714|1781: Gerend Lónán kétszer kellett pásinton épitteni, a min t most leg kŏzelebb, tsak egy karó fark is az udvarház helyinn nem maradott, s ugy kellett eo Nagyságának épittés-hez kezdeni [Gerendlóna T A ; J H b L X X I / 3 . 469]. 1715: derék dolognak idején, néha két három hétigis nem tudtunk csak edgj lelketis k i haj tani az Ur dolgára [Fog.; Utl_]. 1723: E n . . . Miszt i Eŏ tves Pál . . . erre az becsŭletes Városra

E EM

587 egyéb

tsak egj Vres Turbával jőt tem, meg gunyám is jó nem volt [ K v ; K v R L t V I I . 28]. 1727: Az birságot el nem engedhettyük ha egy ellenkező leszen [Szotyor Hsz; SzékFt 35]. 1747: Gyakrab-ban ett, i vu t t , vendégeskedett, és soha nem dol-gozott, sok pénze volt, sŏt ditsekedett vélle hogj más hát ŏkre után nem tud ugj élni, min t ŏ a kinek edgj marhája sintsen [Torda; T J k III. 188]. 1759: Fat tyat vetett, kettősse let t egy alkal-matossággal [Sár.]. 1763: nincs nagjobb kurva édgyis nállánál [Nyárádsztlászló M T ; i.h.] | Soha pedig potentiose egy tojás erŏnyijeket el nem vettem [Nsz; Told. 44/6]. 1774: Csutak Uram az 1770dik beli Termést annyira el adta volt , hogy Csak égy asztag maradot vol t csepletlen, mellynekis magját még Szalmájában el alkudta volt csepletlen [Mocs K ; KS] . 1812: nékem edgj Barna Tehénnél egyebet nem hoztál | tsak edj Hetet sem től tőt tek csendességben békességben ugy annyira, hogy edj Hét sem tő l t el a mellyen azt lehetett volna mondani, hogy ezen a Héten nem volt háboruság eŏ nsgok kőzőtt [Héderfája K K ; IB]. 1814: tsak azt mondom hogy én meg soha égy emberre se tet tem kezemet [M.gyerő-monostor K ; GyL. Varga Pál ub lev.]. 1823: ujra réám jö t t az ételembe . . . belé pŏkdŏsŏ t , hammùval meg töltötte, egy falatot sem éhettem [Radnótfája M T ; T L t Praes. ir . 65/827-hez]. 1853: én bezzeg szigorgok busulok eleget . . . mert egy xrom sints, sokat éjtszakázok a’ Lel-kem Anyám mellett [ K v ; Pk 6].

3. egyetlenegy; un singur; ein enzig. 1568: az bor egetó Matyas gyermekyt hozza fogya vala zygyarto balīnt hogy Egy penz fyzetes nekwl el tartya, es semyth tartasokra ne(m) tud [ K v ; T J k III/1. 175].

4. csupán/csak egy, egyetlenegy; numai unul singur, una singură; nur ein, eine. 1586: en sen-kinek egiebnek nem keozeóneom, hanem az egi eleó Istennek k i az mennyet feoldet teremtette, A ’ k i ennekem minden vgiemeth vyselte [ K v ; T J k IV/1. 618—9] . 1653: Mint lészen és immár miben állapodnak meg, tud ja csak az egy Isten [ETA I, 27 NSz]. 1692: Eskŭszŏm az egj igaz Istenre [Bonchida K ; Törzs]. 1780: A ’ Szivemet

pedig tsak az egy élŏ Isten tud ja [Ne; Borb. II Kováts Jósef rekt-prof. kezével.] 1813: egy Iste-nem s egy Lelkem, ennél tőbbet nem tudok [Dés; D L t 162].

Szk: az/ez ~ ... a. az/ez az egyetlen . . . 1582: Az mesterek megh hagiak hog senki egnel theobbet Ne leoyeon az zakalasokbol az egy

Leowest(is) vgian az Mesterek teolteottek vala [ K v ; T J k IV/1. 51]. 1592: De Im latom hogi el chendesedek dolga es teorueniel ne(m) keresek erette, de ha egiebert megh ne(m) bwntety Isten ez varost de chak ez egi emberert is ostorat bo-chattia reaia, hogi ezt igi el zenuedek [ K v ; T J k V/1. 211]. 1596: Az egy paplant . . . megh val l ja az egyik az harmadik bizonsagh hogy Andrase volt [UszT 11/41]. 1618: tüduan fogiatkozot allapatiokat ez egj mostani 1618 Eztendeöbelj

minden keoztok es raitok leueö adaiokertt eö

Ngnak zolgaltassanak az gonduiseleö kezeben Tizen eott Nestett [ K v ; Törzs.]. 1635: az Warga Czeh igassagat eo felgnek declaraluan . . . igen serio megh parancziolta, hogy az egy incorparalt uniojokban megh tartassanak [ K v ; K v L t Céhir.

I. 15]. 1636: Balo Georgynek ez egynek szabad-sagot adok szolgalio(n) szazlo alat de az teobbit jobbagiomnak tar tom [Usz; K a L t Apor István ir . ] . 1646: ez mostani Pestisben mind fia, s mind penigh az egy Leanya . . . megh holtanak [Bur-jánosóbuda K ; J H b K X X I I / 2 9 ] . 1782: Néhai Mikola László Ur számára dolgoztam, hanem holta után . . . épitettünk mindeneket, az egj Csü-ren ha nem dolgozhattamis [Dombó K K ; J H b X I X / 2 2 . 22]. — b . csak a/az . . . 1641|1642: en velem, sem egessegemben sem mostani halalos betegsegemb(en), semmi nemü A t t j a m f iaj j ó t t ne(m) tettek, es mostanis az egi Anja(m) az mos-toha apam(ma)al ó kgmevel forgodik mellettem [Gyalu K ; J H b K X X V / 4 ] . 1722: jár jan rendre az edgy Postálkodás kŏz tŏk a Faluban [Fog.; KJMiss.]. 1789: Ezen két Falunaka egy Proto-colluma lévén . . . az egész accuratióval vi tetett , éppen az egy Numerusoknak feltételiben tapasz-ta l ta to t t fogyatkozás [UszLt X I I I . 97. — aSzent-péter és Szentpál U] . 1848: ők sem Juhat sem semmi eddigi praestatiokat többet nem adnak, szolgálatot sem tesznek mind addig mig u j tőr-vény nem hozodik, az egy dézmát a’ gabonábol meg adgyák [Podsága T A ; T L t Praes. ir . 536]

* az ~ ... nél egyebet. 1775: nem tapasztaltam az egj Joságnál, Jámborságnál, Jozonságnál . . . egyebet [Szentkatolna Hsz; HSzjP] * az ~ ... (en) kívül. 1585: Minden Marhaia Daroczy Ianosnak Ak i k voltak Az egy fęl keohaz kiweól

Daroczy Peter kezeheóz Jütanak [ K v ; T J k IV/1. 394]. 1629: mikor Czimbalmos István az lovat berben at ta volt , es Zabo Istuan ra i ta el ment, akkor az egy kapta tetemen k ivű l semmi nyava-lyaia nem vol t [ K v ; T J k V I I / 3 . 60]. 1640: az ollian temerarius emberek czieledestol excludal-tassanak, es az egy keresztelesen kiveöl az Minis-terek semmiben zolgalni ne tartozzanak, se teme-tesben, sem Copulalasba(n) [SzJk 4 8 — 9 ] . 1642: megh haluan felesegeuel egyetemben . . . Vayda Marton, marat ez harom meg neuezet leanyra ez az Keo Banya . . . , ez harom A tya f i mind vras-to l megh haluan, az egy Vaczi Benedeken kiűül, ez az Vaczi Benedek marat ez megh neuezet Banyanak Birasaban [Abrudbánya; Törzs.]. 1731: vágassák le a’ Kertet , az egy Vdvar Ház k ŏ r ŭ l erigalt kerten kivül , mellyet az Atyaf iak czédáltak az Vdvarházzal edgyütt [ K v ; J H b X L I I ] . 1765: s hijában panaszlottunk Regius Perceptor Uram-nak, mivel eö kegyelmeis lábot adott alájja, az edgy verekedésenn k ivü l mindenre facultálta a szegénység ellen [Borbánd A F ; Eszt-Mk Vall. 187]. 1817: Járásomba az egy Gorgenyen k ivü l Árpát egy Faluba Sem vetnek, ot is Keveset, és az is Szegény [Oroszfalu M T ; T L t 1470] * az/ez ~ úttal akkor/most az egyszer. 1600: Mind az altal adigh eskette(m) elǫtte mi(n)t hogy att iam-fiaes, az egy v t ta l ne(m) bantoth, hane(m) beke-

E EM

egy 588

wel el bocsatot [Pálfva U ; UszT 15/105]. 1628: (céhek) noha többet érdemlenének, de kegyelme-sen akarván őket tractálni, többet ez egy ú t ta l nem büntet jük [SzO VI /79 fej.] * ez ~ eszten-dőben ebben az egyetlen évben. 1601: Az zęky Camaranak gondwīseleset myerthogy az varos is semminemeo keolcheget az Akna eppeoletyre Thorday Matenak kezehez nem adott, nagy puz-tasagbol penigh megh epitette his itaq(ue) res-pectibus męg ez egy eztendeoben egyedeol eo kgmen haggyak [ K v ; TanJk I/1. 379] * ez ~ idén ebben az évben. 1637: ez egj iden nem adgja berbe senkinek . . . hanem el bontatt ia az hazat [ M v ; M v L t 291. 78a] * ~ darabban/láb-ban egyben, egy táblában/tagban. 1740: Vagyon égy Darabba puszta szŏlŏ [Algyógy H ; Ks 89

Inv. 63]. 1716: azon Buza erdŏ kŏzŏ t t levén vetve, és ne(m) égj lábba(n) va(n) hanem diribban darabb(an) [Pestes SzD; Ks 95] * ~ f i l l é r i g / pénzig az utolsó garasig/krajcárig. 1624: annak az harom ablaknak megh Czinaltatasat ueghez uizem . . . az mi t kgd io akarattiabol kúld en egy f i l lyerig rea köl tóm [ M v ; Törzs. ,,Tordaj Pal Deak” lev.]. 1626: Azert ha az az Eotsèm az giermekimet es gazdam azzont, ez hazbol k i akar-naia tenni, mint hogí ezt az en Edes tarsommal gazdam aszszonniál kezwnk munkaiaual nagi faratsagunkal eppi te t twk; Azert ez haz epwlet meg betswltetuen az az Eotsem az arrat eggi penzig tegie le [ K v ; R D L I. 129]. 1654: Ighen serio parantsollyuk . . . hwseged(ne)k valamit az emlitett falubeli szegenseghtòl s biraioktol szokott adaiokon k iuwl el ueött uagy uetetett praedal-tatot t , egy fi l lerigh mind uissza adgya mindgya-rast [ E M L t fej.] * ~ pénzt sem egy garast/ krajcárt sem. 1570: Jo vraym en Thwdomant Tezek kegek Elewt hogy Engemet fwzessy peter penzert Nem fogadot, Egy penzet sem latta(m) sem veottem, hogy eo Mellette en azert vallot-ta(m) volna | az my t Nekem attal egi penzt sem fyzetek vyzza abban neked [ K v ; T J k III/2. 39, 136]. 1583: soha chak eg penzt sem kwldeot Jgiarto Georgy az orwosnak az feiebe hogy fele-seget valamy olj olayal meg Eolne [ K v ; T J k

IV/1. 142]. 1590: Egy penzt sem ad m i nekeonk rea [UszT]. 1592: Az az kgtók itiletibe(n) vagion, ha megh kelle venni az arrath raitok vagj nem, de ha az Zena Enim leóth volna, soha egj penzt sem veónnek Erte raitok, mert amint i ram mind el rothat volt [ K v ; Szám. 5 / X I I . 3]. 1604: En ne(m) tudom sem lat tam egi pinzetis hogi el wöt-tek wolna [UszT 18/147]. 1653: azt a kutat Bor-bély Lukács urammal a magunk költségén csi-nál tat tuk minden munkáját, senki abban egy pénzt is nem adott [ETA I, 147 NSz]. 1713: kglmed . . . nékem soha egy pénzt is nem adótt [ J H b II/1 gr. Mikes Mihályné Bethlen Druzsiána gr. Csáky Istvánhoz]. 1740: Szabo Győrgy . . . examináltatván ejuralta hogy ezen Kapitany(na)k functioja alat égy Pénztis nem adot [Torda; T J k

I. 182]. 1763: én haszontalan herre tsak égj penzit sem köl töt tem Nstok(na)k [Kóród K K ; Ks CI I . 18 Szarka József t t lev.] * mind ~

batkáig/fillérig az utolsó garasig/krajcárig. 1623: (Az) Eottuen for intot es az pohartjs, kezpenzul m jnd egi fi l l ierig megis ada Anna azzonj eo kemek-nek vgia(n) mj eleottunk [ K v ; RDL I. 120]. 1653: Szép companiával mentem oda és nagy menyegzőt szerzénk, és minden költségnek két részét megfizettem kolosvári módra. Csak borért adtam 66 forintot, flor 66; egyéb költségeket is megfizettem mind egy batkáig, a mely te t t majd száz forintot [ETA I, 146 NSz] * mind ~ cseppig az utolsó darabig. 1637 : megh az legeni a’ Ta-nierra akaria vala tenni a farkat Balogh Giórgjne el ragada a’ taniert eleôle s megh monda hogj ha rea teszi bizoni a fejeben rontia mind egi czeppeg [ M v ; M v L t 291. 117b]. 1656: Peczi Simon mind egy czepigh el vesztette vala az Joszagat, az Gyermekinek semmi sem marada [Kóródsztmárton K K ; Bál. 1] * mind ~ falatig az utolsó falásig. 1721: alazatoson még szolgalom az Mlgos Urnak ha nekem is ég sértesecskét küld ézen meszét le vivő talyigan tavaj ném busitotam az Mlgos Urat mivel vot de most égyecskét őle-tem volt mind aprolikja mind szalonaja mind égy falatig el fogot (!) [Szentpál K ; TL . Mihály deák Teleki Pálhoz] * mind ~ pénzig. 1617: Mivel hogy Felwi(n)czj Martonnak modgya va-gyo(n) most az éppétésben, éppétesse megh, es valamit rayta éppétene, azt felregestalwan mind egy pénzigh meg téréczyék fizessék neki wdeőwel az Zikzaj Bor<bala> mostani ket arway [ G y f ; Berz. 17]. 1627: az mi t Testamentumaban legalt volt, Kanta Mihalj, tudnj I l l ik az templum Epu-letire, az praedictoroknak (!) az ket Ispotalibelj szegenieknek es az Scolabelj deakoknak azokatt mind Egj penzig az derek Jokbol, kinek kinek kezekhez szolgaltattuk [Kv ; R D L I. 134] * mind ~ tőig. az utolsó tőig. 1763: az sohais jo fŏ ld nem leszen valamedig mind egj tŏ j ig el nem Ra-kantyak (!) [Kóród K K ; Ks CI I . 18 Szarka József t t lev.].

II. számn fn- i jell-ű haszn-ban. 1. egyetlenegy; un singur; einer, eine, eines. 1572: ollyok Megh Ewketh Egget se Bochasswnk el benneok [ B h ; KP ] . 1573: kerdette hogi ha lat ta az legenieket otth, Mond hogi ne(tn) latot t egetis [ K v ; T J k

III/3. 64—5 ] . 1574: Minden kapun Minden Nap egy egy tyzed Eoryzzen, . . . Towaba senky keozzw-lek keowetes nelkwl ely Ne tawozzek az kapurol Es egyzer eginel teob ely Ne Mehessen, hane(m) az Meg Ieowen vgy Mennyen Mas [ K v ; TanJk V/3. 103a]. 1582: Mondek en Sophia Azzony: Nem veolę (!) k i az Aranyban. Monda Nem veot-tem eggetis | Az mesterek megh hagiak hog senki egnel theobbet Ne leoyeon az zakalasokbol [ K v ; T J k IV/1. 48, 51]. 1604: Az sipos Janos diznayt be haytok wgian az E n eletemrę: Az t iz t tarto meg wttete Egiet benek felęt anak be kyuana [UszT 18/129]. 1614: Jobbagy egyis ninczen [UszLt VI/56. 199]. 1750: Az mi i l let i az Molnár dolgát, . . . nem tudok egjetis [Futás-fva Hsz; Ap. 3]. 1751: I(ste)nnek hála Semmi meg vető bort nem kaptam az kiről gyanakottunk hogy meg változhotná(na)k tsak egy sincs . . . tsak

E EM

589 egyéb

egyhez tért valami gyanum, de az is inkáb hordo üz lehet az kitsid üze [Szentdemeter U, Ks 83 Borbándi Szabó György lev.]. 1763: Nevezet szerént nem tudok egyet is most uj jabban k i k erdőltek [Zágon Hsz; Szentk.] | nincs nagjob kurva édgyis nállánál [Nyárádsztlászló M T ; Sár.].

1792: Sajnoson kell mind azon által éreznŭnk, hogy ezen Szokásnak ellenére a Só Árulhatásnak Beneficiumával . . . Hazánk f iai kŏzzŭ l égy is nem élhet [Zi lah; Borb. II. hiv.] . 1844: a hordok égygyen k ivű l bélyegesek és édgyik ajtos | Még egyszer meg instállam a’ Ngs grofnét tángyér tőrlőink nem léte iránt, . . . mert most éppen égy sincs [Széplak K K ; SLt évr.].

Szk : együl-egyig egytől egyig, az elsőtől az utolsóig. 1566: my ezt az felseged hozzank walo nagy kegyelmessegeth lattwan, eggywl eggyyg az halalnak keserwes woltatis kostolhasswk zeretet-te l meg az felseged hywsege mellett [SzO II, 191 a székely főemberek a fej-hez] ezeriben ~ ezer-ből egyetlenegy. 1742: az k i k meg Pestisednek, az (így!) t iz tizen két ora alatt még hal, ezeriben égy ha még él harmad napig [Ap. 2 Apor Péter feleségéhez] * mind ~ ig az utolsóig, mind egy szálig, egytől egyig. 1641: azután hogy kiment az borral, úgy mondották o t t k inn az több társai, hogy ők mind egyig megcselekedték az asszonnak, hanem ő is cselekedje meg, de ő nem cselekedte [ M v ; M v U 291. 288a átírásban!]. 1653: Ez t az ország népe acceptálá, mind egyig hütöket béira-ták a nevekkel együtt, és minden ember oda adá hitlevelét, és a k i béadta, tehát annak gratia-levelet adtak helyette Borsos Tamás . . . azon a napon Bástát újabban megtalálja . . . azután az urakat is mind egyig [ETA I, 86, 88 NSz]. 1786: A Nsgtok féle jobbágyai (így!) még a Czigányokis k i kŏ l teztek a Nsgtok fŏ ldéről mind egyig, s más vraság fŏldére szállottak [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.].

2. belső tárgyként, i l l . számhat-ként; unul, una; einer, eine, eines/eins. 1574: Meg eggyet kerwltek Az Boronawal esmet o t t voltak [ K v ; T J k III/3. 359]. 1582: Az Plebanos Molnays az Gerende-lyeyg mynd be fagyot vala tellyessegel, hogy egyet sem fordolhatot [ K m ; K v L t a km- i konvent oklevele] | Az legenys azt monda hog az Isten eotet Ne segillye, ha soha awal az fogol Azzon-nial chak eggyet(is) zollot [ K v ; T J k IV/1. 5]. 1596: (Csordapásztorunkat) meg feniegette s meg is zidogatta Illyen zokkal, keöuetem az Kmetek zemelyeth es zekith besttyie kurua f j te to t Janos, ne örizd az Janosj görgy teheneth mert ha örzeöd, ha az falun talallak wagy az mezeön addig el verlek az mig eggiet rughacz [UszT 11/70]. 1639: Az rabokkal való mulatásokat láttam, hogy ettek s i t tak, táncoltak is — talán még én is fordultam

egyet vagy kettőt — de én semmi gonoszságot nem lát tam hozzá [ M v ; M v L t 291. 188a—91a átírásbanl]. 1736: a násznagy az menyasszonyt az vőfély kezire adta, az vőfély egyet kerűlt véle [MetTr 387—8] . 1746: az I . . . Tordai Borbely Gyŏrgy vr(ama)t etzakanak idején tŏb társaival az o Tordai Kastélyban annak égyik bástyajaban

bé huzta es o t t mind addig verte mig égyet szusz-szant [Torda; T J k III. 44].

Szk : ~et sem szól. a. meg sem mukkan. 1585: Azert ezt valhatom hogy Paxy Lukachnal semmi nemeó fegywer Ne(m) volt, Azert Az zuchakiak teowek a’ tamadast. paxy lukach eggiet sem Zolt, hane(m) az ket zuchakiak Menenek reaiok [ K v ; T J k IV/1. 449]. 1593: Juta ezembe hogy az en f iam Ruhaya o t t az Solymosi Matthiasne haza hyan volna ..., o t t talalam Bal jntoth ..., eggyet sem zola, chak el holt vala, en az haz hyara hagok ala vetem az gyermek chúlayath [UszT]. 1760: monda Ágoston Mojses: Hallgass, hallgass. Ne szolj egyet es [ I l lyefva Hsz; HSzjP] . — b. meg sem nyekken. 1653: Die 7 januar(ii) a várban bort vettek vala ki, s a borvető egyik vala egy foldozó varga, Török István, k i o t t leesék és hir-telen halállal meghala, egyet is nem szollott — és az nap eltemeték [ETA I, 152 NSz] * ~et sem szólhat. a. nem képes szólni, eláll a szava. 1594: En az chattanastis halla(m) hogy vaghak; k j Menek, oda futama(m), fel veom Az feoldreol Nem zolhat vala elseoben eggietis, hane(m) Mutat vala arra hogy tentat papirossat Adnanak Neky hogy Irna, veghezetre megh Ieowe egy ora mulva a’ szova [ K v ; T J k V/1. 467]. — b. nincs joga szólni. 1573: ha mely fely megh nem allanaa, addeg egyet seh zollasson hane(m) f l 10 legien leh az Byraie legen ket Reze harmada Az zerzeoke [ K v ; T J k III/3. 73. — aAz egyezséget].

3. ugyanaz; acelaşi, aceeaşi; der, die, das glei-che. Szk : ~ vkivel kb. teljesen azonosul vkivel. 1798: Az Aszszonyis egy volt az vrávala ő is nagyon körmölödzet [Déva; Ks 115 Vegyes ir. — aTi. a verekedésben] * ~vmivel teljesen azonos helyzetben van vmivel. 1771: midőn az Erdő Pásztor tudakazta . . . kinek engedelméből hord-gyák a fákat Az mondották m i gondjak véllek, légyen gondja másakra, mert ők mind edgyek az Dévai Dominium Joszágival [Nagymuncsel H ; J H b 93. X I X . 6] * eggyé lesz vkivel össze/meg-békél vkivel. 1584: Danch Leorincz valt igh habor-got a’ zomzedsaggal, de Esmeg latta(m) hogy eggye leottenek [ K v ; T J k IV/1. 361].

Sz : éjet-napot eggyé tesz. 1758: Az Atyank(na)k gyamaltalan állapattyában életiben szegicséggel vol tunk Ej jet , Napott edgye tet tűnk, szűntelen dolgaztu(n)k [Asz; Borb. I].

III. névm. Jelzői haszn-ban: 1. ugyanazon, egyazon, ugyanegy; acelaşi, aceeaşi; derselbe, dieselbe, dasselbe. 1568: St. Mogioro, Tomas Jgyarto, Demetrius Chyzar . . . fassi sunt in húnc modum. Monostoron ǫk egy Aztalnal wlnek volt | Marta Bwday ǫtues Janosne iur(ata) fassa e(st), hogy o Tordan Egy szallason volt, Andras Kato-ual [ K v ; T J k III/1. 214, 233]. 1570: Cathalin byller Marthonne h i t y zerent val lya hogy az Zekel peterne es Nagy Barlabasne Thwgia hogi egy ember giermeky, Egy hazban vadnak es egi ke-nyerena . . . Orsolya Erzen Jarto Jacabne Az t vallya hogi Twgiak hogi Egiek, egy hazban laknak eggywt esnek yznak | Zenth Lazlay Gergel ezt vallya hogy mykor Sopronbol Eottwes Lwkach ez

E EM

egy 590

varasba Jeot vo l t . . . , vo l t eois az haznal ven-degzegbe egy aztalnal velek [ K v ; T J k III/2. 16e, 85. — aA három utolsó szó kihúzva]. 1573: Inkabb lakna(m) egi hazba egi ebel hogi ne(m)

weled mert annalis alab valo vagi horgas kĕrmed vagion | Magdolna K i ra l Matene Azt vall ia hogy eo la t ta kykelleo varata Bertalan es gergel egi tarsasagba voltak es eggywt eottek I tak es haltak [ K v ; T J k III/3. 87, 282. — aKükül lővár K K ] . 1583: Senky keth fele bort egy czeger alath eg’ mas Wthan Ne merezellien k y korchomarlany [ K v ; K v L t Vegyes III/2]. 1590: Kerikis varosul eo kgmeket hogy egy ertelemmel egy zywel, zere-tettel forgoggyanak Vrunk i t letekorban, es mostis, orankent, a’ Biro mellet [ K v ; TanJk I/1. 1 4 9 ] | ez Alperessel en vgj uagio(n) hogj At iaúal egj uagiok, de Aniank kylen vol t eók az mas eochenkel ket-ten eggj Anjato l valok [UszT]. 1592: Saswari Lukach egi aztalnal eot, Iut Niar i Martonneűal Gaspar Katussal [ K v ; T J k V/1. 197]. 1593: Lat tam hogi Kis Georgi Vadalma Gergelneuel az eo maga hazanal eggiwt eottek ebedeket vacho-raiokat es egi hazba haltak, hűl az Azzoni haza-nal, hul az Georgi hazanal [ K v ; i.h. 353]. 1598: (Az öcsém) halallalis feniegetet engemet. . . . , az okokert nem akarta(m) uele lakni egy hazban es egy kenieret nem akarta(m) uele enni [i.h. 13/ 117]. 1604: az Heasfalui Pal az en A t t jammal Magjarosi Georgiel egj ozlason uolt az Lengiel-falui iozagban [i.h. 18/69]. 1623: Az Egez Jstal-lokot t zekerzentt vgy Czinaltassa hogy mind Egy vegb(en) legyen soholl azoknak heazattit t old<ala>-y t t megh ne zagassak Egy fǫdell alatt legyen mind [SzU/Fog.; Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut . ] . 1632: la t tam hog’ eggiwt iartak óttek i t tak giakorta egi tanyrrolis óttenek de gonossagokat en nem la t tam [ M v ; M v L t 290. 95a]. 1639: Borsaj Mihalnak noha egy napon uolt temetese az Ferencz Deaktol ualo kis gyermekkel Gecziuel, De egj nappal eleb holt meg Borsai [ K v ; RDL

I. 116]. 1640: Ez az fogoly Báthori Anna egy uton jŏ t t velünk, de ő más szekéren vol t [ M v ; M v L t 291. 233a—51a átírásban!]. 1641: Fwzesi Janos . . . egj testuer Kamanczj Mihal lyal Az Fogarasi Geőrgj Deakne szwle Apiaual egyenleo s egj Izen ualo At tyaf iak uoltak [ K v ; R D L

I. 125]. 1642: É n egy háznál laktam Szává-néval s egy tűzhelyen főztünk . . . vigadott, eleget, s táncolt is — de én egyéb gonoszságot soha nem lát tam hozzá [ M v ; M v L t 291. 352 átírásban!]. 1656: Szaruadj Janossal edgywt uol t Szauay Peterne, miuel cziak ketten haltak egy hazba(n), paraznasagért, az uta(n) kezesség ala uetettek Director ur(am)ék [ K v ; CartTr II, 1017]. 1670: Gaszner Szabo Istvannet . . . magha hazánál, maghaval edgy szobába(n), awagy külön valo kis hazáczkabannis azon magha házánál . . . el szenvedi, és o t t eleteigh el tar tya [ K v ; TanJk II/ 1. 768]. 1684: egiut eotek, i tak, egj Asztalnal [Torockó; Pk 7]. 1730: mindeneket ugj tudok min t Bajko Sandor Uram min t hogj egj faluban laktunk es egj Üdösök vagjunk [Kurtapatak Hsz; HSzjP] . 1734: Az uram Joszágát azt nem mon-

dom hogy valaki Pusztitotta volna, mert az nem volt, Se most nem Pusztább Se nem épeb mint akkor volt , hanem egy állapotban vagyon [Kő-várhosszúfalu Szt ; TKh f ] . 1746: Kereszturi Krisz-t ina Kis Asszony vévé maga részére az mostani Curia(na)k Nap nyugot felŏll valo részét az Egész ra j ta lévŏ épŭ letekkel; ugy min t az egy fedél alat levŏ őt házakkal [Náznánfva M T ; Berz. IV. 11]. 1791: az Et fa lv i Exponens Baktsi Famil l ia az Albísí Nemes Baktsi Famill iaval egy Famil l ia [Borb. II]. 1798: az vdvari Nyerges azt mondá egyben káromolván Tolvajozván Deluciot velem ma nem iszol egy Házban s véllem egy Portán nem lészesz [Déva; Ks 115 Vegyes i r . ] . 1869: egészen fŏ l csigáztad eszemet lakadalmadbȧ valo hivásoddal . . . de látom a násznépét s ebbŏl meg tudtam, hogy a te lakadalmad is olyan mint az enyim; csak abban kölömbözhetik hogy meg lehet nem egy farsangba lesz a kettŏ [ K v ; Pf ] .

Szk : ~ aránt/iránt egy/azonos szinten, egy szín-ben. 1732: (A sütőkemence) Kŭ r tŏ j e a ház fede-

livel edj i ránt k i nyulo Kéményb(en) bocsáttya a fŭstŏ t [ErdŐszengyel/Szentjakab SzD; TSb 51]. 1770: két ízben vétette alább Groff Bethlen Susánna Aszszony eŏ Nsga a Ki rá ly fa lv i Malmát

... ugy hogy lehetetlennek tartom, hogy a vizet fel tol lya ezen U j j Malom . . . eŏ Excl l ja Malmára, mivel már a silipnek also vége egy aránt van a Kükül lővel [Ki rá ly fva K K ; J H b L X V I I / 9 5 — 5 ]

* ~ arányban egy irányban. 1810: Vagyon ezen Malomnak a Vizen által a malommal egy Arány-ban lévő 35 ől Hoszszuságu 4 ől szekességű . . . veszszőből font Gáttya [Rákos Sz; Ks 76 Conscr. 267] * ~ húron pendülő/pengő. 1754: ezzel egy huron pengő Aniska nevü Leányukatis ismértem [Al tor ja Hsz; HSzjP]. 1820: Gán Iuonné és Székelly Rosiis mind egy huron pendŭlŏ kurvák voltanak s most is Szava bé vehetetlen Személlyek; még Bása Gyŏrgy is tsak Szohajto [Várfva T A ; J H b 48 Vargyas Tamás (55) nemes armalista vall.] * ~ kenyéren vagyon/van vkivel egy asz-ta l t tart . 1570: az Zekel peterne es Nagy Barla-basne Thwgia hogi egy ember giermeky, Egy hazban vadnak es egi kenyerena [ K v ; T J k III/2. 16a. — a E három szó kihúzva]. 1579: ozlast kerenk . . . Apor Myklos altal Apor Ferencztolis kerok myert hogy egy kenyeren vadnak [Karatna Hsz; HSzjP] . 1600: mikor azt en megj veőttem, t v akkoron Czoma Martonnal egwt es egy kenye-re(n) vol tat tok az m i t en erte attam eggyvt keól-teottetek s haznat veóttetek [UszT 15/21]. 1638 k.: Fekete Peter az att ia egi kenieren vagio(n) az fiaual ereotlen [Bogártelke k.; GyU 41 ]. 1640: sok helieken az Hazassok az k ik egy teleken lak-nak es egy kenieren vadnak az orzagh vegezese es Feiedelem Uru(n)k visitatoriajaba kiadatot parancziolattia ellen, az Ministereknek Capitatim az Bert nem akarjak megh adni [SzJk 48—9] . 1672: Hallottam, hogy mondotta Barrabás György

uram, hogy . . . az Annya mellet lakik, hogy edgy kenyeren vadnak [ K v h ; HSzjP]. 1759: Istok Gergelyne a mostoha, es édes f iaival együtt egy kenyéren létekben váltottak szánto földeket [Be-

E EM

591 egyéb

reck Hsz; HSzjP]. 1767: a’ Kaján András f i ja Lászlo egy házban egy kenyéren vagyon az Atyával

[Hatolyka Hsz; HSzjP] * ~ són, ~ kenyéren. 1702: idősbik Gyárfás Pállal edgjütt laktak egj son egj kenyeren [Sszgy; HSzjP] * ~ són, kenyéren. 1638: Czillag Giörgj megh teötte Uarga Miklos-nenak, s kŭ leön kenierreis vetette vol t Uarga Miklos akkor tajba(n) az feleségett, nem eöt vele, az uta(n) ismet egi son keniere(n) vo l t vele, s eggjütt lakot vele sok eztendeigh [ M v ; M v L t 291. 146a]. 1776: Már hatvan Esztendŏket exs-cedalt (!) Ŏreg ember Ráduj Nyiku la nevu Szép-laki Birám . . . Vejét maga mellet tartotta, egy són Kenyeren éltenek [Széplak K K ; SLt 17 P. Horváth Ferenc lev.] * ~ test és vér. 1625: nekwnk fel pereseknek az atianknak Barabas Jmrehnek az att ia Anta l Barabas Anta l Pallal es Antal Georgel az Alpereseknek att iokkal es Anta l Thamaszal egj test es ver [UszT 128]. 1646: Az Aruak Annyaual Vida Judi t ta l Bgj test suer at tyaf ia . . . Vida Istuan [ K v ; R D L I. 123] * ~ vason. 1598: veghre onna(n) a’ Zúchuaj teóm-

leoczbeól vinek Zeret Vasarraa, o t t tar tot tak vason, ketten egy uason voltunk [UszT 13/37. — aMind-két település Moldvában].

Sz : nem eszik ő vele ~ tálból. 1638: neha el űzte az Aztal tu l az feleseget Uarga Miklos, s azt mondotta hogi nem eszik eö uele egj talbol [ M v ; M v L t 291. 146b].

2. köz-, közös; comun, într-un, în t r -o ; gemein-sam. Szk : ~ akaratból közakarattal, közös elha-tározással. 1593: Hiuanak minket Rebeczej (!) Andras es Zaz Tamas egi akaratbol az eo hazok-hoz, hogi az minemw seouent aza Tamas akarna fel chinalni, m i io lelki esmeretwnk zerent intezznwk el az seouennek heliet es hatarat [ K v ; T J k V/1. 368].

IV. névm. Jelzői jell-ű haszn-ban: egyik; un, o ; der, die, das eine. 1570: az Demetery feoldeon szabad wtaban eg’ Jobagiomatth megh fogtak, kezett ket t helyen keoteottek hattra, Jo falka feoldigh wg’ wyt tek [Nagysajó B N ; BesztLt 72 Christ. Hag’mas de Beregszó a beszt-i bíróhoz]. 1580: az hozzasagat penyg ez lab feoldnek azert hat tuk Il lyen hozzan hogy az Eggy wege ez Lab feoldnek keskonb es alab valo az Thob ny l Lab feoldeknel [Pókafva A F ; J H b X X V I / 8 ] . 1584: Az Eozwezes penig ebbeól tamada hogy Andras-nak egy thiukia zaladot vol t Danch Lorincz vdwa-rara Kier t erette kwld i egy giermeket Andras [ K v ; T J k IV/1. 361]. 1591: ennek egi Tarsa Tiuadar hat el meccette erzeniemet [ K v ; T J k V/1. 138]. 1592: gianakodom vala benne, hogi az daikanak nem igaz marhaia volna az ezwst, Azert egi fiachkamat oda futat tam, hogi megh lassa alattomba mi t chinalnak [ K v ; T J k VI /1. 457]. 1604: az teorweny vgy Jtelte volt, hogy az meg newezet Irtast eztendeonkent valtokoslag ellyek,

Egy Eztendeoben Petenye Myhaly kazallya, mas-ban Petenye Balas, melyet vgy is b i r tunk sok eztendeigh hogy ha egy eztendeoben az I. kazalta, masikban my kazaltuk [UszT 18/3]. 1748: edgj Bátyánk, k i t Gáll Jánosnak hi t tak, Lakatos Mester

ember vólt, és az Mesterségére nézve neveztetett Lakatos Jánosnak [Hadad Sz; TKl Martinus Lakatos (31) jb vall.] . 1783: maga othon nem lévén, hanem tsak égy Fiatskája [Faragó K ; GyL. Marsinyán János (50) zs vall.]. 1793: egy

Esztendőb(en) a magáéval együt az Exponens Ur részit is le kaszáltatta [Makfva M T ; DLev. 3. X X X V . 2].

Szk : ~ és más i lyen meg olyan. 1677: Nehay Nagy Tamas komanaia Udvarbiro lévén . . . o t t Felsŏ Venicén az el mul t üdŏkbe(n), egy es más uton Pusztán maradot bizonyos számu ház helye-ket k in eleitŏ l fogva Fiscalis Jobbagjok laktanakb

. . . házok helyeit cum pertinentys az fellyeb megh i r t két házhelyek mellé applicálta [Szád. — aF. b Köv. a fels.] * ~ eszével ..., más eszé-vel egyik szavával . . . , a másik szavával. 1586: Mikor kerdesznek Orsoliat, egy eszewel azt val-lo t ta hogy eo Akaratt iabol I r tak a’ feleletet, es minde(n) dolgat az At t iara es Beregzaszira bizta, Mas eszewel megh tagatta ezt Mert az porozlo, es a’ felesegeis valahonnat Indultatüa(n) kertek hogy tagaggya megh hogy Ne(m) eo hírewel I r tak legie(n) az feleletet [ K v ; T J k IV/1. 592] * ~ helyt ..., más helyt. 1753: Az egész Udvar Ház k ŏ r ŭ l való kertek . . . 92 szám rúd . . . Considera-t ioban jövén a kertek(ne)k egj helyt job, más hel lyt gyengéb vólta exurgál ad flor, img. (!) 9 || 20 [M. nádas K ; R L t ] * ~ szavával..., más sza-vával egyik kijelentésével . . . , a másik kijelenté-sével. 1648: ne(m) mondgia egy altalliaba(n) hogi eppen az adossagh megh fizeteodŏt hane(m) ambigal feleòlle, sŏt egy szauaual azt mondgia hogi az Atya, s eŏ megh fizettek, mas szauaual mentest utanna vallia, hogi ha m i fizetetle(n) volna is, az A t t yak igazittasa [ K v ; T J k V I I I / 4 . 322] * hol ~, hol más. 1850: Bencsik János . . . remekje eddig elé . . . hol egy hol más segédjei által készültek [ K v ; AsztCLev. Hat . Prot. 30] * hol ~, hol más helyen hol i t t , hol másutt. 1769: kegyelmetek, k ik ado Terhe alatt vannak hol égy, hól más hellyen égybe Gyŭlŏkeznek, kŭ lŏnŏs Tanátskozásokot tartanának [UszLt X I I I . 97]

* ki ~, ki más úton. 1743: eset értésére, az Protestans Asz(szony)nak eŏ Nsg(na)k, hogj . . . mind az Mltgs Mikola Familiarol, mind . . . Mltgs Kamuth i Jusrol, deveniált Joszágok, mind állok, mind ingok felesen distraháltatak, k i égj, k i más uton [ J H b X L V I I / 2 4 ] * sem ~, sem más sem ilyen, sem olyan. 1669: Enjedi Márto(n) Ur(am) . . . sem egj sem más okokból gondolatoktul visel-tetvén áruját megh nem másollja [Ne; Borb. I].

V. névm fn- i jell-ű haszn-ban: 1. egyik; unul, una; einer, eine, eines. 1572: E n penygh Boldisar gergel, hogi o t t Al lok wala egj My keozwlwnk, az walkay Myklos wra(m) Gewytoth Nepe keozwl Megh peordete Az zekeorcheth Es kyal ta de en Nem twdom M y t h Mondoth | Es az Neomeos wraym, Az Monostoryak Egget keozwlok el kewl-denek, hogj Megh mondana, Az keossegnek, hogj Azt Ne chelekeodnek [ B h ; K P ] . 1573: Azvtan eo adot vol t valamy keolcheget Etelekre, es vgi ozlottak ely onnat az azzontwl egi puskarnehoz

E EM

egy 592

Masik kalachsiteohez [ K v ; T J k III/3. 110]. 1591: mikor egibe talalkoztunk volna, Monda egi keoz-zwlleók Nagi Georgineka [ K v ; T J k V/l_. 162. —

a Köv. a nyi l . ] . 1597: Chizar Peterne feleol azt mondhatom hogi la t tam ezt hogi egi Chizar legeny kenegeti fogdossa wala giortia wilagnal, egieb legenyeketis elein la t tam hogi hozza iartanak seot eggiet mellette fekwe es az hasannis la t tam [ K v ; T J k VI /1. ] . 1630: Azt en szinte eszembe nem vehettem hogj miczoda szon veztenek egibe, czak hogj monda egj az masik(na)k . . . hogj az uiodat sem merned az szamba tenni [ M v ; M v L t 290. 195a]. 1653 a: a süveget kiragadták a német fejéből és belé fút tak, és a földhöz puf fantot ták; és esmét egynek a nyalábot a hátán é, vagy a lova hátán felgyújtották, és azt nevették m in t égett [ETA I, 61 NSz. — aAz 1601. évre von. közlés]. 1681: tegnap előt estuefele maid ecer-smind feiruarat kől t ket rendbeli leuelit uŏ t tem uram kgd(ne)k; egy kiben parancsol uram kgd az Török adaianak be szolgaltatasa felöl [Kozárvár SzD; GramTr X V I I I , 644]. 1688: egj eo Felsege Vitézi kőzzűl a puskajat hozza csapontotta [ K v ; Utl_]. 1729: Festekes ket tŏ egj a catedran masik az Asztalon [Erősd Hsz; SVJk] . 1774: adott el két meddŏ Tehenet . . . égyet kilentz, másikat pedig Tizenkét for inton [Mocs K ; Ks Conscr. 55 Varro János (26) udv. kulcsár és Soos Ferentz (30) j b vall.]. 1794: jollehet egyis kŏzŭ l lŏk azon H i d nélkŭ l el nem élhet, mégis annak dolga segittségire k i nem hajtathatom [Ádámos K K ; J H b X I X / 4 0 ] . 1849: az anya kantzák közül égy el van békélve, a’ másik betsültetett 100 P. Fr t . [Héjjasfva N K ; CsZ].

Szk : ~ is, más is egyik is, másik is. 1731: zugattak és rebesgettek egyís másís afféle hireket hogy Fagarasi ura(m) a mostoha leányát élné és eztis beszélték nemelyek hogy meg is terhesitette volna [Mezőbánd M T ; Born. X X X I X / 1 6 ] * eggyel is, mással is egyikkel is, másikkal is. 1787:

méltoztassék Nsgod valami üres désák iránt paran-tsolni, mert már az i t t valokat egygyelis mássalis mind fel kŭ ldezgettem s mind oda maradnak [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1831: Szé-kelly Farkasné . . . igen szájos, és lármászo ( ! ) , egyelis mássalis kotzodik [Torda, T V L t Közig. sztlan Metye Mária (30) v a l l . ] * eggyel-mással egyre-másra. 1634: Marhakotys adott azon kyü l edgiel massal [Récse F ; Szád.] * ~nek is, más-nak is egyiknek/ennek is, másiknak/annak is. 1724: Hal lot tam az edes A t y á m mikor élt hogy beszéllette, egjnekis mas(na)kis [ O . l á p o s SzD; B K . Koszta Simeon (50) vall.]. 1760: Vinter Juvon egynek is másnak is panaszolván, meg hallotta Sárpataki Uram, . . . az ö Nga Malmánál belé akadván erössen meg pálczáztotta [Bethlen SzD; B K . Emericus Ersek (35) jb vall. ] * ~ t ő l is, mástól is ettől is, at tól is. 1604: Byro Vramis kiraly biro Vrammal viseltessenek zorgalmatoson gondot rea, hogy lowokon es barmokon egyteolis mastolis kapdosas ne essek [ K v ; TanJk I/1. 471]. 1730: Hal lot tam az Faluban egjtul is mástul is [Mihálcfva A F ; L L t Fasc. 127]. 1732: hal lottam

egytül is mástulis, hogj Johot lopott volna, De Nyí lván nem tudom [Szásznyíres SzD; Ks 27. X V I ] . 1736: halatam a Falub(an) beszelleni egy-tűlis mástulis hogy beszelte volna az utrumb(an) forgo szemelya, hogy Elteto Ferencz Ur(am) Csinalt volna nagj Hassat [Szentegyed SzD; TKl Kŏteles Illés (50) ub vall. — aDuka Ersok]. 1753|1781: Josikának egy talpalatniis nem volt ezen Vizena ; hanem hogy Gyógyra bé szállott, ’s Tutor vólt, ugy apprehendalt egytŏ l is, mástól is a m i t bir [Máda H ; J H b L X X I / 3 . 268. — aA Gyógy vize völgyén]. 1761: Hal lot tam egy-tőlis mástolis hogj meg jár ta volna M : Baro Josika

Imreh ur ő Nga az fel osztott két Udvarházakot [Branyicska H ; J H b X X X V / 4 6 . 18] | hal lot tuk egytűlis mastulis [Karácsonfva M T ; Told. 76]. 1779: Noha nem emlékezem arra hogy kitől, de sokszor hal lottam edgytől, ’s mástol is, hogy Székely Ferentz kérkedezett volna azzal, hogy Néhai Báro Kemény Miklos Ur az ŏ Gyermeke let t volna [Vécs M T ; KS. „Maria Sutő providi Andreae Nagy rel. v idua” (50) vall.] * se eggyel, se mással se ezzel, se azzal. 1605: az meli kett Vraink valaztatnak es el mennek azok eggiessek és egienleő ertelmwek legienek egyik az masik nelkwl se eggiel se massal ne tractalodgianak [ K v ; TanJk I/1. 512] * sem ~, sem más. 1610: Hadgiuk es Parancziolliukis, hogi ez Leweleŏnk latua ketek Azon Templomnak Ayta iat t zarol-tasza be es my hireónk Nelkeol se egi se penigh mas Rendnek meg Ne Nyttassa [Gy f ; J F 36 fej.].

2. szragozva: ~i, ~ ink , ~ i tek , ~ i k : egyik, egyikünk, egyiktek, egyikük; unul/una dintre (noi, voi, ei/ele); der, die, das eine (von uns/euch/ ihnen). 1570: Es fogatya megh zekely petert Buzanak es Zabnak Arrayert, vasba vertek es sokaygh tartotak Myglen eo ez vallo egyk veotte k y kezessegen | Es annak vthana Ados lewelet adot Neky az Theobyreol, Mellyet az Ambrosius fa l th Ez bizonsagoknak egyk vallya hogy ew J r ta volna | Azonba Megen volt azon eleh az kwt asonak egyk hogi megh lat thya oda zolytt ia | Az Trombitas dolgat eo kegelmek az Zaz Vraim, Byro uramra es az Thanachra hattak, ha az zwk-segh azt Mwtathya hogy kettew legien, Bator vgy legien, De ez Mostanyaknak az Eggyuk az olah Theobe Neh legien [ K v ; T J k III/2. 13—4, 84a, 194, TanJk V/3. 4a]. 1571: mynden Them-plumba ket predicator lewen ely viselhetyk annak terhet, Ezeknek egyk Zent peterbenis predicalhat [ K v ; TanJk V/3. 34a]. 1572: lat tha hogi az zenwcharol haj tot tak Eleh ez Caspart egi Mezi-telen zablia vol t kezebe, Az kyk haytiak vol t egyk Az kerekesne f ia az teoby Haydu legenek voltak [ K v ; T J k III/3. 25]. 1579: ezt penig Toldalagy ferenc es Theke gaspar Vg Vigeztiuk hog eskut embereket Vigenek reia k ik egiuk Job-bagy se legenek azokat ozak fel keozteok Igazan ket fele [Néma SzD; Told. 31/1]. 1581: ket att iok-f iat kwlgie(n) Al ta l az Thordayakhoz es errol a’ dologrola transigallianak hogy effele kichin boz-zusagbol, az io zomzedsag ne haboroggyek megh, es eggink az masinknak ne igyekezzwk (!) bozzwt

E EM

593 egyéb

wzny hane(m) az Regy io zomzedsag maraggyon megh koztwnk [ K v ; T J k V/3. 244b. — aTi. a vásárvámról]. 1582: A t t a m aztalos Janosnak

hog az firideo hazhoz eott ablak ramat t Chinaltt eggikett p(er) d. 25 t t f l d 25 [ K v ; Szám. 3 / V I I I . 62]. 1584: i ly zowal ellenzette az Azzony, Mond-

wa(n) Kos Istwannak vagy Adod megh az Ar ra t az haznak vagy Nem de mind teged s mind a’ Torday embert ( : az az engemet :) ellenzelek Adegh Amegh Vra(m) megh Ieó, mert egiteknek sem haggiuk a’ hazat [ K v ; T J k IV/1. 318—9] . 1585: Monda a Katonaknak egik áky tauolb vala: kinek mondod azt, S monda, ugia(n) Neked Mondom, E n az harom Katonanak egikel bezellek vala Akoris k i t esmerek, mert Buday Zabo Ianos Newe [ K v ; T J k IV/1. 524]. 1588: meg eòklele Erdeótheleki Marthon chyan Janost, es azon eóklelesseben el eyte Az kopiat, eggik vizha jeówe Az kathonaknak, es k i r i wala az kopiat, de nem ada chyan Janos [Perecsen Sz; W L t ] | mikor Jutot tam volna az Galponyai feoldre Sombori Lazlo Jozagaba ahol az nyomason meg vgarlottak vala az feoldet kiben meg soholt semi vetes nem vala eggyk az zekerem kerekenek hat beleol ha-goth az vagason de azzal senkinek semi kar t nem teottem mert vetese meg benne nem vol th [Zsák-fva Sz; W L t ] . 1592: Nagi Janos . . . vall ia . . . talala egikor engemet az Mihali felesege, es monda megh lad te Janos hogi eggitek el veze, de bizoni nekedis el kel vezned | Batiamnak is . . . k i aggia vala rezit, de . . . eggink sem viue el, hanem ot t hagiuk | Mikor Hozzu Jstuannal Innank Ieoue oda S imon. . . , es garazdalkodni kezde velwnk . . . Azonba kapa fel a kannat kibeol izunk vala, el akara vinni, eggink meg kapa kezebe [ K v ; T J k V/1. 215—6, 283, 367]. 1593: at tam Ciehibea

. . . Egy fell haz heliet . . . ket zanto földön kwȯ l melynek Egik vagion azb newó Niomasba [Pe-recsen Sz; W L t . — aSomlyócsehi Sz. bUtólag beírva: kölesös odalon]. 1597: az zewksegnek ideie(n) hol woltatok, mikor Vicey Thamas sok adossagba hatta wolna maradekit eggytek sem wolt hane(m) en igazitotta(m) el Púlacher vram-mal mindeneket [Kv ; T J k VI /1. 65—6 ] . 1598: melliteknel vagion az kes akiwel altal vertek az legint mert bizony addig eggytekis k i nem megie(n) migh ne(m) megh kerese(m) | kertem mj okon vertek az zegenj legenieket mert azok eggjk sem volt haborgo legenj [ K v ; T J k V/1. 159—60, 243] | Miuel hol edgyink hol masink nemw nemw szwksegeinkre hozzayok folyamodvan kedwnketth nem szeghtek . . . [Kadicsfva U ; Törzs]. 1602: ferfy ingh úagio(n) t iz eggik gíolcz niolcz giolcz ingh aszony állatnak walo, kilencz felseo ingh s annakis az eggik giolcz es húz also ingh Aszony allatnak walo [UszT 19/53]. 1604: Aztis megh neuésze az az Istúan hogy az kettej az eŏkernek eggjt vagio(n), s megh az eggjk eggjtt [UszT 18/164]. 1610: Pal Geőrgj Balint . . . eleó ueőn egj dutkat, s monda hogy Swkey vraim, ezten oda ado(m) ha pedig teöb esik eggjtekre ennel, aztis megh adom [UszT 37b]. 1629: ollian att iafiak vat tok hogy az eggitek Magiar Orzagba(n) szart az hegien,

az Masitok az hegy alatt vol t Erdelyben es az uiz eòzue Mosta s arrol ualo szomonczak va t tok [ M v ; M v L t 290. 32b]. 1633: az el mul t kozelbik vasarnap, jóuenek k i eòstue fele az vra(m) haza-bol szantaj Janos vra(m) jmmar el haladot uala, Sylagi Andras vra(m) az Vcza(n) leue(n) halla(m) hogi azt monda, ugi edes Janos vra(m) ugi, az egginket niuzzug (!) megh ugia(n) [ M v ; i . h . 135b]. 1637: Egykor hallá(m) az to lvay kialtast es az harangotis fęlen veręk es az Cziganiok edgyk az masikat Biroval meg fogtatta [Noszoly SzD; Wass. Teótŏr i Janos jb (60) vall.] . 1667: eggytek maradgyo(n) i t lassatok min (!) adhattyatok el minel jobban [Jobbágyfva M T ; Bál. 50]. 1764/ 1765: Feleségem Geréb Susannais Soha edgyi-teknek is Sem vét tet t . . . soha károtokra nem vol t igaz Lelkem űseretével (!) i rhatom [Kóród K K ; Ks 14. X L I I I a Kornis Ferenc végr.]. 1820: egyitek a’ Pŭspŏknével, a’ másik Nagy Mihályné Hugommal mind a’ ketten el jŭhettek [ K v ; Pk 7].

3. (egy)valaki; cineva; jemand. 1572: Mykoron wgymond Assoth kapath kezdenek kerny, leen Az walkayak keozwl Egy k y kyal ta El lyen zowal hw [Jákótelke K ; K P ] .

4. egy darab; o bucată; ein Stück. 1570: az Nagy Palne esthwefele egy Nap ez ely mwl t nyarba Menth volt az kenyerzerbe es ker volt egy fi l leren egy penzes kalachyot az leanthwl es hogy Nem akart adny, egyet az palazt ala Reyth benne es ely Indul vele [ K v ; T J k III/2. 7]. 1759: a’ három mellé még égyet vet t [Marosludas T A ; TKl Puja Thoador (40) jb vall.] .

5. egy dolog; un lucru ; eine Sache. Szk : ~et is, mást is. 1783: Nanya Makavéjnak egész életi-rő l semmit sem tudok mondani egyebet hanem éggetis mástis halottam kőzőnségessen beszélleni felőlle [Faragó K ; GyL. Padurán Záharia (45) zs vall.] * ~re és másra. 1756: discretiob(an) attam egyre s másra f l Rh 5 x r 30 [TL. Teleki Ádám költségnaplója 63b] * egyszer ~et, más-szor mást. 1605: de azert, eó egyszer eggiet, ma-szor mast mondott haragiaban [UszT 20/133] * ki ~et s ki mást. 1593: ky eggiet s ky mast szol feleollem [UszT] * sem ~ben, se másban. 1590: Eo kgmek vegeztek Myerthogy Notarius vram az eo fogyatkozassa miath a’ teorweny dolgatis megh fogyatkoztatt ia hogy tarchyon zolgat ol l jat a’ ky Jl l jen beteges wdeobe supportalhassa, es biro Vramath se egybe se masba megh ne fogyatkoz-tassa [ K v ; TanJk I/1. 132] * sem ~et, sem mást. 1582: Krestelŏ Kelemen . . . vallia, ot kor-chomaltam de sem eggiet sem mast semmy zi tkot sem Borbely Tamasnak Ingerleo bezedet Eoth-weos Andras ellen Nem hal lot tam [ K v ; T J k

IV/1. 56]. VI . hsz-i jell-ű haszn-ban: 1. egyedül; singur/

singură; allein. 1584: ezen megh eskeggyek vas Andras, egy eo maga, hogy eo nem a wegre ment oda, es hogy Segitseggel nem volt Byro Gasparnak, az el zeókesben, Sem marhayat nem haytot ta [Bonchida K ; Ks 42. B. 21].

Szk : ~ egyedül egyes-egyedül. 1597: az súspi-cioktol hit iwel egi egiedewl maga menche megh

E EM

egy 594

magat hogy az Eötwes legennel semmi vetekbe(n) nem fertezet [ K v ; T J k V/1. 117].

2. pusztán, csupán; numai ; lediglich, bloß. S z k : ~ imegben/ingben, gatyában. 1572: Zattmary Balas eyel egi Ingbe gatiaba Ment Satoraba o t t Mwlatota [ K v ; T J k III/3. 30b. — aTi. Anna asszonynál]. 1573: fely tekint hat az legeny egy

Ingbe gatiaba azkor Megen ky [ K v ; T J k ] . 1593: Niar i Martonne . . . monda . . . i t hintaztam . . . vrad egi Imeghbe gatiaba nezte [ K v ; T J k V/1. 331] * ~ ingaljban. 1631: az váras szolgája, Gáspár, o t t vala Kálmány Gergelynél, s az az Börvei Istvánné — estve vala immár — csak egy ingaljban vala, s az ölében ü l vala Gáspárnak [ M v ; M v U 290. 44b—8a átírásban!]. 1641: Az asszont is látám hogy egy ingaljban j ü elé az asszony s bejöve az házban, s m i kitaszigálók az házból [ M v ; MvU 291. 288a ua.] ~ ingben. 1592: Mosok vala Io reggel az Zamoson, es latam hogi Kot ro Mihal egi Ingben hazatol ele ballagh [ K v ; T J k V/1. 212—3] . 1770: (Előjött) égy Kap-jon i Udvari Cselédgye . . . eŏ Nga liberias Cseledi kőzzűl . . . égy ingbe hajadonfűvel [Dés; J H b B 361] ~ ingben, lábravalóban. 1673: Ac(tores) Director(es) C(ivi)t(atis) Colosvar c(on)tra . . . Elisabetham Bogathi . . . dicunt Itt Colosvárban szolgálván . . . az Colosvari nagy scholában ecza-kanak idejen talaltatva(n) egy deakkal k i edgy ingb(en) labra valoban, vol t t , velle cohabitalodot, és paraználkodott [ K v ; T J k V I I I /11 . 281]. 1812: annyira fel ingerelte a néhai nagy Groff eŏ nsgát a’ Groffné és édes Annya, hogy az I f j u Grofot estve késén levetkezése után Télnek idején edj ingbe, Lábravaloba, mezittelen Lábbal és haja-don fővel k i kergetvén orákig kellet kűn kutzo-rognia [Héderfája K K ; IB] * ~ kapcában. 1653: mind gyalog szállának a vajda hajdui, csak egy kapcában, mert nagy sár vala a Móses tábora előtt [ETA I, 82 NSz] * ~ lábravalóban. 1748: Azon éjszaka . . . Szŏcs Andre hozzám jöt t , és azt mondja, a Szekere bé esett a hid alá, segiljek k i emelésibe(n), én égy lábra valób(an) k i menvén, k i emeltŭk a szekerét [Szentegyed SzD; Wass. Laboncz Gábor (40) zs vall.] * ~ pendelyben. 1671: Etzaka Egy pendeliben Iart az Vczan [ K v h ; HSzjP] .

3. mintegy, körülbelül, úgy ; cam, aproximat iv; etwa, so. 1578: Az pechyne keonyeorgesset penig es kewansagat is ertettek eo kegmek, Azert eo kegmek Nagiob dolognak es galibanak el tawoz-tatassaert wegeztek, hogy aggianak most egy 50 for int igh keoltseget neky hogy fwhassa f ia dolgat ne kenzerytessek mastul idegentwl penzt fel venni [ K v ; TanJk V/3. 176a]. 1591: 9 Marty, Kadar Mihal j es az Harangeottheo, E n magam, es zolgakis voltak, egy Nap estigh forgolottunk, az Tarazk Golyobis Eontesseben, akkor keolteot-te(m) az vraymra Itekre I tokra f — d 32 [ K v ; Szám. 5/X. 12]. 1597: egy etzaka vgimint egy t izen egy orakor tayba ment vo l t k i az udwar fele, latot valami feieres vil lamast [ K v ; T J k VI /1. 15]. 1600: Engemet az Almasiak pechettel h i t tak vala oda a’ Mochar neúu heljre, ot leonk

egy ebedkorigh [UszT]. 1653: Végtére egy hajnal felé reájok találék nagy nehezen, és o t t lőn nyugo-vásunk azon éjjel [ETA I, 129 NSz]. 1735: a Tornátznál el mene, egj hat vagj hét lépésnig [Kézdikővár Hsz; HSzjP].

4. kb. úgy ; aşa; so. Szk : ~ elébb/előbb úgy előbb, eleinte. 1831: Vas Mihály Fia Pista . . . elö adgya: hogy egyelébb magára vas Pistára akarta fogni a tolvajságot [Dés; D L t 338. 8]. 1849: ha a’ szem viz tsak .gyengén is tsipné a’ szemet, egy elŏbb tiszta vizzel vegyitve lágyitando, a’ nem tsipésig [ E M L t ] * ~ hirtelen (csak) úgy hirtelenjében/sebtiben, nagy hirtelen. 1591: Mikoron valami zayt hallottunk volna vrammal, azt tuduk egi hirtelen valami eges vagion [ K v ; T J k V/1. 80]. 1753|1781: Isten tudja hogy jŏ t tek bé ezen Gyógy vizire a sok Possessor urak, azoknak számát egy hirtelen nehéz volna k i mondani [Máda H ; J H b L X X X I / 3 . 261]. 1784: Paran-tsolja Ngod . . . hogy minden pénzbeli Percep-tumrol s erogatumrol demonstratiot készitvén kűldjem fel . . . de ezt én k ivál t egy hirtelen ha meg feszitnének se tudnám lelki sérelem nélkül [Bencenc H ; B K . Bara Ferenc lev.]. 1814: ak-koron midőn a’ Viz égy hirtelen meg nőtt, már késő volt [ K m ; KmULev. 3 Hintyován Stéfán (53) molnár vall.] * ~ jókedvében. 1570: Theob szok zo Bezedj keozbe az is vgian azont Montha Neky ez vallonak, Mert eo neky es az vra egy Jo kedweben Megh Bezellete volt az dolgoth [ K v ; T J k III/2. 148—9] * ~ szerencsére. 1789: Mihaila Morár . . . referálya . . . , hogy . . . felment Gyalakutára a Mlgs Groff Arendátor Urhoz, és jelentvén magát, hogy egy Szerentsére hozzá fogna ezen . . . malom meg ígazíttásához, ö Nsga egy elsöbben azt mondotta néki, hogy őt Nsgát a Gyalakuti malom mestere annak meg ígazíttásárol le verte, s neki sem commendálya, hogy hozzá fogjan [Désfva K K ; GyL] * ~ vaktában. 1805: í téltetett, hogy fele rész légyen a’ gazda kára

azért, mivel nem kell vala tsak egy vaktáb(an) kitsapni, hanem ha k i hajtotta, a’ maga tsordá-jához kell vala hajtani, fele kár pedig a pásztoré [F.rákos U ; Falujk 3 — 4 ] .

5. olyanképpen, úgy ; astfel, în aşa fe l ; in der Weise, so. 1646: Miuel az foglyok nem tagadgyak hogy az Anak szallasan hazaba(n) eczakanak ide-jen eggyüt nem leottek volna, . . . az A. kewan-saga szerént tartoznak magokat egy eoneon magok hwteokkel expurgalni hogy egymastol eok tisztak es nem volt gonossul egymassal keozeoskődesek [ K v ; T J k V I I I / 4 . 141].

egya htlan névelő 1. un, o ; ein, eine, ein. 1570: lat tha hogy zamosfalwa feleol Ieo volt zeoch myhal egy kochin Es esmet ket Embert lathot egy lowon [ K v ; T J k III/2. 187]. 1572: be Ment Caspar az hazban, Azonba la t ta Massoris hogi Ieot kardiat ky vonta volt es hozzais vagot egy

kekbelihez Bayra is hy volt egy gwbas legent, la t ta aztis hogy egi haydw legen az cegert kapta, es Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara [ K v ; T J k III/3. 25]. 1573: Az lean ely Megen

E EM

az Bolthoz, es<met> Igen hamar vyzza Ieo egy azzonemberel egembe [ K v ; TJk 153]. | Frathay Janosnak egy Zolgaya vol t ky vagdalta vol t egy Zolgamat [Fráta K ; SLt S. 15]. 1579: I r tak vala nekem egy leűelet hog az marhat az zekeresre ne byznam, ha nem eg hozot emberemre byznam [ K v ; Szám. 1 / X V I I I . 23]. 1583: Az malombol be therek, Kngem Mingiarast ez Gergel kowachne eg zekre le wltete Az thwz elejbe [ K v ; T J k IV/1. 145—6]. 1584: Andrasnak egy th iukia zaladot volt Danch Lȯr incz vdwarara kiert erette kwld i egy giermeket Andras [ K v ; TJk 361 ]. 1592: egi giermek . . . be mene a Tot Istuanne zeoleieben, es zaggatni kezdi az gerezdeket . . . Egi barazk farolis mind le zede az barazkot [ K v ; T J k V/1. 305]. 1597: de Keleme(n) egy vil laúal úgy wtę Balintot hogy el teȯrek az vi l la rai ta [UszT 12/ 79]. 1667: edgyik mindgyart egy lantsaval hoz-zam ŏklele [F.köhér M T ; Told. 1a]. 1688: Gyŏrgy-falván az Falu végin vagyon egy Malom az Urak számára valo egy Patakon [Csicsógyörgyfva SzD; B K ] . 1752: Valamely mester Ember, égy Jnast mesterségre bé akarna fogadni, az az mester Ember ne méreszelye azt égy Napnál toab az Házánál tartoni, Ché A tya hire nelkül [ K v ; K C J k 16 ford. németből]. 1781: égy heljen által fog a Patakon, s ot tan égj Hárs fára kereszt vagattaték [Csóka M T ; Ks 66. 44. 17f]. 1800: egy alkalmatossaggal kesŏ estve kerŭ l lŏ Társammal . . . lá t tam egy Aszszonyt egy Nagy atalaggal menni. kinek utanna eredvén utolis ertŭk el ervén réa esmertŭnk [Som-kerék SzD; JHb] . 1810: latak égy embert lo hátan [ K ; KLev. 7]. 1837: Képek . . . Égy aluvo léány égy madárral [Szentbenedek SzD; Ks 88 Oszt. 13]. 1862: szivesen meg hívom a Tekintetes Asszonytis házi Családjaval együtt Jan 11-én 10 orakorra egy Templomi Czérémoniankra [? Simén-fva U ; Pf Baka János pap lev.].

2. valami; ceva; irgendein. 1629: o t t wte agjban egy bottal Varga Geörgy . . . hogy min-gyarth fel deöle min th egy eökeör [ K v ; T J k V I / _ . 101]. 1766: kejfel Aszsz(onyom) s jere k i mert ugy meg utenek egy embert mintha egy mar-hát ütöttek volna meg [Szilágycseh; B f R 104. 2].

3. egyik, valamelyik; într-un, în t r -o ; einer, eine, eines. 1570: egy Nap mykor az o varbol Jeoue Lat ta hogy az Zabo Balint haza eleot szokan gywlekeztenek volt egybe [ K v ; T J k III/2. 57]. 1576/1577: egy reggel Monta Ez vallonak, Az Mwstoha Annia A m megy hoztak vala az Jeg-rwhat de Nem veowe(m) el [Torda/Kv; Thor. VI /4] . 1584: Egy vosarnap Ieuwe hozza(m) Ez Zabo Cato, es Arwa chalant ker vala teòllem [ K v ; T J k IV/1. 215]. 1653: a temetes előt valo héten, egy reggel i t az Nagy Enyedi Keő hidon allunk vala egy nehányan [Ne; KemLev. 1394]. 1718: az ă Gonosz Molnár még i t thon létiben addig fársángolt Lakadalmozott Kálboron édgj éttzaka ŏszve fagyot ă Malom [Fog.; KJMiss.]. 1729: egy éjjel 7 gyertyáját meg gyuj tván egj-szer s mind à Gazdá(na)k hazában ugj ivu t egj pajtásával [Sövényfva K K ; TSb 51]. 1793: egy Esztendőb(en) a magáéval együt az Exponens

Ur részit is el kaszáltatta [Makfva M T ; DLev. 3. X X X V . 2.].

4. egy bizonyos; un anumit, o anumită; ein gewisser, eine gewisse. 1584: vala . . . egy Faza-kas Istwanne ellenwnkbe, Es zeornew Niaualia vala rai ta [ K v ; T J k IV/1. 272]. 1594: gywltéonk wolna uylakraa . . . egy Ersebeth neweȯ Azzony-allat twdni i l l ik Kelemen Istwanne . . . es Zi-lagy Borbara Azzony keózt walo Nemynemeó egyenetlensegnek el igazitasara [WLt . — aÚjlak, később: Szamosújlak Sz]. 1597: Egi Gieorgi neww Chizar legenys . . . eginehanizor etzaka be ieot az hazba azzonyomhoz en arra ne(m) vigiaz-ta(m) m i t myeltek [ K v ; T J k VI /1. 72]. 1599: egj nagj Imre neúeo mikola pal vram zolgaia, az vra es mikola Ianos vram kepeben kardot vonuan mondaa [Pócsfva K K ; J H b K XIV/37. — aKöv. az elt i l tó nyi l . ] . 1606: eggikzer egj Czikj Peter neúy Keczetben lako ember vala az Paztor [UszT 20/68]. 1639: egy Miklós nevű legény tar ta szállást nála ugyan sokáig [ M v ; M v L t 291, 188a —191a átírásban!]. 1648: egi Jonas neuő legin [Majszin M m ; BesztLt Miss. 82]. 1653: vala egy Borbély Kristóf, k i Radnóthon lakik vala, a húgomat, a Borsos Tamás leányát Ersébetet vette vala, csak a háborúság előtt [ETA I, 93 NSz]. 1672: azon az helyen égy Erdős Borbára nevű nemes Asz(on)nak vala nemes udvarháza [Méra K ; E H A ] . 1724: egy retecskét meg kaszáltatott vol t edczer egy Vingárdi Uszkai János nevŭ Gondviselŏ [Gergelyfája A F ; J H b X X V I I / 2 ] . 1737: Eggy Onodi Mihály nevü nemes ember . . . sok Excessusokat . . . szokot vala patrálni [ V h ; Ks 83]. 1752: égy Serédi ta r to t t égy Kamu-t i árva Léányt tutorság alat [Aranyosgyéres T A ; B L t 11]. 1762: édgy régi Boso nevŭ Szent Lasz-lai Ember [Hasadát T A ; E H A ] . 1764: égy Jege-nyei Fabjan István nevŭ öreg ember [Körösfő K ; K H n 66]. 1824: Egy Gyurka Máris nevü szolgálom . . . meg fattyasodván . . . től lem el szö-kö t t [A.csernáton Hsz; HSzjP] . 1843: Vagyon égy Préluka nevü hely [Kisfalud A F ; E H A ] .

5. ? igazi, igazándi, valóságos; adevărat, veri-tab i l ; wahrhaftig, richtig. 1568: chaky vram elottis Meg mont tam neky hog Ez egy hazug ne(m) Jambor lator [ K v ; T J k III/1. 145]. 1570: Zabo Janos ky wzte hazabo (!) Mert az egy hyres kerytheo kwrwa volna [ K v ; T J k III/2. 28]. 1573: (A trombitás) felesege egi gracias Bestie hires kwrwa Egybe keotettek eoket vgy v i t tek az To-romba | valamibe Mostan Veres Thamas vagion mynd Veres Sigmondrol Marat, Mert egy zegen legen vol t Tamasnak az at tya hogi oda zallot vol t [ K v ; T J k III/3. 74, 165]. 1592: mierthogi nekiek annak eleotte valami Igenetlensegek volt , kezdek egimast ru tu ln i . . . monda fabianne . . . tuggiak hogi te egi fattias vagy | az legini Meg-gyiesine mellet zinte ugi Jart, min t egi teorueni felesege mellet [ K v ; T J k V/1. 232, 268]. 1593: ez Azzoni igen fai lalta giomrat . . . monda erre az Maiorne, A m ot t vagion ez hi tuan kuruaneo, nagi hasa vagion, mert ferenczi Jstuan vgi el i m in t egi feleseget . . . ferenczi Jstuan zinte ugi

595 egyéb E EM

596

melleie fekzik az zolgalo azzoni embernek, mint egi felesegenek [ K v ; TJk 383]. 1595: az my ka-

punk elót kezemet foga en nekem Varga Thamas, es monda hogy mond megh hugo(m) Angiodnak hogy eȯ egy hyres kùrùa, en egy nehanzer ke-re(m) ne mo(n)dgia de ugyan azt monda [UszT 10/21]. 1625: az At t iam. fianak maradot uolt Aruaja az kinek neue Maghdona kinek ŏrŏksegitt en Tutorsaghnak neue allat Bi r tam Birom mostis

. . . ehez az arua hazahoz cziak megh keuanom az ket anni Ny la t t min t egh lo Feŏ ember haza-hoz [UszT 94b]. 1629: (A ló) mikor az Menesben jart is akkoris Czak ment egi fele min t egj ker-geteges [ M v ; M v L t 290. 163b].

6. (szn előtt) egy olyasvalaki, egy olyan ember, min t . . . ; un/o asemenea, un/o astfel de (per-soană); ein solcher, eine solche, ein solches. 1829: egy Pekriért — olyan jo embert mind Daniel nem kéne meg bántani [ K v ; Pk 6].

• Szk: ~ cseppet sem. 1590: Hogi penigh az Malombol be nem zolgaltatot ez az oka hogi az el mül t eztendeöbe az Zam adas vtan, az Viz el zakadoth vala, es kilencz egez hetigh egi cheppeth sem iar th [ K v ; Szám. 4 / X I X . 1]. 1751: az néme-tek . . . látván Vandornak rendetlen dolgait kiál-tozásit, szŭntelen intették, bestelen szavairol feddették, de ezeknek intésekkel egj cseppet sem gondolván azt felelte, nem gondolok senkivel mert egj véka pénztis tudok elé adni ha kévántatik [Balázstelke K K ; I B ] * ~ darab idő múlva bizo-nyos idő múlva/múltával. 1737: Egj darab űdő mulva jőt tek két ezeren, aztes gloriosĕ visz(sz)a vertek [Abosfva K K ; Ks 99 Bál in t i t t György lev.] * ~ darabig. 1753: mü meg fogok el v ivők az Ur(am) Udvaraban egj darabég az hajánál fogva [Marossztgyörgy M T ; Ks 48. 67. 31]. 1761: a’ nevezett Rétet . . . b i r ta egy darabig egy Csula

Ignát nevŭ ember [I l lyésfva Sz; B f R 45/9]. 1779: idejére való Gyermeket szŭ lt, elevenen, épen és egy darabig, élve lehetett el v inni [ K m ; KLev. 5] * ~ darabocskáig. 1783: Megnyugodni látsza-t o t t égj darabotskáig az eo nyughatatlan elméjek [Torockó; Thor. X X / 5 . 42]. 1786: a’ kőzelebb el-mult télen egy darabotskáig Szappany Utzában Rés Therésiánal laktam [ K v ; KLev. ] * ~ fal-káig egy darab ideig. 1590: (A malom) akkoris egi egez holnapigh nem iarth, az vtan esmet egi falkaigh chak az eggik kerek iarth, egi ideigh esmeth chak kettej [ K v ; Szám. 4 / X I X . 1]. 1597: az Elek Ianos hazat vesseleny Gaspar zamara foglaltak volt, es ew birtokaban wolt egi falkaigh [ K v ; T J k VI /1. 13]. 1606: Egj for intot atta(m) erette s egj kenjeret es egy darab zalanat, Jgj veteòdenek egy falkaigh [UszT] * ~ falka ideig-len jó ideig. 1570: Jo zeoleye Maradot vol t Zent Georgh hegien Takach Siluesternek, es Byro Myhal Elte egy faka (!) Jdeiglen [ K v ; T J k III/2. 163] * ~ ideig. a. egy darabig, egy darab ideig. 1590: (A malom) akkoris egi egez holnapigh nem iarth, az vtan esmet egi falkaigh chak az eggik kerek iarth, egi ideigh esmeth chak kettej [ K v ; Szám. 4 / X I X . 1]. 1640: Rácz Istvánnal mentem vala egyszer oda Bíró Pálnéhoz, s o t t mulatánk

egy ideig [ M v ; M v U 291. 233a—51a átírásban!]. 1711: az juhok rŭhben, s, himlŏben erŏssen hol-tak, igaz dolog, egy télen egy ideig Szalmát is ettek, Széna nem lévén, de azon telből ugyan csak kiteleltek, hanem tavasszal kezdettek erôssen halni [Búzásbesenyő K K ; B f R IV. 30/26 Szŏcs János (40) jb vall.]. 1731: ezen Rotár Togyernek . . . Fiai nékem Czimborásim Lévén, velem egyűt egy ideig Jobbágy képpen szolgálták a néhai i f iu Apaf f i Mihályné Fejedelem Aszszont [Katona K ; Born. X L . 79 Balog Juon (56) zs vall.]. 1766: Egy ideig nem tapasztaltam hogy Enyedi Anna Asszony ezen Joszágat k ivánta volna szánt szán-dékkal pusztitani [Ákosfva M T ; Told. 23]. — b. egy (bizonyos) időre. 1615: mentenek uolt az fȯldés vrokhoz, hogy valamy segitséggél legye(n) nekiek, mert zegeny allapattal uoltanak, s mond az vrok, en nem adhatok, hane(m) inkab egy ideigh hergyetek ( ! ?) ualahol, az migh magatokat megh ualthatt iatok, en el leszek addigh zolgala-totok nelkŭ l [Törzs]. 1641: az Varadi romlas vtan, jeoue egy ideigh ide Eniedre az en hazam-hoz az haborw wdeoben Varadi Gäspar deak lakni [Ne; R L t ] * ~ ideiglen egy időre. 1570: Mond esmet ez vallo neky, Jer haza chyak enis zolok neky Azt hyze(m) hogy megh ha fogsagba vol-nalis, Az Jambortwl ky vehetnelek kezesegen Egy Ideiglen [ K v ; T J k III/2. 16f] * ~ idén egy évben/esztendőben (egyszerre). 1570: palocky Janos . . . Monta hogy Im az chinek gergelnenek atta(m) ket hordo Bort ugi hogi enneke(m) zwrettbe Mast Teolchen Erette, ha penigh egy Iden ky Nem telyk Mas zwretennis teolchen [ K v ; TJk 166h] * ~ időben egyszer. 1570: Egy Jdeobe Mykor Zabo Janos Kyra l wchaba Lakyk volt, . . . zalloth vol t Kardos Myklos Zabo Janosnal [ K v ; T J k III/2. 33] * ~ idő korban ’ua.’ 1629: egy parteöuett (!) atta(m) vala zalogba(n) Aszta-los Janosnenak, es egy vdeökorba(n) mikoron u i t tem volna azt az penzt az k i t rea adot vala, nem adhata eleő az eöuett [ M v ; M v L t 290. 35b]

* ~ idő múlva idő múltával. 1592: Egi wdeo mulua talala(m) Ambrust Bezterczen, tuduan gonozsagat akara(m) megh fogtattni, de el zeok-tetek eleollem [ K v ; T J k V/1. 226] * ~ időn egyszer. 1728: egi Üdőn ennek elötte fel fogadá ez az vén Sorbán az Tor ja i Csordát s én kezes lék erette [Al tor ja Hsz; HSzjP] * ~ idő vártatva idő múltával. 1806: ’a Sertések el zaklattatások után edgy Idő vártatva . . . kallyiba hellyhez jö t t édgy Aszszony [Dés; DLt 82/1810] * ~ ízben egyszer. 1586: egy Izbe el zalaztak ez fogoly olahot de esmegh megh ragadak es oztan en keo-teozem megh [ K v ; T J k IV/1. 561] * ~ kevés némi, valamennyi. 1686: Imreh Jánostis lát tam hogy a’ hátán vűn el edgy kevés lent [Madaras Cs; B K ] . 1722: A Szkutárt én elŏ hivatám min-gjárt examinalam az Mak(na)k dolgárol; ő aszt felelé bizony imi t amot van igy kevés az szélek-ben az erdŏ(ne)k [Fog.; K J . Rétyi Péter lev.]

* ~ keveset. a. egy kissé. 1766|1770: Malmának kerekei . . . ha egy kevessett bővül az Viz nem foroghatnak [Széplak K ; S U Transm. 281]. —

egy E EM

597 egyéb

b. valamicskét. 1837: i t ten székezésünk lévén egy toppat sem mozdulhatok — tsak anyi Űres orám mig egy keveset alszom és eszem [Ó-torda; T L T Praes. ir. 380/1844]. — c. egy kis ideig. 1570: Zeoch Demeter az penthek kowachhoz Ment, es o t th egy keweset Mwlatot, Esmet alah Thartot A z Mayor feleh [ K v ; T J k III/2. 79—80] . 1638: mondá Csillagh György az asszonnak, Varga Miklósnénak: Feküdjünk le — s mondá az asszony: Vigadjunk csak még egy keveset [ M v ; M v L t 291. 142a—3b átírásban!]. — d. egy kis időre, egy cseppet. 1644: Czizar Andrasne zolita Geó-reógh Thamasnet hogy Jezte te czifra egi keuest [ M v ; MvLt 430b] * ~ kevés ideig. 1783: a’ Vete-

ményes kert . . . még egy kevés ideig durálhato támaszos és Lészás Sövény kertel rekesztetett-el [Mocs K ; J H b K X X X I / 1 . 7] * ~ kevés idő múlva/múlván. 1599: Egy kewes ideő mulva ieö wol t egy ember egy lowu zano(n) [UszT 15/190]. 1613: egy keves idő mulvan eszemben veőm hogy az másik zolgalonakis azon képpen vagion dolga mint az elsőnek. [ K J ] * ~ kevés korig egy kis ideig. 1631: Énnálam lakik egy kevés korig Báczki Kata s láttam, hogy j ö t t oda, láttam, hozzája ez az Szalontai, de én gonoszságot nem lát tam hozzá [ M v ; M v L t 290. 237a—40a átírásban!]

* ~ kevéssé/kevésség. a. egy kis ideig, némi ideig. 1596: Enge(m) megh lata Benedekfi Janos, monda k i úagj estez (!) lelek, en el fútek, futa egy keuesse utanna(m), de ne(m) túdhata hoúa leók [UszT 11/53 ,,Lucas Damokos de Kaidichfalúa” jb vall.]. 1604: zola alard matene hog’ uarna egj keueseg es meg agja mert hat ŏkrŏchykey uagjon es ha azt el uezj nem elhet el [UszT 20/207]. 1606: egi keuese mennek az niomon, egikor megh alnak touab semmikeppen nem hihatt iak eőket az V y Szekeliek [UszT 20/227]. 1638: látám, hogy Csillagh ezt az vargánét az térdén táncoltatja vala, és mondá Csillagh György: Nosza lelkem, ha engem szeretsz, vess ágyat, feküdjünk le! De az asszon mondá: Nosza csak szerelmeskedjünk még egy kevéssé [ M v ; M v L t 291. 142a—3b átírásban!]. 1642: lakek i thon egy keuessegh ismet ugy mene el innet Szolczuara ot holt oztan megh [Nagyoklos T A ; Berz. 12. 92. 52]. 1670|1752: Had légjen tsak egj kevésség, el j ű az üdő hogj meg tani ty-tyuk , szot fogadnak [Dedrád K ; L L t ] — b. egy kis időre. 1570: Mond Zeoch Demeter az leannak Borbara, Jer el velem egy keweseh az Majorba [ K v ; T J k III/2. 79—80] . 1584: No Im en egj kewesse el megiek f iaym [ K v ; T J k IV/1. 264]. 1599: ieözte k i Balas egy kewesse [UszT 15/196]. 1623: Vrkon Antal f ia Istuan egy keuessegh az Drabontsagrays alott uala [Csekefva Cs; BL t ] . 1640: Úgy vagyon, hogy mintegy pünköst tájban

jöve oda házam eleibe Asztalos Márton s mondá, hogy jöszte ki, fráter, egy kevésség [ M v ; M v L t 291. 349b—51a átírásban!]. 1687: Az Felso Rhonai malom oly rosz hogy csak Pokol ŭdŏben forog, mindenestől is Tizenket vagy Tize(n) három hetekett alig forgat, Tavasz elein mikor a ho meg indul akkor egy kevesség nyárban Szent Péter nap tajban harmad negyed napig, késő ŏszszel

esmet hogy az esŏk meg indultak [Máramaros-sziget; Törzs]. 1740: (Az alperes) meszsze lakik, . . . jelen nem lehetet ezen dolognak defensiojára, azért ha lehet még égj kevessé dilatálodni . . . meg engedni méltoztassék a szék [Torda; T J k

I. 185]. 1756: egykor a’ Váras Patikájába men-vén, egy kevéssé én el fordúl tam onnat, ’s megint viszsza mentem azon Patikába [ K v ; Mk IX. Vall. 3 0 — 1 ] . 1805: Bonis Ur bé h ivu t t egy kevéssé [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 99]. — c. egy kissé. 1591: Mikor eggiwt indul tunk volna hazunk-hoz . . . , en egi keuesebb (!) hatrab maradek teol-leok [ K v ; T J k V/1. 163]. 1593: Mikoron masod-szor minket Andras oda h i t volna az seoueni latni, latuk hogi ahul az hatar fat m i inteztwk vala, attol fogua egi keuesse vgmint harom vynira . . . az karot nehul kwllieb verte fel [ K v ; TJk 368]. 1716: A Tavaszbuza vetését ugj igjekezze vettetni . . . , hogj ha a szükség kiványa annak a Tarlojában ősz buzát vettethesse(n), mihelyt a marha egj kevéssé meg tapadgya [Szászerked K ; L L t Lázár Ferenc ut. ] . 1738: Szamosfalván . . . Feleségemis egy keveség meg unta magát ot tan [Gyeke K ; Ks 99 Kornis Anta l lev.]. 1745: én kőszőnék néki de semmít sem felele hanem Csak az kalapját emelité egy kevéssé [Bálványosváralja SzD; Ks]. 1756: Ezen Bolt hajtásnak észak felol valo része egj kevéssé meg repedezett [Branyicska H ; J H b L X X I / 2 . 19—20]. 1772: a’ silipnek also vége alá hal után bé jártunk, az holottis oly nagj üresség volt, hogj a’ Silip alatt egj kevéssé fejün-ket meg haj tván el fértűnk fenn álva [Ádámos K K ; J H b LXVI I /286 ] . 1826: ot tan öszve talál-koztam . . . Ballo Borbárával és egy kevéssé Már palinkás lévén enyelegni kezdettem vélle [Déva; Ks 116 Vegyes ir . ] * ~ kevéssel valamivel. 1796: (A meszet) egy kevessel oltsobban hoztak min t sem az elebbeni Leveleben méltoztatot vol t Ngod i rn i [Banyica K ; I B ] * ~ kevés vártatva nemso-kára, nem sokkal később. 1591: Egy keues var-ta twa en teollem Jzene megh az biro eordeogh farkasnak hogy allatasso(n) teorwent à kiuel al latni akar [Szkr; UszT Berczikj (!) Mate fej. jb vall. ] | Egi keues vartatva hat igen jw Kecz-kemeti Georgi [ K v ; T J k V/1. 116]. 1593: Mind az altal lefekűek . . . egi keues vartat tua k i menek, minthogi az zeorgetest hallam, es latam tahat egi leginniel bezel Safaritne [ K v ; TJk 362]. 1597: egi kewes wartatwa az leanka nagi tambalwa ieowe hozza(m) monda hogi az azzonya egi ketre-czet keret [ K v ; T J k VI /1. 94]. 1631: Mihaly kóvaczy . . . egy keves vartatva be jove(n) ragada tariznyajat, el mene [ M v ; M v L t 290. 241b]. 1644: Akkor el Mene ozta(n) Georeogne, Jsmet egj keues vartatua hat Georeogne Ereosse(n) Iw az Vraual [ M v ; MvLt 291. 430a] ~ kicsinyég a. egy kissé/kevéssé. 1603: az Nemet . . . be mene vtan-nok s azonba zergest hallek oda be . . . latom hogy k y tol iak a’ Nemetet onnon s latam hogy az keozepseo vya egy kichinegh veres vala [ K v ; T J k VI/1. 707]. 1625: (A gyermekló) fel kó l t egy hajtasnira eligh hozhatok cziak le erezkedek, es mindgiart . . . megh hala az orszag utan [UszT

E EM

egy 598

92a]. — b. egy kevés ideig. 1776: Szöcs Péter Uram zörgetvén az aj tot én fel költém Szöcs Péternét és azt monda be ne ereszszem egy ki-tsinyég [Kovászna Hsz; HSzjP] ~ kicsinyt/ki-csit egy keveset. 1633: (Az asszony) Eztis mongia uala hogi igiunk sziwuem egi kiczint mulassunk gióniórwsegesen [ M v ; M v L t 291. 143a]. 1765: Most három Esztendeje a Lengyel Samuel Fia Pál nékem czimborám lévén egy k i ts i t t az also vegiben ezen főldnek az vegiben szántottam vélle [Kissolymos U ; Márkos]. 1770: megis ismérszik, hogy a Silip, és a Malomnak also szegeleti egy kicsint süllyedett [Dombó K ; J H b L X V I I / 1 1 4 ] | ha a viz egy ki ts int aradatt az utr izalt Adamosi malomnak also kereke hamar meg állott | mikor a viz egy kicsit áradatt mingyárt hibázat az Ada-mosi malomnak két also kereke [Sövényfva K K ; J H b LXVI I /112 , 114] * ~ kis egy kevés. 1589: egj kws penzeonk vagio(n) hozzad adom, v id el tarchiad el ne keoltsed [Máréfva U ; UszT]. 1759: Az Aszonj eŏ Nga nem mért az Gyermeknek Semmit bé adni, hanem az étzaka, . . . egj kis nyavalya tőres ellen valo port adott eo Nga álker-messel [M.csesztve A F ; Ks Mikes Antal lev.]. 1827: égy kis ho némelykor hiszem hulldagal, de azis a Lotsba mind el olvad, sár, fagy, olvadás, elegy belegy változnak, hideg nem akar lenni [ K v ; Pk 7] * ~ kisded ideiglen egy kevés ideig. 1590: Az Zam weweo vraim . . . eg’ kisded ideigh-len Walo Warakodast veottenek eleó, A k y towab Nem Niu l t eztendeonel, megh Warwan a’ gyer-meknek Zerencheyet [ K v ; TanJk I/1. 2 8 — 9 ]

* ~ kisség. a. egy cseppet/kevéssé. 1750: elébb menvén egy kisség jobb kéz fele ta lál tatot t egj alkalmas konyhátska [Szamosfva K ; J H b K L V I I I / 4 . ] . 1800: Vaszi Halmáts . . . egy kisség gŏrbe hátu, és lábu [ D L t nyomt. k l ] . 1838: e’ biz egy kisség drága [ K v ; Pk 7]. — b. egy kis időre. 1750|1778: el kéré tŏ l lem a Lo szekeremet, hogy egy kisség adjam oda [I lencfva M T ; DLev. 6]. 1761: a nevezett Tiszt csak neki ugrék kezebeli égy vékonka ostorménfa pálczával, és égyszer a nyakát, mászszor a jobb kar ját , harmadszor a bal kar ját meg űtvén, ekkor égy kisség a Verés-tő l cessala a Tiszt ő kegyelme [BSz; Ks 25.

III. 69]. 1800: Te gyere ide égy kisség gyere [M.fráta K ; KLev. ] . 1830: Edes Anyám szere-dátol fogva fekvŏ beteg, ma égy kisség fel kŏ l t , de anyira erŏtelen hogy nem járhat [ K v ; Pk 6]

* ~ nyomra sem egy tapodtat sem. 1639: az en fiam, Gyurko igen fertelmes rú tu l meg szido-gatta vala ezt az Kal lainét s nem ere harmad napot ugi megh teŏrseölek az boszorkaniok hogy egj niomra sem mehetet [ M v ; M v L t 291. 189a]

* ~ szálat sem egy cseppet sem. 1568: Anto-nius szǫch uxor(que) eiusdem iur(ati) fassi sunt pariformitera, M y t h felt i tek t y seres Annath, enis oth vol tam az lesesbe akor Eyel bizon egy szalat sem alut tam akor eyel [ K v ; T J k III/1. 226. — aTi. m in t a megelőző tanú]. * ~ versen. a. egy ren-den. 1753: egj öl Paczat elé hozata le vonata egj versen meg vereté [Marossztgyörgy M T ; Ks 48. 67. 31 ]. — b. egy ízben, egyszer. 1763: Mányika

I l iátol is hallattam egy versen veszekedvén az Öttsivel Mányika Iuonnal mondani . . . [Gálfva K K ; Mk V. V I I /1 . 51 ]. 1798: mul t szüreti alkal-matossaggal egj versen . . . velünk beszedbe ered-vén azt Kérdé . . . [Ádámos K K ; JHb X I X . 58].

egy3 1. testvér; soră, frate; Geschwister. 1555: Few keppen hattam az wr Istenre az Ew gond wyse-leseket, Annak wtann (!) keeth Bathyamra kyk -kel Eggy wagyok [ J H b K X L I I I / 3 1 Mikola Fe-rencné Melyk Anna végr.]. 1568: Petr(us) Kaytar , iur(atus)a, en es Kaytar istuan egek voltunk [ K v ; T J k III|1. 191. — a Értsd: fassus est]. 1570: Az kochys Myhal volt eo kochissa . . . gyakorta hallotta . . . hogy azt Montha hogy az Ew felesege es az Eotthwes Lwkache egyek vol-nanak, Es egy at tyatu l anyatul valok volnanak | Erlew Myhal es Nagy palnak az Annya egyek voltak | Aztis hal lotta hogy Montak hogy az felesegek egyek volnana(k) [ K v ; T J k III/2. 84i, 85, 133]. 1573: my harman Eggyek vagionk [ K v ; T J k III/3. 257]. 1577: Nierte meg Kyralyne Aszontŭ l az barabasy resznek felet ugy mint ver, Merth Kendy Antalneual Eggy uol th [Alparét SzD; Ks] . 1590: harma(n) voltanak akkor eggiek [UszT]. 1596: Pwnkest utan ualo vasarnap mentem uala Thibold Antalnenj, mierth en egj úagiok úelle [UszT 11/53]. 1597: Viczey Andras neww attiafiais wala egi kiwel egi wolt [ K v ; T J K VI /1. 57]. 1598: az en zerelmes ura(m) Batyam kegdet io akaro att jaf ia-nak, es baratt janak tar tot enís pedigh kegdet, miol-ta esmerjük egj mast ugj tar tot tam min t ha eggjek le t tvnk uolna [Bál. 51 Kowachoczy János lev.]. 1600: Sima Marton . . . , es az en apam Masodik Sima Balas eggiek voltak ketten, egy at iatúl aniatúl valok [UszT 15/85] | M i ez fellel megh newezet hazbol es eöreksigbol, az m i rezeönket kewaniwk megh, mierthogy negye(n) wagyunk m i eggiek, k i k . . . Nagy Imreh leany wagyunk [UszT 85]. 1602: Vitez Mihalinak az edes Annia, Gall Georginek a’ iob at t ia eggiek voltak [ K v ; T J k VI /1 . 659]. 1604: az al peres azonnak Vra Ger-gelj kouacz en velem egj vala, en velem Andras kouaczal [UszT 20/175]. 1610: Czyakany Ba-lasne . . . Zelemery Jud i t t . . . egy vol th Kendy Judi tnak az Annyaual Zelemery Borbaraual [Szúv; Bál. 42]. 1617: Nagy Menyhartnak is az Annya egy volt Lazar Imrehneuel [Kará-csonfva M T ; BfN] . 1620: Kópczes Andras-nak az Apia az en apa(mm)al mind eggjek vol-tanak [Algyógy H ; RDL . I. 109]. 1625: Mark es Ambaris egyek voltak [Telekfva U ; UszT 4 ] | ha penzt adott, enis penzt adok . . . , mert nem tagodhattia az en batiam, hogi nem egi uolnek uelle [UszT 93c]. 1629: Paxi Lukaczi Annya, Keouer Marton es Keouer Janos egyek [ K v ; T J k 25]. 1631: Bradj Janosne es More Sig-mondne egyek voltak [Abrudbánya; Törzs]. 1637: Vitalius Bernald es Vitalius Bal int eggyek voltak, minor natu Balint vol t [Ma-défva Cs; Eszt-Mk]. 1638|1683: Bethlen János Uram Buni Tisztartaja monta nékem akkor hogy édes egy eŏ avval az Goja Péterrel . . . magam

E EM

599 egyáltalában

is tudom hogy egy véle bizonjoson [Bál. 44]. 1651: Esmertem Santa Istvant k i egy vol t Mathe Geőrgyel, Santa Janossal . . . Totörben la-k o t [Esztény SzD; Ks 90]. 1657: Ez Ivan vajda pédig egy vala Gavrillas vajdával [KemÖn. 214]. 1671: Daurert Giorgy az Daurert Istvan A t t y a egy volt . . . Posert Istvanneval [ K v ; AsztCJk 6b]. 1675: Banff i György egy vol t Nehai Banff i Dienessel [Nagykapus K ; Born. II. 13]. 1688: Gáspár Gyeőrgjnével egj vol t az edes anyám [Kökös Hsz; BL t ] . 1692: az Filep Menyhart

Annya Banyai Janos(na)k leanya vala s Banyai Miklossal egy volt [Kercsed T A ; Borb.]. 1700: Pap Istva(n) Pap Mihaly es Janos Egyek valanak [Hsz; LLt]. 1701: Buga Dávid es Buga Gergely ketten egyek leven Moldvábol ide Gyergyoba(n) iővenek mind ketten s magokat adák . . . Lázár

Istva(n) Ur(am) keze alá Jobbágyul [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 69]. 1713: Bozoka Máthé . . . az

Felesegem Apjaval edgy vo l t t [Cege SzD; Wass. Oltyán Sztojka (40) vall.]. 1726: mondám ő kg(ne)k mi t cselekszik kgld, miért akarja a két urat őszve veszteni holot majd csak nem edgyek [Mezőbánd M T ; Berz. XV/4. 4]. 1753|1781: Togyer Tolomé . . . édes A t t ya egy volt Togyer Szimionnal [Nagyaranyosa T A ; J H b L I I / 4 . 53. — *Vmelyik Felső-Aranyos menti település, de a szerk. nem tudja azonosítani]. — L. még M N y X X X V I I I , 57.

Szk : anyával ~ (anyáról) féltestvér. 1585: Zentkiraly Andrasnak . . . az elseo felesegewel egi volta(m) Aniawal [ K v ; T J k IV/1. 427]. 1623: Neb Marton . . . cziak Anyawal egy Anna Asz-szoninial [ K v ; R D L I. 96b]. 1631: Kadár Istuanis . . . egj volt Aniaval az leanial Judit tal , m i peniglen apaval [ M v ; M v L t 290. 56b]. 1680: (Bernard deák) Anyaval vol t egy Conradus Istvannal az eő keme job At t java l [ K v ; R D L I. 158]. 1735: Budoni Giraszin . . . ezen Legeny nem egj Apá-to l valo Budoni Vasziliaval, hanem csak Anyával egjek, hanem más ember Jobbágiatol valo [Tóhát T A ; JHb IX/9. 3 0 — 1 ] * atyától-anyától/atyával-anyával v. (mind) atyul-anyul/(mind) atyával és anyával ~ édestestvér; frate dulce; Geschwister. 1570: Az K lok vinche Annya es az Janos pap egyek voltak atthyawal Anyawal [ K v ; T J k III/2. 133]. 1573: hallottak Zaybol (!) eottwes Leorinz-nek . . . hogy montha hogy egy volt eottwes Balintal es teoreok Lazlonewal, es wweges Albert-newal eottwes Imrenenek az Annyawal, mind at tyatu l es Anyatul | egy volt Aztalos Imrehne Annyawal Es az ket Arwanak az Annyokalis egi vol t Anyawal atthyawal kywleon [ K v ; T J k III/3. 71, 241]. 1592: Tudom ezt hogi eoteon Apaual Aniaual eggiek Zep Balint, Zep Istuan, Zep Gaspar, Zep Ilona, es zep Catus [ K v ; T J k V / l . 281]. 1597: en Kozarwary Lazlo felesigivel nemai Mar-taaszonnial egy woltham mynd attyawal es annya-wal [Dés/Néma SzD; SLt BC. 7]. 1604: az en felesegem Galfy Mihalj liania, Galfy Peterrel mind atíaual aniaúal egi [UszT 20/127]. 1629: Frataj Janosne, Suki Borbara Aszony . . . en magammal egi vala, mind Apaval Anyaval, az Apank Suki

Benedek vala, az Anyank Bogathi Katha vala, Bogathi Boldisarval egi vala [Zsuk K (melyik?); SLt A. 44]. 1639: Váárffalvi Istuan, es Váárffalvi Daniel, mind Apaval Anyaval eggiek valanak [Fületelke K K ; Berz. LXVI /22 ] . 1641: Sűkősd Margit Sűkősd Gasparral mind atyul anyul egy vol t [Gy f ; J H b X X . 49] * atyával ~ (apáról) féltestvér. 1572: Hadriai Ferencz vram Sapfar (!) pallal atiaual egyek voltak [Gerend T A ; B K ] . 1590: ez Alperessel en vgj uagio(n) hogy Atiáual egj uagiok, de Aniank kylen vol t eók az mas echenkel ketten eggj Anjatol valok [UszT]. 1618: Vzdj Istuan . . . Vzdj Georgy vrammal Atyaual egj uolt [ K v ; R D L I. 104].

egyáltalában 1. általában; în general; i m all-gemeinen. 1634: Marhakotys adott azon kyű l edgiel massal, annyra egi altallyaban hogi min-denekről contentalta Coman Raukat [Récse F ; Szád.]. 1792: A Kŏzŏnséges Adorol égy átallyá-b(an) Szó fordulván elŏ az Ország Gyŭlésen, Kŏveteink kötelesek lésznek az Ország elŏ t t k i nyi latkoztatnia [Zi lah; Borb. II. — aKöv. az ut . ] . 1815: a’ Falusi Examinált Bábák azon tanul t Mesterségeket, egy átalyában minden Aszszonyok-nak szabad lévén bábáskodni, nem gyakorolhaty-tyák [ K v ; T V L t r t len gub-i rend. 1393]. 1816:

Itt az egész Határon az ŏsz Gabonák egy átollyá-ban gyarlok [Somkerék SzD; Berz. 11. 75]. 1821: A Zápor tar to elött valo strása fák egy atollyában hitványok [Koronka M T ; Told.]. 1827: öltözettyek egy átalyába durva, és piszkos vol t [ D L t 1261 nyomt. k l ] . 1852: a’ lelkem Anyám egy átaljában gyenge ugyan, mind az által lábai eréjét mégis vissza kapta [ K v ; Pk 7].

2. határozottan; ho tă r î t ; bestimmt, entschie-den. 1648: ne(m) mondgia egy altalliaba(n) hogi eppen az adossagh megh fizeteodŏt, hane(m) ambigal feleòlle, Sŏt egy szauaual azt mondgia hogi az Atya, s eŏ megh fizettek, mas szauaual mentest utanna vallia, hogi ha m i fizetetle(n) volna is, az A t t yak igazittasa [ K v ; T J k V I I I / 4 . 322]. 1823: égy átollyában hibázott a’ Nemes Magistratus [Dés; D L t ] .

3. kereken; categoric; glatt, rund. 1818: Petru Magár . . . egy ataljában tagadta, hogy nemis lá t ta [Petri l la H ; J F 36 Prot. 18]. 1826: Azt egy atalyáb(an) tagadom, nem igaz [Déva; Ks 126 Vegyes ir . ] . 1838: mindeneket tagad égy átolyába [Dés; D L t 8].

4. teljességgel, teljesen; cu t o t u l ; völlig, ganz. 1708: ha meg ne(m) orvosoltatik edgj altallyá-b(an) az ŏ Herczegsege, i t t valo Korcsomainak nyaka szakad es hejjaba száll i tatott ur(am) kgd ide annyi jo borokat, Eo kglmēa nem hogj à Ka-tonakat k i bocsatana sőt inkāb annál nagyobb dologbanis opponallya magát [Fog.; K J . Foga-rasi János lev. — aA kapitány]. XIX. sz. eleje: a’ Juhoknak Határunkon való tartások (így!) egy átollyába meg nem engedtetni . . . határozták közönségesen [ K v ; Pk 1]. 1802: szükségesnek lát ta ezen k i rá l ly i Fö-Igazgato Tanács a’ Gaba-nabéli Pálinka-Fözést annyivalis inkább egyáta-

E EM

egyáltalán 600

lyában el-ti l tani, mivel a’ Pálinka-Fözés által a’ Gabona egy felöl felette igen meg-szokott drá-godni, más felöll pedig nevezetes Gabona szükit szokott szülni [Borb. II gub-i nyomt. ] .

5. éppenséggel; pur şi s implu; schlechthin, geradezu. 1645: Kamuth i Miklosnen es Joszagan ne hatalmaskodgyek, . . . mert egy altalyaban az hatalmaskodast senkinekis megh ne(m) enged-het tyük birodalmunkban [ J H b K X X I / 8 . fej.]. 1683: semmi némŭ respectusra Szombati szól-gaság(na)k szine alatt magát senkys ne absentállya, mert egy átallyab(an) magok se(m) gondolnák meg mi kŏvet i az ollyanokat [UszLt IX. 76. 19 fej.]. 1730: Enmagamis Kőblős Peter Vice Ispány Vramhoz mégyek holnap, azon Jobbágy-

nak dolgában . . . ha az Mlgos Vrert nem engedel-meskedik Kőblos Peter Vram egy átallyáb(an) fel akasztattya [ T K l Mohai Mózes Teleki Ádám-hoz]. 1735: ha az ház Gazdája hátul az Inek keziben lévő fejszéjét k i nem ragadta volna . . . égy átallyaban valakit halálra Sebhetett volna [Szentbenedek SzD; Ks 27. X V I ] . 1763: (A) Jobbágyok . . . oda jŏvének egy egy kapával, szándékok egy átallyában az lévén hogy belénk veszszenek [Udvarfva M T ; Told. 44. 15]. 1820: Ezen Határnak minémüségit egy átaljában a’ Loksághoza hasonlitani nem lehet [Sándorfva U ; M v Á L t Usz-i összeírások 352. 2. — aVagy a bihari Lakság nevű tájegységre (vö. MNy X X V I , 258—60) vagy — még inkább — a székely és szász székekkel szemben való elkülönítettségben az erdélyi régiségben a hét erdélyi vármegye összefoglaló megjelöléseként használt névalaku-lásra von. (Vö. Jakó: E M L, 105—6)]. 1843: Egy átallyába semmit sem tudok vallani [Dés; D L t 586. 20]. 1849: réám egy átaljába semmi ŏsi vagyon nem szálván a fenn érintett vagyont, kedves nŏmmel, kettŏztetett iparral, ’s fáradság-gal egyŭ t t szereztem [ K m ; Végr. Tamás Bogdán végr.].

egyáltalán okvetlen; neapărat, necondiţ ionat; unbedingt, ganz gewiß. 1661: csak legyen Csendes-seghbe, varja el holtomat az levelek mind megh Vadnak s olly emberre biszta(m) hogy egy alta-lya(n) ö kgme kezeben akadnak [Sófva B N ; Ks 41. K ] .

egyáltaljában l. egyáltalában

egyaránsú l. egyarányosú

egyaránsúlag 1. egyenlőképpen; în mod egal; gleich. 1763: a m i kéves Dézma j ŭ t t . . . aztot Mlgs Groff Lázár Antalné Aszony eŏ Nga Baro Josinczi Mihály ur eŏ Ngaval egy aránsulag fel osztottak [Ruker A F ; Born. X X I X a . 19 Néh. Hortobágyi Gergely György conscr. 76].

2. azonos módon; în acelaşi fe l ; auf gleiche Weise. 1825: a Rabot . . . megis őlte volna ha Kozmutza Danila engedte volna, akivel tsak ugyan egy aránslag (!) kinoztatott meg [Köte-lesmező SzD; TSb 47].

egyaránt 1. egyformán; la fe l ; auf gleiche Weise. 1568: az fyaual egyǫt eltenek, es mindent egy arant kǫ l tǫ t tenek | mind egy arant szigiak egmast [ K v ; T J k III/1. 189, 225]. 1570: Aztis l a t ta hogy az kertnek Epitesen az harom attiafiak egy Aranth Munkalottanak [ K v ; T J k III/2. 44]. 1575: (Az kapuőrzők) fizetesek legien hora ke t forint Mind egy arant [ K v ; TanJk V/3. 109a]. 1577: Minket h i t tak wolna az ket fel . . . hogy az mely Jozagok Anniok wtha(n) wagh at t jok wtha(n) wagyo(n) az aloll megh I r t h falwkban . . . az kyket wgy thallalnank, Theorweny zerinth hogy egy aranth Jllet mind fyw agat es leany agath, azt keozeotthwk Igenessen megh ozwk, harom Rezre | az Wago Mihal kissebik fyawal, Mihaljal es Wago borbara azzonnal ezeket teor-weny zerinth Wgj Inteztwk hogj az hazak wtha(n) wallo Jaro feoldeket, egj arant ozzak [Vajda-sztiván M T ; B f N 71/19]. 1578: mikor azok az keoueka es vasak el vasólodnak, mind kettenb

eggiara(n)t epithik, es egiarrant vezik haznat [Hsz; Bál. 1. — aMalomkövek. bA társtulajdono-sok]. 1589/XVII. sz. eleje: Az Varosnak edgik reghi Torniat . . . , mind az kęt fęle mesterek egesz Cehul egi arant valo keolczeggel otalmazzák, epiczek, es hadi szer szamokkal . . . fel szerezzék [ K v ; KőmCArt . 3] | H a ualamellykunk az Pia-czon barmot venne es az arrat ualami keppen megh nem adhatna, Az masiknak ne allion aruiaban bozzusagbol, hanem inkab kegiessegre uigie magat es tartozzek neki anny penzt adni keolczieon . . . Touabba ualamy azon az Eőkreon Jeóne niere-segul egyarant oztozzanak uele, hogy az Joert io legien [ K v ; MészCLev.]. 1591: E n mind ke t t felnek egjarant segitettem az haz czinalasban [Szentkirály U ; UszT]. 1592: mikoron Thamas Janos el bwdosot vol t . . . , akkor talalanak megh engemet az Thamas Janos attiafiay hogy valtanok meg ez Demeter Georgiotis kiuannek vala hogy egy arant fizessen (így!) vellek s az eoreoksegetis egy arant birnok [i.h.] | Az ȧz eȯreksegh mynket egy Arant i l let, Vas Boldisar f iay vagyunk [UszT 10/79]. 1598: Ezeket az Arany es ezwst marha-kat igj hagiom, hogj az en giermekim . . . egj Arant oztozzanak velle [Gerend T A ; Törzs. Ge-rendj Pál végr.]. 1599: Ez kwwl mind Araniam, mind Apro penzem az m i lezen mind Egj arant ozollion [Szava K ; J H b K X X I / 7 ] . 1625: erdeȯt s mezeȯt irtast az kett peres faluk egj arant keȯzwl b i r tak ; mindeneket aequal(ite)r ozzanak es intezzenek el [UszT 137b]. 1630: az szitko-zodasokat hallotta(m) hogj mind eggjarant szit-tak, hogy Makainenak azt mondotta Timar Janosne hogj rongjos valagu, az masik megh azt mondotta, hogj Aszu valagu bestie hires kurua [Mv ; M v L t 290. 225a]. 1632: eggiutt iartak laktak óttek i t tak es az hazhoz mindenik egy arant vasarlott az m i szwkseges uolt [ M v ; MvLt 95a]. 1641: i t keoztwnk az teoruenj, hogy az verek egy arant osztoznak [Ne; R L t ] . 1643: az haznak adaiat fizessek ketten egj arant, konyhaiat, vduarat, kert i t , ku t t ya t , haszheat, vduarata egj arant biriak, ha m i Epites penigh az hazon keuantatik,

E EM