Szekeres Attila István

Sepsiszentgyörgy jelképei

.

Szekeres Attila István

Sepsiszentgyörgy jelképei

Sepsiszentgyörgy, 2012

Készült Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala megbízásábóla Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa program keretében.

Borítóterv és fotók: Szekeres Attila István

© Szekeres Attila István, 2012© Sepsiszentgyörgy Kiadó, 2012

A Bevezetés iniciáléja Gyárfás Győző munkája, megjelent Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai, Sepsiszentgyörgy, 1901 genealógiai gyűjteményben

Nyomdai előkészítés, nyomtatás és kötészet:Táltos Kiadó, Sepsiszentgyörgy

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a RomânieiSZEKERES, ATTILA ISTVÁN Sepsiszentgyörgy jelképei / Szekeres Attila István. - Sfântu Gheorghe : Sepsiszentgyörgy, 2012 Bibliogr. ISBN 978-606-92936-6-9

929.6(498 Sfântu Gheorghe)929.9(498 Sfântu Gheorghe)

�

Sepsiszentgyörgy címerével mintegy évtizede foglalkozom. Ez az ál-talános kifejezés – foglalkozom – többirányú tevékenységet jelent. A cí-mer, s elődje, a pecsét múltját kutattam, a történelem folyamán használt bélyegzőket, pecsétlenyomatokat, városcímereket kerestem levéltárakban, valamint a Székely Nemzeti Múzeumban. A város címeréről tanulmányt közöltem a Könczei László Egyesület által kiadott, Sepsiszentgyörgy Kalen-dáriuma 2008 című, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacso-port tagjai által összeállított, Székely szimbólumok nyomában című tanul-mánykötetben (2009) és ismertetőt a település városként való említésének ��0. évfordulója alkalmából a Háromszék című megyei napilapban (2011).

Sepsiszentgyörgy címerével olyképpen is foglalkoztam, hogy a mai jel-képet magam alkottam. Szándékosan nem tervezést írtam, mert a címer hivatalossá válásáig több tényező közrejátszott: egyrészt a fél évezredes pe-csétkép, másrészt az ifj. Gödri Ferenc polgármester által tervezett, 1897-ben

6

királyi adománnyal szentesített címer képe. Ez utóbbi alapját jelentette a mai címernek, ám a városi önkormányzat által kiírt pályázatra általam rajzolt, s az elbíráló testület, valamint a helyi tanács által elfogadott címerterven módosíttatott a jelképet jóváhagyó bukaresti heraldikai bizottság.

Jelen kiadvány az előző közlésekhez képest többet nyújt. Bemutatja a város első, 1�09-es évszámot viselő pecsétnyomóját, melyről nemrég tudtam meg, hogy az állami levéltár megyei kirendeltségében őrzik. Terje-delmi korlátok miatt korábban nem közölhettem az 1897-ben kiállított cí-meradományozó levél szövegét, amit ezennel pótolok. Bemutatom továbbá a város címeres pecsétnyomóit, a pecsétek és címerek mellett Sepsiszent-györgy zászlait is ismertetem.

A tanulmány magyarázatot ad Sepsiszentgyörgy újabb kori címereire, ám a pecsétben, később a címertalpba helyezett medálban szereplő férfifej kilétére még mindig nincs egyértelmű válasz. A pecsét eredetét is homály fedi. A város számos korai dokumentuma odaveszett a történelem vihara-iban, így nem biztos, hogy valaha is kétségbevonhatatlan választ kapunk a felvetett kérdésre.

A kiadvány a város első írásos említésének 680. évfordulóján, a Gödri Ferenc-emlékévben (a városépítő polgármester születésének 1�0. évfordu-lóján; elhunyt 1913-ban) a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Ifjúsági és Kulturá-lis Fővárosa program keretében jelenik meg.

Ezúton is köszönöm Boér Hunornak, Csáki Árpádnak, Cserey Zoltán-nak, Fehér Jánosnak, Forró Eszternek, Mandalian Irénnek, Nagy Botond-nak, Szaló Rékának, Tóth Szabolcs Barnabásnak, Tudor-Radu Tironnak és Vargha Mihálynak a tanulmány megírásához, illetve egyes illusztrációk beszerzéséhez nyújtott önzetlen segítségét.

A szerző

7

A város pecsétnyomói

Sepsiszentgyörgy első ismert pecsétje – köriratának tanúsága szerint – 1�09-ből származik. A pecsétnyomót Románia Országos Levéltárának Ko-vászna Megyei Fiókja őrzi.1 A kör alakú sárgaréz bélyegzőt öntöttvas szárra ragasztották.2 A pecsét körirata: SIGILLVM OPPIDI SEPSI ST. GYORGY AO. 1�09, azaz Sepsi Szent György mezőváros pecsétje 1509. év. A pecsét belsejében heraldikailag balra fordult, szakáll és bajusz nélküli ifjú férfi feje látható teljes profilból.3 A portré körül a következő jelmondat szerepel: ES MEA CRISTVS SP, azaz helyesen, sorrendben: CRISTVS SPES MEA.4 Fordításban: Krisztus az én reménységem.

A bélyegzővel egyidős pecsétet nem láttunk, de azzal készült későbbit igen. Ilyen vörösviasz-lenyomat látható egy 1861. november 4-én kiállított tisztségi iraton.�

Sepsiszentgyörgy első ismert pecsétnyomója(az állami levéltár Kovászna megyei fiókjának gyűjteményében)

8

E bélyegzővel készült pecsétet, vagy magát a pecsétnyomót Orbán Ba-lázs is látta.6 1868-ban megjelent monumentális munkájában írja: „…jóval régibb a város pecsétje, melynek közepén bajusz és szakáltalan fiatal férfi arcz-éle van, körirata pedig ez: »Es (est) mia Cristus sp. (spes)«. Külső karimáján ezen irat látható: »Sigilum oppidi Sepsi Sz.-György Ao. 1509.«” A MEA he-lyett könnyen olvasható MIA, mivel az „E” betű szárai igen parányiak.

E régi pecsétről készült tusrajz található a Román Akadémia Könyv-tárának Kolozsvári Fiókjánál őrzött Kemény József-féle gyűjteményben.7 A korábbi bélyegző ismeretének hiányában ez képezte tárgyát Sepsiszent-györgy pecsétje leírásának az erre vonatkozó szaktanulmányokban.8 Az 1842-ben készült tusrajz feltünteti a pecsét minden elemét, ám évszáma és betűi nem őrizték meg a korabeli stílust.9 A férfiportré is módosult, de szakáll és bajusz nélküli maradt.

Arról, hogy kit ábrázol a pecsét, nincs adat. A későbbi elmélet, misze-rint II. Lajos (1�06–1�26, magyar király: 1�16–1�26) lenne, eleve elvethető, hiszen ő 1�09-ben csak hároméves gyerek. Felmerülhet, hogy a pecsét az akkor uralkodó II. Ulászlót (14�6–1�16, magyar király: 1490–1�16) ábrá-zolja. Elméletileg lehetséges változat. II. Ulászlót ábrázolták szakállasan és arcszőrzet nélkül egyaránt. Egy őt magyar és cseh királyként feltün-tető emlékérem előlapján szakáll és bajusz nélküli portrét látunk.10 Ezen

A pecsétnyomó tükörképe az 1509-es évszámmal

9

a király hátranéz, azaz heraldikailag balra fordul, tehát éppenséggel ez is ihlethette Sepsiszentgyörgy pecsétnyomójának megrendelőjét, illetve ké-szítőjét. De nem találunk magyarázatot arra, miért illesztették volna be annak a királynak a képét, aki a Brassó és Sepsiszentgyörgy közötti vi-szálykodásban Brassónak kedvezett.

Sepsiszentgyörgy pecsétje egy 1861-es iraton(az állami levéltár Kovászna megyei fiókjának gyűjteményében)

A pecsétnyomóval készített mai viaszlenyomat

10

Sokkal valószínűbb, hogy az egykori pecséten a város névadóját, Szent Györgyöt ábrázolták. Ezt feltételezi Pál-Antal Sándor pecsétszakértő, aka-démikus említett munkáiban, továbbá Jakó Zsigmond (1916–2008) törté-nész, akadémikus is.11 Igaz ugyan, hogy az ábra nem a sárkánnyal hada-kozva, azt legyőzve, nem lovagi jelmezben, nem keresztes pajzzsal, azaz Szent György attribútumaival jeleníti meg a férfit. Az is valószínű, hogy ilyesfajta Szent György-ábrázolásra nincs analógia, de Szent Györgyöt arc-szőrzet nélkül ábrázolják. Abból, hogy a férfi feje körül nincs glória, Dan Cernovodeanu (1921–1999) román heraldikus azt következtette, hogy nem Szent Györgyöt ábrázolták.12 Ez még nem érv ahhoz, hogy nem a szent lovag megjelenítésével van dolgunk, mivel a kör, melybe a portrét írták, helyettesítheti a dicsfényt. A Cristus spes mea, azaz a Krisztus az én re-ménységem jelmondat a kereszténység üldöztetésének idejére, tehát Szent György korára utal. És ugyebár Szent György nevét viselő település jelké-péről van szó.

A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében találjuk a sepsiszent-györgyi egyesbíróság pecsétnyomóját.13 Az 1862-ben felállított széki tör-vényszékek, s azok alegységei, az egyesbíróságok saját pecsétnyomót

1842-ben készült tusrajz Sepsiszentgyörgy pecsétjéről(Kermény József-gyűjtemény)

11

használtak.14 Háromszék esetében az egyesbíróságokat társszékenként szervezték meg, tehát Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Miklósvárszék rendelkezett egyesbírósággal. Mivel Sepsiszéknek nem volt külön címere, s amúgy is Sepsiszentgyörgyön működött a bíróság, a város jelképét helyezték a pe-csétmezőbe. Az általunk ismert bélyegző 1867–1871 között keletkezhetett, ugyanis csak a kiegyezést követően kerülhetett magyar szöveg a pecsét-be, s 1871-ben megszüntették ezt a fajta bíróságot.1� A bélyegző sárgaréz-ből készült.16 Körirata: SEPSI. SZ. GYÖRGY VÁROSSÁBA KIKÜLDÖTT EGYES BIROSÁG. Közepében díszeleg a város jelképe: a régi pecsétábra módosított alakban, úgymond címeresítve: pontokkal díszített szegélyű, kerek pajzsban melltől fölfelé látszó, szemben álló, páncélinges, fejét balra fordító, nagy hajú, bajuszos, szakállas, érett férfi. A pajzson zárt fejedelmi korona, melyből nyolcágú csillagban végződő kereszt emelkedik ki. A pajzs mögül különböző tárgyak tűnnek elő, jobbról ágyúcső vége, két szurony, két kürt, egy nyílvessző vagy lándzsa hegye, balról rúdjára merőlegesen, háromszor sávozott zászló, egy-egy dob, nyílvessző vagy lándzsa hegye és ágyúcső szája. A pajzs alatti szalagba írva az 1�09-es évszám látható. Tehát: a korábbi pecsétábrát módosították, az arcszőrzet nélküli ifjúból szakállas

A sepsiszentgyörgyi egyesbíróság pecsétnyomója – tükörkép(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

12

Sepsiszentgyörgy címeresített jelképe Potsa József 1893-as díszpolgári oklevelén(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

Sepsiszentgyörgy függőpecsétje Potsa József díszpolgári oklevelén

13

érett férfi lett. A korona használata a valódi címer igényét mutatja. A harci jelképek a romantikus korra jellemzőek.

Más jelképábrázolással a hatolykai Potsa Józsefet (1836–1903), Három-szék vármegye (1877–1903 közötti) főispánját Sepsiszentgyörgy díszpolgá-rává nyilvánító, 1893. május 14-i oklevélen találkozunk.17 Kör alakú pajzs kék mezejében hátrafésült, barna hajú, bajuszos, szakállas, meglett korú férfi fehér csipkegallérral, heraldikailag balra fordulva jelenik meg. A pajzs arany szegélyében vörös betűkkel a CHRISTUS SPES MEA jelmondat ol-vasható. A pajzsra fejedelmi koronát helyeztek, s külső díszekkel látták el: kétoldalt ezüstbuzogány, -kopja, -alabárd, aranycsúcsban végződő rúdra erősített piros-fehér-zöld zászló övezi, alul, kifelé dőlve két csücskös tal-pú pajzs, közöttük természetes színű, erezett fából készült kartusban az 1�09-es évszám jelenik meg fehérrel festve. A jobb pajzsban Magyarország kiscímere: hasított pajzs, jobb mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a bal mezőben zöld hármashalom, a középső, kimagasló domborulatán álló nyílt aranykoronából növekvő ezüst kettős kereszt. A bal pajzsban Háromszék vármegye címere: kék mezőben könyökben hajlított, ezüst-páncélos kar arany markolatú és keresztvasú, ezüstpengéjével vörös szívet átdöfő kardot tart a bal harántszelés irányában. Fent, jobbra sugárzó arany naparc, balra növekvő ezüst holdsarló. A kartus alól két, piros-fehér-zöld szalaggal összecsokrozott babérág indul, s a két címer alól előtűnve övezi a kompozíciót. A kartus alól egy-egy szablya ezüstpengéje, a címerpajzsok alól egy-egy arany ágyúcső tűnik elő, lefelé fordítva.

A könyv formátumú díszpolgári oklevelet vörös-ezüst-zöld selyem-fonalakból sodort madzagra illesztett függőpecséttel erősítették meg. A kerek cserépágyban levő vörös viaszpecsét szintén Sepsiszentgyörgy cí-meresedő formájú pecsétképét mutatja: középen CHRISTUS SPES MEA köriratú szalaggal övezett körben balra forduló férfi portréja. Az egészet zárt fejedelmi korona fedi, a kör alatt kis szalagon az 1�09-es évszám látha-tó. A pajzsként használt kör mögül kétoldalt foszlányok tűnnek elő. A pe-csét körirata, amennyire kibetűzhető a rossz minőségű lenyomatról: SEPSI SZT. GYÖRGY RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROS.

14

A város címerei

Címeradomány

A bemutatott címeresítési igyekezetek arra utalnak, hogy a város ve-zetőségében megérett a címerszerzés igénye. Ifj. Gödri Ferenc (1862–1913, 189�–1913 között polgármester) címert tervezett, azt fel is terjesztette felső jóváhagyásra. A bécsi kancellárián 1897. június 27-én megszületett az ado-mánylevél. A könyv alakú, arannyal díszített vörös bársonyba kötött do-kumentumot a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik.18 A vörös táblákat fent fehér, lent zöld selyemszalaggal lehetett összekötni19. A doku-mentumot piros-fehér-zöld szálakból sodort madzagra illesztett, sárgaréz tokba foglalt függőpecséttel erősítették meg. A vörösviasz-lenyomat Ma-gyarország középcímerét jeleníti meg, szívpajzsában a Habsburg-Lotha-ringiai ház címerével.

A dokumentum első oldalán Magyarország középcímere, alatta az uralkodó, Ferenc József neve és címei. A teljes szöveget kézzel írták, a cí-mert festették. Az adománylevél szövege a következő:20

Mi Első Ferencz JózsefIsten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát,

Horvát, Tót, Halics, Ladomér országok Apostoli, úgy Illyria stb. Királya, Ausztria főherczege, Krakkó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina, Fel- és Al-Silezia herczege, Erdély nagyfe-jedelme, Morvai őrgróf, Habsburg és Tyrol grófja stb.

Emlékezetül adjuk ezennel tudatván mindenekkel, kiket illet: hogy Mi Személyünk körüli magyar Ministerünk előterjesztése folytán kegyelmes te-kintetbe vevén miszerint a kormányzó fejedelmek nemcsak őrködni szoktak a felett, mikép a törvény sértetlensége s kölcsönös egyezség és egyetértés által alattvalóik közt a belbéke és nyugalom fenntartassék, de ezeket külön kivált-

1�

Sepsiszentgyörgy függőpecséttel megerősített címeres adománylevele 1897-ből (A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

16

ságokkal, engedélyekkel főképen pedig hiteles czímerek és pecsétek haszná-latával szokták felruházni, kitüntetni és díszesé teni oly czélból, hogy ilyké-pen az álladalom szilárdíttassék s az oklevelek és hivatalos iratok igaz volta, hitele és ereje iránti kétség elháríttassék, királyi hatalmunk teljességéből és különös kegyelmünkből megengedjük: hogy nemes

Sepsi-Szent-Györgyrendezett tanácsú város kérelméhez képest a jelen korig használt pecsét-

je helyett a követező színekben is előtüntetett új czímert czímere gyanánt,Sepsi-Szent-Györgyrendezett tanácsú város pecsétjemagyar körirattal pedig pecsétjeül örök időkig használhassa.Háromszögű égszínkék pajzsnak alapján kiemelkedő zöldszínű hár-

mas halom foglalja el (t. i. jobbról-balról kisebb, középen pedig magasabbra, félkörben kidomborodó hármas halom) melynek középső nagyobb halmá-ban, illetőleg annak aljában, mintegy arra fektetve, egy teljesen köralakú medaillon van elhelyezve aképpen, hogy alul a medaillon kerek szélei a pajzs szélét érintik, fölül pedig a középső halom félkörívű domborulatával párhu-zamosan kerekedik, kissé alább, úgy hogy a medaillon felett a zöld halom kilátszik.

A medaillon belső, aranyszínű mezejét arányosan széles vörös szalag szegélyezi körül, mely vörös szalagban alulról indulva jobbról-balra fehér nagy betűkkel: „CHRISTUS SPES MEA” jelmondat van felírva és az ezen belüli arany mezőben egy balra néző, vállig látszó, bajuszos, körszakállas és hátrafésült vállig érő hajú, pánczélba öltözött és fodros spanyol inggallérú férfi arczképe van. (Ezen köriratos medaillon, a város eddigi pecsétje volt.)

A középső zöldhalom tetején egy bádogfödelű, fehérre meszelt torony emelkedik föl melynek két oldalán a két kisebb halmon nyugodva – barna színű, lőrésekkel csipkézett és kétfelől a két kisebb halom fölött – a középső fehér torony főpárkányáig emelkedő két szintén barna színű, födél nélküli, de lőrésekkel csipkézett és egy-egy hosszúkás ablaknyílással ellátott bástya – tornyocskákkal valamint mindkét oldal közepén a most említett tornyocs-kák alatt hosszúkás ablaknyílásokkal ellátott, ódon várfal emelkedik és nyú-lik kétfelé egészen a pajzs két oldalára kimenőleg, a pajzs középvonalának

17

magasságában. A középső halmon emelkedő fehér torony két-emeletes; föld-szintjén középen nyitott várkapu áll, felvont rostélylyal, ajtó-szárnyak nélkül, fekete színű nyílással; a kapu két oldalán két – vörös cseréppel lefödött – tá-maszpillér emelkedik, a földszinti, szintén vörös cseréppel lefödött – főpár-kány aljáig; az első emeleten közbül egy köríves fehér vakablak látszik, fölötte az emeleti – párkány (melynek magasságáig emelkedik kétfelől a barna ódon-várfal lőréses teteje); a második emeleten, kissé magasabban, középen, egy körülpárkányolt köríves toronyablak van, melynek alsó fele deszka-korláttal van ellátva s e fölött az ablak feketeszínű nyílása látszik; ezen ablak fölött, a födél alatti főpárkánynak félkörben felemelkedő középrésze alá behelyezve kerek óra-számlap látszik, két óramutatóval; a torony első és második emeleti teste két szélén az első és második emelet közti párkány által megszakítva, kettős laposan képezett oszlopzat nyúlik föl egészen a födél alatti főpárkány-zatig, hol oszlop-fejek helyett párkányok vannak. A torony-födél ezüst színű bádog-födél, melynek alsó, kerek domborulata fölé hagyma-alakú gömb fö-dél s ebből középen felnyúló, szabad oszlopokból alkotott fiatorony emelkedik amely kis hagymagömb-födéllel van födve és abból a pajzs tetejéig – felnyúló toronyhegye egy aranygombbal van befejezve.

A toronyfödél két oldalán kerülő kék mezőben, jobb felől sugárzó s em-berarczot mutató arany-nap, balfelől pedig sugárzó, növekedő ezüst-félhold látszik.

A pajzs fölé szembe néző – nyakán arany-lánczczal s arról függő arany-medaillonnal ékített – öt arany-abroncsos vörös bélésű nyitott sisak van helyezve, melyen ötágú, vörös és zöld kövekkel s fehér gyöngyökkel ki-rakott arany-korona emelkedik, melyből – mint sisakdísz – könyöklő pán-czélos jobbkar kezében arany-markolatú, kétélű egyenes szablyát tartva, a szablyára tűzött vörös szívvel látszik kiemelkedni.

A sisak búbjáról kétoldalt arany-bélésű kék színű sisakfoszlányok om-lanak alá, a czímerpajzsot kétoldalt a legszebb díszítéssel körülölelik.

Kegyelmesen megengedjük továbbá, hogy nevezettSepsi-Szent-Györgyváros s az imént említett s hivatalos használatra új adományképen en-

gedélyezett czímerrel és pecséttel az eddigi pecsétjével megerősített iratok

18

jogérvényességének s hitelességének fenntartása mellett, – saját neve alatt kiadandó közigazgatási, törvénykezési és bármi egyébnemű irományok és levelek megerősítésénél Magyarországunk többi városai s közhatóságaiként jövendő örök időkig élhessen és bírhasson.

Minek emlékeül és örök jeléül többször nevezett nemesSEPSI-Szent-Györgyvárosnak apostoli magyar királyi függő pecsétünkkel megerősített jelen

czímeres kiváltság-levelünket tartottuk kegyelmesen kiadandónak és enge-dendőnek.

Kelt a Mi őszintén kedvelt Hívünk nagyságos branyitskai báró Jósika Sámuel belső titkos Tanácsosunk, Kamarásunk, Lipót-rendünk lovagja stb. és Személyünk körüli magyar Ministerünk kezei által Bécsben Ausztriában Szent Iván hava huszonhetedik napján, az Úr ezernyolcszázkilenczvenhete-dik, Uralkodásunk negyvenkilenczedik évében.

Ferencz József (s. k.)Br Bánffy (s. k.)21

Az adománylevél 8. oldalán olvasható:A királyi könyvbe beigtattatott:Bécs, 1898. évi márczius hó 26-ánUlrich Mihály (s. k.)Segédhivatali igazgató22

Alatta más kézírással a kihirdetési záradék:Kihirdettetett és alattvalói mély hódolattal, hazafias örömmel és há-

lás köszönettel fogadtatott Sepsi-Szent-György város képviselő testületének 1898. április 26-án tartott rendes tavaszi Közgyűlésében, 47. jegyzőkönyvi pont alatt.

Gödri Ferencz polgármester (s. k.)

Az adománylevélben a várfal barna színűként szerepel. Ez igen érde-kes, mivel a barna nem heraldikai szín, másrészt az Ernst August Krahl (18�8–1926) bécsi kancelláriai címerfestő által megfestett, az adományle-vélben szereplő címeren a fal szürke. Igaz, a szürke sem heraldikai szín.

19

Sepsiszentgyörgy címere a Királyi Könyvekben(A Magyar Országos Levéltár gyűjteményében)

20

A címerleírásban nem jelölték, de a barnát fel lehet fogni természetes szín-ként. Ugyanúgy a szürkét is a várfal színeként. A hanyatló heraldika korá-ban elterjedt az ún. természetes szín használata.

Címertanilag igen sok kifogásolni való adódik a jelképben. A leg-szembetűnőbb az, hogy úgynevezett teljes címerrel állunk szemben, azaz olyannal, melynek van pajzsa, sisakja, sisaktakarója és sisakdísze. Ilyen a nemesi címer. A szakirodalom szerint sisakja csak olyan címernek lehet, amelynek gazdája sisakot hordhat. Tehát sem közigazgatási egységek, sem testületek, sem nők nem láthatják el címerüket sisakkal. Legalábbis az élő heraldika korában ilyesmi nem fordulhatott elő.23 Ha sisak nincs, akkor sisakdísz vagy oromdísz sem lehet, továbbá sisaktakaró vagy foszlány sem, mivel ezek sisakhoz kötöttek. Korona viszont igen, nyílt, ékköves heraldi-kai aranykorona. A pajzsban még találunk szabálytalanságokat, színnek színre való helyezését.

A címeradományozást 1898. március 26-án iktatták a Királyi Könyv-be.24 Bevezették a címeres adománylevél teljes szövegét, megfestették a cí-mert is.2� Az adománylevél csak ezután került Sepsiszentgyörgyre, ahol kihirdették a képviselőtestület tavaszi közgyűlésén. A kihirdetést megörö-kítette a városi tanács ülésének jegyzőkönyve.26 Ebben olvashatjuk, hogy 1898. április 26-án ifj. Gödri Ferenc polgármester elnökletével a városi tanácsház üléstermében rendes tavaszi közgyűlést tartottak. Jelen voltak: Nagy László, Babarczy Ferencz, Bogdán Arthur, Veres Gyula, Sorbán János, id. Gödri Ferenc, Császár Domokos, Botár Albert, Deák András id. Sas Jó-zsef, Kupferstich József, Barthos Domokos, Lübek Ede, dr. Daday Vilmos, Málik, József, Fejér József, Király István, Orosz Lázár, Blaskó Lajos, Sikó József. Az ülés jegyzőkönyvében a 47. pontnál a következők állnak:

„Ő felsége Első Ferencz József, Urunk, Apostoli Királyunk legkegyelme-sebb adománylevele – mellyel városunknak nemesi czímert legkegyelmeseb-ben adományozni méltóztatott – kihirdettetik.

Elnöklő polgármester és az egész képviselő testület hódolatteljes tiszte-lettel állva hallgatta végig a királyi adománylevél felolvasását s utána nagy lelkesedéssel hosszasan éljenezvén a magyarok alkotmányos bölcs királyát, ki-től ezen örök időkre szóló szép és kedves adományt nyerte, egyhangúlag meg-határozta hogy: a képviselő testület a város közönsége nevében a legmélyebb

21

22

23

24

2�

26

27

28

29

alattvalói hódolattal, hazafias örömmel és a leghálásabb köszönettel veszi az Ő Felsége legkegyelmesebb Urunk és Királyunk legmagasabb aláírásával megerősített czímeres adomány levelet s annak szövegét szóról szóra a köz-gyűlés jegyzőkönyvébe iktatja.

Az adománylevél megőrzésével a városi tanácsot bízza meg, és egyúttal felhívja a város polgármesterét, hogy ezen legkegyelmesebb királyi adomány-levélnek legalázatosabb megköszönése iránt úgy intézkedjék, hogy lehetőleg rendes kihallgatáson személyesen tolmácsolja Ő felsége Urunk és Királyunk legmagasabb színe előtt nemes városunk közönségének legmélyebb alattva-lói hódolattal és hűséggel párosult örökös háláját és köszönetét, és

végül a polgármesternek, aki a város ezen új czímerét tervezte, mintá-ját sajátkezűleg festette s annak legfelsőbb jóváhagyása és királyi adomány-levélbe foglalása érdekében annyit buzgólkodott és fáradozott, s mivel en-nélfogva a város nemesi czímer-szerzője egyedül ő volt, a képviselő testület egyhangúlag ifj. Gödri Ferencz polgármesternek teljes elismerését és jegyző-könyvi köszönetét nyilvánítja.” Ezt követően bevezették a jegyzőkönyvbe az adománylevél teljes szövegét. A jegyzőkönyvet a polgármester mellett aláírta Szabó Kálmán főjegyző, Babarczy Ferenc és Sas József, a közgyűlés tagja hitelesítette.

Ha már volt címere a városnak, azt igyekeztek megjeleníteni a pecsé-tekben is.

Sepsiszentgyörgy pecsétje27 kör alakú pecsét, melynek közepét az adománylevélben szereplő városcímer vésete foglalja el. Körirata: SEPSI-SZENT-GYÖRGY RENDEZETT TANÁCSU VÁROS PECSÉTJE, a címer-pajzs alatt az adományozás dátuma: 1897. A pecsétnyomó valószínűleg 1898-ban készült, miután a címer megérkezett a városba.

Sepsiszentgyörgy központi választmányának pecsétje28 kör alakú pe-csét, melynek közepén az új városcímer látható. Körirata: SEPSI-SZENT-GYÖRGY VÁROS KÖZPONTI VÁLASZTMÁNYA. A címer alatt, a kör-irat két vége közé illeszkedően, ám a körirathoz képest fordítva az 1897-es évszámot jelenítették meg. Ez a pecsétnyomó sokkal igénytelenebb mun-ka, mint az előző. A címerképeket nagyvonalúan szerkesztették, a sisak túl kis méretűre sikeredett, a foszlányok légiesebbek, mint az eredeti cí-meren.

30

Sepsiszentgyörgy címeres pecsétnyomója 1897 után – tükörkép(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

Sepsiszentgyörgy központi választmányának pecsétnyomója 1897 után – tükörkép (A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

31

Sepsiszentgyörgy 1902-ben megállapított pecsétjének rajza(A Magyar Országos Levéltár gyűjteményében)

Sepsiszentgyörgy 1902 utáni pecsétnyomója – tükörkép(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

32

Sepsiszentgyörgy 1902-ben megállapított pecsétje: 1902-ben belügy-miniszteri rendelettel szabályozták a Magyar Királyság területén a köz-igazgatási címereket. A tervet az Országos Törzskönyvbizottság készítette el.29 Kör alakú pecsét, melynek közepén az új városcímer látható. Körirata: HÁROMSZÉK VÁRMEGYE SEPSISZENTGYÖRGY R. T. VÁROS. A cí-mer alatt, de a körirat két vége közé illeszkedően, szemből olvasva két év-szám látható: 1897 * 1902. A fent említett rajz alapján készült el Sepsiszent-györgy új pecsétnyomója.30

A „román” városcímer

Az első világháborút, s az Osztrák–Magyar Monarchia területi vesz-teségeit megpecsételő trianoni szerződést követően az Erdéllyel, a Bán-ság egy részével, a Körös-vidékkel, a történelmi Máramaros déli részével, Észak-Bukovinával és Besszarábiával kibővült Nagyrománia jelképeiben is jelezni kívánta a változást. Elsőként az ország címerét bővítette ki. Fer-dinánd király címerbizottságot nevezett ki az új jelkép megrajzolására, aztán annak összetételét módosította. A testület dolgozott, de vagy tagjai nem tudtak egyetérteni, vagy a királynak nem tetszett az eredmény. Vé-gül Alexandru Tzigara-Samurcaş (1872–19�2) művészettörténész, orszá-gos múzeumi főfelügyelő javaslatára Constantin Argetoianu (1871–19�2) belügyminiszter jóváhagyásával a király Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) heraldikust kérette fel az új címer elkészítésére. Az ország címerét három változatban – nagy-, közép- és kiscímer – fogadták el. A szenátus és a képviselőház által egyöntetűen elfogadott, a király által kihirdetett tör-vény 1921. július 29-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.31 A jogszabály 3. cikkelye megalakítja a belügyminisztérium alárendeltségében működő Heraldikai Konzultatív Bizottságot. Ezt követően a megyecímereket 1928-ban, a megyeszékhelyekét 1931–32-ben, a más városokét zömmel 1934-ben fogadják el királyi rendelettel, említett testület javaslatára.

Sepsiszentgyörgy városa is felterjesztette igénylését, a korábbi hivata-los címert kérte változatlanul. A mellékelt címerfestmény az adományle-vélben kapottnak hű mása.32 Az alatta szereplő felirat stílusa alapján igen

33

Az 1931-ben jóváhagyásra felterjesztett címerfestmény(A bukaresti Központi Történelmi Levéltár gyűjteményében)

34

valószínű, hogy azt Keöpeczi Sebestyén József festette. A Heraldikai Kon-zultatív Bizottság módosított a címeren. Egyrészt az országban egységes alakot adtak a közigazgatási címereknek, eltüntették a sallangokat, s a há-romszögű pajzsra a közigazgatási egység rangját jelző falkoronát helyez-tek. Sepsiszentgyörgy új címerét 1931-ben hivatalosították.33

A jogszabályban szereplő címerleírás fordításban a következő: „Kék pajzsban oromsoros ezüst várfal három toronnyal, melyek közül a két szél-ső szintén oromsoros, a magasabb, középső vörös, hegyes teteje ezüst ke-resztben végződik. A várkapu és a tornyok ablakai zártak. A jobb sarokban arany nap, a balban ezüst újhold. A címerkép fekete teraszon helyezkedik el. A pajzs alsó sarkában arany medál a Megváltó képével és a Christus spes mea körirattal. A pajzsot ötbástyás ezüst falkorona fedi.” A leírás végén

Sepsiszentgyörgy 1931-ben megállapított címere(Dogaru, Maria: Din heraldica României, 1994, LXXXII. tábla, 336. ábra)

3�

olvasható magyarázat: a heraldizált régi címer. A heraldizálás kifejezés nem szerepel a szótárban, de szakkörökben a címertani hibák kijavítását jelenti. Nézzük a hivatalos városcímert!34 Lássuk, mit is „javított” a Heral-dikai Konzultatív Bizottság! A zöld hármas halmot fekete terasz váltot-ta fel, gyászossá téve a címert. Semmiképpen nem a vártemplom tornyát látjuk, mint a korábbi címerben, hanem az órítusú ortodox templomokra jellemző hagymakupolás tornyot. Ezen kereszt van s nem gömb, mint a re-formátus templomon. Hiányzik a toronyóra is, helyette zárt, kerek ablak látható. Ezt azért emeljük ki, mert a nyugati kereszténység és műveltség keleti határán vagyunk, tőlünk keletre és délre – a Kárpátokon túl – már nincsen toronyóra. A medálba a Megváltó képét tették, ami magyarázható a körirattal, ám azt ráadásul az ortodox ikonográfiában ismert Jézus-ábrá-zolásmódban. Egyszóval: elgörögkeletiesítették a város címerét.

Sepsiszentgyörgy 1931-ben terjesztette fel címerigénylését, mellékelve az Osztrák–Magyar Monarchia idején hivatalosan kapott címerét, s ugyan-abban az évben állapították meg számára a fent leírt jelképet. Ezt látva, Keöpeczi Sebestyén József heraldikus keserű szájízzel írt a városcímerről a helyi lapban.3� Bevezetőként tömör pecséttörténetet vázol: „Városunk 1897 előtt pecsétjeiben címerként egy heraldikailag balra fordult, válláig áb-rázolt, páncélba öltözött, fodros, kerek galléros, szakállas, vállig érő hajú fér-fiarcképet használt, CHRISTUS SPES MEA körirattal. Ez az arckép valószí-nűleg II. Lajos magyar királyt ábrázolja, ki városunkat Budán 1525. május 27-én – régebbi kiváltsága folytán tartani szokott egy országos és a kedd napi hetivásárokon kívül – Keresztelő Szent János és Lukács evangélista napján tartandó két országos vásárra ad újabb engedélyt. Továbbá, 1525. április 7-én, Budán olyan értelmű parancsot ad a székely nemzet tisztjeinek, hogy Sepsiszentgyörgy város lakóit régi szabadságukban ne háborgassák, hadba menetelre ne kényszergessék, mert ezek megígérték, hogy mikor a többi váro-sok hadba indulnak, ők is hadba vonulnak s a városok a fizetéseket teljesítik. Azután is többször vette a tragikus végű király oltalmába és pártfogásába a város lakosságát.”

Ezt követően saját szavaival leírja a városnak az adománylevélben sze-replő címerét, majd méltatja azt és szerzőjét: „E címert városunk halha-tatlan emlékű polgármestere, Gödri Ferenc tervezte. Alkotó elemei mutat-

36

ják, mily nagy és példaadó szeretettel viseltetett ősi városunk, nemzetünk és múltunk emlékei iránt. Főmotívuma városunk legjellegzetesebb, egyúttal egyetlen középkori monumentális építészeti emléke, a vártemplom. A nap és a félhold a székely nemzet ősi címere. A köriratos férfifej városunk pecsétein szerepel, mely a királyi oklevél szerint a város régi címere. A sisakdísz pe-dig Háromszék vármegyének ősrégi címerkéjét, a szíven átszúrt pallost tartó páncélos kart mutatja. Mindenike századok óta megszentelt emlékünk. Idők jöhetnek, mehetnek, világok, világnézetek változhatnak, értékét veszítheti minden, mi ma becses, de a múltak arany ködébe vesző eredetű – minket jelentő – emlékeink szeretete soha el nem múlik.”

A kommunista időszakban, az 1968-as megyésítést követően szocia-lista típusú címerekkel látták el a megyéket és municípiumokat. Ezeket, fittyet hányva a címertan szabályaira, az új korszak vívmányaival tűz-delték tele: fogaskerék, körfűrészlap, gyárkémény, kémcső. Mindemellett négy-öt mezőre osztották a pajzsot, s boglárpajzsként az ország és a Ro-mán Kommunista Párt zászlaján nyugvó antiheraldikus államcímer sze-repelt. Az ilyen fajta címerrel való ellátást Sepsiszentgyörgy megúszta.

A mai címer

A városi önkormányzat címerpályázatot írt ki 2004-ben.36 A helyi ta-nács által kinevezett, Kónya Ádám (193�–2008) művelődéstörténész vezet-te bírálóbizottság a három beérkezett terv közül kiválasztotta az egyiket.37 A címertervet közvitára bocsátották, a jelenlévők egyértelműen támogat-ták.38 A helyi tanács 200�. június 30-i ülésén többségi határozatot hozott annak elfogadásáról.39 A címertervet kedvezően véleményezte a Cserey Zoltán történész vezette megyei címerelemző bizottság, majd felkerült Bu-karestbe az övezeti heraldikai bizottsághoz. Utóbbi néhány kifogást emelt. A templomtorony ezüstje helyett természetes színt, azaz fehéret javasolt, a holdnak sugarakat, mint ahogyan az 1897-es címerben megjelenik, s a legfontosabb: a szakállas férfiportré helyett hadakozó Szent György-ábrá-zolást igényeltek.40 A kérésnek eleget téve a sárkányt legyőző Szent György lovag képe került a medálba. Ezt a változatot már elfogadta mind az öve-

37

Sepsiszentgyörgy 2007-ben jóváhagyott címere – Szekeres Attila István rajza

zeti bizottság, mind a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága. Ezt követően a dokumentációt láttamoznia kellett a közigazgatási és belügyminiszternek, a kormányfőtitkárságnak el kellett készítenie a kormányhatározat-tervezetet, amelyet ellenőrzött a Törvény-hozói Tanács, majd ezután került a kormány elé, mely meghozta a címert elfogadó határozatát.41

38

A címer leírása: Háromszögű pajzs kék mezejében zöld hármas hal-mon két lőréssel ellátott, oromsoros arany várfal áll, ebből két, lőréses, oromsoros bástya emelkedik ki. A várfalat középen, a középső, magasabb halmon álló ezüstsisakos, fekete kapujú, felvont ezüstrostélyú természetes színű (fehér) torony szakítja meg. A jobb bástya fölött arany naparc, a bal fölött ezüst, sugárzó, növekvő félhold látható. A középső halmon aranyme-dálban a sárkánnyal viaskodó Szent György lovag árnyéka jelenik meg.42 A pajzsot hétbástyás ezüst falkorona fedi.

A címerképek jelentése: A várfal arra utal, hogy a település már évszá-zadok óta város. A templomtorony a város régmúlt korokat megélt mű-emlékének, a templomvárnak állít emléket.43 A zöld hármashalom a város földrajzi elhelyezkedésére, a hegyes-dombos környezetre utal, ugyanakkor a szülőföld szeretetét is jelképezi. A nap és a növekvő holdsarló székely szimbólum. A sárkányt legyőző Szent György lovag egyértelműen a város nevére utal, ezáltal névcímerré is téve a jelképet. Ugyanakkor a gyökerek-hez való visszatérést is jelenti, hiszen a város 1�09-ből származó pecsétjén minden valószínűség szerint Szent György-portré látható. A hétbástyás falkorona a közigazgatási egység rangját jelképezi: megyeszékhely, muni-cípium. Ez és a címerpajzs alakja a kormányhatározat értelmében kötelező. A várfal máza aranyra váltott, amit szerencsésnek tartunk. Egyrészt azért, mert a várfal az 1897-es adománylevél címerleírásában barnaként szerepel, s ehhez legközelebbi máz az arany. Az armálisok gyakorlatát figyelembe véve a címerleírás fontosabb, mint a címerábra. Másrészt azért, mert a bás-tyás-várfalas címerek elsöprő többségében a fal ezüst. Sepsiszentgyörgy cí-mere tehát elüt azoktól, s egy címernek éppen a megkülönböztetés a rendel-tetése, az egyediségnek kell fő jellemzőjének lennie. Az arany várfal a pajzs kék mezejével a hagyományos erdélyi mázkombinációt adja, ugyanakkor az új székely címer két legfőbb mázát jeleníti meg: kék-arany. A sugárzó hold szerencsésen párosul a sugárzó nappal, így, mondhatni, szimmetri-kussá vált a címer. A sárkányölő jelenet már első ránézésre egyértelművé teszi, hogy Szent György nevét viselő település címeréről van szó, a nap és a hold mint székely jelkép rászolgál a Sepsi előnévre.

A jó címer beszél. Jelen címer elmondja magáról, hogy Sepsiszent-györgyöt jelképezi, s azt is, hogy a város Székelyföldön található.

39

A város zászlai

A forradalmi lobogó

Az 1848-as forradalom lángja Háromszéket s benne Sepsiszentgyör-gyöt is elérte. Lelkesedésében a város zászlót alkotott.44 Ez a megszokottnál jóval nagyobb méretű.4� Sepsiszentgyörgy is csatlakozott a különböző tele-pülések nemzeti színű forradalmi zászlóhasználatához. A lobogót egy-egy piros, fehér és zöld hernyóselyem sávból varrták úgy, hogy mindenik V-ben végződik. Közepébe, a fehér sávba hímezték Magyarország koronás címe-rét, épp csak a korona ferde keresztje nyúlik át a vörös mezőbe. A keresztet jobbról bordó naparc, balról növekvő fehér holdsarló szegélyezi. A címer fölé, teljesen a vörös mezőbe, félkörívben a következő feliratot varrták:

Sepsiszentgyörgy forradalmi lobogója 1848-ból(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

40

S. SZ. GYORGY VAROS, oly módon, hogy az első betű vörös, a következő fehér, a harmadik zöld, s így tovább. A címert vörös és zöld szalaggal ösz-szekötött két zöld babérág övezi. Alája, a zöld mezőbe az 1848-as évszámot varrták fehérrel. A felvarrt minták és betűk körvonalait ezüsttel hímezték, gyöngyökkel díszítették. Még a címert fedő koronát is ezüsttel hímezték. A zászló szegélyét aranyrojtokkal díszítették. A zászló, melynek hátoldala üres, igen rossz állapotban maradt meg. Arányosan kisebbített mása helyet kapott a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport által ös-szeállított Székely történelmi zászlósorban.46

Címeres zászló

Sepsiszentgyörgy 1897-ben adományozott címerét nem csak pecsétjén jelenítette meg, hanem zászlajára is feltűzték.47 A Székely Nemzeti Múze-umban őrzött városzászló keletkezési idejét nem ismerjük, de feltehetően röviddel a címerszerzés után készült, vászonból. A zászló nem rúdon való lengésre szolgált, hanem gonfalon típusú felfüggesztésre készítették. A 120 x14� cm méretű, téglalap alakú zászló kékkel és fehérrel középen hasított. Közepébe hímezték a városcímert, mely színeiben pompázik. 1942. no-

Sepsiszentgyörgy forradalmi lobogójának mása(Székely történelmi zászlók, Csíkszereda, 2010)

41

vemberében, az országzászló sepsiszentgyörgyi avatóünnepségén még ezt a lobogót használták.

Sepsiszentgyörgy 1897 utáni zászlaja(A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében)

42

Zászló az 1940-es években

Sepsiszentgyörgy újabb zászlaját a II. bécsi döntést követő időszakból ismerjük.48 Ez fekvő téglalap alakú, egyenlő arányban sávozott zászló: kék alapon három fehér harántpólya. Romániában a népköztársaság beren-dezkedését követően a régi jelképek használatát betiltották. A kék-fehér harántsávozott zászló egy változatát az 1990-es években magánkezdemé-nyezésre megpróbálták meghonosítani, de sikertelenül.49

A mai zászló

Sepsiszentgyörgy legújabb, érvényben levő zászlaját 2010-ben állapí-totta meg az önkormányzat.�0 A zászló színei a városcímer mázain alapul-nak. A város zászlaja arannyal és kékkel középen vágott, 2:3 oldalarányú fekvő téglalap, melynek közepén a városcímer helyezkedik el oly módon, hogy a címerpajzsban szereplő várfal oromsora egybeessék a zászló víz-szintes osztásával.

A tanácshatározatban a város jelzőzászlóját is meghatározták. Arany-nyal és kékkel vágott függőleges téglalap, melynek vízszintes osztásához igazodik a város címerében levő várfal oromsora. A jogszabály értelmében a jelzőzászló két alakot ölthet. Ha az oldalak aránya 2:3, akkor az osztás középen van, amennyiben az arány 1:3, a kétszer nagyobb alsó kék rész alján fecskefarok-végződést alakíthatnak ki.

Sepsiszentgyörgy zászlaja az 1940-es években(Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója, 1941)

43

Sepsiszentgyörgy 2010-ben megállapított jelzőzászlaja

44

Jegyzetek

1 Arhivele Naţionale ale României, Sereviciul Judeţean Covasna – Románia Országos Levél-tára, Kovászna Megyei Fiók (a továbbiakban KvMLt), Fond 119 (Colecția sigilii – Pecsét-gyűjtemény), 48. sz. tárgy.

2 Átmérője 34 mm, hossza 134 mm. 3 A címertanban az oldalak felcserélődnek: a címert a pajzstartó lovag szemszögéből írjuk

le. 4 A SPES egyben olvasandó, a pecséten a váll ábrázolása megszakítja a feliratot. � KvMLt, Fond 8. (Háromszék levéltára) /8. állag (Közigazgatási iratok 1848–1876) / 1861/1�67.

ikt. 11. lap – Ezt közli Pál-Antal Sándor: Székelyföldi törvényhatóságok 1861–1918 közötti pecsétjei. In: Mihály János (szerk.): Jelképek a Székelyföldön – Címerek, pecsétek, zászlók, Csíkszereda, 2011, 249.

6 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szem-pontból, Ráth Mór kiadása, Pest, 1868, III. kötet, 39. oldal.

7 Román Akadémia Könyvtára, Kolozsvári Fiók, Kéziratgyűjtemény, Kemény József-gyűjte-mény, 413/1�/46.

8 Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet, Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2002, 33�. – Pál-Antal Sándor: 1848 előtti székely helyhatósági címeres pecsétek. In: Mihály Já-nos–Pál-Antal Sándor–Szekeres Attila István–Zepeczaner Jenő: Székely szimbólumok nyo-mában, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, 2009, 34.

9 A pecsétrajz átmérője 33 mm.10 Körirata: WLADISLAVS D(ei) G(racia) R(ex) VNGRIE ET BOHEMI(e.), azaz: Ulászló Ma-

gyarország és Csehország királya. Hátlapján a magyar sávos címer és Csehország oroszlános címere látható.

11 Jakó Sigismund: Sigilografia cu referire la Transilvania (până la sfârşitul sec. al XV-lea). In: Bogdan, Damian P.–Pall Francisc–Vîrtusu, Emil–Jakó Sigismund: Documente privind is-toria României, Introducere, II. kötet, a Román Népköztársaság Akadémiájának Kiadója, Bukarest, 19�6, �61–619.

12 Cernovodeanu, Dan: Ştiinţa şi arta heraldică în România, Bukarest, Tudományos és Encik-lopédiai Kiadó, 1977, 193. – Cernovodeanu, Dan: Evoluţia armeriilor ţărilor române de la apariţia lor şi până în zilele noastre, Brăila, Istros Kiadó, 200�, 3�6. A heraldikus tévesen 1409-re teszi a pecsét keletkezési idejét.

13 Székely Nemzeti Múzeum (a továbbiakban SZNM), Pecsétnyomók gyűjteménye, ltsz. 123.14 Pál-Antal Sándor: A székelyföldi törvényhatóságok pecséthasználata 1861–1918 között. In:

Mihály János (szerk.): Jelképek a Székelyföldön – Címerek, pecsétek, zászlók, Csíkszereda, 2011, 83.

1� Uo.16 Átmérője 42 mm.17 SZNM, Könyvtár, ltsz. 4�87 (1913).18 SZNM, Történelmi részleg, ltsz. 47-1919.19 A szalagok mára csupán csonkban maradtak meg.20 A magánhangzókat a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük.21 Losonczi báró Bánffy Dezső (1843–1911), a Magyar Királyság miniszterelnöke (189�–

1899).22 Király Személye Körüli Minisztérium.

4�

23 Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Bu-dapest, 1897, 178: „Sisakot, tulajdonképpen, csak azon czímeres paizs fölé lehet helyezni, a melynek birtokosa sisakot viselhetett, tehát csak nemes személyek paizsa fölé. Eleintén ezt az elvet szem előtt tartották s testületek, valamint polgári személyek czímeres paizsa fölé nem tették. Az élő heraldika korában, különösen kezdetben a fejedelmek által, a városoknak, tes-tületeknek és polgári személyeknek adományozott czímeres paizs fölött sisak nincs.”

24 Magyar Országos Levéltár. Király Személye Körüli Minisztériumi Levéltár. Királyi Könyvek (K 19 jelzet), 70. kötet, 334–338. oldal – Elnöki iratok (K 20 jelzet), 1897/1116. iktatószám.

2� A címer méretei: 127x164 mm.26 KvMLt, Fond 14. (Sepsiszentgyörgy város iratai) / �/A állag (Iktató-, mutató- és jegyzőköny-

vek) / 91. kötet (Sepsiszentgyörgy város tanácsi ülésének jegyzőkönyvei 1898–1990) / 19–29. lap (1989. ápr. 26., 47. np.).

27 A pecsétnyomó sárgarézből készült, átmérője �4 mm. Lelőhelye SZNM, Pecsétnyomók gyűjtemény, ltsz. 1076.

28 A pecsétnyomó sárgarézből készült, lelőhelye SZNM, Pecsétnyomók gyűjtemény, ltsz. 1077.

29 A rajz megjelent a következő kiadványban: Kollega Tarsoly István (szerk.): Településeink címerei, pecsétjei a Magyar Országos Levéltárban, Budapest, 2001.

30 A pecsétnyomó sárgarézből készült, átmérője 40 mm. Lelőhelye SZNM, Pecsétnyomók gyűjtemény, ltsz. 1079.

31 Az 1921. június 23-án kelt 3�78-as törvény: Lege pentru fixarea stemei României, întregită cu țările surori unite (Törvény az egyesült testvérországokkal kiegészült Románia címerének megállapításáról), megjelent az 1921. július 29-én kiadott, 92. sz. Hivatalos Közlönyben.

32 Arhivele Naţionale Istorice Centrale – Központi Országos Történelmi Levéltár, Fond 3. „Comisia Consultativă Heraldică” – Heraldikai Konzultatív Bizottság, Dosar „Trei Scaune” – Háromszék iratcsomó, document nr. 1 – 1. számú irat: Az 1897-ben adományozott címer hű mása víz alapú festékkel megfestve, hátoldalán iktatószám: 8041/1931. Olyannyira hű mása az eredetinek, hogy csupán a kardot tartó kéz hüvelykujjának helyzetében fedeztünk fel némi eltérést, egyébként a kéz kificamodott formája is megegyezik. Ez a rajz színeiben kissé élénkebb az adománylevélben szereplőnél.

33 Az 1931. augusztus 3-án kiadott, 28�6. sz. királyi rendelet, megjelent az 1931. augusztus 8-án kelt, 182. sz. Hivatalos Közlönyben. A jogszabály más 1� megyeszékhely és egy város címere mellett fogadta el a Sepsiszentgyörgyét.

34 Dogaru, Maria: Din heraldica României, Editura JIF, Bukarest, 1994, LXXXII. tábla, 336. ábra. Az eredeti címerfestményt kétszer is kerestük a bukaresti központi levéltárban, de hűlt helyét találtuk.

3� Sepsiszentgyörgy város címere. In: Székely Nép, XLIX. évf., 91. sz. (1931. november 1�.).36 A felhívás megjelent a Háromszék és a Cuvântul nou című megyei lapban, az Evenimentul

zilei országos és a Krónika című erdélyi napilapban, valamint a Hivatalos Közlönyben.37 A szerző munkája38 (vop): A városcímer bemutattatott. In. Háromszék, XVII. évf. 4468. sz. (200�. május 18.)

(http://www.3szek.ro/load/Oldal&id=21328).39 200�/127-es tanácshatározat. A román nemzetiségű tanácstagok kifogásolták, hogy a cí-

merben nincs „román elem”, s ellene szavaztak.40 A tervben szereplő szakállas férfiportréról némelyek azt állították, hogy az akkor tisztség-

ben levő Albert Álmos polgármester arcképe, mások a címergrafikus önarcképére gyana-kodtak.

46

41 2007. május 30-án kelt �10. sz. kormányhatározat, megjelent a 2007. június 7-én kiadott, 386. sz. Hivatalos Közlönyben.

42 Az árnyék szakkifejezés a teljesen fekete ábrázolást jelenti.43 A torony barokkos alakítású ugyan, de a szentély és a hajó számos középkori részletet őriz.44 SZNM, Történelmi részleg, ltsz 1887.4� A zászló rúd felőli oldala 18� cm, szélessége 12� cm. A címer szélessége 39 cm, magassága

koronával, a kereszt csúcsáig 68 cm, a pajzs magassága 38 cm.46 Puskás-Bajkó Gábor vezetésével a brassói Timega Kft. varrta-hímezte (www.zaszlo.ro)

– Mihály János–Túrós Eszter: Székely történelmi zászlók, Csíkszereda, 2010, 17.47 SZNM, Történelmi részleg, ltsz. nélkül.48 Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója, Budapest, 1941, Városi lobogók melléklet,

7. oszlop, 7. sor.49 Gábor Éva: Van egy városzászló. In. Háromszék, XII. évf., 29�8. sz. (2000. május 19.), 4. old.�0 2010/13. sz. tanácshatározat

Irodalom

Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Bu-dapest, 1897.

Bogdan, Damian P.–Pall Francisc–Vîrtosu, Emil–Jakó Sigismund: Documente privind is-toria României, Introducere, II. kötet, a Román Népköztársaság Akadémiájának Ki-adója, Bukarest, 19�6

Cernovodeanu, Dan: Ştiinţa şi arta heraldică în România, Bukarest, Tudományos és En-ciklopédiai Kiadó, 1977.

Cernovodeanu, Dan: Evoluţia armeriilor ţărilor române de la apariţia lor şi până în zilele noastre, Brăila, Istros Kiadó, 200�.

Dogaru, Maria: Din heraldica României, Editura JIF, Bukarest, 1994.Kollega Tarsoly István (szerk.): Településeink címerei, pecsétjei a Magyar Országos Levél-

tárban, Budapest, 2001.Mihály János, Túrós Eszter (szerk.): Székely történelmi zászlók, Katalógus, Csíkszereda,

2010.Mihály János, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István, Zepeczaner Jenő: Székely szim-

bólumok nyomában, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, 2009.

Mihály János (szerk.): Jelképek a Székelyföldön – Címerek, pecsétek, zászlók, Csíkszereda, 2011.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szem-pontból, Ráth Mór kiadása, Pest, 1868, III. kötet.

Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet, Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2002.Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója, Budapest, 1941.*** Háromszék, XII. évf., 29�8. sz. (2000. május 19.)*** Háromszék, XVII. évf. 4468. sz. (200�. május 18.).*** Székely Nép, XLIX. évf. 91. sz. (1931. november 1�.).

47

Simbolurile oraşului Sf. Gheorghe

Primul sigiliu al oraşului Sf. Gheorghe, potrivit inscripţiei, datează din 1�09, şi prezintă un portret de bărbat tânăr, fără barbă şi mustaţă, întors spre stânga, circumscris de deviza: CRISTVS SPES MEA (Hristos speranţa mea). Nu avem date concrete, dar după toate probabilităţile este vorba despre portretul cavale-rului Sf. Gheorghe. Legenda sigiliului: SIGILLVM OPPIDI SEPSI ST. GYORGY AO. 1�09 (Sigiliul oraşului Sf. Gheorghe anul 1�09). Oraşului i-a fost concedată o stemă abia în 1897 de cărte Franz Josif I., împărat austriac, rege al Ungariei. Stema a fost proiectată de primarul Ferenc Gödri. După unirea Transilvaniei cu România, oraşului i s-a stabilit, în 1931, o nouă stemă, bazată pe cea iniţială, dar desenată după iconografia ortodoxă. În 2007 s-a însuşit de către Consiliul Local şi s-a aprobat de către Guvern o nouă stemă, proiectată de heraldistul Attila Ist-ván Szekeres. În timpul revoluţiei din 1848–49 oraşul şi-a însuşit un drapel pre-zentând simbolurile naţionale maghiare cu inscripţia denumirii oraşului. După 1897 steagul oraşului a prezentat stema nou concedată. Din 2010 municipiul are un nou steag: un dreptunghi culcat, tăiat aur-albastru, peste care este aşezată, în mijloc, stema cea nouă, cu smalţurile principele: albastru şi aur.

The symbols of Sf. Gheorghe

The first seal of Sf. Gheorghe (in Hungarian: Sepsiszentgyörgy), under seal inscription, dates from 1�09, and presents a portrait of a young man without beard and moustache, turned left, circumscribed by the motto: CRISTVS SPES MEA (Christ my hope). The legend of the seal is: SIGILLVM OPPIDI SEPSI ST. GYORGY AO. 1�09 (Seal of town of St. George 1�09). The coat of arms of the town was conceded only in 1897 by Francis Joseph I., Austrian emperor, king of Hungary. The emblem was designed by the mayor Ferenc Gödri. After the union of Transylvania with Romania, in 1931 a new coat of arms was established for the town, based on the first one, but drawn by Orthodox iconography. In 2007 a new emblem was appropriated by the City Council and approved by the Government, designed by the heraldist Attila István Szekeres. During the Revolution of 1848–49 the town acquired a flag showing the Hungarian national symbols, with the inscription of the name of the town. After 1897 the town’s flag presented the new conceded arms. From 2010 the town has had a new flag: a rectangle cut blue-gold, over which in the middle the new coat of arms of the city is placed.

Tartalom

A város pecsétnyomói ................................................................................... 7

A város címerei ............................................................................................. 14Címeradomány ............................................................................................ 14A „román” városcímer ..............................................................................32A mai címer ...............................................................................................36

A város zászlai .............................................................................................. 39A forradalmi lobogó ..................................................................................39Címeres zászló ...........................................................................................40Zászló az 1940-es években .......................................................................42A mai zászló ..............................................................................................42

Jegyzetek .............................................................................................................. 44

Simbolurile oraşului Sf. Gheorghe .................................................................47The symbols of Sf. Gheorghe .........................................................................47