Fülep Lajos firenzei korszaka

Olasz-magyar találkozások a Nagy Háború árnyékában:

történelem, irodalom, kultúra

HÖRCHER FERENCOlasz Kulturális Intézet

– MTA BTK FI2015 június 11.

Fülep Lajos (1885-1970)

• A huszadik század talán legnagyobb hatású magyar művészettörténésze

• Hosszú éveken át élt Olaszországban – pont az első világháború előtt

• Az olasz szellemi élettel szoros kapcsolatokat ápolt

A korai Fülep

I. A Művészet Forradalma 1.Művészeti kritikus Budapesten (1904-1906)2.Művészetfilozófus Firenzében (1907-1914)

II. A Nagy Háború3. Teológiai tanulmányok és Vasárnapi Kör Budapesten a háború alatt (1914-1918)

III. Forradalom és diplomácia4. A forradalom alatt (1918-1919)5. Az „ellenforradalom” alatt (1919-1920)

Az előadás figyelme az I.2. szakaszra irányul

Gyermekkorának színhelye

• Forrás: Dizseri Eszter: Fülep Lajos élete (2003)

Művészeti kritikus

Budapesten• Nyilvános lázadása az akadémizmus ellen– Gúnyosan megírt műhelylátogatások a kor nagy akadémikus művészeinél (képzőművészeknél és színészeknél)

– Felfedezi Cézanne-t• Barátsága Ady Endrével• Barátsága Hevesi Sándorral • Stirnerről ír esszét

Pierre Audry-Farcy: Fülep Lajos portréja (1904)

Művészetfilozófus Firenzében1.Fülep firenzei köre 2.A Szellem és a

Croce-kritika3.Megtérése4.Vallásos

kultúrkritika1. Vallásosság és

művészet2. A reneszánsz

kritikája (Donatello)

5.Utószó: itáliai diplomáciai szerepvállalása a háború után

1. Fülep firenzei köre

Fülep Firenzében (1907-1914)

• Itthoni ellehetetlenülése az akadémikus festők támadása miatt• Lyka Károly fordul a minisztériumhoz, személy szerint K. Lippich Elekhez Fülep ösztöndíjkérelmével.

• Lippich egyik feltétele – Fülep nem folytathatja kritikusi, újságírói tevékenységét

• Lippich célja: „csak magyarokra jellemző stílus” kimunkálása – gödöllőiek – iparművészetben – ugyanezt a képzőművészetben is

• 1907 szeptemberében állapodnak meg – „beleegyezéses száműzetés”• A prereaffaelita korszak – Dante, Giotto, Szent Ferenc

• A Szellem című lapot is szeretné a minisztériummal megfizettetni – gr. Zichy János miniszter ezt nem támogatta

• A hagyatékban fennmaradt a Dantéról, Szent Ferencről írt kézirata MS 4562/2., MS 45577/6, Ms 4578/1.

Jurecskó: Ösztöndíjazás vagy beleegyezéses száműzetés?

Fülep firenzei köreFülep későbbi visszaemlékezése:• „A filozófia és pszichológia minden ágának munkásai a nagy aggastyán Franz Brentanótól kezdve egyetemi hallgatókig; s a derékhad, az akkor ifjúság:

• Mario Calderoni, az értékelmélet szóvivője; • Giovanni Amendola, a logika és etikai problémák éles elméjű analitikusa, mint ember, a maga emelkedett, puritán erkölcsi eszméinek megtestesülése;

• Piero Marucchi, az indus, az ó- és középkori filozófia kimeríthetetlen ismerője…,

•Prezzolini, akit már ismerünk; Papini, aki legsűrűbben áll ki a dobogóra, s csaknem ugyanannyiszor képeszti el a már mindenre felkészült közönséget…”

Fülep Lajos: Giovanni Papini, 1976.

„Van sok barátom, a fiatal írók: Paponio, Amendola, Marucchi etc., de intim egyel sem vagyok.”

Naplófeljegyzése 1909-ből, MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 4592/7. 10.

Mindkét idézet megjelent, in: Dizseri Eszter: Fülep Lajos élete, 46, 49.

2. A Szellem és a Croce-kritika

A Szellem születése1910 őszén megismerkedik Lukács Györggyel Firenzében

Lukács György Popper Leóhoz (1910. október 9.)

„Fülep Lajos ti. (de erről nem szabad még tudni seninek!) jan. 1-jétől egy negyedéves filozófiai lapot akar indítani. Egy revue inactuelle-t. Egyelőre csak ő, és én és Hevesi Sándor volnánk munkatársak. Minden szám nagy filozófusok kevésbé jól hozzáférhető munkáit hozná magyar fordításban és tőlünk cikkeket. Cím: A Szellem…Fülep, mint talán már írtam, nem „nagy ember”. Nem nagy és igazi az intenzitása, Baumgarten-típus, de keresztény. Tehát jobb a lelkiismerete az esztétasághoz is, a munkában is, mindenhez. Viszont: kisebb sokkal ez erkölcsi értéke: hiú. B: gőgös – és ezért van benne „Demuth” nagyságokkal szemben. F-ben nem nagyon igazi: nagy embernek hiszi magát – pedig csak finom esztéta…”

Lukács György: Levelezés (1902-1917), 256.

4. A Szellem• Két számot megért vallási, filozófiai és esztétikai folyóirat, melyet Fülep Lukács Györggyel és Hevesi Sándorral szerkesztett (1911)

• Közlemények szerzői: • 1. szám: E. Boutroux, Hevesi Sándor, Plotinos, Fülep, Chesterton, Lukács György

• 2. szám: Meister Eckehart, Zalai Béla, Lukács György, Ziegler, Hevesi Sándor.

A Szellem programja• „Mi azt keressük és ahhoz fordulunk, ami az emberek lelkében legjobb és legmélyebb.

• Mi az emberi szellem tevékenységének e különböző (vallási, filozófiai, történelmi, stb.) területei között oly szoros összefüggéseket látunk, amelyek nemcsak megengedik, de helyes megértésükhöz megkívánják együttes tárgyalásukat.

• A vallási tényeket… nem kívülről, közömbösen és leírólag, hanem legintimebb valójukban, élmény voltukban igyekszünk megragadni őket. Plotinos, egyházatyák, középkori misztikusok, Mesiter Eckehart, Tauler, Suso, a Deutsche Theologie, sienai Szent Katalin levelei, assisi Szent Ferenc életére vonatkozó dokumentumok, Böhme, Szent Teréz, Pascal és másokból.

• A filozófiát illetőleg… metafizikusok, spiritualisták vagyunk… Nekünk az igazság keresése életkérdés.

• Esztétikai tanulmányainkban: a művészetek vitális kérdéseivel fogunk foglalkozni…. Keressük vonatkozásait a vallásossal, morállal, stb.

• Nem fogunk magyar martirológiát írni. • A mi programunk elég tág ahhoz, hogy felekezet, nemzetiség, hír és egyéb dolgokra való tekintet nélkül minden értéket magába tudjon fogadni.”

Fülep Lajos: A Szellem, 1911. március

Croce-kritikaFülep Lajos előadásai a Biblioteca Filosoficában• 1910-ben Nietzschéről (A tragédia eredete fordítójaként)

• 1911 március 11. Az emlékezés a művészi alkotásbanRészt vett rajta: Amendola, Mario Calderoni, Papini, stb. Megjelent: La memoria nella creazione artistic, Bollettino della Biblioteca Filosofica (1911), magyar nyelvű változata Az emlékezés a művészi alkotásban (Szellem, 1911)

•Croce intuíció fogalmával Fülep az emlékezet fogalmát állítja szembe

3. Fülep Lajos megtérése

Fülep Papini „forradalmáról”

• „Az Úrnak 1903-dik esztendejében Giovanni Papini és Giuseppe Prezzolini megindította a Leonardo című folyóiratot… Valósággal megszállottak… a világegyetem minden lényegének intellektuális meghódítására törnek… Jaj annak, akire szemet vetnek, s kezükbe kerül! Ha a fejek nem nyílnak meg önként, meg kell lékelni őket – ez kultúrprogramjuk sarkalatos alapelve… Legvörösebb posztó a szemükbe a vallás.”

Fülep Papini megtéréséről

• „… Hogy és mint folyt le a lelkitusa, amely a Leonardo istenkísértéseitől a Krisztus történetéig vezetett, természetesen senki sem tudja pontosan – talán még maga Papini sem… A hosszú út onnan idáig nem sima, könnyű és olcsó, tövises, véres, meg kellett halnia, míg ide érkezett – különösen az ilyen önfejűnek…

• Napról napra sok vereséget szenvedve, verejték és vér árán kellett leküzdenie az egyik embert és az egyik Firenzét – a malícia emberét és a malícia városát -, hogy a másik alkotóképessé erősödjön és teljesedjen benne.”

Mindkét idézet forrása: Fülep L.: Giovanni Papini, 1976, 22-43.

Fülep megtérésének hátteréről

• „1907-1908 telén, nagy lelki tusák után tért meg. Tőle magától tudjuk, s idéztük is, hogy ez a vallásos fordulat mindenekelőtt a középkori misztikusok hatására játszódott le benne.

• Kiadatlan 1909-es feljegyzéseiben így ír életének erről a fordulatáról: „Akinek a legtöbbet köszönhetek Firenzében, az Mme G[ordigiani, firenzei házigazdája, egy művelt idős hölgy]. - Benne a végzetet, a gondviselést látom. A legkritikusabb pillanatban ő adta a kezembe a Theologia Deutsch-t, Molinost, s ami mindennél fontosabb: Santa Caterina da Sienat. Ez a legnagyobb jótétemény az életemben." Ezen olvasmányai hatására vált hívővé, tért meg szinte akarata ellenére.”

Naplójegyzetek. Firenze, 1909. MTAK Kézirattára, Ms 4592/7. 10. Idézi Babus Antal: Dosztojevszkij szerepe Fülep Lajos világképének alakulásában, Irodalomtörténet, 1999.01., 030-047., 30., 33.

Szt. Ferenc „oroszsága”• Fülepet - éppen abból a szempontból izgatta a szentek, és főként Szent Ferenc életútja, hogy a huszadik század elején megvalósítható-e, követhető-e, vissza lehet-e térni az Evangéliumhoz olyan radikálisan, mint a Poverello tette.

Babus, 35.• „…egyedül orosz földön történhet meg, hogy a mai ember a megoldást az evangéliumi életnek a társadalomban való olyan radikális visszaállításában keresse, mint Assisi Szt. Ferenc annak idején.”

A regény a XIX. században = Egybegyűjtött írások II, 369." Idézi Babus, 35.• Orosz kutatók egyöntetű véleménye szerint a római katolikus világban talán csak egyetlen szent mutat némi rokonságot a pravoszláv szent őrültekkel - Assisi Szent Ferenc.

Babus, uo.

Sziénai Szent Katalin

• Nem készült el a Szent Katalin leveleiből készült válogatással sem, amelyet Giovanni Papini, világhírű firenzei barátja könyvsorozata, a Cultura deli'Anima számára tervezett.

• Naplójegyzetek. Firenze, 1909, Ms 4592/7.10. Idézi Babus, 31.

• Kép: Giovanni di Paolo, The Mystic Marriage of Saint Catherine of Siena (c. 1460)

Fülep Lajos Sziénai Szent Katalinról

• FL 1910 tavaszán írt feljegyzéseiben a következőket jegyezte fel: „Most egy kis könyvet készítek, válogatott részleteket S[an]ta Caterina leveleiből a Papini collectioja, Cultura dell' Anima számára.” (Ms 4592/7. 10.)

• Papininek szóló 1925. II. 25-i levelében pedig ez olvasható: ...emlékszel Sienai szent Katalin iránti lelkesedésemre? Örökké sajnálom, hogy nem tudtam megcsinálni azt a levélválogatást a „Serittori nostri" számára, amelyet terveztünk, de Rómába menetelemmel megváltoztak a körülményeim, azután pedig jött a háború!

(Fondazione Primo Conti, Archivio Papini, Fiesole.) (Az eredetiben olaszul.)Fülep Lajos levelezése, I. 177.

4. Vallásos kultúrkritika

•4.1. Vallásosság és művészet

Fülep Lajos: Mai vallásos

művészet (1914)A klasszikusan időtlen műalkotás:

Montecassino, Fülep korában:• Az első udvar Bramantétól lehet. Nyugalom és lezártság, latin proporció és mérséklet, monumentalitás és könnyedség, a fegyelmezett fantázia tudatos egyensúlya… E dór rendszerű travertin árkádok alatt itthon vagyunk…

Mai vallásos művészet. Montecassinói feljegyzések (1914). A művészet forradalmától a nagy forradalomig. I–II. Bp. 1974. 523–547.

A beuroni művészeti iskola

• „a beuroni bencés kolostor tagjainak művészeti egyesülése. – 1868-ban alakult Desiderius Lenz (1832-1928) vezetésével.” (Magyar Katolikus Lexikon)

• „… az egyszerű geometriai formákat. Ez a tan közös a régi görög metafizikában s a beuroniak esztétikai világnézetében… Tisztán geometriai formákból álló művészet azonban az ornamentálison kívül nem képzelhető el. Ezért a művésznek le kell szállnia a geometriai formák idea-világából a természet jelenség-világába.”

Zarándokok a kolostorban

• „Az árkádok alatt szanaszét hevernek, úgyszintén a templomhoz vívő hatalmas lépcsőzet fokain, mellettük vagy a fejűk alatt az elemózsiájuk, egész cipók, flaskó borok, üveg tejek. Ki alszik, ki eszik, ki szoptat.”

• „Van, aki térden csúszik föl a lépcsőn, a templomig; odabenn hangosan imádkoznak, s a kriptát megtölti a jajongás, a sírás, a mellverdesés.”

• „Azért rendkívül jelentőségteljes ez a montecassionói ünnep, mert itt – szimbólummá idealizálódott területen – találkozik e két véglet, – a primitíven differenciálatlan vallásos érzés (szinte ösztönnek lehetne nevezni),

– és a tudatos, tradíciós, gyakorolt, egyeduralmú kontempláció.”• „Ugyanaz a viszony szellem és test között, mint a beuroni stílus (értsd szerzetesi kontempláció) és a természet (értsd a nép vallásos ösztöne) között. Egyiknek is, másiknak is meg kell alkudnia, hogy találkozzanak.”

3.2. A reneszánsz kritikája

(Fülep Lajos: Donatello

problémája, 1916.)

•Aki a firenzei Campanilén Donatello szobraira tekint... Meglepi az ellentét az épület absztrakt formanyelve, gótikus áhítata és a szobrok realisztikus, profán tendenciája között… Itt minden idealitás hiányzik…

•Donatello korában elveszett mindaz – metafizika, vallás, morál – ami a középkor, a gótika művészetének tartalmat adott… Megmaradt a puszta művészet a l’art pour l’art elvével…

•Csak a tartalomnak olyanfajta komolyanvevése, amely a görögöket, Michelangelót, Dürert, Rembrandtot jellemzi, válthat meg az üres formalizmustól… A művészet tartalma nemcsak az ad hoc „szüzsé”, hanem a világnézet, amelyben minden szüzsé fogan.

Életmódbeli döntése a háború közepén

• 1916. október 2-án beiratkozott a budapesti református Teológiai Akadémiára.

5. Utószó: Fülep itáliai diplomáciai szerepvállalása a háború után

Fülep diplomáciai megbízatása Fiuméban

• „Fülep diplomáciai szerepvállalásának ötlete Jászitól származott. Nem vágyott erre a munkára, mert minden idegszálával a lelkészi hívatásra készült

• Fülep kiküldetéséről minden bizonnyal Károlyi mondta ki a végső szót

• Fülepet a minisztertanács 1918. december 14-i ülésén… nevezték ki … kormánybiztosnak.

• Ezen kívül a miniszterelnöktől szóbeli megbízást kapott, hogy utazzon tovább Olaszországba (Róma). A kormánynak kapóra jött, hogy az olasz politikai élet fiatal nemzedékének több jeles tagjához baráti kapcsolat fűzte, s ismerte az olasz politikai élet kulisszatitkait. Ezt pár évvel korábban írt politikai tárgyú cikkeivel már egyértelműen bizonyította.  A kormánybiztos nemcsak honfitársai, hanem az olaszok körében is népszerű volt.”

Babus Antal: Fülep Lajos az 1918-1919-es forradalmakban

Fülep interjú a Corriera della Serában

• „Összeköttetései révén Fülep egykettőre kedvező hangulatot teremtett Magyarország iránt. Főként Giovanni Amendola, egykori firenzei barátja, a Corriere della Sera szerkesztője volt ebben nagy segítségére.

• Fülep be volt jelentve a miniszterelnöknél, a királynál. • A vezető olasz napilap 1919. február 4-én terjedelmes kéthasábos interjút közölt vele, La tendenze politiche in Ungheria. Come si vuole applicare il principio di nazionalitá címmel.74 (Politikai tendenciák Magyarországon. A nemzetiségi elv alkalmazása.)

• A nemzetiségi kérdést Fülep a wilsoni elvek alapján gondolta rendezni: minden nemzetiség autonómiát kapott volna. Első látásra meghökkentően naiv… (de az olasz állásponthoz közeli.)

• Nekünk szükségünk lenne tengeri kijáratra, de Fiuménak is az a legfőbb érdeke - mondta -, hogy ne vágják el Magyarországtól, mert forgalmának 95 %-át Magyarországnak köszönheti, s csak a maradék 5 %-ot a horvátoknak.

• Fülep nem tagadta a bolsevista veszélyt, de úgy vélte, hogy a külföld ezt eltúlozza.”

Babus Antal: Fülep Lajos az 1918-1919-es forradalmakban

Fülep ellenforradalmi szerepvállalása

• „1919 ősze és 1920 tavasza között megbízást vállalt az ellenforradalmi kormányzattól is.”

• „1919 decembere és 1920 áprilisa között… L’Ungheria címen, álnéven folyóiratot szerkesztett Rómában; a lap feladata az olasz közvélemény befolyásolása volt a jobb magyar békefeltételek érdekében.”

• „A lap a ‚történelmi’ Magyarország gazdasági és politikai egységének történelmi alapjairól, a román megszállás súlyos következményeiről, a határon kívüli magyarság számáról, s a magyar-olasz történelmi kapcsolatok intenzitásáról cikkezett elsősorban; írásai főleg Csehszlovákiát bírálták.”

Lackó Miklós: Fülep Lajos a magyar szellemi életben

Szakirodalom• Babus Antal: Dosztojevszkij szerepe Fülep Lajos világképének alakulásában, 1999.

• Babus Antal: Fülep Lajos az 1918-1919-es forradalmakban. Az őszirózsás forradalomban, Új Forrás 34. évf. 3. sz. (2002. március)

• Jurecskó László: Ösztöndíjazás vagy beleegyezéses száműzetés? (Fülep Lajos itáliai tartózkodásának okai), A Hermann Ottó Múzeum évkönyve, 27. évf. 1989, 81-90.

• Katona Ádám: A pályakezdő Fülep Lajos, Korunk (1979) 03. 191-195.• Lackó Miklós: Fülep Lajos a magyar szellemi életben, in: Korszellem és tudomány, 1986.

• Márfai Molnár László: Jelentés a dialógus nyomán. Tanulmányok a fiatal Fülep Lajos művészeti írásairól, 2001.

• Máté Zsuzsanna: “Szép eszéről, szép lelkéről...” Tanulmányok a fiatal Fülep Lajosról és művészetfilozófiájáról, 1995.

• Takács József: I viaggi di Lajos Fülep in Italia, Rivista di Studi Ungheresi 12. (2013.), 126-131.

• Vekerdi László: A fiatal Fülep, in: Fülep Lajos emlékkönyv, 1985.