• • r

A RÉGIBB KÖZÉPKOR(IV- X. SZÁZAIM

EMLÉKEI MAGYARHONBAN.

IRTA

HAMPEL JÓZSEF

á_

É'0

ELS RÉSZ.

KÉTSZÁZ KÉPES TÁBLÁVAL ÉS A SZÖVEGBEN 48 ÁH.

BUDAPEST.

KIADJA A M. T. AKADÉMIA.

1894-

ELOSZO.

A jelen munka azon kor emlékeit tárgyalja, meh a hunnokbetörésétl a magyar állam megalapításáig terjed. E félezeréves

aknák csak az elejérl s a legvégérl ismerünk hazánkbanmonumentális alkotásokat. Építészeti és szobrászati maradvá-nyaink csak az V. és a IX. századbi vannak s ezek is fölötte

gyérek. A közbees hosszú id nagyobb mvészi alkotásokatnem hagyott reánk és így, mikor a kor ízlését tanulmányoz-zuk, reá vagyunk utalva a temetk és kincsek ezernyi kisebbmaradványaira.

Nincs sok ideje — alig három-négy évtizede — annak, hogyi, gyakran csekélyszereknek látszó, emlékekkel szaktársaink

rendszeresen foglalkoznak és most is még aránylag kevesen van-nak, a kik e maradványok mtörténeti fontosságát úgy méltá-nyolják, mint a jeles Springer, a ki joggal utal annak a tévhitneka helytelenségére, mely azt tartotta, hogy egy tétlen, mvészeti-leg absolute tehetetlen kor, mintegy üres örvény különíti el aclassikus mvészettl a középkori emberiséget. Ily megszakadásvalójában soh'sem létezett, csak képzelték és e tévhit csak addigtarthatott, míg a szerencsés véletlen és az ásó, a látszólagos rtkincs- és sírleletek majdnem átláthatlan sokaságával megtöltötte.

E gazdag anyag a bel- és külföldi szakirodalomban mindinkábbmegnyerte azt a méltánylást, mehet érdemel és a mióta, min:tíz éve, alkalmam volt hazai kutatásaink eredményeirl szk ke-

retben ki- összefoglaló képet adni, évrl-évre fokozódó siker jutal-

mazta hazai kutatóink buzgalmát úgy, hogy az újabban föltárt

sírmezók sokasága a jelzett kor archeológiájának jóval szélesebb

és biztosabb alapot nyújt, mint a milyenbl korábbi tanulmá-nyaink kiindulhattak.

Az utóbbi évek sikerei folytán azon vélemény helyességérl is

mindinkál)b meggyzdtünk, melyet külföldi kutatókkal szembenmár elbb többször hangsúlyoztunk, hogy az u. n. népvándor-lási kor keverék ízlése létrehozatalában hazánk lakosságának fontos

szerepe volt és hí sország után bizonyára hazánk volt a

stilalakulás egyik legkorábbi góczpontja. Azérl is kevés helyüttkínálkozik kedvezbb alkalom a régibb középkor stílusának tanul-

mányozására, mint nálunk. Azonban kétségtelen másrészt, h

itt a sokfell érkez hajdani néphullámok gyakori változása többoly nehézséget állít a kutató elé, mink alig forognak fönn föld-

részünk éjszaki és nyugoti vidékein, hol vándor népek mozgalmaiutólag a fokozatos fejldést kevésbé zavarták, mint nálunk.E nehézségek leküzdésére els dolgunk, hogy* az ötszázados kor

hazai maradványairól lehet pontos leltárt készítsünk. A jelen mels sorban e föladatnak kíván megfelelni. Másik föladata lesz

megállapítani a kor emlékeinek typologiáját, a mi nem egyéb,

mint az emlékmaradványoknak tárgy és forma szerinti kell cso-

portosítása stilistikus rokonságok alapján és az analógiák össze-

állítása korok és vidékek szerint. Csak a mikor így az egész tudo-

mányos anyagot több szempontból behatóan tárgyaltuk, kerülhet

a sor nehezebb problémákra, milyenek a stílusok eredete, valaminta korbéli és néprajzi megállapítások kérdései.

Két kötetre osztottuk a mvet. A jelen kötet az építészeti és

szobrászati emlékek mellzésével a fontosabb kincs- és sírleletek

leírását tartalmazza, képes táblák kíséretében, melyeket a legpon-tosabb leírás sem pótolhat. A leírások sorrendjében arra töreked-

tem, hogy a stilistikus rokonság szerint össze tartozó leletek össze-

kerüljenek és azok, melyeknek chronologiája megközelítleg tisz-

tázva van, lehetleg a maguk helyére jussanak, a kor elejére,

közepére vagy végére. Ily elrendezéssel tehát már e kötet, bár

nem meríti ki a hazai emlékek statistikáját, az egész íélezeréves

korról nyújt jellemz áttekintést. A kor végérl, a IX. és X. szá-

zadból fönmaradt sírleletek közül azok, melyek ö.»eiukkel állanak

szorosabb kapcsolatban, e munkából kimaradtak, mert ezeknek a

m. tud. akadémia által tervezett történeti forrásgyu) temen vben,mely a millennium alkalmából készülben van, lesz ill helyük.

Az itt közölt kétszáz képes tábla nagyrészt az akadémia kiad-

ványaiban jelent meg elször, a rajzolt táblák jó részét saját fel-

ügyeletem alatt Kádár Gábor, Gaál József, Ágota Imre. NLázár, Krieger Béla, Malahovszkv Nándor és Passuth Ödön urakkészítették: a táblák más hosszú sora most jelenik meg elször s e

táblák szíves átengedéseért a nemzeti muzeumot illeti köszönetünk.A hol a tárgy nagyságát nem jelöltük meg, ott 2

/ 3—3/

4 nagyságértend.

Budapest, 1894 április 22.

Hampel József.

TARTALOM.

Lap

i

—

IV. Pusztabakodi sírlelet (Pestm.) ... ... ... ... ... ... 9v. Ezüstfibulák ... _.. ... ._ ... 11

VI— vii. Perjámosi sírlelet (Torontálm.) ... ... ... ... ... ... 12

vili. Újlaki fibulák (Szerémm.).... ... ... ... ... ... ... 13

ix. Cicada fibulák.. _ _ ... ... ... ... ... 14

x. Fibulák a N. M.-ban ... _. ... ... ... 15

xi. Két szabolcsmegyei kincslelet ... ... ... ... ... _ n>

xil. Aranyfibula... ... ... ... ... ... ... ... ... _. _ 17

XIII. Csornai sírlelet (Sopronm.) ... ... ... ... ... 17

xiv—xix. Szilágysomlyói els kincs... ... ... 19

XX—xxxi. Szilágysomlyói második kincs ... ... ... ... ... 28

xxxn—xxxvi. Apahidai sírlelet (Kolozsm.) ... ... ... ... ... ... 37

XXXVII. Ó-budai ezüstkorsó — ... ... ... 41

xxxviii. Két mezberényi sírlelet (Békésm.)... ... 41

xxxix. Paizs aranykerete... ... ... ... ... ... ... — ... 4?

xl. Komáromvidéki lelet .. ... ... ... — ... — — 43

xli. Gránátos ékszerek... ... ... — — ... -.- --- --- 44

xlii—xliii. Ujjgyürk ... ... ... ... — - — 45

xliv. Keresztény ékszerek ... ... ... ... ... — 47

xlv. .Madáridomokkal díszített ékszerek... ... ... ... ... 4S

xlvi. Toló zárak ... ... ... — — --- 49

xlvii—xlviii. Újabb csornai sírleletek (Sopronm.) 50

XLix— li. Kúnágotai sírlelet (Csanádm.) ... ... ... ... ... 52

lii— liv. Szentendrei sírlelet (Pestm.) ... ... ... ... 55

liv— lvii. Pusztatóti sírlelet (Fejérm.) — - 57

LVI1I. Aranyfülönfüggk a N. M.-ban — 60

lix. Arany ékszerek a N. M.-ban . ... 6a

i.x. Aranyfülönfüggk a X. M.-ban ._..... '•'

lxi. övcsatok 1 N. M.-ban ... ''I

LXli. Bronzékszerek a N. M.-ban

LXIII. Kibukik a X. M.-ban ... 65

lxiv. Szíjvégek az ország különféle vidékeirl 69

lxv. .Szíjvégek az ország különféle vidékeirl --- 7°

i.xvi. Boldogi (Hevesm.) és nagysurányi (Nyitram.) lelet ... 7°

í.xvn— i.xvm. Szilágynagyfalusi sírlelet ..... 7'

ez két rekeszre, a négyszög hat rekeszre volt osztva mindegvik

rekeszben gránátlap volt, melybl csak kett maradt meg. A két

hosszoldal és a küls keskeny oldal mellett gombban vég-

zd szögecs kötötte össze a rekeszt s az alatta lév sima

lemezt.

II. Puszta-bakodi sírlelet.

i. Arany-nyakláncz;gránátos gömbökbl, szív- és félholdidomú

csüngkbl, melyeket pálczás sodronytagok és oo formájára össze-

hajlított ketts sodronyok fznek össze. Végs tagjai egyik végén :

simafalú tojásdad keret, gyöngyözött szegélylyel az alján, ebbl

nyúlik ki a kampó. Ellentett végén két hasonló tojásdad tag,

mindháromban lapos gránát volt, de csak az egyikben maradt

meg a k. Egyenl távolságokban 14 gömböly gránátgyöngyön

megyén át a láncz s a gyöngyök közeiben fölváltva félhold- és

szívidomú aranytokba foglalt gránátlemez csüng a lánczról.

2. Aranykarperecz, páro^;ell két vége csavarra jár, ellentett

oldalán pedig csuklóban mozog. Mindkét vége egymásfelé tekint

állati ft példáz. Szájuk orrmányos, mely bels lapján sima, kül-

sején háromlapú, fels lapját négyszög gránátlap ékíti, két olda-

lát harántosan álló párhuzamos hornyolatok élénkítik, szemüket

gömböly gránát, szemöldöküket ívhajlású keskeny gránát jelzi,

ferdén futó párhuzamos dudorok képezik sörényét s rajta reke-

szekbe helyezett négyszög s két-két tojásdad gránátlap, a sörény

végén szintén rekeszekbe helyezett négyszög s hasonszögü grá-

nátlapok. A sróf fejét rekeszbe helyzett gömbölyded gránát

ékíti.

III. Puszta-bakodi sírlelet (Pestm.).

1. Arany-nyakláncz négyrétre font finom sodronyból, csüngk-

kel, melyek háromszög, rovátkos szegély gránátok és a három-

szög küls csúcsából lelógó hegyes pálczácskákból állanak. A láncz

végein füles hengerkék, a hengerkék fölületén harántosan futó

párhuzamos hornyolatok, szélükön rovátkos gyr. Némelyik csün-

gben még megvan a gránátlap.

2. Két arany függ. Nyilt karika egyik végén tompított hegykoczkás keret, a keret minden egyes lapját gránát ékítette ; a

koczkán a karika pálezája keresztül ment, a hol belle kiér, ro-

vátkos gyürü köríti.

3. Aranygyr. Fején körkeretben kisebb központi körkeret, a

négy átlóban álló választó fallal, mindegyik rekeszben lapos grá-

nát;

az átlók végén mindenütt két kis körkeretbe foglalt grá-

nátlap.

4. Aranygyr;

Fejen körkeretben behajlított oldalú négy-

szög, a körbl hat keretes háromszög áll ki, mindegyik keretben

lapos gránát.

5. Aranygyr. Fején quadratikus rekesz, mindegyik élén két-

két körded rekesz, a rekeszekbl a gránátlapok kihullottak.

IV. Puszta-bakodi sírlelet 1 Pestm.).

1. Agyagedény;

lapos aljából a fala körded formában kihajlik

és egy harmadán túl egyenletesen keskenyülve, sima szél tág,

kerek öblöt képez ; falán széle táján két vízszintes keretet képez,

melyben szabályos körökben ágformára függélyesen álló vonal-

mélyedések;

hasát szintén vonalas ágdíszek s közben tojásdad

mélyedések ékítik;alsó harmadán párhuzamosan körül futó víz-

szintes egyenesek;két helyütt az edény csorba.

2. Hasonló idomú kisebb edényke, de van külön tagozott láb-

tagja és kihajló karimája az öble szélén;

testét a karima alatt

három párhuzamos és körülfutó vízszintes egyenes, a hasán

függélyesen és párhuzamosan álló tojásdad mélyedések ékítik,

melyek közt két vízszintesen körül futó egyenes ; hasonló két egye-

nes ékíti a lábát.

V. Ezüst fibulák. Arch. Ért. 188 1. 1. 208.

1. a) A bakodi fibula, fölülrl tekintve; lába a- fön maradt rész-

letekbl kiegészítve term. nagyságban ; 1. b) ugyanaz a fibula

1 nagyságban és alulról tekintve. Az oldalsó pántok két végéhez

párhuzamosan álló hengerded tekercs volt ersítve, az els tekercs

még épségben maradt, a fels csonka ; a nyak fell a fels gombfelé a fibula hossztengelyében peczeg kötötte össze a két teker-

cset és a tüskét, a peczeg hiányzik, a tüskének egy darabja meg-maradt ; a lábtagon, közvetlenül a nyaka tövén, a hossztengelv

irányában, álló peczeg nyúlik ki, melynek félhenger idoma volt,

ez volt a tüske befogadására szolgáló hüvely.

2. Székelyi fibula ezüstbl (Szabolcsm.) idoma hasonlít a bako-

diéra ; három fejgombia hiányzik és fején nem volt hosszában

futó pánt. A nyaka két tövén rovátkos aranysodrony és csipkézett

körlemez. Lába hosszúkás hatszögú gyengén 'ehajló szélekkel.

V2 nagys. Arch. Ert. [871. v. 82. Idecsatolunk két rokon idomú

ezüst fibulát. a) Kisebbített formában a bakodi fibula mása, lei-

helye talán Esztergommegye, rzik a/, esztergomi érseki múzeum-ban (Arch. kk. xin. Rep.) Az ábra 2/

3nagyságban tünteti fid.

Félkorongú tején három helyütt bunkó alakú gombok külön

rövid pántokon, a középst keskeny pánt köti össze a nyak t

vei és a bunkót gomb tövet rovátkolt gyürü köríti, az összeköt

pántot ferdén futó vonalak ékítik. A nyak mindkét végét félköraranyozott lemez veszi körül, melynek fölülete legyez szerenvan tagozva, bj Hasonló, de egyszerbb a kassai fibula (Abaujm.),

melyet Mihálik József ismertetett (Árch. Ért. 1894. XYI - 77— 74-)

bj

A félköridom fej lemez legersebb kihajlásán gomb áll ki és a

nyak tövét, a hol a fejlemezzel érintkezik, egyszer gyrtagfogja körül. 2

/ 3nagys.

VI. Perjámosi sírlelet (Torontál) 1885-ben a perjámosi határ-

ban sírra akadtak, melynek tartalmát a N. M. megszerezhette.

Pulszky F. értekezett róla A. É. 1886. VI. 28—31.

I. és 2. Két egyforma ezüst fibula ; feje félkorongu, nyaka ív-

hajlásu pálcza, teste hosszúkás keskeny lemez, melynek tompa

szöge és közepett végig vonuló domborodása van. A fej-lemez

két oldalát egyenes pántok szegélyzik, melyekbl egy-egy csúcsos

gomb és két-két gömböcsös gomb áll ki, gomb áll ki a legersebb

kihajlásán is. A fibula alját bemutató rajzon i.bj látjuk, hogy lécz

áll a félkorongon a fibula hossztengelyében, ezen derékszög alatt

két harántosan álló keskeny henger megyén keresztül, végeik a

félkorong szélén álló pántokon is átbújnak és a négy kiálló göm-

-3

bös gomb képezi befejezésüket ; hengerekben voltak a rugók,

melyek a t mozgatására szolgáltak. A tii hiányzik, a nyak tövén

a láblemezen mindkét fibulán megmaradt a hüvely i.b) és 2. b).

A fibulák fels lapján a nyak tövét mindkét végén háromszög-

ben metszett aranylemez fogja kerül, melyet rekeszekbe fog-

lalt lapos gránátok ékítettek. Néhány gránátrekesz elveszett.

A z. fibula még hiánvosabb állapotban maradt meg.

VII. Perjámosi sírlelet (Torontálm.).

i. és 2. Két arany fülönfügg, nyilt vég sodrott karika egyik

vége tompa hegy koczkát képez lemeze- rekeszen megyén ke-

resztül, a huzal sima lemezeken megy át és a hol átmegy,

gyöngyös gyr fogja körül, a keretekben gránátlapok, a keretek

csúcsain három-három gömböcs s ugyanilyenek a sima lemezek

csúcsain; i., 2. a) és 2. b) három oldalról mutatják a két fülbe-

való idomát.

:. és 5. Borostyángyöngyök. 4. Kék üveggyöngy, opak, kidom-

borodó fehér sávokkal.

6— 11. Aranylemez gyöngyök.

12. és 13. idomtalan bronzdarabok. A lelethez még tartozik :

egy nagv edéinfül és egy vastag falu edény bütykös töredéke és

hat rozsdás vasdarabocska, talán nyílhegybl (?).

VIII. Újlaki fibulák (Szerémm.). A zágrábi múzeumban

riznek ket ezüstfibulát, mely páros : lelhelyök Újlak, elfordu-

lásuk körülményeirl nem birtam hírt szerezni. Arch. Ért 1886.

vi. 27. 1. Fejük félkorongidomú, sima ;ívhajlású nyakuk kes-

keny és hátuk lapos, lábuk keskeny hosszú lemez ; ennek csak

három oldala maradt meg eredeti mivoltában, vége csonka, hosz-

szában közepett lapos kidomborodás. A fejlemez két oldalát sze-

gélvz pánt három négyszögre van osztva, a négyszögekben ferdén

fektetett vonalas kere.-ztkék ; a pántok függélyes fels végébl

egy-egy gomb áll ki, oldalából vízszintesen kett, a lemez leg-

ei' >sebb kihajlásán szintén egy; mindegyik gomba idomú s alsó

szélének küls oldala ferdén reczézett. A jelen fibulákon a füg-

gélyesen álló gombok csak díszítésre szolgálnak, míg a fekmen-

tesek, miként a hátulsó oldalt föltüntet rajzban látszik fbj, a

tej lemez közepén álló le'./eii s a szegélyzö léczeken is keresztül

men hengerek végeibl állanak ki; e hengerek fölülete gyön-

:tt. A rugószerkezetbl csak az alsó hengerbl kiálló sod-

ronyhorog látszik, a t letört ugyan, de megvan ; hegye belé-

megyen a fibula lábtagjának aljára forrasztott csigatekere-ü

hüvelybe.

IX. Cicada fibulák ía N. Múzeumban).

i. a) Ezüsttel béllelt aranylemezbl ; fején a két szemet rovát-

kolt karikával szegélyzett keretbe foglalt körded gránát képezi,

rovátkolt félkör sodrony vonul a fej küls szélébl fölfelé, innen

két sor gömböcs fut egymás mellett a nyakig s innen ketté

válván, követik a fej szélét. A nyákot két végén harántosan futó

rovátkolt sodrony szegélyzi és hosszában hornyolatok futnak; teste

hosszú bekeretelt háromszög formára domborodik ki, rajta köze-

pén vonaldísz ketté osztja a háromszögöt. A két bekeretelt szár-

nyon négy-négy tojásdad gránát, sima gyöngyözött szegély reke-

szekben, a fönmaradó téren gömböcsök. i. b) a fibula alja, meg-maradt a fej alján a horog a tüske bekapcsolására és a test alján a

peczeg kétfell töredékkel, a sodronyos rugóból, melybl a tüske

indult ki. Leihely: Györköny (Tolnám.) A. É. 1881. 1. 150.

2. Ezüsttel béllelt aranylemezbl, félkör fején gyöngyszegély

rekeszbe foglalt két gránát jelzi a szemeket ; a nyakból kiinduló

él ketté választja az egész testet; mindegyik felén a szárny két-

két háromszög czikkelybl áll, mindegyik czikkelyben rekeszbe

foglalt két-két lapos gránát és mindegyik czikkely tövét gyön-

gyözött szegély veszi körül ; találták Csömörön, Pestmegye, Arch.

Ert. 1 871. v. 201 ; hibás lelhely megjelölésével Arch. Ért. 1881. 1. 150.

3. aj Tömör aranyból; feje gömbszelvény idomú, közepett föl-

futó kötéltag két részre osztja, mindegyikben egy gránátgömböcs

jelzi a szemet, harántos kötéltag jelzi a nyakat, kidomborodó és

hihajló oldalú háromszög jelzi a testét, fölületén végig vonuló

egyenes és erre közepett harántosan futó egyenesek, halgerincz-

ornamenttel, közben bevert köröcskék. Fecskefark idomú szárnyain

végig vonuló két sor átlókkal egymáshoz csatolt körökbl, melyek

közepén pont van s e két sorral párhuzamosan futó finoman

beponczolt köröcskékbl képezett 3 sor. A fecskefark bels szögét

három csúcsú lemez tölti ki, egyik csúcson halgerincz vonaldísz,

a másik kettn apró köröcskék.

3. b) és 3. ej a fibulát alul és oldalt mutatják ; a fark között

hármas csúcson egymás mellett három karikás fül (egy letört),

csüngök beakasztására; a középs karikán kétszer átlyukasztott lécz

áll (a fibula, hosszában s az egyik lyuk irányában harántosan két-

fell egy-egy apró cs van a fibula aljára forrasztva, a másik

lyuknak megfelel csövek hiányzanak : ezekben jártak a rugók,

melyekbl a tövis kiindult, ennek befogadására szolgált egy

gyöngyforma hüvely a fej alján; a tövis hiányzik. Lelhely Sárom-

berke (Maros-Tordam.) Arch. Ért. 1881. 1. 150.

'5

4. Bronzból ; feje négyszög a szemek dülledtek és kidomborodó

kör futja körül;nyaka gyengén hornyolt, háromszög teste kere-

tes. Leihelye Magyaror

5. Bronzból, háromszög kereteit fejjel,

melybl a szemek csapok idomában állnak

ki, nyakán két harántos hornyolat, testét

-/árnyait zigzegvonal ékíti. Leihelye

Magyarország.

ó. Bronzból, háromszög bekéretek fej-

jel, nyakkal, bekéretek testtel, fölülete

sima, ezüstözés nyomaival. Leihelye Ma-

gyarország. 4— 6. Arch. Ert. 1881. 1.

149—150. Ide csatoljuk egy hasonló bronz-

fibula képét Fejérmegyébl (Arch. Ért.

. xin. 3. számú füzet boritékán) feje és teste keretes, három

szögidomu szemeit két kiálló peczeg jelzi.

X. Fibulák ia N. Múzeumban, Arch. Ert. 1. [881 206- 208.)

1. Bronzból, a) fölülrl, b) alulról nézve ; feje korongidomu,

-zelébl kiálló gombbal, rövid nyakkal és hosszúkás láblemez/el,

melynek szélébl gombok állanak ki, fej- és láblemeze küls felü-

leten mélyített körökben pontok ; a rugón járó t megmaradt.

2. Ezüstbl ; feje körszelvény idomú, legersebb kihajlásán két-

szeresen tagozott gombbal ; nyaka rövid és széles, harántosan hor-

nyolt és a fej- és testlemez szélén tövén körül vonuló kötéltag ;

t négyszög lemez s annak keskenyebb végébl kiinduló

fecskefark-féle toldás, a nyákot szegélyz gyürü mellett közvet-

lenül kötéltag fogja körül. A tövis két párhuzamosan futó s egy-

mással összekötött sodronyos hengerbl indul ki;

egyik henger

harántosan a gomb tövén, a másik a fej tövén áll.

3. Bronzból, fejét háromszög lemez képezi, melynek két oldala

befelé hajlik, végén gomb ; széle hosszában ketts zigzegvonal ; nyaka

ívhajlású és középs élében tetzetesen fut össze két oldala, láb-

lemeze hosszúkás ötszög, öt kiálló bütyökkel, kettn zigzegdísz

követi külsó szegélye irányát.

4. Aranyozott ezüstbl ; feje háromszög, végén gombbal, három

háromszög mélyedéssel, melynek közös csúcsba futó három lapos

oldala van ; ívhajlású nyakán tojásdad gyürdísz ; lába rhombikus,

n í;ömb, fölületén négy rhombikus melyedé-.

5. Aranyozott ezüstbl;félkorongú tejébl öt gomb áll ki sugár-

szeren, mindegyik gombot keretben gránát ékítette ; sima keret-

ben két más párhuzamosan a helyezett keret, egyiknél

i6

a hajlott vonal rovátkos s az egyenes sima, a belsnél a hajlás

sima s az alsó egyenes rovátkos, a mezben körhajlású vonal és

öt gulaforma idom domborodik ki;gyengén hajló nyaka a testtel

egyenl szélesség lemezt képez, mely gyönge haj lássál záródik.

Közepett a nyakon és lábon végig vonuló sima sávon két sor

bevert háromszög, mely egymással közbees sima zigzegvonalat

képez; mellette két oldalt, ferde metszetben végzd keskeny mez,

küls szegélye sima, bels szegélye ferdén rovátkolt, a keretben

közepett a nyakhaj láson rovátkolt, a lemezen folytatólag hullám-

vonal.

XI. Két szabolcsmegyei lelet. Zalkodi lelet (Szabolcs m.)

gazdag sírból. Arch. Ért. 1891. xi. 91— 92. 1.

1. Ezüstcsat ; csak az a peczeg való vörös rézbl, mely a csat

nyelvét a karikához köti. Aranyozottak a fölület keretén látható

háromszög mélyedések, a négyszög lemezt s a gyrt össze-

tartó pánt s a nyelv elején és tövén lév domborulatok. Arany-

ból való a rovátkos sodronyszegélyü lemez a csat testének négy-

szög mélyedésében; rajta négy aranytokba foglalt és rovátkos

sodronynyal szegélyzett tojásdad idomra csiszolt almandink. A keret

négy sarkában ugyanannyi ezüstszögecs kapcsolta össze a fels

és alsó lemezt, melybe belé szorult a szíj ; az egyik szögecs elve-

szett. A keret küls szélét és a gyürtartó lemez tövét ponczczal

bevert apró vonaldísz ékíti; a karika felületének három lapján is

ponczczal bevert kisebb és nagyobb pontsor, görbe vonalsor és

háromszögbe rakott kördísz. A nyelvnek a karikára hajló vége

hosszában futó rovátkokkal ékes, melyek fölfelé kidomborodó kör-

tekercsben végzdnek. Egész hossza 13 cm.; a négyszög test

hossza ó cm., szélessége 4 cm., ferdén fölfutó sima oldalainak

szélessége 6 mm.; a karika legnagyobb átmérje alul í-

8 cm.,

fölül legnagyobb bels átmérje 4 cm.; a nyelv legnagyobb hossza

7*2 cm. a) fölülrl, b) oldalt.

2. Ezüstkarika, fölül és alul bevert lándsaidomú mélyedések

vonulnak végig rajta, a levélkék csúcsa fölváltva fölfelé és lefelé

irányul, némelyekben niello nyoma látszik, másokban ezüstanyag

tölti ki a levélkék idomát és kidomborodik a gyr sima felüle-

tébl.

3. Tükör csonka töredéke, a kipontozott rajz eredeti idomát

mutatja. Szürkés fémbl, alja sima, hátát két kidomborodó köz-

ponti kör és a köröket összeköt négy kihajló egyenes diszíti.

K cpett apró, átlyukasztott fül áll ki, melyen át a tükröt zsineg-

gel föl lehetett akasztani.

'7

Székelyi lelet (Szabolcs m.), Arch. Krt. 1 8 7 1 . v. k. 81—82. 1.,

a szabolcsinegyei múzeumban.

4. (V. ö.V. 2.) Ezüstfibula félkorongú fejjel, körszélének legersebb

kihajlásán gomb ; hajlított nyaka keskeny és nyeregszerúen kétoldalú,

a nyak mindkét tövét gyöngysoros és csipkés díszü aranylemez

fogja körül ; a fibula lába -ima, lapos tet mintájára idomított

lemezbl áll, mely közepe felé szélesbül, vége tele pedig keskenyül.

A tej alján hossztengelye irányában álló kétszer átlyukasztott le-

mezke áll, mely ketts ruganyos sodronyhenger s a belle kiinduló

t megersítésére szolgált ; a t s a rugók hiányzanak, úgy szin-

tén a tü hegyét befogadó hüvely, 'z nagys. a leletben egy máso-

dik ily fibula töredékei is meg voltak.

5. Ezüstcsat. Gyrje -ima fölület, belül üres, pöczke szintén

belül üres, lehajló végén és tövén domború diszítmények ; a négy-

szöglemezt sima keret szegélvzi és középterét három sorban egy-

más mellé helvezett háromszögmélvede-ek ékítik, ezek s a pöczög

tövén lev háromszög mélyedések, valamint a lemezen a négy

szögecs feje aranyozott, :, nagys. A leletben voltak még : egy

korongos tükör (v. ö. 3. sz. ábra) és határozatlan ezüsttöredékek.

XII. Aranyfibula. X. M. Arch. Ert. 1881. 1. 206— 207.

1. aj felsnézet, b) oldalnézet, c) alsó nézet. Feje tojásdad lemez-

bl áll, melynek széle alól három gomb nyúlik ki ; nyaka ívhaj-

lású, láblemeze egyforma szélesség és félkörben végzdik. Fej- és

láblemezét küls és bels párhuzamos gyöngysorban kidomborodó

zi^zegdísz szegélvzi ; ott is, itt is a mezben, melynek külön sima

kerete van, három-három rekeszbe foglalt carneol és két-két kék

üvegpaszta, közben sorosan vagy csoportosan gömböcsök. A mákona középs vonalon gömböcsös sor, mellette mindkétfell ketts sod-

ronyfonadék, sima lécz, két gömböcssortól szegélyzett zigze<ídísz és

ötös sodronyfonadék, gömböckor és két gömböcssor közé helye-

zett zigzegdí.-z ; a nvak tövét mindkét végén sima karika fogja

körül. A fibula fej alján egy keresztben fekv s ahhoz a hossztengely

irányában derékszög alatt illesztett henger, melynek küls széle

gyöngyözött ;a hengerben páleza körül csavart rugó, a páleza

végén a fibula szélén kiálló rúd ;a tövis, mely a két páleza talál-

kozási helyén látszó résbl i idült ki, hiányzik, a csúcsa befogadá-

sára szolgáló hüvelye letört, de megmaradt a hüvelyt szeijélvzö

Csipkés szél karima.

XIII. Csornai sírlelet. [887-ben ö>z-zel, a csornai határban,

délnyugotra a prépostsági téglaégettl, a felszíntl mintegy r8o

m.-nyi mélységben, egy észak-délre fekv ép csontvázra akadtak;

i8

Ifi

'^jT^r^"^——— '•Jr í : r

:

^i

-, r

-

-^ ;:,...,. ..

H

koponyán a rajzban ide mellékelt aranydiadema, feje mellett keskeny fenekés keskeny szájú edény volt, szürkés

fekete agyagból, melyet a munkásokszétzúztak. A. É. 1889. ix. 263—204.A diadema behajtott szélei tanúskod-

nak arról, hogy valamire reá volt er-sítve, a lemez felületén és alján s a

koponyán látható rozsdafoltok mutat-

ják, hogy az bronzlemez volt, melyteljesen oxydálódott. A diademából

nyolcz nagyobb és számos csekélyebb

töredék maradt meg, melyek egymás-

hoz csatlakoznak és csak jobb fell hiá-

nyzik mintegy 2-

5 cmnyi darab ; teljes

hossza 29 cm. lehetett. Régi szélessé-

gét csak egy helyen lehet biztosan

megállapítani, belfelli részén 4 cm.-

nyi, közepén valamivel szélesebb volt.

A szalagot két pontozott, kiemelkedpárhuzamos vonal szegélyezte s a két

vonal között hasonló zigzeg-vonaL

húzódott, két helyütt hasonló dupla

vonal s közbe rakott zigzeg-dísz harán-

tosan áll és három mezre osztja a

diadema fölületét. Az így bekeretelt

mezkbl kett majdnem teljes épség-

ben maradt meg, a balfelli s a kö-

zéps, ez utóbbi 14 cm. hosszú, míg az

oldalas mezk hossza 6 cm. volt. A dia-

dema közepét fölül hosszúkás fehér foltú

carneolk jelzi, mely laposra csiszolt,

alatta gömbölyded nagyobb gránát,

mely körül üres keretet látunk, ebben

alighanem zománcz volt. A középs

csoportot öt kisebb, laposra csiszolt

gránát veszi körül s a három meztegész hosszában négy sor gránátk

ékíti. A legfels sor gömbölyded grá-

nátokból áll ; a másodikban túlnyo-

móan négyszög lapos gránátok van-

nak, csak öt helyütt van zöld üveg, a sor két végét boros-

tyánk és legvégén gömbölyded fehér üveg zárja be. A kövek

és üvegpaszták foglalványa sima keskeny aranylemez, mely szo-

rosan követi a k vagy paszta körvonalait, reá van forrasztva

az alapra, két vége egymásfölé nyúlik és fels széle a k vagy

paszta fölé van szorítva. Némely helyütt, a hol egy-egy kkihullott, mint például a középs legnagyobb gránáttól balra

es keretben, a k alatti tér vöröses, a mi talán arra vezethet

vissza, hogy a k alatt az alapot vörösre festették, hogy annál

ersebb legyen a fénye. (A. É. 1889. ix. 270.) A XIII. táblán

ábrázolt következ tárgyak valószinleo- a diademás sírból s annak

környékérl gyjtettek össze és a diadémával együtt a csornai

prépostság tulajdonát képezik. 1. Gömbös tü bronzból, a gömb

üres, a száron apró sodrott hengeike. 2. Csat sárgarézbl. 3. Csat

rossz ezüstbl. 3. Fibula töredéke rossz ezüstbl. Feje félkorong

idomú volt, alján még megvan a peczeg, melyen átment a rugó

és a peczeg, mely tartotta a tüskét. A fejfelli lemez felületet a

nyakból háromfelé induló zigzeges vonaldísz ékíti, hasonlókép finom

pontdísz ékíti a lábot. 4. (vacat). 5. Ujjgyür kéthajlású bronz-

huzalból, egyik vége hegyes, ó. és 7. Ezüstcsatok, a karika fölülete

rovátkos, a lemezük háromszög, egyiken megvan a három szö-

gecs, a másikon kett hiányzik. 8. Egy darabka áttetsz zöldes

kék üveg, vastagsága o'oo4. g. Állati csont töredéke, állagát teljesen

átjárta a bronz zöld rozsdája. 10— 13. Apró vastredékek, valószín-

leg késpengébl és nyílhegyekbl valók. 14— 17. Üveggyöngyök.

14. Duplagyöngy, vérvörös, fehér undorokkal és betétekkel. 15. Dupla-

gyöngy, téglaszín, sárga betétekkel s fehér és kék csücskökkel.

16. Fehér gyöngy, szélein és a pettyek köri zöld vonalakkal, a

pettyek vérvörösek, közepett sárga folttal. 17. Kénszin gyöngy.

18. Korongos tükörke szürkés ezüstkeverékbl, egyik oldala sima.

A rajz a hátát mutatja;

közepett kiálló átlyukasztott fül, körü-

lötte nyolez apró kidudorodás, körülötte két központi vonala- kor

domborodik, a korong széle is pálezás keret S a három kort

sugárszeren rakott egyenes pálezatagok metszik át. 19

—

20. Ujjra

való sárgarézgyürük. 21. Eredeti idomából kiforgatott sárgaréz-

gyür. 22. S.troarézkarika, melyen két csatlótag függ, e tagok

karikából e- összeaklált ketts lemezkébl állanak. (Arch. Ért.

ix. 267.)

XIV. A szilágysomlyói els kincs. [797-ben Szilágy-Somlyó

közelében a Magura hegynek a város felé forduló lejtjén arany-

kincset leltek agyagedény töredékei mellett : a kincsbl baiom

darab elkallódott, a többit Bécsben rzik a cs. k. múzeumban.

Arneth: Die Antiken Gold und Silbermonumente 8. 1. — Pulszky:

Tanulmányok a népv. korának emlékeirl, Budapest, 1889. 4. és

5.I. — Az itt a kincsrl közölt ábrák többnyire Arneth említett

mvének ábrái után készültek. A Bécsben rzött arany tárgyak :

egy láncz, egy függ, karperecz vége, n lemezes gyr, arany-

bulla, övkészlet és 14 római aranymedaillon a IV. századból, más

10 medaillon Valens császártól és egy közönséges nagyságú aureus.

A medaillonok kivételével a kincset leírták : Sacken, Kenner : Die

Sammlungen des k. k. Münz- und Antikencabinets, Bécs, 1867.

(340 A 1. — 34Ó. 1. 73. a—q és 91. a—f] n. o. 74. a—g és 92.

a—f; 347. 1. 81. sz; 347.82.

;348. 93. 94.) — Ugyanezekrl van

leirás a magy. tört. Ötvm. kiáll, lajstromában I. terem 6ó—69. 11.

22—28. 11. Ujabban a leírást ismételte Pulszky: Tan. a nép. kor.

eml. 1889. 5. 1. Legutóbb röviden említette le B. de Baye : Le

Trésor de Szilágy-Somlyó, 1892. néhány eredeti horganyedzéssel.

A medaillonokról értekezett Steinbüchel Notice sur les medail-

lons etc, Vienne 4-r. 1820. Arneth adta az összes medaillonok

képeit f. i. müvében G. XV. és XVI. Cohen ismert num. m-viben szintén adja leírásukat : Description etc. VI. k. és legújab-

ban igen h képek kíséretében tárgyalta azokat Kenner: Jahrbuch

der Kunsth. Sammlungen etc. Bécs, 1889. IX. k. 139—206. és

XI. 53—99. 11. passim. #

1. Ketts aranyláncz sodronyos tagokból, a két láncz végén (ac)

füstös topázból csiszolt gömb lóg ; a gömböt keresztbe rakott két

aranypánt fogja körül, a két pánt alsó találkozása lapján gyöngy-

keret kerek rekesz ; a pántok mindkét szélén háromszoros vona-

las szegély vonul végig;

fels találkozá-uk lapján edényke áll,

melyet két fell ágaskodó ragadozó négylábú fog át els lábaival

s egyúttal szájával az edény szélét érinti, az állatok farka levél-

ornamentté tágul. Az edény födelébl emelkedik ki a kis karika,

melyen a gömb a lánczokhoz van ersítve. A középs tag fölött

karikán, melynek végei egymás fölé tekerdznek, csónakban ülmeztelen s kopaszfej ember ül, baljával az evez lapátot tartja

{ab). Hasonló karikán 5 szllevél agj aoj li) p) w) lóg, felületü-

kön a bordákat dupla egyenes és dupla hajlított vonalak jelzik,

s közben pontozott sorok szegélyezik a levelek egyes tagjait. Köz-

ben hasonló karikán szerszámok s egyebek apró mintái, hol egye-

sével, hol párosával lógnak, egészben 45. a) járom ; b) éscj hor-

gony és sarló; d) és ej vinczellér olló és csíptet, fölületén vonalas

és pontos dísz; fj és g) fürész és ráspoly (?) az utóbbin pont és

vonaldísz; t'J és kJ kampó és olló; l) és mj két ágú villa (?) és

kés;

;/ 1 és o^ szántóvas és csoroszlya ; y j és r / lándsa és nyilhi

és // bunkós bot, négyszögekre és háromszögekre tagozott

bunkóján pontok és kere^ztkék, mellette gyr, hosszú nyélen

: uj és vj czövek (?) és ásó; xj és y) tör (vagy kani) és

kéz (katonai csapat jele) ; zj és aa y keskeny kanál és kerek

paizs, a paizs közepén kerek dudor, annak széle hat nyujtványnyal

van a paizsra ersítve, minden nyujtványból kalászos vonalmotivumvonul a paizs szélére, mellette s a paizs szélén pontsor s a nyjt-vánvok közt egyenesek ; ad) háromágú ; aej afj kalapács és üll;

akj at'J fejsze és bunkósbot, a bunkó gömbös, a bot gyrzött ;

ak ) alj kerek vakaró, hornyolt pengéj kalapács ; nm ) és anjirlö vas és önt kanál (?) nyele gyrs; apj és nq j fürész,

sarló és vinczellérkés ; avj és asj köszörül vas (?) és harapó-

fogó;at) és au) = aej és afj\ avj és arvj juhnyíró olló és

hágcsó; axj és ayj vargának (?) való szerszámok; axj és aaajkampó, díszített lemez végén és kocsigyártásra szolgáló (?) szer-

szám, flületét szintén pontok és zigzeg-vonalak ékítik; aabj kocsi-

ték (?). A két levél p) és ao) táján karika ismét összefogja a ket

lánczot. A láncz súlya 2033/'4#, hossza 3 láb és l

2

"

XV. Szilágysomlyói els kincs.

1. Nyílt vég aranykarika, szívidomra hajlítva, végei állatfejeket

példáznak, kétfell tojásdad rekeszekben kövek voltak, melyek ki-

hullottak. Rómer : Mür. Kalauz 100. 1.

2. Karperecz végtagja ; aranycsövecske körszelvényre hajlítva,

mely állatfejben végzdik, a szemeket kerek rekeszbe helyezett

gránátok képezik, szája szélén ketts gyürtag domborodik ki s a

fej mögött a csövön két szemcsés gyr;a két gyr között apró

szögecs feje látszik, ez nyilván azon ketts huzal ersítésére szolgál,

mely a cs belsejében az állat f száján kinyúlik s ott kampósan vég-

zdik, a karpereeznek másik végén gyr lehetett, a melybe ez a

kampó beléfogódzkodott ; a cs ellentett végét gyürtag szegélyzi;

aj oldalnézet, bj felsnézet, ej alsónézet. Rómer: Mrég. Kalauz

100. 1. Hossza 42 cm.

3. Aranygyr, 11 db., mind egyforma; két lemezbl trébelt,

melyet összeforrasztottak, i jymásmellé sorakozó gyöngyöket

példáz; átmérjük 3"i un. Arneth i. h. XI. 242.

4. Aranygyr, 13 db., mind egyforma, vert lemezbl, küls s

bels szélén csipkekeret, átmérje 3*5 cm. Arneth i. h. XI. 253.

:. Aranyfüggi korongidomú kett- füllel, melyek a hajlás i rá -

nvában hornyoltak, a fülek közös lemezbl emelkednek, ni>

három háromszögbe helyezett gömböcs-csoport ékített. A korong

küls széle gyöngyözött, ezen belül hármas vonalakból alakított

zigzeg-dísz van kitrébelve ; befelé gyöngykör következik, ezután

zigzeg-módra rakott falakból álló rekeszes sáv, a rekeszekben három-

szög gránátlapok, ezen sávon belül ketts gyöngykör, melybl

négy egyenl távolságú helyen háromszögbe rakott gömböcsdísz

emelkedik a korong közepére forrasztott kidomborodó lemez olda-

lára ; a lemez legersebb kidomborodásán gömbölyded, csiszolt

gránátok vannak körkörös sorban, a lemezbe bemélyítve;a lemez

közepe korszeren be van mélyítve, s közepébe foglalt gránát ékíti

a mélyedést, a rekesz körül kisebb és nagyobb szemcsékbl alakí-

tott szegély, a melybl egyforma távolságban négy háromszögbe

rakott gömböcs-csoport nyúlik a kidudorodás felé, szemben a dudor

túlsó oldalán álló háromszög szemcsés csoporttal. Arneth i. h.

G. XI. 127. Tört. Ötvös kiáll. I. terem 69. 1. 27. sz. — Pulszky

i. h. t>. 1. — Legjobb ábráját adja fénykép után de Baye i. h. 7.

1. Átmérje fülestül 7.4 cm., súlya 114' 3 gr.

6. Övrész (?) ketts aranylemezbl ; a lemez négyszögöt képez,

két szélén hengerded csvé van kitrébelve, mely hatántosan futó

gyürtagok által durva módon két egymás fölött álló gyöngyöt

példáz ; a két csatorna között, mely nyilván ers zsinegek vagy

hasonlók áthúzására szolgált, négyszög lemez van az alapra sze-

gecselve ; rajta négyszög pálczakeretben durván trébelt emberi

alak domborodik k :

. ; szemközt áll, lábait szétterpeszti és két kezét

csípjére helyezi, testén rövid zubbony, a derékon övféle, nyakán

a zubbony fels szélét, s közepett két függélyesen és párhuzamo-

san az öv felé vonuló sáv a zubbony elüls széleit jelzi. A kép

fölött s alatt az alsó lemez széle hullámzatosan domborodik ki.

Arneth. i. h. G. XI. 239. — De Baye i. h. 7. 1.

XVI. Római aranymedaillonok a szilágysomlyói elskincsbl. A kincsbl a bécsi cs. k. múzeumba jutott 24 medaillon

Maximianus, Constantius, Valens, I. Valentinianus és Gratianus csá-

szároktól valók, s van egy Maximianus-féle rendes római aureus,

a legtöbb a solidus többszöröse, st némelyek a legnagyobb ismert

római aranymedaillonok közé tartoznak. Valamennyinek van füle

a fölakasztásra, a legtöbbnek kerete is van ; a fület s a keretet

azok a barbár fejedelmek tétették reá, kik ajándékba kapták. (V. ö.

Kenner i. h. XI. 91. és 92. 11.) Ez legszembetnbb azon 5 pél-

dánynál, hol a keret világosabb szín (erdélyij aranyból készült,

míg maga a medaillon az antik érmek rendes aranyszinét mutatja

és a többi példányoknál is, a hol a keret római aranyból készült, a

23

"keret ötvösmunkája ugyanazt a jelleget mutatja, mint a halvány

kereteken. A keret, s a fül díszítésénél a barbár ötvös gyakran

nem volt tekintettel az érem elállítására s szemcsés háromszögeit

néha messze belé nyújtja a kép fölé. Az ötvösmunkának jellege azon-

ban legszembetnbben tanúsítja, hogy a keretek s fülek a barbárok-

nál divó sajátszer ötvösgyakorlatból eredtek. iV. ö. Der Goldfund

von Nagyszentmiklós. Budapest, 1885. 161. s k. 11.) A lelet

legkésbbi medaillonja, Gratianusé, a 367-ik évbl való ; a legrégibb

a III. század végs évtizedeire megyén vissza; az aranyérmek

tehát három nemzedéken át felgylt családi kincset képviselnek.

A legnagyobb példányokat Valens és Gratianus császár adhatták

a gótoknak abban az idben, 30Q— 370., mikor velk békés szom-

szédságot tartottak;

a béke 376-ban megszakadt. A medaillonok

hátlapján az elállítás és a fölirat legtöbbször a római dicssé-

get hirdeti, a mit Kenner (i. h. 92— 93. 11.) helyesen arra magya-

ráz, hogy e 17 évig tartó békés idö>zak idején is kívántak a római

e-á-/árok a barbárok kedélyére hatni. Itt azoknak ismertetésére

szorítkozunk, melyek a rajtuk mutatkozó népvándorláskori ötvös-

ízlés miatt is, különösebb figyelmet igényelnek.

Maximianus Herculens* 286 304. Ellapján DN VAL MAXI-MI.\NVS PFAVG. A császár feje babérkoszorú nélkül jobbra

néz. Hátlapján HERCVLJ CONSERVA TORIAVGG. Hercuels

mellképe babérággal balra né/. \ állán az oroszlánbr, úgy, hogy

az állat tejének bre bal vállán nyugszik, jobbjával vállára fogja a

.bunkóját. Átmérje 32 mm ; SÚlya 53*35 gr. K rete 9 mm. -/éles

24

lemez, melynek szélébl a császár feje fölött öttagú gyrs fül

emelkedik ki. A keret ellapja három központi lécztagból áll, a

második és harmadik között alacsony zigzeg-falak háromszög

rekeszeket képeznek, melyekben gránátlapok voltak, némelyike

kihullott, egy helyütt még régi idben kihullott a közfal, s ott

rhombikus követ raktak be. A medaillont hordás által, különösen

hátsó oldalán ersen lekoptatták* Kenner- Jahrb. IX. k. 139 1.

227. sz. A XVI. táblán.

Constantíus junior. Ellapján FL IVLCOXSTAXTIVS XOBCAES babérkoszorus mellképe balra néz, imperátori öltözetben,

ez alól a vállán a pánczél széls foszlányai kiállanak, paizs födi

mellének a felét, s hátulról lándzsája áll ki. A paizson domborm,mely a császárt lóháton ábrázolja, a hogy leteperi az ellenségeket;

a császárt Victoria elzi meg és két római harczos kiséri hátul.

Hátlapján GAVDIVM, ROMANORVM a szelvényben MCONS.Nagy Constantinus közepett áll, fiai Constantinus és Constantius

között, mind a három hadi öltözetben, állásuk egyforma, köpö-

nyeggel borított baljukat a csípre helyezik, a jobbik a lándzsát

fogja. A középs legnagyobb alak szemben áll, felhkbl kinyúló

kéz koszorút tart a feje fölé. A két oldalsó alak közül a balfelli

valamivel kisebb, arczát jobbra egy Victoria felé fordítja, a mely

babérággal koszorúzza. A túlsó oldali nagyobb alak szintén Vic-

toria felé fordul, mely szintén megkoszorúzza. Mindkét oldalán

gyöngykör szegélyzi a medaillont; átmérje 71 mm.; A medaillont

keret foglalja körül, melyet hátlapján három pálczás kör ékít; el-

lapján belül pálczás kör, azontúl virágkelyhekbl s azokba helye-

zett V idomokból alakított kör s kívül csúcsos hullámvonal sze-

gélyzi. A császár feje fölött hármas gyrbl álló fül emelkedik

ki a keretbl. Keretestl átmérje 93 mm.; súlya 250*990 gr.

Kenner : Jahrbuch IX. 187— 191. 300 sz. Szerinte e medaillon

332-ben a galliai és dunamenti gyzelmek alkalmából készült, és

azt tartja, hogy Constantius e ritka nagyságú aranypénzzel egy

dunamelléki gót fejedelmet kivánt megtisztelni ; az aranypénz

36 római solidust ért, a keretet a barbár fejedelem maga készít-

tette hozzá.

XVII. Római aranymedaillon a szilágysomlyói els kincs-

bl. Ellapján a körirat DNVALENS MAX AVGVSTYS.Valens c-ás/.ár mellképe jobbra, fején gyöngydiadema, melynek

közepén négyszög keretbe foglalt ékszer, hátul lecsüng szala-

gokkal ; köpönyege hímzett szél és jobb vállán harántos fejtagú

kerek fibulával van feltzve, jobb karján a pánczél foszlányai

*5

látszanak;jobbját mintegy üdvözletre cincii, baljában gömböt tart

s rajta a császár felé forduló Victoriá pálmaággal baljában és

fölemelt jobbjában koszorút tart; a csás/ár balján a tunica díszes

ujja látszik, fiai lapján a körirat : DNVALENS VK'T< >R SEMPERAVG. A szelvényben R M. A császár hatfogatú kocsiban szemköztállva

: mindkétfell repül Victoriá koszorút nyújt feléje, a baloldali

baljában pálmaágat tart A császár fejét nimbus köríti, hadvezéri

öltöny borítja testét, kinyújtott jobbját üdvözletre emeli, baljában

talán gömböt tart. A lovak közül a szélsk tejei a császár felé

irányúinak, csak a középs lovak tekintenek maguk elé, a kocsi

elrésze és két kerék szemben látszik. A szelvénvben közepett

kerek cista. jobbra-balra három-három gyr (?) és ferdén állított

hegyes levél. Mindkét oldalt a medaillon szélét gyöngykör szegély/i,

átmérje 40 mm., kerete 22 mm. széles lapos gyürü, melynek hátulján

három központi gyöngykör domborodik ki, az ellapon e gyöngv-

körök ismétldnek és köztük zigzegdísz domborodik ki. E rekesz-

ben nem voltak gránátlapok, a közfalak ferdén szelesbülnek az

'alap felé. A kereten a császár feje fölött hengerded fül emelkedik

ki, három párhuzamos gyöngyözött gyrvel, a gyrk szélén

kisebb gyöngyözött kör. A kerettel egvütt az átmér qo mm.,

súlya 215*47 §r - A szelvényben látható consuli simbolumok alapján

Kenner azt tartja, hogy a hátlapi jelenet consuli fölvonulást jelez,

a mely talán Valens császárnak 368-ban vagy 373-ban fölvett

consulságával függ össze. Kenner Jahrbuch 1890. xi. 72— 75. 1.

352. szám.

XVIII. Római aranymedaillon a szilágysomlyói els kincs-

bl. Ellapján a körirat DNVALENS PFAVG. A császár mell-

képe jobbra tekint, fején gyöngydiadema, a diadema közepén

gvöngyözött szegély kerek ékk (?), hátul lecsüngnek a szalagjai ;

köpönyege a vállán oly fibulával van összetzve, a mint a má-

sodik szilágysomlói kincsbl ismerünk (XXVI. tábla), mindkét

karján látszanak a pánczél foszlányai. Hátlapján : GLÓRIAROMA.V >k\\\I. a szelvényben A X. A császár gazdagon fölszerelt

ló hátán jobbra nyargal, a császér diademás fejét fénykör veszi

körül, testét tunica és köpönyeg borítja, melynek alsó gazdagon

di-zített része mereven csüng le és borítja lába hegyéig. A ló

bátszíja és hevedere gazdagon díszített. A császár eltt, feléje

térdet hajtva, n áll, hosszú ketts chitonban, sugaras koronával

fején és gyöngyös karikával a nyakán, lehajló jobbjával a -/állongó

fátyolt fogja, baljában ég fáklya. A szelvény beti között hátán

fekv n, baljában b< ibbjával fölemelt ruhája s/élét

26

fogja, a ruha hajlásában öt gömböcs. mely valószínleg' gyümölcsöt

jelez. A medaillon szélét gyöngyözött keret szegélyzi, melybl a

császár feje fölött kiáll a hengerded fül ; a henger fölületébl

egyenletes távolságban három gyr s mellette keskenyebb gyön-

gyözött kör emelkedik, a közbees téren harántosan álló dupla-

vonalú zigzeg-vonal. Keretestül átmérje 92 mm., súlya 412*72 gr.

A medaillon 72 solidust, tehát római aranyfontot képvisel. Kenner :

Jahrbuch 1890. xi. 75— 76. 1. 354. sz. Idezárjuk egy kisebb

medaillon ábráját és leírását. Ellapján : DNVALENS MAXAVGVSTVS. A császár mellképe balra áll. fején gyöngysoros

diadema. melynek közepén négyszög keretbe foglalt kerek k (?),

hátul lecsüngnek a szalagjai. Köpönyegét jobb vállán négyszög-

keret s három csüngvel díszített fibula tzi össze ; mindkét vállán

lát.-zanak a pánczél foszlányai. Hátlapján: GLÓRIA ROMA-NORVM, a szelvényben ROMA. Constantinopolis mint ni alak

magashátú trónon balra ül, hosszú stolában és pallában, jobbjában

gömb és rajta feléje koszorút nyújtó Victoria, baljában jogar,

melynek végén fenytoboz, jobb lábát hajó elrészére helyezi,

melyet oroszlánfö díszít. Mindkét oldalán gyöngykör szegélvzi a

medaillont; átmérje 39—40 mm., vastagsága 2 mm. Kerete

7 mm. széles, ellapján két gyöngykör szegélyzi s közöttük zig-

zeg-sor domborodik, a hátlapján csak a két gyöngykör van meg.

A keretbl hengerded fül áll ki, melynek fölületén három gyür-tag, mellettük rovátkos sodronypálcza és közben hullámos dísz dom-

27

borodík ki. Az ellapon a hengere- föl alsó szélét kett- gyöng

és a medaillon mezejére téried" bárom háromszögbe rakott göm-

böcscsoport szegélyzi. Átmérje 53 mm., súlya 48.45 gr. Kenner:

Jahrbuch XI. [890. 81. és 82. 1. 357. sz.

XIX. Római aranymedaillonok a szilágysomlyói elskincsbl.

1. Az ellap körirata: DX VALENS PFAVG. Acsászár mell-

képe balra áll, fején gyöngyös diadéma, hátul lecsüng szalagokkal.

Köpönyegét jobb vállán gömbös fej, kerek idomú és csüngkkel

díszes fibula tzi össze, mindkét karján meglátszanak a pánczél

foszlányai, s a tnnica díszesen szegélyezett ujjai : fölemelt jobbjá-

nak tenyere szemközt mutatkozik, baljában gömb van. Hátlapján :

PIETAS DDDNNNAVGVSTORVM ; a szelvényben TESOB.A három császár teljes fegyverzetben egymás mellett szemben áll,

a fejket diadéma, a középsét nimbus is díszíti ; fölemelt jobb-

jukban a földre helyezett páleza, baljukat a földön álló paizs s/é-

lére fektetik. A középs, legnagyobb alak szemközt tekint, a bal-

oldali legkisebb, s a jobboldali a középs alak felé fordítja fejét.

A medaillon mindkét oldalát gyöngykör szegélyzi, átmérje 40 mm.,

vastagsága 1 mm. Kerete más szín aranyból való, szélessége 6

mm., ellapját kél gyöngykör között zigzeg-vonal díszíti, hátlapján

csak a két gyöngykör domborodik ki. Hengereled fülének fölületét

öt párhuzamos gyürtag négy mezre osztja, melyet hullámvona-

lak töltenek be. A henger alsó szélébl három, háromszögbe ra-

kott gömböcs-csoport nyúlik a medaillon mezejére (a csúcsán há-

romszögbe rakott gömböcsök), st kett a császár feje fölé terjed.

Keretestül átmérje 61 mm., súlya Ó9-oó gr.

.:. Gratianus császár medaillonja (307— 383). Az ellap körirata

DN GRATIANVS PFAVG. A oászár mellképe jobbra ne/, fején

diadéma, mely gyöngyökbl, körded ékszerekbl é- levelekbl áll,

hátul lecsüng szalagokkal. Köpönyegét jobb vállán körded, gyön-

gyözött fej, - csüngs dísz fibula tzi 0— ze, jobb karján a

pánczél foszlányai látszanak. A bal karja közelében folt van,

mehet a verés után megmaradt mélyedés kitöltésére raktak reá.

Hátlapján: GLÓRIA ROMANORVM, a szelvényben TROBSKóma trónusán szemközt ül, lejen sisak, jobbjában gömb, baljával

a pálezát fogja ; lábán magasszárú czip, testét stóla és köpeny

borítja. Mindkét oldalon gyöngykor szegélyezte a medaillon t;

az

ellapon a szegély helyébe apró háromszögökbl, s azok csú<

rakott gömböcsökbl álló díszítést vertek be a kr helyere; átmé-

rje 38 mm., vastagsága 2 mm. Kerete más szín aranyból készfiit

28

i l/2 mm. széles lemez, ellapján gyöngyözött és sima szegély

között tizenöt tojásdad idomú, gyöngyözött keretben ugyanany-

nyi emberi arcz laposdomborodásu képe sorakozik, közben hajlított

sodronyból alakított S idomok, ketts körhajlású végekkel, s a

hajlások közepén gömböcs. A keretbl hengerded fül áll ki, mely-

nek fölülete három szélesebb és három keskenyebb gyürütaggal

van élénkítve; a fül szélébl tompa csúcsba hajlított gyöngysor

nyúlik a medaillon felé, s a befogott tért gömböcsök töltik be.

Alatta a császár feje mellett egy gömböcs, s egy más gömböcs,

melyet háromszoros hajlású sodrony fog körül. A keret hátsó

oldala sima. Keretestül átmérje 63 mm.; súlya 57*96 gr. Kenner

Jahrbuch XI. k. 88. és 89. 11. 365. sz.

XX. Szilágysomlyói második kincs. Nem messze attól a

helytl, a hol az els nagy aranykincset lelték, elkerült 1889-ben

egy második jelentékeny kincs. Krumpli kapáláskor, nagyszombat

napján talált egy oláh földmves aranycsészéket s aranyékszereket,

melyekhez a lelhelyen rendezett ásatás folytán még néhány töre-

dék járult. A kincsben van nyolcz pár fibula, két egyes fibula,

egy pár korongos kapocs, karperecz s két nagyobb s egy kisebb

csésze. Végül három ribulatöredék s egy állatfej, mely talán kar-

perecz vége volt. Leirta Pulszky Ferencz, Arch. Ért. 1889. 233

—

238 ; továbbá ugyan Tan. a népv. korának emlékeirl 1889. 9—50.

és «Die Goldfunde von Szilágysomlyó », Budapest, Kilián, 1890.

8-r. 32 1. képekkel és de Baye : Le trésor de Szilágysomló. Paris,

Librairie Nilsson, 1892. qu. 17. négy színezett táblával.

I. és 2. Fibulapár, ezüsttel béllelt halavány aranylemezbl, fejük

félkorongidomú, ers lefelé hajló karimával, a karimán legfölül és

két oldalt forrasztási helyek, melyeken egy-egy gomb ül, ezek-

bl csak egy maradt meg ; nyaka félkörben hajlik a dülényded

test felé, melynek bels csúcsát a nyak vége borítja. Fejét és tes-

tét két rovátkos sodrony közé helyezett finom sodronyfonadék

szegélyzi. Fejlemezét közepett álló rekeszes zománczú korong

ékíti, melyet ketts rovátkos sodrony szegélyez. A zománcz sötét

és zöld. A korongtól jobbra-balra rekeszbe foglalt egy-egy göm-

bölyded gránát van s a fönmaradt teret háromszögökben s kör-

csoportba összerakott apró gömböcsök ékítik. A nyak két végét

körded hajlásban vastagabb rovátkos sodrony szegélyzi;gerinczét

hosszában futó sodronyfonadékok ékítik, melyeket a legersebb

kihajláson rekeszbe foglalt négyszög gránát szakít meg ;mindkét

oldalán félkörökben rakott rovátkos sodrony vonul végig, a félkörök

találkozásán egy-egy gömböcs-csoport. A test közepét keretbe fog-

lalt tojásdad, lapos carneol díszíti, melyet rovátkos sodrony sz

lyez, a tér fönmaradt részét gömböcsk ékítik, úgy mint a fejet.

A tüske s a tüske ersítésére szolgáló fels s alsó peczkek l<

tek. Egész hossza a gombbal együtt I2'6 cm.; legnagyobb széles-

sége 4"8 cm.

3. és 4. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemezbl, az arany színe

sötétebb mint az elbbi fibulapárnál. Fejtagja csúcsa felé lé]

zetesen keskenyül, legvégén csúcsba futó rovátkos gomb. Fejét és

testét rovátkos sodrony szegélyzi, mely sok helyütt használat által

lekoptatott. A fej sarkait szabálytalan háromszög rekeszbe foglalt

gránátok ékítik, a nyak töve fölött félhold idomú, s a mez köze-

pén egy nagyobb és két oldalt két-két kisebb tojásdad s egy-egy

négyszög hasonlón foglalt gránát van, mindenik k keretét rovát-

kolt sodrony szegélyzi. A közbe es teret számos finom sodrony-

kör s beléjük rakott gömböcs borítja. A körszelvényben kihajló

nyak gerinczét párhuzamosan futó két rovátkolt sodrony között

egymás mellé fektetett, rekeszekbe foglalt sima gránát-táblácskák

ékítik, egyik-másik tábla kihullott ; a nyak oldalait is gránátok

ékítik, melyek közül a középs dülényded, a többi gömbölyded

idomú. A fönmaradt tért itt is apró köröcskék s bennök göm-

böcsök lepik el. Testlemezét három sor gránát díszíti, a középs

sor nagyobb köyekbl áll, egy négyszög, a má<ik három tojásdad,

a küls sorokban három-, négyszög, gömbölyded és tojásdad kövek,

egészben 12 db. ; a tér fönmaradó részét apró köröcskék s beléjük

helyzeti gömböcs ékítik. A fibulák aljáról letörtek a t s az er-sítésére szolgáló peczkek. A fibulák hossza ib'8 cm.; legnagyobb

s-zélességük 5 "8 cm.

XXI. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

233—238.

5. Fibula, halavány aranyból, feje félkorong idomú, nyaka kör-

szelvényben hajló, nyújtott ö^/öo testtel. A fejet s a testet

igysor szegélyzi. Feje szélébl legersebb kihajlásán és kétfelé

egy-egy állatfej áll ki, a tengely irányában álló sertésféle, a másik

ketts sasfej ;eveken a szem táját pasztabetétek, amannál a füleket

gránátköyek ékítik. A lejlemezen két kitrébelt dombonnu\ es nagy-

fej kígyó, -/emukét rová Ironynyal kereteit gömbölyded

gránát jelzi;tarkuk kétfelé válik a két állat közti téren és a sze-

gély mellett rekeszekbe foglalt három-, négyszög és tojásdad

i.l<>mú gránátok , helylyel-közzel sodronynyal körített gömböcsök

tarkítják a közöket. A nyak tövét mindkét végén körded hajlású

rovátkos sodrony fogja körül;nyaka hátán négyszög rekeszekbe

3°

foglalt gránátlapok sorakoznak és közbe helyezett három-három

gömböcscsel váltakoznak ; a nyak mindegyik oldalán dülényded és

gömbölyded gránátok. Teste hosszas, ötszögü lemezén hosszában

három sorban gránátok, közepett dülényded idomúak, jobbra-balra

hozzávetleg tojásdad idomú táblácskák mindegyik rekeszben és

rovátkolt sodronynyal szegélyezve ; a>közbees tereken csoportosan

álló gömböcsök. A íibulán még az aranyt is megvan. Hossza

I3'3 cm., legnagyobb szélessége 6*7 cm.

6. és 7. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemez. Félkorongú fejét

és hosszúra nyújtott ötszög testét rekeszes keret szegélyzi, a fejen

három gomb állott ki, egy a legersebb kihajláson, kett oldalt

jobbra-balra. A fejet szegélyzö keretben zöld pasztával megtöltött

rekeszes körök s a körök közt gránátlapok ; hasonló három reke-

szes szalag keresztben állva négy mezre osztja a fejlapot, mely-

nek mindegyik mezejében egy-egy keretbe foglalt és rovátkos sod-

ronynyal szegélyzett gránátk van, melyeknek alakja a tér idomának

felel meg. A félkörívü nyak gerinczén rekeszes szalag vonul végig,

melynek rekeszes háromszögeiben gránátkövek és zöld üvegpasz-

ták váltakoznak ; a nyak két oldalán keretes és rovátkos sodrony-

szegély, gömbölyded gránátok és csoportokba rakott gömböcsök.

A testét szegélyzö keretes szalag a nyakbélire hasonlít, csakhogy

rekeszei nagyobbak, a nvak tövén harántosan húzott fal mellett

jobbra-balra két-két háromszög rekesz van, hasonlókép harán-

tosan áll a test legszélesebb pontján a küls kerettel összevágó

rekesztékes sáv és végül harántos fal különíti el a lemez végskörded csúcsát s e tér hat nagyobb rekesztékü háromszögre oszlik.

A >ávoktól fönmaradt két térben két-két rekeszbe foglalt és rovát-

kos sodronynyal szegélyzett gránátk, egyikben négy- és három-

szög k, a hosszabban háromszög és tojásdad idomú. A fibulák

hossza gombbal együtt 1 3*3 cm., legnagyobb szélessége 4/3 cm.

XXII. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

233—238.

8 és 9. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemezbl, teste félkorong

idomú, nyaka ívhajlású, teste hosszúkás ötszögidomú. Fejébl a

legersebb hajláson egy gomb, két oldalán pedig két-két gombállott ki, melyek a fibulák aljára forrasztott ttartó hengerded

tekercsek végeit jelezték ; most csak egy gomb van a helyén. Azegész fibulát két finom szálból fonott keret szegélyzi. A nyak

tövét a fejlemezen félkörbe rakott gránátos háromszög rekeszek

fogják körül, s innen három irányba egy-egy négy rekeszü körbe

végzd sáv vonul, a reke 5zekben fölváltva gránát és zöld paszta.

3»

Az így keletkez négy mezben arányos számmal elhelyezett re-

keszek, a két belsben négy-négy tojásdad és két-két négyszög

idomú, a két küls mezn egyik oldalt három négyszög, másfell

egy tojásdad, egy félkör s egy négyszög gránátos rekesz;a kövek

közti téren csoportokba rakott gömböcsök. A nyak hátán rekeszes

sáv vonul végig, melyen négyszög gránátok sorakoznak;

két

oldalt gömbölyded gránátok s közben hármasával csoportosított

gömböcsök. A nyak tövét a testen háromszög keretekbl alakított

háromszög fogja köri, a rekeszekben fölváltva gránátok és zöld

paszták. A háromszög csúcsából a test legszkebb részéig négyszög

rekeszekbl képezett sáv vonul, fölváltva gránátok és zöld pasz-

tákkal ; a sáv négy egyenl rekeszre osztott körben végzdik, mely-

ben szintén gránátkövek zöld pasz-

tákkal váltakoznak. A test legszé-

lesebb pontján harántosan két rövid

sáv ágazik ki, mindegyik egy-egy na-

gyobb négyszög gránátos rekeszbl

áll és négyrekesz körben végzdik,

melyben a gránátok és zöld paszták

váltakoznak. Az egész lemez így

négy térre oszlik, két kisebbre, méh-ben négy-négy gránát és két hosz-

szabbra, melyben hat-hat gránát so-

rakozik ; az üres helyeken hárma-

sával Csoportosított gömböcsök. Egész

hosszuk 24/5 cm., legszélesebb átmé-

rjük 8 cm.

10. és 11. Fibulapár, ezüsttel bél-

lelt aranylemezbl, fejének idoma

a félkörön túl megy, nyaka ívszer

hajlású, teste hosszúra nyúló ötszög.

A korongból gombfej gombaok állottak ki, melyekbl még né-

hány megvan, egy a legersebb kihajláson ült, kett-kett oldalt.

Az egész fibulát két sodronyból alakított fonadék szegélyzi. A fej-

lemezét legersebb kiliajlá>a táján és ket oldalszéle közelében négy

rekeszú kör díszíti, melyben két gránát két zöld pasztával válta-

kozik. A lemez egyenes -/elével párhuzamosan négy négyszög

gránát, a körök közti terén négy-négy háromszög gránát, zekén

belül pedig [9 négy- és háromszög gránát fölismerhet szabályos-

nélkül, az üres helyeken gömböcsök 1 oportjai. A nyak mind-

két tövét sodronyfonadékos szegély veszi köri; hátán négyreke-

32

szes gránátokból álló sáv vonul végig, oldalait fölül rovátkos

sodrony szegélyzi, és rajtuk sorban álló rovátkos sodronyszegélv

gömbölyded gránátok. A nyak töve közelében közepett négy

egyenl osztályú rekesztékes kör két gránáttal s két zöld pasztával

a rekesztékekben, legszélesebb pontján két rövidebb s két hosszabb

rekeszbl álló csillag, kettben gránát, kettben zöld paszta, kordéd

hajlású vége táján egy középs köridomú rekesz és csatlakozva

zöld pasztával, három felé álló háromszög rekeszben egy-egy

gránát. A többi gránát, mely a mezt ellepi, hol köridomú, hol

tojásdad, három- vagy négyszög; a közbees helyeken csoportokba

helyezett gömböcsök. Hossza gombostul 2J/5 cm., szélessége 8 cm.

A és B, fibulák félkorongja szélérl való gombos tagok ; talán a

felsorolt legnagyobb fibulákhoz tartoztak.

XXIII. Szilágysomlyoi második kincs. Arch. Ért. 18S9. ix.

233— 2 38.

12. és 13. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemez, télkorongú fej-

jel, ívhajlású nyakkal, hosszúra nyújtott ötszög testtel. A fej

legersebb kihajlásán gomb, melynek tövén hossznégyszög reke-

szes gránát, ilyenek lehettek a hajlás két oldalán is. A fejlap egész

szélét és a nyak tövét rekeszes mv gránátos sáv szegélyzi, a

nyak tövén s a körhaj láson háromszögek a gránátok, a fejlap

egyenes szélén rhombikus idomúak. A legersebb kihajlás táián és

ket lehajló oldala mellett csoportba rakott három-három köridomú

rekeszbe foglalt gránátlap, a mez közepén még két kisebb göm-bölyded gránát, rovátkolt sodronyú szegélyben. A hármas körök

közt kétfell két-két félkorongú gránátlap hasonló szegélylyel, a

két sarokban tojásdad gránátlap s a nyak töve köri félkörben

négy rhombikus s egy körszelvény idomú gránátlap, mind sima

aranyrekeszben s rovátkos sodronyszegéhivel, a közbees tereken

legtöbbnyire hármasával gömböcsök. A nyak gerinczén rekeszes

sáv vonul végig, gránátos lemezek között körded rekeszekbe rakott

gránátos körtáblácskákkal ; mindkét oldalán gömbölyded gránátok

rovátkos sodronyszegélylyel, a gránátok fölötti téren gömböcsökbl

kisebb, az alattas téren nagyobb háromszögek. Teste szélét s rajta

a nyak tövét keretes gránát sáv szegélyzi, a rekeszek a nyak tövén

a térnek megfelelleg öt-, négy- és háromszögek, a hosszoldali

szélek elején s végén rhombikus idomúak, közbe pedig három-

szögesek. A test közép terén a nyaktól kezdve következnek : négy

ágú gránátos csillag, két félkorong, egy négyszög, két hármas kör-

csoport, két tojásdad, egy háromszög, egy tojásdad s egy gömböly-

ded gránát, mindannyi sima rekesz foglalásban és rovátkos sod-

33

ronyszegélylyel, a közökben hármasává] csoportosított apró göm-

böcsök. Egész hossza 18*5 cm., szélessége 6 cm.

14. és 15. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemezú, félkorongos

fejjel, ívhajlású nyakkal és hosszára nyújtott ötszög testtel.

A félkorongon három gomb volt, melynek helye még meglátszik.

A egész fibulát rovátkos sodrony szegélyzi. A fejlemezen rovát-

kolt sodronynyal szegélyzett ötszög gránátos rekeszmü fogja

korul a nyak tövét, kiálló három csúcsa táján egy-egy gömbölyded

gránát, a középsnek irányában négyszög és jobbra-balra, nagy-

jából a küls hajlás irányát követve, szabálytalan három-, négyszög

vagy tojásdad yránáttábiác^kák mindig sima rekeszben s rovátkos

sodronynyal szegélyezve ; a közökön korongos vagy körhajlású sod-

ronykák. A nyak hátán négyszög keretekben gránátok s zöld

pasíták, az oldalokon gömbölyded gránátok és közben korongos

tekercs sodronyszálak. A láblemezen ötszögbe rakott rekeszes

gránátsor és rovátkolt sodronv szegélyzi a inak tjvét, az egyes

táblák a küls keret idomához váltakozó különböz idomúak.

E rekesz keret legcsúcsán gömbölyded gránát, a szokott foglalás-

ban ; a mez fönmaradó részén három s hegye felé két sorban

szabálytalan három- s négyszög majd meg körszelvény gránát

táblácskák, mind szokott módon foglalva, a közökben körhajlású

vagy hullámvonalas sodronykák. Hossza 17*0 cm., szélessége 5'8 cm.

XXIV. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

2}b—238.

16. és 17. Fibulapár aranylemezbl. Feje félkorong idomú, lába

háromszögben végzdik, a két tagot egy guggoló állat köti össze,

melynek hátsó teste a félkör mezbl emelkedik, lábát a fibula

láblemezére helyezi, fels testével pedig a fibula tengelyébl harán-

tosan kihajlik egyik fibulán jobbra, másikon balra. A fej s a láb

-/elet durván idomított lesbosi kyma szegélyzi ; a fejen ezen belül

gránátos sáv, négyszög keretekbe rakott táblakövekböl ; a fél-

korong legersebb kihajlásán - az egyenes oldalak végén egy-egy

gomb, tompított hegvü koczkák, mindegyik négyszögben bevert

ponttal s körrel körülötte, a gomb alját rovátkos huzal fogja körül.

A/ állat testének alja sima és egyenletes, fölül ersen kidomboro-

dik, belül üre>, hátsó részét bevert mélyedések élénkítik, hátán

harc.m tojásdad, egy körded nyilasban 18 gömbölydedfölület gránát

kö volt, melyekbl a legtöbb kárba ment, nyakán négyszög gránát-

táblákból álló rekeszmúves sáv fut köri, teje tetején keretben

tojásdad gránát, mindkét szemében körded ^ránáttábla. S/ája, orra

rénye után ítélve, oro-zlánt kivánt a/ ötvös ábrázolni s a két-

3

34

egymás mellett kidomborodó körmös lábfej is erre vallana. A fibula

végs három szögébl egy-egy rovátkolt sodronynyal szegélyzett

keretbe foglalt gömbölyded gránát k áll ki. A háromszög téren

laposan kitrébelt guggoló gránátszem griff, a fönmaradó téren

gránátok és gömböcsök, az egész mezt rovátkos sodrony szegélyzi.

Hossza 14/8 cm., a fej legnagyobb szélessége 8*3 cm., a lábé 4/3 cm.

XXV. Szilágysomlyói második kincs.

18. és 19. Fibulapár, idoma gömbszelvény, mely fölül és alul

egyenesen el van metszve (lásd a) ábra). Fels elmetszett lapját

rekeszekbe foglalt, közepett gömbölyded kristálylyal ékített korong

takarja. A rekeszes korong mustráját lásd b) ábrán. A gömbszel-

vény ferdén hajló oldalát kitrébelt állatok sora díszíti; az állatsor

kiterített rajzát ez oldalon fölül s alul c) és d) ábrák mutatják.

Az állatokat alighanem ugró oroszlánoknak kell képzelnünk, min-

dig csak egy els s egy hátsó láb látszik. A fejük s a nyakpere -

czök, sörényük, körmük s faruk miatt hasonlók ez oroszlánok a

16. és 17. sz. fibulák állataihoz. Szemöket apró gömbölyded gránát

ékíti, mindkét lábukon karpereczféle van. Fejüket apró körökkel,

mellüket körded vonalakkal, farukat tojásdad idomokkal, mellöket

>áv formákkal jellemezte az ötvös, míg az els láb szárát

közép részét simán hagyta, s ez utóbbit a szomszéd részektl

ketts vonalakkal különítette el. Az öt állat egészben hasonló, de

csekély eltérések azt engedik föltenni, hogy nem ugyanazon min-

tába verték. Ez oroszlános mezi fölül sodronyos körökbe helyezett

gránátok sora szegélyzi, és szabályos távolságokban gránát helyeit

fehér anyagú (zománcz?) kidomborodás, a sorbi az oroszlánoktol

fönmaradó közökben háromszögbe állított sodronykeretú gránátok

s a háromszög közepén ismét teher (zománcz?) anyagú gömböcs.

A gömbszelvény alján karima, melynek bels és küls •-zéién gyön-

gyözött sodronyszegély és legkívül értelmetlenül kezelt lesbosi

kyma. Négy nagyobb gömbölyded gránát, két négyszög gránát -

tábla é- három csúcsba helyzett kisebb gömbölyded gránát, mind-

annyi sima keretben nyolez mezre osztja a karimát. A nagyobb

köveket rovátkos sodrony szegélyzi, a nagyobb gömbölyded kövek

mellett egyenletesen elhelyezett apró rovátkolt sodronykörök,

ugyanilyenek ketts számmal a hármas kcsoportok mellet

egyéb üres helyeken. A nyolez mezben párosával nyolez határo-

zatlan állat (oroszlán?), kett-kett mindig egymásfelé tekint;

négy-négy ugyanazon mintában van préselve s külön oda forrasz-

tattak az alapra. A karimából két karika áll ki, melyen lánczok

csüngtek, de ezek nincsenek meg. A fibulák alsó átmérje 10 cm.,

a karima szélessége 1*4 cm.

XXVI. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

233— 238.

20. Aranyfibula, a) fölülrl tekintve. Feje többél egyenes

páleza, mindegyik végén tojásdad hólyagtag s a páleza küls oldalán

hasonló hólyag, e középs hólyagon négyszög magasfalú reke-/,

s a küls hólyagok mellett a pálezán más két magasfalu hengerded

rekesz, a két bels r ikeszben félgmbü hegyi kristály, a közép-

sben tojásdad carneol, a rekeszt fölül gyöngyözött >odrony

szegélyzi, s a rekeszek külsejét függélyesen vonuló párhuzamosak

- közben harántos párhuzamos és zigzegvonalak és pontok ékítik;

a reke.-zek alját kett.-, rovátkos sodrony szegélyzi, a rúd alján

három apró karika lánczok ersítésére, ezek nincsenek meg.

A fejet s a lábat egy szintén a kristályokkal és hossztengelyével

a közép kristályra irányuló tojásdad sardonyx köti ö->zc, a koldalát és alját aranylemez borítja é.-, fölül négyszögül rekeszekbe

foglalt k <r kereteli. Maga a k háromréteg, ferdén

3*

36

csiszolt s ferde lapjába nyolcz körded mélyedést csiszoltak, mind-

egyikbe aranykeret gránátlapot raktak, egy hiányzik. Lábát a khossztengelyének másik végén, az alját borító lemezbl kiinduló

s fölfelé hajló hatoldalú tag képezi, melynek fels nyilasában fél-

gömb kristály, oldalai simák s csak a fels szélét szegélyzi gyön-

gyözött sodrony. E tag és a k kerete közötti térben a keret

mellett közvetlenül két hatszögü rekesz, melynek mindegyikében

fölül tojásdad carneol, a két k s a kristály között a ftengely

irányában, ugyanegy magasságban, hasonló rekeszben zöld üveg-

paszta, idoma tompahegy négyszög. Mind a három rekesz oldalát

bevésett vonalak s pontok ékítik s a fels szélüket gyöngyözött

sodrony szegélyzi. A hajlított láb alján félig nyitott hüvely a

tüske befogadására, hengerded teste hornyolatos és lécztagu dom-

borulatokkal tagozott. A hüvelynek megfelel a fibula fejrúdjában

egy rés, melyen a (hiányzó) t töve a fejrúd belsejében elhelyezett

hengerded rugóval függött össze. A fibula fejedelmi ékszer volt,

mint a IV— VI. századi nyugoti és keleti imperátorok jobb vállukon

hordtak. Hossza 17*3 cm., legnagyobb szélessége 11*5 cm., a sard

omyx keretestl 8-

6 cm. hosszú, 6*9 cm. széles, lejtsoldalú 1*3

cm. szélei. A ketts carneolok hossza 17 cm.

XXVII. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

233—238.

20. bj Ugvanazon aranyfibula oldalnézete '. 2 nagys.

XXVIII. Szilágysomlyói második kincs.

21. Kargyr, ierdén futó összeforrasztott sodronyszálakból,

képezett csövekbl, a három körben hajló, egyenltlen hosszaságu

cs találkozásán egy-egy hólyagos tag, melynek fölülete kettnél

czikkelyes ; a harmadiknál kiponczolt levelek domborodnak ki

rajta. A leveles hólyag mellett a leghosszabb cs végét négy

fonadékos láncz szegélyzi, a többi találkozási pontokon hol egy-

szer, hol dupla gyöngyözött sodrony fogja körül a cs végét.

A karperecz bels átmérje io -

5 cm., a csövek átmérje 1*5 cm.,

a hólyagok átmérje 2'2 cm. Ezen a táblán a kargyürün belül

állati ft utánzó gombfélét látunk, mely talán fibula félkorongos

fejérl nagy karperecz végérl való való. A szemek helyén kör-

keretes gránátok gyöngyözött sodronyszegélylyel, a fej hengerded

folytatását körülfutó rovátkolt sodronyoktól határolt téren knekvaló rekesz maradt meg.

XXIX. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

233- -

22. Csésze, vastag aranylemezbl, gömbszelvény idomra trébelt.

Belsejében közepett háromszög rekeszekre osztott gránátgyür

keretben, félgömb fehér zománcz (?) és tetején rekeszbe foglalt

gömbölyded gránát domborodik ki. A csésze szélét egyenl távol-

ságokban hat helyen kívül és belül lefelé hajlott háromszög

lemez ékíti. A lemez küls és bels háromszögét egyformán díszí-

tették, gyöngyözött sor szegélyzi, legszélesebb részén egymás

mellett két gömbölyded gránát, mindegyik sima lemez foglalásban

rovátkolt sodronyszegélylyel, a fönmaradt téren gömböcskék

egyesével vagy négyesével apró gúlákban ; a csésze falát borító

hajlásán gömböcssor és azokon három valamivel nagyobb

gömböcs; a háromszög csúcsából egy gyöngyözött keret göm-

bölyded gránát indul ki, és a hol a szöggel találkozik, kisebb kör-

keretben aranygömböcs. A csésze külsején két szögecscsel

odaersített gvürüs fül, melybl karika csüng. Átmérje 13 cm.,

magassága 3 cm.

XXX. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ér'. 1889. ix.

233—238.

23. Hasonló csésze oldalnézetben.

XXXI. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ert. 1889. IX.

233- 2

24. Ki-ebb aranyciésze, hasonló idomú. Feneke közepén rovátkolt

sodronynyal szegélyzett hatkarélyú lemez; rajta közepett nagyobb,

mindegyik karélyban kisebb gömbölyded gránát sima falú rekeszben

és rovátkolt sodronyszegélylyel, a fönmaradó téren egyesével vagy

hárma>ával álló gömböcsök. A csésze szélén hat helyen kétfelé a

e falára lehajlított háromszög gyöngyözött sodronyszegély

lemezke, melvnek közepét mindig gyöngyözött szegély gömbölyded

gránát ékíti s ugyanily gránát van a háromszög csúcsán. A mezbena gránát fölött gömböcsökböl két hármas csoport s alatta sodrony-

keretes három gömböcs háromszögben, ilyen három gömböcs

sorjában áll a lemeznek az edény >zélét borító részén s a három-

2 csúcsa s a kívül hozzá tapadó gránát közti mindegyik sarokban.

A csésze oldalán fül, mely két szív idomúvá lapuló lemezen oda

van szögecselve az edény falához és a melyen karika lóg. a) Felsnézet, b) oldalnézet, átmérje 10*5 cm., magassága 3"2 cm.

XXXII. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). 1889. évi július havában,

az apahidai temet') keleti oldalán vé^ig vonuló utczán, kavícsgyújtés

közben, mintegy két méternyire a föld alatt korhadt, fakoporsóban,

melynek deszkáit iraskampók fogták össze, emberi csontvázai

leltek a munkások és mellette két ezüst korsót, pántos arany

fejkötö félét, iranylemezkét, egy aranyfibulát, ket arany

38

gyrt, egy aranykarpereczet, három gránátos aranycsatot, és öt

gránátos arany csüngt. Az ezüsttárgyak összes súlya volt 255 1

4

lat, az aranytárgyaké 262 1 /, lat, mindezeket megszerezte Dr. Finály

Henrik, az erdélyi múzeum számára; egy ezüstékszerrészlet s egy

gyr utólag került el. A leletet leirta Finály Arch. Ért. 1889.

ix. K. 305— 320. Erdélyi múzeum 1889. és Ung. Revue 1890.

1. Ezüstkorsó, négyoldalú, füllel és födövel. Oldalain kitrébelt

bacchikus jelenetek, nyakán kitrébelt növénydísz. Négyszög talpa

külön tagozott s oldalait függélyesen álló párkány képezi, egy

csekély behajlás után az edény hasa 2/3 magasságig lassan kihajlik

és azontúl hirtelen keskenyl, száján vízszintes ers karima s

ennek oldalát függélyes szél párkány szegélyzi, mely külön hozzá

van forrasztva, a párkány egyik oldala félkörben kihajló s ez a korsó

szája, a párkány ellentett, hátsó oldalán, hajlott szél, háromszög

idomú lemezes toldása van, ennek szélébl a lemez szintjén hegyei

szögben megtört négyoldalú pálczaszer fül indul ki, melynek

vége körben kihajló és tojásdad lemezzé szélesbül és az edény

legersebb kihajlásához van forrasztva. A födelébl megmaradt a

gombafej kihajló rudacska, mely a föd lemez hátsó végén áll s

a föd emelésére szolgált. A lemez csonkán maradt. A fül levált,

a karimája letört, a kancsó más helyein is sérüléseket szenvedett

és felülete nagyrészt feketés chlorezüstté változott át. Egész

magassága 31 cm.; talpa magassága o -

i9 cm., egy-egy oldalának

hossza 8 cm., a korsó egy-egy oldalának legnagyobb vízszintes

átmérje 12 cm., száj karimájának párkánya 3 mm. magas; a száj

párkányának egyik oldala 8' 5 cm. hosszú.

XXXIII. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). Arch. Ért. 1880. ix.

305—320.

2. Ezüstkorsó, az els számú korsó párja és vele majdnem

tökéletesen összevág. Füle levált, födje hiányzik, szájának karimája

ferdére görbült, teste is több helyütt megsérült, felületén feketés

chlorezüstréteg képzdött.

XXXIV. Apahidai sírlelet. ( Kolosm.). Arch. Ért 1889. ix.

305— 320.

3. Határozatlan tárgy, talán lószerszám díszítésére szolgálhatott.

Aranylemez pántok duplán egymásra fektetve, szem idomát utánzó

ürt fognak körül, az ür egyik sarkán nyilván csonka s e helyütt

hüvelyszeren kiáll egy pánt, ily hüvely áll ki az ersebb hajlás

szélébl s az ür má-ik ,-arkán csokorszerüen egymásra futnak a

pántok és háromfelé ágazva, ugyanannyi hüvelyt képeznek. Az

elbbi két hüvelyen szíj mehetett keresztül s az utóbbi három

39

hüvely nyilasa is egymásra talál, úgy hogy erre ismét szíj vonul-

hatott, a dupla pánt többi részén is brt foglalhatott magába,

mert a szélek hosszában szögecsek kapcsolták öss/c a fels és alsó

pántot s elég hosszúak arra, hogy közbees brön is átmehettek;

a széleken végig vékony aranylécz vonult, mely most sok helyütt

megszakadt. A nagy dísz mellett külön egy hüvelytagot látunk,

mely a fdarabhoz tartozhatott. Három különféle idomú arany-

lemez széle hosszában ponczolt pontsorral és lyukakkal, melyeken

át nyilván valami ruhára reá lehettek varrva. Az összes tárgyak

ábráit természetes nagyságban adjuk.

XXXV. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). Arch. Ért. 1889. tx.

305—320.

4. A tábla alján sima tömör aranykarika, közeljáró, egyenesen

elmetszett végekkel, teste kerek átméret páleza, mely a végek

felé szélesbül. Bels hosszabb

átmérje 7*3 cm., a rövidebb

5-1 cm., legvékonyabb helyén

vastagsági átmérje mm., a

legvastagabb helyen 11 mm.

5. A táblán fölül: T forma

antik aranyfibula; fejét harán-

tosanálló hatoldalú üres to-

kocska, mindegyik végén hagy-

maidomú taggal, a melyet al-

ján gyöngyözött karika szegé-

lyez; egyik végtagja a tokban

csavarra jár és lefejthet, a tok

alján közepett rés, melyben

a (hiányzó) t a tokba rejtett

tekercsrugóval függött össze.

•*>.?.i*5W

w*

a) e)

40

Nyaka félkör hajlású, tetzetes, és a nyakból hagymás véggel

indul meg, a hagyma alján és a testre ér végén gyöngy szegélyzi,

emitt a gerincz végén sok nagyobb gyöngyszem. A test fölül

lapos, alul élbe futó üres prisma; fels lapját párkánylécz szegélyzi,

mely mellett a mezn egymásba, legfönt, csúcsra helyezett négy-

szögökbl álló sáv vonul, ezen belül egymásba kapcsolt maeander-

dísz vonul kétfell; mindkét alsó lapján (lásd az ide mellékelt

a) ábrát; levélfolyondár — mind e díszek közei át vannak törve.

A t hossza 11*5 cm., keresztrúdjának hossza a gombokkal együtt

5 cm., lábának hossza y-

2 cm., szélessége i"8 cm.

6. A táblán a fibula mellett jobbra újjra való tömör gyr,halavány aranyból. Finály azt tartja, hogy talán nem tartozik

a sírlelethez (i. h. 31b. 1.), fels oldalán a gyr hajlása tompa

élben megtörik és eliptikus lapjára négy egyenszárú kereszt van

beverve. Lásd a b) ábrát (v. ö. Arch. Ért. 1894. xiv. 25. 1.)

7. A táblán a fibula mellett balra kopott tömör aranygyr,tojásdad fejlapján 4- és alatta két sorban OMHARVS van

bevésve, lásd a c) ábrát (v. ö. Arch. Ért. 1894. xiv. 25. 1.)

XXXVI. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). Arch. Ért. 1889. ix.

305—320.

8. Öt darab aranycsüng, mindegyik csüngn legfölül nyolcz-

vagy tizenkétoldalú keretes gránátlappal díszített hasáb, fölül füllel;

ebbl modorosan nagyolt ormányos állatfej nyúlik lefelé, tövét

gyöngysor szegélyzi, a fejnek mindkét keskenyebb oldalán gyön-

gyözött szegély rekeszekbe foglalt mandolaidomú gránátos lapok

jelzik a szemeket, hasonló foglalványú ferdén helyezett szabály-

talan gránátok párosával a fülek helyét jelzik; a száj hasadékát

sodronyfonadékú dísz szegélyzi, küls szélén pedig rekeszes gránát-

lapokból alakított karima; a száj fölülete alul sima leme/zel

záródik s ebbl öt apró fül áll ki, melynek mindegyikébl négy-

szeres finom sodronyból fonott láncz lóg le, s a láncz végén apró

harangocska-idomú üres csörg, mely alul sima lemezzel záródik.

Csak egyik csüngn van meg mind az öt láncz s a csörg kettnél

csak négy, más kettnél pedig csak három láncz és csörg maradt.

Több helyütt a gránátlemezkék kihullottak; a lemezek alatt a

rekeszek feneke többnyire reczés. A csüngk hossza 15*3— 156

cm., a hasábok hossza 1— 1*2 cm., az állatfej tagoké 3*5— 3*7

cm., a csörgös lánczoké 1T cm.

9. Nagyobb csat; a táblán fels nézetben, az idemellékelt ábrán

oldalnézetben látjuk, az utóbbi '/, nagys., karikája vastag és sima,

a tüske két tagból áll; nyelve reá hajol a csatra, felülete rekeszes

41

mv, hosszában középfal ketté választja a hullámvonalas közfalak

által elkülönített gránátos táblácskákat; a tüske tövén apró tok

fölületén kördedség szívidomú gránátlap sima keretben, melyet

sorjában egymás mellé

rakott gömböcsös grá-

nátok ékítenek, oldalain

3 idomú falaktól elkü- i^ • á*T"í

lönített gvémántlapok.

A csat testét tizenkét ol-

dalú tok képezi, melynek

alját sima lemez borítja,

oldalait hossznégyszögü rekeszes gránátlapok ékítik, a lapok

Függélyes szélén féloszlopmódra kihajló fekmentesen hornyolt

hüvelyek emelkednek, melyekben a tok fels és alsó lapját össze-

tartó szögecsek állanak, a szögecsek fejei fölül mint gombocskák

emelkednek ki a csat fels szélén körülvonuló gömbölyded grá-

nátok sorából. A fels lapot közepén négykarélyu keretben

lapos gránát s e körül öt hullámos válaszfal által bekéretek hat

gránátlap ékíti.

10. Kisebb aranycsat ; karikája, tüskéje sima, teste sima falú

tojásdad tok, fölületén egy almandinlap körkeretben, négy más

hullámos falú rekeszekben.

ii. Határozatlan ékszertöredék, aranylemezbl, melyet kör- és

hullámos keretben gránátok díszítettek, a gránátok egy része

még meg van.

XXXVII. Ó-budai korsó. Ezüstkorsó, fölásta Dr. Wekerle

László az ó-budai Kapuczinus domb oldalán egy antik épület ma-

radványaiban ; az ásatásról értekezett a kutató Arch. Ért. 1885. v.

20-24. és 90— 100. Idoma összevág az apahidai korsókéval, csak-

hogy talpa és teste nyolczoldalú és nyakából gyürtag emelkedik

ki fölül alul keskeny kúpos párkánynyal. Födelébl csak a gom-

bos hát-ó lemez maradt meg. Fülének a korsó öbléhez csatlakozó

lapos darabja kétfelé levél idomát s végén madárf idomát ölti.

A korsó trébelt m és fölülete simára csiszolt. Hasa alatt repedés

•1 ületen helyenként chlorezüst képzdött. Magassága 27 cm ;

öblének átmérje 125 cm ; súlya 985 gr. A táblán a balfelli

krvonalos rajz -zeniben mutatja a fül hátát, szívidomu végtagját

idja szélén ket hosszában futó mélyített egyenest ; a jobb-

felóli rajz a fül fels vége felületének körvonalait mutatja.

XXXVIII. Két mezöberényi sírlelet (Békésm.) [884-ben

két sírlelet került Mezóberényböl a X. Múzeumba, egyik a helység

42

alsó, másik a fels végérl. Pulszky Ferencz ismertette Arch. Ért.

1885. v. 100— 102.

Els lelet. 1. Aranypánt, hosszúkás, két keskeny szélén egy-egy

apró lyukkal fölersítésre, mindegyik hosszoldalán egy-egy csekély

kihajlással, mely ferdén áll egymáshoz, úgy hogy a lemez pantal-

lér vagy más ferdén álló szíj diszítésére szolgálhatott. Szélét gyön-

gyözött sodrony szegélyzi, a két lyukat is ily sodrony fogja körül

és szabálytalan hajlású hasonló sodronykák vannak úgy elhelyezve

a fölületen, hogy végig egymást érintik.

2. Aranylemez, talán kardhüvely végének diszítésére szolgált ;

körded csúcsba fut s ott lyuka megersítésére, a háromszög kes-

keny oldala elmetszett, másik két oldalát gyöngyözött sodrony

szegélyzi, a lyuktól a keskeny oldal felé majdnem párhuzamosan

két hasonló sodrony, e középs mezt hosszában rakott S idomok

hasonló sodronyból ékítik, melyeknek körhajlásai annál számosab-

bak, mennél nagyobbak ; hasonló S formára összekapcsolt koron-

gos sodronytekercsek ékítik a két szélesebb oldalsó mezt.

3. Hossznégyszög aranypánt, keskeny széleinél egy-egy lyuk,

az egyikben még megvan a gömbölyded fej szögecs;az egész

lemezkét gyöngyözött sodrony szegélyzi, a lyukak körül is ily

sodronyszegély van, s ily sodronyvonal különít el egy sor körül-

szegélyzett gömböcsöt, mely az egyik hosszoldal irányában áll,

sodronyos dupla tekercsek sorától, mely a másik hosszoldal mel-

lett van.

4. Aranycsat, sima karikával, a tüske töve gyöngytagozással

ékített, lemeze hossznégyszög, sima kerettel, minden sarkában

szögecs, a keretben három rekesz, a két szélst harántos fal két-

két háromszögre osztja, a rekeszekben lapos gránátok.

5. Sima aranyperecz, nyilt, egyenesen elmetszett, vastagodó

végekkel.

6. Kapcsoló lemez aranyból, alulról ; megvan a két szögecs a

szíjra való ersítésre.

Második lelet. 1. Aranyfibula, a) fölülrl, b) oldalt tekintve

rovar idomát példázza, szemüregeiben és két keretes szárnyában

gránát volt ; alján peczeg a tüske tövének ersítésére és apró

fúrók a hegye befogadására ; a peczeg hiányzik.

2. a) bj Két arany fülönfügg, sima huzalból, egyik vége he-

gyes, alsó végén pedig gomb, idoma egymásra helyezett két gúlát

közelít meg, melyeknek fölülete behajló, a gúlák csúcsán göm-

bölyded gránát, széleit rovátkos sodrony szegélyzi, minden oldal

közepén rovátkolt sodronynyal szegélyzett gömböcs és minden

43

oldalból lefelé háromszögbe rakott gömböcsök ; a két gúla alapja

között két párhuzamos rovátkolt sodronyból alakított >ima gyroj idomú tagok vonulnak sorjában, két ellentett helyen körtag

szakítja meg, a hol a karika a gombot éri és a gomb ellenkez

végén két rovátkos sodrony és egy gömböcsös gyr díszíti.

3. a) b) Bronzcsiptet.

XXXIX. Paizs aranykerete, X. M. Állítólag a Sárvíz men-

ten lelték czigányok, utóbbi birtokosa darabokra törte ; szám-

talan darabra törve került egy pécsi aranymveshez, kitl Horváth

Antal pécsi ügyvéd szíves figyelmeztetése folytán a N. M. meg-

szerezte. A darabokat Szumrák Pál budapesti ötvös összeilleszt-

vén, így került ki a táblán bemutatott idom, mely egy tojásdad

keretnek mintegy felét képezi. Valószínleg gazdag fúr paizsát

ékítette. A keret legnagyobb átmérje a bels széleken 51 cm.;

a keretnek szélessége közepett 8'5 cm., keskenyül végein 75 cm.

A keret mindkét szélén hosszában négyszögrekesz vonul,' közepett

tojásdad idomú rekeszek sorakoznak harántosan áliítva egymás

mellett, hosszátmérjük a keret szélességével az alsó és fels haj-

lás környéke felé rövidül; e három rekeszsor között a bels olda-

lon ötszögü rekeszek, a külsn pedig négyszög s mellettük ötszög

rekeszekbl álló sor vonul végig. Valamennyi rekeszben valamikor

csiszolt gránátlapok voltak; most már csak hét k van meg.

XL. Komáromi (?) lelet. Arch. Ért. 1881. 1. 148— 150.

Kardhüvely végs befejezése ezüstbl ; a hüvely két párhuzai

szélét szegélyezte a félhenger idomú ezüst lemez, melynek végeit

barántos hornyolatok ékítik, az odaersítésre szolgál két apró lyuk.

A keret félkört képez, melyben a félkör átlójában sima ezüst-

lemez köti össze a két szárát, e lemezre s a keretre díszít tag

van úgy ersítve, hogy gombidomú középrésze a kereten ül s

abból kidomborodik, küls fölületébl ketts hornyolattal s középsí

gerinczczel elválasztva, kúp idomú gomb áll ki ; a gömb fölületén

bo>-za irányában összekapcsolt rhombusokból álló berakott niellós

vonaldíszü sáv vonul. A lemez felé a gombhoz rhombikus idomú

reke>z csatlakozik, alsó vé<rén két lenie/.ke indul ki, mely SZÖge-

csekkel volt az alapra ersítve. A rhombusközepén négykarélyú s

közepett körded keret rekesz fehér zománezczal van megtöltve;

a r.égy karélyból a rhombusl e-ucsú tele irányuló falak négy

egyenl térre osztják, mindegyikben lapos gránát. A rhombus

fels végébl edénv körvonalait példázó keretben gránátlap, a

keret fels szélébl átlyukasztott félkorongocska, mely a hüvely

- vagy fafalára szögecscsel való ersítést lehetvé tette.

44

Aranycsat. Tüskéje sima, karikájának fölületét rekeszekbe he-

lyezett gránátok ékítik, testét hosszú négyszög tok képezi, mely-

nek fölületén közepett két összekapcsolt trapezoid idomát utánzó

és négy párosával elhelyezett tojásdad áttörés s ez áttörésekben

ngyanannyi gránát. A rajzok »/, nagyságban tüntetik föl a

tárgyakat.

XLI. Gránátos ékszerek.

i. Csat, rossz ezüstbl, négyszög lemezét ketts pálczakeret

szegélyzi, közben niellós berakású egymásba járó &o tagokból

képezett sor ; közepett körkeretben foglalt gránát s a négy sarok

felé helyezett tojásdad keretben más négy gránát

2. Fibula, rossz ezüstbl, félkör fejlemezét három gránátos lap

ékíti, szélébl három nyújtvány áll ki, csekély hajlású nyakán

hullámvonallal díszített gerincz s tle jobbra-balra három-háromS vonal sorakozik ; lábán négyszög-gránát volt s vége határozat-

lanul bár, de állatft látszik példázni. A két tárgyat (i. és 2.)

néhány üveggyöngygyei együtt 1876-ban Nagyvárad környékén

puszta földben találták. Ifj. Bölönvi Sándor megszerezte és a

nagyváradi múzeumnak adta. (Arch. Ért. 1880. xiv. 79—80. 1.

3. Korongos fibula, aranvozott bronzból ; közepett rekeszes kör,

melynek nyolcz osztályában gránát ; a körbl kifelé álló görbe

csr állatfk domborodnak ki, a csrök a fibula szélét szegélyzik

s minden fejet kör-rekeszbe foglalt gránát képez; a fejek közeiben

bevert apró körvonalak ; bj a fibula oldalnézete; a tüske hiányzik,

de az ersítésére szolgáló két peczeg meg van. Lelték Ó-Sznyön

;

rzik a bécsi cs. múzeumban. Arch. Ért. xí. k. 9b. 1.

4. aj Aranygyr, hosszában kétszer hornyolt karikából és

korongos fej tagból áll ; bj A korong gyöngyszegély és rekeszekbe

foglalt gránátlemezekkel van ékítve, a középs hatszög rekeszbl

kihullott a k, a többi hat gránátlap trapezidomú s a középs

keret körül csoportosul.

5. Csüng, aranyból, tojásdad karikában, melynek bels széle

gyöngyözött, harántosan álló tojásdad rekeszben gránát, fölül

füllel (5. b) oldalnézetben), alul a karikát gúlába rakott szemcsék

ékítik. A két tárgyat (4. és 5.) miskolczi ékszerésztl szerezte a

N. Múzeum.6. Cicada idomú aranyfibula, a cicada szemeit, testét és kétfelé

álló szárnyvégét gyöngyözött rekeszbe foglalt gránátok ékítik.

7. Ezüstcsat gyrje és peczke. A két tárgy (6. és 7.) a N.

M.-ban; lelték 1871-ben Csömörön (Pestm.j, a mogyoródi határ

szélén futó homokban emberi csontok mellett ; volt még egy

45

második kis ezüst csat, két ezüstszeg és két fülbevaló. (Arch. Ért.

1871. v. 192. és 201— 202.)

8. Aranycsat, lemezét rekeszekbe foglalt gránátok ékítik. X. M.q. Kisebb aranycsat, lemezen rekeszes gránátok. X. M.

XLII. Aranygyrk.1. a) A karika lemezes s két >zélet hosszában ketts fonadékú

finom sodrony szegélyzi, közben sodronyos körök voltak;

feje

I. b) köridomú rekesz, mely most üres. négy lemezes nyelvtag

nyúlik a rekesz fölé, végükön gömböcs - -/elüket ketts fonadéka

sodronv szegélyzi ; a rekesz alsó szélén rovátkos sodrony vonul

körül s küls oldalán tiz üres gömböcs ült, melybl egynéhány

hiányzik. A X. M. Szabolcsmegyébl szerezte. (Arch. Ért. 1879.

ix. 530 1.).

2. (Kiterített rajz.) Pántja s/emcsés szegélvü és a szegélvek

közén két irányban párhuzamo-an rakott rovátkos sodronvok

négy- és háromszög idomokat képeznek. Feje gyöngyszegély

korong, melynek közepén gyöngyözött -/él kerek rekesz s körü-

lötte sugárszeren trapezidomú rekeszek sorakoznak, a kövek

kihullottak; X. M. A magy. tört. Ötv.-kiállítás lajstroma [884.

1. terem. 24. és 25. 1.

3. (Kiterített rajz.) Fejét gyöngyös szegély kerek rekesz képezi,

melybl kihullott a k, a gyr karikáján mindkétfell három

szögbe rakott három-három gömböcs ; a puszta-tóti-i leletbe/

tartozik (V. ö. LV. tábla 4. sz.) X. M.

4. Rekeszes feje ökörft példáz, a rekeszekben gránátlapok.

Leihelye állítólag Brassó vidéke;

Kárász Géza gyjteményében

volt. V. ö. Arch. Ért. 1809. 1. 129. 1. — A magy. tort Otv.

kiállítás laj-tr. 1. terem 23. 1. 164. sz.

5. A rajz csak a gyr fejét mutatja, mely rekeszes korong,

közepett egyenszárú kereszt, melynek minden vegébl egy-egy

rekeszt fal indul a kin- felé ;a rekeszben gránátlapok. X. M. -

—

A magy. tört. Ötv.-kiállítás lajstr. 1. terem 2;. 1. [63. .-/.

6. (Kiterített rajz.) Feje négykarélyú, minden karélvban egy

kis gömbölyded gránátk. X. M. A magy. tört. Ötv.-kiállítás I.

terem 23 24 1. 105. sz.

XLIII. Aranygyrk. A/ ábrák kiterítve tüntetik föl a gy-rket.

1. A karikát hosszában futó két bornyolat ékíti, a fejtagnál

mindkétfell emberarc/ domborodik ki rajta; a fejtag négyszög-

rekesz s ennek belsejében két hatszgú kisebb rekesz, külsején

két oldalon három>zö<j;ü rekesz CNatlakozik hozzá, gömböcsök

46

szegélyzik küls falát, három rekeszben még megmaradt a gránát.

A tört. Otv. -kiállítás lajstr. I. terem 25. 1. 174. sz. A gyrifgymnasium múzeumában.

2. A karika lemezét rovátkos sodronyok szegélyzik, melyek a fej

felé mindkétfelé kiálló egyhajlású tekercscsel végzdnek, közben

egymásmelleit két sorban ketts sodronyból kalászdísz módrafont sodronyékítmény tölti ki a tért. A fej tag tojásdad lemezen

nagyobb, tekert sodronynyal szegélyzett négyszög nagyobb drágaks körülötte nyolcz kisebb tojásdad k ékíti. A köveket vastagabb

sodrott fonál fogja körül s a karika felé két oldalt a karika

lemezére harántosan fektetett rovátkos sodrony szegélyzi, melynek

két vége tekercsbe hajolva, a másik két-két tekercs mellé sora-

kozik. N. M. A tört. Ötv.-kiállítás lajstroma. I. terem 27. 1.

181. szám.

3. A karika pántja hasonlít a XLII. t. 2. sz. gyürü pántjához ;

a körded fejlemezt gyöngysor szegélyzi, közepett négyszög, hul-

lámos szél foglalványban és négy csúcsai között körded rekeszben

k volt, a rekeszek s a foglalvány gyöngyszegélyek, közben négy

helyen gömböcsökbl alakított apró rozetták. N. M. A tö*rt. Ötv.-

kiáll. lajstr. I. terem 25. 1. 171. sz.

4. aj A karika pántját mindkét szélén gyöngysor szegélyzi,

közben kalászm formára font sodronydísz vonul ; a fejet 4. b)

hétkörm állati lábf képezi, mely korongot fog, a korong széle

keretes s a keretbl egyenl távolságban hat gömböcs áll ki;

fölületén mélyített mezbl monogramm domborodik ki, BEHANEbetkbl áll, mely talán Behanc-nak olvasandó. N. M. a tört.

Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem. 26. 1. 175. sz.

5. Tömör, széles karikája sima, fejét reáforrasztott korong képezi,

melyben középs kisebb k körül hat nagyobb köridomú k volt

fektetve. Magyarországi eredet, a bécsi cs. k. régiségtárban.

A tört. Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem. 26. 1.

ö. A kunágotai gyürü fej tagja ;v. ö.

A tört. Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem 27. 1.

7. A szentendrei gyr fejtagja. V. ö.

Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem 24. 1. 166. sz.

8. A fej rhombikus foglalású kék üveggyöngy,

keretben; a fejtl jobbra-balra a kankát három-három gömböcs

ékíti. N. M. A tört. Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem 25. 1. 172. sz.

9. A karika kétrét páleza, feje tojásdad lemez, melynek végein

gömböcs ül, közepett négyszög keretben volt a k vagy gyöngy,

a keret fels széle hullámos dísz és a keret két keskenyebb

176. sz.

XLVII. 6. N. Múzeum.

182. sz.

L. 7. és 8. N. M. A tört.

veggyöngy, gyöngyözött

47

oldalából befelé két peczeg állott, melyen a k- vagy üvegpaszta

ersítve volt. Munkács vidékérl;

X. M. Ötvös-kiáll. lajstr. I.

terem 25. 1. 173. sz.

10. Pálczás karikáján fejét háromszögbe rakott 1 1 gömböcsdíszíti. Nemzeti Múzeum. A tort. Ötvös-kiállítás lajstr. I. terein

20. 1. 177. sz.

11. Pálczás karikáján körded foglalásban kek üvegpaszta, a

foglalás szélébl egyenletesen elhelyezett gömböcs áll ki. N. M.A tört. Ötv. -kiáll, lajstr. I. terein 24. 1. 168. SZ.

XLIV. Keresztény ékszerek.

1. és 2. Övrl való két négyszög ezüstlemez, egyiknek a szé-

lén hosszú keskeny rés a szíj áthúzására, a diszítmények mind-

kettn összevágnak. Legkívül zigzeg dísz, ezen belül habmaeamler

s ezen belül zigzegdísz szegélyzik a lapot, mindannyi niellós volt.

A négyszög csúcsára helyzett négyszög, minden hegye be van hor-

pasztva ; küls és bels párhuzamos vonalak s közbe helyzett

zigzegdísz képezik a keretet. A két négyszög közötti sarkokban

egy-egy körbe helyezett egyenszárú keresztke, száraik ersen kis/é-

icsbülnek, a háttér érdessé van téve. A négyszög közepén ketts

zigzegdísz körben két egyenszárú kereszt közös központtal egy-

másra van téve. a szárak között egy-egy tojásdad levél. A bels

négyszög behorpasztott csúcsai felöl levél és két indából álló

finom vonaldísz. Lelték a Drasche-íéle téglavet telkén Budán,

római sírban ; leírta Rómer A. KK. ív. k. 1804. 105. 1. v. ö. Arch.

Ért. 1894. xiv. 25. N. M.

;. Áttört korong, szürkés fémbl, ketts körkeretben egyenszárú

kereszt négy szalagból, mely a szárak végein ketté válik és kör-

ben a szár küls szélére hajlik. V. ö. Arch. Ért. 1894. X1V - 37-

4. Kereszt aranyozott rézbl, egyenszárú, szárai kiszélesbülnek;

alul karimás, a karima négy szélén lyuk ; közepett körded mélye-

dés, s a szárak hosszában hornyolat. Arch. Ért. 1894. xiv.

37. N. M.

5. Ezüstcsat; négyszög gyrjét bevert szalagfonadékos vonalak,

a mélyedéseket nielló borította. A tüske végs hajlását és tövét

párhuzamos vonalmélyedések ékítik. A szíjravaló pánt keskenyebb

alsó lemezbl s a szíj egé / szélességét borító fels lemezbl áll;

három oldala egyenes, negyedik (küls) széle közepett fecskefark

módjára kihajlik s mellette kétfell körded behajlás van. A/ 1

fölület három mezre van tagolva, a középs mez csekély dom-

borulatú egyenszárú háromszögben kiemelkedik, a háromszög

alapja össze fut a csukló pántokkal, a ferdén futó széleken ketts

4«

vonalszegély a fecskefark felé nyúlik; a küls széllel párhuzamo-

san csúcsba futó két egyenes határolja a bels tért, melybe

Christus-monogramm van beverve ; a két egyenestl képezett

keretben körök s a köröket ferdén összeköt egyenesek. A másik

két szabálytalan idomú mezt is vonalkeret szegélyzi, melyben

négy-négy tojásdad levélbl álló virág, a szirmokat finom pontsor

szegélyzi; a bevert vonalakban itt-ott nielló nyoma. Három helyen

lyuk a szögecs befogadására. Lelték vasútépítésnél Dombovárott.

N. M. Arch. Ért. 1894. xiv. 41.

XLV. Madáridomokkal díszített ékszerek.

1. Aranycsüng. Két egyforma példány van a X. Múzeumbanismeretlen magyarországi leihelyrl. Aranylemezbl alkotott két

félív mindegyik lába körded keretbl emelkedik, hosszúkás gyöngy-

tag köti össze a kereteket ; a két ív találkozásán környilás s az

iveken még három-három körszelvény rés van ; mind e nyila-

sokba és keretekbe gyöngyöket, köveket vagy üvegpasztákat kell

képzelni, melyek elvesztek. Az íveken egymásfelé fordított két

fürj (?) áll s közösen tartanak körkeretet, melybl szintén hiány-

zik a k ; a csrök összeérésénél kis fül, melyrl gömb csüng le,

ugyanily gömb lóg le minden ívhajlás bels szélérl. A fürjek

faránál az ív küls szélébl két oldalt és az ívek alatti körkeretek

szélérl is egy-egy kis háromoldalú csöngetty csüng le, fölüle-

tük sima, csak az alsó szélük rovátkos. Az egész ékszer ketts

aranylemezbl áll, melyen az idomokat kiprésölték s melyet

összeforrasztottak. Arch. Ért. xiv. 1881. 349—350. Arch. Ért. xiv.

1894. 27.

2. Aranycsüng, háromszögbe helyezett kilencz körkeret s kö-

zepett négyszög keret, a körkereteket két szélükön gyöngysor

szegélyzi; a gúla csúcsát képez keretben még megvan a k, a

többi keretbl kihullott ; ebbl a keretbl jobbra-balra hajló

görbe csöv madárfö indul ki, szemeiket gyöngyszegélyü gránát

jelzi, a madárfk két présölt és egymásra forrasztott arany-

lemezbl vannak idomítva. A legfels körkereten, a madárfkszélén, fölül, a cs végérl s nyakukról, a második körkeret szélérl

és az alsó körkeret aljából fülek állanak vagy állottak ki, melyek-

rl négy oldalú csörg harangocskák és egyéb csüngk lógtak le,

kett az ékszer alján még megvan. A bécsi cs. k. mütört. múzeum-ban ; lelhelye Ráczkeve. Leírták : Sacken und Kenner, Die Samm-lun<rcn ctc. 345. 1. 50. sz. rajzban közzétették Kondakof és Tolstoj

Kusskija Drevnosti 1890. m. 148. 1.

3. Arany fülönfügg, félholdas lemezben áttört m, mely egy-

49

másnak háttal álló fürjt ábrázol, a küls keretbl öt üres gömbáll ki, a karika letört. Arch. Ert. [881. xiv. 349 -350. — Arch.

Ert. xiv. 1804. 27. A X. Múzeumban, leihelye Magyarország.

4. Arany fülönfügg, félhold idomú keretben két áttört mvpáva, mely egymás felé fordul, közepett szívidom, melybl kisebb

szívtdom n ki, a nagyobb szív csücskébl indák fordulnak két

felé, a keretbl hét üres gömb áll ki. A nyilt karika egyik szárá-

tövén sodronytekercs fogja körül. A X. Múzeumban, leihelye

Magyarország. Arch. Ert. 1881. XIV. 34Q—350. Arch. Ért. 1894.

xiv. 27.

5. Aranyláncz, melybl a rajz csak a végs részt (1) és két

aranygyöngyöt mutat (2 és 3.) A láncz mindkét végén körkeretben

két áttört müvü madárf egymás felé fordítva, közepett fa, a

a fejek fölött szárny vagy levél. Egyik korongon fül, másikon

kapcsoló horog, mindkét korongból egyszer egymásba rakott

karikákból és gyöngyökbl álló láncz, a X. Múzeumban, leihelye

Magyarország. Arch. Ert. 1894. xiv. 28.

6. Négyszög bronzfibula, ferdén lefutó sima oldalakkal az

oldalak szélei gyöngyözöttek ; a mez mélyedésében zománcz marad-

ványai, a mélységbl a keret magasságáig két egymás felé forduló

madár, közöttük fa. aj Fölülrl, b) oldalról tekintve, a t hiányzik

de az ersítésére szolgáló két peczeg megvan. N. Múzeum. Lel-

helye Magyarország. Arch. Ert. 188 1. xiv. 348—350. és Arch.

Ért xiv. 18Q4. 2Q.

XLVI. Tolózárak, bronzból. N. Múzeum. Arch. Ert. [891. xi.

331—332.1. A nyolczoldalú hengerded test fölületét kettesével ferdén

helvezett párhuzamos vonalak ékítik, egyik végébl lemezke s annak

szélén vele egytagban keskenyül tüske áll. A tüske függélyesen

álló lapos tag fels kihajlásán alkalmazott lyukon jár keresztül;

a tag alsó körded vége a henger egyik keskeny oldalát borította

és belle derékszögben kiinduló két párhuzamosan álló léczczel

belehatol a henger ketts osztályába 2. b ). Mindegyik léczre fölül-

alul egy-egy lemezes bronzrugó volt reá szögezve 2. ej, a fels

rugók megvannak, a/ alsók letörtek. A rugók segítségével a -/ér-

kezet tolóját ki lehetett húzni vagy a hengerben megállítani, úgyhogy a tüske a lyukon átnyúlt vagy abból kihúzódott s így a /ár

becsukódott vagy megnyílt. A/ ell látható nyilason 2. b) át

lehetett a zár rugóit lenyomni.

2. Páva idomú zár, két egymáshoz szögezett darabból áll; fejen

a toll, farktolla letört ;a páva teste belül Qres, hátsó nyilasán át

4

5o

a toló tag jár benne, ennek küls részei a páva tarka s a farkból

lefelé álló gömbös vég peczeg, valamint a fölfelé hajló tüske,

mely a fej hátán lév lyukba járt. Hogyha a tüske (mint a 4. a)

rajzon) benne van e lyukban, akkor zárva van a szerkezet, ha nincs

benne, nyitva van. A páva elején látható nyilas 4. b) szolgált arra,

hogy a rugót leszorítván, a zárt meg lehessen nyitni.

3. a) A zár idoma négylábú állatot példáz, melynek fején a

fnmaradt peczkek azt mutatják, hogy valami szarvas félére gon-

dolt a készítje. A test függélyesen egymáshoz ersített két külön

öntött részbl áll, az összeersítésre szolgáló egyik szögecs a nya-

kán most is megvan, a másiknak a hátsó lábakon csak a lyuka

látszik. Az állat testén hosszában futó négyszögátmérj üres

csatorna van és kisebb csatorna megy át a fején. A 3. b) ábra

e két csatorna nyilasát mutatja. A test végén két lemezke áll ki

(3. c) alsó nézet), a két lemez között függött össze a kívül járó

tüske (kipontoztuk) és a belül járó rugós lécz ; az állat elején

látható négyszögnyilás szolgált arra, hogy a rugó lenyomásával

a zár megnyíljék.

XLVII. Csornai ujabb sírleletek. Bella Lajos értekezik az

A. É. 1894. évi folyamában (131— 135. 1.) újabbi csornai sírok-

ról, melyeket az 1893. év szén a N. M. részére fölásatott ; a

leletek a N. M.-ban riztetnek. Jelentése szerint Wendler László

épít Csornán a városház-utcza nvugati oldalán házat épített

magának, mely alkalommal háza telkén homokot keresvén, régi-

^égekre bukkant, a mirl azonnal jelentést is tett. E jelentés

alapján indult meg az említett telken a kutatás, melynek ered-

ménye a következ: A szérüs kert közepe táján egy ib négysz. m.-nyi

terület gödörben másfél m.-nyi mélységben négy csontvázat tártak

föl, melyek körül mindenféle tárgyakat leltek. Két csontváz szo-

rosan egymás mellett, de fejjel ellentétes irányban, a gödörnek

délnyugati szögletében pihent ; a harmadik a gödör közepe táján

volt kiterítve, fejjel ÉNy.-nak; míg a negyedik, egy gyermek

csontváza, a veremnek északkeleti sarkában nyugodott.

Mindegyik csontváznál fejtl jobbra egy-egy szabad kézbl dur-

ván idomított kis agyagpohár állott; a csontok igen elkorhadt álla-

potban; a koponyák a beomló föld alatt többszörösen bezúzva. Az1. számúban a csontváz fejjel É.-nak feküdt. Nyaka táján huszonöt

darab féméleges üvegbl való barnás és feketés szinü gyöngy,

többször harántosan futó fehéres vagy barnás sávokkal (13— 15,

17—24); azonkívül két gömbölyded gyöngy féméleges üvegbl,

szürkés, kékes, barnás sávokkal. Ugyancsak itt, de már inkább a

5'

mell felé volt két agyaggomb töredéke, az egyiket háromszög

alakba rakott sávok díszítik; a másik félgomb lyuka szélén fölül

is, alul is lapos; közepett kihajló. Mindkét lapját vízszintesen futó

bemélyített egyenes szegélyezi s ezek közt hármas kotort zigzeu-

vonal húzódik köröskörül. Dereka táján hat bronzkapocs (i— 6),

csuklóban járó nagyobb és kisebb lemezbl, mindegyik lemezen

mélyített vonalú szegélyben ornamentek ; a kisebbik lemezen az

ornament két negyedkör fölé helyezett félkor;

a nagvobbikon Sidomú sima szalag, mely kéttagú levelekben végzdik ; a háttér

mindkét lemezen ponezozott volt. A nagyobbik lemezen két szö-

gecs a szíjhoz való ersítésre szolgált. Balkezén két hengerded

újjgyür öthajlású sodronyból (7 és 8); jobbkezen hengerded újj-

gyür bronzpléhböl, külsején három párhuzamosan gyürúdz du-

dorodás.

Szorosan e mellett, de fejjel D.-nek feküdt a második csontváz,

mely talán tértié lehetett. Négy bronzkapcsa (3—b) teljesen össze-

vág az els sír kapcsaival. A 2. számú ábra egy pánt bronzlemez-

böl, talán trhüvelyrl, négy szögecscsel, melylyel szíjra volt er--íthet. A 7. sz. egy vascsat karika felöli részét ábrázolja, míg a

8. sz. bronzcsat ; a tüskét, karikát és lemez peczkeit átjáró s

azokat csuklóban összefogó vasszög széjjeltört. Érdekes a 10. számú

bronzszíjvég egymásra helyezett két lemezbl ; a szíj befogadására

két állatfutánzó peczeg szolgált, melyen szögecs jár át. A vona-

laskeretü fölületet három harántosan álló párhuzamos négy mezreosztja, mindegyik téren ponezozott mezben sima fölületü S idom,

többtagú levélvégekkel;

páros mezben az idom a szíjvég hosz-

szában, a páratlanokban harántosan fekszik. Mindkét lábszár hosz-

szában apró háromszögszerü bronzlemezkék feküdnek sorjában,

még pedig négy nagyobb (11— 14) és tizenkét kisebb (16—22) ;

fölületüket vonalkeretben levélidomok ékítik ; a közbees teret

apró ponczolt köröcskék teszik érdessé. Ezekrl Bella nézete az,

hogy a brnadrág diszkesére szolgáltak, hasonlóan a sülyhegyi sírok-

ban talált átfúrt ezüst érmekhez, melyek szintén a lábak hosszában

teküdtek sorjában. Különben a nadrág díszítésének e módja fen-

maradt napjainkig, a/zal a különbséggel, hogy most gombokkal

várják ki.

XLVIII. Csornai ujabb sírleletek. A harmadik számú sír

volt aránylag a leggazdagabb. Mindjárt a koponya mellett feltntek

a bronzból való fülönfüggk Í14 [5); sajnos, egyik sem ép; a

karika fels hajlásából kiáll egy sodronyos peczeg, tövén gyürü-

taggal s rajta . ; az ellentett bajláson ha onló peczken ül

52

gyöngy áll befelé; míg lefelé hosszabb peczken nagyobb üveg-

gyöngy ült; ezt a peczket a karika közelében két gyrtag fogja

körül. A bronzkapcsok (5— 12) teljesen egybevágók a másik két

sírban lelt kapcsokkal; nyolcz példány teljes, a kilenczedikbl csak

a kisebbik lemezke lett meg. A szíjvégek (1—4) egymásra szöge-

zett két-két lemezbl állanak; a szíj befogadására két egymás felé

tekint állatft utánzó peczeg szolgált, melyeken szögecs ment

keresztül ; mindkét lemez fels lapját vonalas keretben S alakú

szalagdísz ékíti, melyek többtagú levelekben végzdnek. Jellemz

a 13. sz. bronzpánt, kétszárú, hosszában futó középgerinczczel;

közepét szögecs, fölületét körszelvény vonalak és közben bepon-

czolt köröcskék díszítik. A 16. és 17. számú újjgyürk három-

hajlású bronzsodronyból állanak; a 18. sz. szintén bronzgyürü,

ugy tetszik, hogy a feje letört (?); a 19. sz. zárt karika külsejének

egyik helyén fül nyoma látszik. A 20— 27. sz. alatt feltüntetett

bronzlemezkék szakasztott másai a második sírban találtaknak; e

sírban 10 drb volt. Az e sírban talált durva agyagpohár szélét

pálczavéggel sorban rakott benyomások ékítik (28); öble táján teste

kissé kihajlik. A gyermek sírjából kikerült (1—4) apró bronz-

gyürük nyilt vagy egymásra hajlított végekkel birnak ; volt mégegy bronzszögecs (5. sz.); egy agyaggomb fele része zigzeg-díszekkel

(6. sz.); a bronzfülönfüggk közül csak az egyiknek maradt megcsonka töredéke, de megmaradt az alsó kék üveggyöngy. A ház

udvarán ásott AJ gödörben két m.-nyi mélységben egy réteg

került el, mely csupa rozsdaette vasból állott; innen valók a kor-

hadt fadarab rozsdafoltokkal (1. sz.), az egymásba kapcsolt vas-

karikák (2. sz.) és a rozsdatöredékek (3), melyek talán lándzsa

részei lehettek.

XLIX. Kúnágotai sírlelet (Csanádm.) X. M. V. ö. Pulszky F.

A magyarországi avar leletekrl 1874. 8.

1. és 2. Korongos aranylemezek töredékei, behajlított karimá-

val, gyöngyözött szegélylyel ;domborúan kipréselt jelenetekkel

és magyarázó föliratokkal. 1. Alul n csonka része, fölötte férfi

alak térdepel, bal karját tojásdad tárgyra támasztja, jobbjában

ág ; fölötte pontozott egyenes végén virág (thyrsus bot ?) mel-

lette szállongó levelek. A szegély hosszában csonka fölirat

XXAPICAIOX (oaog). A 2. lemeztöredéken e két alak ismét-

ldik, csakhogy itt a férfialak csonka, mögötte látszik a fölirat

kezdete XXA, alatta a ni alak teljesebb, b ruhájú tánczoló ntábrázol, a ki jobbjával dobot üt.

3. Aranylemez töredék, melyet három párhuzamos gyönysze-

53

gély két mezre oszt. A fels mezben két ladikon (?) ül cin-

berke, egyik jobbra ül és horgász, közepett a hajó vitorlája (?,)

másik végén két evez nyúlik ferdén lefelé s a hajó végén gug-

goló alak, ettl a jelenettl jobbra és balra más jelenetek cson-

kák. Az als sávban két vadászjelenel ismétldik, a vada-/ mind

kétszer egyik térdére hajolva neki szegzi a gerelyt az oroszlán-

nak, egyik vadász az ágaskodó oroszlán torkába, a másik inkább

basába döfi, a háttérben két kétágú pálmai?) a harmadik pálma

három ágú, ez a ketts jelenetet a szomszédos ismétléstl különíti

el, a hol azonban az emberek és állatok ellenkez irányban ál-

lanak.

4. és 5. Aranylemez sávok, melyeken a vadászjelenetek ismét-

ldnek.

6. Arany karika, korongos lemez feje gyöngy szegély és a sze-

gélyen belül kisebb központi gyöngykör domborodik ki.

7. Szíjravaló aranylemez, csonka, végs mezején gyöngyszegé-

ly, közepett négylevel virág, a közökben háromágú alak ; a

mellette lév mez is gyöngyszegély, domborulata nem érthet.

8. Csüng; lapos, tojásdad hegyi kristály, sima keret arany

ÍQglalványban fölül füllel és karikával ; szemközt és oldalt.

9. Trhüvely(?) díszítésére szolgáló lemez, egyik széle egyenes,

másik széle közepett egy nagyobb, kétfell kisebb félkörben kihajló,

-/élét gyöngysor szegélyzi, mindegyik körhaj lásban sima keretben

kerek zöld üvegpaszta. Magán a lemezen olvan ponczolt alakokkal

van díszítve, a minket az 1 . és 2. sz. alatt láttunk: a guggoló

ember, mögötte ARIC fölirat és alatta tánezoló n.10. Hasonló idomú dísztag

;csakhogy a lemezén már ponczolt

alakok domborodnak ki, nevezetesen egyik oldalt szarvas fej és

állatlábú satyr emeli balját, mellette hajlított pásztorbot (?),

fölötte thyrsust tartó tánezoló ni alaknak alsó fele látszik. Csak

két keretben maradt meg a paszta.

L. Kunágotai sírlelet (Csanádm.). N. M. Pulszky F. A ma-

gyarországi avar leletekrl 1 S 7 4 . 7 8. 1.

1. Csonka csontnyél, végén gombos, vége hüvelyben és körü-

lötte reáhajlított korongos díszlemezzel, a) Egyik szélesebb olda-

láról tekintve, bj Ellentetl oldala; a végs hüvelyen bevert nö-

vényornament csupa apró tagból, melynek mindegyike ponezütés-

sel készült, c) A csontnyél, hosszában mélyített vonalakkal

ékített. <l) A korong eredeti idoma szerint széthajlítva, közepett

keretben tojásdad carneol í? ) ékítette, körülötte kisebb és nagyobb

sodronykor, az í'uy támadt két mezt a körvonal felé álló végek-

54

kel ívhajlású sodronykák ékítik, bennük három szögbe rakott apró

gömböcsök, az ívek találkozásán kívül egy-egy gömböcs s a belskör hosszában kívül gömböcssor. A korong csonka, a hiányzó

részt rajzunkban pontozott vonalak jelzik.

2. Szíj végére való arany hüvely, fels lemeze beponczolt dí-

szek, gyöngyszegély, ezen belül sima szegély, rajta körded és

hosszúkás ponczmélyedések, közepett mélyített körben ötszirmú

virágocska; így két mez támad, melynek mindegyikén ugyanaz a

geometrikus mustra ismétldik, bj Oldalnézet.

3. aj Füles hüvelypánt karikával, aranyból ; talán kés hüve-

lyének szolgált ; egyik hossznégyszög lapját gyöngyözött keretben

beponczolt geometrikus mustra díszíti. Ellentett sima oldalán két

kisebb fül a hüvelynek övhöz ersítésére. 3. bj

4. aj Szíj végére való aranylemez, alul az ersítésre két füllé

4. b) (oldalnézet) fölületét gyöngykeretben ponczolt geom. ido-

mok ékítik.

5. Hasonló díszlemezke, csakhogy valamivel nagyobb. 3. aj fe-

lülrl, bj oldalt, alján nincsenek fülek.

6. aj Aranylemez, kettságu, mintha kapocs felületét borította

volna; mindkét tagján külön gyöngyszegély és egymáshoz hasonló

bevert mustra. Alján két hurok, 6. bj oldalnézet.

7. aj Ovdísz, félholdidomú, aranylemezbl, gyöngyözött sze-

gélyben ponczolt vonalmustrával; alján három hurok. 7. b) ol-

dalnézet.

8. Pánthüvely, talán összetartozik az 1. számmal, mert arányai

egyezk, s e helyütt a nyél másik végén állott ; egyik oldalán

gyöngyözött szegélyben ponczolt geometrikus díszek, 8. bj oldal-

nézet.

10. Justinianus-féle arany (527—563) ; ellapján : DNIVTIA-NVS PPAVG. A császár sisakos melléképe szemközt áll, jobbjá-

ban keresztes golyó, hátlapján VICTORIA AVGGG . . Victoria

jogart és koszorút tart, a mezben csillag.

LI. Kunágotai sírlelet (Csanádm.). N. M. Ezüsttárgyak.

1. aj Ovdísz (?), három, sorba helyezett s egy negyedik kívül

álló félgömb, a gombsorból trapéz idomú üres tag, ferdén lehajló

oldalalak, indul ki rajta fölül harántosan futó domború vonal-

dísz, végs oldalán fölül gömbölyded kidomborodások s mindegyik

gömbölyüségbl lefelé vonuló domború vonaldísz. bj Középsátmetszet hossza irányában.

2. aj Más egészen olyan díszít tag felülrl ; bj alulról te-

tekintve.

55

3. Szíjra való díszít lemez, gömbszelvény, melynek szélei négy-

felé rövid keresztágakká lapulnak; a lemez még rajta van egy

bördarabkán, melyen a szögei áthatoltak; 3. b) oldalnézet.

4. Üres félgömb, fölülete simára csi-zolt; 4. b) középs át-

metszete.

5. Kisebb üres félgömb a) fölülrl, b) átmetszetben.

6. Sima lemezes korong.

7. Tölcséridomú dísz a) fölülrl, b) átmetszetben.

8. Karperecz tömör, kerek átmetszetü végei felé keskenyül,

végein és azokon belül még három helyen vonalas gyrk díszí-

tik, bj Oldalnézet.

q. Karperecz kétél. Keskenyül végekkel, legvastagahb részén

három körded mélyedés, b) Oldalnézet.

10. Apró edényke, alja gömbölyded, oldala ferdén futó egyenes,

öble köridomu;gömbös részén párhuzamosan futó trébelt zigze-

ges elek, azontúl a sima falon párhuzamos és fekmentesen körül

futó mélyített vonalak. Magassága 87 cm., öble átmérje 10*2 cm.

11. Edény, kissé szélesbül talppal, kevéssé kihajló hassal, ma-

gas nyakkal. Öble szélén vonalas sorok, hasán gyrs fül. Magas-

sága, 21-

i cm., talpán fekmentes átmérje 7 cm., hasán átmé-

rje 139 cm., öble átmérje n'2 cm.

12. Hasonló, de valamivel öblösebb edény, füle elveszett, fölü-

lete a díszítést nélkülözi. Magassága 1 8*5 cm ;talpán átmérje

7 cm ; hasán I2'8 cm ; öble átmérje 10 cm.

LII. Szentendrei sírlelet (Pestm.). Aranyékszerek és arany-

érmek. N. M.

1. és 2. a) 2. b) Fülönfüggk, nyilt vég sima karika, alsó

szélén öt üres gömb, melyeken egy nagyobb üres gömb ül ; a

hol a gömbök egymást és a karikát érintik, apró gömböcssorok.

3. és 4. Függök ; nyilt karikán öt apró gömböcs s hozzájuk

tapadó nagyobb üres gömb.

5. a) b) Sima karika, alján rövid hornyolt hengerke, mely

egy gúla sima alapjából indul ki, a lap három szélén hat üres

LV'inb, mely hengerded talapzatra van helyezve; a lap szélei

alatt a három csúcs felé futó élen üres gömbökbl alakított sorok,

a gúla c>úc?án három üres gömb, mely valamivel nagyobb és

legalul a legnagyobb üres gömb ; a hol a csúcsfelli gömbök

egymást érik, gömböcssorok szegélyzik és ugyancsak apró s/eme>ék

vannak karika azon helyén, a hol hozzá van forrasztva a henger s a

henger tövét is szemcsés k"r szegélyzi ; 5. b) fels nézet, mindegyik

oldalú mezben négy-négy körkeret, a gránátok kihullottak bellük.

56

7. a) 7. b) 8. a) 8. b) Két egyforma gyr, keskeny sima

pántból, fejeik rhombikus lemez, mindegyik sarkán üres gömb r

közben a szegély reczés, ezen belül sima léczszegély, közepett

rekesz, melybl kihullott a gránát.

9. I. Justinus császár (518—527) félsolidusa. a) Ellapján acsászár jobbra néz diadémás mellképe. Körirata D(ominus)

N(oster) IVSTINVS P(ius) F(elix) AUG(ustus), b) Hátlapján

VICTORIA AVGVSTORVM; a szelvényben CONOB Victoria

balra áll, koszorút tart jobbjában, baljában pedig keresztes golyót.

Sabatier Descr. des Monnaies byzantines I. 160. 1. 4. sz.

10. Phokas császár (602—610) aranyérme. Ellapján Phokas

császár koronás mellképe szemközt, jobbjában keresztes golyót tart,,

körirata D(ominus) N(oster) FOCAS PERP(etuus) AVG(us-

tus). Hátlapján szemközt álló Victoria jobbjában pózna, mely

fölül Krisztusmonogrammal végzdik, baljában keresztes golyó.

Körirata VICTORIA AVG(usti) 41., a szelvényben CONOB.LIII. Szentendrei sírlelet (Pestm.). N. M.

1., 2., 3. Három ezüst karperecz, tölcsérszer végekkel, a tölcsér

küls oldalán beponczolt díszek, melyeknek mustráit 1. bj 2. b)

3. b) alatt bemutatjuk; a széléhez legközelebb rendesen két sor

egymásmellé rakott köröcske, ezen belül ketts vonalú zigzegdí«zr

(mely 3-nál nincs) s ezután futó sorokban rhombusok, melyek-

nek lapjai üresek vagy belé ponczolt köröcskével ékítettek.

57

4. Gyöngyök, néha kettesével egytagban ; sárgák kidomborodó

kék csücskökkel, opák. Ide csatoljuk egy ezüst karperecz rajzát,

mely párjával együtt Erdélybl került a X. M.-ba. Anyaga ezüst,

formára és díszítésre hasonlít a szentendrei karpereczekhez, csak-

hogy nem üres, hanem tömör.

LIV. Szentendrei sír. Vasrégiségek. N. M.

i. és 2. Kengyelpár; a karika körded, alul kilapul, oldalszárai

négyélek, füle hossznégyszögidomú, szkül lapos nyakkal, a

lyuk a lemez alsó részen van, hosszabb oldalai karimásak, i. b)

oldalnézet.

3. Kengyel, karikája alul lapul s a lapja külsején bordás, a

szárai kerekded átmetszetüek és hurok formára kihajolván karika-

forma fület képeznek. 3. bj oldalnézet.

4. Csonka kopja keskeny pengével, élei alul csúcsba záródnak

és az átmenet helyén a kerek átmetszet köpübe való négy-

szög tagozás domborodik ki;a köpü alsó szélén csonka.

LV. Pusztatóti sírlelet (Tolnám.). Hg Eszterházy tóti pusztá-

ján a régi ozorai vár közelében, 1871-ben emberi és lócsontokat

s mellettük régiségeket találtak. A puszta bérlje és tulajdonosa a

N". Múzeumnak juttatták a lelet azon részét, melyet akkor kézre

lehetett keríteni. Rómer a lelet ezen részérl szól Arch. Ért.

1871. évi V. k. 292—293. 1. Pulszky F. értekezik róla a magyar-

országi avar leletekrl 1874. 9—10. 1. és Henszlman röviden

lajstromozza Magy. Rég. Emi. 11. k. 11. Rész 121— 123. képekkel.

A lelet annak idején elkallódott részébl, hatósági közbenjárás

folytán, néhány darab szintén helyrekerült és 1889-ben ezeket is

megkapta a N. M. Arch. Ért. 1889. ix. k. 85—80. 1., az ott

közölt képes táblát ismételjük lvii. sz. alatt.

1. Constantinus IV. pogonatus solidusa t»68— 009-böl, mikor

két testvére Heraclius és Tiberius uralkodó társa volt. Ellapján :

D(ominus) N(oster) CONST(an)T(i)NVS P(aten P(atriae)

A császár taréjos sisaku mellképe szemközt, katonai öltözetben,

balján a paizs, jobbjában harántosan álló lándsa. Hatlapján:

VICTORIA AVGVS, a szelvényben CONOB, közepett négy

lépcszetü emelvényen kereszt, mellette Heraclius és Tiberius

szemközt álló alakja, mindegyik jobbjában keresztes gelyót tart.

V. ö. Sabatier Descr, des Mon. byz. 1. XXXv. 14. é- u. o. 12. 1. 3.

2. Aranykereszt, dupla lemezbl, a fels lemez áttört raú -

áttöréseiben körded, szívidomú s tojásdad idomú kövek voltak

foglalva, melyek kihullottak ; vsd. ö. Arch. Ért. 1894. xiv. 34. ;

2. a) egy hasonló kereszt végébl csonka részlet.

58

3. a) b) c) Aranygyr, gyöngyözött keretben, körded és

szögletes aranyrekeszek, melyekbl kihullottak a kövek, csak a

középs gömbszelvény gránát maradt meg.

4. Aranygyr, fejlemezén kerek kereszt, melybl kihullott a

k, körülötte gömböcsdísz.

5. Eredeti idomából kiforgatott keskeny aranypánt, egyik helyen

laposfej szögecs van rajta.

6. Szarvidomú lapos aranyhüvely, fels lemeze gyöngyözött

szegély, ezen belül négyszög ponczmélyedések sora és közepett

áttört háromszög, talán k befoglalására szolgált.

7. Kétszarvú aranylemez, préselt gyöngydíszszel a szélén, bel-

sejében zöld rozsda nyomai ; sima fölületén bekarczolt betsjegyek ; a Magyar M. Emi. 11. k. 11. R. 122. lapján 159. szám

alatti rajz nem h.8. a) b) Edény (?) füle ezüstbl, a fül félköridomú, mindegyik

végének van félkörlemez talpa.

9. Apró ezüst csat, lemeze és karikája egy tagot képez,

lemeze sima.

10. Hasonló, de nagyobb csat, fölületét zöld rozsda és szövet

nyomai borítják.

11. Szíjkapcsoló bronzból, lemezén három szögecs.

12. Lemezes korong rósz ezüstbl, csekély kihajlással, egyik

oldala közepén körded folt, talán edény lábának a nyoma.

13. Lapos ezüstkorong, egyik oldalának a szélén végig keskeny

sáv vonul, mely nyilván a szelencze odaersített falának az elveszése

után megmaradt.

14. Rhombikus vasrészlet, egyik oldalán aranylemezzel borítva.

15. Trmarkolatról való végs arany dísztag (?) idoma tojásdad,

széle karimás, sima lapján két szögecs volt, de csak az egyik

maradt meg.

16. a) b) Zabla oldalas vaspálczái, fölületük szabályosan

gyöngyözött és aranyozott, egyiken még a zabla középtagjából

maradt egy csonka rész.

17. Bronzcsésze, alja több helyütt sérült, fölülete zöldrozsdás.

18. Durván, korong nélkül készített agyagcsupor, díszítés nélkül.

LVI. Pusztatóti sírlelet.

1. Korongos kapocs aranyból, lefelé álló karimája reczés disz,

fölül üres aranygombok szegélyzik, a gömbök közt rovátkolt sod-

rony ; közepett körded rekeszbl sugárszeren kiinduló rekeszek és

a középtag körül körrekeszek sorakoznak, melyek mindegyike

három osztályú. Az összes rekeszekbl a gránátok kihullottak.

50

Megvan a kapocshoz tartozó mindkét korong, alján i. a) két fül

áll lefelé, melylyel a ruhára vagy övre ersítették; az egyiken az

els lemez szélén a sodronyos kapcsoló tag vége, a masikon a

hurok nyoma maradt fn.

2. Arany szíjvég, ketts lemezbl reápréselt diszítményekkel;

küls széle gyöngyözött, e mellett befele sima karima következik

körded, félholdidomú és háromszög behorpasztásokkal; a köz

tért körbe helyezett négy részre osztott négyszög két mezre osztja,

melynek mindegyikében mereven stilizált növény ornament dom-borodik ki.

3. es 4. Két pár egyforma arany fülbevaló volt a leletben, méh-nek mindegyike három tagból áll, két egymásba kapcsolt behaj-

lított vég sodronyos pálczából és rajta csüng keskeny kúpú

harangocskából ; a fels páleza négyszög rekeszen meg}' keresztül,

melybl a k kihullott, az alsó páleza amethyst kövön (?) megykeresztül ; a harangocska alsó széle rovátkolt és fölületét ferdén

vonuló párhuzamos vánkostagok diszitik.

5. Arany karika, ferde sodrással, végei kampósan egvmásba nvúl-

nak ; hengerded csüng két füllel lóg rajta, a hengeren három

gyürtag. A henger két végét sima lemezkék zárják.

6. Arany karperecz, ferde sodrású huzalból.

7. és 8. Két arany fülbevaló, a sima nyíltvég karikából három

helyen hajlított vég apró páleza áll ki, melyen valószínleg gy<

volt. A karika aljáról csipkés szél virágkehelybe foglalt gömböly-

ded carneol-k csüng le, a kehely tövén gömböcsös gyürü; a kövön

s a kelyhen hajlított vég peczeg megyén keresztül, mely átfogja

a karikát is és hajlított vég peczket bocsát befelé, melyen való-

színleg szinte gyöngy volt.

9— 11. A leletben volt 11 db ilyen préselt aranylemez dísztag,

nyilván a szíj díszítésére szolgáltak.

12— 13. A leletben volt hat ilyen préselt aranylemez dísztag

ép állapotban és néhány roncsolt példány ;nyilván szíjra

ruhára voltak ersítve.

14. Szíj végére való aranyhüvely, fölületén préselt díszítés, nyilt

végén szögecs.

15. Aram ózott ezüstrozetta, közepe rovátkolt sodronynyal kerí-

tett gömbszelvény, hat sziromidomú nyújtványán rovátkolt sod-

ronyú korben egy egy -/"gecs volt, melylyel reá volt ersíti)

Három hasonló, de egyszerbb rozettán (19 zi.) a/ egyik szirom

helyett sarló idomra görbül'"' hegyes lemé/ indul ki, rajta meg

sítésére szolgáló szögecs.

6o

16— 17. Öt ilyen préselt aranylemezü dísztag volt a leletben.

18. Két szíjvég két lemezbl, felületét belepréselt szíjfonadékú

ornament díszíti.

22. Apró aranycsat, alighanem a czip szíjáról.

23. Határozatlan részlet, lemezke két kerek lyukkal, a lyukak

körül rovátkolt sodronykeret.

24. Apró hüvelypánt aranyból, fölületét két keresztbe rakott

vonalmélyedés díszíti.

25— 27. Öt ily préselt aranylemezü pityke volt a leletben.

LVII. Pusztatóti sírlelet (Fejérm.). N. M. Arch. Értesít

1889. ix. k.

1. Aranylemez, szíj végérl, présölt díszítésekkel;

szegélye

gyöngyözött, azon belül sima keret, ponczokkal bevert mélyedé-

sekkel;a középs mezben növényféle domborodik ki mélyített

mezbl; egészben volt a leletben 4 db.

2. Ketts osztályú aranylemez, kapocskák(?) présölt díszítések-

kel;mindkét osztályának díszítése összevág az elbbi lemezével.

3. Hasonló lemez csak nagyobb és a középs mezben a nö-

vényidom a hosszabb meznek megfelelleg hosszabbra nyúlik;

volt a leletben db.

5. és 6. Fülönfüggkrl való csüngk, füllel ellátott tölesérded

arany rekeszben amethystk ; a rekesz fölülete harántosan hor-

nyolt fels és alsó szélén rovátkos sodronyszegély.

7. Sodrott aranvkarika, nyílt vég.

8. és 9. Fülönfüggkbl való részletek : kerek aranyrekesz,

melybl hiányzik a k ; egyiknél keresztül megyén a rekeszen

füles vég sodrony, melyrl hegyes sodronyszál csüng le.

10. és 11. Arany fülönfüggk, a nyílt vég sima karika alján

karikával rajta mozgó föl és lefelé nyúló peczeg, a bels peczeg-

ról hiányzik a gyöngy, az alsó peczeg végén tölesérded rekesz,

melybl szintén hiányzik a k vagy a gyöngy, a rekesz fels szé-

lén gömböcssor.

12. és 13. Aranypántok, melyek egymásra illenek ; alighanem

tarsoly nyilasát szegélyezték.

14— 16. Tojásdad aranylemez, ferdén lehajló karimával, 14. fö-

lülrl, 15. oldalt, 16. alulról ;egyik hajlása táján a lemez át van

lyukasztva nyilván azért, hogy a kard markolata végére lehessen

szögecselni.

LVIII. Fülönfüggk. Aranyból, a N. Múzeumban;az ország

különböz vidékeirl.

1. A sima karikán hengerded csüng, mely alul gömbölyded;

6i

legersebb kihajlásán, ennek szélén, a henger más helyén s a

karikával érintkez részén, sorba és háromszögbe helyezett apró

gömböcsök.

2. A karika egyik vége gömbön megy keresztül ; a gömb fölüle-

tének közepén körök s a köröket összeköt egyenesekbl álló

gyöngyözött vonal sor, mellette párhuzamos egyeneseket képzgyöngyözött sodrony, a gömb két felének fönmaradó fölületén

behajlott vég félköröket képez hasonlókép rovátkolt sodronyok

s a gömbtl kétfell a karika végéig s ugyancsak az ellentett

oldalán három gyöngyözött párhuzamos sodrony, s a hol ezeknek

vége, gyöngyözött gyr fogja körül a karikát.

3. A karika alján apró üres gömbök, a hol ezek a karikát

erintik, háromszögbe helyezett szemcsék;a gömbös alján szemcsés

gyr és alatta nagyobb üres gömb.

4. Hasonló idom, de a gömbök nagyobbak ; a karika henger-

ded tag által függ össze a gömbökkel, a hol a karikát érinti

szemcsék borítják a karikát, a gömbök találkozásán szemcsés sorok

s a nagy gömbök négyszögbe rakott szemcsecsoportok alján rekesz-

ben k vagy gyöngy volt, e rekeszt is szemcsék szegélyzik.

5. A karikából három horgos vég peczeg áll ki, mindegyiken

gyöngy lehetett, mely elveszett ; alján befelé áll horgos peczeg,

melyrl szintén elveszett a gyöngy, a peczeg gyrvel átfogja a

karikát s alul gömböcsös körbl lefelé nyúló csipkés szél virág-

kehelyben gömbölyded carneol (?) k ül, melyen horog formában

átnyúlik a peczeg.

6. Hasonlit a 4. számúhoz, csak annyival ékesebb, hogy a ki-

sebb gömbök mindegyikét s a nagyobbik gömböt négy rekeszes

k" ékíti, mindegyik rekesz körül szemcsés szegély 5 a szegélybl

négy helyen kinyúló szemcsés háromszög ; a szemcsés vonal sze-

gélyzi a nagy gömb három mezejét.

7. A karika öt gömböcscsel négyoldalú gúla sima lapja köze-

péhez van forrasztva, a lap minden sarkában api" gömböcs gúla

s a lappal ellen tett -arkról három kicsi és a végén egy nagyobb

[fömb i>üng, a három oldal mindegyikén hármas >m">iu1><'>c-

sorral körülvett háromszög rekeszben k volt, mely elveszett.

Idomra teljesen összevág az elbbivel, csakhogy nagyobb, a

fels lapot hornyolt hengertag köti a karikához, a hol a henger

a karikát éri szemcsék vannak, és szemcsés sor fonja körül az

alját ; a lemez három szélén hengerded tagból emelkednek a/

üres gömbök ' kett elveszett) s a lemez alatt a vízszintes éleken

úgy mint a gúla ferdén lefutó éleken üres gomböcsök sorakoz-

62

nak. a csúcsán három nagyobb s a legvégén a legnagyobb gömb,

e négy gömb érintkez helyén mindenütt gyöngyözött vonal ; a

gúla mindegyik oldalán háromszög keret, a keret közepén na-

gyobb s körülötte három kisebb körded rekesz, melynek széle

gyöngyszegéiv. A rekeszekbl a kövek kihullottak.

9. Idomra és nagyságra a 7. számút megközelíti, csakhogy a

gúla három lefutó lapját a gömböcsök teljesen borítják ; s a csú-

csán lév gömböket szemcsés szegély fogja körül.

LIX. Aranyékszerek. N. M. Magyarország.

1

.

Levélidomú lemez, laposan kidomborodó keretekkel, szívidom-

ból kétfelé inda vonul a széle felé, közepett a szívbl kiinduló

hullámzó száron két körkeret s egy körszelvény, és szintén a szív-

bl kétfelé hajló szár s a végén egy-egy körkeret ; minden térben

lapos gránát.

2. Fülönfügg, a karika alsó végén hurokban, melybe másik

csúcsos vége belé hajlik, a hurok alatt két szemcsécs gyürü s a

gyrk között a hurok egyik szála a karikára van tekerve;a

karika alján kartag, melynek szélét kívül és belül gyöngysor sze-

gélyzi, bels szélébl négy egymással párosan ellentett helyen

gyöngyös háromszögök nyúlnak befelé és a közepén elhelyezett

szemcsés virágot érintenek ; a kör külsején a háromszögeknek

megfelel gömböcsös háromszögök.

3. Keretes lemezkorong, a keret külsejébl kiálló hurkok; a keret-

ben közepett körrekesz, a k kihullott belle, innen fölváltva 4 levél-

idomú lemez és gyöngyszegély tojásdad rekesz indul a körlemez

rekesze felé, a kövek ez utóbbiakból kihullottak. A rekesz alján

fül, melyen tojásdad idomú csüng, s rajta hármas gyöngysorban

sima keret gránát.

4. Füles korong ketts gyöngyszegélylyel, benne négy körszel-

vény gyöngyözött sodrony, hátával a központ felé, végei göm-

böcsök köri hajlanak.

5. Tr hüvelyérl való harántos pánt, küls oldala nyelvidomú,

gyöngyözött széllel, közepett végig vonuló gyöngyözött egyenessel,

melytl jobbra-balra széle felé hajló sima czikkelyek hornyolatok-

kal váltakoznak, a sima sávokon pontdíszek, keskeny egyenes szélén

gyrs fül és ellentett szélesb lemezének külsején is két fül ;

5 bj oldalnézet.

0. Korong, közepett rekesz, melybl a k kihullott, a rekeszt

igyözött sodrony szegélyzi s evvel párhuzamosan más két

nagyobb kör vonul, közben gyöngyszemecsekbl képezett apró

körök.

63

ö. Fülönfügg, nyilt végei közül a fels hegyes, az alsó gömböcs-

ben végzdik, alul gyrs fül. melybe karika van hajlítva, erre

van a csüng tag forrasztva, mely félkorong idomü rekeszbl áll,

a rekeszben gránátlap és belé rakott párhuzamos körrekesz, mind-

annyi gránátlappal kitöltve ; a félkorong legersebb kihajlásán és

alsó egyenes szélének végein körrekesz, bennök gránátok voltak,

az alsó körrekeszekbl karikán lecsüng két tojásdad rekesz, mely-

bl a kövek kihullottak, a sodrony a rekeszen végig megyén, csúcsos

kúpot képz hüvelyen is átmegy horgos végérl hiányzik a gyöngy.

8. Korong, közepett körrekeszszel, körülötte négyszög s azontúl

félkörrekeszekkel, mindannyiban gránátos lapok, a korong szélén

gyöngyszegély, alul sodronyos fül, melyen fülön lóggó két kör-

rekesz, lejebb rhombus-rekesz s legvégén szögbe helyezett három

körrekesz, mindannyiból a gránátlap kihullott.

9. Fülönfügg, három egymásba kapcsolt sodronypálezán lóg

legfölül négyszög rekesz, a k kihullott belle, a másodikon hat-

oldalú gyöngy és a legalsón kúpidomú hüvely, melyben gyöngy

volt. csúcsa táján és alsó szélén gyöngyözött sor, felületének köz-

bees ré>zén fekmentes dudorok.

LX. Fülönfüggök. X. M. Aranyból.

1. A nyilt karika egyik vége három sodrású peczket képez.

2. A karika aljáról gömböcsök közé helyezett gyöngy csüng le.

;. A karika alján három kisebb és egy nagyobb gömböcs.

4. A sima sodrony egyik vége ketts hurkot és egy körhajlást

képez.

5. A sima sodrony alján két gömböcs és két gyöngy következik

sorjában egymás alatt.

6. U. n. halánték gyr, egyik vége szélesbül szalagformát ölt

két körhajlást képez.

7. A sima karika alján kis gömböcs és nagyobb üres gömb.

8. A karika egyik ágra keresztül megyén egy ketts osztályú

gyöngyön, mindegyik osztályán körbe hajló sodronyokból körül-

futó sor, a körbl a -odrony vége kihajlik ; a karikának a nyilás-

,-al ellentett oldalán négyszere- sodronygyürü.

9. A sima sodronyú karikán öt üres gömb, a hol a legfels

gömb a sodronyt éri és széleiken gömböcsök.

10. A karika e^yik végén tompa hegy sima keret koczka;

egyik-má>ik keretben a gránátlap megvan még.

11. Sodrott karika, alsó végén s a karika ellentett oldalán göm-

böcsös ^vürü, fölül-alul apróbb gömböcsszegélylyel, alsó hajlásán

a karikába nyúló gyöngy, melyen peczeg megy keresztül s mely-

64

nek tövét gömböcsös gyr fogja köri, a peczeg lefelé nyúló

részén két gömböcsös gyr s azontúl fölül-alul szemcsés kariká-

val szegélyzett gyöngy.

12. Sima karika, alsó vége hurokban nyúlik fölfelé, a hurok

egyik ága a karika vége köri tekerödik s a tekercs végén s a

hurok közelében rovátkos apró gyr ; a karika aljából négy

külls kerék idomú négyes rekesz, a rekeszekbl a kövek kihul-

lottak.

LXI, Bronzékszerek. N. M. Az ország különböz vidékeirl.

i. Csat, domború levéldíszszel a lemezén.

2. Csat, hosszúkás csúcsba futó lemezén gyöngydíszes keretben

domború levéldísz.

3. Csat karikája és tövise ; sajátszer a gyr küls hajlásán

egy szabálytalan négyszög hasadék s attól jobbra-balra ketts

gyürütag.

4. Arany csat, lemezén négy négyszög rekeszben lapos gránátok.

5. Csat gyrje és tövise, a tövis három helyen harántos lécz-

tagokkal és közben hornyolatokkal tagolt, a széles és két körhaj

-

lásból álló karika fölületét harántosan fekv domborulatok ékítik,

melyeknek szélei kihajlók.

b. Csat, a karika végei körded hajlással befelé nvúlnak.

7. Áttört mv korong, két sima szegély között gyöngysor,

közepett tompa hegy s kidomborodó négyszög keretben lyuk,

a keret minden sarkából a körfelé nyúló állatfej.

8. Csat, karikájának két vége körhajlásban befelé fordulva össze-

függ a küls körrel, a szíj beléersítése négyszög kereten történt.

9. Csat, a tövisen négyszög kihajlás, melyet keresztbe fektetett

átló diszít, a szíjravaló lemez háromszög keskeny végén körbe

hajlik és négyszög peczeggel végzdik.

10. Áttört mv korong, párhuzamos sima lécztagok közt göm-

böcssor, a mez közepén sima szegély lyuk, a szegélybl egy

ugyanazon irányban hajló hat görbecsörü madárfej.

11. Csat, lemezén négyszög keretben átlyukasztott mélyebb

középtér, ezentúl keskenyebb lemez, rajta köridomú keret, az alap

átlyukasztva.

12. Áttört mv korong, sima ketts szegélyben gyöngysor,

közepett lyuk, körülötte négy keresztben álló s csrével egymást

érint griff fej.

LXII. Csatok. N. M. Az ország különböz vidékeirl.

1. Aranyozott bronzból, gyrje tojásdad, keskenyebb bels és

szélesebb küls lappal, a tüske töve felé két stilizált állatfben

65

végzdik, azontúl középs szárból kétfelé hajló indák sora ékíti,

melyek kürtied mélyedésekbl kidomborodnak, a mez szélén szem-

csés szegélv, a gyr bels szélén niellóval megtöltött diszítmény.

A tüske lapos hátán ékítmény van egymásba iont négyszögekbl,

két ferde oldalát szintén domborulatuk ékítik és töve madárfejbe

végzdik, méhnek két szemét rekeszbe foglalt gránát képezte. Az

ötszög lemezt sima szegély, alsó csúcsán harántos pánt metszi

el, Y idomra helyezett három négyszög keretben foglalt gránát-

lap, azontúl holdidomú keretben lapos gránát, azontúl hegyes csúcs,

a holdidom két végébl görbe csör madáridom hajlik az Y felé,

csre végén és szeme helyén kerek rekeszd gránát ; az ötszög két

hosszoldalán öt-öt ily görbe csör állatfej sorakozik, fölületük hor-

nyolt, szemük helyén kerek rekeszben gránátlap, ugyanilyen van

az ötszögnek csatfelöli két sarkán s ellentett két sarkán, a lemez

közepén négyszög keretben kerek, négy és ötszög rekeszes osztályok

gránátos lapokkal, a mezben még négy kerek, két félkör és egy

rhombikus keret gránát volt ; a fönmaradó téren éles metszés,

háttal egymásba font tekercskörök domborodnak ki.

2. Csat tövise, oldalt tekintve, egyik végén lehajló emls állat

feje, másik végén görbe csr madárf, mindegyiknek szemét kör-

keret gránát ékíti, az elbbinek száján, utóbbinak nyakán hor-

nyolatok ; oldala kanalas szegély és párhuzamosan rakott S idomú

kidomborodó vonalak.

3. Csat tövise; egyenes része, mely a lemezre nyúlt, lefelé tekint

görbe csör állatfben végzdik, a csr tövében s a madár nyakán

gyöngyözött gyürü ; a nyak tövén a tövis hármas lapjából három

sima léczszegély domborodik, fölületét körökbl alakított sor díszíti,

hasonló lécz valamivel odább félkörökkel van díszítve, a kett

közötti mezn négy csigahajlású dísz, a második lécztöl a hajlás

kezdetéig terjed téren érthetetlen domború díszek, méhek talán

emberi kart vagy hasonlót jeleznek, a hajlás tövén félkörökkel

díszített lécz s a hajlás >ima lécz szegélyén egymással >>--/ekapcsolt

körök, a mélyített mezbl egymáshoz csatolt csigavonalak dom-

borodnak ki hegyes éllel.

4. Aram csat, kerek lemezén 12 rekeszben gránátlemez.

5. Aranyozott bronz, tojásdad sima karikával ; lemezén sima

keretben mélyített alapból négyszögökbl alakított keret, közepett

értelmetlen domborulatok.

6. Aranycsat, a tüske tövén lév paizsocskán, karikáján éslemezén

szalagfonadékos díszek ; a két lemezbeli szalag vége állatföt példáz,

szemük helyén - a lemez végs hegyén korkeretben gránátos lap.

S

66

LXIII. Fibulák. X. M. magyarországi leihelyekrl;aranyozott

bronzból. Mind a háromnál a fej majdnem félkorong idomú, kiálló

gombokkal, a nyak ívhajlású s a test megközelíti a négy vagy

ötszögöt.

i. A fejbl hét gomb állott ki, melybl négy elveszett; rajzunk

kipontozva adja a hiányzó gombokat ; a gombok fölül gömbszél-

vény idomában végzdnek, közepett fölül-alul lapított gömbidomot

öltenek, melyet fölül-alul lécz szegélyez s a lécz mellett hornyolat

különíti el a talpától és fels tagjától. A fejet két sima léczben

zigzeg-vonal szegélyzi, ezenfelül az egész mezt sima lécz kereteli

be és ebben mélyített alapról egymáshoz csatlakozó csigák sora

domborodik ki. A nyakon fölül sima kihajlás és mindkét végén

két-két harántos hornyolat, középs gerinczén sorban három rekesz-

ben foglalt gránátlap, mindkét oldalán egymás mellett három

egymásba rakott éllel kidomborodó körszelvény. A rhombikus

lemez bels sarkát a nyak metszi el, másik sarkán rekeszbe foglalt

gránát és azontúl négyszög kihajlással végzdik ; két sima lécz

között zigzeg-szegély s ezen belül hornyolat fogja köri a mezt,melynek közepén körrekeszbe foglalt három rekeszben ugyanannyi

gránátlap, a körtl a fibula tengelvében két kidomborodó három-

szög, egyikben kisebb háromszög, másikon végig vonuló egyenes,

a többi téren egymáshoz csatlakozott kidomborodó csigák sora.

A rhombus elején, végén egy-egy görbe csr madárf áll ki, sze-

mét körrekeszbe foglalt gránátlap képezi, a nyak közelében lévmadárcsrök küls széle hornyolt, az ellentett végek csrén zig-

zeg dísz ; a rhombus tompa hegyein körkeretes gránátlap ; a hegyes

végébl kiálló négyszög fölülete két osztályú, mindegyik osztályt

sima keret szegélyzi s a mezkben párhuzamos körszelvények dom-

borodnak.

2. A félkorong szélébl kiálló gombok tövén ketts hornyolat.

A fejlemez közepén gránát, körülötte pontozott keret, ezentúl '\_.

ékbl képezett sor és rovátkos vonal, az ívhajlású nyak mindkét

végén két-két rovátkos sodrony vonul körül, a nyak két mélyített

mezre oszlik, a mélyedésekben pikkelyszer dísz, a két egymás-

hoz ér szegélyz léczen négyszög keretben gránátlap. A fibula

egész fölületét zigzeg-dísz szegélyzi; lába oldalai befelé hajlók, tövén,

legersebb kihajlásán körkeret, melyben gránátlap volt, vége állat-

ft képez, annak tövén két négyszög rekeszben gránát, ezekhez

s a fibula hosszoldalához kétfelöl görbe csr madár tapad, sze-

müket körkörös gránát képezte, tojásdad testükön szintén keretbe

foglalt gránát volt. A mez közepén rhombus, körülötte '"\_, for-

6?

mákból álló sor, ezután rovátkolt rhombus, ezenkívül ismét -^,-ekbl

álló sor és ismét rovátkolt szegély, mely követi a küls szegély

vonalát.

3—4. Csonka darabok, melyek talán összetartoznak. A fej lemeze

körszelvény idomú, nyolez kúpidomú gomb áll ki belle, melyeket

a fej ^zélével párhuzamosan futó lécz metsz át, úgy hogy a kúpok

tövén egy gyr, egy hornyolat s egy fél gyr kívül áll, egy ü 1

gyr, egy hornyolat s ismét fel gyr belül marad. A Lécz

fölületén s a fejlemez szélén valamint a nyak hosszában három

párhuzamos léczen zigzeg-dísz, mely mélyített háromszögec^kékböl

van alakítva. A fejlemez mezejének középterén szabálytalan úl össze-

kuszált domború vonalak; a nyakon egymás mellé helyezett

Z idomok : a láb mezején ismét leirhatlan domborulatok.

5. A láb végén állatfej fels oldala.

Ide csatoljuk három rokon izlésü fibula ábráját és leírásit :

I. Félkorongú fejjel, aranyozott

bronzból ; a fejbl nárom gombáll ki, szélét zigzeg-disz szegélyzi

jtk_nm j^S^^í^^S^ ~^Mn c> t-'/cn belül nma ketts keretben

^^ítmí/^^M^^^^^tr <-'gym:^ Da kapcsolt dlt "V. idomú

Wlfé&Éí^ ^M,\w tagokból alakított domború vo-

naldíszek tölti be a mezt. La-

pos ívhajlású nyakán három re-

2*.

68

készbe foglalt négyszög gránát vonul végig, jobbra-balra egymásba

zárt félkörív domborulatok ékítik oldalait. Rhombus idomú lábán

zigzeg-díszes szegély vonul végig, közepén kisebb rhombus, ennek

közepén háromosztályú körded rekeszben gránátlapok ; a két rhom-

bus keret közt elterül mezben ketts sima keretben domború

tekercsvonalak sorakoznak ; a lemez hegyes vége lapul és széles-

bül és állatfejformát ölt, melyen

a száj rész, az orr iránya s a két

szem tagozása stilizált formában

fölülrl tekintve jelenkezik. Az ál-

latf tövén s a nyak tövén kétfell

görbe csr madárfej áll ki, szeme

helyén körded rekeszben gránátlap,

ugyanily körlapu rekeszes gránát a

rhombus tompa sarkain áll ki. Lei-

helye Magyarország. N. M.

2. aj Aranyozott ezüstbl; a fél-

korong szélén hét gomb helye lát-

szik, magok a gombok letörtek. A fej

lemezét, úgy mint a hajlított széles

nyakat s láblemez szélét, sima keret

szegélyzi, melyet bevert háromszög

ponezmélyedések ékítenek, ugyanily

szalag vonul végig a nyak közepén

és indul ki a láblemez hegyébl az

állatf idomú toldaléka közepén ; az

állatfej félkorong idomú karimával

végzdik, melyen szintén ponczolt

mélyedések. A fejlemez s a láble-

mez fölületét egyenesek és görbék

díszítik, melyek a mélyített mezblélben domborodnak ki. A nyak két

, oldalán harántosan párhuzamos hor-

nyolatok vonulnak végig. A nyak s

az állatfej tövén a láblemezbl fölismerhetlen idomok nyúlnak ki,

melyek e helyeken máskor alkalmazott madárfket utánozzák.

2. b) A fibula oldalnézetben ; meglátszik a fejlemezt szegélyz

széles pánt s a t tartására szolgáló hüvely. A fibula lel helye

Regöly vidéke. Tolna m. N. M.

3. Aranyozott bronzból ; a félkorongú fejbl kiálló gombok száma

13 lehetett, melyekbl csak kett maradt meg. A fejlemezt pon-

czolt háromszögökkel díszített sima keret szegélyzi ; ily sávok

vonulnak a nyak két szélén s a háta közepén s ilyen szegélyzi a láb-

lemez két szélét ; a láblemez végén állatfej, ezen is ilv sáv vonul

kétfelöl az orron egyesülve a szája széléig, szája félkörhajlásban

kiszéle.^bül s e lemez szélét valamint a széle felé sugárszeren

három ily sáv ékíti. A fejlemezen s a testlemezen alig érthet

domborulatok, melyek közül csak állati lábszárak és körmök is-

métl motívumai ismerhetk föl; a nyak két mezejében szíjfona-

dékos díszek; a láblemez szélébl a nyak s az ál lat t tövén orr-

mányos állattok állanak ki. Leihelye Magyarország. Bécsi cs. és k.

múzeum.

LXIV. Szíjvégek az ország különféle részeibl a N. Múzeumban.

i. Xyelvforma, bronzból, áttört m; egyenes végén a szíj befo-

gadására két egymásfelé tekint állatfej szolgált, egyik letört; a/

eiíé-z lemezt hosszúkás gyöngyökre tagozott keret szegélyzi és

épily idomú harántos vonal egy kicsi, s egy hos zú mezreosztja a lemezt; ez utóbbiban madárfk, madárszárnyak és levelek

érthetetlen tömkelege.

2. Szíjdísz, áttört m, négyszög keretben balra futó négylábú állat

(kutya?); a keret egyik keskenyebb oldalából karikás fül nyúlik ki,

másik végén háromtagú karima.

3. Nyelvidomú áttört m bronzból, a szíj befogadására két

átlyukasztott peczeg; egyenes végén mélyebben fekv négyszög-

mezbl harántosan futó domború indás levél; ezentúl hosszában

fúté) gazdag folyondár, három indás levélbl, felülete >zéle

lapos.

4. Aranyból nyelvidomú, csekély kidomborodású szalagfonadék,

állatfej és kigyófarkú végekkel, az alap fölületét apró párhuzamos

vonalkák, szögbe belyezett vonalak és fogsorok ékítik.

5. Bronzból, kétsorba összekapcsolt s áttört gyrkbl áll, a

szíj befogadására négyszöghüvelyen és két kidombordó gyürüdísz.

6. Bronzból, áttört m, átlyukasztott sima végén két átlyukasz-

tott peczeg; ke-keny keretben indás folyondár három fhajlással,

minden hajlásban két toboz-féle gyümölcscsel végzd ^zár.

7. Bronzból, áttört m, hüvelyén négyszög mezben harántosan

futó négylábú domborodik ki; ezentúl keskeny keretben három

körhajlá.-ú inda-- folyondár, mindegyik körben kétszirmú virág,

melynek közepébl három gmbcscsel végzd pistillus emelkedik

ki, a körön kívül levélhajtá-ok.

Bronzból, áttört mii, egyenes végén két-két háromgömböcsú

peezek-lyukkal a szíj befogadására; hosszúkás gyöngyökre tagolt

7o

keret szegélyzi a lemezt, hasonló gyöngysor harántosan határolja

a hüvely sima fölületét; ezen belül csipkézett szél téren három

level tagok sorjában úgy következnek hosszában egymás mellett,

hogy mindig egy-egy gyr áll a középs levél tövén és a középs

levél két szomszédos virágnál közös. A lemez félkör végén egy

kör és háromlevel virág kezdi a sort.

LXV. Szíjvégek. Bronzból, dombormves diszítményekkel N. M.

i. Áttört mv munka: a szíj befogadására szolgáló hüvely

külön tagozott, sima keretben kidomborodik rajta két csillagos

virág. A nagyobb mezben áttört mv füzér bségszarv félékbl,

melyekbl indás levélcsomók hajolnak ki, a levelek végeik felé

körbe hajlók és szélesbülnek.

2. Aranyozás nyomaival. Az itt ábrázolt oldalon a ftéren

domborm, mely három állat küzdelmét tünteti föl zavarosan, a

hüvelyré.-zen harántosan álló állat domborodik ki. A túlsó oldalon

a hüvelyen harántosan álló griff és a fmezben szívidomú vonalas

tagok, két-két befelé s kifelé hajló körtekercscsel.

3. a) A hüvelyen harántosan elhelyezett állat, a ftéren

három állat zavaros küzdelme : két griff leteper egy szarvast (?)

3. b) a hüvelyen S forma idom, mindegyik végén lándsás levéllel;

a ftéren levélfüzér, a levelek szélesek és körbehajlók.

4. Áttört m, egymásra fektetett két lemezbl áll ; szíjra való

végén két kiálló peczeg;gyöngyszegély fogja körül a fmezt s

külön a hüvely táját ; a ftéren a küls szegélyben bell levél-

szegély csatlakozik; a középtér motívuma harántosan álló két

levél, mely közös pontból nyúl a két keret felé és párhuzamos

sorban hol egymásfelé hajolva, hol egymástól elfordulva ismétldik;

a hossztengely irányában álló levelek kötik össze közepett a

harántosan álló levélpárokat.

LXVI. Boldogi lelet (Hevesm.). Keresked útján került

1893-ban a N. Múzeumba. Hat bronz szíjvég részlete, öt dísztag

övrl, mind a tizenegy bronzból ; egy kis ezüst karika s egy pántos

karika. Arch. Értesít 1893. xin. 180.

1. Csonka szíjvég, melléje csatoltuk körvonalakban kiegészített

rajzát. Egy jelenet áttört dombormves elállításban kétszer

ismétldik egymás fölött : oroszlán és skytha ember között dula-

kodás folyik, az állat rajta áll az emberen, kinek feje feléje fordul;

a fels jelenetben az ember állva hajlik, az alsóban térdepel.

Az állat teste oldalt, nyaka és feje szemközt áll;sörényét három

sorban elhelyezett dudor jelzi. Az ember hosszú hajú, testét övvel

körülszorított zubbony födi, lábain nadrág, lábán czip.

7'

2— 5- Csatrészek; szétterjesztett szárnyú madár domború és

áttört mv alakja.

6— 7. Szívidomú dísztagok áttört és dombormves díszítéssel;

az oldalnézetek mutatják a még megmaradt aklát, mely a szíjra

való ersítésre szolgált.

8. Apró szíjvég, eredeti idomából ki van vetkztetve. Áttört

domborm formájában Skytha alakja áll a keretben, és a szíjra való

ersítésre szolgáló peczeg madárft példáz.

q. Nagysurányi szíjvég (Nyitram.). Keresked útján szerezte a

X. .Múzeum. Der Goldfund von Nagy-Sxent-Miklós 1N85. 100. 1.

Áttört domborm gyanánt ékíti a gyön^y>/emkeretbe foglalt tért

ugyanaz a ketts jelenet, melyet a boldogi szíjvégen csonkán

látunk. A szíjvég egyenes zárásán négyszög sima mezt foglal

körül a gyöngykeret s ugyanoly keret szegélyzi az aklatartó két

peczket, mely a keretbl a szíjra nyúlt.

LXVII. Szilágy-nagyfalusi sírlelet. 1878-ban Mattyasovszky

Jakab a szilágy-nagyfáiusi határ rakott ib halma köz] a 12.

számú legkisebb halmot fölásatta. A halom magassága 2 , átmérje0° volt. A talaj színétl másfél lábnyira homokos ktábla mutat-

kozott, alatta fától és csontoktól származó hamu-rétegben három-

négy urnára akadt, az edényekben hamu, félig elszenesedett emberi

és állati (?) csontok, az edényeken kivl tányérforma edények,

vaspléhvel bevont veder maradványai vasfogantyúval, bronzé-. it-

érmek feküdtek. Arch. Ért. 188 1. I. 15b.

1. Bronzcsat töredéke, megvan a lemez elgörbített állapotban >

a csukló ; >ima szegélyét bevert köröcskék ékítik, hasonló köröcskék

lepik el egész fölületét ; a mélyített mezbl két S féle diszítmény

domborodik ki, melynek végei ötkarélyú levéllé >zélesbülnek;

három helyen szögecs fejét látjuk.

2. Vasfogantyú, félkörhajlású páleza, melynek végei kampósan

görbítvék és füles pálezatagban jártak, mely mindkétfelöl a bödöny

oldalához volt ersítve ; a fogantyú három darabra tort.

LXVIII. Szilágy-nagyfalusi sírlelet. A szilágy-nagyfalusi

halmok közül 1880-ban ötöt ásattak föl szakértk. A legnagyobb

halom b'io méter magas;éjszak-déli átmérje 3710 m., kelet-nyugoti

átmérje 35

' 8 8 m. volt Egy lábnyira a talaj színétl fekete

feltok, szénmaradvánvok, hamu, télii; égetett csontok s korhadt

farészletek mutatkoztak. A famaradványok derékszögben rakott

két-két gerendából származtak. A/ ide zárt vázlatban aj a fehér tér

az árkokat, a vonalzott ré-/ck a földet, a négyszög a gerendák

irányát mutatják. A négyszögben csillagok jelzik a sírlé^zkeket,

7^

melyek a reájuk nehezed föld nyomása alatt töredékekké váltak

és melyek annyira egymásra szorultak, hogy egy ép edényt sem

3.05 ?:•..

3.6 el-

lehetett helyreállítani. Nagyjában 20—22 edény lehetett e helyeken

együtt. Voltak bennük apró csonttöredékek, korhadt famarad-

ványok, hamu s legalul vasrészletek, oly pléhdarabok, a mink a

Mattyasovszky-féle halomban is

elkerültek. Cserepek a többi

halmokból is elkerültek, vala-

mennyi durva, néha félig, néha

egészen, de soha nincs egyenle-

tesen égetve ; idomuk után azt

lehet hinni, hogy korongon ké-

szültek, fölületük legtöbbször ér-

des és csak ritkán czirádás. Mi-

ntául szolgálhat a táblán ábrá-

zolt két példa.

1. Edénytöredék a nagy ha-

lomból vízszintesen futó három

vonalsor, közben hullámos vonal-

sorok.

2. Edénytöredék, vízszintesen

futó vonalsor, fölötte s alatta

csúcsba futó hullámokat képez vonalsorok. Arch. Ért. 1881. 1.

157— 159. A Rómer-féle halomban bronzcsatot találtak, melynek

73

rajzát ide mellékeljük, b) Szíjra való lemeze áttörtmv négyszögük

lemez, melynek sima keretében balra guggolt) griffet látunk;

szárnya a nyak és törzs behajlásában alig fölismerhet különvált

diszítmény gyanánt jelentkezik. A négy sarokban megmaradt a

négy szögecs. A csuklóban járó kisebb tag szintén áttört mii,

melynek mustrája kétfelé körben, csigában s ismét körben hajló

indát mutat, a kör közepén mindig pont domborodik ki. A két

inda között virágféle dísz van, melynek -/ára kétfelé körben hajlik,

ezek közt pedig négyszög levél ül. Arch. Ért. 1881. 1. 172.

A nagyfáiul halmok közül 1879-ben Torma Károly ásatott föl

egyet; ásatásáról a dáciai limesrl írt értekezésében ad jelentést ;

leleteit a kolozsvári múzeumnak adta át.

LXIX. Szegedöthalmi sírleletek. Szeged újraépítésénél a

-/ükséges földtömeg nagy részét a szegedi határban emelkedu. n. Öthalom tájékáról vitték. Ez alkalommal a munkások több

.-írra akadtak, melynek leletei a szegedi múzeumba jutottak. Arch.

Ért. 1881. 1. 152— 153. 1. Bronzékítmények.

1. Félkör idomú lemez, a kipontozott vonalak a hiányzó ré>z

valószín képét adják;

trébelt munkában kidomborított kett<>~

gyöngyszegélyü kerettel körülvett téren jobbra álló sas csrét

fölfordított hal testébe vágja. A keret sarkában kör és benne

-tilizált arcz, mellett és fölötte ketts szegély heraldikus paizsokhoz

hasonló mustra ismétldik. A félkorong egyenes alsó széle sima

átlyukasztott léczczel végzdik, mely a lemez ersítésére szolgált.

2. Apró szíj dísz, szívidomú gyöngyözött kerettel, a keretben

kidomborodó inda, mely kétfelé nyúlik és több ágat bocsájt.

3. Apró szívidomú dísz, közepett két áttöréssel, mindegyik

-árkán gömböcsöktl szegélyzett apró lyuk, mely megersítésére

szolgál.

4. Kapocs, egyenes szélén két füllel ; sima szegély mezben-ima levelek laposan domborodnak ki.

5. Szíjvcíí (?) a szíjra való hüvely sima, benne két átjáró

szögecs ; végén három szögbe helyezett gömböcs.

6. Csat, egyszer sima lemezén semmi diszíté .

LXX. Szegedöthalmi sírleletek. Bronztárgyak. Arch. Ért

1. 152—153.

7. Áttört mv dísztag, két egymásra hajló félkörbl, fölletén

sorjában, legersebb kihajlásán háromszög apró melyeik--.

két vé^éii szÖLlLL-ek voltak, e-ak kett maradt meg.

8. Csat, lemeze hiányzik

9. Tör (?) hüvelyének pántja -ima lemezbl, két BZÖge(

74

io. Hüvelypánt, idomából ki van forgatva.

1 1. Csat karikája.

12. a) Szíjvég, két egymásra helyezett lemezbl, a szíj befo-

gadására szolgáló két háromszög csücscsökkel mindkét lemezen,

ezek felületét gömböcsök ékítik, egy szögecs még benne van;

ers gömböcssor szegélyzi a lemez közepét, két helyütt áttörés s

a kett között hatszirmú virágdísz. 12. b). Oldalnézet; a lemezen

vonalas szíj fonadék.

13. Kapocs, két hüvelyes füllel;gyöngyözött keretben, szélesebb

levélalapból kidomborodó virág, mellette három lyuk.

14. Lemeztöredék, pántrésze négy lyukkal a szélén leszögezésre.

16. Csat, tövise hiányzik, a karika csukló és lemez egy tagban

öntve ; vastag dudoros karimával, a csukló közelében harántosan

fekv hornyolatok, a lemez közepén áttörés, mellette kétfell

rovátkolt hengerded dudorodás.

17. Szíj vég, két egymásra fektetett lemezbl ;szíjra való két-

két csücsökkel kidomborodó három gombos díszszel, ezek mögött

közvetlenül egy harántosan futó gömböcssor ; nagyobb gömböcssor

szegélyzi az egész lemezt és harántos gömböcssor két mezreosztja, a kisebbik négyszög, közepett áttört, a lyuk szegélyét

rovátkos gyr és vonalas négyszög fogja körül. A hosszú meza lemez végének megfelelleg körded vég vonalas szegély,

egymás mellett három lyuk, mindegyikét rovátkos gyürü fogja

körül.

LXXI. Szegedcthalmi sirlelet. Arch. Ért. 1881. I. 155.

1. Bronzkarperecz, több él sodronyból, tompa végekkel.

2. Bronzkarpereczk, keskeny lemezbl.

3. Ujjgyür, bronzsodronyból.

4. Karperecz, sima bronzszalagból, végei egymásrajárók, s mind-

egyik végén két szögecs.

5. Vas-zabla, két rúdból, mely közepett egymásba van kapcsolva,

küls végükön két-két karikával, a küls karikáról kisebb ka-

rika lóg.

6. Csatrész, vasból.

7. Rozsdás vascsat töredéke.

8. Kengyelvas, a láb alá való rész lapos, füle keskeny négyszög

lemezzé lapul, mely keretes, s alul harántos rés a szíj befoga-

dására.

9. Késpenge.

11. Markolat, csonthengerbl, melynek külsején harántosan kör-

ben futó hornyolatok.

75

LXXII. Szegedöthalmi sírlelet bronzból. N. M. Arch. P^rt.

[880. xiv. 351—352.1. Egyenes tag, közepett karimás körtaggal, közös tengelylyel,

kétfelé nyúló egyforma ággal, fölületén tompa él gerinc/c/el, gyön-

gyözött szegély.

2. Szíjvég, áttört m ; hüvelyét két egymás felé irányúit állat-

fej lemez képezi, azontúl nagyhajlású inda>or, kifele hajló kisebb

és befelé hajló nagyobb tekercse- mellékhajtásokkal.

3. Hasonló idomú és izlésü kisebb szíjvég.

4. Csat. befelé es szélén csipkézett keretben 00 forma inda, mely

hegyes, körbe hajló levelekkel végzdik, egy-egy küls levélhaj-

tással.

5. Kapocs, áttört m, a kisebb tag csipkés szeld, ketts áttörésú;

nagyobb tagján gyöngyözött keretben hosszában három sorban,

középs szárukon összefügg kétfelé hajh) levelek.

6. Pftyke, majdnem 34korong, szélének három pontján körded

kihajlásokkal a szögek ersítésére.

7. Csat négyszög kerete.

8. Patkóidomú szíjdísz, sima keretben fölületét domború inda-

hajlások ékítik, szélének legersebb kihajlásából peczeg áll ki, rajta

szögecs, épúgy a patkó két végén is volt szög.

LXXIII. Szeged-sövényházai temet. Szeged újraépítésénél

a sövényházai határban földmunkálatok alkalmával a munkások

temetre bukkantak, melybl bronzékszerek kerültek a szeged-

városi múzeumba. Arch. Ért. 1881. 1. 151— 152.

1. Szíjvég, keretében három levélbl alakított dombormvesfolyondár, végén rövid hüvelyivel a szíj befogadására.

2. Szíjra való dísz, a vele csuklóban járó apró tag letört.

Keretes mezben sima fölületü két hármas levél, a háttér érdes.

3. Apró szíjdísz, a vele csuklóban járó tag hiányzik. Kerete-

mezben sima fölületü levelek, a háttér érdes.

4. Szijvég ketts lemezbl, végén két körded nyújtványnyal,

melyekben még a -zíj beleersítésére szolgáló szögecsek vannak.

szoldalából két domború kötéltag fhajlásl an közepett érinti

mást ; végén két egymásba nyúló szabálytalan hajlású domború

kötéltag.

5. Nagyobb szíjvég, két egymásra fektetett lemezbl ; a szíj

befogadására két csigahajlású peczek áll ki a végébl ; ezek mellett

közvetlenül -ima négyszög keretben egymáshoz toldott sima

levelek, a háttér érdes ;ezentúl mindkét -/élébl két-két közepe

felé egymást érint domború kötélkeret s a bekéretek három

76

egész és két fél sima level virág érdes háttéren;az íveken kívül

domború három, illetleg négyoldalú czikkelyek ;a lemez végén

két egymás hajlásába nyúló kördedhajlatú domború kötéldísz,

egyik kétágú, másiknak a hajlásában félhold idom domborodik ki.

o. Szíjvég, a szíj befogadására szolgáló végs hüvely sima, a

szögecs még benne van ;ezentúl kereteit mezben domború oo

tagok ferdén egymásba hajló domború vonalakkal összekapcsolva,

az üres alapból egyesével vagy hármasával kidomborodó göm-

böcsök.

7. Áttört mv kapocs, két csuklóban járó tagból, a kisebbiket

körbehajló indák képezik, melyek a csuklóból kiindulva ketté válnak,

közepett pálcza és ötszög a két indavég középs találkozásán,

kivül négy gömböcs. A negyedik tag hossznégyszög keret, fölü-

letén háromszög apró mélyedések sorjában, a négy sarokban

szögecsek számára egy-egy lyuk, kettben még benne van a

szögecs ; a mezben egymás mellett két balra guggoló griff,

szemük körded, fejükbl két szarvféle áll ki, farkuk gyrs vég,

testükön apró háromszögmélyedések.

8. Egyenszárú keskeny lemez, közepett dudoros keretben fél-

gömb, két szára közös tengelylyel ellenkez irányban terjed,

keretes és kifelé szélesbül, végén tompa csúcscsal, a mezt harán-

tosan egymás mellé rakott körded vég domború S tagok ékítik,

az utolsó körded vég vonal a tengely irányában dül.

LXXIV. Szegedsövényházi temet. Arch. Értesít 1884. 1.

151— 152. 1.

9. Mindenben egyezik a megelz tábla 7. számú idomával,

csakhogy két griff helyett egy guggoló griff.

10. Csat, trapezidomú kerettel, szárai négyszög átmetszettél,

fölületükön háromszög mélyedések, ugyanilyenek a csukló hen-

gerded hüvelyének küls felületén ; a szíjra való lemez áttört

m keretes, keretének fölületén háromszög mélyedések sorjában,

három helyen szögecsnek való lyuk, kettben még benne van a

szögecs ; a középtéren balra guggoló griff szarvakkal.

11. Szíjra való áttört mv lemez, csuklóval, a kisér tag

hiányzik, négyszög sima keret, mindegyik sarkában szögecsnek

való lyuk, egyikben a szögecs még megvan ; a téren balra for-

dult guggoló griff, a szárny helyén karikás vég görbe vonal.

12. Nagy szíjvég, áttört m, a szíj befogadására szolgáló tag

külön készült, és a nagyobb taggal csuklóban jár, hüvelyén kívül

körponczokkal díszített sima lap, azon túl négyszög mélyedésbl

kidomborodik harántosan, guggoló nagyfülü állat, a négyszög

77

szélét s a csukló hüvelyét is köröcskék ékítik. A nagy tagon

közvetlenül keskeny négyszög mélyedés, melyet k"c/ká- tag<

vonal hátáról, a többi mez fele, a mélyedésbl haránt'

goló határozatlan állatidom domborodik ki. A nyelvidomú I

keret szegélyzi, ezen belül hornyolat és koczkás tagozasd keret

fogja körül a közép tért, melyet harántosan futó egyenesek

három koczkázott mezre osztanak. Mindegyik mezben a csukló

fele forduló guggoló griff, fejükön félhold, a fark helyén karika.

LXXV. Bbkénymindszenti temet (Csongrádm.). 1881-

a bökény-mindszenti védgát megépítésére szükséges iöldmunkála-

tok alkalmával sírmaradványok kerültek el, melyeket Horváth

Gyula képvisel a X. Múzeumnak küldött ajándékba. Arch. Kit.

1881. 1. 201— 204. 1.

1. a) Korongos tükörlemez csonka töredéke szürkés fém

hátán szegelv és vele párhuzamosan dudoros kör, a kettt harán-

tosan álló kidomborodó egyenesek kötik össze, 1. b) oldalnézet.

z. Csat, karikája és tüskéje megezüstözött bronz

;. Különfügg, a karikája aranyozott bronzból, csüngje tom-

pított él, lemezes koczka, a befoglaló keretekbl kihullottak a

gránitlapok.

4. Rronzfibula, kicsi félkorongú fejjel háromfelé kiálló nagy

gombokkal, feje fölületén két ívhajlású hornyolat, nyaka ívhajlású

-ima, teste háromszög lemez, melynek küls hegye hí

gombos peczeggel végzdik, fölületén a ferde szélekkel párhuza-

mosan futó két mélyedés ; bronz.

5. Szíj vég, sima és gyöngyözött szegélyben hármas rét szalag-

fonadék domborodik ;bronz.

6. Csüng dísz félholdas, fölül csonka füllel.

7. A 4. számúval összevágó fibula, csakhogy fején legyez

rüen álló hornyolatok és lába végén hos-zunyakú madárfej u

csrrel, szemét gránát képezte.

8. Nagy fibula aranyozott bronzból; félkorongú fejébl, leger-

sebb kihajlásán kétszemü állatfej fels nézetben és kétfelöl a szé-

lébl kiálló görbecsrü két-két madárfö a középtag felé hajolnak,

a csrökön a fejek összefüggnek; a félkorongot a gyönge haji

n vakot és a rhombikus lábat niellós zigzeg-dísz szegélyzi. A fej-

lemezen a nyak körül legyezószerúen hornyolatok, s azontúl a

keskeny mezben, mélyede- és körök ; a nyakon közepett borda

niellós zigzeg-díszsiel. A nyak a rhombus egyik hegyét elmi

ellentéte- végén állatfej fels része ; a -zaja szélén a nyaka tövén

s a rhombus két tompa szögén körkeretben s r^nátlapoc-kák, ine-

78

lyekbl négy még megvan. A mezben négy egymásba helyezett

rhombus, melynek szélén hol vonalas, hol köröcskékbl képezett

sorok. A fibula alján a rugó darabja megmaradt, a tüske, melyvalószínleg vasból volt, hiányzik. A fibula párjából csak töredé-

kek maradtak.

9. Csonka fibula, kisebb mint az elbbi, de formája hasonló;

csakhogy a fejbl nem állatfk. de gömbölyded vég pálczák állanak

ki, s a rhombus végén állatfej, melynek nyakán tojásdad gránátlap

és két fül- féle idom mind a három keretben gránátlap. A grá-

nátlapok alatt a fémalap reczés. Párjából csak a lábrész ma-radt meg.

10. Hasonló fibulapár, fejlemezén kétfelé hajló domború te-

kercsdísz, a hármas keret rhombuslemezen négy osztály, mind-

egyikben virágdísz ; a hegyes végén alig fölismerhet állatf, a

fej tövében és a rhombus tompa szögein körded rekeszben grá-

nátlapok voltak.

11. Aranyozott övdísz, gömbszelvényidomú, közepén gyöngy-szegély kör, körülötte csúcsbafutó levelek domborodnak ki ; hat

hasonló volt.

12. Füles csüngcske aj szélesebb oldaláról bj szélérl tekintve.

LXXVI. Ordasi temet (Pestm.). N. M. A nemz. múzeummegbízásából fölásatta i8Si-ben dr. Tergina Gyula; ugyan érte-

kezett róla Arch. Ért. 1881. xiv. 336—340. 1. A sírok elhelyezé-

sét mutatja az idecsatolt kis tervrajz. A dunai védgát építéséhez

íöld emeltetvén ki, másfél méternyi mélységben sírokra akadtak,

melyeknek sorát a fekete négyszögök mutatják. Összesen 51, rész-

ben ép, nagyobbára azonban megrongált sírt ásatott föl dr. Ter-

gina. Egyik sír hossza 2'bf m., szélessége 1 m. ; a csontváz észak-

délre feküdt, lábainál a sír alsó részében lócsontváz fejjel az

ember lábainál. Régiségek ebben nem voltak. Egy más hasonló

lovas sírban két oldalt egy-egy csat volt (LXXVII. t. 1. sz.) az öv

táján ezüstözött szíjvég (LXXVIII. t. 5. sz.) és a jobb kéz mellett

vaskés. A ló jobb és baloldalánál egy-egy kengyelvas, a sír alsó részé-

ben bögre. A többi lovas sírokban is majdnem mindenütt ugyanily

elrendezésben hasonló tárgyak. Néhány sírban a bögre mellett' mégcsonttk voltak

; a lovas sírokban lelt bögrék sárgás agyagból

korongon készültek. A szíjvégek és csatok jól ezüstözött bronzból

valók; ép zabla csak egy sírból került. Más kisebb méret sírok-

ban, az alsó részen szintén rendesen bögre volt, kézzel idomított

és díszítés nélkül ; az ékszerek tisztán bronzból, néha aranyból

valók; a gazdagabb sírok közé tartozik az 5. és 28-ik.

7"

i. Bronzfülbevaló (egészben volt kett).

2. Aranyfülbevaló a 28. sz. sírból ; sima karikája alján gömbö-

ly vég henger, a henger s a karika találkozásánál szemcsék, a

hengeren két helyütt ketts szemcsés-

gyr s belle kiinduló háromszögbe ra-

kott szemcsék, gömbölyded végén is gú-

lába helyezett szemcsék.

3. Félorsógomb agyagból a 28. sz. sírból.

4. Korongos bronzlemezkének csonka

része, közepén átlyukasztott.

5. Bronzpánt, közepén átlyukasztott, két

vége csúcsbafutó, szegélye sima keskeny

lécztag, mélyített mezbl egymásba font

vonalak s a körökben gömbölyded emel-

kedések domborodnak ki.

b. Kapocsrész, áttört m bronzból, fül-

lel, gyürded és három-szög tagokból,

melyek kidomborodnak.

7. Gyöngy, hatoldalú hasábidomú.

8. Bronzkarika, zárt.

9. Bronzkarika nyílt vég (egészben öt

bronzkarpereczet leltek).

10. Gyöngyök az 5. sz. sírból.

LXXVII. Ordasi temet (Pestm.). N.

M. Arch. Értesít 1881. xiv. k. 339—340.

1. Bronzcsat, a tüske hiányzik.

2. Füles csörggömb az ötödik sírból.

3. Bronzcsat, riégy oldalú keret, lemeze

ötszögü, sima szegélylyel, három -árkában

Kuk, egyikben megmaradt a szögecs, a

tüske tövétl az ellentett csúcsba futó

egyenes ketté választja a lemezt és belle

ferdén futó párhuzamai.- egyenesek vonul-

nak a széle felé.

4. Bronzcsat, tüskéje hiányzik.

5. Füles pánt bronzból bossznégyszög, hosszában futó éles ge-

rinoeczel, tüle négyszög.

6. Bronzlemez, bossznégyszög, sima keretben egymással össze-

kapcsolt két vonalas szél háromszög s a fönmaradó téren három-

szögök domborodnak ki.

7. Pánt bronzból, közepett korong, rajta domború pont s kör-

8o

ltte karima, ellentett irányban egyenes tengely, két nyelvidomú

tag, sima szegélylyel, párhuzamos harántos rovátkokkal.

8. Bronz karperecz, nyilt vég, külsején hosszában futó három

párhuzamos domborulat, s közötte két hornyolat.

9. Pánt bronzból, áll három gyrbl, melyet ugyanegy irányban

fekv két-két gömbölyded tag köt össze.

10. Emberi újj-csont az ötödik sírból, rajta gyr rossz ezüstbl,

gúla-formába rakott négy aranygömböcscsel (két ilyen gyrt ta-

láltak az 5. sírban).

11. Bronzkarika, kötéltag, melybl sorban egymás mellett össze-

kapcsolt gyrk állanak ki, egyik szélén négyszög fül áll ki.

12. Szíjvég bronzból, négyszög csúcsba futó hüvely, széle táján

egyik oldalon négyszög mélyedés, benne kétlevel sima dísz.

13. Csat, négyszög gyürükerettel, tüskéje hiányzik, lemeze hossz-

négyszög, négyszög s öt átlóban elrendezett zigzeg-díszek, végén

két lyuk a szíjra való ersítésre ; a gyr közelében bronzszalag

fogja köri a lemezt.

LXXVIII. Ordasi temet (Pestm.). N. M. Arch. Értesít.

1881. xiv. k. 330—340.

1. Ezüstözött brunzkapocs, áttört m, csuklóban járó két tagból

;

nagyobb tagján sima négyszög keretben balra guggoló griff, négy

sarkában lyuk, egyikben megvan a szöoecs ; a kisebbik lemezen

körbe hajló indák domborodnak.

2. Ezüstözött bronzkapocs, áttört m, csuklóban járó két tagból,

fölületükön körbe hajló indák domborodnak ki, félkorongidomú

kisebbik lemeze szélén három gúlába rakott gömböcs. (Egészben

7 ezüstözött bronzkapocs volt).

3. Szíjvég bronzból, csuklóban járó két tagból, egyik hüvelyes,

sima keretben S formára kétfelé hajló domború inda ékíti, mely-

nek végei körbe hajlók, egyik végén lándsás levél. A nagyobb

lemezt sima keretben áttört mv három hajlású indán ül leve-

lek díszítik.

4. Szíjvég bronzból, hüvelye sima, azontúl sima keretben

párosával S idomú, levelekben végzd indák s közbe rakott lánd-

sás idomú lapok domborodnak ki.

5. Szíjvég bronzból, hüvelyén harántosan domború griff-féle

idom; azontúl hosszában állatküzdelem (3 szarvas és két kutya ?)

domború képe. Az egyik lovas sírban lelték.

b. Szíjvég bronzból, hüvelyén harántosan griff-alak, azontúl

sima szél s ezen belül hullámos szél mezben hosszában terjed

hat indás levélbl álló folyondár domborodik ki ; a folyondár mel-

8i

lett a hüvely felé es hajlásán túl S idom két levélvéggel harán-

tosan áll.

7. Szíjvég bronzból, sima hüvelyén Kuk;sima keretben s ezen

belül hullámos szél mezben, ers középs bordával, kalász-moti-

vum domborodik ki. 3— 7. ezüstözött ; a 4 5. számuakon mind-

két szélesebb lap hasonló díszítést mutat. A temetben volt n

1 lózabla vasból, 1 vaskés, 2 vasbalta és 7 kengyelvas, 14 agyag-

edény, 1 rlk töredéke, ír csonttü és 14 koponya, állati s em-

beri csontok, melyek a temet helyén elvétve kerültek el.

LXXIX. Adonyi lelet. Adony vidékérl származik néhány

bronzékszer, melyet ifj. gróf Zichy Nándor 1880-ban a X. M.-nak

ajándékozott. Arch. Ért. 1881. xiv. k. 348.

I. Kapcsoló tag lemezzel, melyen három kör- és pontdísz van,

és harántosan álló pálczával.

2 és 3. Négyszög lemezek, szíjdíszek, a fölületen derékszögök

alatt egymásba font kidomborodó szalagokkal.

4. Szíjvég, kötél-mustrás keretben kalász mustra.

5. Szíj vég, szegélyén pontsor és bemélyített holdidomokból álló

sor vonul végig.

6. Szíjvég, zigzeg-dísz keretben szalagfonadék.

7. Szíj vég, fölületét három szívidom s kívül körszelvény vonalka

ékíti.

8. Szíjvég, gyöngykeret szegélvzi. a közepén négyszög tagozású

pálezatag s a gyöngykeret bels szélén hasonló diszítmény mint

bels szegély vonul köri.

9. Szíjvég, madárcsr domború diszítményekkel.

10. Szíjvég, fölületen mélyített háromszög lapból háromszögvonal domborodik, két sarkán bevert félkör és pont.

II. Szíjvég, fölülete két mezre oszlik; félkör hajlású részét

rovátkos vonalú szalag szegélyzi, benne pont és apró eliptikus

mélvedések. A másik négyszög téren, mélyített mezbl edénytl

jobbra-balra egy fürj (?) alakja, mindannyi domborodá.^ban ; a négy-

szög fönmaradó terén keresztke és két sarkában derékszögbe nyúló

mélyedések.

12. Szíjvég, négyszögtagozású keretben fecskefarkú, háromszögé- körded mélyedés.

13. Szíjvég, fölületen szíj fonadékokból, csúcsba helyezett egye-

nesekbl és elágazó levelekbl álló motívum.

LXXX. Bölcskei temet (Tolna m.). A sírmezö nyomára

1886-ban akadtak. Nagy László éa Szelle Zsigmond 1887-tl kezdve

több ízben rendeztek ásatásokat a temetben és egészben 48 sír-

6

82

gödröt derítettek ki, melyeknek tartalmát a N. Múzeumnak aján-

dékozták. Szelle Zsigmond ez ásatásokról részletes jelentést tett

közzé : Arch. Ért. 1891. xi. 239— 249.

I. Az 1887. és 1888. évi ásatásokból ered sírleletek.

Vasrégiségek. 1 és 2. Két kengyelvas a n. sz. sírból.

3. Kengyelvas a 7. számú sírból.

4. Füles vés a 11. számú sírból.

5 és 6. Késpengék (?) töredékei.

7. Trpenge három töredéke a 12. számú sírból.

8. Zabla csonka része a 20. számú sírból.

9. Határozatlan töredék.

10. Dárda csonka töredéke a 14. sz. sn üregbe!

11. Balta a 11. számú sírüregbl.

12. Balta a 14. sz. sírból.

13. Pántlemez töredéke.

14 és 15. Gyrk töredékei.

16. Zabla két része ; a karikás részek a zabla küls végei voltak

a 7. sz. sírból.

17. Edény fogantyúja a 14. sz. sírból.

LXXXI. Bölcskei temet (Tolnám.). Arch. Ért. 1891. XI.

239—249. II. 1887. és 1888. évi sírleletek. A tábla alján bronzüstr

az 1887-ben fölásott II. számú sírból. Szelle Zsigmond leirása

szerint e sír ép és háborítlan volt. Keleti végén feküdtek a ló s

mellette kengyelvasak s bennük az emberi lábfejek csontjai, fel-

lebb a lókoponya, ös-zeszorított fogai között a zabla. A hasüreg

felett egy összehajlott s mintegy 50 cm. átmérj bronzlemez volt,

melynek helyreállított eredeti idomát mutatja az ábra. Alatta

harczi csákány és vés alakú eszköz. A gondosan kikotort földbl

9 db színes és más szin berakásokkal ellátott gyöngyszemet

szedtek össze. Az üst alakja hengerded, ferdén kihajló karimával,

alja gömbszelvény idomú. Az 1887-ben fölásott 14. számú üregben

ehhez hasonló, szintén össze-vissza görbített bronzüst volt. Éksze-

rek az 1887. és 1888. években fölásott sírokból.

1. aj Ovcsat csontból, vaspeczekkel fölülrl.

2. b) Oldalt.

3. Bronzc:>at, peczke vasból volt, a) fölülrl, bj oldalt.

4. Bronzcsat gyrje.5. Törhüvelyrl való (?) pánt.

6. Kerek lemez bronzból, karimával, csonka.

7. Hegyes vég keskeny karperecz bronzból, az 1887-ben fölásott

i': . számú sírgödörbl.

»3

8. Agyaggyöngy, aj fölülrl, b) oldalt.

9. Üveggyöngyök több szinú berakásokkal, az 1887-ik évi II. és

20. számú sírokból.

LXXXII. Bölcskei temet (Tolnám.). Arch. Értesít 1891.

xi. 247-— 24*. III. Az 1890-ben fölásott els sírgödörbl.

1—4. Ö\ díszek bronzból, négyszög dombormves griffel díszí-

tett áttört lemez és csuklóban járó áttört müvü kisebb lemezkével,

mely dombormves növénydísz ; a négyszög csúcsában ugyanannyi

szögecse egészben négy pár ily övdíszt találtak.

5. Szíjcsat bronzból, peczke talán vasból volt.

b. Vaskarika, nyilt vég.

7. Vaskarika, zárt, ketté tört.

8. Vascsat, rozsdás.

9. Törhüvely (?) bronzpántja.

10— 11. Bronzlemezkék az övrl (?), b) oldalnézet.

12-13. Nyilt vég sodronyos bronzkarika. A legtöbb tárgy a

derék tájékán került elé ; voltak még apró cserépedény-töredékek

.i^kés apró részletei. IV. Az 1890-ben kiemelt második sírból.

1 és 2. Bronzkarperecz, egyik ép, má^ik töredék ; végei nyíltak

s korszeren kihajlók ; külsején végig húzódik három gerincz és

két hornyolat, a hornyolatokban sorba rakott félkör mélyedések;

legnagyobb átmérjük 98 cm. 3. Négyszög bronzlemez, préselt

dombordiszítménvekkel, a diszítés csupa négyszögidomot mutat,

melyeket gyöngykeret szegélyez. 4 és 5. Apró sodronyos kapcsok

töredékei. 6. Különböz szin és idomú üveggyöngyök. Voltak

még a sírban : vaskés rozsdás részei ; a jobb térdnél csatabárd rozs-

dás töredékei s a lábföm-l vas-zabla s egyéb szerszám részletek

rozsdás állapotban.

LXXXIII. Fenéki temet (Zalám.). A régi mogentianai vár

területen, a gróf Festetich-féle fenéki majorsági épületek és az

országút közötti területen, Lipp Vilmos [885-ik évi jan. S-ikától

februárius n-ikéig egy népvándorlási korabeli temetbl kereken

háromszáz sírt ásatott föl. E sírleletek a N. M.-ban riztetnek.

Kutatásáról Lipp Vilmos az A. KK. 1885. évi xiv. kötetében

«A fenéki sírmezöi czímen értekezett. Az ott közlött hét táblát,

mely felügyeletünk alatt a N. M.-ban készült, adjuk itt is. Vsd. ö.

még Arch. Ért. 1886. VI. k. 253—256. és Pulszky F. Tanulmányok

a népvándorlás korának emlékeirl. Budapest, [888. A felásott

sírokból <u egyszeren a földbe volt ágyazva, 209 sír ki volt

falazva római téglákkal, vagy kfallal ; a kifalazott sírból csak

négy volt ép állapotban, a többi föl volt dúlva, Lipp véleménye

84

szerint, kincskeresk által. A halottak felöltözve s a jobbmóduakékszerekkel díszítve tétettek sírba, legtöbbször üveg- vagy anyag-

edény volt mellettök, néha mindkét fajta ; ép üvegedény azonban

csak kett akadt;

egy bronzpántos fapohárból csak foszlányok

maradtak ; maradt három ép agyagkorsó és egy idomtalan lapos

fenek pohárka. Vaskés mindkét nembeli felntteknél szokott

elfordulni. Voltak : orsógombok és átlyukasztott korongok, egy

bronzhorog és két eletántcsontfésü. Feltn egy szekrénykének

díszítésére szolgáló háromsoros dombormves bronzlemez. Voltak

különféle nagyságú és idomú szíjkarikák és kerékdíszek. Fegwercsak kett volt : kétél spatha és tr, mindkett vasból. Férfiak

dísztárgyaiból szíjvégek, csatok és ujjgyürk akadtak. Egy ép sírt

teljességében birt a buzgó kutató kiemelni. Három csontváz volt

benne, férfi, n és gyermeké. A férfi jobb keze alatt volt vastr

(LXXXVI. bj a gyomor fölött övcsat (u. o. 10. aj b) és vala-

mivel alább szíjvég (u. o. 9. aj b). A jobb váll táján egy közön-

séges T idomú háromgombú római bronzfibula. A n balkarján

kargyür volt ( LXXXIII. 2 aj b) ej, a mellcsont táján mint-

egy harmincz gyöngy, az áll alatt korongos fibula (LXXXVI.11. aj b) rj, a bal fül helyén aranyfüggcske (ugyanott

13.), a koponya alatt elbukkant egy ezüst t (ugyanott 7.

a) bj. A férficsontváz térde mellett a LXXXIX. táblán

ábrázolt három nagyobb lemez és tiz kisebb bronzlemez volt

A gyermek mellén kis gombosfej ezüst t feküdt (LXXXVI. 12.).

a koponya jobboldalán egy ampulla (LXXVI. 12.) és vasrozsdával

s kemény földkéreggel bevont elefántcsontfej. A fejet elölrl faj,

oldalt fbj és hátulról fej mutatják ábráink. (LXXXVIII.)Nyilván valami vaseszköz fogantyújának a gombja volt, a mire

aljának párkányos tagozása, fölületének használat által kopott

fölülete és a nyak aljában lev keresztmetszetben fönnmaradt

vasrozsda utal. Sima arczát magasra tornyosult gazdag hajzat

szegélyzi, a milyennel az antik istenek közül Apolló vagy Dionysos

fejét szokta ékíteni. A nk sírjaiban sok volt a gyöngy, volt

néhány aranyfügg, számos ezüst- és bronzfügg sodronyból és

kosárkás. Egy ni sírt, melyben két díszes aranyfügg akadt,

épségben lelt a kutató. Az üreg két méter mély volt és gondosan

volt elkészítve. A csontváz balkezének kis ujján sima ezüst-

g) ürücske volt; a kézszárak egyikén kígyófej kargyür lógott,

a másikon állatfej ü karperecz (LXXXV. 5.). A mellcsonttól

fölfelé borostyánk- és csücskös üveggyöngyökbl mintegy har-

mincz szemet szedtek ki. A nyakon korongos ezüstfibula volt

85

(LXXIV. 2. a) bj, a fülek táján egy-egy kosárkás aranyfügg

(LXXXV. 12. aj bj s a koponya jobb oldalán üvegcsésze volt

(LXXXVIII. 12.). A ni sírokból elkerült még két aranyozott

korongos bronzfibula és T idomú báromgombu fibulák a nksírjaiban épúgy akadtak, mint a férfiakéban. Említendk még a

tk, kargyürúk, ujjgyürük, egy bnlla és határozatlan apróbb

töredékek. Végül akadtak római rézpénzecskék III. és IV. század-

beli császároktól és a mennyire a/ érmek kopottsága mellett

koruk közelebbrl meg volt állapítható, az utolsó fejedelem, kitl

pénzek voltak, III. Valentinianus (425 --455) volt; a miért is

Lipp Vilmos hajlandó a sírmez korát az V. század közepére

. " "

"''*;

,

--

•

b) c)

tenni. Ezúttal nem lévén föladatunk a korhatározás kérdésével

foglalkozni, adjuk az érdekes sírmezrl a N. M.-ba került marad-

ványok részletes leírását.

1. aj Bronzkarperecz keskeny bronzpántból, kígyófej végekkel;

külsején bevert pontok s körülöttök kör ; b) a kigyófejet, c) a

hátulsó mustrát mutatja.

2. a) Bronzkarperecz keskeny bronzpántból, kigyófej végekkel;

a vége táján átlyukasztott, fölületét pontsorból és körökbl képe-

zett bevert mustrák díszítik ; b) a kígyófej vége, c) a hátul-

jának mustrája.

3. Háromosztályú bronzkarika, ugyanannyi szíj befogadására.

4. Bronzpánt, behajlított végein bell két kúpos fej -/ögecs,

mely lemezken megyén keresztül.

5. Késhüvelyrl való bronzpánt. (?)

b. Apró tömör gyr, külsejébl kiálló peczeg ;bronzból.

7. Bronzgyür, négy kiálló gömbbel.

8., 9., 10. Gyrs csatok, a tüske hiányzik.

86

11. Trhüvelyrl (?) való pánt, oldalt gyrvel; bronzból.

12. Tojásdad idomú csatgyür, egyik hosszoldalából két átlyu-

kasztott peczeg a csukló ersítésére áll ki ; fölülete gyöngyözött.

13. Négyosztályú karika, bronzból.

14 és 15. Csat gyri, bronzból; a tüske hiányzik.

16— 19. Négyszögkeretü csat ; bronzból. Még tíz más ily keret,

peczeg nélkül, volt a leletek közt.

LXXXIV. Fenéki temet.1. aj 2. a) Pántos karperecz bronzból, bevert mustrákkal i.bj

2. bj végeik csuklóban jártak s kívül mindegyik végen reáforrasz-

tott szögecscsel ersített csontkorongocska volt.

3. aj bj Bronzkarperecz tompa végekkel, egyik vége vastago-

dással s külsején vonalas díszszel.

4. aj bj Bronzkarperecz tompa végekkel, külseje négy lapu

mindegyik lapján bevert ponczdíszek, melyeknek mintáját 4. bj-ben

mutatjuk be.

5. Ezüst gyr, reáforrasztott koronggal, melybe a tulajdonos

nevének monogrammja van bevésve, melyet így olvasunk : PHQKA.Azonban nincs kizárva, hogy az összevonásban más név rejlik.

ó. bj Gyr bronzpántból, mely egyik felén szélesbül s ott be-

vert szíj fonadékosornamenttel van díszítve, a mintát 6. aj-ba.n adjuk.

7. Sodrony töredék, egyik része körben hajlított ; bronzból.

8. Gombost bronzból, kúpos fej, nyakán vonalas díszszel.

9. Stilus bronzból, rajta gyöngytag.

10. Bronzstilus, fele négyoldalú harántos tagozassál, minden tag-

ban három pontdísz.

12. Bronzstilus, vonalas gyrkkel apró mezkre tagozva, melye-

ken zigzesr-dísz domborodik ki.

12. Bronzstilus, gyöngy- és gyürütagozással egyik végs har-

madán.

13. Görbe varrót bronzból, brnemek s hasonlók varrására.

14. Fekete üveggyürú, külseje rovátkolt.

LXXXV. Fenéki temet 1 Zalám.).

1. aj Aranyozott bronzfibula, körded korong, dombormvesdiszítményekkel ; közepett négyszög keretben köridom, benne

gyöngyözött kör s benne gömbszelvény. A négyszög mindegyik

oldala mellett ormányos állatfej vonul a széle felé, nvakuk hosz-

szában és szemük táján gyöngyözött keret, bj oldalnézet ; meg-

maradt a t ersítésére szolgáló peczeg.

2. aj Ezüstfibula, korongos;

gyöngyözött szél keresztben

mélyített és gyöngyözött szél körmezn balra száguldó lovas

«7

lándsát döf a leterített oroszlán testébe ; ez a Lemez aranyozott;

magasabban kidomborodó keret foglalja körül, a keret bels szélén

nyolez gömbszelvényidomú behajlás egymás mellett, melyet a

keret lapos fölületén bevert félkörök s a félkörök találkozásánál

két-két csúcsba futó egyenes szegélyez;b) oldalnézet

; megvan a

t ersítésére és bekapcsolására szolgáló peczeg.

3. Ezüst fülbevaló, a lelógó sodronyon még két gyöngy ma-radt meg.

4. Körkeretben lapos üvegkorong (?) a keretet rovátkolt sod-

rony szegélyzi ;fülbevaló kosaráról hullott le.

5. Bronzkarperecz, keskeny pántból, mely két végén szélesbül

és stilizált állatf idomát ölti, három rekeszben fehér üvegbetét

volt, melybl egy meg megmaradt.

6. Arany Fülbevaló ; a sima sodronyon egy helyen szemcsék és

benyúló peczeg, a peczeg tövét két gyöngyözött gyürtag fogja

körül ; a gyöngy hiányzik.

7. Ezüst fülbevaló, egyik végén gyr, külsején sima falú

kosárka, rajta rovátkolt sodronyból diszítmények, a kosár nyilasát

korongos lemezke zárja el, szélét rovátkos sodrony kereteli, a

lemez közepén rekeszben gyöngy, a rekesz alján rovátkolt sod-

rodronykör, egyenletesen körülötte elhelyezett négy gömböcs,

mindegyik rovátkolt sodronykeretben.

8. Korongos bronzfibula, alja sima lemez, melyre préselt dombor-dí-zekkel ékített lemez van reárakva, közben agyag(?)réteg tölti ki

a két lemez közti tért. A fels lemez szélén gyöngysor közepett

kör, e körül behajló oldalú hétszög, ezután nagyobb kör, melynek

bels szélébl hét félkör befelé hajlik, b) Oldalnézet ; megvan a

peczeg a t ersítésére és a hüvely, a t valószínleg vas-

ból volt.

9. Kosaras fülbevaló bronzból, a kosár föd lapján még megvana gyöngy vámára szolgáló keret.

10. Bulla bronzpléhVd, e-ipkés szegély karimával, b) oldal-

nézet.

11. Fülbevaló különvált kosara; a fölbevaló hurokba hajlott

ayából megmaradt egy töredék;a ko>arat képz sodronyok

idoma a rendestl eh szerbb ; a ko.-ár fedlapján gm-lísz és a gyöngy >zámára szolgáló keret.

12. Aranyfülbevaló pár, kosaras; a karika végei felé keskenyls egyik végén gömböcs, a kosár fedlapján rovátkolt körkeretben

ko volt, mely keresztülhúzott sodronynyal volt a lemezre ersítve,

a körkeret körül gyöngyözött kor > ugyanily szegély van a lemez

88

szélén ; a két kör közötti téren gömböcsök sora ; 12. b) a lemez

derékszög alatt tekintve.

15. Elefántcsontfés töredéke, a ketts fogsor két négyszög-

lemez közé volt rakva, melyekbl a fogak kiállottak, a külslemezen pántok voltak s ezeken átjáró vaskapocs kapcsolta össze

a lemezeket ; megmaradt az egyik küls lemez s egy darab a

fogsorból s két pántrész b) ej. A lemezt két finom párhuzamos

egyenes szegélyezte, melynek két keskeny oldalán hegyesszög

bemetszés van ; a keret két hosszoldalán finom szalagdísz van

beverve (13. aj. A lemez keskeny szélén rovátkolt.

14. Aranyfülbevaló, páros ; a sodronykarikán apró fül, melyrl

bekapcsolt sodrony csüng alá ; a pálcza két körkereten megyén

át, melybl a gyöngy vagy k hiányzik.

15. aj Fülbevaló kosaráról való körkeretes és gyöngyözött

szegély ezüst hüvely, a k kiesett ; bj oldalnézet.

16. Bronzgyürü, nyíltvég, feje felé szélesbül, fején barna

pasztaféle.

17. Bronzgyürü. korongos fejlapján, pontszegély mezben,határozatlan mélyített idomok.

18. Ezüstcsat, ketts négyszöglemezbl, melv a szíj befogadására

szolgált, a lemez közepén a gömböcsfej két szögecs még megvan, a harmadik hiányzik. A fels lemezt közepett harántosan

két párhuzamos két mezre osztja ; mindegyik mezben a csat-

lemez hosszirányában két párhuzamos szegélyzi; ezekbl a befelé

hajló két-két félkör a párhuzamosban mindig mélyített pontokból

álló sor, mindegyik pont körül vonalas kör.

19. Bronzgyürü , fején kerek keretben fehéres paszta-féle

anyag.

20. Bronzgyürü, feje letörött.

LXXXVI. Fenéki temet.1. Vaskés, markolatnyújtvánva csonka.

2. Nagy szíjcsat, karikája és peczke vasból.

3. Szíjcsat, karikája hiányzik ; vasból.

4. Vaskés, markolatnyújtvánva csonka.

5. Antik üveg, u. n. könytartó.

ó. Vaskés, a penge tövén bronzgyürü nyoma s a markolat

végén bronzkorongu lap.

7. Ezüst stilus, gyöngyözött és gyrzött tagozassál, négy-

oldalú részszel, melynek mindegyik oldalán mélyített vonal, pont-

és zigzeg-vonalas mustra. 7. bj.

8. Csonthüvely, kés markolatáról (?).

8g

9. aj Szíj vég ezüstbl, hüvelyén (9. bj megvannak a szíjon

átjáró szögecsek.

10. aj Ezüst csat, >ima fölülettel, három kúpos fej szögeooel,

10. bj oldalnézet.

11. A fibula aranyozott ezüstbl, korongos lemezen körkeretbe

foglalt két réteg onyx, karimáján zigzeg-dísz ; 11. aj fels nézet,

11. b) oldalról, 11. c) alulról tekintve.

12. Apró gombost ezüstbl, kúpos fejjel.

13. Apró fülbevaló aranyból, két gyöngytaggal a hüvelybejáró

mellett, melyek között a csüng volt ersítve.

14. Ujjgyür bronzból, végei egymásra hajlók; (14 b)

; fölül

csipkézett szél lemezzé szélesbül, (14. aj, melyet bevert körök s

beléjük helyezett pont diszít.

LXXXVII. Fenéki temet.1. Barna mázú cserépkorsó.

2. Zöldes mázú cserépkorsó.

3. Zöldes mázú cserépkorsó fekmentes vonalsorokkal hasa fels

részén, nyakán és periméjén.

4. Edény, hengerded idomú durván gyúrt s rosszul égetett

agyagból.

5. Bronzkarika, végei hármas hajlással egymásra tekerdzenek.

ö. Bronzkarperecz, egymás mellett sorban futó körökbe hajlított

sodronyból. Gyöngyök többnyire üvegbl vagy üvegszer anyagból,

a sárgák, kékek és zöldek némileg áttetszk a többi opák.

7— 9. Zöldes üvegbl.

10. Kékes mázú agyagból.

1 1. Gágátból. (?)

12. Zöldes.

13— 14. Kék.

15. Fekete, aj b) oldalt.

ie>. Zöldes barna áttetsz.

17. Zöldes mázú ag) ágból.

18. Üvegedény fogantyúja.

19. aj bj fekete.

20. Sötétkék üveg vörös pettyekkel.

21. aj bj fekete.

23. Barnás fekete, fehér és zöldes réteg dudorokkal.

23. Vörös alapból kidomborodó fehér félkörökkel.

24. Barnás fekete alapból kiemelked fehér dudorokkal.

25. Fekete alapból kiemelked zöldes dudorok, melyeknek tövé-

ben fehér körök.

9°

26. Fekete alapon fehér dudorok, a közökben körded hajlású

sárga sávok.

27. Vörös alapon fehér dudorok, közben fehéres sávok.

28. Fekete alapból kidomborodó három sárga csücsök.

29. Fehéres alapon vérvörös foltok, melyekbl kék dudorok

emelkednek, alul fehér körsávval.

50. Vörös alapon sárga dudorokkal, közben sárga körsávokkal.

31. Barnásféle fehér dudorokkal.

32. Vörös alapon fehér dudorokkal.

2^. Barna, sárgás pettyekkel.

34. Vörös, sárga sávokkal.

35. Vörö-. fehér sávokkal.

36. Zöldes üvegbl.

37. Sötétkék áttetsz.

38. Sárgás fehér áttetsz.

39. Fehéres áttetsz.

40. Zöldes áttetsz.

41. Zöldes fehér, sárga pettyekkel, fölülete gyürüded.

42. Fehéres, fölülete gyürüded.

43. Feketés.

44. Vörös alapon sárga dudorok, közben sárga körsávok.

45. Barna alapon sárga körsávok.

4b. Fehér opák tejszinü.

47. Zöldes fehér, zigzeg-díszü fehér sávval.

48. Zöldes sárga.

49. Kékes. 50. Zöldes.

51. Kéke-.

52. Barnás.

53. Sötétkék, fehéres sávokkal.

54. Barna.

LXXXVIII. Fenéki temet. Egyenes kardpenge vasból, kétél,

maikolata csonka, rövid, egyenes ellenzvel. Csésze, félgömb idomú

zöldes üvegbl, fölülete irisatiónak indult ; két helyen, a széle

közelében és hasán, hornyolat fut körül a külsején.

1. Csiholó vas, két karja közepe felé vis-zahajolva körhajlásban

végzdik.

2. és 3. Vus-zabla részei.

4— 9. Préselt ezüstlemezek, szíj díszítésére szolgálhattak ; szélük

karimá.-an lehajlik és szögecsek vannak a lemezek alján, melyek-

nek végein apró karikák arra szolgáltak, hogy a szíjon átmentúlsó végüket odaszorítsák.

4. Négy példányban van meg; a középs dudor

mintha csat peczkét utánozná ; mellette két tekercs

hajlású domborulat.

;. Négy példányban van meg;két keresztke ékíti a

nagyobb mezt s a keresztkék közelében két-két bemé-

lyítelt pont, .-/ele közelében más hét pontmélyedés.

t>. Van belle négy példány;

fölületél a/ egyenes

szél irányában futó egyenesek s a kihajló szélek irányát

követ két körszelvény ponttal végz bevert vonal

ékíti.

7. Van belle hét példány ; íölületét 2 körszelvé-

ny, négy tekercses vég é> két tojásdad bemélyített

idom ékíti.

8. Szíjvég, fölületén közepett kör domborodik ki,

ennek közepén kis pontozott kör, a melybl derék-

szög alatt három ágban végzd négy átló megyén a

küls kör felé, közben harántosan fekv nég

A körtl kétfelé, szemközti ábrázolásban szakállas és

bajszos férfi arcz. A homlokát szegélyzö s az arcz alján

lenyúló keretek talán sisakot jeleznek ; a lemez s/éle-

sebb vége felé álló alaknál görbe csörü madáridomok-

nak is lehetne a «sisakot'> tekinteni.

</. Két példányban van ; talán kapcsoló végtag

fölületét borította, nyujtványán a két gömbölyded

dudor között három hornvolatos négy dudoros vonal.

10. Ezüst stilus, csúcsos és lemezes véggel, sima

szög átmetszet részszel, mindegyik oldalán hosz-

szában futó hornyolat ; e résztl föl- és lefelé gyrstagozat, fölváltva egy széles s két keskenyebb gyr-tagtól, mindegyik második széles gyrn vonalas ro-

vátkok.

LXXXIX. Fenéki temet. X. M. Faszekrénykének

három oldaláról való három bronzlemez ; domború

alakokkal é- diszitményekkel. Mind három lemezen a

ke-kenv végeken ugyanaz a szélkeret ismétldik : két

párhuzamos pontsorban közepett egy harmadik pár-

huzamosan futó pontsor, egymás mellé rakott ponto-

zott körszelvényekkel mindkét oldalon, a szelvények

végeinek találkozásán erösebb pont és kétfelé szögbe

helyezett hármas vonal, végén pont tal, a melyek

nyilván a gyngyfüzért egyenl közökben összecso-

92

mózó szalagokat példázzák. Az i. és 2. lemez 4 egymás mellett

sorakozó keretes mezre oszlik, a keretet durván fölfogott lesbosi

chyma, u. n. tojástag képezi. Minden mezben egy-egy alak. Az alakok

a két lemezen ugyanazok, mindegyik egy évszakot jelképez. A tavasz

szrös bundában és csizmában szemközt álló ifjú, teste jobbik lábára

nehezül, jobbját fölemeli, baljában kosár teli virágokkal, ugyanily teli

kosár áll lábánál s az üres téren többféle hatszirmos virág. A nyarat

meztelen ifjú jelképezi, kinek csak ágyékát borítja rövid szoknya-

féle, jobb lábán áll és balra fordul, jobbjában sarló, baljában

összecsomózott kalászok, balfell álló kalászok, jobbra gyümölcs-

csel telt kosár. Ezután következik az sz, köpenyeges asszony

idomában, a ki a jobbról-balról fürtökkel dúslakodó szltövekrl

szedi le a fürtöt, lábán czip, jobb lábán áll, balra lép és jobbra

fordul, lábánál szlvel telt kosár. Az utolsó a prémes bundájában

balra álló ifjú, a ki jobbjában nyulat, baljában pedig vállára fek-

tetett pálczákról lecsüng ruczákat (?) tart. Lábán csizma. A 3. le-

mezen hat alak, melyek közt szltövek kúsznak fel. A középs

alak ül férfialak, hosszú öltönyben pengeti a lantot, balra for-

dul, a hol egy ifjú s egy leány tánczol, az ifjú baljában pásztor-

bot, jobb válláról lecsüng az állatbr, nyakát gyr ékíti, a nbalra lép és jobbra fordul, korongot tart kezében, mely talán

pléh hangszert jelez. A mez jobbik részében kosár mellett n és

ifjú, a n fölemelt fels ruhájából szlfürtöket öblöget a kosárba,

balját fölemeli s az ifjúra nézve, keze mozdulatával kiséri szavait;

az ifjú kétfül korsót tart a kosár fölé, baljában pásztorbot,

rövid chiton fölött sagum leng bal karjáról, lábán magasszárú

csizma. A két alaktól balra jobb felé fordult meztelen ifjú táncz

mellett fújja a görbe ketts kürtöt, hátáról állatbr csüng alá.

XC. Keszthelyi sírmezk. Lipp Vilmos a keszthelyi sörház

kertiében az 1878— 1879-ik években népvándorláskori temett

ásatott föl, melyrl több ízben értekezett. Vasmegyei régészeti

egyesület 1878. évi jelentése 31—33., u. o. 1879. bI - és Arch. Ért.

1881. xiv. 117— 122. — Közel 200 méternyi területen hatvan

s egynéhány sír került ekkor elé. Öt sírban koporsónak korhadt

nyomai és vasszögek akadtak, a többi közvetlenül homokrétegre

volt ágyazva. A nk és gyermekek csontvázai voltak túlnyomó

számban. A férfi sírokban a jellemz vaskéspenge ritkán hiányzott.

Csak három férfi sír adott figyelemre méltó tárgyakat. Az egyikben

egész ép 192 m. hosszú csontváz tnt el. A mellcsont fölött

egymással szemközt bronz szíjvég és csat volt.

1. Szíjvég, áttört mv két lemez egymásra van forrasztva;

93

vége félkör idomú. A szíj beléersítésére egymással r-zembe álló

állatfej idomú két peczep szolgált, melyekben a szögecs még benne

van. A lemezeket sima keretben batszoros hajlású indás levélsor

ékíti, a levelek körded idomúak és csúcsban érik a szárat.

2. Csat ; áttört m, hasonló indás levéldíszszel, három sz-

gecscsel.

3. Övkapocs ; hat ilyent talált Lipp, mely csak nagyságban

különbözött némileg egymástól. Az áttört müvü lemezzel, melynek

levéldíszei csak az elrendezésben különböznek az 1. és 2. számú

tagok leveleitl, csuklóban járó négyszögkeret függ össze.

4. A második sörházkerti férfisírban hat ily övkapocs volt;

Egy nagyobb s egy kisebb dombormves lemez csuklóban járva

összefügg ; az indás levelek közepe át van törve.

XCI. Keszthelyi sírmezk. V. ö. Arch. Ért. 1881. xiv. 120— 122.

1. Bronzcsat. A második férfisírból. A csat lemeze félig áttört

m, dombormves indákkal és levelekkel.

2. Vasbárd, fele része a harmadik férfisírból, ugyané sírban

voltak még a 2., 5., 10. és 1 1. sz. tárgyak. Más férfisírokban voltak :

13 késpenge, szögek, 4 csat, 5 sulyok, 3 lándsacsúcs.

3. Bronzpítyke ; kettt a harmadik férfisírban találtak.

4. Bronzszíjvég a második férfisírból. Egyenes végén külön

tagolt hüvely a szíj befogadására. Külsején ferdén fektetett S,

melynek két vége tekercsforma. A mez kötéltagú keretben áttört

mv leveles és indás füzér, három gazdagon tagozott levélbl.

5. Áttört mv pánt, közepén gömbszelvény dudorral, két

karján sima keretben indás levelek domborodnak ki, a 3. férfi-

sírból. Vele voltak még az itt ábrázolt tárgyakon kívül : három

áttört mv szíjvég és tokocskák a szíjak végei befogadására.

6. Bronzszíj végek férfisírból ; hüvelyivel egyik végén a szíj

befogadására, ezt a részt harántos pálczatag választja el a nagyobb

meztl, mindkét téren kidomborodó indás levelek.

7. Négyszög lemezke két szögecscsel;nyolcz ilyen került el

egy férfisírból.

8. Csipkés szél bronzpityke három szögecscsel ;nyolcz ilyen

került elé egy férfisírból.

9. Két bronzfülbevaló, egyiknek a karikája csigatekercsben vég-

zdik : a másikon hengerded gyöngy csüng alá, gyermeksírokból,

melyekben néha üveggyöngyök is voltak.

10. Bronzkorong, alján három szögecscsel ; fels lapját sima

keretben központból kiinduló három domború vonal három mezreosztja, mindegyik vonalból inda hajlik a közbees tér felé s

94

a két inda együtt véve három level liliomot képez, a 3. férfi-

sírból.

11. Ugyanazon 3. férfisírból bronzpityke került el, alján szö-

gecsekkel, fölületén sima keretben két körben hajló domború

levéldísz.

12. Bronzfülbevalók. Egyik sima karika ; a másik karika egyik

végén csigavonalú toldás;több ilyent ieltek gyermeksírokban.

XCII. Keszthelyi sírmezök. V. ö. Arch. Ért, 1881. xiv.

121— 122.

1. Kés csonka nyele, hengerded csontból, harántos tagozattal,

kerek lyukakkal, a miért sípnak nézték;gyermeksírból.

2. Bronz karperecz, szalagos lemezbl, csúcsos végekkel, külsején

közepett végig futó egyenes és szabályosan bevert háromszögponczozott mélyedésekkel.

3. Ezüst fülrevaló, egyik vége hegyes, másik tompa és három

gyrvel övezve. A kosara hiányzik, de megvannak a kiszélesbül

lemezes részen a sodronykeretes üvegpaszták;a lemeztag végén

sodronyos gyürtag; a kosár talán aranyos volt, mert a karikán

még látszanak az arany nyomai. Gyermeksírból.

4. Lapos vég és tekercses vég bronzt, ni sírból.

5. Hasított t bronzból ; a rajz csak fels felét mutatja;vége

lapított, alább négy hasadékkal. Ni sírból.

6. Gyermekek és nk sírjaiból való üveggyöngyök mutatványai;

ötszáznál több gyöngy került el. Volt hosszúkás, rovátkos, göm-

böly, lapos, szívalakú, négyszögletes, szegélyes és pettyes ; fehéres,

zöld, sárga, fekete üvegbl és pasztából, néhány agyagból és

mészkbl.

7. Karperecz, egyenletes szélesség bronzpántból, egyik vége

hengerded hüvelylyel, másik vége egyenes. Külsején háromegyenes párhuzamosan fut végig rajta, közben bevert pontdíszek.

Ni sírból.

XCIII. Keszthelyi sírmezk. V. ö. Arch. Ért. 188 1. xiv.

349—350.1. Bronzcsat; áttört mv, lemezén indás levél.

2. Szíjvég bronzból, gyöngyözött szél, lemeze áttört, rajta

körbefutó indák.

3. Szíj vég, két összeillesztett bronzlemezbl; S forma díszszel,

melynek végei behajló levelekkel záródnak.

4. Áttört pántos bronzlemezke, három szögecscsei.

5. Pántos bronzlemezke, három szögecscsei.

6. Csonka lemez, aranyozott ezüstbl, fölületét rovátkolt sod-

95

ronyszegély keretekbe helyezett üvegpaszták s hasonlók ékítettek.

Közepén négyszögkeretben gömbszelvényú kék üvegpaszta, az

egyik tojásdad keretben megvan a fehér üvegtáblácska, a kerek

keretek üresek.

7. Bronzhüvely, oldalai trapéz idomnak, haránté- lécztag két me-

zre osztja, mindegyikben határozatlan levélidomok domborodnak ki.

8. Csat, áttört mv, aranyozott bronzból, mindkét lapjában

alig fölismerhet griff áll balra;a kereten mélyedésekben tojásdad

domborulatok sora, ilyen csak kett akadt.

9. Hüvely, -ima bronzlemezbl, négy -zögecscsel egyik lapján.

10. Bronzkorongocska, -ima keretben, központból kiágazó hajlott

í 1 indák domborodnak ; a közepén szögecs.

11. Üveggyöngyök mintái.

XCIV. Keszthelyi sírmezök. A keszthelyi sörházkertben s a

szomszédos tájon 1880-ban Lipp Vilmos folytatta ásatásait s ezúttal

újabban negyvenhárom sírt bontott föl, melvekm t leleteit a

X. Múzeum szerezte meg. Arch. Ért. 1881. XIV. 340 350.

1. Bronzfibula, félkorongú fejjel, melynek szélébl kilencz gombnyúlt ki, a gombok szárai keresztül mennek egy pánton, mely a

fej félkörével párhuzamos. A nyak csekély kihajlással, láblemeze

végén állatf, fölülrl nézve s két hosszoldalából állatfket jel-

képez nyuj tványok. A fibula egész fölületét sima keret szegélyzi;

a fejlemezben kétfelé tekerd indák, a nyakon csoportos levelek,

a test lemezén ketts keretben indás motívum domborodik ki.

2. Hasított t ezüstbl, bevert kördíszekkel.

3. Csüng, tojásdad idomú, rovátkolt sodronynyal szegélyzett

keretben kidomborodó kékpaszta, fölül apró füllel.

4. Aranv fülbevaló, kötélszerüen sodrott fonálból, nyilt végekkel,

alsó végét szemcsés szegély gyöngyözött gyürü fogja körül,

ugyanilyen van a gyürü ellentett pontján, fölül gömböcsöktl

szegélyzett gyöngy volt, alul is befelé álló gyöngy, melynek ket

vécjén szemcsés gyr s a karikából befelé álló szemcsés gyrkbllelógó gyöngy.

5. Zabla oldalrésze (?) üres állatszarvból; hegyesebb végén pár-

kányos gyürü domborodik ki, alatta átfúrt lyuk;

fölületét három

harántosan futó dupla párhuzamos három mezre osztja, benne

e-ucsra helyzett négyszögek sora.

6. Bronzbulla, aranyozás nyomaival.

7. Fülbevaló fele része, megmaradt rhombusidomú kiszélesedé-

sének a fele; e lemezt rovátkos sodrony szegélyezte és rajta

sodronyos keretbe foglalt hat üvegpasztagömböcs.

96

8. Karperecz bronzpántból, csuklóban járó végekkel, a csukló

mellett mindkét végen forrasztási folt látszik, mely mutatja, hogy

kerek keretbe foglalt díszít tag volt reá forrasztva;fölületét belé

vésett szalagfonadék, pontok és háromszögök ékítik.

9. Fülfelli apró lemeztöredék bronzból.

10. Lemeztöredék bronzból, volt rajta öt rovátkolt sodronyos

szegély kerek keretben üvegpaszta, egyik még helyén van.

11. Apró háromszög, rovátkolt szegély lemezke, rajta rovátkolt

sodronynyal szegélyzett három kerek keretben kétszer kék paszta,

egyszer fehér üveg.

XCV. Keszthelyi sírmezk. Keszthelyen a « városi sírmez » föl-

tárását 1882-tl erélyesen folytatta Lipp Vilmos. A sírmez déli ha-

tárát már 1880 óta ismerte, ezúttal tehát nyugo ti és éjszaki irány-

ban kutatott, a sírmez végét mindkét irányban megtalálta és ez

évben 701 sírt ásatott, a korábbi 449 sírral együtt tehát a keszt-

helyvárosi temetben fölásott sírok száma 1150-re megyén. A má-

sik keszthelyi sírmezt a várostól mintegy fél órára es dobogói

dombon 1878 óta 1882-ig rendszeresen ásatta föl Lipp ; az itt

fölbontott sírok száma 2088. E két sírmezn lelt régiségek túl-

nyomó részét a N. M. rzi ; a tárgyakból a szombathelyi s a bécsi

muzeumokba is jutottak egyes sorozatok és némely leletek magán-

kézbe kerültek. Ásatásainak eredményeirl Lipp Vilmos 1883-ban

a m. tud. akadémiában tartott egy eladást, mely megjelent

«A keszthely-dobogói sírmez" czímén Budapest, 1884. 8-r. 24 1.

Nagyobb terjedelm másik tanulmánya «A keszthelyi sírmezk»

kiadta a m. tud. akadémia, 1884. 4-r. két alaprajzzal egy látképpel

és 160 ábrával Gálba Károlytól, melyeknek jó részét, bár nemteljesen megfelelk, itt ismételjük. Ez utóbbi mvét Lipp Vilmos

németül is közzétette <<Die Grabfelder von Keszthely) 8-r. a

magyar kiadás képes mellékleteivel. Vesd ö. Arch. Ért. 1885. V.

39—42. Pulszky Ferencztl és ugyan tle :Tanulmányok a nép-

vándorlás korának emlékeirl 1888. 24. 1. 1884. A temetkezés e sír-

mezkön éjszaknyugatról délkeletnek tartó sorokban történt, az

elhunytak arcza legtöbbnyire kelet felé fordult. A dobogói dombdéli lejtjének legkeletibb végén mintegy 100 sírban a tetemek

megfordítva feküdtek, a sírok felén túl pedig alighanem késbbi

nemzedék oda temetkezése miatt zavar támadt. Mintegy 250 sírban

a sírmez alsó arczvonalán a csontvázak csak a lábtól derékig

voltak normális helyzetben, a többi csontra a töltelékföldben akad-

tak, az összehányt csontokon a hajdan rajtuk volt ékszerek nyomai

tisztán láthatók, maguk az ékszerek azonban egészen vagy részben

97

hiányzanak. Mindkét sírmezön a legtöbb sír olyan volt, melybe a

holtat egészében rakták be, némely esetekben a sírban tökélet-

lenül elégették a holtat, csak nagy ritkán akadt urnasír az el-

hunyt hamvaival. A sírok mélysége a városi sírmezön átlag i' _.

méterre tehet, hosszuk a tetem nagyságát rendcsen 25 ;o cmrel

haladta túl, szélességük »/a— 1 méter volt ; a Dobogón a mély-

ségük s a szélességük is rendesen jóval nagyobb volt. A halottat

ruhástól, ékszerestl, vagy pusztán vagy takaróval lefödve, kivéte-

lesen fakoporsóban rakták a sírba. A koporsók szögei néha 32 cm.

hosszúak, négy élüek vagy sodrott felületnek é> mindig hegygyel

lefelé állva találták. A Dobogón több volt a koporsó, kivált a

gyermekeknél, mint a városban, ott egy fiatal n sírjában még a

tülgvfapadló egyes darabjai is megvoltak még. A koporsókon ép-

úgy, mint sok tetemen, durva szörszövet vagy fonott gyékénv-

takaró elszenesedett maradványai terültek el, s e szokást szegények

és gazdagok sírjaiban egyaránt lehetett észlelni. A halottak jó há-

rom negyedrésze nk és gyermekek voltak. A városi sírmezben a

felnttek csontvázai három typust mutattak. Legritkább volt az

igen magas faj, ennek sírjai voltak a leggazdagabbak. A legtöbb

halott a városi sírmezn közép, inkább zömök termet volt, a

Dobogón majdnem kizárólag ezzel a typussal találkozott a kutató.

Végül a városi sírmezben nem sok példányban akadt egy har-

madik, vézna faj rendkívül, hosszú és végig keskeny koponyával

hátrafelé lapuló homlokkal ; az ily csontvázak mellett soha mást

nem találtak, mint legfölebb egy-egy rozsdás vasdarabot. Egy sírban

rendszerint csak egy halott volt, néha egy-egy sírban az anya egy

vagy két gyermekével feküdt ; egy széles sírban négy egymásra

hányt vázat leltek és mellékletül mindössze két vaskarikát. Négy

helyütt egy-egy sírban két váz volt egymás fölött mintegy 15— 18

cmnyi földréteg által egymástól elkülönítve, egyben két férfi, a

többi háromban férfi és n. Több sírban fej nélküli csontvázak

voltak, másokban a fej a térden alul hevert, ezekben semmiféle

melléklet nem volt. Tizenegy sírban, a sírmez különböz táján,

a halántékcsontok valami tompa eszközzel be voltak zúzva. A Do-

bogón is igen sok férfi fej nélkül tétetett a sírba;ilyen sírok

mindig szegényeknek bizonyultak. A városi sírmez sörházkerti

részének éjszakkeleti végében fakoporsóba temetett gazdag mellék-

let csontváz fölött a sír hosszában fekv c>ik:> csontvázára akadtak.

Ugyané tájon igen méhen fekv gazdag férfisírban három s a mellette

lev ni sírban két lóvá/ volt egymás fölött. A sírraezó különböz

pontjain négy gazdagabban felszerelt sírban egyes cdkok csontjait

7

98

találták. Négy férfi és egy ni sírban kutyacsontok akadtak; egyni csontváz mellett macska, öt gyermekváz közelében mókuscsontjai kerültek el. Csak hírbl állítja Lipp, hogy a Dobogón is

akadt néhány lóváz a sírokban. A városi sírmezn kilencz sírban

elszenesedett vagy összepörkölt csontok maradtak, az elégett test-

részek maradványa a csontokat fed vékony zsíros és nyirkos ré-

tegben lehetett fölismerni s a tetem fölé hányt föld 10— 12 cm.

vastagságban vörösre volt égetve. Ritkán és szórványosan urna-

sírok is kerültek el. Az urnatemetés a többi temetési móddal

egykorúan dívott; két helyütt az urnák épen a sírok felett állottak,

az edények ép olyanok, a mink egyéb sírokban elfordultak s a

mellékletek is megegyeztek. A városi sírmezn kiásott összesen

99

tizenegy urna 45—50 cm. magas « körtealakú i, többnyire egész

sima, korongon készült, graphitmá/a> külsej fazekak voltak, finom

fekete agyagból ; rendesen csekély mélységben lévén, a nedvesség

átjárta, ásó és kapa is megrongálta s mikor levegre hozták, szét-

hullottak. Tartalmuk zsíros fekete föld volt, keverve fehérre égetett

és összetapadt csontrészecskékkel. Bennük és körülöttük apróbb

csuprok, csészék, tálak is akadtak, néha épen, többnyire azonban

már csak darabokban. Egyben ketté tort gombos fej bronztü és

négyküllös kerek bronzlap volt. Az égetés helyét, a hol a hul-

lákat elhamvasztották, a Pollacsek-féle kertben találta a kutató.

A Dobogón csak egy urnasírra akadt. Néhány agyagedény képét

ide zárjuk;jellemz rajtuk a belékarczolt zigzeg-dísz és hullám-

vonal. Anyaguk durva, kövecses, többnyire csak félig kiégett.

Vannak füles csészék is, egyfüles « körtealakú » korsók gerezdek

haskörülettel, legtöbb a szélestalpú fületlen csupor (1., 2., 3. ábra).

Jellemz egy ivóedény (4. ábraj, mely két alul élben agyaggal

összeragasztott cserépdarabból készült. A csónak alakú esetlen edény

két oldalán átfúrt csücsök van. Az ivópoharak vagy lapos fenek

hengeridomúak vagy gömbölyded csésze alakúak. Ha sírokban

voltak, a fej közelében szokták találni és ételféle befogadására

s/' .Inalhattak. E.ÍV gyermeksírban lelt csuporban még benne volt a

tojás héja. Bronzcsésze egészben kett akadt, mindkett a városi

sírmezöben. Az egyiket a vasm. régiségtár rzi, csak darabokban ke

rült el ; a másik szintén rozsdaemésztett példány a N. M.-ban

van. Átmérjk 19 cin., mag. 11 cm. A kihajtó perem alatt és

talpuk körül egyszer bevert vonaldíszt mutatnak. A koponya

mellett találták és talán ételféle volt bennük.

i. Facsöbör maradványa, vasabroncscsal és sodrott vasfogan-

tyúval. A Dobogón egy, a városi sírmezn közel tíz facsöbör akadt.

Alakjukat rendesen a beléjük nyomult és kkeménységre összeállott

homok tartotta fönn ; mikor kiszedték, a levegn nagyobbára szét-

hullottak. A városi sírmezn hét fakupát, a Dobogón hármat ta-

láltak. Idomuk hengerded, magasságuk 10— 14 cm., szélességük

6—8 cm., bükkfából készültekés egyszer vasabroncsok vagy széles,

kivert pontsorokkal és rutákkal diszített bronzpántból tartották

össze; az elkorhadt fából csak itt-ott tapadt még az abroncshoz

eg>'"egy kis foszlány. Egynek bronz-, kettnek sodrott vasfogan-

tyúja volt.

2. és 3. Lepattogtatott kova.

4. Csiszoló vas ; férfi és ni sírokban több változatban találták.

Az aczél és kova mindig a balkéz táján volt.

5. Nagy vaskulcs, végén füles bekapcsolt karikával ; egészben

négy vaskulcsot leltek.

6. Orsó.

7. Átlyukasztott korong égetett agyagból ; srn akadtak kü-

lönböz nagyságban.

XCVL Keszthelyi sírmezk.1. Szarvacska, központi körökkel díszítve s átlyukasztva. Ilyen

tizenöt darab akadt. Valószínleg zabiák oldalpálczái voltak.

2. Háromél csonttárgy, két helvütt átlyukasztva ; több hasonló

példány van, néha négy-öt helyen átfúrt s néha szépen vésett

díszítéssel. Rendeltetése nem biztos.

3. Csontpálcza, gyrs tagozassál ; több példány.

4. Csontfés darabja, kétoldalú, a Dobogóról.

5. Csonthenger, két helyen átlyukasztva, valószínleg kés nyele.

6. és 7. Bronzpántos pálezatöredékek.

8. Csonka csonttárgy;háromszög lemez, melynek egyik sar-

kából harántosan átlyukasztott nyílféle áll ki ; a lemez fölületét

bevert központi körök ékítik. Rendeltetése s eredeti idoma ha-

tározatlan.

9. Kés (?) nyele csontból, három helyen átjáró harántos lyukkal,

sörházkerti gyermeksírból. (V. ö. CXX.).

XCVII. Keszthelyi sírmezk. 1. Hengerded bronzcs, peri-

més széllel, oldalán szögecstöredékkel.

2. Csontlap, egyik >zélén lyukkal ; négy ilyent találtak férfi-

sírban a városi sírmezn;valószínleg kardhüvclyrl valók.

3. Kengyel.

4. Zabla vasból. A városi sírmezben gazdag férfisírban egy

zablát és két kengyelvasat, a Dobogón összesen három zabla töre-

dékeit találták.

5. Vassarló, gyönge hajlású pengével, nyélbevaló hosszú hegyes,

behajlított vég tövissel. Dobogói sírból.

6. Kapa vasból, élének átmérje [2 cm., hossza 22 cm.

7. Vaskés; a férfisírokban rendesen elfordult. A közönséges

késnél jóval nagyobb, sót legtöbbször mellette lekiált ; az övrllógott, a ezombtáján találták. Vas- vagy bronzkarika, a penge

tövén s a hüvelyén is szorító pánt ; fahüvelyét néha csontlemezek

borították. Ni sírokban ily ttrkések* nincsenek.

8. Vaskard;az egyedüli, mely a keszthelyi sírokból elkerült

;

egyél, eredeti hossza 90 cm. lehetett, markolata és hüvelye fából

volt, a hüvely vége pedig csontból (lásd XCIII. 5.).

XCVIII. Keszthelyi sírmezk. 1. Vasfokos. Egészben 21 éj)

fokost, csákányt s hajító bárdot találtak a kutatáskor és -négy tö-

redéket ; murvavágó parasztok a Dobogón bizonyár;, még többet

lelhettek.

2. Kard hüvelyének végtagja csontból, cscsa simán lemetszett,

széle közelében fala átlyukasztott, szélesebb nyílásánál, falán, négy

lyuk. Több kisebb-nagyobb hüvelyvég került el a két sírmezn.

;. Vaslándsacsúcs, köpüs, a rozsda nagyon megrongálta.

4. Nyílcsúcs vasból, tövise csonka.

5. Vasnyílcsúcs, bajszos, köpüs.

6. VasnyíltMÍcs lapos levélidomú, rövid tövissel.

7. Vasnyílesúcs, báromszárnyú, minden szárnya átlyukasztott tö-

vissel. E fajtákon kívül találtak még négyélü tövises nyílcsúcsokat;

minden fajtából akadt 4 5 példány.

XCIX. Keszthelyi sírmezk. Ékszerek. A sírmezókön szórvá-

nyosan tizenöt antik fibula került napfényre, többnyire olyan, a

milyen a római császárság évszázadaiban Pannoniában átalánosan

dívott. A két ftypust az idezárt ábrák mutatják. Jellemz a ko-

rongos fejtag s a harántosan álló hengertercs, valamint a nyak,

test és láb tagozása. Az a) b) idomú kis fibulák, miként a Bregetió-

ban lelt s a N. M.-ban rzött agyagminták tanúsítják, helyben

készültek. Ezen typuson kívül akadt az u. n. T fibulából is néhány

példány ; ez a IV—VI. házadban Európa déli és középvidékein

szerte dívó forma volt. Az u. n. ímerovingi* ízlés sajátszer for-

máiból csak négy került el.

I. Egyet a sörházkertben egy leánygyermek sírjában találtak.

A sírban koporsók nyomai is voltak, mindkét kézszáron vastag

vég kargyürú lógott c) a jobb kéz ujjai alatt laposra nyomott

vasbádogszelencze feküdt három sima fehér pitykekvel, vaslánczonlógó aranyozott bronzcsörgvel, melynek mindkét felén emberiarcz vonásai domborodtak ki és egy csontmarkolat, melyet az

ismertet a rajta sorakozó lyukak miatt hajlandó volt sípnak

nézni. (Ábráját lásd XCVI. táblán 5. sz. alatt). A koponya mind-két oldalán egy-egy függ volt fej, sima karikáján tojásdad csüng,

két végén gömböcsök, kerülete közepén gyürtaggal. A bronz-

fibula néhány szem gyöngy között feküdt ; XCIX. táblánk */, nagy-

ságban tünteti föl. Feje hosszú négyszög lap, melynek két kes-

kenyebb oldalából két ág, a hosszabb oldalból három ág nyúlik

ki, a két sarok melletti ágat korongos szelvény köti össze, mely-

nek fölületét sima és rovátkos sávok ékítik. Nyaka félkörhaj lásban

io3

domborodik ki és mindkét végén gyürütagok szegélyzik. Testét

tojásdad lemez képezi, melynek végébl fels nézetben ábrázolt

hosszúra nyúló állatfej áll ki. A fejlemezt sima karima szegélyzi

s a bekerített tért hosszában álló pálczatagok öt mezre osztják, a

kisebb három mezben 8-as szalagdísz, a két széls nagyobb mezbenszintén 8-as szalagdísz domborodik. A nyak gerinczén hosszában futó

sima sáv mellett két mezben háromrét szalagfonadék. A test-

lemezt két csúcsba futó sima sáv három mezre osztja, a két

szélsót pálczakeretben háromrét szalagfonadék ékíti ; a középst

négy harántosan álló párhuzamos pálczatag öt mezre osztja, a két

felsben másfél 8-as szalagfonadék, a középsben egyszer 8-as

szalag, a legalsóban fél 8-as szalagdísz. A ribula alján volt vast-

nek csak töredéke maradt meg.

II. A második hasonízlésú tibula egy ni sírban került el a

104

Polacsek-féle kertben. Lipp e sírt legelször az Arch. Értesít1880. évi xiv. kötetének 349. lapján ismertette, rajzok kiséretében,

melyeket a XCIII. és XCIV. táblán ismételtünk. A leirás, melyet«A keszthelyi sírmezk» czim mvében (39. 1.) a sírról ad, rész-

letesebb s némileg eltér, kivonatosan ez utóbbit is közöl-

jük, mert több tekintetben igen fontos. A 2'/2 méter mély sír

lejts alja kkeménység volt ; a csontvázat mintegy 30 cm. ma-gasságig finom szitált föld borította, mely keményre összeállott.

A lábujjaktól kezdve a koponya tetejéig a csontokon 4

—

b cmvastag fekete por — ruhamálladék — feküdt. A jobb czombcsonfmellett egy kisebb és egy nagyobb vaskés, a balkézben kova és

aczél, a jobb kéz mellett egy Antoninus Pius-féle kopott ezüst-

dénár. Mindkét kézszáron két kargyür közt egy lemezes és egy

e)

kapcsos karperecz rossz ezüstbl. Kevéssel a mellcsont alatt ara-

nyozott ezüstlap töredéke tnt föl, melyen négyszög és szívalakú

rekeszekbe foglalt kék és sárga üvegpaszták díszelegnek. A mell-

csont alatt borsónyi nagyságú fehér alapon égszínkék szemekkel

díszített mintegy 60 egyforma gyöngy. A gyöngyök közt szívalakú

kék üvegpaszta akadt. Az állkapcza alatt, a csont nyomása alatt,

több darabra törve volt a fibula (XCIV. 1. sz.) A fülek helyén

aranyfüggk (u. o. 4. sz.), a koponya alatt keresztben négyfelé

hasított fokú ezüst-t (u. o. 2.) voltak.

III. A városi sírmeznek a Georgiconra terjed részén egy nisírból került el a harmadik ilyenfajta fibula. Közvetlenül a tele-

venyréteg alatt, körülbelül a fej fölött, egymás mellett két jókora

agyagcsésze állott, az egyik törött, a másik ép állapotban. Egy

io5

méternyi mélységben, nem messze egymástól, két vasnyílhegy tntföl és valamivel alább a sír közepén egy hegyével fölfelé fordult

függlegesen álló kés. A vastag feketés ruhamálladék-rétegtl

elfödött csontváz két méter mélységben Feküdt. A bokától föl a

fejig mindkét oldalon sr gyöngyréteg húzódott. Az alsó láb-

szárakon, a térd alatt, jobbról kargyürú, balról egészen összetört

lemezes karperecz feküdt. A jobb ezombcsont mellett kis kés, orsó-

gomb, kova és aczél, mindkét kézszáron a csukló fölött három-

három kargyürú volt. A fels kézszárakon a könyökön felül szin-

ten egy-egy nagy vaskos kargyürú. A mellen keresztben, sok gyöngy

között, egy 31 cm. hosszú négyfelé hasított tü, az állkapcza alatt

a fibula feküdt./^ ábra. A fibula fejét négyszög lap képezi, a lemez

széleibl kiálló ágak dudorosak, hosszabb szélén négy, keskenyebb

oldalain két-két ily dudor van. A lemez fölületét ketts vonal-

keretben domború zigzeg-vonalak ékítik, csekély kihajlású nyakát

hosszában futó sáv két mezre osztja, mindegyikben vonalas díszek;

a testlemez díszei hasonlítanak a fejlap díszeihez, csakhogy harán-

tosan állanak; a lemez állatfejben végzdik. Az alján épségben

maradt a tengelyen forgó tü, mely « buktatójával') együtt bronzból

volt. A koponya oldalain két nagy kosaras függ ezüstbl és az

els nyakcsigolya alatt csalakú gyöngycsat feküdt.

IV. A Dobogón egy ilyfajta fibulát leltek, g) ábra. Félkorong-

idomú feje szélébl négy ág áll ki, nyakát és testlemezét kör-

hajlású domborodások díszítik ; bronztje még rajta van. (Lipp

• A keszth. sírm.» 39. és 40. 1.).

C. Keszthelyi sírmezk. Az itt s a következ táblákon bemu-

tatott ékszerekrl is fontos tudni, milyen körülmények közt kerültek

el. Azért Lipp Vilmos észleletéibl ide iktatjuk a következket

(Keszth. sírm. 19 és 20. 1.): Csaknem minden sírban megvolt a

ruházat, hol elszenesedett, hol porrá vált málladékban ;a nk- és

trvermekeknél bokáig, a férfiaknál többnyire térden alul ért. A mál-

ladék közt itt-ott sztnné vált szövetdarabkák akaduk, de a levegn

csakhamar széthullottak, s a málladék piros, kék és sárga színe

szintén néhány perez alatt tökéletesen megfakult. De vastárgyak

rozsdáján néha megmaradt a ruhaszövet lenyomata s az néha

igen finom volt; észlelhetk ily nyomok különösen vascsörgökön,

melyek bizonyára eredetileg a ruhák csücskeibe voltak bevarrva,

irosi sírmez azon részén, mely a Pollacsek-kerten elterült, egy

bót élre állított termé*k<"> lapjai közt tenyérnyi nagyságú szür-

posztóféle került el, a mely levegn ugy megkeményedett, hogy

porrá lehetett morzsolni. A férfiak sírjaiban gyakori volt az öv és

io6

az övdísz : szíjvég, csat, öv, kapocs, boglár, pityke vagy gomb;

nk sírjaiban gyöngy, t, fibula vagy kapocs, gyr, függ, kar-

perecz és kargyür. Az öv néha korhadék formában volt fölismer-

het;

két végét ell kapcsok tartották össze, melyeknek száma

rendesen hat, a kapcsok helyét néha csat foglalja el Szegényebb

sírokban egyszer vascsat volt az összeköt tag. Gazdag övdíszeknél

gyakran lehetett tapasztalni, hogy az övkapocs mellett díszes csat,

nagy szíjvég és egyenes dísztag volt, ilyenkor szélesebb szíjból

álló kard- vagy trkötre lehetett következtetni. Néha körös-körül,

néha csak ell volt az öv boglárkákkal megrakva és fémhüve-

lyekben végzd, pitykékkel vagy gombokkal díszített szíjacskák

lógtak le róla. Az egyenes dísztag a kard- vagy trköt azon részét

ékíthette, mely akard- vagy trhüvely karikáján fzdött át. E kö-

vetkeztetéseket Lipp a tárgyak elhelyezésébl vonta le.

1. Aranygomb, ilyen volt négy; találták a Dobogó utolsó sír-

jában egy kis csuporban. Kerek, kevéssé kidomborodó lemez, szélén

vékony keret, közepén négyszirmú virág emelkedik ki ketts

széllel, a szirmok csúcsai a keretig nyúlnak. Alján négyszeresen

átlyukasztott csontbéllése volt, a csontlemez s az aranyfölület

közét porladozó ragasz töltötte ki. 2— 11. Övdíszek ezüstbl.

2. Nagyobb szíjvég, fölületét bevésett szalagfonadék ékíti, egy-

másba járó 8-as idomokban; a szalag kétrét ; ilyen volt négy.

3. Kisebb szíjvég, fölületét bevésett szalagfonadék ékíti.

4. Díszlap, « szllevél idomú », négy helyütt szögecs, íölületén

közepett keretbe foglalt tojásdad idomú kék üvegpaszta.

5. Kékes boglár, sima keretben négyszögbe helyezett szalagdísz

fonadék van bevésve ; ilyent hatot leltek.

6. Szíjvég, szélét bevert körök, felületét ezentúl bevésett rács-

mustra ékíti. Ilyen volt négy kisebb és egy nagyobb példány.

7. Díszlap, két egyenlen kihaj ló szárnynyal, a két szárny egybe-

folyásán mindkét oldalt a szélébl kihajló fülféle nyujtvány;kö-

zepén a keretbe foglalt paszta helye látszik, tle ugyanegy sor-

ban kétfelé két-két szöges feje áll ki.

8. Boglár, kihajlított oldalú négyszög, négy kiálló csúcscsal

szélén sima karima, közepett rekeszbe foglalt kék üvegpaszta, kö-

rülötte a csúcsok táján négy szögecs ; hat ilyent leltek.

9. Hasonló idomú boglár, fölületét bevert háromszögök ékítik.

10. Szíjvég, félkörív, préselt gyöngyszéllel, ezen belül sima vonal-

kerettel, mellette belül ismét gyöngykerettel, s közepett ötlevel

növénydísz középs szárral ; ilyen volt hat.

11. Kisebb szíjvég, hegyes csúcsú, gyöngyözött szegélylyel, ezen

io7

belül sima kerettel és V A V diszszel az idomok nyílásaiban ki-

domborodó pontdísz. Ilyen volt négy példány.

Cl. Keszthelyi sírmezk. Ezüst övdíszek.

i. Szíjvég, hegyescsúcsú, széle hosszában kidomborodó pontsor

két helyütt két-két párhuzamos pontsor három mezre osztja a

tért, két mezt négyszög, a csúcsfellit ötszög vonalkeret fogja

be, a középs mezt két hosszában futó egvenes három részre

osztja, mindegyikben pontsor, a másik két mez mindegyikében a

keret hosszában pontsor.

2. Négyszög boglár, fölületén domború vonalas keretben ki-

domborodó pontsor, ezen belül vonalas négyszög ; ilyen volt hat.

3. Lóhere idomú pityke, fölületén gyöngyszegély; négy pél-

dány.

4. Nagyobb szíjvég, hegyes csúcsú, fölületét bevert egyrét sza-

lagfonadék ékíti, a mustra ferdén dl 5-eket mintáz ; a szalagot

végig bevert pontsor ékíti.

5. Négyszög boglár; fölületét egymáson átfutó egyenes sza-

lagok kilencz négyszögre tagozzák ; a szalagokban sorban bevert

pontok ; hat darab.

0. Csonka lemez, fölületét hurokba rakott szalagmotivum díszíti,

mely több sorban egyenletesen ismétldik.

7. Pityke, « patkó» -alakú, áttört munka, a szögecsek beillesztésére

három helyen körtoldványnyal ; négy példány.

8. Boglár, négyszirmú virágot példáz, közepett körrel, a szirmok

ötszögek s szélük ferdén futó karimában hajlik le ; minden szirom

fölületét háromlevel bevert növénydísz ékíti ;ilyen négy volt.

Ezen övdíszhez tartoztak más övdíszek, melyek hártyavékonyságú

ezüstlemezekbl állván, munka közben apróra széthullottak.

A C. és Cl. táblán bemutatott ékszerek több változatban for-

dultak el ; egy példány bellük a vasmegyei múzeumban, a többi

a N. M.-ban van. A lerajzolt typusokon kívül volt még két

nagyobb, két kisebb -zivc.-úcsban végzd szíjvég, két nagyobb és

négy kisebb kerek boglár. Ezek flülete sima és fényes, de álta-

lában az ezüstékszerek rongált állapotban találtattak, mert a le-

mezek vékonysága sem a rozsdának, sem a reájuk nehezül föld

s más tárgyak súlyának nem birtak ellentállani Ezüsttel berakott

vdísz a városi sírmezrl kétszer, a Dobogón hatszor fordult

el ; de egy-két részlet kivételével, állapotuk a rozsda emésztése

miatt fölötte rossz. Még legjobb állapotban maradt meg két szíjvég,

melyen a berakott ezüst patkó alakú keretben lépcszetes vonal-

díszt mutat. Az ily berakás csak a fölületét ékítette.

io8

CII. Keszthelyi sírmezök. i— n. A városi sírmeznek a sör-

házkertnek a Pollacsek-féle kerttel szomszédos legkeletibb szöcde-

tében 1882. februáris 24-ikén fölásott sírjából. A sír 3*84 m. hosszú,

2'87 m. széles volt; két méter mélységben két lócsontváz egymás-

fölött feküdt; 3V2 méter mélységben fakorhadék mutatkozott, melyben

23—25 cm. hosszú vasszögek állottak; a koporsó födél helyett

vastag elszenesedett szövettel volt borítva, e terít fölött a fejvég

felé egész halom vastárgy hevert : két csinos kengyelvas, egy zabia,

egy kis facsöbör fogantyúja és abroncsai, egy kerékagy, keréksín

nagy töredéke és vagy húsz nagyon rozsdás határozatlan vasdarab.

A csontváz hossza volt 1^93 m. A jobb czombcsont hosszában hosszú

trkés feküdt, a fahüvelyt borító csontlemezek még rajta voltak,

valamint a bronzkarika is, s a tr szorítója a markolat nyelve alatt.

1. Négyszög-hüvely, aranyozott bronzból, egyik szélesebb oldalán

két egymásfelé hajló S idomú leveles vég növény indával díszítve.

A trkéstl néhány centiméterre feljebb feküdt.

2. egyenes dísztag, aranyozott bronzból, áttört m, közepett

gömbszelvényidom s innen kétfelé tagozott ágak, egymásmellé

rakott leveleket példázó domborulatokkal ; mellette

3. hasonló mv szíjvég; a medencze fölött eltntek

4. hasonló mv övkapocs, nyolcz drb.;

5. hasonló mv csat;

6. hasonló mv kisebb szíjvég (négy példány);

7. hasonló mv nagyobb pityke (két drb.);

8. hasonló mv kisebb pityke (12 drb.). Az övkapocs táján a

mintegy 25 cm. széles bröv málladéka mutatkozott. A mellcsont

tájékán ismét bronztárgyak kerültek el :

9. kisebb szíjvég, fölületén kidomborodó leveles indával, a levelek

hegyes véggel körben hajlók;

10. aranyozott szíjvég, szívidomú, fölületét sima keretben, kör-

ponczokkal érdessé tett alapon, sima ketts virág díszíti (három pél-

dány); bevert körökkel borított környezetben sima, level palmett dí-

szíti. Az elhunyt 30—40 éves férfi volt, homlokán és balszemén ke-

resztül ers vágás nyílása tátongott. A koponya baloldalán, a sír szegle-

tében, zöld rozsdától megrongált nagy bronczcsésze állott, pereme

els érintésre morzsalékká vált. Ugyanezen terület második sorában,

a közepén túl, kelet felé, ismét rendkívül széles és hosszú sír

akadt. A televény réteg alatt néhány centiméternyire cserépdarabok,

két urna és több csupor és csésze mutatkoztak, valamennyit durva

és rosszul égetett agyagból, összezúzott állapotban találtak. A két

urna földdel kevert hamuval s közbe kevert sok fehérre égetett

csontszilánkkal volt megtöltve. Az egyik urnában egy vaskés volt,

s mellette

ii. aranyozott szíj vég, hossznégyszög, egyik hosszoldalán tompa

végekkel, flülete sima keretben,

12. gömbös fej bronzt és

13. négykülls kereket utánzó bronzdísz.

Egy méterrel alább az edények alatt lócsontváz tnt el, mely

közvetlenül a koporsón feküdt, a férnesontvázat a melltl a fejig

vastag ruhamálladék borította, a mellen szijvég, a gyomor tájékán

és közvetlenül mellettk, jobbra nagy csat feküdi.*

A sír baloldali szögletében, a koponya mellett, legfelül ökölnyi

nagyságú összerozsdásodott tömeg vált ki, ez csupa kisebb-nagyobb

vaslemezbl állott, melyekben néha bronzszögek voltak, két ily

lemez közé egymás fölött három Gratianus-féle apró rézpénz volt

illesztve ; a rozsdatömeg között a vasfölületbe rakott és onnan

kihullott számos ezüstfonál töredékét lelték. A koponya jobboldalán

egy fakupa bronzpántjai voltak hozzátapadó bükkfa-foszlányokkal

s alatta a bronzcsésze töredékei. A csésze kihajló pereme alatt s

alján körülfutó egvszerü vonaldísz látszik.

CIII. Keszthelyi sírmezk. Az elbbi táblán els helyen

ismertetett sírtól alig negyven cm.-nyire több mint három méternyi

mélységben férfisír került el. A jobb ezombcsont mellett facsöbör

abroncsa és fogantyúja mutatkozott ; e fölött nagy trkés feküdt

és e mellett :

1. Bronzkarika, küls szélébl kiálló füllel a szíj áthúzására.

A pengemarkolat nyelvén díszítés nélküli bronzszorító, a ezomb-

csontok között feküdt.

2. Bronzszíjvég, nyilasa mellett harántosan fektetett S formájú

domború leveles indadísz és azontúl hosszában hasonló, de dúsabb

level inda.

3. Egyenes dísztag bronzból, közepétl jobbra-balra domború

disz, egy-egy körhajlású hegyesvégü indás levél. A jobb kéz szárát

va>kos bronz kargvür fonta át s mellette volt :

4. Nagy bronzszíjvég, nagy és kisebb tagból, mely csuklóban

jár ; a kisebb négyszög rész hüvelyes s a szíj befogadására szol-

gált, fölületét fölismerhetlen állatfele alaknak dombormv képe

díszíti ; a nagyobb tag áttört m és két egymás mellé rakott

* Lippnek e magyarázatát ugyanazok az ábrák kisérik. melyeket az A. E.

1880. XIV. kötet XIII tábláján 1—3. száma alatt közzétett (Lásd itt XC. tábla).

a sírleletrl ott adott leírás azonban nem vág össze a • Keszthelyi sírraezök«

23. lapján adott ismertetéssel.

növényféle ornamentet mutat ; félkör hajlású szélébl peczeg

áll ki. A medenczecsontokon közel egymáshoz feküdtek :

5. Négyszög boglár, hat darab, bronzból, áttört m, nagykarmúszárnyas griffel díszítve

; minden sarkában szögecs.

6. Bronzcsat, áttört m, növényindás díszszel.

7. Bronzpityke, levéldíszes domborulattal (három példány), a két

szarvidomra kinyúló levél mindegyikében szögecs.

CIV, Keszthelyi sírmezk. Övdíszek bronzból.

7. Kisebb övkapocs ; csuklóban járó két tagból áll, mindkét

tag fölületét sima levelek s közben apró ponczolt körök ékítik;

hat példány.

2. és 3. Nagyobb szíjvég, két lemezbl áll, egyik oldalát négy-

hajlású leveles inda, másik oldalát párhuzamosan rakott hullám-

vonalak ékítik.

4. és 5. Két kisebb szíjvég S idomú leveles indadíszszel.

6. Pityke, félköridomú, gyöngyözött fölülettel, 4 db.

7. Csat, a lemezt hosszában fektetett 00 idomú leveles inda

díszíti. 1— 7. Ugyanegy sírból valók.

8. Csat, lemeze sima.

9. Szíjvég, áttört m, hat hatágú csillagdíszszel ; két példány.

10. Szíj vég, hosszában futó oc idomú leveles indadíszszel.

11. Szíjvég, két sorban rakott pikkelydíszszel.

12. Dísztag, közepén átlyukasztott, két ágán indadíszszel, végei

kihajlók és lóföket példáznak.

13. Pityke, félkör, legersebb kihajlásán és két alsó sarkán

félkör toldványnyal a szögecsek számára ; alsó szélén félkör

kimetszés;fölületén háromlevel dísz; tizenkét példány. A 8— -13.

számú tárgyak elégetett hulla sírjából kerültek el, a pitykékbl

több összeolvadt s a többi tárgy is mind fekete és érdes.

CV. Keszthelyi sírmezk. Az itt ábrázolt bronz övdíszek egy

sírból kerültek el, melynek töltelékében néhány métermázsányi

faragott homokk hevert szanaszét. Volt a tárgyak közt nagy

trkés bronzkarikával és bronzszorítóval, egy kis vascsákány és két

kisebb kés. Az övdíszek egyes részein a hajdani ezüstözés nyomai

még fölismerhetk.

1. Nagy szíjvég, áttört m, ketts keretben, sorjában hat hajlású

inda, az inda mindegyik hajlásban gúlaszeren elrendezett palmettet

bocsát, melynek hegye mindig a hüvely felé néz.

2. Kisebb szíj vég, áttört m, gyöngyözött keretben, közepett

ág vonul végig, mely a keret felé leveleket bocsájt ; 3 példány.

3. Kapocs, két csuklóban járó taggal, mindkét tag áttört m, a

kisebbik négy indából áll, melynek végei körben hajlanak, a

nagyobbikat négyszögkeretben griff díszíti, öt példány.

4. Boglár, négyszög áttört m, szárnyas griffel.

5. Csat, négyszög lemezén szárnytalán griff.

6. Pityke, áttört m, fölületén kidomborodó leveles ágak ; hárompéldány. Volt még 12 kisebb pityke, tömör levélidomú.

CVI. Keszthelyi sírmezk. Övdíszek bronzból.

1. Szijvég, áttört m, ers karimában növényág, végén virággal,

oldalt ágazó levelekkel s egyéb hajtásokkal ; a szíj befogadására

két gyöngyözött szegély peczeg.

2. Kisebb szijvég, áttört m, gyöngyözött szegélyben, közepett

végig nyúló ág, kétfelé álló levelekkel; a csuklóban vele járó

kisebb tag elveszett ; két példány.

3. Pityke, fölületét vonalas rajzú levelek ékítik. Az 1— 3. számú

tárgyak egy sírból kerültek, velük volt még : egyszer csat, egy

dísztag, 5 sima övkapocs és kilencz apró sima pityke.

4. C-at, áttört mv lemezét gyöngykeretben ágas levelek

ékítik.

5. Szíjvég, pálczás keretben leveles vég 00 hajlású indadísz

domborodik.

6. Kisebb szíjvég, hasonló disz, vele csuklóban összejáró négy-

szög kis taggal.

7. Nagyobb pityke, pikkelyes fölületü, négy példány.

8. Hasonló, kisebb tizenkét példány. A 4— 8. számú tárgyak

ugyanegy sírból valók; velk járt még 13 db. kis övkapocs.

9. Nagy szíjvég, sima keretben harántosan álló hullámvonalas

hornyolatok;

vele járt hat griffes övkapocs, sima négyszög csat

vaspeczeggel és nyujtvány nélkül, 3 hólvagos és négy pontdíszes

négyszög lemezes pityke.

10. Boglár, áttört mv, kerek, gyöngyözött keretben ötszirmú

virág ; öt példány.

11. Boglár, félkör, három nyújtványnyal, fölületét leveles ágak

díszítik; négy példány. A 10— II. számú tárgyakkal együtt voltak

még : egy nagy, négy közép és négy apró indadíszes szíjvég, két

nagyobb boglár, egy dísztag s egy kisebbfajta csat. Lipp a csont-

vázról, melyen az övdíszek voltak, állítja, hogy béna és púpos

hátú fiatal emberé volt. Mellette lelt még nagy törkést vaskarikával,

nyílhegyet, kisebb kést, fokost, bevésett körökkel díszített átlyu-

kasztott szarvacskát - :i rajzban ide csatolt tárgyat.

12. Szabálytalan fnlületü csontgömb, valószínleg állat forgó-

:ja, közepén vaspáleza megy át rajta, melynek mindkét végéhez

vasláncz csatlakozott; az egyik lánczból néhány szem még meg-

maradt;a rejtélyes tárgy a térdek közt feküdt.

CVII. Keszthelyi sírmezk. Övdíszek bronzból.1. Pityke, áttört m, ágas és leveles ; négy- példány. Vele volt

ugyanazon sírban egy nagyobb, négy kisebb szíj vég, 18 övkapocss 16 kisebb lapos pityke

;a pitykéken kívül a többi tárgyakon

indadísz.

2. Szíj vég, ellapján egy négyszög keskeny keretes mezbenharántosan álló levéldísz

; a keretes nagyobb téren három sorbanháromszögbl kiinduló ág, kétfelé hajló levéllel.

3. Övkapocs, csuklóban járó két tagból, a kissebbiken kételhajló levél, a nagyobbikon sima keretben négy indás levél, melyegymásnak háttal áll, és csúcsos véggel körben hajlik

; hat példány.

4. Csat része, rovátkos fölületü.

5. Pityke, indadísz; négy példány. Az 1— 5. számú tárgyakkal

együtt volt még : sima dísztag és három indadísz pityke.

6. Szíjvég, áttört m ; a hüvelyen keskeny mezben harántosan

álló leveles inda S formában ; a nagyobb téren gyöngy-keretben 00

formában hajló inda, mindkétfelé három körhajlású ágra szakad,

mely belenyúlik a fhajlásokba.

7. Övkapocs, áttört m ; kisebb lemezét két S idomú inda

ékíti, körben csavaró végekkel ; a nagyobbikon közös pontból két-

felé hajló indás levél, köridomú mellékhajtásokkal ; négy példány.

8. Csat, négyszög gyöngyözött kerettel, lemez nélkül.

9. Lemezes szorító. 1— 9. Közös sírból, melyben még voltak :

egy kis szíj vég, áttört m, «kigyó tekeredéssel», vaskés, karika és

gyr, melynek ide iktatjuk ábráját ; négy helyen egyforma

távolságban három-három kiálló gömböcs diszíti. E jól ismert

"3

La Téne forma feltnése Lipp Vilmost i- meglepj ; mert ha igazán

a fölsorolt régiségek, társaságában került el, ez az eset a jelzett

idomnak legalább is ezer éves fönmaradását tanúsítja.

10. Lemezboglár, négyszög, közepett két csúcscsal egymásnak

álló háromszög kimetszés ; a négy sarokban egy-egy szögecs

;

hat példány.

ii. Hossznégyszög lemez, az egyiknek hosszabb szélén két fül,

melybl karika c>üng lej két sorban hat gömbszelvény dudor

domborodik ki rajta ; négy példány.

12. Csat, négyszög sima lemezzel, rajta négy gömbszelvényes

fej szögecs nyoma.

13. Szíjvég, sima keretben, áttört rácsmvel díszítve. A 10— 13.

szánni tárgyakkal együtt leltek még szívcsúcsban végzd négy

sima szíj véget.

CVIII. Keszthelyi sírmezk. ( )vdis/ek bronzból.

1. Négyszöglemez, közepett négyszög kivágással, négy sarkában

gecseknek való lyuk ; hat példány.

2. Négyszglemez, közepett harántos pánttal, melynek szélén

fül s a fülrl karika csüng le;a lemezt s a pántot gömbszeletes

g lejek ékítik.

;. Hasonló lemez, de két harántos pántról lecsüng két kari-

kával. A 2. és 3. számú tárgyakból egészben példány került el.

4. Szorító pánt, nyílt végei fölé fektetett és reá szögezett kes-

keny lemezzel.

5. Csat, -ima lemezzel.

6. Szögecs, gömbszelvényü oldalnézetben és fölülrl tekintve.

Az 1 —6. számú tárgyakhoz tartozik még négy kis szíjvég. Hasonló

övdiszek egészben mintegy tizenöt sírban fordultak el, néha hiány-

zott a nagv szíjvég, máskor megvolt, de díszítése mindig elütött

a többiekétl.

7. C-at (?) fölületél központi körök ékítik.

8. Keskeny szíjvég, fölületét két sorban központi körök ékítik;

két példánw

9. Négyszög boglár, négy ketts körrel s bennök ponttal ékítve;

két példáin -

,7— 0. ugyanegy sírból.

10. övkapocs, trapezidomú, keskeny oldalán a -/íjnak való léssel;

fölületét kidomborodó inda- e- leveles mustra ékíti, dúsau aranyo-

zott ; öt példány. Velk -ima csatot leltekegy sírban, a Dobogón.

CIX. Keszthelyi sírmezk. Bronzdiszítmények,

1. Szijvé<4, hüvelye -ima. azontúl mindkét oldalon négyszög-

mélyedésekbl álló sor, mely a .-/ele ho--/ában vonul s egy hasonló

8

ii 4

sorral, mely közepett vonul, a fönmaradó tért apró beponczolt

körök ékítik. 2 példány.

2. Kisebb szíj vég, fölülete hasonlókép van díszítve ; tíz példány.

3. Négyszög boglár, közepett négyszögmélyedés, körülötte

körökbe font kipréselt szalagdísz;hat példány.

4. Négyszög boglár, kipréselt dupla pálczás kerettel; két pél-

dány.

;. Ezüstgomb, fölületét kidomborodó sr központi sugarak

ékítik ; három példány.

6. Ujjgyür, háromhajlású bronzsodronyból, melynek középs

hajlása lemezzé kiszélesbül, a lemez közepén két központi kör s

körülötte ketts pontszegély van kiverve; 1— 6. ugyanegy sírból.

7. Szíjvég, fölülete sima, hüvelyét rovátkos keret három kékes

paszta ékíti.

8. Csat, lemeze nyújtott háromszög, végén és két oldalán egy-

egy körded kihajlással, minden kihajláson egy-egy rovátkos keret

paszta.

9. Hasonló csatból (?) való lemez.

10. Övkapocs, négyszög, egyik keskeny szélén réssel a szíj be-

fogadására, fölületét négy rovátkos keret paszta ékíti; 4 példány.

11. Boglár, négyszög, két sarka helyén körded behajlás, fölüle-

tén négy rovátkos keret kék kerek üvegpaszta ; két példány.

12. Hasonló kisebb boglár;négy példány.

13. Lemezes ujjgyür, egyik felén két széle hegygyé szélesbül.

14. «Két nyilású szíjtartó. » 7— 14. Ugyanegy sírból, a melyben

még volt egy nagyobb és három kisebb vaskés s egy «kelevéz-

csat» csontból. Az itt bemutatott övdíszhez hasonló, de csonka,

még két feldúlt dobogói sírban akadt. A befoglalt üvegpasztákkal

ékített övdíszek s egyéb tárgyak, p. o. karpereczek, a sírmezönek

csak bizonyos tájékán kerültek el.

CX. Keszthelyi sírmezk. Övcsatok bronzból vagy vasból

Százakra ment a szegényebb sírokból kiásott bronz- vagy vas-

csatok száma.

1— 3. Vasból, négyszög kerettel.

4. Tojásdad kerettel, bronzból, vaspeczeggel, a vaspeczeg a rozsda

által gyakran teljesen elpusztult.

í. Gyrje nyitott, négyél bronzhuzalból, végei tekercsben

fölhajtvák.

6. Bronzgyür, sodrott, nyilt végekkel, a peczke is sodrott, két

dupla keskeny lemez szolgált arra, hogy a bennök lév lapos

szögecsekkel a szíjra ersítsék.

"5

;. A négyszög keret gyöngyözött, a nyelvidomú lemezen négy

kitrébelt dudor ; bronz.

8. Négyszög keret, dupla, lemezes pánt, fölületét bevert korok

ékítik; bronz. Az i— 8. számú idomok mindkét sírmezón honosak.

q. Áttört, öntött m. a peczeg hiányzik;

a karika mellett

nyak, áttört félkör lemez s küls szélén három gömb. Találtuk

a dobogói sirmez egy bizonyos területén, ugyanott, a hol a kö-

vetkez táblán ábrázolt csatokat lellek.

CXI. Keszthelyi sírmezk. Bronzcsatok.

i. Áttört m, a karika tojásdad, a nyakon háromszög áttörés,

két szélén rovátkolt mélyedés, a lemezen kerek nyilas, körülötte

rovátkolt mélyedés, végén kiálló négyszög peczeg.

2. Áttört m ; nyakán lyuk, a nyak s a karikás lemez o.-szefut,

pálezatag szegélyzi, a gyrbl kettd peczeg áll ki.

3. Áttört m, nyakán kerek lyuk, a lemez harántosan álló

négyszög és hosszában álló félkörvég áttöréssel, a nyakon

harántosan vonuló rovátkolt mélyedés, a karikából kiálló négy-

szög peczeg.

4. Áttört m, a nyakán szívidomú az áttörés, szélét ketts

párkány szegélyzi, lemezén körnvilás, ketts párkányszegélylvel,

kiálló négyszögpeczeggel.

5. Áttört m ; karikája csonka, nyakán három áttörés, ezentúl

harántosan futó egyenes párkányok díszítik, lemezén patkóidomú

áttöré-, peczeggel küls szélén.

6. Áttört m, hamuszín fémkeverékböl, tojásdad gyrjénekküls szélét két kiugró levélféle ékíti, nyakán kerek lyuk, teste

hosszúkás és félköridomban végzdik, párkányos keretben két

sorban közepett egymásfelé hajló kordéd vég páleza ; félkör

-zélébl peczeg áll ki; ilyen csat csak egy volt. Az 1—6. számú

példányokból a tüske elveszett.

7. Trapezidomú keret, egyik párhuzamos rövidebb szárán hármas

tüske csuklóban jár, a hosszabb párhuzamos száron három gomb-

dísz domborodik ki. E csatról Lipp Vilmos me^je^yzi <A keszth.

sirmezk 26. 1.), hogy hasonmását c<_;\ -omogymegyei lelhelyen

á-ták ki gömbökkel srn megrakott bronzgyürk kíséretében,

most a nagvkaniz.^ gyjteményben rzik.

8. Gyrje trapezidonní, nyaka hosszuég) szög, lemezén két

csigavonal domborodik ki. ezeken túl félkör kihajlással végzdik I

több példány. A bronzpeczeg csonkán maradt.

9. Gyrje Lojá>dad, peczke vasból való, lemeze ötSZg áttöri

m, pálezás keretben S idomú leveles inda, egyik végén a levél

8'

n6

körben hajló hegyes vég, az inda másik vége kétfelé hajló ágra

szakad.

10. Áttört mü, tojásdad gyrje gyöngyözött ;kereszttag ; küls

szélén peczeg. Idezárjuk még két érdekes csat ábráját, a) Gyrjetojásdad, a vele egy tagot képez nyakon két csigatekercs dom-

borodik ki, lemeze télköridomú, közepett hajlított oldalú ötszög

keretben alul rovátkos sorú keskeny mez s fölötte emberi (?) arcz

szemközt tekintve ;kétfell félkörben hajló rovátkolt szalagdísz,

vágén széles peczeg, fölületét két félkörben álló vonalas szalagdísz

ékíti, b) Tojásdad karikája külön tagot képez és csuklóban járt a

a) b)

lemez szélén, a hol még megvan az átjáró pálcza számára a

két apró hüvely ; a gyr bels tagja hegyes csúcsba szögeli

befelé;

a lemez külön tagozott szívalakú térbl áll és a csúcs

mellett jobbra-balra szélébl kiálló hegyes csr állatfejbl.

A í/ívidom legszélén reczézett keret, ezen belül sima szallagú

keret, szabályosan álló háromszög mélyedésekkel s közepett

liliomdísz, szára mellett kétfelé emelked levéllel (?) ; a szívidom

legküls szélébl peczeg áll ki. A csat egy sírból való a — tábla —számai alatt ábrázolt virágos pitykével. Az i— 6. sz. alatt bemu-tatott csatok a Dobogónak egy bizonyos, alig száz Q mnyi

H7

területérl valók és Lipp (A keszthelyi sírmezk 26. 1.) fölismerte

hogy szerkezetük elüt a sírmezkön elforduló többi övdíszektl,

ámbár azokkal analóg részletek ezekkel a csatokkal is együtt

találtattak. Lipp magyarázata szerint e csatok importált czikkek

legalább is nem azokból a mhelyekbl kerültek ki, a me-

lyekbl a többi övdíszek valók.

CXII. Keszthelyi sírmezk. Dombormves szíjvégek bronzból.

Lipp szerint a szíjvegek egyenként, néha párosával vagy egy-két

övkapocs, vagy egy vascsat kíséretében szórványosan is fordultak

elé, néha még gyermeksírokban is. Nagy szíjvég azonban csak

felntt férfiak sírjában akadt;

alakos szíjvégek mindig csak

egyenként tntek fel.

1. Ellapján pálezakeretben két nagykarmú állat közbe fogott

zt (?) fojtogat.

2. Hátlapján a hüvelyen harántosan álló keretes négyszög-

mezben S idom indadisz, ezentúl négy hajlású inda, melybl

hol több ágú inda, hol körbehajló levél ágazik ki.

5. Griffes övkapocs, áttört m. E két darabot Lipp még 1879

eltt kapta a szombathelyi múzeum számára, találta itj. Keischl

Venczel úr, mikor a sörházkert egy részét fölforgattatta.

4. Ellapján balra ül griff, nagykarmú elölábait tulokféle

állatíre helyzi.

5. Hátlapján két griff között határozatlan állat, mindkét oldalon

a hüvelyen négyszögmezben harántosan álló négy állatidom.

CXIII. Keszthelyi sírmezk. Dombormve^ szíjvégek bronzból.

1. Ellap. Három összekuszált állat harcza.

2. Hátlap. A hüvely nyilasa mellett közös szárból kétfelé induló

körben hajló hegyes vég levél;ezentúl három sorban egymás

mellett két-két S idomú leveles inda, a levelek körbe hajlók s

hegyes végek.

3. Ellap. Három viaskodó állat.

4. Hátlap. Levele- indák mint a 2. számnál. Mindkét oldalon

a hüvely fölületén üres négyszög.

5. Ellap. Egymás mellett két griff.

6. Hátlap. Háromhajlású inda, mindegyik hajlásúban egy körbe-

hajló, hegyes vég széles levél s egy gyrs vég inda. Mindkét

oldalon a hüvely tája sima.

CXIV. Keszthelyi sírmezk. Bronzékítmények.

1. Áttört 11; a hüvelyen harántosan álló domború

S forma inda ; azontúl gyöngyözött keretben háromhajlású inda,

minden hajlásban lándsaidomú leveleket és indákat bocsájt ki. .

u8

2. Áttört mv szíjvég, hüvelye sima, azontúl pálczakeretben

két sorban négy-négy S idomú inda, melynek végei körded

idomban egymásba járnak, végs kihajlásán a két sort körtag

zárja be.

3. Áttört mv szíjvég;hüvelye sima, sima keretben reczézett

fölületü gyürútagok, melyek egymáshoz csatolt öt keresztformában

csoportosulnak.

4. Kisebb szíjvég. széle gyöngyözött, indás díszszel.

5. Kisebb szíj vég, S formájú leveles indadíszszel.

6. Szíjvég, indás díszszel.

7. Szíj vég. pikkelyes díszszel.

8. Szíjvég, áttört mü, kétsorjában egymáshoz tapadó gyürü-

tagokból.

9. Övcsat;

gazdag aranyozású négyszöglemez, karimás szél

fölületét négy sorban egymás fölött és hat sorban egymás mellett

domborodó körök ékítik, melyeket ferdén futó egyenesek kötnek

össze, az összeköt tagokat három átmetszet hornyolatok választják

el;az egyik hosszabb szélébl két helyütt csuklós peczkek állanak

ki, melyekbe kapocspántok jártak;

csak az egyik maradt meg,

alján kampós, fölületét domború indadísz ékíti.

10. és 11. Övkapcsok.

12— 14. Boglárok, sima fölülettel, egy dobogói sírból, mellettük

csiszolt serpentincelt volt, az egyedüli ö~kori maradvány az összes

keszthelyi sírokban.

CXV. Keszthelyi sírmezk. Bronzdiszítmények.

1. Ovkapocs, csuklóban járó kisebb négyszögkeretü s nagyobb

áttört mv tagból, ez utóbbit sima keretben körded hajlású indák

ékítik. Ily kapcsok szórványosan mindkét sírmezn akadtak.

2. Négyszög boglár pléhbl. fölületét beponczolt pontsorok ki-

lencz négyszög mezre osztják, négy sarkában mindannyi szögecs.

3. Négyszög boglár, ketts sima keretben, a rekeszbe foglalt

üvegpaszta ; négy sarkán szögecs.

4. Kerek boglár, közepett keretben gömbszelvény nagyobb, s

körülötte hasonló kisebb dudorok.

5. Hasonló nagyobb boglár.

6. Boglár, áttört mv korong, közepett lyukas, sima keretben,

közepétl a keret felé egyenl távolságban, három lófej (?) nya-

kastul nyúlik. Ilyen csak egy volt a sírmezökön.

7. Egyenes dísztag, keretes szegély, közepett kör s benne pont,

két ágán párhuzamosan álló, hajlott hornyolatok.

8. Dísztag vasból, fels lapján zigzeg-vonalak.

n9

9. Pityke, patkóalakú, fölülete gyöngyözött, végeinek idoma

fejeket látszik példázni, két végén s a legersebb bajlásából kiálló

peczken szögecs.

10. Négyszög pityke lemezbl, két gombszelvény dudorral.

ii. Virágidomú gomb, közepett gyürúdisz és gyöngysor, mely-

bl tizenkét domború szirom indul ki.

12. Karika a szíjról, melylyel a trt az övböz fzték;a gyr-

bl kiálló négyszög toldása a trhüvely kampójának befogadá-ára

szolgálbatott.

13. Gyr, madárfej végei visszahajlók.

14— 16. Kerékdísz, férfisírokban és többnyire a mellcsont tájé-

kán találták ; négykülls vagy háromkülls, hátlapjuk rozsdás

részén a ruhaszövet lenyomata megmaradt.

CXVI. Keszthelyi sírmezk. Ni ékszerek.

1. Hosszúkás keskeny lemez ezüstbl, harántosan álló párhu-

zamos csatornákkal, melyeken a gyöngyfüzérek fonalai mentek át;

a Dobogóról.

2. Bronzfülecske gyöngyfüzérek beakasztására.

3. Határozatlan bronztárgy, eleje

csonka, két egyenköz lemezbl áll,

hátsó részéhez forrasztott karikával, vé-

gén összekuporodott állatforma.

4. Dísztag, középrésze rhombus forma,

benne kördísz, két széls hegye csiga-

haj lássa szélesbül s végén háromszögöt

képez gömböcsök. A lógó dísztagok

közt legtöbb az átlyukasztott bronz-

pénz. Ezek átalában ív. századi kisebb-

nagyobb pénzdarabok, melyek több-

nyire kopottak és rozsdásak. Legtöbb

kö/tük a Constantinusok korából való, a

legkésbbiek I. Valentkiianus korabeliek.

5. Csüng dísztag bronzból, ketts levélidom u, felül füllel s

benne karika, alul gúlaformát képez gömböcsök.

6. Domború sima köröndök ezüstbl.

7. Félholdidomú csüng ezüstbl, fölületén vonal- és gömböcs-

díszek, legersebb kihajlásán kiálló peczeg ; ilyen csak egy volt.

8. Lóhereidomot képez három domborulat ketts ezüstlemez-

bl, alján lyukak a fonál átbocsátására; egy sírban két példány volt.

9. Ezüstcsörg, két félgömbbl áll, fülül füle volt, egy sírban

két példány volt belle. Ezeken kívül töredékes állapotban még

sok csüng tag akadt, de alakjuk nem ismerhet föl. A legérde-

kesebb lógó egy háromszög bronzlapon álló ni f, a városi sír-

mezrl. Sajátszer, ismeretlen rendeltetés tárgy a füles csont-

gyürü, melynek ábráját idezárjuk. A karika lapos falán 12 lyuk

sorakozik egyenl távolságokban, mindegyik vonalkerettel. Lipp

amulettnek tartja. A Dobogón négyszög átlyukasztott palatáb-

lácskák akadtak, öt egész és néhány törött példányban. Mindkét

sírmezn egészben öt átfúrt farkasfogat is leltek. Xéha gyöngyök

közt, máskor magányosan fehér, sárga vagy kék szín fogidom

üvegcsüng fordult el, a korona alatt haiántosan futó lyukkal,

egészben 21 példányt leltek mindkét sírmezn. Fülönfüggk ren-

desen ni, vagy gyermeksírokból ismeretesek, nagy ritkán egyes

számban szegény férfisírokban is akadtak, de ezek egyszer sod-

ronykarikák. A két sírmezrl közel ezer függ került össze, anyag-,

alak- nagyságra és díszítésre nézve nagyon külömbözk. Legna-

gyobb számmal voltak az egyszer sodronykarikák és azok, melyek-

nek végei kör-, tekercs- vagy hullámvonal formában kihajolnak,

minket a — tábla — számai alatt láttunk. A karika vagy át-

megyen a dísztagon vagy az utóbbi lelóg róla.

10. C-üngöje trombita módra kiszélesbül és fölületét vízszinteden

futó párnatagok ékítik.

11. Csonka függ, alján lefelé és fölfelé álló peczeg, mindegyiken

üveggyöngy.

12. Csonka függ, a karika két ellentett oldalán keresztül

megyén két félgömbbl álló tagon, melyet kívül ketts sodrony

szegélyez.

13. A négyél karikán egyenl távolságban egy nagyobb és három

kisebb di^ztag áll ki- és befelé, a nagyobbiknak mindegyik végén

egy gyöngy, a kisebbet átjáró peczegre ersített gyöngy képezi.

14. Gyöngyözött sodronyról gülába rakott négy gömböcs áil

lefelé.

15. A függ fels félköre sima sodrony, alsó felét félhold lemez

képezi, gyöngyözött szegélvlyel, körded szélein három gúla idomba

helyezett gömböcs;a félhold csúcsait hármas sodronytag szegélyzi;

egy pár ilyen függ a Dobogón került el.

ló. A függ sima karika, melybl rövid peczeg áll ki s rajta

gömb.

17. A függ karikája átmegyen egy két félgömbbl összetett

bogyón ; két pár akadt bronzból.

[8. Hasonló, de nagyobb s a félgömbök szélei kissé kihajlók,

bronzból ; akadt egy ép é- két törött példány.

iq. Hasonló, ezüstbl ; mindkét félgömbön sodronydísz, mely

lvraidomú mustrát ismétel.

CXVII. Keszthelyi sírmezök. Kosárkás tüskök. A keszthelyi

sírmezökön százával fordultak el ; anyaguk legtöbbször ezüst vagy

bronz ; egy pár arany a Dobogóról került el, ezüstbl sok volt

a Dobogón, kevesebb a városi sírmezn, legtöbb volt mindkét

helyütt a bronz, a bronzfüggkön gyakran aranyozás nyoma.

A függk legjellemzbb alkatrésze a kosárka, mely néha szabadon

lóg a karikán, de legtöbbször szorosan oda van fzve a karikához.

A kosárkának vagy filigrán bimbónak két f változata van. A leg-

gyakoribb idoma a következ részekbl áll a) karika, b) a kari-

kából nyiló lemezes kehelyke, c) a kehelybl kin a filigrán mvféltojásidomú kosár, d) a kosárra brül a szorosan rakott fém-

fonalakból alakított kúp, c) s a kúp tetejét rekeszes üveggyöngy

vagy hasonló disziti. A ritkább idom az, melynél a kosarat lapos

korong zárja, melynek fölületét sodronydísz .- közepét üveggyöngy

di-zíti. Mindkét fajtából sok a kisebb-nagyobb változat. V. ö. PuW.ky

Ferencz, Tanulmányok a népv. emlékeirl, 1888. 9— 12. 1.

1. a) Kúpos kosárkával, ezüstbl; 1. b) a karikának a kosár

fölött szemközt álló szélesbül része gömböcs- és sodronydíszszel.

2. a) Lapos kosárkával ; 2. b) a kosarat föd lemez közepérl

a körded rekeszbl kihullott a gyöngy, körülötte reczés sodronyú

S idomok töltik be a tért, az egész lemezt két reczés sodrony

szegélyzi.

3. a ,. Ezüstbl, kúpos kosárral, a legnagyobb fajtából ; a kis kelyhet

reá forrasztott fonalakkal díszítették, a kosár öt szívidomú

ronyos tagból áll, a sodrony két vége befelé hajlik é- körrel

záródik;

a fönmaradó fels térben lyraidomot példáz a sodrony.

A kup legszélesebb kerületét S forma sodronyok köreibe rakott

gömböcsök sora ékíti. A kúp külsején egyenl távolságokban két

egymás mellé helyzett ? idomú sodrony vonul a csúcs felé ; a

csúc>on rekeszbe foglalt üveggyöngy; 3. b) a kosár fölötti lemezes

kiszélesbülést hosszában ruvátkos sodrony szegélyzi, közepett pár-

huzamos egyeneseket képez két rovátkos sodrony, ezek közt s a

két y/x\ hosszában rovátkolt sodronyokból alakított S idomok sora,

mindkét hajlásban gml öcscsel.

4. a) Ezüstbl, a kosaras tay -zabádon csüng; a karika egyik

végén és még három helyen háromhajlású gyürútekercs; 4. b) két

tekercs közt kiszélesbül rész fölületét bevert pontkörök díszítik.

r. Ezüstböl.a kosara> ta<,r szabadon csüng, a karika egyik végén

s az ellentett oldalon kéthajlású gyri

CXVIII. Keszthelyi sírmezk. Kosaras függk.

i. a) Nagyobbfajta példány ezüstbl, kúpos födel kosárral, a

kelyhet fekv 8-as idomú fonalak ékítik, a kúp alsó kerületén

gömböcsök sora, innen a kúp csúcsa felé egyenl távolságokban

négy helyütt két rovátkos egyenes fonál vonul, végükön fölül

három gömböcs, a kúp teteje csonka, i. b) A karikának kosár

fölötti rhombikus szélesbülése, közepett rovátkos sodronynyal sze-

gélyzett keretben üveggyöngy, a küls szél irányában rakott

gömböcsök rovátkos szegély rekeszekben, és hasonló négy göm-

böcs a rhombus hosszabb átlója irányában.

2. a) Nagyobbfajta példány ezüstbl, kúpos födel kosárral, a

kelyhet fonalas karikák ékítik, a kosár egyes osztályait egyenes

sodronyszálak határolják s bennök nemcsak szívidomú és lyrás

mustrájú ékítmény, de a mez legcsúcsán karika is van. A kúpot

körületén egyenl távolságban reáforrasztott párhuzamos ketts

rovátkolt fonál, három körbenfutó síkra osztja, az els és har-

madikban fekmentes ocokba hajlított fonalak képeznek szakadatlan

sort, a középsben az idomok harántosan állanak egymás mellett,

a kúp tetején keretbe foglalt üvegpaszta. A kosár karikájából

karikán horgas vég. peczeg csüng le, melyen nyilván valamely

nagyobb dísztag függött. 2. b) A kosár fölötti rész szemközt

állítva ; rovátkos sodronynyal szegélyzett rhombikus lemez, közepén

rekeszbe foglalt paszta, a szegély irányában s a rhombus hossz-

tengelyében sodron) nyal körített rekeszekben bronzgömböcsök.

CXIX. Keszthelyi sírmezk. Tk.1. Négyél, egy helyütt négyfelé hasított; néhány száz ilyfajta

t került el a keszthelyi sírmezk minden tájékán ;öt ezüst s a

többi bronzból volt, de ezüstözött. A városi sírmezn két ily t a

koponya alatt keresztben feküdt, a többi ruhatü volt. Nagyságuk

11—34 cm - között váltakozik, legtöbbjének hossza azonban 18—24

cm. A t fels vége rendesen lapított s elgörbült, Lipp fülkana-

lasnak mondja. A négy oldalt különböz módon díszítették, hol

bevert körökkel, mint a jelen esetben, hol más bevert idomokkal

vagy sodronyos díszítéssel. V. ö. Pulszky F. Tanúim, a népv. kor.

eml. 1888. 12. 1.

2. Feje táján lapátidomú lemezzé szélesbül, a lemez tövén apró

lyuk.

3. Fejét lapos gyr s a gyr fels szélébl kiálló öt apró

gyr képezi.

4. Fölhasított nagy ezüst-t, a négyes hasadék fölött két helyütt

s alatta három helyütt sodronynyal szegélyzett négyszögpánt

^3

fogja köri, a két széls kisebb s minden oldalán sodronyszegélyii

gömböcs ékíti, a közbees három nagyobbnak minden oldalán

két-két gömböcs, melyet S idomú sodrony körít ; a t négy.^zárának közbees lapjain szabályos közökben háromszögmélyedések.

5. Hasított t fels fele, a négyes hasadék ágain hullámvonalasvonaldísz, fölötte s alatta egyenl közökben gyürtagok s közbenközponti körök.

o. Lapos gombú t.

7. Hasított t, hasonlít az 1. számhoz, csakhogy közvetlenül a

hasadék alatt négyszög pántgyür.

8. Feje kilapított, fels szélén két apró karika, a lemezen egymást

keresztez sorokba rakott körök és három apró lyuk.

9. Szára közepén rhombikus lapulás, alatta két gyürtag s

fölötte változva nagyobb és ketts kisebb gyürtagozások.

10. Feje kis lapos kúp, vonalas ékítéssel, alatta a száron körül-

futó vonalak, ezek alatt ferdén futó vonalak, melyek alatt ismét

körvonalak, ezután a >zár négylapú s a négylapú rés/ végén ismét

körülfutó vonalsor, méhen túl a szár ismét kerek átmérjvé válik.

11. Feje lapított és átlyukasztott, e/után a szár fele négylapú,

azontúl kerek, a lapos részt három helyen harántosan allé ketts

vonalak két mezre <>>ztják, melyeket sorba helyezett bevert körök

I24

ékítenek. Idecsatoljuk egy t fels felének ábráját, mely a városi

sírmezrl került el ; feje félholdidomú lap, szélét központi körök

ékítik, melyek körül itt-ott még meglátszik a csillagos keret ; a

lemez tövén a szár irányában álló két kerek lyuk ; egy sima gyürü-

tag vezeti át a kerek szárba. Kisebb alakú hasonló t, de díszítés

nélkül, akadt a Dobogón is.

CXX. Keszthelyi sírmezk. Tk.i. Gombos fej, rovátkos gyürü domborodik ki a kúp alatt, nyaka

kerek, fölül-alul körben futó, közben rézsútos vonalak ékítik, ez

alatt négyélvé vastagodik a szár, élei rovátkosak, ezentúl a szár

ismét kerek. Egy példányban lelték.

2. Korongos gombbal, alatta gyürtag, a szár kerek átmetszet.

3. A feje tojásdad, fölül kis kúppal, közepett és tövén gyürü-

taggai, szára kerek átmetszet.

4. Feje áttört négyszög lemezzé lapul, az áttörést ketts pár-

kánykeret szegélyzi, a szabadon álló háromszögbl hármas tagú

levélféle ágazik ki, melynek fölületét sorban futó négyszög mélye-

dések ékítik; a lemeznek a szárba való átmenetelén ketts gyürdísz.

5. Fzöt, egyenes.

t. Füzt, hajlított szárral.

7. Fejét karika képezi, a karika s a szár között gyürtag; 1— 7.

bronzból.

-. és q. « Fülkanalas » tk, ígv nevezi Lipp, bár semmi ok sincs

másnak tekinteni, mint igen díszes antik stylusoknak, melyeknek

a « fülkanalas •> vége, az Írásnál a viasz kiegyenlítésére szolgált;

kilapított végük alatt gyürüded tagozású nyak, ezután négy oldalú

ré^z következik, melynek minden oldalát hullámvonalak vagy

keresztbe rakott vonalak díszítik, ezentúl ismét kerek a szár s

egy darabig gyrt igokkal ékített. Ilyen mintegy harmincz akadt

a Dobogón.

CXXI. Keszthelyi sírmezk. Korongos fibulák. Korongos

fibula, kettnek kivételével, csak a Dobogón került el. Csaknemvalamennyi gyermeksírokból való. A fibulák két egymásfölé

helyezett lemezbl állanak ; az alsó sima, ennek alján van a t,a fels igen vékony lemez, préselt diszítményekkel ékes, a két

lemez közti rt valami gipszes péppel töltötték ki, mely utóbb

megkeményedett és még most is legtöbb fibulánál, hacsak töre-

dékesen is, megvan.

I. Ezüstfibula, az alsó korongon vastü. A fels oldala két tagból

áll, ersebben kiálló bima lapos keretbl és a kereten belül gyöngy-

szegélylyel körített mélyebben fekv aranyozott kerek lapból,

125

melyen közepett emelkedén álló kereszt, balról angyal (Gábor

arkangyali, a jobbról ni akik (Mária) az annunciatio jelenete —volt kitrébelve. A fibulát megtalálásakor csákányvágás érte, mely a

vékony lemez képet darabokra törte. Gyermek sírjában, nem a

csontvázon, hanem a töltelékföld kzett találták.

2. Ezüstfibula ; a fels lapon kimagasodó gyöngyözött szegély

keret, a gyöngykörön belül vonalas szegélybl ötszög domboru-

latok sorakoznak s a keret bels széle hullámzatosan és tértién

a középs aranylemez domborkép felé lapul. A domború kép

szétterjesztett szárnyú sas feje fölött szemközt álló római impe-

rátori mellképet, jobbra-balra több pálmaágat ábrázol; nyilván a

romai mvészetbl ismeretes császári apotheosis állott az ötvös

szeme eltt. A fibula alsó lemezén a vast s a két lap közötti

hézagban a fehéres ragasz még megmaradt.

3. A fibula anyaga bronz, idoma körded, fels lapját kidombo-

rított s a küls szegélylyel párhuzamos díszít mustrák ékítik.

Legkívül gyöngyszegély, azután pálezatag, kalászsor, pálezatag,

ismét kalászmustra, ezen belül reczézett pólyatag és legbelül

hullámvonalas sáv fogja körül a középs sima tojásdad mezt.

Itt-ott aranvozás nyomai látszanak, vastjébl csak rozsdafolt

maradt meg.

4. Korongos bronzfibula. Fels lapján gyöngyözött keretben

tizszirmú virág, mindegyik sziromban ismét körded levélkoszorú

domborodik ki, a szirmok körben rakott ketts levélsorból indul-

nak ki.

5. Korongos bronzfibula. Fels lapján gyöngyözött keretben,

közepett gombszelvény dudor gyöngyszegélylyel s körülötte egy-

másba járó vonalkörök, mindegyikben gömbszelvényes domborulat.

6. Korongos bronzfibula ; küls keretén dudorok sorakoznak,

közvetlenül mellette beljebb gyöngysor, közepeti gyngykeret -

benne vonalas háromszögben kerek dudor - a háromszög két

oldalából sugarak hajlanak ki, a két gyöngysor közötti sávon páros

háromszögök és dudorok váltakoznak.

7. Korongos bronzfibula;küls keretén dudorok, a keret mellett

belül reczézett pálezatag, közepett gyöngy- és vonalkörben dudor,

s körülötte vonalas keretekben dudorok sora.

CXXII. Keszthelyi sírmezök. Korongos bronzfibulák, bronz-

gyürúk.

1. Körded idomú, gyöngyszegély vonaltag, kalászsor, vonaltag,

kalász-or s ismét vonalsor szegélyzi kividrl befelé a középs sima

kordéd lapot.

I2Ó

2. Gyöngyözött keretben közepett vonalsor, benne kisebb vonalsor

s a kett között kifelé nyilt félkörvonalak egymás mellett sora-

kozván, csillagokat képeznek.

3. Gyöngyözött és vonalas szegélyben közepett gyöngyözött

kör pálczakeretben, körülötte háromszögbe rakott apró gömböcsök-

bl álló csoportok.

4. Központján dudor, körülötte pálczakör, melybl a lap sima

kerete felé sugárszeren, szabálytalanul rakott hornyolatok vonul-

nak. Ez az idom kisebb-nagyobb formában öt példányban került

el, négy a Dobogón s egy a városi sírmeznek a Georgiconra

nyúló részén.

5. Sima korong, közepén kidomborodó köldökidom, hátlapján

két párhuzamosan álló kengyel, az egyiken rajta volt a vastü,

mely a kiemelésnél darabokra tört ; a városi sírmezn ni sírban

lelték. Ujjgyürk mindkét sírmezn ritka jelenségek voltak.

Mintegy húsz darab nk és gyermekek sírjaiból került el,

legtöbbje sima bronzkarika és «hasonlít a mai jegygyrkhöz »;

néhány díszesebb példány ezüstbl való, ezek :

6. Pecsétl (?) gyürü ;tojásdad keretébl kihullott a k ; a

rekeszt gyöngyszél szegélyzi, alul és két széls hajlásán a karikán

háromszögbe rakott hármas gömböcs díszíti.

7. Sima, tömör ezüstgyür, tojásdad fejtagjából kihullott a k.8. Karikája reczézett, tojásdad fej lemezén bevésett emberi alak

(Hercules ?).

9. Vékony karikán a fej tag préselt lemez négyszirmú virág.

CXXIII. Keszthelyi sírmezk. Kargyürk. Mindkét sírmezn

mintegy négyszáz kargyürüt leltek ; néha egy-egy ni sírban

föltn számmal voltak. Férfiak sírjában csak nagy ritkán akadt

egy-egy karika s az is többnyire vaskarika volt, néha sima vagy

sodrott kampós vég bronzgyürük is találkoztak ; ellenben a nkés gyermekek sírjaiban a karikák többnyire bronzból valók.

A karikák rendesen nyitott végek, díszítésük többnyire bevert

vagy vésett, idomuk különböz : négyél, hatélü, gömböly vagy

lemezes, végeik hegyesek, bunkósak, laposak, vagy kigyófejesek.

Bemutatunk néhány formát :

1. Négyél, vonalas díszszel ; vékonyuló végekkel.

2. Kerek, vastagodó végén gyöngyözött sávok kettesével és

hármasával, csak két példány; a Dobogón férfisírokból való.

Kisebb «bunkós» vég kargyürk, egyszerbb díszítés, néha

egészen sima, nagyobb számmal a városi sírmez georgiconi

részén igen nagy kosárkás függk és nagy tk kíséretében akadtak.

127

Ide zárjuk két kigyófejes vég karperecz ábráját. Mindkettlemezes s a végén, a kígyó fején túl, nyakszer szkülés vezetett

a valamivel szélesebb lemezbe. A nyak mindkét bemutatott pél-

dányon egyformán van tagozva és díszítve, de a fej s a lemez

díszítése különböz : e?y-nál harántosan fektetett három egyenes

két ré~zre osztja a fölületét, a keskenyebb mezt egyenesek által

kötött két központi kör, a szélesebb mezt két vonalkeret

háromszögmélyedés és két központi kör ékíti. A lemezt vonalas

lyben végein központi kör és egymá.-ba kapcsolt dlt .S'-ek

ketts sora diizíti. A másik* karperecz b) lemezén ugyanily

128

sorok közti tért bevert apró háromszögökbl alakított keresztkék

foglalják el. A kigyó fejét három részre osztják harántosan álló

párhuzamosak s közben bevert apró háromszögök, a legkeskenyebb

részen két körszelvény vonal hajlik egymásfelé, a másik meznhasonló vonalak, de duplán s közben bevert apró háromszögökkel,

vannak, a legszélesebb térben három központi kör s egy vonalas

háromszög.

CXXIV. Keszthelyi sírmezk. Lemezes kargyürük. Ritkábban

fordultak el, mint a többi fajta karpereczek;legtöbbje a Dobo-

góról való, a városi sírmezben csak elvétve került el egynéhány.

Egészben közel hatvan darab van, melynek mindegyikén más-más

a küls oldal díszítése. A végeik gyakran csuklóban járnak úgy,

hogy egyik végén két hajlított vég nyujtvány, a másikon szintén

egy ily nyujtvány van, mely a kett közé szorul s egy szög, mely

a három lemez csszer hajlásán átment, összefogta a két véget.

i. Csuklóban zárt karperecz, külsejét három sorban vonuló

bevert háromszögek és négy sorban vonuló bevert pontok ékítik.

2. Külsejét hosszában futó két hornyolat és három domborulat

ékíti, mindkét vége táján keretbe foglalt kerekded kék üvegpaszta.

Három példány.

3. Csuklóban zárt karperecz, hosszában futó három párhuzamos

vonal és közben bevert apró háromszögök 'ékítik külsejét.

CXXV. Fülönfüggök.

i.aj Kosaras, aranyból; a kosár félgömbidomú, alja sodronyos,

fels széle lemezes, a karikával hengerded és korongos sodrony-

tekercs köti össze; szélén, alul, fül. 1. b) A kosár nyílását lemez

födi, melynek közepén köridomú rekesz, ebbl keresztidomra négy

kördedhajlású rekesz, s közben 4 háromszög keret áll ki, minden

háromszög csúcsán körrekesz, az üres téren minden rekesz mellett

egy-egy gömböcs; a karikának a kosár fölötti részén öt apró

rekesz, valamennyi rekeszbl kihullottak a kövek. N. M. Lel-helye állítólag Abrudbánya vidéke. Pulszky F. elemlíti ; Tanul-

mányok stb. 1 1 . 1.

2. Kosaras, aranyból ; a kosár kúpidomú, rovátkolt sodronyból,

szélén rovátkolt ketts sodrony ; gyöngyözött szegély gyr áll

a karika s a kosár között ; a kosarat fölül rovátkolt sodronynyal

szegélyzett lemez borítja, melyen közepett sodronynyal körített kerek

rekesz és körülötte négyszög foglalásban hat k csoportosul,

közben háromszögbe helyezett gömböcsök csoportosulnak ; a kosár

szélén alul karikás fül. A Parisban elárverezett Fillon-gyj temény-

ben volt. Pulszky F. említi : Tanulmányok stb. 11. 1.

129

3. a) Kosaras, aranyból ; hasonlít az i. számúhoz, csak a kosár

föd lapján más a díszítés ; 3. b) közepett három kisebb gyöngy-

körrel szegélyzett köridomú keretben kö volt; a lemez küls szele

t

ersebb gyöngykor szegélyzi, ezen belül apró gyöngykörok s ismét

ersebb gyöngykör következik. Lelhelye Dos di Trento, a bécsi

cs. k. múzeumban. Pulszky F. említi : Tanulmányok stb. 12. 1.

4. a) Kosaras, rossz ezüstbl, a kosárból csak az alsó gyr és a

kehely maradt meg ; a karika elöl rhombu>>á szélesbl, melyen

közepett sodronynyal kerített körfoglalványban üvegpaszta s körü-

lötte sodronynyal krrített 1 1 apró gömböcs. Lelhelye Lesencze-

Tomaj (Zala m.), Darnay Kálmán gyjteményében. Arch. Ért.

[891. XI. 69.

5. Gömbös, aranyból. A karika alján négy kisebb és egy nagyobb

üres gömb, a gömbökbl félgömb idomú dudorok emelkednek ki,

ezeket apró szemcsék körítik és a gömbök találkozásai is ily szem-

körök, a legfels kisebb, s az alsó nagy gömbös három, ille-

tleg négyszögekbe rakott apró szemcsék. N. M. Arch. Ért. 1889.

IX. 149.

CXXVI. Cserépedények.

1. Öblös edény, kéke-szürke agyagból, sima fölület, hasát fels

szélén ketts vízszintes- egyenes vonalsortól szegélyezett dombo-

rodó ötszörös hullámvonal köríti; leihelye Gyr-Szentmárton. N. M.

Arch. Ért. 1881. I. ibo.

2. Tálcza oldalnézetben, 2. a) alsó nézetben. Alját kidombo-

rodó hármas vonalak, pontok, keresztezett kör és levelek ékítik. X. M.

3. Tálcza, melynek alját ketts egyenesek által négy szakaszra

osztott mezkben kidomborodó egyforma idomok ékítik, melyek

közeljárnak a középkori heraldikában dívó prémmustrához. N. M.Az 1. és 2. számú edény lelhelye Czikmántor (Erdély) Arch.

Közi. XIII. Rep.

5. Öblös edény, nyaka táján benyomott ketts háromszög-sor,

s abból a hasa legersebb kihajlása felé irányuló háromszögökben

csoportosult rhombikus mélyedések, a mélyedésekben kidombo-

rodó vonalas tagozások; mindegyik mustrából lu nagyságban pél-

dákat adnak a csatolt részletrajzok. N. M.

6. Öblös edény, hasa fels hajlásán három vízszintes sor-

ban négyszögmélyedések, minden mélyedésben kidomborodó ke-

resztke. N. M.

CXXVII. Két díszes övcsat.

1. Bronzból, karikája állatfökkel végzdik, ezentúl flülete há-

romlapú, a középs vízszintes lapon mélyedések sora, négyszirmú

9

virágok váltakoznak hossznégyszögekkel; a bels lap mindkét szé-

lét domború csipkedísz szegélyzi.

A tüske hegye harántos gyrkkel van tagozva, középrésze fölül

háromlapú, a középlapon hosszában egymásba nyúló oo mélyedések

sora; a tüske töve négyszöglemezzé tágul, melynek fölületét mé-

lyített vonalas sorok 10 négyszögre osztanak, minden négyszögben

pont, a tüske közepe felé, a négyszög küls szélén, két félkör és

három háromszög áll; a lemez két oldalából tátott szájú állat ei-

teste áll ki, mely hátúi kigyó formára tekerdzik és kigyófvel

végzdik; az eltestet pikkelyszeren egymáshoz csatolt dupla fél-

körök és bennök apró karikák borítják. A csat lemeze hossznégy-

szögidomú három küls oldalát pálczatag, s ezen belül habmaean-

der-féle szegélyzi, mely niellóval lehetett borítva, ezen belül

kalászforma egyenesen futó ornament harántosan ketté osztja a

tért, mindegyiken három, küls szélén rovátkos keretben egy-egy

ugrándozó ragadozó (oroszlán ?) van bevésve, mindegyik állatból

két láb látszik, fejük visszafordul és úgy állanak, hogy alsó oldaluk

a lemez közepe felé irányult. N. M. Kalauz a N. Múzeum érem-

és régiségtárában 1885. 17. 1.

2. Bronzból, tojásdad karikáját berakott ezüstpettyek ékítik,

lemezének idoma kör 3/4

részét mutatja;küls szélét ferdén ro-

vátkolt sáv kiséri, ezen belül mélyített háromszögökbl ketts sor

következik, mellette ismét ferdén rovátkolt sáv, az íyy körített

középs mezben a csukló felé rovátkolt egyenes sáv, ezentúl to-

jásdad mélyedésekbl alakított sor és beljebb párhuzamos rovát-

kolt egyenes sáv határolja, ezen belül öt sorba rakott mélyített

négyszirmú idomok töltik be a tért. Aranyozás maradványaival ', ,.

N. M. Arch. Ért. 1889. IX. 143. 1.

CXXVIII. Gyri övcsat. Arch. Ért. 1890. x. 236. A bronz csatot

állítólag Gyr vidékérl szerezte Spöttl, bécsi gyjt, kinek halála

után a bécsi néprajzi múzeumba (?) jutott. A táblán fölül álló lemez a

széles öv egyik végét bontotta, másik végét takarta, azért felel meg a

a fels lemez kimetszése a csat karikájának. A fels lemezt kívül u. n.

gyémánt sor szegélyzi, ezen belül három oldalán összekapcsolt te-

kercsekbl alakított keret, a két sarokban tojásdad idom ;küls hossz-

oldalán hüvelyféle tok indul ki a lemez szélébl, mely gyöngyök s a

gyöngyök közé rakott hármas gyrkbl álló sor módjára tagozott.

A karika mindkét végén egy-egy állatfej, küls szélét gyémántsor

szegélyzi s ezen belül tekercssor vonul. A peczeg hiányzik. A csat

lemeze hossznégyszögidomú, két csúcsa letört. Fölülete két quad-

ratikus mezre oszlik, mind a két négyszögben egyenközen elhe-

'3'

lyezett kisebb négyszög, a két négyszög közötti téren kétfell

egészben négy csigasor, s közöttük egészben négy fekv oc idom.

A két kisebb négyszögben szintén geometrikus idomok; egyiken

nyolcz sugár csillagot képez, a négy rövidebb sugarat egyenesek

kötik össze;a másik négyszögben, két központi csúcsra helyezett

párhuzamos quadratum. A kisebb épúgy mint a nagyobb mszögöket gyémántsor szegélyzi. A csat mellett a táblán bronz-

pálczát látunk, melynek egyik vége háromszög lemezzé széle-

bi;

a báromszögöt gyémántsor szegélyzi - ezen belül csúcsra

helyezett háromszög. A pálcza két végén hornyolatokkal van

tagozva, ezek közt fölülete gyöngyözött, a gyöngyök közé rakott

hármas gyürtagokkal. Valamennyi díszítés a mélységbl ugyanegj

magasságra domborodik ki, úgy a kiemelked mint a mély részek éle

körvonalúak és oldallapjaik térdén futnak, a hol három lap össze-

talál, éles csúcsba szögellenek Mind e jelenségek a fafaragó stílusra

emlékeztetnek.

CXXIX. Szécsényi sírlelet (Nógrádm.). A szécsényi határban

fekv úgynevezett iKáprás erdi éjszaki szélénél, az Almás puszta

fensikjáról beszakadó tMély árok» éjszaki partján [885-ben es

után emberi koponyát leltek, utóbb [886-ban ugyanazon a helyen a

csontváz egyéb részei és régiségek kerültek el A régiségek közül

esatot állítólag a bal váll lapoczkacsontjánál, nyakéket és tt a

mellkason, gyrt s vaskést a jobb oldalon találtak. Arch. Ért.

1887. VII. 429 430. Pintér Sándor tulajdonában Szécsényben.

1. Ezüst csat, a tüskéje hiányzik, lemeze ötszög, hosszúra

nyúló hajlított oldalú csúcscsal, a csúcsból két oldalt hattyúfej s

nyaki, másik két sarkából pedig két karikaidomú nyujtvánv

áll ki. A csukló lemezzel végzdik, mely a testlemezre két szö-

gecscsel reá van ersítve, hosszában futó három párhuzamos vonal

s bels szélén zigzeg-vonal díszíti. A te-t lemez legszélén lapos ke-

ret, melyen helylyel-közzel bevert félkörökbl alakított sor nyoma

látszik, ezen belül egymáshoz toldott, ferdén áll S tagok sorakoz-

nak, s a középs tért, mélyített alapból kidomborodó, kétszer

ismétld ketts fél S idom foglalja el, a két tél S idom egymá -

nak mindig háttal, áll az egyik párnak a szára reá megyén körszel-

vény idomra, melynek két vége beleié hajlik, az. alsó pár p

harántosan álló egyenesbl emelkedik, az egyenesre a lemez csúcsa

felöl hegj ;ben két egyenes megyén, mely a kerettel együtt

e helyen rhombikus mélyedést fog körül. A lemezen aranyi

maradványai.

1. a) oldalnézet, mely mutatja, hogy a karika s te.-tlemez régi-

'32

idben eltörvén, ketts lemez közbe rakásával ismét összeillesz-

tettek.

2. Ezüst-t, feje körbehajló és hegyes vég, a fej alatt pálczája

egy darabon vonalas dísz, alsó hegye letört.

3. Hármas hajlású aranysodronyú újjgyr. A kép két nézetet

ad róla.

4. Késpenge vasból, rozsdás és nyele letört.

5. Nyílhegy vasból, csúcsa és szára csonka ; a kép két oldalról

mutatja.

6— 12. Nyakékbl való dísztagok. 6. és 9. borostyángyöngyök;

7. 8. és 10. átfúrt szarvasfogak ; rí. opalizáló gyöngy, fehér üveg-

bl; 12. kék üveggyöngy.

CXXX. Lébényi sírleletek (Mosonym.). Dr. Sötér Ágoston

a lébényi Mecséri-utcza közelében, a jelen temet közelében, régi

sírmezre akadt 1885-ben, melynek két sírját fölásatta és ismer-

tette az Arch. Ért. 1885. V. 203. és 204. lapjain. Egy sír 127 cm.

mélységben feküdt, ENy—DK. irányú volt; a csontváz fels ré-

sze, s a medencze csontja hiányzott. A csontok gyöngesége és a

mellékletek után ítélve, ni sír lehetett. A mellékletek követ-

kezk :

1. Bronzcsat, áttört mv, nagyobbik lemeze griffalakkal. Errl

dr. S. jelentése nem szól.

2. Vaskés, hossza 8*2 cm., nyele csontból való, hengerded és

gyrs tagozassál; a balkéz alatt, hegyével a kéz ujjai felé irányítva

lelték.

3. Vascsat karikája ; a jelentés errl nem szól.

4. 27 drb gyöngy, sárga, zöld, barna s több szín üvegbl.

í. Sima lemez újjgyr, a balkéz mutató ujjáról.

6. Bronzkarperecz, keskeny lemezes pálczából, nyilt körded vé-

gekkel, a nyílással ellentett része kengyelszeren kihajló, a karika

szélén bevésett vonalas ékítés maradt meg.

7. Bronzgyürü, belül rozsdafoltokkal, a derék alatt a medencze-

csont táján került el.

8. Bronzfibula, egy más sírból való, mely az els sírtól 60 mé-

ternyire esik.

9. Bronzkarika töredékei ; a jelentés ezekrl nem tesz em-

lítést.

10. Bronzkarika három darabja, a jobb kéz tájáról.

11. Hajlított vakarókés bronzból, nyélbe való szárral.

12. Bronzt, körbenhajló fejjel ; az elbbi számmal együtt a

kés s a test között lelték.

l 33

CXXXI. P. -szenterzsébeti sírlelet (Baranyám.) A p.-szent-

erzsébeti régi temet Csáky Zsigmond közlése szerint (Arch. Ért.

1887. YII. 435—430.) három holdat, vagy nagyobb helyet is el-

foglal. A sírok másfél öl mélységben sürün, egy ölnyi távolságban

voltak egymástól rendes sorokban, fejjel keletnek, lábbal nyugot-

nak, s annyi csontot leltek, ihogy szekéren szállították el, 1* s egy

régi kútba hányták. «A lóval eltemetettek fejjel éjszaknak, a ló

hátulja délnek volt és az ember a lóháton ülve.» Huszonnégy

négyszögölnyi téren hat ember találtatott állítólag lóval eltemetve,

bronztárgyak csak egynél találtattak; a mit a jelent össze birt

szedni, még 1885-ben a N. M.-nak küldte be. Az ásás helyén a

föld között IV. századi kopott bronzpénzeket leltek. Minden ki-

ásott sírban volt egy csupor s egy füles korsó. Egy csuprot, s egy

korsót jelent a múzeumnak küldött, több mint negyven daraDOt

az ásók szétzúztak. Némely sírban hosszú nyakú cserépedényke is

volt, ezeket is szétzúzták. A jelentés következtéb n a N. M.

ásatásra költséget küldött P.-Szent-Frzsébetre, de az ásatás ered-

ménye majdnem teljesen sikertelen volt. Csáky Zs. küldemé-

nyében a jelzett edényeken kívül voltak : a) egy kengyelvas, a

lábalja négyszög és füle is valószínleg négyszög lemez volt,

bj egy zabla oldalpálczái négyszög-gyürükkel, c) vaskés pengéje s

hat apró vasdarab. A beküldött többi régiségeket mutatják az

ábrák.

1. és 2. Csekély kidomborodású kerek bronzlemezek.

3. Szíjvég bronzból, elején a szíj befogadására két egymás télé

forduló ál latfej -félével ;azontúl sima és csipkézett keretben öt

hajlású leveles inda, küls rövid indahajtások és körben befelé-

hajló hegyes levelekkel.

4. Áttört mv bronzpityke, öv díszítésére, sima keretben, egy-

másból kinöv két kétfelé hajló levél négyszögecsc.-el ;két pél-

dány.

5. Áttört bronzpityke, két szögecscsel, alján két kétfelé hajló

levél és belle kinöv hét más levéllel;két példány.

6. Egyenes bronztag, középs karikás taggal, benne szögecs, két

ágán csipkézett szegély.

7. a) bj Áttört mv bronzgomb, idoma kúpszer, gömbszel-

vény idomú csúcscsal, oldalain ágakból és levelekbl álló domboru-

latok, három példány.

8. Apró bronzpityke, szíj díszítésre, sima keretben két kétfelé

ágazó levél, melybl fölül második levél indul ki. négy szö-

gecscsel.

134

9. és 10. Szíjvégek bronzból, egészben hét darab volt a külde-

ményben; sima és befelé hullámos szél keretben, áttört mvdiszítmény: három gyr egy tagban.

ii— 14. Bronzkapcsok áttört mv, nagyobb és vele csuklóban

járó kisebb tagból ; az ábrák fels s oldalnézetben mutatják ; volt

12 drb a küldeményben. A kisebb lemezen háromszög körül álló

levelek domborodnak ki ; a nagyobb tagokon gyöngyözött keret-

ben, a hossztengely irányában növényszárfélét látunk, melybljobbra-balra két sorban egy-egy gyürdz levél indul ki.

15. Szíjvég bronzból, nyelvidomú, fölülete sima.

16. Bronzcsat karikája és tüskéje.

17. Bronzcsat, a karika s a lemez egybe van öntve, a lemez

nyelvidomú, fölülete sima, s három szögecs van benne.

18. Vasgyür, félgömbidomu bronzfejjel, a fej tag széle gyön-

gyözött.

CXXXII. Pásztói sírleletek. fHevesm.). 1890-ben kavicsásás

közben Pásztón a munkások sírokra akadtak, melyekben ékszerek

s egyebek voltak. A legtöbb mellékletet, a vastárgyak kivételével

a vállalkozó Ulmer Gábor összegyjtötte és a N. Múzeumnakajándékozta ; szerinte mintegy 10 sírból származnak. Arch. Ért.

1890. x. 87—88.

1. 2. és 8. Három szíjvég bronzból, ketts levéltekercs dom-borulattal díszítve.

3. Két csüng keretbl, melyben kereszt áll ; a fölületen göm-böcssorok domborodnak

; a keretbl négyszögidomú fül áll ki.

4. Bronzkorong, két sima léczczel szegélyezett gyöngykeretben,

áttört m : közös központból kiinduló négy állatfej, a központon

csipkés keretben guggoló határozatlan négylábú domborodik ki.

5. a) b) b. a) b). Bronzkorongok rovátkolt sodronyszegély-

lyel, közepett körkeretben gömbölyded üvegpaszta s körülötte

hét keretben ugyanannyi gömbölyded üvegpaszta, a) fölülrl,

b) oldalt.

7. Bronzkapocs, karikája kerek, lemeze hosszú ötszög, behajlott

szélekkel, két szögecs szolgált az ersítésre.

9. Bronzcsöngettyü.

10— 15. Bronzkarperecz, egyenesen elmetszett nyilt végekkel, a

karika több él s végei felé kevéssé szélesbül ; a karikákat ékít

pont- és vonaldíszeket a 13 bj, 14. b) 15. bj részek mutatják.

16. aj Övrl való díszlemezke, a) fölülrl, körded három kihaj-

lással, mindegyikében szögecs, ferdén futó karimával, b) alulról,

c) oldalt.

•35

17- Bronzlemez töredéke, párhuzamos dudorokkal.

18. és 19. Fülönfüggk karikái, a csüng tagok hiányzanak.

20. Kétkarú, egyenes bronzpáleza, közepett lyukkal, hosszában

gerinczczel.

21. Gyr, keskeny bronzszalagbi..

22. Agyaggyöngy.

23. Csontmarkolat, gyöngyözött fölülettel. a gyöngyök közt

négy-négy karikás taggal.

24. Pasztagyöngyök.

CXXXIII. Nerhesvölgyi temet 1 Mosonym.). 1884-ben dr. Sötét-

Ágost kezdte a temett fölásatni és akkor három nap alatt 52 sír

tartalmát hozta napszínre ; ezekrl értekezett Arch. Ért. 1885.

V. 310— 3 1 q. A leletek a mosonymegyei múzeumban vannak

JVlagvar-Óvárott. Második sir. Két fülönfügg négyél tojásdad

bronzsodronvból, egyik vége keskenyebb, másik vége kis dudorral,

a nyílással ellentett oldalon dudor ; az alsó kihajláson föl- és lefelé

álló peczeg, a fölfelé álló tagról a gyöngy hiányzik, az alsón meg-

van. Kulcsos gyr, a jobb kéz egyik ujján találták, a zárba járó

kulcs áttört mv és hasonlít a római korban dívott gyrs kul-

csokhoz. Két korongos mellcsat bronzból, körkeretben áttört mvhatszirmú rozetta, üvegpaszták képezték a rozetta középs körét

és leveleit keretes foglalványokban, legtöbbl a paszta kihullott,

csak három helyütt maradt meg ;hasonló épebb példányok kerül-

lek el ugyané sírmez 117. sírjában (CXXXYIII. t. 22. sz.) és

a pásztói temetben (CXXXII. t. 5. és 6. sz.). Apró gyöngyözött

gyr töredéke. Csontrész. Gyöngyök: egészben 3t>-ot találtak a

halott nyaka tájékán ; többnyire feketés, szürkés vagy sötétbarna

opák üveganyagból. Huszonhetedik sir. A medenczecsont tájékán

elkerültek:

1., 2. Bronzkorongok, sima karimával, bevert háromszögekkelés

körbe rakott pontokkal díszítve, a középtéren mélyített mezbl,központi körbl háromfelé hajló kidomborodó növényindák. A ko-

rongnak szíjra való ersítésére szolgáló három lyuk.

3. Szíjvég bronzból, kidomborodó nvényindákkal és a szíjra

való rés mellett sorba helyezett gömböcsdíszszel.

4. Bronzkarika töredéke.

5., 6. Gömbszelvény idomú bronzpityke.

7., 8. Két négyszög sima bronzlemez, mindegyik két lyukkal.

CXXXIV. Nemesvölgyi temet. 3. sír. Arch. Ért [885. v. 312.

Ketts sírban n és férfi csontváza; a n jobb ke/e mellett Lapos

orsógomb, balfüle helyén bronzfügg, kék üveggyöngy ott és más

i36

öt gyöngy melle táján szórványosan akadt; a kéz ujján zöld sáv

mutatta, hogy rajta gyr volt. Balról a férfi óriási csontváza.

Oldala mellett háromél vasnyilvég, késpenge töredéke, több szét-

mállott vasdarab, bal fülénél bronzsodronyból való tekercs. A test

dereka körül szíjöv s végén i. áttörtmv szíjvég, hüvelyén négv-

szögmezben harántosan álló S forma kidomborodó díszszel, melylándsás idom levelekkel végzdik

; ezentúl egymás mellett kettsindasor kéthajlású, minden hajlásban egy körtekercs mellék-

hajtással. 2—3. Két kisebb szíjvég, rokon díszítés. 4., 6., 7.. 9.

Áttört mv szíjkapocs bronzból, négyszögidomú keretben balra

guggoló szárnyas griff, a kapocsnak csuklóban járó kisebb tagja

letört, csak a csuklóban maradt nyoma. 5., 8., 12. Hasonló idomúés díszítés szíjdíszek. 10., 11. Négyszög sima bronzlemezkék két-

két szögecscsel. 13. Határozatlan rendeltetés vastöredék. 14. és 15.

Trhüvelyek bronzpántjai, fölületüket bevert körök ékítik, ió. Kisebb

övdísz bronzból, tojásdad idomú három apró átlyukasztott nyújt-

ványnyal.

CXXXV. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1885. v.

310—319. Huszonkettedik sir. Szám nélkül vaskés.

1— 0. Szíjra való apró bronzdíszek, szögecscsel az odaerösítésre;

fölületükön dombormves növényidomok.

7— 9. Szíjra való kéttagú bronzdíszek, a két tag csuklóban jár

együtt, fölületüket dombormves ievélidomok ékítik, a nagyobb

lemezt gyöngykeret szegélyzi;

7. aj és 9. a) oldalnézetek.

10.. 11., 12., 13. és 14. Szíj végeirl való bronzlemezek, vadkan

fket ábrázolnak, a szíj befogadására szolgáló hüvelyivel, a fej

mögötti körvonalán kötél- vagy gyöngytagú keret vonul kör 1 é-

a 12/13. számú nagyobb szíjvégen a középmezöt kidomborodó

növényfolyondár ékíti.

15. Gyöngyözött karikák és bronzlemezke töredékei.

16., 17. Két részre tört barnásfekete opák üveggyöngy.

CXXXVI. Nemesvölgyi temet (Mosonym. 1. A. É. 1885. v.

310—319.

Harmincz7iyrjlczadik sir. 1. Bronzcsat, peczke hiányzik, trapez-

idom keret legkisebb oldalából kiinduló dombormves növény-

indákkal díszített lemez, három szöglyukkal és középs háromszögáttöréssel a peczeg ersítésére, a mely hiányzik.

2. Kéthajlású pántos dísz bronzból, közepett ersítésre szolgáló

lyukkal, végein dombormves állatfökkel s a közbees mezn ki-

domborodó növényfolvondárral.

3., 4. és 9. Áttört mv bronzlemezkék.

i37

5— 7- Szíjvégek bronzból, S formára hajlított dombormvesnövénydíszszel.

8. és io. Áttörtmv bronztagok, kidomborodó növénydíszszel

;

szögecscsel.

II., 12. Apró, áttörtmv bronzlemezkék; felszegzésre való díszek.

13. és 14. Áttört mv >zíjdíszek bronzból, csuklóban járó

nagyobb és kisebb tagból;a kisebbik lemezen két lyuk a szögecsek

számára, a nagyobb lemez hasonlít a 8. és 10. számúakra.

15. és 10. Vaskések. A halott lábánál volt még nagyobb bögre

és felette állati csont.

CXXXVII. Nemesvölgyi temet (Mosonymegye). 1885-ben

dr. Sötér Ágost folytatván a nemesvölgyi temetben az ásatást,

151 sírt táratott föl és ezekrl értekezett A. É. 1886. VI. k. 321—335. 1.

A sírleletek a mosonymegyei múzeumban Magyar-Óvárott, kivéve

a 134. sz. sír bronztárgyait, melyeket a N. Múzeum riz. I. Az1885. évi ásatás leletei.

1. és 2. Karpereczek vastag bronzsodronyból, kívül végig futó

tompa éllel, a két küls lapon bevert pontdísz, végei tompák és

apró karika szegélyzi ; a 145. sírból.

3. Karperecz bronzsodronyból, tompa vég, a 113. sz. sírból.

4. Bronzgyür hármas hajlású sodronyból, a 145. sírból.

5. Sima fölület zárt bronzgyür;56. sír.

6. Hasonló gyr a 35. sz. sírból.

7. Gyönge sodronyu rovátkolt karika, bronzból.

8. Fülönfüggk a 61. sz. sírból. 9. (?).

10. A 167. sz. sírból.

n. Ismeretlen sírból.

12. Csonka példány a 100. sz. sírból.

i}. Ép példány a 165. sírból.

14. Csonka; 177. sz. sír.

15. Gúlába rakott négy gömböcscsel; 98. sír.

16. Ép példány; 113. sír.

17. Ép példány a 65. sz. sírból.

18. Fémgöböcsökkel és gyöngyökkel a 83. sz. sírból.

19. A 96. sz. sírból.

20. Ép példány a 1Ó4. sírból.

21. A 117. sírból.

22. Karikája kötélsodrású, a 108. sírból.

23. Ép példány 3 gyöngygyei, a 131. sírból.

24. A lecsüng gyöngy nengenkd t>>kba van foglalva, a 64. sz.

sírból.

138

CXXXVIII. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1886.

vi. k. 321—335. II. Az 1885. évi ásatásból ered leleteg.

1. Négyszög bronzlemez, fölületét hármas körben hajló domborúszalagdísz ékíti.

2. Csat része, megvan a négyszög keret és a peczek ; br.

3. Bronzcsat, kevéssé sérült, de dísztelen példány.

4. Csat gyrje és peczke, br., a 8z. sz. sírból.

5. Kisebb bronzcsat gyrje és peczke az 5b. sírból.

6. Bronzcsat, négyszög kerettel, lemezét dombormves növény-

indák ékítik ; a 77. sírból.

7. Kisebb bronzcsat, lemeze dombormves növénydíszszel ékítve;

a 124. sírból.

8. Bronzcsat, lemezén guggoló griff domborodik ki ; a 83. és

18 r. sz. sírban.

9. Bronzcsat, áttört mv lemezzel, rajta dombormves növény-

indák.

10. Bronzcsat négyszög kerete és rajta a peczeg, lemeze hiány-

zik ; a 137 sírból.

11. és 12. Aranyozott bronzpálczácskák férfiövrl, alul az öv

áthúzására szolgáló rekesztékkel, a pálczák fölülete három helyen

dudorosan van tagozva és hosszában több lapú, aljuk sima; a 78.

számú gazdag sírból.

13. Határozatlan rendeltetés bronzsodronytöredékek.

14. Egyenszárú bronzpánt, közepett szíjra való ersítésre szol-

gáló lyukkal, két szárának fölületén domború levéldíszek; a 77. sz.

sírból.

15. Egyenszárú bronzpánt, fölületét keret szegélyzi s ebben dom-

ború levélfolyondár.

16. Bronzpánt, szíjravaló, közepén szögecs, hosszában kiemel-

ked él; a 131. sz. sírból.

17. Szíjravaló bronzpánt, a szögecs köri körded középtag, mely-

bl két szára kiindul, mindegyik hosszában ketté váló domború

levélfélével és azok végén köridommal van díszítve; a 137. sz. sírból.

.18. Egyenszárú bronzpánt, közepett ersítésre szolgáló lyuk,

mindegyik szára lófejfélével végzdik, karimás és fölületét kidom-

borodó négyszögök élénkítik ; a 143. sírból.

19. Korongos bronzlap, alul szögecscsel ; fölületét a középs

dudorodás köri ferdén kerete felé hajló domború küllfélék ékítik;

a 83. sz. sírból.

20. Áttört mv bronzkorong, öt egymásra hajló domború indás

levéllel; a 127. sírból.

»39

12. Áttört mv bronzkorong, kétfelé hajló domború kel

levélcsomókkal ; a 2. sírból.

22. Korongos dísztag, áttört m ; középs kerek és körül

nyolcz körded keretbe foglalt üvegpasztával díszítve. A 117. számú

ni sírban bögrével, fülönfüggvel, orsógombbal, 29 nagy fekete

üveggyöngygyei és két más gömböly fekete pasztagyöngj

.

együtt lelték. Hasonlót leltek a pásztói temetben és ugyané

nemesvölgyi sírmez 117 sírjában.

23. Áttört mv bronzkorong, hasonlít a 20. számúra; a 109.

sírból.

24. Bronzkorong, ketts gyöngykeretben határozatlan állat (?)

idomú dombordíszszel ; két ellentett szélén szögecscsel, szíjra való

ersítésre; a 77. sz. sírból.

CXXXIX. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. [886.

vi. k. 321— 335. III. Az 1885. évi ásatás leletei közt srn akad-

tak bögrék. Dr. Sötér Ágost jelentésében említi, hogy a legtöbb

sírban volt bögre, mely rendszerint a halott lábánál állott ; leg-

többször igen egyszerek és durvák, fekete földbl készültek és

nyílt tzön égették. A legkisebb b cm. magas, a legnagyobb 17 cm.

A bögre mellett, vagy benne, baromfi- vagy egyéb madárcsontokat

talált, egy esetben kutya alsó állkapczája volt egv bögrében. A táb-

lán V3 nagyságban bemutatott tíz bögre, az idom és díszítés egy-

szerségérl helyes képet nyújt. Az idom nagyjából ugyanegy,

fölületük nélkülözi a gondosabb kisimítást és legtöbbször semmi

díszítés sincs rajtuk. Gazdagabb sírokból valók : 0. sz. belé kar-

czolt és sorba rakott rövid vonalak, 9. sz. három sorban szabály-

talan zigzeg-díszszel és 10. sz. pontozott szögekkel, melyek meg-

lehets párhuzamosan egymásmellé helyezve, körülfutó sort képeznek.

CXL. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1886. vi. k.

321— 335. IV. Az 1885. évi ásatásból származnak.

1

.

Szarvtulok töredéke, nyílása szélén apró lyukkal ; rendeltetése

bizonytalan, talán zabla oldalszára volt ; a 120. sírból.

2. Leveles nyilvég vasból ; a temetben ritka forma.

3. Négy él nyilvég vasból, majdnem minden férfisírban került el.

4. és ;. Hegyes vég vaspántok, talán deszkák összeszögezésére

szolgáltak, bár korhadt frészekrl az ásatási jelentésben nincs

szó ; kengyelvasak töredékeinek nem tekinthetk ; a [26. sz. sírból.

6. Két karú vaskalapács, négyszög tompa végekkel.

7. Vascsákány; a 151. sz. sírból.

8. Vascsákány, kétágii pengével.

10. Vasfokos, kurta tompa ággal é-. hajlított pengével; a [35. sírból

140

CXLI. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1886. vi. k.

321—335. V. Szíjvégekrl való dombormves bronzlemezek az

1885-ik évi ásatásból.

I. és 2. Összetartozó lemezek. 1. A szíj befogadására szolgáló

rés keretében összekuporodott állat, ezen túl négyes és ketts leve-

lekbl képezett sor. 2. Négy körkeretben emberfej és hosszúfarku

guggoló állat alakjai váltakoznak, a keretek kisebb köridomot

alkotva egymásba futnak ; a tompa vége közelében négyszögtérben

ismét állat.

3. Áttört m, sima kerettel és gyöngyszegélylyel, harántosan

álló gyöngyözött egyenesek négy mezre tagozzák a fölületet, a

rés mellett keresztben álló határozatlan állat ; azontúl egymásmögött ugyanegy irány felé tekint durván öntött griffek. A 143. sz.

sírból.

4. A szíj befogadására szolgáló hüvely fölületét harántosan meg-vont egyenes jelzi, ebben a négyszögtérben kétfelé váló hajlított

indadísz; ezentúl két sorban egymásra helyezett rövid indák, az

egymás mellett álló indák fölváltva egymás felé és a keret felé

irányulnak, a szár egyik vége a hajláson áll, másik, lehajló vége

kétfelé ágazik s e vége alá szívidomú tagocska áll ; a lemez csú-

csában két nagyobb inda egymásnak támasztva összeköti a két sort.

5. Áttört m, folyondár ellentett hajlású körded levelekbl, a

hüvely egészen külön tagozott és fölülete sima; a 151. és 153.

számú sírokból.

6. Áttört m, folyondár három virágból, melybl kett egy

irányban, a harmadik ellentett irányban áll, az indákon rövid

levélkék; a hüvely fölülete sima; a 137. sz. sírból.

7. A hüvely fölülete egymás mellett két mezre oszlik, mind-

egyikben párhuzamosan futó négy-négy hullámvonal;

azontúl a

lemez hosszában három keskeny térre oszlik, a két keskenyebb

külsn párhuzamos hullámsor, a szélesebb bels téren végeikkel

egymásba tekerdz S idomokból két sor.

8. A hüvely tája sima, innen a lemez közepén sima sáv vonul,

melyet szabad oldalain hullámsor fog körül.

9. A hüvelyen harántosan futó egyenes által határolt mezbenharántosan guggoló griff ; ezentúl a lemez hossztengelyére függé-

lyesen három stilizált állat, talán két kutya s közepett szarvas.

10. Áttört m, négy félholdidomú levél, mely középs gyrbláll ki, ötször ismétldik, a félhold egyik csücske mindig a keretbe

vész, e sajátszer virágokat a lemez közepén hosszában futó egy-

egy levél (?) köti össze egész sorrá. A küls keret sima, ezen belül

14'

hullámvonal szegélyzi a virágsort. A hüvely szerepét a keret

egyenes záradékából kiálló két egymásfelé fordult madárfö viszi,

melynek az átmen szögecs képezi a szemét; a 1S1. sz. sírból.

CXLII. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). Arch. Ert. 1886.

vi. k. 321—335. VI. Az 1885-ik évi ásatásból származó dombor-

mves csatok, szíjvégek és övdíszek bronzból.

I. Szíjvég, keretes, három mezre oszlik, a hüvelyen közvet-

lenül egymásmellé rakott gömböcsök sora, mellette kisebb inda-

tekercs levéllel harántosan áll, a legnagyobb mezben hosszában

álló hasonló nagyobb indás levél.

z. Áttört mv szíj vég ; a hüvelyen harántosan álló S idom,

azontúl hosszában futó hasonló idom, melynek mindkét végén

három level virág.

3. és 4. Szíjvég, hosszában futó levélfolvondár, a szíj befogadására

szolgált két egymás felé fordult idomtalan madárf ; a 144. sírból.

5. Szíjvég, sima hüvelyivel, azontúl áttört gyrkbl képezett

három sor, a középs nyilasok kisebbek, a külsk szélesebbek ; a

144. sírból.

6. Hasonló szíjvég, de csak két gyürsorral ; a 83. sz. sírból.

7. Szíj vég, hos-zában futó levélfolyondárral ; két peczeg szolgál

a szíj befogadására; a 151. sirból.

8. Szíjvég, vadkan fejét példázza ; a 77. sírból.

9. Szíjvég, a hüvely tája harántos egyenessel el van különítve

? rajta növényornament, a lemez többi részén hullámvonalas sze-

gély keretben levélfolyondár ; a 184. sírból.

10. Vadkan fejét példázó kisebb szíjvég;a 83. sírból.

II. Patkó idomú lemezke, fölületén domború díszek, legersebb

kihajlásán és két végén megersítésére szolgáló szögecsek voltak,

melyekbl csak egy maradt meg.

12. Szíjra való apró dísztag, növénydiszítéssel ; a 181. sírban két

darab volt.

1 3. Áttört mv apró övdísz, ersítésre szolgáló szögecsekkel;

a 184. sz. sírban volt hat ilyen.

14. Patkó alakú övdísz, szögecsekkel, keretes felületében rovát-

kos dudorodás.

15. Szíjdísz idomú, minden sarkán és két végén a szögecs

beléerösítésére kihajlással, a szögecsek megmaradtak.

it>. Áttört mv szíjdísz.

17. Szívidomú szíjdísz, fölületén tekercsindák.

18. Áttört mv szíjdísz, fölületét levélsorok ékítik; a 143. sír-

ban négy ilyen volt.

142

iq. Apró szívidomú szíjdísz, fölületén levelek, szögecscsel.

20. Apró szíjdísz, két levél s fölébe rakott félholdidom.

21. Apró övkapocs nagyobb és kisebb, csuklóban összejáró le-

mezbl, fölületén levéldísz ; a 144. sírban négy ilyen volt.

22. Övkapocs, hasonló, valamivel nagyobb.

23. Övkapocs, hasonló, de a kisebb lemez áttörtm s a nagyobb

lemezen más levélminta, a 151. sírból.

24. Övkapocs áttört mü, a nagyobb lemez négyszög keretében

guggoló griff, négy sarkán szögecs; a 143. számú sírban hat ilyen volt.

25. Hasonló kapocs, csakhogy valamivel nagyobb;a 63. sírból.

20. Hasonló, de kisebb s egyik lemeze hiányzik, két ilyent lel-

tek a 137. sz. sírban.

CXLIII. Nagymányoki sír (Tolnamegye). Wosinszky Mórértekezik róla. Arch. Ert. 1890. x. 432—435. 1889-ben Nagy-

Mányokon a község éjszaki végén lev pinczesor nyugoti oldalán,

a löszréteg fölötti humusban, lócsontváz és emberi csontokra és

régiségekre akadtak;Felsman Vincze budapesti föreáliskolai igaz-

gacó megmentette a régiségeket, melyek most a X. M.-ban riz-

tetnek. A következ táblán közöljük a vastárgyak ábráit, itt az

ezüstékszerekéit. 1— 3. Ezüst szíjvégek préselt diszítményekkel,

melyek két egymásba font állatfeiben végz szalagból állanak, a

szalagon hármasával harántosan álló rovátkok. A lemezek alsó olda-

lát ólommal öntötték ki saz ólomból a lemez egész hosszában vonuló

kampósvég bronzpálcza 4. a) b) nyúlik ki. 5— 11. Félgömbidomú

üres ezüst pitykék, a félgömböt az épebb példányoknál még ólom

tölti meg, melybl szögecsnek szolgáló bronzpeczeg hajlik lefelé és

szolgált a szíjba való ersítésre (5. és 9. sz.), a sírban több ily

pityke töredéke maradt meg és a töltelékbl is maradtak darab-

kák. Az ezüst némelykor sárgás fény, a miért u. 1. hogy nemtiszta. 12. Lehajtott szél ezüstlemez, egyik karimáján a hajlás

irányát követ párhuzamos hornyolatok, a) fölülrl, bj átmetszet-

ben ; belsejét szintén ólommal töltötték meg, a melybl szintén

bronzpeczeg nyúlt ki, melylyel reá ersítették a szíjra ; a szögecs

kitört, de megvan a leletben. Lyukacsos vörös brdarabkák is

akadtak.

CXLIV. Nagymányoki sír (Tolnám.).

Vasrcgiségek. I. és 2. Kengyelpár ; a karika körded, alul kilapúl,

oldalszárai négy élüek, a füle négyszöglemezü és keskenyül nyak

által függ össze a karikával ; a fülön a lyuk a négyszög alján van

és alsó, valamint két oldalsó szélén karima domborodik ki.

3. Kopjavas, keskeny pengével, a penge tövén az élek csúcsba

'43

szögelnek, a hüvely nem teljesen zárt, de hosszában hasadék van

és alsó széle közelében a póznára való ersítés czéljából lyuk.

4. Zabla két középré.-ze.

5. és 6. Határozatlan rendeltetés töredékek.

7. Szíjcsat gyrje, tojásdad idomú, lapos.

8. Kardpenge két töredéke. 10. Összetéve. 9. Oldalnézetben.

11. Hosszú szögidomú pánt, egyik vége kerek páleza, közepe

négyszög átméret két lyukkal, vége lapos és hegyes.

CXLV. Madarasi lelet (Jász-Nagy-Kún-Szolnokm.). AN.M.[884. a magyar királyi fémbecsl hivatal utján szerezte; 1— 11.

aranyból.

1. a) Pánt, kardhüvely végérl vagy tarsolyról; a 8. és 10. alatt

föltüntetett lemeztöredékek valószínleg hozzátartoznak. A lemezek

duplán állanak és szögecs kapcsolja össze a két réteget. A Lemezek

fölületét szalagfonadék díszíti; a szélesebb lemezeken a sima szalag

hajlásaiba beléhajlik egy vonalzott keskeny szalag és mindig négy-

szöggel fogja körül a másik szalag metszési pontját.

2. Csonka lemezke, rajta két gyöngyözött körkeret.

3. Trébelt szíjdísz, egyik felén hosszában futó hornyolatok, másik

felén három gömbszelvény.

4. aj Tojásdad gránát, rovátkos foglalványban, bj oldalt.

5. Rovátkos keret tok, gránát (?) befogadására, alsó lemezén

ket apró lyuk, b) oldalnézet.

6. Szíjvég, nyelvidomú, hüvelyes nyilasán hármas szegély, többi

szélén ketts szegély, fölülete sima.

7. Gyöngy, tojásdad idomú, két nyilasán rovátkolt szegély.

9. Hüvely, alul csonka, nyilasa szélén szalagfonadékos disz

szegély.

11. Négyélü sodrony töredéke. A lelethez tartozik még kilencz

aranyozott bronzszíjvég, melyeken a szalagfonadék motívuma ismét-

ldik, továbbá 10 db apróbb bronzlemez, részben -imák, részben

szalagfonadékkal díszítve, s végül két bronzcsat töredéke (?).

CXLVI. Kassai sírok (Baranyám.). Kassa falu téglaháza

közelében két ízben leltek sírokat, s azokban régiségeket, 1887-ben

és 1890-ben, mindkét leletbl szerezhetett a N. Mu/eum jellemz

darabokat. Néhány ékszer ábráit idecsatoljuk, a vasrégisén;ek ábráit

hátul a táblán adjuk.

1— 4. Négy karélyu rézlemezek, középen és minden karély kö-

zepén szögecs, a szíjra való ersítésre; ;i fölület megaranyozott és

rajta bevésett korvonalak négy hurkos szalagfonadékot képeznek,

melyek talán r-tilizált kígyókat példáznak.

144

5—8. Tojásdad idomú rézlemezek, két szögecscsel, szíjra való

ersítésre, aranyozott fölületéri körvonalakban jelzett szíj fonadék.

9. Töredék, hasonló szíjdíszból, két szögecscsel ;a bevésett minta

némileg eltér.

U "^

Vasrégiségek. 1. Két kengyelvas, alul lapított, fölül körded ka-

rikával.

2. aj Kengyelvas, alul lapított, fels füle három oldalán lapí-

tott és négyszög, kívül bordás, lásd a 2. b) oldalnézetét.

3. Vaszabla eredeti idomából kiforgatva; 3. b) és 3. ej rajzok

kicsiben mutatják a régi formát.

145

4., 5-i6. Vascsatok, hiányosak.

-., 8., 9. Háromél nyílhegyek vasból, a melléjük rajzolt ábra

harántos átmetszést mutatja.

10. Vaspánt (?) négyszög, aj fölülrl tekintve; b) oldalnézet.

CXLVII. Kassai sírok | Baranyám.).

1. Négyszög közepén átlyukasztott bronzlemezke.

2. Bronzszögecs.

3. Bronzkarika, talán fülbevalóból való.

4. Apró csat, tüskéje letört.

;— 8. Apró lemezkés korongocskák, középen szögecs, egészek és

töredékek.

9. Szfjvégéröl való bronzlemez töredékei.

10 - 14. Vékony bronzléczecskék.

15. Aranyfülbevaló ; sima karikán lefelé nyiló kosárka, szélét

ketts gömböcskör szegélyzi, oldalain kívül háromszögökbe helye-

zett gömböcsök s a kosárka fölött a karikán befelé nyúló három

kisebb s legfölül nagyobb gömböcs.

ib. Áttört mv bronzcsat. alján három átlyukasztott peczek,

mely a s/íjra való ersítésre szolgált ; a csat hármas tagozású,

fölülete hornyolt, bj oldalnézet.

17. Áttört mv bronzcsat. pontozott szél keretben hátra for-

duló oroszlán ; a szél behajlásain kétfell egy-egy madár.

CXLVIII. Mártélyi temet (Csongrádm.). 1891. évi szeptem-

ber havában a tiszai védgátak magasítása alkalmából az egykori

( >-Múrtély kertészközség régi határában munkaközben a mártélyi

gátvonal negvedik szelvényében régi sírhelyeken csontvázakra

akadtak, a csontvázak lábánál állítólag kutyacsontváz s egy kis

bögre, valamint egyéb régiségek voltak, az egyik sírban 19, a másik-

ban 24 tárgy, ezeket a X. Múzeum a körös-tisza-marosi ármente-

társulat vezet-égének szívességébl a munkásoktól megszerezte.

Arch. Ért. 1892. xn. 413- 416. AJ Az egyik sír tárgyait látjuk

a mellékelt táblán.

[., 2. b) Bronzkarpereczek; a bronzszalag küls fölületét hos>zá-

ban három párhuzamos domborulat és közbees két hornyolat

ékíti, a hornyolatokat kidomborodó zigzeg-vonal élénkíti. A két

közeljáró végén egy-egy n< iglalt kékes üvegpaszta

;

a nyílással ellentett ponton a karperecz külsején hasonló díszít

tag. 1. b) Az egyik karperecz elölrl. 2. b) a másik karperecz

hátulról.

3. Bronzoat, szíjra való lemeze három karélyú, két ersít

lyukkal.

i 46

4. és 5. Összekapcsoló bronzlemezkék, félköridomúak, három-

három szögecscsel, egyik csonka.

6. és 7. a) Négyszög bronzlemez, áttört mv dombormvesgriffalakkal, 7. b) oldalnézet.

8. a) Négyszög hasonló lemez, csuklóban hozzákapcsolt dom-

bormves disz lemezkével ; 8. bj oldalnézet. A griff idoma ez

esetben más, mint az elbbi lemezeken. A leletben hat ily griffes

dísztag volt.

9. és 10. Arany fülönfüggk, a pálczácskákon valamikor gyön-

gyök ültek, melyek elvesztek.

11. a) b) Hegyes vég bronzkarperecz, átmérete kerek, fölülete

helyenként vonalakkal ékes.

12. és 13. Nyílt vég sodronykarikák.

14. a) b) Tr hüvelyérl (?) való bronzpánt oldalt és fölülrl.

ií. Keskeny két karú lemezdísz, közepett fölszegzésre szolgáló

lyukkal s a lyuk táján négyszög tagozassál.

16. és 17. Tompavégü nyilt karpereczek.

18. Agyaggyöngy.

CXLIX. Mártélyi temet (Csongrádmegye). BJ Véletlenül

földerített sír tartalma a N. Múzeumban. Arch. Ért. 1892. xn.

415. és 41 ó. 1.

1. Szíj végérl való bronzlemez, aranyozás nyomaival, egyik oldalán

a) hajlott vonalú párhuzamos hornyolatokkal, másik oldalán

b) dombormves növénydiszítéssel.

2. Övcsat bronzból, fölülrl tekintve ;fölületét dombormves

növénydísz ékíti, a négyszög lemezzel csuklóban járó áttört mvlemezes tag függ össze, mely szintén növény motívumokkal van

ékítve.

3. Bronzkorongocska, dombormves dísze egyezik a csat (2)

motívumaival ; szegélyén gyöngysor ;három ily korongocskát

birunk, mindannyin aranyozás nyomai.

4. Apró díszít tag bronzból, lemeze ötszög, egyik keskeny

oldalából három karélyú tag nyúlik ki, két szögecscsel.

5. Apró szíjvég bronzból, fölületét dombormves növénydísz

ékíti. 5. b) Oldalrés a szíj beléersítésére.

ö. Apró szíj vég bronzból ; egyik oldalon a) hever griffel, a

másikon b) növénydíszszel és hornyolatokkal ékítve ; c) a szíj

beléersítésére szolgáló rés. Aranyozás nyomaival. Egészben négy

ily szíjvég van.

7. Szíj végérl csüng hosszú keskeny lemez, mely csuklóban

fzdik kisebb négyszög lemezhez ; ebbe volt a szíj beléersítve.

'47

Dombormves díszei egyik oldalon <i ) futó nvénydísz, a másikon

bj a négyszög mezben griff, a hosszabb lemé/, közepén meztelen

ember fels teste, fölötte két szarvas (?), alatta szarvas feje és

teste s ez alatt két emberi kéz, egy emberi láb s egy állati láb,

mely ö-szefügg az állati testtel. A szegélyt ismét gyöngysor képezi.

Aranyozás nyomai.

8. és 9. Csat. Fölületén dombormves növényornament, mely

szorosan hasonlít a 3. és 2. számú tárgyak díszítéséhez, csakhogy

mind a bárom esetben az adott tér szerint váltakozik a Levélindák

és bogyók csoportosítása. Az egyik oldalon kiálló két átlyukasztott

bütykös csuklók egy másik tag beléersítésére. 9. >zám a esat kari-

kája, gyöngysor módjára tagozott.

10. Fülönfügg bronzból ;sima karika, lecsüng fekete üveg-

gyöngygyeL

11. Fülönfügg aranyból: egymásra hajlított két sodrony, nyílt-

vég, egyik végén s a karika ellentett oldalán szemcsés gyrvel,

a körbl kiálló szemcsés vég tüskén gyöngy volt, mely most

hiányzik. A fülönfügg párosával van meg.

12. Aranylemezke, hosszúkás behajlított szélekkel, fölületén be-

vert pont-díszek, aj fölülrl, bj alulról tekintve.

13. és 14. Bronzlemezkék.

15. Vas-lándsacsúcs.

CL. Mártélyi temet (Csongrádm.). 189 i-ik évi október havá-

ban Farkas Sándor a/ A) és BJ alatt bemutatott két mártélyi

sírlelet közelében a X. Múzeum megbízásából ásatást rendezett.

Ezúttal fülásatott 12 sírt, melynek tartalmát a N. Múzeum rzi.

Areh. Ért. 1892. xn. 41 S—420.

Els sir. 20. aj b) Szíj végrl való sima bronzlemez hüvely,

megsérült, nyilába körül karimával -s/ögccscsel a szíj beléersí-

tésére.

21. Sima sodronykarika, nyilt vég, fülönfügg. (?)

Második sir. 1 -5. Yaskampók roz-dá- töredékei, a sírláda desz-

káinak összetartására szolgáltak.

7. a j Bronzcsat fölülrl, bj oldalt tekintve.

8. aj Bronzszíjvég áttört mv, bj oldalnézet, mely a szíjnak

való rést s az aklát mutatja.

9. a) Bronzszíjvég dombormves, két egymásra rakott lemezbl,

bj oldalnézet.

10. Bronz fülönfügg karikája.

11. Rovátkolt bronzkarika.

12. Csonka ürü.

I4S

13. a) Csontnyél, külsején párhuzamos hornyolatokkal és dudo-

rokkal ékítve, b) nyilasa.

Harmadik sir. 14. Szíjcsat töredéke vasból, kereteit lemez.

15. Apró karika töredéke.

ib. Kézzel idomított durva cserépedény, csonka; I/3 nagys.

17. Kagylóból faragott karperecz töredéke.

18. Üvegkarperecz töredéke sötétkék üvegbl, külsején dudoros

tagozassál.

19. Apró szíjvég bronzból, két dombormves lemezbl össze-

téve, b) oldalnézet.

CLI. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Ért. 1892. xn.

422. 1.

Xegyedik sir. A tábla fels részén. 1. Vaskés pengéjének

töredéke.

2. 3, 5, 6. Határozatlan vastöredékek.

4. Csonka cserépedény ! /3

n.

Ötödik sir. A tábla alsó részén. 1. és 2. Szélestalpú kengyel-

vasak ; egyik csonka.

3. Vas-zabla rozsdás töredéke.

4. és 5. Határozatlan vastöredékek.

6. Csonka cserépedény ',3

n.

CLII. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Értesít 1892.

xn. 422—424. 1.

Hatodik sir. 1. Ké> markolata csontból, külseje hornyolásokkal

díszítve, bj nyilasa.

2. Agyagorsó, aj fölülrl, b) oldalt, fölületét körszelvény

domborulatok díszítik.

3. Határozatlan agyagtárgy, csonka.

4— b. Ezüstfülbevalók töredékei.

7. Vaskés, hossza 20 cm.

8. Korongon készült szabályos bögre, külsején párhuzamosban

futó vonalakkal.

9. Gyöngyök. A fels sorban egymás mellett következik : háromgránátgyöngy, szabályos kristályformára csiszolva

;gömbölyded,

fekete üvegbl dudorosan tagozott ; három, kék üvegbl, göm-böly sima fölületü ; végül kett, mely fehér átlátszó üvegbl

való- A gyöngyök balfelli hármas csoportban egymás alatt :

áttetsz, fehér üvegbl ; kerekded, fekete üvegbl, kidomborodó

barna sávokkal; fekete üvegbl, berakott fehér sávokkal. A középs

hármas csoportban egymás mellett : szürkés üvegbl ; fekete

üvegbl barna vonalakkal ; áttetsz fehéres üvegbl. A jobbfelli

«49

hármas csoportban egymás alatt : barna, hengerded üveggyöngy;

prismatikus zöld üvegbl ; hengerded, fehér kagylóból. A gyöngyök

legalsó, hajlított sorában kett-, hármas, négyes tagozású üveg-

gyöngyök irizáló föliilettel.

CLIII. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Krtesit 1893.

xii. 4:4.

Hetedik sir. \ 7. Szíj végeknek díszíté>ére szolgáló ezüst lemezek ;

kettn (b. és 7.) még meglátszik részben az idom, a szíj befog-

lalására szolgáló nyilas keretes volt, mellette két lyuk az aklák

beléersítésére, mely a szíjra ersíté a véglemezeket (6. b) 7. b).

8. Aranyozott bronzcsat ; a szíjravaló lemez fölületét (8. a) két

tekerdz kigyós szalagidom díszíti és karikáján hajlított vonalú

rovátkos díszek ; b) oldalnézet.

9. Négyszög sima pánt bronzpléhböl öt szögecscsel ; b) oldal-

nézet.

10. Bronzcsövecske, két végén és közepett gyr? tagozassál a

külsején ; bj átmetszet.

11— 17. Fülbevaló karikák töredékei ezüstbl; a karika alján

egy nagyobb és több kisebb gömböcs (11. és 12. ábra).

18— 21. Aranylemezkék részletei.

22. Egyenes vaskard ',4nagyságban.

23. Korongon idomított agyagbögre, fekmentesen és párhuza-

mosan, teste fels részén körülfutó és sávokat képez vonalas

díszítésekkel;

3 , nagys.

CLIV. Mártélyi temet (Csongrádm.). Areh. Ért. 1892. xil.424.

Nyolczadik sir. 1. Puszpángból faragott nyél (?), négyoldalú

hasáb, melynek minden oldala díszített ; a diszítmények úgy

keletkeztek, hogy a körülöttük fönmaradó háttért kimélyítették;

,/ i. bj, ej, dj a négy oldal, ej, fj a két nyílás.

2. és 3. Szíj végre való diszít hüvelyes tagok, rossz ezüstbl,

fölületükön préselt dombormves diszítmény;

2. bj és 3. bj

oldalnézet.

4. Áttört mv bronzszíjvég, dombormve- levélfolyondárdísz-

szel ; két egymásra rakott lemezbl (szám nélkül : oldalnézet),

hossza : 75 cm.

5—8. Nyelvidomú aprö bronzlemezek, dombormves gyöngj

kelettel, csuklóban járó lemezes toldalékkal ; 6. aj, 6., 7. oldal-

nézetek.

9— 14. Lapos pitvkék bronzból, fölszegzésre szolgáló két-ket

szögecscsel (9. b), 10. <i), fölületén sima levélornament, mely

körül a tér ponczolt korokkel érdewé van teve.

'5°

15— 16. Aranyfülbevalók; a 16. sz. teljesebb, megvan még a

karika alján az irizáló fölület üveggyöngy, kisebb gyöngy állhatott

még a befelé és fölfelé álló apró száron.

17— 19. Rozsdás vascsatok.

20. Korongon készített szabályos cserépedény, fekmentesenkörülfutó párhuzamos vonaldíszekkel. Szám nélkül : Egyenes vas-

kard x/4 n. E sírban állatfej is volt, mely nincs lerajzolva.

CLV. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Ért. 1892. xrf.

424—626.

Kilenczedik sir. 1. és 2. Hegyes vég karpereczek bronzból,

rovátkos vonaldíszszel.

3. és 4. Két ezüst fülönfügg, zöld üveggyöngygyei.

5. Kés nyele (?) csontból, fölületét párhuzamos hornyolatok

díszítik, b) oldalnyílás.

Tizedik sir. 1. Csontnyél, hengerded, külsejét négy csoportban

hornyolatok ékítik, közben a hosszirányt követ három tojásdad

nyílású áttörés ; a) végs nyílása.

2. Agyagorsó, párhuzamos zigzeg-vonalakkal ékítve, a) fölülrl,

b) oldalt.

3. Vaskés, hossza 9*5 cm.

4. Gyöngyök. A küls félkör gyöngyei szürkés, barnás, feketés

opák üvegbl valók. A bels félkörben : sötétkék opák gyöngyökkidomborodó sárgás sávokkal. Legalul : három sötétkék opák

gyöngy. A félkörökön kívül balra fölül : kagylógyöngy, alatta

hasábos idomú zöldes üveggyöngy;jobbra fölül kagyló gyöngy,

alatta háromoldalú sárgásbarna opák üvegbl.

Ttzeiiegycaik sir. 1. Áttört mv szíj vég bronzból, növényindás

mustrával, b) oldalt.

2. Bronzcsat, peczke hiányzik, valószínleg vasból volt, hármas

tagú lemezzel a szíj befogadására.

3. Bronzcsat.

4. és 5. Fülönfüggpár aranysodronyból, alján gömböcsdíszszel.

Tizenkettedik sir. 1. Aranyozott bronzfülbevaló, lecsüng zöld

üveggyöngygyei.

2. Bronzkarika, mélyített háromszögmustrával díszítve, bj oldal-

nézet.

3. Bronzkarikácska.

4., 5. és 6. Aranylemezkék az öv tájáról.

7. és 8. Opák, kék üveggyöngyök.

CLVI. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Bezenye község «pap-

rét» nev dljén Dr. Sötér Ágost 1885. és 1888-ban 67 sírt

»5'

ásatott föl, melyeknek leleteit a magyaróvári megyei múzeum•rzi. Leirta Dr. Sötér Ágost Arch. Ért. [893. xm. 210— 222.

Els sir. aj Különböz idomúra metszett apró almandin-táb-

lácskák, melyek valamely ékszer rekeszeibl hullottak ki. Gyön-gyök : bj 2 átlátszó zöld üvegbl ; c) 12 kerekded vöröses és

sárgás üvegszerú opák anyagból; d) \z hasonló anyagból, hosz-

szúkás, szögletes ; ej 2 fehér átlátszatlan anyagból, egyik kisebb,

másik nagyobb.

Második sir. 1. Csíptet, vasból, hossza 8 cm., fölülrl és oldal-

metszetben tekintve.

2. Vaskésnek (?) három rozsdás töredéke.

3. Alaktalan rozsdás vastöredék. Gyöngyök : aj sötétkék, üveg-

szer, átlátszatlan anyagból, átlátszatlan vörös anyagú betétekkel;

bj májszínü anyagból, fölületén quartz (?) kövecskékkel; c)

átlátszó üvegbl, ; zöldes-sárga, fölülete rovátkos ; dj áttetsz kék

üvegbl ; ej téglavörös opák.

Hetedik sir. 1. Bronzcsat gyrje. Gyöngyök: aj sötétzöld,

zöld erekkel, opák üveg, bj hasábok, áttetsz, zöld üvegbl ; ej

19 különböz idomú és nagyságú sárgás vagy vörös üvegszer

anyagból ; dj sötétkék opák, üvegszem anyagból ; ej tojássárga

opák, üvegszerú anyagból; fJ 3 amethyst (?) ; gj feketés barna

anyagból ; hJ 2 átlátszó kék üvegbl ; ij carneolból.

CLVII. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leirta Dr. Sötér

Ágost. Arch. Ért. 1893. 210

—

222.

Nyolczadik sir. 1. Fibulapár ezüstbl, a két alsó lábszárcsont

között a térden alul, egyik a másik fölött feküdt koromfekete

(br?) korhadék között. Nagyobb sérülések; a félkör fej gombjai

hiányzanak s az egyik fibula fels fölület díszítményeit a rozsda

majdnem fölismerhetlenekké tette ; a tüsketartó hüvely megvan,

de a tüske mindkettnél hiányzik. Az alsó sima oldalon rúnák.

(Lásd a következ táblát.)

2. aj bj. 3. Fibulapár, aranyozott ezüst lemezbl, felül csillag-

és körformát képez rekeszek, melyekben gránáttáblácskák zöld

üveg-lemezkékkel váltakoznak. Egyik fibula alján megmaradt a tüske

ersítésére szolgáló peczep. Gyöngyök : aj Két nagy millefiori

gyöngy, átmérjük 3 cm., magas-águk 15 cm., a két fszín

téglavörös és sötétzöld, körbefutó sárga erekkel ; bj millefiori

gyöngyök, fehér, vörös, kék, téglavörös, sárga rétegekkel;c) mil-

lefiori gyöngyök, a lyuk táján barnás-vörös réteggel, egyébként

áttetsz kékbe rakott teher csillagokkal ; dj opák, sötétkék fehér

szalagos betétekkel ; ej opák, sötétkék keresztbe rakott fehér

sávokkal; fj áttetsz zöld üvegbl

; gj vöröses áttetsz borostyán-

kbl;hj fehér üvegszer opák anyagból ; ij calcedonból, 2 cm.

széles, i cm. magas; j) sárgás, áttetsz üvegbl ; kJ opák, fekete

üvegszer anyagból;Ij ockersárga és téglavörös üvegszer anyagból.

CLVIII. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leírta Dr. Sötér

Ágost. Arch. Ért. 1893. 210—222.

Tizenegyedik sir. 1. Két ezüstfibula, rhombus idomú, közepén

és négy sarkán rekeszek gránátos táblácskák számára, a középstáblácska megvan, a többi kihullott. Gyöngyök : aj fekete üveg-

szer opák anyagból, hullámzó fehér vonalas berakással ; bj kén-

sárga, üvegszerü opák anyagból ; ej kék, üvegszerü anyagból ;

dj világossárga szürkés opák, üvegszer anyagból.

Tizenhetedik sir. 1. Aranyfibula, madártest, felül rekeszekbe

rakott gránátos táblácskákkal, a kövek alatt az áttetsz alap

reczés;a fibula alján megvan a a tüsketartó fülecske és a tüske

hegyének szolgáló burok. A fibula még régi idben kettétört és

reáforrasztott lemezzel kijavították. Gyöngyök : a) kék, áttetsz

üvegbl, fölülrl és alulról ; bj átlátszó kék üvegbl ; c) téglavörös

opák, üvegszer anyagból.

Tzenkilenczedik <ir. Nyílt karikán csüng bronzcsiptet, vas-

rozsda-foltokkal. Gyöngyök : aj és bj áttetsz kék üveggyöngytöredékei.

Huszadik sir. 1. Két bronzfibula, tüskéje s ennek a rugója

vasból volt és azért mindkét fibula alja és részben fels lapja is

vasrozsdafoltos. 1. aj Az egyik fibula fölülrl ; letört a testének

vége, mely állatfejü idomú volt, felületén egymásba járó tört

egyenesekbl és háromszögökbl álló domború díszítmények, a

szegélyt berakott két niellós (?) hullámvonal képezi. A félkör

fejbl kiálló gombok közül négy elveszett. 1. bj oldalnézet. 1. ej

egy gomb a fejbl.

2. Bronzfibula, két S formára összekapcsolt görbecsr madárftpéldáz, fölületét kidomborodó párhuzamos vonalak és rekeszekbe

rakott gránátok (?) ékítik. 2. aj fölülrl, 2. bj oldalt.

3. Bronzkarika, vasrozsdafoltokkal, két ellentett helyen gumósvastagodással.

4. és 5. Ismeretlen rendeltetés vastöredékek. Gyöngyök : ajmillefiori gyöngy apró töredéke ; bj üvegszer anyagból, átlát-

szatlan, téglavörös.

Huszonegyedik sir. 1 . Köszörk.Harminczegycdik sir. 1. Vascsat két töredéke, kavicsokkal,

melyek a rozsda következtében odatapadtak.

*53

2. Késpenge töredéke vasból. Gyöngyök : aj fehéres-sárga

üvegszer anyagból ;bj barna opák, üvegszer anyagból.

CLIX. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leírta Dr. Sötér

Ágost. Arch. Ért. 1SQ3. 210 222.

Huszonkettedik sir. 1. Sima bronzkarika.

2. Három finoman iszapolt, barnára égetett agyagtöredék, egyiken

határozatlan ornament.

3. Rozsdás vastöredék. Gyöngvök : a) Fél gyöngy, áttetsz

zöld üvegbl ; b ) négy egész gyöngy, áttetsz zöld üvegbi,

téglavörös és ockersárga üvegszer anyagból ; dj borostyánkbl ;

ej opák, fehér üvegbl; fj kénsárga, üvegszer anyagból.

Harminczharniadik sir. 1. Kettétört és csonka bronzcsat. finom

szegélydi>/íte>sel, aranyozás nyomaival, alján oxydalt vasréteg,

peczke vasból.

2. Nyolcz határozatlan vastöredék.

3. Uvegpálcza töredéke, átlátszó zöld.

4. Korong, sötétkék opák üvegpasztából ; aj fölülrl, b) alulról.

Harminczhctedik sir. 1. Bron zfibuláról való két gomb. Gyön-

gyök : aj feketés üvegpasztából ; bj vörös, zöld, sárga pasztából;

ej csonka millefiori, kék, fehér, piros és sárga rétegekbl ; dj tégla-

vörös, sárga sávokkal ; ej fekete pasztából, fehérsávú berakásokkal;

fj kevéssé áttetsz zöld üvegbl; gj fekete pasztából ; hj áttetsz

kék üvegbl ; i) téglavörös üvegszer opák anyagból.

Negyvenötödik sir. Gyöngyök : <iJ rovátkos fölület, áttetsz

sárgás üvegbl 9 darab, sima fölület, hasonló anyagú 4 darab;

bj fekete pasztából, belerakott sárga szalagdíszszel ; ej ugyanoly

anyagú, berakott fehér díszszel ; dj téglavörös opák, berakott

sárga b-ávokkal ; ej fekete, átlátszatlan üvegszem anyagból, berakott

fehér hullámvonallal ; fj átlátszó határozatlan szin üvegbl, kett

ép, egy törött ; gj millefiori, téglavörös, világos és sötétzöld ré-

tegekkel ; hj millefiori, -ötétkék és világoskék rétegekkel, csillagos

berakásokkal ; ij áttetsz világos zöld üvegbl; j) opák, vörös

üvegszer anyagból ; kJ opák, fehér üvegszer anyagból ; IJ három,

zöld alig áttetsz üvegbl;mj hengerded idomú, kék és zöld,

nj kettesével, hármasával egy tagot képez gömböly gyöngyök,

fehéres üvegbl, belül sötét töltelékkel. A sírban leltek még egy

vaskéreLr^el borított, átlyukasztott bronzérmet, mely ékítésül volt

fölhasználva.

CLX. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leírta Dr. Sötér Ágost

Arch. Ért. [893. 210 222.

Negyvennyolczadik sir. 1. Bronzcsat vaspeczeggel, a négyszögi]

»54

lemez fölületébe bevert félhold, négyszög- és kördíszekkel ; a) fö-

lülrl, b) oldalt.

2. Két vascsat, egyik csonka, az oxydatio közben kavicsok

tapadtak hozzá.

3. Félgömb szögfejek, vasból (?) ; a) fölülrl, b) átmetszetben.

4. Bronzszögecs.

Ötvenharmadik sir. 1. és 2. Puszpángból készült két fés

töredéke.

3. Bronzgyürü. Gyöngyök : a) Két töredék millefiori gyöngybl,

zöld, kék és piros rétegekkel ; b) millefiori, sötétkék, vörös és zöld

rétegekkel; c) vöröses opák, berakott sárga sávokkal ; d) két

gyöngy, áttetsz zöld üvegbl ; ej töredék, fehér opák, üvegbl.

Otvennyolczadik sir. 1. Vasszög.

2., 3. és 4. Határozatlan rozsdás vastöredékek ; vastöredékek a

következ tábla 11., 12., 13. számai alatt.

CLXI. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leirta dr. Sötér Ágost.

Arch. Ért. 1893. 210— 2. Vasfegyverek különböz sírokból. Leg-

többje a rozsdásosodás következtében elvesztette eredeti idomát

és az oxydatio folyamata alatt hozzátapadtak kavicsok, csonttöre-

dékek és korhadt farészek; ily állapotban tüntetik föl a rajzok.

1. Lándsa, egyedül lelték a 23. sírban.

2. Lándsa, szintén egyedül volt a 24. sírban.

3. Lándsa, egyedül az 56. sírban.

4. Lándsa a 15. síibl.

5. Lándsa töredékei a 28. sírból.

6. és 7. Kardtöredékek a 15. sírból.

8. Lándsavég a negyedik sírból.

9. Vaskard, találták a 3. sír halottjának jobbik lábszára mellett.

10., 11., 12. Határozatlan töredékek az 58. sírból.

CLXII. Rúnás fibulak a bezenyei sírmezrl. Fölásatta

dr. Sötér Ágost; a magyar-óvári múzeumban. A fibulákat a 8. sír-

ban lelték (CLVII. t.). A fibulák alján a ttartó hüvely mellett

bckarczolt rúnákat elolvasta és magyarázta L. F. A. Wimmer.Arch. Ert. 1804. xiv. 21—23.

A. 1. Az els fibula fölülete. Félkorongos fejébl félkör hajlású

lécz által ketté vágott nyolcz gomb állott ki, melyekbl öt letört,

nyaka ívhajlású, teste tojásdad lemez, mely körszelvényben van

elmetszve a nyak által s ellentett vége állat fejét fels nézetben

példázza. A fej, nyak és test lemezét sima lécz szegélyzi, melyenapró háromszögmélyedések úgy sorakoznak, hogy sima zigzeg-dísz

képzdik közöttük, a két lécz a fejen összefut s az állatfej szájáig

'55

nyúlik. A szegélyzett mezkön mélyített alapból, egyenesekbe!,

köridomokból és egyéb szögbehelyezett vonalakból álló érthetetlen

diszítmények domborodnak ki.

A. 2. A hüvelytl jobbra ^ <£l

|)y] ftfö\ ^Jrúnák olva-

sása: Godahid, a hüvelytl balra \ r H F ("') unja.

R. 2. a hüvelytl jobbra j) M V h P segun, a hüvelytl

balraA^ R ^ | (> ^ N P A^^

CLXIII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálmegye). Találták

1799-ben parasztház udvarán gödörásásnál ; rzik a bécsi cs. k. miit.

múzeumban. Elször leirta Schönwisner : Notitia Hungáriáé rei

mummarue Budíe 1 80 1. p. xi.n. Díszes rajzokat készíttetett róla az

1827— 1829. években Steinbüchel, melyek megjelentek Arneth nagy

müvében: Gold & Silbermonumente. Arneth magyarázó szövegével.

Jerney ismertette : Hajdan és Jelen, Pest, 1847. 4— 5. 11. knyoma-tokkal. Arneth müve alapján ismertette L. Böhm Gesch. des

Temescher Banats 1861. rí. k. 204 ?. k. 11. két képes táblával.

Leírták Kenner : Sammlungen des k. k. Münz- und Antiken -

cabinets i8t>6. és az 1884-ik évi budapesti ötvöskiállítás lajstro-

mában, a Steinbüchel-féle rajzok ismétlésével. Kimerít leirást

adott a kincsrl e sorok irója az Arch. Ért. 1884. ív. kötetében,

fényképek alapján készült tollrajzokkal ;ugyané munka bvebb

átdolgozása ugyanazon szerztl megjelent az Ungarische Revue

1885/80. évi folyamában és külön «Der Goldfund von Nagy-Szent-

Miklós sogenannter Schatz des Attila» Budapest, Kilián, [885.

A legutolsó ismertetés megjelent Radisics tollából «Az ötvösség

remekei* II. kötetében. A kincs 2$ aranyedénybl áll ; az idecsatolt

két csoport képe, mely festi felfogásban, de egészben hü áttekintést

nyújt róla, megjelent az Osztrák-Magyar Monarchia írásban év-

képben czimü mü I. keit. 36. és 57. lapján ; a rajzokat készítette

Dörre Tivadar, a szöveget irta hozzá Pulszky Ferencz.

CLXIV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 1. A kincs

legnagyobb darabja egy füles korsó. Füle ugyan hiányzik, de meg-

maradt ersítésének nyoma a hasán és öble szélén;milyen lehetett

a fúl idoma, arról a rokon ízlés edényeken fönmaradt fülek 1

a

3., 4. és -..>/. kor-okon) adhatnak fogalmat. Ez a korsó, úgy mint

a többi mind, trébell m, még alacsony hengerded talapzatát is az

z darabból trébelték. Teste tojásdad, fölfelé keskenyül, nyakán

gyrtag, nyaka fölfelé egyenletes körvonallal keskenyül és öble

•56

körül négy gömbszelvényidomú kihajlással végzdik. Öble szélét

gyöngykeret szegélyzi, melyet külön dolgoztak és reá forrasztottak.

A nyakán függélyesen és szorosan egymás mellett vonuló hor-

nyolatok élénkítik, melyek fölül-alul félkörben végzdnek. Nyakadudorodását nagyobb és közberakott kisebb kidomborodó csillag-

virágokból alkotott sor díszíti, melyet fölül-alul kötéldisz tag

szegélyez. Hasát két domború levélsor ékíti. Egyik a nyak gyr-jébl indul ki és lefelé nyilik

; az akanthus levél formáját utánoz-

zák, mindig egy nagyobb és dúsabban tagozott levél mellett kisebb

és kevésbbé kifejldött levél következik. A másik levélsor a has

alján fölfelé áll és közös alapból indul ki és idomuk egyenes

elmetszésben a fels sor kisebb leveleinek felét utánozzák. A mellék-

levelek fölülete sima, csak a középsn emelkedik ki kevéssé a

fgerincz. A korsó magassága 0*3 6, hasán legnagyobb vízszintes

átmérje 078, lábán o -

ii2. Az arany finomsága 22 karátos. Sacken

Kenner szerint súlya 014. ^(: vagyis 2149 gramm.CLXV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 2. Kisebb korsó,

figurális díszítései miatt a kincs legérdekesebb darabjai közé tar-

tozik. Nem oly nyúlánk, mint az elbbi, de tagozása lényegében

ugyanaz. Füle hiányzik, de az öble szélén és hasán megmaradt a

forrasztás nyoma. A trébel ötvösség valóban remeke, lába, hasa,

a nyakgyürü, nyaka és öblének keretes széle mind ugyanegy

lemezbl van kidolgozva. Öble szélét külön reáforrasztott gyöngy-

sor szegélyzi, ezalatt következik egy 1 cmnyi széles levélsor, föl-

váltva fölfelé és lefelé hajló indával, mely ponczozott háttérbl

emelkedik ki. Nyakának fölülete sima. A nyak tövét jelz gyrnnagyobb keresztvirágokból alkotott domború sor jelzi ; a levelek

között három- és négyszirmú kisebb virágok töltik ki a tért,

melyeknek szirmait bevert apró dülények díszítik ; a gyr fels

és alsó szélét befelé álló csipkés szegély határolja. A gyr alatt

lefelé álló lándsás levelek sora domborodik ki; a levelek küls

széleinek találkozásánál egy-egy bevert kör s közepette pont ismét-

ldik sorban egymás mellett, a levelek hegyétl gerincz vonul a

levelek alapja felé. Hasát két szalagdísz ékíti, mely négy nagyobb

kört képezve, négyszer körben vágja el egymást ; a szalagok kül-

sejét domború gyöngysor szegélyzi, belsejében egymás mellé rakott

két pikkelysor emelkedik ki; a pikkelyek körszelvény idoma egy-

más mellé helyezve együtt úgy tnnek föl, mint egymás fölébe

helyezett szívformák. A hol a szalagok egymásba futva ölelkeznek,

mélyített központú, domború köröcske jelzi a közepet. Mindegyik

keretben más-más figurális jelenet van, melyeket külön-külön

157

fogunk bemutatni. A körkereteken kívül fönmaradó fels és alsó

közökben egy-egy növény domborodik ki. A növény szára mindig

kékpontokkal ékített léczre helyezett háromszögbl nö ki, gyrfogja körül a szárat s e gyrn túl egyenes szár és kétoldalt

hajló, kétfelé ágazó mellékhajtás fejldik, a középszár végén öttagú

palmett, a többi hajtáson csak három-háromrétú palmett s közvet-

lenül a palmett alatt gyr. Ennyiben a fels és al>ó növény-

díszek megegyeznek, de eltérnek abban, hogy a felsknél a törzsöt

tartó lécz alatt két félköridomú kihajlás, mintegy ket támasz van,

az alsó növénynél ez nincs. A mvész mintegy falhoz állónak

képzeli a fels csoportot s ezért szükséges a támasz, míg az alsó-

nál mintegy az edény lába pótolja a támaszt. Más különbséget

indokol a tér különfélesége ; a fels tér fölfelé nyiló háromszög,

itt tehát a két fels oldalhajtás széjjel nyílik s a lefelé konyuló

hajtások összehúzódnak, az alsó csoportoknál pedig, melyek lefelé

nyiló háromszögökben állanak, a két fels oldalhajtás a fszárhoz

záródik s az alsók hajlanak széjjel. A korsó aranya csak 18 karátos;

a 609 grm. Magassága 222 cm.; legnagyobb vízszintes átmé-

rje 14 cm.; nyilasának átmérje 5*8 cm.; a láb átmérje 8*3 cm.

A korsó aljába régi idkben jeleket karczoltak bele, melyeket

16. sz. alatt tüntet föl a föliratok táblája (CXCIV. sz).

CLXVI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontáhn.). 2. Korsó.

A körkeretben állatviadalt ábrázoló dombormvet látunk. Balra

álló griff dámvadat tepert le, els jobb lábával nyakát öleli, els

bal lába karmait az állat szügyire rakta, hátsó bal lábával rajta

áll az állat hátán és hátsó jobb lábát mintegy a kerethez támasztja.

riff sörénye négy kontyban tagozva omlik a nyakára, ket szár-

ír. a egyenletesen áll föl s tolla végei görbülnek, mintha a küz-

delem mozgalmában részük volna. A bal szárnyon sajátszer a fél

.-/árny külön bekeretelése s rajta a tollak pikkelyszer ábrázolása.

Az állat farka fölfelé kunkorodott és növényinda módjára stilizált;

körvonalaiban a mü\ész a keret hajlására volt tekintettel. A kör-

idomra való tekintet vezérelte a szarvas fejének visszafordulásánál

íz állat lábainak elhelyezésében. A griff szórét bevert három-

jionczokkal, a. dámvadét bevert pontokkal jellemezte, mind-

ik állatnál köridom s beléje helyezett pont jelzi a tagok haj-

L'w'.t. A mozgás minden stilizálás daczára élénk s a compositió

kitnen tölti be a kört.

CLXVII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontáhn.). 2. Korsó.

b) A korkeretben dombormves jelenet: lovon balra nyargaló

harezos, jobbjában vállára rakott zászlós gerelyt tart, baljával

•58

mellette járó embert fog üstökénél, a ki mögött lefelé hajló lebeg

emberfej látszik. A lovas bajszos és szakállos, bajsza hegyes és

szakálla csúcsba metszett. Fejét sisak födi, melynek lapos kúpidoma

van, a pontozott szalagféle, mely a lovas homlokán vonul, talán

a brsisak szegélye és a két csúcsba futó lemez a sisakra szögezett

fémlemezeket jelez ; feje hátulját, nyakát, testét és czombjait

pikkelyes pánczéling borítja, melyet nyaka tövén és derekán br-pánt szorít a testhez ;

az ötvös a pánczélinget csupa apró karikák-

kal jellemezte, melyeknek közepébe pontocskát rakott, azért nemlehet azt hinni, hogy sodronyos karikákat kivánt jelezni, de inkább

szarulemez pikkelyeket, minkrl Ammianus Marcellinus tesz

említést. A homlokán, nyakán és övén jelenkez br (?) pántokon

pontsorral talán diszítményeket kivan jelezni. Alkarjait és láb-

szárát hosszában futó fém- vagy brsínek borítják s e helyütt a

három-három köröcske, mely mindegyik lemezkén ismétldik talán

a szögecs fejét kívánja ábrázolni, a sínek fels és alsó szélén ismét

br (?) pántokat látunk s rajtuk pontsort. A lovas lábát talán

lábbeli borítja, az ötvös simának hagyta, a láb ujjait nem jelezte,

de nem tette a korsó más meztelen alakjain sem. A sisakból hátul

szállongó szalagok indulnak ki;lándsáján ers csúcs van a végén és

azon két pont talán valami berakott díszt jelez, alatta a póznára

három karikával van ersítve a kis négyszög zászlócska, melynek

fels szélébl két szállongó szalag indul ki. A fogoly, kinek üstökét

ragadta meg, hátrakötött karokkal jár mellette, mindkét lába a

körkereten nyugszik és térde hajlított, ers szakálla és bajsza van,

feje hajadon, testét öltözet borítja, mely a nyak tövétl kiindulva,

karján a kézcsuklóig, egész törzsén és lábszárain a térden túlig terjed,

az öltözet egész fölületét apró koczkák lepik el s mindegyik kocz-

kában pont van ;nehéz elképzelni, min szövetet kivánt a mvész

így jelezni ; sima pánt szegélyzi az öltözet szélét és derekán öv

szorítja a testhez ; alsó lábszárai simák és lábujjait nem jelezte az

ötvös. A lószerszám szokásos alkatrészeibl látjuk a következket:

A homlokszíjból kiinduló tollas taréj díszíti a ló homlokát és ugyan-

csak tollnak kell képzelnünk azt a díszt, mely nyaka alján és

szügyén lecsüng, mert ezek a tagok is ugyanolyan párhuzamosok-

kal vannak jellemezve, mint a fején álló dísz, ellenben simára

hagyta az ötvös a hátsó szíjról lecsüng lemezszer tagot. A ló

sörénye és farka stilizált, teste törzsökös és aránylag kicsi, szrét

az ötvös apró bevert pontokkal jelezte ; térd hajlásain mindenütt

körbe helyezett pont van.

'59

CLXVIII. Nagyszentmiklósi kincs (TorontálnO. 2. Korsó.

c) Szemközt álló szétterjesztett szárnyú sas karmaival meztelen

nt tart; a sas feje jobbra lordul, szárnyai és lábai majdnem

egészen egyforma idomnak, egyenl modorossággal jellemezte

az ötvös. Mindkét fell vállszárnyai szélén tekercsben végzdkeskeny toll vonul, mely csak párhuzamossal van jelezve, fölülete

sima ; mellén és ^zártollain bevert háromszögek jelzik a pelyheket,

szárnyain és farkán szögbe futó egyenes párhuzamosak borítják a

hosszú és keskeny tollakat. A n feje jobbra fölfelé tekint,

karjai tegyenletesen fölfelé emeli, melle szemben áll s azontúl

teste ismét jobbfelé lóg. Haját szalag szorítja homlokához,

nyakán gyr, lecsüng háromkarélyu ékszerrel és kézcsuk-

lóin karperecz. Mindegyik kezében két els ujjával egy-egy

növényt tart, mely a kereten kívüli bokrétának egyszersített

schemája, rövid egyenes szárból áll, melybl jobbra-balra indul ki

egy-egy ág, a két ág hármas palmettlevélben végzdik s alatta a

száron közvetlenül jellemz gyr látszik, ugyanilyen gyr van

közvetlenül a két elágazás alatt a középszáron s az elágazás fölött

egyszer levél ül.

CLXIX. Nagyszentmiklósi kincs (Toiontálm.). 2. Kor>o.

d) Vadászó férfi emberfejü szárnyas oroszlánon nyargal, iját hátul-

ról feléje ugró négylábú ragadozónak szegzi ; a vadász balra nyar-

gal s lábai arra fordulnak. Arczát rövid hegyes bajusz és rövidre

vágott szakáll ékíti, homlokán szalag fut körül, melyen a sorba

rakott pontok díszítést jeleznek ; haja helyett tollas taréjsort látunk,

mely homlokán kezddik és nyakában a legnagyobb tollal végz-

dik. Testén ujjas zubbony, mely térdéig ér és derekán övvel körül

van szorítva ; idoma és mustrája szorosan összevág az edény túlsó

oldalán szerepl fogolv öltözetével, de ezúttal a nyargaló alaknál

az alszár nem sima, hanem apró vonalkákkal díszített és a lábcsukló

táján két párhuzamos határolja a láb felé, mely ezúttal fölfelé

álló hegyes csúcsban végzdik, a mivel az ötvös talán azt akarta

kifejezni, hogy a lábon ezúttal czipö van. A/ ív a vadász kezében

lvraforma >kytha ív. A képzelmi állat, melyen a vadász nyargal,

balra jár és szemközt néz, három lába a keretet érinti, arczát

hosszú hegyes szakáll és bajusz ékíti, kjén diademaféle dísz, mely

szalagból, elöl háromszögbl és ennek csúcsából emelked félhold

-zarvból áll, sörénye olyan mint a griff- s a lóé és szrét is ép úgy

és jellemezte az ötvös, mint amazokét, szárnyait úgy, mint a saséit,

farkát szintén >tilizálta ; körhajlásban tekeródzik - két levélre válik.

A vadá-z felé ugró párduc/ (?) ->>kkal kisebb mint a/ ember, ugrás

i6o

közben bal hátsó lába a körkeretre támaszkodik, sörénye úgy van

tagozva, mint az emberfej oroszláné, de belül nincs vonalozva,

szrét ritkábban álló bevert vonalkák jellemzik, fölfelé kunkorodó

farka többszörösen tagolt levélidomot ölt és nagyon hasonlít a

szomszédos griff farkához.

CLXX. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 3. Korsó. Idoma

egészben összevág az elbbiével, de lába magasabb, nyaktövét

nem gyürtag, de egyszer, gerincz jelzi és öble széle laposan

kihajló s e kihajlását ponczozott alapból kiemelked levélfolyondár

ékíti. Nyakát vízszintesen fektetett párhuzamos gyrk élénkítik

és sajátszer hasának díszítése. Laposan kidomborodó egymásba

járó tojásdad karikákból képezett láncz fölváltva föl- és lefelé

hajolva hat mezre osztja a fölületet, úgy hogy a hol a hajlások

legközelebb járnak egymáshoz, fekmentes négyszög gyürtagok

fzik össze a lánczot ; a mezk elipsis idomúak, melynek keskeny

vége egyenesen el van metszve. Mindegyik mez közepén hasonló

idomú kisebb mez domborodik ki, melynek kereteit széle van és

melynek fölületét bevert apró keresztkék lepik el, mindegyik kereszt

karjai közé apró háromszög mélyedés van beponczolva és hasonló

háromszögecske áll mindig két-két keresztke szárvégei között.

A keresztkék egyenszárúak s a szárak végeik felé kissé kiszéles-

bülnek. Epp ily keresztkés mezket látunk a lánczokon kívül, fölül

és alul, a vízszintes láncztagok közelében, a felsknek elmetszett

vége alul, az alsóké fölül áll. Hasonló keresztkék ismétldnek a

lánczon ott, a hol két-két gyr körben ölelkezik. Az edény füle

le volt törve, de a maga helyére oda van forrasztva, fels vége

a nyilas kihajlását, alsó vége a has legersebb kidomborodását

érinti ; kétszeres hajlású réz (?) pálczából áll, mely aranylemezzel

van borítva és gyöngyözve van, mindig két-két gyöngy között

közbees gyürtaggal. Magassága 21 cm., súlya 50 grm., aranya

i9'/ 2 karátos. A korsó ép, csak a hasa táján szenvedett sérülést.

Alján bekarczolt jelek (lásd CXCIV. t. 10 aj sz.).

CLXXI. Nagyszentmiklósi kincs. (Torontálm.). 4. Korsó, az

elbbinek párja, öblének karimája letört, különben ép ;csak a füle

más. Fülén a gyöngyök hat karélyuak, minden karélyon bevert

pont s fölötte s alatta bevert apró háromszögecske. Nyaka átmé-

rje 3*3 cm.; testének legnagyobb vízszintes átmérje 14*4 cm.;

lába átmérje 8-

2 cm. Aranya 19 1 \ karátos, súlya 831 gr. Alján

bekarczolt jelek (lásd CXCIV. t. 10 b) sz.).

CLXXII. Nagyszentmiklósi kincs. (Torontálm.). 5. Füles

korsó, idoma hasonlít az elbbiekéhez, csak a lábának alsó széle

Ibi

hajlik ersebben kifelé. Hasa sima és csak a nyak tövét ölel

gyrbl domborodik ki lefelé irányuló levélsor. A levelek idoma

olyan mint az i. korsónál, csakhogy az egyes levelek keskenyebbek,

körvonaluk meg vannak duplázva és hegyes apróbb levelek csat-

lakoznak a szélükhöz, melyekben ferdén álló párhuzamos vonalkák

vannak beverve. A gyrn, miként az els korsónál, csillagos virá-

gok domborodnak ki és fels s/élén zsinórtag szegélyzi. A k<

nak kerek nyilasa van, széle gyengén kihajló és széle alján gyür-

ta<;- van odaforrasztva. Fülérl hiányzik az arany, tagozása olyan

mint a 3. korsón. Aranya 20 karátos, súlya 710 gr., maga^sa^a

21*3 cm., nyilasának átmérje 57 cm., hasának vízszintes átmérje

123 cm., lába szélének átmérje 7*8 cm. Alján fölirat (lásd

CXCIV. t. 13. és 14. sz.).

CLXXIII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 6. Korsó,

a legdíszesebbek egvike. Mindazok a díszek, melyekkel az elbbi

korsókon találkoztunk, egyesülnek itt. Idoma összeváo ./ öt elbbié-

vel. Lába magasabb, fölületét lefelé futó hornyolatok és élek élén-

kítik. A has alján közvetlenül a láb fölött palmettdíszekbl alkotott

koszorú fut körül, a levelek és indák simák s a háttért körpon-

czokkal érdessé tette az ötvös ; a koszorút zsinórtag szegélyzi.

A hasát két harmadnyi magasságig mélyített sima szalag ékíti,

mely fölváltva fölfelé és lefelé hajolván, eliptikus mezkre osztja

a fölületét, a szalag szélét hornyolat szegélyzi. A hol a szalay;

hajlásai összeérnek, ketts szél pikkelyszerü levél áll, bels szélük

körded, a küls csúcsba fut, küls szélet vonalkák szegélyzik. A has

fels szkül harmadát oly levélsor ékíti, mint az 5. korsón, csak-

hogy itt a tagozás gazdagabb és változatosabb. A gyrt csillagos

mustra ékíti s alul zsinórtao-. fölül pedig csipkés sor szegélyzi.

A -zép hajlású nyakon hornyolatok futnak végig. Öblén négy oömb-

szelvényidomú kihajlás ; mindegyikét más-más levélcsomó ékíti,

a levelek simák, a háttért körponczczal érdessé tették, fels szé-

lket gvöngvsor -szegélvzi. A füle teljesen megvan, tagozása olyan,

mint az 5. korsónál. Aranya 21 karátos; súlya 956 gr. Alján föl-

iratok (lásd CXCIV. t. 7., 8. és 9. sz.).

CLXXIV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 7. Figurális

korsó, a) Idoma összevág az elbbiekével, csakhogy hasa lapított

és lábát hornyolat különíti el a testtl. A láb függélyes oldalát

palmettsor szegélyzi, minden hármas levél körszelvényre van he-

lyezve s a szelvénvek találkozá-án körök, mindegyik kör közepén

pont, levelei simák, a háttért körponczczal érdessé tettek. Mindkét

lapos oldalán ugyanaz a korkeret 3 a bekéretek mezben ugyanaz

IÓ2

a figurális jelenet van kitrébelve, csakhogy ellentett irányban.

A keret bels köre gyöngysorból, küls kerete tojástagból áll, a

két kör közti tért befelé forduló kidomborodó levélsor tölti ki,

a sor váltakozó levélcsomókból és gránátvirágokból áll, melyeket

alul körszelvény lefelé hajló szárak kötnek össze, úgy, hogy két-

két szár találkozásán körded idom különíti el a virágot vagy a

levélcsomót száraitól. A jelenet közel rokonságban van azzal, me-

lyet a második korsó ej oldalán láttunk. Ezúttal is óriási sas emel

karmai között egy meztelen emberi alakot, de a míg elbbi eset-

ben nem volt kétség, az alak n-e vagy sem, ezúttal kétely támad.

Haja inkább férfihaj módjára van stilizálva, és melle a mellkas

sajátszer tagozásával talán szintén inkább férfiura vall, mint nre,

csípjét öv fogja körül, karperecze nincs, de van nyakgyürüje,

három apró csüngvel. Az alak mindkét karját emeli, jobbjában

csészét tart, baljával növényágat fog. Sajátszer a lebeg test

irányítása, feje iobbra néz, melle szemközt áll, lábai balra csüng-

nek. A sas idoma lényegében ugyanolyan mint a 2. korsón, csak-

hogy a tekercses vég szárnytoll ezúttal ferdén fektetett vonal-

kákkal van kirakva, a szárny- és farktollak kiindulása ezúttal máskép

van stilizálva és a czombtollak stilizálását ezúttal vonalakkal pró-

bálta az ötvös pontok helyett. A lebeg alakoktól fönmaradt tér-

ben jobbra-balra egy-egy fan ki a keretre helyzett sziklatalaj(?)ból,

talán fügefa (?); levelei hol hármas, hol ötös tagozásuak és rövid

oldalhajtások végén rügyek vagy gyümölcsök váltakoznak velk.

A két körkeret jeleneten kívül a keskeny oldalakat is figurális

jelenetek ékítik, melyeket a következ táblákon mutatunk be.

A nyak tövén gyürü különíti el a hast a nyaktól. A gyrbllevélsor áll lefelé, melynek levelei egészben hasonlítanak az els,

negyedik és ötödik korsó megfelel leveleihez, de más az össze-

kapcsolásuk és rendezésük, ezúttal a korsó lapos idomához és a

nagy körkeretekhez mérten a keskeny oldalon vannak a nagyobb,

ötös levélcsomók, míg a kisebb, hármas levelek a széles oldalon

sorakoznak egymás mellett. A gyrn két csipkés szegély között

nyolczszirmú virágok s a virágok közé helyezett két-két eliptikus

levél váltakoznak ; a virágok szirmai, középs körük s a külön álló

szirmok sodronyból valók s gy látszik reá vannak forrasztva az

alapra. A nyákot a korsó öbléig gólyaidyllek ékítik. Mind a két

szélesebb oldalon egy-egy több ágú fa terjeszkedik, melynek ágai

között nagy léptekkel gólya jár, csrében egyik lábánál fogva békát

lóggatva, a keskenyebb oldalakon egy-egy gólya áll nyugodtan

jobbra s behúzza nyakát. A levelek körded idomúak, dupla sze-

63

gélyüek, rajtuk a bordák elágazásait sem felejtette ki az ötvös.

A milyen modoros a növények ábrázolása, oly igaz és életh a

gólyák mozgása és anatómiája. A fogantyúnak csak a rézmagja

maradt meg, aranylemezü borítéka hiányzik, tagozása olyan, mint

az 5. korsónál. Mikor a kincset lelték, a fogantyú el volt külö-

nítve, a régi forrasztás nyoma mutatja, hogy ill helyére tették.

A korsó fölületén több repedés és javítás látszik, legszembetnbb

az öble szélén látszó javítás. Magassága 13 cm.; két vízszintes

átmérje 9"f cm. és 13 cm.; súlya 733 gr.; aranya 21 karátos.

CLXXV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 7. Figurális

korsó, b) Második széles oldaláról tekintve. Ez az oldal az elbbi-

tl csak a nagy körkeretü jelenetében mutat eltéréseket, melyek

közül a legszembeötlbb, hogy a sas jobbra tekint s a lebeg alak

is jobbra hajol és balra tekint ; ezúttal jobbjában tartja az ágat s

baljában a csészét. Csekélyebb eltérések láthatók a fák galyai,

levelei és rügyeiben s a keret bels szegélye alakításban.

CLXXVI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 7. Figu-

rális korsó ej Keskeny oldala a fül alatt. Két dombormves jele-

net díszíti egymás fölött a tért. Fölül szk öltöny szakállas ember

balra járó emberfej ü szárnyas oroszlánon nyargal. Az ember fején

diadema, mely talán öt állatkörömbl van formálva, nyakán gyr,három lecsüng kisebb karikával. Öltönye egy tagban borítja tör-

zsét és végtagjait, apró vonalkák sorai jelzik az öltöny szövetét, a

csipjén öv szorítja körül. Széjjel nyújtott kezeiben talán leng

vég állatbrt (?) feszít széjjel. Az állattestü ember szakállas és

bajszos arcza szemben áll, fülei hegyesen fölfelé álló állati fülek,

fejébl liliom levél áll ki, mely talán diademát jelez, testét hosz-

szában futó lecsüng levelekkel ékített füzér diszíti, farka, sörénye

és szárnyai olyanok, mint a 2. korsó d) jelenetében ábrázolt állat-

emberen ; de szrét ezúttal máskép jellemezte az ötvös, pontokat

és S idomú vonalkákat ponczolt a testére. Alul szakáltalan ember

testhez szoruló szk öltönyben Lótestti emberen jobbra száguldozik.

Mintha háló borítaná haját ; nyakán három csüngs gyürü, ruháját

öv s/orítja testéhez. Mindkét fölemelt kezében faágat fog, melyei

a lóember fejére készül sújtani, de az egyik kezével az ember bal

karját szorítja míg baljában gömböly kövei (?) emelt. A lóember

bajusztalan, rövid szakállú, fejét állati körmökbl (?) alakított dia-

dema ékíti és sajátszer, hogy karjait meg elrészét vonalkákkal

borította, lábait s hátsó testét pontokkal ponezozta az ötvös, a mi

talán nem véletlenségbl történt, mert a vonalas jelzést a fels

jelenet emberalakján láttuk. E jelenetektl fönmaradt térbe a

iÓ4

mvész két fát helyezett belé, melyek az alsó jelenet alatt ke-

resztbe futnak s a fels jelenet fölötti térig egy fágban, azontúl

a táguló mez idomához mérten több ágban terjeszkednek, alak-

juk olyan, mint a lapos oldalokon lév fáké.

CLXXVII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 7. Figu-

rális korsó, d) Második keskeny oldala. Az ellentett túlsó oldal

jelenetei és fadiszítményei lényegben ismétldnek, csakhogy ezúttal

az a csoport, mely elbb alul volt, most fönn van s a másik lenn

és mivel most is a fels csoport balra irányúi, az alsó pedig jobbra,

megfordítva állanak. Más szembetn különbség, hogy a fels

csoport nyargaló emberének teste ezúttal egész simán van kezelve,

nem lehet tudni, véletlenségbl történt-e vagy szándékosan.

CLXXVIII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 8. Lapos

tálcza, tojásdad idomú, szélét sima kerettl szegélyzett kidomborodó

levélsor ékíti, egyik hosszoldalán a levélsort bevert fölirat szakítja

meg (lásd CXCIV. t. 1. a) szá m), ugyanott a keretbl kiinduló és

vele egy lapot képz lemezes fogantyú áll. A lemez idoma átalában

hullámzó szél körszelvény, egymásmellé forrasztott gyürcskékszegélyzik a lemezt, s ugyanoly gyrs szegély fogja köri a mezközepén áttört kerek lyukat. A tért kitrébelt alakok töltik be,

közepett pálmafa, jobbra-balra tle a fa felé forduló nyelvét öltnégy lábú (talán oroszlán) fölemelik els jobbik lábukat s a gyrsluk keretét érintik vele, mögöttük, a szkül térnek megfelelleg,

kisebb alakú szárnyas griffek fölemelt jobbik els lábukban növény-

levelet tartanak, a sarokban, hol a fogantyú gyrs kerete a tálcza

szegélyét éri, a sarokból kihajló levélcsomó. Az állatok testét be-

ponczolt S alakokkal és pontokkal jellemezte az ötvös, farkukat

zsinórtag módjára kezelte és levelekben végezteti. A fogantyú túlsó

oldalát külön lemez képezi, itt sima lapos keretben sima fölület

levélcompositió a lyuktól kétfelé terjed, a háttért bevert poncz-

gyürcskékkel érdekessé tették, a lyuk szélét itt zsinórtag szegélyzi.

A tálcza csekély mélység, testén hossztengelyében futó csekély

gerinczczel bir, melybl a keret felé szélesbül hornyolatok vonul-

nak, a keret táján körded hajlásúak. Hosszátmérje 17-8 cm., kö-

kény tengelye 87 cm., mélysége 0*31 cm., súlya 337 gr.; az aranya

22 karátos.

CLXXIX. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 9. és 10.

a) Két egyforma nagyságú és egyenl díszítés kerek csésze

;

a csészék fenekét ékít kereszt s a körülfutó föliratot külön táb-

lán közöljük. A föliratos keret körül ketts központi gyöngykörtl

szegélyzett téren trébelt dombormves leveles indafüzér vonul

•65

g. A háttért, fönmaradt nyomok tanúsága szerint, kék zománcz

képezte. Falát a széle felé egyenletesen szélesbül gyenge hornyo-

latok élénkítik, szelén a csésze belseje télé domborodó indás

leveles lüzér vau kitrébelve, széle karima-. A csésze oldalán kívül

csat van odaforrasztva, mely lehetvé tette, hogy a esés/ét övre

csatolva is hordhassák, bj A csal alatt közvetlenül kilencz betvan bevésve ; az egyik csésze alján azonkívül még bekarczolt jelek

is látszanak (lásd CXCIV t. 3. és 5. a) b) sz.) Mimiket cs

22 karátos aranyból való, méreteik majdnem teljesen összevágnak,

legnagyobb átmérjük o'ia cm., mélysége C034 cm-i

egyik csésze

súlya 287 gr., a másiké 305 gr.

CLXXXI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). Kereszt és

fölirat a 9. és 10. számú csésze belsejérl. Az egyenszárú kereszt

közepét körbe helyezett pont képezi, a szárak küls végeik felé

szélesbülnek és hármas lóhere idomban végzdnek, melynek min-

den egyes lapjában eliptikus ponezdísz van beverve. V keretben

Krisztusmonogrammal kezdd görög töürat durván és ügyetlenül

van beverve, váltakozva görög capital és cursiv betkbl. Olvasása ez :

PAe« 1TAAT0C a NAÜXVCON A (91) 6IC n(a)NToN A|iABTtONe megfejtés indokolását lásd : Der Goldfund von Nagy-Szent

-

Miklós 1885. 59— 65. Értelme körülbelül ez : Víz által megtisz-

togatva, minden bntl szabadulsz ; e mondásból kitnik, hogy a

- 10. számú csészék keresztelésre szolgálhattak.

CLXXXI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 1 1. és 12. sz.

Két egyforma kis billikom, alja egyenes, öble körded, falai

egyenesen szélesbül, alsó szélét két sima lécz közé helyezett

gyöngysor szegélyzi, öble széles, be- és kifelé álló gyöngysor. Egyik

billikom külsején a forrasztás hehe mutatja, hol állott a fogantyú

rajta és a másikon egy sodronydarabka a fopantyúból megmaradt.

A billikomok magassága 47 cm., fölül vízszintes átmérje yz

cm., alul 4*8 cm., egyiknek aranya 19 karátos, súlya 74 gr., a

másiké 20 karátos, súlya 70*5 gr.

CLXXXII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 13. és

14. ^z. Két egyforma idomii tojásdad csésze, egyik keskeny olda-

lából bikafej indul ki a csésze belseje felé, három bikalábon nyug-

szik. Az állatfej fogantyúnak szolgál ; külön darabból készítették

- a c észé szélére forrasztották ; maga a fej is több lemezbl

készült, miként a tetején vonuló forradási nyom mutatja. A hom-

lok közepén, a -/áj b nyaktáj trébelt díszítésekkel el vannak lepve,

melyek közt az alap ponczokkal érdessé van téve, talán azért,

hogy zománczczal borítsák ; egyik példánynál a munka kivitel

i66

gondosabb, másiknál valamivel durvább, magát a csészét sima vas-

tagabb széle körül futó domború növényornament ékíti, mely föl-

váltva csomóba rakott indák és levelekbl áll. A lábak hosszuk

irányában összeforrasztott két lemezbl vannak kitrébelve, alábújjak

fölületét ell érdessé tették, hátsó részükön brtakarót jelzett az

ötvös, mely két szalaggal a szárra reá van kötve ; a körmök nemérik közvetlenül a talapot, de a lábak alacsony talapzaton állanak.

A szarvak s a fülek külön készültek és beléersíttettek. A csészék

magassága 6 cm., hosszuk i2-

3 cm., legnagyobb átmérjük 7 cm.;

aranyuk 20 12 karátos, egyiknek súlya 283 gr., a másiké 284^2 gr.

CLXXXIII. Nagyszentmiklósi kincs < Torontálm.). A 13. és

14. számú csésze bikafeje szemközti helvzetben, mely mutatja,

hogy a két fej díszítése sok apró részletben eltér egymástól, a

legszembetnbb különbségek az orron végig vonuló sávon s a

fül bels lapján látszanak.

CLXXXIV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.) 15. és ió. sz.

Két majdnem teljesen egyforma kerek lapos tálcza, karimájából

kiálló hosszú lapos fogantyúval. A tálcza közepén zsineges szél

körben domború állat guggol balra, halfarkú tigris (?) ; emelt

jobbik els körmével levélcsomót tart. Teste alatt a keretbl ha-

sonló levelek állanak ki. Legsajátszerbb a czomb modoros alakí-

tása : tojásdad keret szegélyzi, csúcsából három levélke n ki, s a

levelek tövét gyürtag különíti el. A középs körbl sugárszeren

gyenge hornyolatok vonulnak a domború indás keret felé. A sor-

ban váltakoznak indacsomó és közberakott apróbb levélcsomó ; a

tálcza küls nagyobb széle vastag és sima. A nyél idoma nyelv-

forma, fölülete hullámzatosan hajlított, sima ersebb szél szegélyzi

a trébelt növényornamentet. Ez a mez legalján indul meg és öt

folyton keskenyül sorban fejldik egymásból, úgy hogy két-két

egymással összegyürzött inda minden sorban más-más idomot

ölt. Mindkét csészén a fogantyú aljába betket karczoltak régi

idkben (1. CXCIV. t. 11. és 12. sz.) a tálczák átmérje 9*5 cm.;

legnagyobb mélységük 18 cm.; a fogantyú hossza 6-5 cm.; az arany

21 karátos, az egyik tálcza súlya 103 gr., a másiké 104 gr.

CLXXXV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 17. Szarv-

idomú ivóedény, áll két sima csbl, melyek tompaszög alatt

egymás folytatását képezik ; a szájba való keskenyebb végén

átlyukasztott félgömb ; a szélesebb nyílást kihajló karima veszi

körül, e karimát két szélén félkör rekeszekbl álló sor szegélyzi,

hasonló rekeszsor jelzi a tompaszög sarkvonalát és fogja körül az

alsó félgömböt. A rekeszek hajdan valószínleg kövek befoglalására

.67

szolgáltak, melyek, kihullottak. A csövek hosszában forrasztás nyomamaradt. Az alsó félgömbre bett, a Fels karimába egész betsort

véstek, ilásd ezek h másolatait CXCIV. t. 2. sz.). A fels kar

i [4*2 cm., az alsóé 13'b cm.;alsó végén átmérje r^ cm.,

a hajlásnál 3*2 cm., a fels nyilasnál 17 cm. ; aranya 12 karátos,

súlya 33'

CLXXXVI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontóim.). 18. a) b)

Ivócsésze, melynek idoma egészben hasonlít a 14. szám edényhez,

de nincs lába, munkája sokkal durvább. A bika nyakát ferdén

hajló mélyedések tagolják, homlokán és oldalt szintén érthetetlen

mélyedések vannak, liliomidomú levél az orr hegvét, idomtalan

haránton bevágás a szájt jelzi. A fülek külön tagból valók és

beillesztettek, ép gy a szarvak, melyek letörtek. A szemgolyók

számára szolgáló kerek mélyedések üresek, valószínleg k- vagy

üvegpaszta töltötte ki. A fej és a csésze külön-külön készült. Az

aranva 22 karátos, slya 483 gr., hossza i6'2 cir , magassága

io'j cm.

CLXXXII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 19. Sze-

lencze. idoma lapított gömbhöz hasonló, sima karimás lábon áll

és kerek öble körül kerettel, mely sima vastag léczekbl és közben

kidomborodó levél- és indasorból áll; az indák s a levelek cso-

portja váltakozik. Testét ö-.-xerakott indákból hat kerekded mezbenegy-egy kidomborodó phantastikus állat ékíti, a fönmaradt tért

indás csoportok töltik be. Úgy a fels karimán, mint a hasán, a

korok legersebb kihajlásán, valamint a körök és a vízszintes

keret közt üvegmozaikból vagy többszín üvegpasztából álló

gömbszelvénv volt, kettí) még megvan, fehér kék és barna, a

legtöbbnek már csak befoglaló kerete maradt meg. A kör mezkbenés azokon kívül az indák közeiben valószínleg mindenütt zománcz

volt, itt-ott világos kék zománcz nyomai ; a) és b) ábrák két

oldalról mutatják be a szelenczét, magassága 57 cm.;

alján

átmérje 5*2 cm., nyilasatmérje 6*2 cm., a hasának vízszintes

átmérje 9 cm.; slva 2177 gr., aranya 22 karátos.

CLXXXVIII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). iq.

Szclcnczc ; c) alatt bemutatjuk a szelencze harmadik oldalát és

di g) alatt külön négv köided medaillon ábráját. Az állatok mind

szárnyasok és testük halfarkii, a végén tollas vagy indás ki

ikkal, a fej s a láb idoma váltakozik, hol bika, hol ~/ar\a~,

majd sas vagy oroszlánfélének a fejét példázza a fej idoma, a

láb pedig hol körömben, hol tülökben végzdik. A szárnyat

többfélekép stilizálja a mvész, hol egy tag, hol két ta

i68

alkotta; tollak helyett indák vagy levelek sora szegélyzi a három-

oldalú, tojásdad vagy többoldalú keretet, mely a szárny tövét

képezi. A testen és farkon harántos sávok vonulnak végig s a

tulkos lábaknál a térdkalács körded idommal van jelezve, mig a

körmös lábak kiindulását a testbl levélcsomós tojásdad keret

jelzi. Az állatok hol szemközt, hol oldalt tekintenek, egyik-másik

jobb lábát emeli, testük rendszerint oldalt áll.

CLXXXIX. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 20. Lapos

csésze, körded idomú, sima fölülettel, csak a belsejében és karimás

szegélye alatt van domború diszítmény. Közepén díszes négyszeres

indakeret körben griff jobbra áll és fölfelé emeli jobbik els

lábát. Feje alját tekercses inda szegélyzi, szárnyai tövét is.

A domborulatok közeiben és a griff szárnyain is látni még itt-ott

apró kék zománczrészleteket. A keretre csat van ersítve és a

hol a csat széle a csészét éri, gyöngysoros dísz van, a csat karikája

mélyített félkörsorral van díszítve. A csésze átmérje 12 cm.;

legnagyobb mélysége I2'2 cm., súlya 170 gr. ;aranya 22 karátos.

CXC. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 21. Kerek

csésze. Közepét áttört mv korong díszíti, melyet lapos gyür-

keretben bevésett fölirat vesz körül. A korong közepén köridomú

nyilas, melyet sima sodrony és egymás mellé rakott rudakból

alakított keret szegélyez, innen négyfelé, mintegy kereszt ágait

képezve, csomós vég kék-két egyenes inda vonul. így az egész

kör fölülete nyolcz mezre oszlik, melyet belülrl kifelé terjed

három sor indacsoport tölt be, a közöket talán kövek vagy

zománczok töltötték be. E korongnak megfelel küls dombor-

mvet következ táblánk mutatja. A körirat olvasása : + BoutjXa.

Qoaitav. Te<rq, A'rft-oiyq. lio'jzao'Á QuMXTzav. Taynoyrr Tatai}.

Értelme az lehet hogy -f Buela zoapan Tes (vagy Tais) és

Dygetoi országban, Butául zoapan Tagro és Tais országban. (V. ö.

Der Goldfund etc. 47— 58). A csésze széle befelé hajlik és alatta

dombormv indás keret vonul végig, melynek megfelelleg áttört

mv hasonló keret van a küls oldalra ráforrasztva. A csésze

szélére csuklóban járó csatot ersítettek, melynek gyrje négyélü.

A csésze átmérje 12 cm. ; súlya 212 gr.; aranya 22 karátos.

CXCI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). A 21. csésze

alját indás kerettel körülfogott körben dombormves phan-

tastikus állati harczjelenet díszíti. Ágaskodó szárnyas oroszlán

leteper egy bikát; az oroszlán sörénye levelekbl s tollsorból áll,

eltestét párhuzamos sávok díszítik ; sajátszer teste hátuljának

alakítása;farka dupla hajlássa] levélben végzdik. Szárnya ezombja

169

tövében tojásdad kerettel indul, melybl kút párhuzamos görbe

vég inda áll ki, az indákat két párhuzamos sáv köti

harántosan, a fels sávból egy sor levél s azután a szárnytollak

emelkednek. A bika fejébl három inda taréjszeren hajlik ki,

fels teste sávos, testét csupa csúcsos foszlány borítja. Az állatoktól

fönmaradt téren indák vannak, melyek néha levélcsomóval vég-

zdnek, e levélkéken ugyanazon bevert mélyedéseket látjuk,

melyeket a csészéken és szelenczéken ily alkalmazásban már

többször láttunk.

CXCII. Nagyszentmiklósi kincs. 22. és 23. sz. Két kehely;

a kupa gömbszelvényidomú, szára hatoldalú és belül üres ; a

-/ár közepén nodus, hatoldalú gyöngy formájában ; lába korongon

áll, melynek közepe kissé kidomborodó ; szélét reáforrasztott gyúrü

erö-íti meg s a szár két szélét s a nodust magát is gyürtag

fogja körül. Mindkét kehely alján bevert fölirat és azonkívül az

egyik kupa külsején bekarczolt jelek. A három fölirat hü mását

1. CXCIV. t. 4. aj bj. A kelyhek magassága 6.5 cm., a láb átmérje

55 cm., a kupa átmérje egyiknél 9*8 cm., a másiknál 10 cm.,

súlya 213 gr., aranyuk 20'/2 karátos.

CXCIII. Nagyszentmiklósi kincs. Díszít motívumok, 1. szél-

keret a 9. és 10. csészén z. és 3. szélkeret és füldiszítmény a

8. csészén.

CXCIV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). Megfejtetlen

tok a kincs edényein (V. ö. Der Goldfund etc. 65—71. 1.).

1. b) a nyolezadik csészén.

1. a) ugyanazon fölirat. de az egyik eljelzés elhagyásával.

2. a 7. számú ivószarvon.

3. a 9. számú csészén.

4. a 22. számú billikomon.

;. a) és b) a 9. számú csészén,

b. a) b) a 23. számú billikomon.

7., 8., 9. a hatodik korsón.

10. a) a harmadik korsón. 10. b) a negyedik korsón.

11. a 15. számú csészén.

12. a ib. ^zámu csészén.

13. és 14. az ötödik korsón.

15. a tizenegyedik billikomon.

ib. a második korsón.

CXCV. Presztováczi kincs (Pozsegam.). Találták 1821-ben.

Aranyból; Bécsben a cs. k. mütört. múzeum antik osztályában,

Sacken und Kenner: Die Sammlungen etc. 34'>. I.59— 72. -/.

170

i. Csat ;lemezét gyöngysor szegélyzi, a küls kerülettl pár-

huzamos gyöngysor különíti el a középs tért, ebben s a közbeestéren hajlott vég, összecsomózott trébelt pálczadíszek s a fön-

maradt tért ponczolással érdessé tették.

2. Csatnak csonka lemezes hüvelye; két gyöngyözött szegély

között összecsomózott pálczákból alakított füzér keríti be a mezközépterét. A középtéren oldalt hajlított vég pálczák s harán-

tosan futó hajlított pálczák három osztályt képeznek, melyekben

közepett háromcsúcsú, oldalt eliptikus levelek, fölületükön bevert

mforma és háromszög ponczmélyedésekkel. A hüvely alsó lemeze

sima, szélét gyöngykeret szegélyzi, oldalát ketts sodronyfonadék

borítja.

3. Szíj végérl való hüvely, fölületén közepett négyszög nyilas

k befogadására, mely kihullott ; körülötte gyöngyszegély, azután

négyszögmélyedések sorakoznak, küls szélén gyöngysor; oldalfala

sima, egyenes szélén három szögecs.

4. Hasonló, de valamivel kisebb szíjvég.

5. Szíj vég ; fölületén sima szegélyben S forma idom domborodik

ki, melynek két vége szívidomú levélbe megy át ; a levelek fölü-

letén bevert háromszög és körded ponczmélyedések.

ö. Szíj vég, tölülete sima, félkörhajlású szélébl háromtagú levél-

csomó áll ki, ellentett szélén három körded lemezke fogta körül

a szögecs lyukát ; s ugyanily három lemezke van a hüvely túlsó

szélén.

7. és 8. Lemeztöredékek hosszabb sávból, mely valamely tárgyra

volt ersítve. A lemezeken kitrébelt domború díszek, alul hosszá-

ban futó ketts gyöngysorban s e keretbl függélyesen fölfelé álló

tagokból állanak. Az alsó keretet egyenes léczek négyszögmezkre

osztják. Ezekben keresztben fekv, körbe hajlított s összecsomózott

pálczatagok s érdes fölület levélkék töltik ki a tért. A kerettl

fölemelked sor kétféle tagokból áll, aj kereteit lyuk mellett két

görbített vég. pálcza, fölötte levél, alatta harántosan fekv pálcza,

melynek mindkét vége körbe hajlított, b) egymással összecsomó-

zott, görbített s körbe hajló pálcza, fölöttük levél s alsó száraikon

is egy-egy levél; a levelek fölülete mindig érdes.

9. Gyr, kerek formára lapított fejjel, közepett s mellette pár-

huzamosan álló egy-egy bevert egyenes vonallal, a vonalak végén

mindig háromszögbe helyezett három-három kör, bennök pont.

10. Fülbevaló négyél huzalból, tompa végekkel, alsó végén s

a gyürü ellentett oldalán fölül-alul kisebb szemcsékkel szegélyzett

gömböcsös gyr. A gyürü alsó hajlásán belül gúlába helyezett

17'

gömböcsk, kí\ül lecsüng gömb, melynek tövén s a gyrvelérintkez ponton gömböcsk.

ii. Sima korongos lemez.

12. Fülbevaló, keskeny szalagú zárt karikából, három gömbcsel a hajlásán s melletök lecsüng kerek keretes foglalván) -

, mely-

ben k volt.

13. Zárt karika, a szélébl fölálló gúlába rakott gömböcsökkel.

14. Gömb, füles, a fül t<">vén gömböcsös gyr.15. Füles gömb ; fels fele közepébl s ugyancsak alsó fele

közepébl négy-négy gyöngysorvonal váltakozva egymásfelé, min-

dig sor végén három gömböcs.

CXCVI. Dunapataji kapocs (Tolnám.). A Nemzeti Múzeum1870-ben kereskedtl aranykapcsot szerzett, mely állítólag Duna-

Patajról származik ; sem a lelet helye, sem körülményeirl nem

tudni semmi biztosat. Rómer leirta Arch. Ért. 1870. 11. 306— 50S.

V. ö. Arch. Ért. 1894. xiv. 36. Az aranykapocs két négyszög egye-

nes falútokból áll, mely alul nyilt. A hossznégyszög lapon közepett

rés, melv most üres, hajdan mindegvikben a jour foglalt klehetett ; közvetlenül a rés körül és a négyszög szélén hólyagos

dudorok vannak a lapra forrasztva, fölületük néha érdes, a két

hólyagsor közt szalagos gyrk sora, a gyrkön három sornyi

igen apró ponczozott karikadísz. A kapocs oldalai sem magasak

s külön lemezbl készültek. Fels s alsó szelket hólyagsor ékíti,

az alsó hólvagsor fölött még félkör sor, melynek szélein s felü-

letén finoman ponczolt pontmélyedések. A közbees téren min-

tákban préselt fejek, mindig két férfif néz egy-más felé s közben

vonalzott díszü egyenszárú kereszt, melyet a balfelli férfi keze

fog ; a harmadik fej ni fnek látszik, hosszú haja két oldalt

hull alá. A férfifkön gyöngydiadema. Az arezok nem egészen

e^vformák, a mi azt mutatja, hogy a hármas csoportokat nem

egy mintában préselték. Egyik keskeny oldalán, a hol az oldal-

szalag összeér, két ni fej talál egymásra. A két tok ö>szekap-

csolása, az egyik tok keskenyebb oldalának fels élébl kiálló karikás

fül s a beléje kapcsoló kampó segítségével történt, a kampó ers

sodronyból készült, végét gomb ékíti s ezt gömböcsök szegélyzik.

Képeink közül a) és bj oldalt s fölül mutatják a tokokat, c)

pedig a bels üreget tárja föl. A csaton belül a fels lapból

kiinduló két szalaghurok, mely függélyesen állott, tette lehetvé,

hogy a kapcsot ruhára vagy övre ersítsék. A tokok hossza 4*5

cm., szélességük 42 cm., magasságuk i'i cm.

i7^

CXCVII. Blatniczai lelet (Túróczm.). A szklabinjai várban

(Túróczm.) régtl fogva riztek a fegyvertárban egy kardot s

ékszereket, melyek valószínleg a blatniczai határból s alighanem

közös sírból származnak ; b. Révay Ferencz 1880-ban az egész

leletet a X. Múzeumnak ajándékozta. Arch. Ért. 1880. xiv.

351—352. — Der Goldfund von Nagy-Szent-Miklós. Budapest,

1885. 182. 1. Az ékszerek bronzból vannak öntve, ersen aranvo-

zottak és fels oldalukat dambormves díszek ékítik.

Az 1. és 2. Kapcsoló, 4 és 5, keresztidomú és 4—6, lemezes

pántok szíjról valók. A motívum, mely négyszögmezkön vala-

mennyin ismétldik, egy nagyfej emberi alak, melynek arcza

szemközt áll, jobbra-balra egyenes sávok a hajfürtjeit jelzik,

közvetlenül az álla alatt nyúlik ki egyik karja, a másiknak alig

látszik különálló tönkje, két szára térdben hajlik, egyik összefügg

a kezével, a másik külön válik és párhuzamosan áll. A kereszt-

idomú tagok középs emelkedésén csak a fej fért belé a három-

szög lapokba. A lemezek azon szélén, a hol a szíjhoz volt

ersítve, keskeny ezüst lécz borítja a lemez szélét s ezeken

megyén keresztül a négy ezüstszögecs. A figurális mezket ki-

domborodó levelekbl képezett keret szegélyzi, melyen végig és

harántosan egyenes vonul; a hol két mez alakja egymással

találkozik, tojásdad tag van, melynek fölületét keresztke ékíti.

3. a), bj, ej. Gomb, belül üres, fölül lyukas ; külsején két

fekmentes sorban egymás fölött párhuzamosan ferdén dl tekercses

taréjok.

7. Szíjvég, egyenes szélén két kis csücskével a szögecsek beié-

ersítésére. Sima keretben két inda, mely fölül-alúl széjjel hajlik

és több karélyú levéllel végzdik.

8. Szíjvég, egyenes szélén három virágidomú csücsök a szögecsek

beléhelvczéíére; a simaszegélyü mezben két keresztben állított s

hajlított vég inda körtaggal összekapcsolva, melybl háromlevel

virág n ki, a három szirom tövén gyürü. Az így támadt bokréta

mellett a keret szélén két hajlított vég pálcza, ebbl szögben egy-

más felé indul két hasonló hajlított vég összecsomózott pálcza s a

csomóból ismét háromszirmú virág n ki, melyen a szirmok alatt

gyr, e bokréta mellett és a szegély oldalán görbített vég pálcza.

q. Szíjlemez, lehajló karimával ; sima keret széllel, egyik oldalán

kidomborodó levélsor, közepén sima levélcsomó érdes mezben ; két

szögecs helye.

10— 11. Hasonló lemezek, de a mezt ékít íima levéldíszek

váltakoznak.

'73

CXCVIII. Vaskard. Valószínleg ugyanazon blatniczai lelet-

hez tartozik; b. Révay Ferenc/ ajándéka; N. M. a) pengéje

egyenes és lapos ; b) ej markolata tövén ellenz, az ellen

marokba való nyélrész s a gomb, miként a két oldalnézet mutatja,

il) e) két egymásra fektetett lemezbl áll, melyen bevert arain

és ezüst szalagok élei egyenesek, görbék, korok- s félkörökbl

alakított minta szerint díszítik a fólületet. A markolat középrészén,

az ellenz felé es szélen, mindkét oldalt három emberi arcz,

szemközt áll a vonalas minták között. A kardról értekezett Undset

Arch. Ért. x. i8qo. 105. 1.

CXCIX. Lóhereidomú lemezek.

1. A blatniczai karddal együtt került a X. M.-ba;vasból való

háromkarélyü. Fölületét hajdan ezüst- vagy bronzlemez borította.

Mindegyik karély tövén ferdén futó szögecssor, a bronzszögecsek

feje aranyozott volt. Undset (Arch. Ért. 1890. x. lob.) azt hiszi,

hogy a lemez kapocs volt s hogy csak azért nem 'áts/ik rajta a

ttartó és hüvely nyoma, mert alja rongált és rozsdás.

2. Leihelye Nagy-Biszterecz (Arvam.). Ifj. Kubinyi Miklós

gyjteményében, a ki róla értekezett Arch. Ért. 1891. xi. 164

—

166. Körvonalai jobb föntartásúak, mint az elbbinél; háiom

ágán a díszítés mintája is fölismerhet, két párhuzamosan a küls

idomot követ pontsor, mely belül harántosan egyenolalú három-

szögbe rakott egyenesbl indul ki ; a bels mezket köröcskék és

nagyobb félkörök díszítik. A háromszög csúcsaiban egy-egy sz<

megyén át s az egyik karélyos lemez alján peczegfélének marad-

ványa. Nem lehet tudni, hogy az 1. és 2. alatt idézett lemezek

fibulák vagy egyszer díszít lemezek voltak-e. Undset értekezik

az 1. számú lemezrl (Arch. Ért. 1890. .x 100-107.) és összeveti

vele azt a norvégiai csatformát, melyet a 3. és 4. számú ábrák

tüntetnek föl. A 3. számú darab Norvégián kivüli vidékrl szár-

mazik, a 4. számú norvégiai eredet.

CC. Petházi* kehely (Sopronym.). 1879-ben a petóházi

ezukorgyár építése alkalmával lelték ; Paur Iván hagyatékából a

sopronmegyei múzeumba jutott, a hol most is rzik. Elször apró

rajz kíséretében megjelent a leírása a tört. Otvöskiállítás lajstro-

mában II. ter. 1. 2. sz. Utóbb két helyen értekezett róla Bella

Lajos Arch. Ért. 1890. X. képpel 304 366. és a Sopronmegyei

rég. társ. II. évk. [892. 40 50; a kehelv említve van analógiák

idézésével Arch. Ért. [894. XIV. 38 l. Bella Lajos szerint ma

' Azeltt hibásam ikvatoroki kehely czímén szerepelt

i?4

sága I2'2 cm., kissé ferdén áll, mert a kupa a nodussal csapon

áll, s e csap meglazult; a kupa magassága 6*i cm., bels mély-

sége 5*9 cm., legnagyobb átmérje a fal széléig 8*9 cm. A kupa

anyaga vörösréz, idoma hosszabbított félgömb ; alja gyöngyözött

gyr, alatta a nodus és a tölcsérszerüen kihajló üres lába egy tagot

képeznek. A nodusban egy darabka ólomba volt a csap belé illesztve.

A kupa küls szélét szalagfonadékú vonaldísz köríti, hasonló dísz

szegélyzi a lába alsó szélét, a fels szalagsorból négy helyen lefelé

s az alsóból négy helyen fölfelé háromszög idomban áll ki szalag-

fonadék. Az ötvös a réz fölületét aranylemezzel borította, melyblitt-ott nyomok maradtak. A nevét, készítje a nodus felületére véste,

mankós egyenszárú kereszt után 7 m.-mnyi magas majuscula betkkel,

»£OtJNDPALDFeClTmelyek a sor vége felé 4 mm.-nyire kisebbednek.

KÉPES TÁBLÁK.

i—cc.

PUSZTA-BAKODI SÍRLELET (PFSTM.) ',

11.

, ...'

rUSZTA-BAKOni SÍRLELET (PEST M.) ' i

III.

IV.

prs/TA-RAKODI SÍRLELET (PEST M ) '/,

V.

EZÜSTFIBUl ÁK

VI.

VII

PERJÁMOSI SÍRLELET (TORONTÁL M.) '/, N.

VIII.

ÚJLAK] PIBULAK (SZEREM II.) */4

N.

CICAPA MIM IÁK.

FIBULÁK A N. MÚZEUMBAN. »/, N.

I. b.

'.;'

XI.

D)

,-'v\

/ •'.••

2- 3« 7 //

KÉT SZABOLCSMEGYEI KINCSLELET.

XII.

XIII.

oi

'

il±l

CSORNAI SÍKLELET ÍSOPRONY M. i

XIV.

®^~^á^b

8

^.

SZILÁGYSOMLYOI ELS KINCS.

XV.

2c. 2a. zb.

szilAgysomlyói els kincs '/,.

XVI.

CONSTANTIUS JUNIOR ARANYMEDAILLONJA A SZILÁGYSOMLYÓ1 BLS(5 KINCSBEN '/,.

XVII.

VALENS ARANYMEDAILLONJA A SZILÁGYSOMLYÓ] KI.SÓ KINCSBEN. /,' N.

M

XVIII.

M*

XIX.

ff (nry^

LLENS ÉS GRATIANUS-FÉLE MEDAILLONOK A SZILÁGYSOMLYÓI ELS KINCSBEN. */, N.

XX.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. »/, N.

XXI.

5 6 es 7

SZtLÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. ' , N.

XXIII.

12. es 13. 14. es 15.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. '/, N.

XXIV.

SZILÁGYSOMI.VÓI MÁSODIK KINCS. •/, N.

XXV.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS

XX VI.

SZ1LÁQYS0MLYÓ] MÁSODIK kincs. »/, N.

•5

xxvi r.

is

xxviir.

A^0mmm^

K

\

Rkj-p*' /így1

''?%-* ? >^gKi

;£••• '"aj Hr'» ^H^

111 . Jf''

%1&,

JjSpff

Íé^,. .

-• ráa ^swV.%TSS i

.

i v££

SZILÁGVSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. '/, V

XXIX.

S/.II.ÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. V, N.

XXX.

oSZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. */, N.

XXXI.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. »/, N.

XXXII.

APAHIDAI SÍKLELET (KOLOS II.) '/, N.

.'-*-.,

XXXIII.

APAHIDA1 M.) 1I\ N

XXXIV.

APAHIDA1 SÍRLELET (KOLOS II.)

16

XXXV

APAHIDAI SÍRLE1 !•! I Ki '/, .V

XXX VI.

APAHIDAI SÍRLELET (KOLOS .V.) », N.

XXXVII.

Ó-BL'DAI EZÜS1 R

XXXVIIL.

KÉT MEZBERKNYI SÍRLELET fltKKKS M.) ' , N.

XXXIX.

PAIZS Ak'ANYKKk'KTF. ' V

xxxx.

KOMÁROMVII ÉK] (?) LELET '/, N.

XXXXI.

p%

3<T

5<7. 56.

4a. 46.

GRÁNÁTOS ÉKSZEREK.

XXXXII.

I b.

lnygyrk. '

', n.

'7

XXXXIII.

4 a.

^

4 b.

r=rrS-T0«

jÉ&l.

10

ARANYGYRK. »/, N.

'7-

XXXXIV.

5 a

KERESZTÉNY ÉKSZE

xxxxv.

4mai3ian[xim

MADÁR-IDOMOKKAL DISZÍTET1 ÉKSZEREK. '/, N.

XXXXVI.

I b.

2 b.

3 «• 3 *.

Ó ZÁRAK.

3 c.

XXXXVil.

VK-o.

ÚJAIiBI CSOKSAI SÍRLELETEK (SOPRONY II.)

XXXXVHI.

j. sir

HH

A) Gyermeksírban lelt régiségek. B) A gödörben lelt r/^iségek.

ÚJABB1 CSORNAI SÍRLELETEK (SOPRONY lí.)

XXXXIX.

v>oco \\T~"77—

1

-

KUNÁGOTAI SÍRLELET (CSANÁD M.)

L.

V&*

KUNÁ00TA1 SÍRLELKT (CSANÁD M.)

|S

LI.

HOttZZDIlJEIDlD)

H

>\l

kunAgotai SÍRLELE1 fi SANÁD m.)

is-

SZENTENDRE] SÍRLELE1 (PEST H.)

Lili.

SZENTENDREI SÍRLELET (PEST M.)

LIV.

. /,• •},

.

LV.

*$> vj

PÜSZTATÓT1 SÍRLELET (fBJBH II.)

IA'I.

PUSZTATÖT1 SÍRLELET (fEJÍR M.l

PUSZTATÓT] S K M.)

LVIII

^dislP^'

'.V FÜLÖNFi I K A N. M.-BAN. '/, N.

ig

^

V5 b

ARANY KKSZKKEK A N. M.-BAN.

LX.

9

íO

ARANY FÜLÖNFÜGGK \ N. If.-BAN.

LXL

BRONZÉKSZEREK A \. M.-BAN.

I.XII.

VI oK \ \. M BAN.

LXIII.

*

3•_

PQ

f*

LXIV.

SZIJVÉGEK A/ ORSZÁG KÜLÖNFÉLE VIDÉKEIRL.

1 XV

3«-

SZÍJVÉGEK.

LXVI.

BOLDOGI (HEVES M.) ÉS NAGYSURÁNYI (NYITRA M.) LELET.

LXVII.

SZILÁGY NAGYFALUSI SÍRLELET.

B

fi

7*

jf

SZILÁGY NAGYFALUSI SÍRLELET.

LXIX.

' •• (• ,,- Vy vfM^H;--:::..-."-.-.-'.- v

''C";

A?

.>?'

|t .1 '•;""-

^5

I

ED-öl HALMI SÍRI f

LXX.

. •

ft étM

' J .--

i2 <<T

SZEGED-THALMI SÍRLELET.

LXXI.

SZEGED-ÖTHALMl SÍRL1

LXXIT.

SZEGED-THALMI SÍRLELET.

LXXIII.

SZEGED-SÖVÉNYHÁZAI TEMET.

IJÍXIV.

19

SZEGE D-SÖVÉNYHÁCA1 TEMET.

t NY MINOSZEN1 l i NÓRÁD M. i

LXXVII.

ORDASI TF.MKTÓ (PEST M.)

LXXV11I.

ORDASI TEMET I PEST M.)

LXXIX.

JT

ADONYi [ELKT

LXKX.

I. 1887. és 1888. évi sírleletek.

BÖI.CSKEl TEMET (TOI.NA M.)

LXXXI.

t&t'inaq

A ii. és 20. számú sírból.

II. 1887. és 1888. évi síri.

SKE1 l EMET<5 1"! na

L.XXXII.

III. Az 1890 évi els sírgödörbe]

6

IV. Az 1890. évi második sírgödrbAl.

BÖLi MET<3 (TOLN \ M.)

LXXXIII.

fknkk: TEMET (/ai.a m.)

LXXXIV

l-l- NI- KI I K MI-TÓ (ZALA II.|

LXXXV

MM' KI TEMET (ZAJ A M.t

LXXXVI.

I-K Ni- Ki TEMET (ZALA

LXXXVIL

L| u£ uh. *T-*8

"**'sa 5". 55-

^ 50 51. S2

33 3*. 3S 36

i

s. »9. 4a 41 ^2 «

15-a 15 b

18 19 b 19 a 20 2lb 21 a

:.'

/£ I

13 !"Y*

>

FENÉKI TEMET (ZALA M.|

3P'1?-

LXXXVIII.

FENÉKI TEMET (Z \l..\ M

LXXXIX.

A FENÉKI TEMETBL. (ZALA M.)

xc.

KESZTHELYI SÍKMEZK.

XCI.

I HM. VI SÍRM]

XC1I.

KESZT1 i- IVI SÍRMEZ( »K.

*3*

XCIII.

1— t.

hifi vi

xciv.

KESZTHELYI SÍRMEZÓK.

xcv.

KESZ1 HELYI SÍRM!

XCVI.

idilli*

'U'lüll

KESZTHELYI SÍRM1

XCVII.

il /

KESZ1 HELYI SÍRMEZK.

XCVJII.

KESZTHELY] SÍRMEZÓK.

XCIX

KKSZTHKLYI SÍRMEZK.

KESZTHELYI SÍRMEZOK.

;

Cl.

KESZTHELYI SÍRM1

CII.

KESZTHELYI SÍRMEZK.

cm.

r

4

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CIV

KI- -l m- l.Vl SIKMEZÖK.

cv

:tfetf*fl

O- m<i\íor .K*> rj

«&J

fCfc

^4-0

:«

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CVI.

KESZTHELY] SÍRMEZÓK.

CVII.

KKSZTHELYI SJKMhZK.

»s

CVIII.

M

fi ©

aB í

8

KESZTHELYI SikMKZK.

CIX.

I .

13.

oy»ic

h9$GD£QIsCikiiiijIgb

CT§3«GÍ

íoaáOÁö

2. I

KESZTHELY] SlKMf

ex.

KESZ1 HE I VI SÍRMEZÖK.

KESZTHKI.YI SÍRM1

CX II.

KESZTHELY] SIRM1

CXI1I.

KESZTHELYI SÍRMEZÓK.

CX IV.

' ! M

KESZTHELYI SÍRM1

cxv

16 i-i

KESZl Hl- 1 J : SÍRMEZK.

26

CXVI.

19- 17-

KESZTHELY] SÍRMEZK.

Pi'lLAA'ZS

KESZTHE1 VI SÍRMEZÓK.

CX VIII.

i a

2 a

KESZTIU'Í.YI SÍRMFZK.

'''..

VjjPj W

CXIX.

I 1

\

KESZTHELYI SÍRMEZK.

cxx.

5- 4

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CXXI.

CXXIT.

KESZ1 'III NI SÍRMKZOK.

CXXIII.

KESZTfiELYl SÍRMEZÓK.

-7

CXXIV.

3

KESZTHELYI SÍRM] 2

*T

3*. 3«-

4 a. 4 b.

PÜLÖNFÜG

CXXVI.

PBDÉNYBK.

CXXVII.

KÉT :'.CSAT.

CX XVI II.

GYRI ÖVCSAT ',

CXXIX.

SZÉCSÉNY1 SÍRLELET. (NÓGRÁD M.)

CX XX

LEBENY! SÍRLELETEK (liOSONY M.)

CXXXI

jjlS^Ki

>

mr

i

ifc-i

77

*

SZENT-ER2 EBI 11 SÍRLELET (BARANYA M.)

i/

^

CXXXII.

0BC9/

&^J^^^

PÁSZTÓI SÍRLELETEK (HEVES M.)

28*

CXXXIII.

1

NEMKSVÖLGY1 TKMETÓ (MOSONY M.)

CXXXIV.

NEMF.SVÖLGYI TEMET (MOSONY M.)

NEMBSVÖLGY1 TEMET (mosony II.)

CXXXVI.

J" 13

NEMESVLGYI TEMET (MOSONY M)

CX XXVII.

NEMESVÖLGY] TEMET (MüSuN S

cxxxvni

NEMESVÖLCYl TEMET (MOSONV m.J

CXXXIX.

Fi

"

;/

$

NEMI

cxxxx

«fca

y^ 5

n *3

NEMESVÖLGY] TEMET (MOSONY M.

hl

CXXXXI.

í '

NEMESVÖLGY] TEMET I MOSON1

CXXXXII.

NEMESVÖLGY] • M.)

cxxxxnr.

NAGYMÁNYOKI SÍR (TOLNA M.)

CX XXXIV.

NAGY-MÁNVOKI SIK (TOLNA II.)

v XXX XV

°0£ £ -**V->

MAI \A " M.'

KASSAI SÍRLELETEK (BARANYA M.)

CXXXXVII

.1 SÍRLELETEK (BÁRÁNY \ ti.)

3»

CXXXXVIII.

£=

MÁRTI- 1. VI TEMET (CSONGRÁD M.)

30'

CXXXXIX.

MÁRTKLYI TEMET (CSONGRÁD M.)

CL.

MARTÉLYl TEMET \(i m.)

CLI.

' -1** i" 1-*-, v .

''

. i

.VI TEMET (( SONGRÁD M.) »/3

CLII.

MÁRTÉLYI TEMET (CSONGRÁD M.) 2/3 S

CLIII.

21 211 IS

I3> ^rtaGZC^

12 10 G

3

C *r

MÁRTtlVI TEMET (CSONGRÁD M.) 2/3

CLIV.

I

MÁRTÉLYI TEMET (CSONGRÁD M.)

CLV.

**'-<*LmmJá

II •*»

MÁRTKI.VI TEMET (CSONGRÁl" Mi

Cl. VI.

c0 /^ A, <L

1 í*

HP4t * ,*& **«i

Q| <=tf (jf

c Y ^_

9

Ö8e'9®Ó9 9(í ®5» *9í« ® 9 *i; rt>>

.V .J

qj ® © 9®••>' -í / d \ -

Q

o

Wl-.l SlK'Ml /

'

CLVII.

y f & <g

<

wm^\

BEZENYI l

16

CLVIII.

£1CV © 2

ii. sír

5!): SÍ \#>f

5"o

17. sir.

®«

31. sír.

20 sir

BEZENYE1 BÍRMEZÓ (MOSüNV

CI.IX.

&<• ö & © <£0- C C £,

•19

(5 © 8 ?

37- sir.

h **

rf

9 c© f©

v 9

K>obob 9QQ ^££^#33*^^ <;

*.<

5> XXtt 0'*»

BEZENYkl SIKM II.)

>

43. sír

53 sir.

5S

BEZENYE1 SÍRMEZ i M0S0N1 M |

CLXI,

1 1

§K

VASLANDSÁK és vaskardok a BEZENYEI SlRül

ei.xn.

CLXIII.

—««SíW

NAOYSZENTMIKT.ÓS1 KIN-- (TORONTAi ti.)

CLXIV

I. SZ. KORSÓ A NAGYSZKNTMIKI.ÓSI KINCSBEN.

CLXV.

r^fyn-tiprnijQ)m^'ZMgS- <

"r-i

" ^!

t r -i i

.

| ö -

:

1 -'

:"^

- V'* *>!£'-

1*•*££•!**

5§£

BZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN ' iN.

CLXVI.

íTrTTmtunnrrr

2. SZ. KORSÓ A NAGYSZKNTMIK1 '/, M.

CLXVII

2. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKI.ÓSI KIN 5BBM

CLXVIII.

2. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN.

Cl.XIX

2. SZ. KORSÓ \ NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

CLXX.

3. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN ', N.

CLXXI.

4. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KIN< sm-.N '/, N.

33

CLXXII.

> >V:. s/.. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN , N.

CLXXIII.

6. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓS] KINCSBEN s.

CLXXIV.

MIKLÓSI I

CLXXV.

7. SZ. KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓS] KINCSBEN »/, N.

CLXXVI.

7. SZ. KOKSO A N \ MIKLÓSI KINCSBEN ',

N.

clxxvii.

f^m-^.^

7. SZ. KORSÓ A NAGYSZkVI MIKLÓSI KINCSBEN '/, N.

CLXXVIIL

8. SZ. TÁLCZA A NAGYSZENTMIKLÓS! KINCSBEN •, N.

CLXXIX.

-

CLXXX.

KERESZT ÉS FÖLÍRAT A q. ÉS IO. SZ. NAGYSZENTMIKI.ÓSI CSBSZB FENEKÉN

14"

CLXXXI.

II. ÉS 12. SZ. POHÁR A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN '/, N.

CLXXXII.

I ;. KS 14. SZ. i\ IMIK! SI Kl\<

CLxxxin.

RÉSZLETEK A [3. És 14. SZ. NAGYSZENTMIKLÓS] I SBSZRN '

, N.

CLXXXIV.

15. ÉS ló. SZ. TÁI.CZA A NAGYSZENTMIKLÓSI KIN SBEN. ", N.

CLXXXV.

17. SZ. IVÓ SZARV A NAGYSZKNTMIKI.ÓSI KINCSBEN. »/, N.

CLXXXVI.

l8. SZ. IVÓ CSÉSZE A NAGYSZINTMIKI.ÓM KIM SBBN. ',N.

CLXXXVII.

.

*s; ••:

/ -•

3EÉ2ÉÉ -

! KM /! \ NAGYSZEN1 MIKI

CLXXX\

TM S.

.19. - ENCZE A NAGYSZEKTMIKLÓS1 KIN BBN ' , N.

CLXXXIX.

ZO. SZ. LAPOS I 3ÉSZÉ A HA KINCSBEN

Cl.XX XX.

21. SZ. KEREK CSÉSZE \ NAGYSZENTMIKLOSI KIV

CLXXXXI

A 22. ÉS 23. SZ. KEHELY A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN ' . N.

clxxxxii.

A 21. SZ. NAGYSZENTMIKLÓSI CSÉSZE ALULRÓL TEKINTVE.' ,N.

CLXXXXIII.

díszít motívumok nagyszentmiklósi edényekrl,

CLXXXXIV.

W^EH-^MfMMSiI-

WW¥¥Tíj> $>¥)%>%-F^mgFI-.

u

.*>*

ív*

&

t< k Ȓ

S 6.

á^ .̂'

6 6.

v/\l

iy:>

anr\

ro b.

MEGFEJTETI.FN FURATOK A

iC. '3

NAOYSZBNTMIKLÓS1 KINCS NÉMELY BDÉNYÉN. ',K.

CLXXXXV

> v 14.

<; I

3ZTOVÁ< /! KIN F.OA M. 1'

,N-

CLXXXXV1

ARANYKAPOCS DÜNAPATAJRÓL (TOLNA M.) '/, N.

v XXXXVII.

BLATKICZAl LELET (TURÓCZ M.)

CLXXXXVIII.

BLATMCZAI I.KI.KT (TURÓCZ M.)

LXXXXIX.

"*»v

Trxa»<"-^

LÓHERE I r )< >M i LEMEZEK

cc.

PETÓHÁZr KEHELY (MOSONY M.) xl t N.