KÖZHASZNÚ

ESMERETEK TÁRA A'

S Z E R É N T

M A G Y A R O R S Z Á G R A

ALKALMAZTATVA.

TIZENEG YEDIK KÖ TE T. Só—TEZEL.

PESTEN, KÖNYVÁROS WIGAND OTTÓ SAJÁTJA.

1 S 3 4.

NYOMTATTATOTT BUD/ÍN A' K. EOYETEM BETÜIVEI..

SÓ SOBIESKI J

Só. A ' köz életben ezen név a l a t t a ' k o n y h a s ó t é r t jük . Ezen chlorból ál ló só többnyire fehér vagy s z ü r k é s , r i tkán s á r g a , veres vagy kékes , négy szegii oszlopokban vagy külömbféle da rabok tan , vagy felolvadva t a l á l t a t i k ; önsúlya 2 , 2 — 2 , 3 . Vízben felolvad, 's kedves t iszta sós izü. Ta l á l t a t i k az egész világon többnyire ezen négyfé lekénen : I ) K ő s ó , mel ly vagy egész hegyeket készít , min t Máramarosban , E r d é l y b e n , G a l l i t z i a b a n , Angliában és Spanyolor­s zágban , vagy agyag kősziklákban vagyon beszórva , - m i n t T y r o l i s -!>an. Azok darabokban ásatnak ki 's vi tetnek s z é l j e l , ezek többnyi­re kiniosatván főzetnek uJTa he. 2.) V i r á g s ó a* föld szinét mint fehér por vonja be ; ta lá l ta t ik E r d é l y b e n , középső" Ázs ióban , belső Afr ikában , P e r u b a n , Ch i l iben , ' s felsepertetve kimoset ik . 3 ) T e n -g e r s ó a ' . t enger ' s nagy tavak vizéből befőzve, ' s a ' ' k e se rűsé tő l , gipsztoH, 's más sóktól megtisztí tva használ tat ik a' tenger - mel léki országokban. 4.) F i t t s ó . Igen sok pa takok é s források tartamiak nagy mennyiségben felolvadt"konyhasót magokban , ezek befőzve, 's megtisztí tva, adják a' lő t t sót, melly igen sok helyeken divatban van. Hazánkban Sáros várn-iegyében Sóváron van egy i l lyen só főző inté­z e t , Németországban mindenütt i l lyen sóval élnek. A' főtt só min­dég vizet t a r t magában , a' kősóban semmi viz sincsen. — A' kony­hasó, melly mindenütt k i rá ly i jövedelemhez ta r toz ik , legkedvesebb , 's legszükségesebb fűszerszám, de azonkívül külömbféle orvosi és technikai haszonra is fordi t ta t ik .

S O A N K (John) Anglia egyik első építő mes t e r e , a ' londoni k . academiában épi 'ésniest . p ro i e s so ra , szül . Berkshireben 1 7 5 0 . Már min t t anu ló , ezüst és a r a " y jutalompénzeket nyer t ra jzola ta iér t ' s 177 7 Olaszországba küldé u k i r á l y ; hol a' ílorenczi és pa rmai aca-deiniák tagjává lón. 1788 az angol bank neveié épí tőmesterének: A«s ő terve szerint idomít tatot t a' bank mostani fórmájára . Alapos tu­dománya kitetszik azon munkájúiból, mellyben az á l ta la készí te t t é-püle teket (l'olio) 178i) leír ta 's a ' k i rá lynak ajánlotta. 1 8 0 3 az aca-demia tagjának válasz tá , 's 180U Dance , hajdani t a n í t ó j a , székétől bucsut vévén, helyébe prof. le t t . Van egy igen d rága 's szépen sze r ­kesztetett museunia, mellyben építéshez ér tők mindent együ t t t a l á l n a k , mi csak mesterségükre nézve érdelves lehet ,

S O B I E S K I , (János), vagy l í l J á n o s , lengyel k i r á ly , a ' 1 7 szá­zad legnagyobb vitézinek egyike volt . A t y j a , Sobieski J a k a b , k i erkölcse 's vitéyi bátorsága által egyaránt t i sz te le te t érdemlet t , gon­dosan vigyázott a r r a , hogy ezen tu la jdonoka t , két f i jaira, Márk ra és Jánosra is á l t a lp lán tá l ja . Épen midőn ezek utazásokból haza jö t ­t e k , a ' Lengyelek Pulawiecznél mtgfu lamta t tak . Ezál ta l bá torságok felébresztetett . Márk egy második ütközetben elesett a ' Bog part ján; de J á n o s , szerencsésebb lévén b á t y j á n á l , az ország főmarsalÍjává 's főgeneráljává neveztetett . Bátran kitevé , mint akárm-elly köz-katoná, a' legnagyobb veszélyeknek magát, 's azoknak , kik őt' személyje ké­méilésére k e r é k , ezt szokta f e l e ln i : Magatok megutálnátok engemet, ha tanácslokat követném. Így lőn ő a' Ta tá rok és Kozákok rétnjévé , k ike t szünet lenül meggyőzött . 1673 Nov. I I megnyer te a ' h í r e s cho-czimi ütközete t a ' Törökök e l l en , k ik i t t 2 8 , 0 0 0 e m b e r t vesztet tek. Jövő esztendőben Jengyei k i r á ly j á választatot t . Midőn a ' Törökök 1683 Bécset megszá l lo t t ák , fényes lovasságával , de rósz öl tözetű gyalogságával e,1 lenek indult . Hogy az utóbbinak rósz á l lapot já t el lehessen t i tko ln i , azt javásolák neki , hogy egy gya'lsg ezredet , mel ly-nek legrosszabb ruházat ja v o l t , éjei szálit tasson á l ta l a ' vízen, hogy a' nézők annak rósz ál lapotját ne lá thassák. Sobieski máskép véleke­dett . Midőn ezen ezred a' h idra é r t , ezt möndá a' körül te-á l lókhoz : Nézzétek ! ezek győzhetetlenek lesznek , mert ezek megesküdtek , hogy ők soha más ruhát nem viselnek, mint az ellenségét. Az utolsó hábo-

2 SOCCUS SOCIN1ANOK

rúban mind türoktSsen toltak ültüzkó'dve. Oda érkeztekor elfoglalta a' legjobb helyzeteket, felment egy hegyre, megvisgálta, mint sán-czolá el magát a' nagyvezér 's így szólt a'körülte állókhoz: A'nagy­vezér rósz állást választott magának ; esmérem én ót, — ö tudatlan

' s elbízta magát tehetségibe. Nem sok becsület /táromol reánk *' győ-zedelemböl. Sobieski igazat mondott. Más nap nagy ijedten hagyák el a' Törökök táborjokat, Muhamed szent zászlójával együtt , mellyet a' győző egy levéllel a' pápához küldött, mellyben e' szuvak valá-nak : El-jőttem , láttam 's az Isten győzött. Az ütközet napján , Sept. 13 a' bécsi székes templomban a' Téged Isten! dicsérünk - et énekel­tette 's maga is vele énekelt. Erre prédikáczio következek , melly­ben a' pap ezt vévé fel textusul: Külde isten egy embert, kinek ne­ve vala János. — Sobieski a' Törökök sátoriban több ezer aranyat ta lá l t , mellyeket feleségének küldött azon tréfás jegyzettel, hogy ne vethesse a' tatár hölgyek szokásakint férjének szemére Nem vagy férfiúi m;rt zsákmány nélkül térsz vissza a' hadból. — 1693 vesze­delmesnek látszó nyavalyába esvén, szomorúan látta kiszórva azon egyenetlenség magvait, mellyet a' királyválasztás szokott Lengyelor­szágban okozni. — Halála előtt kerék őt', hogy végrendelést tenne, de ő ezt állhatatosan megtagadá, azon megjegyzéssel, hogy ezen végrendelése, egy olly nemzetnél, mellyet annyira meg lehet venni, 's melly a' felekezetek szenvedelmétől igazgattatik, a' nélkül is stke-retlen lenne. — Így halt meg 1696, uralkodása 23 észt. Alig hunyt e l , midőn gyűlölség 's irigység öszveszövetkeztek, hogy emlékét hé-fertőztessék. Némellyek azt kárhoztaták benne, hogy azon törvény ellenére, melly szerént a' királynak nem lehet tulajdon birtoka, ő maga magának jószágokat vett, — mások ellenben a/,t álliták , hogy a' keresztyén szövetséghez (ligue) való állása a' hazának 200,000 vi­tézibe került. — Sobieski szerette a' tudományokat 's több nyelve­ken beszélt, charactere szelid , 's táraaikodása kellemetes volt. XII Károly az ő sirja felett igy kiálta - fel : Egy illy nagy királynak nem kellett tolna meghalnia! Három ujairól nem maradtak semmi férfi inaradéki.

S u c c u s , alacsony czipők a' Görögöknél, mellyeket az utol­só" időkben felezifrázva a' romai nőszemélyek is hordottak. A' szín­játszók akkor használák lábbeli gyanánt, midőn alacsonyabb terme-tiieknek akartak láttatni, valamint ellenben a' cothurnuaokat akkor (legkivált szomorú darabokban) , midőn hesi magas testalkattal kí­vántak a' színpadon megjelenni. Innét van , hogy ezen szó alatt néha maga a' játékszín is értetik, különösen pedig a'víg , melly minthogy nem azon fellengzo st\lussal szokott irva lenni, minővel a' szomorú játekdarabek , ennélfogva Soccu* által bizonyos alacsonyabb neinü, közöuségesb írásmód is jelentetik.

S O C I N I A N O K , vallásfelekezet, melly nevét 2 Olasztól kapta. L a e 1 i u s S o c i n u s , a' Sozzinik előkelő nemzetségéből Sienában szül. 1525. Abban hagyván a' törvénytudományt, mellyben elei dicsőséget arattak , a' szent irást kezdte vizsgálgatni. Tudni kiváltát­ól ősztönöztetvén , utazni ment, Schweizban és Németországban több

akkori reformátorral niegesinerkedett 's csaknem 3 észt. élt Vitten-bergben , hol keleti nyelveket taoult, 's Melanchtonnak megtetszett; de véleményeit még magában tartotta. Innen Lengyelországba ment, hol több hasonló érzetüekkel kezet fogván , titokban tanitni kezdé udományát. Gyanúba jővén , vizsgálat tétetett ellene 's csak tettetés-

sel és véleményének titkolásával menekedett meg a' fenyegető vesze­delemtől. Nyugtalan éltét 1562 végzé Zürichben; de véleményei megmaradtak s tovább terjesztettek unokaöccse 's kéziratainak örö­köse , F a u s t us S o c i n u s , által, ki 1539 szül. Nagybátyja mód­jára ez is a' szent irást rostálgatván, már 20 észt. korában kéntele-

SODEN 2

nittetett Sienát elhagyni, mire Lyonban tartózkodott. Florenzt>en, hol a' nagyherezeg udvarában töbh évet töltött , hozá-kezdett tudo­mányának terjesztéséhez apró nevetlen Írások ál ta l ; hanem az olasz eretneknyomozástól félvén , Baselbe illant. Leggyorsabb lépést tett Erdélyben, hol több segédet (Dávid Ferenczet, Blandrata Györgyöt) talált , és Lengyelországban, hol már nagybátyja megtörte az utat. De majd itt is sok üldöztetést szenvedett, miután Olaszországban jó­szágai elvétettek. Végre nyugtalanságaitól kicsigáztatva, mh. 1604 Lengyelorsz. Nevét, melly egész Európát heszárnyalta, a' hasonló viszketeges eszűek elragadtatással, az ájtatos keresztények pedig uta­lással emiitették; mert a' kereszténység alapját, a' Kristus istensé­gét 's az ezzel öszvekötött szentháromság tudományát az okosság fegy­vereivel támadta meg, 's tagadta azokat. Mindazáltal nem a' két So-cinus volt első Kristustagadó; már elüttök voltak AJÍTITRIMTAKIU-SOK (1. e.) , k ik , mint Hezzer, Campanus, Servetus és mások is utat nyitottak Socinnsnak. Egyébiránt a' Sociniamisok mind Protestánsok­tól , mind Katholikusoktól üldöztetvén, csak Erdélyben 's Lengyelor­szágban találtak bátorságos maradást. Az isten egységét (unitas) te­vén vallástudoinányok fó'czikelyévé, Unitárius nevet vettek fel. De meghasonlván magok közt, más neveik is jónek elő a' históriában, mellyekkel magokat egymástól vallásbeli véleményeikre nézve meg­különböztették, lliyen nevek : Pinczoviak és llakoviak (2 lengyel várostól, mint főhelyeiktői) Farnoviak és Budnatisták (2 pártfőtől.) Hirtsebb tanítóik voltak a' 17 száz. Crell János , Osterod Kristóf, Sclilichting Jónás, Schmalz Bálint, Völkel János, Iluarus Márton, báró Wollzogen János Lajos 's főképpen Wissowatius András. Leg­fontosabb munkáik, mellyek tudománnj'okat adták elő 's védték, Ra-kovban jöttek k i , hol tulajdon könyvnyomtatások/ és seminariumok volt. Vallásczikelyeiket legbővebben olvashatni a' rakovi catechis-musban. AUdorfban (Németorsz) a' 18 száz. elejéit terjedni kezdtek, de' csak hamar elnyomattak. Legezámosabbak Erdélyben U N I T Á ­R I U S (1 e.) névvel.

S O D E N ("ridrich Július Heinrich , gróf), báró rangal szül. Ansbarhban 1754, a' német nemesség legeszesebb 's legtermékenyebb ií'ói közé tartozik '5személyes érdemeiért 1790 birodalmi grófi ran­gra emeltetett. Publicistái és statustudományos miveltségével már korán ugy kitüntette magát, hogy a' brandenburgi fejedelemtől tit­kos ortzáglástanácsnokká 's azután titkos tanácsnolWiá neveztetett, melly hivatalában mint porosz követ, több évet töltött Nürnbergben a' frankeni kerületben. Geist der Criminalgesetze (3 köt.) izimü, már 1782 elkezdett munkája, a' Kriminális tudomány akkori álláspont-jához képest, a' törvényhozás ezen ujabb időben szorgalommal mi-velt ágára nagy világosságot terjesztett. Sodennek sok oldalú tudo­mányos miveltsége ugyan külöinbféle munkákat hozott lé t re , mind­azáltal ifjabb éveiben tüzes képzelgése a' szép tudományokhozi Ízlést tette uralkodóvá. Kedvelt vonzódásai közt fő helyet foglalt a' játék­szín , mellynek számára több vig - , néző- és sznmorjátékot i r t , sőt 1804 maga állított játékszínt Würzbur&ban, mellyet több évig fen-tartott 's igazgatott, mint utóbb a'bambergit is. Kiváltképpen nézó-és szomorjátékai igen dicsértettek , honnan már 30 év múlva most is adatnak elő a' német játékszíneken némelly darabjai, mint Ignez de Cattro , Kleopátra, Anna Boleyn, Virginia, Bianca Capello , Die deutsche Hausmuller. Ö fordította le legelőször Cervantes erkölcsi historiárskáit is németre 1779. J796 olta, midőn magányos életre vonult vissza , Sassenfahrt nevű mezei jószágára a' Mainnál (Bamberg tartom.)'s csak a' tudományoknak és mezei gazdálkodásnak é l t , tol­lát főképpen a' status tudományokkal foglalatoskodtatta. Ezen érte­kezése : fjísr Nürnbergi Finanzen , mellynek helyreállitása egy vol*

4 S0FF1T0 SÓFÓZÉS

a.' legnehezebb statusgazdálkotlási feladatok közt , mint l)as agrari-svhe Gesetz-e i s , mellyel statusok felí.orgattatását akarta kikerültei-n i , kiváltke'ppen pedig Shizze der Slaalshaushaltiitig-ja. uj és naf*y ésszel csinált terv szerint, nemiképpen hírmondói voltak azon remek munkának, meílyet Németország stalustudományi tekintetben büszkél­kedve mutathat elő 's melly által bizonjos tekintetben út töretett. 'S ez az ő NationalSkonomieja, 8 köt. álló munka (Leipz. és Aarau 1805—20), mellyel ó olly nagy hirt szerzett Németországban, mint Smith Angolországban 's Say a' Franc/.iák közt. Az idő legfontosabb történetei se kerülték ki gróf S. figyelmét 's fontos tanácsiatokat 's jevalatokat tett közönségesekké , a' köz jövedelemre nézve. Leírta PAt.fc> fi, e.) könyvkereskedő kivégeztetését is és a' Francziák Fiank-honbani kóborlását. A' tiszteletes ősz még most is ifjúi gondolkozás-módjának legújabb gyümölcsei , Németország ujabb történeteinek 's a' tartomán3rrendi viszonyoknak előadatja. Leírta a' bajor királyság szerkezeti oklevelét 's az 1819 és 1821-ki országgyűlést. Mint kö­vet, az lS21-ki rendgyülés második kamarájában több helyes beszéd­del 's értekezéssel lépett fel, mellyek éles Ítéletének tannbizonysá-gai. A' ministeriuin pártján volt, de szemesen 's okosan.

S O F F I T O , általánosan szobának táblázott padiázatja; azután a' jatékszini ékesitésnek azon része, melly szobákban padlázatot vagy mennyezetet , nyílt helyeknél eget 's t. képez.

S O F I I S M U S , 1 . S S U F I S M U S . S ó s F E R D Ő K N E K nevezik az orvosok azon ferdóket, mellyek-

ben a'széksónak vagy hamagnak valamelly öszveköttetése lévén felol­vasztva , ez által az emberi testre , mint olvasztók úgy hatnak, ezért o l v a s z t ó f e r d é k n e k is neveztetnek" A' sós ferdők más teste­ke t , kénkövet, vasat, 's a ' t . tarthatnak felolvasztva, 's okkor ezek által munkálkodások valamennyire megváltozik. — A'sós ferdők közt első helyet érdemelnek a' t e n g e r i f e r d ő k , mellyek vagy a' ten­ger szélén építtetnek, vagy a' tenger partján aV.tenger vizéből ké­szülnek , a' millyenek leginkább a' porosz és olasz tengermellékeken találtatnak; — második helyen állanak az úgynevezett só f e r d ő k , mellyek azon vizekből készíttetnek, meliyekből só főzetik, a'millye­nek leginkább Austriában találtatnak; harmadik helyen állanak a' szénsavas hamag és s/.ikag tartalmú vizekből készült hideg, és me­leg ferdők , mellyeknek száma temérdek kiváltképpen honunkban , a' hol még többnyire kevésbé esmereíesek. A' kénkővel egyesült sós ferdők is nem csekély számmal találtatnak nálunk , 's kiváltképpen meleg ferdéink töhbn; ire mind illy tulajdonúak. A' vassal tgyeaült sósferdék közt legelső helyet foglal a' mi balaton - füredi ferdénk.

S Ó F Ő Z É S N E K neveztetik, ha végetlen kicsiny , sós vízben fel­oldozott sórészecskék, felesleges vizeknek eg5' részétől megszabadíttat­nak , hogy a' fézésnéM költségek azáltal kevesbittessenek. Ezt 3 mó­don lehet eszközleni: 1) a' sós víz több sórész bele keverése által erősíttetik, mint p. o. az armenhallei bajor sófé/.ésnél, Norvégiában a' walloeinál 's t. 2) a' sós vizben találtató sórészecskék hidegség által kénszerittetnek közelebb vonulni egymáshoz; 3á a' sós viz vizes részei kirepittetnek , 'a a' sórészek visszatartatuak. Ezen utolsó leg­közönségesebb 's legfontosabb neme a' sófőzésnek és következő 4mó­don történ : a) a' sós viz"nagy edényekben napmelegre tétetik ki 's ott hagyatik, mig a'sórészek leülepednek; ez a'mód csak déli Európában használható, b) A' sós viz rézsútosan fekvő, levegőnek 's napmelegének kitett lapokon lassan lefolyatik. E' minden mód közt legczéliráuy-talanabb. c) A' sós vizet magasra emelt tartóiból, arra rendelt és szabad, reggeltől estvéig, vagy megfordítva, mozgó levegőnek ki­tétetve állá falakon keresztül csepegtetik le. E' mód mindeniknél jobb. d) A' sós viz üstökben tüzhez tétetik, a' mi legköltségesebb

SÓGORSÁG SOKRATKS 1 5

''s legalkalmazhatlanabb, ha a' sós víz legalább 9 °<nincs 's ezenfelyül a' fa is drága.

S Ó G O R S Á G . így neveztetik azon kötelék, melly az osszeháza-sodás által a' férj és nejének rokonai 's viszont a' nő és férjének ro-k/>nai között támad. Ha az összekelés innepélyes menyegző által r^.geiősittetett, a' sógorság törvényes; ha pedig a' közösülés tilal­masán történt, valamint ez, ugy az általa eredett sógorság is tör­vénytelen. Lehet az továbbá e l ő l e g e s (melly mindig törvényte­len) és k ö v e t k e z e t i , (molly mindig törvényes) , a' szerint a' mint a' sógorosodás a' házassági eskü előtt vagy utána tö-rténik. Az pedig magában értetik, hogy az előleges a' következeti által törvényes­sé lesz; noha nem mindenkor és nem szükségképen. — A' sógorság­nak nincsenek ugyan izei (fokai) mint a' rokonságnak, mivel nem a' nemzés által támad.) vérségen , hanem csak a' hitvesek egységén vagyis közösülésén alapul; de a' hasonlatosság tekintetéből mégis tu­lajdoníttatnak neki, mellyeknek meghatározása a' következő szabály szerint történik: a' hányad izben valaki egyik hitvesnek rokona, ugyanazon izben sógora a' másiknak. A' sógorság, elemésztő aka­dálya u' HÍztssÁG-nak (1. e.) ; a' törvényes ugyanis negyed- a' tör­vénytelen pedig másod - mg. De a' Jiazasság után támadt sógorság nem oldja fel annak köteleit, hanem csak a' vétkest fosztja meg azon jogától, hogy az ártatlan felet hitvesi kötelességének teljesíté­sére szoríthassa; ennek ellenben szabadságot szerez a' részes elválás kieszközlésére. Megjegyzendő még , hogy a' férj és nő rokonai kö­zött nincsen sógorság; az ó hitűek azonban még sem engedik meg a' két fiú- és leánytestvélek által kötendő házasságokat; 's az evan-gelicusoknál csak a' törvényes sógorságnak van meg a' mondott ere­je , és pedig csak a' másod ízig. Végre , a' törvényes és helyes (de még elhalást nc"'i ért) házasságból és a' valódi eljegyzésből szárma-, zó képzelt sógorság (vagy a' közszemérem akadálya) is megsemmisíti a' házasságot ; az negyed - , ez első izig.

S Ó H A J T Á S ugy származik, ha az ember először lassan éa erő­sen lélekzik , azután pedig a' levegőt erősen és hirtelen taszítja ki . Lélekzetvétkor a' mejj szélesen kiterjeszkedik 's igen sok levegő szi-vatik be, hogy a' sóhajtás által okozott aránytalanság elegyengettes-sék. Ezen aránytalanság abban á l l , hogy a' sziv jobbja igen meg­töltetik vérrel, mellytől csak ugy szabadul meg , ha a' 'tüdőbe önti k i ; a' tüdő pedig annál több vért vehet magába, mennél inkább ki­terjeszkedik ; 's ez okozza a' mejjnek kifes/.alését, ha sóhajtunk. Só­hajtás előtt kiváltképpen a' szív tájéka körül, nyomást érzünk, melly amaz által vnegkönnyitietik. A' test olly beteges állapotja is okoz ugyan sóhajtást, melly a' vérnek a' vivő erekben és a' sziv jobbjá­ban való meggyü'iését húzza maga után ; de több .sóhajtást szülnek ennél a' bú, gondok, aggódás, szorongattatás , félelem, honvágy, szerencsétlen szerelem 's t. e'.

S O II O , 1. B I R M I N G H A M. S O K N ' Ó S É C , 1. P O T. V G A M I A. S O K R A T E S . Ezen nagy 's tiszteletes férjfluban fényesen meg-

bizonyitá az utó világ, hogy az igazi érdem a' kés-ó maradék birói székére nem hivatkozik hijában. Otet, ki korávali küzdésében le­győzetett, ugy tiszteli az igazságosabb utóvilág, mint a', valódi em­beriség és okos gondolkozás- és cselekvésmód felséges mustraképét, 's ugy tekinti őtet, mint mind annak, a' mi nagyot 's dicsőt Görög­ország legjelesebb férjfiai a'bölcsességtudományban előállítottak, for­rását 's teremtőjét. De ellenmondhatlanul bizonyos is az , hogy S. akár pallérozott lelkének erejét , akár nemes érzeteinek tisztaságát, jeles oktatásainak fogla'atját, hasznos munkásságának körét, vagy istenil«g folytatott életének végét tekiatjük, méltó a' legegyenesebb

6 SOKRATES

és legfőbb csudáitatásra. S. K. e. 470 évvel született. Atyja Sophro-nicus híres szobrász , 's anyja Phanarete bába volt. Szüléi vagyon­talanok levén, igen hihető, hogy atyja legközlebbi utat választott a' keresetre 's őtet saját mesterségében oktatta , noha a' csak mesé­nek tartatik, hogy Pausanias idejéig a' Grátiáknak 3 szobrát mutogat­ták athenaei Acropolis kapujánál , mint az ő mi veit. Bár melly szű­ken tudósít is bennünket e' szerint ezen nagy férjfiu ifjúi koráról a' história, azt mégis bizonyosan lehet állítani , hogy ő, atyjának szegénysége mellett is , a' Görögök és az akkori időkor szellemében jó neveltetést kapott; tehát a' muzsikában, gymnasticában, az akko­ri idő értelmében , oktattatott, 's hpgy Sokrates isteni geniusa (esze) korán kezdett felemelkedni, őtet arra ösztönözvén , hogy a' leghíre­sebb bölcsek irományait 's mind azt felfogja , a' mit ideje és honya neki világosságra , értelmi pallérozottságra 's az emberi tudás leg­fontosabb tárgyaira nézve nyújtott. Ekkor hozták zavarba éppen a' SOPHISTÁK (1. e.) a'' görög ifjúság szivét és fejét. S. kit azon kíván­ság hevített, hogy a' világ titkait felfedezze 's kinyomozza, nem mulasztotta el ezen tévelygést terjesztők leghiresbjeinek tanítását hal-gatni ; de mennél tovább gondolkodott a' hallottakról , annál homá­lyosabbak lettek előtte ezen nyomozodások 's vizsgálódások legfelsé­gesebb tárgyai 's mennél több Sophistát haígatott , annál bizoii3'ta-lanabb lett reá nézve mind az , a' mit előbb bizonyosan tudott. El­szomorodván legforróbb kivánatának nem teljesedésén, örökre elhagy­ta az egy nevezett bölcsek tanító teremét 's azt tette fel , hogy ön-gondolkozás által igyekszik azt felkeresni, a' mit mások neki nem adhattak, '» kiváltképpen, hogy magárőli elmélkedés által jusson el az esmeretek világosságára. Mert mindenek felett nevezetes benyomást tett reá Apolló delphii oraculumának ezen felirata : Ksmerd magadat Q'víaSí Ssavtov). Örömmel teljes Feltaláltam-mii kezde el , ezen is­teni felszólításhoz képest, magába térni, önnön belsejéről, 's ki­váltképpen az embfcr rendeltetéséről elmélkedni, 's azon elhatároza-tot te t te , hogy egész éltét ama nevezetes foglalatosságra szentelendi, melly szerint polgártársaival legfőbb javokat megesmerteti 's őket j ó , kegyes és becsületes emberekké képezendi. Mint minden nagy férjfiu , ama dicsőséges és isteni gondolat feletti elragadtatásában ő ií azt hivé, hogy istentől magától hivatott legyen e' nagy munkára '» erő* meggyőződéssel ragaszkodott jótevő életének utolsó pillana­taiban is azon hiedelméhez, hogy ő isten küldöttje. Mintegy 30 éves korában tette e' nemes határozatot, hogy a' valódi emberi és isteni böJcseségre forditandja életét, a' tudomány és erkölcsiség rontóival küzdend 's az örök igazság magvait elvetendi „ mellyek , a' mit ma­ga is alig reményihete, legdi-.sóségesebb gyümölcsöket termettek. Hogy az ezen magvaknak szükséges földet az eddig buján nőtt gyom­tól megtisztítsa, nyilván kikelt a' Sophisták ellen. Míg ezek minden fényei 's gazdagsággal büszkélkedtek kíiisejekben , S. csak egyszerű köpönyegében jelent meg , mellyet viselt egész éven által 's csak in-nepek vagy innepélyes vendégeskedések alkalmával öltözködött gon­dosabban. Még lábbeüt se viselt. Igaz , hogy nem bírt azon eszkö­zökkel , mellyekkel az élet könnyebbségeit megszerezhetni ; de minő könnyű volt volna neki barátai és tanítványai által azokra szert tenni , ha legtökéletesb fügetlenség nem volt volna törekvésének tár­gya 's eléggé bebizonyittatik, hogy tehetős barátinak ajándékait nem fogadta e l , annyira, hogy leggonoszabb ellenségei se merték haszon-keresetleuségét még messziről is illetni. Minden földi fénytől 's pu­haságtól elvonulva , egyedül felséges czéljának élt , mint a' bölcse-ség tettleges tanítója. Ebben kereste és találta 6 legfőbb boldogsá­gá t ; erre fordította életének minden pillanatját; ennek áldozott fel mindent, mi közönségesen kívánatosnak tartatik a' világ fiaitól. De

SOKHATES 7

f. először néptanítónak lépett fel. Magát istentől az athenel néphez küldött követnek tartotta, mint ezt Plató apológiájában maga kinyi­latkoztatta. Ezért reggeltől fogva szorgalmatosan keresett embereket, hogy mind abban oktassa , a' mi nekik, mint embereknek, fontos le- s het 's a' minek fontosnak keíl leiini. A' közönséges gyüléshelyekre is elment , a1 legnépesebb utszákra , sőt a' mivészek és kézmivesek lakaiba is , kikkel a' vallás, a' társaságos és statuspolgári viszo­nyok, kötelességairól , az wkölcsiség minden tárg}'airól , gazdálkodás­ról , hadtudományról, mivészségról's mesterségről beszélgetett, igye­kezett az uralkodott előítéleteket 's tével5'gó fogalmakat megczáfol-ni, ezek helyébe helyes elveket tenni, hathatós buzdításaival jobb szellemet felébreszteni halgatóiban , ezeket bátoritni és vigasztalni , felvilágositni 's jobitni és az embereket belsőképpen szerencsésekké tenni. Hogy ezen munkálódásnak különbféle nehézségekkel kellett öszveköttetve lennie , könnyen megfogható. *S nem volt e' már ma­gában is fáradtságos foglalalatosság ! A' gunyolásnak , rósz szivüség-nek, érzéketlenségnek, irigységnek 's hálátlanságnak mennyi nyilat­kozásait kellett neki tapasztalnia? Mindazáltal borutalan vidámság tükrözött homlokán; változhatlan jó kedvüség 's nyugodtság lelkesí­tette tekintetét 's szavait; a' piaezon , mint othon , a' nép közt 's a" nemesebbek meghitt körében, kiket az igazság és erény eránti sze­retet vele szorosabban öszvekötött, mindenkor ugyanaz maradt ő. Hogy Sokratesnek ezen rendíthetetlenül egyforma indulatjára sokat tett az ő szerencsés lelki és testi alkarja, alig lehet kétségbe hozni; de egyszersmind saját, súlyos, és magasztalásra érdemes önképzé­sének gyümölcse is volt az. Testével ugy bánt , mini szolgájával, minden nemű nehézségek hordozásával annyira megkeményítette, hogy neki a' mértékletesség erénye könnyebb lett 's késő vénségében is megtartotta lelkének 's testének ifjúi erejét. Innen kellemes férj ás igen jó atya volt, bár melly kévésé érdemiette is magát nőjének ne­vezni Xaatippe , kinek csudálatos természetét mosolygással 's tréfá­val viszonozta, ugy tekintvén veszekedő hitvesét, mint az önuralko-dás legderekabb gyakorlóeszközét; ez okból valóban sajnálnunk kell, hogy azon módról, mellyel nevelte fel 3 fiait, nem tudunk többet annál , a' mit Xenophon az ő Nevezetességeiben ir Sokratesnek íiával Lamproklessel való beszélgetéséről. De S. nem csak oktatta polgár­társait , hogy mit kelljen cselekedniek ? hanem legfelségesebb példá­val is ment előttök. Ha ótet mint embert istenhezi viszonyban tekint­jük meg, a' legfőbb valóság buzgó tisztelőjének találjuk őtet, de e'mel­lett őrizkedett polgártársainak megbolránkoztatásától 's innen minden vallásos szertartásra, mellyeket régiség és szokás szentekké tet tek, gondosan figyelmezett. Mi volt legyen baráti 's más akárki eránt í életéből nyilván láthatni. De mint status polgára, példás hűséggel teljesítette ó minden kötelességeit is. Háromszor tett katonai szolgá­latot , először éltének 39-dik évében Potidaea vivatásánál. Itt min­den bajnoktársát felyül multa könnyüségével, mellyel a' téli tábo­rozás súlyait tűr te , kitüntette magát vitézségével, megmentette Al-cibiades barátjának életét 's nemes haszonkeresetlenséggel ennek az ifjúnak engedte azon becsüíetjeleket, mellyek saját vitézségének vol­tak szánva. 7 évvel későbben honya szolgalatjában ismét fegyvert fogott Deliumnál 's utolsó volt futásban. 420 Kleonnal Amphipolis ellen ment. Igy a' felemelkedett lelkű bölcs a' hony legsúlyosabb szolgalatja alól se vonta ki magát, ha a' polgári kötelesség kívánta. 'S melly péloás volt viselete, midőn 65 éves korában az 500 férjfiak tanácsának tagjává választatott! Sőt epistatosi méltóságra is eljutott, mellyet csak egyszer 's egy nap lefolyta alatt lehetett viselni. (Ax Epistatos intézte a' népgyüléseket, ez ügyelt a' vár éf» pénztár kul­csaira). 10 hajóparancsnok panaszoltatott e l , mivel az argiuusi sasi-

$ SOKRATKS

geteknél törte'nt ütközet után, az elestek eltemetésének kötelességét rósz idő miatt nem teljesíthették. Az ártatlan parancsnokok ellensé­gei a' rósz lelküségnek minden mesterkedéseit elővették , hogy a' né­pet halálos itélelmondásra bírják. Fortély által több gyűléseket fél-benszakasztottak , látván , hogy a' nép igen hajlandó a' vádoltattak felszabadítására. Végtére uj gyűlés tartatott 's éppen, azon*napon , mellyen ő volt hpÍ3tatos. Sőt azt kívánták most, hogy egy régi tör­vény ellenére, ezen gyűlésben egyszersmind mindnyájokra halál mon-dassék. Kibérlptt gonosztevőktől ingereltetvén , valóban 's nagy hév­vel kívánta is a' nép az elöljáróktól(Prytanoktól) és Sokratestől a* státustörvény ezen megsértését. De a' legvadabb fenyegetődzés se ren­díthette meg a' nagy bölcs tántoríthatatlan igazságszeretetét 's kera-Tien kimondta a' törvényszék előtt ellenségeinek szemébe a' vádoltat­tak ártatlanságát, kik egyedül az ő igazságossága által menekedtek meg a' büntetéstől. De nem csak tanítója 's példaadója vi»lt S. a' népnek , kiváltképpen azzal is foglalatoskodott, hogy a' tanulni kí­vánó ifjakat az igazság és tudományos gondolkozás országába beve­zesse. Innen mindég nemes ifjak és fc'rjfiak kör1* volt körülte, kik őtet mindenüvé követték 's oktatását szorgalmatosan halgatták, és általa a' fáradhatatlan vizsgálódás szelleme hennek felébresztetvén , a' legfőbbre, az igazságra, vallásra és erényre lelkesittettek. Innen a' Görögök következett philosophiai oskoláit tulajdonképpen ó alapítot­ta 's őtet kell annak tekinteni, ki a' Görögök philosophiai elmélke­dését legszebb és legnemesebb czéljáfa 's irányára vezérelte. Legki-tetszőbb tanítványai közé tartoznak : Alcibiades , Kriton , Xenophon, Antisthenes , Aristippos , Phaedon, Aeschines , Cebes, Euclides és Plató, Xenophon és Plató szétszórt irományaiból ellenmondhatlanul kitetszik, hogy ő nekik, ha nem rendszeres öszvefiiggésben i s , sta-tusbölcseséget, ékesszólást , logicát, erkölcstudományt, arithmeti-cat , geometriát taní tot t , vélek a' legjelesebb költőket olvasgatta 's őket ezeknek szépségeire figyelmeztette , ezenfelyül az élet minden tárgyaira nézve fogalmaikat felvilágosítani 's tökéletesíteni és őket mind annak , a' mi az embernek fontos ,• lélekesmeretes megtanulásá­ra buzdítani iparkodott. 'S éppen ezért kellett felette hasznosnak len­ni S. igyekezetének, mert oskolai kinszeritést nem esmért, hanem csupán arra törekedett, hogy az öngondolkozást felébressze. Plató és Aristoteles többet tartottak a' rendszerre , de Sokratesé az a' dicső­ség , hogy Plató lángeszét felébresztette 's a' phüosophiának practi-cai irányt adott. Innen a' régi világ Sokratesnek oskolát tulajdoní­tott 's S. neve a' következett phílosophok előtt felette nagy tisztelet­ben és tekintetben tartatott. De philosophiája, mind anyagjára, mind formájára nézve , philosophiai vizsgálódásaihoz képesti volt. Hogy ez utolsónál kezdjük, oktatása nem hosszú, kidolgozott vagy készü­let nélkül tartott előadásokból á l lo t t , hanem szabad közlésekből, mellyek kérdés és felelés által felette érdekesek lettek. Tanítványai előtt nem philosophá't, hanem vélek okoskodott, innen ellénálhatlait hatalommal hatott azok lelkének belsejére; ő mintegy kinsy.eritette őket az öngondolkozásra és a' kinek »:sak legkisebb fogékonysága volt is , kintelen volt a' vele volt társalkodás által az igazság nyo­mozására buzdulni. Ezen kérdezősködő tanítás- és tanulásmód annál czéíirányosabb volt, mivel S. olly ifjú embereket oktatott , kiknek lelkében már kész fogalmakat talált, melh'eket csak tisztitni 's rend­be -szedni igyekezett. Sokrates beszélgetéseinek töredékei, mellye-kett Xenophon közlött, igaz , hogy gyakran nem kielégítők ; a' hon­nan Plató , ki fogta fel és adta elő ezen mód tulajdoviképpi szellemét, tartatik Sokrates phirosophiája csaknem egyetlen kútfejének az egész régi vi 'ágtól; olly észrevétel, mellyet Sokrates ujabb magasztalói kevésbé vettek tekintetbe. S- nagy és tapasztalt lelke ezen kérdező

SüKltATES ö

tanitásmótlnál mindenkor halgatóinak sajátságos és különös tulajdon­ságához szabta magát. Ha ezek képzelt bölcseségektől megvakittatva felfuvalkodtak, linóm guanyal dolgozott ellenek, melly azon mester-ségben állott, hogy a' képzelkedő embereket elfogó kérdésekkel győz­te meg tudatlanságokról 's egymással ellenkező feleleteikből megmutatta nekik, hogy igazi esmérelekkel nem bírnak 's innen oktattatásra felette nagy szükségek van. Gyakran csak arra törekedett S. , ha illy esztelen bölcsekkel beszélgetésbe ereszkedett , hogy azokat vakitó fé­nyekből levetkeztesse 's meztelenségeket felfedezze önmagok e lő t t ; innen ezen beszélgetések közül sok nem kielégítő a' mélységet ke­reső olvasó előtt, kiváltképpen ha S. azokban ellenkezőjét ennek tu­lajdon fegyvereivel támadta meg 's gyakran maga i s , mint Sophia-ta mutatkozik. Egészen másképpen hánt S. azokkal , kik vagy gon­dolkozásban gyakorlatlanok, vag}' igen félénkek, voltak a r r a , hogy önnön vizsgálódásaikban bizakodjanak. Legnyájasabb indulattal já­rult ezekhez, szíves szavakkal ig>ek«zett ői<et lebilincselni 's egészen leereszkedett, hogy magát érthetővé tegye elöltök 'a már eddig szer­zett esmereteikhez kapcsolja oktatásait. Ezeket nem fenjáró kifeje­zésekben közlötte tanítványaival , hanem tetszőleg alacsony 's csekély képekben és minden esmeretes tárgytól vett hasonlításokban , példák 's olly eszközök által oktatta őket , mellyeket mindenben jártas lelke neki nyújtott 's mennél mélyebben hatott valaki szavainak szellemé­be 's értelmébe, annál inkább érezte magát vonatni 's buzdittatni minden romlatlan lélek. Mint lelki bába (mert sokszor igy nevezte magát tréfából) szép észtehetségü ifjakkal , kiknek erejét felbuzditni akarta, ugy bánt, hogy ezeknek magoknak meg kellett az igazságot találniok ; 's bár ezt már a' kérdezgető mód utján igyekezett eszkö­zölni, mégis sokszor hoszahb beszédeket 's előacrisokat is elegyiíett kérdései közé , mellyeket ékes szólásának bájoló erejével tudott há­tókká tenni. Innen maga Alcibiades , ezen könnyelmű, de r.agy ész­tehetségü ifjú , Platónál vendégség közben, következő bizonyítványt ad róla: Ila Periclest vagy más nagy szónokot hallottam, nagy örö­mömre volt 's gyönyörködtem és éreztem, hogy szépen beszélt. De egy halandó beszédénél se éreztem azt, a' r-.it ezen csupa szavakkal bájoló Sutyrus éreztetett velem. Valahányszor csak hallom őtet, mind­annyiszor mintegy meghajolva 's lebilincselve vagj*ok. Szivem dobog, mint a' lelkesedett Korybantoké ; egész lelkem megsebesíttetik sza­vaitól , mint kigyómarásoktól 's haragra gerjed, hogy még ollypal-lérozatlan 's olly szolgai módon érez. Gyakran elszomorodásomban könyekre fakadoY, hogy oIly nyomorult 's olly becstelen éle te t élek. 'S nem csak magam vag3_ok , ki olly gyermeki módon sir *s kétségbe esik maga felől, hanem másek is sokan teszik azt. Melly hatalmasok lehettek hát a'minden Görögök legbölcsebbikének szavai! Senki s(j keresse ezen megfogó, lelkes előadatokat Xenophonban.; mert részint nem lehet a' szempillantás lelkesültséget 's a' szavak bájoló erejét néma irói nyelvbe foglalni, részint ugy látszik, mint­ha nem is volt volna Xenophonnak czélja Sokrates valóságos ideale-ját előadni, vagy talán nem is tudla. Egyedül Platóban zengenek iga­zi sokratesi hangok. Az előadás e/en ereje volt már az , a' mi min-i den tanítványait olly ellenállhatlan hatalommal kapcsolta hozá, hogy varázsolt szerelmesek módjára ragaszkodtak személyéhez 's olly ha­talmasan hangzott ajakaikról ezen nagy férjfiunak magasztalása, hogy az egész régiség 's még az utóvilág is visszazengé azt. Illy hatóság 's lelkekrei bsíőlyás mellett eltün a' rendszeres forma hijánya miatt tett gyalázás. De hogy ezen hatóságot teljes kiterjedésében lássuk , szükség még phi'losophiai .vizsgálódásait is közelebbről megtekinte­nünk. (L. Schíeiermacher Vber den, Werlh den Sokrales als VJtilosoph,-ját is az Abkandlungex dsr pktlosojth. Classe der Akad. d- Wiisen-

10 SOKRATES

»c!tafí-haa , Berl. 1818). A' világ mindenséginek 's természet jelene­teinek eredetérőli nyomozódásokba nem avatkozott, mivel figyelmét mindenek felett a' practicumfa "s vallási tárgyakra fügesztette. A' csillag- és természettudományt ugyan koránt-sem vetette meg; ha­nem akkor ezen tudományokban bizonyos esmeretek nem levén , ta­lán nagyon is korlátolta azoknak körét. Vizsgálódásait annál gon­dosabban fordította az előtte elmellőzött practica philosophiára 's Aristoteles szerint ő tett legelőször közönséges meghatározatokat az erkölcsi tárgyakra nézve. E' tekintetben is méltán mondhatni, hogy menyből (mellyel foglalatoskodott előbb) ő hozta alá e' földre a' philosophiát. Mint Xenophon mondja, mindég embereket tárgyazó dolgokról beszélt , megmutatta a' vallás és vallástalanság közti' kü­lönbözést, felvilágosította, miben álljon a' nemes és nemtelen, mi­ben az igazságos és igazságtalanság, józan ész és bolondság, vitéz­ség és nyulszivüség, tanította, mi legyen a' status és statusigazga­tás helyes módja, beszélt az embernek magán uralkodásáról, az éhez megkívántató ügyességekről 's minden más tárgyakról, meliyeknek esmerete teszi szorosan véve az érdemes és tökéletes férjfiat 's mel-lyekben csak rabszolgai lelkű emberek maradnak tudatlanok. Vizs­gálódásainak általánosan practica irányok volt 's a' theoreticumot csak praeticai czélért becsülte ; mert a' volt elve , hogy minden es-merctnek fő czélja az erény. Továbbá S. egy mindeneken uralkodó , leghatalmasabb, bölcs , jótevő, mindentudó 's láthatlau lény vagy valóság létéről tökéletesen meg volt gyóstódve. A' természet czélirá-nyos alkottatása 's kiváltképpen az emberi test részeinek bölcs üszve-r&katása legkisebb kétséget, se hagytak benne a' teremtő léte felől; és ha illy nemes gondolkozó erővel bir az ember, igy vélekedett ő , mennyivel nagyobb mértékben kell ezen erővel az okosság adó­jának birni! Hogy kézzel nem lehet megfogni, éppen olly kevés ok lehet az istenség valóságos létének kétségbe - hozására, mint azon hatalmas, de érzékeink elől elrejtett erők léteiének tagadására, mel-lyeket munkálataikból esmérhetünk , de magokat nem látjuk. Ezen felséges lénynek belső mineműségéről tudakozódni , balgatag tud-ni-kivánásnak tar to t ta ; elég volt a' neki, hogy szellemi természetét világos fénybe helyezte. Hogy ő csak egy istent tisztelt, mint e' világnak teremtőjét \s az emberek bíráját, bizonyos, mert néhány­szor teszen nyilván kifejezett említést. Xenophonnál az egy istenről, noha más helyeken isteneket is említ, kiket, ugy látszik, a' legfőbb istennek alárendel. Ezen legfelségesebb lénynek gondviselésétől 's jó­ságától származtatta ő az embernek minden javait \s azt állította, hogy a' mindentudó és mindenütt jelen levő lény mindent tud 's az emberek legtitkosabb gondolatait és cselekedeteit is jól látja esszém­mel tartja. De éppen ezért szent kötelessége legyen az embernek, hogy ezen legfőbb lényt teljes erejéből tisztelje, áldozatokkal is ugyan a' status szertartásai és törvényei szerint, mindazáltal kivált­képpen azzal, hogy az ember annak akaratját teljesítse és csak azt cselekedje , a' mit isten parancsol. Ez okból S. sem húzta ki magát a' nép külső vallásos szertartásai alól , áldozott 's imádkozott honya isteneinek oltárainál, mind othon , mind közönséges helyen 's azt is h i t t e , hogy az isteni lény különbféle jelenetek által kimutatja ma­gát a' testi tapasztalásnak. .Nevezetesei neki (Sokratesnek) , önnön meggyőződése szerint, egy ótet szüntelen kísérgető daemonion (So-crates ugy nevezett geiiinsa) által jelentette ki magát, melly őtet inti 's erről vagy amarról lebeszéli. A' szokás és régiség által szentek­ké tett vallásos szertartásokhoz való ragaszkodás mindazáltal nem tartotta vissza Socratest a t tó l , hogy az áldozattételekkel öszvekötött visszaélések és előítéletek ellen elszántsággal küzdjen. Nem megvá­sárolni , hanem megérdemelni kell az isten kegyelmét, 's ezt csak

SOKÍIATES II

Feddhctlen é le t , mint egyetlen igaz 's legfényesebb istentisztelés, ál­tal lehet megszerezni. Hogy ezen erényes élettel kűnyörgéseket is kelljen öszvekiitni, ezt is hasonlóul mulhailan kötelességévé tette az embernek ezen felemelkedett gondolkozású bölcs. Így tanította ta­nítványait imádkozni : Jupiter atyánk , adj nekünk -minden jót, mi­ért tégedet kérünk és nem kérünk, 's távoztass tőlünk minden gonoszt, akkor is, ha tégedet azért nem kerülik. Áldj meg minden jó cseleke­detet, 's jutalmazd ezeket szerencsével és jólétlel. Nem kevésbé fel­séges képzeletei 's fogalmai voltak Sokratesnek az emberi lélekről is. Hogy ez isteni eredetű 's minden testitől teljesen különbözik, 's hogy éppen ezért az okosságnál és gondolkozó tehetségnél fogva az isten­séggel öszveUöttetésben van, — kétségbe hozhatlanul hitte. Mindaz­által annak különbözését nem tagadta; de azt erősítette, hogy gyakor­lás és kipallérozás tisztíthatják azt 's javíthatják a' szellemi eleme­ket. Ezen magok kipalléro/.ására szóiitatta fel isteni komolysággal halgatőit 's barátit. A' lélek pallérozását legfőbb jónak, mondotta , mellyre a' halandó eljuthat. Mint igen derék eszközt, különösen ajánlta erre az önesmeretet 's azokat minden esztelenek legesztelen-ebbjeinek tartotta, kik mást mindent esmértek, csak magokat nem. Eg>ébiránt S. a' lelket érzékire 's okosra osztotta. A' lélek halhat-lanságáról teljes meggyőződése volt. Ezt ó a' lélek belső méltóságá­ból következtette; továbbá azon véleményből, hogy csak a' lélek ele­veníti meg a'testet, az álmodozás állapotjából, az élővilág híveséből 's az isteni lénynek, mellytől veszi eredetét a' lélek, természetéből. Ő tehát ugy tekintette a' meghalást a' jókra nézve , mint egy jobb életre való áttköltözést 's innen szivet ható bizonyossággal 's csudá-lásra méltó tisztasággal beszélt reményeiről. Öröm töltötte be szep­lőtlen lelkét azon felséges gondolatra, hogy az élővilág jobb embe­reivel egyesülend; retteuthetlenül akart ő a' túlvilág megveszteget-hetlen bírái elibe lépni 's ott a' boldogok honyában reménylett tisz­ta boldogságot, mellyben azon öntudással , hogy az igazságra töre­kedett 's az erényért hősként küzdött e' földi erőtlenségekkel , bő mértékben fog részesülni. Borzasztók ellenben azon kifejezetek és ké­pek , mellyekkel a' roszak boldogtalanságát rajzolja. Ama lelkek, mellyek bűnhődés és vétkezés által betegség állapotjába helyeztettek, mértékletlenség, puhaság vagy más testi kívánságok által megfertőz­tetve 's mintegy dögmirigyekkel fedve vannak, mellyeket hamis es­küvés és igazságtalanságok mindenféle utálatos nyomai bélyegeznek, a' kin és gyötrelem örvényébe taszíttatnak le , hogy itt büntetések által megjobbiitassanak 's megtisztíttassanak, vagy megfenyíttessenek 's igy másoknak intő például szolgáljanak. A' vétkek ezen borzasztó következéseinek 's a' lélek állapotjára való befolyásának (mutogatni éppen szükségtelen, hogy ezeket csupa ábrázolatoknak 's képeknek kell vennünk) iszonytató rajzolatai irtózatos tulajdoniságokkal min­dent felyülmultak , a' mi valaha e' tárgyban mondatott. S. vallástu-dományára alapította erkölcstudományát. Az istenség akarja , hogy az ember erényes legyen 's azért jól kell cselekednie. Ezen köteles­séghez képesti cselekvés továbbá a' boldogságra vivő egyetlen út is. A' millyen kévésé rekesztette ki az eudaemonisticum indító okot e-rénytudoinányából, éppen olly távol volt attól, hogy azt mint egyetlen indító okot, hozza fel. Tehát szoros öszveköttetésbe helyezte a' val­lást az erénnyel 's azt az utat választotta magának, mellyre kell vég­tére minden erénytanitónak visszajőnie. Az erény belső méltóságát legvonzóbb színekkel festette. A' szabadság boldog állapotjának mon­dotta- a' testi ösztönökön való uralkodást, mondván , hogy az erény csupán igazi bölcseség, 's azt állítván, hogy a' vétkesség az eszeló-ség áliapotjától általánosan nem különböző. Hár nem alkot is erkölcs­tudományában rendszert, mégis kétségbehozhatlanul el lehet erkölcs-

12 SOKRATES

tudományának fő elvéül fogadni e' tétel t : Cselekedd, a' rah az Isten­ség parancsol. Mi legj'eii tulajdonképpi foglalatjok e' parancsolatok­nak? ezt ő bizonyos erkölcsi érzésből hozta le, mellynek kell az igaz­ságot és igazságtalanságot, nemest és nemtelent, egy szóval a 'vét­ket és erényt megítélni. Az erkölcsi szabadság ideája előtte idegen volt. E' helyett azt erősítette, hogy az ember, ki a ' j ó t esméri, csele­kedje is, mivel kiki esmerete szerint szók cselekedni. Az erényt a-zon törekvésnek magyarázta, inelly szerint az ember magát 's máso­kat , a' mennyire csak lehetséges , tökéletesíteni igyekszik. Az e-rénynek két főosztályt ad , a' mértékletességet és igazságosságot. Ama nemiképpen minden maga, ez minden mások eránti kötelességet foglalt magában. Az ő mértékletessége tehát felette széles kiterjedt-ségü volt 's minden testi ösztöntini uralkodást magában foglalt. Ezen magán-uralkodást ó minden más erények első alapjának tartotta, mel-lyeknek aztán erkölcsi alapból 's a* jónak esmeretéből magoktól kel­lett kifejleniek. Ezen erén3' jótevő erejét igazi lelkesedéssel rajzolta, mint ellenben a' mértékletlenséget rettentőleg adía elő. Szeretetre méltó azon kép , mellyet egy igazságosról adott , melly alatt t. i. olly férjfiat ábrázolt, ki minden isteni és rmberi törvényt betölt. I-gazságtalanságot elkövetni nagy bün volt előtte. Innen különösen ajánlotta , hogy még ellensége iránt is mindenki igazságos legyen és semmi esetben se hágja által hazájának törvényeit, még akkor se , ha azok igazságtalanság eszközeivé tetetnének. Legfőbb mértékben jelesek voltak az ő barátságról, társaikodásról, házassági szeretetről 's az élet örömeiről való nézetei. Mindenütt megtalálta ő a' szép kö­zéputat ; minden szabályai éppen olly távol voltak a' rendin-tuli ke­ménységtől , mint az ártalmas engedékeny ségtől , 's a' ki a/okat kö­vette , bizonyosan jó és nemes lelkii embernek kellett lennie. Ebez jött jeles példaadása, melly annyira felyiilemelkedett minden gyaláz­tatna táson , hogy barátja 's tanítványa Xenophon Nevezetességei-ben nem csak azt áll í thatta: Senki se hallott tőle istentelen vagy gonosz szót, hanem munkájának végén következő képet is rajzolhatott róla r Az erény minden barátai , kik Socralest esmérték, még most is fáj­dalmas óhajtással teljesek utána ; mert benne legjobb vezetőt talállak az erényre, En legalább nyíltan mondhatom , hogy őtet , ki olly áj­tatos volt, hogy az istenek tanácsa és jóváhagyása nélkül semmit se tett, olly igazságosan cselekedett, hogy senki szerencséjét se kceeseb-bitette, ellenben azoknak, kikkel társalkodott, leghasznosabb szolgála­tokat tett, olly mértékletes volt, hogy «' kellemest soha se becsülte feljebb a' hasznosnál, olly felvilágosodott eszű, hogy a' rosznak és a' jónak megkülónböztésében soha se tévedt el éspedig minden idegen se­gítség nélkül, csupán önmaga dltal, e' mellett olly ügyes, hogy ezere dolgokat szorosan meghatározhatta 's felvilágosíthatta , az embereket meg tudta ítélni, a' hibák 's tévelygések ellen ki mert kelni, 's csak erényt és igaz lelküséget ajánlott; — nyíltan mondliatom , hogy ölet legjelesebb, de egyszersmind legboldogabb embernek is tartom! Egy illy nagy férjfiat nómellyek gyalázatos szerelmeskedésre képesnek tartottak. Ezen vádat 's szemre-hányást figyele.nre venni is felesleges; annál fontossabb halálra itéltetésének közlebbi körnj ú'lállásait 's in­dító okait bővebben előadni. Eletének utolsó része Athenaenek azon szomorú idejébe esik, midőn itt a' peloponnesusi had szerencsétlen kimenetele miatt zabolátlanság 's despotismus uralkodott. Erkölcsi­ség 's igazságosság rendszerint sülyedni szoknak , ha valamelly sta­tus homladozui kezd. így volt ez ekkor a' hanyatló Athenaeben is. A' harmincz zsarnok hatalmát megtörte ugyan Thrasybulus , de ínég mindég hullámzott 's zajlott Athenae, mint tenger nagy 's dühös szélvész után 's a' közönségesen elterjedt erkölcstelenség, gyülólség-m?k, irigykedésuek "s rósz szivüségnek, eszközöket 'a szabad mezőt

SOKRATES 1.3

nyílott fel, gyalázatos terveik kivitelére. S. annak folyamat jábitn élt, a' mit már Anaxagorasnak kellett Athenaeben tapasztalni. Melitos if-ji! , gyenge tragicas költő, Lykon közönséges szónok 's Anytos, cser-ző-varga 's egyszersmind statusférjfiu, léptek fel , mint Socrates vá­dolói a' törvényszék előtt 's -^annyival könnyebben áittöihettek' a« igazság korlátjain , mi-fel Sokrates az ochlocratia czéliránytalanságá-gáról kimondott szabad véleményeivel a' népet megbántotta. Yádjo-kat , hogy Socrates nj isteneket viszen te , a' regi hőnyi isteneket ellenben tagadja Is az ifjúság ronlója , nem az areopagusnak nyúj­tották be, hanem a' nép törvényszékének, Ileliaeának. Azon alapok, mellyekre építették amaz alávaló emberek vádjokat, nem egyebek voltak , mint elfacsart, Sokrates egyoldalulag felfogott 's minden ösz-veköttetés nélkül iminnen 's amonnan kiszedett nj ilatkozásai 's kife­jezései , mint azon környülállás is , niellyet felhoztak , hogy Kritias zsarnok és a' status ellensége AlcibíacVes az ő tanítványai voltak , a' mik valóban igazságos okot vádra nem adhattak. S. e rkö lc i méltó­ságának felséges öntudásában fel se vette a' vádat 's nem is tartotta érdemesnek , hogy ellene magát hosszason védelmezze. A' haláltól nem félt ; a' bírákra nem sokat ügyelt. Egyébiránt hitte, hogy egész, életének, niellyet a' bírák és nép szemei láttára töltött e l , ártatlan­sága legnyilvánosabb 's legcsalíiatlanabb tannbizonyságának kell 'en­nie. Csak röviden 's nemes büszkeséggel igyekezett ó a' vádpontok semmiségét előadni 's érdemeit előterjeszteni. Ezáltal gonosz lelkű 's megvakított bíráinak nagy része megbántatott 's 3 szavak többségé­vel halálra ítéltetett. De midőn a' büntetés meghatározását szabad választására hagyták és Sokrates azt nyilatkoztatta ki , hogy 6 neri halálra, hanem mint a' nép jótevője a' Prjtaneumban tartatásra vol­na méltó, a' dühös néptől, melly magát ezen mondás által megbán-tatottnak vélte, méregpohárra Ítéltetett. E' miatt megszomorodott barátit vigasztalta, arra figyelmeztetvén őket, hogy a' természet ő reá már születésekor kimondta a' halálos ítéletet. Nyilván bebizonyodott benne a' vallá303 és erkölcsi érzés erpje , mint tiszta lélekesmeiété­nek mennyei hatalma is. Mivel éppen azon napon , mellyen tömlöcz-be záratott, indult útra aa athenei szent hajó Delosba az itt tartat­ni szokott nagy innepre , ez okból egy régi törvény szerint a' halá­los ítélet végrehajtatásával várakozni kellett ennek visszajöttéig , mi 3o nap múlva történt nieg. Becses elhalasztás a'bölcsre's tanítványai­ra nézve ! Minden reggel hozá gyülekeztek baráti , kikkel S. beszél­getett , mint előbb szokott. Erősítette őket a' jóban , oktatta vizsgá­lódásainak felséges tárgyaiban 's megmutatta önnön példaadásával, hogy szabályainak pontos követése belsőképpen boldogító erővel bir. Magányának óráiban Apollóhoz hymnust irt 's Aesopnak több meséit versekbe foglalta. A' inillyen vigasztalt 's nyugodt volt Sokrates ma­ga , éppen olly vigasztalatlanok voltak baráti azon gondolatra, hogy őtet nem sokára elvesztendik. Innen kétség kivül megbocsátható azon lípések, hogy tanitójokat 's barátjukat a' tömlöczből kiszabadítsák. Ezeknek eg3'ike, thebaei Simmias , kész volt ai-113'i pénzt adni , a' mennyi a' felvigyázónak megvesztegetésére szükséges vo't. Hanem S. jóváhagyása nélkül természetesen semmit se tehettek. Ugy de a'bölcs­nek előttük csmeretes gondolkozásmódja szerint alaposan gyaníthat­ták , hogy e' kérésekre bizonyosan halgatni se fog. Mindazáltal sze­rencsét próbáltak. S. hív és régi barátja, Kriton, vállalta magára a* foglalatosságot, hogy Sokratest ezen általok. közönségesen óhajtott elhatározatra bírja. Az utolsó előtti napon tehát jókor reggel hozá ment. Még szunnyadt a' jámbor bölcs , Kriton csendesen leült ágyára 's várta, mig felébred. Erre érzékeny szívvel előadta minden bará­tinak buzgó kérését , hozá tevén mindent, a' mit S. különös viszonyai, nevezetesen biznépérőH gondoskodásának kötelessége, kívánnának,

*

14 SOKSZEGÜ SOLGER

rsak hogy rábírja életének megtartására. S. megvárta, mig barátju beszédét végzetté, megköszönte barátságának ezen tanúbizonyságát, de kereken kimondta, hogy a' szökés javallata az ő elveivel nem fér öszve. Platónak Kriton czimü dialógusa előadja ezen beszélgetést 's a' derék Platónak legvonzóbb rajzolatjai közé tartozik. Méltó csu­dálkozással tölti el PZ az olvasót S. iránt, ki a' sír szélén ?s rettent­hettél) állhatatossággal ragaszkodott nemes elveihez 's ínég a' leg-égre-kiáltóbb igazságtalanság által se tántoríttathatott el , hogy a' polgá­ri engedelmesség kötelességét megsértse, lg)' eljött a' rettenetes nap, mellyen Sokratesnek a' méregpoharat mpg kellett innia. Jiaráli és háznépe már jókor reggel meglátogatták óte t , hogy még az utolsó órákat vele töltsék. Mivel felesége, Xantippe, felette meg volt indul­va fi nagy siránkozással nyilatkoztatta ki férjétőíi elválásán való fáj­dalmát, tehát S. intett Kritonnak , hogy vezesse el onnan nőjét. A' nemes lelkű hölrs utolsó pillanatait innepélyes nyugodalomban akar­ta eltölteni. Midőn e' megtörtént, barátival először versei felől be­szélgetett, azután az öngyilkosságról 's végre a' telek halhatlanságá-ról. Ezen felséges elmélkedésekkel töltötte el a' napnak nagyobb részét. Lelkesedéssel beszélt hitének reménységeiről, ugy, hogy ba­rátai megdicsőült léleknek tekintették őtet. Végre a' közelgető est­hajnal emlékeztette Sokratest ^ hogy utolsó órája eljött. Elókivánta a' méregpoharat 's midőn ezt kezében tartotta , annyira erőt vett barátin a' fájdalom , hogy ezek könyekre fakadtak 's keservesen zokogtak. Csak egyedül ő maradt nyugodtan. Erre lassan kiitta a' pohárban volt mérget. Még most is vigasztalta megszomorodott ba­rá t i t , a' szobában alá \s feljárkál ián. Midőn lábai nehezedni kezd­tek, ágyára dűlt 's mielőtt szive megszűnt volna dobogni felkíál'ta : Barátim , Asklepiosnak egy kakassal (az élet ábrázolójaj tartozunk í E' szavak után köntösébe takarod/ott 's elhunyt életének 70-dik évé­ben , K. e. 400. Holta után csak hamar megesmérték az Athenaeíek az ő ártatlanságát 's a' status szerencsétlenségeit ugy tekintették, mint a' Sokratesen elkövetett igazságtalanságért rajok küldött bünte­tést. Visszahúzták az Ítéletet, melly őtet halállal büntette, Melitust kivégeztették, többi vádolőit száműzték 's Lysippus által neki érez szobrot emeltettek. Külseje nem igen kellemetes volt ; Plató Silen fejűnek irja ótet; de belső kelleme széppé tette 's minden nemes gon-dolkozásut magához vonzott. Characteristicáját olvashatni Wiggernek e' munkájában : Sokrates als Mensch , Bürger und Vfiiloaoph (Ro­stock 1811 , 2 kiad.) és Delbrück Sokrales-ében (Köln 1816.)

S O K S Z E G Ü , 1 . P o l . T » O S . S O L F E G G I O , textus nélkül való énekgyakorló hangdarabot je­

lent. So I f e g g i r o z n i vagy inkább S o 1 m i s á l n i pedig az Aretino találta ut, re, mi, fa, sol, la, szótagok szerénti énekgyakorlást teszi, mellyekhez utóbb a' Francziák a' si szótagot rágaszták ; ugyan ez a' német c, d, e, f, g, a, h, c, mustra, és a' meghatározott magán­hangzók szerénti gyakorlat is. Igen szükségesek 's hasznosok e' gya­korlatok a r ra , hogy a' tanuló tiszta hangoztatást, könnyűséget, 's a' kották találásában ügyességet nyerjen. A' hangrendszer bóvülté-vel öregbülni keade az érintett szótagok szerénti éneklés ; mire nézve Németországon és Hollandiában felhagytak vele. A' száraknak éne­kelve kimondása^ vagy textussal való éneklés későbbi gyakorlat, mi­hez csak akkor kezdhetni haszonnal, ha a' tanuló már a* hangokat hiba nélkül találja. Innen még ajanlhatóbb előre a' magánhangzók szerénti gyakorlás, rsak hogy ezeket is változtatni kell. Solfeggio-kat írtak a' legjobb énekmesterek. Jelesek a' párisi conservatorium énekgyakorlati, ugy Crescentini, ltighini 's többekéi.

S O L G E R (Káról)' Vilmos Ferdinánd) 1 7SO Nov. 28. szül. ucker-marki Schw«dtben. Tudományos pályáját a' hallei egyetemben Tégeasé,

S0L1MAN 15

's 1803 a' hadi és házi adőkamaránál hivatalba lépett, mellyet azon­ban már 1806 odahagyott, hogy mint tudós, független életet élhes­sen. Egy ideig Shhwedtben tartózkodott , 's itt fejezé be Sophocles derék fordítását, melly 1808 jelent meg; (uj kiad. 1824.) 1 8 0 9 , mint a' bölcselkedés doctora , Odera melletti Frankfurtba ment , hol nem sokára tanitó lön. Az itteni egyetemnek Boroszlóba átvitele után, Solger Berlinbe tétetett. I t t , tanításait a' nyelvtudományra, régisé­gre és szép Ízlésre is kiterjeszté. De munkássága gyümölcsét csak alig láttathatá ezen czimü dolgozásaiban Értein, vier Gespriiehe über das Schó'iie (1815) és Vhilosophisehe Gespriiehe (1817) , midőn ót a' halál 1819 Oct. 20 elragadá. — Barátjai Tieck és Raumer F. által 1820 két kötetben kiadott levelezései, 's Heyse*által (Leipz. 1829) közre bocsátott aesthetieai tanításai, bő és jól rendezett tudományú-nak 's mély lelkűnek mutatják ót.

Sor. IMA N 11 (Soleiman), alattvalóitól k a n u n i n a k, a' keresz­tényektől pedig pompásnak neveztetett, egyetlenegy fia volt I Selim-nek , kit 1520 követett az országlásban. Három nappal atyja halála előtt , ugyanazon időben, midőn A: Károly Aachenben császárrá ko-ronáztaték , kiáltatott ki ő az Osmanok szultánjának. Soliman nem a' török fejedelmek szokott módja szerint neveltetett ; ó a« országlás mesterségének minden titkaiba beavattatott. Igazságszeretete mind­járt uralkodása elején kimatatkozott, mert kiuekkinek visszaadá atyja által elraboltatott vagyonát, 's csak ollyan személyeknok osztott hivatalokat és helytartóságokat, kiknek eszek 's tehetségek, de egyszersmind saját jószágok is volt. Így törekedett elejét venni a' nép zsarollatásának. Azt akarom, igy szólt ó a' tisztviselőkre nézve hogy a' folyamokhoz hasonlítsanak , mellyek azon tartományt , hol ke­resztül ömledeznek, megtermékenyítik; ne pedig az árvizekhez, mellyek minden utjokbun lévőt magokkal ragadnak. A' syriai helytartó , Ga-zeli beg, eleinte Soliman ellen nyilatkozott, 's Egyiptomnak egy ré­szét bele keveré lázadásába, de S. hadvezérei legyőzték ő t , 's meg­alázván egyszersmind a' Mameluckokat is , fegyvernyugvást kötöttek szultánjok nevében a' Persákkal. E' szerint keletről báíorságositva lévén, megszáll* 's bevevé S. 1521 Belgrádot. 1522 a' Johanniták által birt ilhodus szigetét támadta n*eg, 's véresen vette meg azt ugyanazon évnek Dec. 26-kán. A' győzedelmes hazánk ellen forditá ekkor fegyverét , 's a' gyászos Mohács téréin borzasztó temetőhelyét készített (1526 Aug. 29) haldokló nemzetünknek. Következve (1529) bevevé Budát ; táborba szállott Bécs alatt , "s 20 nap közben 20 ostrommal rohana a' város falaira, de végre kénytelen volt 80,000 ember veszteséggel visszavonulni. 1534 keletre ment táborozni, el-foglalá Taurist , de egyik ütközetét Schach-Tahmasp ellen elvesztet­te. 156Í, épen olly szerencsétlenül járt Málta szigete előtt , mint hajdan Bécsnél. 1566 meghóditá Chio szigetet, azután ismét honunk ellen forditá vérengző hadát; feldúlta az alsó vidékeket, ostrom alá vette Szigetet, mellynek folyamata közben, négy nappal előbb a 'be­vételnél, Aug. 4-kén, életének 76 évében, kimúlt. — Soliman győ-zödelmes fegyverei, egyiránt félemlitóvé tették őt Európában és Ázsiá­ban. Birodalma Algiertól fogva az Euphratesig, 's a' fekete ten­ger szélétől Görögország és Epirus legvégső határáig terjedett. Ó egyiránt nagy tehetségekkel birt, ugy a' harezban, mint a' béke nap­jain. Miut. vezér a' legmunkásabb 's szavainak szigorú teljesitojo és tcljesittetője volt; mindenkor az igazság barátjának mutatkozott, vagy legalább igyekezett mutatkozni , de az uralkodásvágj' és kegyetlen­kedés nem ritkán homályositák meg fényes tetteit. R o x o l a n e iránti határtalan szerelme (ki az «» rab-nője "s hihetőleg a' lengj'el, király testvére volt) arra a' gondolatra birta ő t , hogy minden szul-tánnéiuak fiúgyermekeit megölesse, kedvesétől nemzett fiának a' csá-

16 S0L1NGER. SOLMS

szíri székrn bizonyosan eljuttathatása tekintetéből; de Roxolane ki-szerelmeteslkcdé lelkéből ezen iszonyú tervet. — A' mohácsi gyászcsa­ta után 15'0O legjelesb fogoly állíttatott körbe 's fejezteiéit le az ő parancsára. — Általában, kevés tehetségeknek volt csak híjával, hogy nagy fejedelemnek mondathassék; ellenben azon tulajdonságai, mellyeknél fogvajónak lehetne nevezni, majdnem egyesegyig hibáz­tak. — Azok á l ta l , kik a' török császárokat csak Konstantinápoly bevétele után kezdik számlálni, ő I-ső Solimánnak mondatik.

Sor, i :<G E N me3terségüzésró'l hires város a' düsseldorfi kormány-kerületben -Jülich-KIeve-Berg porosz tartományban, halmon, melly-nek alját >*.' Wupper öntözi. Híresek aczél mül'ábrikái, mellyekben főképpen hires kardvasak (észt. 300,000), puskatörök, kések , villák (észt. 200,000 tuczet) készíttetnek. Aa ezekkel 's más mivekkel való kereskedés nem csak Európában, hanem Amerikában is elterjed. A' kardvas ol ly kemény, hogy vele vasat ketté lehet vágni, 's nem kap csorbát. Lak. száma 3500 , a' has.*nevíi kerületé pedig 54 nsz. mf. 45,100 lak. , '

S O I I P S I a.' jesuiták allegóriái neve, mivel minden előtt csak magokról Jíondolko/.nak. — Vö. La vionarchie des solipses Scotti je-suitától, iliichofer jesuita költött neve alatt , latinból ford. Kestaut (Paris 18Ü4.) A' latin eredeti munka 1645 jött ki.

S o r . i s (Antonio de) , Calderonnal egy időben élt jeles költő és historicus. Szül. 1610 , mh. 1686. Játékszini költészetre lévén von-szódása, Calderonnal öszveköttetésbe jö t t , kinek némely darabjaihoz előjátékokat (Loas) irt. Nagy hirc V Filep statuscanceilariájában jut­tatta 's hi;storiographusi hivatalt szerzett neki. Férjfiuí korában irta Mexico meghódittatásának históriáját. Későbben pap lett 's éltét aj-tatossággal végzé.

S O H Y K É P o r ü j T E i i É N V E , Nevételső tulajdonosától az an­gol Sollytól vette, ki ezt Olaszországban 's másutt templomokból 's klastromokból szerzetté össze; jelenleg a' porosz király birtokában. van. Igen érdekes e' gyűjtemény a' képírás történetére nézve, mivel Solly egyedül régi festeményekeí vásárolgatott, az ujakat egészen elmellőzve. A' mivészet uj feléledését megelőzött számos képírókat lehet itt megesmérni, mivel Sony a' képek kiigazgalásától 's fénymáz-aal, he vonásától idegenkedve, azokat eredeti állapotjokban hagyta. Láthatni itt Ghirlandajo, Signoreili Lukács, Lippi Filep, Credi Lő-rincz , Sarto András, 's több számos jeles képírók miveit , nevezete­sen Eyk János nagy festcüiényét , mellyet Solly az aacheni lejdelmi gyűléskor 100,000 frankon vett.

S o n s , Konrád király sáli nemzetségéből szár.nazott ős grófi és herczégi nemzetség Wetterauban, mellynek törzsökháza a' XIV századtól fogva Brannsfcld volt. Az első bizonyos törzsökatyjának Marquard , solmsi gróf (1129—42) .artatik. A'' Henrik grófnak, ki neje után westefburginak is neveztetik, ifjabb fia B e r n h a r d pe-1

dig törzsökatyja volt a' még most is virágzó Solmi nemzetségágaknak. S o i, M s (Fridrik Lajos Keresztély) solms-laubachi gróf, 1769

Aug 29 szül. Laubachban 's gondos nevelést nyert anyjának isenburg-biersteini herczegnének saját vezetése alatt. 1790 ő gondoskodott a' frankfurti választási napon a' protestáns birodalmi grófrend ügyéről, 's a' következett évi Aug. 11-kén II Leopold által császári birodal­miudvari tanácsnokká neveztetett, melly helyezetben őt lk Ferenc/, is meghagyta 1792. A' rastadti békegyülésre, mint a' wetteraui és írank-westfali protestáns grófok felhatalmazottja ment S. , 'é minek­utána birodalmi udvari tanáesnoksá^át letette , egészen annak felol-doztalásáig (1799) ott maradt. Ezen időtől fogva magán életet élt wetteraui jószágán , melly a' rajnai szövetségoklevél által hajdani függetlenségétől megfosztatott 's a' hesseni nagyherczeg fejedelemsége

SOLO SOLON 17

alá rendeltetet t . — 1813-ban Novemberben a' szövetségesek főhadi­szá l lására , maini Frankfur tba ment gróf S., hol azoktól több meg-megbizások á l ta l t iszteltetek meg. 1 8 1 4 a ' bécsi fejedelmi gyűlés t is meglátogatá 's ott időzött 1815 Ápri l i s végéig. Ezen időközben ne­veztetek' ki a' klevei porosz t a r tomány országlási fő elölülőjének. Meghalt Kölnben 1822 Feb r . 2 4 .

S ó i . o olly hangilarab , mellyet egy énekszó , vagy hanszerszám. magában, azaz kiséret né lkül , vagy legalább a' többiektől kiválva , mint tőhangzat viszen. így van hegedűsolo , klavirsolo 'sat. Solo több hangszerre vagy több énekszóra t e t t darabban azon hely is , mellyet csak egy szerszám já í sz ik . Ellenben Tutti azt je lent i , hogy ismét valamennyi énekszónak vagy szerszámnak együ t t rá kel l kez­deni. S o l i többes számban azt teszi , hogy két vagy több szerszám­nak, vagy énekszónak a' többi szerszám v. muzsika közül ki kel l t űnn i . A' solo e lőadása , kivált első ér te lemben nincs ugy megkötve a' t a -ctusra nézve mint a' kísérőké , azonban a' solo-jatszónak vagy ének­lőnek sem lehet a' tactussal kénye szer int bánni . Nagyobb szabadsága könnyúség, ha tá rozo t t ság , 's ön j á tékán vagy énekén ura lkodás is kívántat ik a r r a , hogy a' solo ne csupa oskolai szabatossággal , ha­nem érzelemmel 's indulat tal lelkesítve álljon elő. Sok coucert ját-szó maga irta soloját, a ' k íséretet más á l ta l té tet te hozzá, mi mellet t az összes/érkeztetés többnyire vesztett , a' já tszó pedig nyer t .

S o r . Ő C I S M U S nyelv szabályt ' sér tő beszéd — vagy Írásbeli hiba. Kis-Asiaban Soli városának lakosai igen törve 's hibásan beszélek a' görög nyelve t , miért az i l íy hibákra ró lok ragadt eme n é v , mel lye t utóbb a' Romaiak hibás tag já r ta tás ra is a lka lmazának színpadjaikon. A ' rég iek megkülömbözteték a' soloecísmust és harbar i sn ius t , 's ez alatt egyes szók hibás használását, amaz a la t t pedig a' syntaxis ellen tett botlást ér ték. Ujabb nyelvtaní tók barbarism'isnak nevezik a' nyelv t i sz tasága , sbloecismusnak pedig a' nyelv szabályossága ellen te t t hibát . Azonban ezek gyakran egymásba vágnak , 's gyakran a' mi soloerismus egyszersmind barbarisnms is.

S O L O N , az úgynevezett hét görög bölcsek egyike ' s az Athe-neiek hires törvényhozója, K. e. 600 körül él t . Athene hajdani ki­rályai tól 's Kodrustól vette származásá t , de szegény lévén , kereske­désre adta magá t , hogy vagyont szerezzen. Költői észtehetséggel bi r t 's utazásaiban nagy esniereteket szerzett . E' mellet t szelid, megnye­rő kü lse jű , az élet ár ta t lan örömeinek kedvelője, gazdagság i ránt nem hideg v o l t , de telhetlenség nélkül . Athénében mindenektől t isz­te l te tvén , fontos belolyást n_\ert a' status dolgaiba. O volt kivál t ­képpen o k a , hogy Cyrrha lakosai a ' delphii templomon elkövetet t gonoszságokért megbüntet te t tek; hogy azok, kik az Atheuéni főhata l ­mat kezére keri tni akaró Üylon pár losai t adot t szavok el lenére szent helyeken megölték, törvényszék elibe húzat tak , 's ha lá l r a í té l te t tek , 's Kpiineuides Krétából Athénébe hoza to t t , a' városnak büntőli meg­tisztí tására 's az Atheneiek elvadult érzeteinek val lásos benyomások általi szeliditésére. Plutarchus azt mondja, hogy Solon ej.en f'érjfiu-nak segítségével élt törvényeinek terjesztésében. Hona iránt i szere­tetének tanúbizonyságát adta, midőn az Atheneieket él te veszedelmez-tetésével is rábeszélte Salamis visszafoglalására. Ezt t. i. a' JVIega-raiak e lve i tek 's az Atheneiek minden iparkoriása sikeretlen volt a r r a , hogy ismét hatalmok alá hajtsák. Ez okból ' halálos bünte tés a l a t t megtiltották , hogy valaki az uj megtámadásról még csak emlí tést is tehessen. Splon , kinek honi érzete ezáltal megszomorí t ta tot t , egy alagyát készí te t t , melly legcsipősehb kilejezetekkel hányta szemekre az Atheneieknek gyávaságoka t , magát tébolj odol tnak te t t e t t e "s ama verseit legnagyobb tűzzel olvasgatta az öszvegyült nép e lő t t . Az á l ­tala csinált benyomást l ' i s is t ra tosnak, ki a ' sokaság közé keveredett,

18 SOLON

rábeszélései még inkább nevelték, uj had határoztatott el 's Solonra és Pisistratosra bízatott a' végrehajtás , 's e' két férjfiu okossága és vitézsége Athénét ismét urává tette Salamisnak. Most könnyű volt volna Solonnak Athénében főhatalmat keritni kezére; de minden er-rei felszólítást nemes lelküleg megvetett, erősen meg lévén győződ­ve a* felől, hogy polgártársainak boldogítása 's uj hasznos országlá-si szerkezet alapítása neki tartósabb dicsőséget szerzendenek. Drako kemény véres törvényei a' status belső szerencsétlen állapotján nem segíthettek. Athénét pártoskodások rongálták. A' köz nép a' gaz­dagokat és előkelőket gyűlölte , mivel ezek felette kegyetlenül bán­tak vele. A' gazdagok arra kinszeritették szegény adósaikat, hogy vagy mint. rabszolgáik földjeiket miveljék, vagy adják el gyermekei­ket , vagy magokat rabszolgáknak engedjék áltaí, mimiatt sok polgár elhagyta Athénét. Még a' közönséges pénztári 's templomokat is ki­rabolták,. Minden óhajtott jobb polgári szerkezetet 's a' gazdagok közt is többen áltlátták annak szükséges voltát. Tehát Solon, kit minden párt egyiránt szeretett és tisztelt, *' 46-dik olympias 3-dik évében (K. e. 594) archon hivatalra emeltetett 's meghatalniaztatott, hogy törvényeket készítsen. Solon Drakonak nagyobbára kegyetlen törvényeit eltörölte, felemelte a' pénz névi becsét, az adósatokat vagy eltörülte, vagy kevesebbiiette , ugy , hogy az adósoknak többé súlyosak nem lehettek 's bár eleinte a' gazdagok és szegények e'miatt békétlenek voltak 's az utolsók a' földek egyenlő felosztatását sürget­ték is, mégis nem sokára áltlátták ezen rendeletek bölcs-és szükséges voltát. Egyszersmind örökre megtiltotta, hogy valaki magát vagy gyermekeit, adóság miat t , hitelezőjének rabszolgául eladja. A' sta­tusszerkezet alapjául azt határozta , hogy az öszves nép kezében le­gyen a' legfőbb hatalom, ennek gyűléseiben döntessék el a' had és béke felőli kérdés, itt köttessék és gemmisrltessék szövetkezés, válasz­tassanak 's tétessenek le a' tisztviselők, hozassanak vagy töröltessenek el a' törvények. A' törvényhatóságot megosztotta a' nép és már fen-álló törvényszékek közt. Nyilvános gonosz tettek az areopagus és többi törvényszékek elibe tartoztak; egyes polgárQk perlekedéseit néhány uj törvényszékeknek adta által , mellyek az egész népből választattak sorshúzás által. A' polgárokat 4 osztályba helyezte. 3 ezek közül vagyonának különbözése szerint határoztatott meg; a' 4. azokat foglalta magában, kiknek birtokjok nem volt, 's ezek min­den közönséges hivatalból kirekesztettek , de a' nép közöuségts gyű­léseiben részt vehettek. Ezáltal azt eszközlöt te , hogy a' csekélyebb sorsnak mindég munkásságban 's szorgalomban tartattak, hogy vala­ha eljuthassanak azon osztályba, nielhból most kirekesztettek. Ál­talánosan azon szempontból indult ki alkotmáunyára nézve, hogy a' kézi mesterségeket 's mivészséget , mellyekberi állott az Athenciek e-reje, nevelje. Továbbá említett szabályainak az is lett következése, hogy a' status hivatalai mindég tapasztalt, értelmes és nagy tekinte­tű férjliak kezében voltak. Azáltal, hogy a' tanácsbelieket nem sors­húzás , hanem szavazat által választották, mintegy bátorságositotta a' nép főbb és pallérozott részének a' választásokbai befolyását. A' hivatalokhoz csupán becsületet kapcsolt, 's jövedelmet nem, miáltal korlátolta a' telhetlenségf t 's méltatlanok visszátartattak a' status hi­vatalaira törekvéstől. Hogy a' szegények munkásságát még inkább sarkantyúzza, kötelességové tette az areopagusnak, hogy minden henyé-lőt megbüntessen 's a' fiakat atyjok táplálásának kötelessége alól fel­mentette, ha ezek őket serami hasznos foglalatosságra se taníttatták. A* nép hatalmát az areopagussal mérsékeltette 's ugyan ezen végre egy fő tanácsot is alapított. Mert az első nem csak élet 's halál felett ítélt, hanem szorosan fel is vigyázott minden polgár viseletére 's életmód­jára , egyszersmind a' törvények pontos megtartatására , mire nézve

SOLON SOLOTHURN 19

az archonok némelly jogait is megkapta. Szükség esetében hihetőleg az egész hatalmát is gyakorolta miut a' romai dictatorok. Még széle­sebb munkássági kört kapott a' négyszázak uj tanácsa, melly váltótag munkálódó választottságok (Prytanik) által kormányoztatott. A' sta-tusszerkezet erősítésére czélzott Kolonnák azon rendelete i s , hogy a" fenálló törvénnyel ellenkező végzeteknek semmi erejek se legyen , és a' ki valamelly törvényt eltörölt, más ujat is javaljon helyébe ; hogy a' szegény 's szűkölködő köznép számának szaporodását akadályozza, idegeneknek megnehezítette az athenei polgárjog nyerhetését. Tékoz­ló 's erkölcstelen polgároknak megtiltotta, hogy a' nép előtt közön­ségesen beszéljenek 's ezáltal minden statusméltóságból kirekesztette azokat. Pénzel vesztegetésekért mind az adók , mind az elvetők ha­lállal , vagy tízszeres pótlással, vagy becstelenséggel büntettettek. Házasságtörők, szabad személyek elcsábitói és keritők, hasonlóul életekkel adóztak ; a' házasságtörő asszonyt el kellett férjének a' ház­tól űznie, és se.nmi közönséges innepiségen se volt szabad megjelennie. Az ifjúság közönséges oktattatásának órái szorosan meghatároztattak, 's idegen személyeknek általánosan megtiltatott a' gymnasiumba já­rás. A' gyermekek, ifjak és férjfiak magok mive'ése különös törvé­nyek által előszabatott 's arra rendelt tisztviselőknek kellett a' taní­tók és tanulók viseletére feliigyelniek. A'ki szegén}' volt, 's gyerme­keit gymnasiumba nem küldhette, földinivelésre vagy kézi mester­ségre kellett azokat tanitatnia. S. törvényei a' földmivelésre, s.zőlő-'-s fatermesztésre is kiterjeszkedtek. A' vallást S. változtatlanul hagy­ta , azonkívül, hogy e' tekintetben a' legfólb birói hatalmat az areo-pagosnak adta 's több teni')lcmot , t. k. Venus Paíidemoséi (kinek papnéivá közönséges asszonyszemélyekét rendelt) építtetett. Midőn S. törvényeit készítette (1. Sam. Felili leges Alticae, Paris 1.G35, fol. es Kolon 's Lykuvgus törvényeire nézve Schiller Thaliáját, 1700), fa hengerekbe metszettette 's esküvéssel kötelezte az Atheneieket, hogy 10 év alatt törvényein semmit se változtatnak, melly idő alatt eltávo­zott, hogy rajtok valamit ne változtathasson. Egyiptomot, Krétát, Cyp-rust , Lydiát , Miletumot (hol Thalessel társalkodott) 's tulajdon-képpi Görögországnak több városát meglátogatta. Ekkor adta CROE-sus-nak (I. e.) Lydia királyának, azon oktatást, melly későbben ennek éjeiét megmentette. 10 év múlva visszatért Athénébe, hol a' régi' pártdüh ujra rongálta a' statust; ő mindazáltal nagy tiszteletífl fog­adtatott 's minden párt elibe terjesztette ügyét eldöntés végett. A' pártlők közt kiváltképpen Pisistratos, ki a' néppártnak feje vol t , tetszett ki. Ezt S. becsülte 's szerette, de majd ellenségre talált Pi-sistratos Solonban , midőn ugy mutatkozott nézete, mintha a' status fejévé akarná magát tenni. Kolon most örökre eltávozott Athénéből. Ez időponton tul nem sokáig élt; de hol 's mikor halt meg? nem tudhatjuk bizonyosan. Közönséges vélekedés szerint 80 éves korában halt meg, az 55 olymp. 2-dik évében. Verseiből 's többi iromá­nyaiból csak töredékek jutottak hozánk, mellyeke* Glandorí' és Fort-lage e' munkájokban Gnomicorum poetarum opera (Leipz. 1770 , 2 köt.) olvashatni. A' Pisistrátoshóz irt levelek 's néhány a' 7 böl­csektől , hamisan vannak neve alá csúsztatva.

S o L o T H u R N (francz. Soleiwe), schweizi megye (canton), melly / nyugotníl Erancziaországgal, éjszakról a' Basel megyével, keletről

az Aargau- és nyugotról a' JÍern megyével határos ; egyetlenegy hi-, vatalkerületet vévén ki , az egész megye Cathclikusok által lakatik,

kiknek száma amazokével együtt 12 nsz. míöldön 54,300-ra megy. (A' reformátusok 4300-an vannak.) Ezen mugye 1481 együtt lépett a' szövetséghez. A' tartományt a^ Jurahegynek némelly vadon lánczai hasítják keresztül, mellyeknek legmagasabb csúcsa Haseninatte nevet visel; egyébiránt a' föld nagyobb résae termékeny 's jól mheltetik',

•20 SOLTAU SOMLYÓ

különösen az Aar par t ja in . Termesztménye o l ly bőséges , hogy a* honi szükség kielégítésén í'elyül még k iv i te l re is marad. Nevezetes a' g y ü m ö l c s - és l en te rmesz tés , de bora szűken vau ; ellenben vashámo­r a i jó s ikerüek . Készít tet ik t enne üveg és kőedény is ; s a' lepárol t cseresznye-szeszből sok vitetik ki a kü l lő idre . A' lakosok többnyire csak földjeik terméséből élnek , keveseket fogla la toskodta t közülök a' mivészet és kereskedés. Az a lko tmány nem esmér semmi születési előjogot, de azér t a ' főváros polgárjai szembetűnő szabadsággal élnek, mi vei a ' 10Í tagból álló nagy tanács kétharmad részének betöltése ő á l ta tok tör tén ik , 's igy a' törvényhozó hata lomra (melly a' tanács kezében van) a' többiek felett e lhatározó befolyással vannak. A' me­g y e jövedelme évenként mintegy 180 ,000 frankra megy. A' szövet­séges sereghez S. 0 0 4 embert á l l i t ' s 13 ,560 frankra határozot t pénz­beli segedelmet ad. — Fővárosa S o l o t h u r n , Schweiznak egy ik legszebb vidékén feksz ik , hol több ré tség van mint szántásföld, több halom mint s ikság , számtalan gyümölcs fa , j ókora erdőségek és min­denüt t csinos mezei házak vannak. A' közel fekvő Jura hegy megadja neki az alpesvidéki tekinte te t 's bélyeget . A' város egy szelíd hal­mon az Aar mel le t t v-in épülve , melly azt ké t egjenlőt len 's két fahid á l t a l Összekapcsolt részre osztja. Házainak száma 5 5 0 , mellyek-ben 4 5 0 0 lélek l ak ik . Kellemes sé tahe lyekkel diszeskedő sáncz á l t a l Tétetik körül . Épüle te i között nevezetesbbek : a' 190 1. magas t o rn y ú sz. Ursus - templom , »a' jesui tatemplorn , a' f egyve r t á r , a' f rantzia követ hajdani palotája és a' szinház. Van benne lj'ceum és gymna-sium , 8 0 0 0 kötetből álló városi könyvtár , egy á r v a h á z , több gyá­r ak , egy könyvkereskedés , ké t könyvnyomó műhely 's több ügyes niivészek. —

S O L T A U (Dietr ich Wi lhe lm) , lüneburgi s ena to r , mh, 1 8 2 7 82 észt. korában . Hires mint de Barros , Cervantes , Boccaz , Thom-tton 's más munkák fordítója.

S O L T , régeuten k ü l ö n ö s , most Pestéi törvényesen egyesi te t t vármegyéje hazánknak . Fővárosa Kalocsa volt. (Vö P K S T vármegye) .

S O M E R V I L L E (Wi l l i am) je les angol költész , szül . 1092 Ed-stonb. W a r w i c k s h i r e b . Költői tehetségét Oxfordban képezé ki . Marl -borough herczegre készítet t ódája (midőn ez hivatalából e lbocsá t ta ték) , nem csak verselői nagy ügyességének , hanem mivelt ízlésének is ta-nuja. Különben a ' Whig-pár thoz t a r t ozo t t ; t á rsaság-és vendégszere­tő v o l t , de a ty já ró l marad t szép vagyonát hamar el is költöt te , 's végtére o l ly á l l apo t ra j u t o t t , melly élíét rövid i té . Mgh. 1 7 4 2 . Va­dászai czimü versezetével a' leíró és didacticus költők közt főfó he­lyet nye r t . Mint szenvedélyes vadász , t á r g y á t pontosan esmeré : in­nen azon l e l k e s ü l é s , innen képeinek azon élénksége 's hel jesssige, mel lye t hason nemű versezeteknél i l l y nagy mértékben együ t t r i t ­kán t a l á lha tn i . Nyelve szabad és e r ő s , versalkotása gyakor lo t t és finom hal lásra muta t . Egy másik -illyen forma költeménye Field sports csak a' sólyomvadászatot festi. Öszves munkái : l'oems bi William Somerville ki jöt tek Lond. 1728 és 1 7 7 2 .

S o ML y ó, jeles mezőváros Kraszna vármegyében , jó b o r á v a l , ' s hajdan magas heg jen büszkélkedett várának omladékaival . Benne születtek Bátor i István elébb Erdélynek fejedelme, utóbb Lengye lor ­szágnak k i r á l y a , Bá tor i Zsófia, 1 Rákóczi Ferencz a n y j a , 's más Bá-to r iak . Ez a ' hires nemzetség ugyanis két ág ra osz lo t t , mellyek kö­zül egyik i t t , másik Ecseden lakot t . A' somi ja i ág a ' Lengj 'elek-nek egy k i r á l y t , Erdé lynek pedig több fejedelmet adot t . Néniellyek az t i r ják , hogy a' Bátor iak első törzsökhelye Perecsen szomszéd falu vol t volna.

S O K F , r ó ( V á s á r h e l y ) , a ' g ö m b ö l y ű , magas , nagy vár omladé­kaival 's temérdek nagyságú és vastagságú bikfáival nevezetes Som-

SÖMMERING S0MNAMBUL1SMUS 21

lyó hagy tövében dél fe lé , mezőváros , a ' val lás fundusának b i r t o k a , 182 ház. 1395 lak. híres igen jó és kellemetes asztali borá ró l . F e k ­szik Veszpriin Vármegyében.

S Ö M M K R I N O (Sámuel Tamás) o r v o s , bajor k i r . t i tkos taná­csos , egy Németország legjelesebb bonczolói k ö z ü l , születet t 1755 Thornban , hol atyja orvos v o l t , legtöbb idejét maini Frankfur tban é l t e , hol 1828 nyugodalomban té te te t t 's 1830 2 Mar t . megholt . J e ­les munkái többnyire mind a' boncz: tudományról szollai iak. — F i j a A'ilhelm hasonlóképpen orvos.

S O M N A N H U T J I S M U S , k \. o M j X R Á s, jelenti az alva j á r á s vagy holdkorság régen esmért je lenségei t , de a' MAGNBTISMUS (1. e.) á l la ­po tá ró l is használ ta t ik . Az Alomjárásról valódi képzetet csak a' szerezhet magának, ki az alvás természetét , és az ébren léttől külöm-bozését közelebbről esméri , mer t az álomjárásnak előképe az alvás , 's a' minden tekintetben csak alvás. Eddig az alvást csak negatívum­n a k , ébren nem lé tnek , nem é l e t n e k , tehát az álom né lkül i a l v á s t , ha van , valóságos hol t á l lapotnak t a r to t t ák . De ez nem ugy van ; a* természet - tudománybeli előhaladások , 's az á l la t i magnet ismus kö­zelebbi esmérése, ennek is jobb esmerésére vezettek bennünket . Az alvás nem éle tnélkül iség, hanem csaknem ébrenléti é l e t , az alvás á l ­tal nem szakasztatik felben az élet , hanem csak az életnek neme. Mig az alvás a la t t az organicus éiet felsőbb rendszerei nyugosznak , az alsóbb rendszerek élete meg nem szűnik , sőt munkálkodások , p. o. a' lehelés, vérkerengés , emésztés „ és- táplá lás ' s a ' t . nagyobb erővel , elevenebben , 's kevesebb akadá lyokka l is fo ly ta t ta t ik . Mivel már a' lelki (psychicas) élet a ' testitől (physicai) elválasztva n incsen , ón­ként következik , hogy a' lélek sem egészen munkátlan az alvásban, 's inig ekkor a' felsőbb tehetségek nyugosznak , az alsóbbak annál elevenebben munkálkodnak. A' lélek felsőbb tehetségei : az ész, okos­ság , 's értelem ; alsóbbak : az érzés , ábrándozás , (phantasia) , '» az előre érzés. Hasonló ellenkezés tetszik ki a' valódi életben a' szabad önkényes a k a r a t , 's az ösztönbeli kívánság között . Míg amaz a' ni i-velt tudományos emberekben tüntet i inkább ki m a g á t , ez a ' gye r ­mekeken, tudományos mivelődés nélkül szűkölködj művészeken , az asszonyi nemen 's áltáljában azon embereken u r a l k o d i k , k ik több ér­zéssel mint ésszel birnak. — A' lélek éjjeli életében t e h á t , t. i. az álamban ennek alsóbh tehetségei az é r z é s , ábrándozás 's e lőre lá tás u ra lkodnak , mig a ' fe lsőbbek, u. m. az é s z , o k o s s á g , ' s ér telem pihennek. A' lélek munkálkodása tehát alváskor alsóbb fokra sülyed, azon é le t fokra , melly a' legelső ifjúságéhoz t sőt az á l la tokéhoz hasonl í t , ábrándozási képek világába m e r ü l v e , hol az okos a k a r a t helyett csak ösztön ura lkodik . Felébredéskor az élet cseréje tör ténik , az alsóbb életet egy felsőbb váltja fel , vissza térvén az öneszmélet wélküli álomélet után az ö.ieszméletü nappali élet . Az alvás 's az ébrenlét tehát csak két pólusai az életnek , mel lyek egymást váltva jelennek meg , mint a ' nappal , és az é j , mellyek a ' töldi élet két pólusai, mert , mint nappal a' nap világossága a' természet egész éle­tét igazgat ja , éjjel ellenben a' setétség , ugy az ébren lévő emberben azon eszmélet uralkodik az életen, az alvóban pedig csak az é r z é s , melly az élet alsóbb tehetségeit igazgatja. — Mivel az embernek csak egy élete van , 's a' testet csak egy lélek igazgatja , az alvás , és az ébren lét ezen életnek csak külömböző lépcsői lehetnek 's igy nekik egymáshoz hasonlí taniuk kell . Az álomélet (alvás) az ébrenlétnek csak alsóbb fokú ábrázolat ja l e h e t , és megfordítva a' nappali élet (ébrenlét) magosabb foka az alvásnak. Ezen hasonlatosság annál j o b ­ban k i te t sz ik , mennél iwigyobb fokra hatott, az- a l v á s , ha magát ezen állapotban kimutatja. Egy i l ly magasztalása az alvásnak az álom-járás az ő magosabb fokaiban , mel ly mint már monda to t t , egy igen

22 SOMNAMBULISMUS

magas lépcsőre kifejlődött, 's e' szerént beteges alvás, mellynek hasonlatossága az ébrenléttel annál nagyobb , mennél nagyobb mér­tékben kifejlődött, és mivel ezen állapotban a' lélek alsóbb tehet­ségei, egy igen magas munkálkodási körben jelennek meg, soúan megcsalatva az álomjárást egy sokkal magasabb állapotnak tartották, mint az ébrenléti életet, a' mi hiba, ámbár a' nagyobb mértékű álomjáíás az ébrenléti élet közönséges állapotjához hasonlítva, az egyes dolgokban, ezt igen gyakran felülmúlja. —

Evén első alap vonatjaihoz az álomjárás theoriájának kapcsoljuk némelly még nem eléggé világos álomjárási jelenségeknek, a' mágne-tizálók által történt magyarázatját, hova legelsőben a' világos látás tartozik, inelly , valamint az álomjáró több érzései , nincsen külö­nös élet-müszerekhez csatolva, mint ez az ébren levőknél lenni szo­kott ; mert ezen nappali élei műszerek , az álomjárőnál pihennek , 's nem munkálkodhatnak. iViivel az álomjárás, alvás 's igy az ébren íéti életnek kissebb foka, az érző mivek alkotásának is másnak, 's kisebbnek kell lenni, mint az ébrenléti életnél. A' nappali életnél , mint tudva vagyon, az agyvelői idegrendszer munkálkodik az érző élet müvek­ben , az áloméletnél pedig ezen kötelességet a' duczrendszer (l. IDEG­RENDSZER) viszi végbe, mellynek közép pontja a' gyomortájra van helyezve. Ezen fonat vagy is a' gyomortáj tehát az álomjáró érzé­keinek közép pontja, és ámbár ők minden nappali érzékeket meg tud­nak külömböztetni, de ezekre különös életművök nincs, hanem mindezeket csak egy érzék, a'köz érzés viszi végbe. Az érzés ar.omban nincs csak a' duczrendszerre szoritva, hanem az egész testre el van terjedve. Látásra nincs nekik a' közönséges földi világosságra szük­ségek, hanem ez a' belőlök eredő földi erő munkálkodása. Második nevezetes jelenség a' nagyobb mértékű álomjárásnál, a' jövendőlés, melly közönségesen az okosság, és értelem munkálkodása, de itt csak elő-érzés , és sokkal könnyebben történik, 's bizonyosabb i s , mint az" .okosság által történt jövendölés; hanem ezért nem következik, hogy az álomjárá3 nagyobb foka az életnek, mint az okoskodó élet , mert az állatokban is több jeleit tapasztaljuk a' jövendőlésnek , melly. elő-érzésből származik. Az álomjáró előérzése történetbeli dolgokra is kiterjed , és sokszor csak a' feladott dologra egyesitett íigyelmezés-ből ered. Egyébiránt ezen előre látása az álomjárónak, mind a' műit, mind a'jövendő dolgokra kiterjed. — A' költészi nyelv, mellyen az álomjáró beszél , hasonlókép az ábrái.slozás szüleménnyé, melly ki­sebb a' tudományokra szükséges értelemnél. Az álomjárók látásai , mell}' szerént megholt esmerősoket, atyafiakat, sőt angyalokat, 's* ördögöket is világosan látnakj, az álomjárásnak az álommali nagy hasonlatosságát jelentik. — l d i o s p m n a m b u l i s m u s n a k nevez­tetik azon álomjárás , melly a' magnetizálónak befolyása nélkül egye­dül csak valamelly beteges állapot tüneménye, mellynek lehetségén mind e' mái napig so^an kételkednek; de ha az idegrendszer külö­nös alkotását 's a' betegségekben különbféle változását tekintjük , ho-zá adván a' magnesi és villanyi erőknek nagy hasonlatosságát, ezen tünemény lehetőségéről kételkednünk nem lehet.

Az álomjárás tudományos esmérete a' múlt idő homályára is nagy világosságot terjeszt, mert az által okosan vizsgálva a' dolgot, vi­lágossá lesz, hogy az álomjárás nem uj találmány, hanem egy már a' legrégibb időkben" különbféle alakokban előtűnt esmeretlen jelen­és. Az emberi nem kimüvelődésének folyamatja, a' kifejlődés na­gyobb Iépcsőjire hágás á l ta l , az ösztöni eszmélet nélküli élettől las-sankénti megválás, és ön eszméletre jutás,által történik. A' régibb időkben nem volt igazán tudományos miveltség, az akkori tudományok inkább a' mesterség bélyegét hordozzák, és költészi előadásban je­lennek meg. A' régiek kimivelődése nem annyira valóságos le lki ,

SOMNUS SOMOGY 23

Blint inkább érzéki, részint vallásos , részint mesterségbeli kimivelő-dés volt, niellynek fő ereje az érzésben, ábrándozásban, 's előérzés-ben állott. Ha tehát, már az ébrenlét* élet a' régi időkben az álom­járáshoz hasonlított, mennyivel inkább jelenhettek meg alomjárási tünetek alvás alatt ? és valóban ezeknek a' régi történetekben gyako- , ri nyomait tapasztaljuk, hova tartoznak az oraculumok, Sibillák intő Daemonok, és Geniusok 's a' t. A' mái időben gyakorta előfor­dult alomjárási tünemények, nem ritkán ravasz csalárdságnak, 's kegyes könnyű hívésnek gyümölcsei voltak. A' somnambulismus theor-iáját bővebben magyarázva előadja G. D. Kieser System des Tellu-tisnms (2. B. Leipz. 1 822.)

S O M N U S (mytholog.) H y p n o s , Erebus ás az Éj fia, vagy csupán az Ejé (ikertestvére a' nyugalmat adó — nem a' hirtelen el­nyomó vagy félemlítő — halálnak (Thanatos) istene az álomnak vagy tzunnyadásnak. Lakhelye a' Hades országa határánál a' világ nyű­göd végén van , hol a' halállal egy palotában tanyáz 's a' napot so­ha sem pillantja meg. Csendesen 's szelíd nyugalommal leng ő el a' föld és tenger felett, HomerusiKÍl Lemnosbau keresi fel őt Juno, mi-dő:i Jupitert el akarja altatni. Itt azért tartózkodott ő, mivel Pa-bithea az általa szerettetett nympha itt volt Aphroditénél, 's mivel itt különösen tiszteltetek ; de ez nem volt állandó lakhelye. — A' költők sok szép képeket állitnak elő Hypnosról. Ő kiterjeszti szár­nyait a' feledékenységre Iris felett 's megfecskendezi a' szemeket Lethe vizéből. Leszáll a' szempillákra i s , 's szárnyaival beárnyé­kolja az embereket. Ovidius a' Scytháknál és Cimmerieknél ád neki lakhelyet egy bérez üregében, hová a' nap sugara be nem hathat, 's hol mindent örökös köd borit. Egy ébren lévő állat , egy zuhogó fa sem zavarta meg itt a' végetlen nyugalmat; de a' Lethe folyam alant egy sziklából ömlött k i , 's szelid morajával mindent álomba, ringatott. Az üreg bemenetelénél mák 's egyéb mámorositó növények termettek. Somnus álmáktól körül játszatva feküdt a' barlang bel­sejében egy fekete lepellel bevont ébenfa ágyon. — Statius szerint (Thebais X, 84 v.) Aethiopiában tartózkodott S. egy barlangban, melly előtt a' feledékenység és lomhaság tanyája van, mellyek — hogy az örökös némaság ne háborittassék — a' zajt lecsillapítják. Gond­talanul fekszik itt S. elaltató virágokon a' barlangban, 's homályos úlmak csoportjai lengnek körülötte. — Még mások egy álomszigetre királyi méltóságba helyezik ó t , hol a'pompás város különbféle alakú lakosai mind csupa álmák. A'várost egy mandragoru-fa erdő környé­kezi, mellyet denevérek tesznek élénkké, 's mellyben két templom van , «gyik az éjnek , másik a' kakasnak szentelve. — Somnus test­vérei , a' halálon kivül még a' renények. —• A' Görögök templomo­kat nem , csak szobrokat ejneltek neki , mellyek ót mint alvó gyer­meket félig fekve, félig ülve, mákfejeket tartva kezében ábrázol­ták. \Néha geniusnak képeztetik, felfordított fáklyával 's néha egy szaru adatik kezébe, mellyből álmokat ráz k i , vagy a' melly mák­kal van megtöltve. '._

S O M O G Y vármegye, Magyarország Dunán túli kerületében. Ne­vét a' hajdani Somogy vártól kapta. Hogy a' legrégibb vármegyék egyike, onnan lehet gondolni, hogy már 1000 év- előtt Kupa nevű fejedelme volt , ki 1 István király alatt veszedelmes belső háborút támasztott, mellyben életét vesztette. Határai : délre a' Dráva, éjsz. a' Balaton , nyűg. Szála várni. , kel. Tolna és Uaranya vármegyék. Somogyi.ak hegyes, völgyes, erdős és igy szép vidéke van, mellyet a' Steiermarkból Magyarországba áltjövó Dobra hegynek ágai képez­nek. Folyói számosak, mellyek közül némellyek a' Koppány ég Ka­pós folyókkal a' Sióba 's ezzel af Dunába, mások (mint a' Hinya, ükor és Almás) a' Drávába folynak. Levegője, kivévén a' mocsáros

24 SOMOGYI SONATE

helyeket, mellyek számos folytík kiöntései miatt sokak, egészséges. -Ellenben nagyobbára fekete földje igen termékeny. A'an t. i. minden­féle gabonája (kiváltképpen rozs és kukoricza igen sok) , bora (leg­több a' Balaton és Kapós szomszédságában) , gyümölcse, nevezetesen gesztenyéje , dinnyéje , lenje 's kendere. Jó legelőin sok marha , juh. és ló tartatík, 's messzeterjedő erdeiben számtalan sertés hizlaltatik. A' Drávában és Balatonban sok hal fogatik; tavai sok csikat adnak. Ásvánnyá ellenben nincs, sőt hegyein is alig találtatik kő. Lakosai nagyobb számmal Magyarok , kevesebben Tótok , Horvátok és Néme­tek , kik 28 mvárosban , 288 faluban, 322 pusztán, 's 114 nsz. mf-ön laknak, szám szerint 1 9 1 , 45?í-an. 1819 vallásokra nézve 108,000 Kath., 7790 Luth. , 47,856 Reform. 520 Óhitűek, 3210 Zsidók voltak. Fő oskola a' megyében nincs ; Csurgón a' Protestán­sok gymnasiumát halhatatlan emlékezetű gróf Festetits György 's más urak alapították; Kaposváralt, a' Kath. számára, 6 oskolás gymnasium alkottatott. Gyárai sincsenek Somogynak. Járása 5 , u. ni. 1) a' marczali, 2) kaposi , 3) igai i , 4) babolcsai, 5) szigeti. Főispánja Kapos-Mérei Mérey Sándor Eő Excell.

S O M O G Y I A M B R U S , belső Szolnok vármegye jegyzője, Báto-ri Siginond , erdélyi fejedelem, megverettetése után a' goroszlai csa­tában 1601 (1. BATORI SIGMOND) , a' Basta György vezérlése alatti hadak elől többekkel együtt Beszterczére vette magát, a' hol közel 11 hónapot vala kéntelen eltölteni. Ezen idő alatt megírta latin .ivei-ven Magyarország és Erdély történetét 1490—1604, főképen Sám-bokit és Joviust követve a' Bátoriak fejedelemségéig, innen kezdve pedig saját tudomásából vagy vele egy korú hiteles tanuk előadása szerént. Fő czélja e' dolgozatban az vala , hogy hitsles történetes-mereti adatokat foglalna irásba, mellyből, mint biztos kútfőből, meríthetnének az utóbbi történetírók. E' munkát ő, Kolosváratt 1604 húsvétkor, születése 40-dik évnapja körűi, költ levelébeu, a' kolos­vári fő 's al királybiráknak és tanácsnak ajánlotta ; melly adatból kitetszik, hogy 1564 született a' szerz5. Későbben hozzá adta még az 1605 esztendő történeteit is. Használta e° munkát BKTLEN Farkas (!. ezt) ; nyomtatásban kiadta annak első könyvét Eder , illy czim a la t t : Ambrosii Simigiani História rerum üngaric- et Transsilvanic. ab anno 1490—1606, quatuor libris comprehensa, nunc primum Typi& edita adnotationibusque illustrata. Liber 1. (terjed 1511-ig) Adcuravit Josephus Carolus Eder. Cibinii 1800, 4 vagy Scriplores rerum Transsilvanarum, cura et opera societatis philohistorum Trans-silv. editi et illustrati. Tomi II Volumen 1. A' többi 3 könyv kia­datása hihetőleg abban maradt, legalább az országos könvvtár laj­stroma 1807-ig nem tesz létökről jelentést. ' Fábri Pál.

S O N Í T S (sonata v. suonata ol.) egyszerű hangszerdarab, melly-nek czélja a' játszó szerszá n cbarakleréhez képest különféle érmések­nek külön tételekben kilejeze'se. Itégenten csak egy szerszárara, jelesen hegedűre irtak sonatákát, később és most majdnem kirekesztőleg klavirra. Így a' sonata valamelly hangszerszámnak mintegy mono­lógja volt. (!. S O M ) . Később jövének divatlia azon sonáták, mellyek-ben a' klavirt vagy fortepianot hegedű vagy fuvola, kürt és clariiiet kiséri, 'a ezeket Trióknak is nevezek. Azonhan ezeknél nem kis a-kadály az , hogy a' ktavir hangja igen gyenge, a' fortepiano pedig nem illik össze más szerszámokkal. Mint hangszerdarab , érzeménye-ket akar a' sonata szó nélkül kifejezni , 's mivel ezt egy vagy kevés szerszámok charakteréhez képest teszi , önkényt felderül, miért a' sonata különösen hangok játéka , (hangdarab), mellynek nem annyi­ra egyesben mint egészben van charakteres kifejezése. A' sonata ki­fejezését még a' hangszerszám charaktere is határozza, mire az ujabb hangmesterek nem igen ügyeltek. A' hangszer concerttól csak abban

SONDE SONETTO 25

különbözuék , hogy ennél főleg a' magasb mivészi ügyesség k imu ta ­tására , 's a' versenyző szerszámnak a' többiek közül kiemelésére van ügye l e t ; ellenben a' sonatabau já tszó szerszánimak kevés erőködéssel és csekély kiséret mellett kell cha rak te ré t kifejteni. A' több szerek­re ir t sonatában vagy csak gyámol i ta t ik és erős i te t ik a' fő szerszám, p. o. a' kis gordonnal kísért klavirsonátábau ; vagy egy érzeménynek kifejezésében 's egy muzsikai alap gondolat kivitelében egyesülnek a' hangszerek; így a' sonata mintegy a' hangszerek ket tős beszédévé lesz, mi, a' hangok harmónia i v iszonyaikat tekintve , a' QüARTErxben ( l . e.) tökéletes muzsikai beszélgetéssé válik , me l ly tő l e' szerint az eredeti egyszerű sonata nagyon különbözik. A' té te lek száma és e l ­rendezése hajdan mindig egy nyomon ment. Rendesen egy mérsék­leti mozgású vidám téte l le l kezdődött , me l l j e t egy Audante vagy Ada­gio válta fél ; ezt egy Menuetto követé Tr ióval (mi helyet t nem ré ­giben a' Scherzót kapák fel) 's egy Rondó vagy Pres to fejezé be ; a' 2, 3 és 4 tétet helyet t ma Var ia t ioka t is használnak. A' sona tának mindig tökéletesen kidolgozott muzsikai darabnak kell l e n n i , n ie l ly-ben a' tételek egy közös charakte.rnél fogva összefüggjenek , 's min­den indulatok kellőleg kifejtessenek. A' könnyebb , kisebb 's kevés­bé kidolgozott tételekből álló sonatát Sonatinúnuk nevezik. Mester i sonatákat i r tak k lavi r ra B a c h , H a y d n , M o z a r t , Beethoven ; továbbá Clementi, Cramer ; az ujabbak közt Hűmmel , Weber K. M. Mosche-les, Kalkbrenner , F i e l d .

S O N D K áltáljában vizsgáló eszköz; különösen 1) a ' h a j ó s o k n á l azon sinórra akasztot t ó l o m , mel lyel a ' viz mélysége mére t ik m e g . 2) a' seborvosoknál azon miiszer, mellyel a' sebek vizsgáltatnak meg .

S O S E T T O az olasz költészetnek , 14 egyenlő hosszú s o r r a szorított vers-vagy rimformája. Jókorább honos volt a ' Provenga-loknál . Már 1321-ből van egy tökéletes szabályos provengali so -nett Nostradamusnál, mellyben Amalr ichi Vilhelm , Róber t nápolyi k i rá ly t üdvözli. Olasz földön a' 13 század táján kezde meghomisulni a' sonett , midőn a' provengali költészet szellemével annak formái is áltcsusztak a ' nyelvrokon szomszéd országba. Arezzoi F r a Gui t tone (mgh. 1295) volt e:ső nevezetes ola-sz költész , ki a' sonettnek , lega­lább Olaszországban azon szabályos alakot adta, me l ly Pe t ra rca (mgh. 1374J által legnagyobb töké lyre emelve, minden jövendő időknek á l ­landó mustrájává vált. Francz iaországban a' provencáli költészet eny-észtével a' sonett is elenyészett , í6 században ugyan ismét feléledt , de mint bout-rinté üres e lmémzség és r imjá íékká aljasulva. Német­országon legelőször YV'eekherlin (mgh. 1650) és Opitz (mgh. 1639) á l ta i kapott fel. Nálunk csak l i t e ra tn ránk ébredése óta tevének vele próbát némelly köitészeink. — Mi a' sonett a l k o t m á n y á t , i l l e t i , ren­desen 14 sor ötös jambusból á l l , 's két fő osztálya van, mel lyeknek elsője 2 négysoros , másodika pedig 2 háromsoros s t rophát foglal magában. Az első 2 strophában 2 r ímnek 4 izben (teli e l ő k e r ü l n i , a' végső kettőben pedig felváltva vagy k é t , vagy három sor r ime l t e t i k . A* rímek az első strophákuál háromféleképen rendel tethetnek el az olasz költészek mustrái szerént ; t. i . vagy u g y , hogy az 1 , 4, 5 és 8 sor zárt r imek által (rima chiusa) , szinte mint az ezek közt levő sorok is egymásba szövetnek, vagy mi r i tkábban esik, a' sorok r íme i rendszeresen vál togat tatnak (r ima a l te rna ta) ; vagy mi még r i t k á b b , az első stropha vá l toga tó , a ' második pedig zár t r ímekke l képez te ­tik (elegy rím , r ima mista) . A' végső háromsoros s t rophákná t vagy harmados rim (rima at íerzata) ugyan azon r imszótag két izbeli i s ­métlésével , vagy pedig láncz-rim , (r ima incatenata) , három r imsző-tag különféle összeszövésével használ ta t ik . (I»> S T R O P H A ) . Egyébarán t nem lehet csudálni , hogy az olasz l i t t e r a t u r á b a n , mellynek l y r a i ábrázolása , a' Canzonen kívül csaknem egyedül a' Sonettre van szo-

20 SONNENBERG SONNENFELS ritva , a' leirt rendes formától többféle eltérések találtatnak. Ezek közé tartoznak az ugy nevezett Anacreon-Sonettek , mellyek rövid , leginkább nyólcz szótagos sorokból állanak ; továbbá az egy vagy több háromsoros strophából álló 's függelékes (coda) sqnettek ; végre a' sonettkoszoru, melly több hasonló rimü összefűzött sonettekből képeztetik. A' fenébb érintett két fő osztály nem önkénytesen talált mit sem jelentő forma, hanem egyenesen a' gondolkodás, léivyéből származik, melly akaratunk ellen is tételre és ellentételre, képre és ellenképre oszlik. Az első nyólcz sor után tehát szükségképen nyug-pontnak, 's a' gondolatban mintegy választéknak kell következni. SŐt csak akkor valóban tökéletes a' sonett, ha minden stropha közt il-lyen ellentételes viszony van. A' sonett alapja többnyire egyszerű, de nyomós gondolat, melly bővebben fejeztetik ki mint az epigramma-ban , 's a' rim varázsával ékesittetik fel.

S O N N K N B E R G , (Perencz Antal Jósef Ignácz Mária, báró) ez a' költői lángesze , de méginkább szerencsétlen halála által elhirese-dett ifjú Westfalenben , Münsterben szül. 1778. Gyermekségétől fog* va merész óriási hatalmú volt , de rendezetlen képzeletevő uralkodott benne minden egyéb lelki tehetségek felett, s minthogy az nevelés által nem mérsékeltetett, méginkább ki usapongóvá Ián 's végre őt életveszélybe buktatá. Már. 11 —12 éves korában készité Klopstock Messiadéjúhoz alkalmazva, A' Világ vége (Bécs 1801.) czimü epo-sának, alapterveit, mellybeu gigasi rajzvonatok mutatkoznak dagályos kifejezésekkel és vad képzelményekkel párosulva. Inkább mások ki-vánata, mint saját hajlandósága következésében tanulá a'törvényeket, mi után 19 éves korában Németországon, Sohweizon és Francziaor-szágon keresztül egy egy utazást tön 's visszatért hónába. De innét többszöri kirándulásokat tön 's átbolygá Németországnak csaknem minden részeit. Azután elvonulva élt Drakendorfban, Jena mellett és Jenában. Itt egy második eposon dolgozott, Donaloa-jÁa , melly halála után jelent meg két köt. 1806 Halleben. Ez annyira fogla-latoskodtatá egész lelkét, hogy miatta az álomról, eledelről, társal-kodásról 's az élet minden örömeiről lemondott. De az ő rendkivüles természete 's felmagasztalt képzelődése halála karjai közé vezette; szántszándékosan fosztá meg magát él-etétől 1805 Nov. 22. , leugor­ván -Jenában lakása ablakából. — Donatoa-jin kivül halála után töb­bi költeményeit is kiadá Gruber, Rudolstadt 1809.

. S O N N B N F E L S (Jos. birodalmi báró), az egyesült képző mivésze-tek academiájának elölülője, Danebrog rendjének közép, Sz. Istvá­nénak pedig kis keresztese; érdemteljes i r ó ; szül. Nikolsburgbau Morvaországban 3 7 3 3 , hol az ájtatos atyáknál neveltetett. 16 éves korában katona let t , őt év alatt al tisztségig emelkedett, 's a' fran-czia és olasz szökevényektől nemcsak ezek nyelvét , hanem mellesleg a' Csehekét is megtanulta. Néhány régi német és franczia könyv in­kább rontá mint képzé Ízlését; ő azonban mihez csak fért, mindent olvasott. Szolgalatja ideje elteltével Bécsben törvényeket kezde ta­nulni , 's megjelent azon leczkéken is, mellyeket atyja — ki eredetére zsidó volt — néhány szerzetes papnak zsidó nyelvből tar tot t ; egy­szersmind a' rabbinusok nyelvére is oktatá atyja, 's mivel ebben is nagy előmenetelt tőn , az alsó austriai kormány által segéd zsidó tolmácsnak neveztetek. Egyszersmind hogy tettleges törvényesmere­teket gyűjthessen , egy előkelő törvényszéki tiszt mellett is segédké­pen dolgozott, 's kivált a' német nyelv alapos esmeretére törekedett. Végre mint iró előállott némelly német értekezéssel, 's ezek tetszést nyervén, egészen a' német literaturára szánta magát, Miután hasz­talan iparkodott Bécsben tanitószékef nyerni, kénytelenségből az e-lőbbeni német testőr-seregnél számadó lett. Itt Petrach első hadnag­gyal megesmerkedvén, ez 1763 a' bécsi egyetemnél a.' statustudomá-

SONNENSTEIN SONTAG 27

nyok tanitószékére segi té . Szabadelmüségével hamar ellenségeket szerzet t ; de ő nem engedé magát tudományok e lőmozd í t á sa , n é m e t , nyelv kimivelése , 's hona feivüágitása körü l i buzgalmában gá to l ta t ­ni . Egy munkájával kivitte, hogy a' kínzás az austr ia i birodalomban el töröl tetek. Ellenei mint val lásgunyolót 's felségsértőt iparkodának megbukta tn i , de a' császárné ezek daczára is előbb ugyan czimezeti , 1779 pedig a' cseh és austr ia i udv. cancel lar iánál valóságos tanács­noknak 's a' cs. k. udv. tudományi biztosság tagjának nevezé , sőt 1797 birodalmi báróságra emelé. Mgh. Apr . 26 1817 . — I ra ta i nem. nagy leleményességet m u t a t n a k , de nemes és emberbará t i érzemó-nyekkei gazdagok. A' büntető tö rvénykezésné l , poli tziánál és finan-cziánál sok javítást eszközöl t , mi örök díszére szolgál . Hona j á t ék ­színeibe 's hallgató tereméibe jobb izlést y i t t ; i ra ta iban tömöttség és pompásság egyszerűséggel és könnyűségge l , finom elménczség és sa ty ra , inditó vagy büntető morá l la l párosul . Öszvesen kijöt tek ezek 10 köt. Bécs 1 7 8 3 — 8 7 .

S o N N E N s T E i N , egy a' P i rna városa felett kiemelkedő kőszik­lának délkeleti részén fekvő kasté ly vagyis inkább t ébo lyodo t t aka t ápoló intézet. 1202 és 1299 oklevelek sze r in t , i t t hajdan a' meisse­ni határgróí'oknak egy végerőssége á l l o t t , mellynek a' 16 században egy része lerontatott 's ujonan épí t tetet t fel. 1639 a' Svédek , 1759 pedig a' birodalmi seregek állal szállaték meg ; a' 7 esztendős hábo­rúban pedig a' Poroszok által, elfoglaltatok 's lepuszt i t ta ték. 1 8 1 L a ' lelki betegek számára rendelt intézet helyévé te te tek. 1813 elfogda-IÚK a' Franeziák 's az intézetnek más hova kel le t t költöznie ; azon­ban nem sokára ismét visszaadaték, 's czélirányosan k i igaz i t t a tván , már 1814 Febr . ismét kebelébe fogadá a' kiköltö/.ötteket. Ide csak ol lyan/ tébolyodot tak vetetnek fel, kiknek meggyógyulásához remény­ség van , a' gyógyithatlanok a' koldi tzi — hajdan vvaldheimi — in­tézetbe száll í t tatnak. Szegény Ir landusok, minden fizetés nélkül nyer­nek ápolást. Az orvos, saját lakásán idegen országbelieket is gyó­gyí tha t . Az intézet betegeinek száma közönségesen mintegy 2 0 0 . — 1818—26-ig általában 100 közül 36 gyógyul t meg. Belső elrende­lés? az intézetnek 's a' betegekkel való test i és lelki bánásmód sze­líd és czélirányos. A' férjfi és nő személyek egészen külön vannak. Rendesen 2—4 beteg lakik e g y ü t t ; magános r i tkán , kivévén a' dü-hösködóket. A' lakások t iszták és világosak 's a' felvigyázók á l ta l minden este megszentel tetnek. A' munkákat az orvos rendeli el a' hetegek számára , kiknek egyszersmind czélirányos mula t sága ik ró l 's Időtöltéseikről is vau gondoskodva. A' gyógyuláshoz netalán megkí ­vántató mindenféle szerek feltalálhatók i t t ; p. o. fördők , vi l lanyos és gahanicus készületek 's a* t. snellyek napról napra tökéletes i t te t -nek. (L . Nostitz - és Jenkendorf-tól Beschreibung der kífnigl. scchs. Ileil- und lerpflegungsanstalten Dresda 1829 , 2 köt. rézmetsz.)

SoN'TAo (Henrietté) szeretetre méltó 's a ' természet től gazda­gon megajándékozott német énekesné, szül. Koblenczben 180S. Szü­l e i , magok is színészek, színészetre nevelék. Már 5 éves korában fellépett a' frankfurti színpadra a' Dunauweibehén operában, 's hang­ja igen jókor kimivet te te t t , jelesen a ' prágai conservatoriumban. I t t 12 éves korában álla színpadra 's minden várakozást meghaladot t . Nem sokára Bécsben a' német operához szegődöt t , de az olaszban is , kitünteté magát. Fodor-Mainvielle asszonyt vévé must rául az ének­ben. Az oporatársaság eloszoltával (1824) előbb L ipcsébe , "aztán Berlinbe ment , hol hal la t lan tetszéssel lépett fel. I t t egy r o m á n r a : Henrielte, die schiine Sangerin is ada a lka lmat , 's az újságírók közt heves vitát okozot t , de a' publicumnak kedvencze m a r a d t , sőt udvari énekesnének is kineveztetek. 1826 Par isban a' F rancz iáka t is elbá­jo ld . 1828 Londonban az olasz operában énekel t . 1829 gróf Rossi

28 SOPHIATEMPLOM SOPHISTAK '

nője lőn, 's elhagyá a' színpadot. Kecses fiatal külseje, 's mesteri könnyű előadása mindenkit igézett. Tiszta, kellemes és hajlékony hangja már iffjontan nagy kiterjedéssel birt ; előadását pompás kön-nyüség , pontosság és csinosság bélyegzé. Leginkább olasz énekben 's itt az érzelgőben vagy enyelgőhen és kecsesben tündöklött. Hang-futásban és hanghordozásban , ízlésben és leleményességben a' legna­gyobb olasz énekesnéket is meghaladta, 's kellemes játéka nem ke­véssé emelé ritka tehetségét. Fő szerepei : Kosine Kossini Sevillai borbélyában , a/, olasz nő Algírban, Cenerentola , Donna Anna Don Jüanban, Agatha a' bűbájos vadászban 'sat. Legközelebb Turinból Parisba utazott.

S o P H i A T E M P L o M. Ezen felséges templomnak Konstantinápoly­ban talpköve a' 6 száz. tétetett le Justinianus országlása alatt 's tral-lesi Anthemiustól , korának leghíresebb építőjétől , végeztetett e l , iniletumi Isidorus segítségével. A' boltozat i'elseje , 24 ablaka felett, mozaikkal van kirakva. 4 óriási festeményen kívül, mellyek seraphi-ntokat ábrázolnak > a' boltozat egészen aranyozott, de az idő által megrongáltatott. A' nagy kúppal 2 félkup 's 6 kisebb van öszveköt-ve , az egésznek benyomását csudálatosan nevelő módon. Téglából építtetett, de belseje márvánnyal van kirakva, 's padlatja mozaik­munka porphirból és verdanticoból. A' kúpot tartó nagy oszlopok négyszegű, vas kapcsok által Sszvekötött kövekből állanak. A' galé­riát 07 oszlop formálja, mellyek közt 8 porphir (Aurelianus nap-templomából Romából), 6 zöld jáspis oszlop pedig Diána ephesusi templomából hozatott. Külseje nem szép. 1453 olta a' Törökök fő-mecsetje. Vö Gibbon Hist. of the rom. emp. Vll et XII ; Procop De aedifii:. Ju.íliniani I; Grélot Voy. de Cple (rézm.) ; Handuri Imper. Orient (Paris 1711) ; Possali Sloria de /' architettura.

8 0 P H I S M A , 1 . S O P H I S T ÁK. S O P H I S T Í S . E' n-óv, mellyet Kr. e. ötödik században némelly

ékesszólást, statustudományt és bölcselkedést tanitd és sajátságos bélye­geiknél lógva különvált osztályt formáló görög tudákosak viseltek, tu-lajdonképen bölcset teszen, 's ama férj fiáktól tudós kevélységből véte­tett fel. De mivel követőik, kik a'tudományokat hallatlanul bitangol-ták, szemtelen vakmerőséggel prédikált felette ártalmas elveik miatt, minden okosak előtt gyűlöletesek, 's el bizottságuk; miatt nevetségesek let tek, e' név is gúnynévvé vált, 's olly embereket jegyez, kik csa­lóka következtetésekkel az értelmet megzavarjak , 's hiu elméncz-kedéssel és rósz elvekkel a' vallás és erkölcs magas oktatásiról való meggyőződést zavarni iparkodnak. A' görög történet irás leghiresb sophistáknak nevezi leontiumi Gorgiast Siciliából, Protagorast Abde-raból , Hippiast Elisbó'l, Prodikost Keoszból , Trasimachost Chalce-donból Kisásiában. Mind ezek Pericles és Socrates idejében éltek, '3 annyiban megegyeztek, hogy mindnyájan természettant, földmérést, számvetést, csillagvisgálást, hangászatot, hit-, erkölcs-és nyelvtudo­mányt 's ékesszólást tanítottak. Kern lehet tagadni, hogy ők lévén a' szólás, nyelvtudomány és erkölcs első oktatói, a' tudományok kö­rül némi érdemet szereztek, sőt némellyek hazájoknak is nevezetes szolgálatokat tettek ; de ha más oldalról tekintetnek , mégis megve­tést érdemelnek ; mert előszer szemtelen kérkedők voltak , kik siiin-den isteni és emberi bölcseseget egyedül magoknak tulajdonitattak; másodszor, visszaéltek a' tudományokkal, hogy a' legalacsonyabb ösr.tönt, a' nyereség szomját kielégíthessék; harmadszor, kortársaiknak valódi pestise valának, kik merő vallástalanságot 's erkölcstelenséget tanítottak 's mindent, mi a' nép előtt szent és kedves volty felfor­gattak. Kereken tagadák t. i. az istenek létét, mindent csupa vak történet következésének hirdettek, minden vallásbeli észfogatokat va­lami ravasz ember koholmányinak állítottak. Azt mondák , az ököl-

SOPHISTÁK 29

jog egyetlen egy természeti t ö rvény , minden te t t egyforma , se nem jó , se nem rósz. K' különség csak az ország te t t leges törvényei á l ­tal batároztat ik meg , honnan különféle népeknek egyes te t tek e r k ö l -csi-vagy erkölcstelensége (elől különböző képzelődésük van. B a l g a ­tagság jóságot vagí' igazságot gyakoro ln i , mert ez annyi k á r r a l van összekötve, hogy józan eszű ember nem adhatja rá magát . Ez elvek­hez képest minden csa lás t , l o p á s t , o r z á s t , e rőszakot szabadosnak va l lo t tak ; azt á l l í to t ták , hogy a' mér tékle tesség és magata r tóz ta tás csak gyáva lelkek bélyege, el lenben az ember valódi boldogsága min­den vágyak kielégítésében ál l . Ez vala gya láza tos tudományuk , n ie l ly még annál ntálatosb , mivel azér t t an i t ák , hogy á l ta la pénzszomjuk kielégítésére annál több hal lgatót nyerhessenek. Mer t ugyan ezek az erényt is szinte oliy bőszavulag magaszta lák , ha gazdag t an í tványok elvesztésétől t a r to t t ak . Ha tehát valódi erkölcs- tani tás á l t a l pénzt reménylhettck, e ' rény dicséretére legcsinosabb beszédeket dolgoztak ki. l l ly beszéd Prodikos dicső elbeszélése : Hercules a' váló utón , nielly a' hajdankornak egyik legelmésebb, legkidolgozot tabb 's leg-tanuságosabb költeménye. Xenophon Sökrates emlékeiben (II Könyv. 1 fejezet) közli e z t , 's valóban megérdemli azon d i c sé re t eke t , mel-lyekkel hozzáértők minden időben halmozták. — A' soph i s t ák tó l származik továbbá a' veszedelmes Sophistica, vagy azon m e s t e r s é g , nielly szerint mindent , még magokkal ellenkező té te leket is védel­mezhetni, a ' legtagadhat lauabb igazságot bizonytalanná, a ' l e g n a g y o b b képtelenségeket hihetőkké tenni lehet . Ezt számtalan hamis követ­keztetésekkel 's cselkérdésekkel eszközlék , mel lyek á l ta l ol ly z a v a r ­ba tudák, hozni e l l ene ike t , hogy ezek végre mindent kényte lenek va.-lának ráhagyni , mit amazok á l l í t anak . í g y Gorgias a ' t e rmésze t rő l ir t munkájában megmutatta 1) hogy valósággal semmi sem létez : 55) hogy ha volna is valami valósággal , azt megesmérni még sem l e h e t ­ne ; 3) hogy ha megesmérhető volna is , szókkal ki nem lehetne f e ­jezni . Prodikos megmutatá egy beszédben, m e l l e t Aeschines felhoz7;, hogy az élet korántsem valamelly óhajtható jó ; a' ha lá l tó l yaló f é ­lelmet pedig azzal akará e l távozta tni , hogy a' ha lá l csupa semmi . , nielly az élőket nem találja , minthogy ezeknek a' ha lá l la l s e m m i közük, de a' holtakra sem tar tozik, mert ezek többé nincsenek. P r o • tagoras illy hamis következtetésekkel minden igazság és h a m i s s á g közti különséget megsemmisített. Azt á l l i t á , hogy az ember minden dolgoknak mér t éke , 's csak az létez valósággal mit és a' hogy e j ; képzeli. Mivel azonban minden ál l i tásnak mást lehet ellene szegezn i , bolondság valamelly dolog felett versenygeni 's a' megczáfolás merői lebetlenség. — Ez álli tások legalább mind nagy és fontos t á r g y a k r a czéloztak , de voltak a' sophistáknak számtalan tani tványik is , k i k legnevetségesebb , legferdébb ál l í tásokkal iparkodának némi tek in te t ­re kapni. Igen nevetségessé tette P la tó e' nyomorukat Euthydemosában , hol Dionysodorus többek közt igy szól Ktes ippushoz : Mond meg nekem Ktesipp, van-e kutyád?) Kt. Van , még pedig nagyon hamis. 1). latinak kölykei? Kt . Vannak, 's sxinte olly hamisak. D. Nem hu hja ezeknek apjok? Kt . Magam láttam őket párosulni. D. Nem tied az a' kutya? Kt. Igenis az. 1). Tehát az a' kutya a' te apád, tehát apád kutya 's a' kölykök testvérid, l l l y grammat ica i 's physicai ös­szeköttetéseken a lapul t hitvány elménczkedésekkel kérkedtek e' gyá­vák mint linóm gondo lkodók ' smé ly búvárok. Mind e' mel le t t is é lénk munkásságban tá r ták az elmét ez á lokoskodások , 's a' sophis ták munkáinak elvesztet annyiból is sa jná lha tn i , hogy most rólbk csak más irók után í télhetünk. Virágzásuk ideje Kr . e. 400- tő l fogva 400-ig , Socrates halá lá ig t a r to t t . Hogy ez idő a la t t Görögország­ban uralkodhat tak, oka a z , mivel akkor a ' tudományok még csak csirájukban valának. Erkölcs-és hi t tudomány nem voltak még a lapos

30 SOPHOKLES

nyomozásra méltatva , ez érdem csak .Socrates későbbi iskoláját i l ­leti. Mi csuda hát , hogy pénzre vágyó üres fejű emberek az em­beri tudat eme magas tárgyait igy'bitangolták, kiket a' görög sta­tusok democratiai alkománya is segített az által , hogy minden szel­lemi munkásságnak egészen szabad mezőt engedett. Innen valamint a' Zsidóknál 's Romaiaknál nem támadhattak sophisták, szinte olly könn5'en megfogató, miért támadhattak a' Görögöknél. —•

S O P H O C I . E S , E' ha hatatlan költő, ki a' görög drámát legma-gasb fokra emelé, szül. a' 71 ülj'mp. 2 évében (Kr. e. 4!)5). Előke­lő gazdag nemzetségből mint szabad polgár származott a' dicső A-thenben (vagy inkább alt éhez tartozott Kolonos helj'ségben), 's a' mind testi mind lelki jeles^tulajdonokkal ékeskedót lenyes pálya vá­ra. Polgári koronáját sokkal felülmúlja ugyan költői koszorúja, de mégis Pericles és Thucydides mellett mint archon említtetik, 's neve Athén papjai soriban is tündöklik. Schlegel szavai szerint, a' ter­mészet maga igyekezék halhatat!anitásán, olly későn engedé halálát; '8 ezt i s , miután 95 évében megtörtént, ugy felpiperézé a' rege, hogy felette is a' képzelményesség szép varázsa leng. Majd azt mond­j á k , egy szőlőszem által fuladt volna meg, majd hogy egyik drámá­jának az olympi játékokon nyert diadala miatti örömében múlt volna ki, majd hogy az épen bevégzett Antigoné felolvasásakor alélt volna el. Egész aggott koráig fiatal élénkséggel lelkesítek a' musák. Tör­ténetei közt nevezetes vonás ez : 80 éves korában elvádolá egy "hálát­lan íiu , mintha aggkora miatt tehetetlen volna a' házi dolgok igaz­gatására ; S. csak az épen akkor végezte Oedipust Kolonosbnn olvasá fel a' birák előtt, tűstént íelszabadittaték 's diadallal kísértetek ha­za. Sirjára Bacchus márvány szobra állittaték , kezében Antigoné gyászmaszkját tartva.

Sophocles mint költő. Már 28 éves korában mint drámaköltész lépett fel Aesc.hilus mellett. Fényes volt első győzelme , mellyet drámai elődje ellen kivívott, 'a még 19 izben nyerte el az első, több­szer a' második jutalmat , a' harmadikat, mint utósót, soha sem Íté­lek neki. Hamar elfutott hire külföldre is. Több király iparkodott üdvarába édesgetni, de ő hiv maradt hazájához, 'a áltáljában olly kévésé volt elszédítve a' magasztalás töinjényétől, hogy a' vele ver­senyzett Euripides halálakor maga is gyászruhában jelent meg, sőt színészeit is koszorú nélkül lépteté fel. — Drámáit nénjgUyek száz harminezra teszik, de ezekből csak 7 maradt ránk, íjnellyek mind egészek és felségesek, u. n i : A' dühös Ajax, Klectrá, Antigoné, Oedipus Tyrannos, Oedipus Kolonosban, A' Trachinernék és lliiloc-letes. — A' görög mivészet lénye szép egyszerűség. Azért a' forma minden miveiben olly, határozottan, kiképezve, 's magában bevégez­ve tűnik elő. A' külső pipere mindenütt egyszerű, de a' charakter-rajz tökéletes. Mind ez behatott a' görög szontorjátékra is. Szomor-játék komolyság já téka , melly az életet egy magasb , képzelményes világba helyezi, 's az által ad neki álladalmat és bátorságot — a' ne­mes , legnagyobb aestheticai egyszerűség köntösében—alig lehet más, mint görög dráma. Sajátsága rövidség, az idő 's hely egységére alapítva, kevés alak, de mind tökéletesen rajzolva; nem nagyon be-honyolodott terv, de nagyra czélozó 's a' sors titkos küszöbéig emel­kedő ; méltóságos, tiszta nyelv; legnagyobb finomságig 's rhythmusi tökélyig kidolgozott verselés. A' roppantot, az óriásit kerüli; mert bélyege a' szép. De ellenben a' puhaságnak, siránkozásnak sem liarátja. Mind ezekben S. nyerte el a' jutalmat, 's igy ő lett a' görög dramatica virága. Drámáinak tervei mesterkélt szorongatás nélkül felette pontosan vannak felosztva, 's a' jelenetek határozottsága és éles elkülönzése mintegy plasticai göinbölyüséggel tűnik fel. Legna­gyobb remek e' tekintetben Oedipus Tyrannos. A' tragicus tárgy ná-

S 0 P H 0 N 1 S B E SOPRON 3 1

la gyakran csaknem ájtatos , 's erkölcsi ha tássa l t e l j e s , de mindig legfőbb fontosságában fogja fel az é l e t e t ; komolysága nem ama bor ­zasztó 's megrázó , mint Aeschilus Eunienidáiban , hanem szent o l t á r t l á n g , mel ly melegítve 's világítva minden t iszta lélek legbelsőbbjébe hat. Charaktere i legtökéletesbek, legpontosabban meghatá rozo t tak , 's a ' mellet t a ' képzelményesség minden bájával e lha lmozot tak . K a r é ­nekeit minden időben a' dráma - l y r a i költészet legszebb gyümölcs i -nek t á r t á k , 's bizonyára valamint a' karének a' görög tragoediáhow múlhatat lanul szükséges v a l a , ugy a ' görög d ráma ideaját e ' t ek in te t ­ben sem leliete tökéletesebben e l é r n i , mint vS. teve. Ez énekek is tartalmukra 's ter jedményükre nézve o l ly tökéletesen vannak az egész­nek tervébe szőve , 's formájuk az egészhez képest o l ly pontosan ki van szabva, hogy mellettök az Aeschiluséi egy rendet len kicsapongó erejű iffju —, az Euripideséi pedig egy e rő t len elhervadt öreg sssale-ményinek lácszanak. Hlyen nyelve i s ; o l ly nemesen , olly t i sz tán egy régi 's egy uj t ragicus sem k ö l t ö t t , mint ő. Versa lkotása a' t iszta aestheticai kimiveltség ol ly magas lépcsőjén á l l , mi l lyenen azt másoknál nem t a l á l h a t n i ; j ambusa i minden esmeretesek közt leg-t isztál ibak, legszabatosabbak, 's lyra i versmér téke fontosság, és ha r ­móniai gömbölyegség által mind elődei, mind u tóda i mivei közül k i ­tűnik . Öszves tragoediúit legnjabban kiadta Brank (Strassb. 1 7 8 6 . 2 köt. 4 . , utóbb 1 7 8 9 , 3 k.) és Erfurdt (Lipcs . 1 8 0 9 — 2 5 , 7 k . ) ; l eg­jobb német fordításnak tar t ják a-' Solgerét (Berl inben 1 8 2 4 ) és T h u -dichumét (Darmst. 1327 . )

S O P H O N I S H E 1 . M A S I N Á B A . " S O P R A N (ol. soprano , f rancz. le dessus) felső h a n g , d i s c a n t ,

a ' négy énekszó legmagasbika, mel lyet csak g y e r m e k e k , a s szonyok , és heréltek énekelhetnek, 's ez utósók is többnyire í 'alsettel pótol ják . Sopran tulajdonkép az asszonyi énekhang. Kiterjedésére nézve meg­különböztetik a' ma^as es mély soprant , 's e' másodikat néha a l t helyet t é r t i k ; azonban a' discant nem annyira magok a' hangok, min t ezek minemüsége á l ta l különbőz az a l t t ó l , mert a' discant élesebb ,

vékonyabb mint az a!t. A' közön-éges discant kiterjedése c — c , 's ennyi karénekhez elég. Magas d i scan t , mully , b ravourénekhez k í ­ván ta t ik , f vagy g-ig is f e lha t ; a' mély , mel lye t fél soprannak (mez-zosopran) is neveznek ,_g-tol vagy a-tól g, vagy a-ig ter jed. R e n ­desen az igen magas hangok u táni nagy erőkődés mel le t t elvesz a' közép fontosabb hangok kel leme. A' soprannak kell vinni a' meló­d iá t ; a lkalmasabb is ez mindenféle ékesgetésekre 's futásokra, mivel természet sV.erint a' mjgas hangok kevesebb libegtetésen a l a p u l n a k , 's a/.évt sebesebben is beszélhetnek és éneke lhe tnek , mint a' mé lyek . Ennél fogva a' sopran a' fő hang , mellyet a' hangszerzőnek különö­sen ki kell képezni , ha az indulatot t isztán 's erősen bélyegezni 's kifejezni akarja. Azért a' sopran ' hang minemüségét 's idomzata i t esmérnie k e l l , hogy tudja , mit lehet könnyen 's kellemtelen e rőkő­dés nélkül kivinni, miosoda sopran-hangokoli lehet é r the tő leg beszél­n i , mellyek az énekszónak természetes elválasztási ' sa t . Ugyan ezt kell tudni az énekesnének is. Egyébi ránt most a ' sopranéneket is többnyire a' könnyebb violin-, nem pedig a' hajdan szokásban vol t soprankulcsban írják. I; . Kui.cs.

S O P R O N vármegye Magyarország Dunán tú l i kerületében. Nevét Sopron szabad k i r . várostól kapta . Kel . Győr- , dél re Vas vármegv'ék nyűg. Austria , mellynek fővárosához , a' sokat megemésztő Bécshez közel esvén, igen jövedélmes kereskedést ÜJÍ az A u s t r i a i a k k a l , végre cjsz. Mosón várni, határozzák. Akár a ' természet j a v a i t , aká r a ' nép

32 SOI'RON

számát és szorgalmatosságit tekintjük, Sopron vármegyét az ország­nak legáídottabb és legszebb részei közé kell számlálnunk. Délkeleti része termékeny térség ; a5 nyűg. és éjszaki részeket magosabb rs alacsonyabb hegyek (a' fraknoi, soproni hegyek és Brennhegy) ékesí­tik szép völgyeikkel. Legnevezetesebbek hasznokra nézve azon Fertő liyugoti partján felfelé nyúló alacsony mészköves hegyek, mellyek a' soproni és ruszti hires borokat termik 's egész hazánkban legjövc-delmesebb kőbányával dicsekhetnek. Folyói a' KÁBA (I. e.) , a' kiá-radásaival sok kárt okozó Répcze, SpiUel (alább Ikva) , Vulka. Ta­vai : a' FERTŐ (1. e.) és barbacsi Győr vármegye szomszédságában. JEghajlatja mérsékleti; levegője tiszta és egészséges. Földje nagyobb részint agyagos és meszes, de sok fekete kerti földje is van. Terem búzát, főképpen a' Rábaközben (dicséretes az age.ndorfi , peresztegi, homoki , nemeskéri és völcsei) , rozsot, árpát , kukoriczát , zabot mindenütt. Bőven termő borai közt külföldön is híresek a' ruszti és soproni. Gyümölcse, nevezetesen gesztenyéje, tengeri baraczkja és pogácsaimája legjobb izünek tartatik egész országban. Sok aszalt gyümölcsöt küld a' külföldnek. Fája van , de drága ; innen a' Han­ság szomszédjai náddal tüzelnek. A' Rábaközben jó dohány terem ; hires a" vitnyédi. Baromtartás is űzetik és sok juh tartatik. A' Fer­tő bővelkedik hallat. Asványai^közt legnevezetesebb a' kőszén és a' margarétái kő , mellyet Bécsbe 's Posonba is elvisznek. — A' lako­sok száma 194,837 , kik közt (1810-ben) 130,480 Kath. , 21,608 Luth., 42 Reform. 3900 Zsidók, £ Magyar, | Nemet, | Horvát. Sopron várm, lakosai 3 királyi városban (Kis-JVlárton , Ruszt, So­pron) , 37 mvárosban, 202 faluban, 's 37 pusztán laknak és íárad-hatlan kereskedők, n járása van: u. nj. a' soproni felső, soproni alsó, répcze melléki , rábaközi felső és rábaközi alsó. A' főispányi méltó­ságot az Eszterházi herczegi nemzetség bírja.

S O P R O N, (Sopronium, Óedenburg) szabad kir. város, 1258 ház. 7672 kath. 4792 ágostai hitvallású, 37 zsidó, öszvesen 12,501 lak. 1 órány. a' Fertőtől , inellynek partján sok jó bort termeszt. Erede­tét homály fedi. Ne'mellyck azt állitják, hogy Sempronium nevet viselt volna hajdan, Semproniustól, ezen tájék romai hóditójától, mások szerint Apronianustól, ki Valentinianus császár alatt itt tiszt­tartó volt; némellyek pedig Antonius Scarabantiáját keresik itt. Akármint van a' dolog, a' bizonyos, hogy romai uraság alatt itt gyarmat volt; mit a' kiásott romai régiségek, mint pénzek, halotti kövek, lámpások 's más egyebek, czáfoInatlanul bizonyitnak. Né­met nevét Óedenburg Ottokár idejéből hozzák le , ki e' jeles várost feldúlta. Azt irják , hogy már a' 1 1 száz. szabad kir. várossá tete­tett Salamon király á l ta l , a' Bolgárok és Bisszenek ellen adott segít­ségért, későbben pedig Károly 's más királyok által uj szabadságok­kal 's kiváltságokkal ajándékoztatott meg. Hajdan 4 országgyűlés tartatott 's 1 király és 1 királyné koronáztatott meg benne. Mostani nevezetességei: a' vármegye gyűlései; káptalan; 4 szentegyház; luth. főgymnasium; kath. gymnasium ; két jó korház ; hires héti marha-vásá­rai , mellyeken évenként 40,000 szarvas marhánál 's 150,000 sertésnél több adatik el. Helye a' tartományi biztosságnak ; hadi pénztárnak ; harminczad - , só- és postahivataloknak. Az ágostai hitvallásuak Du­nán túli superintandense is benne lakik , ki most széles tudományú 'a főtisztelendő Kis János ur. Vannak : czukorlabrikája, hamuzsir és salétrom főzése , posztómivesei 45 szövőszékkel ; számos kézmivesek és kalmárok, kik borral v gabonával , marhával, sertéssel, mézzel, viaszai, gyapjúval, dohánnyal 's a' t. jövedelnies kereskedést űznek. Sopron általánosan pallérozott kis város, melly jó Ízlésre nézve a' szomszéd Béccsel vetekedik. Egy a' legtehetősebb magyarországi sza-

SORAU SORBONNE 33

bad kir. városok k ö q t ; mert kereskede'sre igen kedvező fekvésén k í ­vül 8 vagyonos falunak is bir tokosa.

S ( T R . A U , kerület i város az oderai frankfurt i porosz kormányke-rületben , 3900 lak. lyceuinmal, posztófabr., fejéri téssel , kereskedés­se l , f eny í ték- és tébolyodtak házával. E g y Laus i tz legrégibb váro­sai közt. Gróf Thaculf a lko t ta 8 7 3 . Most a ' bécsi béke (18 Maj . 1815) pontjai szerint Poroszországé. L. W o - b s Geichichte der Hetr-tchaft Sorau und Triebel (Sorau 1826. )

S o R B K T (olv. Tserbet ) egy a' Törökökné l igen közönséges i t a l , me ' ly gyümölcsből, czukorból, cz i t romléből , rózsav ízbő l , és ambra-btíl készíttetik. A' köz Török ezt megtör t malozsaszőlőre öntött víz­ből készíti.

S O R S O K , mint a ' többi vend n é p e k , szláv eredetűek ' s K. u . az 5 száz. nyomultak ki déli Sarmat iábúl éjsz. Németországnak kö­zepéig , hol az Élbe bal p a r t j á n , az eddigi l akóká t részint békés honyokból kivervén, részint leöldösvén, te lepedtek meg. Az egész mei-szeni márkgrófságot , a' mai Altenburg herczegséget 's az alsószász kerületnek nagy részét b í r t á k , mellyeket a ' Thüri i igek e l l e n , k ik német eredetűek voltak 's a ' Saale és Unstrut bal par t ján l a k t a k , több századig meg tudtak t a r t a n i , mer t ha a ' S z á s z o k k a l , T h ü r i n -gekkel vagy F rankokka l h a d a k o z t a k , a' lausitzi Lu t i t zek tő l , len­gyelországi Lechek tő l , csehországi Csehektől 's brandenburgi Hevel -lerektől és Ukerektól , mint rokonaiktó l , nyomós segítséget r emény i -nettek. Ezen Sorboknak (helyesebben Sorb-Vendeknek) mindjár t elein­te fejedelmeik v o l t a k , 'kiktől béke idején igazga t t a t t ak 's hadban vezéreltettek. Ezen fejedelmek nem voltak ugyan örökösök , mindaz­által a' megholtnak fiai közül a' legérdemesebb választatot t fejede­lemnek. 922 olta a ' szász házból lévő császárok alat t német t a r t o ­mány volt 's g rófok tó l , későbben márkgrófoktól , igazgat ta to t t mei-szeni márkgrófság név a la t t . Egyébi rán t his tór ia ellen v a n , ha a ' lakosoknak egy része mindkét Lausitzban Sorboknak neveztetik. Azt ugyanis Vendek 's helyesebben lutitzi és milzieni Vendek te t t ék . R é ­gibb irók figyelmeztek ezen különbségre 's az a lsólausi tz iakat Lu t i t i v. L u t i t i i , a ' meiszeni tar tományokban lakókat pedig Sorboknak ne­vezték , kikhez tar toztak a' Daleminti ik és Suislok.

S O R B O N N E nevet viselt eredetileg egy képzőintézet (collegium) Sorbon R ó b e r t r ő l , a ' párisi egyetemben fiatal világi papok számára . Az emiitett férjfiu, sz. Lajos káplánja, á l ta l 1250 körül a lap i t t a ték . Ezen intézet ugy elhirescdett , hogy az egész egyetemi theologiai ka r róla neveztetek. Az ő véleményeinek "a rendeléseinek e lhatározó be­folyása volt Francziaország egyházi szellemére 'a vallásos á l lapot-j á ra . A' királyok r i tkán tet tek vallást vagy egyházat i l le tő l é p é s t ,

.mielőtt a ' Sorbonne tanítói t az iránt meg nem kérdezték. A' jesui -táknak szintúgy ellene lévén a' Sorbonne , mint a' reformationak , szorosan a' galliai egyház szabadságaihoz r agaszkodo t t ; ellene szegzé magát az nnigenitus bullának , 's a' jansenisták villongásai közben nem egészen a' por t royal i részen volt u g y a n , de a' j e su i t apá r t t a l mindig szemközt á l l t . Későbbi időkben inkább az egyház joga inak védelmezésére, mintsem a' vallás tudományos mivelésére fordí tot ta e re ­jé t és tehetségét. Az ő makacs öneszüsége 's nem r i tkán való buzgó­sága az egyházi tudományok betűi me l l e t t , nem kedvező ellenzetbe hozták azt a' 18 századnak ügyes bölcselkedőivel 's ugy nevezett szép és szabad lelkűivel. Az ó kárhoztató i rományai , mel lyeke t Helvet ius , Rousseau és Marmontel munkái ellen k i a d o t t , nagy gúnyt vontak reá. Jó hire tehát régen elenyészett már , midőn a' lázadásban ma­ga az intézet is megszűnt. Nevezetes volt azon türödelem és v i t á z a t , mellyen a" vallástudományi doctori méltóság ajánlot t ja inak keresztül kellett menni a' Sorbonnál . Reggeli 0 órá tól fogva ugyanis esti 6

34 SORITES SOTZMANN

éráig szakadatlanul kellett tételeiket védelmezniek , 's azonközben alig engedtetett meg nekik, a' szónokszéken Valamiféle gyomorerősí­tővel vagy eledellel élni. Most a' Sorbonnal ismét egy bölcselkedési kar van összekapcsolva.

S O R I T KS halmozó okoskodás, több okoskodásoknak össze font láncza, melly utóbb egyetlen egy okoskodásnak látszik. Ez ugy tör­ténik ,. hogy valamennyi okoskodás homlokál'itásai (praemissae) fel­hozatnak, 's mindnyájuk egy közös tétellel fejeztetnek be. Sorites­nek a* következtetések halmozásától hivatik, de lanczokoskodásnak is hivatik azért, mert az egyes befejezéseket képző ítéletek ugy egy­másba vannak benne iánczolva, hogy egyik homlokállitás a' másik­nak mindig alál'ogőja lesz.

S o R o F. , a<ademia , bájoló környéken fekszik , Kopenhagentől délen 10 mf-re. A' 12 száz. egy volt Dánország leggazdagabb kla-stromai közt, mellyet 11 Fridrik 15S6 nagy oskolává változtatott, IV Krisztián pedig 1623 academiává emelt. Holbergtől gazdagon megajándékoztatott. 1813 gazdag könyvtárával együtt leégett. A* mostani király 1822 újra alkotta. 70 nevendék tanul benne. Szom­szédságában egy kir. uradalomban gazdasági tanító intézet van. •

S O R S , 1 . F Á T U M . S Ó S A V egy chlórból eV gyulóból (Hydrogen) álló ásványsav,

melly többnyire a' konyha sónak kénsavval lett szétbontása által nyerettetik , a' mint ezt legelőször Glauber készítette. Aljakhoz köt­ve a' természet mind a' három országában találtatik. Tiszta állapot­ban színeden , kedvetlen erős szagú, 's fehér gőzt bocsájt magából. Maga, valamint a' gyúlótól megfosztatva a' chlor külömbféle hasz­nokra fordittatik mind tisztán , mind aljakkal egyben kötve.

S Ó S K A S Ó (sal acetosellae) egy sóskasavból (acidurn oxalicum) e's hamagból (Káli) öszvetett só , melly több növények nedvében találtatik. Legtöbb a' sósdi (oxalis) és lorom (rumex) nemek fajai­ból készül Helvétziában , kinyomott levőket lepárolván, tojás fehéri­vei megtisztítván, 's jegesitvén. Apró jegei levegő - állók , a' hideg­vízben nehezen olvadók és savanyú izük. Mint festékrontó rozsda, 'a tenta-pecséteket kivevő, gyakran használtatik. A' belőle elválasztha­tó sóskasav (melly több nővén j testekből i s , czukorból, keményítőből *s a.' t. salétrom sav által készülhet) ugyan igy használtathatik, mint orvosság is becses, de nagy mértékben, mint maga a' sóskasó i s , méreg.

S Ó S K Ú T 1. S A r, Z B R I I K K . S O T Z M A N N (Dániel Fridrik), hadi tanácsnok 's a' berlini tu­

dományok academiájának földleirőja, Spandauban szül. 1754. Kora éveiben fejlődött ki nála a' szép írás, rajzolás és építés iránti hajlan­dóság. Végezvén tanulói pályáját, mellyet leginkább a' számtudo-mány oknak szentelt, 177.3 mint conducteur lépett Potsdamban* a' ki­rályi épitőhivatalhoz ; 1779 Berlinbe az általános doháhyíntézkedés-hez , 1 787 pedig a' fő hadi mérnök osztályhoz tétetek által mint ti­toknok e's számító; melly hivatalát jelenleg is viseli. Még Potsdam­ban létekor rá adta magát a' földleírás tudományának tanulására 's gyakorlására, 's 1785 , a' tudományok academiája akkori földleiró-jáuak Ithodenek halála után ő nyeré el annak helyét, az 1788 met­szett fekete tenger melléki tartományok abrosza által , mell)'et az academia a' vágytársaknak feladott. Azóta számos földrajzokat ké­szített, meílyekben a' kitűnőséget és csinosságot tetemesen előmoz­dította, 's a' Németek e' nemű miveit az Angolok és Francziákéival megmérkőzteti. Minden munkáinak jegyzéke, Hitzíg Gelehrles Ber-lin-ében találtatik. Száma mintegy 150-re megy 's bizonyságot tesz azon idd használatról, mellyet S. hivatalától mentesen, kedvelt fogla­latosságában gyakorlott. 1789 óta-az Alig. hit. leit. számára föld-

SOUBISE S O U L T 35

rajz-bírálatokat is készített, 's 1 798-ttíl fogva az Alig. geogr. Ephem-nek értekezéseket 's miivizsgálatokat is szo lgá l ta to t t .

S o u i i i S K . (Charles herczeg) franczia fővezér szü l . Í 7 1 5 , a' 7 esztendős had kitörésekor taláin leggazdagabb franczia nemes , mint Pompadour kedveltje, bár vezéri tehetségekkel nem b i r t , különös csapatnak fővezérévé tétetet t , ugy mindazáltal , hogy d' Es t rées marsal l tól fiigjftn, a' mL büszkeségét igen megbántot ta . É' mia t t 1 7 5 7 elszakadt a' főseregtől , 'a a' német birodalmi sereggel egyesülvén , Saxoniát fel akar ta menteni a' Poroszoktól . Sept . közepén Gothába ért 8000-ed magával, hol az úti fáradtságtól kipihenni szándékozot t . Éppen pompás ebéd készít tetet t számára a' herczegi kas té lyban , mi ­dőn Seydlitz porosz vezér 1500 emberrel a' kapu eleibe megérke­zett. Soubise 's a' vele levők azonnal k i takarod tak a' városból 's az ebédet Seydlitz és társa i ették meg. Már ezen eset kimutat ta , hogy S. győzedelmi borostyánt nyerni nem fog ; de se regében , mel ly II I ' r idrikénél kétszerte nagyobb v o l t , b ízván, markában t a r t o t t a a z t , sőt a t tól t a r t o t t , hogy a ' porosz h ő s , ki Roszbachnál t á b o r o z o t t , e l i l lan előle. 4 Nov. kezdé S. F r i d r i k táborá t b e k e r i t n i , más nap hátulról akarván bezárni ; de hirtelen , mielőt t seregét hadrendbe á l ­l í thatta volna , Seydlicztől megtámadtatot t , 's a' F rancz iák teljesen megverettek. Ezen megveretés mind Francziaországra , mind F r i d r i k ellenségeire nézve igen nagy következésü vo l t ; mert Angolország a' seeveni klastromi egyezést megsemmisitettnek hírdeté ki és F r i d r i k szöietségesei ismét ke/e t fogtak vele. Mind e z , sőt a ' F rancz iák tó l lett közönséges kigunyoltatása se gátol ták meg a" he rczege t , h o g y köv. észt. a' fővezérséget ismét felvállalja , midőn Brogl io ada to t t mellé segédül. Bár nem igen ér te t tek egyet, mégis szerencsével fo ly t az 1758-ki táborozás a' Hesseniek ellen. S. mint lut lenburgi győze­delmes (10 Oct. 1758) marsal lpálczát k a p o t t , bár ezen Francz iaor ­szágra nézve nem igen nagy következésü győzedelem Broglio , vagy inkább a' Francziákkal egyesült Szászok munkája volt. Brogl io vég­re egészen is elmozdittatott a' se reg tő l , minek a' Francziák több iz-beli megveretése lett következése, míg végre az 1763-k i béke a' sok szerencsétlenségnek végét nsm szakasztá. S. gunyversekkel fogadtatva visszatért Francziaországba , több Ideig a' cabinetben dolgozott 's mh. 1787 . Katonai ügyetlenségét k ivévén , becsületes és jó charac-tere volt.

- S o u r , T (Miklós) dalmátországi herczeg , 1 7 6 9 születet t S t . -A-mandban. 16 éves korában közkatona lön , 's az I 7 9 2 k i habo.ru k iü­tésekor , a ' felső rajnai önké in tes csapatnál al t isztséget nye r t . Vitéz magaviselete 1796 brigádé-1 798 pedig osztályos gcneralságra emelé . 1799 Olaszhonbau táborozott Suwaroff orosz vezér e l l e n ' s Massénaval együtt megfogatott Genuában, de a' marengoi ütközet következésében ismét szabadon eresztetek. Et től fogva legnyomósabb megbízásokat 's 1804 birodalmi inarsallságnt oszta neki Napóleon. 1805 és 1806 részese volt S. az a l m i , austerlitzi , j e n a i , eylaui és fried andi ü t ­közeteknek ; mindenütt dicsőséget aratva magának. Spanyolországban szinte részt vön minden nevezetesebb történetekben. Visszahivatván onnan , porosz és orosz háborúba küldetek, 's innen— a' franczia se­regre nézve szerencslétlen vit toriai ütközet után — Bayonneba , hogy a' Spanyolországból visszavert sereg romjainak vezérlését á tvegye . Wellington szinte T tu louse falaiig visszanyomta ót 's i t t ujolag meg­verő 1814 Apr. 10. Ekkor elesmeré a' Bourbonok országlását 's a ' király által katonaparancsnokká tétették Bretagueban. 1814 hadi m i -nister lön, melly hivatalát 1815 Mart . , néhány nappal Napóleon meg­érkezése előtt adta át Clarkénak. A' 100 nap közben Napóleon á l t a l pairré és majorgenerallá neveztetett ki ; jelen volt a' ligny-i és wat -lerloo-i ütközetekben, 's Par is feladatása u t á n , a' franczia sereg ma-

3 *

36 SOUTHCOTE SOUZA

radékával együtt a' Loire megé vonult. A' Július 24-ki. rendelésnél fogva ő is kénytelenitteték odahagyni Franoziaországot ; de 181!) Maj. engedelmet nyert a' visszatérhetésre. Maisaili méltóságába ujolag vissza helyeztetett 's X Károly által 1825 pairré is kineveztetett.

S O U T H C O T E (Johanna), egy rajoskodó asszony, ki 1814 Lon­donban több hónapig nagy figyelmet gerjesztett, 's kiről nein tuda • t i k , csaló volt e' inkább vagy esalatott 1 St. Georgsfielden szorgal­matosan meglátogatott egy kápolnát 's nagy csoport embert gyűjtött össze maga körül. 65 esztendős létére is azt erősítette, hogy ő a' valódi Messiással terhben van. Ezen balgatag hir néhány ezer köve­tőt szerzett neki, kiktől különbféle ajándékokat is nyert a' születen­dő gyermek számára. De minthogy ez világra jönni nem akart , egy kettős magzatot szült szegény asszonytól akará két czimborája e-gyik gyermekét kialkudni 's titkon Londonba küldeni. Azonban ra­vaszságok kitudódott 's Southcoteval együtt kicsufoltattak a' nép ál­tal. $• 1814 Dec. 27 halt meg. Teste 15 orvos jelenlétében nyitta-ték fel, kiknek nyilatkoztatást kellett aláírniok, hogy S. nem volt vi­selős, és hogy halála természetes okoknak volt következése.

S O U ' T H K Y (Uobert) angol kir. udv. költő, szül. Bristolban 1 774; első oktatást a' westminster-iskolában nyert; 's miután itt az elöl­járó ellen egy formaszeréiiti lázadásban részt vett, 1792 Oxfordba ment tanulni azon feltétellel, hogy pap legyen; de a' szenthárom-ságtagadók tanításaihoz ragaszkodása 's pártütő gondolkodásmódja e' czsltól eltéritek, sót Lowell és Coleridge larátiial még azon balga­tag ötletre is vetemedett, hogy Éjsz,akam<;rikában a' Susque haimah partján egy köztársaságot alapítson, de mint előre látható volt, e' terv dugába dőlt , 's Sir Róbert hosszabb időre Portugáliába utazott. Legelőbb mint i ró , egy versgyűjteménnyel lépett fel, mel-lyet Lowellel közösen adott ki. Kzt követé Wel Tyler színjátéka, mellyben a' szabadság és egyenlőség elveit minden akkori irónál buz góbban vedé. 1700 megjelent Jeanne d' Arc hőskölteménye, mellyel a' köz figyelmet nagy mértékben magára vonta. 1797 spanyolországi és portugált utazásiról adá ki versei és levelei gyűjteményét, mcUyet mohon olvastak. ISOi előkelő hivatalt nyert Irlandhan, de csak hamar visszatért Angliába, hol többnyire Keswickben élt. 1813-ig, midőn udvari költőnek (poet laureate) neveztetek , számos költői és történetírási munkákat adott ki. Amazok közül említendők Thalaba és Itoderick; többi költészi mivei leginkább régi lovagrománokon é-püluek, mint Amadis Galliából, Valmerin Angliából és Arthur. LegT ujabb költeményi közé tartozik a' csodálatos Vision of judgmenl, 111 György halálára, hexameterekben, melly lord Byront, kit ebben a' sátáni iskola fejének keresztelt, tüzes megtámadásokra ingerié. Kiad­ta továbbá az elmés Chatterton verseit; llrasilia történeteit; a' Met-hodisták alapitójának Wesleynek életét; a' spanyolhad (1808—14) történetét, 'sat. Azt mondják, könyvtára spanyol és portugál könyvek­re nézve egész Európában legtükéletesb.

S o u V E R A I N 1 . F E J E D E L E M . S O U Z A (Adele, marquise) szül. Filleul , a' lázadás áldozaljának

gróf Flahaulthak özvegye , szép észtehelségü , 's lelkének jelességei-ért éppen olly tiszteletre , mint characteréért- szeretetre méltó as­szony. Gyönyörűen irt románjai 's elbeszéletei magas lélekmiveltség-nek tanúi. Kitetszók ezek közt 1) Adélé de Sénanges, 1794 megje­lent remekmunka , melly csaknem minden élő nyelvre lefordíttatott ; 2) Emili* et Alphonse; 3) Eugéne de Rothelin; 4) Eugénie et Ma-thilde, ou Mémoires de la famille du comte de Revei. Az elsőnek megjelenésére fiának nevelése adott okot ; mert az elébb gazdag gróf­né , mint kivándorlóit, olly szegény állapotra ju to t t , hogy a' halak legolcsóbb nemével kellett élnie. így jött azon gondolatra, hogy

SÓVÁR SPAHIK 37

Adele 'sat . kéz i ra t j á t , mellyhez elébb időtöl tésből kezde t t , bevégez­ze. E' meglett ' s a ' kéziratot 2 5 0 0 ta l l . ad ta e l , niel lyeket f i ának , F lahaul t generá lnak , Napóleon segédjének nevelésére fordí to t t . 1802 x

niarquis Sonaa Parisban lévő por tngaü követhez meni feleségül. Ösz-ves munkáit 12 köt. Par. adta ki 1 8 2 1 . Ezután La Comtesse de Fargy (Par . 1823) jelent meg tőle. F é r j e , Souza, ki 1825 hm. Pa r . 1817 Camoens Lusi adóját pompásan kiadta . , a' költő képével 's Gé ra rd igen szép metszéseivel.

S Ó V Á R , kamarai mváres Sáros vá rmegyében , IC8 ház. ' s 1 2 2 2 lak . Híres a/, évenként mintegy 120 ,000 mázs. főtt sóról , mellyhez a' szükséges sós viz 81 ölnyi mélységű 'a 1780 vízzel tele töl t kime-ritlietlen sóbányából huzatik lel . Ezt a' sóbányát St ix Wolf nevű katona ledeüte lel 1572 . I t t van a' kamarai sóüg je lés (Salis Inspec-toratus) hivatala.

S P A A , a' németalföldi k i rá lyság Lü t t i ch t a r tományának városa. Aachentől 10 ór. roniános völgyben, erdős hegyektől k e r í t v e , 500 ház. és 31 00 lak. kik élelmeket leginkább a' nyáronként Európának majd minden részeiből oda menő ferdő vendégektől kap ják . 4 főforrása van, u. m. a' Pouhon , Geronstére , Sauveniére és T o n n e l e t , mel lyek sé­tahelyeknél fogva öszvekötve vannak. A' Pouhon legerősebb. A' Ge- | ronstéret N. Péter szerencsével használ ta 's orvosa er re nézve bizo­nyítványt is adott k i , mellyet Spaaban olvashatni . A' lakosok igen csinos famiveikért is sok pénzt kapnak. Spaa felett egy hegycsúcson egy Angol templomot épil tetelt , mellyel szemben a' völgy másik ol­dalán tobuer i l bires angol meehanicusnak szép kert je díszl ik.

S i ' A c s i n , i : t r o tulajdonképen Giuseppe Kibeira , szü l . Xat iva-bun Valeuczia mellett 158S. Nápolyban kezde képí rás t t a n u l n i , ho l miután Iloniát és Pármát beutazta, Ossuna Piedro herczeg 's vice k i ­rály ál tal udv. képí róvá , 's minden k i r . művészeti v á l a l a t o k fe lügye­lőjévé tétetek. Azt beszél ik , hogy leányáuaK IV Fi lep természetes fia Don Jaan által lett elcsábitatása 's egy palermói k las t romba vite­le miatt lelkében el-komorult 's e l tűnt . Bermudez mégis azt á l l í t ja , hogy 1656 Nápolyban jó karban holt volna meg .— S. csak fes tőgyá-molon dolgozot t : irtózatos és borzasztó t á rgyak ábrázolásában ( p . o . a' megnyúzott Bertalanban) legszerencsésebb volt. Szeret te a' komor , de szembeszökő igazságot , melly i r tózato t gerjeszt ; azonban mindent pontosan kidolgozot t , 's az emberi test egyes r é s z e i t , p. o. a ' bőr t , ránezokat, hajakat 's t . igen jó l tudá ábrázolni . Nápolyban, Pa r i sban , Bécsben , Dresdában derék mivei vannak.

S P A B I K v . S I P A H I K , a ' török lovasságnak része. Mint i r ják, 1 Ainura t , a ' janicsárok alkotója, á l l í to t t a fel ő k e t , ' s számok 2 0 , 0 0 0 . Fizetések, mellyet a' szultántól fertál) esztendőnként kapnak , egy nap­ra 12 asper (nem egészen 3 g a r a s ) : hanem az érdet) és kedvezés na­gyobb zsoldot is szereznek egyeseknek. Ha a' szultán személyesen t á ­borba szál , mindenik spahi , mint az el töröl t j an icsárok i s , pénza­jándékot kap. A' spahik két osztályból á l l a n a k , 1) a' spahaog la r ik , k ik veres és 2) si lhatarik , kik sárga zászlót visznek t áborba . Fegy­vereik : k a r d , lándsa , 2 1. hosszú d á r d a , mellyet igen ügycsen tud­nak ha j í t an i , egy másik kard, v. inkább széles egyenes k a r d , mel ly a' nyereghez van csatolva; némellyek kézivet 's n y i l a t , p i s t o ly t és> karabint is viselnek , de a' tűzfegyvereket nem igen használják. A' spahik csapatja csak rendetlen csoport hadban , minden fenyíték msl-k ü l ; ezredekre és századokra nem osztatnak , hanem csapatonként mennek. Első rohanások az ütközetben dühös , de ha háromszor i p r ó ­batételek sikeretlen, öszvezavarodva szétszaladnak 's nincs e rő , mel ly őket többé ütközetbe vigye. Az emiitet teken kívül még más osztá lya­ik is vannak , mellyek mindig had kezdetekor szedetnek öszve, ha szükség kívánja. A' többinél tekintetesebb osztájy a' mutasaraca , mel ly

38 SPAL.LANZANI SPANYOL LOVAGLÓK

500 főből áll 's naponként 40 aspert kap. Ezen osztály kötelessége a' szultánt, ha kilovagol v. utazik , mint testőr kisérni. 1820 olta ez is európai lábra állíttatik.

S P A H A K U S I (Lázár Abbás) hires természetvisgáló és phy-sicus született 1729 Scandianoban a' modenai herczegségben. Keggio-ban , Páduában 's Modenában tanította a' természeti tudományokat, uj találmányai által sok hHgatókat 's csudálókat szerezvén magának. J 779ben beutazta egy részét Helvétziának , 17S5 Konstantinápolyt Corfut, és Cyprust látogatta meg, \s ezen helyeket geológiai és ter­mészettudományi tekintetben le is irta. Minekutána Trója <1 üledékeit 's Németország nagy részét is bejárta, Bécsbe ment II .lépet' császár­hoz , és onnét ismét vissza Paduába, hol a,' museumot, beutazván 1788 a' két Siciliát, \s az Apeninek egy részét, a' tűzokádó hegyek ás­ványi ritkaságával bővítette meg. Meghalt 12 Febr. 1799. Utazásinak leírásai, az emésztés, békák szaporodása, ázalékférgek (infusoria) vérkerengés , 's a' szárnyas egerek különös érzésük körül tett felfe­dezései, tapasztalásai, 's írásai a' természettudományban nagy vilá­gosságot szereztek. Spallanzani mint ember igen mértékletes, jóte­vő, részvevő , lelkes és kedves mulattató volt.

S P A N G E N B E R G (August Gottlieb) Hernnhuterek püspökje Bar • byban , Klettenber.gben szül. a' Hohenstcin grófságban 1704 , tanult Jenában; Európában 's Amerikában több utazást t e t t ; 1744 Hernn­huterek püspökje lett 's 1 792 hm. Bertholdsdorfban. A' közönség ezen jeles férjfiu munkásságának 's belátásának köszönheti virágzását. Mun­kái : Leien Zinzendorf's (Barby 1772) ; 's Idea fidei fratrum (Barby 1783.)

S P A N H E I M (Ezechiel) tudós és status dolgaiban jártas férjfiu, Genfben szül. 7 Dec. 1029. 1642 atyjával Leydenbe ment, hol Sal-masiustól és Heinsiustól szívesen fogadtatott. Honja már 1051 szép tudományok tanítójává nevezte .ki 's 1652 a' nagy tanács tagjává vá­lasztotta. Nagj' híréért a' pfalzi választó fia nevelőjének hívta meg, melly helyezetét a' német statustörvény alapos megtanulására használ­ta. Olaszországot beutazván, hol régiségeket nyomozott 's a' pénz­tudománynak adta magát, 1665 Heidelbergbe visszajött 's fejedelmé­nek megegyezésével a' brandenburgi választó szolgalatjába lépett, ki­nek 9 észt. Parisban rendkívüli követe volt. Visszajővén staíusmi-nister lett 's jelen volta' ryswicki békekötésnél. Az uj porosz király báróságra emelte 's Anna angol királynéhoz követségbe küldte. Mh. Angol országban 7 Nov. 1710. — S. azéles tudományú 's főképpen hi­res régiségesmerő és criticus volt. Főműnk. Deusu etpraestanlia nu-mismatum antiquorum (Rom. 1664, legjobb kiad. Lond. és Amsterd. 1706). Kallimachusra , Julianusra 's más írókra jeles jegyzeteket irt 's a' régiségi tárgyakat Graevius Thesaurusában alapos értekezésekkel gazdagította. — Öccse, F r i d r i k, szül. Genfben 1 Máj. 1632, mint nagy theologus szerzett magának hirt. 18 Maj. 1701 hm. mint ley-deni tanító. Jelesek egyházi históriai munkái. —Mindkettéj«knek at-tyok S. F r i d r i k , szül. Ambergben 1590, theol. tanítója Genfben, Heidelbergben és Leydenben , mh. 1649, tudós theol. iro , de a más­ként gondolkozók eráut türelmetlen volt.

S p A K i o r , L O V A G L Ó K , négy vagy hat szegü 's mintegy 10— 12 lábnyi hosszaságu gerendák, mellyek egyik végtől a'másikig min­den irányzatban erős hegyezett faszegekkel vannak megrakva , 's kü­lönösen sánczoknál az ellenség előnyomulásának meggátlása végett ál­líttatnak fel. Az Oroszok igen jó hasznokat vették gyakorta a' tö­rök lovasság ellen. Ha több állíttatik egymás mellé, kapcsokkal vagy lánczokkal erősen össze kell csatoltatniok , hogy az ellenség egyen­ként ki ne szedhesse, 's könnyen nyilast ne .csinálhasson magának.

SPANYOL N Y E L V 3 0

S P A N Y O L N Y E I . V , r. I T E R A T Ü R A és M I V É S Z E T . Spanyo l ­ország legrégibb nyelve talán még a' Cantabr ia iaké v o l t , mel ly a/, ugy nevezett v a s k i avagy b a s k i nyelvben a ' Pyrenaek lakos iná l nagyobb részint ma is fen van. E r r e , a' ta lán már phoenicziai és carthagoi szavakkal és szólásmódokkal gazdagodot t ra , következek a' rmnai uraság alat t a' latin , mellyen a' spanyol Quint i l iauus, ékesszó­lása ál ta l , magok a' Romaiak között is k i tűnt . Midőn az Arabok Spa­nyolország nagy részét meghódítot ták 's a ' megmaradt l akosokkal

' I g e n nagylelkűen b á n t a k , csak hamar élfogadtaték a ' nép á l ta l a ' már akkor költőileg kimivelt arab n y e l v ; de más vidékeken annál inkább meggyökerezett a' romanzo-nyelv , mel ly a' n jugo t i Gothok alatt fejlődött vala ki. A' k iszor í to t t nyugotgoth Spanyolok , Pe layo nevű fejedelem alat t , az a t lant i tenger par tvidékeihez 's a' később ne­vű Asturia , Galícia és Biscaya hegyeibe vonultak , részint pedig é j -szaknyugotra a ' pyrenaei hegységbe , Navarrába és A r a g ó n i á b a , ho l

I külön fejedelemségeket, néha az Arabok ellen néha egymással küzdő­ket , a lkot tak . Ezen szakadozás szükségképen nagy befolyású volt a' nyelvre i s ; majdnem annyi szóejtésre o sz lo t t , a ' hány uj k i r á lyság vagy lejeuelemség támadot t , mellyeknek későbbi egyesülése u tán azonban lassankint az is összeolvadott. A' romanza , a' nyelvfejlődés törvényeihez alkalmazottait, a ' par tv idéki ta r tományokban kezdett leg­először is mivel te tn i , és pedig mindenütt ugyanazon szel lemben, \s habár nétnelly hangejtésben különböztek is, az a laphangzat mindenik­ben azonos volt. Nevezetesb tájnyelvek a' c a t a l o n i a i , c a s t i l i a i , gal í ­ciai és limosiniai voltak. A' castil iai , mellynek kifejlődését a' fr. troubadourok által ' felébresztet t költői lélek is ha ta lmasan e lősegí te t te , gyózödelinet vön a' szomszéd cataloniai nyelven, de a' ga l íc ia i t , vagy­is sajátképen por tuga l i t , már csak azér t sem volt képes elnyomni, mi ­vel Portugália már a ' X l l század óta különös k i rá lysággá v á l t , 's Castiüával folyvást való vcrsenygésben volt , melly zsurlódásnak k ö ­szönheti leginkább a' portugál nyelv is az ő virágzását. Spanyolor­szágban mindazáltal a' castil iai tekintetek fő nyelvnek , ez hangzott a' fejedelmi udvarban, ez a' tudósok- és minden miveltebb férjfiak között, mig a' többi csupán pórnyelvvé alacsonyult le. A 'cas t i l i a i vagy is tulajdonképi spanyol nyelvet regényes komolyság 's szelid mélység bélyegezi , férjíiui méltósággal 's teleséggel párosulva. Megveti ez a' franczia lágyító c r r h a n g o k a t ' s éles betűi között igen gyak ran előfor­dulnak a' tompák, mi ál'.al az bizonyos méltóságot n y e r , ú g y a n n y i ­ra , hogy még tréfákban , enyelgésekben is megtar t ja az saját inue-pélyességét. Nem tű r i az üres szavak ha lmozásá t ; még a' t i sz te íke-dések 's uávariaskodások is rövid sza'oatosságuak ; ellenben közmon­dásokkal 'a közmondásos kifejezésekkel igen gazdag. — Valamint a" nyelv, ugy a' l i te ra tura és mivészet tekintetéből is különös sajátság­nak a' Spanyolok. Rólok el lehet mondan i , hogy ők egy valódi kö l ­tői nemzet, mellynek egész tudományossági köre majdnem egyedül csak a' költészet mezejére van összeszorulva ; 's e' szerint midőn a' poesis-ról emlékezeudünk , belé lesz egyszersmind foglalva tudományosságL állapotjok is. Az ő legszebb koszorujok a' kö l tésze t ; de a' szép mi-vekre nézve nem nyújthatunk nekik babért , mert a' mivészetben a l ig látjuk őket a' kezdetnél tovább ha ladva , messzebbre bizonyosan nem, mint a' mennyire a' költészet dicsőithetése végett szükséges volt j u tn iok . Az ékesszólási mi i ek re nézve, valamint az egyházi , ugy a' vi lági kör­ben is , talán egy nyelv sem olly szegény mint ez ; noha egyébi rán t nem alkalmatlan reá , mint az Mancha nemesnek t réfás komoly7 be­szédeiből kitetszik. — Az építési mesterségre nézve jó tékony s ikerű volt Spanyolországban azon é r in tődés , mel lybe i t t az arab és goth épitésmód jöt t . Az Arabok, azon időben, midőn Spanyolországot meg­hódítva t a r t o t t á k , minden mivészetekben és tudományokban , de kü-

40 SPANYOL NYELV

lonösen az építés mesterségében felette jártosok toltak , 's az 6 leg­hosszabb ideig birtokban tartott királj'ságoknak Granadának hasonló nevű fővárosában, még most is fonál! az Alhambra palota, az arab nemzet hajdani fenjenek \s pompájának dicső maradványa. A' Spanyo­lok azonban nem cgj'ediil az ő ízléseket követték , hanem fogadlak el valamellyest az ő szomszédaiktól a' Gothoktól is. E' vegj'ületból azután mintegy egészen uj sajátiság származott, mellynek legneve-zetcsb mivé a' hires ESCOIUAT, (1. e.) maradt. — A' hanga , táncz, festés , és a' képző mivészetek általában, nein lehettek számkivetve illy költői nemzet közül. A' hangának az ő dalaikat 's regénj'eiket kel­lett kisérnie, 's még most is tud mindenik pásztor valamellj' hang­szeren játszani, mellynek zengzetével önköltötte dalát éleszti. A'táncz, mellj' szükségképen i ,ló része a' déli nép vigalmainak, szinte nem­zetiesen mivelődék ki őnálok ; de ebben a' részben is van mit köszön-niek a' könnyűden lebegő Arabnak. A' festés és képfaragás mivésze-tének, templomaikat (sevillait 's toledoiakat) és palotáikat kellett di-szesitni 's felékesíteni; de egj'ik nemű mivészet oskolája sem szol­gáltatott valamelly kitűnő remeket. Azonban mégis megemlíthetők mi-vészei közül: Velasquez , Murillo , Zusb.aran, L. de Vargas és mások (L. Foriollo-tól „Geschichte der zeichnenden Kilnste" 4 köt. Götting. 1806). Sót magát a' színészetet is csak ugy tekintették, mint költe-ménj'eik megdicsőittetésének eszközét; nem csuda há t , hogj' a' köl­tészetet nem fordították annak tökélesitesere. A* spanj'ol költéazség felvirágzásának ideje a' 14-dik század közepébe, azon korba esik, mi­dőn i t t , valamint Olaszhonban i s , a' proven?ali költők ritkulni , 's dalaiknak kedvessége hanj'atlani kezdett. Nálok a' költészet gyermek­kora rövid ideig tar tot t ; a' szüntelen való harczok , komoly tekinte­tet adtak az életnek ; hősi tetteket bajnoki merénj'letek váltogatának ; 's mind ezek férjfias szellemet kölcsönözének a' jobbadán cselekede­teken alapult költeménj'eknek. Egj" nemzet költészete sem bír annyi regényekkel (romanzokkal) mint a' Spanyoloké ; de ezek — kivált a' korábbi időkből valók—nem is igen mások, mint valamellj' vitézi tettnek gyermekileg költeménjres elbeszélése. Az ezen harczoknak első időszakaszába (9 és 10 századba) eső regények után állandóbb becsü-ekkel ajándékozá meg nemzetét a' bajnok lelkű CID vagj'is JHAZ (l.e.). A' 13 és 14 században dalok (cancion) jövének divatba, melij'ek azon-han a' regényektől majdnem egyedül csak abban különböztek , hogy coplas-okra vagyis kisded strófákra voltak elosztva. Elsőségek van a' Spanj'olóknak a' költészet körül más nemzetek felett abban is , hogy ők regényeiknek 's dalaiknak legnagj'obb részét szorgalmatosan ösz-szegyüjtötték ; csak az kár, hogj' a' szerző nevét 's a' költeménj' ide­jét , nagyobbára elmulasztották feljegyezni. Illj ' gyűjtemények a' „Cancionero de romances etc." (Antwerp 1-555), a' „Komancero ge­nerál" (Miguel de Madrigaltól 1604 és Pedro de Florestől 1014) ; továbbá „Cancionero de poetas antiquos" II János uralkodása a la t t , a' ,,Cancionero generál'1 Fernando del Castillotól a' 16 századelején, és a' „Silea de romances viejos, publicada par Jac. Grimm." (Bécs 1815). A' Németek is bírnak nyelvekre fordított számos spanyol da­rabokat e' nemből, ü l j ' czim alatt : „Sammlang der bestén altén spa-nisch- historischen Ritter und máurischen Romanzen" (Altenburg és Leipzig 1817) Depping által rendezve 's jegyzetekkel toldva. Spa­nyolország a' 16 és 17 században éré el tetőpontját; midőn catholi-kus Ferdinánd unokája, V Karolj', a' spanj'ol királyi koronával a' német császárit is egj-esitette, 's még Olaszországban is hatalmasan parancsol t ja ' dicsőség olly magas fokára emelé Spanyolhont, hogy az ő utódjai, a' pazérló Fiiepek, elég tékozlóan bánhatának az or­szág erejével, a' nélkül, hogjr azt előbb mint csak a' I 7 század vé­ge felé, képesek lettek volna sírjához közel vezetni erőtlenségében.

SPANYOL NYELV , 41

— Az ország legnagyobb felemelkedésének ideje alatt koszorús fők tűntek elő a' spanyol költészet mezején. Hlyének voltak a' 13 szá­zadban X Alphons, és Don Jüan Manuel eastiliai herczeg (niegh. 1 302); a' 15 században Enrique de Villena marquis, ki egyszersmind termé­szettudomány béli nagy esmeretei által varásltíi hirt nyere, továbbá az ő még jelesebb nevendéke Don Inigo Lopea de Mendoza, Santilla-na marquis, kinek különösön e' czimü munkái: ,,Magún emberek ta-nitmánya" és „Levél, a' legidösb spanyol költészetről" híresek. A' most mondottakon kivül még Jüan de Mena (megh. 1450) és ltodri-guez del Fodron érdemelnek említést, kiket II János k i rá ly , mind­nyájukat kedvezéseivel halmozott. Ezen fejedelemnek 's leányának a' híres Isabellának országlása alatt ébredett először a' költészet drá­mai lelke. Némelly történet és életirási munkák is jelentek meg e/.en időben ; Perez de Guzman költő krónikája 's Pedro Lopez de Ayala eastiliai nagycanczellár történetirásbeli munkái ,-legújabban a' törté­netek madridi academiájának gondoskodása alatt jelentek meg ismét, *s Gutierre Diaz de Games , Fernando de Pulgar e' tárgyú munkái és egy névtelennek Alvaro de Lunaról szóló történelei mai napig ÍK becs­ben állanak. A' 10 század történetei uj okot és alkalmat szolgálta­tának a' spanyol költészet felemelkedésére. Boscan (1 526 körül) olasz ízléshez hajolva , sokat simított honi költészete sajátságain, de egyéb­iránt ő még csak a' sonettek és dalok köreben maradt ; hanem mái-barátja és utódja Garcilaso de la Vega nagyobb terjedelmű költemé­nyekhez fogott 's pásztordarabokban jeleskedett, köz kedvességet nyer­ve ; melly költészet nemét azonban utóbb Saa de Miranda és Monte-mayor, ez különösen az ő „Diana czimü" pásztorrománjában, jóval inkább megnemesitették. A' hires kormány fi Diego de Mendoza, V Ráfolynak olaszországi félemlítő helytartója, Horácz és-Aristoteles szellemétől megihletve , egy — egész Spanyolhonban tapssal fogadta­tott tréfás románt irt „Laiarillo de Tormet" czim alatt, 's Sallusti-ust és Tacitust utánozva leirá Granada zendülés! háborúit i s , iiielly szinte olly tetszést nyert A' tudomány körében , mint emiitett 's főbb apróbb dalai , gunyversei 's a' t. a' költészetében. Az ödakültésben Herrera és Luis de Eeon tüntetek ki magokat más többek felett. Ezek az olasz iskolához szítottak, mellynek leghatalmasb ellensége Cas-tillejo volt, 's nem egészen igazságtalanul , mert a' két különböző nemzeti szellem nem hagyá magát jól egyesitni , 's bármint fáradoz­tak is némellyek.. p. o. az olasz regényes hőskölteményt' spanyolositni, nem volt sikere munkásságoknak. Sőt magaaz egyszerű hősköltemény sem akart a' spanyol éghajlat alatt diszleni, hacsak Alonzo de Erzil-la y Zuniga (1556 után) kivételt ium szenved, melly egy vitéz ame­rikai néptörzsök legyőzetését beszéli el. De ellenben uj virágzásra fejlett ki a' drámai költészet, melly által Spanyolország, legszebb költészi borostyánt vivott magának, 's mellynek története majdnem egyedüli története egyszersmind az ő egész költészetének. — Mineku­tána a' 16 század első felében egy tudós párt, játékszín utáni bizony­talan vágyódásában , a' görög és romai drámát híjában szándékozott a' nép nyakára tolni: fellépett Torres Naharro 's megalapitá a' való­di spanyol vígjátékot, mellyben az ő utódja, a' Cervantestől nagy­nak neveztetett Lope de Rueda , egyébiránt is színjátszó, még sike­resebben munkálkodott prosában. De a' Spanyolok játékszíne még ak­kor igen szegény állapotban volt , \s Cervantes szerint néhány deszká­ból 's padból készült, mellynek decoratioi az egész hozzá tartozott ruha­tárral együtt bele tömettethetett egyetlenegy zsákba is. Azonban el­ső felemelkedettségi nyugpontját már Ceryautes versenytársának Lope de Vegának (szül. J5G2) idejében elérte > ki a' színjáték minden ne­mében nagy foganattal dolgozott 's Calderon előtt minden Spanyol által egyes lelkesedéssel magasztaltatott, 's kinek leghíresebb darab-

42 * SPANYOL NYELV

j a i , az elő - ét utó-játékokat kivéve, 25 kötetnyire terjednek. Ót ki-merithetleu feltaíálási elmetehetség bélyegezi ; de munkái nagyon ösz-szebonyolódtak 's a' belső finom simuítság híjával vannak. Azonban olly szörnyű termékenység mellett nem is lehetett máskép. Arele majd­nem egykorbau 's későbben egész sereg-e lépett lel az irói pályára az őt utánazóknak , kik közöl némellyek, mint p. o. Mira de Mesena, dicséretet ér<lemelnek. Ezek tartották fen \s élesztették a' játékszini költészetet a' halhatatlan Calderon de la Karca Péter (szül. 1600) irói megjelenéséig. E' nagy férj fi, ki IV Filep királynak a' játék­szín hathatós pártfogójának 's egyszersmind Írónak költője és barát­ja, volt arra rendeltetve, hogy a' spanyol játékszini költészetet nagy­ságának legmagasb tetőpontjára emelje. (1. CALDERON). AZ ó dolgozá­sai is sokaknak szolgáltak mintául , kik közül nevezést érdemelnek Solis, a' vigjátékköltő , Moreto , Molina, Roxas de Castro , 'sat. Ké­sőbben az ország politirai állapotjával együtt a' költészet is hanyat­lott. A' franczia uralkodó házzal egyszersmind a' franczia izlés is elhatalmazott a' spanyol színpadon, 's csak a' 1 8 század második fe­lében ig) ekézett ismét Vincente Garcia de la Huerta a' régi spanyol színészetet felébreszteni. Ő 1785 egy gyűjteményét adá ki (16 kötet) a' Spanyolok legjobb régi színdarabjainak. Ujabb tragicus költők gya­nánt de Moratin és Quintana, mint vigjátékköltők pedig Kamoii de la Cerucycano e's Commella említtetnek. A' költészet egyik legszebb nemének a' románnak körében sok nevezetes munkát'mutathat elő Spanyolország, millyen p. o. Mattheo Aleman ,,Don fi unna u de Al-farache-"ja. ; ugy szinte a' novelláéban i s , hol mindenek felett Cer­vantes Saavedra Mihály tündöklik az ő ,,Don Quixote"-jivai; dicsé­rettel említtethetik azonban Timoneda és Perez de Montalvan is. Ek­kor elérte Spanyolhon költészete az.on magasság fokát , mellynél to­vább haladnia nem lehetett's emelkednie, hanem csak alább szállania. A' költészet és tudományosság hanyatlásának közönséges nyomai itt is megvoltak. Kép-telet nélkül való szódagály 's lelketlen czifraság uralkodott az irók munkáiban. Voltak ugyan ennek megtamatlói, p.o. Quevedo Villegas, a' hires gunyvers jró , (a' 17 század elején), és Estevan Manuel de Villegas, a' spanyol Anakreon; de ezeknek, sót Xauregui , Borja herczeg és Rebolledo gróf munkálkodásinak ellené­re is beköszöntött a' költészet hervadásának ideje ; 's hogy a' Bour­bonok alatt meghonosodni kezdett franczia írásmód semmi jót nem eszközölhetett , sőt a' mélyen Iehaii37atlottat még üresebbé 's velőtle-nebbé te t te , a"z már magában is értetik. — Még meg kell jegyeznünk azt , hogy bár a' tudományosság körében igen kevés nevezetes mun­kák jelentek is meg, azért a' prosa nincs egészen elhagyattatva, sőt — különösen a' hazai történetekben. — nagy szerencsével niivelteték. Nevezetes!) történetírók voltak: Perez de Olíva, Ambrosio de Mora-les , Diego de Mendóza, Geronimo Zuryta; Antonio de Solis , kivált­képen pedig Mariana, a' 90 éves jesuita, (megh. 1623). A' 18 szá­zadban haszontalanul igyekeztek Caudamo , Hámora, Cahizares , az lncz de la Crux inexicoi apácza, az úgynevezett tizedik musa, 's mások az ősi nemzeti szellemet újra feléleszteni ; Montiano két rend-szabásos szoniorjátéka lebilincselő a' miveltebb közönséget; csak a' nép nem engedé magától elragadtatni az ő régi kedvencz darabjait. J. Lopez Sedano , egy ,,1'arnasso espanol-"t létesített (Í763) melly-ben a' régi lantos költők emlékét megújítja. Hueríes jól megcsökkent-hette volna talán a' franeziáskodást, ha poleinicáját inkább költőileg dolgozta volna ki. Quintana Ítélete szerint Cadalso és Melendez Val-dez uj időszakaszt kezdenek ugyan munkáik által 's a' tiszta Ízlésűek pártja naponkint erősül, de még az ellenfélen veendő diadal mind ed­dig kétséges. De általában mégis elmondhatni azt, hogy 111 Károly országlása alatt a' spanyol literatura ujabb életre támadott fel, 's a'

SPANYOLORSZÁG 4 3

JV Károly és VII Ferdinánd uralkodása idejében tör tént nagy esetek, még hathatósabban buzdították a' sziveket és e lméket 's ujabb erede­tiséget és gazdagságot szereztek a' tudományosságnak. A' hires Jovel-lanos vi lágosan, lelkesen és szépen i r t a' tö rvényhozásró l és ország-gazdálkodásvól. A' nyelvtudományban Capmany, a' földleírásban Au-tillon , a' keleti literaturában Conde, a' lioni történet írásban JLlorente, a ' számtudoiuányban Canonicus Moralez je lesek. Ál ta lában mint i ró , még gróf ( iabarrus, d' Urquijo lovag, Gonzales, Marchena , Es ta la és Anilujar (niegh. 1 823) nevezetesek. A' költészetben kitünőbbek gya­nánt ezek emlittetnek : Anakreon Juau Melendez Valdez (salaniancaf tanító)," Cienfuegos, T a v i d é , Pilos gróf, és Garc ia Suel to . Had in , mint keleti u t a z ó , AH 15ey név a l a t t esmeretes. Quintana 1821 ad­ta ki „Obras poeticas-"Át. A' tfégi költeményeknek ujabban megje­lent gyűjteményei közü l , á' következők érdemelnek f igyelmet : ,,C'o-leccion de lan inas celebres romances anliquos eapanoles historicos y caíallercscos" Deppingtől adva ki (Leipzig és London 1 8 2 5 két kö t . ) , továbbá „Colleccion de lat piezas dramatiem de los autores espanolcs'1

(Madrid 1 8 2 0 ; első hat kötete, Lopez de V e g a , Calderon , Moreto , Tirso de Molina , Ruiz de Alorcon és Perez de Montalban remekda-rabjait foglalja magában). V. ö. D. Jüan Maria Manrytó l ,,Espngne poetigue" (Paris 1827, 2. R.) és D. Mendibil \s Süvela tó l „Bibliote-ca telecfa de lileratura espanola" (Burdeos —JJo rdeaux— 1819) . — A ' m i a ' tanító intézeteket i l let i , Spanyolország , most a ' , seminariu-mokon kivül 15 egyetemet számlá l , Se l lyékben 1 8 2 6 , összeséggel 13,677 tanuló (közöttük 1295 hi t tudománybel i ) volt. — n —

S p A N Y o r. o R s z Á G. A' pyrenaei félszigetnek fekvése 's a', föld természete a 'hispániai népek sorsára és characterére nyomosán befolyt ; innen czélirányos , ha a' földnek természete ez.en ország tör ténete i t megelűzi. — Spanyolország, B'rancziaországtól és Európától a' P y r e -naek láncza ál tal különválasztva, ellenben három tenger (a' földközi, atlasi és biskayai) á l ta l a' tengeri kereskedés fő útjaival egyesítve és hegy-'s folyóhatárok á l ta l Por tugál tól e lszakaszta tva , a' hosz. 8 — 2 1 ° és a' szél. 36—43 ° igen kellemetes égaly a la t t fekszik. Ki ter je­désére nézve (8447 nsz. mf.) hatódik Európa nagyobb tar tomán5'ai közt. A' biskayai tengeröböl az éjsz. kereskedésnek nyit ja fel Spa­nyolországot; az alicantei és rosasi öbö l , a ' l í a íearokkal e g y ü t t , az Olaszországból, napkele t rő l és Ejszakafrikából evezőknek bá torsá­gos kikötőket adnak; a' g ib ra l t á r i tengeröböl és harmadfél mf. széles szoros, a' hajdani Herku leskapunak , a' földközi és á t lás i tengerek kapujának uraivá te t ték volna a' Spanyo loka t , ha ezen Afrikával szemben álló sziklavárat (Gibra l t á r t ) meg tudták volna kezeik közt tar tani . Mindazáltal a' corunai és cadizi öblök ú tu l szolgálnak a' mindkét Indiába evezőknek 's eszközök Por tugál inegtámadta thatására . A' Pyrenaeken keresztül Francziaországba vivő száz u tak közt csak 3 kocsizható és 2 alkalmatos öszvéreknek. A' legaikalmatosabb Vit-toriából lrunon és liidassoán á l ta l St. Jean de Luzba és Bayonnéba megyén; másik Pampelunából St. Jean P i é d e P o r t b a ; harmadik Ge-ronaból Perpignanba. A' Pyrenaektől , mellyek Spanyol-és Franczia-országok közt határu! szolgainak, nyugotra húzódnak éjszakon a' cantabriai begyek Asturián és Galícián ke resz tü l , hol a ' F in i s te r re fokkai az at lasi tengerbe ereszkednek le. Délkel , nyúl a' Sierra d' Ocra , TiielJyből 5 hegyág nyúl k i , a ' Minho (éjsz. határvonal Por ­tugál félőn, Duero , Tajo , Guadiana és Güadalquivir folyók mellé­keit ha tá rozván , ke t te jek , pedig Spanyolország legdélibb csúcsá t , Tarifa szigetét , képzi . Délkelet i i rányban feküsznek a' Xuear és Ebro folyók völgyei. Ama Sieirák (hegyek) , mel lyek közt a' So-mo-Sierra, Guadarrama ,4 S. M o r é n a , Alpuxarras- , S. Nevada és S. de Ronda legesmeretesebbek , Casti l ia és la Mancha térségei t erős

44 SPANYOLORSZÁG

bástyák és falak módjára kerítik körül ás az ország külömböző ré­szeinek lakóit erkölcsi tekintetben is különválasztják egymástól. In­nen az ország iigy látszik , mintha, több nagy besánczolt táborból állana és apró háborúra volna teremtve. De innen jő vizheli szüksé­ge i s , bár 150 nagyobb folyói vannak, mellyek közül csak kevés hajózható. Az Albuf'erán kívül (Valenciában) nincs nevezetes tava ; mocsarai csak a' Guadiana mellyékén. A' Guadalquivir mocsárszige­tei 1819 olta egy arra felállított társaság által szárittatnak, 's kü­lönbféle fákkal és kávé-növényekkel ültettetnek be. A' száraz és tisz­ta hegyi levegő a' lakosoknak erős mejjet és inakat ad ; a' parto­kon ezt a' tenger teszi; de Afrikából gyakran leng által déli Spa­nyolországba a' tikkasztó és bódító Solano is. Hó a' hegyeken Jú­liusban is fehérlik, szemben a' fővárossal; mert bár Madrid térség közepén fekszik, még is tizenötszörte van magasabban tenger felett , mint Paris. De buja erővel termi kevés emberi segítség mellett is a' föld, a' hol csak viz nem hibázik, 's bőséggel a' leg egészségesebb növényeket, mellyek táplálóbbak itt, mint másutt. London déli Spa­nyolországnak nagy gabona piacza. Legnemesebb borok teremnek külföld számára Alicantenál, Malagánál, Xereznél 's másutt, a' Cas-tiliaiaknak pedig bövséggel a' tüzes Mancha , főképpen a' Valdepe-nas. A' földmivelés a' fenálló sok gazdasági egyesületek mellett is , igen aláment a' Maurok kiűzetése olta. A' termő földnek alig' hasz­náltatik f része. Valenciában a' . búza 20—40-szerte többet terem , mint a' mennyi elvettetett- A* andalusiai búza drágább a' spanyol piaczon , mint az éjszaki , mert jobb. Fő termények még : olajgyü­mölcs, sáfrány, ánizs, kömény, korkt esparto (gyékénynek való sás), széksó 'sm. Melegebb tájékokon teiíyész a' czukornád és bananafa. A' puszták vagy landak is díszlenek jószagú füvekkel és cserjékkel. Nincs ellenben elég fa (kivévén a' parti tartományokat), melly p. o. Madridban font számra árultatik és gabona , árpán kívül. A' Mes-tákra (nyájak tulajdonosira) nézve jövedelmesek, de a' földmivelésnek károsak , a' merino-juhok , most alig 4,000,000. * Valenciának sok selyn/e van; Andalusia derék lovakat nevel, mindazáltal a' ménesek csökkentek. Öszvérei is különösen jók. Az arany-és_ ezüst-bányák inár századok olta nem miveltetnek ; hanem vas, réz , czin, és ón bá­nyásztatnak. A' guadalcanali (Sierra Morenában) ezüstbányák hasz­náltatnak 's az alniadeni kénesőbánya (La Manchában) gazdag, de az amerikai bányászságra né/.ve még se elég. Szüksége nincs tengeri , fovrási és kősóban 's ásványos források találtatnak Salcedonban V több helyeken. — A' span3;ol nemzet celta-iberi törzsökből eredt, részint puni-carthagoi , részint romai telepitettekkel, majdnémst, főképpen goth nemzetekkel, végre Maurokkal kevert nép. Innen cha-racterének főbb vonásai celta-gothi nyakasság és déli hevesség, né­metszabadságérzés és romai büszkeség, nielh'minden idegentől irtózik.

A). Spanyolország régi históriája a' német népek vándorlása előt­ti időket foglalja magábah. Már K. e. a' 3-dik száz. öszvegyüjték Spaii3Tolország keblében hadi erejeket Roma és Carthago , ezen poli-ticai tekintetben 's a' két ^versengő status hatalmára nézve olly fon­tos félszigetnek elfoglalására. Saguntum K. e. 21!) évvel ugy csatá­zott Hannibál ellen, mint Xativa 1707 és Barcelona 1714 K. u. V Filej) 's Saragossa 1808 és 1809 Napóleon ellen. Több romai se-

- ! 4 *) A* mcrinok kivitele most tilalmas- Az 1814 előt t i Iindb;m a' legszebb nyájak elenyész­

tek. A' földiül tokosok kívánságára igen korlátolták n' corlesek a' juliok l ege lő i t , innen a' királyi kedvezések 1814 olta nem igen iclszeltek a' földbirtokosoknak, kik a' had olta többre becsülték a* földmivelést a' júhtartésnkh A' julitenyészlést pártoló majorátusok nyeresége nemesített juhail;ra nézve 10—8. reáltól 5-ie cselt le. 1S29 32 anyajuh vitetett lie Szászországból.

SPANYOLORSZÁG 45

reg ttlé itt végvesztét. Lusitaniai Viriathus honfiai'val sokáig ellenál­lá a' romai hadmesteiségnek , mig alattomos gyilkosság által ki nem végeztetek (K. e. 140). Megara a' Celtiberek vezére 14 évig véré vissza Numauliában a' romai fegyvereket , mig ifjabb Scipio (K. e. 133) a' városnak, mellynek lakói magokat felégették, csak hamván nem győzedelmeskedett. Ezután a' természettől megerősített tarto­mány több Komában «iegbukott népfők 's nagyok menedékhelye lett, minta' Mariusfc pártoló Sertoriusé Lusitania K. e. 72 's Pompejus Caesar ellen harczoló fiaié Hispánia Baetica, hol Cnejus elesett 's Sextus Pompejus pedig a' Mundánáli gj'őzedelmes elól elillant. Csak 200 évi hadakozás után, midőn Augustus vezére, Agrippa, a' Celti-bereket meggyőzte, K. u. 25 adta meg magát egészen Spanyolor­szág Koma hatalmának. Ekkor alkotta Augustus Caesar Augusta (Saragossa) és Augusta Emerita (Merida) gyarmatokat. Visszajöttét Horatius 111,- 14 énekelte. 400 év alatt romai szokás és nyelv meg­gyökereztek a' spanyol tartományokban, mellyekben már Caesar ide­jében 40 mii. lakos iratik. Merida p. o. 90,000-ből álló őrsereget állított k i ; Tarragonának 2\ mii. lakosa volt. A' hadi és tudomá­nyos dolgokban a' félsziget vetélkedett Komával ; Pomponius Méla , Seneca, Lucanus, Xrajanus és Nagy Theodosius született Spanyolok voltak. Csak Cantabriában maradt meg a' celtiberi nyelv, melly még most is esmérhető Biscayában, mit Humboldt Wil. nyelvnyomozásai megmutatták. (L. Ennek l'riifungen der Untermchung über die Urbe-wohner Hispanien.1, vermiltelst der baskischen Sprache, Berlin 1821). —B) Spanyolország középkora a' Gothok és Arabok századit foglal­ják magokban a' német népek vándorlásától Granada buktáig v. a' Maurok spanyolországi utolsó tartományának elpusztultáig, 1492. Az ;r>-dik száz. kezdetével Vandálok, Svévek és Alánok terjeszkedtek el a' félszigeten. 419 köriiUalapitá a' merész Vallia a' nyugoti Got­hok országát Spanyolországban. Megverte a' Vandátokat (kiktől kapta nevét Andalusia), kik erre 428 Afrikába költöztek által. 467-től 481-ig kiszélcsité a' nagy Eurich a' nyugoti goth országot, kiűz­vén a' Romaiakat 's ő adta alattvalóinak az első irott törvényeket. A'égre lereotá Leovigild 5S5 a' Svévek országát Galíciában. Örökö­se , 1 Reccared , alatt emelkedett felyül, a' kath. hitvallás bevitetése által 5Sö, a' goth nyelven, a' romlott romai honi nyelv; 's ezolta a' spanyol népek egysége a' katholicismuson 's papjaiknak politicai befolyásán alapult. De 125 év múlva, Alarichnak királyválasztatás­kor elmellőzött nemzetsége, az Arabokat hivta segítségül Afrikából; Koderich király elesett a' hét napig tartott ütközetben Tarif arab fővezér ellen Xeres de la Fronteránál Andalusiában 711, 19 Jul. olta, melly vasárnap volt, minden nap megujittatván a' csata a' \egköz!eb-hi vasárnapig; erre Spanyolország legnagyobb Tésze a' bagdadi kha-lit'aság birtoka lett. De már 40 év múlva (756) kiragadta I Abdorr-haman , utolsó az Ommaidák közt, Spanyolországot az Abassidák ke­zéből 's tulajdon khalifaságot alapított Cordovában, de a' melly 1038 olta szétbomlott, mivel egyes helytartók magokat fügetlenekké tették a' főkhalifától 's királyokká kiáltották ki. Így országoltak arab feje­delmek Saragossában, Toledobaii, Valenciában és Sevillában. Itt csak­nem általánosan arab nyelv és szokások uralkodtak; a' keresztényék mindazáltal megtartották szabad vallásgyakorlásokat, kiváltképpen a' Morabcthek közt; az Arabok is meghagyták uj alattvalóiknak, kik Mozaraboknak , az az , nem igazi Araboknak neveztettek, nyelveket, törvényeiket 's felsőségeíket. Ez időben a' Zsidók is igen elterjed­tek Spanyolországban. Azonközben a' nyűg. Gothok vitéz Pela3'0 's ennek maradékai alatt Gijonban, aztán Oviedoban, végre (990) Eeou-bare, Asturia és' Galícia hegyei közt, megtartották szabadságokat. Mert, mig az arab statusok belső egyenetlenségek és meghasonlások

46 SPANYOLORSZÁG

által egymást gyengítették , a' keresztény királyok szerencsésen el­csipkedték egyiket másik után az Araboktól, mig az egyesült ke­resztény fejedelmek által Totósánál (Sierra Morenában) 1220 Almo-hadenen nyert nagy győzedelem után végre csak a' granadai király­ság maradt meg az Arabok kezében; de ennek is uie.g kellett 1246 esmérnie a' castiliai felsőséget 's végre 1491 Ferdinándtól és Isabel-lától elfoglaltatott. Az arab időszakban Spanyolországban földmive-lés , kereskedés, mivészség , mesterségek és tudományok virágoztak; a' népesség nagy volt. Tarragonában 80,000 háznép v. 350,000 lak. volt. Ama gazdag város, Granada, 70,000 házat 's 250,000 lak. foglalt magában és 50,000 bajnokot állított ki. Az Ominajadák a' byzantitimi császárokkal öszveköttetésben voltak. A' fő oskolák és könyvtárak Cordovában 's másutt szorgalmatosan látogattattak a' ke­resztényektől, mint a' görög-arab literaturának 's Aristoteles philo-sophiájának hónai. Európa innen kapta az uj számjegyeket, puska­por esmeretét, rongypapirost 'st. — A' goth Spanyolok közt felemel­kedett a' vallásos lelkesedés lovagi bátorsága, melly több vitézi ren­dekre szolgáltatott alkalmat. A" nagy Cid vagy Don Rodrigo Diaz de'Vivar elCampeador (1. DIAZ), hasonlithatlan hős, korának (a' 11 száz. végén) 's a' lovagköltészetnek hőse volt. (L. Müller János műnk. Vili köt.) A' nemzeti érzés romáuos felemelkedése, melly a' hitben 's egyházban találta gyámolát, megmentette az egyes keresztény-goth. statusokat, Navarrát, Aragóniát és Asturiát, sok külső és belső ve­szedelmeiktől. A' castiliai grófság, eleinte Burgos , 1028 tulajdon királyság lett 's I Ferdinánd házasság által egyesitette azzal Leont és Asturiát 1035. Számára elfoglalta nagy Cid Portugál egy részét. A' navarrai királyság már a' t)-dik száz. olta fenállott. Ezzel volt határos Nagy Károly spanyol márksága, vagy az Araboktól az E-broig elfoglalt tartomány délre a' Pyrenektől. Itt a' barcelonai gróf­ságban vagy a' mostani Catalonia fejedelemségben , előkelő va«allok uralkodtak , inig egy ezek közül, V Raimund , házasság által arago-niai király lett (1135), kinek férjfiui maradékai itt 258 évig ország-lottak. Akkor VI Alfons (mh. ÍJ 09), Leonnak, Castiliának, Galí­ciának és Portugálnak (a' Montegoig) királya elfoglalta Toledo vagy Ujcastilia arab királyságot; hanem Portugált vejének burgundi Hen­riknek engedte által. Még többet tett III vagy Szent Ferdinánd , ki Cordovát, Murciát, .Taent, Sevillát, Cadizt elfoglalta 's Granadát feudumává és adófizetővé tette. Szorosan véve ő volt 1252 tulajdon-képpi alapitója a' castiliai királyságnak, az oszthatlanság és első szü-löttség .törvénye által. Mindazáltal az egész egyes tartományok tö-kélytelen egyesülete maradt, a' mennyiben a' castiliai királyságot

\ alkotó 22 tartomány csak lassanként kapcsoltatott Leonhoz és Uur-goshoz. A' Zsidóknak Spanyolországban engedett jogoknak is káros befolyások volt, a' középkorban, a' statusalkotmányra és köz jóra. Ugyanis csaknem egyenlőkké tétettek a' nemesekkel; majd financzmi-nisterekké , a' királyok főhaszonbérlőivé, a' nagyok íoudvarmeste-reikké 's haszonbérlőikké emelkedtek fel, ezáltal minden pénzt ma­gokhoz húztak 's utoljára határtalan uzsüráskodásokkál oda vitték a' dolgot, hogy engesztelhetlen gyűlölség 's üldözés tört ki ellenek , 's 1492 örökre száműzetvén, szám szerint 800,000 kellett Spanyország-ból kitakarodniok. De a'belső kifejlés hibás szerkezetek, főképpen az adók rósz szerkezete, elhatalmasodott nagyok, híjában való királyok és nemzetségi czivódások állal igen gátoltatoít, annyira, hogy a' har­madik (v. polgár-) rend is 200 évvel későbben jött létre Castiliában (nem előbb 1325-nél) 's kevesebb jogokkal, mint Aragóniában. Azon­közben a' corfesek (ország rendéi), kik a' papságból, fönemességből, lovagrendekből és (18) nagyobb városból (ciudades) állottak, korlá-tolák a' kir. hatalmat, a' nélkül, hogy azáltal törvényes álUpat lé-

SPANYOLORSZÁG 4 7

tesittetett volna. Ellenben Aragóniában ( 1 0 3 5 oHa k i r á ly ság ) , mel-lyet 1 (Ütközetnyerő) Alfons , Saragossát megvevén 1 1 1 5 , egészen birt, niáv a' 12 száz. közepe előtt felemelkedett (minden európai s ta­tusok közt legelőször) a' harmadik r<?nd 's ugyanot t erősebb pol i t i -rai létei fejlett ki . A' királyok es rendek közti per lekedéseket vagy ezeknek egymássali ellenségeskedését egy Jus t i t i a nevű főbíró döntöt­te el . ( I J . Mariana Teória de las Cortes etc. Madr. 1812.) Ez 's k i ­rá lyainak bölcsesége ál tal virágzó lett a' t a r tomány . Aragónia , a' már 1135 hozákapcsolt Catalonián 's Cerdagnén kivül , b í r ta I lous-silon grófságot, Montpel l ier t , a ' Ba l ea roka t , vagy Majorcát 1 2 2 0 olta (hol .mindazáltal 1 2 7 6 — 1 3 4 4 egy mellékág u ra lkodot t ) , továbbá Valenciát '1238 , Siciliát a' sicil iai est 1282 és Sardiniá t 1320 ol ta . Azonközben II vagy Igazságos Jakab J 31 0-ki rendelése szer int , csak Aragónia, Catalonia és Valencia statusok léptek, mindazá l ta l minde­nik tulajdon a lko tmánnya l , örök egyesületre . Némel ly országló-és tartományváltozások után Ferdinánd aragoniai herczegnek (l. F E R D I ­NÁND V, Catholicus) Isabella Castilia örököséveli házassága , letevé 1469 az aragoniai és castiliai koronák egyesülésének ta lpkövét . E" történt Ferdinánd kirá lyszékré léptekor 1 4 7 9 ( L . Murpl.y pompás inunk. Arabian anliqnities of Spain , Lond. 1816 és a' még 'ha sz ­nálatlan kútfőkből Shakspcare és Horné á l ta l ahoz ragasztot t Intro-duvt. to the hislory of the Mohametan Empire in Spain-t; főképpen Conde Hist. de la dominacien de los Arabes en Espana, Madr. 1820 , 3, rész. hém. I lu tschmaantol , 3 köt. Kat l s ruhe 1824 . ; Gesch. der Westgothen , Aschbachtól, Frankf. a. M. 1 8 2 7 ; 's ugyanennek Ges,ch. der Ommuijuden itt Spanien , 2 rész. Frankf. a. M. 1829 ; és Ü. E. A. Schmidt Gesch. Aragoniens im Mitteíalter-ét Leipz. 1828) — C) Az érintett egyesüléssel, a' Maurok teljes meggyőzetésével 's Ameri­ka felfedeztetésével kezdődik Spanyolország uj históriája. I t t elein­te ugy lép fel ifjúi erejében a' monarchia, mint az európai s tatusrend-szer leje ; de politicai és szellemi nyou.atás miat t hir telen elvénül , mig a' spanyol Habsburgok törzsöke 1700 ki nem hal . E k k o r Spa­nyolország, mint 2-dik rangú hatalmasság", emelkedik fel a' ]>oúr­ban házból szül. királyok a l a t t ; de ezek cortesek nélkül u ra lkodnak , Fraiic/.iaország politicai rendszeréhez ragaszkodnak 's végre Napóleon hatalomörvénj ében elsülyednek ( 1 8 0 8 ) , minek legkozlebbi kövekezése spanyol Amerikának elszakadása lön. (L . DIÍXSZAKAMERIKAI R E V O L U -TIO.) Csak a' spanyol nép menti meg magát 's az országid házat po­liticai végveszedelmétől; egyszersmind, jobb jövendő kezeséü l , uj statusformát ad magának (1812) , melly mindazáltal 1 8 1 4 ol ta az önkénynek és inquisitionak engedni kénte len , mig 1820 a' hadsereg által visszaálliltatik , mire Spanyolország poli t icai újjászületésén is­mét dolgozik , de szándékában a' felek belső küzdése ál tal visszatar-tat ik 's a' külföldtől előbbi állapotjába visszataszit tat ik. Ezzel kez­dődik Spanyoi-szágnak legújabb his tór iá ja Apr i l . 1 8 2 3 .

I. 1479-től 1700-ig.- Spanyolországnak, midőn Ferdinánd és Isabella a' monarchiát ' a lkot ták , mintegy 14 mii . népessége volt , de a' melly erkölcseire és törvényeire nézve sokfélé ágazva volt. E l ­kezdetett tehát ezen különféle népeknek egy nemzeti egészé leendő öszveolvaszfatása, mit három olly erejű és characterü ember mint Isabel ia , Ferdinánd és Ximenez cardinalis , k ik 43 év a la t t egy te r ­ven dolgoztak, ki is vittek. Először szoros törvényszóigál tatás és a' HEKMANDAD (I. e.) alkotása á l ta l a' közönséges országbéke he lyre-á l -litfatott. A' k i r . hatalom 's t ek in te t sokat n y e r t , mind erőre , mind kiterjedésre nézve, az 1484 bevitt inquisitio 's a' cast i l ia i 3 ' ' nagy lovagrendek nagymesterségeinek a' koronával lett egyesit tetése á l t a l . Granada 10 évi csatázás után elfoglal ta tot t 1491 ; de ezt csak hamar a' Zsidók és Maurok Spanyolországra nézve éppen olly káros , mint

48 SPANYOLORSZÁG

igazságtalan és kegyetlen üldöztetése követte. Ezeknek meg kellett magokat kereszteüetniek vagy ki kellett takarodniok Spanyolország­ból. Eddig türelem uralkodott Spanyolországban. Volt olly idő is, midőn berezegek 's nemesek csatáztak az Albigiekért 's Aragónia ki­rályai már a' 13 száz. fel se vették a' pápa átokbulláját. De amaz üldözés által most a' belső nyugalom és jólét ismét felforgattatott. Amerikának az Isabellától segittetett Colombo által 1492 lett felfe­deztetése mindég inkább zsibbasztá a' nemzet munkásságát az anya­ország földjének növelésében 's a' fanatismussal párosodott telhetlen-ség Nyugotindiában oktalan gyarmatrendszert szült. Általánosan Spa­nyolország politicája Katii. Ferdinánd a la t t , Nápoly kezére keríté­sekor, a' cambrayi szövetkezéskor 's inneni Navarra elfoglalásakor, álnok és telhetlen characterrel bélyegezé meg magát, noha egyébi­ránt a' nemzet hadi dicsősége ama korának első tábornoka, eordovai Gonzalvo Fernandez és nagy Ximeneznek éjszakafrikai táborozása által alapíttatott is. Midőn burgundi Filep és Johanna spanyol kir . herczegné fiók, I (mint német császár V) KÁROLY (1. e.) attyát Né­metalföldön, anyai nagyattyát 1516 Spanyolországban's atyai nagy-at t já t 1519 az austriai öröjtös tartományokban követte, midőn a' nép felkelése Valenciában és Majorcában, főképpen Castiliában 1520 , hol a' 3-dlk rend szabadabb szerkezetet kivánt, a' nemesség segítsé­gével elnyomatott 's az eddigi nemzeti jogok legfontosabb része seni-misittetett volna; ekkor Spanyolország azon 4 hadban, mellyeket Károly I Fprencz franczia királyai viselt 's mellyek őtet Majland birtokosává tették , Európában első katonai és politicai hatalmasság­gá emelkedett. A' paviai győzedelem (24 Febr. 1525), 'mellyben Ferencz elfogatott 's a' madridi békekötésig (14 Ján. 1526) Károly rabságában ült és Károlynak éjszakaírikai dicsőséges táborozása (1535), egész Európában elterjesztették a' spanyol fegyverek nagy hírét. De a' Cortez által 1518 elfoglalt Mexicoból 's a' Pizarro és Almagro által 1528 spanyol felsőség alá hajtott Peruból és Chiléből korántsem folyt annyi kincs a' pénztárba, mennyi a' nagy tervek ki­vitelére elégséges volt volna, mimiatt a' korona jövedelmei kimerittet-tek , az adók felemeltettek 's adóságokat kellett az országló széknek csinálnia. Ellenben Spanyol-és Németországok 35 évig tartott oszve-köttetése a' két statust szorosabban öszvekapcsolta.i Hanem a' hatal­mas monarchia ereje 11 FILEP (1. e.) 42 évi uralkodásra vágyása alatt igen alá ment. Zsarnoki nyomás és valláskénszerités, háború 's lá­zadás elszakaszták Németalföldet az anyaországtól, mellyet az eléb-bi okok elnépetlenitettek, a' nélkül, hogy Portugál elfoglaltatása, melly Spanyolországgal 1581 —1640 együtt-maradt, az ország hanyat­lását akadályozhatta volna. Angolország és Holland gyózedelmeíked-tek a' spanyol tengeri erőn 's lenyomak kereskedését és az Amerika kincseivel gazdag E'ilep 1598 ugy halt meg, mint megbukott adós. Gyenge Örökösei 111 Filep (mh. 1621), IV Filep (mh. 166,5) 's II Ká­roly (mh. 1700) alatt , mindég tovább harapodztak a' visszaélések a' kormányzásban. Gyógyíthatatlan sebet ejtett az országon 600,000 Moriscoe kiűzetése 1609. Általánosan az emberveszteség, mellyet Spanyolország az Arabok üldözése 's kikergetése által szenvedett, mintegy 2 mii. 's a' Zsidók kiirtása által 800,000 tesz. A' déli par­tokat az éjszakafrikai tengeri rablók szakadatlan rablásai népetleni-tették. Kedveltek , mint Lerma és Oliyarez , büszkén vagy könnyel-müleg játszottak az ország erejével. Kemény eszközök, mellyeket Olivarez elővett, lázadást okoztak és Mazarin, franczia minister, a' pyrenaei békében 1659 , megesmertette Francziaország nagyobb ha­talmát a' Spanyolokénál. Erre az aacheni békében 1668, a' nimwe-geníben 1678 's XIV Lajos reunioi (újraegyesítései) által több he­lyet vesztett el a' spanyol udvar Németalfölden 's elesett Franche-

SPANYOLORSZÁG 4 9

Comtétál. II Károly holta után (1700) pedig a' monarchia a' spa­nyol örökség lelet t kiütött hadban egészen a lá fordult régi magassá­gáról , 's a' népesség, nielly 1688 al ig te t t még 11 mii . Spanyolor­szágban, a' 18 száz. 14 első éveiben 8 mi l - ra apadt le .

11. 1700-tól lS08-ig. II K á r o l y , utolsó spanyol uralkodó a ' habsburgi házból , második végrendelésében nénjének , X I V Lajos h i t ­vesének, unokáját , anjoui F i i e p e t , a' í ranczia koronaörökös második íiát , nevezte minden országainak örökösévé, csakhogy a' spanyol bir­tokoknak Angol-, 's Francziaországoktól és Hol land tó l e lha tározot t feloszlatását megakadályozza. XIV Lajos , unokáját , F i iepe t , meges­mérte »' végrendelés szerint k i rá lynak . Ellenben aus t r ia i Habsburg , 1 Leopold császár i s , mint a ' mh. k i rá ly rokona , hasonlóul jus t t a r ­tott az egész spanyol monarch iához , mig 111 Vi lhe lm, angol k i r á l y 's Holland Örökös helytar tója , az európai sulyegyen fenturtatása te ­kintetéből a' monarchia felosztatását sürget te . XIV LP.JOS hevessége végre Angolországot csatára hivá fel. Ig3' ü tö t t ki a' 12 évig t a r t o t t spanyol örökség feletti had (1. EUGEN, MAR^BOROUGH, UTRECHTI B É K E ) , mellyben V Bourbon F i iepe t , a' szerencse némelly változása után a' Berwick és Venoome ál tal austr ia i Káio lyon (későbbi VI Káro ly csá­száron) nyert győzedelmek megerősí tet ték a' spanyol k i rá lyszékben. Hanem az ulrechti békében (1713) európai mel lék tar tományai t (Ná-polyt, Sardiniá t , Panná t , IVIailaudot és" Németalföldet) Aust r iának , Siciliát Savoyennsk kellet t engednie 's Gibra l t á r t és Mínorcát az An­golok tar tot ták meg. A' Bourbonok alat t a' nemzet elvesztette utol­só alkotmányi jusait ; mert Aragóniával , Cataloniaval és Valenciával ngy bánt Filep , mint foglalt t a r tományokkal . Utolsó országgyűlés Castiliában 1713 , Saragossában 1720 t a r t a to t t . Csak Navar ra és Jiis-caya tartották meg némelly ösi szabadságaikat . A' külső dolgokban AMIKKOM (l -e . ) nagyravágyó tervei (1717 'st.) csak rövid időre za- _ várták meg Kurnpa csendességét. 1735 mindazáltal csakugyan meg­nyerte Spanyolország mindkét Siciliát Carí,os és 1 748 Parmát F i lep k i r . berezegek számára. III Károly dicséretes országlása a la t t (1759 —88) az 17ö l -k i boiirbon-nemzetségi egyezet Spanyolországot , ön­nön kárára , franezia-ángo! hadba keverte. Az a lg í r i táborozás is 1775 (midőn Casíejon adniiral és Oreilly tábornok 2 2 , 0 0 0 gya loggal 's 1J00 lovassal szerencsésen kiszáltak, de egy elvesztett ütközet kö­vetkezésében néhány óra ni uh a ismét hajóra ü l t ek ) , mint az 1770— 83-ki háborúban Gibral tár vivatása is s ikeret lenek voltak. E' mind­azáltal nem zavarta meg a' belső kormányzás menetelét, mellynek j a ­vításán több derék férj fi , \niiit ARANDA, CAMPOMANES, FLORIDA BI ,AN-CA (Ke.) és Olavides do lgoz tak , kik kiváltképpen a' f'öldmivelés, mi -vészség és mesterségek 's kereskedés gyarapodását segí te t ték. így a' népesség ismét nevekedett. Az 1 7(iS-ki népszámlálás szerint 9 , 3 0 0 , 0 0 0 's 17Ü8-ban 10 ,001,000 lelket tet t az. Az' eretneknyomozás is kor­lá to l ta to t t , 's a' Jesuilák titkos ellenállása a' 2 Apr. 1707 költ p r a g -mattca sanetio á l t a l , mell}' őket minden spanyol tar tományból kiúzé 's bir tokaikat behuzá, egy csapással semmisit tetet t . — IV K á r o l y (1798—1808) országlása alat t szemlátomást gyarapodot t az ország jobb léte és Flor ida B.lanca ezáltal lecs i l lapí tot ta a' nép azon kíván­ságát , hogy a' régi cortesek öszvehívattassanak. Hanem Flor ida Blan-ca '1792 Alcudia herczegtól kisr .ori t tatott , nielly kedvelt franczia zen-diiléskori országlása éppen olly tervet lenül , m i n t a ' s ta tusra nézve ká­rosan ütöít ki a' nemzet legnagyobb elkeseredésére , ugy , hogy a z . ujabb idd legszerencsésebb 's legbüszkébb kedveltjének bukta 1808 , a' királyi ház esetét is maga után h ú z t a , ini;it mulhat lanul szükséges következést. Kleinte Spanyolország nagy lelkesedéssel vett részt a' franczia köztársaság elleni hadban ; csak az önkényt adott pénz 73 mii. fr. t e t t ; hanem a' kedvel t , ki palotájából aka r t a a' hadat igaz-

4

50 SPANYOLORSZÁG

íratni, mindent elrontott és sietette a' kevésbé dicsőséges baseli békét kötni , niellyben Spanyolország st. domingoi birtokáról lemondott, mire Alcudia Principe de la Paz (békelierczeg) czimet kapott. Azután a' köztársasággal , mellynek fejei a' gyenge lelkűt azzal ámították el, hogy spanyol herczeg ülhet a' franezia királyszékbe , a' st. ildefonsi fontos következéseket szült védő 's támadó szövetséget köté 1796 's Angolországnak hadat izent ; de tengeren megveretett Spanyolország \s az amiensi békében elvesztette Trinidad szigetét ] 802. A' gyar-matokkali kereskedés ketté vágatván , szaporodtak az aó'ók 's adósá­gok , mig a' status hitele mindég alább ment. Visszavonult ugyan a' herczeg minden status foglalatosságtól ; hanem rokona, Cevallos, ne­veztetvén, a' nagy eszű Urquijo száműzetése után, 1800 első mínis-lerré , a' herczeg továbbra is megtartá nagy befolyását 's mindég magasabbra hágott a' legnagyobb méltóságok lépcsőin. Most Napó­leon politicájának kezde hódolni, 1801 Portugál ellen táborba szált, mellynek a' badajozi béke szerint le kellett mondania Olivenzáról Spanyolország részére, uiig Francziaország Parmát vette birtokába, mellynek fejdelme ctruriai királya tetetett 1801, de ugy, hogy ezért Spanyolország Louisianát Napóleonnak engedte , ki e' fontos tarto­mányt az egyesült statusoknak eladta 1803. Midőn ferre IV Károly Angolországnak Francziaországgal folyt háborújában 1803, neutrali-tasát hónaponként fizetendő 1 mii. piasteren megvásárolta Napóleontól, megtámadták az Angolok a' spanyol fregátokat, mellyek amerikai arannyal eveztek Cadiz felé (Oct. 1804) 's a' sokféle szükség , drága­ság és sárga hideglelés döge által lenyomott.'s roncsolt Spanyolország kéntelenittetett e' miatt hadat izenni Angolországnak. A' traf'algari ütközet 21 Oct. 1805 semmisité tengeri erejét; a' merész Miranda spanyol Amerikában fellobbanta a' lügeílenség vágyját 1806's Napó­leon tedönté a' Bourbonok királyszékét Nápolyban. A' mi czélirányos a' belső igazgatásra 's papság hatalmának korlátolására tetetett, gyak­ran Önkényesen 's erőszakosan történvén , a' nép minden osztályában engesztelhetetlen gyűlölség gerjede fel a' kedvelt ellen 's már 1806 láthatta a' figyelmes szemlélő a' közönséges elkeseredésnek nyilvános kitörését — a' belső lázadást, revolutiot. A' megelégedetten nagyok akarák ugyan a' koronaörökös (asturiai herczeg) által a' király sze­meit telnyttatni 's az ország állapotjára figyelmeztetni ; de ebből 1807 az escoriali perfolyamat le'tt, melly 1808-ban az aranjuezi lázadást 's az egész ország általános felforgatíatását hozta maga után. Vö. De-sormeau Abrégé chronalog. de V hint. d' Espagtte és W. Coxe Wlemo-irs of t/te Kings of Spain of tJte Houne of Bourbon (1700— 1788, 2 kiad. London 1815, francz. ford. Anrires Muriéi , Parisban lakó tudós Spanyol, fontos igazításokkal 's toldalékokká* , 6 köt. Paris 182,0) 's a' következő szakaszra nézve Carnicero Hist. razonada de los prtncipalts síiccros de lo retolucion de Kspana (4 köt. Madritl 1814)

•6 111. Spanyolország ISOS-tól 1823-ig. A'búkeherczeg 3 Oct. 1 806 a' nemzethez intézet fegyverre szólítása által , Napóleonnak a' spa­nyol országlás eránti bizodalmát örökre semmisítette. Hogy tehát Spanyolországot elgyengitse , a' franezia császár egy spanyol sereget Komana alatt Dánországba, egy másikat O' Favill alatt Toscanába tett által. Érre a' békeherizeggel, kinek köveié izquierdo statusta-nácsnok volt, Fontainebleaiiban (27 Oct. 1807) titkos osztályegyezést kötött Portugálra nézve, melly szerint az ctruriai királynénak , ki Toscanát Dac. 1807 Francziaországnak engedni kinszeritetett , kár­mentésül a' Daero közti tartomány 's a' békehsrczeguek Alentejo és Algarbia , mint fügetlen fejedelemség , rendeltettek , Portugál többi részének pedig a' közönséges békéig , Francziaország kezében kellett volna maradnia 's a' Hraganza ház azt ceak Gibraltárért és Tri.iidad-

SPANYOLORSZÁG 51

ér t kaphassa -vissza. A' portugali gyarmatokon meg a k a r t F rancz ia -ország osztozni Spanyolországgal 's a ' spanyol k i rá lynak amer ika i császár ralimét kellett volna felvenni. Ezen egyezet következésébeH 28,000 F r a n c z i a , kiket Spanyolországnak ke l le t t t a r t a n i , ment á l ­tal a ' Py reneken , 's 11,000 Spanyol egyesült a ' franczia sereggel . Egyszersmind 10,000 Spanyolnak kel le t t volna a' Minho és Duero közti t a r t o m á n y t , Oportoval együt t 's más COOO-nek Aleritcjot és Algarbiát elfoglalni. Francziaország még 4 0 , 0 0 0 embert szedett ösz-v e , ' h o g y szükség esetében Spanjolországon keresztül Por tugá lba vonuljon. Napóleon Spanyolországot már e' módon kelepcéébe ker i té , de a' kir. házban volt meghasonlások még inkább s ie t te t ték tervének megérését. Az asturiai herczeg nem akará feleségül venni a' béke­herczeg sógornéját. Hogy e' for télyos kedveltnek boszuállását k ike­rü l je , hajdani t an í tó j ának , Escoiquiz toiedoi fődekánnak, t anácsára , az Escorialból (11 Oct. 1807) Napóleon császárhoz i r t , magát o l ­talma alá ajánlta 's unokahugai közül egyet nőjének kér t . Napóleon e' levélre csak 16 Apr. 1808 fe le l t , midőn a' herczeg a' bavonnei utón volt. Egyszersmind a' herczeg a t tyának is előterjesztette a ' k o r Hiányzást h i b á k a t , ké rvén , hogy a ' körül te levőktől őrizkedjék 's neki nemi részvételt engedjen az országlási foglalatosságokban. A' királyné , ez értésére jővén , magán kivül lett ; mire a' herczeg , 'a tanácsiéi Escoiquiz és herczeg Infantado elfogattak. IV Káro ly pedig a ' békeherczeg sugal lására 29 Oct. Napóleonhoz levelet i r t , mel ly-ben fiát azzal vádol ta , hogy őtet (IV Káro ly t ) a' k i rá iyszéktő l meg­fosztani akar ta 's annyanak élte után l e se lkede t t , mié r t koronátó l i megfosztatás legyen büntetése . Hanem az e' végett kinevezett Jun t a a' herezsget fogolytársaival egyiitt felmentette a' büntetéstől ; mire a' kedvelt engedelmet kéretet t a' herczeggel a t tyá tó l és a imyától . Ezt a' herczeg 5 Nov. 1807 t e t t e , 's a' k i rá ly fia leveleit a' madridi ú j ­ságba be iktat ta t ta , végzetében azt nyi latkoztatván k i , hogy a ' ber­ezegnek , ki botlását megbánta , a tyaiképpen megbocsá t ; a' többi felmentettek pedig a' királytól önkényesen száműzettek. í g y végző­dött az escoriali per. Azonközben a' franczia seregek Eaborde a l a t t már 23 Oct. bementek Spanyolországba. Mint szövetségeseknek, fel-nyi t ta í ta nekik IV Károly F igueras , i i a r re lnua , S. Sebaslian 's Pam pelona kapuit. Ékkor egyszerre felnyí l tak a' békeherczeg szemei Na­póleon t i tkos tervére nézve. Ta lám lzquierdo intet te meg. A' spa­nyol udvar t. i . rendelést te l t Aranjnez e lhagyására 's a' Sevil lába költözésre. Az a' hír s zá rnya l t , hogy Mexicoba a k a r szaladni . Ez a' Madridiakat mozgásba hoz ta , ' s a ' nép Aranjutz felé nyomult . I t t a ' k i ­rályi őrsereg ugy gondolkozott , mint & nép. Innen dűhossége a' ked­velt ellen 18 Mart . 1808 nyilván k i t ö r t , 's csak nehezen menthet te meg az astur ia i herczeg, ki azt Ígérte a' népnek, hogy a' békeher-czeget törvényszék elébe áll i iaudja. Madridban és Spanjo lország nwis helyein is mutatkozott a' békeherczeg elleni gyűlölség. A' mi csak hozá ta r tozo t t , még az á l ta la a lkoto t t hasznos intézetek i s , leronta tot t v. fe lgyúj ta tot t , de semmi se rabol ta to t t el. Ugyanezen napon jelenté IV Károly Napóleon császárnak , hogy a' békeherczeg hivataláról lemondott 's hogy most ő maga veendi á l ta l a' tenger i és szárazi erő főparancsnokságát. De a' lázadás a 'gyeóge monarchát o l iy szorongásba e j t e t t e , hogy 19-ben f ia , az as tur ia i he rczeg , részére a ' koronáról lemondott. E r rő l is tudósí tot ta Káro ly Napóleont 20 Mart. költ levelében. Köz öriimkiáltas közt k iá l la to t t ki Vl l F E R ­DINÁND (l .e . ) k i r á lya , ki 24-ben fényes bemenetelt t a r to t t Madridba (mellyet Murá t , bergi nagyheiczeg , a' franczia sereg fővezére, az aranjuezi történetek hírére már 23-ban elfoglalt) "s 3 spanyol nagyot küldött Napóleon császárhoz, hogy k i rá lyszékre léptét tud tára adja. Hanem Napóleon a' köveleket Bayomieua utas í tot ta , hov« 15 Apr .

52 SPANYOLORSZÁG

maga is megjött. IV Károly azonközben feleségétől , ki a' kedvelt éltéért reszketett, ösztönöztetvén , lemondását, 21 Mart. költ nyilat-koztatásában , mellyet a' bergi herczegnek nyújtott be , visszavonta. De ugyan e' napon a' királyné is irt Muraihoz 's ettől, főképpen a' békeherczegnek , védelmet kért, azt tevén hozá , hogy ő a' királyai és békeherczeggel olly helyre kívánkozik menni , melly egészségének kedvező. A' királyné e' levelében , mint más kettőben is (tőle és az etruriai királynétól, 22 Mart-ról) semmi sem említtetett a' lemon­dás ama visszahuzátásáról; a' királynék csak riiás lakhelyet kértek Badajozon kívül, hova kellett volna VII Ferdinánd kívánsága szerint a' régi udvarnak költözni. A' lemondás visszahuzatása tehát a' bergi herczeggel volt kicsinálva, ki báró Monthiont annak kieszlözlésére a' királyhoz 23-ban Aranjnezbe küldte. Monthion porttosan teljesítet­te a' rábizattakat 's IV Károly ennek következésében egy Napóleon­hoz intézett levelet adott által Monthionnak 23-ban, mellyben lemon­dásának visszahúzását jelentette, magát feltételetlenül Napóleon vé­delmébe ajánlotta és sorsának eldöntetését egészen rábízta. így a' íranczia császár mintegy felszólittatott, hogy é' fontos nemzetségi perben biró legyen. Ez okból Murát elhalászta VII Ferdinánd királyi méltóságának megcsmerését; az öreg király mellé Francziákat adott őrzésére 's megkereste az ifjú királyt , hogy a' békeherczeget Napó­leonnak adja ki , ennek Burgosig elibe menjen , mivel közönségesen az a' hir szárnyalt, hogy Napóleon Madridba akar menni. A' nép mindazáltal nyilván ellenzetté az ifjú király elutazását. Végre 8 Apr. VII Ferdinándot reá birla az elutazásra Napóleon követe, Savary vezér , azzal biztatván ez az iíju királyt , hogy ha Bayohneba meg-érkezend , Napóleontól királynak mcgesmertetik. Savary mindazáltal éppen olly kevéssé tudta Napóleon titkos nézeteit, mint a' többiek. Ferdinánd tehát Vittoriáig elibe ment Napóleonnak , kit itt nem ta­lálván , Baynnneba ment hozá. Bár több éles látásti férjfiaktói meg­intetett is , mégrt csak meghittjeinek , Cevallosnak , Eseoiquiznek és Infanladonak tanácsára hallgatott; Savary se kimélte rábeszélő sza­vait , ki neki Napóleontól, Escorialban irt levelére, választ hozott. A' népet pedig, melly ezen utazást elienzé , a' íranczia seregeknek kellé szélyelverni. Napóleon a' Bajomiéba megérkezett herczeget 20 Apr. igen barátságosan fogadta , de már első látogatásai után értésé­re adta Savary Napóleonnak azon kívánságát , bog}' Ferdinánd a' spanyol koronáról mondjon le. A' császár maga beszélgetett ugyan­azon nap estjén Escoiquizzel e' tárgy felől , melly nevezetes beszél­getés sok világosságot nyújt a' bayonnei fortélyokra nézve. í j : de Pradt Mémaires súr la reculut. d' Espagne (Paris 1816.) Napóleon Spanyolországért Etruriát és Portugál részeit ajánlotta ; hanem de Pradt érseknek Esceiquizzel és a' íranczia niinistercknek Cevallossal való alkudozásaik sikeretlenek maradtak. Ekkor Napóleon az öreg királyt \s a' béke herczeget húzta be a' játékba. A' Vll-Ferdinándtól Madridban kinevezett országid Juntának t. i. Murát kezébe kellett adni a' békeherczeget , kj 26 Apr. Bayonneba megérkezett. Ezt kö­veték 1 Maj. a' király cs királyné, azután a' királyi ház többi tag­jai , Bourbon cardinalison 's ennek húgán , a' békeherrzeg nőjén ki­vül. Itt a' fiára szörti) en felboszankorloít IV Károly, a'hékeherczeg és királyné (ki azt kívánta Napóleontól , hogy hát végeztesse ki) ál­tal könnyen rábeszéltetett, hogy fiát 's nemzetségét a' spanyol ko­ronával együtt áldozza fel, bizonyos évi pi-nzdrt, Napóleon tervei­nek. Hosszas ellenkezés után Ferdinánd , ki a' 2 Maj. Madridban történt véres lázadás *) hirére azzal ienyegettetett , hogy mint fel-

*) Már Godnynak vagy a' bekelierczegnek Bayonnclia vitető*! '» a' Fianeziák büszkesége miatt elkeseredtek a 'Spanyolok, 's midórt 2 Maj. az ctniriai királyné , Ferencz cs .Aulai

SPANYOLORSZÁG 5 3

ségsértő, ki szüléinek élete ellen törekedett, halálra Ítéltetik, le­mondott a' koronáról; ugyan ezt tették Carlos és Antonio testvérei 's Toledoban 22 Maj. költ levelében Bourbon cardinalis is , ki Na­póleont Spanyolország és India főurának megesmérte. Az etruriai királyné kárpótlása általánosan elmellöztetett. Francziaország a' ki-rályszéktől megfosztott Bourbonoknak évi fizetéseket rendelt. IAr Ká­roly , nője. a' békeherczeg 's etruriai királyné Compiegnebe 's végre Komába mentek. Az asturiai berezeg 's testvérei Valencayba vitet­tek, hol berezeg Talleyrand kastélyában őrizet alatt éltek. Ekkor Napóleon, mint spanyol király , 150 spanyol és amerikai követből álló Juntát hívott őszre Bayonneba. Azután testvérét , Józsefet , ed­digi nápolyi királyt Spanyolország és India királyává nevezte k i , a' spanyol monarchia fügetlenségét eddigi határaiban megesmérvén, A' Junta, melly a' Bayonneba 7 Jun. megérkezett uj királynak azon­nal hódolt, 15 Jun. kezdé el üléseit. Csak 99 tagból állott. 7 Jul . készíttetettél a' 150 cziknyi spanyol alkotmány 's esküdtek meg reá a' király és rendek , mire József király a' Junta tagjaitól 's az előb­bi király ministereitől kisértetve, 9 Jul. Bayonnet elhagyta és 20-ban pompás bemenetelt tartott a' fővárosba, Madridba. Napóleon leg­kevesebbet se kételkedett terve szerencsés kiütéséről. Hidje el kano­nok , monda ő Escoiquizhez , az olly tartományt, hol sok a' szer­zetes , könnyen meg lehet hódítani. Ezt én tapasztalásból tudom. Az ellenállás semmi esetben se lesz nagy. Melly kévésé esmérte Napóleon az országot 's nemzetet! 'S melly kévésé a' spanyol szerzetest, ki minden időben fanaticus és honyára büszke volt! A' felvilágosodot­tabb Spanyolok jobb statusszerkezetet óhajtottak; de senki se kíván­ta azt idegen néptől elfogadni; legkevésbé a' Francziáktól , 's ezek­nek császárától , Napóleontól , ki VII Ferdinándot kelepczébe csalo­gatván 's a' spanyol nemzet egy részének bizodalmát megcsalván , most ezen büszke nemzetet alig 80,000 , részint újonnan szerzett, fő­ből álló sereggel akarta zabolán tartani ! Ekkor megcsendült az óra, mell.vben a' népek felébredtek. Először Maj. azon hirre , hogy IV Károly «: koronát Napóleonnak álfadta , az asturiai nép ragadt fegy­vert , mit Aragónia , Sevilla és Badajoz is tettek. Palafox vitte Bay-onneből Saragossába az asturiai berezegnek azon parancsát , hogy a' lakók fegyvert fogjanak \s a' legf'pbb Junta engedelmet kapott tő­le, a' cortesek tetszése szerinti öszvehivására. Erre a' nép dühössé-ge rettenetesen tört ki a' Frawcziák és pártolóik ellen. Több főran­gú Spanyol lett ennek áldozatja. A' nemesség 's minden törvényha­tóság engedtek végre a' neki dühödt népnek, 's a' had közönséges lett. A' franczia seregek arra se voltak elegen , hogy a' főhelyeket elfoglalják , annyival kevésbé mérkőzhettek meg csatamezőn a' Spa­nyolokkal. Monceynek Valenciába kellett visszavonulnia. Dupont ve­zér és Wcdel Andalusiában korülkerittettek, 's 19 és 20 Jul. 1808 BAYMíNnél (I. e.) megverettek 's elfogattak. SAUAGOSSA (1. e.) vívását is félben kellett szakasztauiok a' Francziáknak. Mind ez a' Spanyo­lok merészségének uj szikrát adott. 2 Maj-tól 31 Jul-ig 1808 , mi­dőn József Madridból Vittoriába szaladt, 10 mii. fogott fegyvert a' fügetlenségérf leendő csatázásra. Közönséges hadjel e' volt : Győzede­lem vagy halál a' hazáért és VII Ferdinándért ! Táborjelül egy ve­res pántlika szolgált e' felyülirattal : Voncer o morir por patria y por Fernando I 'II (Győzedelem vagy halál 's a ' t .) Már 6 Jun. kihir-

berezegek is elutaztak. Madr idból , fegyverhez nyúltak '3 cank nehezen csillapilfathatotf. le a' nép dühe. Egy oaztúlyvezér, S6 tiszt 'a 1500 katona maradt a 'vérp iaezon a* F r a n -cziúk közül '* 3-szor annyi sebesitieteit 's fosztatott meg fegyverétől. A' Spanyolok részéről 500-ra tétetik a' veszteség. így ir Carnicero.

54 SPANYOLORSZÁG

dette a' sevillai Junta, mint legfőbb népfelkelési törvényhatóság a' liadnyilatkoztatást; 's a' castiliai tanács erre 300,000 eriiber-állitást parancsolt. Rendes katonasága Spanyolországnak 85-000-et te t t , a' Kumana alatt volt 15,000 en kiviil. A' Spanyolok a' Cadizban állott franczia hajóseregot megadásra kinszeritelfék 14 Jun. u nappal ké­sőbben kitöKt Portugálban is a' lázadás. Ezt követte 4 Juli a' britt udvar azon kinyilatkoztatása is, hogy a' spanyol nemzettel kezet fog. Ugyanekkor nyomult elő Galíciából Cuesta vezér is 40,000-ével"s 14 Jul. Bessiéres vezért megtámadta Medina del Rio Secennál. Ke­mény viaskodás után az ellenség győzött. A' két részről 27,000 em­ber esett el. De a' Spanyolok bayleni győzedelme eldönté a' Fran-cziák visszavonulását 's Castannos 23 Aug. bemene Madridba. Most Napóleon a'Niemen partjain volt régi bajnokait hivá elő (15 Aug-tól 20-Nov-ig 1808); de ezen tapasztalt vitézek se győzhettek minden­ü t t , számok csekély lévén. Erre Aűstria készült hadra Francziaor-szág ellen. 'S. e' volt oka Napóleonnak, hogy Sándor császár bará­tságát , erfurti öszvejöttekor (27 Sept. — 14 Oct. 1808), megnyerni igyekezzék. Angolországnak mindazáltal híjában ajánlott hékét, mi­vel e' szövetségesének, a' spanyol nemzetnek, VII Ferdinánd nevé­ben megjelenendő követei nélkül hallani se akart arról. Ez alatt Romá­na vezér ( I I Aug.) seregének egy részét Fiihnenből angol hajókon Spanyolország partjaira szálitatta (St. Andernél 9 Oct.) 's Wellesley (21 Aug.) Vinieíránál a' Francziákat megverte Junot a 'a t t , mire e' 22-ben Cintránál megadta magát, 30-ban Eissabotit 's erre nem so­kára egész Portugált oda hagyta'. Angol sereg áliott a' félszigeten 's József nyugtalanul rárt segítséget az Ebro partján öccsétől. Azonban az Aranjuezben 25 Sept. 1808 képződött középponti Junta elveszte az ország szabadulására kedvező szempillantást; mert a' különböző tar­tományi Junta közt kiütött meghasonlás sokat ártott az egységnek és a' közönséges hadtervgyors kivitetésének; ezenkívül a' leglőbb Junta né-melly rendeletei is, mint p. o. vitéz La Cuestának a' főparancsnokság­tól! eltávoztatása, nagy zúgást "s békétlenséget szült. Ekkor Napóleon frisseregével 6. Nov. gyorsan az E'broíg nyomult; már 10-ben megverte Soult a' nagy spanj'ol sereg középpontját , Belvedere marquis tapasz­talatlan vezér alat t , Gamonalnál, 's a' futókkal együtt bement Bur-gosba. Victor és Lefebvre espinosai győzedelmek (l l -ben) , mellyet a' spanyol sireg bal szárnyán nyert, megnyitá az Asturiába és éjsz. partra vivő utat ; Lannes Tudelánál meggyőzvén 22 Nov. a' Spanyo­lok jobb szárnyát, a' megverieket Saragossába* kergette. Most a' Francziák az ország közepébe nyomultak be. Napóleon szemei előtt 's Bessiéres vezérlése alatt , kivívták Lengyelek és Francziák a' So-iiio-Sierra szorosáni áltmenetelt 30 Nov. 's már 2 Dcc. Madrid előtt állott a' franczia sereg. 30 óra múlva a' besánczolt Buen Retiro fran­czia kézben volt , mire Madrid, a' védő Junta fejétől., Morla ailmi-raltdl elárultatván, 4-ben aláadta magát a' császárnak. József min­dent ugy talált palotájában , mint elhagyta. A? főváros újra hódolt neki. De apró had tovább is dühösködött az egész félszigeten. A'kö­zépponti Jnnta ülését Badajozba tette által , azután Sevillába. Az Estremadurából Madrid felmentésére siető sereg szétoszlott. A' Spa­nyol azt vélvén , hogy az ellenség csak árulás által győzhet, e' gya-nakodás miatt több vezér gyilkoltatott meg. líosa vára 5 Dec. 1 808. 's 6 hónapnyi v'édelmezés után Girona 10 Dec. 1809 franczia hata­lom alá jöttek. Gouvion St. Cyr megverte u' bayleni győzedelmese­két Walsnál \i Moore angol vezér a' britt sereget, midőn Napóleon 22 Dec. a' Guadaramán áltment, hogy az Angolokat a' tengertől el­vágja, 24 vSaldagnától Galíciáig visszavezette, hol Sóulttól Coruná-nál híjában támadtatván meg 16 Jan. 1809 , halálával vásárolta ineg a' győzedelmet 's a' sereg 17-beni hajóra ülését. Erre Sebastiam

SPANYOLORSZÁG 55

győzedelme Urbinán (Ciudad-Realnál, 27 Mart.) 's Victore' Cuestán (Medellinnél 28 Mart.) útot láttattak nyitni a' franczia seregnek Si-erre-Morenán keresztül Sevillába. De a' győztesek csak nyilt csata­mezőn diadalmaskodtak, ellenben másutt mindenütt bekerittettek , meglepettek vagy megelőztettek a' GuERir.nAK-tól (I. e.) A' Spanyo­lok keleti módon folytattak hadat , mint Párthok és Arabok. Meg­szaladtak az ellenség előtt , hogy ezt megtámadják. Az elvágott, járhatlan föld nagyon hasznos volt az apró hadaknak, mellyekben minden rendűek, sőt asszonyok 's gyermekek is részt vettek.*) A' Franciáknak majd élelmi szükséggel is kellett küzdeniek. Semmi ösz-vekötő vonal se volt elég erős álláspontjuk vagy mozgások bátorsá-gositására. Minden élelemszálitás erős őrizetet kiváiut. Híjában vet­te segédül Napóleon szabad ideáit, törölte el 4 Dec. 1818 a' feudá­lis jogokat és inquisitiot, mellynek tömlöczei üresek voltak 's pénz­tárában csak 750,000 fr. talált. Híjában tette számüzötté a' felkelés fejeit, Infantado herczeget 's ni. ; híjában kímélte meg de St. Simon marquis életét; híjában tett József is mindent a' nép szeretetének megnyerésére 's hozta vissza e' -végre a' IV Káról}' országlása al^tt eltöröltetett bíkaviadalokat; semmi se hajthatta meg a' fanaticus szer­zetesektől ingerlett népet 's engesztelhette meg a' megsértett nemzeti büszkeséget. Ezenfelül a' pyrenaei félsziget legtágasabb kapuja, Lis-sabon , az Angojok előtt nyitva állott. Moore táborozása Napóleont megakadályozta annak elzárásában. Ekkor fogott egyszersmind Au-stria is fegyvert a' posonyi béke gyalázatjának lemosására. E' ve-

'szélyes helyezetben Napóleon Spanyolországot marsai íjaira bizta 's Jan. végén Parisba sietett, hogy Austriát meglepje. Így menekedett meg Sevilla 's nemiképpen maga Spanyolország is. Napóleon eltávo­zását a' Spanyolok győzedelemnek nézték , azt vélvén , hogy országo­ka t , mint meggyőzhetlen tartományt, oda hagyta. Ezolta 5 év alatt Napóleon tábornokai mindent elővettek , a' mit hadmesterség és vi­tézség tehettek, a' félsziget meghódítására; de, nem bírtak Napóleon személyességével, midőn ellenek "\Vicr.r,iNGTON (1. e. és e' műnk. Ar-thur, Herzog v. WHlington. Sein Lében alt Feldherr und Staatsmann. Nach Klliot, Clarké irt A. bit síim Sepí. 1816, Leipz. 1817) lépett fel. Éhez jött a' Jíapoleon és József közt kiütött meghasonlás. Amaz ezen utolsót alig nézte hadnagyának. Nem bocsáthatta meg neki , hogy Madridot olly könnyen elhagyta 's azolfa olly kevéssé becsül­te , hogy már ezért is meg kellett vettetnie a' Spanyoloktól. De ha-szoukeresés is okozta a' két testvér ellenségeskedését. Napóleon a' hadat eddig franczia pénzzel folj'tatta. Most Józsefnek kellett volna a' költséget vinnie, de — minden jövedelemkutfő be volt dugulva. Ekkor Napóleon , Kayonneban adott szava ellenére , Spanyolországot vagy felosztani, vagy ennek bizonyos tartományait magának venni akarta. Csak József mondott neki ellene. De e' József pártolóit is ingadozókká tette 's a' nemzeti gyűlölség annál kétségbe-esettebben küzdött az egésznek megtartásáért. 6 véres táborozásban, 2 Maj-tóL 1808 a' toulousei ütközetig 10 Apr. 1814 vivatotf ki ezen nagy csa­ta , melly első egy nemzet és Napóleon közt. Mindenütt, 's csaknem minden nap folyt vér, Cadiztól Pampelütitáig 's Granadától Salaman-cáig. Ez a' had nem esmért könyörületességet, nem pihenést. Jelszó: Fuszlulát ét halál! volt. Spanyol asszonyok kínzással végzek ki az elfogott Francziákat. 700 franczia fogolyé vettetett a' Minhoba. A' betegen feküdt Francziák oportoi és coimbrai kórházaikban megölettek.

) Carnicero szerint rb'kc'ppen la Romina szedte rendbe a' guorillák rendszerét. Jnan M a r ­tin (mcllcknevvet Empecioado) veiér i l ly csapatot Madrid szomszédságaim! szerkezteiéit . A többi gucnllavczcrck krtzt Icitelszok M i m és Por l ie r . Ez a ' r e n d s z e r a' nemzet tüzét és onbuortiugát szakadatlan erőben 's élénkségbon tartotta.

56 SPANYOLORSZÁG

A'sereg azon tisztjeinek élete se kímélteiéit rneg, kik nem harczoltak. Ezen dühösségnek megfelelt azon szenvedélyes munkásság, mellyel a' legfőbb Junta a' megverettek helyébe iij seregeket állított ki. Nem volt csekélyebb Napóleon erőlködése. Legnagyobb erejében a' franczia haderő Spanyolországban 's Portugálban , midőn Masséna 80,000-nél többel nyomult Portugál ellen, 200,000. gyalogot 's 30,000 lovast t e t t , s 1813 , midőn Madrid és Valladolid a' Francziáktól elhagya­to t t , 130,000 gyalogra 's J0,00O lovasra ment. Azon hadi tisztek száma, kik ^csatarendben ncr;i viaskodtak, 's a' többi hivatalokban lévőké 40,000 főt tett. Ezen háborúban kard, tör , dög és szükség, egyaránt dühösködtek; mert midőn a' guerillahad mind inkább ki­fejlett, a' sereg számára szállítandó éleleai éppen olly nehéz, mint költséges volt. De Pradt Francziaország kész pénzbeli veszteségét, melly 6 év lefolyta alatt Spanyolországban megemésztetett, 230 mil-ra teszi, ide nem számlálván a' had által íélbenszakasztatott kereskedés temérdek kárait.

Két tárgy fogíalatoskodtalta 1S09 és 1810 a' franqzia vezére­ket Spanyolországban ; u. m. Portugál visszafoglalása 's a' Sierra-Morenán keresztül tladizig előnyomulás. Mig az Angolok egész Por­tugál urai lettek és Spanyolország éjszaki partja , mint Ferrol és Coruna is kiszálásaikra feluyittattak , /n' Francziák Ney és Keller-mann alatt Asturiát visszafoglalták 14 Maj-tól 20-ig ISO!). Azon­közben Sir Arthur Wellesley (későbbi lord Wellington) Lissabonból Alcantarán keresztül a' Tájon felfelé nyomult 's Cuesta egyesült ve­lő nem messze Truxillotól , mig Wilson angol vezet Placenczián ke­resztül és Venegas Spanyol Sierra-Morena felől Madrid felé nyomult. Ezen merész támadó plánt a' taiavértw ütközet (27 és 28 jul.) sem­misítette. Győzedelmeskedtek ugyan az Angolok Wellesley alatt Vi-ctor, Jourdan franczia vezéreken és József királyon, de kévésé se-gittetvén a' Spanvoloklól 's oldalról a' nyomuló Soulttól és NeytűL fenyegcttetvén, az Angoloknak Portugál határai felé kellett vissza­vonulniuk, mire Venegas is visszahúzta magát, midőn 11 Aug. Al-monacidnál József királytól megverettek. Hasonló sorsa lett Wil-sonnak Neyel Karos szorosain. Madrid megmenekedett 's ez a' győ­zedelem a' királyba bátorságot öntött, hogy 18 Aug. a' szerzetese­ket eltörölje. De ez annyi volt, mintha olajat öntött volna a' tűzbe. Egyszersmind az adók felemeltetése , a' fizetések elmaradása 's a' kö­zönséges élelaii hijánosság, József országlását gyűlöletessé tették. Éhez jöttek még a' drágaság és éhség Madridban. Most a' sevillai középponti Junta eltökélé, bog}' a' közönséges sürgetésnek engedjen, rendkívüli corteséket hívjon öszve 's országlást nevezzen ki. Uj sere­gek állíttattak ki. Arezaga 55,000 emberrel Teledon keresztül Oca-naig nyomulí, ho! Mortiertol 18 Nov. teljesen megveretett. Madrid e' szerint másodszor megmentetett; de Cataloniában , Aragóniában és Kiscayában folytattatott a' legvéresebb háború a' (elkeltek egyes cso­portjaival. Empecinado csapatja Madrid szomszédságában félelmessé tette magát. Óeastiliában Rarrioluchio, Couvillas, Rodriguez és Jacobe, Navarráhan Mina merész csoportjai csatáztak. Marquésito legtöbb ret­tegést okozó vezér, az aragoniai ezered előbbi óbestere legerősebb (4500 főből álló) seregével, több franczia vezért foglalatoskodtatott a' nyilt csatamezőn. Híjában erősítettek meg a' Francziák seregek védésére több helyet, 's igyekeztek mozgó seregoszlopok által táborok hátulját szabadon 's bátorságban tartani. Azonközben Andalusia elleni terve­ket a' Francziák kivitték. 22,000 emberrel, azt vélte a' gondatlan Ar­ezaga , megtartja a' 15 ór. hosszú, besánczolt és minázott vonalt a' Sierra Morenán, mellynek közepén feküdt Peraperos megerősített h e l y , 60,000 főből álló válogatott sereg ellen, inellyet Európa el­ső vezérei igazgattak. Az ellenségnek minden mozgás elsült. Dessol-

SPANYOLORSZÁG 57

les és Gaz.in megvették 20 Jan. 1810 a' despenna-perasi s z o r o s t ; Sebastiani kivívta a' st . estevani szorost 's megvette a' Guadalquivi-ren áltmenő h i d a k a t , hasonlóul nyomul tak elő a ' többi seregoszlo­pok 's 21 Jan . bement József Baylenbe. Jaen meghód i t t a to t t ; Cor-tlova megadta magát. Sebastiani birtokosa let t Granadának 29 Jan . 's Malagának C Febr. és József 1 Feb r . pompásan bement Sevil lába, honnan a' Junta 25 Jan. Cadizba szaladt . 0 Feb r . ezen még egyet­len szabad, Albuqtierque a la t t 1 6 , 0 0 0 Spanyoltól és Graham 4 0 0 0 Angoljától vedelt, ezenfelyül egy br i t t -spanyol hajóseregtőL ol ta lma­zott város, a' száraz fel fii egészen beke r i t t e t e t t ; de minden elfogla­lására fordítóit fáradtság sikcretlen volt , erős fekvése ellen , mint minden barátságos rábeszélés is a' most már 160 ,000- re nevekedett népesség áialkodottsága ellen. Azonközben a' had folyt Cataloniában és Aragóniában. Leonban megvették a' F rancz iák Astorgát 22 A p r . 's most megtámadásokat Por tugál ellen iniézték. I t t a' Ta jo tő l éjsza­kon Wellington alatc 30 ,000-ből álló br i t t sereg 's Beresford a l a t t f>9,500 l 'ortugali várta a ' F r a n c z i á k a t , 52 ,800 polgárkatonáu k ivü l . Wellington jobb szárnyát Badajoznál l tomana 20 ,000 Spanyol ja 's Ballesteros 8000 embere erősí te t te . A' szövetkeztek főereje Lissabon megtámadhatlanokká te t t dombjait tekinte t te gyámpontja inak. W e l ­lington terve tehát invédelinezés volt. Masséna , a' nagy fráncziá se­reg vezére, Jun. kezdte el hadi munkálódását Ciudad-í lodrigo vívá­sával. Elszánt védés után ál tadta a' vitéz Her ras t i a' várat 10 Ju l . Erre Ney (24 Jul . ) a ' Coafolyón által benyomult Por tugá lba ; ha­nem Almeida , mellyet Coxe Angol v é d e t t , Massénát 27 Aug-ig fel­tartotta , midőn megadta magát a' vár. Wellington most minden t á ­jékot elpusztittata , mellyen mehete utána Masséna serege. Ennek t e ­hát 4 hétig a' katonaság t a r t a t á sá ró l kel let t gondoskodnia 's rendé léseket tennie, mielőtt tovább nyomult volna. Egyszersmind Wel l ing ­ton a' Francziákat egészen Cadizig íogla la toskodta t ta több mozgásai á l t a l , hogy ltomana seregállását bátorságosi tsa . Végre Masséna 18 Sept. a ' Mondeján keresztül Caimbráig e lőha lad t , melly útjában 2 7 . Jiusaconál megveretett ugyan, de azért e l ju tot t a' sardicoi dombokra, mellyek előtte Lissabon térségeit fe lny i to t ták . De most Wel l ing ton is benyomult torres-vedrasi erős á l l á sába , melly a ' Lissabon e lő t t i halmokon lévő két linaából á l l o t t , mel lyeket 170 igen czél i rányosan épített erőség és 4 4 4 ágyú védelmeztek. Masséna azokat íneglámad-hatlauokuak találván , apró csatázások közepette Santarembe vonult vissza 14 Nov. Itt ál lott Mart- ig 1 8 1 1 , -midőn az élelmi szükség el nem hagyatta vele Por tugá l t . Alig egyesíthető seregével , a' Fuen-tes d' Onoronál történt 2 napnyi csatázás után az almeidai ő r i z e t e t , melly a' vármiveket szétrugat ta 's Brenier vezérlése a la t t keresz tü l ­tört . Ellenben a' Francziák minden más ponton győztek. Suchet meg . vette 2 Jan. 1811 a' tortosai igen fontos erőséget Ca ta lon iában ; e r re 28 Jun. 5 napig tar to t t véres vivás és rohanás után T a r r a g o n a vá­rá t ; Koult elfoglalta a' portugali határokon lévő erőségeket , Oliveu-zát és Badajozot, 10 Mart. és Victor megverte Graham angol vezért , ki Cadizt felmenteni aka r t a , 3 Mar t . Chiclanál. Ősszel Suchet mar ­sall Valencia ellen ment. Miután a' valenciai-aragoniai sereg Blake alatt megvere te t t , franczia kézbe esett 26 Ocí. Sagunt 's Valencia megadta magát 9 Jan. 1812. Most Well ington ismét beütött Spanyol ­országba. Megvette 19 Jan. Ciudad-Rodr igo t , 's erre 7 Apr . Bada­jozot. Vajha nyomosabban segítették volna az angol vezért a' Cadiz-bftn öszvegyíilt cortesek és országlás, melly Blake vezérből (ki helyé­be 1813 Bourbon ca rd ina l i s , toledoi é r s e k , jöt t ) és Agár 's Ciscar tengeri tisztekből á l l o t t ! Most Marmont lett a' por tugal i sereg vezé­re . De a' salamancai végválasztó ütközetet 22 Ju l . 1 8 1 2 elvesztvén, kénytelenittetett Madr ido t , honnan József e l sza lad t , az Angoloknak

58 SPANYOLORSZÁG

engedni, hova Wellington 12 Aug. 1812 l>e ia ment. Ekkor a'Fran­cziák félben szakasztották Cadiz vívását 25 Aug. 1812. Erejeket déli Spanyolországból öszvehuzták 's az éjszaki és kel. grófságokba száli-tották. Madrid megszabaditlatása után Wellington az ellenséget Bur-gosig kergette; hanem a' öiírgosi vár vívása, többször veretvén visz-sza rohanásai, 19 Sept-től 20 Oct-ig feltartották őtet, midőn, a' franczia sereg azonközben újra segítséget kapván, ő pedig a' Spanyo­loktól eléggé nem segittetvén, a' vívást abban foagyta és seregét a' Duerohoz húzta vissza. Több csatázás után , 24 Nov. fő hadi szála­sát Freyisadába (Portugál határán) tette által 's a' Francziák ismét benyomultak Madridba. Igjr végződött 1812 , melly ben a' cortesek 134 tagjai az ország számára uj szerkezetet készítetlek's ezt 1 8 Mart. Cadizban a!á is írták. Az országlás 20 Mart. esküdt meg reá. Ezent, polgári alkotmány , melly Spanyolország szövetségeseitől, Angol- , Svéd-, Dán- , Poroszországoktól 's másoktól, nevezetesen Oroszor­szágtól (a' Welicki - Luckiban 20 Jul. 1812 kötött szövetségi egye-zetben) megesmertetett 's Madridban Wellington bemente után hittel pecsételtetett, sok jót foglalt magában, de egyszersmind azon fő hi* hát is , hogy a' corteseket mintegy közuralkodókká emelte lel 's ez­által az uralkodó hatalmát igen keskeny korlátok közé szorította (Vö. Die span. Constit. der Cortes und die prov. Const. der vereinigt. l'rov, von Südamerika , mit historisclier - statistiscTier Einleitung , íjeipzig 1820.) Végre Napóleon oroszországi szerencsétlensége a' pyrenaei félsziget sorsát is eldöntötte. Soult J813 elején 30,000-ed magával kihivatott Spanyolországból. Suchet Jul. oda hagyta A'ale'nciát; mind­azáltal felmentette Tarragonát, mellyet Béniink vivott, Aug. 's Clintonnak vitézül ellenállott a' Lobregatnál. De már 27 Maj. ismét el kellett hagynia Józsefnek Madridot 's Wellington megvette 20 Maj. Salamancát. A'franczia sereg József és Jourdan alatt Vittoria felé vo­nult vissza. Itt elérte Welligton a' Francziákat 's 21 Jun. fényes győze­delmet nyert az ellenségen Vittoriánál, melly után a'zavarba jött fran­czia sereg, Graliamtól és Hilltőí kergettetve, a' Pyrenaeken keresztül Bayonneba vonult vissza, miután minden tábori podgyászát elvesztette volna. Alig menekedhetí" meg József a' fogságtól. Azonnal bekerité a' győzedelmes sereg Pampelonát; gróf Abisbal elfoglalta a' Pancorbo szoros utat, Graham vivla S. Sebastiant és Wellington 9 Jul. belépett Francziaország határába. Azonközben Napóleon Drcsdában marsall Soultot 1 Jul. hadnagyává 's a' Spanyolországban táborozó franczia sereg fővezérévé nevezte. Ez öszvehuzta a' szétszórt franczia hadi erőt 's nem csekély sereget állita eleibe a' benyomuló ellenségnek. 24 Jul. kezdődött el a' Pyrenaek közti hadakozás. Mindenütt folyt a' csata 1 Aug-ig; de Wellington megtartotta álláspontját 's 31 Aug. megvette rohanással St. Sebastiant, miután az ellenséget , melly fel­mentésére sietett, többször visszaűzte volna. Mindazáltal csak 7 Oct. nyomult ki a- Pyrenaek közül 's ment keresztül Bidassoán. Midőn erre (31 Oct.) Pampelonát a' Francziák elvesztették, Barcelonán'» néhány cataloniai helyen kivül nern volt másutt ellenség a' spanyol földön. *) Wellington erre megerősödött seregével 10 Nov. megtá­madta az ellenséget a' Niville besánczolt partjain és Soult visszahúzó­dott bayonnei táborába. De az angol vezér csak akkor állapodhatott meg Francziaország földjén, miután 9 és 10 Dec. a' Nivén áltjött 's

*) OIW gyilkoló volt ez a ' h í l i o r a , ho jy 30.000 O l a s z t csak 90TO jöt t haza. A' M e ­ni ezered ütközetekben , alattomos gyilkolás és sanyai-uság által 176* főt veszte t t el, és igy ISOS-tóí 1811-Í2; csaknem ÜOO-at évenként . ( L . Hochfelden őrnagy Geschtchtli-che Darstellune sttmmtl. Begebeiihciteii und Kriegivorj'iiUe der badischen Truppén in Spanitn , 1S0S bis Endc 18 l3 , J'reiburg.)

SPANYOLORSZÁG 59

I3-dikig az ellenség több támadásait v i s s z a é r t e . Fohadszálása S t . Jean de LUK volt . Innen .Fan, 1814 visszaverte Suchet megtámadásai t a' Gavenél. Azután Soult fővezérrel 26 Fe*>r. Orthiesnél megütközöt t , 's ezt erős álláspontjából kinyomván, rendet len szaladásban a' G a r o n -ne felé visszanyomta. Wellington nyomon követte az ellenségei, mel l} ' most Toulouse falé vonult Soult a la t t . I t t a ' 10 Apr . tör tént véres ütközet 's a' város (Toulouse) e l fogla l ta tása a' hadnak végét szakasz­totta. L. Cabanis ezeredes História de la guerra de Fspana contra JVnp. Bonaparte , Ferdyiand parancsola t jára a ' had i levél tár i rományai­ból őszveszedve, 1 rész fntroducian ) 808- ig , Madrid l S ' 1 8 ' s francz. P a r i s ; Kigel badení kap i t án} ' , ki szemmel lá tó t a n ú , Der 7 jahtige Kampf auf der pyren. Halbinsel von 1807—14 (Darmst . 1 8 1 9 — 2 2 , 3 kö t . ) ; Kob. Southey Hist. of the Veninsula war (Lond . 1827 3 k ö t . ) ; és Hist. de la guerre dans la I'énHnsule depuis V année 1807 — 14 (Napier angol ezeredes hadnagytól ; ' ango lbó l jegyzetekkel Dü-mastól 2 köt. Par is 1828 . )

A' rendes cortesek már 1 5 J a n . 1814 újra t á r t ák első ülése iket a' fővárosban. 2 Febr . az 1 Jan. 1811 kiadot t végzethez képes t e lha­tározták , hogy VII Ferdinánd, mihely t belép a' spanyol földre, azon­nal megesküdjék a' spanyol monarchia polgár i a lko tmányára 's hogy előbb ne engedelmeskedjenek neki , mint k i rá lynak , mig a' népgyű­lésben le nem t e t t e az elibe teendő esküt . Az Angolországra nézve ellenséges béke- és szövetségi egyeze t , mel lye t Napóleon és VII Fer ­dinánd kötöttek Valencayban 11 Dec. 1813 , a' cor tesektől visszavet ' t e t e t t , mivel ezek már az 1 Jan. 1811 hozott végzetnél fogva min­dent , a' mit Ferdinánd fogsága a la t t teend , megsemmisi tet tnek n y i ­latkoztattak ki . Ferdinánd k i r á l y , ki 13 Mar t . hagyta e l 'Valencayt , végre 24 Mart . 1814 öccsével , I ) . Antonioval (Antal lal) Geronába megjött. A' m á s i k , I ) . Carlos ( K á r o l y ) Suchet marsa l l tó l csak a' királynak i rá iba te t t ígérete mel le t t , hogy t . i .-a' Cataloniában levő Fram'/.iáknak szabad haza menetelt engedend , bocsát ta to t t szabadon. Geronából a ' k i rá ly Tortosába m e n t ; i n n e n , bár a ' co r t e sek sürget ­ve hivták i s . hogy nifnnél elébb sietne a' fővárosba, Saragossába , 's azután l(i Apr. Valenciába utazott . I t t fogadta el a' cortesek köve­t e i t , kiknek szószólója , Bourbon ca rd ina l i s , t . k . ezt monda n e k i : A' haza Felséged hatalmának más határt nem teszen, mint a' mellyet a' képviselők állal elfogadott szerkezeti oklevél szab elő. Azon napon, mellyen Felséged azt állhágandja, szétbomlik ezen i-nnepélyes egyezet, mellyet a' haza ma Felségeddel köt. A' szónok e' szavakkal rekeszté be beszédét: Az ég védje és hoszabbitsa Felséged napjait, ha ezek a' nemzet javéinak lesznek szenteltetve. De ezen kérdésére a' cardinal is-nak,- mikor fog a' polgár i a lko tmányra megesküdn i , azt felelte Fe r ­dinánd hidegen : Erről még nem gondolkoztam. Kevéssel e z u t á n , — Catalonia, Aragónia és Valencia ' .árosainak hovsá ragaszkodásában bizván, neki hűséget esküdött seregektől vétetvén körü l 's nagy be­folyású tanácsadóktól , főképpen Infantado herczegtől , rábeszéltetvén, végre Klio vezér tanácsára , miután a' cortesek 69 tagja i (az ugynev. Persák) neki egy későbbi Mataflorida marquistól , 12 Apr . 1 8 1 4 , az a lkotmány ellen készített óvást nyúj tot tak b e , — egy Valenciában

4 Maj. költ hirdetményében a' cortesektől feltételetlen elfogadás vé­gett elibe terjesztett a lkotmányt semminek ny i la tkoz ta to t t ki . Eguia vezér ál tal 10-ben Madridban Alvarez Guerra, Garcia Xereros é s O á o -nojo ministereket \s az országlás legjelesebb t a g j a i t , Agar t és Cis-car t , mint a' cortesekeit is (D. Augustin Argue le s t , ki el Divinnek neveztetett 's még C3-at) elfogatta 's 14 Maj . bement Madridba. A'• nép , melly a' cortesek ál tal bevitt rendes adók mia t t béké te lenke-de t t , lelkesedéssel fogadta őtet. Ferdinánd enyhi te t t e a ' k i r á l y i mél­tóság kemény formáit ; de annál kegyet lenebbül bánt a' cortesek és

CO SPANYOLORSZÁG

József pártolóival . Mh;leu katonat iszt le a ' k a p i t á n y i g , kik József­nek szolgáltak ,-. feleségeikkel 's megért korú gyermekcikkel e g y ü t t , örökre száműzettek Spanyolországból . Hasonló sors érte a ' s ta tus ta ­nács polgári tisztjeit a' hadi bizlosokig. 1S19 több Spanyol élt szám­kivetésben GOOO-nél 's a' minden polgár jogoktól megfosztattak , el­fogattak v. kiűzettek száma 12,000-re ment. Az alsó rangú ka tona­t iszteknek 1819 megengedtetett ugyan a' v i s sza té rés , de viseletekről a ' katonai mentségbiztosság előtt ki kel lel t magokat t iszti tniok a' vád alól . A.' szabad kőmivesek rendje el törül tetet t 's az eretneknyomo zás v i sszaá l l í t t a to t t ; a' szerzetesek 's klastromok jószágaikba vissza­helyezte t tek 's a1 20 SVIaj. 1815 költ végzet á l t a l , a' Jesui táknak minden 1 7 6 7 ol ta tőlök elvett jogok 's birtokok kiadat tak 'a az or­szág minden városaiba leendő visszatérések megengedtetett . Megígér ­te ugyan a' k i r á ly ama 4 Maj. 1814 költ hirdetményben , hogy sza­bad elveken alapulandó a lko tmányt fog bevinni 's a' corteseket üsz-vehivandja , kiknek megégj ezések nélkül semmi adó se fog a' népre teletni ; ugyanabban a' despotismus ellenségének is nyi la tkoztat ta ki m a g á t , . ' s személyi és bir toki bátorságot 's azt í g é r t e , hogy a' s ta­tus pénztárát a' c ivi l l is tetől különválasztja , sajtószabadságot enged törvényes korlátolások a la t t 's a' jövendőben hozandó törvényekre néz­ve a' nemzet corteseivel tanácskozni fog ; — de mind ebből semmi se tör tént meg ! sőt inkább pol i í icai igazságszolgáltatási despotismus kezdődö t t , m í l l y az ország különbféle pontjain nyugtalan je lene teke t !s öszveesküvéseket szül t . Leg.yen elég a' sok közli! ezen egy pé ldá t felhozni : Sarágassanak halhatat lan védője , Calvo de Kosas , mivel szabadon gondolkozott 's egy öszveesküyést nem va l lha to t t meg , 5 óráig kínozta tot t . Ájultáig á l lha ta tos maradt . A/,ou lérjliak közül , k ik a ' cortesek zászlója a la t t Ferdinánd visszahelyezletéséért küzdöt­tek , mint öszveesküvők, mivel a' szerzetesek ura lkodásának ellene szegü l t ek , Por l ie r , Laey és Yidal , nagy ..számú katonat isz tekkel e g y ü t t , kivégeztettek. Mina 's mások szaladás á l t a l megmenekedcek. Az Elio vezér á l ta l Jau. 1S19 elnyomott öszveesküvés miatt 13-an akasz ta t tak fel. Legnyugta lanabb volt a ' sereg. lniiec gueriliák vagy öszvecsoportozott katonák Spanyolország belső részeit báiorságtala-nokká t e t t ék . Még a' nép szabad ideákra nézve fogadékonytalan so­kasága is idegen let t az országiastul v mivel a' legkeményebb önkén­nyel a' zavar és nyomorúság is naponként nevekedett. A' nép felsőbb, osztályaiban annál ellenségesebben szakadtak el a' sevvilisek és li­berál isok pár t ja i . Az utóbbiak elveit m á r y l 8 i 3 hevesen támadta meg Don Mat th . Vínijesa, tamajoni l e l k é s z , foMVŐjratában. Most a' servi-l isek legfoganatosabb eszköze az Atalaya de.la Mancha Augustin de Castro h ieronymita á l ta l kiadot t folyó i ra t vpdt. Így ébreszte te t t 's ébredt fel az üldözés és nyomás szelleme,- melly minden szenve­délyt munkásságba hozott . Híjában intették 's figyelmeztették a' k i ­r á l y t szabad elmü férjliak, mint Euipecinado* Kaf/lesteros 's m. Szám­űzettek ezek , v. bezára t tak köszönet he lye t t . üVropa halgatot t . 6 évig ( 1 8 1 4 — 1 8 2 0 ) ura lkodot t Ferdinánd kor lá t lan "hatalommal. Az 1814-k i párisi béke visszaadta Spanyorországnak St. Oomingo F ran -cziaországnak engedett részét 's későbben a' hajdani e trur iai k i rá ly­nak , egy spanyol k i r . berezegné f iának, PARsiíbozi (1. e.) jusa is megesmerte té t t . 1815 ol ta VI1 Ferdinánd uj egyezeteket k ö t ö t t , fő­képpen a ' rabszoígakereskedésre nézve , Nag jb r i t ann iáva l , mal iynek némeliyek szerint azt. is m e g í g é r t e , hogy Francziaországgali nemzet­ségi egyezetét nem ujitandja meg. ' Egyébi rán t ugy l á t s zo t t , több bi­zodalommal volt az o ro sz , mint az angol követhez, bar Angolország, melly 33 inil. f. s ter l . fordí to t t a' spanyol háborúra , mindenek fe­let t megérdemelte volna Ferdinánd b izoda lmát , midőn ez azt javalta a e k i , hogy a ' cúrtesek a l k o t m á n y á t , fentartván a ' szükséges változ-

SPANYOLORSZÁG Cl

ta tásokat , fogadja el . Napóleon Elbából visszatértekor 1815 sereget küldött a' franczia határokra. De a' brasi l ia i udvar ra l , — melly Mon­té Arideot a' P la ta kel. partján e l fogla l ta t ta , mivel Spanyolország Olivenzát, a ' hécsi congresz végzete e l l e n é r e , Por tugá lnak visszaadni nem akar ta , — folyt perlekedést a" k i r á lynak 's öccsének 2 po r tuga -li herczegnékkeli (1816) házassága nem csendesítet te le . Mindazál ta l Angolország közbeszólása visszatar tot ta Spanyolországot az 1 8 1 9 fel­tett Portugálba ütéstől. Hosszas halogatás után a' Casa d' Yrujo nsi-nister és Onis követ ál tal az éjszakamerikai egyesül t s t a tusokka l 22 Febr . 1819 fcöíött egyezés, mellyben Spanyolország a' F lo r idáka t 5 mii . dollárért az egyesült s ta tusoknak enged t e , j óváhagya to t t . Ezen­kívül J 8 I 6 a' németalföldi k i rá lysággal az afr ikai rabló s ta tusok e l ­len védő szövetség köt tetet t 's a' belső mesterségi szorgalomnak fel­ébresztésére minden idegen pamutpor tékának bevitele megt i l t a to t t 2ö Oct. 1816. Legtöbb munkásság az amer ika i békétlenek elleni készü­letekre fordíttatott , kiknek panaszai 's kérései nem ha l lga t t a t t ak meg . A' király lázadóknak nyi la tkozta t ta ki őket 's feltéfeletlen megadás t kívánt. Tehát (részint haszonvehetetlenekké lett) hajókat vet t Orosz­országtól 's másoktól. De a' s tatus pénztárának roncsolt á l l apo t ja miatt csak lassan mehettek a' készüle tek , ugy, hogy a' fe lkel tek ra ­bló hajói a' spanyol par tokhoz szemközt inertek menni 's i t t ve t ték el a' spanyol ha jóka t , inig a' k i r . tengeri t i s z t e k , zsoldjok nem fi­zettetvén, éhen hal tak el. Végre Cadiz varosa szabadságot k a p o t t , hogy tulajdon költségén fregátokat álli thasson ki , kereskedésének vé­désére, l t ly szorultságában a' k i rá ly két veszedelmes eszközhez nyú l t , u. in. az adók feljebbemeléséhez és költsönözéshez. A' cor tesek e l ­fogott tagjaira hozandó i t é l e t , miután az erre kinevezett biztosság szelidebb nézetei miatt több izben szétoszlat ta tot t , magától a' k i r á l y ­tól mondatott ki , 's a' foglyok részint erőségekbe és afr ikai várak­ba vitettek , vészint klastromokba száműzettek , részint a' ka tonaság közt szórattak szét. Az országlás elveinek ingadozását 's az a l a t t o ­mos fortélyok j á t é k a i t , bizonyítja a ' ministerek gyakor i vá l toz ta tá ­sa. Így bocsátotta el a' k i rá ly 6-todszor 30 Oct. 1816 az első s ta ­tus t i toknokot , Don Petro Cevallost , kinek sok részvéte volt a' cor­tesek tagjainak üldöztetésében. Általánosan 1814—19 25 minis te r -vállozás történt 's többnyire hirtelen 's keménységgel. Ezen vál tozá­sok nagyobbára a' Camarilla (v. a' k i r á ly személyes szolga la t já ra rendelt udvari kar) befolyásának szüleményei vol tak. A' ministei-ium Jun. 1819 történt megbakta olta a ' statustatiácsban Lozano de T o r -res igazságminister b i r t legnagyobb befolyással. E' legelszántabban szegezte magát ellene ass olly gyakran várt és két k i rá lynétó l (egyik portugáli berezegné vol t , ki Dec. 1818 gyermektelenül hal t m e g , a ' másik, kit Oct. 1 8 1 9 vett el a' k i rá l ) ' , Józéfa szász herczegné) híjá­ban kért köz bocsánatnak 's hasonló szelídebb rendeleteknek. De mi­dőn Torrest herc/.cg San - Fernando k i n y o m t a , még mindég ha t a lmas maradt a' Caniarilla. Ezenkívül a' k i r á ly bizodalmát páter Ciri lo és gyónta tó ja , l ienromo, bír ták. Az önkény párt jának főoszlopai vol tak még Ugarte ügyvéd és páter Manrique. l l l y tanácsadók minden tervet semmisítettek a' status megmentésére. Garay uiély belátasu financz-minisícr jobb íinauez : és adórendszerét nem vihette ki , sőt e lbocsát­tatott . Végre az amerikai gyarmatok elveszvén , ezen veszteség a' r ég i , minden nemű visszaélések á l ta l talpkövében megrendi t te te t t mo-navehia felfordulását is siet tet te. (L . a' Spanyolországban dühöskö­dött zenebona 's lázadás okaira nézve : báró l íüge l Spanieti und die Révaiul ion , Leipzig 1821 ; Fiévée De V Eapagne et des conséquenccs de V hitercenliott armée, 2 kiad. P a r i s ; Jul l ian l'récis historique des principanx éténemens, qui ont ámené la ríeolulion d' Etspagne , Pa r i s 1 8 2 1 / és de Pradt Európa nach dem Congresze ÍM A'achev ,. ki már

62 SPANYOLORSZÁG

18,10 igy irt Spanyolországról: Ha a' királyszékeket félteni lehet, tehát figyelmünket nem Franczia-, hanem Spanyolországra kell for­dítanunk ; nem a. franczia democratia fenyegeti azokat, hanem azon botránkoztatás , mellyel Spanyolország a' 19 száz. az inquisilioval , szerzetesekkel és oktalan despotismusával kövef el. Onlealucsonyitása veszedelmesebb a' királyszéknek, mint a' democratia. A' széliéinek nagy statusában minden királyszék sorsa egyenlő; a' mi egyiket meggya­lázza, a' másikat is találja 's a' spanyol jelenetek több kárt lesznek a' fejedelmeknek mint a' franczia gyűlések. Innen ilnropa Spanyolor­szág dolgaiba avatkozása törvényes volna; mert ezen status világré­szünket sok rosszal fenyegeti.)

Spanyolország emiitett felfordulását 1820 a' sereg okozta. Már korábban öszveeskiidtek egyes katonatisztek, a' cortesek alkotmányá­nak visszaállítására. Porlier, Mina , Lacy , Vidal, egyik a' másik után, fejei lettek a' semmisitett statusalaptörvényhez ragaszkodó pártnak; de szerencsétlenek voltak. Mina futással menekedett meg; a' többiek kivégeztettek 's rokonaik kínpadra húzattak, vagy töm-löczbe vettettek. A' tartományokban Elio és Eguia rettentéssel ural­kodtak ; ama Valenciában, e' Granadában. Azonközben Buenos-Ayres, Chile, Venezuela (1. COLOMBIA) amerikai tartományok és Ujgranada kivivák szabadságokat; a' fenyegetett Limának segítségre küldött se­regek szerencsétlenül jártak 's a' cadizi nagy készület elnyelte a' te­mérdek költsön-pénzt, sőt magát a' hi tel t , a' nélkül, hogy lett vol­na belőle valami. Mégis sürgette a' király e' feltétel végrehajtatását. Ugy látszott, mintha az országlás a' világtengeren túl akarta volna a' sereget száműzni, mivel szellemétől lelt. Ekkor alattomban terv te­tetett a' status megváltoztatására 's a' közönséges lázadás kitörése 1 Maj-ra 1S20 határoztatott. Ezen tervvel titkoson öszveszövetkeztek a' katonatisztek, kiknek czélja hasonlóul a' cortesek alkotmányának visszaállítása volt, mire okosan használtatott a' katonaságnak Ame­rikába evezéstóli idegenkedése. Már egész ezeredek eltökélek , hogy a' hajóra ülésnek ellene szegüljenek, 's maga a' főparancsnok Ó Don-n«l , gróf Abisbal, is be voU avatva a' titokba. Ez az egész dolgot elrontá ; 'nert midőn büszke feltélelét, hogy mint diitatur , intézze el a' monarchia sorsát, a' polgári hatalomtól gátoltatni látná, a' király részére lépett vissza 's 8 Jul. 1819 a'sereg azon részét (7000 embert), melly mar jelt adott a' felkelésre, lefegyverkeztette ; 123 tiszt elfogatott , 's ezek közt 14 főtiszt. Az ezt követett sárga hideg félben-szakasztatá a' készületeket. A'égre Dec. 1819 parancsolat ada­tott a' katonaság részenkénti hajóra ültetésére 's már Jan. 1820 meg kellett volna a' dolognak történnie, midőn 4 batalion D. Rafael RIEGO (l. e.) ezeredes hadnagy alatt 1 Jan. reggeli 8 ómkor , S. Jü­anban az 1812-ki alkotmányt kihirdette, erre az arcosi lőhadszálást bekerítette, a' királytól Abisbal helyébe kinevezett főparancsnokot, Callejot (gróf Calderont) , vezérkarját és Cisneros tengeri ministert elfogta, Sau-Fernando és S. Pedro erőségeket elfoglalta, lsla de León városát (40,000 lak.) hatalma alá hajtotta '» a' S Jul. következésé­ben tömlöczbe vetett tisztekat kiszabadította. Ezek közt volt a' fel­keltektói már előre fővezérré választatott ingenieur - ezeredes Antonio Quiroga. Hanem Cadiz megtámadtatása sikeretlen maradt.' Itt a' ten­geri katonák ellenállónak, 's a' felkeltek nem bírtak elég erővel, hogy a' cadizi földszorost védő Cortadurát megvehessek; elfoglalták mindazáltal la Caraccát , hol a' tengeri fegyvertár, egy lineahajd, több ágyúzó sajka , szálitó eszköz 's é-lelem estek kezekbe 's hol több száz slatusíoglyot helyeztek szabadságba. Majd nevekedett a' nemze­ti sereg — igy nevezték magokat a' felkeltek — a' hozá áltmenő ki­rályi katonaság által 's már 9000 tett száma." Quiroga ennek nevé­ben kinyilatkoztatta, hogy a' királytól az alkotmány elfogadtatását

SPANYOLORSZÁG (53

kívánja. Egyszersmind Isla de Leoitban idelgi Junta á l l í t t a to t t fel. Be a r r a , hogy a' Cadiziakat feltételekre megnyer jék , az i t t közön­ségesen t isz te l t Cienfuegos püspök befolyása 's ellenzése miat t nem mehettek. Azonközben a' kir. seregek tisztjei Sevillában D. Manoel Freyre vezérnek adták által a ' főparancsnokságot , ki a ' k i r á ly tó l megerősí t te te t t , mivel katonái közönségesen szeret ték. Híjában ipar­kodott F r e y r e a' lázadókat köz bocsánat és más ígéretek á l ta l lefegy-verkeztetni. Végre mintegy 12,000-ből ál ló sereget gyűjtvén öszve Jan. végén 's ezzel Isla de Leont Chiolaná 'g , Conillg és a ' cad iz i öböl éjszaki részéig körülker í tvén, megijedve kénytelenitfetett t apasz ta ln i , hugy a' sereg maga is ingadozott 's polgár társa i ellen fegyvert fog­ni nem akart . A' kir . vezér t ehá t legalább Cadizt igyekezet t há to r -ságositni , hol egy San Jugo ezeredestó) 24 Jan . intézett lázadás a ' sereg és lakók közt csak nehezen nj omnthatoí t el. A' lázadók most megtámadásokban csak C'ortadurára korlá tolák magokat . Hogy mind­azáltal a' g ibral tár i öböllel való öszveköttetéseket fentartsak, merész Kiego alat t 2500-ból álló c sapa to t , mel lyet Cruz vezér egy k i r . se ­regcsapattal 9 Febr . híjában iparkodot t v i s sza ta r tan i , küldtek Alge-zirasba, hol az alkotmányvitatók éppen olly kevés el lenállást t a l á l t ak , mint más helyeken. Végre Kiego, t á r neki O' Donnel József nyomában volt is , a' 1 7 és 18 Febr . tör tént ütközetek után akadá ly ta lanu l be­ment Malagába (19 Febr . ) és táborozását , 0' Donnel csapatjávali csa­tázása u t á n , Kciján és Cordován keresztül Antequera felé f o l y t a t t a , hol a' nép nugyobbára az a lkotmányhoz szí to t t . A' Quiroga a la t t lévő nemzeti sereg azonközben nyilvános beszédjével 3 Jan . a' k i r á l y ­im/. , nemzethez, k i r . sereghez, tengeri katonasághoz és Cadiz váro­sához, fordult , est nyi la tkoztatván k i : Mi nem akar juk a' k i r á lyszé ­ket megbukta tni , sem a' k i rá ly t e l h a g y n i , csak a" hazát kívánjuk a' végpusztulástói megmenteni , a' néptől h i t te l pecsételt törvény á l t a l . A' spanyol nemzethez intézett felszólítás a' s tatus és nemzet hanya t ­lásának okait rajzolta l e ; előadta a ' királyezék és nép veszedelmét alkotmány és szabadság nélkül . Most csaknem egész Spanyolország­ban felébredt azon szándék , hogy a' cortesek a lko tmánya he lyreá l -lit tassék ; először a' városokban. Corunában és F e n o l b a n a' nép és hadi evő 21 Febr. megerősítette az a lko tmányt és Don Pedro A g á r , a' cortesek országlásának tagja , vette á l t a l az előlülést a' ga l re ia i Juntában. Murriában 29 Febr . h i rdet te te t t ki az a lkotmány ; a' nép lerontotta az inquisitio paloláját 's a' szent törvényszék tömlöpzéből a' kormány fejeivé léptek ki Alpuente és Torri jos* Nem sokára az egész cantabriai p a r t , St. - Ander (28 Feb r . ) , Cviedo és B i l b a o , az 1812-ki alkotmány részére nyi la tkoz ta t ták ki m a g o k a t ; e r re az a ra-goniai törvényhatóságok , kezet fogván a' néppel és katonákkal Sara-gossában , 5 Mart . felkeltek. A' gueri l lák ret tentő vezére , Franc isco Kspoz y Mina , is kiszabadulván páris i száműzetéséből , felütötte 25 Felír. Navarrában 's éjszaki Spanyolországban á* nemzeti sereg 'zász­lóját. Ugyanez idő tájban fogadta el Pampelona i s , önnön ösztönéből, az a l k o t m á n y t , mellyet ugyanott Kspelefa a lk i rá ly helyezett erőbe. Madrid maga is mozgásba jött. Innen Abisbal vezér, Catalonia he lye t t Oéanába (Madridtól JO leguasnyira) m e n t , hol a' k i rá ly védelmére sereget kellett volna öszvehuznia; de testvérével, O' Donnel Káro lya l , Sándor császár ezeredének parancsnokával , 4 Mar t . maga kiá l to t ta ki az a lkotmányt . Mindketten egyesültek erre Riego ezeredessel és 0 ' Donnel vezér, ki Riegot nyomon k e r g e t t e , kevés sereggel t é r t vifsza Freyre fővezérhez , ki m o s t , miután több batalion (t. k. a ' S o -ria ezered .Cadizból, IS Febr . ) ment ál tal a' l ázadókhoz , mivel sere­ge alig tett már 7 0 0 0 - e t , az a lko tmányt maga hirdet te ki Sevillá­ban, mire egész Andaluslában fegyverny ugvas lön. jRzen kellemetlen hírek a ' k i rá lyt f e l r i a sz to t t ák palotájának bátorságábiil . Már 29

64 SPANYOLORSZÁG

Febr. tudósíttatott az országlás a' közönséges lázadás tervének leg-közlebb leendő kitöréséről. Innen Ferdinánd kormányzó Juntát állí­tott fel Don Carlos herczeg alatt. De e' minden engedékenységet el­lenzett ; Don Francisco herczeg ellenben a' cortesek öszvehivatását sürgette. Ekkor Ferdinánd a' Valladolidbá száműzött Ballesterost visszahívta ; de e' nem vállalta lel Freyre helyett a' sereg vezérlését, sőt a cortesek öszvehivatására szavazott. A' szent szövetségtől segítsé­get kérni már késő volt. E'lépés a'királyt életének és koronájának el­vesztésével fenyegette. Éppen illy kevés tetszést nyert Elio javalla­t a , hogy t. i. a' király Madridbóltávozzék el. Végre 3 Mart. meg­parancsolta Ferdinánd első ministerének, herczeg San - Fernandonak, hogy a' régi statustanácsot hivja öszve , inelly czélirányos javalato­kat terjesszen eleibe 's mellyel minden törvényhatóság , a' legfelsőbb törvényszékek , még az egyetemek , mint .egyes hazafiak is , ideáikat 's véleményeiket nyíltan 's szabadon közölhessék. De már késő volt. A' király eddigi tanácsadói elnémultak 's a' veszély annyira neveke­dett , hogy minden egyesült a' szorongattatott királynak a' cortesek öszvehivását ajánlani. —Ferdinánd tehát C Mart. megparancsolta azok öszvehivatását a' monarchia hajdani törvényei szerint. De a' nép te­le torokkal kiáltott : Nem a' hajdani elavúit corteseket akarjuk mi : az 1812-ki alkotmányt és corteseket akarjuk! —Maga az órsereg is, iae értvén a' házi csapatokat i s , mellyeühez a' nemzeti haderő Mi-guel Lopez Dános és a' földmérő test , Feiipe Arpo Aguero a la t t , 4 Febr. nyilatkozásokat küldöttek , eltökéltnek mutatta magát, hogy ha a' király az alkotmányt nem fogadamija el , a' nemzeti sereggel kezet fog, mindazáltal a' király védelmére 2 batalion hátramarad­jon. Végre — 7-dikben estve 10 órakor — Ferenci berezegnek , a' madridi püspöknek és Ballesteros vezérnek rábeszélésére, Vll Ferdi­nánd engedett a' környülállások sürgető parancsolatjának, 's teljesí­tő azt , a' mit régolía megtagadott a' nemzet köz kívánságától. 8 Mart. kerán megjelent végzete, mellyhen a ' 'k i rá ly magái késznek n3'ilatkoztatta a r ra , hog3> az 1812-ki corteseket öszveliivja 's a' nép közönséges kívánsága szerint az 1812-ki alkotmányra megesküdjön. Ez a' végzet megnyugtatta a' fővárost. S-ban Ballesteros, a' nép kí­vánsága szerint 's a' király parancsolatjára, viszszaállitotta Madrid­ban a' városi törvényhatóságot, (aynntamiento), mint !8 I4 a' corte­sek alatt volt. E' maga azonnal mind azon tagokat kirekesztette ke­bléből, kik akkor az alkotmány eltöröttetétféhez szítottak. Ugyan­ezen napon a' po'iticai botlások miatt elfogattak 's száműzettek ré­szére is közönséges bocsánat hirdettetett ki, mire a' nép és Balleste­ros az inquisitio tömlöczeit felnyitották , mellvekböl jött ki többek közt az eltűnt gróf Montijo. 9-ben Vll Ferdinánd ideigi Juntát ále litott fel 1 1 tagból, hogy a' cortesek alkotmányhoz képesti hivatalba iktattatásokig segéljen minden országlási tárgyakat elintézni. Fejévé ennek Bourbon cardinalis , toledoi érsek (ez eddig kegyelemvesztés-ben volt) neveztetett, ki tartotta a' királyhoz a' feljebb említett fon­tos beszédet Valenciában. — Alelólülő Ballesteros volt. A'tagok közt kitetszettek gróf Taboada , de Mechoaran valiadolidi püspök (felvilá­gosodott statusférjfiu , kit a' király előbb ministerré nevezett k i , de elbocsátott), Don Manuel Lardizabal és Valdemnros , ki egykor, mint valenciai kormányozó, Elio vezér azon tanácsának, hogy az alkot­mány félretétessék, ellene szegült. Ezen Junta előtt 's a' madridi ayuntaniiento küldöttsége jelenlétében, megesküdt a' király ugyan­azon napon az alkotmányra 's a* palota balconjáról ismételte esküjét az öszvegyült nép előtt. Azután D. Francisco Ballesleros, kit Fer­dinánd a' középponti seregnek , melly CastiHóban állíttatott elő , ic- . zérévé nevezett, 's minden madridi törvényhatóságok letették az al-

SPANYOLORSZÁG 65

kötmáuyra *) h i t e k e t ; ugyanazt, . tették az órsereg 's testőr i s . 10-beii a' király nyi la tkozta tás t hirdetet t ki a* nemzethez , mellyben t. k. ez Olvastatott: 1814 alt lritl:m, hogy az alkotmány nem a' nép akarat­ja, 's azért nem fogadtam el akkor. Most fo lyta tá megesküdtem ezen alkotmányra,, mellyet kívántatok 's én leszek legerősebb támasza. He­tet fogva képviselőitekkel , egyenes lélekkel kívánok én az alkotmány pályáján menni, 'sa'í. Ugyanezen-napon a' k i rá ly a' Juntá tó l java­latokat k ívánt , hogy a' személyes szabadságot 's a' sajtó szabadságát rendbe hozza. Egyszersmind több végzetet bocsátot t k i , k ínálgatván a' Juntát 's ennek megegyeztével , mellyekben azt parantsol ia , hogy az alkotmányi törvényhatóságok tapasz ta l t férj fiakkal, k ik a' nép sze­retetét megnyerték 's a' köz véleményt e smér ik , töltessenek be. En­nél fogva minister IVlataflorida., gróf Punon de Ros l ro 's herczeg d' Alagon, a ' testőr pa rancsnoka , Wel l ington b a r á t j a , kényte íeni t te t -tek hivatalaikat letenni. Ezek , mint Ramirez, Montenegró, Chanior-ro (a' király Camaril tájának tagja) 's mások , hirtelenséggel oda hagyták Madridot. Ferdinánd már 10-ben minden ere tneknyomozó törvényszéket (inquisitio) is e l töröl t a 'mona rch i ában , mint a ' mellyek az alkotmánnyal nem egyeznek meg 'p a' cortesek 22 Febr . 1 8 1 3 végzete szerint már semmisit tet tek. Er re 1 l -ben a 'kegye lem-és igaz-ságministerré nevezett D. Jósé Garcia de la Tőr re (az 1808-ki kö­zépponti Junta tagja) minden rendeletet visszaál l í tot t , mel lyek a' sajtó és személyszabadságot i l le t ték. Egyszersmind az ideigi Jun ta a ' királynak páter Mar iná t , san-isídoroi kanonoko t , felvi lágosodott főpapot (V Teória de las Cortes szerzőjét) a jánlot ták gyónta tó a tyá­nak. — Azonközben már 10-ben Catalohiábau is he ly reá l l í t t a to t t az 1812-ki a l k o t m á n y , mire a ' nép Barcelonában Castanüs helyet t mar-quis ü. Jósé de Castel lar t nevezte ki he ly ta r tónak 's az inquisit io i ro ­mányait m-egégette. Mufciában *•• Alicanteban az a lko tmányra 12 Mart . tör tént az esküvés. Így az uj rendszer egész Spanyolországban közönségesen megesmertetet t 6 nap lefolyta a la t t . Csak Cadizban, hol ennek 10-ben kellett volna megtör ténn ie , keletkezet t véres ellendol­gozás , mivel a' k-ralyi sereg az öszvegyült népet meg támad ta , mi ­dőn midtégy 150 polgár veszté életét 's még több sebesi t te íet t meg. De az a' t e r v , hogy Quirogát e l fogják , 's a' Riego ellen Sevil lában koholt szándék, nem sültek el . Cadizban a' csendesség nem á l l í t t a t ­hatot t elébb v issza , mint a ' várőrnek megvál toztatása u t á n , mi ié i t t is megtörtént 20 és 21 Mart . az a lko tmányra való esküvés. Sevillá­ban e' már 10-ben v é g b e m e n t . Hanem Bi scayábsn , hol a' rendek eleinte régi jogaikat v i t a t t ák , csak 2 0 . Mar t . fogadtatot t el az a l ­kotmány.

A' k i rá ly folytatá m o s t , TÍZ ideigi Jun ta segí t ségével , az egész kormányzási rendszert az alkotmányhoz képest u j raa lkotn i . A' casti-

*) Ezen alkotmány az eredetiből le van fordítva e' ez. a. Uie Constitution der Cortes und die provisorische Constitution der feremigten JJroi>inzen von Südameriha ; aus den Urkunden uhersetzt , mit historisch-statistischen Einleitunge.n (Lc ipz . 1820. ) Az 1791-fci franczia alkotmányhoz igen hasonló *s 334 czikelyt foglal magúban. A* cortesek , kik képezték a' királyai egyött a' legfőbb hatalmat '» felső házra nem- osz-luttak el, gyüléso mintegy 150 tagból állott ; a' k i r á l y , kinek kezéhen vol t a' végre­hajtó, fiatalom , de a' cortesok végzeteire nézve csak halasztó vétóval b i r t , nem volt feleletterh alá vetve ; hanem ministepei igen. A' király a' cortesek javalatáia 40 tag­bél álló statnatanácsot nevezett ki. De ezen statustanácsban csak 4 papnak 's 4 nágy-

,nak (Grand) lehetett s z é k e ' s szava. A' cortesek oszvegyülhettek , ' a* király meghívása/ nélkül is. Személy bátorsága és sajtó szabadsága megésmertettek 's tö rvények által meg­erősíttettek. Egyébiránt ezen egyenkénti , kormányzást illető határozatokkal rendin tu l terhelt oklevélnek azon nagy hibája vol^t, hogy a' democraticttro pr incipium a' mona r -ehicummal ezen utolsónak káros viszonyba helyextotclt 's hogyi as a r i s tocra t icum p r i n ­cípiumra kevés tekinget volt.

5

66 SPANYOLOKSZAG

liai és indiai tanács helyébe közönséges főtörvényszék lépett, a' ho-zá tartozó altörvényszékekkel. A' status adóságainak igazgatása kü­lönválasztatott a' kincstárétól. Az uj ministeriumnial — mellybe D. Jósé Canga Arguelles, mint financzmiiijster, D. Perez de Castro, mint külső dolgok statustitoknoka (San-Fernando herczeg hegébe) , Giron marijuis de las Aniarillas vezérhadnagy, mint hadminister (Eguia vezér helyébe) , D. Alvarez Guerra , mint belső minister, D. Garcia de la Tő r r e , mint igazságminister, D. Ant. Porcéi, mint gyarmatok ministere, D. Salazar (a' tengeri dolgokról irt legjobb munka szerzője) mint tengeri minister és D. Santa - Maria de Parga y Puzga , mint az országlás levelezéseinek titoknoka léptek be *) — egyszersmind uj statustanács keletkezett D. Joachim Blake vezér eiőlülése alat t ; D. Pedro Agár tagja lett ennek. Az ország tartomá­nyaiba Xefes politicos (praeíectusok, kormányzók) tetettek a'polgá­ri kormányzás fejeivé , az eddigi főkapitányok mellé 's n' polgárka­tonaság helyett nemzeti őrsereg állíttatott fel. A' klastromi szerzetesek­nek megengedtetett, hogy klastromaikból végképpen kimehessenek. El­végeztetett a' czéhek eltöröltetése, az I8I2-ki cortesek végzeteinek vég­rehajtatása, mellyek a' földes uii törvényhatóságot senimisittették's az országnak uj elosztatását rendelték. A király az alkotmányhoz képest e' cziniet vette fel: VII Ferdinánd, Isten kegyelméből 's a' spanyol monarchia alkotmányánál fogva Spanyolországnak királya. Végre az alaptörvény a' cortesek első gyűlésének felnyitásával, 9 Jul. 1820 teljes erőbe lépett. Ez a' gyűlés a' félsziget 149 követeiből á l lot t , ide nem számlálván az amerikaiakat, kiknek képét mostan az ekkor Spanyolországban volt Amerikaiak közül választott 30 követ viselte. A* cortesek üléseik 3 hónapja alatt (9 Nov-ig) a' liberálisok , afran-cesadok és servilisek pártjait iparkodtak öszvebékéltetni, az elsőb­bek hevességét, melly kiváltképpen Mudridban a' Lorenzini szövetke­zésben vagy clubban, (más nevén Fantana d' oroban) mutatkozott, zabolázni, a'második tagjait polgárjogaikba visszahelyezni, 's a/, utol­sóknak, kik az öszveeskiivéseket 's lázadást pártolták, ellendolgozá­sát semmisitni , egyszersmind pedig a' köz jövedelmi szükséget 's a' status más fogyatkozásait orvosolni akarták. De az erre tett rende­letek, mint a' klastromok nagy részének 's a' majorátusok eltörölte­tése , továbbá az iigy nevezett Persákra fogott azon gyanú , hogy az alkotmánytól elállottak, '» több alkotmányra megesküdni nem akaró papok száműzetése, nagy békétlenséget szültek. Portugál határán úgynevezett apostoli Junta 's különböző tartományokban több, parasz­tokból, szerzetesekből 's hajdani guerilla - katonákból állott csopor­tok (mellyek közt Merino papé legrettenetesebb volt) keletkeztek, hogy az Í812-ki alkotmány által igen korlátolt királyi hatalmat haj­dani jusainak teljes kiterjedésébe, 's a' szerzeteseket birtokaikba visz-szahelyezzék. — Más felől több városban, kiváltképpen ffarcelloná-ban és Madridban, a' demagogicus népszövetkezelektől felingerlett pórnép emelkedett fel 's indított lármát , mert azt vélte, hogy a' szabadság veszélyei fenyegettetik 's a' királyi testőröket, az alkot­mány ellenségeinek nézvén , 3 napig tartotta kaszárnyáikban bezárva. Csak a' madridi őrsereg 's a' nemzeti őrség akadályozták meg a' vér­ontást. Mind ez 's az egész igazgatás roncsolt állapot ja még iukább gyengítette az országlás erejét- Ez okból midőn a' király a' rendkí­vüli cortesek második felnyitásával tartott beszédében 1 Mart. 1821, méltóságának megsértetése 's több törvényhatóságok erőtlensége mi­atti neheztelését nyilván kimondotta , a' ministerek , kik a' király

*) Salazart , la Torrét és Pargát tevéssel ezután D. Juau Jabat , D. Garcia Hcrrcl'os és D. Antouio Arguelles váltotta*!; fel. • *

SPANYOLORSZÁG 67

beszédének tartalmáról semmit se tudtak, letették hivatalokat , 's Ferdinánd, a' statustanácstól ajánlott férfiakból uj ministeriumot vá­lasztott magának. Meggátolta ugyan a' polgárok és hadi nép józanabb része, — miután a' cortesek, 15 Apr. 1821 , egész Spanyolországot veszedelemben 's vívandó állapotban lenni nyilatkoztatták ki 's a' Ca-racashól visszatért hires vezér, Morillo , tetetett Madridban a' fegy­veres erő fejévé, — a' különbféle pártok kicsapongásait egyes helye­ken 's a' tartományokat megnyugtatta ; de a' nép, melly az esmere-tes Traga la perro által fellázittatott, mozgásai Madridban nem szűn­tek meg, 's 4 Maj. egy dühös csoport tolakodott a' tömlöczök felé, mellyben volt a' király udvari káplánja, Mattias Vinuesa, ki alkot­mány elleni öszveesküvése miatt 10 évi gályahuzásra büntettetett. A' düitösködók erőt vettek az őrökön 's a' fogoly fejét kalapáccsal szét­zúztak. Végre Morillo a' csendességet ismét helyreállította 's ezen vad csoport, melly kalapács (del martillo) csoportnak neveztetett, kicsapongásait megzabolázta. Azonközben a' napolyi és piemonti tör­ténetek 1S21 , nem kévésé ingerelték'az ultraliberalokat (szabadság mellett rendkívül buzgólkodókat) , kik los Exaltados - oknak nevez­tettek. Mivel ekkor egyszersmind egy az ország kebelében organisalt (alkotott) 's mint mondták , a' külföldéi öszveköttetésb«n álló ellen-munkálódásnak megújított próbatételei a' néppártnak békétlenségét felébresztették, sót Morillo lőkapitány is, mint a' nép ügyének ellen­sége, gyanússá le t t , mert az alatta lévő katonasággal egy lázadó csoportot izétkergetett, — tehát a' király kéntelenittetve látá magát 21 Sept. 1821 a' rendkívüli corteseket öszvehivni. Ugyan ez idő táj­ban Aragónia főkapitányának, az Exaltadoktól magasztalt D. Rafael Riegonak, kire, de hamisan, gyanakodtak, mintha a' ki ályságot seminisilni szándékoznék, hivataiátóli megfosztatása uj nyugtalansá­gokat okozott; a' tartományok tele torokkal kiáltozták a" ministerium le tételeset; Saragossában, Bilbaoban és Sevillában nagy rendetlensé­gek történtek és Cadiz fel se vette az országi ás parancsolatait. Éhez jöttek nyáron a' sárga hideg -pusztításai Cataloniában. Ez a' dög, melly 1800 ol ta , midőn legelőször tört ki Cadizban, déli Spanyolor­szágban csaknem évenként mutatkozott, most legkegyetlenebbül dü­hösködött Barcelonában. Ez okból a' frauezia országlás a' határszé­leken egészségi határi ineát húzott. Belső Spanyolországnak ezen vi-gasztalai lan helyezetett sem a' költsönözések , sem a' rendes adó be-vitetése, sem a' nemzeti jószágok eladatása nem segíthettek 'í az ame­rikai tartományokkal! alkudozások kívánt következést nem nyerhet­tek. Sőt Caracasban BOLIVÁR (1. e.) megerősítette a' köztársaságot; a' Chilioták vagy Chile lakói elfoglalták Jul. 1821 Limát San - Mar­tin vezérjek alatt 's Mexicot fügetlennek nyilatkoztatták ki. Még ugyanezen évben elvesztette Spanyolország st. domingoi birtokait , mellyeknék lakói a' haitii köztársasággal egyesültek.

llly zűrzavarban 's mindennemű szerencsétlen környülállásokban az országlás nem találhatott egyéb módot a'szabadulásra, mint a' belső békének visszaállítását \s a' külsőnek erős alapra helyezését. Mindkét czélt mérséklettséggel igyekezett elérni : 's éppets ez ok­ból nem vitettek keményen az Elio , mint; a' cadizi vérontás okozója 's a' sevillai lázadók elleni vizsgálódások; mivel nevezetes emberek­nek kellett volna bajba keveredniek. Ezért került az országlás min­den avatkozást az olasz félsziget dolgaiba. De éppen ezért panasz­kodott a' communerok , vagy az alkotmányhoz keményen ragaszko­dók pártja, meltynek leje D. Romero Alpuente és Ií . Diaz de Mora-les voltak , a' tévelygés és gyengeség ministeriuma ellen ; a' cortesek is azt kívánták Dec. 1821 , hogy a' király erőteljesebb ministeriu­mot nevezzen ki. Végre azon veszély, hogy az országlás rendszerével n;egelégedetlen tartományok , a' középponttól elválnak 's monarchia

68 SPANYOLORSZÁG

helyébe szövetséges statust állíthatnak , ama pártnak 1822 eldöntő fontosságot adott. Több változás után uj ministerium alkottatott,

' mire a' provinciák megadták magokat. Hogy mindazáltal a' belső nyugodalom még inkább megerősíttessék, a' cortesek törvényeket hoztak, a' sajtószabadság, a' petitiojus és népclubb' korlátolására. Fz-által a" köztársasági fanaticusok, a' descamisadok , kik a' monarchiát szétoszlatni akarták, tervei általánosan semmisittettek. Csak a' hit csoportjaival folyt még több* tartományban, hol ugyan az országlás seregei mindenütt győztek, a' csatázás, de a' servílisek (absolutisták) mozgásait egészen nem nyomhatták el. Ez idő tájban (Jan. 1822) nyilatkoztatták ,ki magokat a' cortesek hajlandóknak arra, hogy spa­nyol Amerikát Spanyolország mellékországának niegesmerendik, ha a' két status közt, mellyeknek igazgattatása egymástól .fügetlen legyen, VII Ferdinánd , mint az uj szövetség védura , alatt szövetkezés köt­tethetik. De az é' yégett Amerikába küldött meghatalmaztak ezen feltétel alatt semmi engesztelódést se eszközölhettek. A' király bere-keszté 14 Febr. 1822 a' rendkívüli cortesek ülését.

A' rendes cortesek 3-dik ülésében 1 Mart.-tói 30 Jun.-ig 1822, meUynek elölülője uz első hónapban Riego vezér volt, eleinte a' mér­sékleti párt birt fontossággal 's a' ministerium1', mellyben Martinez de l aRosa , kitetsző tulajdonságokkal biró férj fi u , mint külső dol­gok m'nistere , a' mérséklett rendszerrel tartott , a' cortesek gyűlé­sével megegyezőleg munkálódott. Így a' belső nyugodalom a' rend­del és bizodalommal lassanként visszatérni látszott, midőn S' külső békét kezdé veszedelem fenyegetni. Ugyanis a' Pyrenaek mentében , egészségre ügyelő határvonal név a la t t , öszvegyülekezett franczia seregek nagy száma és a' spanyol száműzettek , névszeriut t|ueseda és Eguia vezérek, Francziaországban tett tervei, az országlásban ag-gódás.t és-gyanút gerjesztettek, hogy a' Cataloniában és Navairában szerzetesek és papok által a' parasztok közt támasztott nyugtalansá­gokat a' franczia országlás pártolná és segítené. Mivel pedig egy­szersmind más tartományokban is kóboroltak úgynevezett bitvédö ka­tonák csoportjai (illyenek voltak már 1821 's ezután Misasé Catalo­niában, Jaimeé Murciában, Merino papé és Zaba'né lliscayában és Navarrában ; mindazáltal némellyek közülök, mint Jaimeé, inkább útonálló rablók voltak , mint poiiticai czélra egyesült felfegyverkez­tek); tehát elvégzek a' cortesek, hogy minden lázadó hely hadi törvé­nyek szerint Ítéltessék meg , 's bog}' az önkéntes nemzeti katonaság az egész országban felfegyvereztessék. A' polgári alkotmányt párto­ló seregek és polgárkutonák most minden ponton győzedelmeskedtek ; de a' belső különbféle pártok zenebonáskodásai megzavarták a' kor­mányzás menteiét. ügy látszott , hogy minden pénzbeli segédeszköz parancsolatjokra készen állott a' monarchia és eg3'házi önkényesség­hez ragaszkodóknak ; a' legkitetszőbb észtehetségü férj fiak a' szabad kőmivesek , a' pallérozott rendek nagyobb száma pedig.a' commune-rok páríja közé tartozott. Legkeményebben küzdöttek a' revolutio kezdetétől fogva a' két utolsó szövetkezetek, mindazáltaj mindenik több különhözó keskenyebb körre oszlott szét. A' szabad kőmivesek közt, kik voltak nagyobhára minde<i kormányhivatalok birtokában, legna­

gyobb poiiticai befolyások volt az Anilleroknak , vagy a' mérséklet­iek parijának , kiknek fejeik Arguelles , Morillo , 'San-Martin vezér és Martinez de la Rosa voltak. .A* comunerok közt a' pallérozottab-bak (Exaltadok) és az alsóbb rangbeliek (Descamisadok) tiszta demo-cratiát akartak felállítani 's clubbjaikban nemi országlást szemmel tartó szövetkezeteket. Az exaltadok leghevesebb tagjaihoz ragaszkod­tak több lármások, a' zurriagisták , vagy a' J5urriago (korbács) czi-mü folyó irattal tartók, de a' -melly, mint mondják, ál nevet felvett servilisektől i ta to t t , azon czéllal, hogy az alkotmányt nagyítás ál-

\

SPANYOLORSZÁG 60

tal gyűlöletessé tegyék. Legtöbb benyomást t e t t ek a ' nagy csoport­r a , a ' Landaburu-clubban ta r to t t beszédeik á l t a l , inellyekben a ' h i ­vatalokban levőket általánosan 's a' mérséklet teket különbözés nélkül alkalmatlanoknak ny-latkoztatták a ' szabadság bátorságosi tására 's borzasztó rendszert javaltak. Kzen Landábur i s ták közt legkitetszőbbek voltak a' cortesck hajdani kö*e te i , Moreno Guerra és l tomero Alpu-ente tüzes ékes szólásoknál fogva ; áe voltak ezen egyesület tagjai kó'zt sok mérsékJett comunerok vagy az a lko tmányhoz 's törvényes rendhez tisztán ragaszkodók is . Azonközben mennél tovább terjesz­kedett Spanyolországban a' comuneroknak vagy a' nép a lko tmányi pártjának , melly nyomós rendeleteket ajánlot t a' csendesség hábor i -tói ellen , befolyása , a' nép öszveszövetkezései á l ta l , annál maga ­sabbra hágott a' ininisteriummali megelégedet lenség, melly a' szabad kőmivesekhez ragaszkodott , kik az- a lkotmán}' javí tásában fáradoztak.

Ekkor Ju l . 1822 a' régi Caniarilla és absolutisták a lko tmányt ellen­ző pártja a' testőr segítségével végválasztó lépést szándékozott teniii az alkotmány öszvedöntésére 's a ' ha tár ta lan hatalom viszaál l i tására . E r r e legközlebbi alkalmat Madridban a' k i r á ly i testőrzők 's polgárkatonák közt k i tör t czhakodások adtak. Hanem a' terv hajótörést szenvedett a" lineaseregek hűségében 's az ayuntamiento és madridi törvényhatósá­gok állhatatos és meggondolt viseletében. Mert midőn a' 4 bata-lionnyi testőrzők azon szín a l a t t , hogy Jef'egyverkeztetés alól mago­kat kivonják, "szálasaikat önkéntesen e lhagyták 's a ' Pa rdo várban és körül te táborba szá l t ak , nem merte a ' k i rá ly magát ol ta lmok a l á ,M adni , mivel a' k i rá ly i palotában marad t 2 batai iont tevő testőrzők a' nemzeti katgnaságtól 's más seregektói szemmel t a r t a t t ak . A" test­őrzők ezeredese, Morillo főkap i t ány , e r re személyesen ment P a r d o -bi , hogy a' lázadókat kötelességekre v isszavigye; de seramirege me­hetett . Ellenben ezen, fellázadt testőrzők 7 Ju l . Madridba bementek, hogy a' k i rá ly t palotájából erőszakosan kivigyék ; de már Pue r t a del Sóinál megtámadtat tak 's szétszórat tak a' Bal íesteros a la t t volt polgárkatonáktól . Á' testőrzők részint a ' palotába sza l ad tak , mire Morillo polgárkatonái i s , ágyúikkal a ' palota felé húzódtak. A' k i ­rá ly , ki eleinte jóváhagyni látszott a' testőrzők tervét 's a' ministere­ket palotájában, kitkit tulajdon szobájában, v igyázta to t t 's őr iz te te t t , most gyengeséget 's határozat lanságot muta to t t . E r r e megadták ma­gokat a' testőrzők. A' visszamaradt két batal ion szabadságot kapot t , bog) fegyvereível, de ágyukészület né lkül , ki takarodjék ; a' többiek­től a ' k ívánta to t t , hogy fegyvereiket tegyék l e , de e ' he lye t t tüzel­ték a' polgárkatonaságra , melly ekkor a' lázadóknak esett , kik kö­zül kevés menekedett meg. Vezé rek , gróf Muy és sok t i s z t , elfo­gattak. A' k i rá ly i testőrzők közül 371 elesett 's 580 megsebesít­tetett . Az alkotmányi seregből 5S meghalt 's 130 sebesi t tetet t meg. Az elfogott testőrzők száma 1 3(!0-ra ment. E r r e csak hamar megad­ták magokat Espinosa vezérnek a ' k i r á l 3 Í karabélyosok is, k ik hason­lóul fellázadtak az alkotmány ellen. 8-dikban minden csendes volt 's* a' bosztiállásnak legkisebb kitörése se mocskolta he az a lko tmány győzedelmet. A' határtalan k i rá ly i hatalomhoz ragaszkodók ezen tel­jesedésbe nem ment erőszakos lépése által , a' mérsékle t tek (anil le-rok) pá r t j ának , melly pairkamara felállítása 's a ' k i r á ly i jogok bő­vítése ál la l , a ' po lgá r i alkotmányt megváltoztatni akar ta , czélja is seui-misittetett . Innen most ismét a ' comunerokhoz csapta magá t . E r r e több nagy Ukin tc tü személyek , kik eránt a' k i r á ly bizodalommal visel tetet t , t . k. Infantado herczeg és de las Amari l las marquis , t a r ­tományokba száműzettek. A' ministerek p e d i g , k ik magokat a ' k i ­rálytól megsértctteknek lenni vé l t ék , hivatalokat mindnyájan letet­ték. Az utánok következtek közt Evaris te S in-Mígue] , l l iego vezér­karának előbbi fe je , most külső m i n i s t e r , és Lopez Bános hadim

70 SPANYOLORSZÁG

nister, a' comunerok rendszere 's szelleme szerint munkálódtak és a' ki rá ly , kinek tekintete 7 Jul. olta egészen alá ment, mindent jóvá hagyott , a' mit tettek. Elbocsátotta hivatalából Morillo főkapitányt 's a' madridi Xefe politicot, San-Martin vezért, mint más fő tiszte­ket is, kik az anillerokhoz tartoztak. Néhány püspökök is száműzet­tek. Elio vezéren a' halálos Ítélet végrehajtatott. A' íestörzők láza­dásában részt vevők elleni vizsgálódás pedig csak azon katonatisztek­re szoríttatott, kik fegyveres kézzel fogattak el. A" többi katonák­nak ellenben köz bocsánat igértetett 's a' Paredes ügyvéd által né-melly nevezetes személyek ellen tett öszveesküvési vád okosságból félretetetett. Egyszersmind a' király egy nyilatkoztatásában, mel-lyet a' spanyol nemzethez intézett, az alkotmánnyali megelégedését kihirdeté.

De annál elkeseredettebben, bár siker nélkül, csatáztak a ' h i t csoportjai Biscavában , Navarrában és Cataloniában, melly alkalom­mal a' csoport-vezérek, mint Kabala, lázitó kegyetlenkedéseket követ­tek el. Cataloniában a' korlátlan rendszerhez ragaszkodók , marquis Mataflorida elől ülése alat t , országlóságot állítottak fel, melly Aug. 1822 Seo d'Urgelhen, a' franczia határhoz közel, választotta ülését 's a' fogoly király VII Ferdinánd nevében, Spanyolországban mindent visszaállitni parancsolt, mint 7 Mart. 1820 volt. A' polgárhad tü­zesebben tört k i , mint valaha. Végre Mina főtábornok, régi és okos vezér 's Milai:s vezér Cataluniában , a' hit seregének csapatjaít d' E-roles báró, Misas Homanillo, itomanosa 's mások alatt megverték; Espinosa , Torrijos vezérek 's Jaureguy (el Pastor névvel) ezeredes szétszórták a' Qnesada vezértől, egy Trappistától 's más guerillave-zérektől Navarrában és Biscayában öszveszedett csoportét. Végre az ön magával meghasonlott országlóság 's a' vezérek , csapatjaik töre­dékeivel, Nov. 1822 Francziaországba szaladtak által. Seo d' Urgel , Yrati 's más erős helyek, mellyeket Spanyolországban birtak, Me-quinenzán kívül, Febr. 1S23 visszavetettek. Hogy pedig ügyök nem volt a' népé is egyszersmind, megtetszett abbóf, mivel se városok, se előkelő Spanyolok 's nagy és gazdag nemzetségek, nem léptek az or­száglóság részére, egy rendes hadi sereg 's polgárkutonai csapat se ment által bozá , 's csak szerencsevadászok és néhány nagyravágyók csatáztak zászlói a la t t , inkább zsákmány kívánásból , mint politicai lelkesedésből. Mindazáltal a' hit guerillái közt némellyek rettenete­sekké tették magokat Spanyolországban , kiváltképpen Bessiéresé , melly Mart. 1823 Madrid szomszédságában mert szagntdo'/.ni , az 1111-manné , ki Muviedrot elfoglalta 19 Mart. 1823 's Juanito és Ladron vad csoportjai, m e l l e k Biscayában és Navarrában' most az utólérhet-len Merino pappal , majd a' merész Trappistával tartottak, a' nélkül, hogy egymás közt bizonyos pontra egyesültek volna.

Ezen zűrzavarban öszvehivta Ferdinánd a' rendkívüli corteseket, kik 7 Oct-től 1822, 19 Febr-ig 1823 főképpen hadi erő , melly mindazáltal pénz nem léte miatt felette lassan haladt elő, kiállításá­val, uj katonai codexel, közönséges öszvciratás bevitctésével, melly an országnak 52 tartományra 's 12 katonai osztályra való feíosztatá-sával öszveköttetésbe tetetett 's külső dolgokkal foglalatoskodott. A' pápávali meghasonláson kivül, ki a' Komába rendelt spanyol köve­tet , Villanuevát, elfogadni nem akar ta , miért a' pápa nuntiusa is ntlevclet kapott 22 Jan. 1823 , legfontosabb következésüek voltak a' Franczia-és Angolországokkali viszonyok. Angolország kárpótlást kívánt azon veszteségekért, mellyeket spanyol rabló hajósok okoztak az angol kereskedőknek Amerika vizein 's a' cortesek végre 20 mi!, frankot rendeltek az angol országiásnak kárpótlásul. Francziaország haddal fenyegetődzött, mellyet az ugyanott nagy befolyású theocra-tiai párt segített fellobbantani. A' franczia országlás ugyanis már

SPANYOLORSZÁG 71

régolta megszenvedte a" spanyol royalistákat Bajomiéban 's más ha­társzéli helyeken , honnan a' polgári had tüzét Spanyolországban é-lesztgették, tartózkodni; most pedig a' belső had valósággal is kitör­vén , az egészségre ügyelő hadi erőt szemlélődő sereggé változtatta ; azután a' hit seregének futó maradványait 's az országlóságot (Per-piguánban és Toulouseban) befogadta; azt is megengedte , hogy ez utóbbi Parisban költsön pénzt vehessen fel ; végre előmozdította a' hit seregének franczia földöni felkészülését. Mig e' történt, Fran-cziaország a' veronai congreszen Nov. 1822 az Oroszországtól, Aus-triától és Poroszországtól létre hozatott , de Angolországtól ezen e-setben meg nem esmért Spanyolország' dolgaiba leendő fegyveres köz­bejövetel vagy avatkozás elvét elfogadta. Midőn erre ama hatalmas­ságok megegyeztek abban , hogy Francziaország , melly tulajdon bát­orságát látta Spanyolország politicai állapotja által fenyegettetni, ezen szomszéd ors/.ágót , ha alkotmáiinyáről , 's a' nép felsőségének elvéről le nem mondáiul , ellenségképpen támadhassa meg , a' corte-sek alkotmányának semmisitésére 's a' király felsőségének vagy feje­delmi méltóságának visszaállítására , ennél fogva XVlll Lajos madri­di követe, gróf La Garde, által az alkotmánynak megváltoztatását, mint a' béke fenállásár.ak egyetlen feltételét , siirgetőjeg javalta. Mindenek előtt VII Ferdinándnak, hogy ezt teljes szabadsággal tehes­se, a' királyi méltóságot vissza kellett kapnia. Ugyanezeket kíván­ták részint még eeósebb kifejezetekkel Oroszország , Austria és Po­roszország követei is, mig Angolország megelégedett azzal, hogy Sir William A' Court követe által a' corteseknek engedékenységet taná-rsoltatott 's neutralilása felől bizonyosokká tevén, egyszersmind esz­közlését ajánlotta azoknak.

Mind ez az alkotmány mellett buzgó pártnak nemzeti érzését dühösen iiígerlgtte. Nc:n Spanyolország, ezt jegyzék meg a' spanyol újságok, az , melly önnön, 1808 —14 ol»a követett, a' hatalmassá­goktól akkor tetsnőleg elfogadtatott politicál , 1820-tól fogva belől és kivül megváltoztatta;, hanem a' szent szövetséget képző hatalmas­ságok változtatták meg e%észen poliíicájokat, melly azokat a' fenem-litett időszakban vezérelte. Az idegen ministerek leveleire a' spanyol országi ás , 9 Jan. 1823 költ köriratjában , mellyet a' bécsi, berlini és pétervári udvaroknál volt követeihez intézett , 's mellyben a' ca-binétek javalatait 's! tanácsadásait büszkén visszavetette, ezt nyilat­koztatta k i , hogy : A' spanyol nemzet soha se esmerendi meg akár-melly hatalmasságnak is azon jogát , hogy az ő dolgaiba avatkozzék 's az országlás soha se távozandel az 1812-ki alaptörvénytől, melly-hsz tántorithatlan ragaszkodást esküdt. A' eortesekben egyesültek az Exaltados párt , mellynck szónoka Galiano volt 's a' mérsékletiek pártja, mellynek feje Augustin Arguelles volt, hogy az alkotmányt rettenthetlenül védendik. A' 9 's 11 Jan. tartott nevezetes ülések megmul attak , hogy minden követ, szám szerint 1 4 5 , ebben köz a-karattal megegyezett. Azonközben a'spanyol országlás felelete, mel­lyel a' franczia követ levelére válaszolt, n^m rekesztett ki minden módút a' békés alkudozásra, ellenben állhatatosan ellene mondott minden Spanyolország dolgaiba 's alkotmányának megalapításába le­endő avatkozásnak. Ezt követte a' Veronában tartott congresznek azon fenj'egetése, hogy az itt öszvegyült szárazi hatalmasságok min­den diplomaticai öszveköttetést ketté szakasztandanak Spanyolország­gal. Az orosz, porosz és austriai követek elhagyták Madridot 's a' franczia követ visszahivatott azon háborúi helyezet következésében , mellybe lépett Francziaország a' király beszéde után , mellyel ez a' kamarák üléseit 28 Jan. felnyitotta. Ugyanezen napon elvágák a' cortesek az Austriával, Porosz-és Oroszországokkal elébb fenállott kereskedési öszveköttetéstiket.

72 SPANYOLORSZÁG

Az alat t , hogy most 100,000 franczia katona,, öszveküffetvén a' Feotákkal (hit bajnokival), gyülekezett öszve Perpignannál és Bayon-nenál, a' cortesek fegyverre szólították a' spaii5'ol hadi erőt 's az országlás a' határszéli legfontosabb helyeket védő állapotba helyezte 's igen megerősítette; de hadi sereg kiállítása lehetetlen volt, mivel a' rendes és polgári katonaságot a' Feoták vagy Facciosok gueriliái, főképpen Bessiéres csoportjai, több helyeken igen foglalatoskodtatták. Ez okból Gosco, belső miiiister, Ferdinánd királynak 17 Febr. azt nyilatkoztatta ki, hogy idegen seregek beütésétől feuyegettetvén, kén­telen az országlás helyének az ország más városába álttetetését javal-ni ; de a' király nem fogadta el a' javalatot 's 19-ben elbocsátotta a' ministereket. E* Madridot nyugtalanná tette 's a' heves párt azt ja-•valta, hogy erszáglóság állittassék fel; mire a' király a' ministere-ket újra megerősítette. Azolta a' király mindég szenvedóleg viselte magát 's 19 Febr. a' rendkívüli cortesek ülését, 's 1 Mart. a' rendes cortesek 4-dik ülését személyesen nem zárta be, hanem mindkét inne-pélyességet minÍ3tere által tétette. Ugyan ezen 1 Mart. az eddigi ministerek, több izbeli kívánságok elfogadtatván, hivatalokat letet­ték ; de mivel a/, uj ininisterek kineveztetéseket részint nem fogad­ták e l , részint csak hamar leköszöntek arról , az elébbiek ismét be­léptek előbffi helyekbe, miután a' király, óhajtások szerint, Sevillát Választotta volna országlás helyévé.

Azonközben a' had, miután Angolország közbenjárását 's eszköz­lését Franrziaország nem fogadta el, 's azon tanácsa, hogy az alkot­mány változtattassék meg , a' spanyol comuneroktól megvettetett , folyamaiba jött. Az angoulémei herczeg 2 Apr. Bayonneban felszólítást bocsátott ki a' spanyol nemzethez, azt nyilatkoztatván ki ebben, hogy a' Francziák csak segítségekre jőnek a' Spanyoloknak; minden Spanyolországért és ennek befolyásával történ ; Franczíaország se a' Spanyoloknak törvényt szabni, se országjokat biviii nem szándé­kozik ; egyebet nem akar , csak az országot a' lázadás szerencsétlen­ségétől megmenteni'; s végre ,hogy ezen czélját elérvén, a' Pyrenae-ken visszavouuland. Erre a' franczia sereg, dadizenés nélkül , 7 Apr. a' Kidassoán áltment, hogy az Ebrohoz nyomuljon e lő ; Montey mar­sall pedig April. utolsó, hetében Cataloniába ütött be. Vele a' Feo­ták , ' a g y , mint a' spanyol országiastul neveztettek, Afrancesadok, újonnan rendelt csoportjai is benyomullak Spanyolországba Quesada és brdíes a la t t , hol az angoulémei herczeg által a' korábbi ország- , lóság helyébe kinevezett spanyol tanács vagy junta, nielly Eguia ve­zérből , Calileronból és Erroból ál lott , ideigi spanyol országlást ál­lított fel, melly a' király telyes niegszabaditatásáig munkálódjék. A' spanyolországi és indiai országié junta Bayonneben ö April. a' Spanyolokhoz hirdetményt bocsátott, hogy minden dolog ideig azon törvényes állapotba helyeztessék, r.iellyben 1820 7 Marfiusa előtt volt. Az ideigi junta, folylatá a hirdetmény tartalma, senkiben sem esméri meg a' fejedelmi hatalmat, csak a' kiráb'ban, következéskép­pen ennek légi politicai rendszerében semmi más változást se fogad e l , mint azt, mell)'et a' király maga teljes szabadságban's olly bölcs lerjfiakkal , Ifiket.felszólítani és megkérdezni méltóztatik, tanácskoz­ván, teend. Egyszersmind a' corteseknek és alkotmányi (constitutio-iialis) országlásnak minden végzeteit scminisitetteknek nyilatkoztatta ki.

A.' corteseknek nem volt szövetségesek ; inert Portugállal, Angol-országgalj visszouyaik miatt , védő szövetséget nem köthettek. Te-

Jiát 8 Mart- J823 Madridban csak olly egyezés köttetett, mellyben az áltszökők, gonosztevők és lázadók költsiinös kiadatása halározta-tott meg a' két országlás közt, 's ezen egyezet 4-dik czikelye e' ne-vezetés tartalmat foglalta magában, hogy .mindkét országiásnak meg­engedtetik lázadók üldöztetésekor 's kergettetésekor a' másik tarto-

SPANYOLORSZÁG 73

mány határa iba ált lépnl 's különválva , vagy a' szomszéd s ta tus ka­tonáival a ' lázadókat kergetni . Angolország p e d i g , — m e l l y neu-trali tast t a r t o t t fen magának, Francziaofszáguak fegyverfogását 's a ' spanyol dolgokbai avatkozását igazságtalannak és pol i t icát lanuak ne­vezte, ugy hogy Canning maga is szerencsét kivánt a' par lamentben a' cortesek elveinek és fegyvereinek , — 24 Feb r . csak az t engedte m e g , hogy fegyver 's tábori eszközök vitessenek be Spanyolországba. Ezért az uj világ kikötői fa lnyi t ta t tak e lőt te . Egyszersinid a' spa­nyol országlás a' Spanyolországba á l tszaladt Francz iákból és Ola­szokból idegen sereget á l l í to t t fel. Egyébi rán t rendi thet lenül ragasz­kodtak a' cortesek védő rendszerekhez , mel ly szerint az ellenséget ben minden oldalról gner i l ' ákka i megtámadni , főütkb'zeteket kerülni 's minden megerősített helynek b i r tokába jőni a k a r t a k . A' k i r á ly a ' cortesek megegycztével csak 23 Apr i l . izent hadat Francziaország­nak 's ugyanakkor M. Jósé Maria Calatravát belső min is te révé , 's San-Migueí helyébe D . V a d i l l o t külső dolgok ministerévé nevez te ; de az uralkodó pár t nem bir t popular i tassal , se elég tűzzel és belá­tással a r ra , hogy a' népet meghalni is kész küzdésre lelkesíteni tud­ta volna. Arguelles h i rde tménye , h o g y , mihe ly t egyetlen jdegen katona Spanyolország földjére lép , azonnal egy Spanyolt se lá tand többé lázadásban, hanerii a' h aza -becsü l t ének védésére egyesülve ta-lálandja miiulnyáiokat , nem te l jesedet t , éppen tigy csala tkoztak meg a' cortesek, azt hivén, hogy Angolország Spanyolország részére fog állani. Lord Vellingtonnak lord F i tz -Roy Sommerset á l t a l Madrid­ba vitetett memoranduma (emlékeztetője), ki ebben sürgetöleg tanács­olta az alkotmány megváltoztatását , be se bocsát ta to t t 25 Jan. 's a' britanniai cabinet neulral i tasa mellet t marad t . Ama veszélyes p ró ­bának , ha az alkotmány a' nemzet akara t ján alapul e ' í meg ke l le t t tetetnie. Sok lelkesedés mutatkozot t ugyan a' pal lérozot t rendekben a' mel le t t , de pár to lókat csak a' városokban a' polgárkatonaság közt és a' hadi seregben ta lá l t . Ezt Inár katona-ál l í táskor lehetett l á tn i . A' cortesek Lopez Kanos hadministernek 30 ,000 katona-ujoncz á l l í t á ­sára 's más tábori eszközök szerzésére hatalmat ad tak , de a' végrehaj­tás igen lassan vagy éppen nem ment. Az.absolut is ta- (ha tá r ta lan k i r . hatalmat vitató) párthoz fegyveres kézzel ragaszkodot taknak 'teljes bocsánat a /ánl ta to t t ; de senki se használta azt . Az országiásnak se pénze, se h i te lenem lévén, alig tudott annyi költséget Ö3zveszerezni, melly az udvar Sevillába szál l í tására szükséges volt. Ez 20 Mar t . a ' nélkül tör tént meg, hogy, mint Francziaországbaii vár ták, Madrid­ban lárma ütöt t volna k i , 's 11 Apr i l . megérkezet t a ' k i r á ly házné­pével 's ministereivel Sevillába. Ide költöztek az a n g o l , németalföl­di , svéd, d á n , éjszaka^serikai , szász és portugal i követek is . E r r e felnyitották a' rendes cortesek 22 Mar t . ol ta megszüntetett üle'seket 23 April . Sevi l lában, hői az u rada lmi jogokra nézve készí tet t tor-vénytervet , mellyet a' cortesek ii.ár 1821 és 1822 jóvá-hagytak , de a ' k i rá ly soha se erősítet t m e g , 27 Apr i l . harmadszor vi tatás alá vették 's minden pontjaiban elfogadták. Ez ekkor , bár a' k i r á l y jjem erősiiet te is meg, törvényes erőt kapott . É h e z képest minden tulajdonosnak, önnön j o g a i t , aká r személyesek, akár dolgot tá rgyaz-tak azok, hirtokáhozi czimjét meg kel let t bizonyítani , hogy lajstrom­ba iktattassanak b e ; a ' ki oklevéllel nem tudta azt megmuta tn i , j o ­gát azoknak hasznára , kik ellen azzal eddig é l t , el kel let t veszte­nie. Ez a' nagy földbir tokosokat az a lkotmánytól el idegenítet te 's híjában intette VII Ferdinánd 1 Maj . 1823 költ manifestumával a ' . nemzetet, hogy az a lkotmányhoz t a r t sa magát.

A' francz-ia sereg 9 1 , 8 0 0 főből á l l o t t , ide számlálván a' spanyol hadosztályt is, mel lyet Espagna és Quesada vezérek gyűj tö t tek Uayon-oeban. Ezen k i rá ly i sereg, mel lynek a' hadnép hátul ján és szárnyain

74 SPANYOLORSZÁG

a' reggioi herczeg alatt lévő franczia csapat utazását kellett fedez­nie, báró d' Eroles vezér eatatoniai csapatjával együtt, legfeljebb 35,000 embert tett. A' 2-dik csapat gróf Motitor vezérhadnagy alatt a' bal oldal, a" 3-dik herczeg Hohenlohe vezérhadnagy alatt a' jobb oldal védésére rendeltetett, a' 4-dik Moncey marsall, coneglianoi herczeg, alatt Catalonia megvevésére küldetett. 9 April. kezdte el munkálódását Oyarzunban a' spanyol országié junta , melly gróf E-guia elólülése alatt báró Erolesből, Calderonbnl és Erroból állott. De semmi hadi eszközt se tudott szerezni. Temérdek költséggel gon­doskodott a' franczia országlás a' sereg szükségeiről ; minden kész pénzel 's jó árron fizettetett. A' katonafenyiték igen derék volt ; a' Francaiák senkit se üldöztek elébbi politicai véleményekért és csele­kedetekért: ellenben a' spanyol seregek a' pártgyülőlség minden ki-csapongásaival bélyegezték meg magokat. Semmi se akadályozta a' franczia sereg előhaladását. A' spanyol papság eleibe ment ; a' nép szava a'Francziák pártján volt, kik most mint jó keres/.téhyek és sza­badítók fogadtattak. — A' Spanyolországlás maga részéről az erősí­tett helyeket szükséges dolgokkal megrakta és ide vévén az52,000-ből, álió várőrizetet, mintegy 120,000 főt tevő sereget állított ki. Az 1 osztály Ballesteros a la t t . melly a' Francziák előnyomultakor az Ebro megé vonult, 20,000 eMbert tett, a' 2-dik Mina alatt hasonlóul 20 ,000 , a' 3-dik L' Abisbal alat t , ki volt főparancsnok Madridban, 18,000, a' 4-dik Galíciában és Asturiában Morillo alatt 10,000 fő­ből állott. 2 fontos határszéli erőség, Sa:i-Sebastian és Pampelona, nyomosán eilenallottak, mint Santona és Sant-Ander is. A' 3-dik franczia seregosztálynak kellett d' Espagna vezér spanyol royalis­ta-seregével azokat vívni , mig a' Lauriston marsall alatt lévő tarta­lék a' várvívó eszközökkel megjött,.mire Santona 11-dik, Pampelona 17-dik," S. Sebastian 27 Sept. megadták magokat szerződésnél fogva, melly szerint nekik politicai üldöztetések ellen bátorság igértetett. A' többi csapatok akadály nélkül nyomultak be az ország belsejébe ; csak Logrononál történt ütközet 18 April., inellyben Ballesteros hát-védőre Obert vezér seregétől megveretett. A' szabadító sereg közel­sége több helyen, kiváltképpen Saragossában , mellyből az alkot­mányt vitatok kitakarodtak, a' politicai és vallásbeli fanatismus tü­zes kiütéseit okozta ; a' franczia haderő megérkezte mindazáltal meg­zabolázta a' lármáznkat. Ballesteros sietve vonult vissza Valencia fe­lé ; Molitor utána ment 's a' royalisták által elfoglalt és a' constitu-tutionalisok által bekerített Mequinenzát felmentvén, Minát (Catalo-niában) egészen elvágta a' többi spanyol vezérektől. Cataloniában 13 April. kezdődött el a' táborozás. Moncey Uosas lerontott falait újra felépíttette , hogy ezen'kikötős helynél fogva a' szálitást bátorságosit-sa 's vívta a' figuerasi fellegvárat, mellyet San-Miguel spanyol mi-nister öccse vitézül védett. Erre Mina F'luriánáli álláspontjából a' vichibe vonult és Moncey 2 Maj. fő hadi szálasává Géronát tette, melly kapuit neki ellenállás nélkül felnyitotta. Így vétettek meg'a' Francziák által Feisőcatalonia , Biscaya, Aragónia és Castilia, csak­nem csatázás nélkül. Most már Alsórataloniában kezdődött el az apró háború. Donnadieu és d' Eroles osztályai igyekeztek Mina ve­zért bezárni ; de e' gyors mozgások által minden végválasztó megtá­madást kikerült, itt megverte az ellenségét, amott merész fordulatai­val fárasztotta "s mindenütt ugy foglalatoskodtatta, hogy Moncey se­hol se tehetett nyomós lépéseket. Legelkeseredtebben csatáztak Ca-taloniáhan a' constitutionalisok a" spanyol royalisták zabolátlan csa-patjaival. Ez okból Rotten schweizi születésű vezér, Barcelona pa­rancsnoka több szerzetest meglövetett, kik a' royalistákkal egyetér­tésben voltak; a' vichi püspököt ugyanezen oknál fogva lőtte agyon egy spanyol postakapitány; Paul Miralles, merész royalistavezér, egy

SPANYOLORSZÁG Tő'

rárohanág alkalmával elfogatott 's levágatott 'sat. Ejsza!.i Spanyolor­szágban Bourck osztálya, a' nélkül, hogy nagy ellenállást talált vol­na, elfoglalta Asturiát, mig Morillo Galíciában polgárkatonaságot húzott ösfcve 's egy idegenekből álló ezeredet szerkeztetett. AB an-goulémei herczeg , főparancsnok, ki alatt Carignan herczeg egy kön­nyű lovas osztályt vezérlett, Arandán e's Buítragon által 's a' reggioi herczeg Burgos^n és Valladolidon keresztül, mindketten feltartózta­tás nélkül mentek Madrid felé. Buitragoban 17 Maj. követ jelent meg a' franczia fővezérnél L' Abisbajtól, ki szabadságot kért, hogy Madridból kitakarodhassák , ugy mindazáltal, hogy a' franczia sereg megérkeztéig hatalma alatt tarthassa a' fővárost. A' generalissimus erre megengedte , hogy Zayas vezér Madridot csak 24-ben hagyhassa el. Azonközben abisbal magok a' hazafiak előtt is gyanús le t t , mi­vel a' Somo-Serra és Guadarama hegyek szorosainak védésére semmi rendelést se tett. Későn igyekeztek ő és gróf Montijo leveleknél fog­va, mellyet ez amahoz 16-ben i r t , aí kivihetlen alkotmány megvál-toztását, mint szükségest, előadni. Gróf Abisbal, irá ez levelében, azon egyetlen férjfiu, ki az országot a' polgárhad és zűrzavar veszé­lyeitől megmentheti. Megmutatta ugyan Abisbal erre 15 Maj. irt feleletében azon jnódot, melly szerint ez a' változtatás békés módon megtörténhetne , 's levelének másolatjait elküldte Mina , Baílesteros és Morillo vezérekhez; de seregének tisztjei gyalázták ezen te t té t , mint a' melly kötelességével ellenkezik. Erre Abisbal 17-ben aat nyilatkoztatta k i , hogy ő kötelességéhez képest az 1812-ki alkot­mányt, mellyre hitét letette, mind addig védendi, mig az az önnön maga által meghatározott módon megváltoztattatik ; de az ezen inga­dozó férjfiuhoz való bizodalom, mivel már Jul. 181i) kettős szerepet játszott, eltűnt. A' royalisták éppen olly nyakason ragaszkodtak a' korlátlan királysághoz, mint a' communerok az 1812-ki alkotmány­hoz. A' minden párttól gyűlölt Abisbal leköszönt 's útlevelet kívánt Sevillába, hanem Francziaországba ment, miután útközben csak igen nehezen menthették meg ótet a' franczia katonák, királyi párton le­vő honfiainak dühétől. A' hadi főparancsnokságban utána jött mar-qiiis de Castel dos Kios 7000 emberrel Estremadurába nyomult 's Zayas vezért 1200 emberrel Madridban hagyta a' csendesség fentar-tására. Ekkor Bessiéres, ki, mint minden spanyol vezérek, franczia parancsoktól fügetlenül akart vezérkedni 's cselekedni, egyezés elle­nére Madridra mert ütni. 1200 embert vezetvén, 20 Maj. megjelelt az aikaloi kapu előtt \s ezen kiáltással: Éljen a' korlátlan hatalmú király! vesszen a' constitutio ! benyomultak lovasai a' városba. Zayas visszaverte a' lovasokat 's midőn Bassiéres nem halgatott sza­vaira, csatára ment a' dolog, rnellyben a' ro37alisták egészen szétve­rettek, de a' népből is sokan elestek, kik a' városban Bessiéres ré­szére öszvecsoportoztak. Erre a' franczia elővédőr Latour-Froissac alatt már 23-ban megtelepedék Madridban 's Zayas Talavera de la Reynába vonult. Ekkor a' nép a' cortesek gyűlésének palotájára ro­hant, melly ben a' gyűlés teremét öszverontotta, mint a' kevéssel elébb kimondhatlanul magasztalt Riego mejjképét is és az alkotmány-vitatók több házát kirabolta, mig végre a' franczia katonaság a' ren­det és csendességet visszaállította. 24-ben ment be az angoulémei herczeg Madridba ; a' lelkesedett madridi lakosok virágkoszorúkkal, tánczokkal és örömkiáltással fogadták őtet. Most a' herczeg a' cas-tiliai és indiai két nagy tanács javalata szerint, országlóságot nevezett k i , melly herczeg Infantadoból, herczeg Montemarból , az osmai püspökből, báró d' Erolesből (ki mindazáltal Cataloniában rész vett a' csatázásban) és D. Ant. Gomez Calderonból állott (26 Maj.) — Né­hány grand 's az Anilcrok (mérsékletiek) Madridban hátramaradt fe­jei ugyan még mindég kívántak alkotmányt két karaarával ;"de ar

'76 SPANYOLORSZÁG

nép határtalan hatalmn királyt óhajtott 's a' grandok többsége (31) IS Maj. az angoulérnei herczeghez intézett levelében tökéletes enge­delmességet 's hódolóst nyilatkoztatott ki a' király eránt. Az or­száglás mindent a' 7 Mart. 1S20 előtti állapotba helyezett vissza, azon kivül, hogy a.' külső dolgok ministeriumát a' király gyóntató-jának , De Victor Saeznek, adta által. Egyszersmind számos elfoga-tások történtek. De pénz és hitel nélkül az országlúi: a' kormányzás minden ágába becsúszott rendetlenségeken nem segíthetett; sőt az or­szágié herczeg jelenléte nélkül , az általa igért igazságos és részre­haj latlan országlás helyett, a' pártdühnek legvadabb kicsapongása diadalmaskodott volna.

A' had piacza most Andalusiába 's Estremadurába tetetett á l ta l , hol Lopcz Bános és Zayas vezérelték AbisbaL seregét 'a Villacampa tartalék öszvehuzásával foglalatoskodott. Két szerencsés ütközet után (Placencia vezérrel) gróf Bordesoulle vezérhadnagy 7000-ed magával 13 Jüti. Cnj;dováii keresztül Sevillának tartott 's gróf Bourmont vezér SOOO emberrel Almarazon és Truxillon keresztül Estreinadura felé ment, hogy , ha a' király Badajoz felé vitetnék , ezen helyet fenye­gesse , 's egyszersmind pedig az első hadoszloppal Sevillánál egye­süljön. Bourmont Merino royalista seregének segítségével szétverte Empecinado guerilláit, de Lopez Bánost nem érhette utói. Mert az ellenség mindenütt szemesen kikerülte a'fóütközetet; ellenben a' nép mindenütt ugy fogadta a' Fra.icziákat, mint szabaditóit.

Azonközben Sevillában a' cortesek próbát tettek, közönséges gue-rillahadat lobbantani fel 's San-Míguel ministe-r (ki Jun. Cataloniába ment 's mint a' vezérkar feje szolgált Mina alatt), a' király nevében nyilatkoztatást adott ki, meliyben Spanyolországot Európa előtt men­tegette. Pénz nem lévén, a' cortesek elhatározák, hogy minden el­lenpárton levő Spanyolnak vag5*ona elí'oglcltassék , 200 mii. reál ve­tessék fel költsön , 's a' templomokban lévő szükségtelen és felesle­ges ezüstből pénz verettessék , fflelly rendeleteikké, még inkább ma­gokra haragították a' népet. Mind e' mellett se merték *' királyi mi-nisterek, az angol kőiéinek, Sir W. A' Courtnak , ;.zon ajánlatát, hogy udvaránaft eszközlését kivivendi, a' cortesekuek jóvá-hagyás Vé­gett eleikbe terjeszteni. Sőt a' gyűlés azt végezte, hogy a' királyt Cadizba leendő elutazásra birandja. A' király e' javalatot Meni fogad­ván el (1 1 Jun) Galiano követ azt terjesztette elő , hogy míg a' ca-glizi utazás megtörténne, ideigi országlás neveztessék kiv Cadizba vég-reghajtó hatalommal; mert olly erkölcsi akadály esetében , a' mil-lyen most előadta magát, ezt tenni a' constitutio megengedi. Ar-guelles és a' cortesek naa^yobb része jóvá-hagyták a' javalatot 's D. Gaetano Valdes követ, W. Gabr. de Ciscar 's D. Gasp. de Vigodet két statustanácsnok az országlás lagjaná neveztettek- A' constitutio-hoz nyakasán ragaszkodó madridi polgárkatonaság , melly a' királyt Sevillába kísérte, minden próbatételt megakadályozott, melty az elutazást gátolni akarta. Dowuie angol ezeredes, ki a' királyt el akar­ta lopva vinni, elfogatott. 12-ben az elutazás megtörtént; de az ide­gen követek, kivévén a' szászországit, nem követték a' k i rá lyt , mivel hatalma az országióság ál tal , inig az utazás tar tot t , megszün­tetett. Alig hagyták el a' seregek (mintegy 6000 ember) Sevillát, 13-ban zendülés és lárma ütött ki ; az elutazó követek, statustanács­nokok és ministerek szekerei 's podgyászai kiraboltattak ; kiüríttet­tek 's lerontattak a' cortesek teremé 's más épületek ; egy inquisitio épületében volt puskaportár levegőbe repült , 100 embernél több te­mettetett omladványok alá. Az uj törvényhatóságok a' franezía ve­zérekhez folyamodtak; de váratlanul megjelent 16 Jun. a' constitu-tionalis seregek Botirmontól kergetett egy osztálya Lopez Bános alatt 's erőszakosan berohanta' városba. Ez a' constitutioualis,' törvény-

SPANYOLORSZÁG 77

hatóságokat visszaállította, nagy hadi adót tett a' népre 'a a' még templomokban tálált ezüstöt magával elvit te; hanem liordesoulle ve­zér által a' cadizi országúttól elvágatván, J 8-ban a' portugáli útra szalajt 's egyesült Villacampa csapatjának maradványnál. A' hátvéd-őrt mindazáltal elérte 19-ben Bourmont S. Lucaral-Mayornál, 's i t t , mint 21.-ben S. Jüan del Puertonál is, hol Lopez Bános Cadizba eve­zés végett hajóra ült , megverte. Ugyanezen napon megvette Bour-mont Sevillát; Se a' király már 15 Jun. megérkezett Cadizba, hol az országlóság megszűnt 's a' király neve ismét megjelent a' végzetek alat t , mel/yek az ő aláírásával adattak ki. A' cortesek (110 követ) ugyanitt folytatták üléseiket 18 Jun. Ezen történetek rettenetesen fellobbantanák a' nép dühét a' Negrok (mint a' constitutinnalisok neveztettek) ellen. A' királyi ,prszáglóság Madridban 13 Jun. min­den követet, ki a' 11-ki ülésben részt vett, hazaárulóknak hirdetett ki. Többet nem tehetett. A' pénz szűke olly nagy volt, hogy a' franczia hadi pénztárból kellett felvenni ; arra pedig , hogy a' Feo-ták za*bolátlan csoportjaiból rendes sereget képezzen, képes r.em volt. Egyébiránt a,' külső hatalmasságok minden tisztelettel 's becsülettel viseltettek iránta. A' í'ranczia király 50 az utolsó hadban elvett zászlót adatott neki vissza 's követet, marquis de Talarut , küldött hozá, miáltal az eddigi polgári biztosnak, Martignac urnák, küldött­sége megszűnt. A' austriai császár és porosz király is követeket küldtek Madridba ; az orosz császár szerencsekivánatait szárnysegéd­j e , Buturlih ezeredes vitte meg, ki az angouléniei herczeg lő hadi szálasába küldetett. Ez idő tájban nyilatkoztatta ki magát cartha-genai gróf Morillo Lugoban 2(> Jun. a' cortesek ellen. Ezek előtt már különben gyanússá tette magát Morillo munkátlanságával , mivel gróf de Amarante útját, ki Portugálban ellenrevolutiot kezdett 's a' spanyol földre vonult vissza, nem vágta el és Quiroga, Palarea 's Cauipill-o alatta volt vezéreket a' Bourck vezér alatt benyomuló 's közelgető Francziák elien nem küldötte. Egyet-értvén a' katonatisz­tekkel 's Gaücia tekintetescbb lakosaival, értekezésbe ereszkedett fegyvernyugvás felett Bourck vezérrel 's küiön juntát állított fel , melly Galíciát és Astoriát mind addig igazgassa , míg a' király és nemzet országlást állitandanak fel. Híjában gyűjtött Quiroga Córu-nában , hol volt Sir ltobert WfLSON (1. e.) i s , co"ns*itutionalis sere­get, melljel a' csaf^zast folytassa; Morillo fegyvernyugvást kö tö t t , mindazáltal a' madridi országlóságot meg kellett esmérnie, ellenben neki 's a' vele tartóknak , nem tekintvén eddigi politicai véleménye­ket 's cselekedeteiket, személyekre, jogaikra és birtokaikra nézve teljes bátorság igértetétt. Erre Bourck vezérhadnagy 10 Jul. Lugoba bement ; azalatt lluber vezér az általa Naviánál 7 Jul, megvert Pa­larea. vezért Verrolig kergette, mellyet 15-ben megvett. Ugyanezen napon Bourck a' Coruna előtti dombokat 5 óráig tartott véres csatá­zás után elfoglalta. QUIROGA (1. e.) erre oda hagyta Corunát, mel­lyet Novella vitézül védett, 's csak 13 Aug. adott á l ta l , bízván az andujari (8 Aug. költ) hirdetményben (ordonance) tett Ígéretekben, mire a' Palarea, Rosello és Mendez de Vigo csapatjai is megadták magokat ugyanazon feltételek alatt. Ezáltal a' Galíciában folyt had tüze elaludt. Azonközben Mina 6000-nél nem több emberével 2£ hó­napig Cataloniábau rendkívüli merészséggel folytatta az apró hegyi háborút, ugy , hogy Donnadieu és Eroles osztályait mindég ki tudta kerülni 's mig amazok azt hitték, hogy Barcelona felé fog,nyomul­ni , Vicquet támadta meg, hol a' vitéz Zorraquiát, vezérkarjának fe­jét , elvesztette. 31 Maj. elért Seo d' Urgelbe. Innen a' franozia Cer-. dagnera csapott s Perpignanig mindenütt nagy nyugtalanságot oko­zott , értékén felyül fizette meg a' Francziaknak a' kívánt élelmet 's azután 8 Jnn. Campredonon keresztül visszavonult- Dumas vezér

73 SPANYOLORSZÁG

most megszüntette Figueras ágyuztatását, hogy Dotinadíeurel , Ero-lessel és St. Priesttel a' merész pártoskodót bekerítse : de Mina ismét a' határszél felé fordult 's a' Pyrenaek lánczárói Cerdagneba szállott l e ; itt elosztotta vitézi csapatját; Gurrea ezeredes 000 emberrel 13. St. Priest osztályára akadván, kemény ellenállás után meg kellett magát adnia megmaradt 650-nével ; Mina maga útatlan hegyszorosa­kan keresztül a' Nuria havas tetőin Carol völgybe nyomult; végre utói érte étet Eroles Vilieilánál, de Mina keresztülvágta magát 's Seo d' Urgel felé fordult , honnan gyors utazással Tarragonába vo­nult 's betegen és elbádjadva 26 Jun. fő szállásává Sans o t , í órá­nyira Barcelonától tette. Az egész táborozás súlyosságára, a* benne részt vevők mesterséges fordulásaira 's vitézségére nézve legmerészebb 's legfényesebb minden hegyi háborúk közt, inellyeket a' história ujabb időben előmutathat. Donnadieu és Curial csak 8 Jul. nyomul­hatott Barcelona ellen , Milans és Llobera viaskodva visszavonulván előttük. Sarsíield vezér ez idő tájban elhagyta a' constitutionalisok ügyét 's Moncey marsallnál keresett szolgálatót; a' cardonai órsereg Ferdinánd zászlóját felütötte 's Barcelona tenger felől elzáratott. De mégis sok véres ütközetnek kellett történni, mellyekben többnyire a' B'rancziák győztek , mielőtt Milans Tarragonába zárkózott. Don­nadieu vezér erre kevéssel (7 Aug.) eltávozott a' seregtől. Helyébe St. Priest vicomte jött. — Azonközben Molitor Leridat, melly a' tá­borozás végéig vitézül tartotta magát, bekerítette \s Ballesteros vé­éért kénszeritette, hogy Murvíedro (hajdani Saguntuin) vívását sza­kassza félben és Valenciából .takarodjék ki, mellyet Molitor 13 Jun. ellenállás nélkül' hatalma alá hajtott. Erre Ballesteros nagy veszte­séggel kiűzetett Alcirából; egyik álláspontból másikba vonult vissza ; 7 Jul. bement Molitor Murciába 's 13-ban elővédőrje , nagyobbára lovasság, sebesen oda vágtatván, megvette az igen megerősített Lor-cát, a' mi egy ezen hadnak legnevezetesebb hadi tettei közt! Grana­da elhagyatott , Ballesteros Campillonál 28-ban Molitortól megvere­tett 's hasznos álláspontjából meredek hegytetőkre űzetett. E" miatt a' constitutionálisoknál a' rend kötele szétszakadozott , főképpen mi­dőn több elgyengitett csapatok szétszaladtak. Éhkor Ballesteros Mo-l i tor ra l , ki erre az angoulémei herczegtől 'teljes hatalmat kapott , 4 Aug. szerződést kötött, melly szerintő 'a tisztjei, lépcsőjüket, zsold-joka t , hivatalaikat megtartották 's elébbi politicai érzeteik e's cse­lekedeteik emlékezete eltöröltetett. így végezte be Molitor a' táboro­zást 's 13-ban Francziaország marsalljává neveztetett.

Ellenben kiütött a' vélemények bosszúálló háborúja. Az ország-lóság 23 Jul. végzetet adott k i , melly minden önként vállalkoztak és a' titkos társaságok minden tagjait letette 's ezeket, fcntartván a' további megbüntetést, minden megkülönböztetéstől megfosztotta. Con-stitutio-kivánás nemzet elleni véteknek tartatott. A' pórnép , szerze­tesektől 's papoktól fellázittatván , foglyokká tette a' leggazdagabb polgárokat, kikre alkotmányi érzeteket fogott, t. k. Saragossában 20 Jul-tól 23-kig 1500-nál többet; gyakori gyilkosságok és foszto­gatások 's rablások történtek. A' rajoskodók (Manalos) csaknem min­denütt felyülfordultak. Ezek mia t t a ' generalissimus, az angoulémei herczeg , kintelenittetett, miután az őrezeredekkel 29 Jul. Madrid­ból Cadizba menés végett felkerekedett, Andujárban ama nevezetes, GUILLEMINOT (1. e.) vezér által aláirt parancsolatot 8 Aug. kiadni , mellybeu, hogy a' szerződések által bátorságba helyezett constitutio-nalis seregeket megnyugtassa, minden önkényes elfogatásokat ineg-tiltott 's a' spanyol törvényhatóságokat arra ut'asitotta, hogy a' fran-czia kerületi hadi parancsnokok megegyezése nélkül senkit se tegye­nek fogságba, a' már politicai okok miatt önkényesen elfogattakat szabadságba helyezzék 's minden folyó iratokat a' frauczia parancs-

SPANYOLORSZÁG 79

nokok felügyelése alá adjanak. Az országidság ugyan ellent mondott ennek 13-ban, mindazáltal 14-ben megparancsolta, hogy azokat, kik a' constitutio által vakittattak meg, szabadokká tegyék ; hanem csak­nem sehol se engedelmeskedtek; inert a' Spanyolnak tulajdonisága az, hogy, bár szenvedélyesen ragaszkodik a' korlátlan hatalomhoz, még se engedelmeskedik örömest a' felsőség parancsolatjának. A' tar­tományokban tehát folytak az önkényes elfogatások. Megtiltatott a* parancsolat kihirdetése 's letétettek hivatalokból azon helybeli tör­vényhatóságok , mellyek azt elfogadták 's követni akarták. A' Na-varrában volt spanyol seregek az országlósághoz irt heves levelekben ezen parancsolatot az angoulémei herczeg usurpatiojának nevezték, s idegen katonai hatalom önkényességének 's ellene mondtak a' végre­hajtatásnak. Végié a' herczeg 26 Aug- puerto-santa-mariai (Cadiz előtt eső) fő hadi szálasából nyilatkoztatást adott ki , hogy t. i. az ő pa­rancsolatja csak a' katonai szerződésekbe foglalt Spanyolokat tár-gyazza ; de ezen felvilágosításra se ügyelt senki.

Azonközben Cadizbam Gaetano Valdes admiraí és követ tetetett főparancsnokká; León szigetén'g Cadizban csak 15,000 katona vol t , ellenben Ballesteros, Zayas, Empecinado, Mina és más guerilla vezérek miig ekkor 60,000 embert vezéreltek /ászlóik alatt. Bordesoulle és Bo-urinont vezérek 17,000 emberrel bezárták Cadizt 8 órányi körben. Az őrsereg 10 Jul. próbált kirohanása visszaveretett. A" tenger felől vivó franczia hajósereg (29 nagyobb >és kisebb hajónál)a' Cadiziakat éhséggel fenyegette. Mégis mindég magasabb pontra hágott a' pártok elkeseredése 's a' cortesek a' király nevében tüzes végzeteket adtak ki a' madridi orszá^lősághoz ragaszkodók ellen. Miután a' király a' cortesek üléseit 5 Aug. berekesztette, Valdes kormányozó lett a' cortesek választottsá-gának feje. De az országlás rendeléseiben nem volt erő; minden rendkí­vüli utat 's módot megvetett; a' legmerészebb férjliak, mint külföldiek, hivatalt nem kaptak ; ellenben a' ministerek az angol követet, Sir "\V. A' Courtot, ki Gibraltárba szándékozott, meghívták Cadizba, hogy az eszközlést 's közbenjáróságot vállalja magára. Így minden zavarba jött 's mindenki bizodalmat lansággal volt telve , midőn az angoulémei herczeg 16 Aug. Cadiz előtt (hol a' vivó sereg most 30,000 főt tett) megjelent 's a' királyhoz levelet küldött , mellyben köz bocsánatot és a' hajdani corteseknek öszveh íratását javulta. De a' király válassza, melly a' cortesektől készíttetett, mindent visszave­tett. Erre elkezdődött 30-ban a' főrohanás Trocaderora. Az ágyuk tüzelése egész nap tartott , hogy az őrsereg minden ponton nyugta-lanittassék; midőn az ágjuzás végre megszűnt, azt vélvén a'Spanyo­lok , hogy győzedelmeskedtek , elmerültek örömökbe. Csak erre vá­rakoztak a' Francziák , 's 31-ben reggeli 2 órakor rárohantak a' spanyol sánezokra 's 9 órakor a' Trocadero , San - Luis erőség 's az egész földszorulat (isthmus) megvétettek; 150" Spanyol elesett, 300 sebet kapott, 1000 elfogatott; a' Francziák kVzül mintegy 140 holt és sebesittetett meg. Ekkor 4* Sept. a' franczia táborban megjelent Alava vezér a' király levelével, ki fegyvernyugvást kívánt , de a' niellyet a' herczeg csak ugy igért meg, ha a' király szabadságba helyeztetik.

Mig ezek történtek, RIKGO (Le.) 17 Aug. Malagába érkezett pénz nélkül, hogy Ballesteros, Zayas és mások seregeivel a' franczia se­reget hátulról támadván meg, az ostromot félben-szakasztassák. Ma­lagában sok pénzt szedvén öszve, 's még a' templomokat is megfoszt­ván ezüstjöktől, 3 Sept. 2500 emberrel kitakarodott onnan, Balle­steros hadi szálása felé. Hanem Molitor vezér már 4-ben elfoglalta Malagát; Riego , Bonnemainstól kergettetvén , Alpujarras kősziklái közé szaladt 's Ballesteros hadi szálasát csak 10 Sept. érte el. Már elkezdődött Ballesteros seregeivel a' puskázás, midőn Riego katonái

90 , SPANYOLORSZÁG

ezen k iá l tássa l : Egyetértés ! Éljen Biego ! Éljen Eallesteros ! Eljett ax 18 J 2-ki conslitutio ! Bal lesteros ka tonáinak karjai közé szaladtak 's mindkét fél testvériieg ölelte meg e g y m á s t ; hanem Ballesteros Jt ie-gonak azon java la i já t , hogy vele egyesüljen , nem fogadta el és lti<s-go most Sierra Moréna* igyekezett e l é r n i , hogy Catalor.iába mene­kedhessek. Jaenben ]2-ben harangszóvaí fogad ta to t t ; hanem 13-bau Bonnemnins vezér utóiér te ő t e t ; több ütközet után a megsebesíttetett Riego 14-ben Jodarnál szétbocsátotta csoportját 's 15-ben elfogatott. Most már csak még Catalonia (Barce lona , F igueras és Ta r r agona , mel lyből Milans 70 éves vezér több merész k i rohanás t t e t t , erős helyeivel ) , Ler ida és Hos ta l r i rh ál lot tak legelszántabban el lent . Ezen csatázásában a' kétségbe-esésuek D. Fernandez rniistit t i t ionalis vezér serege báró Damas (későbbi hadininister) vezér h a d n a g y t ó l , teljesen szé tvere te t t , mire F igue ra s 20 Sept . szerződésnél fogva megadta ma­gát . Ez idő tájban Cadiz is megvál toztat ta politicáját. A ' m a d r i d i pol­gár i k a t o n a s á g , melly eddig legállhatatosabban ragaszkodott az a l ­k o t m á n y h o z , engedni kezde t t ; a ' rendes katonaság béké t l en , a ' nép kedve-vesztett volt. Ekkor hozá meg Aiava vezér Guilleminot és Bor-desoulle hozá intézett következő feleletjeket a' franczia tő hadi szá­lasból : h o g y , a ' k i rá ly szabadságának visszakapása vége t t , házné­pével együt t Puerto - Santa - Mariába m e h e t ; a' berezeg minden be­folyását a r r a fordítja a' k i rá lyná l , hogy ez egy népeinek boldogságá­ra czélző a lko tmányt adjon 's a' mul takra nézve közönséges bocsána­to t hirdessen minden Spanyolnak. Minden született Spanyol , ha te t ­s z i k , kiköltözhet honyábúf ; Cadizban franczia őrsereg fog m a r a d n i , mel ly minden ellenkezést akadályozni log ' s a ' t . (Ezen felelet csak angol újságokban olvasta thatot t és senki se mondott ellene.) E r r e a' spanj'ol országlás öszvehivta 6 Pept. a' rendkívüli corteseket, k iknek ülésé t minis ter ny i to t t a fel. Ez a" gyűlés az oltalmazó juntának csaknem ha tá r ta lan ha ta lmat adot t 's 8 mii . reál t végzett költsön fel­venni. A' csatázás újra elkezdődött . 20 Sept. Sancti Petr i erősége szerződésnél togva megvetetett . 23 Sept. Cadiz ágyúzó sajkák á l ta t lövöldöztetvén , több helyen meggyúj ta tot t . Az ostromlók már közön­séges rohanáshoz tettek készüle teke t , 's a' spanyol vezérek azt nyi­l a tkoz ta t t ák ki a' gyűlésben : hogy az el lenál lás többé csaknem le-hetlen ; mire a' cortesek 28 Sept . (60 szó 30 ellen) azt a' végzetet h o z t á k , hogy a ' k i r á l y n a k a ' ko r l á t l an hatalom adassék vissza ' s ké ­r e s sék , hogy menjen a' franczia táborba 's i t t népének legkedvezőbb fel tételeket eszközöljen. A' k i rá ly a' küldöttségnek boszuállás és ü l ­dözés ellen védelmet igért , mire a' cortesek még ugyanazon napon szétoszlottak 's a' k i rá ly az" angotrlémei herczegnek megizente Puer-to-Santo-Mariába leendő menését. Hanem a' madridi polgári k a t o ­nák bizonyos kezességet kívántak a' köz bocsánatra nézve , mielőt t a ' k i r á ly ú t r a indulna Ezen kívánattal Alava vezér a ' franczia tá­borba k ü l d e t e t t , de az angoulémei herczeg nem teljesítette a z t , ha­nem az ó'rseregnek csak rohanás és feltételetlen megadás közt hagyott választást tenni. Most Cadizban legnagyobb zűrzavar dühösködö t t ; , ekkor az elkeseredett elmék megnyug ta t á sá ra , a ' k i rá ly nevében, hir­detmény bocsá t ta to t t k ö z r e , mellyben Ferdinánd minden tör téntnek

. legteljesebb clfelej te tését , a ' jelen országlás által tet t adóságok meg-' e smerésé t , 's a ' const i tut ional is országlás minden lépcsőinek, mé l ­tóságainak és hivatalainak megerősi t tetését Ígér te , nem külömben azt is , hogy polgári szabadságon 's személyek és vagyon bátorságán ala­pulandó a lkotmányt fog készí t te tni . Ezen hirdetmény után, mel lynek igazisága se meg nem esmertetet t , se ellenmondás reá nézve nem tör­tént , megnyugodt a' polgár i katonaság. 1 Oct. fogadtatodt cl a' k i ­rá ly háznépével együt t Puer to - Santa - Mariában , a' nép ezen kiál-

SPANYOLORSZÁG Sl

lozása közben : Viva el l iey ! Viva la rel igion ! Muera la nacion 1 Mueran los neg ros !

A' k i rá ly első országlói te t te a' vo l t , hogy a' const i tut ional is országlás minden végzeteit 7 Mart- tói 1820 1 Oct-ig 1823 semmisi t-tetteknek hirdet te k i , mivel a ' k i r á ly ez idő a la t t szabad nem volt . Egyszersmind megerősítette a' madridi országlóságnak minden végze­teit , addig is , mig maga kiadná a' szükséges parancsola tokat azok­ra nézve. Az országlóság most megszűnt ; a' k i r á ly időközben mini -stereit megtartotta. D. Victor Saez , külső dolgok minis tere 's a' k i ­rá ly gyóntatója , hirt legnagyobb befolyással . Minden nagy pol i t icai ellendolgozást váratott ; Bal les teros udvarolni aka ra a' k i rá lynak , de e' hátát lorditá neki 's hadi szá lasára u tas í t t a t t a őte t . A' franczia se­regben vitézi rendek osz togat ta t t jk ki 's Downie vezér vezérhadnagy-gyá neveztetett ki. Krrt ' a ' k i rá ly franczia fedezet a la t t Sevillába j ö t t . A' franczia hadi erő 3 és 4 Oct. elfoglalta Cadizt e's León s z i g e t é t , honnan a' corteseknek és országiásnak csaknem minden tagjai , ka to ­natisztek , idegenek és más részesei a' revolu t ionak , á l ta ánosan mint­egy GOO-an, G i b r a l t á r b a , Amerikába és Angolországba i l l an tak . Gróf Bourmont vette által a' főparancsnokságot, ki a' polgár i katona­ságot lefegyverkeztette , uj törvényhatóságokat á l l í to t t fel , az ellen­dolgozásnak nyomós akadályokat t e t t gátul 's a ' törvényes rendet is­mét helyre á l l í to t ta . Cataloniában folyt a' hadakozás. Egy Barcelo­nából! k iü t é skor , mellyet San - Miguel elébbi min is te r , Miná vezér­karjának feje , 27 Sept. te t t ezen vitéz tiszt nagy sebet k a p v á n , 18 Oct. e l fogato t t ; erre Ler ida és Seo d' Urgel 18 és 21 Oct. szerző­désnél fogva megadták magokat. Cindad-Rodr igo , Badajoz , Alican-te (12 Nov.) és Carthagena (5 Nov.) hasonlót tettek , bár későbben, miután bátorság és közönséges bocsánat h i rde t te te t t . Barcelona , T a r -ragena és Hostalr ich ugyanezen a lapra 1 Nov. becsületes szerződést kö tö t tek , melly szerint a' lakosoknak és t isztviselőknek teljes bátor­ság igér te te t t , 's a' rendes és polgári katonák fegyvere ike t , zsojdjo-k a t , ' s a ' t . megtartot ták. I t t , m i n t a ' többi vá rosokban , á l ta lános san jobbnak tar tot ták a' spanyol consti tutionalis seregek a' Franczia-országban leendő hadi fogolyságot, mint a' t a r tományaikba való visz- 4 szatérést. Miná Angolországba evezet t , hol 1825 k iadta nevezetes életleirását ; Rotten Schweizba ment , nagy rész pedig Amerikát vá­lasztotta menedékhelyének. Az angoulémei herczeg 4 Nov. hagyta el Madridot 's 22 Nov. Oyarzunban , egy napi parancso la t jábao , bucsut vett a ' pyrenaei seregtő l , melly vezérlése a la t t ol ly derekasan har-czolt 's olly követésre méltó katonai fenyítéket és poli t icai mérsék-lettséget mutatott . Helyesen mondta róla Canning br i tanniai min is te r : Soha se okozott sereg olly kevés r o s z a t ' s a k a d á l y ózott meg oily sokat . Ezen maga nemében egj étlen táborozás megszerezte a' Bourbon ház­nak a' sereg katonai b izodalmát ; de a' s tatusnak 200 mii . frankjá­ba 's 4000 katonájába került . Az angoulémei herczeg katonai külde­tése dicsőségesen hajtatolt v é g r e ; ellenben poli t icai küldetésének czél já t , a ' mérséklettség rendszerének megesmer te tésé t , bár bölcs és nagylelkű stastusmesterséggel v«tte is munkába , nem érhette el . *) Mert mostantól fogva Spanyolországban , a' kötött katonai szerződé­sek tartalmának e l l enére , keménység 's boszuállás és üldözés rend­szere dühösködött . Nyilvános csata fejlett ki a' nép és const i tut io­nalis seregek közt. Ennél fogva ezek egészen szótbomlottak , miá l ta l

»)V5. La Térili mr V Rspagr.e , F. Cazetól (Paris 1 S 2 5 ) , HiM.de la camp. d' Bspag-"'• 'n 1823 > Ahfil Hugótól c> 'Courpc FilalSl (Pária 1 8 2 4 5 , gróf Peclito Spanyol-r-atágróli leveleit én Spanyolország latonai én politicai történeteineh leiratját 30 Aug-tál 182a. 1 Juliig 1823 , l e lőn i . E d . Blaíiuiáretől (London 1824.)

6

S2 SPANYOLORSZÁG

a' guerillák és haramiacsoportok szaporodtak. Ballesteros, ki az ő Molitorral kötött egyezését eldöntőnek tekintetíe a' király megszaba­dítására 's a' királyság helyre állítására, nyilván ellene mondott egy levelében (költ 7 Oct. 's angol újságokban lenyomva kijött) , mellyet az angoulémei herczeghez i r t , amaz egyezések végre nem hajtatásának, az 1 Oct. költ végzetnek 's a' határtalan hatalom hely-re-állittatásának , melly egy szerzetes (D. Victor Saez) kezében van. A' herczeg neki bátorságot igért Francziországban. Gróf l* Abisbal már itt volt ; Morillo, eddigi galíciai főkapitány, ha-sonlóul ott ta­lált menedéket. — A' király xeresi 4 Oct. költ végzetében a' corte-sek és constitutionalis országié* minden tagjait és tisztjeit száműz­te , mint a' sereg és nemzeti katonaság minden tisztjeit is a' fővá­rosból 's a' királyi lakhelyekből 15 mf. távolságra. Saez előlülése alatt könyvvizsgáló biztosság rendeltetett a' tanító könyvek vizsgálá­sára , 's a' főpapság missiokat nevezett ki az eretnek-tudomány kiir­tására '» azon papok, kik az istentelen pártoskodóknak szolgáltak, a' legkeményebb szabálya klastronsokba záratni parancsoltattak. Ké­sőbben az egyetemeket Melgar ceutai (most tuyi) püspök újra szer-keztette 's minden tanitószék 's seminarium Jesuitákiiak adatott által. Martínez páter oskolai terve szerint, a' collegiumokbani oktatást ezen társaság kapta meg. — Miután a' király 5 Oct-íől 22-ig Sevillában mulatott volna, 6 nappal Riego kivégeztetése után, 13 Nov. a' nép örömkiáltá.sa közt, 25 láb. magas diadali szekerén , mellyet 100 em­ber húzott 's tánczolók és tánczolónék karjai vettek körül, pompás bemenetelt tartott Madridba. Gróf Guilleminot, ki még Madridban volt, a' franczia követ és gróf Pozzo di Borgo, ki a' spanyol ki­rálynak az orosz császár szerencse kivánatait vitte meg, sürgetve ajánlták közönséges bocsánat kihirdetését; mert a' tömlöczök dugva voltak és mindenünnen, hol a' nép , kiváltképpen a' királyi önként vállalkoztak , a' szabad kőmivesek és constitutionalisok elleni poli-ticai és vallási gyűlölség erőszakos kicsapongásaitúl magokat elra­gadtatni engedték, elszaladtak nagyobbára az előbbkelők és legtehe­tősebb lakosok. Csak Cataloniában, név szerint Barcelonában, — hol 1824 a' mérsékletten gondolkozó marq. de Canipo Sagrado volt báró d'Eroles (d' Eroles meghalt 22 Aug. 1825) helyett lőkapitányi hivatalban — és Cadizban éltek az ugy nevezett Negrok nemi bátor­ságban a' franczia parancsnokok vedelnie alatt. A' Saez ministertől, az apostoli junta tanácsa szerint , javalt közönséges bocsánati végzet annyi kivételt 's a' polgári alkotmányhoz ragaszkodók ellen olly kemény rendeleteket foglalt magában , hogy a' király kéiitelenittetett jóváhagyását attól megtagadni. Más részről a' királyi önként vállal­koztak Madridban olly zabolátlanul viselték magokat, hogy a' király elvégzé hazájokba leendő visszaküldetéseket, de több főtisztjeik, mint Merino , Locho, Capape nem akartak engedelmeskedni. Mindnyájait megegyeztek abban , hogy az idegen katonaságot gyülqllék. — Vé­gre a' külső udvarok tanácsára , 2 Dec. a' ininisteriumot a' király megváltoztatta és D. Victor Saez tortosai püspökké neveztetett ki. Marquis Casa-Irujo kapta a' külső dolgok osztályát, 's midőn 16 Jan. 1824 e' meghalt, helyébe D. Marc. de Heredia gróf d'Ofalia, eddigi kegyelem- és igazságminister jött 's ezt Calomarde, az aposto­li juntához leállhatatosabban ragaszkodók egyike, követte? D. Jos. de la Crux hadi és D. Luis Lopez Ballesteros tinanzministerek lettek. Luis Maria Salazar tartotta meg csupán eddigi osztályát, u. m. a' gyarmatokét és tengeri dolgokét. Többnyire mérsékletten gondolkoz­t ak ; hanem az alattomban munkálódó, Francziaországban és Portu­gálban is sokfelé elágazó apostoli junta De la concepcion továbbra is leghatalmasabb istápja maradt a' korlátlan hatalom mellett buz-golkodásnak, melly az uj ministereket, mint szabad kőniiveseket,

SPANYOLORSZÁG 83

vagy mint Afrancesadokat, vagy mint Comunerokat nem esmérte meg. A' király minden előterjesztménynek , hogy D. Victor Naezt tartsa meg, ellenállott, 's több főpapnak az inquisitio visszaállítása ve'getti folyamodását se teljesítette. Midőn herczeg lnfantado a' castiliai nagy tanácsban viselt elölülői hivavalát letette, D. lgnae Martinez de Vil-lelát emelte arra a' király 's 10 tagból álló statustanácsot állított fel, személyes, vagy öccsei D. Carlos és D. Fran. tle Paula közül egyiknek előlülése alatt. Legkétesebb állapotba helyezte az orszag­lást a' hitel nem léte, nielly a' királynak azon nyilatkoztatása által, hogy a' eortesek költsiinözését nem esméri meg , egészen megrendit-tetett. Egy londoni, párisi és amsterdami kereskedő ház se akart magára költsonözést vállalni Spanyolország számára. Belől a' pártok határtalan zűrzavarja miatt az adók csak rendetlenül vagy éppen nem jöttek be. A' főpapság adott ugyan időről időre rendkívüli ajándékokat a' királynak 's herczeg lnfantado 1825 egész évi jöve­delmét (4 mii. reált vagy 400,000 for. húszasokban) oda ajándékoz­ta ; de mind e' mellett is 1824 i.*mét be kellett vinni a 'régi rendet­len adókat, sót a' jövedelmi adót (frutos civiles) is 's 1825 a' pap­ság által fizettetni szokott 30 mii. realnyi évi segédpénzt, mellyet az országlóság ^ részre leszólított, liéntelenittetett kívánni a' király. Hogy Spanyolországban a' pártküzdés teljét* kitörése elkertíltessék , a' spanyol országlás Francziaországgal egyezést kötött, meMy szerint 45,000 főből átló franczia sereg maradt Spanyolországban, inig a' spanyol sereg helyre álland. A' Francziák franczia zsoldot húztak , és Spanyolországnak csak a' hadi lábat (havanként 2 mii. frankot) kellett fizetni. Végre 29 Jan. 1824 az előfizetés fejében Francziaor-nzágnak visszafizetendő pénzmennyiség 34 mii. frankra határoztatott. Erre a' spanyol országlás 26 Dec. a' szövetséges hatalmasságokat meghívta, hogy Parisban a' spanyol-amerikai gyarmatoknak, niellyek az anyaországtól elszakadtak, ismét a'spanyol ('elsőség alá leendő haj­tása felett congreszt tartsanak. Hanem Canningelhatározottan kinyilat­koztatta 30 Jan. 1824, hogy Angolország ezen eongreszben részt nem veend. így semmi se is lett belőle. Ellenben Spanyolország 9 Febr. 1824 amerikai gyarmatjainak minden kikötőit felnyittatta a' vele barátságban volt hatalmasságok alattvalóinak, az a la t t , hogy Angol­ország a' felkelt spanyol - amerikai tartományokkal régolta kereske­dést űzött. Ez idő tájban (2 Febr. 1824) neveztetett ki H. UGÍKTE (1. e . ) , a' királynak kedveltje 's gróf v. Dernath dán követnek (ki 1825 a' franczia és spanyol udvarak kívánságára visszahivatott) meg­hitt barátja, titoknokká a' titkos tanácsban, rnellynek lelke tulaj­donképpen ó volt, 'í mellyben most ugy látszott, hogy egy idegen udvar dolgoztatott ellenek azon előterjesztményéknek, mellyeketFran-cziaország rendkívüli követe, Lodoisc de Marcellus ur (Február.) 's későbben rendes követe Bois le Comte, által tetetett. Azon mérséklett-ség, mellyel a' király személyesen viseltetett a' constitutionalisok eránt, felette boszantotta az abso'utistákat (határtalan hatalmat vi­tátokat), az apostoli juntát és királyi önként vállalkozott katonákat, kikhez vakon ragaszkodott a' szerzetesektől lelkeslttetett pórnép , 's alávaló tervekre ingereltetett. A' király lemondásáról 's D. Carlos királyi herczegnek királyszékre emeltetéséről beszéltek, 's innen kap­ták Carlisták neveket. Ugyan ezen szellemben látszott.az uj , egy fő-ügyelő alatt álló közönséges országpoliczia is munkálódni, melly t. k. minden újságot, kettőn (a' Gazetan és Diarúin) kívül elnyomott 's a' monarchia ellenségei és az országutakat háborgató 's bátortala-nitó fegyveres csoportok ellen állandó katonai végrehajtó biztosságo­kat állított fel ; de a' kemény rendszabások végrehajtásában tett ön-kéuyesség miatt még inkább szaporodtak a' békételenek csoportjai, kik magokat Estremadurában buenos hombres-eknek (derék emberek-

6*

84 SPANYOLORSZÁG

iiek) nevezték. Az eretiieknyomozásnak vagy inquisitionak bevitetését mindazáltal a' Fraucziaországtól segített inérséklett párt megakadály­ozta 's maga a' pápa is czéltalannak 's politicátlanuak nevezte. Mart. 1824 az udvar franczia sereg oltalma alatt Aranjuezbe ment, hova grol Ofalia vagy Ugarte tulajdon kezeik által irt különös uti levél nélkül senkinek se volt szabad menni. Ezen eltávozás a' fanaticusok-nak uj alkalmat adott Madridban nyugtalanságokra, hol azt mond­ták a' népnek , hogy a' király a' Francziák foglj a. *) Végre 1 Maj. 1824 megjelent a' közönséges bocsánatot hirdető végzet, de a' melly olly sok kivételt foglalt magábau, hogy szorosan véve a' bocsánatot nyertek tettek kivételt. E' mellett Arragoniában az önként vállalko­zott királypártiak (royalisták) annyira mentek, hogy vezéreik közt egy Capape nevii , hajdan kovácsrnesterember , most vezér, ezt tette a' zászlóra: Háború a' Francziáknak! Azt állították, hogy V Ká­rolyt akarta királya kikiáltatni. lianem a' Francziáktól megveretett 's elfogatott; de a' titkos párt tudta őtet védelmezni 's a' mérsék-letten gondolkozó ministerek, Ofalia és Crux, megbuktatásán dolgo-' zott. Ofalia helyébe (11 Jul. 1824.) Zea Hsrmudez ur (1820 Orosz­országban , későbben 's ekkor Londonban volt követ) lépett. Az or-száglás rendszere ismét keménységre hajlott, 's a' minden hivatalt viseltek és viselendők politicai véleményeinek és cselekedeteinek meg­vizsgálására kinevezett purificatio- (tisztító) junták minden szolgálat­ban és ezen kívül levő katonatiszteket, alhadnagyoktól kezdve főka­pitányokig, mint a' proíessorokat 's egyetemekben tanulókat i s , be­húzták titkos uj omozódásaikba. Azután egy 1 Aug. költ királyi vég­zet minden volt szabad kőmiveseknek 's más titkos társaságok és egyesületek tagjainak azt parancsolta, hogy magokat jelentsék be , mert ellenkező esetben , mint isten és emberek árulói, keményen meg fognak büntettetni. Mind e' mellett is merészelt a' constitutionalis földön-futók egy csoportja Gibraltárból Andalusiába és Granadába beütni. Valdes ezeredes 2—300 emberével megvette Tarifát 3 Aug. 's azt hirdette ki, hogy az országot idegenek jármától megtisztitand-ja. De mind száraz felöl , mind tengeren franczia és spanyol sere­gektől bekerittetvén, Tariffa keményen lövöldöztetett 's 19 rohanás­sal megvetetett. Valdes Tangerbe illant, hol bátorságos menedékhe­lyet ta lá l t , mert a'marokkói császár a' Spanyolországtól nagy som-mapénzért kiadatni kívánt constitutionalisokat 's lázadókat megtar­totta országában. A' foglyok agyon - lövettek. Éppen illy kévésé sült el 14-ben Almeria megtámadtatása. Ez a' spanyol tartományokban és Madridba-n a' renden tul menők pártjának teljes fontosságot adott. D. Jósé de Crux hadministernek le kellett hivatalát tennie 's 5 Sept. elfogatott. Tulajdonképpi hibája a' volt, hogy a' királyi önként vál-lalkojtak zabolátlanságát korlátolni akarta. Az uralkodó pártnak tel­jesen engedelmeskedő követője, D. J. Aymerich mindent megtett, hogy az önként vállalkoztak számát a' városi tanácsok rovására 's költségére szaporítsa; de ministeri hivatalát 1825 Zambrano vezér­nek kellett engednie 's cadizi lőkapitány lett. Mivel a' franczia mi-nister szabadsággal elment Spanyolországból, Bulgari orosz követ Pé­tervárába utazott 's a' britanniai , S. W. A' Court, a' íissaboni ud­varhoz tetetett által követi hivatalba, a' király pedig St. lldefons-ban tartózkodott, igy ennek bizodalmánál Calomarde, Aymerich és Ugarte urak bírtak , míg végre 15 Sept. Zea ur Londonból meg nem érkezett. Ez a' pórnépnek, melly Cordovában, Cueucában és Sala-mancában'a' tömlöczökbe betört 's a' foglyokat mégöldöste vagy il-

•) A' franejsia sereg főparancsnoka gróf Eourmoht volt, kit 182-4 vícomte Digeon ve-sérhadnagy váltott fet hivatalában.

SPANYOLORSZÁG 85

tétlenül bánt vé l ek , kicsapongásait megzabolázta ; mégis ezer meg ezer constitutionalisoknak kellett Madridot e lhagyni , mig a' T r a p p i ­sta , Merino pap 's teás pártfök je lentek meg ugyano t t . O'a l ia ur ­nák , a ' ki azokat Madridból s z á m ű z t e , most magának is Almeriába kellett számkivetésbe mennie ; Ugarte ellenben (Zeának ellensége) Turinba küldetet t köveinek, honnan Zea bukta után visszahivatott u g y a n , de Dec. /S25 újra oda száműzetet t . Uj végzetek keményí te t ­ték a purificatio - (magatisztogató) szabályokat , a' gyanúsokra való íeliigyelést 's a' katonai biztosságok kemény bánásmódját. Minden 1820 olta Spanyolországba bevitt könyvek és i rományok megvizsgál­ta t tak. Így az apostoli jun ta pár to ló i (Amari l lok , sárgák , a' Ne-grosok, léketek ellenségei) ismét győzni lá tszot tak . Egy Oct. végén 1824 költ k i rá lyi parancsolat az egész ki rá lyságban helybeli t isztvi­selőket nevezett ki 's ezáltal a* községek utolsó hajdani jusá t , mel ly-nél fogva magok választották elöljáróikat , e l töröl te . EH azért tör tént , hogy Spanyolországnak földjéről még csak az a' felőli gondolat is örökre eltiinjen, hogy a' fejedelemség másutt l egyen , mint a' k i r á ly személyében 's a' nép tud ja , hogy ő Felsége a' monarchia alapos tör­vényeinek megváltoztatását Jegikisebb részben sem engedendi meg. A' pártoskodás szelleme végre magában a' minis ter iumhan, az udvarnál és királyi házban is szakadásokat okozott 's a' pár is i udvar javala-tai 's tanácsadásai mindég kevesebb bemenetelt t a lá l tak . E' mel le t t a' status belső gazdálkodásának roncsolt ál lapotja naponként neveke­dett. A' lopva-kereskedés igen megí'ogyasztotta a' vámok jövedelmeit; colombiai tengeri rablók e lzár ták a ' spanyol par toka t a ' spanyol l o ­bogót viselő hajók elől 's a' kereskedés csökkent. Az ország belsejé­nek ezen helyezete a' franczia seregek Spanyolországban továbbra is leendő maradását szükségessé tet te 's 10 Dec. 1824 uj egyezet köt­t e t e t t , inelly szerint 22 ,000 Franczia maradt spanyol íöldön (mint •várbeli őrsereg Cadizban, Barce lonában , S. Sebastiaisbau , Pampelo-nában 's más hely.). , 's ezenlelyül még 2 schweizi ezered 's egy bat­tér ia pat tantyuság teljesítettek ő kath. Felségénél szolgálatot a' spa­nyol sereggel (az újonnan alkotot t gá rdákka l vagy testőrökkel 's ren­des ezeredekkel , mellyek tet ték Madrid őrseregét) e g y ü t t . A' hely­beli gyülekezések és p rose r ip t iok , száműzések, megszűntek. A' po-licziának fóügyelóje , ama rettenetes Ruffino Gonza les , Pampelonába száműzetett. He l jébe a 'mérsék le t i gondolkozású Recacho lépett . Ma­ximilián száz herczegnek , a ' k i rá ly i p á n a k , megérkezte (3 D e c . az Es. orialban) is sokat te t t a' szelídség szellemének ura lkodására . A' t i tkos policzia megszűnt. Sok elfogott szabadon bocsát ta to t t . A' ké­mén)' fogságában sinlett Crux exminister , mint á r t a t l a n , szabadságba helyeztetett 's Zea ur 31 Dec. a' ministerium fejévé neveztetett k i , Hanem az a' t e r v , hogy Don Franeisdo de "Paula infansnak adassék Mexico koronája, nem valósulhatott . A' déli tengerre kü ldö t t hadi hajók (1 fregát és 1 brigg) a' raj tok levő katonaság lázadása mia t t a ' felkelteknek (insurgens) adat tak által 's csak Sept . 1825 küldet ­hetet t 3280 ember Ferrolból Cubába erősítésül- Már ekkor kíván­t á k , bár híjában , az Angolországtő i , E j szakamer iká tó l , Németal­földtől és Svédországtól megesmért gyarmatok szabadokká 's fügetle-nekké tétetését Angolország (Lamb követe á l ta l ) és F>ancziaország ; maga a' pápa is ajánlotta a z t , mivel nem néshette tovább az ot tani kath. egyház árvaságát . — Az ország kebelében nőttön nőt t a' szük­ség. Sok gazdag vándorolván k i , ezek sok pénzt kivit tek m a g o k k a l ; éhez jöttek közönséges e lszegényedés, terméketlen esztendők és drá­gaság. A' s tatus adósága (8000 mi i . r e á l , vagy 4 0 0 inil . ta l lér) meg­maradt, bár nagy adóságkönyv é s ' s emmis í tő pénztár á l l í t t a t t ak is fel annak fogyasztására , 's a' deficit a' >•özjövedelemben 1824 végén 590 mii. reált tett . Egy hatalmas pár t fortélyo-skodásai megakadályoz-

80 SPANYOLORSZÁG

ták Zeának az idegen udvarokkal, név szerint gróf Villéle megegye­zésével , a' Nov. 1825 Madridba érkezett franczia követtel marquis du Moustierrel 's Oabril orosz követtel készített tervek kivitetését. Zea ez okból elbocsáttatását kérte , de ezt a' király nem fogadta el, mivel a' Carlistákat (Carlos hírczeg pártján levőket) hanyatlani lát­ta. Egy elszánt royalista, Bessiéres vezér, ugyanis Ferdinánd mini-steriuma ellen fegyvert fogott; felkelése mindazáltal grnf d'Espana vezér által 23 Aug. elnyomatott. Ugyanez idő tájban törtek ki ösz-veesküvések Tortosában és Valenciában ; papok , kanonokok , roya­listavezérek , p. o. Locho vezér, fellázították a' parasztokat ezen kiáltással: Éljen V Károly! Guerillák jöttek létre, mellyek végre rabló csoportokká váltak , szétbomlások ntán. Bessiéres és 7 társai 26 Aug. 1825 Molina d' Aragonban kivégeztettek, a' nélkül, hogy öszveesküvések titkát felfedezték volna, menynek fonala a' st. ilde-fonji kastélyba vezették volna a' nyomozódót. Bessiéres a' király­szék és oltár mártírjának neveztetett. Most Madridban 's a' spanyol tartományokban az öszveesküvésbeni részvétel miatt sok elfogatás tör­tént. Bessiéressel egy időben akasztatott fel ltodban Ócastiliában. hogy a'titkos párttól elterjesztett azon vád megczáfoltassck, mintha az or-száglás csupa szabad kőmiv*sekből vagy Negrokból állana , Empeci-nado vezér , a' spanyol királyszéknek Napóleon elleni hires védelme­zője, ki a' constitutioért mind végig vitézül harczolt, bár méltán re­ménylett is megkegyel mezest; hasonló sorsa volt 9 Sept. 1825-ben 7 Grauadában felfedezett szabad kőmivesnek. Capape vezér , mint Car-lista, is halálra ítéltetett Sept. 1825 , és a' katonai biztosság hajda­ni kegyetlen és vérszopó elölülője , Chaperon , az apostoli junta en­gedelmes eszköze , Madridból száműzetett. Hanem a' papság befolyá­sa , a' G'amarilla és királyi ház (mellyben a* portugali királyi her-czegnék legelszántabban védték az apostoli junta pártját) tagjainak elóterjesztményei, olly fontosak lettek, kiváltképpen Bessiéres kivé-geztetése olta, hogy a' király 24 Oct. 1825 Zea ministert elbocsá­totta hivatalából, mindazáltal Dresdába követnek küldötte. Az utána következett herczeg Infantado , a' király ifjúkori barátja, ugyanazon mérséklett rendszert követte ; az idegen követek befolyása is , foly­vást munkásnak mutatkozott, midőn a' király , 8 hónapnyi távol léte után Ildefonsban és az Escorialban , 22 Nov. ugyanazon évben Ma­dridba visszatért. Kiváltképpen a' franczia követ nyomosait sürgette, hogy a' király a* kötött katonai szerződések tartalma szerint teljes és kivételt nem szenvedő közönséges bocsánatot hirdessen ki 's a' mintegy 12 mii. frankot tevő első hátramaradást fizesse le. A' fel­lázadt gyarmatokra nézve a' király 9 Oct. 1820 kiadott közönséges bocsánati végzetét 6 Oct. 1825 költ végzetében megújította; hanem ezen formalitás csak fegyvernyugvásra és az uj statusoknak kereskedés tekintetéből Angol- és Francziaországok által kívánt megismertetésére való bevezetésül szolgálhatott. Cadiz leginkább érzette az uj világtóíi elszakasztatás rósz következéseit. Az itteni kikötőben 's rakhelyekben dolgozók száma, melly 1823-ban 15,000-ret tett, Nov. 1825 1 500-ra apadt le. Híjában kérte a" város a' királyt , hogy kikötőjét szabad­dá tegye. E' csak 1829 történt meg. A' Nov. 1823 megjelent har-minczadtariffa uj tilalmakat foglalt magában, 's igen felemelte kü­lönbféle tárgyakra nézve a' beviteli vámokat. Nem levén pénz, a' vámokat 's harminczadokat kellett haszonbérbe adni, p. o. a' madridi emésztési adót (naponként 200,000 reál) néhány kereskedőnek, kik az utolsó cubai hadi készületekre 14 mii. reált költsönöztek a' ki­rálynak. A' jövedelem általánosan az J 81 S-ki jövedelemnek (a' gyar­matokon kívül) i részére, 400 mii. reálra (48 mii. forintra vagy 100 mii. frankra) szállott le. Kormányzásbani egységről Hlyen környül­állások közt, főképpen midőn a' haski tartományok hajdani elsősé-

SPANYOLORSZÁG 87

gi jogaikat vi tat ták , gondolkozni se lehetet t . Mivel a' cast i l ia i fő­tanács a' mérséklet t rendszer szabályainak nyakasán ellene szegült 's a' ministcriumtól háromszor eleibe ter jesztet t köz bncsánati végzet ugyanannyiszor vissfcavcttetett, tehát egy 25 tagból — mindenféle pár t ­ból öszveszedett férífiakból, fizetés nélkül — ál ló véleményt adó jun­ta á l l í t ta to t t fel, Casíanos vezér előlülése a l a t t , 25 Sept. 1 8 2 5 , a ' véget t , hogy javaíatokat t egyen , miképpen kelljen a ' s ta tus rósz á l -lapotján segíteni ? A' fő. tanácsnak e' nem tetszet t , mivel egy i l ly j un t a az ország alaptörvényeivel el lenkeznék , a' mennyiben a' r ég i cortesek eltöröltetése után ezeknek jogai a' cast i l ia i fő tanácsnak adattak által. Hanem herczeg Infantado a' fő tanácsot eredeti ren­deltelésére , u. ra. hogy csak fótörvényszék legyen, a k a r t a visszahoz­n i ' s J a n . 1820 a ' tanácskozó jun tá t s tatusianáccsá vál toztat ta . Ez ke­véssel előbb Nov. 1825 azt ja-.alta a' k i r á l y n a k , hogy a' cas t i l ia i fő tanácstól eddig fentartot t pur ihcat io-rendszer t egészen törölje e l . Ez alkalommal így szólt a' jun tának egy tagja , a' mexicoi öreg ér ­sek : ^zon tapasztalás, monda , mellyet hét világrészben szereztem , fájdalom! bizonyossá teszen engemet a' felöl, hogy szegény honyom végpusztulása felé siet 's a' nemzetek sorából nem sokára el fog tűn­ni. Mind azon rendszereknek , mellyek az 1808-tól fogva történt ze­nebona következésében követtetnek , ugy látszik nem a' volt czéljok, hogy elnyomják , hanem hogy örökítsék a' lázadást; de semmi se moz­dította elő annak tartósságát és semmi se fogja ugy siettetni örvényé­nek újra felnyílását, mint a' purijicatio-rendszer és ha ezen szempil­lantásban bennünket a' lázadás tüze meg nem emészt, csupán azon merevénységnek köszönhetjük , mellybe a' spanyol népet sok szenvedése helyezte. A' legújabb idő ezen szavak valóságát megbizonyí tot ta . A' ministerek változása folyvást t a r to t t ; csak az igazság- és kegyelem-minilter , Calomarde , t a r t o t t a meg a' k i r á ly bizodalmát . Ellenben Recacho munkás policziaministert az apostoli junta befolyása meg­buktat ta . Herczeg Infantado is letette 18 Aug. 1826 hivatalát . Azol-ta Salmon lovag vitte a ' , k ü l s ő , Zambrano a' hadi 's Ballesteros a' közjövedelmi doJgokat. í i z uj s tatustanács értekezik a ' k i r á ly előlü­lése a la t t az alkotmáiij-ról és törvényhozásról . A' s ta tustanácsnak 4 osztálya van. Közönséges bocsánat nem hi rde t te te t t . A' vád alól i k i ­tisztítás (purificatio) továbbra is fenállott . A' Carl is tak több helyen feleineíkedtek. Azonközben a ' Francziák k i t akarod tak 1827 a ' span j ' o l erőségekből 's 1828 Cadizból. Ellenben Cataloniában már Nov. 182Ö kitört az úgynevezett Agraviadök papoktól , szerzetesektől 's más sze­rencse hajhászok tói koholt l ázadása , melly az inquisit io bevitetését kívánta. A' k i rá ly maga 1827 Barcelonába ment, hol je lenlé te a' fel­kelés elnyomására sokat t e t t ; még foganat osabb volt d' Espana ve­zér keménysége. E' mindenü ' t öszveesküvóket lá to t t 's kormányzása valóságos t i ransággá fa ju l t , mig 1829 Madridba nem hivatot t el na­gyobb hivatalra. Nyáron 1828 a ' k i r á ly Saragossán keresztül Ma­dridba visszament, hova Aug. érkezet t meg. A' Miguelisták fellázad­ván Portugálban, a' spanyol országlás vigyázó sereget rendelt a' por­tugál! ha tá r szé l re ; hanem Canning rendszabályai annak minden kato­nai mozdulását a ' Miguel is ták, kik Spanyolországban t i t kos védel­met és segítséget t a l á l t ak , segélésére, megakadályozták. Midőn végre Jul . 1828 Hon Miguel Portugál k i rá lyszéké t bi tor lani kezdet te , a ' madridi cabinet a' franczia és angol udvarok példáját követte, hanem 1829-hex II Oct. a ' törvénytelen bi tor lót k i rá lynak megesmérte. 1828 megegyezett Angolországgal azon pénzsommákra nézve i s , mel­lyek Spanyolország részéről br i tanuia i kereskedőknek valának fizeten­dők. A' köz jövedelem állapotjának roncsoltsága egyébiránt több kor-látolást tett szükségessé, 's hogy a' kereskedés teljesen ne semmisi t-tcssék, az országlás 13 Febr . 1827 megengedte a la t tvalóinak a z A m e -

88 SPANYOLORSZÁG

r ikával i ke reskedés t , mindazáltal idegen lobogó alat t . I t t Spanyolor­szág elvesztette a' szárazan levő utolsó pon t ja i t , St. Jüan de (Jlloát Vera Cruznál (22 Nov. 1825) és Callaot Limánál (22 Jan. 1826 . ) Bar rada erőtlen próbatételére nézve 1829 , hogy Mexicot meghódítsa, 1. DÉLSZAKAMERIKA. — Azolta folyvást t a r t a' heves ellcndolgozás és mérséklet tség közti ingadozás , fontos következések né lkü l ; csak a' s tatusgazdálkodásban tet t a k i rá ly nyomós rende le teke t , a' hijány (deficit) fedezésére; sőt hogy a' bizodalmat- megnyer je , nemi publi­ci tást vitt be az uj köz jövedelmi munkálódásokba. Az ország kü­lönbféle részeiben nagy volt a' szükség, 'meIlyet az 1829 — 30-ki ke­mény tél még magasabb pontra vitt. Ebez jö t t a ' rabló csoportok te-i.térdek száma 's a' 21 Mart . 1829 a' umrciai k i rá lyságban 's Va­lenciában dühösködött földindulás pusztításai. I l ly kellemetlen helye-zetben volt a' spanyol s t a tu s t e s t , midőn a' lázadás és pár toskodás még el nem aludt tüzét a ' k i r á l y , VII Fe rd inánd , 29 Sept. 1833 tö r t én t halála ismét fel lobbantotta. A' k i rá ly ugyanis még 12 J u n . 1830 a lá i r t végrendeletében a' k i rá lynét , Donna Maria Christina de Bourbon t , nevezte az öszves spanyol monarchia egyetlen országlójá­n a k , a' koronaörökösné , il Donna Isabella kis kora a l a t t , azon fel­t é t e l l e l , hogy országidat tanács rendeltessék m e l l é , hanem ennek véleményeit né köteleztessék az országié k i r á l y n é , akarat ja e l l en , elfogadni. Más részről ellenben Káro ly herczeg , a ' meghalt k i r á ly t e s tvé re , vi tat ta a' spanyol koronáhozi j u s á t , 's Biscayában , a ' min­denünnen öszvesereglő k i r á l y p á r t i a k t ó l , nem különben a' Francisca-nusok á l t a l fellázított lakóktól V Károly (Don Carlos V) névvel k i ­r á l y a k iá l ta to t t ki . Ebből nagy elkeseredéssel folyt háború tört ki a ' k i rá lyné és Don Carlos pár t ra i közt , meliy a' már is roncsolt Spa . nyolországot mé'* mindég rongálja. Minő elszántság hevítse a' pár ­tok keb l é t , megtetszik e b b ő l : 22 Dec. 1833 mintegy 3000 felkel t volt Artajoiiáhan T a f a l l á n á l , melly több napig szándékozott ott ma­radni ; de azon h í r r e , hogy a' vicekirály 2 0 0 0 gyaloggal 's 500 lo­vassal ellenek útban vau , tüstént felkerekedtek 's Marci i lába vonul­t a k . ' Sarsíield vezér más n*p valóban megérkezett Artajonába 's 9 embert el is csipett , kik tá rsa ikka l nem mehettek el . Sarsíield maga elibe hivatta őket 's kérdezte ; miér t hagyták el békés h o n y o k a t , 's ad ták magokat ' ezen k ó b o r l ó , k o m o r u l t é le t re ? mire azt felelték : Don Carlos eránt i vonszódásbó*!. Midőn végre Sarsíield azt kívánta tőlök , hogy k i á l t s ák : Éljen a' k i r á l y n é ! kimeztelenitet ték mej jeket , mondván : Inkább agyon lövetik m a g o k a t , mint e z t . t e g y é k . E r r e Pamplonába vitettek. — A' már emii tet t munkákon kívül ajánltat-ha tnak m é g : Notas historicas sobre la revolucion de Espana , 1814 — 2 3 , Augustin de L'Uamonditól (Charlestownban Éjszakámén kában 1827) ; Foy vezér Hist. de la guerre de la Veninsule a' szerző hol ta után Par isban 1 8 2 7 , 2 rész'. ; ném. Leipz. 1 8 2 7 ) ; Sempér Spanyol Considérations sur les causes de la grandeur et de la décádence de la monarchie espagnole (Pa r i s 1 8 2 6 , 2 k ö t . ) ; ugyanennek Geschichte der spanischen Cortes-e ; D. Audr. Muriéi Mém. sur l' hist. d' Esp. ; Luig i Bossi lovag (Olaszország históriájának szerzője) Storia della Spagna antica e moderna (Mailand 1 8 2 2 , 6 köt.); F. — C. Les Agra-viados d' Esp. suivis de notices sur les hommes qui ont joué un rölé dans les affaires d' Esp. de'puís V abolition de la constitution des Cor-tes en 1823 (Par . 1 8 2 7 ) ; és Vromptuario cronolngico de la história de Espana (Madrid 1 8 3 0 , 4, VII Ferdinánd országlásáig.)

S p a n y o l o r s z á g m o s t a n i á l l a p o t j a . — Spanyolország­nak 8447 nsz. mf-eii 1 1 , 5 0 0 , 0 0 0 lak . v a u , 145 cuidadesbeu (város) 4 3 5 0 villásban 's 12 ,495 faluban. Az ország és nép már az 1820-k i levolutio előt t poli t icai gyengül tség állapotjában vo l t , mel ly annyi­val orvosolhátlanabbnak muta tkozo t t , mivel okai századok ol ta a'

SPANYOLORSZÁG v 89

nép characterébe éppen olly mélyen gyökerezve voltak, mint a' polgá­ri és egyházi élet viszonyaiba bonyolódva. Tes t i és lelki erők nem hibáztak, de rgen az emberi létnek azon szabadsága, melly á l t a l ' I é sz egyedül alkalmatos a' társaságos élet a' pal lérozottság elfogadására. Szóval, okosság és józan ész , mellyeknek amaz erőket öszvekötniek 's szabad munkásságban nemesitniek ke l lene , t ö rvény , gondolkozás­mód és szokások által annyira lekötve 's akadályozva vo l t ak , hogy mutatkoztak ugyan a' nép életében egyes szikrái a' pal lérozot tságnak 's e rőnek , de ragyogó világossággá vagy jó tékony lánggá soha se egyesülhettek. Nem volt 's most sincs Spanyolországban nyi l t 's kö­zönséges vélemény. Büszke , a' benlakozó erörol i homályos fogalma-kan 's érzelmeken és hajdani nagyságra való visszaemlékezésen alapu­ló nemzeti é rzés , a' fügetlenségérti utolsó csatázás e l ő t t , csak tö-kéiyteienül pótolhatta ki a ' pol i t icai nemzeti character h i jányát . Ele­inte is inkább a' Francziák elleni gyűlölség ha to t t a' nemzet dicső­séges erőködéseire az 1808 ol ta i háborúban, mint a' szabadság 's a' dolgok jobb rendjének óhajtása. Mert azon kevés számu világosan gondolkozó férjliaknak , kik szívesen törekedtek a' nemzet boldqgi tá-sára 's a' hont és nemzetet poli t icai g>engültségéből felébreszteni a-k a r t á k , előítéletek 's szenvedélyek á l lo t tak utjokban ; sőt azok ma­gok se munkálódtak szenvedélyek nélkül . Képzeiődés és rajoskodás gyakran tui- vezetik czélján a' heves Spanyo l t ; bár egyébiránt van ér­zete a' nagy ideákra 's aka r a t e r e j e , akadályok meggyőzésére. De a' nép jó tulajdonságai hasonlók durva gyémántkovacshoz. Ál ta lánosan a' Spanyol mér ték le tes , á l l h a t a t o s , halgató és nemes i n d u l a t ú , e" mellett ígazságszeretö 's buzgón áj tatos. A' spanyol komolyságot mindazáltal inkább a' főbb rangú lérjt iaknál t a lá lha tn i , mint az as­szonyoknál 's általánosan a' köz népnél. Ez ugyanis elevenséget, vi­dám mozgást, elménozséget 's gondtalan öriimélést mutat . A' köz szü­letésű Spanyol megelégedett 's e' mellet t ol ly keveset gondoló külső javak iránt , hogy Diogenes oskolájából való pract icus bölcsnek ke l ­lene t a r t an i , ha kevésbé nyájas jó indulatú volna. Mindazál tal min­den alkalommal kitűnik nemzetségén, szü le tésén , rangján és hi tval­lásán alapuló büszkesége ; e' mellett gyanakodó , é rzékeny 's igen bbssuálló. Az emiitett büszkeség .még az egyes népséget is elvá­lasztja egymástól. Az éjszaki Span3'ol , mindenek felett a' Biscayai és Asturiai büszkén néz alá a' dél i re , ki barna arczszinü és a l a r soay termetű levén , maur vagy arab eredetének nyomait nem tagadha t j a . Kiváltképpen a' hajdani keresztény származás o l t o l ly népneniességet ad , meliy azon tai tományokban , hol Maurok és Zsidók keresztény­ségre tértek, nem esinertetik meg. Az okleveles nemesség a' Maurok kiűzetése olta jö t t fel. Különböztető czimei a' nemességnek : Gran­dok (nagyok 1787-ben 129), kik a' k i rá ly előt t fedetlen fővel j e ­lenhetnek meg; marquisok , grófok és vicegrófok (vicomtek) ( á l t a l á ­nosan 1787-ben 535) és alsó nemesek , kik Gavallérok ( lovagok) , Escuderok és Hidalgók, azaz, nemesek , 1797 szám szerint 4 8 4 , 1 3 1 . A' Spanyol, mint általánosan minden déli ta r tománybel i , tes t i gyönyö­rűséget kedvelő , de még se olly barátja a' testi örömöknek , mint a' Franczia, 's kevésbé lármás, ingerelhető és csacsogó, mint a' Po r tuga l i és Nápolyi . Muzsika , éneklés és táncz nemzeti mula t ságok . Ama kettő egyszerű, gyakran egyhangú, de mély érzéssel t e l j e s , ez buja-rajoskodó. Játékszínen a' Volero kedvel te t ik ; szabadban 's háznép közt a' FANDANGO (1. e.), 's a' Sequedilla, mellyet 4 pár tánezol czi-tera után 's mellette a ' j á t s zó 5 verset énekel. Tes t j á t ékok , mint a' bárra (vas rúdnak bizonyos czélhoz haj i tása) és a' s zé l l ap t a , közön­ségesen gyakorol ta tnak. A' leghíresebb népjáték vagy népinuep , a' bikaviadal 1805 meg t i l t a to t t , de VII Ferd inándtó l ismét megenged­tetett. A' nép egé«z életmódja az inak erősí tésére igen hasznos. A'

!)0 SPANYOLORSZÁG

Spanyolok nagyobban* köze'p termetűek; jó alkatú, erős testek, na-g)'obbára sokat kifejező arczvonásaík , tüzes, komolyan pillogó sze­meik , fejér fogaik 's fekete hajók vannak. A' főbb rangú férjfiu koránt sem olly erős testiképpen , mint a' nép 's az asszonyok álta­lánosan. A' spanyol asszonyok s>zép növésekkel 's nemes és büszke magok-tartásával tetszenek ki. Arczok szine se fejér, se gyengéded, de egészséges. Szépen tudnak öltözködni 's félelem nélküli könnyű­séggel, nemi mé-ltosággal mozognak. E' mellett nem mesterkéltek, igen természetesek 's legvidámabb szeszélyekben gyakran kicsapon-gólag elmések, akiváltképpen a' nép közt. A' spanyol asszony eszes 's mélyen érző, e rős , állhatatos és hív; de oktatás nélkül, a' tör­ténet által nevelt, csaknem tudatlan. Bátorsága 's honszeretete már gyakran lelkesítette cselekvésre 's ragadta magával csüggedező férjét. A' házi élet az asszonyokra nézve most kevésbé kemény, mint hajdan 's a' férjfiakra nézve kevésbé feszes. A' maur-napkeleti szokások nyoma mindég inkább tűn 's enyész a' közönséges életből. A' ruhá­zat a' népnél még nemzeti, a' főbb születésűek házi körében franrzia, általánosan gazdag és fényteljes. Ha a' Spanyol kimegy, hosszú kö-pen3'egbe (Cápa) takarodják , mell}' közönségesen setét, a' gazdagok­nál fejér szinü. A' cápa alatt a' polgár nyilt camisolt (Chupát) vi­sel selyemből, bársonyból vag5T posztóból és allájblít (Almilla); to­vábbá széles, tarka, Faxa nevű övet selyemből, rövid nadrágot, fejér selyem harisnyát és czipót pántlikával vagy csattal ; fényesített bőr­ből vagy posztóból csinált felső harisnyát is. A' hajat rendszerint háló (kedíciila) fedi, mellyet tarka, hurokra kötött pántlika ékesít; erre teszik a' férjfiak a' kalapot. Az alsóbb rangúak ruháinak kö­zönséges szine setét vagy fekete. A' városokban soha se jelennek meg az asszonyok 's leányok arczokat eltakaró patyolat, Mantilla, mel­lyel igen szépen takarják körül magokat, 's fekete tafota felső ruha, Basquina , nélkül ; e' mellett igen szeretik bajokban , füleiken , kar­jaikon , ujjaikon és nyákok körül az aprólékos ékességeket. — Első eleme a' spanyol népéletnek a' vallás; első rend a' papi rend, hon­nan mindenik nemzetség iparkodik magát azzal valamelly tagja által öszvekötni. A' vallás annakokáért csaknem egyedül az egyházi szol­gálatban , jó cselekedetek g3-akorlásában 's a' papok és szerzetesek eránti tiszteletben áll. Az ország védő szentje Jakab apostol ; hanem tekintete igen aláment , miután 111 Károly az ország rendéivel 1700 szűz Mária szeplőtelen méhbe-fogadására esküdt 's az isten annyát nyilatkoztatta ki a' spanyol monarchia patronajának. A' szent szűz imádtatása tahát legfőbb ; ezen pont körül foglalatoskodik az egész istentisztelés. Ez 's mini-én kor , minden rang, minden életbéli fog­lalatosság 'st. szentjeinek nagy száma, mintegy fényes egyházi inne-piségek lánczát képzi, melly a' földet szüntelen ég felé vonja, innen van a' Spanyol elméjén uralkodó képzelő erő hatalma 's hidegsége a' csupa értelmi czélok 's minden földi eránt, a' mit a' képzelő erő ér­zékek által nem érint ; nem tapasztal. A' papság , kiváltképpen az inquisitio , igazgatta eddig a' nép nevelését 's literatűrát; ezáltal a' spanyol-kath. egyház a' legfőbb hatalom birtokába jutott a' status­ban, jóllehet ezen hatalom fénnyét igeu okosan eltakarta. Legvilá-gosodottabb egyházi collegiuiii volt Spanyolországban a' 'st. isidoroi káptalan, 's az még most is. De éppen ezért jansenismussal vádolta­tott :s üldöztetett. A' 2 Mart. 1819 megjelent tdictum a' tiltott könyveket két osztályba tet te; az 1-be azon könyvek tartoztak, meí-< lyek azoknak is megtiltattak , kiknek az inquisitio e' tekintetben kü­lönös szabadságokat engedett; 2-dikba azok, mellyek lázító szellem­ben Írat tak, az inquisitiot, papságot, az igaz vallást, a' királyt 's a' monarchiái hatalmat sértvén , és a' házasság sacramentumát vagy a' féltékeny férjeket nevetségessé tevén. Az ország határán kivül

SPANYOLORSZÁG 91 i

nyomtatott spanyol könyvek bevitetésff 4 évi gá lyá ra büntetés a l a t t megtiltatott. Cubábau 1815 még 6 eretnek éget tetet t meg. AB utol ­só hál>oru előt t Spanyolországban 2 5 0 , 0 0 0 pap , ezek közt 8 érsek (primas a ' t o l edo i ) számláltatot t , kik a la t t 48 püspök van; a ' sze rze te ­sek száma 6 9 , 0 0 0 (2122 klastr.) 's az apáczáké 35 ,000-né l több ( 1 1 3 0 klastr .) , kiket VII Ferdinánd 1 8 1 4 — 2 0 , a ' hol csak lehetett minde­nütt iparkodot t visszaállítani. 1829 a ' papsághoz 123 ,345 személy tar tozot t , ezek közt 43 ,000 világi pap (18 ,871 egyházas helységben), 1051 szerzetes-klastrom , 48 congregatio , 1 ?0 collegium vagy káp­talan 's 10C7 apácza-klastrom volt, 4 7 , 5 1 5 szerzetes-pappal ' s 2 4 , 0 0 0 apáczával. Hogy a' klastromok jövedelmeit szaporí tsa , a ' k i r á ly ne­mesi pátensekkel 's czim/liploniákkal ajándékozta meg a z o k a t , mel-lyeket eladtak. (Ellenben 1799 a' kézmivesek száma 2 7 0 , 9 0 0 , a ' pa­rasztoké !J07,600 , a ' napszámosoké 9 0 4 , 0 0 0 , az inasoké 2 7 0 , 0 0 0 , a ' gyárosoké 3 9 , 7 0 0 , 's a ' kereskedőké 3 9 , 7 8 0 személyt t e t t . ) A' cortesek egy tagjának hozávetőleges becsülése szerint 1808 a' pap­ság és klastromok jövedelme Spanyolországban, csak fekvő jószágaik­ból , évenként 51 mii . p ias terre men t ; ' s Arguelles finanzminister előadása szerint a' cortesek idejében az etryházi jószágok -j résszel multak felyül a ' s tatus b i r toka i t . A' Spanyol vallásos gondolkozás­módja kiváltképpen könyörületesség munkáiban muta tkozik . A' sze­rencsétlen sehol se ápo l ta t ik 's gyámol i t ta t ik ol ly áj tatos emberbe-csüléssel, mint Spanyolországban. De ezen mennyei- test i é let , mel ly-nek honya egyházi pompás innepiségek , elvonja a' népet a' föld mi-velésétől. A' Spanyol tunyasága nem buta gyengeség, hanem megelé­gedettségének , az egyházi szolgálatbani örömének és minden csupán hasznos (mellyre gyakran szüksége sincs) i ránt i hidegségének követ­kezése ; éhez jő azon könnyüség, mel lyel nehéz munka nélkül is meg­termi a' föld a' szükséges t , a' föld t e rmékenysége , a' b o r r a l é l é s , melly a ' v idám, déli ég a l a t t , a ' t i s z t a , 's erősítő levegő m e l l e t t , nem enged gondokat keletkezni 's mindenek felett a' szabad kereset­nek megnehezítése. A' r é g i , nem földbirtokon a l a p u l ó , hanem a' termesztést terhelő adórendszer 's egyes rendek és egyesületek első­ségi jogai eddig nagy akadá lyá ra vol tak a ' szorgalomnak. Mindaz­ál tal nevekedett 111 Károly országlása o l ta a' szorgalom 's világos gondolkozású statusférjfiak a' gyárak több egyes ágai t tökéletesí te t­ték helyes elvek szerint. Csak 2 hiba gá to l ta »z e lőmene te l t ; e lő­ször , a' pallérozottságnak különböző terveiben hibázot t az egység , mellyek rendszerint csak egyes t á r g y a k a t czéloztak , a ' n é l k ü l , hogy a' többi a r ra szükséges eszközök azokat tar tozóképpen gyáninl i lanák; 's másodszor azon környülá l lás , hogy a' gyárak nagyobbára a ' k i r á l y számára űzetnek , mint monopóliumok, 's ezáltal miveik felette költ­ségesek l e t t ek , ide nem számlálván azon visszaéléseket , mel lyek a' gyárakba becsúsztak ; ebez jö t t még a' belső öszveköttetésnek nehéz­sége is. Legnagyobb a' szorgalom a' tengeri városokban, á l ta lánosan a' tenger mellyéki tartományokban , hol kiki bizonyos fáradtságának jutalma felől. Különösen jók a' gyapjumanufacturák ; de mégis csak 20-ad részét készítik a' szükséges posztónak. Legjobbak a' Guadala-xarában 's Segoviában lévők. Angolok 's Francz iák 20 p r o c ' n t e l drágábban veszik meg a' spanyol g y a p j ú t , posztóik mégis olcsóbbak. Selj em-manufacturák vannak : Talaverában , Madridban , Segoviában, Toledoban , selyem-fonó-machinák , mel lyeket gőz h a j t , . Valenciában 's más he lyeken ; de amazok koránt sem ol ly v i r á g z ó k , mint a ' 15 és 16 száz. vagy mint a' kézmesterségnek állapofja a' Romaiak ide­jében volt. Emlékezzünk csak a' hispániai bársonyfestésre 's a' cel-tiberiai aczélra. Még magasabb pont ra emelkedet t a' mesteiyégi szor­galom as Arabok a la t t , midőn a' Maurok kezében vol t Spanyolor­szág tartotta ki egész Afr ikát mesterségmiveivel. A* spanyol mester-

92 SPANYOLORSZÁG

ségi szorgalom legalacsonyabb lépcsőn állott a' 17 száz. 1750 olta ismét kezdett virágzásba jőni. Most Bisca3ából vasat 's vas-és aczél-ittiveket, Valenciából gyapja takarókat, Barcelonából igen finom zseb-keszkeníket visznek ki. A' cordovai fekete kordován-bőr 'különösen jó. A' valenciai, segoviai 's másutti kalapgyárak \s a' vitorlagyárak nevekedő félben vannak. A' st. ildefonsi üveg-és tskörgyárak jó, de drága miveket adnak. A' madridi proczelángyár (la Cliina) a' kül­földi , olcsóbb készítményeknek titánok van. Legnagyobb dohány­gyára van Sevillának. Tulajdoni spanyol termény a' szittyának es-parto nevű neme , mellyból 40 különbféle nemű uiiveí szőnek 's fon­nak. Általánosan véve a' mesterség! szorgalomnak semmi ága se hibázik egészen ; de igen kevés készit eleget a' belső szükségre. Vá­szon Néniet-'s Francziaországokból, papiros Franczianrszágból 's Ge-nuából, aczélmivek, kötél nemű 's más portékák és mivek más kül­földi tartományokból vitetnek l>e. 1799 Spanyolországnak öszves mes-terségmivei a' növényvilágból 324 mii. reálnál többre becsültettek, az állatok országából valókéi 372 mii. 's az ásványok világából va­lókéi 344, végre a' többől elegyitettekéi 113 mii. reálon felyül té­tettek ; az egésznek becse 1156 mii. reálra (289 mii. frankra)'ment. A* földmivelés, bányászság és baromtartás első termesztményei 3515 mii. reálra (csaknem 879 mii. frankra) becsültettek. A' földinive-lést a' Madridban, hol 1829 földmivelést tárgyazó tudományok kö­zönségesen taníttattak , Valenciában , Saragossában 's másutt levő gazdasági társaságok, mint az 1815 minden fővárosban felállíttatott földmivelési oskolák mozdítják elő. Kiváltképpen terjed a' riskása-termesztés 's a' kosenill mivelíetése Valencia tartományban. Hogy a' lótartás gyarapodjék, az ország'ás Í817 a' csak lény végett tarta­tott öszvérekre nagy adót vetett. A' mesterségi szorgalomról, keres­kedésről 's népességről Spanyolországban, a' tartományi kormány­zások 1799-ki hivatalos jelentéseik után, a" ministerium parancsolatjá­ra 's királyi költségen 3 censo nyomtattatott 1803 a' törvényhatósá­gok számára. A' népesség censojának 1808 harmadszor kellett volna kiadatnia, de ez a' háború miatt elmaradt. A' Censo de la rigiteza territorial y industrial de Espana en el ano de 1 799 , ordenado sob-re los datos dirigidos por los Intendentes , por el oficial D. Jüan Folo y Catalina (Madrid en la Imprenta Reál, 1803"; 208 old. fol. táblák nélkül) szerint Spanyolországnak 1799, 31 tartományában 's a' szigeteken (Ualeárokon 's Kanarikon) 15,356 nsz. mf. ( 2 0 = 1 ° vagy 9083 nsz. geogr. mf.) 10,504,985 lak. volt, 2,100,997 háznépben, egyet 5 személyei számlálva, kiknek öszves vagyona 6300 mii. reál­ra (csaknem 1600 mii. frankra) tétetett. Spanyolország népességének lépcsője e'szerint | résszel csekélyebb mint Német-, Franczia-, Angol­országokban és Németalföldön. (Az elnépetlenedés okaira nézve 1. Kro-tios 1816). A' kereskedésre nagy változás várakozik, mivel a' gyar­matok nagyobbára elszakadtak az anyaországtól. Spanyolország ten­geri városai nevezetes kereskedő helyek a' küllődre nézve ; gazdagok, de a' nemzet belső kereskedését nem igen mozdítják elő; csak az or-száglásra nézve fontosak, mint pénzkútfők. Spanyolország eddig az európai kereskedésben éppen olly munkátlan volt, mint Portugál. Ki­váltképpen fabrikai mivek, gabona én besózott hal sok vitetik be , mellyek részint tulajdon készitetlen hőnyi terményekkel (mellyek közt a' gyapjukivitel 1 mii. piasteren felyül van), részint amerikai porté­kákkal , kiváltképpen arannyal és ezüsttel, fizettettek. Amerikai gyarmataiból Spanyolország évenként 35 mii. piasternyi aranyat és ezüstöt, 20 mii. piast. érő kosenillt, cacaot, vanibát, ezukrot, do­hányt, kíszitetlen bőrt, pamutot, vigogne-gyapjut, chinahéjat, festőfát, ipecacuanhát, szasszaparillát 'ste. kap. A' gyarmatokkal! kereskedés Minden külső nemzetnek meg volt tiltva, de Spanyolországban (a' Iá-

SPANYOLORSZÁG , 03 /

íiadás e lő t t , Biscayán kivül) szabaddá te te te t t . Most Amerikaiak , Angolok és Hollandiak kerítették azt kezekre. Csak Mar t . 1823 nyi ­tották fel a' cortesek minden barátságos statusnak a' s p a n y o l , tenge­ren túli, kikötőket . Chinában, Cantonban és Macaoban szabad a' Spa­nyoloknak kercskedniek; kirekesztőleg nyi tva áll előt tök az Amoy (chinai nyelv. Ilanum) kikötő Fo-Kien ta r tományban . Idegen (kivált­képpen angol) kereskedőknek a' belső kereskedésbei befolyása korlá­tol tatot t ugyan ; de a' co runa i , cadizi és barcelonai kármentő inté­zetek 's a' S. Cai-íos bank Madridban részint idegenektől fügének. A' száraz; kereskedés , súlyos vámszerkezet miat t 's öszvekötő u tak nem lévén, igen e lhagyatot t á l lapotban van. Madrid mindazá l t a l , mint kevés , de igen jó országutak középpontján fekvő hely , je les és élénk kereskedést űz. A' k i rá ly i posták társasága is , 1829 ol ta , több országúton rendesen menő postakocsikat j á r a t ide 's tova. Spanyol­ország 5 végzetlen csatornái közt legjelesebb a 'császárcsa torna (ásatot t V Károly alat t) vagy aragoniai csatorna. A ' 'kereskedésnek 's be és kivitel tárgyainak elágazását láthatni a' Balanza del comercio da Es-pana con las potentias exlrangeras, en el ano de 1792-ben (Madr id 1 8 0 3 , fo!.), melly vi lágosabb, mint az 1826-ki Balanza etc. (Mad­rid 1828). Az utóbbi szerint az 1S25 bevitt idegen por tékák becse 301 ,877 ,698 's a ' kivit teké 1 4 6 , 9 1 1 , 2 5 0 reá l ra t é t e t i k , ésigy amaz ezt 154 ,966 ,445 reál la l mul ta felyül . A 'F i l epsz ige tekke l és Cuba-val való kereskedésben az ezekbe bevittek becse 7 5 , 4 6 9 , 3 7 0 , 's az innen Spanyolországba szá l i t ta t také 33 mii. reálnál többnek i r a t i k , következésképpen Spanyolország 4 2 , 4 3 2 , 0 0 0 rea!t nyer t . Ellenben 1792 idegenek Spanyolországba 7 1 4 , 8 9 8 , 0 0 0 reá lnyi t vit tek b e , ' s a' kivitel 297 mii. és a' gyarmatokból bevittek 6 6 6 , 5 4 2 , 0 0 0 (ezek közt ásványban 3 5 7 , 6 0 0 , 0 0 0 ) reá l t t e t t ek . A' Spanyolországból Ame­rikába bevitt portékák pedig 4 2 9 , 7 5 8 , 0 0 0 reál becsiiek vol tak, 's ezek közt 223 mii. reál á r ru spanyol termesztmény volt.

Az o r s z á g l á s f o r m a monarchiái . A ' k i r á l y , k i e ' czimet v i s e l i : Ka 'hol ika fe lség, Castiliában , Aragóniában 's a' szigeteken kor lá t lanul uralkodik ; hanem Biscayának , Guipuzcoának 's Alavá-nak kivál tságai , privilégiumai, még most is fenállanak, \s csak ezek megerősítésének és az ide helyezett katonaság k iparancsol ta tásának feltétele alat t egyeztek meg 1816 a ! rendkívüli adók fizetésében. Az 1820-ki lázadáskor megszűntek ezen polgár i a lko tmánya i el lenkező jusok ; hanem az Afrancesadok juntá ja 1 8 2 3 , í ranczia fegyverek vé­delme alat t ismét visszaadta azokat előbbi tu la jdonosaiknak. Azon­ban az országi ás 1829 ismét igyekezett ama t a r tományoka t a' közön­séges kormánj'nak alája vetni. Fontos a" cortesek (azaz , udvarok, rendek) históriája. Ezek létezésének első csirája a' Gothok katona­rendszerében fekszik , melly a' panság hozálépte ál tal fejlett k i . Mi­dőn pedig nemesség és papság elnyomták a' k i r á ly i t ek in t e t e t , a' k i ­rá lyok a' városok lakóit fe lszól í tot ták, hogy követeik á l ta l vegyenek részt a' közönséges tanácskozásokban. Földbir tok volt a' spanyol corteseknél is a' nemzeti képviselőség a lapja . Bár mel ly nagyok voltak is azonközben néha a' cortesek j u s a i , még se volt a' cor­tesek cadizi utolsó öszvegyölekezései előt t Spanyolországra nézve otly időpont , me/iyben az egész nemzet törvények szerint igaz­gattatott volna, ol ly törvények szerint tudnii l l ik mel lyek magá­tól a' nemzettől vettek. ío lna lé te i t . A' 17 száz. végén a' cortesek 21 város küldöttjeiből á l lot tak. Gyűléseik h e g é ü l a ' főváros szol­gált. Ez eleinte B u r g o s , azután Toledo volt, a' 15 és 16 száz. o l ta pedig Madrid. A' cortesek tanácskozásainak főtárgya mindég vala-melly rendkívüli jóvá-hagyás v o l t ; mindazáltal kegyelem és igazsá­gosság cselekedeteiről is volt szó benne, valahányszor a' k i rá ly akar ­ta , hogy felettek tanácskozások tar tassanak. Ha a' k i rá lyság nem

H SPANYOLORSZÁG

volt öszvegyülve a' cortesekben, akkor küldöttség vagy követekről ' tak képviselők. A' cortesek lassankénti elenyészésére kiváltképpen sokat tett Amerika fel fedeztetése, mellyel: a' spanyol kir-ályok min­dég fügetlencbbekké tettek a' nemzet befolyásától. A' Bourbon ház tétetvén által Spanyolország királyszékére, a' nemzetnek minden po­litikai élete megszűnt; 's hasonló eset állott elő VII Ferdinánd is-méti visszatértével is. — Hajdan a' korona örökösödés Castiliában leányágra is áltment; V Filep 1713 bevitte a' Bourbonok sáli törvé­nyét ; 1789 elhatározta IV Károly a' certesek jóvá-hagyásával az as­szonyi nem örökösödésének visszaállítását; hanem csak VII Ferdi­nánd emelte azt a' 6 Apr. 1830 költ pragmatica sanctio által, a' sá­li koronaörökösödés eltörlése után, statustörvénnye. A' koronaörö­kös asturiai herczeg, a' király többi gyermekei, a' fiuk infansok-nak, a' leányok infansnéknak , neveztetnek. A' király 9 vitézrend­nek nagymestere, mellyek következők : arany gyapjú rendje ; III Ká-rolyé; Sz. Ferdinánd és sz. Hermerwgilde 1815 alkotott rendjek ; az 1816 alk. JVIáriarend ; sz. Izabella amerikai rendje 1815 olta; 's 4 pa­pi vitézrend, u. m. San-Jagoé, Calatraváé, Alcantaráé és Montesáé. A' Mária-Luisa-rend, melly 1792 alkottatott 60 főrangú asszonyság szá­mára 's mellynek nagymesternője a' szerző, IV Károly király, nője volt , végre melly 1808 eltöröltetett, ismét helyreállíttatott. A' spa­nyol czimer arany kastély 3 toronnyal veres mezőben Castiliáért, ve­res koronás oroszlány ezüst mezőben Leonért, nyílt pomagránát-al-ina ezüst mezőben Granadáért's 4 veres oszlop aranyos mezőben Ara­góniára nézve.

A' status a' cortesek 27 Jan. 1822 költ végzete által 52 tarto­mányra osztatott ; hanem 1823 Vll Ferdinánd a' tartományok 31 számát visszaállította, 's a' kormányzást éhez alkalmazta. Hajdan a' tartományi jogokra 's adókra nézvs, castiliai és aragoniai koronák tartományaira osztattak a' spanyol tartományok. Amazok közé tar­toztak Ó-és Ujcastilia királyságok (Burgos , Soria , Segovia, Avila , Madrid, Toledo, Guadalaxara , Cuen?a és La Mancha tartománysk-kal), León (León, Palencia , Toro , Zamora, Valladolid és Salaman-ca tartom.), Galícia, Granada, Andalusia (Sevilla, Cordova és Jaen tartományokkal 's királyságokkal , 's Antequera szabad várossal), Murcia, Asturia fejedelemség 's Estremadura; az utóbbiak részei: Aragónia, Valencia, Mallorca királyságok 's Cataloaia fejedelemség. Éhez jöttek a' navarrai királyság, vagy, franczia Alsónavarrátói meg­különböztetés végett, Felsónavarra 's Biscaya (Guipuzcoa , Alava és Biscaya tartományokkal), mellynek lakosai a' régi biscayai nyelvet beszélik. A' gyarmatbirtokok 1808 általánosan 310,798 geogr. nsz. mf. tettek 17,700,000 lak., most 5137 nsz. mf. 3,900,000 lak. A-zsiában birtokai: a' PHILIPPINEK (1. e.), Maria-, Carolina-, Basheszi-getek és Magindanao. Itt legfontosabb hely Manila Lu?on szigetén. Hanem ezek a' szigetek se kormányoztatnak , se használtatnak ugy , hogy, bár alkalmatosak volnának is a r r a , az indiai-chinai-amerikai kereskedésnek piaczai lehetnének. Afrikában birja Spanyolország Ceuta, Melilla, Pennon de Velez városokat — az Ejszakafrikában tett hajdani hóditmányok maradványait—továbbá 20 kanári szigetet 's Guineának 3 szigetét Annabont, Hsrczegszigetet és Fernando del Pot. Ejszakamerikában eddig bírta Spanyolország Ó-és Ujmexicot, Floridát (melly 1819 az egyesült statusoknak engedtetett), Ujnavar-rát és Californiát ; Délszakamerikában : Térrafermát, Guiana egy részét, Perut, Chilét, Paraguayi Tucumannal, Buenos-Ayrest, Mon­té-Videót, Magellanföldet 's a' Falkland- (solyomföldi) szigeteket"; Nyugotindiában : az 18I4-ki párisi béke szerint St. Domingouak 1795 Francziaországhoz kapcsolt részét, most a' Haiti köztársaság alkotó részét; de a' mellynek elölülője 1829 az emiitett réiz visszaadását

SPANYOLORSZÁG 95

megtagadta , a' honnan ezt spanyol b i r toknak nézni nem l e h e t ; t ehá t csak Cuba , Por tor ico és Culebra ínég nyugot india i spanyol b i r tokok (Vö. DÓLSZAKAMERIKA).

A' s t a t u s k o r H i á n y z á s a részint 5 s ta tusminis ter re vagy s ta-tus t í toknokra , kiknek a' statustanácsban székek \s szavok v a n , r é ­szint nagy tauácsgyülésekre van bizva. Ezen utolsók kiizt legjelesebb 's legfőbb volt a ' castiliai t a n á c s , melly már J 2 4 6 fenál lot t . Mind országié coilegium, mind legfőbb törvényszék v o l t , melly bizonyos tárgyakban kirekcsztőleg í tél t ' s mellyhez l ehe t e t t , megha tá rozo t t esetekben, a' többi törvényszékekről feljebb-vinni a' peres dolgokat . A' kiizjöveríeJenire , hadi dolgokra- ( inquis i t io t á rgya i r a ) , indiai dol­gokra , királyi v i tézrendekre , ke r s sz tbn l l á ra , kereskedés i , posta- , pénz-, és bányásztárgyakra különös jun ták neveztettek. Az igazságot városokban , mezővárosokban és falukban Alcaldok szolgáltat jak ki , kiknek eddig öt osztályok volt. Az, Alcaldes roayores Corregidores nevet is viseltek. Tőlök az ügy a' va l ladol id i , g ranada i 's más he­lyeken levő 12 kirá lyi törvényszékekhez vagy Audiencias-hoz vi te t ik feljebb. Mindeniknéi ta lá l ta t ik egy críminale fórum. A' törvényszé­ki alkotmánynak 's igazságszolgál ta tásnak, melly utolsóra az Escr i -banoknak vagy jegyzőknek gyakran karos befolyások v a n , szoros áltnézetésre van szükségek. Az igazságszolgáltatás az 1812-ki con-stitutio által uj szerkezetet k a p o t t ; 1821 uj eriminalis codex is j ö t t l é t r e ; de 1823 mind e' semmisit tetet t 's még mindekkoráig s incs közönséges polgári törvénykönyv. Alfons k i rá ly törvénykönyveiből (Siete Partidas) 1830 uj hivatalos kiadás je lent meg. Vl l Fe rd inánd 1818 a '-kínzást is ismét bev i t t e , mel lynek haszuál ta tásakor mindég egy seborvosnak kell jelen lenni. 1 Jun. 1830 uj kereskedési törvény­könyv készíttetett .

A ' s t a t u s j ö v e d e l m e i 1808 előtt min tegy 5 0 mii . t a l l é r t tettek, mellyekhez jöttek a' gyarmatok jövedelmei is (mintegy 38 mi i . piaster); de a ' s t a tus adósága már akkor 4 3 0 mii . t a l l é r ra ment. Az 1817-ki budget szerint az 1814 és 1815-ki há t ramaradások többet

tettek 35 mii. p ias ternél ; 's az 1817-k i bevételben, mel ly 620 mi i . reált (165 mii.frankot) tett , 10 mii . piaster pótolhat lan deficit v o l t ; innen minden zsoldfizetés fenakadt 's Maj. 1819 a' k i rá ly Valesek (statnspapirosok), meüyeket 111 Károly 1780 ol ta 's IV Káro ly 2 , 3 0 8 , 545,000 reálig forgásba h o z t a k , 84—88 procentet vesztettek. 11 év olta nem fizettetlek a' Vales realesek évenként 75 mii . reá l t vagy 18,750,000 frankot tevő kamat ja i . 1819 kezdődött el ismét a' 4 procentes kamat fizettetése. A' S. Carlos nemzeti bank actiái , mel-lyeknek névi becse 2000 reál 's mel lyek előbb 3000 reá l ra felmen­tek , Maj. 1819 csak 220 reál t é r t e k ; a ' pbil ippini tá rsaság act iái csak 260 r e á l t ; 's a' Cinco gremios mayores czim ala t t esmeretes kereskedő társaság actiái 9S proc. vesztettek. Mind ezen intézeteknek ugyanis temérdek soniinákkal ta r toz ik az o r szág lás , melly ezeknek kamatját se fizeti. Garay (azolta félre tett) finanzterve á l ta l (30 Maj-tól 1817) rend hozatott ezen zavarba , mindazáltal a' finanzszük-ségnek ezen örvényét először a' cortesek fedezték fel egészen. 1 8 2 2 t. i. a' közönséges külső adóság 1 4 , 6 6 8 , 3 0 2 , 7 4 5 's a' belső 1,157,-187,418, ésigy öszvesén 1 5 , 8 2 5 , 4 9 0 , 136 r e á l t , vagy 7 9 1 , 2 9 4 , 5 0 S spanyol p ias te r t , a ' kamatok pedig 3 9 , 5 6 7 , 7 2 5 píaster t te t tek . Csak nehezen tar that ták meg töredékeny folyamatjában rendkívüli költsö-nö/.ések és adók a' s tatus finanzmachináját. Az 1818 hivatalából letett Garay volt első spanyol f inanzminister , ki évenkénti budget-ról 's nyilvános számadásról szót te t t . Egyszersmind ugyanekkor az amerikai fellázadlak ellen küldendő hadi erő k iá l l í t ásá ra 15 mi i . frank vetetett fe l , mel lyeket Francziaország a' békekötés után a' spanyol polgárok követeléseinek kielégítésére fizetett s a' király mint

90 SPANYOL OflSZÁG

kinszeritett kBltsöniizést magának tartott meg. Ezen hadi készületek kimerítették a' status utolsó erejét. A' corteseknek tehát roncsolt honyok segélésére belső segédkutfőket kellett felnyitniuk, mellyek rendes adók bevitetését-en , az igen nagy nemzeti jószágok eladatá-sában 's a' földbirtoknak eloszlatásában állanak ; elvégzek annako-káért az egyházi jószágok elfoglalását 's a' majorátusok eltörölteté-sét. De ennek következése a' constitutionalis rendszer szétbomlása lett. A' korlátlan országlás a' cortesek költsönözését (2000 mii reál) nem esmérte meg 's ez által minden hitelét elvesztette. Mindazáltal a' 8 Mart. 1824 költ végzet következésében a' statusadóság olly szer­kezetet kapott, hogy C00 mii. reál a' nagy könyvbe Íratott vagy consolidáltatott 's 30 mii. reál a' 4 procentes kamatok fizeiésére '» az 1 procent semmisítésére határoztatott. A' nem consolidalt adóság most 1200 mii. reált tett. Krre a' király 1825 budgetet készíttetett, melly mindazáltal csak 1830 tetetett hivatalosan közönségessé. E' szerint a' királyi ház költsége 53,429,500, az adóság-senimisitő pénz­tár 193 mii., a' hadi ministeriuin költsége 253 mii., 's a' tengeri ministeriumé 41,200,000; — általánosan 592,750,089 reált (mint­egy 39 niíl. tallért) tett. De a' bevétel nem elég ezen költségre. — Továbbá Hope költsönözése (400 mii. reál) megesmertetett 's a' haj­dani inquisitio birtokai (egy pápai bulla kövekezésében), mint bizo­nyos közönséges Íöldbirtokok (iiuldios) eladattak , mellyeknek árra részint Valesekben fizettetik.. A' grandoknak (nagyoknak) is régi feudális adójokat (még az 1808 olta elmaradtat is) kész pénzben kell fizetniek. Ezá'.tal a' Vales reales consofidados Mart. 1830 45 pro-centre 's felyiil is emelkedtek ; de a' nem consolidaltak csak 12-őn 's a' bankactiák csak 19 proceuten állottak. Hogy mindazáltal nagy sommá kész pénzek megtartassanak , a' linanzvámok egész Spanyolor­szágban egy társaságnak adattak haszonbérbe 's küíföldön (Harisban Aguado által 500 mii. reál.) uj költsön vetetett fel. De most a' spa­nyol kincstár is 1830 olta évenként 45 mii. reállal fizetett külföldi

* hitelezőknek többet, mint előbb. — Katonai szerkezete szerint Spa-nyelország 12 kapitányságra osztatik , a' J 3 (likat a' lialearok , a' 14-diket a' Presidiok 's a' 15-diket a' Kanári szigetek teszik. A" szárazi hadi erő 1814-ben 124 ezered gyalogságból, 24 ezered lovas-ságból"'s 30 ezered polgárkatonaságból állott, 8 főkapitány, 120 ve­zérhadnagy, 195 tábornok (Marechaux de Camp) és 387 brigadás a-latt. De kevés ezered volt teljes szánni, 's illóleg felkészítve. Dec. 1817 bevitetett a' seregnél az öszveirás. (Az öszves hadi erő főka-pitánjává VII Ferdinánd Loyola sz. Ignáczot nevezte 's egyszersmind 111 Karolj' rendjének nagykeresztesévé tette). 1829 a' sereg 46,000 főből állott rendes-, 35,500 szolgálatban volt polgárkatonát's 92,000 királyi önként vállalkoztat tett. Generalissiinus (puszta czim) Don Carlos kir. herczeg volt. AM ország 10 főkapitánya közt 4 csak czi-rnes (mint Wellington herczeg, lord Berestord). 150 várban 's erő­ségben van őrsereg. A' tengeri erő háború előtt 3 osztályra n. ni. a' cadizira, ferrolira és carthagenaira volt felosztva 's 208 hadi ha­jóból, ezek közt 42 lineahajóból 's 30 fregathól állott. Jelenleg még arra se elég erős , hogy Spanyolország partjait 's kereskedését védje a' tengeri rablók ellen. 1828 3 linea!»ajót (74 ágyúsokat), 3 fregá tot (50 ágyúsokat), 5 (40 ágyús) fregátot, 3 eorvettet (20—26 á-gyusokat), 13 brigget (14—22 ágyúsokat), 3(10—16 ágyús) goelet-tet 's 4 más kisebb hajót tett. Ezen 34 hadi hajó közül 15 Cubában volt Laborde admirál alatt.

K ü l s ő v i s z o n y a i közt Spanyolországnak legfontosabb a' mo­narchiának 's egyháznak az apostoli székhezi visszonya. Bár men­nyire hódol is a' Spanyol a' pápának's a' romai egjház. parancsolat-

SPANYOLORSZÁG S P A R T A 97

ainak , mt'g se ol ly nagy most a' pápa ha ta lma Spanyolországban , mint hajdan volt. A' pápa követének tulajdon törvényszéke van Ma­dridban, melly egyházi és papi dolgokban i t é l ; de már egy 1761 költ k i rá ly i parancsolat szerint erőtlenek a ' p á p a bul lá i és brevéi, ha elébb jókká nem hagyattak a' k i r á ly tó l . Azon jogo t is kieszközölte a' király a' pápáná l , hogy minden nagy egyházi jószág jövedelmei­nek -| részét pénztára számára elveheti . Ezenfelyül a' papságnak azon jószágoktól , mellyeket 1737 olta szerzett , mint minden inas alat tva­lóknak adót kell fizetnie. Az egyházi b i r tokok világi ügyeiben a' pá­pának nincs törvényhatósága. A' k i r á ly nevez ki minden papi sze­mélyt 's húzza az egyházi bir tokok jövedelmét, mig üresek, mindazál ta l kegyes czélokra ; övéi az annáták, 'st . e' félék is. A' pápa csak azon joggal b i r , hogy a' legjobb egyházi hivatalok közt 52-őt betöl thet a 'k i rá ly tó l íiigetlenül ; ő bir legfőbb törvényhatósággal azon ügyek ­ben is, mellyek egyházi törvényszék eleibe ta r toznak . Az amer ika i -spanyo! köztársaságokban a' pápa a' nélkül erősí tet te meg a' püspö­köket , hogy ezeknek a' spanyol országlástóli megerősit tetését meg­várta volna. Spanyolországnak Angol-, F rancz iao r szágokhoz , Portu­gálhoz , líjszakamerikához 's az éjszaki hata lmasságokhoz való viszo­nyaira nézve 1. SPANYOLORSZÁG 1808-tól 18.23-ig. — Spanyolország statisticai esmereteire nézve ajánlhatók Bourgoing és F i s c h e r , Town-send, Laborde , Rehfues munkái és a' Dicciohario geografico-hislori-co de ispana, por la Reál, Acadcmia de la história (Madrid 1802 , 4)- A' Piiilippineket Martinez de Znniga h is tor ia i lag le i r ta . (Spa­nyolból angolra ford. Maves á l t a l ) . ÍJ. ls idor de Antillon alapos Geo-graphiui kézi könyvéi Spanyolországról és i'ortugalról ( 1808) , Anti l­lon íöldabroszával , Rehiues fordí tot ta németre (Weimar I S I 5) . A' Spanyolországból száműzött szabad ideák esmerhetésének kutleje a' Londonban élő D. Flóres Es t rada ezen napkönyvéből : El Espanol constilutional etc. E' munka ta r ta lma , melly Spanyolország nyi l­vános nyomorúságát 's a' k i rá ly tanácsnokainak fonákságát rajzolja, nagy figyelmet ébresz te t t , mint í ) . Jos . de Azanza és D. Gonzalo (Marii fez azolta visszahivatott) spanyol exministereknek önvédése is a' Journal fúr DeufscAlaud-ban Oct. és JVov. 1815 . D. Sebast Minano Diccionario Geograjico-Estadistico de Espana y l'ortugal-ja (Madrid 1 8 2 6 , 4) nincs illó szolgalommal 's gondal kidolgozva. Az előbbi Almának mercant.il helyet t Madridban a' k i r á ly i consulatus Guia mer-canlil de Espana-t ad ki 1S30 ol ta 2 kötetben. A' spanyol s tatus­gazdálkodásból merí tet te niarquis de iSallesantorc e' ez. munkáját E-lementos de econonna politica con aplicacion parlicu.'ar a Espana (2 kiad. Madrid 182Í ) , 4 ) . Bpry de St. Vincent. Gemiilde der iberi-sclien Ilalbinsel-jén (francziából Heldelb. 1827) kívül hasznos mun­kák még Spanyolországra nézve gróf de Laborde / oy. pitloresq. (Paris 4 köt. fol.) 's ugyanennek ltinéraire deseript. de l' E.-,p. (Pa­r is 1 8 2 7 , 4 kiad. 5 köt. á t l á s s á l , 4 ) . A' Spanyolok egyházi á l la­potját 's characterét (azaz, azon ha ta lmat , mellyel a' formák , szoká­sok, a' spanyol egyház dogmái é? biíntetései a' nemzet észheli és er­kölcsi állapotját bilincselik) világosan esmérhetni a' Briefe aus Spa-nien-hűl , JJobladotól (paptó l ) , angolból íord i to t ta Doiueier , szül . Gad, asszony (Hamburg 1824) 's a' spanyol nemzetiséget e' román­ból : Don Esteban, ou'er Memoiren eine-s Spaniers , angolból Sellen-tfil (3 r é s z , Leipz. 1 8 2 7 ; utánozása az ugyanazon tekintetben i r t érdekes Don Alonso-na.k , Salvandytól) és V. A. Huber Skizzen aus Spaníeu-éböl (Götting 1S28) . Derék tengeri és par t i abroszok jőnek ki a' 111 Károly á l ta l a lap í t ta to t t madridi hydrograph ia i intézetben.

S P A N V O r. Ö R Ö K S É G I H A D , 1. U T R R C H T I B É K E .

S P A R T A v. L A c E JJ A. E M o ií, hajdani Görögország leghata lma­sabb statusainak egyike, LacouiánáL. Í3 neveztetett 's Messenetől ke l .

7

ys SPARTA

feküdt Peloponnesusban. Az Eurotas (most vassili Potamo) itt fofy egy tengeröbölbe , mellynek nyűg. iöldnyelvét u' Matapan (Tenaros) fak végzi. Itt Tenaros városánál, a' mostani Kaihvareá falunál, volt ama hires barlang, melly Pluto, az alvilág istene, lakhelye bemenete­lének neveztetett. Amyklaeben , közel Spartához , állott Apolló hires templomainak egyike, ott, hol most Salavo Chori falu fekszik, A'ke­leti parton , egy kis szigeten , közel hajdani Epidauros Limerához , esik Napoli di Malvasia erős város , mellynek szőlei adják az isme­retes malvasiai bort. Laceíaemon , mythus szerint Jupiternek 's Tay-gete nymphának íijok, Spartát , a' Leiegek királyának, Rurotasnak, leányát vette feleségül, ipának örököse lett az uralkodásban 's a' tar­tománynak Lacedaemon nevet adott, az általa épített várost ped>g feleségéről Spartáuak nevezte. Hanem a' közönséges időszámlálás sze­rint Lacedaeironnak legalább 150 észt. későbben kellett élni Eurotas után. Egyébiránt Jupitertől és Taygetetől lehozott eredetéből azt le­het következtetni , hogy ő, mint minden Hellén, Oeukalion maradéka *s egy azon achajai gyarmatnak fejei közt, mellyet Archander és Ar­chiteles, Xuthus unokái , Phthi.otisból lett kiűzetések után, Lacouiá-ba vezettek , hol Lacedaemon a' honiakat rábeszélte, hogy a' gyar­matot fogadják be \s azzal L a c e d a e m o n i a k közös név alatt egyesüljenek. A' következett királyok közt jeles Tyndarns (Tynda-reus) , kinek fiaiban, CASTORIIAN (1. e.) és Polluxban Lacedaemon férjfiui nemzetsége kihalt. HELÉNA (1. e.) testvérhugok Menelaust (ki és Lacedaemon közt 5 király uralkodott Spartában) férjévé választ­ván, ezt egyszersmind Lacedaemon királyává tette ezáltal. Mcnelaus két törvénytelen fiat (Nikostratust és Megapenthest) hagyván maga után , a" Lacedaemoniak Agamemnon fiát Orestesí, mint Menelaus leá­nyának , Hermionenek , férjét választották királya, ki Argost és Myce-net az uj országgal egyesítette. F i a , 's örököse Tisamenus alatt La­cedaemon a' Heraklidák által K. e. 1080 elfoglaltatott, kik ott dy-archiát (2 király uralkodását) alkottak. Mivel t. i. Aristodemus iker­fiainak , Eilrysthenesnek és Prokiesnek , elsőszülöttségét se annya, se a' delphii orárulum eldönteni nem akarta , tehát mindketten kapták Laconiát , melly Lacedaemonnak tartománya volt, azután pedig az alapíttatott meg, hogy maradékaik is közösen uralkodjanak. Egy ideig annyok nagybátyjának , Therasnak , gyámsága alatt voltak. Azonban a' Lacedaemoniakuak kevés okok volt ezen idegenek t'ljöt-tén örülni, kiknek vad vitézsége, a' két házból származott 7 ország-ló alat t , csaknem 200 esztendeig pusztította az ojs/.ágot. Az Euryst-henidák 7 uralkodói ezek : Uurystheues , Agis (az Ágid dk törzsöke) , Echeslratus, Labotas, Doryssus , Agesilaus és Archelaus ; a' Prokli-dákéi : Prokies, Sötis , Eurypou (ettől származtak az Eurypontidák), Prj'tanis , Eunomus , Polydektes és Charilaus. Ezen királyok nem csak szomszédaikkal, lóképpen az Archivokkal, éltek sKÜnteleni had­ban , hanem egymással is ellenségképpen bántak. Már' Eurysthenes és Prokies soha se voltak egyetértésben 's ezen meghasonlás lelke maradékaikra is áltnient, minek kö>etkezése a' lett, hogy a' kir. ha­talom elgyengült 's a' népé naponként nevekedett. A' korlátolt irq-narc-hiából, vagy inkább dyarchiából rövid idő alatt oclUocratia lett. Ekkor született Lacedaemon szereftrséjére LYKURGUS (l.e.) Ez , azon egyetlen í'érjh'ú, kihez minden fél bizott, az istenek, kiknek oracu-lümait megkérdezte, segítségével K. e. SSO uj alkotmányt vitt be Lacedaemonba 's törvényhozása által ujrateremtője lett hazájának. Lacedaemon általa uj erőt kapott, mellyet szomszédjai ellen folyt hadaiban 'kimutatott , főképpen a' Messeniaiak ellen folyt hosszas hadban, melly K. e, 668 ezen vitéz népnek meghódittatásával vég­ződött. Végre Sparta LEONIDAS (1. e.) királya a la t t , kinek ritka vi­tézsége á l t a l , mellyet a' Persák ellen Thermopylaenél K. e. 480 ki-

SPARTA í>9

tüntetett, minden görög nép előtt legnagyobb dicsőséget 's nagy t i rz -teletet szerzett , 's Athene is megegyezett , hogy az egyesült görög nem­zetségekéit főhatalom mind szárazon, mind vizén a' Spár ta iaknak adas ­sék. A' Spár ta iak valóban számos hadi erőt á l l í to t tak ki a' pers ia i hadra, melly egyesülvén Athénével 's a ' görög szövetségesekkel, P A U -SANIAS ( l . e . ) , ki Leonidas f iának, az ifjú Pl is tarchusnak, gyámaty ja vo l t , vezérlése alatt nires győzedelmet nyer t K. e. 4 7 0 Pla taeaenél . Ugyanazon nap megverte a' görög sereg és tengeri erő Leotychides spártai király és Xantippus athenei vezér a la t t a' Persákat Mykale-nél szárazon és semmivé te t te az ellenséges hajósereget. Mio ' ta Spar­ta politicai hatalma nevekedet t , a' társaságos élet is kezdett kifej-Jeni. Kz időben a' Wirályok hata lma igen kor lá to l t v o l t , ellenben az ephorok a' magokét mindég tovább ter jesztet ték. Miután Persia meg­aláztatott , a' hadakozáshoz szokott s'-atusok egymás ellen taniadtak.

„Nevezetesen Sparta féltékenysége 's gyulőlsége annyi ra ment Athene ellen, hogy azon szin a la t t , mintha a' Persák uj had alkalmával erős álláypontot ta lálhatnának Görögországban , Athénét falainak (elépíté­sétől 's a' Piraeus megerősítésétől visszatartani a k a r t a . Themis tokles , ki ezen színlett ok igazi kútfejét jó l e smér t e , for télyai reászedte és kijátszotta , de ez az i r igy Spa r t a boszusigát Athene ellen még in­kább ingerelte. Éhez jöt t , hogy7 Pausauias kegyetlen bánása a' szö­vetségesekkel minden görög status bizodalmatlanságát legmagasabb pontra emelte Spar ta ellen. Innen nagyol .bára a' szövetségesek e lá l -lottak Spartától és Athene alá ad tak magokat . Spar ta ekkor mér­sékletien viselte m a g á t , a ' m i az Atheneieket ol ly büszkeségre v i t t e , hogy a' szövetségesek ismét Spartához pár to l t ak . Kz most a la t tom­ban hadra k é s z ü l t ; de Athénétől megelőztetet t , mer t ez a' szövetsé­get semmisítette 's megtámadta a' Spár ta iaka t . Így kezdődött el K. e. 431 a' pelop<»ímcsusi h a d , mellynek vége Sparíut a' halá lomnak legfelsőbb pontjára eine.'te 's Atheiiét K. e. 4 0 5 teljesen megalázta. De Lysander spártai vezér és Pausanias spár ta i k i rá ly meghasonlván , lázadás tört ki , melly Athénét Sparta (elsőségétől megmentette. Er­re a' Spártaiak ifjabb Cyrusnak , bátyja , Ar taxerxes Mnemon , ellen segítséget adtak, t'yriis táborozása szerencsétlenül végződvén, uj had ütött ki Sparta és Artaxerxes közt , mellyet Agesilaus olly előme­netellel folytatott, hogv a' persiai k i rá lyszék igen ingadozó á l lapot ­ra ju to t t . De a' Persák pénzel Athénét , Thebaet , Korinthust 's né ­hány peloponnesusi népet hadra lázasztot tak Spar ta e l l en , melly e' miatt Agesilaust Persia nyakáról haza hívni kénte leni t te te t t . E' visz-szajöttében megverte Koror.aeánál a' T h e ' a e i e k e t ; ellenben az a the-nei vezér Konon győzedelmeskedett a' spártai hajóseregen, mel lyet Pisander vezetett , Knidosnál 's 59 gá lyá t vett e l . Ezen kor in thus i vagy boeoiiai név a la t t esmeretes had 8 évig t a r t o t t , mellyben Spar­ta kévésé volt szerencsés, Athene ellenben Konon tenger i vezérének gyózedelmei 's a' spártai partokon és némelly aegaeum tengeri szige­tek ellen tett szerencsés lépései á l ta l uj dicsőséget a ra to t t 's ha ta l ­ma igen nevekedett. Sparta ekkor Antalcidas fortélyos követét a' per­siai királyhoz kü ld t e , hogy békét kössön vele 's az Athénével kötöt t szövetségről lebeszélje. Athene büszke viseletével a' Persákat maga ellen lelboszantváu, Antalcidas könnyen elérte czélját 's kötöt te a* magáról nevezett becstelen békét K. e. 3 8 8 , melly Pers iára nézve igen hasznos volt és Spartá t ellenségeitől megmentette. Spar tának alávaló 's büszke nézetei ezen békekötésben csak hamar k i t ű n t e k ; nyomon elkez'.lé szövetségeseit nyomni 's mindenütt egyenetlenséget gerjeszte­n i , hogy ügyökben, mint h i r q , felléphessen. Elmellőzvén több erő­szakoskodásait, l 'hebae várát \s városát igazságos ok nélkül megtá­madta 's megvévén , a r i s to r ra t i a i országlást vitt be. Pelopidas T h e ­baet ismét szabadságba helyezvén, fellobbant a' hires thebaci had

7 *

1CO SPARTA

t ü z e , mellybcn Alheue ele'bb Spar ta e l l en , azíán mellett vett részt . Az utóbbi e' had á l ta l annyira e lgyengi t te te t t , hogy ezolta megszűnt Görögországban nevezetes szerepet j á t szan i . Végre nem bírván egy s ta tus is elég erővel Görögországban, hogy a' többieknek fejek le­hessen , F i lep macedóniai k i r á ly magát egész Görögországnak urává t e t t e . A g i s , spártai k i r á ly , egy a' legvitézebb 's legnemesebb fejedel­mek közt , meresztett ugyan Görögország szabadságáér t vivni , de az ütközet tel együtt é l té t is elvesztette az Ant ipa ter re l Megalopolisnál

" tör tént ütközetben. IV Archidamus k i rá ly Deuietr ius P/>liorcetestől haddal támadtatot t meg és Sparta csak nehezen menekedett meg. Nem sokára nyugtalanságok is tö r tek ki . Kleonymus, Areus k i r á ly unoka­öccse , veszedelmes feltételeket koholt hazája ellen 's P y r r h u s t hivta meg ; hanem a' feltétel füstbe ment részint Pyr rhus lassúsága , ré ­szint a' Spár ta iak vitézsége mia t t . Erkölcsromlottság és f 'énjüzés mindazáltal mindég inkább ha ta lmaztak . Több egymás után jö t t k i ­rá lyok próbál ták Lykurgus a lko tmányát épségében helyreál l i tni 's az ephorok határ ta lan hata lmát kor lá to lni . Kleomenes kivitte a' tervet ; de se a' környülál lások , se a' Spár ta iak charactere és erkölcsei nem tehet ték ezen újítást 's javí tás t állandóvá. Kleomencsnek, tüzes és vé­gre szerencsétlen csatázása után az Achajaiakkal és macedóniai Ant i -gonussal, el kellet t az országot hagynia 's Egyiptomba szaladt , hol meghal t . E k k o r Spar ta 3 •évig marad t fő nélkül ; majd Machanidas és JSabis t i raonok kezére k e r ü l t , kik közül az utóbbi iszonyú ke­gyetlenségeket követett el . Végre a' Komaiak 's az aehajai szövetség semmivé te t ték a ' s ta tus h a t a l m á t , me l l j e t Nabis kévésé felemelt. Spar tának az aehajai szövetséghez kellett ál lnia 's e' K. e. 146 meg­győze tvén , a ' szövetséggel együt t Spar ta is a ' Romaiak ha ta lma alá j ö t t . i

Spar ta vagy Lacedaemon , Laconiának 's a' spár ta i statusnak fő­városa , az Euro tas folyó nyűg . partján feküdt. Kerülete 48 stádiu­mot vagy 11 mi . te t t . Még most is lá tha tn i omladékai t a ' Zsidóktól l ako t t Misis tra város szomszédságában. Spar ta nem rendesen és öszve-í'ügve volt épitve , hanem 5 különös kerületből á l l o t t , mellyek még a' 120-dik o lympiaskor közös fal lal nem voltak bekerítve. Sok jeles-sége közt Pausanias következőket nevezi : A' vásárpiaezon volfak a' legtekirttetesebb tisztségek gyülésháza 's legszebb ékességét a', híres oszloptornácz (Persike) t e t t e , nielly a ' P e r s á k t ó l elveit zsákmányból ép í t te te t t 's mellynek fedelé t , közönséges oszlopok h e l y e t t , e őkelő Persák fejér márványból készített szobrai t a r to t t ák ; a' k a r , a' pia-ezon , me Ilyet A p o l l ó , Diana és Latona szobrai d iszes i te t tek , 's mellyen tánczolt-ak gymnopaediák a lkalmával az i f jak; a' Baroneta , az Eurysthenes nemzetségéből születet t k i r á lyok l a k h e l j e , az Aphe-ta (Aphetais) u t szában , melly onnan vette nevé t , mivel a' nép azt Polydor özvegyétől vásárolta meg egy csordamarháér t ; azon közönsé­ges gyűlésházak , mellyekben tanácskoztak a' polgárok a' status dol­gai f e l e t t , 's mellyeknek száma kettő volt, a ' Kro t anoké , a/ Agidák temetőjéhez közel és a' Poec i l e ; Minerva Poliuchos (Kalciökas.) tem­p l o m a , melly az Akropolisou vagy Spar ta legkinyulóbb részében á l ­lot t 's in. A' SpartaiaJí erkölcseikkel , szokásaikkal 's polgári a lkot -mánnyokkal minden görii'g nemzetségek felett ki tűntek. Ki rá lya ik csak a' nép akarat ja á l t a l ura lkodtak , nem lévén más elsőségek, min t hogy a' gyűlésekben első tanácslók , a' peres dolgokban i télő b i rák 's hadvezérek vol tak , nem is kap tak más ju ta lmat , mint bizonyos föld­b i r t o k o t , a' zsákmánynak ,nagyobb részét 's az öszvejövetelekben és vendégségekben első helyet . A' Spár ta iak (azaz , azon Dor i s iak ma­radékai , k ik a ' Herak l idák vezérlése a i a t t Laconiát e l foglal ták) ha­dakozással és vadászattal tö l tö t ték ide jeke t , a ' füldmiveíést a ' H K Ü O -T Á K I U ( l . e . ) h a g y v á n ; a ' Lmcedaemoniak p e d i g , v . Per iökek (axaz ,

S PÁRTA 101

a ' iar tomány régi lakosai) kereskedéssel , bíbor kész í tésse l , hálózas­sá l , fegyveres vasfabrikálással fog la la toskodtak , a ' honnan ha lace-daemoni l abr ikákró l van s zó , a' Lacedaemoniakat 'a nem Spár ta iaka t kell é r tenünk. A' két nemzetség későbben egyetlen népet t e l t , de a' Lacedaemoniak a' Spárta iaknál számosabbak vol tak. Egymással nemi szövetségben állottak 's együ t t szabad s ta tust formál tak, melly-nek tulajdon nemzeti gyűlései voltak , mellyekbe a' városok követe­ket küldöt tek. A' hadi adók , pénzben és katonában, te t ték a' tőkülf-ségeke t , mellyeket a' szahad Lacedaemoniak fizettek hóditóiknak , a' Spártaiaknak (Donsiaknak.) A' Lacedaemoniak gyakran mrgliasonlot-tak a 'Spár ta iakkal 's a' thebaei hadban több város visszahúzta a ' S p á r ­taiaktól katonái t , Epaminondas seregével egyesítvén azokat . A' mi a' Spártaiak characterét illeti , keménységek , r i tka ól lhatatosságok 's minden 'nyomorúságnak békés el tűrése igen esmeretesek , me l l j ek a' status nagyságára sokat te t tek. Senimi szerencsét lenség, semmi meg­veretés se rsügeszthet te el őke t ; sőt a' ki tűzöt t czélra gyózhetlen e l -elszántsággal siettek , mig azt e lér ték. Ellenben hir telenek és álno­kok vo l tak , mint a' messeniai h a d b a n , midőn nem csak leggyaláza­tosabb árulásra tán tor í to t ták el Ar is tokra tes arkadiai k i r á ly t , hanem a' delphii oraculummal egyetér tvén , a' Messeniaiak veszedelmére is használták ezt. A" spár ta i férj fiak házasodásának ideje 30 , nr. asz-szonyoké 20-dik 'eszt-re ha tároz ta to t t L y k u r g u s törvényei á l ta l . Ha valamelly spár ta i asszony terhben v o l t , szobái falaira köröskörül legszebb ifjak képeit függesztették , hogy kedvező benyomást tegyenek á' magzatra. A' gyermeket annyu paizson szülte e l , 's ha fin v o l t , betakaratlanul (hogy tagjai t szabadon használhassa) paizsra té te te t t ezen szavakkal , a tan , a epi tan (vagy e z z e l , vagy ezen.) A' többi Görögök gyermekeiket vízzel mosták 's azután olajjal (mit néha a' Spártaiak is t e t t ek ) dörgölték m e g , a ' Spár ta iak ellenben az övéiket borban íeresztették meg , hogy ezál ta l mindjárt eleinte testi tu la j ­donságok erejét megvizsgálják. Azt hit ték ugyanis , hogy a' borfer-dó a' gyenge gyermekeknek köszvényes ránga tódzásoka t , sőt halál t okoz , az erőseknek ellenben tar tós egészséget ad . Ha a ' gyermek erősnek '» egészségesnek ta lá l ta to t t , a' status polgárai közé bevet te . Ellenkező esetben halálra adatot t 's egy a ' T a y g e t u s hegyen lévő bar­langba vettetett. Minden többi görög s ta tusoknál szokás volt a' gyer ­mekek k i t é te tése ; hanem Spartaban t i l a lmaz t a to t t / Homerus szerint már legrégibb időkben szokásban voltak a' dajkák, hogy az asszonyok mejjének bájoló formája megmaradjon. A' dajkák a' háznép tagjai­nak nézettek 's nagy becsületben t a r t a t t ak . A' gyermekek kemény és szabad életmódhoz szokta t ta t tak . Mejfüzóket , mellyeknek nyomai más görög népeknél ta lá l ta tnak , a' Spar ia iak nem esmértek. Bölcső­ket mindazáltal használtak. Hogy a' gyermekek éhség e l tűréséhez szokjanak , mindég csak könnyű és kevés é te l t kaptak ; ha igen megéheztek, szabad volt ennivalót l o p n i , de v igyázva , mert ha lo­páson megfogat tak, nagyon megverettek. Minden 10-dik nap be kel­lett magokat muta<niok az cphoroknál '» a' mellyik igen kövér­nek t a l á l t a t o t t , hasonlóul keményen megfenyí t te tet t . Bor á l ta láno­san egész Görögországban csak a' leányoknak t i l ta to t t el ,» fiu gyer­mekeknek ellenben leggyengébb koroktól kezdve ada to t t , Ugyan-ezeknek hajoltv lenyirelet t 's csak férjli korokban hagyha t ták meg­nőni. Többnyire meztelenül szaladgáltak 's közönségesen mocsko­sak vol tak, mert nem mosták és kenték m a g o k a t , mint a' többi Görögök. Becsületekre váló dolognak t a r t o t t á k , ha testeket kék fol­tok és sebhelyek fedték. Csak rósz időben viseltek felső r u l n t . Láh-belijek legkeményebb hidegben se volt. Ágyoka t magoknak kel­lett az Eurotas sásából készitnielt. A' gyermeki kor 7-dik eszt-ig ta r ­tot t 's eddig a' gyiiaeccutnbau laktak asszonyok felvigyázása a l a t t .

J 02 SPARTA

Ettől fogva 18 észt. korokig fiataloknak (protáres), innen 30-ig ifjak nak (epháboi) neveztettek 's 30 tul a' fe'rjfiak sorába le'ptek és teljes pol­gárjogokkal éltek. Ha a' gyermekek 7 esztendősek lettek, atvjoktól elvétetfek's közönséges nevelés alá adattak. Itt öszvesen, bizonyos terv szerint, neveltettek 's rangra és vagyonra tekintés nélkül ugyanazon nerelést kapták mindnyájan. A' ki gyermekét közönséges nevelés alól kivonni akar ta , polgárjogát elvesztette. A' gyermeki és ifjúi korban a' testi nevelésnek legfontosabb tárgya a' testi erők kifejlése (gym-uastica) volt, melly futás, ugrás, vadászás, tányérhajitás (discus), birko/.ás, ökölviadal , 's pankratium (birkózásból 's ökölviadalból öszvetett testgyakorlás) által eszközölteted Ezen gyakorlások külö­nös épületekben történtek, nteliyek gymnasiumoknak iieveztetfek és pedig meztelenül. A' gymnastieán kivül még a' testi neveléshez tar­toztak a' tactica v. hadban szükséges készségekre 's orchestica v. tánczpa oktattatás. Jegyzést érdemlő a' gyermekek megveretése Dia­na Orthia (Diamastigosis) innepén , melly abban állott, hogy a' gyer­mekek ezen istenné oltára előtt, számos nézők jelenlétében, megve­rettek. Ezen szokás czélja kétség kivül a' volt, hogy a' gyermekek teste fájdalmak ellen megkeményittessék. A' vesszőzés olly kemény­séggel tétetett , hogy némellyek meghaltak miatta. Az ott álló pap­né egy kicsiny, igen könnyű, fa Dianaképet tartott kezében- Ha észrevette, hogy e' vagy ama gyermek kiniéltetik, feJkiáltott, hogy a' képet nehézsége miatt nem tarthatja , mire az ütéseket megkettőz­tették a' verők. A' szülék, kik melleitek állottak , fiaikat szüntelen bátorították ; sőt magok vitatták az elsőséget, ki szenvedheté el leg­nagyobb állhatatossággal a; vizsgálatot. A' ki legcsekélyebb panaszt vagy jajt eresztett ki száján , elvesztette a' győzedelmet 's kigunj'ol-ta to t t ; a' ki pedig nyugodt homlokkal tűrte a' verést, megkoszorúz- , tátott 's egész várostól dicsértelett. A' melly gyermek az ütések közt meghalt, örök emlékezetűi szobrot kapott. Némellyek szerint ez a' szokás Lykurgustól alkottatott, mások szerint a' plataeaei ütközet ideje olta áll fen. Hogy az ifjúság fortélyhoz és vigyázáshoz szokjék, lopás megengedtetett, azaz, az éhezőknek, de csak csekély értékű élelmet volt szabad lopniuk. Ha rajta érték a'tolvajt, vagy megverték, vagy megéheztették , vagy arra büntették , hogy az oltár körül kel­lett tánczolnia 's önmagára gunyénekeket danolnia. A' rajtakapatás félelme gyakran •rendkívüli cselekedeteket szült. Többek közt egy gyermekről , ki egy fiatal rókát lopott 's ruhája alá rejtette , initik, hogy inkább sz,étharapdáltatni engedte attól testét '3 gyomrát, mint a' rókát kihúzta '9 tohajságát felfedezte volna. Az úszás elmulhatat-lannak tartatot t ; innen a' hasziiavehetlen emberről azt szokták mon­dani : Még úszni se tud. A' szemérmessé? is különös tárgya volt a' tanításnak Spartában. A' beszédben leglehetőbb rövidséghez kellett 1

magokat szoktatniuk , melly .beszédrövidségek a' Spártaiaknak lako-nismus név alatt most is esmeretes. A' Görögök közt csupán a' Spár­taiak voltak, kik a' tudományokat megvetették 's nevelő intézeteik­ből kirekesztették. Minden tudománnyok e' volt: A' felsőbbeknek en­gedelmeskedj ; minden lehető terhet eltűrj 's hadban győzz, vagy meg­halj. A' mi a'politicai nevelést illeti , gondosan oktatgatták a' Spár­taiak az ifjúságot a' hőnyi törvényekre , ds csak szóval, mivel irt törvjnyek Spartában nem voltak. A' becsület- 's gyalázatérzést is ko­rán 's mélyen becsepegtették az ifjakha. A' leányok neveltetése egé­szen különbözött az athenei leányokétól. A' helyett, hogy, mint Athé­nében , othon üitek, gyapjat fontak 's bortól és erős eledelektől ma­gokat visszatartották volna, Spartában tánczoltak, egymással birkóz­tak , verset-lutottak, discust hajigáltak 's a ' t . a' mi nyilván történt 's félmeztelenül. A' leányok magok testgyakorlásában csaknem éppen olly előmenetelt tettek , mint az ifjak. Hogy Lykurgus a' leányokat

SPARTACUS SPECKBACHER 103

így neveltette, kétség kiviil a' volt czélja, hogy azáltal erős gyer­mekek aimyaivá tétessenek. (Vö. MAINOTTÁK.) (L. Lassú világ törté­netei 2 köt.)

S P A R T A C U S , thraciai fi, mint rabszolga Olaszországba hurczol-tatott 's a' capuai hires gladiátor-oskolába vitetett. 70 szerencsétlen társaival tömlöczének zárját feltörvén , a' Vesuvra illant 's innen K. e. 73 a' l tomaiakat haddal támadta meg. A' világ büszke hódítóinak egy maroknyi megvetett rabszolga 'ellen táborba kellett szálniok 's ugy megaláztattak, hogy A'atinius praetor légiója , melly a' gladiá­tort egy csapással leverni reményiette , csaknem egészen levagdalta-tott. Ezen szerencse 10,000 embert hozott S. zászlója alá. Ezekkel S. az Alpesekre vonult 's az utána nyomuló consult, Lcntulust, ha­sonlóul megverte. Nyiisebességgel a'másik consulra , Gelliusra, csap­ván, ennek is megerősített városok falai közt kellett menedéket ke­resnie. Erre S. minden elfogott Romait levágatott, elesett társának Knixusnak tiszteletére. Csak hamar 120,000-re nőtt serege. Ezzel Olasz-országot kegyetlenül dúlván, megboszulta azon utálatosságokat, mellyeket a'romai nép gyalázatos gladiátor oskoláiban az emberi nem­zeten elkövetett. Alsóolaszország hegyeiben erős álláspontot választ­ván , készült a' had folytatására. Ezen veszedelmében, midőn egy rabszolgavezér előtt kellett reszketnie, Roma a' fővezérséget későbbi triumvir Eiciiiius Crassusnak adta ált. 6 légióval reménylte Cras-sus, hogy a'gladiátorokat meggyőzendi, Mummius alvezérét 2 légió­val az ellenség mozgásainak kikémlelésére küldvén, e'gondatlanul csa­tázásba keveredett a' nagyobb számú, ellenséggel 's megveretett. Erre, miután iszonyú keménységgel Mummius 500 katonái körül minden 10-ket kivégeztette volna, Crassus maga ment S. el len, 10,000 pré-dálót megvert 's a' fővezért Rhegiumnál (Reggio) 6 mf. hosszú árok­kal bezárta. Az elszánt S. éjei hihetetlen merészséggel álttört a' ro­mai seregen ; de Crassus , ki a' merész felől nem helytelenül gyaní­totta , hogy Romára ü t , nyomon követte S. seregének egy részét, melly békétlenségből a' fővezértől elszakadt, 's megverte. Ekkor S. ismét visszavonult; de övéitől kénszeritteteit a' Romaiakkal megüt­közni. Bámulást érdemlő vitézséggel 's elszántsággal harczoltak S. és katonái ; hanem nem mérkőzhettek meg Crassus tapasztalt 's had-mesterségben jártas légióival. Miután S. példátlan tnegátalkodottsággal, még iérdein állva is, viaskodott volna, elesett, számtalan sebbel ledetve, egy rakás Romáin , kiket haragjának feláldozott. A' Romaiak tudó­sítása szerint ö(),000 lázadó esett el ezen ütközetben (K. e. 71.), 6000 elfogattak 's Appius útja mellett Capuától Romáig kevés távolságra keresztre szegeztettek. Sokan megmenekedtek ugyati 's nyomosán el­lenállónak , de még ugyanazon észt. Pompejustól teljesen Icerettek.

S P K C I K S (faj) alosztálya a' >TE»rhek (1. e.) innen s p e c i f i c á -l á s az egyes dolgok megkülöniböztetése , vagy az általánosnak elosz­tása. A' törvénytudománybao megjelelése az egyes dolgoknak.

S P E C I P I C A így nevezik a' physitában azt mi az absolutumnak ellen van téve. így p. o. ha a' vasat mérő serpenyőben megmérjük , annak absoluta súlyát tudjuk meg ; ha pedig próbák á t a l kitanuljuk, hogy a' viznél csaknem 8szor nehezebb , ez a' vasnak önsúlya (gravi-tas specitica). — Az orvosok specilicumnak nevezik az olly gyógy­szert, melly bizonyos betegség ellen használtatik, a' nélkül, hogy mun­kálkodását közelebbről lehetne -meghatározni. Hlyen specilicumok sokszor áruitatnak mint titkos orovosságok , de híreknek igen gyak­ran nem felelnek meg.

S P E C K B A C H E R (Jóasef), 1768 szül. Tirolnak Rinn nevű falujá­ban Innsbruck és Halle között. Egyike volt az 1809-ki tiroli láza­dás fejeinek. Már fiatal korában nagy erő és bátorság mutatkozék benne. Mege^égedellen lévén a' bajor ország!ássál; 1809 Apr. 12.,

104 S P E E S P E N E R

a* lázadás napján , mcgtámadá több tá rsas fegyveresekkel együt t a' Ha l l e városi bajor őrkatonaságot 's elfogá az Innsbrukból kimeneke­dett bajor lovas csapatot. A' Május 25 és 29-ki ütközetekben, niel-lyek T i ro lnak másodszor szerzek vissza szabadságát , különösen ki­mu ta t t a magát S. elszánt vitézsége á l ta l , fittől fogva mindig oldala mel le t t maradt az ő tíz éves fia is. Nem kevesebb bátorságot \s fel­ta lá ló elmetehetséget tün te t e t t elő a' kufsteini zárost romnál . Midőn a' zneinii fegyverszünet következésében , az Aust r ia iak Ti ro l t oda­hagyni kényte leni t te t tek , 's ez még sem szüut meg magát szinte a' kétségbe-esésig ellenvédelemben t a r t a n i , S. is egyike volt az elsőb­beknek , kik az August . 4, C és 7-ki csatákban és 13-kán az inns­brucki ütközetben elkeseredet ten vivtak , 's nagy befolyása volt a r ra , hogy ezen utóbbi ü tközet által a' danzigi herczegnek egész Ti ro lból ki kellet t t aka rodn ia . Ezen harmadszori honszabaditás után össze-kapcsolá S. T i r o l védelmével a ' salzburgi hegytarto'mány ol ta lmazá­sát is. Sept. 16 sikeresen csatázot t Lolernél és Luftensteinnál ; a' nye re ­ség szembetűnő v o l t ; de ellenben Oct. 16 megveretett Melleknél, fia e l foga to t t , 's csak a ü g hogy maga is megmenekedhetett . A' bécsi béke kihirdet te tése után is még mindegyre kétségeskedett a' már több ízben csala tkozot t T i r o l n é p ; S. is azt h i t t e , hogy újra feléled még a' háború. Csalatkozva , havasról havasra bujdosot t ; hosszas ideig, re j tezek jég és hó között 's ön óljában sorká l appangot t , inig végre IS 10 Májusban, hegyen völgyön keresztül Bécsbe szökhe te t t , hol ez­redesi nyugpénzt n y e r t , azon megbízássa l , hog}' a ' Tirolok számára Temesvármegyében alapítandó gyarmato t rendezze el. Kiütvén 1 8 1 3 a ' h á b o r ú , ismét belopódzott T i ro lba 's ámbár nyilvános ütközetben nem részesü l t , mégis jeles szolgálatokat tön Aust r iára nézve. Ma­j o r r á neveztetvén, egy utazást tön Londonba , hol a ' merész T i r o l csudálva fogadtatot t . Visszatérte után meghalt 1820 .

S P E K (Fr idr ik) elmés költő, szül . nemes vérből Kaiserswerthben Ilaj 'ia m e l l e t t , 1591 v. 1 5 9 5 . Mint Jesui ta Kölnben a ' széptudomá­nyokat tani tá , bátran kikel t a ' boszorkányperek ellen, 's megh. 1C35. Halála után je lent meg. : Trutznachtigall, oiicr geisllich-poelischet Lvsíítraldtein név a la t t szent költőméig inek gyűj teménye , akkor i idŐKhöz képest csinos német nyelven. Kevesebb é r t é k ű , a' Guldenes Tngentíuch (Köln 1 6 6 6 ) . Olvassák, de énekei közül csak kevés leit valódi templomi ének.

S P E N C K R (G3'örgy János) , l o r d , a* térdkötőrend v i t éze , k i r á ­ly i t i tkos tanácsnok , a' Charter-House br i t t intézet felügyelője '3at. 1758 szül . Könyvszeretete olly gyűjtemény felál l í tására b í r t a , mi l -lyen egy magáu embernek sincs egész Európában. Alapját 1789 ve­te t te m e g , Keviczky gróf könyvtárának megvétele á l ta l , mellyet az­után éveiikint a ' legr i tkább 's legválogatottabb munkákkal gazdagítot t , és ezen czélból egész Európát beutaztat ta . Bősége 's je les volta leg­inkább ki tetszik Dibdinnek ezen közleményéből : fíibliutheea Speuce-riana , or a descriptive calalogue of the books printed in the 1 bt/e century and of many valualtle first editions (London 1 8 1 4 , 4 köt.) és Keviczky könyvtár névjegyzékéből (Berl in 1794) . — Speiicer, mi­nekutána a ' pairek házába l é p e t t , mint whi_ r-párt!\oz szitó nemzet­ségből szármaaoU , egész a' franczia lázadásig az oppositio felén v o l t ; tie ettől fogva Pit thez szegődStt 's az admiral i tás lordjává lön. P i t t , visszalépte után 1 802 , ő is e lbocsát ta tását kjére ; ennek ha lá la után azonban viszont feje lön rövid időre a' belkormány osz tá lyának .

S P E N K R (Fi lep . Jakab) az ágostai evangelica egyház 17-ik szá­zadbeli életének r e fo rmá to ra , felső elsassi Rappoltsweilerben szül . 1635 . , Hajlandósága az egyházi életet 's a ' vallástudományi kedvelte-té meg vele. H i v a t a l á t , felvilágosodott e lmével , de buzgón 's egy­szersmind szerényen viselő Main melléki F rank fu r tban , későbben pe-

SPENSER 105

dig Druidában , honnét végre 10í)l Ber l inbe költözött 's nyugalmas életet élt. I t t ha l t meg Febr. 5, 1 7 0 5 . Neve méltán 's t isztelet tel em­lít tethetik m e g , a' hozá lelki vonásokban hasonlí tó FENÚr.oN-é (1. e.) mellett. Arallás03 tárgyú kétkedésein, véleményein 's levelein k í v ü l , mellyel'. 1700 után jelentek m e g , a' következők eml í t t e tnek : Thea-trum nobililatis Kuropaeae ( 1668 ) ; Commentarius historicus in insig-nia domtii Saxonicae (1663) ; História insignimn illustrium ( 1680) , Insignium theoria (1690) és Via desideria.

S P K N S K R (Edmund) Anglia régibb költőinek egyik Iegjelesbike, szül . 1550 k ö r ü l , ugy l á t sz ik , alacsony s o r s b ó l , nc«ha némelly köl-teményiben a' nemes Spencer házzal való rokonságát emleget i . 1569 Cambridgeben a ' Pembrokecol legiumba j u t o t t , hol ugyan baccalau-r eus , és magister l e t t , de egyéb reményiben megcsalatkozott , mié r t némelly atyaijaihoz éjszaki Angliába vonult . I t t szerelembe esett , de a' pusztai s zép , ki t llosalinde név a la t t h a l h a t l a n i t o t t , hivtelen lön hozzá. Alkalmasint e' szerelem ada létei t pásztori költeményének Shepherd's calendar, melly első közre jö t t munkája (1579) . Ezt a* hires Sidneynek ajánlá , kivel a' rege szerint igen furcsán esmerke-dett meg. Jelenteté t . i . magát Sidneynél 's benyuj ta ta neki egy éneket Tündérkirálynéjúbúl ( F a i r y queen), mellyen épen a k k o r dolgozott. Sidney elolvas néhány stanzát 's annyi ra e l r agad t a t i k , hogy udvarmestere á i ta l 50 f. St . rendel fizettetni a' kö l tőnek , a l ig olvas t ovább , ket tőztetni parancsolja a ' d i j t ; ismét tovább m e g y , 's most tüs tént 200 fontot parancsol fizettetni , mert monda , ha tovább olvasná, könnyen kísértetbe j ő n e , hogy egész jószágát oda adja. Sidney majd nagybát3 ' jához, Leicester kegyenczhez vezeté , ki külföldi ügyvivőjének tévé. 1580 Grey lordot ki I r l andba helytar tónak neveztetek, mint t i toknok követé , 's e ' helyzetében olly ügyességet 's tehetségeket fejte k i , mellyeket közönségesen nem tar tanak összeférhetőnek a' köl tői geniussal. 1582 v issza té r t , 's több évekig jára az udvarnál h ivata lér t vagy j u t a l o m é r t , ez a la t t es-meré meg az udvarnál divatozó fondorkodásokat , mellyeket Mother Hubbard's tale költeményében ol ly hatalmasan festett . Végre 1586 Corke vidékben egy nem csekély mezei jószágot nyer t . 1590 Tündér-királynrjának 3 első könyveit Ersébet k i rá lynénak ajánlva k i a d á , miér t Ersébet 50 f. St. évi díjjal ju ta lmazá 's udvari költőjének .i.e-vezé. 1591 visszatért I r l a n d b a , hol 40 éves korában egy falusi leán­nyal összekel t , de a' melly. elég kecsekkel b i r t , hogy őt egy rajos-kodó 's igazán költői menyekről versezetre tüzelje. Nénaelly zavarok miatt ismét Angliába fordult, hol több költeményén kívül I r land meg-hődoltafása tervét is i rá , View of the state of Ireland czim a la t t , melly csak 1633 jö t t k i , ' s valamint egy o lda l ró l a ' benne kifej tet t esmeretek és belátás miatt magasztal tatot t , ugy más oldalról némelly mértékietlen javalatok miatt gya láz ta to t t . 1596 újra kiadá Tündér-királynéját 3 könyvvel szaporítva , 's ekkor még az eredeti terv sze­r in t az egésznek csak fele vala készen. Azt mondják , a' többi 6 könyvet egj ' szolga , ki azokat Angl iába viendő v a l a , elvesztet te . Ez utósó 6 könyvből csak 2 ének marad t meg Canlos of mutability czim alat t . 1598 ismét zenebona ü tö t t ki Irla.ndban 's Sp. nejével együ t t Angliába futott . Ekkor házát felperzselék Kilcoluianban, 's a' mon­da szerint egyi.k gyermeke is oda éget t . í g y nagy nyomorúságra j u ­tot t 's a lkalmasint 1596 ho l t 'meg . Azonban hol ta után érdemlet t tiszteltetést n y e r t ; Essex gróf költségén a ' westminister i apátságba Chaucer mellé t eme t t e t ek , 's Dorset Anna grófné emlékoszlopot té -tetc sírjához. Egy ivadéka II Káro ly a la t t ismét visszanyeré i r landi jószágait. Munkái áj tatosság 's t iszta magas erkölcsiség szel lemétől lelkesültek , 's noha versezetiben a' nagyok i rán t gyak ran t iszteletet bizonyított, alacsony hízelkedésre soha sem vetemedett. Költői h í ré t

100 SPERANSKY SPESSART

még leginkább Tiindérkirálynéja tartja fenn, mert bőszavu p-ásztor-kolteményei a' miveltebb izlést nehezen e'ígítenék ki. Ugyan ezt ál­lithatni soncttjeiről , hymnusairól 'st. is, noha itt ott nyelvbeli szép­ség, gondolatok, 's érzemények re nézve sok utóbbi költők felett tün­döklenek. — S peu s e r s t a n a á n a k neveznek egy 9jambusos sorból álló 's háromszoros rimű strophát, egy rini t. i. a:' 1 és 3;,más a' 2 , 4 , 5 és 7 ; harmadik a' 0 , 8 és 9 soroké ; az utósó sor alexan­drinus vers. lllyenekben van irva a' Tündárhirályné. Munkáit leg­jobban adta ki Hughes (Lórid. 1715, 6 k. és 1778, 8 köt.) L. War-ton Observ. on tke Fairy queen (Loud. 1782) és Duff: Critical ob-sertalions (Lontí. 1770).

S P K H A K S K Y (Mihály) orosz csász. titkos tanácsnok , pópa fija, született 1771-ben. A' mathesisre hajlandósága lévén, már 21 észt. korában a' pétervári papi academiába mathesis és physica professorá-nak neveztetett ki, melly tanitó széket 1797 elhagyván, 1801 az or­szágostanács titoknokává neveztetett ki. Esztendővel későbben gróf Kotschubey vezérlése alatt a' belső ministerium elrendelésén dolgo­zott , 1S08 a' törvényhozó kiküldöttség fejévé, későbben az igazsá­got kiszolgáltató minister társává neveztetek ki, reá bízatván Finn-landiíak, és az abói egyetemnek is igazgatása ; egyszersmind az orosz clerus oskoláinak, a' financziának, országos tanácsnak, az egész minis-teriumnak uj r<indbeszedéstíre is tanács kéretett tőle, melly sok vi­tatások után elfogadtatván 1810 elajén munkába vétetett. Ennek következésében a' legfőbb igazgatás az országos tanács 's ennek leg­főbb rugója a' titoknak S. volt. így lehet megfogni , hogy vihetett kevés idő alatt annyit véghez. Nem egész 2 év alatt az adó rendbe volt szedve, a' budget megvizsgálva, egy adóságíizető fundus felál­lítva, a' papircs pénz egy résae mrgsemmisitve, uj pénzrendszer felál­lítva, rendes tarifa készítve, a' tanács rend beszedésére a' terv nieg-vizsgálva ; egyszersmind volt téve rendelés a' polgári törvény rendbe­szedésére, miga' kereskedői 's büntetési törvénykönyv mind jobban el készült. Azalatt szolgalatja 2 évében or9zágtanácsos, 1809 titkos ta­nácsnok, 1812 Newsky Sándor rendjének vitéze lett; mert nem volt Oroszországban titoknok, ki olly nagy mértékben birta volna a' czár bizodalmát, mint S. 1808—1812. Míg azomban befolyása nőttön nat t , ieje felelt felhők tornyosodtak. Lármáztuk az újításokért, nem tekintvén azoknak szükséges és alkalmas voltát ; a' több dolog-mint emberesmerettel bíró, segéd 's pénz nélkül szűkölködő S-nak bukni kellett. A' had az" ország határihoz közelitett , a' közvéleményt erő­síteni kellett; pénzre szükség volt, 's az ennek keritésére benyújtott ajánlatok mind S. eltávoztatásán alapultak; ő tehát 1812 Martiusban éjféltájban egy kibitkébe pakolva legnagyobb sietséggel Nischnei Nowgorodba, 's 6 holnap múlva mintha itt a' 'Francaiáktól bátorság­ban nem volna Permbe vitetett, hol rósz állapotban élt, mig neki az országlástól nevezetes nyugpénz nem rendeltetett. 2 év múlva megen­gedtetett neki egy közelebb eső kis mezei jószágba vonulni, hol a' mezei gazdaságnak , tudományoknak , 's leánya nevelésének élt. Vá­ratlanul visszahivatva aa orsaág szolgalatjába, Peusa gubernátorának, 's 1S19 Siberia főkormányozőjának neveztetett ki. 2 évet a' reá bí­zott tartományok niegvisgálásában töltvén, ezeknek igazgatási terve­ket elkészítette;—ekkor 9 évi távolléte után 1821 Martiusban Pé­tervárra visszatérvén , a' czártól nag}» kegyelemmel fogadtatott 's az országos tanács tagjává neveztetett k i , hol most a' polgári törvény­könyven dolgozik.

S P K R M A C E T I , 1 . C Z E T V E L Ő . 8 P K S S - A R T , egy Németország fával leggazdagabb hegyei közt

(az é. sa. 4 9 ° 58 ' 's a' h. 2 6 ° 4Sr) 32 nsa. mf. 's 75,000 lélekkel. Nagyobb réssé a' bajor királyság alsómaiin kerületéhez tartozik ; a'

SPEYER SPEZIALE 107

kisebb a' hanaui grófságban fekszik. Magas- és Klóspessartra oszta-tik ; amott csak tavaszbuza, itt, nevezetesen Aschaffenburg, Hiirstein, Hasloek , Kreutzwertheim környékén bor is terem, 's igen jó. Orb-nál sóaknája van. Legmagasabb csúcsa a' Geyersberg (1900 1.) Mesz-szeierjedő és gazdag erdei nagyubbára a' bajor korona tulajdona; ha­nem a' hesseni választó 's más fejedelmek is szép erdőket birnak , mellyek a' tulajdonosoknak sok ssséjj fát adnak 's jövedelmes keres-kedés kútfejei. Kubáid v réz és vas bán»vák vannak benne. Frank­furttól Würzburgig szép országút visz keresztül a' Spesaarton. Fő­hely környékéi) Aschaffenburg. Jelesek még: Lohr, Orb és Klingen-berg. L. pro/'. Kehien Monographie des Spessart (Leipz. 1823); és Klauprecbt Fursíliche Statistik des Spessart (Aschaff'enburg 1820).

S P E Y K R v. S P B I S R (lat. Spirae) 1) Püspökség , melly hajdan a' mainzi érsekség alatt volt, 28 nsz. mf. 55,000 nagyobbára kuth. lak. A' püspök jövedelme észt. 300,000 for. tett. A' lünevillei béke kisebb részét, a' Rajna bal partján (12J nsz mf.), Francziaországhoz kapcsolta; a' nagyobb 1802 Kadenhez adatott 's most is éhez tarto­zik. 2) Hajdani birodalmi város a' Rajna bal partján 800 ház. '1000 lak. Tanácsa 's legtöbb polgárai ágostai hitvallásuak. 1089 a' Fran-cziáktól, Louvois hadminister parancsolatjára, lerontatott, de 1097 ismét felépíttetett. A' fran.cy.ia háborúban 1793 hasonlóul sokat szen­vedett. Lombardi vagy hyzantiumi mód szerint Konrád császártól 1030 építtetett híres székesegyháza ugyan helyreállíttatott, de 8 csá­szár és 3 császárné hajdani márvány sirboltai, ezüst koporsói, szob­rai 's tetemei a' Francziáktól 1089 lerontattak, elraboltattak 's szét-szórattak. Habsburg! Rudolf, nassaui Adolf és I Albrecht mausoleu-mai is helyreállíttattak. Vannak még Spe\ érben: 15 kath., 2 luth. templom, luth. gymoasiuni, polgárkorház. A' régi tanácsházban tart­ja a' mostani kormányszék üléseit. Az udvaron romai 's néhány né­met emlékeket láthatni. Régen a' német császárok sok biiodalom-gyülést tartottak i t t , t. k. 1529, midőn kapták a' Protestánsok a' protestáns nevet. 1801-ig birodalmi város, 1088-ig a' csász. biro­dalmi kamaratörvényszék helye volt. IVlosí Bajorország rajnai tarto­mányának fővárosa.

S p E z u r . c , tagja a' Nápolyban 1799 felállított inquisitionak vagy országjuntának, 's Nápolyra nézve az, a' mi Londonra nézve JEFKRKYS (I. e.) volt. Atyja, egy borgettoi paraszt, tudomány okra szánta őt. Magamegalázása \s hizelkedése által sikeresült neki a' pa­lermói Corte pretoriane e capitauale-nél helyet nyerhetni. Ezen idő­tájban iramlott az udvar Nápolyból Siciliába. S. szorgalmatosan meg-látogatá a' királyné előszobáit , mindenütt halálos ellensége gyanánt nyilatkozott a' Francziáknak és uz ezekhez szitoknak , egyszersmind pedig leghevesebben úldözé azokat, kik az országlás előtt gyanúsak voltak. Így nyeré meg Acton lovag tetszését, ki ót a' lázadásban részesek felett biróvá tette. Minekelőtte még a' Francziák Nápoly­ból kiköltöztek volna, Procida szigetére ment S., melly Nelson ha­jóhada által őriztetek az ellenséges megtámad tatástól. Itt bitófákat állíttatott, körül veteté magát hóhérokkal, 's egy napot sem hagj-ott elmúlni véres áldozat nélkül. Arra, hogy valaki halálos ítéletet nyer­jen, csupán az ő birói széke előtt való megjelenés is elegendő ok és alkalom volt. Egy szabó azért akasztatok lel, mivel municipalis tisz­tek számára formaruhát készített; egy jegyző azért, miveí őt S. nem szenvedhette. Al,ig jutott Ruffo cardinalis a' főváros birtokába, pa­rancsolatot nyert Speziale, itt is folyamatba hozni véres birói hiva­talát. Az addig szokásban volt törvényes idomzalosságok megtartása nélkül, számtalan halálos ítéletek hozattak, 's 24 óra alatt végre is hajtattak; bármellyik nem és korbeli személy sem kir.-.élteték. A' be vádoltattak sorsa már el volt határozva, még mielőtt kihal Igattatá-

108 S P H I N X

nak ; sőt az ár ta t lanság mellet t fellépni szánlékosó tanuk még szólni sem engedte t tek , inkább ők is tümlöczbe hányat tak . — Fiani , Spe-zialc! régi barátja ellen nem bizonyi t ta tha to t t be csak színleg is azon vé tek , mel lyről vádoltaték. S. maga szobájába hivatá őt 's könyiis szemekkel ölelte meg e' szavak közö t t : Szegény barátom, milly álla­potban látlak légedet! F/untam a' húhéri hivatalt, meg akarlak sza-baditni. Ne?n birád, hanem barátod előtt ál/asz itt; de mindent fel kell fedezned, ha megszabadíttatni kicá'nsz általam. F ian i meg hagyd magát csalni, 's következett nap a' vérpadra kel let t lépnie. Így csalt meg bizonyos Conforti neviit i s , k ive l , a ' pápa ellen i r t 's elveszett­nek á l l í to t t guny i ra tá t clőteremteté , 's őt készségéért ha lá l la l lakol-t a t á . Egy Batti nevű hö lgye t , ki nála férje életéért e sdek le t t , áz­siai a' vigasztalással bocsátá el több ízben, hogy alkalmasint számki-vetésen kivül semmi hántása sem leend. Midőn pedig egy t i sz t tá rsa figyelmezteté, hogy illőbb volna egyenesen kijelenteni annak már megtör tént h a l á l á t , nevetve fordult S. a' rimánkodó nőhez , 's a z t á l l i t á , hogy elég fiatal és elég kellemes szeretők ta lá lhatására , kik őt ezen kis hajban meg fognák vigasztalni. Velascohoz, egy derék t iszthez azt monda e g y k o r : En téged a' vérpadra foglak küldeni s Te nem küldesz engem , én magáin önkényt ölelkezcndem a' halállal

viszonzá a m a z , 's ezen szavakkal az ablakhoz sietett és a lá rohan t . S., az ál talános megvetés és ir tózás t á rgya volt ; de azért ő mégis megmarad t hivatalában. J 8 0 0 Palermoba kiséré az udvart. Nem so­ká ra azután megbódul t , 's dühöngve hal t meg 1 8 ! 3. — Acton Ná­polyban több il iy jun táka t á l l í to t t fel, méllynek egyéb tagjain kivül, különösen Cuoco, Bot tá és Vanni Káro ly emlí t te tnek. Ezen utóbbi kétségbe esett a' m i a t t , hogy magát olly vérengző boszvi eszközéül engedte haszná ln i , 's elmetszé saját kezével gégéjét (17&9 Jan . 18) .

S P H I N X . Mind a ' görög, mind az egyiptomi mythologiában van egy s p h i n x , mel lyrő l a ' régiek előadásai különbözők voltak. A' sphinxalka t hihetőleg Egyiptomból származik. A' görög sphinxnek kegyet lenség 's ta lányos beszédek tu la jdoní t ta t tak . Juno , beszéli a' m y t h u s , megharaguván a' Thebaeiekre , a' veszedelmes sphinxet , T3'-phou és Echidna leányát küldte, n y a k o k r a , inellytől származnak á l ­talánosan minden szörnyetegek. Lakhelyévé sphinx a' phikei hegyet (Thebaené!) te t te 's a ' Thebaeieknek mindenféle, múzsáktól t a n u l t , t a lányokat aaot t f e l , t . k . e z t : Mellyik á l la t j á r reggel 4 , délben 2, 's estve 3 lábon? A' ki e' t a lányt nem tudra megfejteni , azt szét­tépte 's megette. Gyakran a' Thebaeiek gyűléseiben is megjelent, ta­l ányoka t adott f e l , mel lyek ha nem fejtettek m e g , a ' ki t l ehe t e t t , megragadot t . Végre Kreon k i rá ly fiát, Aemont , is megette. Az el­keseredet t a tya tehát a n n a k , ki ama t a l ány t megfejti , . hugá t v Jokas-té t , 's vele a' k i rá lyságot ígér te . Oedipus megfejté a z t , t. i. az em­l í te t t á l la t a:*, embe r , ki gyermek korában kezén lábán mász , mint férjfiu 2 Iában megy 's megvénülvén , pá l rzá t vesz támasznak. Er re sphinx kétségbe esve lerohant a' kőszikláról 's Thebae megszabadult. Palllephatus hihetet lenségekről i r t munkájában sphinxet Kadmus első feleségének t a r t j a , ki, Kadmus Harmóniát yevén feleségül, szerelem-féltésből férjét e lhagyván , a' phikei hegyrő l sok kár t tett a ' The ­baeieknek, míg végre Oedipustól megöletett . — Az egyiptomi sphinx-ben ezen tu la jdonságokat , kivévén a' ta lányos cha rac te r t , nem t a l á l ­j u k . Sphinx különbözőképen adat ik elő. Palaephatus k u t y a t e s t e i , leányfővel, emberhangal és szárnyakkal irja l e ; mások sárkány fa rka t is te t tek e' képhez. Az egyiptomi sphinxeknek emberi ábrázat jok 's oroszlántestek van; oroszlán módra feküsznek , első lábok előre ki­nyújtva, homlokokon kicsiny kígyóval , állókon néha hamis s z a k á l l a l , fejeken öszvetürt keszkenővel. Gyakran másként is képeztetnek. A' cairoi pyramiscsoportnál vau egy (egyetlen kősziklából faragott)

SPIIUAGISTICA SPINOLA 109

sphinx , nielly 148 1. hosszú 's elől 62 I. m á j a s , de most csak 27 I. látszik ki a' homokból. A' Kephrenos pyraniisánál lévő óriási sphinxet, közel Thebaeliez, Belzoni fedezte lel 1817 . A' saisi sphinx, fljy rózsaszínű 22 1. gránitdarab , most a' Louvre egyiptomi gyuj te-inényében van.

S P I I U A G I S T I C A , 1. P K C S É T T U D O M í N Y. S P I S S Z (Christian Heinrich) egyik legtermékenyebb német ro ­

mán iró 's a ' múlt századi lovagizlés képvise lő je , szül . 1755 F r e i -bergben Saxoniában , darabig színész vo l t , 's 1799 Aug. 17 Csehor­szágban mint gazdatiszt holt meg. Minden vásárra 2 , 3 , sőt 4 köte t lovagregét is kiál l í tot t . Szerencséje alapját Klára von Hulieneichen czimü színdarabjával veté meg. Azonban mennél többet i r t , annál in­kább érezhető volt munkáinak üressége 's költői szegénysége. Vau ugyan bennük leleményesség , (le az előadás , ábrázolás és nyelv igen nyomoruk. Ma már ezek rég felejtve vannak.

S p i K E r. T< , 8 lapu jegekben , vagy kerekded darabokban t a l á l ­tató , veies , k é k , z ö l d , sárga vagy barna szinü , csigástörésü , á l t -l i tszó , topáz keménységű, 3, 5 nehézségű , a g y a g b ó l , keserülüldből, és chfomsavból öszvetett d r á g a k ő , melly Cey lonban , Peguban , a' Vesuv és Aker körül Svédországban ta lá l t a t ik . Kedvelt 's elég drága fajai közt nevezetesebbek a' Kubiabalais , I tubinspinell , l tubicel l (1. IluBis) és a' kékes veres alniandin.

S P I N E T T , (elavichordiuin , épinelte) drót hurokkal felkészí­t e t t , nem egészen 4 octávás r b i l lentyűs hangszerszám ; lormája egy hosszúkás 's egyik végén keskenyre össz.eszoruló l á d á é , mellyben a' hurok jobbról balra térdén vonva, a' bi l lentyűk pedig az egyenes ol­dalon vannak. Ma már nincs szokásban.

S P I N O L A (Ambros ius , inarquis) , 1569 szül . Genuában. Egy ike volt azon legjelesebb hadvezéreknek, kik 11 és 111 F i lep ura lkodása alatt", a' fellázadt Németallölddel viselt hadban és a' harmincz esz­tendős háborúnak első 12 évében ,a' spanyol fegyverek dicsőségét fentar tot ták. A' vtjzérlése a la t t volt 9000 Wallonok példaképei va-lának az egész spanyol sereg előtt az engedelmességnek 's vitézi bá­torságnak. S. bevevé azzal a' s ikeret lenül megszállva t a r to t t Ostende erősséget J 604 ; de csak kőhalomra dulol tan , mert az elleni őrsereg nyakasán vedel mezé magát. Azonban annál nagyobb volt Spinolára nézie a' hódítás dicsősége. Innét Madridba ment az ingadozó 111 F i -lepnek gyámol i t ásá ra , 's a' nyugtalanságok lecs i l lapí tására . A' k i ­rály mind azon seregeknek főparancsnokává te t te ót azu tán , mel lyek Németalföldön valáuak. Ide u taz takor beszélgetésre hívta meg ót P a ­risban IV Henrik franczia k i r á l y , 's kikérdezé tőle táborozási ter ­veit , mellyeket azután oraniai Móritz berezegnek tudtára adot t . De egyik sem hit t a' főparancsnok szavainak 's ennélfogva Móritz maga csalta meg önmagát helytelen készületei á l ta l . Azonban é'gyik sem gyózödelineskedhetett a' masikon 's csak egymás érdemeit t.anulák köksöüösen méltánylani. Végre egy tengeri ütközet választá el az ü g y e t , mellyben Heemskerk hollandi admira l 1007 Gibra l t á r körü l az egész spanyol hajósereget elemésztette 's -a' madridi udvar t íegy-vernj ugvásra kinszerité , mellyet Spinola oraniai Móriczzal 12 évre kötött meg l íaagban 1609. Annak elmultával ismét fegyvert ragadot t Spanyolország 's 1021- tó l fogia ismét ellenségesen á l l t sze.mközt Spinola Moricczal . l ikkor kedvezőbb volt a' szerencse Spanyolor­szágnak. Kleve , az ezen öröklési háborúban olly nagy nyesiiosságti város, S. kezére j u t o t t ; sőt magát Ureda városát is megszállotta 's olly erősen bekerítve t a r t á , hogy Móricz ostromszabádi tási igye­kezeteinek áldozatja lön. A' mocsáros vidék egészségtelen levegője miatt S- is súlyos betegségbe esett ; de fellábbadozván , uj erővel lolytatá az os t romot , 's 10 hónapi vivatás után megnyiKak a' város

110 SPINOZA

kapui 1625 Maj . — Ez volt utolsó bajnoki t e t t e ; gyengélkedő egész­sége miat t le te t te a' parancsnokságot . Fe l lépe t t ugyan ő még ké­sőbben (1630) egyszer Olaszhonban , hol Casale erősséget aka rá be­venni ; de azon akadályok , mellyek Madridból útjába gördi t te t tek, annyi bosznságot okoztak n e k i , hogy egyébként is roncsolt é l e t e , még azon évben kia ludt . — Spinola , oraniai Móricz á l ta l , ki magát az idejebeli haSvezérek között elsőnek t á r t a , másodiknak Í tél tetek.

S P I N O Z A (Baruch , vagy mint nevét fo rd í to t t a , Benedek) szül. 1632 Amsterdamban egy portugál i zsidó nemzetségből ; korán helyes ér telmet 's szabad elmét m u t a t o t t , mellyet a ' hi jányos oktatás még inkább ébresztet t . Mivel Rabinusai ki n«m elégí thetek t n d v á g y á t , magába z á r k ó z o t t , 's egyedül saját visgálódásinak h i t t . Mégis be-szinlé magát hozzá két ravasz , 's gondolkodásmódját kifürkészve , a ' synagogánál fe-ladá. Ez á tko t monda r á , mellyet ő egy kedviileg fogado t t , de azért egy tet t leges valláshoz sem á l l o t t , noha több fe­lől kecsegtet ték. Majd görÖTÜl és lat inul tanul t V-an den Ende hol­landi o rvosná l , 's ennek leányát megszere t te , de bizonyos Kerker ing miat t há t r a t é t e tve , nőtelen m a r a d t . Egyre üldözék a ' Zs idók, sőt orozva meg is akarák g y i l k o l n i , de ezt szerencsésen kikcrülé. 6 azonban egyre folytatá nyomozás i t , előbb Desrartes után, mint l'riii-cipien der Cartesischen thilosophie munkája bizonyítja , (1. Sieg-w a r t : Vber den Znsammenhang des Spinozismus mit der Cartesischen thilosophie T ü b . IS 'Jf í , és R ; . t ter : Ült. d. Eiiiflusz der thilosophie des Cartesius Leipz. 1 8 1 6 ) , 's hogy magának valamit szerezzen , üveg köszörülést tanul t . A' Zsidók végre a:inyira vivék fondorkodá-sukat , hogy Amsterdamból a-' várasi tanács á l ta l néhány hónapra k i ­t i l t a tnék ; ő csendesen költözött egy barátja mezei házába. Később Rynsburgba , majd Verburgba vonult Hága m a i l é , hol 3 — 4 évet bölcselkedői nyomozásoknak szentelve t ö l t ö t t , míg végre barát i ké ­résére Hágában telepedék meg. I t t adá ki alább megnevezendő két fő munkáját . Ellenségei bizonyítása szerint is felette mér ték le t e s , rend­t a r t ó és gazdálkodó v o l t , a n n y i r a , hogy szokása vala mondan i : ol-lyan vagyok mint a' kigyó , melly farkát szájába fogva, kört képez; társaikodásban szel íd , csendes, mindig egy kedvű , hozzá férhető és beszédes , tiiredelmes , Írásban vagy messzelátó üvegek készítésében eről tetésig szorga lmatos , ugy hogy néha három hónapig is hon ma­r a d t , ' s legfeljebb egy pipadohány vagy egy pók-tusa me l l e t t , mi­ben igen gyönyörködöt t , kere.se mulatságot. Hogy haszonleső nem v o l t , megmuta t á , midőn van A'ries/barátjának 2 0 0 0 tor . ajándékát 's tetemes hagyományát el nem fogadta , hanem azt inkább testvérére emlékeztet te ; ekkor van Vries 500 for. évi dijt rendelt n e k i , de ezt Sp. ismét 300 forintra szál l í to t ta le. Szinte igy kapzsi húgainak en-gedé egész, apai örökségét , melly biróikép neki Í t é l t e te t t , 's ceak egy nyoszolyát t a r t o t t m e g . Nevezetes bará tokkal levelezett. Condé berezeg Uirechtben meg aka rá esmérni 1672 's u t i levelet küldöt t hozzá. Sp. el is utazott , de már nem t a ' á l á a' herczeget , ki t dolgai más filé hivának. A' pf'alzi vál. fejdelem teljes tanítási szabadsággal akará Ueidelbergben bölcselkedés tanítójává tenni ; de ezt Sp. nem fogadta e l . 20 esztendőnél tovább siniődött szárazkórságban, 's épen azér t felette mér t ék l e t e s , de talán szinte ugy tiszta elméje hata lmá­n á l , m i n t a * termeszeinek az i l ly nemű betegek iránti jó t ékonysá ­gánál fogva nyugot t és vidám volt. Mgh. 1677 . Életét többen leír­t á k , jelesen Diez (Dessau 1783) és Philipson (Braunsi hw. 1 7 9 0 ) . í .at in nyelven i r t m u n k á i : 1) Cartesius philosophiájának elvei (Amst. 1 6 6 3 , 4 ) ; 2 ) Theologieo-poli t icai é r t ekezés , mellyben megmutat ta-t ik , hogy a' gondolkodás szabadságát nem csak az áj tatosság 's or­szág békéje kára né lkül el lehet t ü r u i , hanem azt csak az országos csenddel és ajtatossággal együt t lehet e l t i l t a n i , {1670 , 4 ) ; 3) Hát-

S P 1 R A L V 0 N A T S P I T T L E R J l l

ráhagyott munkái (Amst. 1677 , 4.) u. n i . a) E t h i c a , földmérőileg' megmutatva; b) egy polit icai é r t ekezés ; e) egy be nem végzett mun-•ka az értelem megigazi tásáró l ; d) egy be nem végzett zsidó grani-jnatica; e) levelek. Paulus 11. E. G. mind ezeket (Jena J 802 — 3) két kötetben adta k i . — Spinoza neve még nem igen régen is o l l y rósz hírben állott , hogy spinozista és is tentagadó egy értelemben vétetett . Tudományának öszvesége E'thirájában f o g l a l t a t i k ; ez 5 rész­ből á l l : 1) az I s tenről , 2) a' lélek t e rmésze té rő l , 3) az indulatok eredetéről és te rmészetéről , 4) az emberi szolgaságról vagy a' szen­vedélyek hatalmáról , 5) az értelem hata lmáról vagy az emberi sza­badságról. Természetünknek a ' vágyásban , akara tban és nem- a k a ­ratban való azon régi meghasonlását és e l lenkezésé t , melly minden bölcselkedői fürkészésnek oka és t á r g y a , igen világesan érzé S p . , 's épen olly világosan az a t tó l szabadulásnak szükségét i s ; büszke és erős lelkének tetszék az észt megesmeréssel és megesmerés á l t a l önmaga békítőjévé 's orvosává tenni. Belseje o l ly vi lágba unszolá emelkedni , hol e' meghasonlás kiegyenlí tve van. Ezen világ volt ne­ki az eredeti substantia , mint a' szabadság , mellyben a' véges esz­méletnek minden ellentélelei elenyésznek 's ezt nevezé istennek. Ezen substantia a lat t olly mit é r t e t t , mi magában és maga á l ta l megfog­h a t ó , vagy minek megfogásához más dolognak fogalma nem szük­séges , 'sat. Ál ta lában rendszere egy e r ő s , k c i é l y , n y a k a s , sőt e l ­bízott pogánynak elhatározotc gondolkodásához i l l ő , ebben azonban olly tudományos t i sz taságo t , szigorúságot és szaba tosságot , módsze­rében pedig olly he lyes , ha bár nyers tömöttséget , pontosságot és következetességet, az összekötésben és f'eloldozásbau mindenkor a l ap ­elveire hivatkozólag olly sulyegyent t a r to t t , hogy Jacobi azt á l l í t a ­n á , hogy minden rendszer , melly e l ly következetes mint a ' Spinozi>á, ugyan azon foganatra vinne. Merész rendszere után mint í t é lhe te t t a ' kijelentésről 's nevezetesen a' ke resz ténységrő l , könnyű á l t l á t n i , de azt theologico- philosophiai értekezésében nyilván is kifejezte. Gondolatival sokan h í r re kaptak a' mult század másod felében , mel-Ij 'ekért pedig őt saját kora kárhozta t ta . Ma már mérséklet tebben Ítélnek róla , 's hatalmas eszének merészségét és élességét csudálják és megesmérik. L. .laeobi Vb, die Lekre des Spinoza in Briefen an Mendelssohn (Béri . 1 785 és 1 7SS) ; Meudelsohn Morgenstunden (Ber l . 178f i ) ; fleydenreich Natúr und Gottnach Spinoza (Leipz. 1 7 8 ! ) ) ; ugyan at tól Animadversiones in Morii Meniklii filii refutalionem etc. ( 1 7 8 6 ) ; I íerder Gólt (Gotha 1 7 8 7 ) ; F ranké L6. die neuem Sc/iick-sale des Spinozism etc. (Schlesw. 1 8 1 2 ) , ' sat .

S n a A i . v o K i T (Csigavonat) a ' mathesisben ol ly vona t , mel ly támad , ha lassanként nevekedő RUgánjtl körvonalot készítünk ; ekkor ezen vonat rsigaképen fog a' középpont körül kerengeni. Bővebben 1. Klügel Mat/i. Wurleríuc/i Eeipzig 1823 4-dik darab .

S P I R I T U Á L I S nevet viselnek a ' ka th . püspökök papnevelő in­tézeteiben azok , kik a-' nevondékek jó erkölcsű viseletére ügyelnek és az áj tatosság gyakor lása i t intézik. A' Franciscanusok közt is ne­vezte egy felekezet magát Sp i r i tuá l i s névvel.

S p i R i T v A r, i s M v s azon philosophiai l iypothesis , hogy 1) minden l é l e k ; 2) hogy a' testi a' lélekből származik 's ebből kima­gyarázható ; és 3) hogy főképpen az emberi lélek (psychologiai spi-ritualismus) a) a' mater iának (testnek) ellenébe téve van , vagy b) a' testi jelenetek a' lélekből m a g y a r á z a t h a t n a k ki . A' spir i tual ismus ellenben áll a' materialismussal , honnan immater iá i ismusnak is ne­veztethetik. (L . M A T K R I A ) . Hlyen lelki systema volt Cartesiusé. % S P I T T L E R (Lajos T i m o t h e u s , báró) , híres tör ténet í ró é s pub­licista, Stut tgar tban sr.ül. JO Nov. J 7 5 2 , 1806 ol ta vürtembergi k i r . minister, az oskolai főkormanynak e l ö l ü l ő j e , a ' tübingeni egyetem

112 SPITZBERGEN SP1X

curatora '» a' polgári érdemrend nagykeresztese. Miután hritische Lntersvcíung des 60 laodicaeischen Kanom (Krémen 1777), Ge-schichle des Kelchs im Aiendmahle és Gescliicltte des kanonischen tiechts bis auf die Zeiten des falschen Isidor's (Ilalle 1778) muitkái-lian mélyen belátó lelkét kitüntette volna, 17 79 Göttingenben ren­des tanító 's 1788 nagybritanniai kir. tanácsos lett. Az acad. életet 1797 udvarival cserélte í'el , Fridiik Eugen herczegtől haza hivatván, ki őtet val. titkos tanácsnokká ueveate ki. Mh. 14 Mart. 1810. Fő-munkái : Qrundrisz der Getch. der ehristl. Kiiclic; Gesch. Wiirlem-bergs uiilcr den Grafen und Herzogen (Gö'tfr. 1782); Gesch. Wilr-tev.ibergs (Gött. 1783) ; Gesv/i.^des liirslenlhums Hunover (1786); Entiiurf der GescJiichte der europ. lítaaíen (1793, íoiyt. Sartorius 1807); Entwvrf der Gcschichte der europ. Slaalen ('olyt. Sartorius 1823); Gesch. der diinisiíen Kcvvlution 1600 (1796); és sok érte­kezés a' Gótt. Msturischen Magazin-han , mellyet Meinersel ó adott ki. A' pápaság históriáját Guriitt jegyzeteivel , a' kereszthadak 's a' hierarchia hist. VII Gergely ol'a a' reiormatioig , Müller adta ki Hamb. 1827. Öszves munkái, s éjétől, \\ achtert ő l , 1827 jelentek meg Stuttgartban.

S P I T Z B Í R O S S (keleti Grönland), a ' föIdgo'3-iíbisnak legéjsza-kibh száraza, melly Amerikához számíttatik, 1553 fedeztetett fel Willoughby Angoltól (a" h. 25 — 4 7 ° 's az é. sz. 77 — S2<=). Egy nagy 's számtalan, apró szigetből á l l ; nevét azon hegyes bér-ezektől 's kőszikláktól kapta, mellyektól iedetik. Télen ez a' tájé't teljesen lakatlan , mivel a' jégmezőktől kerített földön csak ha^at 's jeget láthatni. A' tél hidege, mint a' nyár melege, tűrhetetlen; a' leghoszabb nap 's leghoszabb éj csaknem 5 hónapig tart. Csak fejér medvét , rókát , nyargalúczot, hó- és jégmadarakat, tengeri tehene-Vet , rozmárokat, tengeri borjukat, czetkalat, narvált, c'/ápát 'a számtalan más halnemet lehet itt találni. Senki se lakja e' szomorú tájékokat 's csak kevés ideig tartózkodnak itt Oroszok 's más uent-y.etbeliek, halászat végett. Legelső horgonyhely Scheerenburg, csak­nem a' sz. 8 0 ° alatt. Minden észt. evez ide Archangclbóí egy hajó, melly bizonyos számú Oroszt hoz ide 's azokat, kik a' múlt észt. jö t tek, visszaviszi. Spitzbcrgent először Barentz hollandi fi irta l e , ki 1596 itt telelt. Legújabb tudósításokat scotországi halász és ter­mészetvizsgáló, W. Scoresby lett Beschreib. der Xordpolarliinder-jében. A' hegytetők részint 4400 i. magasak. Többnyire a' növények megnőnek, virágoznak 's íclmagoznak 4 — 6 hét alatt. A'legnagyobb növény se magasabb 3 — 4 hüvelyknél. Spitzbergentől délre fekszik Minis"- Mayensziget (a' sz. 70 c 49 ' — 71 ° 8' ) a' 6870 áng. 1. ma­gas Karenbergel és egy tűzokádó hegyei.

S P í x (Johann Uaptist v.), a' tud. 's természetvizsgálók bajor királyi akadémiájának tagja, seül. 1781 ilöchstadtban az Aischnál Bajort országban 's Aufsee bambergi tudós nevelő intézetében , az itteni gymnasiumban és lyceuinban tanult, az akkori bambergi egyetemben philosophia doctora lett 's erre a' würzburgi papnevelő intézetbe ve­tetett lel , hol két évig theologiát tanult. Hanem a' természetet tu­dományosan esmérni kívánván , ez őtet orvosi tudomány tanulására ösztönözte 's a' ivürzourgi egyetemben 1806 e' tudományban doctor-rangot nyert. Azon érzettől álthatva, hogy az ember , mint a' te­remtés feje 's remeke a' teremtettségnek egyes tagjaival legszorosabb öszveköttetésben áll , mindenek lelett megkedvelte az emberi és ha­sonlító boneztudományt. Kívánságát , hogy a' világot utazásokon |s legelőször a'párisi természethistóriai intézeteket megesmérje, teljesí­tette a' bajor országlás. Kiáltván a' hasonlító boncztudományból Münchenben a' megvizsgáltatást, 1808 az <orszaglástól Harisba kül­detett. Itt Cuvier tanúságos társaságába ju tot t , használta a' Jardin

SP1X 113

des plantes in téze te t , dolgozott a' hasonlí tó bonczintézetben Cuvier vezetése a l a t t , gyakran meglátogat ta a' mivészségek gazdag niuseu-m á t , hogy a ' tengeri á l latokat megesmérhesse , Havre de Graceba ment , azután beutazta de'li F rancz iao r szágo t , Olaszországnak a ' t e r ­meszét- és mfibarátokra nézve egyi rán t érdekes déli part jai t 's vá­rosait , felment a' Vezuvra , 's Nápolyból Komán , Florenzen, Bolog­nán, Pávián 'a Mailandon és Schweizon á l ta l visszajött Münchenbe. Itt a' tudományok arademiája segédnek vévé fol 's a' Gesch. u?i(i Be-urlheiluvg ul/er Sysleme der Zoologie von Aristoteles bis auf gegeit-wiirtige Zeit (Nürnb. 1811) kiadása után a' zoologico - zootoinicai g5 üjteményeknek-főiigyelőjévé neveztetett k i . Mint az acadeniiának r endesés valóságos tagja ( 1 8 1 3 o l ta ) k i a d t a : Cephalogenesis t. ca-pitis ossei slruclura, formalio et significatio per omnes animalium classes, famitias ac aelates digesta atque tabulis illustrata, leges-ijiie simul psychologiae, cranioscopiae ac physiognomiae inde derita-iae c. t. XVlll munkáját (München 1815 f o l . ) , mellyben az ember fejét, mint az emberi test v i r á g á t , előhaladó kifejtésében , a ' bo­gártól kezdve minden ál la tosztályon és nemen á l t a l , szemléli , 's vizsgálgatja. — Midőn a' bajor k i r á ly Aust r iának azon tervében , hogy Leopoldina austr ia i főherczegné (meghal t bras i l ia i császárné) kíséretében tudósokat küldjön Bras i l ia megvizsgá lására , részt vett "s ezen czél e lőmozdítására academiájának két. tagjá t r e n d e l t e , a' vá­lasztás Dr. Spixre és l ) r . Mart ius segédre eset t . Ezek mindket ten útra is indultak 8 Apr i l . 1817 Bécsen keresztül T r i e s t b e , hol ha­jóra ültek az aus t r ia i követség tagjaival 's az Austr ia nevű fregáton Brasiliába eveztek. Útközben Pofában, M á l t á b a n , G ib ra l t á rban , Ma­deirában kikötöttek 's 14 Ju l . érkeztek meg Rio - Jane i roba . I t t 5 hónapig maradtak 's azon terv készítésével f o g l a l a t o s k o d t a k , hogy a' mérséklet t félgolyóbisről e l indu lván , az ország belsején keresz tü l az egyenlí tőig e lőnyomuljanak. Innen Rio - Janei robdl szárazon S. Paulba 's Por tó - Felizbe men tek , azután ál tvonul tak Minas - Geraé's kap i t ányságon , hol Vil la - Ricában az a r a n y - , Fejucoban a ' gyé ­mántbányákat 's Minas - Novasban a' többi drágakövek bányászásá t 's keresését megvizsgálták ; erre Rio S. Franciscqn ál tal a' Rio T o -cantin völgyéig előnyomultak 's innen a' Rio Formoson és Car inhan-ha mellett Villa, de Rio das Contason keresztül Bahia fővárosig vo­nultak. I t t készületeket te t tek második vizsgálódó utazásra a ' b i r o ­dalom belsejében , mellynek a lkalmával a' legnagyobb vizbeli szük­séggel küzdvén egy termés meteor vasdarabot kerestek fel a' Monté Santon , lvazeironál még egyszer ál tmentek a' Rio S. Franciscoi! 's a ' Piauliy kapitányságon keresztül a ' Rio l t ap í cu rán Maranhas vá­rosba 's innen tengeren Gram - Párába érkeztek . Innen az u t o l s ó , de legfontosabb utazásra indultak el a' birodalom belső részeibe. J u l . 181!) az Amazonfolyón hajóra ü l t e k , meglá togat ták a? Rio Tocan-tin to rko la t j á t , Gurupa v á r á t , a ' Rio Xingu t o r k o l a t j á t , T a p a j o s t , Pauxis f oly ószorost , A'illa nuova da Ra inha he ly sége t , a' Rio Ma­d e i r a , Rio Negro torkola t jokat 's *Hga helységet . I t t , hol az A m a -y.onfolyő Solimaens nevet vészen fel, elvál tak az utazók, hogy az o r szá ­got annál több irányban vizsgálgathassák meg. D r . Mar t ius a' Yapu-rán Araracoara felső vízeséséhez evezett Popayán t a r tomány h a t á r a i ­hoz ; Dr. Spix pedig a' Solimaensen , Rio Yaruán , Jur in , Icá j a -varryn hajózott Tabat inga helységig , Bras i l ia és P á r a ha t á rá ig ; in ­nen a' Rio Icán leevezett, meglá togat ta a' Rio Brancot és Barce l lohu helységét 's több hónap múlva lehetet t a' két utazónak azon örö­m e , hogj' a ' Rio Negro villájában egymást ölelhesse , honnan több mellékutat tevén Guyanába , Jun. végén Pá ra városban ismét t a l á l ­koztak 's innen Európába visszautaztak. Ezen tudományos u t azá s gyümölcseit következő munkákban olvashatni : Rcise in Brufilieii (I

8

114 SPLANCHNOLOGIA SPOHR

köt. 4 átlássál 's Délszakamerika földabr.) ; Splx Simiaa Brastlkn-tes ; Serpénteg Brasilienset ; lestudines et ranae Brasilienset ; Aves Brasilienses; Lacertae Brasilienses ; Martiustól megjelentek : Nova genera plantarum, fasc. 1 , 2 , 3 ; Valmae, fasc. 1 , 2 , 3 , 4 . — Mindenik munka színezett rajzolatokkal. Spix 1 3 M a j . 1826 halt meg, 's a' tudományok bajor királyi academiájának 45,000 for. tő­kepénzt hagyott.

S p t A K C H H o t o o i A azon része a' boncztudománynak, melly az állatok és emberek belső részeit irja le. Szoros értelemben csak a' has üregében lévő részek tartoznak id-e ; de szélesebb értelemben véve minden üregben foglalt belső részek ide tartoznak,

S P O H N (Fridrik Ágoston Vilmos), 1792 Maj. 16 Dortmundban szül. Korán a' classica literatura tanulására adta magát, 's ebben való jártasságát Homerus geographiájáról szóló értekezésében bizo-nyitá be , meghonosodva Wittenbergben. Midőn ez megszállaték , a' tanítóknak nagyobb részével együtt Sohmiedebergbe költözött. .Nevét, ezen czim alatt : De agro Trojano in rarmin. Homcricis descripto, ebirím. geogr. eritica (Leipz. 1814) kiadott munkája alapita meg. 1815 Leipzigba ment, 's Comment. de extrema Odysseae jmrte czi-mü értekezése által (1816 megbővitve) meguyeré a' nyilvános tanit-hatás szabadságát. Későbbi rendes tanítói hivatalát e' munkának közre bocsátásával kezdé : Nicep/t. Blemmidae duo opusc. geogr. (Leipzig 1818 4). Nem sokára Kiéibe hivatok meg a' görög és latin nyelv ta­nítói hivatalára, melly helyezetében néhány régi iró munkáját vizs­gálódása tárgyává tette. Az egyiptomi mivmaradványok naponkénti feltalálásai, a' hieroglyphek tanulására serkentették ő t , mellyet azonban kevés siker jutalmazott , vagy helyesebben mondva , titok gyanánt űzött. Kémlelődéseit több súlyos betegségek szakaszták fél­ben , 's végre meghalt 1824 Jan. 17. Halála u t án , egyiptomi tanul­mányainak töredékei e' czim alatt adattak ki : Spo/m de lingva tt literis veterum Aegyiptiorum etc. ; mellyek azonban az Egyiptomiak Írásáról korántsem adnak elégséges felvilágosítást.

S P O H R (Lajos) hires hegedűs és sajátságos hangszerző, szül. Se-eseriben Braunschweigban 1783 körül, atyja gyógyász vala. Hegedű­re Maucourt tanitá. Hamar kifejlek muzsikai tehetsége. Mint kamara hansáfz a* braunschiveigi herczeg szolgalatjába lepett, 1805 Gothá-ban herczegi concertrnester lett. Ettől fogva számos hangmiveket irt , többnyire szeresmuzsikát , u. m. Concerteket, Quartetteket, Quintet-teket , Variatiokat , néhány Ouverturet 's t . , különös szép énekeket klavir kísérettel, az Utósó ítélet c/.imü nagy oratóriumot, és Der Zweikampf des Geliebten operát. Jelenleg első német hegedűs. Játé­kának tisztasága , könny vsége, határozottsága, biztossága, vonójá­nak erős és lelkes hordozása, előadásának sokfélesége, a' méltóság, érzés és kecs, mellyet hangjaiba lehel , muzsikai esmérete, ízlése és azon ügyessége , mellyel a' legkülönfélébb szerzemények szellemé­be behat, végre az, hogy játékában vagy szerzeményeiben pompás ügyessége fitogatására soha sem törekszik , — mind ezek a' legelső mivészek közé emelik. 1814 a' bécsi fejdelmi gyűlésen a' hires Kodé előtt is elnyeré a' pálmát. Ugyan ekkor irá Bécsben Faustját, első nagy symphoniáját, 's A' megszabadított Német/ion czimü oratóriu­mot. 1817 nőjével, ki labitós hárfán szinte nagy mesterné, Olasz­országba utazott, 'a a' külföldön is mindenütt egyaránt csodáltatott. 1819 Londonba ment, 's ott irá második nagy symphoniáját. Majd Kasselbe hivaték karmesternek, melly tisztet azóta dicsérettel foly­tat. Ezentúl irt számos concerteket, quartetteket, a' hires nottur-not , a' sonettet, a' kettős quartettet, Machbet muzsikáját 's t . , ha­nem különösen a' drámai muzsikát mi veié, 's az énekszerzésben tagad-hatianul sokat nyert. Zemire und Azor operája mély és szivreható

SPONDEU.S SPORADOK 1 1 5

kifejezéssel tel jes . Jesiondában nemes módossága leginkább klmivelye tiinik fel. Kevésbé érdekes a' Berggeist; Felér von Apone eddig csak Kasselben ada to t t . Nem régiben i rá a' hasonl i that lan ora tór iumot : Die lelzten Dinge. Szerzeményeiben némi gyengéd epedés ura lkodik . Sp. egyik legnagyobb harmonicus , ki mindig kellemes hanglejtéssel \ 's folj'ó hangvitel lel vonz. Korábbi miveiben a' gyakor i 's nyugta lan modulatiot nem ok nélkül gáncsolák. Azonban ő mindig az első élő hangmivészek 's hangszerzők közt érdemel helyet , ki mint másként is magas miveltségü 's t iszteletre méltó charak te rü fér j f l , Németor­szágnak valódi díszére szolgál .

S P 0 N D E U S , 1. R H Y T H M IJ S. ' S P O N S A I . I Á K , 1 . E L J E G Y Z É S . S P Ö N T I N I (Gasparo) egyik legjelesb já tékszini h a n g s z e r z ő ,

1819 óta porosz k i rá ly i karmester 's muzsikai felügyelő Ber l inben, Különösen üie Vestalin és Ferdinánd Cortez operái á l ta l kapot t hir* re. Született az egyházi bir tok Cesi nevű városkájában 1 7 7 8 . Miután a' hangászat elveit Bolognában Pá t e r Mart ini , 's Romában Boroui. alatt megtanu l ta , 13 éves korában a' nápolyi della P ié ta conserva* tóriumba m e n t , mellyet Sala és T rae t t a igazgatának , 's így a' ná­polyi hangásziskola nevendékének tekin the tő , i t t i r t a 17 észt. k o r á ­ban I puntigli delle dönne bohó operáját , mel ly igen te tszet t . T ö b ­bi munkái i l ly renddel készü l t ek : Gli amanli in cimento K o m á b a n ; L' amor Secreto Velenczében ; L' isola disatiitata P a n n á b a n ; L' ero-ismo riCicolo Nápolyban ; II Teseo riconosciutoFlorency.ben ; Lafinta

filosofa és La fuga in másokéra N á p o l y b a n ; II fivto pilore, lauad-ri parianti és Gli Elisi delusi Palernióban ; 11 Geloso e V audace Romában; Le metamorfosi di Fasquale és Chi pici gtcarda , menő vedé Velenczében. Miután így az első olasz já íéksz ineken 14 operá i t (11 v í g , 3 komoly) e l ő a d t a , Par isba u t a z o t t ; hol 1804 a' Finta filosofa mind énekekre mind kísére t re nézve igen megtetszet t . 1805 a' tréfás opera - színház számára ir t két kis o p e r á t : La petité maiso?t és Julié, ou le pol dufleur , de textusa miat t az első nem tet t sze­rencsé t , azonban annál nagyobb tetszést nyert Miliőit. — Ezentúl c sak a' császári hangász academia részére aka r t dolgozni . Die Ves­talin nagy operájában, melly Olaszországon kivül h i ré t megalapi tá , uj Írásmódot kezdett követni , az ének egyszerűségére nézve Gluckot vévé mustrául . 1S07 Josephine császárnénak benyuj tá p a r t i t ú r á j á t , 's elnyeré a' tíz évi 10 ,000 l ivr dijt , noha a* közvélemény Lesueur ^Bárdjainak í tél te azt . A' b í rák magasztalák e' fényes szerzemény tüzét és pompájá t , 's különösen 2 nagy á r i a , Ó karének és a' má­sodik felvonás berekesztésének s ty lusát és szép kifejezését csudá lák . De még inkább ju ta lmazó őt a' muzsikai világ bámulata . 1809 a' csász . operaházban előadatok Ferdinánd Cortez , de ez nem h i resü l t ugy e l , mint a' Vestalin, 's maga a' szerző is 1824-ben már harmadik a lak­ban hozá azt színpadra. 1819 Olympiájút adata P a r i s b a n ; de ez h i ­degen fogad ta to t t , 's ugy hiszik ez , és azon környülmény , hogy ott a ' nagy opera igazgatását nem nyerheté e l , b i rá a r r a , hogy Berlinbe hivatását elfogadja. I t t Olyinpiáját 1821 nagy készüle t te l ismét e lőadat ta . Későbbi o p e r á i r ó l : Nurmahai (1822) Alcidor (1825) és Agn-es von Hohenstaufen (mellynek, csak felét YÍVÓ színpadra) á l ­talában azt monda a' er i t ica , hogy ezek egyegy lépcsővel mind lejebb állnak mint a' Vestalin. Egyébi rán t i t t az Í téletet az utóvi lágra k e l l bízni, mivel a ' szerzőnek már mint külföldinek i s , fényes helyzeté­nél fogva sok ir igyei vannak.

S p 0 R A r> 0 K. A' görög Arphipelaguson fekvő szigeteket a' r é ­giek Sporadokra (s/.ertes/.étfekvőkre) és Cykladákra (körsz ige tekre , mivel mintegy Delos körü l lekúsznék) osz to t ták . Mindkét nevezet használtatik még most i s . A' S p o r a d o k , Kisázsia mentében Smyrna-

8*

110 SPREE 6PRENGEL

tói Knidosig, Ázsiához tartozuak. Legjelesebbek Chios (Scio) ; SA-SIOS (I. e.) ; Pathmos kicsiny kősziklasziget (1500 lak.) , mellyen la­kóit számkivetésben sz. János (egy fa a la t t , mellynek ágai most egy mecsetet, kávéházakat és ferdéket fednek , irta , mint mondják Je-sus ezsn kedveltje a' jelenések könyvét, apokalypsét, innen sz. János klastroma apokalypsének neveztetik , egy hegy tetején, könyvtárral);

* Kos, most Stanko , Knidos hajdani várossal szemben, Hippokrates hazája, jó kikötővel 'a török érsereggel ; Ithodus és Lesbos nagy szigetek. Angolország politicája ezeket 1830 a' portának engedte.

S P O R T Ü I Á K , törvénykezési h'zetendőségek , törvény- vagy per­díjak ; latin nevezeteket a' Romaiak sportula-jától vevék ; ez olly kosaracskát jelentett, mellyben , a' köztársaság idejekor, a' nyilvá­nosan adatott vendégségeknél meg nem jelenhetett tagnak ételrésze házához vitetek; melly adomány későbben, ugyan ezen név alatt pénzzé változott. A' sportula kifejezés , a' mi magyar tarka törvény­kezési nyelvünkben is megmaradt mindeddig. — Némelly országok­ban vaunak sportulatariffák (perdijjegyzékek) , mellyeken minden tör­vénykezési cselekedetért az ügyvédnek, bírónak 'sat. fizetendő dij fel­jegyezve találtatik. —

S P R K K , Felsőlaúsitz büdissini kerületében, nem messze a'cseh határoktól, eredő folyó, több kisebb folyót vesz magába, a' Spree-erdőt 300-nál több ágán álthasitja, Kossenblattnál hajózható, a' Schwilochtón keresztül foly , Berlinnél szigetet formál, mellynek fő­része (Köln an der Spree) e' szigeten fekszik és Spandaun alól a' Havelbe ömlik. — A' S p r e e r d ó Alsólausitzban 7 mf. hosszú 's 1 £ mL széles , 7 benne Jevő faluval, mellyeknek nagyobbára vend lakói munkás baromtartók 's halászok és sok főzeléket termesztenek. Eze­ket Berlin és Dresda emészti meg.

S P K E N G E L , (Curtius) Németországnak az ujabb időkben leghíre­sebb orvosa, és füvésze szül. Aug. 3, 1766 Boldekovban Anklam mel­lett. Atyja, ottani prédikátor, igen miveit, 's a'természeti tudomá­nyokban jártas féríiu, vezette őtet a' régi és ujabb nyelveknek, 's más előre kéSV.itó tudománjoknak esmeretére, 's az idő okos haszná­lására ; a' napkeleti görög és zsidó nyelvekbeu is tanítója volt neki, de az arabsot ugyan azon időben önszorgalma által tanulta meg. Ezen komoly tudományok mellett a' természettel is barátkozott S. füvészi hajlandósága egész napokat töltetvén vele az erdőkön , 's mezőkön, hova egy húga Iphigenia szokta követni, kinek számára már 14 észt. korában egy munkát Anleitung znr Botanik für Frauenzimmer dolgo­zott ki. 17 észt. korában egy nagy tekintetű famíliánál házi nevelő lett Greiswald vidékén, hol két esztendőt töltött nagy tudomány- és világi kimiveítsegbeli haszonnal. Ekkor jövendőbeli czélja elérésére a' theologiának , orvosi tudományokkal egybekapcsolva, tanulására a' hallei egyetembe készülvén Greifswaldban megvizsgáltatott, hol neki a' prédikálás is megengedtetett. Halléban, csak hamar félben-hagyván a' theologiát, Goldhagen , Meckel és mások vezérlése alatt magát egészen az orvosi tudományokra szentelte, mellyekből 1787 értekezvén : Rudimenla nosalogiae dynamicae elnyerte a'doctori koszo­rút. Itt egy darabig Dr. Dánielnél dolgozott, de csak hamar tudo-i.iányos munkálkodása 's szerzői esze fel kerestetvén, czélja elhatá­roztatott. Akkori prof. Berfram t. i . , ki Müllerrel egyesülve a' Neue lilerarische NachricJilen für Arzle, Wundarzte und Naturforsclier kiadta , felszólította az "ifjú , Hippocratessel esmerős orvost, hogy akkor megjelent fordításáról Hippocratesnek Grimm által Ítéletét tegye fel; melly munkája az említett folyó Írásba kinyomtatatván, érte nagy csudál kozásár'a szerzői dijt kapott. Ezentúl S. volt egy legszorgalmatosabb munkatárs ezen folyó írásban, sőt 1787-től 1789-i g , midőn megszűnt, egyedüli kiadója. Eképpen élelméről is volt

SPURZHEIM SSUF1SMÜS 117

gondoskodra , mivel a tyja szorult á l lapot já tól igen keve's segedelmet reményihete. Ugyan ekkor lépett fel S. az egyetemben, mint taní tója az orvosi törvénynek, és történeteknek, mellyekben 1789 rendkívüli tanítóvá let t . .Nagy kedvességet nyer t a' kor és jelenségek tudomány* béli tanítása , mellyeket csak öregségében hagyot t abban , midőn in­kább csak füvészi órákat t a r to t t . 1795 rendes professor lett 50 t a l ­lér fizetéssel, mell3' 1797 midőn a' füvészi taní tó széket e lnyer te 400-a l szaporit talott m e g , 's későbben midőn 1803 Haldinger helyé­be Marburgba , 1809 Dorpátba , 's 1812 Wi l ldenow halála után Ber­linbe hivatott volna, még inkább neveltetett . Miket vi t t véghez S. mint tanító és iró , mint le t t nem csak egyetemének , hanem egész Németországnak disze , mint ter jedet t hire az egész vi lágra e l ? elég­gé esmeretes. I I ly érdemek ju ta lom nélkül nem m a r a d h a t t a k , mint egy 70. tudós társaságok és akadémiák iparkodtak ezen híres tudóst tagokká nevezni , (a' pesti orvosi ka r 1 8 3 0 ) ; a ' mostani Svéd k i r á l y az éjszaki csillagksres/. t r e n d e t , a ' burkus k i r á l y a' veres sas ren­det ajándékozta neki . Mind ezen szép tulajdonok meg nem szabadít­hatták őt a ' h a l á l t ó l , melly várat lan u g y a n , de nem készület lenül ta lá l ta a ' nagy tudóst 1833 Mar t . 12 , t an í tványinak , 's az egész em­beri nemnek nagy sajnálkozására , minekelőt te nagy munkáját , Dios-corides k iadásá t , -elvégezhette volna. Számtalan munkái közül leg­híresebbek : A' húrtudomány, Orvosi tudomány története, Institutio-nes medicae ; a' füvészi munkák közül : A' füvésiség története, Theo-phrastus fordítása, Bevezetés a' növények esméretéhe , és Linné Syst. vegelabiliumának 16-dik kiadása. — S. niint e m b e r , a' legszeretetre méltóbb tulajdonokkal volt fe l ruházva , példát lan szorgalma nem von­ta el a' világtól ,' 's a' társasági élet örömeitől , vig kedve az egész t á r saságo t , kivál t taní tványait é l e sz t e t t e , k ikkel a ' füvészi k i rándu­lásokban , 's házában , hova beeresz té , közelebbi érintésbe jö t t , 's a tya i módon segítette. 1791 lépett szerencsés házasságba , mellybeu 3 f iai születtek, kik közül az első V i l m á n y m á r m i n t iró is esmere­tes , 's Greifswaldban sebészi professor.

S P U R Z H E I M (Gáspár) o rvos , segédje é s követője Gál inak uta­zá s iban , szül. 31 Dec. 1776 Longvirhban 2 ó rány i ra Tr ie r tő l , az orvosi tudományokat Bécsben végezvén, tanítójával Gál la l 1805- tő l kezdve több utazásokat t e t t , 1813 elválva t ő l e , Ang l i á t , Skocziát és Ir landot beutazván , a' nagyobb városokban tan í to t ta az agyvelő egyes részeinek munkálkodásá t , Gál i tó l sokban el távozva, és sok ol-talmazókat , de sok el lenkezőket is t a l á l t . Edinburgban (Febr . 1820) egjesület (Phrenological society) a lapul t a ' kaponya tan i tmány meg­vizsgálására , melly első tudósí tását 1821 Apr. ad ta . 1817 London­ban magát az orvosok collegiumába bevétette mint l i cen t ia tus , de ugyan azon észt. Júl iusban Par isba visszatért , hol évenként két ta­nítást tar t az agyvelőről , boncz életmiv -és k ó r - t u d o m á n y i tekintet­b e n , ' s egyszersmind gyakor ló orvos i s , felvétetvén 1S21 a ' pár is i egyetembe mint orvos doctor. Több munkái közül legnevezetesebbek : The physiognomical syslem of D. Gall and Spurzheim (2 kiad. Lon­don 1-815) és Du cerveau sous les rapports anatomiques (Par is 1821) .

S S UF i S'M U S , napkeletnek pantheis t icus niysticismusa , mel ly-nek czélja minden testi ösztönök elnyomása , legfőbb lé leknyugalom 's a' lelkeknek istennel egyesülése. Az éhez ragaszkodó felekezet a* 9 és 10 száz. kelekedef t , főképpen Persiábnn és Indiában naponként szaporodik 's 10 észt. e lőt t csak Persiában többen lemondtak az is-lamról 80,000-néI . A' legbuzgóbb ssufik közt egy Azzeddin a rab , ki Jerusalemben szül . a' 12 száz. '^ kinek A' madarak és virágok ez. munkáját, me l ly erkölcsi a l l e g ó r i a , Garcia de Tassy (Par . 1822) lefordította. A' ssufi nevet némellyek onnan származtat ják , mer t gyapjúval öltözködnek ; Hammer ellenben azt vitatja , hogy a' sofi

118 SSUFISMÜS STAAL

név mtnd a' görög sophossal (bölcs ,) és sophossal (világos, a' fő­kör től , mellyet a' sofik ábrázolatul viseltek), mind az arab sofival (tiszta) atyafias. Az Araboknak eleitől fogva volt vonszódások a' klastromi magánossághoz 's vallásos szemlélődésekre szentelt élethez. Jnnen már az első khalifák alatt képződtek társaságok, mcllyek min­den világiról lemondtak. Midőn ez alkalommal az islam 4*) igazi fele­kezetei scholastica philosophiai rendszereket alapítottak , 's midőn a' hedsra 2 száz. Mohammedánok közt számos szerzetesrendek jöttek létre , a'vallásos érzésiiek az egymásba ütköző theologiai vélemények zavarjá-uan még c&ak az ájtatos ínysticában találtak megnyugvást. Így szár­maztak a' ssufik, kiknek az ember istennel egyesüléséről szóló titkos tudománnyok, mellynek alapja mindazáltal nem az islam , hanem Langlés , Reiske , Hammer és Malcolm szerint indiai eredetű, a 'ra­boskodásnak hasonló jeleneteit szülte, mint a' keresztény mj'stica. A' ssulik tudománnyokat szerelem, bor, iszákosság, tűz 'sa't. képei alatt adják elő. A' moharnmedi szerzeteseknek már tánczaik is titkos jelentésűek. Ördögön a' ssufik a' lélek érzéki kivánatait ér t ik; álta­lánosan más ördögöt nem esmérnek az igazság világosságától meg nem világosított lélek setétségénél. A' bombayi tudós társ. iratinak 1 köt. (Loud. 1810) fontos értekezést olvashatni Grahamtól a' ssufik titkos (myst.) tudománnyáról. Továbbá Sylvestre de Sacy a' J'end. Nameh-ben, Erskine a' Transact. of Bombay-ha. irt értekezéseiben , Hammer Geschichle der tehónén Redekünsle l'crsiens-ébe.n , főképpen Tholuck Ssujismus l'ersarum ete. a' keleti mysticismusról sok világosítást ad­tak. Legfontosabb munka arra nézve a' Persáknál és Törököknél leg­nagyobb tekintetben ál ló, 1820 (a' hedsra 1236 észt.) Konstantiná­polyban megjelent (Scutariban nyomott), törökre lefordít, persa mun­ka : Az élet forrásának csépjei. L. Hammer értek, az 1 S22-ki Leipz. Liit. Zeit. 2054 1. A' dervisek (naksbendi) rendje leghíresebb seich-jeinek hist. a' ssufi név alatt hires Hussein irta K. u. 1503 (heosra 909). Ezen rend először Osman szultán idejében (1319, hedsra 709) jött létre. Bár azt monda is IViohamnied próféta: N i n c s s z e r z e ­t e s az i l l á m b a n , - de majd áltjött ebbe is a' szerzetesélet szel­leme Indiából 's Belsóázsiából , midőn az Arabok az indiai , görög és persa munkákkal megesmerkedtek , 's a' tudományokat megkedvel­vén , vizsgálódni kezdtek. Kz a' Mohammedánok asceticajának kez­dete, mellynek későbbi elfajulása, a' snai soíik istennel egyesülésrőli tudománya az indiai vedantokéval annyira megegyez , hogy a' ssuíis-inus indiai eredetét nem lehet meg nem esmérni.

S T A Í I , (asszony), mint leány de Launai. Attya, párisi képiró, Francziaországot elhagyni kéntelenittetvéu , a' leány nagy szegény­ségben maradt honyában. Du Maine herczegnek (XIV Lajos fia) fe­leségénél állván szolgálatba , e' nem sokára megesmérte a' leány igazi becsét. Parisban Tétard nevű fiatal szép leány, annyának ösztönözé­sére, ördöngös-szerepet játszott, mi a'várost és udvart mozgásba hozta. Mivel Fotitenelle philosophus is as ördöngösnél volt , de Launai igen elmés levelet irt neki azon kedvező bizonyitmányra nézve , mellyet Fontenelle Tétardnak adott. Ezen elmés csekélységgel annyira meg­nyerte a' herczegnét, hogy ez ezentúl mindég magával vitte 's az ud­var kedveltjei vetélkedtek hajlandóságát megnyerni. XIV Lajos halála után a' herczegnével a' Bastilleba záratott (1718), hanem 2 észt. múlva kiszabadulván , a' berezegné hűségének megjutalmazására Staal-hoz adta férjhez, ki a' achweizi testőrnél kapitány és MarSchal de Camp volt. Mh. 1750. Holta után adattak ki Mémoires-ei 3 köt. egy

') A1 mo 'mnmedi szerzetrenit liis'oriájáiiak szent 4 sz.íma eredetét a' profeta tlso tanit-vány inak , kik Abnhekr , O i m r . Oin. in e's Ali vo l tak , 4 számától vesz i ; innen a' tórójt alkpíitiány szerint a' birodalomnak is 4 főinéltúsága van.

STABAT-MATER STA1HUM 119

4-dik potlékkötteltel, melly 2 vígjátékot foglal magában. Nevezetes­ségei nem nagy, de igen vonszó történeteket foglalnak magokba. Silly marquishoz és Hericourthoz irt levelei i s , mellyek 1806 adat­tak ki először Parisban , ékesen 's nemesen írattak.

S T A B A T M A T E R hires templomi latin ének , mellyet hajdan kü­lönösen Maria 7 fájdalminak innepein éneklének; nérnellyek XX11 Jánost vagy valamellyik Gergely pápát tartják szerzőjének , mások szerint Jacobus de Benedictis, máskép Jacoponus minorita, irta , ki a' 1 3 szá­zadban él t , nagy törvénytudó volt, de nője halálán busultában 1268 a' Tertiariusok közé állott , bünbánásit majd csztelenségig űzé's 1 306 megholt. A' leghiresb egyházi hangszerkeztetők tevék ez éneket mu­zsikára, jelesen I'alestrina (8 hangzatra), Pergolesi (2 hangra kí­sérettel) , Astorga; Haydn (egész hangászkarral), "VVinter, Neu-koimn , Stunz.

S T A C C A T O , hangászatban kóla feletti .apró pontokkal vagy vo­násokkal jeleitetik , 's azt teszi , hogy a' hangokat (kisebb vagy na­gyobb mértékben) pattogtatni , 's összekötés nélkül kell játszani.

S T Í D E L (Joh. Friedr.) pénzváltó 's a' polgárgyülés tagja Mc-nusi Frankfurtban , hol Dec. 2. 1816 élte 89 évében holt meg. Ho-. nára nézve különös érdemet saerzett azon valóban f'ejdelmi alapítvány ' által , melly S t á d e l mi v é s z i n t é z e t e név alatt áll fenn 's a" mügazdag és műkedvelő városnak díszé.. Frankfurtnak mindenkor va^ Iának jeles mivészei 's magányos mütárai , de mivészi képzésre 's tanításra szánt remek mivek nyilvános gjüjteményével nem bírt. E' hijányt azzal iparkodott kipótolni a' nemes St., hogy végrendeleté­ben egy intézetet állított 1,300,000 ftnyi tókepénzzel ,. meílyben fes-temények , rézmetszetek 's egyéb műtárgyak bizonyos napokon min^ den mivésznek 's miibarátnak használás és másolás végett ingyen tet­szésére álljanak. Ez intézetre szánta házát 's némelly apróbb hagyo­mányokon kivül e^ész vagyonát , akaratja végrehajtóivá » egyszers­mind az intézet elöljáróivá 5 barátit nevezvén ki. Ezek czélirányos helyet választanak 's az egész intézetet felkészítek- Egy a' végre rendelt kiküldöttségnek évenként számot adnak. — Mivel ez intézet sem csak a' mivészi esmeretek általános terjesztését , hanem a' honi mivészek 's kézművesek kiképzését cXélozza, itt szegényebb polgárok, kik jelesen építőmesterek kivannak ]<?nni, nem csak minden idetar­tozó tudományokban ingyen (iktattatnak , hanem bebizonyított ügyes­ségek után külföldi vándorlásik alatt is gyómolitatnak. A' szüntelen szaporodó olajfesteménj ek 's rézmetszetekMiskolókra 's ezekben tör' téneti sorral , a' rajzolatok pedig szinte oskolákra, de a' mesterek ne»'ei utón a b c szerint vannak elrendelve. Ezen kívül van az Intézet­nek több hajdankori mivé , fa- és elefántcsont faragványu , gipszöiit-"vénye 'sa'U Végtére hozzá van kapcsolva egy könyvtár, melly mi-vészetet, tárgyazó számos munkákból áll. (L. Besclr, des SliideVschen Kunstinstiluts ton C. Fr. Starck , Frankf. a M. 1823). Azonban az alapító halála után csak hamar perbe fogak ez intézetet a' többi örö­kösök ; e' pernek 1828 egyezés által szakadt vége, melly szerint Stadel örökösei 311,000 ftot nyertek. Az e' pert illető sok iratok közt legj^íesb : Wenk Beitr. zttn rechtlicheu Beurtheiluug des Sti!-del'schen Bceriutigsfal/es. (Leipz. 1828).

S T Á D I U M , a' régieknél 600 1. hoszmérték. Mint á'Iáitok, ugy a' stádiumok is külömbfélék voltak. Jelesebbek: 1) a' kicsiny vagy Aristotelesé, 7 7 | ; 2) Kieomedesé 5 5 , 6 5 ; 3) pythiai vagv delphii 5 1 , 18 ; 4) Eratostheuesé , 4 6 , 57;. 5) Herodolé vagy a' hajósoké, vagy persiai, 4 4 , 4 6 ; 6) a' görög-olympiai , 4 0 , 4; 7) a' pbile-teri , mintegy 35A ; 8) a' nagy , vagy egyiptomi , vagy alexandriai , 3 3 , 39-ével számlálva egy geogr. mf-re. Némelly tudósok mindazáltal csak egy stádiumot vesznek fel. Eredetiképen stádiumoknak a' verse-

Í20 STAEL-HOLSTEW

iiyezá pályák neveztettek , a' gymnasiumoknál, 3 felől lépcsőnként emelkedő ülésekkel , mellyeken a" versentfutókat nézők ültek.

S T * É I , - H O Í , S T E I N (Anne Louise Germaihe v.), szül. Necker, igen sok észlehelséggel biró , 's nagyítás nélkül , korunkban legel­mésebbnek nevezhető asszony. Voltaire és .Rousseau óta talán seuki sem irt hasonló erővel franczia nyelven. Termeszeitől nyert tehetsé­geit kedvező körülmények fejték ki. Atyja (1. NECKER) 1750-től fog­va mint egy nagy kereskedőház társa 's utóbb mint a' genfi köztár­saság residense, Parisban lakott 's itt szülétek 1768 az utóbb an­nyira elhiresedett hölgy. 1777 financzminister lőn Necker , mi által a' főváros fényes köreihez még inkább közeledett. Nője , egy schweizi pap leánya, ájtatos, szigorú erkölcsű és értelmes, de metaphysicai szőrszálhasogatásokra hajlandó és erőltetett viseletű volt. Azonban legjelesebb férfiak látogaták házát 's hires tudósokat vont társasá­gába. Ezek nagy befolyással valának a' serdülő hajadon belső mun­kásságának irályára ; ezé* által nyeré azon mulattató tehetséget, mellyel tündöklött ; de mivel a' társaságok tárgyai inkább csillámló elménczkedések n.int alapos értekezések valának , egyszersmind ked­vet kapott azon különös véleményekre i s , mellyek előbbi munkáiban mutatkoznak. 14 éves korában Montesquieu törvényekről irt munká­jából már kivonatokat készittlt 'a azokra észrevételeket tett. Legré­gibb mivé, mellyet azonban csak 1795 adott k i , 3 elbeszélés és egy vígjáték (Sop/iie 1786) , továbbá 2 szomorjáték (Johaima Grey 1790, és Montmorency 1787). De legelsőben Lettres sur les ouvrages et le caraclére de J. J. Rousseau (1788) által tüiiék szembe a' fiatal iróné. Kevéssel ez előtt mene férjhez, de nem szabad akaratból. Szivét a' nemes lelkű Yicomte Matlhieu de Montmorency birá, kivel élte fogy­táig legszorosb barátságban maradt ; de anyja , mint buzgó prote­stáns , annál inkább a' svéd követnek Staé'l - Holstein bárónak, kü-lönQen is hite sorsosának, noha leányánál sokkal időabnek, adá a' vi­ruló hölgyet , mivel a' svéd király több évekre biztositá e' kedven-czét követségi tisztében. — A' zendülés , melly épen ekkor ütött ki , elhatározolag hatott szelleme irányára és sorsára. Lelkében jókor 's hatalmasan kellé felébredni a' nyilvános életben való részvét vágyá­nak, lffjusága nagy történetek idejébe esett, mellyek noha elejénte csak egy távol világrészre szorítva lenni látszanak , Európának lassan készülő uj alkotását siettetek; atyja első ministersége (! 777—1781) a' nagy világ 's kormányélethez közelebb emelé a' házi kört", melly-Dea neveíteték , 's akkoriban még a' miveltebb asszonyoknál is , kor-mányi dolgok valának társalkodás tárgyai. Atyja politicai nézeteit esmérve 's azon szabadelmü gondolatokkal , mellyek által több jeles fraticzia irók kortársaiknak uj irányt adának , tápláltatva , szabadság-szeretetre kellé gyuladnia , 's ezen érzelmét már Rousseauról irt mun­kájában hatalmasan kifejezé. Hátrahagyott iratiban körülményesen elbeszéli, milly részt vett az akkori háborgó időkben. Atyjának szám­űzetése (1787) szinte olly erősen megrázá , mint ministerségre má­sodszor (1788) lett hivatása 's azon magas kegy, mellyel a' nép töm­jénezte } szivét feleinelé. Midőn a' zendülés fergetege ezt 1790 a' nyilvános élet nézőpiaczárói örökre lelépni , 's honában menedéket keresni kinszerité , leányának Parisban kellé maradni övéivel. Mély fájdalommal tapasztala most csalódását. Itobespierre urasága alatt nemcsszivüleg , ön veszedelmére nem ügyelve iparkodott másokat ha­lál torkából kiragadni , 's bátor vala köz hirré tenni egy erő - és ékesszólással teljes védelmet az elfogott királyné részire, noha ez iránta mindig kegytelen volt. Az Aug. 10-kei lázadás után napról napra halogatá elutazását, mivel nem akara egyedül menekedni o t t , hol annyi baráti veszedelemben forgának. Midőn Sept. 2-kán a' lár­maharang ismét támadásra 's gyilkolásra kongott, el akará Parist

STAEL-H0LSTE1N 121

faagy:ii, :!e a' dühöngő nép feltartóztatá , 's csak a' körülmények csudálatos egyesülése által illanhata szerencsesén atyja mezei jószá­gára, rcielly ezentúl mind azon szerencsétlenek bátorságos menekvó-iielye lón, kik Francziaországból a' zsarnokság kegyetlensége elől elszökhettek. Miután Sveczia a' franczia köztársaságot megesmérte, férje ismét követképen ment Parisba, hova 1795 maga is visszatért. A' (lirectorium csendesebb kormánya alatt több kivándorlottaK visz-szahivatását kieszközlé. Barras védelmező , midőn a'- többi directorok üldözni akarák 's maga is olly nagy befolyást nyert , hogy nyomós ajánlására Talleyrand, ki^ 1 796 amerikai számkiVetáséből visszatért, Barras által- kül ügyek ministerévé lenne. E' nyugalmash időkben irá 2 pnliticai munkáját: a' kül és bel békéről, mellyekben nézeteit Francziaország 1795-ki helyzetéről közli 's azon emlékezetes nyilat­kozást tette, hogy Francziaország csak katonauraság által fog tör­vényes királyságra jutni. 1796 adá k i : De V influence des passión* *ur le bonheur des índividul et des nations , melly a' benne ömlengő mély és világos gondolatok mellett sem meriti ki a' felvett tárgyat, likkor tájban házi viszonyai szerencsétlen fordulatot vőnek. Férje iránt, ki szellemi miveltségre nézve nála sokkal hátrább áilott, elei­től fogva hideg volt, 's végre azért i s , hogy gondolatlan bőkezűsége ellni gyermekei vag\onát megóvhassa , elvált tő le ; azonban nem sok idő múlva ismét visszament az elgyengült 's betegeskedő öreghez , és 1798 a' Schweizba utazott vele, de az még mielőtt atyja jószágára érhetnének, ut közben meghalt. — Azon férjíit, ki későbbi éiete sorsára olly ellenségesen dúló befolyással volt , Bonapartét , kevéssel ez előtt látá legelőször, midőn az a' Campo-Formio-i béke után (1 797) Parisba visszatért. A' nagy ember ragyogó hire minden Francziának képzelődését élénkül tüzelte, 's Staelné asszony i s , mint maga be­széli (Considéralions sur la révol. franq. 2 köt. 1797), álmélkodó ell'ogódással közelite hozzá 's ebez nem sokára egy iiyommasztó fé­lelem párosult. Mennél gyakrabban lárá, annál bátortalanabb lőn ; mégis lehetségesnek tartá, hogy a' schiveizi függetlenség fentartására meg lehetne nyerni, midőn az egyiptomi táborozásra szükséges pénz megii} erhetése végett, a' waadtlandi mozgások ürügye alatt be aka-rának ütni a' Francziák. Utóbb maga áltíátá, hogy próbájának nem lehete kívánt foganatja. A' schweizot fenyegető veszély atyjához Cop-petbe iizé most Parisból , hova a' Francziák berohanásakor Suchet Marscball alatt védő őrség rendeltetek , de midőn utóbb Genf Fran-cziaországhoz csatoltatott, visszatért Parisba , hogy atyját a' kiván­dorlónak sorából kitöröltesse. Nyugodt vidámság látszék ennek élte estéjére derülni , 's ugy tetszék , Francziaország az igazság zsoldját le akarja iránta fizetni. Bonaparte Májusban 1800, kevéssel a' Sz. Bemard hegyén áltkelte előtt maga is meglátogatá' 's egész beszél­getés alatt jó henyoinást tőn rá , mivel jövendő terveiről biztosan ér­tekezett vele. De Necker igazságszeretete mindent elronta. Derniéreg vues de politique et des finánces (1802) ezimü iratában Bonapartét szükségesnek nevezé ugyan , 's dicséré a' hatalmasnak magas lelkét, de szabadelmüleg is megitélé a' consuli alkotmányt, és érinté Bona­parténak azon tervét, hogy ő Franciaországban monarchiát állítani 's magát uj nemességgel körülvenni szándékozott. Bonaparte, ki ter­veit előre nem akará tudatni, hírlapokban megtán:adíatá Necker mun­káját, '^ Lebr'un consul által kemény .levelet Íratott hozzá, melly-ben ez inti , hogy tonnányi dolgokba többé ne avatkozzék. Staelné asszony azon örv a la t t , mintha atyjával Francziaországrói hamis hí­reket közlött volna, Parisból kitiltaték. Hosszú száműzetését atyjá­nál és utazással töl te , 's csak 1800 látogatá meg kevés napokra kedves születése helyet , Parist. J)c la littírature considerée dans ses tupportí tvee les inttitutio'HM snriales (2 köt. 1800) elmés munkája

122 STAEL-H0LSTE1N

sok ellenmondóra talál t , de mind ez, mind kivált Delphtne (3 k, 3 802) románja igen terjeszté írói hirét. IS03 először utazott Német­országra; hamar vissza siete innen beteg atyjához, de már azt élet­ben nem találd. Vég pillanatáig ennek tisztelt képévél foglalatosko-dék ezentúl szive ; nem sziint meg vele élni ; érzé hogy az oltalmaz­z a , vigasztalja, gyámolítja. „Minden, mit atyám mondott", igy szól (Considéralio?is sur la réeol. franc. I I , 311.) 12 év múlva en­nek halála után, „sziklaként áll bennem: minden, mit ön magam által nyertem', elenyészhet, de valóm fenállása emlékéhez ragaszko­dásomon nyugszik ; szerettem , mit már nem szeretek , tiszteltem, mit már nem tisztelek; az élet árja mindent elsodrott, csak ott a' hegy tetején nem ama' nagy árnyékot , melly nekem a' jövendő életet mu­tat ja / 1 Illy érzemények közt.irá jeles értekezését Necker házi életé­ről , mellj'el annak kézirati (Manuscrits de M. Xecker , puhliés par sa fille , 1805) gyűjteményét kalauzolta. Egy munkájában sem lehet őt ugy kiesmerni , mint ebben. Buoszlatásul 1805 Olaszhonba uta­zott. Ettől fogva Schlegel A. W. volt állandó kísérője , kivel Berlin­ben esmerkedék meg. Ezzel társalkodása nem maradt szellemi irányára 's nézeteire befolyás nélkül , kivált a' német mivészség és literatura körül. Ez utazásának gyümölcse Corinne ou.r'llalie (2 k. Par. 1807), főleg előadásra nézve legtökéletesb , legpompásabb mivé. 1810Bécs-be ment, uj adatokat gyűjteni azon munkához, mellynek tervét még németországi utazása közben készité , t. i. a' német nemzet szokási-r ó l , literalurájáról. Azonban alig szabadult ki sajtó alól a' külön­ben előre is nagyon niegdézmált munka , tüstént az egész kiadás el-kobzaték 's megsemmisíttetek. Még is teljes épségben kijött az (3 köt.) Londonban 1 813 , Parisban 1814, utóbb pedig Lipcsében Brock-liausnál. Ha bár éleselmü , lelkes gondolatokkal gazdag is e'munka, 's bár azon melegségéért , mellyel a' Francziáknak a' német mivész-séget ajánlja, beesülést érdemel; mégis méltán gáncsolák benne a' félszeg nézeteket 's hamis véleménj'eket , 's minden munkái közt eb­ben leginkább szembe ötlő az elvek összehangzásának bijánya. — Most keményebben kezdek üldözni , 's számkivetek Francziaországból. En­gedelmet n37ert mégis atyja mezei jószágán maradhatásra , hol tar­tózkodását egy uj esmeretség tévé kellemessé, melhet ekkor tájban ,. sajátságát bélyegző körülmények közt kötött. Egy délfranczianrszági « tiszt de Rocca ,' sebeiben elgyengülten tere vissza Spanyolországból, hol tündöklő vitézséggel harczolt , 's Genfben éldegélt. Staelnének néhány részvevő szava olly m é y behatást tőn a' beteg bajnokra 's ugy felhevité szivét és képzelődését, hogy kezéért esengene. Óhajtá­sának kedvezének a' körülmények. A' szenvedésektől ellankadt nő lég megbarátkozék már azon gondolattal, hogy még egyszer szabad­ságát egy kedvelt férfinak feláldozza. Boldogitá ez uj szövetség, noha helyzete terhesült általa, mivel összekelését titokban kiváná tartatni.. Barátnéja Neiker d<; Saussure asszonyság azt beszéli, hogy e 'rá gya­nút vető feltételre csak bizonyos félelem , mellytől bátorsága által sem szabad ul háta , \s azon névhez, melly alatt elhíresült, ragaszko­dása vitte. Minden módon igyekezék most távozni azon országból', hol tarthatott , hogy másokat is bal sorsába bonyolít; de mindenütt vi­gyázóktól 's kémektől körülvétetve, áltlátá, milly i ehéz és veszélyes a' szökés. Sokáig küzde ingadozva azon gondolattal , hogy szülei sirját 's másod hazáját, a' Schweizot elhagyja és mint gonosztevő,, szárazon , vizén fusson. 1812 tavasszal, midőn fogsággal fenyegetek, halakásától csak egy napra is eltávoznék, végre elszáná magát. Bécsen keresztül Moszkvába, utóbb Petersburgba futott a' franczia sereg előt t , honnan ősszel Stockholmba ment. I(t jött ki munkája az öngyilkosságról (Refíc.rions sur le suieide) mellyet a' svéd korona-örökösnek ajánlott. Következett évben Angliába utazott, 's London-

.

S T A E L - H O L S T E I N 123

Ijaii véré a' szövetségesek Parisba mentének h i ré t . Hosszú számkive­tése u t á n , mellynek tör ténet i t JJí.r années d' exil i ratában részenként elbeszélt*, 1 814 Calaisban kiszál lot t . Megkülönböztetéssel fogadák a' külső fejedelmek "s befolyása nem keveset te t t az idegen seregek ki takarodásának siettetésére. 1815 Napóleon Elbából vissza j ő v é n , CoppetUe v o n u l t Mondják, hogy Par isba hivat ta v o l n a , mivel szük­ség lenne rá az \\\ a lkotmány szerkezte tésére , de St. a' hívást nem fogadá el 's azt f e le ié : „Napóleon 12 évig el lehetet t polgár i a lko t ­mány és nálam nélkül , most 9«m sweret együnket i s . " A ' k i r á l y visz-szajöttével végtére kárpót lás t nyer t azon két mil l iónyi régi adósság­é r t , mellyet atyja lemondásakor a ' kincstárban h a g y o t t , meliyet még a' Directorium is elesmert és papi jószágokkal aka ra kifizetni , •de Necker el nem fogado t t , Napóleon pedig 1 802 óta hallani sem akart róla. Szerencsés házi kö rben , egy kedvelt f é r j , derék f in , sze­retetre méltó \s r i tka miveltségif leány (az érdemes Broglio herczeg uóje) me l l e t t , t iszteltetve 's a' főváros legelmésb férjfiaitól l á toga t -ta tva , azon r e m é n y t ő l , hogy hónát annyi viharok után szabad pol ­gári a lkotmányra jutni l á t and ja , le lkesülve , éle most P a r i s b a n , ' s csak azon fájdalom, hogy az ország idegen hadakka l vala megrakva, -busitá a n n y i r a , hogy hazáját ismét e lhagyni 's az egyesül tek ki ta-karodtáig vissza nem jőni e l tökél lné. Ezentúl végső betegségéig a' •francz. zendülés legfontosb történeteinek (Mém. et Consid. xur lei principaux évcnemens de la révol. franq. Par . 1 8 1 9 , 3 k.) le í rásával foglalatoskodék, melly munkában egyszerre 3 különböző czélt vett f e l : atyja nyilvános él tének k imen té sé t , a ' lázadás menetelének 's jelentésének hív r a j zo lásá t , 's kifejtését azon poli t icai elveknek, mel-lyeknek jelenkorunk hódol . Gyakor lo t t gondolkodó erővel 's élénk szellemmel vivé ezeket keresztül . Azonban a : valóban elmés és hata l ­masan indító munka ellen nem ok né lkü l vetik a' terv-egység fogyat­kozásá t , noha egyéb hijáiíyai elnézhetek a z é r t , mivel a ' halá l előbb ragadá el boldog viszonyai közül a' lelkes i r ó n é t , semmint utósó mi-vét végkép befejezhette volna. 1817 elejétől fogva kezde'tt s i ny l en i , betegsége nyár felé kétséges fordulatot vőn. 1817 Jul i 14. reggel mély álomból ébredve , hiv ápoló asszonyának kérdésére , ha alszik-e? «itt fe le ié : „Nehezen és m é l y e n ! " Ezek valának vég szavai. Ha lá l a közönséges szomorúságot gerjesztet t . Testé t Friedli inder orvos csak­nem egyiptomi múmia módra ipa rkodot t az enyészettől megóvni. Bezárt ólom koporsójába meglehetős épségben marad t , arcza fölibe «gy tükör üvegtábla i l let tetek , 's igy Coppetben nemzetsége sírbolt­jában szüleihez té te tek . Neckerné (de Saussure) asszony elmésen ábrázol ta a' r i t k a nőt Kotice. sur le earactére et les écrits de Mad. de Stacl czimü munkájában. Azt mondja többek közt róla : „E l l en -állhatlanul vont ő, 's ha elejénte bámulásra ger jesz te t t , majd le is tuda bilincselni. Annyi i g a z s á g , annyi s z e r e t é t , airnyi nagyság la­kot t benne, ugy égett a ' mennyei láng le lkében, ugy v i lágí to t t el­méjében , hogy belsője legneinesb vonzahnit képzclé az ember követ­ni , midőn hozzá csatlakozott 's ugy t e k i n t é , mint olly l é n y t , melly eg3retlen vala azon részvét á l t a l , mel lyet gerjesztett 's azon elragadó drámai hatás ál tal , meilyet okozot t . Lángész és asszonyiság belső­kép valának benne egjesülve . Esztehetségétől egészen ál t vala hatVa ; ez tündöklött s zemébő l ; ez szint adot t legcsekélyebb nyi la tkozásának i s , 's jóságának , részvételének egy megindító 's győztes szónokságot kölcsönözött ; de az volt élte kínzója is . Lelkének rendkívüli ingerlé­kenységét 's azon t ü z e t , melly i ra t iban m u t a t k o z i k , nem ol tha ták ki éltének v i szon tagság i" 'sa ' t . Mint i r ó t , Rousseauhoz hasonl í t ja , „mivel annál is épen ugy egyesültek a' szellemi e r ő k , csak azon kü-l iaséggel , hogy Rousseau, ezen erőket nem közös ezélra használta. Amar, tökéletes raeste*' Volt mive'szsógében; előadása tükélyesb '» mé-

124 STAFFA STAINER

lyebben gondolt lehet, mégis mint gondolkodó, kevesebb szerénysé­gére , több beszédére, több álokoskodására nézve Staelné után á l l ; rad büszkesége , durva nyers gondolkodásmódja észtehetségének olly sötét parázst adnak, melly a' Staelnét lelkesítő nemes tüzhez épen nem hasonlít 'st ." A' barátné csak gyöngéden érintette a'" hijányo-ka t , mellyek Staelné munkáiban, kivált a' korábbiakban tapasztat­hatók; azonban általában el lehet mondani, hogy Ízlése nem egészen t i sz ta , Írásmódja szabálytalan, 's hatásra törekvése és az ebból szük­ségkép kelekedett nagyítás nem ritkán ítélete helyességénele kárára Táltak '* a' történetek ábrázolására gyanús szint vetettekt Egyébiránt minden miveiben sokkal több sajátságot, mélyebb visgálödást, eleven képzelőerő mellett élesebb elmét, az emberi szivre, politicára és literaturára sokkal bölcselkedőbb tekintetet találhatni , mint majd­nem minden egyéb nő Íróknál.

Fia Á g o s t o n báró szül. 1789 , fiatal erős ltlkü nemes férjfi, meghalt Coppetben Nov. 17. 1827. Notice sur'Mr. Necher (Par. 1 826) és Lettres sur V Angleterre (Par. 1826) munkáiban pontosán ábrá­zolja Anglia jelességeit 'a a' Francziáknál divatozó sok politicai elő­ítélet ellen kikel.

S T A F F A , kopasz, lakatlan sziget Scótország nyuj . partjánál, híres a' FINGAÍ-BARLANGRÓI, (1. e.) '

S T A F F A G E képírásban olly egyes ember- , á l l a t - , vagy nö­vényalakok, sőt egész csoportozatok is, m e l l e k a'tájfestemény elő-fenekére rajzoltatnak ; ezekre a' képírók különös szorgalmat fordí­tanak.

S T A G E M A N N (Frid. Aug.) burkus k. tan., fija egy falusi pap­nak szül. 1763 Uckermarkban. Végezvén oskoláit a'königsbergi igaz­gatóságnál dolgozott, 1806 mint a' fő directorium tagja , 's főban-co biztos Berlinbe hivatott, 1807 előadó tanácsnok lett Hardenberg cancellár mellett, és a' tilsiti béke után tagja az ország igazgatásá­ra rendelt biztosságnak. Stein ministeriuma ala t t , ennek előadó ta­nácsnoka volt, 's őtet a 'hadi adó dolgában Erfurtba követte. 1809 k. tanácsnok lett 's Hardenbergnek a' ministeriumba újra belépte ólta , ennek körében dolgozott, őtat a' bécsi congreszbe is követvén. 1819 a' statusujság szerkeztelésének fejévé tétetett. Mint költő, hazai ének­eiben, a' classicusokkal nagy esmeretséget , és szabadon repülő gondolkozást mutat. Költeményeit 1828 Herlinben kiadta ezen czim alat t : Hittorische Erinnerung in tyrischert Gedichten.

S T A H L (Ernst György) szül- Anspachban 21 Oct. 1660, meghalt Berlinben 14 Maj 1734 mint burkus udvari orvos; mély gondolkozá­sú természetvizsgáló, 's igen szerencsés orvos volt. O rplt alapitója a' eh" liában azon rendszernek, nielly a* phlogistonon alapult, nielly ámbár igen egyoldalú volt is , de mint legelső, *s igen egyszerű, ked­vesen fogadtatott. Nagyobbak még érdemei az orvosi theoria és pra­xis körül. Theoriája, melly leginkább a' vér bőségén alapul elégő esmeretes. Legnevezetesebb munkái ezen igen érdemes férfiúnak: Theo­ria medica vera (Halae 1737. 4.) és Expe.rimenta et observationet ehemicae (Berlin 1731.)

S T A I N E R vagy S T E I V E R (Jakab) jeles muzsika eszközök ké­szítője Absonból Tirolis egy kis falujából a' 17 század közepe kö­rül élt , 's a' hires cremonai Amati tanítványa volt, 's leginkább hegedűket készített, mellyeket mint mondják , házról házra hordo­zott , 's 6 forintjával adott el. 1669 mint Férd. Károly foherczeg udvari hegedükészitóje I Leopold császártól megerősitetett. Hegedűi, mellyeket Gleirschból hozott mogyoró-fenyőből készített, nagy becs­ben vágynak (a' valódiért a' hozá értők 3Ó0 aranyat is megadnak) 's igen ritkák. Elete utolsó éveiben megtébolyodott, 1684 már nem

STALACTITES STANHOPE 125

élt. — Testvérje M á r k u s hasonlókép muzsika eszközkészítő volt Liautenben Austriában.

S T A L A C T I T E S , C s E p E G ő K ó, többnyire fehér, ritkábban sár­ga , veres, zöld, vagy kék rostos alkotású mészkőből, és szénsavból öszvetett ásvány , melly a' mészkő hegyek üregében folyó , és szén­savas meszet felolvasztva tartó vizek lerakásából ered. Idoma kü-lömbféle lehet többnyire csepegés által eredvén, magas oszlop for­mákat készít 's az illycket nevezték a' régiek Stalactittsnek , azokat éílenben, incllyek az üreg alján külömbféle güböket képelnek Kta-lagmitesnek. Találtatik Franczia-, Svéd-, Magyar-, Erdély-, Né­metország, 's Kréta szigete üregeiben, legnagyobb mennyiséggel. Legszebb tulajdonságú, melly a' művészeknél marmo alabastrino nér alatt esmeretes. Használtatik kifényesítve ház ékesitésére, egyébiránt leginkább mészégettetik belőle.

S T A M B U l , I S T A M B U r , , 1 . K o N S T A N T I N A P t t L Y . S T A N H O P E (Károly gróf, vicomte Mahon , báró Elvaston) an­

gol pair, szül. 1753 Genfben, szorgalmatosan neveltetve 18 éves ko­rában elnyerte a' stokholmi akadémiától a' függöny billegéséről irt legjobb értekezésre kitett dijt. 4 esztendővel későbben egy értekezést adott ki azon módokról, mellyek által az arany és ezüst pénz meg­hamisítását legkönnyebben lehet felfedezni , és megakadályoztatni , egyszersmind több mathematicai értekezéseket i r t , elmés gépelyeket talált fel, 's egyszersmind az 1789— 1816 közti idő politicai törté­neteiben nem kevés részt vett. Mint a' köz ház tagja 1780 a' parla­ment ujitását kérte, 's az akkor még az oppositiohoz tartozó Pitt in­dítványait hathatósan mozdította elő. Atya halála után 1 788 a' fel­ső házba jö t t , hol minister Pittben, kinek testvére felesége volt, el­lenére talált, de későbben részére állott , midőn III György első be­tegsége alatt Í»Z igazgatóság felett a' szavak megkasonlottak 5 minden beszédei ezen állításon alapultak : a' nép a' törvényes erő hordozója. Hasonló erővel beszélt a' határtalan vallási szabadságért. A' franczia revolutionak is nagy pártfogója volt, 's mint egy politikai egyesület elölülője a' nemzeti franczia gyűlésnek szerencsét kivánt Franczia-ország szabadságához és szerencséjéhez. A' felsőházban megczáfolta elébbi minister Calonne által a 'framzia uj törvények ellen irányzott írást. J792 jelentek meg Condorcethez intézett első levelei: V rab­szolga kereskedés embertelen voltáról. Ugyanazon évben oltalmazta Fox Bilijét a' nyomtatás szabadságról, 's kiadta a' neki nagy dicső­ségére váló oltalmazását a' Jury jogainak. Ezután mindég ellene volt az ar.gol-franczia háborúnak, 's azzal vádolta a' ministereket, hogy a' franczia revolutio szine alatt a' népet szabadságtól akarják meg­fosztani, sőt a' felső házban egy felírásra szavazott, melly a' királyt a' franczia köztársaság megesmerésére indítsa. A' W'arren Hasting-si híres perben eleinte egy volt a' bírák közt, de később ezen do­logban semmi részt sem vett, sőt midőn a' habeas corpus act,? felfü-gesztetett, a' parlamenti gyűlésekből is kimaradt. 1800 ismét meg jelent a' felső házban 's legelevenebb sziliekkel festette azon nyo-moru3ágokat, mellyeket a' háború hozott Nagybritanniára, de a" Fnincziaországgali békejavalata olly kévésé fogadtatott e l , min ta ' rabszolgakereskedés eltörlését- tárgyazó. 1807 Aug. azon veszedel­meket adta elő, mellyeket az éjszakamerikai köztársasággal kezdendő háború fog az angol kereskedésre hárítani. 1811 Juh 2 ellenben azon Bili részére állott , mellyet a' ministerek a' kintstár kötelező levelei iránt ajánlottak, megmutatván eképpen , hogy az ó oppositioja csak azon rendelésekre terjed, mellyeknek ártalmáról meg van győződve. 1813 az admiralitást számadásra vonta az Ejszakamerika ellen folyt háborúi rendeléseiért, különösen Washingtonnak és más helyeknek féldulátásáért. 1814 újra az irlandi Katholieusok ema«cipaüo}a mel-

126 STANHOPE STANI8LAUS

lett beszélt. Utolsó ajánlása volt Angliának számtalan, részint már megavult törvényeit, egykönyvbe öszve húzni, melly azoknak lelkét egyszerűen , világosan , és meghatározva kifejezze. Megholt 1 Dec. 1816 Életbéli nagy okosságának, széles tudományának, éles elméjér nek, 's találó eszének köszönjük a' megjobbított könyvnyomó gyors* sajtót, melly Síau/iope sajtója, név alatt esmeretes, két elmés szá­moló machinát, egy olcsó fedelet parasztházakra , a' mészégetés uj-módját 's a' t. A' philosophical transactionsban több értekezései talál tatnak, a' többek közt kettő a' villanyról, és muzsikáról. Par­lamenti beszédei teljesek lélekkel, 's eredetiséggel, 's gyakran a' legnagyobb ellent is meggyőzték. Nagy tulajdonival a' házi élet leg­kedvesebb erényeit egyesité. Elete utolsó éveit ininisterek pártjára állott fiaival tartott háborgása zavarta meg. Örököse mostani gróf és lord Stanhope (Fülöp, Henrik) szül. 1787, magát ereszen nagy báttyához Pitt ministerhez csatolta, 1818 egy, a' felső házban Fran­ciaország, 's a' franrzia nép ellen tartott tüzes beszéde által , melly-ben ezen ország tökéletes szétbontását javaslá Európa csendje meg­erősítésére, tette magát nevezetessé. Karolina királyné perében a'Bili of pains aud penalties ellen szavazott.

S T A N H O P E (Lady Eszter) , angol személy , ki gazdagságának 's bájoló szépségének hatalmával, mint ritka nagy eszével , több év lefolyta olta , a' basákra, országlásokra 's arab nemzetségekre a' syriai pusztában nagy befolyást szerzett. A' Törököktói , mint legfőbb ran­gú asszony , tiszteltetik. Nagylelkűség , vend«gszeretés , bátorság 's állhatatosság párosodnak benne. Híjában hívja haza gazdag és hatal­mas nemzetsége. Közönséges lakhelye egy régi romladozó, Mar Elias Alza nevű klastrom, hol magának házat építtetett, 1^ ór. Saidától. Angolt nem szenved meg magánál ; hanem leveleket 's könyveket el­fogad Angolországból. Szűkölködő Angolokat is gyámolit. Mindég török férjfíruhában jár 's ,a' néptől isteneltetik. Arabul beszél 's ke­leti szokás szerint é l , de igen mértékletesen. Idegenek, kik nem Angolok , gazdag,, asztalt találnak nála európai borokkal. Babonás lévén vagy illy szerepet játszván, egy öreg asttologust tart , 's nagy tekintetben. — Ezen nemzetségnek egy más tagja L e i c e s t e r S. ezeredes, Leicester berezegné testvére 's Hastings marquis indiai kor­mányozó segédje, 1823 Moreába ment, hol mind polgári, mind ka­tonai dolgokban hasznos szolgálatokat tett a' Görögöknek, de 1S24 visszajött Londonba, mivel az angol országlás n*m engedte meg ka­tonatisztjeinek a' lázadóknál szolgálni. Erre kiadta leveleit, mellye-ket Athénében Mart. és Apr. 1824 Odysseushoz és az lpsariotákhoz irt. Azután egy vonszó leírást adott ki Görögország állapotjára néz­ve (Greece in the years 1823 and 1824 , Lond. 1824.)

S T A N H O P E S A J T . Ó J A , 1 . G Y O R S S A J T Ó . S T A I » I S I » U S I (Lescfiinski) Lengyelországnak királya és Lith-

vaniának nagyherczege, későbben lptharingiai és bari herczeg, a' 18 század legbölcsebb 's legjobb fejedelmeinek egyike, Lembergben szül. 20 Oct. 1077. Atyja, mind születésével, mind bátorságával 's állha-tatosságával kitetsző férjfiu, Lengyelország nagy - korona - kincstár­noka volt. Inkább veszélyei teljes szabadságban, mint nyugodalmas szolgaságban kívánok élni, monda ő egyszer. S. hasonló érzeteket mutatott már korán 's olly észtehetségek fejlettek ki benne, mellyek legszebb reményeket várattak; mert vitéz , mértékletes, szemérmes, takarékos volt, alattvalóitól imádtatott 's barátitól szerettetett. 1704, midőn Xll Károly August lengyel királyt 's szász választót kiker­getvén, Lengyelországot elfoglalta, a' királyszéket a' rendek megü-rtiltnek l.irdették és Stanislaus Lesczinski , akkor poseni vajda 's Nagylengyelország tábornoka , még csak 27 éfes, küldetett a' varsói szövetségtől XII Károly hoz. Már 1009 rendkívüli követ volt a'szül-

N

STANISLAUS 127

tannál. Saerenc9és képalkatja, merészségre '0 szelídségre mutató vonásokkal , egyenes charactere 's szabad elmüsége , már első öszve-jöttekor annyira megnyerte a' svéd királyt , hogy őtet szánta' ez a' lengyel királyszékre. 12 Jul. 1704 egy svéd tábornok jelenlétében, az országgyűlésen, királya is választatott ; de Augustnak váratlan visszaérkezése Varsóba 's XII Károlynak seregéveli eltávozása, kén-szeritették Lcsczinskit mennél előbbi visszavonulásra. 1705 Oct. mind­azáltal S. Lesczinski hitvesével, Opalinska Katalinnal, együtt való­sággal megkoronáztatott Varsóban , 's az altranst&dti békekötésben (24 Sept. 1706) le kellett mondania Augustnak a' lengyel koroná­ról Stanislaus részére. Ez XII Károllyal, kit Saxoniába elkísért, Sept-ig 1707 itt maradt 's ugyancsak a' svéd királlyal tért vissza Lengyel­országba, hogy az Oroszokat az országból kikergesse. A' czárnak valóban ki is kellett Lengyelországból takarodnia 1 70S ; hanem XII Károly elvesztette 27 Jun. 1709 a' pultavai nagy 's nevezetes ütkö­zetet és S. nem birt elég erővel , hogy Lengyelországban tovább fen-tarthassa magát. A' Svédekkel Pomeraniába ment 's innen Svédor­szágba, hol egy ideig félre vonulva élt 's az elkezdett békealkudo­zások végét megvárta. Mivel királyszékróli lemondása , mint szüksé­ges előleges feltétel , kívántatott tőle , azonnal késznek nyilatkoztat­ta magát arra 's irt XII Károlyhoz Benderbe , hogy ennek jóvá-ha-gyását megnyerje. De minthogy Károlyt semmire se bírhatta , eltö­kélte , hogy 2 katonatiszttől kisértetve, ál névvel, maga megyén ho-zá 's meggyőzi hajthatlanságát. Alig érkezett meg Moldvába , elfo­gatott 's a' hospodárhoz vitetett, ki ráesmervén Benderbe küldte ő te t , hol mint fogollyal, de jól bántak. 1714 szabadságot kapott elutaz-hatásra. Legköslebb a' zweibriickeni herczegségbe ment, és itt meg­találta háznépét. Itt egy száz katonatiszt élete ellen törekedett , de a' gyilkos szándék nem sült el. S. nagylelküleg megengedett a' go­nosztevőknek , 's ezek szabadon bocsáttattak. Midőn 1719 XII Ká­roly halálát megtadta, védőjétől megfosztatván, a' franczia udvarhoz folyamodott, ki Elszaszban Weiszenburgot mutatta ki neki lakheiyé. Itt éldelt Stanislaus rejtekben, míg 1723 leánya, Maria herczegné , XV Lajos nője nem lett. August holta után 1733 ismét Lengyelor­szágba ment Lesczinski, reménylvén, hogy ismét királyi székre ju-tand. Egy Francziaországtól nyomosán segített párt ki ks kiáltotta őtet királynak , de August szász választó , a' meghalt király és vá­lasztó fia , hatalmas pártolókat találván VI Károly császárban 's az oresz császárnéban , elütötte kezéről a' koronát. S. Danzigba vonult, hanem azoknak , kik őtet választották, nagyszáma , engedett azok kis számának , kik ellene voltak. Nem sok idő múlva minden oldal­ról bekerítették az Oroszok Danzigot. Hosszas ellenállásra a' város nem volt előre - készülve. S. eltökélé , hogy ellenségeitől futással menekedjék meg, mivel a' szerződés első feltétele, mellyet az Oro­szok kívántak , a' király kiadatásáx volt. A' franczia követ segítsé­gével, parasztruhában, szerencsésen el is illant Lesczinski 27 Jul. 3 hasonló öltözetű útmutatótól kisértetve. Bizonyos viztől elöntött térségen kis sajkán kellé k'eresztüímeniiie. Azután egy nyomorult kunyhóba vitetett, 's rendkívüli szorongattatásban volt; mivel egy negyedik esmeretlen szegődött hozájok , attól tartván, hog3' elárulta­tik. Egy megbukott danzigi kereskedő is tagja lett az utazó társa­ságnak , mi még inkább nevelte aggodalmát. Midőn egy más kuny­hóban pihent, a' tulajdonosnő ujságkivánása Ieirhatlan ijedtséget oko­zott neki. Végre elérte a' Weichsel partját , hol egy paraszt első pillanatra ráesinert. Szerencséjére ez igen becsületes és ügyes em­ber volt; áltvitte őtet a' vizén 's most már eltűnt a' legnagyobb ve-szedelemtőli félelem. S. annyi aranyat akart neki adni, mennyi mar­kába fér, de alig tudott emlékezetül 2 darabot ezen egyenes szirti

128 STAN1SLAUS

emberrel elvétetni, ki megszomorilottnak érzette uinp^ít az ajánlás által. Így szerencsésen megérkezett Marienwerderbe 's innen már mhi-<icn nehézség 's akadály nélkül utazhatott tovább. A' bécsi kékekö­téskor (3 Oct. 1735) végre a' határoztatott a' íraiicziakirály 's Ká­roly császár közt- hogy , S. király mondjon le a' -koronáról, hanem a' lengyel király és lithvaniai nagyherc/.eg czimet holtáig megtarthas­s a ; hasonlóul holtáig neki engedtettek a' lotharingiai 's bari her-czegségck , azon feltétel alatt , hogy ha ő meghal , Fiancziaurszág-hoz kapcsoltassanak ; végre, az ölet 's feleségét illető , de elfoglalt , lengyelországi birtokok — a' Lesczinski és Opalinski házak birto­kai — adassanak vissza. $. Lotharingiában szeretett 's igen tisztelt fejedelmek követője volt az uralkodásban , kiknek elvesztet az alatt­valók felette fájlalták. Ezen népek Stanislausban eléhbi jó uraik mél­tó örökösét találták fel. Most elérte azon szerencsét, mellyet olly régolta óhajtott, hogy embereket boldogítson; 's Titusként elveszett­nek tartotta volna a' napot , mellyen jót nem tett valakivel. Gyámo­lította uj alattvalóit, szépítette Nancy* és Lunevillet, sok hasznos intézeteket alapított, szegény leányokat férjhez adott , oskolákat '» beteg-és szegény-házakat építtetett ; röviden , mindenben az emberek '8 emberiség legforróbb barátjának mutatkozott. Erényei J ó t e v ő melléknevet szereztek neki. Az általa 1750 alapított arademia még most is fenáll. Lotharingia sokáig élt azon szerencsével , hogy álta­la igazgattassék ; de végre egy szerencsétlen történet eloltotta ezen derék fejedeleni életének világát. Egyszer ugyanis a' S9 éves öreg kandalójánál ülvén , ruhájába észrevétetlenül bele kapott a' fűz 'a inasai későn jelenvén meg segítségére, üagy fájdalmak közt hunyt el 23-dik Febr. 17CÖ a' közönségesen imádott fejedelem. Halála alattvalóitól meggyászoltatott. lfju korában nyonioiusághoz szokott, melly mind lelkét, mind testét megerősítette. Mindég szalmán feküdt 's maga személye eránt ritkán kívánt szolgálatot cselédeitől. Szelíd T adakozó, részvevő), beszédes vol t ; ugy beszélgetett alattvalóival, mint hozá hasonlókkal , részt vett bajaikban 's mint atyjok , ugy vi­gasztalta őket. Tökéletesen hasonló volt azon képhez, mell Jut iro­mányaiban egy philosophusról rajzolt. Az igazi , balilcleleklől ment philosophusnak, monda, esmérnie kell az okosság becsét, az éld nagy viszonyait becseken felyül, 's az alacsonyokat becseken alól nem kell tekintenie. Éljen az élet örömeivel,'de ne legyen rabszolgájuk, gaz­dagságokkal , hanem ne Jiagyja magát ezektől lebilincseltetiii , 's mél­tósággal , de kevélység és bitiság nélkül: A' szerencsétlen esetekéi je­lelem 's ellenkezés nélkül viselje ; mindent , mi nélkül szűkölködik , hasztalannak tartson 's azzal, a' mije van, elégedjék meg. Maga eránt szigorú , inasokhoz türelmes legyen, szabad elmii 's nyilt durvaság nél­kül, pallérozott álnokság nélkül, megelőzi! lealacsouyodás nélkül. S. nagy lelkű férj fi u volt ; szerette 's becsülte a' tudományokat 's mi-vészséget. A' mechanicára különös észtehetséggel bírt.. Mint fejede­lem, két alakban jelen meg előttünk. Méltó volt , hogy békés tarto­mánynak uralkodója legyen, 's alattvalókat boldogítson, kiknek, egyenetlenség miatt meg nem hasonlván, boldogulásokra csak fejedel­mek atyai gondoskodására van szükségek. Ellenben characterének gyengesége miatt nem volt képes, hogy a' Lengyelek ingadozó ki­r á l y é k é b e n megerősödjek 's állhatatlan , fejedelmek ellen minden pillanatban felkelni kész népeken uralkodjék. Mindazáltal ha nem bírt is nagy fejedelemnek minden tehetségeivel , de megvoltak benne egy erényes uralkodónak minden tulajdonságai. Lelke nemes volt, mellyet a' szerencsétlenség ínég nemesebbé tett. Győző, férjfias és mesterké­letlen ékes szólása 's munkás, ható esze volt. Utolsó szerencsétlen állapotjában se hagyta el elménczsége. Philosopbiai, erkölcsi 's poli-ticai tartalmú üszves irományai (Paris 17(35, 4 köt.) e' ca. alatt jöt-

STANISLAUS STAPSZ 12Ö

tek k i : Oeuvres du philosopfie bienfaisant. Emberiség eránti szerete­te , azon kiyánatja, hogy azt boldogiiak lássa, elveinek bölcsesége, azon jeles oktatások, mellyeket fejedelmeknek ad, munkáit felette becsesekké teszik, ha szinte felj'ülinulják is azukat némelly tekintet­ben más hasonló tartalmú irományok. Amaz igen pompás kiadáson kivül van más is 4 kötetben. Németre le van fordítva.

S T A N I S L A U S , Lengyelország k i rá lya , 1. PONIATOVSKI (Stanis-laus, gróf.)

S T A N Z A (olasz.), eredetileg valamelly hosszabb vagy rövidebb versezetwek minden stropha - osziálya, gyakran 0II3' egész lyrai ver­sedet i s , nielly egyetlen strophúból áll. llly értelemben veszi mar Dante Ve vulgari eloquentia (2 könyv. 3 fejez). Később különösen az ugy nevezett ottava rimá-t hivák stanzának, melly verselés-mód Sici-liában már a' 13 százban divatozott, innét írsent által Olaszországba, hol a' 14 száz. közepén Boccaccio vévé azon szabályos formára, melly-ben azóta az Olaszok hó'skölteniényinek szolgál. Boccaccio használd eiőszer T/íCsctrfe-jébeii; Poliziano képzé ki. Az ottava rima,' vagy Boc­caccio stanzája tizenegy szótagos 8 jambus versből á l l , ennek 6 első sora váltogatva, 2 végsője pedig egymással rimeltetik, mi az egész­nek tetszetes befejezést e's kerekséget ad. Mesterileg éltek vele Bo-ardo , Ariosto és Tasso ; és a' Németek közt Gőthe , Schlegel, Gries 's a' t. de ezek azon különséggel, hogy a' hat első sorban him és nő rímeket váltogatva használtak, az Olaszoknál pedig egyedül nő rimnek van helye, mit a' Németek csak a' 2 vég sorban tártának meg.. "Wielund is alakított egy 8 soros stanzát, de szabadon hagyá azt hosszabb és rövidebb versekben mozogni, nem köté magát szoro­san sem lábhoz sem rímhez; mi ugyan kevéssé igen tág szabadság, de tálalója bánásmódja mellett sok költészi szépségek kútfeje lett.

S T A P K K R (Fülöp Albert) szül. Bernben 1766 Sept. 18. Végez­vén otbon 's Göttingában tanulását, honában pbilologiai és philoso-pbiai professorrá, és a' nyilvános oktatás igazgatójává neveztetett ki. Jlelvetziának a' Francziák íiital elfoglaltatásakor ] 708 Luthardal és Jeznerrel a' Directoriumhoz küldetett, az akkori kemény rendszabások enyhítését kérni, miért a'híres Rapinattói, mint a' köztársaság ellensé­ge bevádoitatott, de hivatalától meg nem fosztatott. Mint a' nyilvános oktatás igazgatója Pestalozzit pártfogolta, 's neki a' burgdorfi vár

gjzubad használását megszerezte. 1799 újra elvádoltatott a' Directo-rium előtt , melly egy különös kiküldöttséget rendelt a' Stapfer, Usteri, F.scher , Meier, Koch, és Kuhn megvizsgálására, de a 'melly rendelés ltewbellnek a' Directoriumból kilépte után végre nem hajta­tott. 18 Brumaire után Stapfer Napóleontól meghatalmazott mini-sterré neveztetett k i , 's nem csak a' diplomaticai dolgokat végezte, hanem Helvétziának jövendő országlásformájáról is tanakodott. Ugyan, ekkor (1802) erő és okosság által Wallisnak Francziaországgal egye­sítését meggátolta, de a' mi 1810 mégis véghez ment. Az akkori pol­gári zavarokba belekeveredve, jelenvolt Síap*fer, mint Aargau és Thur-gau képviselője, a' Parisba öszvehivott consultában i s , 's itt az uni­táriusok részén lévén, készítette azon irást , melly ezektői a' consul-tának az egység szerzésére benyujtatott; egy volt azon 10 kiküldöt­tek közül, kik a' mediationsacta üg3rében a' franczia biztosokkal 's Napóleonnal értekeztek , 's azt alá is irták. Az uj országlás elren­delése után a* pénztárt szedte rendbe, 's Aargau cantontól a* nagy tanács tagjává választatott. Több iratai közt nevezetes a' Voyage pib-toresque de V Oberland bernois. A' párisi Biographie universelle-he tett czikkelyei a' német tudósokról elégé mutatják mennyire esroeretes a' német literaturával.

S T A P S Z (Fridrieh) , szül. 14 Mart. 1792, naumburgi prédiká­tor fia, ki Napóleon császárt meggyilkolni akar ta , mivel beane Ne-

9

J30 STAPSZ

mctorszúg szerencsétlenségének okát tekintette. Ezen feltétellel Bécs-be jö t t , hol 10 napot töltött 's 13 Oct.' 1809 Schönbrunba ment, hol Napóleon éppen katonaviz.igálatot tartott . A' császár Berthiér és Itapp közt állott, midőn az ifjú betolakodott's a' császárral sisólni kí­vánt, ítapp visszautasította , mondván , hogy kérését a' vizsgálat után adja elő ; de az ifjúnak tekintete, szava 's magatartása szembe tűn­vén, elfogatta azt 's a' kastélyba vitette, hol egy nagy konyhakés, egy ifjú személy képe, zsebkönyv 's erszény néhány darab arany pén­zel találtattak. Ilapp , ki tudott németül, kérdezé nevét 's miért hor­dozná a' kést magával? — Ezt csak magának Napóleonnak mondha­tom meg, felele az ifjú. — Meg akarta ölni azzal a'császárt? — Igen i s , uram. — Miért? — Ezt csak neki magának mondhatom meg. —> A* császár az ifjat maga eleibe hozatta; Bernadotte, Berthiér, Sa­va r y , Duroc és Kapp voltak jelen. Csendes magatartással, keze há­tra kütve, lépett az ifjú a' császár eleibe, kit tisztelettel köszöntött meg. Napóleon Rapp által ezeket kérdeztette tőle : Honnan való? — Naumburgból. — Kicsoda attya ? — Protestáns prédikátor. — Hány esztendős? — 18. — Mit akart a' késsel? — Felségedet megölni. — Ifjú ember, maga ő rü l t ; Maga illuminat. — Én nem vagyok őrült 's nem tudom , mi az illuminat. — Tehát beteg?% — Nem vagyok 's jól érzem magamat. — Mién akart engemet megölni ? — Mert hazá­mat szerencsétlenné teszi. — Tettein e' Marának kárt ? — Igen, min^ minden Németnek. — Ki küldte Magát 's ki birta ez>in gonosz tett­re? — Senki se ; azon legbelsőbb meggyőződés adott fegyvert, hogy hazámnak 's Európának legnagyobb szolgálatot teendek , ha Felsége­det megölöm. Hasonló bátorsággal 's nyugodalommal felelt az ifjú a' császárnak többi kérdéseire is. Napóleon udvari orvosa Corvisart által megvizsgáltatta S. érveréfftít, ki az orvosnak monda; Cg5'é uram, nem vagyok beteg? Az ifjú jól érzi magát, tudósitá Corvisart a' csá­szárt. Nem mondtam ? szollá reá az ifjú. — Feje megzavarodott, foly-tatá a' császár, nemzetségét szerencsétlenné teszi ; nem veszem el éltét , ha gonoszságát megesméri 's bocsánatot kér. — Én bocsánatot nem kérek; mélyen fájlalom, hogy szándékomat nem valósithatám.— Ki képe a z , melly Magánál talál tatott? — Egy fialal leányé , kit szeretek. — E' bizonyosan fog szomorkodni a' Maga vakmerőségén. — Sőt azon fog szomorkodni, hogy nem sült el ; ő éppen agy utálja Felségedet , mint én. — Ha megkegyelmezek, megköszöni é? — Az ért nem kevésbé megölöm Felségedet. — S. elvitetett. Eauer vezér­nek még egyszer ki kellett őtet halgatnia , annak, kinyomozása vé­get t , ha nincsenek e' szövetségesei 's nem titkos ellenség eszköze e? Az ifjú állhatatosan azt felelte, hogy e' tulajdon szabad akaratja és senki se tud róla valamit. — Napóleon tudni kívánta , hogy holt legyen :neg S.? Lauer következőképpen tudósitá a' császárt: Stapsz 17 Oct. reggel 7 órakor;ineglövetett; csötörtök olta semmit se evett, mondván : elég erősnek érzem magamat, hogy a' vesztőhelyre' men­jek. Midőn megtudta, hogy béke köttetett, lerogyott. Utolsó kiáltá­sa volt : Éljen a' szabadság! P:ljen Németország* Halál a' tirannak ! Napóleon Rappnak adta a' gyilkoló kést. így beszéli ezt el Rapp az ő Mémoires-ében. Nasse Y.eilschrift für psychisclie Aerzte-jélen olvas­hatni azon levelet, mellyet ÓZ ifjú szüleihez i r t , Grohmann prof-jegyzeteivel , mellyeket characterére nézve tett. Bourríenne közli Ca-dore herczegnek e.gy levelét, melly szerint Napóleonnal ezen eset si­ettette Schöubrunnban a' békekötést, Bourienne Sala nevű 18 eszten­dős Szászt is emut , ki 1811 Felír. Parisba ment, hogy Napóleont meggyilkolja. Mint gyanús , elfogatott 's csak April. 1814 kapta vissza szabadságát. Napóleon 1815 ismét császárrá lévén, másodszor is elment Sala Parisba, hol 5 Jun. pattanó ezüsttel, mellyet magá­val hordozott, halálosan megsebesíttetvén, elébbi czélja gyauittatott.

S T A R H E M B E R G 131

Vallomása o l ly eavart és ér thete t len v o l t , hogy minis ter báró Stein annak nyilván el lenmondott . L. Alig. Zeit. 7 Dec . 1S29 .

S T A R H E M B E R G re'gi, az aus t r ia i bi rodalom status-és hadi tö r ­téneteiben hires név. E' nemzetség az O t t o k á r o k t ó l , hajdani s ty r i a i markgrófoktól , ered,kiknek egyike, Gundacker, a' 1 2 száz. Starhemberg várát ép í t t e t t e Alsó-Austriában ; első szü lődje nevét e' vár tól vévé , második fiának 1802 kihal t maradéka i pedig Losenstein urainak éa grófjainak neveztettek. A' S tarhemberg ház ké t osztályból á l l , ' s az idősbik (a' rú'digeri) ismét több á g a k b ó l , mel lyeknek legidősbike 1765 herczegi mé l tóság ra , de k i rekesz tő i ig csak a ' nagyobb Star -hembergi majorátus mindenkori b i r tokosában , 's annak első szülött i örökösében, emel te te t t , és Aust r iában tetemes u rada lmaka t b i r . A' most uralkodó he rczeg , S ta rhemberg Lajos (sz. 1762) valóságos b. t. tanácsos és kamarás , 's követségi t i sz te t visel t több udvaroknál. —*1—JT.

S T A R H E M B E R G (Erneszt Rüd iger gróf) sz. 1 6 3 5 , mh. 1701 , mint cs. k. val.óságos tanácsnok status-és conferenzminis ter , udv. ha­di tanácsi e l ö l ü l ő , fő tóbornok , és Bécsnek várnagya . Montecuculi iskolájának e ' bátor harczosa Bécsnek védelmeztetése á l t a l , Jú l ius Okétól Sept. 12kéig 1683 Kara Musztafa 's Törökjei e l len , méltán cl-hiresedett. Öt nap a la t t '& az ellenség lá t tá ra erösi té v i l a a' várost ,

,felfegyverkezé a ' p o l g á r o k a t , 's példája á l t a l , a ' gyenge őrizetet 's a ' város minden lakosai t a ' legmakacsabb e l lentá l lásra bá to r í to t t a . Több ostromokat visszavert, 's a' Törököknek számos ki rohanásai 's ellen-minák á l t a l , nem keveset á r to t t . Csak Sept . 11 közeledett az a l i f 70,000 főből álló keresztyén serag. Sobieski János lengyel k i r á l y ezzel Sept. 12 170 ,000 Törököt meg támada , 's a' sánezok , e s t i g , táborostul bevétettek. 4 8 , 0 0 0 embert veszteitek az os t romlók, 's köz­tök három b a s á t , és 16 agá t . Az ostromlók vesztesége 5 0 0 0 rendes ka tonákbó l , 'a 200 polgárokból á l l o t t , a ' r agá ly áldozatai t ide nem számítván. Sept. 13 táborában fogadá Starhemberget a ' lengyel k i ­r á l y , 's megölelvén ó t , hősnek 's testvérének üdvezlet te . 14 érkezet t meg Leopold császár , és S tarhemberg tőle drága g y ű r ű t , 100 ,000 t a l l é r t , a ' t ábornokságot , s ta tusminister i mé l tóságo t , czimerébe a ' sz. István' tornyát ajándékul nyeré . Arany gyapjúval t i sz te l le te t t meg azonfelül a ' spanyol k i r á ly tó l . A' polgárság haladatból a ' nagy Starhembergi házat a ' Wiedenen minden adó alól felmentette. Star­hemberg utóbb Magyarországban a' gya logság vezére lőn Sobieski a l a t t , de evvel össze nem férhetvén , a' pá rkány i csatában részt nem vőn. Minekutána , sebbe esvén Budánál , a' főfezérségról Iesiondana, Bécsben mint elölülője az udvari hadi tanácsnak a' császári seregek organisatiójával foglalatoskodott . E s z , e r ő , meghajthat lan á l landó­ság és katonai szi lárdság valának fő tulajdonai , 's makacsság és ön­szeretet is ide j á ru lnak .

S T A R H E M B E R G (Guido gróf) sz. 1 6 5 7 , mh . 1737 cs . k . t ábor ­n o k , az e 'őbbeninek r o k o n a , 's a ' bécsi ostrom a la t t annak főhadí segéde. Lélekjelensége és bátorsága á l t a l , Júl ius 15 1 6 8 3 , megaka-dályoztatá a ' t ü z e t , melly egy puskapor teremet már is fenyegetet t . Első sorban küzdött több ki rohanásoknál , 's főképpen Sept . 4 és 5 burg-és lo ibelbás tyák bevétele ál tal , hadi tehetsegeinek több je le i t adá. Utóbb , 1686 B u d á n á l , 1688 Belgrádnál , Eszék védelmeztetése által , 's a' mohácsi , zalánkeméni és szentai csatákban jeles szolgála­tot tón a' császár ügyének. 1703 Olaszországban volt mint fővezér , majd Spanyolországban , hol Madrid bevétele után, 1710 Károly fő-herczeget k i rá lynak k ik iá l t a tá . Midőn ez József testvérének halá la után német bi rodalomba visszatérne, S ta rhemberg Barcelonába ma­radt mint a l k i r á l y , de sereg és szövetségesek nélkül maradván 1 7 1 3 Barcelonából k ikö l tözö t t , éa angol hajókon Genovába á l t a l t é te íe t t .

9 *

1 3 2 STARK STAROSTOK

Starhemberg Bécsben élt ezentúl, 's Eugen távollétében mint helyet­tes elölülője az udvari hadi tanácsnak. Komoly és szilárd , egyked­vű mindig és szerelem nélkül, 's igy példa seregének a' lemondás­ban is. Tükre a' mértékletességnek, szegényekr.ek és katonájinak oda.lá vala mindenét. Rettenthetlensége közmondássá lón. Eugen nagyra becsülte minden ellenségeskedéseik mellett , 's e' két nemes ellen versenytüze jóltévóleg hatott az egész statusra. —1—y

S T Í I K , (Joh. August.) darmstadti udv. főpredikátor, szül. Oct. 29. 1741, Schwerinben ÍVtacklenburgban, hol atyja szinte pap volt, Göttin-gábau leginkább a' keleti nyelveket tanulta, ugyanott néme'ly franczia tisztek által szabadkőmives lett, 's Petersburgba tanítónak hivatván, a' readbe tagokat szerezni buzgón iparkodott. Parisban létekor társalkodá-sa olly gyanút gerjesztett, mintha cath. hitre állott volna, mit még in­kább nevelt az, hogy a' királyi könyvtárnál keleti iratok magyarázójává neveztetek 1000 livr. fizetéssel. A' gyanut hazatérte utáni titkolózó vise-late mind inkább öregbité, azonban Wismarban corrector lett. 1768, mint álliták., ismét titkos ügyek vége-tt Petersburgba ment, de kö­vetkezett évben Königsbergben mégis fehállalta a' keleti nyelvek rendkívüli taiiitószékét ; 1 770 második, 1770 első udv. prédikátor 's egyszersmind hittudomány harmadik professora l e t t , melly tudo­mányból már 1773 doctorrá emeltetett. 1775 kiadá Hephaettion czi-mü munkáját, mellyel némi vallásbeli újításokra akara u t a t készíte­ni , de két ostromló irat dugába dönté iparkodását, 's ezen megbo-szankodva , letevé jövelmes hivatalait 's 1777 philosophia professorá-nak Mitauba ment. Innen 17S1 mint fő udvari prédikátor 's con-sistoriumi tanácsnok Darmstadtba hivaték. Azonban folyvást tárta a' gyanú szabadkőművességéről 's kryptokatholicismusáról, 's a' miatt a' Berliner Monathschrift kiadói Gedike és Biester 1786 nyilván megtámadák. Ezen vádakra maga mentéséül adá k i : tlber Kripta-katholicismus, Froselytenmacherei, Jesuitismus , Geheime Gesell-schaften 'sí. (Prankf. a. M. 1787, 's toldalék Gieszen 1788.) Majd jövének közre más iratok is ellene és mellette, Gedike és Biester el­len folytatott perével együtt. Mind e' mellett az udvar 1807 Lajos-rende nagy keresztjével ékesiíé 's 1811 báróságra emelé. Ez idő­közben irá : Theodul's GaslmaJil, tder iiber die Vereinigung der ver-schiedenen chrhl'. Religionssocietnten (Frank. 1809 , ötödik kiadás 1817.) Mgh. Mar. 3. 1816, 76 évében, a' nélkül, hogy a' kryptoka-tholicismus gyanújából magát kitisztította volna. Irta még ezeket : Freimüt/iige Briefe über das Christenthum , és Geschichte des Aria­nizmus. L. Strieder Grundlage zu einer hess. Gelehrten-und Schríft-ttellergescliicJite; Epislel an den Oberhofprediger Stark etc. (Stock­holm 1788); Dr. Bahrdt Beleuchtung des Stark'schen Jpologtsmus (Leipz. 1790.)

S T A R K E (Gotthelf Wilh. Christóph) anhalt-bernburgi fő udv. prédikátor, szül. Bernburgban Dec. 9. 1762, ősei mind at;'ja, mind anyja részéről régtől fogva prédikátorok valának. Academiai -múlá­sát Halléban 1783 végezve, hónába tért , hol 1798 a' városi iskola rectora, utóbb a' városi templom első prédikátora lett 's végre mint udv. főpap Ballenstádtbe hivaték. A' herczeg egyetlen leányának (u-tóbb porosz Fridrfk herczeg nőjének) nevelését rá bizá 's e' mellett az örökös herczeg nevelésében is részt vett. — Hiiuslivhe Gemiilde czimü iratával a' német literaturában maradandó nevet szerzett; mel-lyeket , mint a' prosai idyll mustráit, (francziára és hollandi nyelvre fordítva) külföldön is igen becsülnek. Többi munkái : Gedichle (Bern. 1788); Vermischte Schriften (1796); Fredigten (Berl. 1797); Kir-chet-Jieder (Halle 1804); Lieder fiir unsere Zeit (1813) 'st.

S T A R O S T O K (kapitányok), azon nemesek Lengyelországban, kiket a' király várkastélyai vagy földbirtokkal megajándékozott (dignitarii

STASZ1C STATISTICA 133

terrarum). Korábban t. i. lengyel királyok tartására bizonyos (királyi) jószágok (mensa regia) mutattattak ki. Ezen jószágok lassanként ajándékozás , eladás vargy elzálogosítás , részint holtigi haszonvételre engedés által igen megf'ogytak. Az utóbbiak közé tartoznak a' sta-rostságok , mellyeket a' király ideigi tulajdonosaik holta után se ve­hetett többé viasza, hanem másnak ajándékozhatta azokat. Némellyek ezen starostok közt bizonyos kerületben (Grod) törvényhatósággal bírnak 's a' nemesek criminalis és személyes panaszaiban Ítéletet mondhatnak. Mások (tentuarii) csak a' nékik holtig engedett jószá­gok jövedelmeit használják.

S T A S Z i c (Stanislaus, Abbé), lengyel kir.statusminister, a' nem­zeti szorgalom kormányzója , a' varsói tud. baráti kir. társaságának elölülője és második alapitója , mh. 20 Jan. 1826. Minden vagyon-ját (800,000 lengy. for.) a' varsói intézeteknek 's Kopernikus emlé­kének Thorwaldsentől leendő felállítására hagyta végrendeletében. Strubiessov uradalmát jobágyainak ajándékozta, miután már elébb minden kézi munkát csekély pénzadóvá változtatott volna.

S T A T i c A , merő testek sulyegyenének tudománya ; folyó vagy csepegő testek sulyegyenéről a' H y d r o s t a t i c a , rugalmas higsá-gokéról az AKROMETRIA V. AÉROSTATICA, tanít. (I.e.) A' statica tehát a' miveszközök tudományához tartozik, 's e' tekintetben az emelő rud , mérő serpenyő, sróf, nehézségpont, erők egyesítése azon fő tárgyak, mellyek körül foglalatos. A' Görögöknél Archimedes miv-eszközeinek staticája divatozott; az ujabbak közi az olasz Ubaldi 1577 Meclianicorum libri VI, a' németalföldi Stevin 1598 Beghinse-len der wegkonst , Descartes és Varignon Vrojet d' une nouvelle mé-canique (Par. 1087), Newton. Princip cziinü munkáikban dolgozák ki e' tudományt. Legtökéletesb azonban Kastuer : Vectis et compositio-nin virium theoria evidentius exposita (Leiriz. 1753) és Orundr. der Slalik (Gött. 1792); bővebb Langsdorf MaschinenMire (Altenb. 1 797); Fráncziák közt legjelesb I'rancoeur Trailé de mécanique (Par. 1807).

S T A T is T ic A (statusok tudománya). A' históriai tudományok két nagy kört formálnak, u. m. a'mult és jelen körét. Amazt a' tör­ténet-tudomány, ezt a' statistica, és földleírás adják elő. Innen kö­vetkezik, hogy a' história és statistica külömböző tudományok 's hogy azoknak nézete hibás , kik a' statisticát és földleírást csak his­tóriai segédtudományoknak tekintik. (R' két utolsónak is egymástól különbözésére nézve 1. GKOGRAPHIA). A' statistica tehát az a' tudo­mány , melly a' földgolyóbison levő országok és statusok politicai állapotját, belső és külső életét, a' jelenkor körében, öszvefügóleg adja elő. Ha tehát valamelly országnak és statusnak állapotját leír­ni akarjuk , először annak belső , azután külső politicai életét kell lerajzolnunk. A' jelen kor belső életének előterjesztésére tartoznak pedig: 1) a' status alaphatalma föld é's nép szerint; a) a' status nagy­sága 's egyes részeinek természeti tulajdonsága ; fekvése , ha tára i , kiterjedése, felső szine és földjének minemüsége, hegyei, erdei, fo­lyói, égalja \st. b) a' nép, mellynek tudni kell számát, nemzeti kü­lönbözését (ha Németek, Magyarok, Szlávok 'sat.), polgári különb­féleségét (mennyi a' nemes , szabad földbirtokos , jobágy , udvari , tisztviselő, tudós, kereskedő, kézmives , katona 'sat.?) és vallásait. 2) A' nép miveltsóge : a) természeti ós mesterségi (földmivelés, mes-terségüzés, kereskedés); b) aestheticai (mivészségek , müintézetek, niügyüjtemények); c) értelmi (tudományok, oskolák 's nevelő intéze­tek, házi nevelés, academiák, könyvkereskedés, 's általánosan a' tudósság); d) erkölcsi (a' nép és egyes rendéinek erkölcsei, a' nem­zeti characternek erkölcsi, vallásos és pr*!iticai tekintetbeni elő adá- " sa). 3) A' status polgáralkotmánya (az országlásforma charactere-, ha t. i. monarohiai vagy köztársasági, önkényes vagy korlátolt e'?

134 STATISTICA

's az utolsóban vaunak e' népképviselők vagy rémiek? a' nép képvi­selői egy vagy két kamarában gyűlnek e' öszve? vesznek e' részt a' törvényhozásban vagy csak az adózásra nézve van szavok? 's a' sta­tustisztek tartoznak e' felelni hivatalos foglalatosságokról?); az egy­háznak a' statushozi viszonya. Éhez adatik az országin nemzetségé­nek áltnézése, az uralkodó házi törvényeinek, udvari tiszteknek, vitáz-reudeknek 'st. előadása. 4) A' status igazgattatása (minden világi és egyházi hivataloknak, egyenként véve a) az igazság kiszolgáltatásá­nak, b) közbátorsági kormányzásnak, c) status gazdálkodásának 's flnanczkormáuyzásnak , 's d) a' hadi dolgoknak áltnézése). A' máso­dik részben a' külső politicai élet adatik elő 1) a' status helyezete az európai statusrendszerben, mint első, második, harmadik vagy negyedik politicai rangú statusé 's főképpen a' közvetlenül szomszéd statusokhoz! viszonya. 2) A' német statusoknak az egész szövetséghe-lai, a' helvetiai cantonoknál 's az éjszakamerikai szabad statusoknál, az egyes részeknek és statusoknak az öszves politicai egészhezi vi­szonya 'st. 3) A' belső politicai életnek, miveltség, alkotmány és igaz­gatás szerinti befolyása, a' külső életnek és a' status belsejére visz-szamunkálódó külső viszonyoknak befolyása. 4) A' leirt status még fenálló , más hatalmasságokkal 's külföldi fejedelmekkel kötött egye­zéseinek, békekötéseknek, kereskedési kötéseknek, 'st. előadása, azon jó vagy káros következésekkel, mellyeket azok a' status belső és külső politicai életére húztak magok után. A' statisticának nevet 's tudományos rendszert először ACHEJJWADL, (1. e.) adott 1749, 's a-zolta a' históriától és geographiától különválva 's fügetlenül dolgoz­tatott. A' statistica theoriájához 's históriájához tartoznak : tíatterer Ideál einer allgemeinen Weltstatistik (Götting. 1773); Schlözer Theo-rie der Statistik (Götting. 1804); Miemann Abrisz der Statistik (Ber­lin 1807); Hogel (Altenburg 1829); Holzgethau (Wien 1830). Rend­szeres és rövid statistikai munkáikról esmeretesek : Toze, Remer, Meusei (hehrbw.h der Statistik, 4-dik kiad. 1817), Sprengel, Mil-biller , Maimért , geographiával együtt Hassel (Voltst. Handbueh ier neuester Erdbeschreibnng und Statistik) és Stein {Handbueh der fíeo-graphie és Statistik, 5-dik kiad. J825). Az Olaszok közt statistikát i r tak: Balbi, Quadri 's Gioja (mh. 1829). A' statistica egyes osz­tályaira , névszerint a' büntető igazságszolgáltatásra nézve, melly Angol-és Francziaországokban leggondosabban dolgoztatott ki 1. Zac-hariae értekezéseit a' Heidelb. Jahrb.-ban (Jun. 1828). Öszvehason-litó statisticat Büsching olta Schnábelig (Generalstatistik der europ. Staaten, mit vorziiglicher Beriieksichtigung des Kaisersth. Östreich, (Prag 182'J) főképpen Francziák (Bar. Dupm) és Gioja (Filozófia del­ta statistica, Mailaud 1826) irtak. V statistica literaturáját Meu­sei dolgozta ki nagy szorgalommal. Statist. táblákat adtak: Randel (1786 és 1792), Brunn (1786), Ookhard (1804), Ehruiann (1805), Höck (1805 és 1811) és Hassel. Crome munkái mellett is vannak táb­lák. Geographiát és statisticat abc rendben irtak : Hübner (uj kiad. Staats-, Zeitungs- tind Coniíersalionslexicon, Leipz. 1825—27, ma^ gyárra is van ford.); Mamiért Zeitungslexicon eredetileg Jagertol (Nürnb. 1805 —11); Winkopp ; Khrmann ; és az ujabb polit. változá­sok olta Hassel Allgem. geogr.-statistisches Lexicon (Weimar 1817); Stein ISeues geogr.- statistisches Zeitungs-, Fost-und Comptoirlexicon. Az uj statusalkotmánvokat 1817 olta olvashatni e' műnk. Die Con-stitutionen der europaischen Staaten seit den lezten 25 Jahren (4 köt. Leipz. 1817). Táblás formában láthatni ezen uj alkotmányok főtárgyait Rudhartnál Übsrsicht der vorziiglichsten Bestimmungen ver-schiedener Staatsverfassungen über Folksvertretung (München 1818). Említhető statist. munkák ínég: Stiiudliné (Kirchliche Geographie und Statittik , Tübingen 1804); Normanná Handbueh der Lá'nder-,

5TATIUS STATUS 135

Polker-und Staatenkunde (Hamburg 1780 , a/, első re'sz Németorsaá-got, a' 2-dik Schweizat írja le); Canzleré TabUau de V Electorat de Saxe (Dresden 1786); Kehfuese Spanien nach eigener Ansicht etc-(Frankfurt 181 3); Herbine' és Peucheté Statistique de la Francé (Paris 1803, 7 köt.); Colquhouné A' treatise on the wealth , power and re-sources of the british Empire (Lond. 1814, néni. Ficktől Nürnb. 1815); "VVichmanné és Hasselé Oroszországról; Hanimeré és Lindne. ré Törökországról ; llüsingeré , Hasselé, Demiané , Andréé Austriá-r ó l ; Schwartiieré Magyarországról; Mirabeaué , Krugé , Demiané , Steitié Porosüorszásról; Thaarupé Dánországról ; Pdlitzé Szászország­ról. A' hist.- slatist. szókönyvek közt kitetszők egyes európai sta­tusokra nézve: Crusiusé Austriára, Krugé Poroszországra, Kolbé lladenre, Schumanné Szászországra nézve 'sat. Kuropa 30 esstt. oltai uj alkotmányának öszvehasonlitó előadását magában foglalja : Euró­pa, nach stinen polilisch-geographischen Veriinderungen, seit dem Ausbruche der franz. Mevolution l/is zum ScJilusse des íviener Congres-ses (Weimar 1S07, 1811 és 1810/. Magyarul több status (u. m. Nagybritannia, Franczia-, Porosz-, Orosz-, Török-, Lengyel-, Svéd-és Dánországok;, az austriai birodalom, olasz statusok, Algir) sta-tist.- geogr.- és históriai leiratját 1827 olta 1830-ig* Lassú közié egy bevezetéssel, öszv. 11 kötetben.

S T A T I U S (Publius Papinius) kitetsző romai költő, Nápolyban szül. K. u. 6 1 . Komába jővén, költői versenyben 3szor nyert jutal­mat. Domitianus császár költő-i észtehetségét arany koronával jutal-mazá 's nagyon kedvelte., Thebaisa jutalmat nem nyervén , boszusá-gában visszavonula Nápolynál fekvő mezei jószágára, hol 35 észt. korában mh. Munkái: 1) Thebais 12 énekben, a' Thebae ellen hada-koí.ó 7 fejedelmek csatázásáró!, melly költeményében hihető Anti-machus görög elveszett munkáját tartá szeme előtt. 2) Achilleis, 2 énekben Achillesnek trójai had előtti történeteiről. Ninrs elvégezve. 3) Silvae, elegyes versek 5 könyvben. Kiadattak Barth Gáspártól (Zwickau JC64); Marklandtól (Lond. 1728); Dresdában 1827; cri-ticával Handlól (Leipz. 1812).

ST A T v s (respublica, civitas, societas chilis, polgári társaság). Az ember rendeltetése az, hogy a' természet által kiszabott, minden em­berekkel közös czelt, akaratjával létesítse. Azonban tapasztalás tanít, hogy egyes ember, ha magányosan 's másoktól elszigetelve él, e' czélo-kat vagy épen nem, vagy csak tökéletlenül érheti el. Azért kiki kön­nyen áltlátja, hogy e' végből szükség másokkal egyésülni. Azon egye­sület, melly az emlieriség egyes eróv-íl el nem érhető czéljainak közös erővel elérésére alakult, statusnak, vagy az emberek azon erős állásá­nak neveztetik, mellyben mint emberek egyedül maradhatnak meg, A' status körül e' fő kérdések támadhatnak: 1) Mi a' status kelekedé-sének törvényes alapja? 2) Hogy támadtak a' statusok historice ? 3) Mellyik a' legjobbWatus, vagy miképen kell szerköztetve lennie, hogy okosak helybenhagyják? Az első kérdésre a' státustörvény felel, melly megmutatja, hogy kötelesség parancsolja a' status alkotását, mert a' status azon feltétel, mellytól az ember rendeltetésének elérése függ. Mit pedig kötelesség parancsol, törvén}-. A' második kérdés egészen históriai, a' történetírás tanítja, hogy a' valódi statusok különféle módokon támadtak ; majd egyesek , vagy egyetlen ember természeti fensége á l ta l , minden viadal nélkül; majd zsarnokság, majd alku ál­tal 'st. A' harmadik kérdésre általában felelhetni : Legjobb status az, melly ugy van szerköztetve, hogy benne fekszik azon legerősebb ok, melly által a' status czéljai legbiztosabban előmozdíttatnak. E' szerközet a' népek külön körülményihez képest, különféle lehet. Né-rnelly népnek legjobb ' országlásforma lehet a' határtalan, másiknak a' határozott monarchia; egyikhez jobban illik az aristocratiai, má-

136 STATUSADÓSSÁG

síkhoz a' democratiai forma. Itt csak ugy lehet ítélni, ha azon sta­tusnak', mellyről szó van, alkotó részei feltagoltatnak , 's a' státus­törvény és politica alapelvei szerint fontolóra vétetnek.

» S T A T Ü S A D Ó S S Í O , nemzeti adósság, köz adósság. Mint egyes ember, szinte ugy a' status is jöhet olly állapotba, hogy adósságot csinálni kénytelen. Ez adósságok származhatnak 1) vagy abból, hogy egyeseknek a' közpénztárakat illető keresetei még kifizetve nincsenek; illyenek minden statusban vannak, mivel mindig időbe kerül, mig ezeknek valósága kitapogattatik ; ezektől kamatok nem járnak 'a rendesen a' status folyó jövedelmeiből fizettetnek ki ; vagy 2) a' kor­mány által vett kölcsönökből; 's szorosabb értelemben az ezekből kelekedett kötelezések teszik a' statusadósságot. A' kölcsönök vagy szabadakaratiak, vag3' kénytelenitésből származottak. Ez utóbbiakat csak azon elkerülhetlen szükség igazolhatja , ha önkénytes kölcsönö­ket sem az országban, sem kül földön nem kaphatni; mert az elosz­tás mindenkor igen nagy egyenetlenséggel jár, 's ezt a' kamatok mes­terséges felrugtatása szokta követni. PAPIROS PÉNZEK (1. e.) mellyeknek a* kormány erőtetejft becset adott, könnyen illy kényszeritett kölcsö­nökké válhatnak. Legszelídebb módja még az erőtetett kölcsönnek az ugy nevezett Cautio , vagy báttírságnsitó pénz , mellyet némelly statustisztekuek hivatalukba léptükkor hűségük zálogául le kell ten-iiiök, 's niellyéktől a' status kamatot fizet. Az önkénytes kölcsön Itétféle; 1) Anticipatiók, mellyek abban állnak, hogy az uralkodás bizonyos jövedelmet rövid időre zálogba ad 's magát előre kifizetteti, a' kölcsönözök pedig pénzeiket kamatjaikkal együtt a' kimutatott jö­vedelemből veszik ki. 2) Alapított adósságok, mellyeknél szinte bi­zonyos köz jövedelem vagy csupán az évi kamatok fizetésére , vagy egyszersmind a' tőkepénz lassankénti lefaragására is kijeleltetik, ezek ismét a) vagy ollyanok, mellyeknél a' kimutatott jövedelmekből meg­határozott időre mind tőke mind kamat visszafizettetik (a' fonds per-du , Annuitás, Leibrenten, Zeitrenten); vagy ollyanok , mellyeknél csak ez évi kamatok fizetésére van gond, a' tőke pedig marad ; esek szorosb értelemben az atapitott adósságok ; másként örökös kamatok­nak is neveztetnek; illyenek Angliában a' Perpeluitíes, az ang. sta­tusadósság öt hatod része. A' felvétel az adósság közé igy történik : egyes hitelezők egyes summákat kölcsönöznek az uralkodásnak , 's ezekért • statuskötelezőleveleket (statuspapirosakot) kapaak, vagy pedig csak egy nyilvános status-könyvbe iratnak e' kölcsönök 's a' kormány egy közönséges hirdetményben a' feltételeket kinyilatkoz­tat ja, mint Angliában 's Francziaországban. Az évi kamat rend­szerint olly feltétel mellett igértetik meg, hogy a' hitelező a' pénzt fel ne mondja , a' status azonban akármikor jónak látandja , szabadon visszafizethesse. Így tehát szorosan az uralkodás csak az évi kamatok rendes lerovására van kötelezve , noha többnyire a' tő­kének bizonyos számú évek után leendő megtéritése is igértetiK, vagy a' statushitel í'eltartása végette' kölcsönök visszafizethetésére különös adósságenyésztő tőke (Amortisationsfond, Sinking-fund) is mutattatik ki . — A' statusadósságoknak a' nemzeti jóllétre befolyásuk iránt kü­lönbözők a' vélemények; kik dicsérik, azt vitatja!:, hogy ezek által uj tőkepénzek kelekednek, mellyek előbb nem voltak; de különben is ha a' polgárok pénzeiket az uralkodásnak kölcsönözik 's ez kama­tot fizet, az egész pénz a' hazában marad, 's igy a' nemzet a' köl­csön által szegényebb semmivel se lesz. Hope, Champion, Lau-derdal 's más angol irók, még a' britt nemzeti adósságot is nagy jótéteménynek tartják. Hope (Letters on credit) azt véli, hogy e' nemzeti adósság szinte olly bizonyos jószág mint az arany és ezüst, mellynek becse mindenkor az emberek véleményén 's azon nehézsé-ge-ia alapul, melly megszerzésükkel jár. Champion (Refleclions on ths

STATUSBANK 137

national debt) azt állítja, hogy ha a' britt nemzeti adósság valahogy egyszer kifizettetnék, tüstént ujat kellene csinálni az ez által megcsök­kenendő kereskedésnek ujabbi felemelésére. Lauderdale (Inquiry in­tő the natúre and origin of public wealth) roszalja adósságenyésztő tőkék felállítását, tartván tőle, hogy majd annyi pénz gyűl rakásra Angliában, hogy a' nemzet nem fordithatandja haszonra, 's jövedel­me annyira megcsökken , hogy a' nemzet saját ellenségének a' Fran-cziának kényteíenű'lend pénzét kamatra adni. E' nézet nagy tévely­gésen alapul. Ha í. i. a' statuskölcsön által begyült tőkcpéuz, nem a' nemzetnek hasznot hajtó módon adatik k i , hanem megemésztetik, ugy elvesz az 's még a' nemzetnek kell a' kamatokat fizetni , mig a' tőke is megtéríttetik; e' pénzek mig egyesek kezében valának, na­gyobb részint hasznot hajtottak, a' statushitelezők kapnak ugyan ka­matot, de nem e' tőkepénzek gyümölcsözéséből, hanem a' nemzet egyéb tókepénzeiből; az ÍII3' kötelező leveleket eladhatják ugyan a' hitele­zők , 's árukat ismét kereskedésre vagy kézmüvekre fordíthatják , de már az igy visszakerült tőkének előbb csak ugyan a' nemzet birto­kában kellett lenni; ha a' hitelezőknek visszafizettetik is , mit a' kormánynak adtak , az országnak még sem lesz kipótolva, mi a' kor­mány kezébe jutott. Jótékony vagy káros befolyása van-e a' status­adósságnak a' nemzeti gazdagságra ? egyedül á: haszonra fordítás mód­ja határozza meg. Ha a' kölcsön által került summa ugy használta­tik , hogy általa a' nemzet tőkepénze nevekedjék , ekkor az adósság jótékony, ellenkező esetben ártalmas a' nemzeti jóllétre. A' nemzeti tőkének nevelése vagy közvetlenül vagy közvetve származhatik a' sta-tuskölcsönból. Közvetlen, ha a'kölcsönözött summák csatornák építésé­re fordíttatnak , mellyek által a' nemzeti kereskedés uj életet és na­gyobb munkásságot nyer, közvetve, ha általa háború költségei pótoltat­nak , melly a' nemzet bátorságát, szabadságát és függetlenségét fen-tart ja , vagy mint a' britt nemzeti adósságnál gyakran történt , uj szigetek foglaltattak az oceár.on , mellyek által a' nemzet kül keres­kedésének ismét tágabb mező nyilt. De bár azon statuskölcsönök, mellyek a' nemzeti tőkét nem öregbítik, károsan hatnak is a' nemze­ti jóllétre, mégis sokszor elkerülhetlenek , és minden más segéd­módok közt legjobbak; mert általok lesz lehetővé igen nagy sum­máknak , mellyekre a' kormánynak szüksége van, hirtelen kiál­lítása, mellyeket mégis csak lassanként fizet a' nemzetnek vissza; a' nemzeti tőke ezek által legkevésbé veszélyeztetik , inert az egyes polgárok időt nyernek vagy kiadásaik kevesitése vágj- szorgalmuk ál­tal azon pótlékok megszerzésére , ir.ellyek kamatokra 's a' tőke las-sankénti visszafizetésére kivántatnak. Ha p<*dig a' rendkívüli sum­mát az adó hirtelen feiemelésévei akarná a' kormány kiállitanr, igy az adófizetőknél nem volna mindenkor elég mennyiség a' kívánt sum­ma kiállítására. Hlyenkor a' polgár vagy maga is adósságát csinál­ni vagy mesterségére szánt tőkéjéhez nyúlni vag3' végre életmódját igen megszowtani kénytelen ülne. Első esetben legtöbb szegény uzso­rások kezeibe esnék, másikban a' polgár munkássága csökkenne, de sz élelembeli megszorítás által is mindenkor a' belső kereskedés veszt. Mind ezen kár elmellőztetik, ha az adó emelése helyett inkább kölcsön vétetik ; feltéve , hogy okosan vezettetik 's a' nemzeti gazdaság el­veire alapittatik. (V. ö. STATLSPAPIROS.)

S T A T U S B A N K , nemzeti bank, olly bankintézet, melly a 'kor­mánytól alkottatva, a' státus közvetlen és egyedüli vezérlése és ke-zeskedése alatt áll. Illy intézetek jó elrendelkezés és becsületes igaz­gatás mellett igen jóltevőleg folyhatnak bé a' ;iemzeli gazdagságba , de ellenben nagy veszéllyel is fenyegetik ezfr, főkép midőn a' kor­mánytól, mint történni szokott, finanezforrás gyanánt tekintetnek, '« TÍgy használtatnak, hogy a' nyilványkincs pénzügyein szükség

138 STATUSBANKROTT

idejében segítsenek. Mivel pedig a' status köteleaéseinek pontos te-lyesítésére küíerő által törvényesen nem szoríttatható, az egyes, pri­vátbankok áltáljában nagyobb hitellel bírnak a' statusbankokénál. — Nemzeti banknak akkor neveztetik a' statusbank , ha rendek és teste­setek ál tal , meilyek képviselóji az egész nemzetnek, organizáltatott a' s tatus, "s a' bank elrendelkezése is áltatok alapíttatott és biztosít­tatott. Innen mindazonáltal nem következik szükségkép , hogy olly statusbauk, melly korlátlan hatalmú fejedelemtől alapíttatott, már ennél fogva kevésbé biztos leszen a' nemzeti banknál, mert rendek­nek* és testeseteknek gyakran szúk ismereteik vannak egy bank el-reiidelkezéséről, 's gyakran a' hitel törvényeinuk megtartására nézve gonoszabb akaratnak mint maga a' korlátlan hatalom ; bizonyítják ezt a' német birodalmi randek ujs.bb történetei.—Nemzeti bankról nálunk a' most folyó országgyűlés fog gondoskodni. —!—y.

S T A T U S B A N K R O T T , nemzeti bankrott, az az állapot, melly-ben egy nemzet vagy status viszonyom tartozásainak, ál vagy való te­hetetlenségből, eleget tenni nem akar , vagy nem képes. Nemzeti bankrottot vonna maga után , ha az egész nemzet fizetési kötelezé­seit nem telyesíthetoé , ha nem csak a' kormány , hanem minden pri­vátadósok is e' tartozás alól mentenék fel magokat. De gyakran csak a' kormány hzethetlensége mondatik nemzeti bankrottnak. A' stá-tusbankrott vagy égés?,, midőn a' státushitelezőknek veszteségükért sem;ni pótolat nem j u t , vagy részletes , midőn a' veszteség a' hitel­nek csak egy részét éri. Ennek fedezg'etésére vagy névbecsök alá szál­líttatnak a" statusadósság ievelei , vagy folyó becsök alá , vagy a' kamatok kisebbittetnek meg , mint történt Austriában. és Svecziában ; •vagy az adósság egy részének olly használat jeleltetik ki , mellynek útján az adósságlevelek becsök alól váltatnak be.. így a' Directorium Francziaországban a' statusadósság egy harmadát az úgy nevezett nagy könyvbe iktattatá (tiers consolidé) , a' hátramaradó két harmad­ért (les deux tiers mobilise's) Bon-ok adattak , meilyek a' nemzeti jószágok vételénél , mindenkori értékfolyamatjok szerint, elfogadtas­sanak ; — az is egy neme a' sta*tusbankrottnak , midőn a' folyamatban levő papirospénz a' statustól alászállittatik. Az angol kormány 1797 a' restrictionsbill által szabadságot adoV az angaol banknak , bankrut-tat csinálhatni. Ez minden benyújtott levelet kész pénzzel beváltani tar tozott , ama rendelet által ebbeli tartozása alól felmentetett, és senki banknotája telyes értékében már most bé nem váltatott. A' kor­mány bankrottja vagy nyílváuyságos , vagy titkos ; nyilvánságos , hí a' statusadósoknak az egész vagy követelésük egy része megtagad­ta t ik : titkos vagy leplezett, ha az érezpénz silányul , az az : ugyan azon név alatt kisebb érc/.becs j á r , vagy ha uj papirospénz hozatik folyamatba , s annak vásárbecsénél magasb érték tulajdoníttatik. Ha már bankruttot k e l l csinálni , a' nyilványságost bízvást elejébe te­hetni a' titkosnak , mert amannál csak a' statushitelezok csalattatnak meg, itt a' privátusok is. Bár mi igazságtalan és káros következésü legyen is a' hitelezőkre nézve a' statusbankrott, még is e' következő pontok figyelmet érdemelnek : 1. Való, létleges tőke statusbankrott által el nem vész. Ez már*el van költve , a' status azt háború vagy más egyéb által semmivé tette , most már csak a' statushitelezők csalat­tatnak meg. Ha visszapótoltatnék, az csak igy történhetik meg, ha a' néptől azt ujolag elveszi-, és a' hitelezőknek visszafüzeti. 2. A" nép azt nyeri meg íiltalok , mit esztendős kamatokban a' bankrott ál­tal semmivé tett tőkékért fizetnie kellene, sőt magokat a' tőkéket i s , mellyeket egyébiránt előtermeszteni fogott voína , hogy a' sta­tus hitelezőjinek visszafizettessenek. 3. A* hitelezők, kik kamataik­tó l , vagy visszafizetett tőkéjikből tunyaságban fogtanak volna élni, a' dolgozó osztályba lépni kényfeleníttetnek. 4. A' hitelezők általlát-

STATlJSCZííiL STATUSEGYEZET 130

ván a' statuspapirosok veszedelmét, szorgalomerénj'ekhez fognak ma­gok Í3, 's termesztő polgárokká lesznek. Két fóbaj mindazonáltal a' stat'isbankrottokkal öszvekapcsolva marad mindig. Egyike a' status­hitel rendszerének semmisítése, 's még is tanítja a' tapasztalás, hogy több mód vagyon , melly által maga a' statushitel rövidebb idő alatt ismét vissza állittathatik. De a' másik baj soha helyre nem hozat­ható : a' hitelezők megcsalattatása. Mivel pedig a' statusnak minde­nek felett az igaztalanságot ki kelletilt kerülnie, mert így önnön czélját , a' jo£ fentartását t. i. semmivé tenné , ennél fogva a' status-bankrott egyike a' legfőbb bajoknak marad mindég) mellyek egy sta­tust érhetnek. —1—y.

S T A T u s c z É r . , mi legyen ezélja a' statusnak, egy az emberi­ség javára 's az országlók belmegelégedésére nézve véghetetlenül fon­tos kérdés. Az országló,' ki «' pontban csalatkozik, ki magas hivat-tatását félreérti, lelkeismeretével, 's a' jqlen - elő - és utókor legjobb­jaival szükségkép ellenkezésbe jövend. A' legjelesb férfiak ennél­fogva e' tárgyat visgálgattak. Az előkorban minden mi csak üdves vala az emberi nemnek e' kérdés alá tartozott. De részletes és ön­kényes birodalomba süllyedvéu el ideája a' minden javak egyetemi közlétének, úgy ügyekeztek megmenteni ha csak egy részét is az in­dividuális szabadságnak, hogy a' törvényes biztosságróli gondosko­dásnál egyebet nem követeltek a' statustól. Sokáig tartott volt ez így, 's csak a' mi napjainkban jutottak el oda, hogy a' statust egy, min­den józan és egyetemileg emberi czélok előmozdítására alkotott egye­sületnek tekintették. A' józan értelem úgy is már régtől fogva min­dent követelt az- országlásoktól, mi csak a' statusok közéletére bar mi tekintetben szükségesnek látszott. — Amaz egyetemi czél osztályai alá tartoznak 1) az emberiség erkölcsi neveltetése a'belszabadságra , magaiuérséklésre 's az ész és tiszta akarat uralkodására az érzékiség felett. Ez a' legmagasb mit ember elérhet, vagy mi után töreked-hetik; ez minden jogainak forrása. 2) Törvényes biztosság kívülről, az egyesek függetlensége idegenek határozatától, külső vagy törvé­nyes szabadság biró - és statusvédelem alatt. 3) Uralkodása' nem sza­bad természeten, erejinek ismerete és ezen épült használat 's véde­lem ellene, vagy közelviselése az innen származó 's ki nem kerül­hető bajoknak , hogy így egyesektől kevésbe éreztessenek. — 1—y.

Sí A T u S E G Y K z EL A" status törvényes alapját hol kellessék keresni, a' polgárok akaratjában e, vagy a' status puszta lételében, 's ennélfogva, ha a' szabadság termesztményének , vagy a; természeti szükségtől alkotottnak kell e tekintenünk a' statust? e' kérdések már a' legrégibb időkben vitattattak , 's vitatás tárgyai lesznek még hosz-szas időkig. A' fő kérdés két utón nyomozható. A' históriai azon tet­tek kutatására vezet, mellyek a' statusalkotmány kezdetének tekin­tethetnek , a' böloselkedőleg-törvényes út pedig visgálata azon fel­tételeknek, mellyek alatt törvényesen támadnak a' statusok. De a'"hi­stóriai ut a' statusok eredetéig csak kevés esetekben és részint me­sékre , részint psychologiai és históriai hypothesisekre vezet , mellyek-nek használhatása törvényes visgálatokban csekély leszen. Legmélyeb­ben hathatni ez oldalról e' tárgyba , ha vad népek közt támadó stá­tusok képzésére íitryelmezüiik, 's itt néma sőt gyakran nyilványságos alkukra találunk mindenütt; valamint régiebb statusokban is nem ke­vés a' status alkuszerinti eredetére mutat p. o. a' koronázat - és hó­dolatünnepelések csak nem minden népeknél ; de a.' történettudomány csak tettekre 's nem soha e' történeteken alapult jognak igazságára viszen. Ellenben ez ügy törvényes tekintetében , melly biztosabb czélia vezet, meg kell különítenünk : 1. a' status törvényes és er­kölcsi szükségességét, az az, az emberek t e l j e s , törvényes köteles­ségét, szomszédaikkal külső, törvényes rendbe, polgári közösülésbe

140 STATUSÉKESSZÓLÁS

lépni. 2. többek tettleges egyesületének mikép történt természetes alapítását, 's csirájit egy közös hatalomnak, inelly a' szülők, erős­bek és azok tekintetéből , kik titkos hatalmokka4 való szorosb ösz-veköttetésükkel dicsekednek ,-ered. 3. tekintenünk kell az átmeneteit egy csak tettlegejs együttléteiből és le nem kötelező engedelmesség­ből törvényes közönségbe egy főbb alatt, kinek engedelmeskedni mind­nyájan tartozzanak. De e' végpont csak azok szabad akaratjában ala­pulhat , kik legelőször polgári társaságot alakítottak , alku utján t. i . , m/illy néma és nyilványságos alkuk véghetetlen sora által hova tovább kiszélesittetik és megujittatilí. Az alku tartalma isak egy részről függhet önkénytől; nagyobb része a' status ideája, az ész által változatlanul meghatároztatott, ha bár épen e' rész csak fo­konként tisztábbra hozatott. De nem is fekszik az alku fogalmában , hogy épen csak az alkudozók önkényétől függjön, hogy önkényesen vagy e; yoldalulag változtassék vagy eltöröltessék; az a' mi térben 's időb-n esik , az ész által meg nem határoztathatik. Áll pedig az eseti a' statusban: I. a' status térének kiterjesztetésében, vagy a' hozzá tartozókéban ; 2. az uralkodás felállításában, alapuljon bár ez az egész községben , vagy annak egy részében, vagy épen egy személy­ben ; 3. a' közhatalom formáji:;ak és műszereinek meghatározásában , mellyek által amaz az individuális önkény alól a' lehetőségig felmen­tetik és törvényes uralkodásra emeltetik. Innen három iránya vagyon a' status egyezetnek: egyesület, hódolat és alkotmány, de mellyek néha, egyesen is változtathatnak, 's egymás nélkül is ellehetnek. A' fő nehézség oz alkuk kötésében az , hogy az egyik rész, a' nép, a' formában, mint cselekvő egység, fel nem léphet. De mivel ez a' nyilványságos hatalom jelenlétének egyetemi megismertetését, mint cselekedetét, látnunk nem gátolja, e' cselekedet mellett pedig egye­sek ellenmondása tekintetbe nem jöhet , ennélfogva jnkábbára csak látszó e' nrfhézség. E' megismerésben , az engedelmesség megismeré­sében t. i. egy részről , 'a bizonyos alkotmányi szabályok telyesitésé-beu más részről fekszik maga a' statusegyezet, 's nem puszta költe­mény tehát, hanem te jesen kinyomott históriai cselekvény. —l—y.

S i A T i i s á K E S S z ú n í s , és szónokai az ujabb időnek. Ha az ékesszólás művészete abban á l l , hogy az élő szó hatalma által az em­berek lelkeit megkapjuk, meggyőződésüket csak nem önnön akarat-jók ellen kivívjuk , szenvedelmeiket most felizgassuk, most megnyug­tassuk , és mind ezt folyó szakadatlan beszéd á l ta l , úgy a' status­ékesszólás a' legnehezebb és legnagyobb feladás, fő lépcsője a' mű­vészetnek. Mert a' nyugodt tanítási előadás , mellynek tiszta kifej­lés és a! tudományos állitások élénk előterjesztése fő vonatai , csak ritkán törekedhetik arra , hogy a' hallgatók sziveit is felmelegítse ; az egyházi szónokság ugyan a' religio 's az erkölcsi tudomány inté­sei és vigasztalásai által gyakrabban megrázkódtatja a' szíveket, de ntág is őket sokkal inkább megnyugtatni, mintsem cselekvésre izgatni fogja, mert belsejébe és önmagába vezeti vissza az embert, 's a'kö­telességre mint cselekvésének egyetlen egy indító okára mutat , az ítélő ékesszó!ásnak csak a' birák értelmére kell hatnia, 's távozik czéljától, ha a' gyülólrt , félelem és könyörűlet szenvedelmeit feliz­gatni , 's az érzés által az ítéletet megvesztegetni ügyekszik; A' sta­tus ékesszólás ellenben természeténél fogra arra van határozva , hogy a' szenvedelmeken uralkodva, most hatalmas cselekvésre buzdítson, most gondatlan tettektől megóvjon. Külczélokat tűz ki magának, a' status fenntartását és üdvességét, a' nép hasznát, és dicsőségét; religio és igazság, ha csak a' gyűlölet és uralkodás vágy ürügyéül nem szolgálnak, ritkán egyebek intő szózatoknál, mellyek vajmi gyakran mértéket és korlátot híjába ajánlanak. De a' statusszónok önnön meggyőződéseit csak ritkán fogja tisztán és telyesen kimond-

STATU8ÉKESSZÓLÁS 141

hatni, hallgatójlnak nézőpontjára kell figyelnie , és ókét előítéleteik 's czéljaik által arra birni, mit gyakran csak saját hasznára irány­zott, üe a' becsületes statusember is az t , mit a' status javának te­kint, gyakran olly indító okok által fogja kivívni, mellyékét alat­tomban jóvá nem hagy. A' statusékeszóiás telyesen csak ott kifej­leszthető , hol a' status ügye egyszersmind szabad vitatás tárgya , a' cabinetok és cüüegiumok titkainál csak a' rábeszélésnek leszen

•helye. A' görög föld gyűléseiben a' szónokság művészeté Ión , e' szó leginagasb érielmében; a' Görögök előképei valának a' Rómaiaknak, 's utói nem ért példányok e' napiglan. De mennyi fáradsággal is ké­szült p. o. Demosthenes csak nem tíz érén keresztül e' pályára , mel-lyet becsület-és veszélydúsaa megfutott volt. E' példájában is kö­veté 5t Cicero , 's a' természeti ékesszólást roüvésisi bánás által ma­gasította. Az ujabb időkben csak nem egyedül az angol parliament, 's a' franczia kamarák tereméiben fejlett ki a' való szónokság. Ha ki az angol parliamenti ékesszólást ismerni kivánná , olvassa meg e' köiry veket l'arliamentary history of Kngland from lh( eariiest period to the yean Hansardtól, 's ennek folytatásain kivül Hegeivisch's Ge-schichte der engliscjien parlamentarischen Beredsamkeit, Altonal804.

Az angol statusékesszólás legfényesb időszaka Pitt Williammal az első Chatami gróffal kezdődött. Férfias és szabadlelkü beszédje , ' s meg nem tántorítható igazságszeretete, rendkívüli hatalmat szerző­nek néki parliamentben és népben. Egyike leghatalmasb beszédeinek az vala , mellyet 1778. Április 8. a' felsőházban, csak nem haldo­kolva, az amerikai gyarmatok mellett tárta. —A' legjelesb szónokok sora lépett fel utánaa' pályára. Bürke Edmund , sz. 1730 mh. 1797. Első beszéde olly benyomást tőn , hogy lord Cavendish felugrott szé­kéről 's felkiálta : „nagy isten, mi ember e z ! " Mélység és gúny egyesülnek beszédjeiben , mellyek 1816. Londonban e' czím a l a t t : Speches of E. B. jelentek meg. Személyes charactere tiszta volt, de politikája ingó, 's végesztendejiben szónoki híre is hanyatlott. Sche-ridan Brinsley Kichard sz. 17ÖI , a' parliamentbe lépett 1780, hol kifejezés csinossága és elméssége által az első szónokok közt helyet vőn. Pitt AVilIiam , a' nagy Chatam második fia sz. 1759. mh. 1806. huszonegy esztendős korában helyt foglalt a'. parliamentben , 's két évvel utóbb ministerré lón. Szoros logika , dologismeret, ellenkező

'állitások hű felfogása, kifejezés könnyűsége, helyes választatása a* nézőpontnak, és finom észrevételek különböztetik meg beszédjeit. De értelemnek szólanak nem szívnek, 's politikus elveik egyoldalúak. Ellenségeskedés Francziaoíszág ellen., és saját tekintetének fenntar­tatása fő czéljai , 's nagynemü politika Hlyekkel meg nem fér. E* tekintetben sokévi ellenkezője Fox Jakab Károly sokkal felette á l l t , 's őt mint szónok is erősb kifejezés és nemesb politika által felülha­ladta. Classicus miveltség jutott mindegyiknek, de Pitt beszédei néha a' haragtól kölcsönöztek éleiét, Fox az emberi szív legnemesb órz'é-seit felköltölte. A' bort egyiránt kedvelték, Scheridan nálokHal is inkább. Csodálatos volt hallgatni a' mámoros Pittet mint felelt meg könnyeden félrészeg támadójának, 's hallgatni utánok Sheridant, ki soha parliamentbe nem ment, a' nélkül hogy több palaczk szeszes italt magához venne. Ugyan ez időben fénylett még Erskine , mh. 1S23. 's csak arról vádoltatik , hogy kedves énjéről szívesen és hosszasan szólott. Castlereagh, atyja halála után marquis Londonderry kevés értékű szónok volt, 's követője a' ministerségben Canning György, mint szónok is sokkal felette ál lott , 's mint minister őt a' haza bol­dogulásáért való buzgósága , szabadság- és igazságszeretete 's nemes szilárdsága által maga megett hagyá. Érdemes , hogy utolsó éveiben a' nagy Chatam mellett említtessék. — Az élők közt legjelesbek : a' lánglelkü Oconnell, Shiel, Burdett, Hume , Peel , Grey , a' kalöncs

142 STATUSFINANCZTUDOMÁNY

Cobbett, 's mindenek felett Brougham Henrik. — A' franczia reTolu-tio uj tért nyila a' statusékesszólásnak. Az elsőNationalConvent leg-valóbb szónoka: Mirabeau. Merész, élénk képzelőerő, (elfogás kön­nyűsége, helyes és rögtön ítélet , lélekjelenség, bátorság, hatalom, a' nyelv felett, és erővel telyes szózat. E'tehetségeken alapult ellen-álhatlan uralkodása szíveken és lelkeken. Mellette több jeles szónok, mint : Maury , Lally , Mounier és Barnave árnyékban állottanak. Ca-zales az egy, ki mellette is el nem silányul. A' gironriista szónokok­nak nem adatott idő tehetségűket kifejleszteniük. Méltó olvasni fe­lőlük Nodier legújabb (J 833) munkáját: le der?iier banquct des gi-rondistes , hol az egyesek ékesszólása legkülönbfélék vonalaikban mes­teri kézzel adatik vissza. Napóleon nem volt barálja a' parliamenti vitatásoknak, 's igy előmenetelt a' statusékesszólás, csak kisebb, bureaui körében, tőn alatta. A' restauratio olta lenyes, hatalmas snónokok keletkeztek ; köztök : Perier Kázmér , Constant Benjámin , Manuel, Foy , Thiers , Chateaub'riand, Martignac , üupin az öregeb­b ik , Odillon Barrot , Laniarque 's többek tarkán és vegyesen. — Csak gyéren fejlenek ki mindeddig szónokok a' német eonstitutionalis tartományokban , köztök a' badeniek 's talán Rotteck és "Welcker a' legjelesebbek. Honi ékesszólásunk történetei még. nem jegyeztettek. Orosz-munkája 's hasonlók ide tartozó töredékeket nyújtanak. A' je­len országgyűlés szónokai ismeretesek, 's status ékesszólásunk törté­neteinek Írójától annak idejében említtetni fognak. —l—y.

S T A T U S F I N A N C Z T U D O M X N Y , finanezgazdaság, finaiiczmü-vészet , finanrzismeret , (finn ó német szótó' , ini angolban jelenleg is adót jelent). Minden sfatiisegyezetnek bel-és külbiztosságának fenn­tartatására bizonyos költségek szükségesek , inellyek vitelére a' nem­zet egyetemi birtokából külön statusbirtoknak képeztetnie kell. K' statusbirtoknák , statusvagyonnak bészeí.etése, igazgatása és haszná­lata a' finaneztudomány tárgyai , osztályai a' statusjövedelmek bevé­telével, kiadatásával és e' kettőnek formájával foglalatoskodnak. A' mi már a' statuskiadást i l let i , ez vagy 1) rendes, szokott kiadás, az az ollyan, melly a'slatusgazdaság nyugodt folytában mindig visszatér, vagy 2) rendkívüli, szokatlan kiadás, ollyan t. i. melly rendkívüli-esetek, mint p. o. háború, szerencsétlenség vagy nagy nierények ál­tal okoztatik. A' rendes kiadás ismét: a) egyetemi, melly a' status-vagyonból áltáljában 's minden polgárok birtokából merítetik; mint p. o. az alkotmány költségei, tehát az uralkodók civillistája i s , a' belső igazgatás költségei, a' védelmezéséi és nyilványos adósságéi, mert efféle intézetek a' polgárok közjavára állíttattak fel. b) külön, melly fJkép azok költségein vitetik , kik e' külön intezetekkel él­nék , mint p. o. az Ítélőszékek költségei, a' politiáéi. A' rendkívüli statuskiadás jóváhagyható, 1) ha a' statusczél azt szükségkép megkí­vánja, mint p. o. egy szükséges háború költségei , a' természet rend­kívüli esetei által szerencsétlenekké lett lakosoknak felsegittetése 'sa't. 2) !»ii közhaszonra szolgál a' költség, és priváterők annak elé­résére elégtelenek, iily költségek is csak akkor jóváhagyhatok, ha a' használt tőke más utakon nagyobb hasznot nem hajtana; helytelen ellenbea minden kiadás, melly a' status czéljával ellenkezik, mint p. e. puszta gőgből indíttatott háborúk költségei. — A' statusbevétel is kétnemű 1) rendes, melly a' szokott statuskiaéásokra kívántatik , és ugy , mint ezek, mindig visszatér. 2) rendkívüli, mellynek csak szokatlan esetekben van helye , és a' rendkívüli statuskiadás vitelére határoztatik. A' rendes státusbevétel 1) egy közvetlen statnsvagyon-alapitványból merí t , abból *. i. mellyet a' nemzet a' statusköltségek vitelére szánt; e' közvetlen statusvagy ou ismét kétféle, 's vagy a) a' statusnak fenntartott földekből á l l , 's ezek a' kormányjószágok (doraaines) vagy 4) a' statusnak kirekesztőleg általengedett jogból,

STATUSFORMA STATUSHATALOM 143

bizonyos termesztményeket magának tulajdonítani, vagy bizonyos kézmíveket űzn i ,—a ' regaliák. Merít 2) a' rendes statusbevétel köz­vetett statusvagyonalapítváiiyból, melly egyes polgárok adományai­ból alakíttatik ; 's ez adományok adóknak neveztetnek. A' statusbe­vétel még egyéb esetés forrásokból is merít , mint p. o. íisealis jo­gokból, bírságokból, váltságárokból 'sa't. De mind ezek rendesvagy szokott forrásai a' statusbevételnek. A' financztudomány még rend-, kívüli forrásokkal is foglalatoskodik , hova szokatlan esetekben fo-lyanvodhassék a' status ; tanítania kell , mint. fedeztethetek a' sta­tusszükség rendkívüli adók, és leendő bevétel előleges felvétele, vagy a' nyilványos hitel használata á l ta l ; ennélfogva a' statusadós­ságok 's ezeknek eltörölletése a' financzludomáiiynak egyik fő tár­gyát teszik, llly rendkívüli eszközöknek használtatása közönségesen hnanczniunkálatnak neveztetik. — A' bevétel és kiadás formája t. bel­ső , 2. külső. A' belső formához tartozik a' mód és szer, melly sze­rint a' statusjövedelem gyűjtetik és használtatik ; p. o. termesztmé-iiyekben e, pénzben e szedettessék bé az adó ? 'sa't. A' külső formá­hoz ellenben a' (inanozhivatalok különböző ágai számithatók. A' fi-nanczmüvészet szintúgy fontos mint nehéz; mer t , Montesquieu sze­rént , egy dolog meghatároztalásához sem kívántatik annyi bölcseség és okosság , mint a' vagyon azon részeinek meghatároztalásához, mel-lyek egyike elvétetik a' nemzettől, másika megmarad néki. De a' íinánczniuvészektól megkell különítenünk azokat, kik , Sonnenfels szavaival, a' zsarnokság alávaló béresei 's hasonlók a' vadászkutyá­hoz , ki fejkutatja lírának a' vadat, hegy ennek béléiből jól lakhas-sek.— A' tinaneztudomány Schmitt és mások dolgozásai által előbbi­jénél tökéletest alakot vőn fel az ujabb időkben. Tanúságul szolgál­nak : gróf Soden , Jákob , Behr 's mások munkóji. —1—y.

S T A T U S F O R M A . Azon mód és szer, mellynél fogva a' fő-uralkodás valamelly statusban gyakoroltatik statusalkotványnak szé-lesb értelemben , a' föhatalomnak felállított képe pedig statusformá­nak neveztetik. Aristoteles demokratiai (1. DKMOKRATIA) aristo&ra-tiai (1. ARISTOKRATIA , OLIGARCHIA és TIMOKRATIA) és monarchiái (1. MiiNAHcHiA és DRSroTiA) alkotmányokat említ. Ochlocratiának (póruralkodás) mondatik a' democratia , ha rósz törvények vagy erő­szakos megrázkódtatások következésében néptől pórra (a' köznép leg-tudatlanabh és legdurvább résr.e) megyén által a' hatalom. A'despo-tia nem külön statusforma , 's csak a' kormány azon módját jelenti , mellynél fogva egyedül önnön tetszését követi as; uralkodó , ' s fennálló törvények vagy nincsenek, vagy meg nem tartatnak, 's így despo-tismus-monarchiában , aristocratiában és democratiában egy iránt ta-iáltathatik. A' despotismns ellentéte a' respublicanismus , o!ly ország-lás t. i. mellyet a' közjó ideája lelkesít. Montesquieu respublicaira , — monarchiái— és despotiaira osztja az országlásformákaí. A' res-publica alatt a' régiek aristokratiai és demokratiai formájit érti . Állítása szerint a' monarchiái forma csak abban különbözik az ari-stokratiaitól, hogy ntt egy , itt többen országolnak , s egyébiránt monarchiákban szintúgy mint aristokratiákban korlátokat önnön törvényeik szabnak az uralkodóknak , 's a' despoíiában való külön­bözést ebben találja. De e' felosztás alaptalanságát felébb láttuk. -A' theokratismus (papkorniány) minden formákat felvehet, 's csak azon elvből indul k i , hogy isten törvényei uralkodjanak. —!—y.

S T A T U S H A T A T , OM a' status törvényes és hatalommal egyesült joga , minden a' status czéljához szükségest meghatározni és kivinni. Néki a' legmagasbnak a' statusbaii, ennélfogva föhatalomnak (summa potestas) kelletik lennie és mint főhatalom független, sérthetetlen és ellenállhatlan lészen. É' főhatalom csak azáltal tűnik ki a' való- , ságban , hegy physikus vagy erkölcsi személyre általtétetvén, status-

144 STATUSHIVATALOK STATUSJOG

főnek vagy fejdelemnek, úrnak, uralkodónak 'sa't. tiszteljük. Ez képviselője a' statusnak és sfatushatalomnak , a' status méltósága reászáll, 's e' méltóság felségnek neveztetik; — néki alattavalója min­den egyes a' statusban. A' kormányzó joga a' statusczélhoz és az alkotmány feltételeihez mérsékeltetik; hatalma tehát, bár mit taní­tson Hobbes, áltáljában nem határtalan. A' statnshatalom több jogo­kat foglal magában , 's ezeket hatalmaknak vagy íennségjogoknak hívjuk. A'..status alkotmánya azon módban áll , mi szerint a' hata­lom felosztva van , úgy t. i. hogy a' cselekvés az egyetemre nézve soha önkényessé nem fajúihat, 's a' nyilványos hatalom orgánumai mindig egymás által korlátoltatnak, 's az igazság ideája szerint ve­zettetnek. Szükséges tehát a' hatalom különbféle orgánumainak fel­állíttatása , a' hatalmaknak egymástóü különittetése , 's ez a' status-bölcseség legfőbb, practicus feladása volt mindenkoron. Az orgánu­mok oliy viszonylatára "kell törekednünk , mi által törvényt 's sza­bályt kövessen a' status akaratja és munkálata, ám úgy , hogy ere­jéből 's egységéből mit sem veszítsen. Nem elégséges itt puszta, theoriai felosztás, lehetőségen alapuljon a' felosztás, és praktikus czél után eredjen.—A' status hatalmai közüí ugyan rendelést, fel-ügyelést és kivitelt szoktak megkülüniteni, de e' felosztás csak azért sem tettleges, mert fehigyelést a' statusmunkásság minden ágai pa­rancsolnak. Ellenben az akarat , parancsolat és kormányzat munká­latainak egymástóü elválasziatása , melly a' status cselekvésére in­gert ád, megkülonittetése a z , e' cselekvést tárgyazó, egyetemi tör­vények felkutattatásának és alkalmaztatásának , vagy más szókkal : a' kormány, törvény- és itélethozás megkülonittetése lehetséges i s , szükséges is.— Szükséges: 1. azon küjönféle készületekért, mint mi­nők a' koimánytiszté, a' törvényhozóé és biróé; 2. a' lélekmunká-latok különbíélesége tekintetéből, így p. o. a' kormánytisztnek fő­kép valamelly meghatározott egyes czélnak elérhetésére, a' törvény-kozónak minden emberi czélok egyeztetésére, a' bírónak egyedül csak az igaztalanság kikerülésére (fiat justitia aut pereat munrius) kell tö­rekedniük. Szükséges 3. a' kormánymeghagyás, törvény és Ítéletkii-ilkféle értelmeikért is. A' törvénynek egyeteminek kell lennie, az ítélet mindig csak eldöntött esetre alkalmaztatható. Az ítélet, ha jog­erővel b í r , meg nem másítható, az a' törvény és kormánycselekvés is. Innen , annál biztosb leszen a' kormány menetele , mennél kevés­bé elegyedik a' törvényhozásba, az Ítélet annál tisztább , mennél tisz­tábbak , az az , minden kormányniunkálat p. o. politia alól felmen­tettek lesznek magok az Ítélőszékek; a' törvényhozás annál természe­tes!) , mennél inkább a' népmiveltségnek következménye leszen (1. TÖRVÉNYHOZÁS). — A' kormány, törvényszerzés és itélethozás különit-tetésére minden el nem fogódott kormányzó és statusember akarat­lanul is visszatér. Az Ítélőszékek függetlensége a' kormány és mi-nisterium, vagy a' nép és papság befolyásától mindig a' jog első fel­tétele lészen , 's már csak kevés országlás találkozik , melly a' tör­vényhozó hatalmat statusok és rendek befolyása nélkül gyakorolná.

S T AT U S H I V A X A L O K, 1. SxATUSSZOLG í K. S.T A T D S J O C azon törvényes viszonyok tudománya , mellyek a"

status és ennek tagjai közt előfordulnak. — A' statusjog vagy egye­temi, vagy részletes. Ennek külön statusalkotmány 's törvények for­rásai ; az egyetemi statusjog ellenben, mellyről itt szó leszen, ré­sze a' philosophiai statustudománynak 's a' status és jog ideájin ala­pul. Tárgyai azon jogok és kötelezések , mellyek a' statusban meg-vagynak , és annak lényéből erednek. A' statusjog-tudomány nagy el nem fogultságot kivan , hogy a' mi positivus, philosophiai elv gya­nánt ne árultasse'k, és nagy szorgalmat, hogy a' philosophiai elvek öszve ne elegyitessenek a' vélök határos politikával, mellynek a'

STATUSKALENDÁRIOM 145

status czéljainak bizonyos viszonyokban legkönnyebb elérhetését tár-gya/.nia kell. A' statusjog minden gondolkodó polgárnak, 's lőkép uralkodóknak és statusembereknek elkerülhetetlen sziikségü. Már a' Görögöknél és Rómaiaknál találtatnak elmélkedések és theoremák a' status felett, mellyekben az erkölcsi, jogos és politicai részek még el nem választattak egymástól. Ide tartoznak : Platón ideális statusa, Aristqteles politikája, Cicero könyvei a' kötelességekről és törvényekről 'a a' t. Amerika felfedeztetése és a' reformatio olta, az ujabb idők­ben is szabadabban visgáltattak meg nép - és fejdelenijogok. Machia­velli, ki Frincipe-jéhen a' politicai nagyság képét adá , Bodin , ki a' statusról i r t , é.. az Angolok közt Morus Tamás, Utópiája , és Baco , Nova Atlantisa á l ta l , vezetik a' serget. líobbes , elementa philoso phica de civc czimú" könyvében, a' statusjog első rendszerét felállttá. Nézőpontja, melly sok ellenkezőkre talál t , Aristoteleséhez és Ma­chiavelliéhez közelit, 's ellentéte a' Platóénak. Hobbes a' természe­ti állapotot úgy tekinté, mini mindenki háborúját mindenki ellen. Ez ellenséges álrapot eltöröltetésére, úgy mond, statusba kell lép­nünk , de ez csak korlátlan, monarchiái hatalom által , melly egye­dül képes, minden megtámadtatást hatalommal visszaigazitani, tar-tathatik fenn. ÍJobbes visgálatai folytattattak , néha ellenpontról is , az Angolok és Kémetek közt Locke, Sidney, Böhmer , Wolf (de im-perio publico seu jure civitatis), Moscr 's mások által. A' Francziák közt nagyérdemüek e' tekintetben : Montesquieu (esprit des lois), Vol­taire, Mirabeau 's többek. Rousseau, líobbes ellenére, a' természeti állapotot békének festi, 's ollyasnak mellyhez koll térnünk. A' sta­tust a' társasági alkun alapítja , melly által a' szabad nép , mint eredete és forrása a' főhatalomnak, e' hatalom bizonyos répzein.ek ki­vitelét, szabott feltételek alatt az uralkodóra bizza, 's e t tő l , ha e' feltételek meg nem tartatnak, amazt ismét visszaveszi. — Kánt, Fich-te és Schelling törekedései által e' tudomány is rendszeresebb ala­kot nyert. — A' positivus statusjog szintolly különböző , mint a' né­pek erkölcsei, 's a' státusok alkotmányai. Különnel bír minden sta­tus. .Nálunk az egyetemi statusjogtudomány még parlagon hever, magyarul a' részletesnek is csak néhány ágait birjuk. —1 — y.

S T A T U S K A I . E N D X R . I O M , nyomtatott névjegyzéke a ' status­tiszteknek , 's vagy több statusokat tárgyaz 's egyszersmind statisti-kai adatokat is közöl, vagy kirekesztóleg csak egy statusra terjed ki. E' második osztályba valók a' külön tartományok, hivatalok, városok , colleginmok , sőt egyes helységek névjegyzékei is. Vannak még nemesi, vannak tudós- és müvészlajstromok. — A' status - és adreszkalendáriom szorosb értelemben , hivatalosan készült áltnézése a' status , kormány és udvar tisztségeinek , néha genealógiai és sla-tistikai jegyzetekkel megtoldva. Minden jól elrendelt status bir sa­játjával. Ősatyja e' nagy kiterjedésű nemzetségnek a' még most feli­álló Almanac royal (már national) Francziaországban. Houry Lőrincz párisi könyváros 1679-ben gazdagitá vala meg először Almanach-jit statistikai jegyzetekkel, 's ezeket a' magasb statustisztek névlajst­romával öszve kapcsolta. A' tizennyolczadik században hasonló név­jegyzékek jelentek - meg a' legkisebb európai statusokban is. így 1700 Hollandiában, 1704 Porosz-, 1728 Szászországban, 1730 a' Royal calendar Angliában, hazai, úgy neveztetett , schematismusunk is e' tájban. E' névjegyzékek ugyan a' czimdühet a' status szolgák­nál nem kevéssé nagyobbították, de más részről meg a' status isme­retet tetemesen előmozdítani törekedtek. Köztök az almanach natio-ital, a' royal calendar 'a a' Eastindia calendar első helyet érdemel­nek. A' literatura ezen ágáról jelesen értekezik Schwarzkopí íjber Staats- und Adreszkalender Berlin , 1792. — 1 — y .

10

146 STATUSKINCS STATUSKORMÁNYZÁS

S T Í T U S K I S C S , nyilványos kincs, karmarakincs. E ' nevezet alatt most a' status főcassáját, most az e' cassábau őrzött, jövendő czélokra szánt, érczpénzmennyiséget er t jük; mi itt az utóbbi érte­lemben vesszük a'szót. — Mindenütt és minden századokban gyűjtet­tek statuskincsek, mivelt és durva népeknél ejryiránt, Kernben, Ber­linben , Konstantinápolyban , Chinában , a' nagymogol birodalmában , a' hajdani Peruban és Mexicoban , nem különben a' nagyobb afrikai statusokban is. Kincseket gyüjlöttek évezredek előtt az Izraeliták, a' Persák, Rómaiak; a' közép korban Európa uralkodója, az ujabb, időkben Hannover, ílasszia és Poroszország; kincseket gyűjtött Dá­vid király , V Sixtus pápa , Napóleon és nagy Fridrik. Különbfélék valának a' források, mellyek a' kincses kamarába vezettettek. Préda és zsákmány töltötték meg az ó időben , segédpénzek használtattak e' czélra az ujabban, de még is az alattvalók erszényei szolgáltak a' nagyobb statusokban íőforrásul napjainkban. A' statuskir.es gyűjtése ez úton még statusoeconomiai Íróktól is védelmeztetett, de igazság­talanul ; mert semmikép nem állithatni ez Írókkal, hogy a' kincska­marába folyó érezpénz a' jobbágyoktól elpazaroltatott volna, ha az a' status által el nem szedetik , és a' statuskincsbe le nem tétetik. A' dolgok természetes folyamánál fogva mindig több leszen a' gyűj­tögető a' pazarlónál , 's az ember, vágya jobb napok után a' tőke gyarapításáról mindig fog gondoskodni. Stafuskincs gyűjtésénél há­rom eset gondolható : 1) szorgalmas lehet a' nemzet úgy annyira, hogy többet teremthet és forgásba hozhat, mint sem e' forgásból a' status kincsgyüjtögetése elvonhatna. De 2).ama' szorgalom ést fn-karság olly kiterjedésű is lehet, hogy egjedül csak a' hijányt pó-tolandja , mellyet a' kincsgyüjtés okozott volt, törtéi.hetik 3) hogy a' nemzet legjobb akaratjánál fogva is nem juthat olly állapotra, mellyben az érintett hijányt pótolhassa. A/, első esetben kincset nyer­ne a' s tatus, 's a' nemzeti bevétel még is gyarapodnék, a' második­ban kincs kamaráját ugyan töltené a' status , de sem a' kézmíívekre szánt tőke nem fog szaporodni, sem a' nép birtokossága nem ; a' har­madikban végre megtelik a' kincses kamara, de elszegényedik a' nép. Akármint tekintsük a' kincsgyüjtést, a' nemzet jólléte veszedelembe jön általa. Még az első esetben is megmarad ugyan a' nép birtokos­sága, de azqn polezra még sem ju tha t , nrellyet különben el fogott volna érhetni ; a' másodikban a'jóllét ugyan az marad, de szaporod­ni kell a' fáradozásnak, hogy megbírhassa az adót; a' harmadikban évről évre tehetetlenebb leszen a' nemzet, 's oda juttatja a' statust, honnan a' kincsgyüjtés által kimenekedni ügyekezett. Olly statusban, holott adók állal gyűjtött kincset az ors/.áglás, csak a' kincstár pénz mennyiségét bírja a'nemzet, midőn ollyasban, lin! nem gyűjtetett nyil-ványos kincs , a' pénzmen»3 iségen kivül még azt is birja, mit annak hasznos alkalmaztatása kaniatolt volt. A' nemzeti kincs a' status pol­gárok kezeiben fekszik legbiztosabban, a' jobbágyok épen a' jóllét által csatoltatnak szorosan hazához és kormányhoz, 's készek, ha kívántatik, minden áldozatra. —1 — y.

S T A T v s K o R M Á N Y z Á s , (adniinistratio civitalis) különbö­zik a' statusalkotmánytól 's a' statushatalom valódi gyakorlásit te­szi , kivált mennyiben ez bizonyos hivatalokra bizva van ; ujabb idő­ben a' collegialis és bureaucratica kormányzást megkülönböztetik. Ez utóbbi a' kormányzásnak azon neme, hol az ügyek, vagy azok hizonyos nemének eligazítása csak eg3' elölülőtől függ , kit tanács­nokai csak véleményadó vokssal segítenek, 's azt dolgozzák, mit amaz parancsol. Collegialis mód pedig az , hol a' kormányzás egész társaságra bízatott, mellyben szótöbbség határoz. Emez népszerűbb az elsőnél, melly főkép ott divatoz , hol ministeri hatalom uralko­dik. De ha a' kormányzás olly tárgyakat i l let , hof hirtelen határo-

, STATUSOK L E Í R Á S A STATUSOK SULYEGYENE 147

zás e's pontosság k ívánta t ik (mint adó- , s ta tuspénztár 'st» igazgatá­sa) ott a' bi ireaucratia hasznos és szükséges , csak hogy a' fő igaz­gató mindenkor feleletterhe alat t legyen. Ellenben törvényhozásnál , igazság szolgál ta tásnál jobb a' ro l legia l i s kormány , ho! köz tanako­dás után szó többség határoz. Megjegyzendő m é g , hogy bureaucra-tíának nevezik az olly á l lapotot is , hol a' köz hatóságok kezükre kerí te t ték av kormányt , azt kényükre viszik , az ura lkodó csak ár­nyék kép , 's visszaélésüket polgár i a lkotmány ellensúlya nem gátol­ja . I>. Malclins Folitik der innern Staattverwaltuttg (Heidelh. 1 8 2 3 ) . Szerinte azon kormány , niellynek elveiben legtöbb egyszerűség, legr nagyobb következetesség 's egy nem képzelt szabad gondolkodás u ra l ­kodik , —- az orosz.

S T Í T U S O K , leirása 1. S I A T I S T I C * . S T A T U S O K S U L y E a y K N E (aequilibrium poli t icum) , a' felsőbb

statusmesterségnek azon ideája , melly szerint valamelly s ta tusnak nagyra törekvő 's elnyomással fenyegetődző ha ta lma a' többiek á l t a l ugy mérséke l te t ik , hogy abból más s t a tus ra nyomás vagy kor lá to lás ne következzék. Tehát több hata lmasságnak azon veszélyek eltávoz­ta tására való egyesülését teszi az f e l , mel lyeke t egyes szomszédok bi r tokaiknak nagyobbi tására törekvése okozhatna. A' szövetkeztek te­hát ellenszegülnek azon s t a t u s n a k , melly más status fügetlenségét és bátorságát hóditásvágyánál fogva veszélyei fenyegeti . A' s ta tusoknak természeti jogok vau i l ly sulyegyen s ike res i t é sé re ; mer t nincs ké t -ségbe-hozhatlanabb köteleztetése az o rszág iásnak , mint magának kí ­vülről bátorságot szerezni ; mivel e' né lkül pol i t icai lé te t és s ta tus , életet gondolni se lehet. Könnyen á l t lá tha tó , hogy a' pol i t ica i suly­egyen ideája , valóságos s ta tusegyesület n é l k ü l , mel ly mindnyájok törvényes b i r tokáér t népjogi elvek szerinti kezességet vállal magára , kivihettem Az Ázsiában és Afrikában ura lkodó despoták ü l j ' egj e-sület á l ta l nem védethetnek 's annak tagjai nem lehe tnek ; mivel tör­vényt nem esmérnek , hanem csali ha ta lmat 's akara to t . Ezek nem uralkodnak népeken , 's cs ík rabszolgák urai , rab lók kapi tányai és hadi parancsnokok. Törvénynek , egyezetnek nem engedelmeskednek , hanem csak természeti szükségességnek. De valóságos megsértetése volna a' sulyegyennek , ha az ember azt o l ly messzire akarná ki ter ­jesz teni , hogy egy s tatusnak se engedtessék meg a másik tó l magát törvényes módon , természeti erőhatárán belől , megerősí teni , keres­kedés és mesterségek á l ta l a' népeket boldogabbakká teuni és igy szellemi és test i erejét belső gazdálkodásánál fogva minden módon ki ­fejteni. Sőtinkúbb erkölcsi idea a' s ta tusok sulyegyene. Mindeniknek") olly e rősnek , ol ly gazdagnak 's szerencsésnek kell l e n n i e , millyen csak lehet helyezetéhez képest ; de ugyanezen joggal bírnak szomszé­dai is és mindnyájoknak látható határa i t magok közt egyedül minde­niknek egyezeteknél fogva elintézett b i r toka határozza meg. A' s ta­tusok egymás közti diplomaticai ös/.veköttetésének t ehá t csak ezen jogkörön belől kell mindeniknek ha ta lomköré t szemmel t a r t an i 's a r r a vigj 'ázni. A' pol i t icai sulyegyen. ideájának azonnal lé t re kel le t t jőnie , mihelyt több s tatusok költsönösen megesmérték egymást erkölcsi sze­mélyeknek 's egymással jogos viszonyokba léptek. Mindenik előre felteszi , hogy a' civilisatio nevezetes lépéseket te t t . Nagy tévedés tehát azt á l l í t a n i , hogy a' polit icai sulyegyent az olasz szabad s ta­tusok ta lá l ták fel a ' 15 száz. VIII Káro ly franczia k i rá ly hódí tó tervcinek akadályozására ; mert honnan vet te létét a' peloponnesusi h a d , avagy nem azon o k b ó l , hogy Görögország többi s tatusai Athene súlyos főhatalmát íovább nem szenvedhették? Éppen o l ly j ó l tudta azt maga Athene is , hogy Sparta és Thebae soha se lehet ha ta lmas , tulajdon bátorságának veszedelmeztetése né lkü l . Demosthenrs beszé­deiben , kiváltképpen -Megalapol i sé r t , ol ly linóm gondola tokat hoz

10 *

148 STATUSOK SULYEGYENE

fel e' tárgyra nézve, mellyeket a' mostani legnagyobb politicuséi mellé is oda lehet állítni ; 's Polybius , a' statustudományokban 's történetírásban egyiránt jártas férjíiu, különösen dicséri Hiero syra-kusai király viseletét, ki a' Carthagoiakat segítette a' szövetséges népek háborújában. Nem kell , ugy mond , a' szomszédok nagyobbo-dúsának csekély kezdeteit behunyt szemmel nézni és soha se kell meg­engedni , valamelly status hatalmúnak olly nagyra nevekedését, hogy valaha igazságos had alkalmával hasonló erőt ne állithasson ki az ellen más status. A' Nagy-Sáudor birodalmán megosztozott vezérek közt mindazáltal inkább költsünös féltékenység csatázása volt az egyen­lő hatalom fentartására törekvés , mint politicai sulyegyen ideája. Midőn későbben a' Homaiak mindent hatalmok alá hajtottak , midőn a' középkor kezdetében az éjszaki népek a'romai birodalommal együtt a' társaságos egyesületeket is szétszaggatták — akkor ez az idea egé­szen elenyészett. N. Károly hóditó tervei 's a' statusok magok közti megkülönözése , nem különben a' keresztes hadak se engedték azt a' későbbi középkorban felemelkedni. Csak kicsinyben lehet ezen ideák követését találni azon háborúkban , mellyeket a' pyrenei félsziget ke­resztény királyai részint magok közt, részint a' cordovai n.aur ud­varral folytattak. Annál élénkebben , bár nem hozá-mért erkölcsi nagy­sággal, ébredt fel a' politicai sulyegyen ideája Olaszország szabad statusaiban. A' Genua és Ver.eczia közt, mellyek közül amaz a' by-zantiumi császárokkal tar tot t , e' pedig még a' hódító Osmanokkal is kezet fogott, folyt hadaknak eredetileg nem volt más czéljok , mint egyik vagy másik elhatalmasodásának ellendoigozni ; de mivel a' csa­tázás nagyobbára csak e' két statust foglalatoskodtotta 's csupán köl-tsönös féltékenység 's hatalomnak és kereskedési haszonnak irigylése volt forrása, tehát a' genuai köztársaság elgyengülésével végződött. Midőn erre Vili Károly franczia király Olaszországot megtámadta, hogy Nápolyhozi jogtarfását sikeresitse , minden statusban felébredt azon szükségességnek érzete, hogy Francziaország elhatalmasodásának ellenálljanak. Robertson ez időtől kezdi számlálni a' politicai suly­egyen ideájának kifejtését 's valóban annyiban meg l.ell egyeznünk

•vele. hogy, csak ekkor jővén a' statusok először egymással szoro­sabb érintésbe , Német-és Spanyolországok most kezdtek a' politicai sulyegyen ideája szerint valódilag figyelmezni Francziaország hatal­mának nevekedésére. Még élénkebb lett ezen idea a' cabinétekben , midőn a' reformatio a' statusmesterséggel együtt a', népjogróli néze­teket is felvilágosította; I Ferencz és • V Károly hadakozásaikban mindeniknek a' másik kárávali nevekedésre törekvését láthatni. Ellen­ben a' politicai sulyegyen ideája volt az, mi a' 17 száz. Európa fe­jedelmeit közönséges hábornra fegyverkeztétte fel az austriai ház ellen , 's mi Gusztáv Adolfot a' pratestantismus védése 's a' szoron­gattatott német fejedelmek oltalmazása végett Németország földére hivla ; mivel a' német fejedelmek önnön magok közt is egyenetlenked-lek 's egy nagy férjfiat se tudtak magok közül ügyök fejévé kiállí­tani, Idegen hatalmasságok vállalták tehát fel azon fáradtságot, hogy Németország politicai állapofját önnön nézeteik szerint rendbe-hoz-zák ; innen nem is alapíttatott Németországra nézve sulyegyen , hanem sokuraság, 's a' német birodalom sok részre daraboltatott. Ezolta a' wcstfaloni béke maradt Európa diplomaticai statushajójának savk-'s vezércsillaga, legújabb időig. Egyébiránt az általa kitűzött politica csak Austria Sc3'llaját kerülte, midőn más oldalról Francziaország Charybdisébe esett, és i„'y Európa általános politicai sulyegyenére nézve szabályokat nem alapított. Brandenburgnak nagy választója , Fridrik Vilhelm, Hollandnak hív szövetségese Francziaország ellen 's fehrbellini győzedelmes , egyedül sokkal gyengébb volt , hogy sem XIV Lajos hóditó terveit korlátolhatta voina. I Lsopold erőtlensége,

STATUSOK TÖRTÉNETÍRÁSA 140

II Károly és II Jakab angol királyok catholicismusa "s a' II Károly alatti nyomorult spanyol országlás , — nyomosán segítették a' politicai sulyegyen elenyészéset, minden, de kiváltképpen a' Fran-cziaországgal határos statusoknak tetemes kárára. Csak III Vil-helm angol király fogta fel azt ismét; mindazáltal az utrechti béke ismét kettőnek játszotta keze're az európai főuraságot, u. m. Angol-és Franciaországokéra. Az utrechti béke után 1740 olta hasonló kéturaság fejlett ki Németországban , midőn Poroszország Aus-tria ellen fellépett. Azonközben ezen német, 's amaz európai két­uraság költsiinó's öszveütközéséból, mellybe Svédország alásiilyedése után Oroszország is belépett, végre öturaság fejlett ki Európában. Poroszország, mint ennek egyike, először birtokának, mint az euró­pai sulyegyen elvének fentartásáért csatázott 's ezáltal európai hatal­masság lett. A' hétéves had—, melly minden jövendő nemzetséget meg fog győzni a' felől, hogy minden egyes status elnyomására törekvő szándék , ha ezen status elég erkölcsi erővel bir , 's oliy hős által igazgattatik , mint Poroszország nagy királya volt, a' népjog elleni feltétel kohóiéin maga boszut á l l , — Poroszország Európa első ha­talmasságai közti állását olly erősen alapította, hogy az ujabb idő­beli szerencsétlenségek csak ezen statusnak még dicsőségesebb fele­melkedésére szolgáltak. Lengj'elország három izbeli feloszlatása ál­tal Európa politicai sulyegyene újra megzavartatott, sőt annak ideá­ja , a' jog, is semmisittetett. Időjikben ugy látszott egy id«ig mint­ha a' franczia birodalom a' többieket mind elnyelné 's valóban Nagy­britannia állhatatosság* , Spanyolország hősi elszántsága 's a' törté­netírásban egyetlen oroszországi: történetek , végre Poroszország óriá­si erőködései nélkül, az európai statusok sulyegyene csak jobb idők szép álma maradt tolna. Természetesen azt a' kérdést lehet és kell itt tenni , ha a' közönséges béke olta a' politicai sulyegyen ismét tö­kéletesen helyre állott e"í A' ki Európa viszonyait íigyelmetesen meg­tekinti, lehetlen annak' igen-nel felelni. Mert igái ugyan, hogy a' szent szövetség alapitójának személyes erényei Európa ettőli félelmét eloszlathatták; de tanácsos e' egyetlen uralkodó személyességében annyit bizni ? Avagy nem nőtt e' az orosz birodalom, békekötések­nél fogva olly nagyra, hogy egész szövetséges Európa is alig állít­hatna ki egyenlő haderőt ellene?. Poroszország, az orosz birodalom legközlebbi szomszédja, erőtlen; mert nem csak legkülönfélébb, de egymástól különvált 's távollévő nemzeteket és tartományokat kapott; mellyekból alig állithatna ki annyi haderőt , hogy a' politicai mérő serpenyőt vele lehillinthetné. Sardinia és Németalföld, hogy Fran-cziaország ellen bástyául szolgáljanak, több tartománnyal gazda­gittattak ugyan; ellenben Dán-és Szászországuk elégé fájlalják, hogy a' foglaló politirának tárgyul tétettek ki, midőn más, Napóleon alatt nagyobbodott statusok semmit se vesztettek birtokaikból. Austria nemes politicája 1821 , nem kímélvén temérdek költségeit, Nápoly­ba 's Sardiuiába sereget küldött a' mostani rendszer fentartására ; Fran-cziaország 1823 csendességet szerzett a' lármás Spanyolországban; ellenben Wellington alacsony lelke áldozatul adta Portugált Don Mi-guel zsarnokságának 's a' török udvarnak kedvezett , hogy Görögor­szág felemelkedése korlátoltassék. Mi lesz Európa ezen rendszerének következése ? a' jövendő megmutatja.

S T Á T V S'O K T ŐS T á N K T I R Á S A. (VÖ. T Ö R T lí N E T I R k S é s T Ü R T J Í NE x Í R ó.) Ha a' statusok történetírását a'közönséges (vagy ugy nevezett világ) históriáitozi viszonyában tekintjük meg, ugy tüu élőnkbe , mint különös (speciális) história , mert egyes status szár­mazását, kifejlését 's változásait ugy kell előadnia, hogy az előadás­nál fogva szerkezetes (organicus) egésznek tessék. Hlyen egésznek alakjában pedig csak akkor slen meg az alapos történetíró 's törté-

150 STATUSORVOSTUDOMÁNY STATUSPAI'IROSOK

netnyoniozó előadó keze atatt az egyes status , ha először azon nem­zetség-törzsökök 's nép-törzsökök szorosan előadatnak, melleknek egyesüléséből 's oszveelegyedéséboí (néha egyezet, nem ritkán hódí­tás ss erőszak által) fejlett ki származásakor 's lassankénvi nagyobb-odása'kor ; ha tpvábbá a' status polgári alkotmánnyá a' status törté­neteinek és sorsának középpontjába helyeztetik , mert csak ebből le­het kimagyarázni tulajdoniságának kifejtését, a' polgári társaság ho-zá tartozó egyes rendéinek egymás iránti viszonyát; 's végre, ha ezen belső politicai életből a* külső politicai élet, vagy az egyes sta­tus külső viszonyai a' szomszéd statusokhoz, nem külümbeu azon sta­tusrendszerben állása, metlyhez , mint rész, tar tozik, lehozatik , 's a' belső es külső politicai életnek egymásrai költsön - hatásából, a' statusnak vagy előhaladása 's tovább fejlése , vagy hanyatlása éj ela­vulása ('s a' már elenyészett statusoknál egyszersmind azoknak vég-pusztulása) elegendő históriai kútfőkből kimagyaráztatik. (Legköze­lebb jutottak a' történetírás e' nemében a' tökéletesstéghez líume An» golország, Müller János Schweiz , Spittler Lajos Würtembcrg és íta-uover históriáikban.) Egyes statusok historiajávali ezen báuáson kí­vül a" Németeknél statusok története alatt az academiai előadás és a' mostani európai statusrendszert képző statusok és országok írói elő-terjesztetése is értetik eredetektől kezdve a' mi időnkig, ugy , hogy ezen statusok 03 országok ugyan egyenként ('s historiájok nem synch-ronistice) dolgoztatnak ki , de az előadásban egymás után következő sorban, hogy az előadás végén az egész európai statusreudszer, egyes alkotó részei szerint, álínézethetik 's politicailag méltathatik. Így adták elő az egyes- európai statusokat: Pu'endorf; Gottfr. Achen-wall Gesckichte der hsutigen vornehmsten europ. Staaten im Grund-risse (2 rész. Götting. 1779) ; Krause Grundrisz der Gesch. der jetzi-gen, besonders der europ. Staaten (ttalle 1 7S8); J. Georg. Meusel Anlei-lung zur Kenntntsz der europ. Slaateiűiistorie (5 kiad. 1816); Ludw. Tini. Spittler eddig felyiilniulatlan Entwurf der Gesckichte der europ. Staaten (2 rész. Berlin 1 7 9 3 , folytatása 1 8 0 7 ; ki e' derék munkát 2-szor a i ta ki.) líeeren becses Geschichle des europiiiscfien Stanten-systems seit der Enldcckung beider Indien-je (5 kiad. 1830) szorosan véve nem tartozik ide , mivel ebben az egyes európai statusok nem tulajdon különös historiájok, hanem csak az európai s-tatusrendszer ke!>lébeni állások 's eliezí visszoiu'ok szerint adatnak elő. A' régi vi­lág statusaira nézve Heeren Handbuch der Gesckichte der Staaten des Alterlftums-iiiaik közönségesen megesmért becse van. (Vő. TÖRTÉ­NETÍRÓK.)

S T A T U S O R V O S T Ü D O HIÁNY magában foglalja a* törvényes orvostudományt , orvosi politiát , és as orvosi alkotmányt. Ezen ré­szében a' status tudományoknak a' Németek dolgoztak legtöbbet. (I. Hanke's Zeitschrtft filr die Staatsarzneikunde Eri. 1 821 ólta.)

S T A T v s P A.J" i R o s o K olly iratok , niellyek a' statushitelezők-nek a' tőlök kölcsönözött pénzmennyiségért kiadatnak , és eredetileg nem pénzpótolékot, hanem kamatozó tőkéket jelentenek , 's a' status­tó l , ha ugy kívánja a' birtokos, névértékök szerint pengővel bevál­tainak. Miként származzanak a' statuspapirosok statusadósságokból, mellyekkel egyébiránt nem egytermészeíiiek, l. STATUSADÓSSÍG. Mivel pedig kötele/ő levelek szoktak kiadatni a' statusadóssá^okról, 's ez a-dósságok néha más tárggyá is áltváltoztathatók, mellynek birtokával a' tőke szabad elreudelkezése és meghatározott kamatok öszvekapcsol-tatnak, — ezáltal e' papirosok a' kereskedés külön tárgyává lesznek, niellyet ismerni statusférjíiaknak , kereskedőknek és tőkebirtokosok­nak egyiránt, szükséges.

A' statusoknak azon feltételeket, mellyek alatt adósságaikat csinál­ták, 'a mellyek a' statuskötlevelekben előszámláltatnak, csak azért is kei-

STATUSPAPJROSOK 151

Jetik tellyesitniük, mert jövendő hitelük innen függ, mert csak igy reménylhetik, hogy a' tőkebirtokosok ujabb alkukra is hajlandók lesz­nek , ha azokat a' status szükségei kívánni fogják. —'Vannak ugyan nem kevés példák , hogy olly statusok is , mellyek adóssági köteles­ségüket épen nem teljesítették , hitelt mindazonáltal, ha bár drágán vásároltat is, ujíar nyertek. A' tőkebirtokosok t. i. igy ^okoskod-nak : hitelre szüksége vagyon a* statusnak, 's ha ügyetlen financzmi-nisterek, vagy a' környülállások által odajutott, hogy tartozásait hiven nem telyesitheté, taiiáososbiiak fogja tartani jövendőben annál hívebben telyesiteni kötelezéseit , hogy az eikerülhetlenül szükséges hitel hijjával ne legyen. 'S ez okból , több csalódások után is, min­denkor találkozandanak ollyasok , kik hasznos feltételek által inge-reltetve, kölcsönözni fognak olly statusoknak is, mellyek csak imént szavokat megszegték , főképen , ha értelmesebb ministerek álla­nak a' kormánynál, 's bizhatni, hogy a' kötelezések telyesitésenem puszta szándék fog maradni.

Efféle nyilványos statuskütlevelek, jelenleg, csaknem minden statusokban találtatnak, 's különfélék, ugy annyira, hogy természe­tüket, értéköket, kamatjaiknak minemüségét csak külön stúdium ut­ján megtudhatni. Ezelőtt a' statuskütlevelek szintúgy, mint a' pri­vátadóssági kötelezések, szabott határnapokig, adattak-ki, mellyek-nek elfolyása után a' köicsünüzatt tőkék a' status által vjsszafiiaet-lettek , ha becsület és hitel puszta hangoknál egyébnek tekintettek; 's efféle adóssági levelekért a' kikütütt kamatok mindaddig folyton folytak, míglen a' tőke egészen vissza néni téríttetett. Számosb ap­róbb statusok találtatnak még most is , mellyek adósságaikat ekkép füzetik vissza, 's ezek neiu szeretnék, ha hiteiezőjik a' kütleveleket kezeikből kibocsájtanák. De a' nagyobb statusok hasznosbnak láták az ujabb időkben, ha kütleveleik forgását a' lehetőségig előmozdítják, 's igy a* kölcsönözök neveit iraták-be részint kötleveleikbe , de ela-dathatásukat könnyebbé tették , részint csak a' birtokost illetőleg a-dattak-ki a' kötlevelek , 's igy aztán kiki , a' nélkül hogy azt hírül adná a' statusnak, sajátját eladhatá. De ha a' hiteleiő neve valami-kép'előfordult a.' kötlevélbsu , akkor annak, az eladatásnál, át kel­letett íratnia. Több mód fejlett-ki idővet, mellyek állal tőkéket sze­reztek magoknak a' statusok, 's abban állottauak mind e' módok, hogy hitcJezőjikuek szebbnél szebb kilátásokat nyitáuak. Vagy olly feltételek alatt vétettek fel t. i. a' pénzek, inellyek a' lókebirtoko-soknak a' lehető legnagyobb hasznot Ígérték, vagy pedig olly utak nyittattak meg, mellyek által a' beváltás megküiinyebbittetett , 's a' vallottból folyó bevétel, minden adó alól felmentetett. Az első az úgy­nevezett annuitások által történt-meg ; lckötelezé t. i. magát a' status, a' hitelezőnek, évenként, meghatározott summát füzetni, mellyet egyéb utón ennyi kényelemmel meg nem szerezhetett volna, llly summák vagy időbérek, az az, bizonyos időre szabottak, p. o. 4 9 , vagy 99 évre, 's ez idő töltével megszűnik a' bérfüzetés i s , a' tőke pedig , mivel az évenkénti bér, a«t , annyi esztendők elfolyása a la t t , ugy is felűlhaiadá, vissza nem téríttetik; — vagy pedig mindaddig jár-ki a' szabott díj , míg a' tőke is vissza nem füzettetik, a' mi mindazon­által nem áll kötelességében a' statusnak, \s egyedül csak tetszésé­től függ. —- Ide tartoznak az ugy nevezet leslbérek és ' tontinúk is . Azok által a' kölcsönözönek, egész életére , meghatározott jövedelem igértetik ; a' testbéres éveivel gyarapodik a' jövedelem is , 's ezért többen lépnek illy feltételekre , mert .-pehely tőkéjükből több jöve­delmet nyernek ez utón, mintha azt egyébre szánták volna, llly test­bérek gyakran mások életére is 's nem a' hitelezőére, szabattak, ol-lyasokéra t. i. kik számos éveket remélhetének még, és közönsége­sen ismertettek. így Fraucziaorszügban számos testdijak szabattak a'

152 STATUSIG PIROSOK

király 's eg3'éb nagyok életére, mert valószínűnek látszott, hogy ezek életök mennél hosszabbra terjedéséről gondoskodni fognak, e' testbérek birtokosai azokat másoknak is általengedheték, 's örököl­tethetek : azon személynek életétől, mellyre szabattak , függött a' bér. — Tontinúk ollyas alkuk, mellyek által a' status a' tőke több részvényeseinek a' szokottnál nagyobb kamatokat igér , ugy hogy a' kamatok egyiránt osztassanak fel a* részvényesek között, 's a' tovább élőknek a' meghalálozottak kamatjai is kijárjanak. Ez alkuk többféle módosításokat vehetnek fel.

Legnagyobb kiterjedésük mindazonáltal az örökös bérek, mellyek status-és pnblicumtól egyiránt kedveltéinek , 's mellyek nevekedésök, és könnyű béváitásmódjok által kétszeresen érdemlik figyelmünket. E' statusadcssági papirosok és nyilványos kötlevelek értéke egyedül azon alapul, hogy~~l,) adók által annyit szerez öszveévenként a' nép-, hogy a' kikötött kamatok pontosan füzettethetnek , '» 2) annyi iga?.-ságszeretettel, okossággal és kormánybölcsességgcl bimak az ural­kodók , hogy pontos füzetesről híven gondoskodnak. Mind ez adós­ságok tehát a' nép jövedelmén alapulnak, 's egyedül csak magasított jogok ennek birtokára, mellyek mintegy valóságos jószágokká letté­nek azáltal, hogy papirosra , írásba hozattak , vagy a' status nagy könyvébe iktattattak. Az európai statusadóssági papirosok öszevesé-gét meghatározni több okokból nehéz. A' Hermes számolásai szerint Európa 375 millió porosz tallért füzet évenként kamatul hitelezőjé­nek; ha felvesszük, hogy áltáljában minden kamat öt tallérjával szá­zától számitható, ugy 7500 millió tallérokból állanak a' tőkék. De még e' számolás is a' valóság alatt maradt, nem hogy azt felülhalad­ná. Ha százától háromra tesszük a' kamatokat, mint. Angliában a' nyilványos adósságnál szokás, ugy még nagyobb summa fog kelet­kezni. E' papirosok kézről kézre mennék, 's minekutána minden for­gásban levő árulioz becséhez mérsékelt eseretőke kívántatik , felte-hetni, hogy a' statuspapirosok évenkénti kereskedéséhez 60—100 millió tallér kész pénzben szükséges. Uly 's talán még nagyobb ki­terjedésű tőke áluoztatik fel e' kereskedésnek , evvel vásároltatnak az alattvalók adnjinak termékei, a' nélkül, hogy azok hasonértékü init nyerjenek. Mintegy száz millióval többet lehetne, e' számolás­nál fogva, termesztésre és eleményre szánni, ha a' statuspapirosok épen nem léteznének, 's ha az alattvalók azt , mit e' kamatokra fü­zetnek, magok hasznára fordíthatnák. — Colfiniére párisi ügyvéd ide szóló munkája német fordításban (Schmalz titkos tanácsostól) illy czim alatt jelent-meg : Die Stockbörse und der Handel viit Staatspa-piercn, Berlin, 1824. Günther ellenirása Ob die Geselzgebung den Lieferungshandel mit Staatspapieren verbieten volle? Lcipz. 1825 , több tekintetben figyelmet érdemel.

I . A n g o l s t a t u a p a p i r o s o k . Anglia adósságai minden sta­tusokéi közt legletemesbek ; évenként 210 millió porosz tallért fizet kamatul bitelezőjinck. De a' hűség, mellyel elejétől fogva minden időkön keresztül kötelezéseit pontosan telyesitette, 's a' status sok á-gazatu hatalma á l ta l , statuspapirosai ma is legdrágábbak a' világ­vásáron. 'S ha értékök ingadoz , azt nem a' status hitelének emel­kedése vagy.süllyedése, — mert honának hitelét kebelében viseli min­den Angol— hanem egyéb környületek, mint p. o. tetemes summa, kész pénzt kívánó kereskedési meréuyek, háborui.öltségek 's több effé­lék okozzák.

Az angol statuspapirosok főkép örökös kamatuakból állanak, 's ezeket kelletik értenünk, ha angol stoc£-okról, p^ecf-ekről , úgy mint a' kereskedés tárgyairól, szó vagyon. Elnevezéseik különbfélék; neveztetnek részint a' kamatok különfélesége szerint 's igy vannak 3, 4, 5 procentos stockok, részint bizonyos finauczmunkálatoktól, mel-

STATUSPAPIROSOK 15 3

lyekre fordíttatnak. így p. o. reduced fonds-n&k (leszállított tőkék­nek) neveztetnek azok , mellyeknek kamatjaik minekutána a' tőkének névérték szerinti béváltatása ajánltatott volna, lejjebb szállíttattak ; nem különben ollyas tőkék is , meliyeknek értéke kisebbre szorítta­tott, hogy azon kornak, mellyben történt a' leszállitatás, kamatmér­tékével egyarányba hozattassanak. 1751, minden kölcaönök , mellyek külön tőkékből füzettettek vissza, parliameuti parancs következésé­ben eggyé olvasgattak , innen az ugy neveztetett: consolided annui-ties. De mind ez elnevezések a' birtokosra és vevőre nézve kevés kü­lönbséget tesznek , sőt az alapított és nem alapított adósságok közöt­ti különbségre is adók 's vevők kevés tekintettel vannak. Mert ám­bár alapított adósságoknak azok neveztetnek, mellyeknek kamatjaira, és visszafüzettetésére külön statusjövedelem rendeltetett, a' nem ala­pítottak pedig ennek híjával vannak , még is szintolly pontossággal fizettetnek az utolsók kamatjai i s , 's alapitottpkká válnak, ha a' status azokat köz úton visszafizetni többé jónak nem találja, V ha a' hitelezők e' változásban megegyeznek. — Az alapított adósságok fo­konkénti törlésére törlőtöké (sinkiug fond) alakíttatott , 's ez a' köt-leveíek mindenkori folyamatjok szerinti visszavásárlásával foglalatos­kodik : olly intézet ; melly minden jól elrendelt 's adósságokkal bíró statusban már is utánaztatott. Angliában ez intézet, miolta csak létez, a' stockok hiteiének fenntartatására szolgált, mert adók 's ve­vők közt az utánok való kérdezősködést fenntartotta, 's fenntartja annál biztosabban , mennél eró'sebb, mert ig3' számosh kotlevelek vis­sza vásárlása ál tal , könnyen fel is rúgtathatja értéköket, ha neta­lán hanyatlani kezdenének. E'felett az is , hogy erős törlőtőke mel­lett , mindenki könnyebben talál vevőket papirosainak, ezeket a' kö­zönségnek is kedveltebbekké teszi. Mert tőkebirtokosnak nem lehet kedvesebb semmi , mint ollyas papirosokat bírni, mellyek azon felül, hogy biztos kainatuak , minden pillanatban veszteség nélkül sőt néha nyereséggel is béváltathatnak. — A' különbféle angol adósságok 's az ide tartozó intézeteknek történetei csak ollyasokra nézve érdekesek, kik az egyetemi finaneztudományba mélyebben behatni ügyekeznek , vagy stoek-kereskedéssel foglalatoskodnak. De nyilványosan folyván le minden nyilványos ügy Angliában, e' tárgyat is GreUier Hi&torif of natlonal debt czimü munkájából tökéletesen ismerhetni. Ennek 's Hamilton ismeretes Írásának rövid kivonatát adja: Compendium of finance\ London , 1822.

Nagy része az angol stockoknak ugyanegy kézben marad állan­dóan , mert községek , n} ilványos intézetek és számos egyes szemé­lyek papirosaikat mint bizonyos, változatlan jövedelem forrásait el nem adják; de még is annyian adatnak-el, és vétetnek meg minden­nap , hogy a' stockok az angol kereskedés egyik nevezetes ágát te­szik. Három procentos stockokkal folyván jobbára a' kereskedés, az újságokban hirró tett érték ezeket illeti , 's ehhez mérsékeltetik az­tán a' 3J-, 4, 5 és ö proceníos stockok értéke is. — Statuspapirosok, mellyeknek tőkéji bizonyos idő múlva visszafüzettetnek , vagy egész kiterjedésükben stockokká (állandó törzsökadósságokká) változtatnak, mint p. o. kincskarnara-levelek , nagybillek 's több effélék, természe­tesen nag5robb értékűek a' többieknél. A' statuspapirosok hitellép-rsőjének legjobb mértéke azon kamattól vétetik , meilyet magok a' földek adnak valanielly statusban. Már pedig a' földek Angliában békesség idejében Iiarminczhat 's háború alatt harmincz évi.jövedel­meikkel füzettetnek-meg, az az , tőkéjét békességben 2-f, és háború­ban 3-J- procentokkal szánhatja földekre a' polgár. Minekutána pedig a' három procentos stockok folyainntja a' közelebb lefolyt harmincz-öt években 58 és 82 között százáért ingadozott, világos, hogy a' stockok csal: alig haladták felül a'földek kamatját, mert 82 nél mint-

154 STATUSPAPIROSOK

egy 3j kamatot ad stockokban a' tőke. — Az, ki stockokat VPS* An­gliában , külön , ide szóló oklevelet nem kap a' statustól, de neve, 's charactere béiratik a' nemzeti adósságok nagy könyvébe , 's tőké­jéről és az ezt illető kamatról gondoskodtatik. Ha ki egészét vagy részét eladja, az , adó 's vevő nevénél, feljegyeztetik. Kaphat ngyan bizonyítványt tőkéjiről a' hitelező , de az nincsen semmi befolyással a' stockokra , 's a' birtokos eladhatja tőkéjit , a' nélkül , hog.' bizo­nyítványa után kérdezősködnének. Minden stockbirtokosnak tehát tő­kéjit vagy magának , vagy külön meghatalmazott által bé kell Írat­nia , a' kamatokat felvennie 'sat. Ezer meg ezer stockbirtokos jelen-vén-meg a' számvevők előtt, ezeknek szükségkép el kellene téved­niük , ha a' tőkék béiratásában és a' kamatok felvételében külön stockkalmárok nem járnának el, kikről, amúgy is ismeretesek lévén, feltehetni , hogy telyhátalmaikat csak gondos vizsgálat után vállal-ták-fel. \S még is alig van példa, hogy e' véghetetlen téren csalás történt volna. — Egyébiránt ez ügy az angol bankra bizattaíott. A* jegyzőkönyvek abécze rendé szerint készíttettek, és több szobákat íoglalnak-el, 's ezek ismét a' jegyzőkönyvek betűjivel és kezdő szó­tagaival jeleitettek meg. így könnyíi szerrel akadhatni mindenki ne­vére, 's igy a' kamatok félévi, és ICO millió porosz tallért felül­haladó summája tizennégy nap alatt füzettetik-ki.

II. F r a n c z i a k a m a t o k é s n y i l v á n y o s a d ó s s á g p a p i ­r o s o k . Francziaország nyilványos adóssága a' korábbi időkben ma­ga megett hagyá még Angliáét is. XIV Lajos halálával az mintegy 900 millió porosz tallérra ment, Angliáé csak 300 millióra. E" vi­szony megváltozott. Az angol nyilványos adósság ezelőtt néhány év­vel talán hétezer, a' franczia alig ha hatszáz millióból állott. Oe Francziaország adósságait nem a' tőkeértékhez, hanem az évenként füzetendő kamatokhoz méri ; 's ez épen a' helyes számolás, mert mind a' két status már csak az illető kamatok füzettetésére, nem a' tőké­kére is köteles. 'S igy Anglia évenként mintegy 2 1 0 , Francziaor­szág ellenben vagy 60 millió porosz tallért füzet évenként kamatúi hitelezőjinek.

Anglia ha veszt-é e' különbség által ? annak vizsgáitatása nem ide való. Csak azt akarjuk itt megjegyezni , hogy Anglia nemzeti gazdagsága ez időközben is a' francziáuál inkább nevekedett, 's hogy az angol kamatok mindenha jobb hitelüeknek tartat tak, és jelenleg is magasb értékkel birnak. — A' franczia statusadósság történetei nagyon is gonoszak. — A' Régens XIV Lajos halála után a' tőkéket 's a' kamatokat egy harmaddal lejjebb szállitá , 's miiid ezt önkénye­sen , a' hitelezők egyezése nélkül. De még is rendetlenül füzettetett minden , mint azelőtt. Egy Skócziából oda vetődött Law nevű terv-kovácsoló , jelent-meg e' szorultságban 's a' statnsadósságot papiros által törleni Ígérkezett. Nagyobb zavar lőn a' zavarból. Mindenféle munkálatok, egyik álnokabb és gonoszabb a' másiknál, próbáltattak, hogy a' finanezok megjavuljanak, 's a' nyilványos adósság lejjebb szállittassék. A' hitelezők követeléseinek önkényes csonkításán dol­gozott mindegyik , 's vigasztalást csak annyiban nyújtott, hogy még is nem veszett oda éppen minden. — A" revolutio egy időre minden adósp.ági követelést megsemmisített, 's még a' tőkéket is , ugy hogy a' múlt század végéveiben ütfrancot kamataló tőke tiz, sőt három fran­con is vásároltatott.

1798 uj rend hozatott-bé. A' rég i , annak ismert adósság t. i., minekutána az emigránsok követelései egészen semmivé tétettek, üév-és kamatértékének egy harmadára leszállittatott, 'sj e' harmad öt procentos ugy neveztetett éviségekre (annuités) általtótetett. Ezek az egyé-olvasztott harmad (tiers consolidé) neve alatt ismertetnek, 's a' |elen sta<nspapirosok nagy részit teszik. Kamatjaik 1798. -46,302,-

STATUSPAPIROSOK 155

000 francból állottak; 1822 már 178,364,560 francot kamatoltak a/, ide tartozó örökös és alapított statuspapirosok, annyiraszaporodtak-meg. Ezeken kívül még több nem alapított summák kamatjai is fü-zettetnek, és 40,000,600 francot kívánván évenkiat a' törlőtőke, 's ideszámlálván a' közelebb lefolyt spanyol habárára szánt ujdonnan uj négy millióra telő kamatolásokat , mind ezek 60,000,000 porosz tallért adnak évenként. A' spanyol háború alatt már ismét rendet­lenül íüzettettek a' kamatok, 's itt ott hátramaradások történtek. Ezek 's hasonló a" háború által szerzett adósságok öt procentos kötlevelek-kel íüzettettek ugy , hogy ezek néhány év nitilva telyes névértékök szerint béváltassanak. E' kötlevelek megismeréseknek (reconnaisances de liquidation) hivatnak , és szintúgy eladható papirosok. Öszvesen vagy 300 millió francról szólanak, de egy tizedé e' summának már is beváltatott. A' júliusi napok olta, 's már ezek előtt is vagy két évvel pontosan füzettetnek a' kamatok V a ' franczia statuspapirosok értéke , nem különben mint Napofeon idejében , mindég inkább 's inkább nevekedik. — A' summák béiratásának, törlésének 'sat. elren-delkezése nem igen különbözik az angol bank módjától. Az ugy ne­veztetett nagy könyvbe (grand livre tles dettes p'ubliques) irattatnak-bé, 's külön ievéí szól minden ejryes tőkéről, és Így mennyi követe­lés annyi levél. A' nagy Könyv tizenegy osztályból á l l , ugy hogy a' nyolcz első osztály az abéczé betüjit, a' kilenczedik a' községek évi-sé'geit, a' tizedik az állandó és által nem tétethető éviségeket magában foglalja. A' tizenegyedik nyilványos testezetekről, stockkalmárokról, bankierokról. 's tőkebirtokosokról szól, kik rendesen számolnak a* számvevőkkel. E' könyvekből világlott-ki 1821, hogy a' franczia sta-tuspapirosoknuk egy harmada állandó és el nem adható, 's igy csak két harmaddal kereskedhetni. — AU pedig a' beírás; 1) a' birtokos kereszt-és nemzetségi nevéből. 2) az illető, kamatból. 3) azon osztály vagy sor s/.ámából, mellyhez tartozik. 4) a' legközelebbi füzetes ha­tárnapjából. 5) a' béiratás számából 's a'nagló oldalából. Egyes sze­mély 5ö francnál kevesebbet bé nem irathat : községek igen. Ha ki el akarja adni béiratását, a' tulajdonos vagy ennek külön meghatal­mazottja kinyilatkoztatást ád-bé aziránt a' kincskamarának, melly-nek valóságáért valamelly stockkalmar öt évig kezes marad. Egyéb nem eladásból származó általtételek , egy, a' tulajdont érdeklő bizo­nyítvány bémutattatásával történhetnek-meg. Ha végintézet vagy a-domány következései, jegyzői bizonyítvány szükséges. Ha birói íté­letnél fogva történik meg az általtétel, a' jogról szóló oklevél birói személy által mutattaiik-bé. — Az öt procentos éviségek divideudjei félévenkint, Mart. 22 és Sept. 22 füzettetnek ki. A' füzetes bélyeg­gel jeleitetik-nieg az oklevél hátulján , 's még külön nyugtatvány is jár érette. —

Az egyé-ölvasztott ötprocentos beiratásokon kivül, még egyéb statuspapirosok is vannak Francziaországban. Ide tartoznak :

1 a' már felébb emiitett megismerólevelek (reconnaissances de li­quidation). Ezek kétfélék a) 1000,5000 és 10,000 francokról szó­lók. Illyésekkel kamatlevelek is kijárnak 's az ezer francu kötleve­lek sárga , az ötezerről szólók kék , 's a' tízezerről veres papirosuak. b) 1Ő00 francnál kisebb summákról szólók. Ezek fehér megisme-roleveleknek is hivatnak, mert fehér papirosuak. Kamatleveleik nin­csenek, 's a' füzetes a' kötlevél hátulján jelelteti't-meg. Több™fe-hért sárgával vagy sárgákkal beválthatni, 's az ezer forint alól ma­radt summáról meg fehér adatik-ki. A' fehérek közönségesen fél procentóval alantabb állnak a' többieknél. Ha ki efveszejtéstől fél­tené megismerőleveleit, ezeket a' kincska;narábau lerakhatja. Itt uj bizonyítványt vészen a' tulajdonos (recepisse á talon) 's ez háti­rat által meg másra általtétcthetó. A' kincskaistarai levelek adás 's

1 5 6 STATUSPAPIROSOK

vevésben egyértéküek az eredetiekkel, 's ezekkel, ha hátirataik hi­vatalosan megvizsgáltattak, mindenkor béváltathatók. Vannak 10,000, 25,000 és 50,000 francról szóló kincskamarai bizonyítványok; fehér papirosra nyomatva, de a' tízezerről szólók veres, a' huszonötezer­ről fekete , 's az ötvenről kék betűírással.

2. A' bankactiák. Minden actia 12,000 francból áll 's évenként 60 francot kamatol. A' kamatokat felülhaladó nyereség két harma­da még azon felül a' részvényeseknek jut. JTa a' nyereség a' kama­tokra szükséges summán alul marad, a' kamatok a' nyereség egyik harmadából alakított pótlótokéból füzettetnek-ki. Ez actiák eladha­tók. Altaltételök a' tulajdonos kinyilatkoztatására történik meg , 's ez, vagy az erre külön meghatalmazotté lajstromba vételik, «s bank­vagy stockkalinár által megbizonyittatik és megerősíttetik. A' bank­actiák ingatlan tulajdonokká is áltváltoztathatók. A' részvények száma 60,000.

3. Paris városának kötlevelei. A' számos községi adósságok fe­deztetésére , 1816 hatalom adatott a' párisi municipalitásnak 1,500, 000 évi béreket alakitarM, de az eladás rövid Hó alatt fenakadf. Felhatalmaztatott tehát a' város 33,000 uj adóssági levél kiadatására. Egy egy levél 1000 francról szólott, ugy hogy 1829 visszafüzettes-senek. E' határidő eltöltével u j , módosított kötlevelek adattak-ki. A' felébb említett kötlevelek hatot kamatoltak százától , 's a' kama­tok minden éviiegyedhon füzettef.ek-ki.

4. A' hidrészvéuyek. — Actiáji egy társaságnak , mellv három hidat építtetett a' Szajnán. 3780 darabból állanak 'a 1000 francról szól minden darab. A' kamat évenként a' részvényesek gyűlésében határoztatik-meg. Fíigg pedig a' kamat a' hid bevételétől, 's ez e-gész egj" harminczadig kiosztható. Ez r

lfí pedig három részre szakad,

inellyeknek egyike a' hidak fenntartatására, ketleje pedig a' tőke gyarapittatására szánatik. Az actiák 1897 Június 30 füzettetnek-ki. Megjegyezzük végre

5. lerakó cassája is van Parisnak (caisse des depots et ennsigna-tions) melly.be kész pénz , vagy franczia banknóták béf'ogadtatnak 's hármat százától kaniatolnak , ha harmincz napnál tovább maradnak a' cassában.. A' lerakott pénz minden pillanatban visszaváltható.

111. A u s t r i a i s t at us p a p i r o s o k. Aastriának sok adóssá­gai maradtak a' régi időkből, és tartozásait a' franczia revolntio kitöréséig hűven telyesitette. De a' franczia háború, 's a* szükség ollyas szabályókat hozának , mellyek a' nyüváuyos hitel fenntartá­sára kevésbé alkalmasak valának. Ide valók: 1) a' papirospénz szer feletti szaporodása 1797 olta; inert egész eddig a' bécsi bankoc/.é-dulák az érczpénzzel alkalmasint al pari tartattak, nyilványos cassák lévén, holott azokat mindenki teljes értékökben ezüstre beválthas­sa. De ez évben már megsxoríttatott a' beváltás 's a' következő ben végkép megállíttatott, 's a' czédulák annyira szaporittattak, hogy rövid id» múlva az ezüst pénz értéke alatt lévén , mindig mélyebbre süllyedének. Több eszközökhez nyúlt a' kormány , hogj' az innen származható bajokból valamiképpen kimenekedhessek, de mind Iiíjjá-ban. 179S azáltal ügyekezett magán segíteni, hogy a' status kötle­velek tulajdonosait, tőkéjiket, követeléseik vesztesége a la t t , har­mincz procentóval megtoldani kényszerité ; olly viszonylattal, hogy négy procentós tőkéjik ezentúl ötöt százától kamatoljanak. Conven-tiós pénzben tétetvén a' kölcsönök, természetesen kamatjaik is abban füzettettek. De a' papirospenz mindinkább! süllyedése által nehezére esvén ez a' kormánynak, sőt éppen lehetetlenné válván , 's próba-téte­l e , 1802, lotteriai kölcsön 's hasonló íinanczmunkálatok által ügyén segíteni, szintúgy nem igen gyümölcsözvén, ISII felökre szállít­tattak a' kamatok, 's hogy a' hátramaradó leien is könnyítsenek ,

STATUSPAPIROSOK 157

ugy nevezett váltólevelekre te'tetett által a' paplrospénz, 's ennél­fogva, öt régi papirosforintért egy váltó forint jutott ; azt vélvén a' kormány, hogy az új papirospénz értéke ezáltal ötször felül fogja múlni a' régit , 's a' papirospénz majdan egyértékü leszen az ércz-pénzzel. A' leszállított kamatok is 1811-t<5l fogva , ez uj nemben füzettettek. De a' váltó levelek mindig az irányzott érték alatt ma­radtak , 's az úgy nevezett Anticipatiós levelekkel toldatván inegujo-lag a' papirospénz, ez már is a' régi bankoczédulák értéktelenségére süllyedést, így tőkéjiknek és kamatjaiknak egy részét vesztették a' hitelezők, 's csak 1810 fordultak, a' monarchia ügyével együtt, jobbra a' financzok is. Kettőt tárgyazott főkép az ;ij íinanczigazga-tás. Először: a' papirospénz javítását, vagy, ha lehetséges, égész-leni eltöröltetését ; és másodszor a' stafushitel uj alapíttatását, 's ez utolsót azáltal, hogy részint jogaikba visszaállíttattak a' régi köve­telések , részint pedig uj , biztosított kölcsönök szereztettek.

1816 uj, kész pénzzel felkészült bank alapíttatott, rnelly az ál­tala kiadandó banknoiákat , mindenki kiváaatái'á , ezüstpénzzé való­sítsa. Munkálódását avval kezdé a' bank, hogy egy Július elsején költ hirdetmény következésében, minder.ki régi papirospénz summá­kat béküldhetett, 's érttök f-et uj , egy procentót conventióspénzben kam'atoló kötlevelekben , %-et pedig uj banknotákban , mellyek a' banknál conventids pénzre általtétethettek, válthatott. 'S így a' ki 7000 forintot adott bé a' bankba papirospénzben , 5000 ftot kötleve­lekben , mellyek öt^en conventiós forintot kamatolíak , és 2000 fo­rintot uj banknotákban , mellyek nyomban conventiós pénzre is által­tétethettek , váltott. De az illy szerrel nyert banknoták beváltására szükséges pénz meg meg fogyott, 's e' munkálatnak nem sokára vége lőn. Magok a' bankrészvények is megszereztethettek papirospénzen , ha ki egyegy 500 co'nv. forintból állóért "2000 forintot papirosban és 200 forintot conventiós pénzben adni kész volt. A' beváltott pa-pirospéuz megsemmisíttetett. — 1818 October 29-én alakíttattak az ismeretes Metalliquek. Szabad kölcsön nyittatott meg t. i. , 's azon feltétel a lat t , hogy a' tőkék egyik része kamatoló statnspapirosok-ban , másika pedi'^ papirospénzben tétessék le. Egy régi száz forin­tos kötlevélért, 8 0 , 1 0 0 , 110, 120 vagy 130 váltó vagy anticipa­tiós forintokkal megtoldva, a' mint t. i. ö , 5 , 4 J , 4, 3| vagy 3 procentos volt a' kötlevél, járt -k i egy uj statusadóssági kötele­zés 100 conv. forintos tőkérdi 's öt forintos kamatról. Mivel pedig elégséges pénzalapról is gondoskodtatott , 's azon felfii, hogy hűven füzettetnek a' kamatok , nevezetes törlőtőke is képeztetett, úgyhogy kötleveleit mindenki, tetemes veszteség nélkül, cl is adhatja, — ezeknél fogva rövid idő alatt hitelt nyertek a' metalliques-k, 's az országlás íir.ancziáji annyira erősödtek meg általa, hogy a' status hitelét még ennél is egyetemibb hasison alapitá. 1817 Januarius 22 angol módra organisáítatott a' törlőtőke , 's minden adóssági pénz­alapok eggyé olvasztaitak, 's 1818 már annyira rendeltetett el az egész ügy, hogy még a' régi kötlevelek birtokosainak is adatott re­mény jogaiknak valahai visszanyerhetésére , 's e' remény az említett régi kötleveleket is ujolag némi folyamatba hozta. A' régi , 1811 kamatjainak felére leszállított adósság t. i . , egyegy milliónyi részek­re (seriesekre) osztatván , évenkint öt series - a' sors határozása sze­rint - kamatolási jogaiba visszalép , más öt pedig a' törlőtőke által •visszavásároltátik és semmisittetik. — A' váltó és előzőlevelek fo-konkiiiti eltöröltetése á l ta l , már is az ujabb banknoták 's minek ezek csak következései, az ezüst pénz tetemesen gyarapodott. 1821 az 1815 olta szerzett uj adósság, vagy is az ugy nevezett nietalli-ques-k 207 , 960, 290 forintokra tétettek, 's a' törlőtőke viszony­lata az aao»sághoz j£ állott szintúgy mint Angliában. E' papirosok

158 STATUSPAP1R0S0K

hitele időközben igen nevekedett. 48- ró l , holott 1817 állottanak, 1823 kezdetén 86-ra, 's a' közelebb múlt orosztörök háború alatt már 95-ig felmentek. Jelenleg ( 1 8 3 3 , December) 03 —94 közt állanak.

A' metallíques-kon kívül még a' Rothshildi sorsszámok is figyel­münket érdemlik. Az austriai kormány t. i. 1820 egy Parish és Rothschild uraktól alakított társaság által 20,800,000 forintból ál­ló lotterai kölcsönt, 's kevéssel utóbb egy 37. millió conventios fo­rintokra telőt is vön fel. Az első kölcsön részvényesei tó'kéjikön kí­vül kamatok helyett praemiumokat nyerhetnek, ha 1840-ig, midőn a' tőkék visszafizettetnek , számaik húzattatnak. Egy 100 forintos sors­szám legcsekélyebb nyeresége 120 f-ra, a' legtetemesb 120,000-re határoztatott. A' tőkék csak húsz év elfolyasa után füzettetnek vis­sza. A' második kölcsön 1820 Július 28 négy procentókkal megnyit­ta tot t , ugy hogy 1840-ig szinte lefolyjon. Egyegy sorsszám 250 coiiv. forintért j á r , húsz évi kamattal. Az, hogy négy procentonál is többet kamatoljon a' sorsszám , az időtől, mellyben huzatik, 's a' ráeső praemiumoktól függ. Az elsőbb kölcsön sorsszámainak értéke (Dec. 1833) , 198 ~ 199 's a' másodikéinak 132 — 133 közt inga-doz. A' tőkék 1840 füzettetnek vissza.

A' nemzeti bank is 1817 és 1818 ujolag organizáltatott. Rész­vényei 500 conventios -forintról már is 1000-ig felmentek , 's ked-vencz papirosokká levének , és mintegy 60'fontot kamatolnak éven-kint. E' bank jelenleg egy részvényes választottság által helyes elvek szerint, 's a' kormánytól függetlenül, igazgattatik. Az ország-lás , e' függetlenség előmozdítására, a' magának tartott 50,000 rész­vényeket a' banknak álta'engedte.

IV. P o r o s z s t a t u s p a p i r o s o k . Poroszországnak 1787-ig nem voltának statusadósságai, 's tetemts kincseket bírt kész pénz­ben. 1806 30 miil. tallérrá teltek adósságai, mellyek szabott ha­táridőkben lefüzetendok voltak , 's mellyeknek papirosai ennélfogva a' kereskedésre kevésbé alkalmasak valának. Csak az J806-ki boldog­talan franczia háború, 's az 1 8 1 2 — 15 közt lefolyt, szaporította a' porosz statusadósságot, 's ennek papirosai azolta szintúgy keres­kedési árut alakitanak a' világ vásárain. 1820 a' tőkék 180 millió tallérnál többre, 's az évenkinti kamatok 7,637,177 tallérra számít­tattak. Több millió semmisittetett - meg azolta a' törlőtőke által. A' porosz statuspapirosok közül következendők vannak folyamatban :

1) a' szorosan ugv neveztetett statusadóssági levelek, mellyek az adósság legtetemesebb részét teszik, és 1820 4,780,000 tallért kamatoltak. Kötleveleik, név nélkül , csak a' tulajdonosnak szólanak, *s kamatjaik, 4 százától. Ezek évenkint 1 Jan. és 1 Jul. füzettetnek, nem csak Berlinben, de minden főcassáknál átaljában 's tétettek ren­delések , hogy már a' külföldön is. Ha al pariig felmentek e' papi­rosok , évenkint egyegy millió visszatéríttetik. Iírtékök 1820 — 23 67 és 75 közt ingadozott, 's 1828 már a' 90 is felülhaladta. A'pót­lásra szánt statusadóssági levelekből praemiurnlotteria alakíttatott , ugy , hogy 30 millió illyes papirosok, praemiumlevelckkel megtold­va, telyes névértékök szerint adattak e l , és tjz , félévenkint egymás­után következő, húzásokban játszattattak - ki. E' sorsszámok 120 — 1 3 0 , sőt magasbra i s , felmentek. 1833 Novemberben 101 — 102 közt ingadoztak.

2) Az angol kölcsön kötlevelei. Állanak öt millió font sterling­ből , öt procentóval. 1846-ig, a' kötlevciek visszavásárlása, vagy be­váltásuk al pari által , téríttetnek meg. A' kötlevciek angol pénzről szólanak, 's kamatjaik Londonba füzettetnek. Poroszországra nézve áltáljában feltételeik nem a' legkedvezőbbek. Londonban ellenben, még kiadatásuk előtt , 80-ig felmentek.

STATTJSPAPIROSOK 159

1822 más íinanczmunkálat von kezdetet szintúgy Ang l i ában , Hotschild á l t a l . Ez hasznosabbnak, 's a' financzelvekkel egj 'ezőbbnek látszik, és szorosan véve nem is uj adósság , 's csak a r r a i rányoz-tatott m u n k á l a t , hogy a' porosz s tatusadóssági levelek egy része in-directe a' száraz föld egyéb vásáraira te tessék á l t a l , 's folyamatjok honn kevésbé nyomattassék. Szereztetett pedig azon feltétel a l a t t , hogy két mill ió font s ter l ingér t s tatusadossági levelekben, meg két millió font sterling á 6| porosz ta l lé r angol kötlevelckben kölcsönöz* t e t e t t , mellyeket a' porosz kormány í 'okonkint visszavásárlaui 'a vé­lük adóssági leveleit beváltani fogja.

Ez adóssági kötleveleken kívül még kurmark i t a r tomány i köt le-velek {kurmSrkitche landtchaftlielie Obligationen) is vannak a' ko­rábbi időkből ,. és hypothekai levelek k i rá ly i uradal inokra . Az utób­biak 1806 eredtek. Négy procentós kamatuak mindketten 's vagy 9 miliióig felmennek. — Mind ezek statuskötlevelek. De vannak több mill iókra telő ta r tományi és városkötlevelek is, me l l j eknek szintúgy folyamatjok v a n , 's nevezetesen a' b e r l i n i , königsbergi és danzigi papirosoknak is. Az ugy neveztetett záloglevelek is hasonlókép 50 — 80 mil l ióra telő tőkét a l a k í t a n a k , mel lynek részvényei szintúgy adásvevés tárgyai 's biztos kamatokat adnak. A' kormány engedelmé­vel t . i . több porosz tar tományokban egyesületeket a lap í to t tak a' földbir tokosok, m e l l y e k , közkereskedés a l a t t , tőkéket felszednek, 's ezeket egyes földbirtokosoknak kölcsönzik. É' záloglevelek, mel-lycknek legcsekélyebbike 25 , és legtctemesbike 1000 forintról szól, már 1806 előtt is nyilványos kereskedés t á r g y a i voltak. Mivel azon­fe lü l , hogy pontosan füzettettek a' kamatok , magok a' tőkék is fel­mondás után , vagy nyomban vagy fél év múlva vissza t é r í t t e t t e k , szép keletjük volt. De 1806 köz rendetlenség váltván fel a' r ég i rende t , zavarba jöttek a ' füzetesek i s . \S így t ö r t é n t , hogy a' po-meraniai egyesületéin kivül , kötleveleik nagyon is vesztettek.

A' porosz papirosokhoz valók végre a ' bankkötlevelek i s , mel-lyek kézről közre mennek, jól lehet csak a' tulajdonosnak szó l l anak , 's ál tal tételüknél törvényesen erősí tet t engedmény szükséges , a ' mi nem a' több iekné l , mellyek pusztán au por teur czimeztetnek. A' k i ­r á ly i bank két és három procentós pénzeket vesz fel évenkint , 's ap

beküldött t ő k é k e t , ha ugy kívántat ik vagy m i n g y a r t , vagy, nagyobb summáknál tizennégy napi 's egy hónapos felmondás u t á n , visszaté­rí t i . A' füzetesek mindazáltal .Napóleon hatalmas befolyása á l ta l ren­detlenebbekké lőnek, főkép minekutána minden pénzforrásai bedugul­tak. 1808 olta ugyan pontosság és rend ismét v issza léptek , de több környüle tek , ugy l á t sz ik , mindeddig meg nem engedték., hogy t a r ­tozásainak , a' régiebb tőkékre nézve is eleget tegj 'en. Folyamat jok 82 — 84 közt úngadoz. De a' kormány ez adóssága eltöröltetését is igére*.

'V. Or os z s t a t u s p ap i r o s o k 1 SlO-ig Oroszországnak nem igen voltának egyéb nyilványos adósságai, mint 83 millió forint Hol­landiában , mellyek az amsterdami vásáron kivül köz kezekben csak alig forogtak. Ezek számos éveken keresztül al pari á l lanak. 1810 mindazonáltal egy húsz mill ióra telő kölcsön hat procentós assigná-tákkal m e g n y i t t a t o t t , 's ér t té az országlás 10 millió ezüst rubelt 6 procenloval kötelezett - le azoknak , kik. öt év múlva tőkéj iket vissza­kívánnák. A' kormány t. i. ez utón a' szertelenül nevekedett assig-natákat gyériteni , és semmisítvén a' bégyülendő pap i ros rube leke t , magát a' papirospénzt fokonkint al pari emelni , , vagy épen végkép eltörölni ügyekezett . Czélját ugyan cl nem éré e' kölcsön , de erős lábra állitá az országlás h i t e l é t , pontosan te l jes í t t e tvén minden fel­tételek. Nem csak hogy hiven tüzet te t tek a' k a m a t o k , de még a' tő­kék i s , közepette a ' legbájosabb környü iményeknek , mellyekbe a'

100 STATUSPAPIROSOK

franczia háború Oroszországot döntötte , egészen ugy mint igérlelett, megtéríttettek. A' h i te l , mellyet ezáltal nyert a' kormány , a' fel­áldoztatott milliókkal könnyen felért. Mert egyéb haszna nem igen vala a' statusnak e' kölcsönből. Részvényei nagy keletben voltának , 's ezen nem fogunk csudálkozni , ha tudjuk, hogy a' papirosrubelek folyamatja még csak -J-át sem éré fel az ezüstrubelnek, "s itt még is fél ezüstrubel járt ki minden beküldött papirosrubelért. E'kötlevelek, azokon kivül, mellyek örökös kamatról szóllanak, 1815-ig mind bé-váltattak. A' kölcsön rendszer mindazonáltal folv tat tatot t , jobb fel­tételekkel ugyan az országlásra nézve , de nagyobb kiterjedésben is. 'S mind ez az assignaták gyérítésének ürügye ala t t , de még is , úgy látszik , hogy az 1812 háború költségei adtának volt (lkot min­den következő kölcsönökre. Két hetven millió rubelekre assignaták-ban telő költsön nyittatott-meg 1817 Pétervárában, 's meg kettő 1820 Angliában vagy 40 millió ezüstrubelig. Papirosai c' négy rend­béli kölcsönnek egyiránt ötprocentósak, 's egyéb statusok adóssági leveleikhez hasonlók, általok t. i. a' kamatok pontos fizetésére köte­leztetik a' kormány , a' tőkék megtérittetése pedig vagy a' törlőtő­kére , vagy, a' kormány tetszése szerint, illyes mire bizattatik. A' nyilványos adósság elrendelkezése az angol és franczia után képezte­tett. Az adósságok , 1817 olta a' hitelezők nagy könyvébe betűrend szerint jegjeztetnek-bé. Egyszersmind a' nagy könyv tartalmával megegyező kötlevelek is adatnak-ki , mellyek kü! földön is egy orosz consul hátirata mellett akárkire is általtétethetők.

Jelenleg következő orosz papirosok vannak folyamatban az eu­rópai kereskedés fővárosaiban.

1) Az 1810 ötprocentós kamatkiitelezések 's egyéb hatprocentos kötlevelek, mellyeket kész pénz helyett nyertek a' statushitclezők, 's mellyeknek eredetük nem épen világos. Nevezetes , hogy az assig-natákról szóló kötlevelek mindig magasb folyamatuak (100—102) az ezüstről szólóknál (90—95). Okát a' papirospénz majdan nevekeden­dő értékében keresték.

2) Az öt procentós, Oroszországban szerzett kölcsönökből, ere­deti papirosok, mellyek jobbára ezüstről szólanak. Ertékök elején 72 volt, 's azolta nevekedett.

3) Az angol ötprocentós kölcsönök jegyzékei. A' kamatok Lon­donban és Hamburgban, angol és hamburgi pénzben képzelt folyamat szerint , 's Pétervárában egyiránt fizettetnek. A' kötlevelekkel együtt kamatjegyzékek is járnak, 's kamatjaik ezeknek előmutatására le is számoltatnak. Nem így a' többi kölcsönök kamatjai, mellyek közvet­lenül csak a' statusadóssági kiküldött3égnél fizettetnek ki. Nem szük­séges azonban magát az adóssági oklevelet előmutatni , elég , ha a' levél száma , 's a' birtokos neve annak módja szerint közöltetnek. — 1833 Novemberben 02—98J- közt állottak. _ .

< 4) A' hollandi orosz kötlevelek. Kamatjaik Hollandiában vétet-nek-fel, 's a' tőke megtérittetése külön alku szerint történik-meg.

1822 Januarius elsején Oroszország nyilványos adósságai voltak e' következendők : \

1) Hollandiak: 4 8.600,000 forint. 2) belsők és ezüstrubelekről szólók : 53 millió- 3) papirosrubelekről szólók 296 millió. Áll pedig a' törlőtőke egy millió ezüst, és öt millió papirosrubelekből, olly viszonnyal mint egy ötvenhez. Az évenkénti kamatokra mintegy tiz millió ezüst rubel szükséges.

VI. H o l l a n d i s t a t us p a p ir o s o k. (E' helyen szólunk a' belga adósságokról is', mert e' két ujabban niegkiilönittetett statas adósságai még csak politice sincseíiek egészen elkülönítve, mint azt finanezministereik legújabb előadásaiból is láthatni. A" pótoJékkötet talán már külön lajstromot fog nyújtani.)—Tömérdekek már a 'régi

STATUSPAPIUOSOK 101

időkben is Hollandia adósságai, de pontosan teljesittetvén az adós­sági kötlevelek minden feltételei, 's számosak lévén a' dús tőkebir-tokosok jó hitelben maradtak, 's nevezetesen 1748—80-ig, 2^ pro-Ceutójok mellett is névértékök felett 8 —10 procentóval fizettettek. De utóbb az angol és francaia háborúk által rendetlenségbe jöttek a' sta­tus hnanrziáji, 's ezekben alkalmasint a' revolutio nélkül is erősza­kos változás fogott volna történni. Mert 1786 olta mindinkább ki­sebb lón a' jövedelem, 's az adósság meg ellenviszonyban tetemesfiit. A' franczia országlás alatt még inkább szaporodván a' kiadások, La­jos Napóleon kormánya alatt 1809 , a' veszedelem fedeztetésére, 40 , 3 0 , 's 20 millió forintos kölcsönök tétettek, a' status hitele mind­azonáltal még tovább is fen maradt, mert Lajos minden tőke - vagy kamatleszállítástól hiven óvairodott. — De midőn 1 810 Napóleon Hol­landiát Franciaországgal egyesítené , kiviláglott, hogy az adósságok már is 1200 mülio forintokból állottanak. Napóleon azoknak két har­madat franczia példára végkép semmisité. A' megmaradó harmad , mint közadósság Francziaország nagy könyvébe vala beiktatandó , 'sr öt procentút fogott volna kamatolni; a' mi mindazonáltal egészen ki nem vitethetett. — 1814 Napóleon megbukása után , visszavétetett ugyan a' két harmad megsemmisitetése , de valónak neveztetvén a' Napó­leontól megtartott harmad, 's holtaknak az eltöröltettek, 's az 1815 Januarius elsejétől már is kamatolván , emezek pedig csak idővel, — látjuk hogy a' bonapartei rendelés az uj kormány által is sanctio-néltatott.— A' jelen országiást megelőzőitek kötlevelei hatprocentók hozzáadása mellett kész pénzben, uj kötlcvelekkel, még pedig áltál­jában 1\ procentnsakkal váltattak bé , ugy mindazonáltal , hogy f a az uj kötleveleknek a' hol t , még nem kamatoló adósságokhoz, \ a' pedig az ugy neveztetett valóhoz számittassek. A' franczia kormány alatt szerzett adósságok áltáljában sulyosabb feltételek alatt fogad­tattak bé. Ezen kötlevelek , mellyek utóbb uj kölcsönök által is sza-porittattak , képezik Belgium Hollandia árúba bocsátható papirosait. Közülök 1828 a' kamatolók 46—47, 's 1833 47—48 közt ingadoz­nak ; a' holtak lotteria sorsszámok gyanánt tekintetnek , 's folyamot* jok egytől négyig megy-fel, világosi jele , hogy azok még közelében alig ha kamatolni fognak. 1 819 tizenhét millió forintot fizetett az or­szági ás kamatúi hitelezőjinek. A' törlőtőke 1821 évenként 2,500,000 forintra határoztatott. — Belgiumot csak az ujabban szerzett adóssá­gok egyik része illeti, a' tisztán hollandiai 's nagyobb részint a' hely­tartóság és Lajos Napóleon alatt szerzett adósságok az akkor tájban austriai és franczia kormány alatt lévő Belgiumot nem is illethetvén.

Tartozik még Hollandia az orosz-hollandi adósságnak egyik részét, jelesen 83 millió forintot megtériteni,'s kamat és törlés fejében éven­ként egy millió 443,750 forintot határozott-meg.

E' papirosok szintúgy folyamatban vannak az amsterdami börzén, *s a' nem alapított adóssághoz számláltatnak. Illyés a' mintegy hat millió forintra telő austriai-belga adósság i s , illyesek az úgyneve­zett syndicatuslevelek 's egyebek, mellyekről itt nem szólunk, mert a' világvásáron ritkán jelennek-riieg, 's folyamatjok vagy csak az or­szágban van , vagy pedig épen egy helyeii állandóan maradnak.

Vll. N á p o l y i s t a t u s p a p i r o s o k . A ' nápolyi financziák ugyan elejétől fogva nem a' legjobb rendben valának, de még is, már IWurat kormánya aJatt, gondoskodtak volt a r ró l , hogy a' kikötött sta­tuskamatok hiven fizettessenek. Uj kölcsönök nyittattak-meg e' végre, 's az országot megszállta austriai sereg meg 9 millió ducatira te l i adósságot vont maga után. A' közadósság intézetei franrzia lábon ál­lanak, 's a' hitelezők rés/vényei az úgy nevezett nagy könyi be iktat­tattak bé, 's a' kötlevelek általtétele is úgy történik, mitit a' fran­czia papirosoknál szokás. 1821 Januarius elsején költ számadás sze-

11

102 STATUSPAPlítOSOK

rint 3,820,000 napolyi ducatit fizetett a' kormány éVenkint hitele-zőjinek. A' nagy könyv kamatjai ötprooentósok , 's a' nápolyi papi­rosok áltáljában mindeddig , jutaimas áron , vevőket találtak.

Vil i . S p a n y o l s t a t u s p a p i r o s o k . Spanyolország régiebü adósságainak törtenetei merő chaos , 's elmaradások és fizetetten ka­matok szokásban voltak elejétől fogva. A' spanyol adósság az 1S20 November 29 költ hirdetmény szerint , áll ollyasakból , mellyek ka-matolnak , 's ollyasokból , mellyek nem kamatolnak. Ez utóbbiak ál­lanak elmaradt pensiókbó! , régi adóssági kötelezésekből 's több ef­félékből, de főkép papirospénzból , és 1820 7205 millió reálokból állottak. A' kamatolo papirosok pedig régi adósságokból, uj kölcsö­nökből, actiákból 'sa't. állanak j o b b á r a , ' s í i , 814, 780, 303 reálokra telő tőkét alakítanak; az événkinti kamatok mintegy 2 3 5 , 9 6 6 , 0 3 0 millió reálokra felmennek. A' kötlevelek 3—9 procentósok. — A' cortesek által megnyitott kölcsönök, 1 8 2 3 , az absolutismus helyre­állításával, megsemmisíttettek. Ellenben, évről évre , uj meg uj defi­citek tűnnek fel , mellyeket uj és uj kölcsönök mind eddig nem 18-dezhettek. Spanyolország kereskedési tekintetben legnevezetesebb sta-tuspapirosai e' következendők :

1) A' hollandi-spanyol papirosok Ilope és társainál 1807. Egy-egy kötlevél 1000 hollandi forintról szól. Kamatjai a' harminca millió forintra telő kölcsönnek 1808 olta, szintugy mint a' királyi valesek 's több belső statuspapirosok nem fizettetnek.

2) A' lafittei kölcsön. Áll 15 millió piasterből. Minden levél 100 piasterről szól , 'a egy iotteria sorsszámmal van öszvekapcsolva , melly által kisebb, nagyobb praemiumok (18,000—20,000 piuster) nyerhetők. A' kötlevelek 1845 beváltainak.

3) Bizonyítványok a' nagykönyv m a j d a n i jegyzékeiről. Szóla­na!; kisebb, 's nagyobb summákról, 's kamatjaik Parisban és Lon­donban félévenkint fizettetnek-ki.

4) Az 1821 nemzeti kölcsön kötlevelei , de mellyek, a'felebbem-lített megsenimisitietés következésében, az 1808 olta fizetetlenül ma­radt hollandi-spanyol papirosoknál is alantabb állanak.

IX. D á n s t a t u s p a p i r o s o k . A ' papirospénz lassankinti el-töröltetése és jobb clrendelkezése fejében megnyitott belkölcsön pa­pirosai a' külföldön nem igen találtatnak. Az 1 8 1 3 , 1818 és 19 Hamburgban szerzett kölcsönök ellenben, 's az 1821 Angliában szer­zettnek papirosai nagyobb terjedésiiek. Az 1813 kölcsönben, 3000 markért hamburgi bankókban, öt procentos kötlevelek adat tak, 's ezek , mivel praemiumlotteriával voltak öszvekapcsolva , holott min­den aJóssági levél 400—20,000 markig felmenő nyereségre számol­hato t t , al pari adattak-el. A' praemiumhuzás után 78—83 közt áll­tak e' papirosok , 's a' hatprocentós adóssági levelek , mik a' nyere­ség fizetésére rendeltettek, 91—90 között. Az 1818 és 1819 köl­csönök is hasonló feltételek alatt szereztettek-meg. Az 1821 -ki köl-iisön 3,000,000 font sterlingből á l l , ' s kötleveleik 100—1000-ig szóla­llak. Mind e' kölcsönök félféyi kamatjegyzékekkel láttattak-el. Kevés kölcsön alapul olly erős básison , mint a' dán kölcsönök. Csak a' nyereségnél függ á' tőke megtérittetése a' kormány tetszésétől ; min­den egyéb levelek, mihelyt számukat éri a' sors, teljes értékük sze­rint kifizettetnek , 's e' feltételek mindeddig pontosan tarlattak-meg.

X. N o r v é g i a i s t a t u s p a p i r o s o k . Származnak az 1818— 19 Berlinben és Hamburgban szerzett, 's a' svéd király >és a' nor­végiai statusok által helybenhagyattutott 2,700,000 markra telő köl­csönből. Leveleik 300—3000 markról szóla.nak és kamatjegyzékek­kel toldattak-meg. A' visszafizetés módja visszavásárlásból áll mind­addig, inig folyamaljok al pari nem áll. Az 1822 norvégiai köicsciii szintúgy Hamburgban szereztetett, hatprocetitokkal. Áll 2,400,000

STATL'SPAPIROSOK 103

markból hamburgi bankokban , 's huszonkilencz év elfolyasa a l a t t , külön terv szer int , tér i t te t ik-meg. A' fizetések mindeddig rendesen történtek. 'S e' környülá l lás és a' s tatusok garant iá ja hi te l t szerzet­tek e' kö lcsönnek; jóllehet a' svéd s tatusok á l ta l garan t i rozo t t fregei kölcsön tökéletes rendetlenségbe jö t t . Svéd papirosok ennélfogva nem is kerestetnek többé.

XI . S t a t u s p a p i r o s a i a ' n é m e t s z ö v e t s é g s t a t u ­s a i n a k . Nyilványos adósságaik vannak e ' s ta tusoknak i s , de pa­pirosaik a' londoni, pár is i , amsterdami , f rankfurt i és berl ini vásá­rokon meg nem jelennek , 's honn , polgáraik kezei k ö z t , maradnak . Legnagyobb hitellel bírnák a' szász papi rosok. Mert ámbár ltj£ mi i . coiiventíós ta l lé r ra telnek a' csekély status adóssága i , még is annyi bizodalommal van át nép kormánya i r á n t , hogy a' kötlevelek be­váltásától t a r t , vem hogy azt óhajtaná. 'S igy 1 1 0 — 1 1 közt állanak az öt procentósok , csak nem 100-on a' háromprocentó-sok. Azok is már csak négyet kamaté inak s zázá tó l , minekutána egy procentó a' kormány á l ta l B'é váltat ott,. A' kétprocentósok fo-lyamatja DO.— A' szász papirosok hiteléhez legközelebb állanak a" w ü r t e m b e r g i , hanoveri , hamburgi és frankfurti papirosok , mel lyek-nek négyprocentós osztálya parihoz vagy közeledik , vagy azt felül­haladja. Következnek a' bajor , badeni , mecklenburgi és héssendarm-stadti papirosok. Áltál jában véve m o n d h a t n i , hogy mennél kisebb a' német status , annál nagyobb hitel lel b i r , 's annál magasban á l l anak adóssági papirosai . Kisebb s ta tusoknál t . i . inkább kivi lágl ik az ügye­kezet , adósságaik alól kimenekedhetni .

XI I . A m e r i k a i s t a t u s p a p i r o s o k. Az amerikai s ta tu­sokban szintúgy mar több adóssági levelek vannak fo lyama tban , reel-lyek a' londoni és amsterdami börzén is áruk gyanánt je lennek-meg. A' délamerikai s t a t u s o k , mint Buenos Ayrcs , C h i l e , Colombia , papirosairól i t t szó sem l e h e t , ha voltak is néhány évvel e z e l ő t t , k ik Londonban i l lyesekkel s'peculáltak. Folyainat jok j e l e n l e g , a' fi­zetetlenül maradt kamatok vége t t , mélyen alá szál l t . De hata lmas hasison nyugosznak a z é j s z a k a m e r i k a i e g y e s ü l t s t á t u ­s o k papirosai . A ' szabadulási háború nem kevés adósságokat vont maga u t á n ; de rövid idő múlva rendbe-szedettek ezek. Adósságaik nagyobb része már magokban is kamatoló nyi lványos intézetek fel­á l l í t ta tására szenteltetet t . Louisiana elnyerése nagy summa p é n z b e k e ­rült az egyesült s t a tusoknak , 's így adósságaik öszvesen vagy 100 millió tal lérból á l lanak. Az éjszakamerikai papirosok h i te lé rő l on­nan is Í t é lhe tn i , hogy a' par i t Londonban és Amsterdamban is sok­ka l felülhaladják. E' statusok kölcsönei külön cougressactákon a la ­pulnak , holott t ő k e , k a m a t o k , visszafizetési ha tá r idők 's mindéit egyéb környülál lások pontosan és híven adatnak elő. A' kama tok fertályévenkint j á rnak ki , 's a' tör lőtöké olly á l lapotban van , hogy minden nemű adósságnak kevés idő múlva vége fog szakadni . Azan ie -r ika i stockok vásárlóji Angliában bizonyítványt kapnak, hogy az egye­sült s tatusok n é k i e k , vagy a n n a k , k i re netalán á l ta l té te tnék a ' l evé l , illyes vagy ollyas somniávul t a r t o z i k ; — ' s e ' bizonyítványban egy­szersmind az á l ta l té te lnek módja is ha tá roz ta t ik meg. A' tulajdono­sok aztán Washingtonban vUgy más ta r tományi városokban neveikre Írathatja1!* e' p a p i r o s o k a t , 's uj bizonyítványt vesznek. Angliában még az amerikai bankrészvények hasonló szabályok szerint ada thak-e l . Az Anglia és Éjszakamerika közt folyó é lénk 'kereskedés e' papi rosokat közárukká te t te . —

Magyarországnak mint külön statusadóssága , ugy külön s tatus­papirosai sincsenek.

Hol nevekedvén, hol meg alászállván a ' s ta tuspaplrosok é r t é k e , bankosok és nyerekedni kívánók azokat hol vélzik , hol meg eladják

11 *

1C4 STATUSSZOLGÁK

vagy becserélik, a' mint t. i. nyereségre számolhatnak ezáltal. De vétetnek néha ollyas papirosok i s , mellyeket maga az eladó sem bír, 's mellyeket a' vevő nem kivan. Itt csak a' felment vagy leszállott érték tárgya a' vevésnek. Ha az érték, min ekkép statuspapirosokat vett egy valaki, felment a' képzelt vevés alkuja a la t t , a' vevő az adónak fizeti a' különbséget: ha leszállott, a' vevőnek azt az ad(í. Törvényes vagy törvénytelen-c illyes kereskedés? arról két felé oszolnak a' vélemények. L. felőle Gönner statustanácsos munkáját: Ion Staatsschuld, derén Tilgungsanstallen, und vom Handel mit Staatspapieren. München , 1820. —1—y.

S i . í i v s s z o i. c Á K , s T A T v s T I S Z T E K , tulajdon értelem­ben csak azok, kik a' status valamelly állandó czélja végett a' kor­mányhatalom némi részével felruháztattak, halár ez csak annyiban állna i s , hogy hivatali foglalatosságuknak köz hitelesség adatik. A' czél állandósága által különböznek azoktól, kiket a' status csak bi­zonyos mulandó foglalatosságra, például, szállításokra 'st. felhatal­mazott, a' rajok bízott hatalom által pedig azoktól., kik mint az orvosok , tanítók 'st. magokat az emberiség szolgalatjára szánták. Mihelyt azonban a'nyilvános hatalomnak valamelly munkálódásaezek­re , p. o. orvosra a' gyógyászi politziáfa ügyelés bizatik , ezek is sta­tus tisztjeinek tekintendők. Közvetlenül vagy közvetve állíttattak - e ezek a' statustól , mind egy, p. o. az uradalmi törvénytisz-teket, mind azon kötelességek és jogok illetik, medlyek a' status által közvetle­nül kinevezett bírákat. A' szolgálat nemei nagyon különbözők; 1) ollyanok , hol csupa józan emberi ész , kevés tapasztalás , de semmi magasb szellemi miveltség nem kívántatik, (operae servilesj, 2) ol­lyanok , mellyekhez tudományos előkészület sztfk3éges (operae libe-rales). Amazoknak tehát egyedüli kötelességük csak pontosság és en­gedelmesség , 's csak akkor vonathatnak felelet terhe alá , ha vagy engedetlenek , vagy elöljáróik parancsain kivül mást tesznek. Néha az Hlyeknek tulajdon hivatalos utasitásik vannak p. o. hogy a' töm-löcztartók az elfogató parancs bizonyos formái nélkül rabot be ne vegyenek; hogy a hóhér semmi véritéletet végre ne hajtson, mig azt eredetében kézhez nem veszi 'st. ; 's ha ezek utasítási kai álthág-ják , magokat még elöljáróik parancsával sem menthetik. A' saját­képi tisztek közt is vannak 1) ollyanok, kik csak a' hivatalos dol­gok külső formalitásaira ügyelnek , p. ot. bejegyzés , lajstromozás 's t. ; 2) ollyanok , kik a' tárgyak elhatározásában részt vesznek , ha^ bár a) csak vélemény-adással is (votum consultativum) melíyhez a' felsőbbek állani nem köteleztetnek ; b-) kik határozó vokssal (votum decisivum) birnak. A' polgári alkotmány külön formáihoz képest itt ismét sok különség van : monarchiában az egész status munkálkodása a' fejedelemtől indul k i , minden statusszolga a' fejedelem szolgája, ő adja hatalmukat 's azt nevelheti vagy keskenyebb határok közé szoríthatja. Democratiában a 'nép összesége adja a' hatalmat, mert sajátképí-n ennek kezei közt van a' kormány. K' kettő közt mintegy közép alkotmány 's némi tisztaristocvatia a z , hol a' hivatal hatáskö­re , kötelessége és joga, törvény által ugy meg van határozva, hogy az ügyek csupán csak az alkotmány értelmében felállított tisztvise­lők (nem pedig biztosságok) által intéztethetnek ; 's e' tisztek is hi­vataluk folytatására nézve a' törvényhez ragaszkodni kötelesek 's né­mi tekintetben függetlenek , mivel felsőbb parancsoknak is csak an­nyiban tartoznak engedelmeskedni, ha azok törvényesek. Valóban igy vannak a' köz hivatalok Angliában, 's ezen állás mind a' holtiglani , mind az ideígleni szolgálattal megegyeztelhető. A' holtiglani szol­gálat , mellj7 legtöbb uj statusokban lábra kapott , leginkább abban alapul , hogy az egyesektől hivataluk ágazatában nagyobb ismerete­ket 's ügyességet kivannak , *s ez által imtározattabb , alaposabb , de

STATUSSZOLGÁLATOSSÁG STATUSTUDOMÁNYOK 165

egyszersmind egy oldalubb előkészületre is kényszeríttetnek. Ennél fogva a' statusszolgálat, mellyet különben egyéb foglalatosság! mel­lett minden mivelt ember folytatható, kizáró életmód lesz; ki hát ezen pályára szállott, mehessen is rajta annyira, menn3'ire esmere-tei 'a ügyessége vihetik. Épen azért továbbá, mivel a' statussioigá-lat bizonyos életmód lett, illendő 's bőséges jövedelmet kell hozzá kapcsolni , 's ha ez nem volna és a' tiszt háznépe szániára valamit félre nem tehet, ugy családjának holta utáni tisztességes eltartása egyenesen a' status kötelességévé válik. Hol ekkép a' statusszolgálat bizonyos ranggá emeltetett, a' tisztek holtiglani hivatalát önkénytes elbocsátás ellen bátorságositni szükséges ; azért csak törvényes Ítélet^ mellett 'a kötelességeik megsértése, miatt bocsáttassanak el. A' sta­tusszolgálatnak bizon3'os ranggá tétele okozza azt is ," hogy a' status tisztek némi külön társasággá válnak ; mellynek széliem*; ugyan mint hamis rangbecs, tulcsapongó kivánatok, parancsvágy 'st. (esprit de corps) káros is lehet, de ha szoros próba , előkészület, 's szilárd vezetés által tiszta erkölcsi irány és becsületszeretet öntetik belé­jük, a' valódi szabadságnak legerősb védfalai lehetnek. E' corpora-tiv szellemmel szoros kapcsolatban áll a' statusszc;lgák felosztása is, kik t. i. 1) kul vagy bel dolgokra ügyelők; amazok legtágabb ki­terjedésben az ugy nevezett Corps dip'.omatique ; 2) egyháziak, vi­lágiak; 3) hadiak, polgáriak; 4j törvénytevők vagy köz ügyeket igazgatók ; 5) számadásokra vagy pénztárakra ügyelők 'st. Ezek. inind a' felelet terhére, mind jogaikra "s rangjukra nézve igen kü­lönbözük.

S i í T U S S z o L o í t . t T o s s í o {Sluaisdienslbarkeit) Ha egy sta­tus más statusnak bizo -yos jogot enged által önnön határaiban; ma­gát lekötelezi, ezt vagy amazt tűrni , vagy nem tenni , hogy a* jo­got nyert status hasznát lássa ezen alkuból , — e' kötelezést status­szolgálatosságnak mondjuk (servitus juris publici). A' statusszolgá­latosság fő bélyege abban á l l , hogy az alkupontok kirekesztőleg csak a' jogot nyert status hasznára irányoztatnak. Való szolgálatos­ságok , független statusok között, csak viszonyos kötelezések által keletkezhetnek , 's mint népjogos alkuk egyoldalú felmondás által is szűnhetnek meg. íMert egy nemzet sem köteles másért pllyas ' kor-Iátok köze' vonulni, meüyek által saját nemzeti kifejlése megnehezit-tetik , vagy épen czáljától elmozdittatik. Nincs hatalom a' statusban, meliy a' nemzetet létleges jogaitól megfoszthassa, 's maga a' monár-cha is e' pontban csak képviselője a' népnek , 's igazgatója a' kül­ügyeknek , 's ennélfogva sem magát, sem örököseit annak cselekvé­sére nem kötelezheti, mi kárára lészen a' nemzetnek; 's igy p. o. 11 József annak ellenére is , hogy Spanyolország a' munsteri béke­kötésben a' soheldei szabad hajókázásról lemondott, alföldi alattva­lója 1785 e'jogba visszahelyheztette, 's helyheztethetté. Status­szolgálatosságok az alku pontjaihoz mérettetnek ; egy út használha-tása p. o. jogot nem ád annak bírására. —l—y

S T A T u ST u D'O M Á N Y'OK azok , me'tlyek közül mindeniknek középpontja 's tárgya a' status , 's mellyekben részint a' mutattatik meg, miképpen valósittathatnak 's kell valósittatniok a' jognak és jólétnek, mint a' statusélet legfőbb feltételeinek, részint miképpen valósíttattak ezek előbb fenállőtt statusokban, vagy valósittatnak most fenálló országokban. Innen láthatni, hogy ezen legáltalánosabb el-osztatás szerint, a' statustudoniányoknak két osztályok van, u. m. p h i l o 8 0 p h i a i és h i s t ó r i a i , mellyek közül a ' philosophiai statustudományok azt tanítják, miként kell 's lehet, az okosság örök­től fogva változhatlan elvei 's kivánatai szerint valósulniuk a' jog­nak , 's jólétnek ? a' históriaiak pedig tettekből 's történetekből azt mutatják meg, ha valósultak e', 's miként valósultak a' statusélet

166 STATUSTUDOMÁNYOK

ezen két fő feltételei az előttünk fenállott 's még inast is vir4gzó statusban 's valósulnak jelenleg is? Mivel pedig a' jog é* jólét azon legfőbb két fogalmak, mellyeknek kell a'társaságos életben valósit-tatniok, tehát még 2 tudouiánynuk kell a' statusti'domáuyok körébe ik­tattatnia, mellyekben nem találtatik f«l ugyan a' status fogalma, tle a' mellyek a' többi statustudomáiij'ok alapját képzik , 's ezek : a' T e r m é s z e t - 6 N é p j o g ' s a ' N é p - g a z d a s á g t u d o m á n y , mellyek részint a' jog ideálját terjesztik elő egyes emberekre vagy pedig bizonyos jogok feltétele alatt egyesült egész népre nézve, ré­szint cszves népélet jólétének ideálját, a' nép vagyonának minden kútfői, feltételei és munkálatai szerint, még a' statusba,belépés előtt 's tehát statusjogi öszveköttetésen 's viszonyokon kivül , adják elő , mivel a' bentiek foglalt elvek szolgálnak minden philosophiai status­tudományok tanításainak 's a' históriai statustudományokban előjövő tettekufck utósó és legfőbb sinormértékéül. — egyébiránt a' statustu-dományok philosophiaiakra 's históriaiakra való közönséges eloszta-tása még nem kimerítő , mert bizonyos statustudományok csak p h i ­l o s o p h i a i e l v e k ' s h i s t ó r i a i m e g t ö r t é n t d o l g o k által nyerhetnek rendszeres alkotmányt, 's irányt. A.' statustudományok öszves körét következőképpen kell tehát elosztanunk: 1) t i s z t á n p h i l o s o p h i a i r a ; részei . - T e r m é s z e t - é s népjog ; S t a t u s -és S t a t u s ok j o g a ; N é p - g a z d a s á g t u d o m á n y ; 2) t i s z -t á n - h i s t o r i a i r a ; részei : Az európai statusrendszer történetei; Stalistica ; Positivum statusjog ; Practicum népjog ; Diplomatia ; Statuspraxis; 3) e l e g y e s r e ; részei: Politica; Statusgazdaság tudo­mánya és Financztudomány. Legjobb rendel következnek pedig, mind tanítókra, mind öntanulásra "nézve , a'statustudomáiiyok eképen r 1) Természet- és népjog; 2) Status- és statusok joga ; 3) Nép-gazdaság­tudomány; 4) Status-gazdaságtudomány a' íinancztudománnyal ; 5) l'o-licziatudomáuy ; 6) Statusmestorség ; 7) Európai 's amerikai status-rendsaer históriája politicai szempontból ; 8) Statustudómány vagy Statistica ; 9) Posit. status- vagy alkotmányjog; 10) Pract. (úgyne­vezett európai) népjog; 11) Diplomatia; 12) Statuspraxis (status foglalatosságairól! tudomány.) — Kendszeresen dolgozták a' statustu-dományt: Reál Die Staalskunst, francziából Schulintól (6 rész. Frank­furt und Leipz. 1702 — 67) ; Chr. Dan. Vosz. Handbuch der allgemei-nen Staalswissenschaft nach Schlözers G rundrisz (4 rész. Leipz. 1 796); KaVl Heinr. Ludw. Pölitz Die Slaatswissenschaften im Lichte nnserer Zeit (í> rész. Leipz. 1 823, tij kiad. 1 827.) — Rövidebben Kari Go'tt-lob Rcssig Enttvurf einer Encyklopedie und Melhodologie. der gesamm-ten Staalstvissenschafíen und ihrer Hillfsdisciplinen (Leipz. 1797); Alcxand. Lips Die Staaiswissenschaftslehre (Eri. 1S13); jacob Ein-leit. in das Stúdium der Slaatswissenschaften (Halle 1819); K. H. L. Pölitz Grundrisz für encyklopadische Fortrage über die. gesavmilen Slaatswissenschaften (Leipz. 1825.)

1) T e r m é s z e t - és Népjog. Kevés tudomány van, rendszeres alkottatása olta , olly egészen különböző néző pontokból kidolgozva, mint ez, mire líugo Grotius híres , de inkább pract. népjoghoz tar­tozó, munkája (De jure belli et pacis, Par. Í625 , fol.) szolgálta­tott legközlebbi alkalmat- E' tudomány tisztán-philosophiai áltdol-goztatása Pufendorf Sámuel által történt az Elementa jurisprudentiae universalis-ba.n (1660.) Későbben Gundling oskolája ugy tekintette ezen tudományt , mint a' positivum és név szerint a' romai jog vagy törvény philosophiáját; ugyanezen nézetet követik most Hugó.és ta­nítványai közt is némellyek. Chr. Wolf ellenben (Jus naturae, me-thodo scientifica pertractatum, 8 rész. Halle 1740—49, 4) megtar­totta a' philosophiai sinórmértélet, miben, a' eritica philosophia rendszerének ezen tudományrai alkalmazása után , Gottlieb Jlufeland,

STATUSTUDOMÁNYOK 168

Schmalz, Hoffbauer; Heydenreich , J á k o b , F i t h t e , Tief t runk, Gros , F r i e s , Zaohar i i i , Maasz, Baiier , Gott lob Enis t Schulze , Krug , Uou-terwek , Gerlach , 's m. is követték Wolfo t . Elmelíűsíven ezen tudo­mánynak úgynevezett törvénytudományi dolgoztatását , a' mi phi lo-sophiai kidolgozóit i l l e t i , ezek két osz tá lyra oszolnak, mel lyek közt egyik a' phil'osophiai jogtudományt különbözőnek veszi az erkőlcstu-dnmánytól , a' másik pedig az okosság erkölcsi törvényhozásával leg­szorosabb öszvefügésbe helyezi. Az utósok közé t a r t o z n a k : Jákob , Schulze , Uouferwek , Pölitz 's m. Az elsőbbek á' j ogo t abba helye­zik , mire aa ember külső szabad munkásság-körében szor i t t a tha t ik ; az utóbbiak pedig ugy adják e l ő , mint mind azt , s ' mi erkölcsi czé-lok szerint lehetséges 's a' jogot és kötelességet á l ta lánosan ugy te­k in t ik , mint az erkölcsiség ideáljának a lkotó részeit . Ezen második nézet szerint a' t e rmésze t , és népjog az a' t u d o m á n y , mel ly azt ta­nítja : Mike'ppen valós i t ta that ik 's kell valósi t tatni a' külső szabad munkásság körén b e l ő l , o k o s - t e s t i , köl tsön-hatólag munkálódó lények egyesületében a' jog uralkodása ideáljának egész földkerekségén ? és pedig ugy , hogy a' természetjogban az egyes ember öszves joga inak 's jogi viszonyainak kiterjedése szerint r a j z o l t a t i k , mint azok okos-testi természetében a lap í t t a t tak 's mint azok a' jog ura lkodásának ideáljából szükségesképen e lójőnek; mire a' phi losophiai népjogban azon feltételek adatnak e l ő , mellyek a l a t t , részint egyes nép k ö z t , részint több és minden eg3 más mel le t t á l ló népeknek öszveköttetésé-ben 's költsön-ható munkálataiban , a' j og uraságának egész földön valósulnia kel l . Mennyiben a' t e rmésze t - és népjog. az erkölcsi ideál néfcó pontjábóli eloterjesztetésénél a' kénszerités , mint a' melly nem férhet öszve az ideál va lós í t á sáva l , a' t e rmésze t - és népjogból k i re­kesztetik 's a' statusjog körébe te te t ik á l t a l , annyi bah nem csak a' t e rmésze t - és népjog tisztán - philososophiai és önálló charactere ta r -ta t ik m e g , hanem egyszersmind annak a' s ta tus joghozi 'v iszonya is k imonda t ik , meghatároztat ik . Mert a ' természeti j og ideális társa­ságával ellentételben levő, szabad lényekből álló emberi tá rsaságban a' jog uralkodása csak törvényes kénszerités á l ta l eszközölhető , hol (a' statusban , polgári társaságban) t. i. az emberek erkülcs i -ér tkoru és erkölcsi éretlen korú valóságokból állván , ezen u to lsókra nézve csupán a' kénszerités a' jog uraságának fentar tására szolgáló egyet­len eszköz, 's a z , a ' ki a ' jog uraságát fenyegeti vagy niegst r t i , keményen megbüntet te t ik .

2 ) S t a t u s - é s S t a t u s o k j o g a . A ' statusban vagy polgár i társaságban az egésznek fő cz.élja a' jog ura lkodása vagy u rasága , mert a ' jogos kénszeritésnek csak eszköznek kell a r r a l enn i , hogy a ' j og urasága 's tekintete he lyreá t l i t tassék . Ebből következik , hogy a' kénszerités a' statusban nem önmagáér t , hanem a' jognak a' s ta tus keblébeni uraságáér t lé tez , következésképpen soha se érdekelhet i az erkölcsi-ér tkoruakat , hanem csupán az erkölcsi-éret len k o m á k a t , t e ­há t a' polgári szabadságot soha se szabad kor lá to ln ia ; egyszersmind, hogy ne legyen önkényes vagy ne ugy muta tkozzék , mint vak ter­mészeten?, hanem czélirányosan intéztessék, azaz, minden egyes eset­ben csak a' j o g fenyegetett vagy megsér te t t uraságára számoltassék 's az erkölcsi - éretlen k o m r a nézve csak bűnének nagyságához mérve használtassék. Ezen szempontból tekintve a ' s tatus ugy jelen m e g , mint szabad lények egyezés szerint 's jogosan a l ap i i t a to t t egyesülete a' jog uraságának fen tar tására , önként alávetvén magát annak mir.den tagja a' czéliráuyos és igazságos kénszeritésnek azon ese tben , ha a' jogot megsértéssel fenyegetendi vagy valósággal is me-gsértendi. Ha a' status ezen fogalma az okossággal megegyez , ebből foly : hogy csak a' statusban élés képez jogos á l l a p o t o t , 's az embernek minden statuson kiviili át lapolja (az ugy nevezett természeti ál lapot íjogallan

1 6 8 STATUSTUDOMÁNYOK

ál lapot ; hogy a' statust örök társaságnak kell gondolni, a' nélkül, hogy lehetne is otly rendeltetése , mellynél fogva önnön maga nélkül létezhetne; hogy czélja sem csupán külső bátorság, sem a' közönsé­ges boldogság előmozdítása lehet ; hogy »' status az emberiség leg-főbb czéljának'valósodasát nem csak ne akadályozza (ember ugyanis előbb volt, mint polgár), hanem ezeu valósodást legbiztosabban moz­dítsa elő, mivel ezen valósodás csak szabad lényekkeli olly öszveköt-tetésben érethetik e l , hol a' jog feltételetlen uraságának czélja diva­toz. Tehát a' philosophiai statusjog (jus publicum universale) azon elvek rendszeres előadatását foglalja magában , mellyek szerint a' jog feltételetlen.urasága, vagy'a' minden polgári társaságra egyesült lények külső szabadsága közti sulyegyen , a' status kebelébeui kén­szerités teltétele alatt alapíttatván, megtartassék 's bátorságosittas-sék , ugy , hogy a' status eznn czéljának valíísodása á l t a l , minden egyes statuspolgároknak az emberiség legfőbb czéljáhpzi közledése is eszközöltethessék 's elómozdittassék egyszersmind. Ebből önként foly a' Statusjog mindkét része: a) Azon öszves feltételeknek előadása, mellyek alatt a* jog urasága a' statuson belől valósul (tiszta status­j o g ) ; b) A' jogilag szerkezeit kénszeritésnek előadása, a' statusban (philosophiai büntető jog). — A" S t á t u s o k j o g a , melly éppen ugy alapul a' népek jogán, mint a' statusjog a' természetjogon, a' föld minden statusainak egymás mellett fenállására kiterjesztett sta-susjog, 's a' föld, minden statusai egymás mellett feuállásáiiak kö­zönséges elveit adja elő rendszeresen, a' köztök alapított kénszerités­nek 's á ' jog mögsértetését követő büntetésnek feltétele alatt. A'tisz­ta statusjog , melly a' statust se csupa erőműnek, se csupa természe­ti organisniusuak, se csupa bátorság-és büntető intézetnek, se polgári boldogsággal élésre fenálló egyesületnek, hanem szabad, élettel­j e s , belső lénye szerint jogilag (azaz, egyezés szerint) alapított, minden részeiben szorosan öszveíüggő , nem különben felsőbb tökéle­tességre határozott 's e' felé előhaladó egésznek tekint i , első részé­ben azon egyezőteket adja e lő , meüyeken a' status vagy jogos társa­ság alapul, -továbbá a' statusban levő legfőbb hatalmat (u. m. a' törvényhozó és végrehajtó hatalmat) tanítja, végre a' statusnak, a'leg­főbb hatalom elosztatásából 's ősi egyezőtekből folyó, alkotmányi formáját '» igazgattatását terjeszti élőnkbe. Ha az okosság a' statust, egyezeten alapulva , adja elő , megengedi , hogy história szerint nem származott minden status egyezés utján ; *s a' status ösi egyezeten se «rt időben l^ötött egyezetet, hanem az okosságból szükségképen ki­folyó jogtörvényt, melly szolgál jogos alapul minden egyesületnek, következésképen a' polgári társaságnak is, melly határozza meg azok­nak öszves jogaikat 's kötelességeiket, kik a' társasági egyesület ke­belében élnek, 's melly foglalja magában egyszersmind minden sta­tus keblében kötött 's kötelező erejű egyezetek utolsó gyámpontját, mellyeknek foganatja 's ereje, status-alap-egyezet ideája nélkül, csak problematicnm volna. Szükségképpen fejlik ki az ősi egyezetrőli tu­dományból a' statusban! legfőbb hatalomnak megoszlásáról (nem el-választatásáról) való tudomány, melly szerint a' törvényhozó hata­lom (alkotmány) alaptörvényében meghatározza , mi legyen az öszves statuséletnek közönséges alapja, mind a' törvényhozásban, mind a' status tagjainak személyes jogaiban 1 's miképpen alkottassék és hasz-náltas3ék a' statashan a' kénszerités ? mire a' régrehajtó hatalomnak (ors/áglásnak) munkásságköre határoztatik meg, részint az országló jogai 's kötelességei, részint az alattvalók jogai és kötelességei, ré­szint, a' kormányzás 4 főágainak (igazság szolgáltatás, financzia , po-liczia 'é katonai kormányzás) jogos viszonyai szerint. A' statusjog második részének először a' statusbaní kénszeritésnek 's büntetésnek jogos szerkeztetésérőli tudományt, azután a' kénszeritésnek és bün-

\ STATUSTUDOMÁNYOK 169

fétisnek jogos alkalmazásáról! tudományt kell magában foglalnia, mindkét esetben figyelmezvén a' büntető jog 4 fő rendszerei, u. m. a' visszafizetés theoriájára(Kant, Zacharia 's ni.); a ' j obb í t á s - , elret­tentés theoriáira (Feuerbach) 's a' megelőzés (praeventio) theoriájá-ra (Grolmann.) A' 17 s/.ázad olta a' statusjog gyakran öszveköitet-ve taníttatott a' természetjoggal, de gyakran politicával is öszveke-vertetett, míg a' 18 száz. elejétől kezdve statusjog és politira gon­dosabban kulön-választattak egymástól. A' statusjogról irtak , Pla­tón» Aristotelesen és Cicerón kivül, kik a ' régi világban él tek: Mac-ckiavelli ( II principe, 1515, 4; 11 Fridrik Antimacchiavel-éyel 1741, 's Jákobéval 1794); Hihert Languet (ezen ál uév a la t t : Ste-phanus Június Brutus Vindiciae conlra tyrannos. Solothurn 1577); Mariana (De rege et regit ínstitutinne , 2 kiad. 1605) ; Hobbes (De cive , Paris 1642 és Leeiathan s. de matéria, forma et poteslate ci­vilalis- Lond. 1651); Locke (Two treatises of govern\ent, Lond. . 1690) ; Rousseau (Contrat social); .íust. Henning Böhmer (Introdu-ctio in jus publieum universale, Halle 1709) ; Chr. v. Wolf (De ju-re civitatit, Halle 1748); Aug. Ludw. Sclilözer (Allgemcines Slaats-recht und Staatsverfassungsleftre ; Gött. 1793); Kari Henr. Heyden-reich (GrundsSlze des natürlichen Staatsrechts, 2 rész. Leipz. 1795); Kari Ludw. v. Hallév (Hestauration der Staatswissenschaft, 6 rész. Winterth. 1S*16); K. Sal. Zaohariá (Vierzig Bücher vom Staate , 3 rész. Tüb. 1820) ; Fridr. Ancillon (Über die Staatswissenschaft, Berl. 1820); Krug (Dikoeopolitik , Leipz. 1824.) — A' philosophiai büntetőjogról i r tak: Beccaria (Dei delitti e delle pene, Neap. 1 764; néui. Bergktől , Leipz. 1798); Feuerbach (Revision der Grundsiitze und Gtrundbegriffe des positiven peinlichen Rechls , 9 kiad. Gieszen 1826); Grolmann (Grundsiitze der Criminalwissenschaft , 4 kiad. Gieszen 1825); Tittmann (Handbuch der Strafrechtswissenschaft , uj kiad. 3 rész. Halle 1823); Henke (Handbach des Criminalrechts und der Criminalpolitik , 2 rész. Berl. 1823.)

3) A' N é p - g a z d a s á g t u d o m á n y (nemzeti gazdálkodás), a' status-gazdálkodástudománytól lett eiválasztatása után, uj 's a' sta­tus-gazdálkodástudományt éppen ugy alapító tudomány, mint a' ter­mészetjog által alapittatik a' statusjog. Mert mint a' természetjog , a' statusélecen kivül is létesiti a' jog uraságának ideálját, egész föld kerekségén minden társaságban egyesült lények külső munkás­ság-körére nézve, épen ugy adja elő a' • lép-gazdaságtadomány is az

' embert, statuséleten kivül, az emberi természetben rejtező, jólétre 's boldogságra való eredeti vágyakozás szerint 's tudományos öszve-köttetésben fejti k i , miképen valósittathatik 's kell valósittatnia leg­bizonyosabban a' személyes és közönséges jólét czéljának, előre-bo-csátván a' jog teltételetlen uraságát egy egész nép egyes tagjainak költsönös adásvevésében 's kereskedési üszveköUetésében ? fiz a' tudo­mány a' nép - és status-gazdálkodástudomány 3 főrendszerének cha-racteristicájából foly k i , u. m. a* kereskedési, PHYSIOCRATICUM (l. e.) rendszerekből és Sntith Adam szorgalmi rendszeréből, tekintetbe ve-vén mindazáltal ezen utolsónak nevezetes tovább képeztetését 's uj al-kottatását a' Franeziák 's kiváltképpen a' Németek által. Ujabb idők-heni tudományos kidolgoztatása szerint, legfőbb vezér-pontjai e' tu­dománynak, a' népnek, mint szabad egyezetnél fogva egyesült társaság­nak , a' jog 's nép nyilvános munkásságából származó jólét elválha­tatlan üsssveköttetésének okossági ideái , ugy vévén a' népet , melly még fügetlen minden status által létre hozatni snokott polgári viszn-

- nyoktól, 'saz országiásnak azon befolyásától, melly szerint a' nép. vagyonát elintézi 's a' u.ép vagyonából statusvagyont alapit. Ezt kö­veti a' nép-gazdálkodástudomány 4 szakasza 1) a' népvagyon forrá­sairól (mellyek a' természet és eiaberi lélek); 2) annak feltételeiről

170 STATUSTUDOMÁNYOK

(dolgozásról 's ennek elosztatásáról , a' kiiltsömis hitelről 's kereske­dés legteljesebb szabadságáról) ; 3) a' vágjon elosztatásáról 's szapo-rittatásáról (ez a'javak közvetlen és közvetett becséről, haszon- és cserebecsről, gazdagságról s szegénységről, drágaságról 's olcsóság­ról , bruttó és tiszta nyereségről , pénzforgásról és tőkékről, mun­kabérről , tőkenyereségről és földjovedelemról való tudomány); 4) a' népvajryon használásáról 's vele élésről (emésztésről), az élet niulhat-lan és szükséges , történetes és mesterkélt szükségeiről , takarékos­ságról, fényűzésről és pazarlásról, egyes s_tatuspolgárök gazdálkodá­sának a' közönségeshezi viszonyáról 'sat. — Bár a' kereskedési rend­szer inkább tettlegesen gyakoroltatik, mint theoretice kifejtetett vol­na , még is ide számlálhattak e' munkák : Stewart Inquiry intő the principles of political ecnnomy (3 köt. Lond. 1707, néni. Tübing. 1709) ; Genovesi Lezzioni di commercio os.iia d' economia civile (2 rész. Hassano 1769, ném. Wichmanntól , 2 rész. Leipz. 1770) ; és Busch Abhandlung von dem Geldumlauf (2 rész. uj kiad. Hamburg 1800.) — A' phvsiocratícum rendszert, mellynek alapitója XV La­jos udvari orvosa (luesuay* volt , kiváltképpen következők dolgozták ki : Quesnay (Tableau économique avec son explication , Versailles 1758) ; ezen első munkája több következtékkel együtt ki nyomatott Dupont de Nemours e' gyűjteményében La l'hysiocratie (6 köt. Yver-dou 1708); továbbá Turgot (Jiecherches sur la nature et V órigine des richesses nationales , Par. 1774) ; le Trosne (De l' ordre socinl, Paris 1777) ; .1. A. Schlettwein (Die wichligsíe Angelegenheit fiir das ganze Vuhlicum oder die natürliche Ordnung in der l'olitik , 2 rész. uj kiad. Karlsruhe 1776; Grundfesle der Staaten, oder die po-litische Oekonomie : Gieszen 1779) ; Theod. Sohmali {Staatswirth-schaftslehre , 2 rész. Bérli 1818.) — Smith Adam rendszerét, tovább képezve, következő irományokban olvashatni: Adam Sinith 4n in-, quiry intő the nature and causes of the wealth of hátion* , (2 köt. Lond. 1776, uj kiad. 4 köt. Edinb. 1814; németül Garvetól és Dör-rientől, Breslau 1810 ; francz. Garniertől Í 8 0 2 ) ; Georg Sartorius 1'on den Rlementen des Nationalreichlhumsund von der Staatswirth-schaft (Göiting. 1800); Aug. Férd. Lüder Uber Nationalindustrie und Slaalswirtschaft nach Adam Smith bearbeitet (3 rész. Berl. 1300) ; Chr; Jak. Kraus Slaalswirtschaft nach des Verfassers Tode herausge-geben von v. Auerswald (5 rész. Königsb. 1808) ; .1. Bapt. de Sav Traité d' économie politigue (6 kiadat Brüssél 1827; ném. Jákob­tól és Morstadttól); Ch. Ganilh Des systemes d' économie politiquc (2 köt. Paris 1809; uj kiad. 1822; ném. Berl. 1812); Storch Cours d' économie politique (6 rész. Peíersburg 1S15; kivonva ném. fordí­totta Rau , 3 rész. Hamb. 1819); és Storch Belrachtungen über die Natúr des Xalionaleinkammens (flalle 1825); Simonde de Slsmondi Nouveaux principes d'économie politique (2 köt. Paris 1818) ; Dav. Ricardo Ón the principles of political économy and taxation (uj kiad. London 1819; ném. Schmidttől, Weiucar 1821); Malthus l'rin-ciples of political économy (Lond. 1S20, Ricardo ellen); Ladw. Heinr. v. Jákob Grundsiitze der Xationalb'Jíonomie oder Slaalswirlh-schaflslehre (Halle 1 8 0 5 , 3 kiad. 1825) ; gróf Sodeii Jiilius Di-Nationalbkonomie (9 rész. Leipz. Aarau és Nürnberg 1805—24); J. Fr . Eus. Lotz Revision der Grundbegriffe der Xalionalwirl/ischafls-lehre (4 rész. Kob. 1811) ; Lotz Handbuch der Slaalswirlhschafts-lehre (3 rész. Eri. 1821) ; .1. A. Oberndorl'er System der Xational-ökonomie (Landshut 1822) ; v. Seutter Die Slaalswirlhschaft (3 rész. Ulm I 823) ; Rau Lehrbuch d. polit. Ökonomie (2 rész, 1 rész. l'oiks-wirthschaftsíehre, 2 rész Volkswirthschaftspflege, Heidelberg 1820 és 1828.)

STATUSTUDOMÁNYOK 171

4) S t a t u s g a ss d á 1 k o d á s t u d o m <í n y a és F i n a n c z t u -d o m á n y . A' nép-gazdálkodástudomány az egyes embert 's egész társaságot még statusbani öszveköttetésen kiviil gondolja , ellenben a' status gazdálkodásának tudománya előre felteszi a' statusnak léte­zését 's a' s tatusbani élést és a' jog 's eszesség azon elveinek előadá­sa , mel lyek szerint részint az országiásnak a' s tatusban lévő népéle­tre és népmunkásságra, termesztésre és emésztésre való befolyása ha-tároz ta t ik meg, részint a ' s t a tus -vágyon , vagy az y mire a ' s ta tus­nak évenként önnön fenállására 's maga fentartására szüksége van , a' nép vagyonából a l ap i t t a t ik ' é s közönséges czélokra fordi t ta t ik . Az e l ­ső rész a' szoros értelemben vett s tatusgazdálkodási tudományt fog­lalja magában ; a' második a' financztudoniányt. Az első részben , mellj r a' nép-gazdálkodástudomány adatain és elvein a lapul , az or­szágiásnak a' termesztésre (népességre , személyi szabadságra és sze­mélyi j o g o k r a , a ' szellemi miveltségre és e r k ö l c s ö k r e , földmivelésre és mesterségüzésre, tzéhek , monopól iumok, p á t e n s e k , pénzsegede­lem , ju ta lmak , kivitel- 's bevi tel- t i la lmazás szerint ' sat . ) , az emész­tésre (kereskedésre , különbféle nemei ssserint 's a' pénzre) való be ­folyása mutat tat ik e l ő ; a' második részben (g' tu la jdonképpi financz-tudománybanj a' status öszves szükségeiről "s költségeiről , nem kü-lömben öszves jövedelmeiről való tudomány fogla l ta t ik . Ha a ' f inancz-tudomány a' statusjogon és népgazdálkodásának tudományán alapul , ezen két legfőbb elvből kel l kiindulnia : liogy a' financzkormány o l l y rendeletet ne tegyen '.s ol iy szabályokat ne alapí tson munkálódásának sinórmértékéül , mellyek a' s tatusélet legfőbb czéljával, joggal és jó ­léttel ellenkeznének ; ésiHiogy mind az , a' mi ezen essél valósí tására szükségesnek esmer te t ik , a' financzkormány á l ta l e lőál l i t tassék , a' szükség fedeztessek ,'s a' finaneztudományban belső öszvefügése saerint taní t tassák. E' szerint nem k e l l , a' népgassdálkodás tudományának elvei szer in t , t ő k é r e , hanem csak jövedelemre , 's i t t se a' b r u t t ó , hanem a' tiszta jövedelemre , melly szolgál a' budget (azaz , azon jeg3-zék, mell) ' az országlás ál tal előadott évi s tatus-szükségeket fog­lalja magában) s inórmér tékéü l , kell adót vetni. A' budget tehát elő­ször a' status rendes és maradt! költségeit (az ura lkodó civi l l is táját nép képviselőinek napbéreit , az egyes ministerek kö l t sége i t ) , vala­mint a ' rendkívüli 's múlékony vagy csak bizonyos ideig t a r tó köl t ­ségeket (az alapí tot t adóság kamatjai t , adóságseinmisitő t ő k é t , nyug-pénzeket 'sati) , azután a' s tatus különbféle jövedelmeit (személyes és naturális p raes l a t ioka t , u r a d a l m a k a t , k i rá ly i haszonvé te leke t , ren­des és rendetlen adókat) adja elő. A' ( inaneztudományra nézve ajánl­ható kiváltképpen nevezetes munkák : Ludw. Heinr . v. Jákob Die Staatsfnai:czwissenschaft (Hal le 1 8 2 1 , 2 rész.); Wi lh . Jos . Behr Die Lehre von der Wirlhschaft des Staats (Leipz, 1 8 2 2 ) ; Fu lda Haud-bnch der Finanzwissenschaft (Tübingen 1 8 2 7 ) ; v. Raumcr Das bri-tische liesteuerungssyslem ( l ier l . 1 8 1 0 ) ; E. Kröncke Ausführliche Anleitung zur Kegulirung der Sleuern (Gieszen 1 8 1 0 , 2 r é s z . ) ; Heinr . Wi lh . Crome Das Steuerwesen (Hildesheím 1 8 1 7 , 2 r é s z . ) ; v. Kremer Darslellung des Steuerwesens (Wien 1 8 2 1 , 2 rész . ) ; Heinr . Escheninayer Anleitung zu einer system. Kinrichtung des Staatsrech-nungswes'.ns (Heideib. 1 8 0 7 , 2 r é s z . ) ; Féder Handbuck iiber das Staatsrec/inungs- und Cassenwcsen (S tu t tga r t 1820, 2 rész.) ; Kiesrh-ke Grundsiilze zur zweekmiissigen Einrichtung des Slaatscassen - und Rechnungswesens und seiner Controle (Berl . 1821 . )

5 ) A ' P o l i c z i a t u d o m á n y . A ' pol icziatudománnyal bánásra két különböző nézet van. Egyik szer int csak a' s ta tus közönséges és nyilvános bátorságának 's jó rendjének fentar tására kell kor lá to l ta tn ia , másik szerint ellenben egyszersmind a' s tatus polgára inak pal lérozá­sával 's jólétével is kell foglalatoskodnia. Noha mindkét tá rgy , a l a p -

J 72 STATUSTUDOMÁNYOK

charactere szerint, különbözik is egymástól 's csak különböze kor­mányságoktól valósittathatik; mégis mind ekkoráig egy statustudo-máuyba« sincs a' második tárgynak hely kimutatva, meilyben előa­dathatnék. Ez oks>ól itt öszvekötve adatnak elő. Ezen nézetből in­dulván k i , a' policziatudomány azon elvek rendszeres előadatása, mellyek szerint a' status czélja , a' jog uralkodása 's a' személyi és közönséges jólét alapodása , közvetlenül bátorságosittatik és eléretik 's ugyanazon czél szakadatlan valósodásának előmozdittatnia 's kunuyi-tetnie kell. Ebből kifejlik a' policziatudománynak mindkét része: a) azon elvek előadása, mellyek szerint a' jognak a' status keblébeni urasága közvetlenül bizonyos intézetek 's szerkezetek által bátorságo­sittatik 's eléretik —köz bátorság, jó rend policziája vagy kénszerités-policzia; b) azon elvek előadása, mellyek szerint a' status belsejébeni személyi és közönséges jólét közvetlenül bizonyos intézetek's szerkeze­tek által előmozdittatik 's könnyittetik, — pallérozottság, 's jólét (népes­ség, mezei gazdálkodás, mesterség, kereskedés, felvilágosodottság, ur-kölcs, vallás, egyház, nevelés policziája, az élet gyönyörűségeire, kön­nyebbségeire 's használására ügyelő policzia) policziája. Ezt követi a' policziai történyhozásnák 's policziakormánynak tudományos előada­tása. Elmellőzvén a' régibb, e' tudományról irt, munkákat, az ujab­bak közt foníosabbak ezek: v. Sounenfelsé (Grnndsdtze der l'nlizei, 7 kiad. iJécs 1804) ; Fr. liened. Weberé (Lehrbuch der polil. Oskn-nomie, 2 rész. Breslaü 1813) ; J. Fr . Eus. Lotzé (Über den Begriff der I'olizei und den Umfang der l'olizeigewalt , Hildburgh. 1807) ; Geo. Ilenricié (Grundsíitze zu einer Theorie der Polizeiwissenschitft, Lüneburg 1808); Lud. Heinr. Jákobé (Grundsíitze der l'olizei Ge-setzgebung und der Polizeianstalten, Hal le 1809 , 2 rész.); Konr. Franz ltoszhirté (Über den Begriff'und die eigentliche Bcslimmimg der Staatspolizei , líamberg 1817) ; Fr . Wilh. Emmermanné (Die Staatspolizei in Beziehung auf den Zweck des Staates und s. fíehiir-den, Wiesbaden 1819).

0) S t a t us m es t e r s ég fPolitica.) Ezen hajdan a' statusjoggal rendszerint öszvekevert tudomány, ön állású alakjában, a' belső és külső statusélet közt, a' jog 's eszesség elvei szerinti, ös/.ve íagésének rendszeres előadása. Mert minden s ta tus , mint politicai egész, ré­szint belső, részint külső élete, részint mindkettőnek egymásra! költ-sön-hatása szerint, melly a' kettő közti, mhid a' belső, mind á'külső élet esmérhető jelenségét eszközlő öszveköttetéseu alapul, tekintethei tik. A' statusmesterség t. i .a ' statusjogtól lényileg azáltal különbözik, hogy amaz, előre-bocsátván a ' jog íeltételetleu uraságának a'statusjog-bas felállított ideálját, a' jognak ezen legfőbb c/.éljával részint mind az egyes tagok, mind az egész társaság jólétének czélját öszveköti, részint mindkét czél valósulágára legczéliráuyosabb eszközöket ad elő , miál­tal az ^eszesség szabályai is felvetetnek a' statusmesterségbe ; mert a' statusmesterség az egy bizonyos czél elérésére szolgáló legc/.élirá-nyosabb eszközök esinerésébeji és választásában áll. Mivel pedig az eszesség szabályai nem az okosságból, hanem a' tapasztalásból szár­maznak, innen következik, hogy a' statusmesterségben mindenütt leghelyesebb adatokat kell a' múlt és jelen kor históriájából meritiri, hogy a' belső és külső statusélet közti öszvefüggésnek í'entartására, 's öregbítésére szolgáló legl'oganatosaob eszközök használhatását meg­mutassa. Készei szerint a' statusmesterség a) a' belső b) a' külső sta-tuséletrőli tudományra oszlik. A' belső statusélet ös/.ve3 feltételei tudományos előadásának tárgyai : a' népnek, melly a' statusban önál­ló polgári egészé köttetett öszve , nüveltsége ; a' status orgauisiuusa vagy szerkezete, polgári alkotmány (melly most uralkodók, majd népképviselők által adat ik , majd az országló és rendek közti egye­zet utján eszközöltetik), országlás (monarchiái, köztársasági, szövet-

STATUSTUDOMÁNYOK 173

séges) és kormányzás ( igazságszolgál ta tás ; poiiczia -, íinanrz- e's ka­tonai kormányzás) szerint ; végre a* belső s tatusélet jogos tovább képződésének a' nép miveltségében 's a' s tatus szerkezetében közösen foglalt feltételei. A' külső statusélet feltételei előadatásának t á g j a i : egyes status költsön - hatásának 's minden többi mel le t te fenálló sta-tusokkali öszveköttetésének e lve i , mint azon elvek i s , mellyek sze­rint a' jog fenyegetett vagy valósággal is tö r tén t megsértetése elíen kénszeritéssel íehet élni. — Mivel korábbi időkben a' s ta tusmesterség és poli t ica közönségesen elválat lauul ada t tak elő , t ehá t a' s ta tusme­sterségre magára nézve következő munkákat lehet felhozni : Bielef'eld Inslitutions politigues (Haag 1 7 6 0 , 3 köt. néni. Gottschedtól és Schwabétó l , Leipz. 1 7 6 0 , 3 rész. uj k iad . 1 7 7 7 ) ; Gottfried Achen-wall Die Staatsklugheit nach ihren ersten Grundgátzen (4 k iad . Göt-tingen 1779) ; P/eiffer Grundrisz der wahren und falichen Staats-kunst ( l ler l . 17 7 8 , 2 r é s z . ) ; Vorlesungen iiber die wichtigsten Ge~ genstande der Moralpolitik (név né lkül 's a ' n y o m t a t á s he lyneve sincs ki téve , 1 7 9 5 ) ; Wi lh . Jos . Behr System der angewandten allgemeinen Staatslehre oder der Ssaalskunsl (F rankfur t a. M. 1 8 1 0 , 3 r é s z . ) ; Heinr. Luden Handlucli ,der Staatsweisheit oder der Folitik (első rész. Jena 1 8 1 1 ) : F r . Köppen Folitik nach Plalonischen Grundsát-zen mit Anwendung auf unsere Zeit (Le ipz . 1 8 1 8 ) ; v. Schmidt -Phi -seldek Die Fir'.itik nach den Grundsátzen der licil. Allianz ( ívopenhg. 1 8 2 2 ) ; Weber Grundsátzf der Folitik (Tübing. 1 8 2 7 ) ; Anci l lon TLur Vermi ti elun g der Extrémé in den Meinungen (1 r é s z B e r l . 1 8 2 8 . )

( 7 A z e u r ó p a i é s a m e r i k a i s t a t u s r e n d s z e r h i s t ó ­r i á j a , a ' p o l i t i c a á l l á s p o n t j á b ó l t e k i n t v e . Sta tusrend­szer ugy gondoltatik, mint több önálló, azaz, pol i t icai lag egyenlő 's egy­mástól fügetlen statusok és országok maradandó öszveköt te tése 's köl t-sönhatása, mint egyenlő vallási és polgár i kilej lés szükséges következé­se, 's az ezen statusokhoz és országokhoz tar tozó népek pa l lé rozoí t sága és érettsége. Európában il ly statusrendszer csak a' 15 század vége olta képződött. A' 1 8 száz. 30 utolsó éve ol ta — kiváltképpen pedig az éjszak-amerikai szövetséges statusok, brasi l iai császárság 's ha i t i i köztársaság íügetlenségek megesmeríetése, nem különben Mexico, Gua t ema la , Co-lombia, Peru, Chile, Holivia , Uuenos-Ayres és Pa raguay elébbi spanyol gyarmatok önallasok 's fügetlenségek kivivatásától kezdve — az eu-ropaá gyarmatokból származott amer ikai s ta tusokat ugy kell tekinte­n i , mint az európaihoz hasonló jogokka l biró amer ika i s ta tusrend­szert. Poli t icai néző pontból ugy adat ik elő ezen statusrendszer h i ­stóriája , ha ebben különös figyelem fortlittatik az egyes s ta tusok és országok belső és külső életének kifejlésére, emelkedésére vagy sü lye^ désére 's az európai és amerikai statusrendszer ezen belső és kül­ső életének öszvefügése előadatik. Mer t bár az európai statuareml-szer h is tór iá ja , minden öszveköttetésben 's költsön - hatásban á l ló statusok és országok külső pol i t icai életét előadja , még se lehet egészen elmellőzni a' belső életet (mive l t sége t , a l k o t m á n y t , ország-láat 's kormányozást) , mint a' icellynek következése a' külső é le t . Az európai és amerikai s ta tusrendszer , pol i t icai néző pontból i r t , históriája annakokáér t az európai s ta tusok és országok öszvesége po­litikai (belső és külső) életének pragmat ica elóadatását foglalja ma­gában , ide számlálván az európai gyarmatokból származot t amer ikai statusokat w, költsönös népjogi öszveköttetések 's költsiin-hatások szerint, a ' 15 száz.olta a ' m i időnkig. Az európai és amer ikai s ta tus ­rendszer ezen his tóriája a' vallási 's egyházi, polgár i és pol i t icai sza­badság ideáinak a' közönséges statuséletbei belépésétől kezdődik. Ez­ért az első időszak 1517- tő l 1783- ig m e g y , midőn a' 3 Sept. kötöt t békében nz éjszukamerikai szövetséges s tatus fügetlensége 's tinállása uiegesmertetett 's a' második 1783-mal kezdődik. Ezen his tór ia tudó-

174 \ STATUSTUDOMÁNYOK

mányos alkotására igen becses oklevélgyűjteményeket szereztek du Mont, Rousset, AVenck , Hertzherg, Koch, Schöll, Isanihert 's má­sok. Martens esmeretes gyűjteményét (Supplément au recueil ele.) maga egészítette 's folytatta e' czim ala t t : Xouveau recueil de traités <f alliance , de paix ele. depuis 1808. Holta után unokaöccse, báró Martens Károly, kiadta a'9-dik potlékkötetet, vagy a' A'oae. recueil 5-dik kötetét. Éhez kapcsolta Saalf'eld Ferencz a' 10 és 11-diket, melly az 1815-től 1828-ig lefolyt időt foglalja magában (Göttingen 1829.) Ezen históriát rendszeresen legelőször J. Jak. Schmausz {Ein-leitung zu. der Staatswissenschaft-lmu \s azáltala kiadott Corpus ju-ris genlium acade?nicu?n-na.k magyarázaijában , Leipz. 1741 , 2 köt.) dolgozta ki ; követték Gottli-. Achenwall Geschichte der europfiischen Staatshandel des vorigen und jetzigen Jahrhunderts (4 kiad. Göttin­gen J 7 7 9 ) ; Koch Abrigé de V histoire des traités de paix entre les puissances de V Éurope depuis la paix de Westphalie (Basel 1796,4 köt . ; uj kidolgoztatása 15 rész. Pr. Schölltől, Paris 1817); Fr. An-eilimi Tableau des récolutions du systéme pohtique de V Europe de­puis lufin du quinzieme siécle (1713-ig, Berl. 1803, 4 köt. ném. JVlauntií! , 3 részben.) ; Geo. Fr. von Martens Urundrisz einer diplo-matischen Geschichte der europaischen Staalshiindel und Friedens-schlüsse seit dem Ende des 15 Jahrhunderts l/is zum Frieden von Amiens (Berl. 1807); Arii. Herm. Ludw. Il'eeren Handbuch der Ge­schichte des europaischen Slaalensystems (5 kiad. Göttingen 1830) ; l'ölitz Staatswissenschaften (3 rész. 2 kiad. 1827.)

8) S t a t u s o k t u d o m á n y a (Statistica.) Az európai statusrend­szer históriája a' statusok és országok már lefolyt politicai életét je-lenvalósitja ; a' statistica ellenben az önálló európai statusok és or­szágok politicai alkottatásának, belső és külsó életének tudományos előadását foglalja magában, a' jelen kor körében, ide vévén az eu­rópai gyarmatokból származott amerikai statusokat is. Ezen tudo­mányban hármat kell megkülönböztetni : u. m. a) statistica theoriá-j á t , vagy a' statusok és országok belső és külső élete alapfeltételei­nek rendszeres elóadatását, mint ezen belső és külső élet egymássali öszveköttetését 's költsön - hatását, jelen időben; b) a' közönséges statisticát, melly a' theoriáu alapulván, az európai és amerikai sta­tusok öszveségének kimerítő előadatását foglalja magában , politicai életek minden feltételei szerint; 's c) minden eg37es önálló status kü­lönös statisticáját, luellynek gondos kidolgoztatása által lehetséges csak hiteles közönséges statisticát írni. A' statistica theoriája szerint a' belső statuséletnek a' status alaphatalmát föld és nép szerint, a' nép pallérozottságát (a' physicaí, technicai vagy mesterségi, értelmi, aestheticai , erkölcsi-vallásos és polgári pallérozottságot) , a' status organismusát (polgári alkotmány , országlásf'orina 's a' kormányzás 4 főágai szerint) kell magában foglalnia; a' külső statusélet előada-tása ellenben részint azon befolyást határozza meg, mellyel valamelly népnek belső élete a' külsőre ha t , részint mindenik egyes íügetlen statusnak tulajdon jelességeit, politicai méltóságát (millyenek csá­szárság, királyság 'sat.), politicai fontosságát (t. i. 1, 2, 3, vagy 4-dik politicai rangú hatalmasság e') % terjeszti elő, részint mindenik egyes statusnak külföldhezi viszonyát , 's más statusokkal kötött egyesietek adja elő. — A' statistica theoriáját kidolgozták : Joh. Christoph Gat-terer (Ideál einer allgemeinen Wellstatistik, Göttingen 1773); Schlö-zer (Theorie der Statisiik, első füzet Göttingen 180'4); Eni3t Klotz (Theoria statisliccs, Leipz. 1821) ; Franz Jos. Mone (Theorie der Statisiik, Heidelb. 1824) ; Christ. Aug. Fjscher (Grundrisz einer netten system. Darstellung der Statisiik als Wissenschaft, Elberl. 1825); Jlogel (Enlwiirf z. c. Th. der Statisiik, Altenb. 1829);Jlolz-gethan (Theorie der Slatistik, Wien 1830); Lassú (Hetezetés «' sta-

STATIJSTUDOMÁNYOK 175

tisticába, Pest 1827.) Nagyobbára elavulván , a' korábbi statisticai munkák, az utolsó 30 évi történetek miatt , mostani haszonvételre csak következők ajánlhatók : Crorne Allgemeine L'bersicht der Staats-kriifle von den sámmtlichen europáischen Reichen und Landern (Leipz. JSi8) ; J. Geo. Meusel Lehrbuch der Statistik (4 kiad. Leipz. 1817); Chr- Gottfried Dan. Stein Handbuch der Geographie und Stalistik (3 rész. 5 kiad. 1825); Handbuch der neuesten Erdbeschreibung , Gaspari, Hassel, Cannabich, Gutsmuths, Ukert által (eddig 23 rész.); Geo. Hassel Lehrbuch der Slatistik der europáischen Staaten (táblák­ban , 3 füzet, Weiinar 1823) ; Malchus Stalistik und Staatenkunde (Stutfg. 1826); lexkoni alakban Stein Geographisch - stalistisches-Lexicon (uj kiad. 4 részben, két toldalékkal, Leipz. 1818.) (Vö. STATISTICA.)

9) P o s i t i v u m S t a t u s - vagy Alkotmánytudomány. Ez az ön­álló európai és amerikai statusok és országok nyilvános jogának tu­dományos fclőadatását foglalja magában, mennyiben ezen nyilvános jog­ban az országok és statusok belső statuséletének jelenleg kötelező erejű alapleltételei foglaltatnak. Ezen alapfogalomból következik : hogy minden status ezen tudomány körébe tartozik , melly nyilvános positivum joggal bir; hogy ezen jog nem alapulhat csupán szokáson, hanem irott alaptörvényekben kell foglaltatnia; hogy innen kivált­képpen az uj, 40 év olta nyilvános statuséletbe lépett, polgári alkot­mányok tartoznak tartalmok szerint e'tudományba ; hanem hogy csak azon alaptörvén) éknek kell előadatniok, inellyek még jelenleg fen-állanak 's hogy előadatásokkor kiváltképpen azon ineghatározatoknak kell rendszeresen előterjesztetniek , mellyek amaz országok belső sta­tuséletének mostani alapfeltételeit valósággal magokban foglalják. Ezen tudománynak czélja tehát a' mostan mind azon országokban és statusokban fejtálló nyilvános jognak rendszeres előadása, mellyeknek irt alaptörvényekben megesmért nyilvános jogok van. Ezen tudománya előadatása kétféleképpen próbáltatott: a) dogmatice vagy publicistice , midőn a' statusjogi főíogalmakan (mönarcha, rendek 'sat.) alapittatnak az egyes polgári szerkezetek határozatai (illyen Aretin e'műnk. Slaats-rec/it der constitulionellen Monarchie, bevégezte Kotteck, Altenburg 1*24); b) historiailag , hol az egyes síatusok a' keblekben 30—40 év olta bevitt alkotmányok szerint következnek egj'más után 's min­denik egyes alkotmánynak öszves tartalma magában fenálló egészet formál (igy tett Pólitz az & Staalswissensc7iaften-éneU. 4-dik részé­hen.) Ezelőtt 20—30 évvel az , a' mi most a' positivum statusjog uj tudományát képzi , még mindenik egyes status statisticájának csak egyetlen czil.elyében is eJőadathatott; most ellenben, midőn 100 mii. Európai 's 30 mil-nál több Amerikai él irott alaptörvények a la t t , a' nyilvános statusjogot ugy kell előadni, mint önálló tudományt 's az egyes országok és statusok statisticájában a'polgári alkotmányok­nak csak legáltalánosabb rajzolatját kell felhozni. Ez a' tudomány ínég nincs kidolgozva. — Ajánlhatók e,' tudományra nézve : Lacroix t.'on&titiitions des principaux ctats de V Europe el des états unis de l' Aiuerique (6 köt. 3 kiad. Paris 1802; néni. Leipz. 17 92) ; Geo. Er. v. Marlens Samniiung der wichtigsten Reichsgrundgesetze ele. 1 rész. magában foglalja Dán- , Svédországokat, Nagybritanniát (Göt-tingeu 1 794) ; Pölitz Die Vonstitulionen der europáischen Staaten , seii den tetzlen 25 Jahren (4 rész. Leipz. 1817—25); Ludw. Lüders Üiphm. Archív för Európa (Leipz. 1819—23, 3 rész.); Archíven diplomaliques pour V histoire du temps ct des ctats (6 köt. Stuttg. 1821—25) ; ennek folytatása Neueste Staalsacten und Crkunden (11 köt. Stuttg. 1825); Dufau, Duvergier és Guadet Collection des con-slitutions , charlcs et lois fondamentales des peuples de V Europe et des ieux Aw.iriques (6 köt. Paris 1821—-23); Jos. Konstant. Bisiu-

176 STATOSTUDOMÁNYOK

ger Vergleichenie Darstellung der Staalsverfassung ier europBiichen Monarchien und llepubliken (Wien 1818) ; Alb. Fritot Science du publicisle (11 köt. Paris 1S20—23.)

10) P r a c t i c u m ( e u r ó p a i ) n é p j o g . Ez a ' jog és eszesség keresztény 's pallérozott népektől és statusoktól a' végre felvett elveinek tudományos előadatását foglalja magában , hogy az ó költ­sönös külső viszonyaikban fenálló politírai formák fentartassanak 's megerősíttessenek. Ez a' népjog helyesebben practicumnak nevezte­tik , mint pnsitivumnak , mert positivum jogoknak 's törvényeknek nincs codexek (könyvök), mellynek követésére a' statusok egyesül­tek volna, hanem csak olly elvek öszvesége a' practicum népjog, mellyeket az utolsó 3 század olta a' pallérozott statusok költsönös viszonyaikban tettlegesen felvettek , kötelezőkké tettek 's még most fentartanak- Az amerikai statusrendszer lassankénti kifejtése olta ezt a' tudományt nem lehet többé európai népjognak nevezni. Ezen statustudomáuy körébe' tartozik : a) a' keresztény 's pallérozott népek és statusok jelenleg practice fenálló rendszerének alapja 's egyes politicai formákban nyilatkozása szerinti előadása ; b) a' jog és eszesség ezen népek és statusok költsönös öszveköttetésében tett­legesen alapult elveknek előadása; c) azon statusok közt tettlegesen alapult elveknek előadása , mellyek szerint a' jognak megsértetéssel ícnyegettetését vagy valóságos megsértetését kénszerités (retorsio, repressaliák , háború) követi, vagy a' béke helyreállittatik. Ezen tu­domány forrásai : a' népek és statusok közt kötött 's még erejekben fenálló egyezetek; a' népek szokása, mellyet vagy magok adtak ma­goknak , vagy másoktól vettek ál tal ; az analógia ; 's a' philosophiai népjog, melly utolsó sinórmérték minden kétségesre és határozatlan­ra nézve a' practicum népjogban. — Ezen tudomány régibb kidolgo­zói öszvekeverték a' philosophiai és practicum népjogot. Csak Moser olta dolgoztatott ki ezen utolsó tudomány önállólag , elválasztatván az elsőtől. L. Jak. Moser Versuch des neueslen europaischen Völker-rechls in Friedens- und Kriegszeiten (10 rész. 12 kötetben Frank­furt a. M. 17 77); de Vattel Le droit des gens (3 köt. uj kiad. Pa­ris 1 8 2 0 ; ném. Schulintól, 3 rész. 1760) ; Kari Gottlob Günther Europaisch.es Vblkerrecht in Friedenszeiten (2 rész. Altenburg 1787); Geo. Fr. von Marteas l'récis du droit des gens moderné de /' Europe (3 kiad. Göttingen 1821) ; Schmalz Das europaische Völkerrecht (Berlin 1817) ; Jul. Schmelzing Systematischer Grundrisz des prak-tischen europaischen Vplkerrecltts (3 rész. Kudolstadt 181 S); J. Ludw. Klüber Europiiisches Vblkerrecht (2 rész. Stuttgart 1821 ; előbb 1819 francziául) ; Pölitz Staatswissenschaften (5 rész. 2 kiad. Leipz. 1827.)

11) D i p l o m a t i a (nem Diplomatica.) Ezt tudománynak és mesterségnek is lehet tekinteni. Mint tudomány azon esmereteknek, jogoknak és kötelességeknek rendszeres előadatását foglalja magában, mellyek a' diplomatia személyeitől külső statusokkal! politicai-di-plomatiai értekezésekre megkívántatnak, miut mesterség pedig azon e' tudományos esmereteken, alapuló 's általok szerzett készséget ter­jeszti elő , melly külső statusokkali értekezésre szükséges. Mivel a' diplomatiai mesterséget csak gyakorlás által lehet szerezni, tehát a' statustudományok körébe csak a' diplomatia tartozik, mint tudomány. E' há.om részre oszlik: a) azon tudományos esmeretek áltnézésére, mellyek diplomatiai személyektől megkívántatnak ; b) a' követségi jogra vagy a' külfölden levő diplomatiai ágensek jogait és kötelessé­geit előadó tudományra ; és c) a" történettudományon és statusmester­ségen alapuló közönséges és külső hatalmasságokkal! alkudozásokra szükséges elvekre. A' diplomatia ezen értelemben uj tudomány lévén, még nincsenek is munkák , mellyekben áltképezve volna. Mindazáltal

\

STÁUOLIN 177

dicséretesen emlittelhfctnek : Jos. Marx von L ich tens tem Was hat die Diplomatie als Wissenschaft zu umfassen, und der Diplomát zu lei­tlen? (Altenburg 1 8 2 0 ) ; J. Geo Ili í lsemann Úber die Bedeulung der Diplomatie für die neuere Geschichte (Göttingen 1 8 2 0 ) ; Ba t tu r Trui-lé de droit politirjue et de diplomatie (Par i s 1821) ; Kar i von Mar-tens Manuel diplomáiique (Leipz. 1 8 2 2 ) : Georg F r . von Manens Cours diplomalique (Berlin 1 8 0 ] , 3 k ö t . ) ; F ranz Xav . von Mos ham Europaisches Gcsandschaftsrecht (Landshut 1805.)

12) S t a t u s p r a x i s. Mivel a' s ta tuspraxis magában azon készség­ben á l ! , melly szerint a' belső 's külső s tatusélet mindenegyes , valóság­g a l előforduló t á rgya iva l , hel) esen és czélirányosan lehet bánni; in­nen a' stattispraxis , mint tudomány , azon tudomány , melly a' s ta­tusfoglalatosságok rendes el intézésére tani t 's rendszeres ú tmuta tás t ad. Ez a ' s tatustudományok sorában utolsó helyet fog la l , mert e lőre felteszi minden többi s ta tustudományok alapos theoret ica esmeretei t . Két fő részre oszlik : u. ni. a' belső és külső statusélet p rax i sá ra . Bár nincs is e z ' a ' tudomány az előrebocsátot t fogalmak szerint még kidolgoKva , mégis méltók emli t te tésre : Chr. August Edler von Beck Versuch einer Staatspruxis (2 kiad. Wien 1 7 7 8 ) ; Chr. Dan. Vosz, Staatsgeschiiftenlehre, 4 dik része a' Handhuch der Staatswissenschaft-nak (I ,eipz. J 799); Heinr . Bensen Versuch einer systematischen Ent-tvickelung der Lehre von den Staatsgesch/iften (2 r é s / . Erlangen 1800); J. Nik . Bischoflf Hand/juch der deutschenKanzhipraxis (Helmstí idt 1793) ; H. Meisel Cours de style diplomatique (2 köt. Dresden 1 8 2 3 ) ; Kar l .v . Martens Causes célébret du droit des gens (2 rész. Leipz. 1827 . )

S T A I I D L I S (Károly F r i d r i k ) , theologia taní tója Göttingenhcn , szül . 25 Aug. 1761 S t u t t g a r t b a n , hol a t t y a országlástanácsnok vol t . A' tübingeni theol- seminariumban 1781 i r ta De originibus p/tiloso-phiae ecclesiasticae ér tekezését . Elvégezvén tanulói pá lyá já t , hogy utazhassék, 1786 ifjak nevelésével fogla la toskodot t , 's részint ezek­kel , részint tulajdon költségén beutazta (1786 — 90) Németországo t , Schweizot , hol a' Prangins kastélyban 2 észt. töl töt t , Fraucziaorszá-g o t , hol a' lázadás kitörő félben volt 's Angolországot , rcellynek egyes részeit (Devonshirét , Greenwich Hosp i t á l t , Deptfordot 's ni.) a' Berliner Monatsschrift-ben le i r ta . 1790 Göttingenbe theo l . taní­tójának h iva to t t , hol 1803 consis tor iaüs tanácsnok is le t t . Cri t icai éles belátással 's mély alapossággal i r t m u n k á i : LeJirbuch der Ency-hlopiidie, Metl odtilogie und Geschichte der theologischen Wissenscjiaf-Hn (Hanov. 1 8 2 1 ) ; Kirchiiche Geographie und Statistik (Tüb . 1804) ; Beitriige zur Erliiuternng der óiblisehen l'ropheten und zur Geschichte ilirer Auslegung (Stut tg . 1 7 8 6 ) ; Neue Beitriige dazu (Gött. 1 7 9 1 ) ; Ciber Ursprung, Inhall und Oehonomie des Hohenlied etc . Ideen zur Kritik des Systems der christl. Religion (1791) ; Grund-risz zu alade?nist:hen Vorlesungen iiber die Morál und Dogmatik für zukiinflige christl. Beligionslehrer; Lehrbuch der Dogjnatik und Dogmengeschichte, I'hilosophische und biblische Morál im Grundris-se, ei?i akademisches Lehrbuch ( 1 8 0 5 ) ; Neues Lehrbuch der Morál für Tbeblogen , nebst Aníeitungen zur Geschichte der Morál und der morálisukén Idogmen ( 1 8 1 3 ) ; Le7irbuch der praht. Einleit. in die Biicher der heiligen Schrift (1826) ; Gesch. der Vorslellungen von der Sittíichkeit des Schauspiels der Lehre vont Setbstmnrde, vom Ge-tvissen, vom Eide (lS'2i), von der Freundschafl ( 1 8 2 6 ) ; Gesch. des Rationalismur ( 1 8 2 6 ) ; Gesch. der Siltenlehre Jesu ( 1 7 9 9 — 1 8 2 3 ) ; Geschichte der philosophischen , hebriiischen und christlichen Morál im Grundrisse (Haiwv. 1 8 8 6 ) ; Vniversalgeschichte der christl. Kir-che^Geschichte der christl. Morál seit demWiederauflében der Wissen-schafttn ( 1 8 0 8 ) ; Allgemeine Kirchengeschichte von Groszbritannien (Gött. 1 8 1 9 ) ; Gesch'chle der Moralphilosopltie (Hanov. 1 8 2 2 ) ; Ge-

178 STAUFEN STAUNTON

schichle der theolog. WissenscJiaften (1811) ; Geiclt. und Literatur der Kirchetigetchichte , kiadta liernsen (1827); ezeken kivül több eri­ticai folyó iratok , mint; Göltingische Bibliotltek der neuesten iheo-lug. Literattír (5 köt. 1794—1800); Beitrage zur 1'hilntopAie und Geschichle der Keligion und Sittenlenre überhaupt und der verschie-denen Glaubensarlen und Kirchen insbesondere (Lübeck 1797—99 , 5 koi . ) ; Magazin fúr Religions- , Morál- und Kirchengeschichle (llanov. 1801—6, 4 kot .) ; Arc/iiv fiir alté und neue Kirchenge-scliichle (5 köt. Leipz. 1813 — 2 0 ) ; Kirchenltittoriiehet Archív, Tzschirner és Valérrel (1 köt. Halle 1823); végre számos értekezé­sek 'sat. Mh. 5 Jul. 1826.

S l ' A U F E N , 1 . HoHENSTAUFEN. Sr A U N T O N (George Leonard) , irlandi baronet, Gahvayban

szül. Irlandban , nem éppen tehetős szüléktől, korán Monlpellierbe jött , hol orvostudományt tanult 's doctorrangot kapott. Londonba visszatérvén , irói munkákkal foglalatoskodott, nevezetesen Störk hí­res bécsi orvos irományit leforditgatta , az angol és franczia litera-turákat ö*szvehu:ionlitotta a' Journal ítranger számára-sat. 1761 Nyu-gotindiába ment, hol mint orvos szép vagyont szerzett.* Lord Ma-eartney Granada sziget kormányozója titoknokává vévé. E' hivatalá­ban tanulta meg a' törvényszéki alkotmányt 's főügyvédő lett. Midőn Macartney a' madrasi helytartóságot áltvette , ide is elment S. mint titoknok. Itt több súlyos esetben kimutatta nagy eszét , nevezetesen a' Tippo Saíbbal folyt alkudozásokban. Éppen igy. r i tkj reítenthe-íetlenséget mutatott Stuart vezér elfogásakor, mellyet vérontás nél­kül kivitt. Angliába visszajővén, a' keletindiai társaság észt. 500 fonttal, a' király baronet czimmel 's az oxfordi egyetem törvénydo-ctorrangal jutalmazta meg tett szolgálatait. Macartney Chinába követ­ségbe menvén, ismét uttársává vévé Stauntont , ki nem csak követ­ségi titoknokká neveztetett, hanem, hogy szükséges esetekben a'lord személyét viselhesse , rendkívüli követ-és meghatalmazott minister-czi-met is kapott. Haza jővén , ezen utazását jeles földabroszokkal 's rézni. kiadta e' ez. a. An authentie account of an embassy from the hing of Great-Britain to the Emperor of China (2 k. Lond. 1797 , ném. Hüttnerfől, Zürich 1798). E' munkában nagy részt vett Bar-row tudós. S. mh. Londonban 1801.

S T Í Ü S Í O S (Sir George Thomas) , baronet és parlamenttag •$ hires utazó és orientalista, szül. Londonban 2C Maj. 1801. Emiitett Stauntonnak , kinek tiszteletére Decandolle egy virágot Stauntoniá-nak nevezett, egyetlen g5reimeke lévén, igen gondosan neveltetett. Attya magával vivén Chinába, ugy megtanulta S. a'nehéz chinai nyel­vet, hogy beszél és ir rajta. 1799 a' keletindiai társaságtól Canton-ban hivatalt kapván, 1817-ig viselte azt , midőn Chinát örökre oda­hagyta. Ez idő alatt ő ott első titoknok 's aztán a' sáfárság taná­csának elölülője volt. 1816 Pekingbe Angliából követség küldetvén lord Amherst a la t t , minden értekezésben főszemélyt játszott 's alkal­ma volt sok hazájára nézve fontos tárgy felett alkudozni a' chinai országlással , mint már annakelőtte is. Nevezetesen 1807 az Angol-ország és China közt folyt kereskedés egyszerre megszűnt, mert egy Chinainak történetes halála bizonyos angol hajós legénynek tulajdonít­tatott. Stauntonnak akkori hivatala Cantonban , felette szövevényes álla­potba helyezte óiét, mivel az ő kötelessége volta' történetet ;i gyanakodó \s bizodalmatlan chinai országlásuál felvilágosítani; de okosságával 's bátorságával megmentette az ártatlan hajóslegény életév , mellyet kívántak a' chinai birodalom megsértett törvényei. Ezzel olly fontos szolgálatot tett a' keletindiai társaságnak, hogy ez észt. 500 fonttal hálálta meg fáradozását , melly sok kellemetlen 's káros következést hárított cl. Hasonló eset törtéut 1814 , midőn az Angolok és Chi-

STED1NGKK 1 7 9

juiak közt annyira ment a' meghasonlás , hogy a' köUstíiiö's keres­kedés csaknem egészen megszűnt. Minden angol alattvalónak ki kel­lett takarodni Cantouból. A' dolog elintézése ez úttal is Stauntonra bízatott, ki bár nielly sok fáradsággal, kivitte , hogy a' chinai Songíu (helytartó) pecséttel megerősité az Angolok elébbi szabadságait. Mi­dőn a' Cantonnal 's Chináva! való kereskedés Pekingben u'ministerek­kel, lord Amherst követségének alkalmával, íelíétetett , oda vitte a' dolgot , hogy a' cantoni angol kereskedés , melly a' keletindiai tár­saságnak olly nyereséges , ezolta jobb alkotmányt nyert 's virágzóbb. Társai ezen fáradságának emlékezetére haza jötte után igen drága ezüst edényt ajándékoztak neki , dicséretes lelj ülirással. Súlyos fog­lalatosságaitól szabad idejét a' literat urának szentelte. 1810 kiadta a; chinai birodalom criminalís codexét, e' ez. a. Ta tsing hu lee, being the fundamental laws and a selection frorn the svpplemewtary slatutes , of the penal code of ( hina , mell) et francziára f'ord. Sainte-Croix, kivel 8. Chinában barátságban élt. Mennyire jártas a' thinai nyeltben, melly legnehezebb minden esmeretes nyelvek közt, bizo­nyítja, hogy Jenner himlőoltásról ssíóló munkáját chinai nyelvre for­dította , mivel Chinának, hol a' himlő iszonyú pusztítást tesz, sokat használt. 1821 megjelent tőle chinai nyelvből e' fordítása Narrative of the chinese embassy to the Khan of the Tourgouth Tar társ ín the years 1712, 1 3 , 14 and 15. Tőle van : Miscellancous nofices relating to (hina and the british commercial intercourse ívith átitat country , including a few translations fr.om the chin-ese language (Lond. 1822), melly ben a' Chinaiak kereskedéséről 's erkölcseiről sok foníos tudó­sítást közöl, többek közt egy táblát a' Chinában 's körülte fekvő tartományokban lévő kath. missio állapotjáról 1810, melly szerint ekkor 008,000 keresztény volt azon tájékokban. Baráti kedveért leírta attyánatc életét 's régi nemzetsége történeteit, e' ez. a. Me-moirs of the life and family ,of the laté Sir George Leonard Slaun-ton Bar. (1823). Óhajtani lehet, hogy mind ezen, mind lord Am­herst említett követségéről irt munkája sajtó aiá jőne , mivel csak kézirat mindenik. Midőn ama nagy londoni sanskrittudós Colebrooke 1823 Londonban tudós ázsiai társaság felál itá'án dolgozott, S. a' tervet nyomosán elő mozditá., segité .alapitni 's chinai munkákból álló becses gyűjteményét oda ajándékozd. 1826 harmadszor ült a' parla­mentben. Az oxfordi egyetemtől törvéuydoctor rangot kapott 's a ' tud . kir. társaságának tagja lett. Hamshireben igen bájoló mezei jószágot bír , Leigh Parkot, mcllyben , mint nemes charaeterü férjfiu, tisztelt parlamenttag , tehetős földbirtokos , minden tudomány és tudós buzgó barátja, köz tiszteletben él.

S TE D t N o E K vagy Steltlandiak nevet viselt egy Frieslandból származott nép mai Oídenburgban és Delmenhorsfban , melly mind vi­lági urainak, kik bucsujáráskor feleségeit 's leányait elragadozták, nyomása, mind a' papok teihetlensége miatt elkeseredvén, a' 12 's 13 száz. fellázadt. A' Stedingek , mint hajózók, gyakran megfordul­ván Holland és Francziaország partjain, innen szabadabb megfoga-tokkat mentek honyokba a' papság 's istentisztelés romlottságáról, 's ez okból az Alhig-ensisekkel nem csak öszvehasonlittattak , hanem fel is cseréltettek, sőt Albigenses'nevet kaptak. (!. SKCTÁK). A' bre-meui érsekektől, a' 12 száz. vége olta , mint nyakas eretnekek, tü­zesen üldöztettek, mivel nem akartak tizedei fizetni. IX Gergely pápa 1232 interdictumot tett rajok 's 11 Gerhard bremeni érsek kereszt­haddal támadta meg őket, midőn 1234 egerenként öldöstettek l e , az elfogattak megégettettek, lakaik, a' töltések áltvágatván , viz alá boríttattak, vagy tüz és rablók által elpusztíttattak. Ezen szabad gon­dolkozású, csaknem egészen eltörlött népnek maradványa alá adta magát zsarnokai jármának 1235.

12*

180 STEELE

Í T E K t s (Sir Richárd) jeles politicus és dramairó, szül. Dub-linban 1671. Előbb a' charterhousei iskolában, utóbb Oxfordban ta­nult, hol egy vígjátékot is i r t , de ezt egyik tanulótársa tanácsára elégette. Majd elhagyd az egyetemet 's a' lovag őrseregbe állott , hol nyilt 's nagyszivii charakterével barátokat szerzett, és zászlótar­tó lett. Nem érezvén magában elég erőt , hogy kora 's helyzete ki-sértéseinek ellentáühasson, önmaga megintésére, Keresztyén vitéz czim alatt egy kis értekezést irt 's ezt , hogy a' kicsapongásoktól még inkább megóvja, ki is nyomtattatta. Mivel azonban erkölcsei a' munka komoly tartalmával még sem egyezének , bajtársaitól nem ke­vés gúnyt kellé kiállnia. E' miatt, mint mondja, jór.ak talúlá vi?já-tékköltő képében lépni fel, 's ez által charakterének vidám szint ad­ni. Nem sokára meg is jelent A' tzmetés , vagy divatszerinti bánat (Funeral, or grief a la mode); melly darab az angol színekben máig is adatik. Anna királyné országlása kezdetén Addison ajánlására új­ságíró lett. Nyájas férj czimíi vígjátékát 1704 tetszéssel adták. 1709 meginditá a' Csevegőt (Tatler) Sir John Bicker-Staff, Esquire (I. SWIKT) neve alatt, melly folyóírás által kitűnő pólezra hágott az an­gol literátorok közt. Fő törekvése volt e' lapok által nemzete szokásit és erkölcsit javítani, divatozó bolondságit 's mindennemű bűneit nevet­ségesekké és utálatosakká tenni, a' közönséges tárgyak iránt helyes és uagyszivü érzelmeket terjeszteni. E' hirlap mindenütt ismeretes volt, 's mivel politikai tekintetben a' hatalmasakkal tartott, jutalmul tiszt­séget nyert a' bélyegző hivatalnál, '.s ezt még akkor is megtartá, mi­dőn a' ministerek, kiktől nj'e.rte volt, elbocsáttattak. 17} l a' Cseve­gőt a' még sokkal inkább elhíresült Szemlélő (spectator) követte, melly érettebb terven alapult, napi politikai. törtéiteteket nem közlött, 's Addison és más jeles irók dolgoztak rajta. Ennek megszűntével a* Felügyelő (Guardian) jőve létre 's darabig az előbbinek szellemében folyt; de St. majd szorosabban szövetkezek a' minísterium ellenivel, hogy sem pennáját zabolázhatná, miérté ' lap hamar megszűnt. Egyéb havi Írásokba is kezdett St., de ezek mind pártsxellemück valának 's rég feledve vannak. Hogy elhatározott politicus charakterét megtart­hassa, lemonda hivataláról 's fizetéséről. A' parlamentbe iparkodott j u tn i , Stockbridge meg is választá, de mint némelly lázasító és rá­galmazó irományok szerzője, csalt hamar kirekesztetett. I Gj'örgy ülvén királyi székre, ez Hamptoncourtban főlovászn;esternek 's Midd-le-Essexben békebirónak tette. A' kir. játékszín igazgatása is hol-taiglan rá bizaték. Az uj kormány alatti első parlamentnél Borough-bridge, részéről ismét az alsó házba !épett ; 1715 Apr. egy felírás benyújtásakor lovagnak neveztetett, 's nem sokára Walpole' minister-től 500 ft. St. nyert, llly módon ébresztetve termékeny pennája szá­mos politikai értekezéseket szült, mellyekkel a/, egyszer felfogott párt ügyét mind szerencsés mind kétséges állapotjában egyenlő buz­galommal védelmezte. 1717 a' Skotziában kiütött lázadáskor biztos­nak neveztetek, 's gyűlöletes hivatala mellett is nagy tisztelettel fo­gadtatok. 1721 irá Lelkiesmeretes szeretők czimü viglátékát, melly hiret nagyon nevelte. Rendkívüli tetszést nyert ez ; a' királynak a-j án ' á , ki azért 500 ft. St. ajándékozá meg. Azonban örökös pénz szükiben lévén , játékszini tisztségét eladni kénytelenült; mihez még azon szerencsétlenség is já ru l t , hogy a' játékszín bérlói ellen egy pert elveszte. Most mind vagyonára mind egészségére nézve tünkre menve, walesi meze; jószágára vonult, hol egy gutaütés lelki erejét ellankasztá 's 172!) éltének is véget vetett. Társaságos életben ba it-ságos, megelőző és nyilt charakteréért igen becsultetett. Nagy eszű ember volt. Iratiban élénk képzelődés uralkodik ; melly sokféle tár­gyakon, de kevés erővel és gomial áradoz. Írásmódja 's gondolat-folyama hibás és ívuikadt. Barátja volt a' rénynek 's azt gyakran

STRRVENS STEGMANN 181

legkecsesb, legérdekesb színekkel fes té , de példája korántsem vala feddhellen.

S T E E V E N S (Georg) Shakspearenek egyik leghiresb magyarázó­ja szül. Stepneyb. London mellett 1736 . A t y j a , ki sok ideig egy Keletindiára j á ró hajó kap i t ánya ' s utóbb a ' kelet indiai társaság egyik igazgatója v a l a , tetemes vagyont hagya rá. Cam'jridgeben tanul t 's nyomós esmerete.'.et szerzett . 1 7 0 6 Shakspearenek 20 színdarabját k r i t ika i észrevétekkel adá ki . Majd Johnson doctor ra l ál la üsssse , 's 177.3 Shakspeare minden* munkái t k i a d á , ugyan ezt ismétlé 1778 és 1 7 8 5 . Legjobbnak tar t ják 1793-k i k i a d á s á t , 15 köte tben , mcl lyet 20 hónap alatt végre hajtot t . Vég napjait egyedül t ö l t e , mer t tiir-hetlen szeszélye minden bará t i t el idegenítet te 's megholt Hampstead-ben Jan 22 . 1800 . A' poplar i templomban a' h i res Flaxinan készí­tet t emlékkövet sír jához. Ellenségei is megesmérik , hogy Shakspea­re megért hetesére igen sokat t e t t , 's magyaráza t iban felette nagy olvasottságot bizonyí tot t , 1808 e lkótyavetyé l t könyvtára 2700 ft. sterlinget hozott be. Sokat i r tak e l l ene , m i n t : Memoirs anecdoles ele. by Mist ílawkins, Busby : Concertroom and orchcslra aneedotes ' sat . de mind ezen rágalmazásokat 's nagyí tásokat teljesen megczáfol-ja Boaden Memoirs of ihe life. of Julin Kemble.

S T K F F E N S (Heinrich) dicséretesen esmeretes philosophus é s te r ­mészetvizsgáló, 2 Maj. szül. 1 7 7 3 Stavangerben Norvégiában. Ter ­mészettudományhoz! vonszódását Buff'on munkái még elevenebbé tevék, ' s ol ly jó előmenetelt teve a b b a n , hogy megvizsgáltatasa után 1794 150 fali. st ipendiumot k a p o t t , Norvégiában utazhatüs végett . I t t a ' nyarat Bergenben töl te ;* ősszel Németországba u t a z ó k ; de az Élbe torkolatjánál hajótörést szenvede 's éltén kivül mindenét elveszte. A' te le t 1794—95 Hamburgban tölltvén, Kopenhagenbe 's 1796 Kiéibe mene. I t t megváltozók helyezete , Hens ler tő l és Fabr ic ius tó l szíve­sen fogadtatok, kiknek tanácsára l eczkéke tada a ' te rmészeth is tor iában, 's egyszersmind különös oktatást is. E r r e Fre ibergbe mene , hol i ra Beitriige turinnern Naturgeschischlc der Krde-jét. 1802 Dánországba visszautazok. Kopenhageni tanítása közönséges részvétel t gerjesztet­t e k , de ellenkezőket is csináltak n e k i , kik á l ta l munkásságát £,átoI-ta tn i l á tván , 1S04 elfogadta a ' haliéi professorságot . A' jenai sze­rencsétlen ütközet itt is végét szakasztá foglalatosságának. 1807—9 barátinál éidele Holsteinban , Hamburgban és Lübeckben , aztán H a l ­iéba visszatér t , hol nem veszély né lkü l véve részt a\ hesseni és po­rosz hazafiak l i tkos vál lalal iban. 1806 kiadá a ' had kiütése e lő t t Grundziige der philoa. Nalurwisseiischaft-ját, a' had után Geognos-tisch-geologischen Atifsöize-jét 's Üíer die Idee der Iniversitalen ez. merész íninkáját (1809) . Handb. der Oryktognonie-jének csak 1 köt. jelent meg. 1811-ben Boroszlóba jőve. Lángszavakkal buzditá i t t a ' tanulókat a ' haza szabadí tására , me l l yben , mint önkéntes ba jnok , inaga is részt vett Paris megvétetéséig , midőn letevé fegyverét 's vas keresztet kapa. Ezolta két je les műnk. je len t m e g : Die gegetnvar-tige Zeit und wie sie geworden és Caricaturen der heiligslen (Leipz. 1 8 1 9 — 2 1 ) . A' theologusokkal-perbe keveredek, mellynek tanúja e ' műnk. Von der falschen Theolngie und dem waliren Glauben (Bresi . 1824) . A^onszók : A>ithropologie-ja (Bresl. 1822) , Walselh und Leith-ja (Bresl. 1827) és Die Norweger-e (Bresl . 182S) . S. m o s t a ' physica és philos. természet tudomány taní tója Boroszlóban 's mint szép előá-dásu tanitó igen szere t te t ik .

S T E G E N O G R A P H Í A , 1 . T I T K O S Í R Á S . . S T É G MA fit; (Káro ly József), érdemteljes szerkeztetoje az Allge-

meine Zeitung-uak , 1770 szül. Schlesíában, Boroszlóban, Berlinben és Halléban tanul t . A t t y a Hcpper buktával Varsóban minden vagyo­nát elveszte, innen magának kel lé az ifjúnak sorsáról gondoskodnia .