A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája (1989

után)

Bárdi Nándor, MTA TK Kisebbségkutató Intézet,

bardinandor@gmail.com

Miről beszélek?1. A fogalmakról

2. A korszakok

3. A kormányprogramok 1989 után

4. A stratégiai alapkérdések

5. A magyarságpolitika bénultságának okairól

6. A határtalanítás nehézségei

a) A kisebbségi közösség eszencialista, organikus vagy konstruktivista felfogása?

b) Miként értelmezhető – szomszédországi nemzeti kizárólagosságot építő stratégiák versus külhoni magyarok, mint ötödik hadoszlop kép?

Nemzettöredék (1918) = önképe szerintőshonos, holisztikus életvilágok, amelyeket az intézményhálózatok etnokulturális alaponnemzeti kisebbségként jelenítenek meg. Ugyanez a többség felől birodalmi kisebbségként jelenik meg, mint atörténelmi Magyarország maradéka.

Miről beszélünk?

1. A fogalmakról• Nemzetpolitika: a nemzetépítés kormányzati megjelenítése,

az állam hosszú távú közösségi politikája

• Identitáspolitika: a magyar államnak a magyar nemzethez való viszonya /Mi és hogyan szervezi a nemzetet?

• Etnopolitika (nemzetiségi politika): a magyar államnak a nemzeti és etnikai kisebbségeihez viszonyuló politikája

az EU nemzeti/etnikai problémáival kapcsolatos politikája

• Magyarságpolitika: egyes kormányzatoknak a határon túli magyar közösségekre vonatkozó politikája:

m–m kapcsolatok; nemzetközi és kétoldalú kisebbségvédelem; támogatáspolitika

• Kisebbségpolitika: az elitek társadalomszervezése, reprezentációja és politikai érdekérvényesítése

A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája

tartalma:kisebbségvédelem: két és többoldalú nemzetközi kapcs./ társadalomépítés

támogatáspolitika: politikai / intézményműködtető / oktatási kulturális /civil

magyar-magyar viszony: párt és kormányzati kapcsolatokkisebbségpolitikai kapcsolatokszemélyes, családi, lokális kapcsolatokmédiakép és fogyasztás /egymás. alkot. kép változásahatárviszonyok és belügyi kapcsolatok

Töréspontok a magyar kisebbségtörténetben

- 1918–1920: a kényszerközösségek létrejöttea szétfejlődés kényszerea nemzetépítés államtalanítása

- 1944–1948:a magántulajdon és a jogállamiság megszűntea teljes tagoltságú kisebbségi társadalomból csonka társadalom, homogenizációs kényszereka zsidóság és a németség eltüntetésekisebbségi politizálás helyett az adott ország magyarságpolitikáján belüli érdekképviselt, mint lehetőség

- 1989 után:a nemzeti autonómia, mint jövőkép és elvárásregionális integráció: etnokulturális és politikai közösség viszonylataa jogi-, gazdasági-szerkezetváltás ill. az euroatlanti integráció után a politikai közösségek akarása

2. Korszakolás1. A revíziós jövőképek kora 1920–1938/1940/19412. Visszacsatolások, („kis magyar világok”)

1938/1940/1941–19443. Eszköztelenség kora 1944–19474. Automatizmus és elhallgatás időszaka 1948–19565. Lemondás és elhallgatás időszaka 1956–1964/19686. A probléma újrafelfedezése és belső

tematizálódása 1964/1968–1983/19857. A kulturális nemzet felfogásának intézményesülése

1985/1989 – 19928. A külhoni magyarság intézményesülése és az

autonómia elvárások 1990–19969. Párhuzamos társadalom építés támogatása, nemzeti

integráció intézményes. 1996–200410. ? pártpolitikai túszhelyzet kialakulása / a

reintegrációs retorika csapdahelyzete

Trianon következményei1.Létrejöttek a határon túli magyarság politikai

közösségei, mint (történeti értelemben) kényszerközösségek, amelyeknek egyszerre kell válaszolniuk a többségi nemzet államépítési törekvéseire és saját belső modernizációs folyamataira. Egy szétfejlődési folyamat révén ezek a (szociológiai értelemben) töredéktársadalmak vállalt közösségekké váltak.

2. A Kárpát-medence gazdaság-földrajzilag behatárol egy sajátos munkamegosztási és kereskedelmi rendszert. E kapcsolatrendszer hatékonysága, intenzivitása jelentősen befolyásolja az alrégiók fejlődését. 1989 utáni reintegráció: fogyasztás, mintakövetések, munkavállalás, fekete gazdaságmagyar-magyar integrációs folyamatok: kulturális fogyasztás, média, tudományos kutatás, oktatás, /politikai érdekvédelem, gazdaság, eü., munkavállalás.

3. Magyarország és szomszédai között létrejött félelmi viszony, amely a szomszédsági, kisebbségpolitikai, ill. a történelmi komplexusokat bármikor hiszterizálhatja.

2.1. A revíziós jövőkép1918-1938

- revíziós jövőkép/lebegtetésa) határmódosítás az etnikai határok alapjánb) ua. valamint Székelyföld korridoros kapcsolásac) etnikai határok+népszavazásd) a történelmi Magyarország határainak visszaállítása

- a külhoni magyarok társadalmi, gazdasági pozícióinak őrzése + a kisebbségi sérelmek tematizálása az új nemzetközi helyzetváltozás hozta határtárgyalásokra

- A magyarságpolitika intézményesítése a Népies Irodalmi Társaságon, a Rákóczi Szövetségen, a Szent Gellért Társaságon keresztül

- irányítása: ME, MEII. Osztálya Pataky Tibor, KÜM, Államtudományi Intézet

- 1903-tól Julián-, amerikai, romániai akciók a Klebelsberg-i koncepció hídfő/végvár

2.2. A visszacsatolások kora, „kis magyar világ”-ok

1938/1939/1940/1941–1944 – többségi nemzetiségpolitika

- a reciprocitás elvének alkalmazása- az 1868-as tv. továbbfejlesztése:

kisebbségi kérdés=nyelvkérdés (közigazgatás, oktatás)

- Erdélyi Párt regionális politikája: regionális egypártrendszer

- Felföld/ Bácska/ Kárpátalja: integráció/behívott képviselők

- saját etnokulturális közösség építése- telepítési és kitelepítési tervek- fejlesztési és tudásbeviteli programok

– holocaust a visszacsatolt területeken- a leválás ideológia

– kisebbségből többségbe kerülés élménye- a kis magyar világok emlékezete

2.3. Eszköztelenség kora 1944–1947

• Kárpátalja – 1944 november: malenkij robot 20-40 ezer férfi munkatáborba húrcolása

• Délvidék – 1944 október – 1945 február:20 ezer kivégzés, 6 ezer munkatáborokban pusztul el

• É-Erdély – 1944 szeptember – Maniu Gárdák 50 magyar kivégzése + internálások

• Csehszlovákia: 1945 április Benes dekrétumok

Volt-e önálló magyar külpolitika ebben az időszakban?

1944–1947 között folyt békeelőkészítés

1948–1956 között voltak pártközi viták

1956–1963 között a Kádár-kormánynak ki kellett lépni az elszigeteltségből

1977-es nagyváradi találkozó

1983–1987 romániai politikai fordulatra válaszolni kellett

Nagyhatalmi békecélok: Anglia, USA: etnikai határmódosítások (1945 szept.

Szovjetun.-val szembeni álláspont)Szovjet cél: a)trianoni határok visszaállítása: 1945. márc. 6-i

ígéret a Groza kormányérb)a szövetséges kommunista pártok megosztása és kézi

vezérlése

Magyar békecélok:MKP – nem a határmódosításra hanem a kapcsolattartásra

kell törekedniSZDP – etnikai határmódosítás Romániával szembenKisgazdapárt – etnikai határmódosítás + lakosságcsere +

kisebbségi autonómiákNemzeti Parasztpárt – etnikai határmódosítás

1946 április: 22 ezer ( min. 11.800 )km2-es partiumi tervMoszkvai tárgyalások, 1946. április 9-18 között –Sztálin

hitegetése és kétoldalú tárgyalásokra való biztatás

2.4. Az automatizmus és az elhallgatás időszaka 1948–1956

Románia

1948. augusztus 28. román-magyar személyforgalmi egyezmény:dipl. szolgálati útlev.

1948. szept. 21. – CASBI tárgyalások1948. nov. 21. – Mezőhegyesi párttalálkozó (magyar sajtó, CASBI )1949. január 6. Rákosi levele Dej-hez: a vasfüggöny

nehezményezése1949. február 19. Rákosi-Dej találkozó Bukarestben

- éberség /- a pártegység megbontása / -vagyonjogi egyez. 19531949–1955: kolozsvári Útlevélhivatala1954. szeptember: Rákosi – Valter Román találkozó:

Erdély ügyének felvetése/ magyarok akik románabbak a románoknál?

1954. szept 16-i Nagy Imre levél: kapcsolataink jelentősen gyengültek, fel kell oldani aBizalmatlanságot

1955. április: Bodnaras látogatás- útlevélhivatal /MAT térkép kérés/ Valter Roman ügy

- Gerő: A rm ügye a RMP ügye1955 december: RMP kongresszuson elmondott Rákosi beszéd: helyesli a lenini nemzetiség politikát

2.5. Lemondás és elhallgatás időszaka

1956–1964/19681958-as látogatások: hála a támogatásokértKádár János Romániában, február 20-28. Kádár János Jugoszláviában, március 27Münich Ferenc Csehszlovákiában dec. 10-17.

1959 Kállai látogatás – újbóli deklaráció1961 Dej látogatás – utazási nehézségek felvetése

1962 Püski per – a téma tematizálásának szigorú tiltása

1964 februári vita a békepolitikáról, Kádár János vitazárója

„Öt szomszédunk van, mind az ötnél van valami tőlünk, s az öt közül négy szocialista ország. A véleményem az, hogy végül is a kommunizmus eszméje győzni fog és ez meg fogja oldani a népek kérdéseit, a nemzeti fejlődés problémáit, a határvitáikat.”

2.6. A probléma újrafelfedezése és belső tematizálódása 1964/1968–1983/1985

• + Szervilis külpolitika a belpolitikai reformok végigvitele érdekében (1968–1972)

• + Plebejus nemzetfogalom beépítése (legfőbb érték az életszínvonal növelés és a politikai feszültségek kezelése) a nemzeti függetlenség hangsúlyozásával szemben (1963-as Molnár Erik vita)

• + Magyarország a szocializmus legitimációja érdekében nem élhet a függetlenségi hagyományokkal, a nemzeti szimbólumokkal: a nemzetesítéssel

• + A nemzetiségek híd szerepének/ a kettős kötődés fogalmának képviselete a marxista-leninista, internacionalista nemzetiségpolitikán belül. (Titói terminológia – szövetség ebben a kérdésben.)

• + A zsidókérdés, cigánykérdés, a diaszpóra kérdése nem tematizálható. (Félelem a magyar nacionalizmustól + a szövetséges nélküliségtől.)

Párhuzamos modellek – válaszokA romániai külön út meghirdetése 1964–1968• 1964. árpilis 26. függetlenségi nyilatkozat• 1967 NSZK elismerése• 1968 Izraeli kapcsolat fenntartása az arab-izraeli

háború után• 1968 Csehszlovákiai bevonulás elítélése• 1968 közigazgatási reform / MNDT-nak létrehozása

1968 MSZMP határozatok - a htm kultúrát a nemzeti kultúra részeként jutatta el a hazai közönséghez

- MSZMP kidolgozta a maga nemzetiségpolitikai koncepcióját (példaként)

- MSZMP X. kongresszus: a nemzetiségi kérdés felvetése Paul Niculescu Nizilnek, Kádár_- csak szakértők előkészítette találkozón vesz részt

1972. február: Kádár bukaresti látogatása a híd koncepció elutasítása

1968/1973: MSZMP Agit. Prop. Osztály határozata ( ideológia + könyvkiadás együttműködés)

1975: helsinki találkozón elmondott Kádár beszéd

1977. január PB áttekintés a határon túli magyarok helyzetéről: Románia, Csehszlovákia, Yu, Su,

1977. június: Nagyvárad-Debrecen találkozó: Kádár – kapcsolatbővítés, (konzulátus, magyar

intézet, Ceausescu - bezárkózás1977 karácsony: Illyés Gyula: Válasz

Herdernek és Adynak

1977 Prága Charta 77’ – Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága

2.7. A kulturális nemzet felfogásának intézményesülése 1985/1989 – 1992

Nyomásgyakorló csoportok:

+ Szirmai István, Köpeczi Béla, Pozsgay Imre – Aczél Gyögy+ Külügyi apparátus, MSZMP KB Külügyi Osztály 1981-től

Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Szokai Imre/ a kulturális nemzet felfogás érvényesítése

/magyar külpolitka szakosodása: nemzetiségi kérdés nem belügy /a szocializmus eltérő, szembenálló modelljében gondolkodtak

+ Népi írók: Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Für Lajos

/ mint demográfiai és kulturális kérdés

+ Demokratikus ellenzék: Beszélő, Erdélyi Magyar Hírügynökség, Duray Bizottság, HHRF/ mint emberjogi kérdés

a)tudományos kutatás: 1968 MSZMP Társtud + Hazafias Népfront1973 MTA kutatás a szomszédországi

magyarságról1978 Gorkij Kv, 1982 Irószövetség 1985

Magyarságkutató Intézet

b) média: 1984 Száraz Gy., 1986 Erdély tört., 1988 Szűrös M. bejentése, 1988. március:Tabajdi-Szokai cikk MN

c)közigazgatás:1989 NEKK-MEH, 1989 ősz MEH Titkárság,1990 NEK Államtitkárság1992 HTMH

Nemzettudat

A nemzet része 1973 1983 1985 1987Diaszpóra 24 24 34 50Htm 45 46 50 63Mo-i nemzetiságek 73 73 76 77Cigányok 67

3. KormányprogramokAntall-kormány:

az összmagyarság tudatosítása/ a probléma intézményesítése

a) a kisebbségpolitika nemzetközi emberi-és kisebbségjogi normákra történt alapozása,

b) Közép-Európában mintaadó intézményi modell megteremtése a kisebbségi kérdés kezelésére,

c) a határon túli magyarok véleménye nélkül ne lehessen róluk Mo-on döntést hozni,

d) kormányzati intézményrendszer és támogatáspolitika létrehozása

Horn-kormány:• konkrétságra és pragmatizmusra való törekvés, (modernizációs beszédmód)

• a) a határon túli magyarsággal kapcsolatos politizálás nem veszélyeztetheti a térség

stabilitását a kérdéskör a külpolitikai mozgástérbe kerül, annak rendelődik alá,

• b) szélesebb partneri hálózat kialakítása a határon túli alapítványi rendszer révén,

• c) új partnerek megtalálása: UMDSZ, VMSZ, MKDM, és az önkormányzati politizálás

Orbán-kormány• gond helyett adottság/ euronacionalizmus

• külpolitikai felfogás: móló szerep,/nem válságkezelő

• EU csatlakozás, mint felzárkózás az egész nemzet részére munkaerő-piaci pozíció erősítése

• osztogatás helyet programfinanszírozás előtérbe kerülése

• projektek: MAÉRT, státus törvény; htm felsőoktatás fejlesztés; stratégiai keretek (IKA, AKA)

Medgyessy-kormány• a nemzeti közép politikájának legitimálása•a) a kedvezménytörvény konszolidálása•b) a támogatáspolitikai döntések htm elitekhez helyezése

Az első Gyurcsány-kormány pártpolitikai kényszerhelyzete: - a kettős népszavazás kampány = a baloldali politikai identitásközösség határtermelése - a nemzetpolitika fogalmának társadalompolitikai/modernizációs kiszélesítése - a Szülőföld Program elindítása. Szülőföld Alap létrehozása

Kettős állampolgárságról szóló népszavazás

- Nem a külhoni magyarság problémái, hanem a magyarországi pártpolitikai harc határozta meg.

- Politikai döntésképtelenség és hisztéria állt be.

- Hatása:- Mo nem tudja a kisebbségi magyarok mindennapi problémáit megoldani.- Legitimmé vált a kisebbségi magyar közbeszédben a Mo kritika.- 2006-tól a nemzeti és az antikommunista retorika háttérbe szorul a FIDESZ-nél- Lejáratódott a hosszú távú felelősség, a modernizációs nyelv

nincs tv. szöveg, népszavazási kérdés és értelmezései léteznek

MVSZ – a politikai tematizáció vezetése

A magyar parlament késlekedése és mulasztása

A kormányzat magyarságpolitikájának tehetetlensége: támogatáspolitika//apparátus kudarca//szakágazat képviseletének gyengesége

HTMH elitek – kényszer diskurzusváltása

MDF problémamegoldó javaslatok – pártpolitikai kiszorulása

PÁRTPOLITIKAI VERSENY és politikai közösségépítés

Tudományos kutatások, más irányú orientációja

A második Gyurcsány-kormány

-a htm-kal foglalkozó magyarországi intézményrendszer felszámolása

-MAÉRT felszámolása

-állampolgársági ügyben folyamatos konfrontálódás a htm kisebbségi elitekkel

-Szili Katalin: Kárpát Medencei Képviselők Fórumának létrehozása

-Sólyom László: Határon túli magyarság a 21. században tanácskozássorozat, kötet + újrafogalmazott kulturális nemzetkoncepció

A második Orbán-kormány-honosítási törvény / - nemzeti emléknap -iskolai utazási program / - magyarság háza- óvodai, kisiskolás programok

- Bethlen Gábor Alap átalakítása- egy magyar politikai tér koncepció – belső stratégiai konszenzusok nélkül- Hálózati túlfeszültség, az erőközpontok között:Kövér László: egységes politikai közösségNémeth Zsolt: szerződéses nemzet, generációs pol. csop.Gál András Levente: határátlépő közigazgatási építkezésRépás Zsuzsa: mediátor szerepMatolcsy-Varga (Szász Jenő?): munkaerő-utánpótlás

Költségvetési fejezet Előirányzat címe M FtOrszággyűlés/ KMKF Magyar Nemzeti Közösségek Európai

Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása48

KIM/ 9. Balassi Intézet 3 669,8 KIM/ 20. Kárpát-medencei magyar Jogsegélyszolgálat 50 KIM/20. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása 1 436,4 Közv. bev. és kiadás/42. Alapok

Bethlen Gábor Alap támogatása 11 572,8

  Oktatási nevelési támogatás 4 820 Határtalanul! program támogatása 465,3 Magyarság háza program támogatása 216,0 Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása 3 826,3 Egyéb támogatások 1 435,2 Alapkezelő működési költségei 810

MTA/ 8. Határon túli magyar tudósok támogatása 46,6Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása 10

Emberi Erőforrások Minisztériuma/ 20.

Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása

200

Határon túli oktatási feladatok támogatása 668,2Határon túli kulturális feladatok támogatása 52

Vidékfejlesztési Minisztérium/ 20.

Határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása

15,7

Miniszterelnökség/ Nemzetstratégiai kutatóintézet támogatása 1200Külügyminisztérium/ 5. Külföldi magyar emlékek megőrzése

 6

Kisebbségpolitikai célok támogatása 5összesen (a kiadási főösszeg 15 476 978,6) 0,122%-a

18 980,5

4. Stratégiai alapkérdések 4.1. Miért kell a határon túli magyarsággal

Magyarországon foglalkozni?

a) történeti: a magyar nemzet és Magyarország eltérő lehatároltsága

• b) szolidaritás: rokoni kapcsolatok, geopolitikai felelősség

• c) a két vh elvesztett magyar állam felelőssége volt állampolgárai leszármazottai iránt

d) a magyarországi demográfiai és munkaerőpiaci problémák kezelése érdekében szükséges migráció

4.2. A lehetséges alapelvek• Az erőszakmentesség elve

• Az egyetemes magyar közösséghez való tartozás joga: a szabad és akadálymentes kapcsolattartáshoz való jog

• Nem a határok helyét, hanem azok minőségét kell megváltoztatni.

• Az országon belüli jogegyenlőség: az önkormányzati jogokon keresztül

• • A htm önálló intézményrendszerre jogosult.

• A htm érdekeinek nemzetközi képviselete a mindenkori magyar kormányzatok feladata a nemzetközi fórumokon.

• A magyar költségvetésnek és a közalapítványi struktúrának folyamatosan része a határon túli magyarság támogatása

4.3. A külhoni magyarok törekvéseiA magyar legyen regionálisan hivatalos nyelv

Oktatási és a kulturális életük saját maguk által való igazgatása

A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása: minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek

Gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség

A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése

Folyamatos parlamenti, önkormányzati, …kormányzati képviselt igénye

A jó szomszédi kapcsolatok Magyarország és saját országa között

A magyarországi egyéni emancipáció

4.4. A kialakult stratégiák

• kisebbségvédelem: a) jogi, politikai érdekvédelem, nemzetközi és kétoldalú kapcsolat.

• b) társadalomépítés, társadalmi modernizációs gazdaságfejlesztés

• nemzetegyesítési ideológia: a) egységes nemzet• b) szerződéses nemzet /

regionális nemzetközösség• regionalizáció: a) határ menti területek

fejlesztése• b) fejlesztési régiók – történeti régiók

– etnikai területek: társ-szerkezet• tündérkert vízió: érintetlen és küzdő magyar

világok képe és eszménye• elmúlás kép: a demográfiai és a migrációs

folyamatok nyomán a htm kérdése fél évszázadon belül lekerül a napirendről

4.5. Alapkérdések

jövőkép: a) szülőföldön maradásb) sajátos státuszok kialakítása (etnikai kulturális reprodukció vagy politikai

közösségként: autonómia/önkormányzatok)c) a magyarországi népfogyatkozás

demográfiai háttere

történeti folyamatként: a) integráció – migrációs és revitalizációs folyamatok

• b) asszimilációs és papuperizációs folyamatokc) társadalmi esélyegyenlőtlenségek növekedése

5. A magyarságpolitika bénultságának okairól

5.1. A pártpolitikai versengés (politikai identitásközösségek konstruálása)• a) rendszerváltó konszenzus a külmagyar ügyekben •• b) a posztkommunista elit a régióban egyedül Magyarországon nem

használja a nemzeti legitimációt – ezzel szemben identifikálódik 1993-1994 (pol. közönség, pol. rendszer, politikai közösség, pol. nemzet)

• c) a határon túli magyarság, mint politikai tematizáció és határtermelés

• 1993 – magyar-ukrán alapszerződés Csurka István• 1996 – magyar-román alapszerződés vitája Orbán Viktor

2002 –”22 millió román”, a baloldali idegenellenesség megjelenése

• 2004 – nemzetpolitikai fordulat Gyurcsány Ferenc 2014 – a kettős állampolgárság és választójogi küzdelem

• d) a kérdés – az elvárás horizontok – virtualizációja, aránytévesztés• az autonómia elvárások (természetjogi alapon)• nemzetegyesítés (már létező egységet feltételezve)• EU integrációs remények• Szülőföldön maradás programja ( források nélkül)

5.2. Az Antall-doktrína átalakulása

• - összmagyarság → → 7+ 1 központ, más-más igényekkel és stratégiákkal

• - nemzetközi kisebbségvédelem → → EU regionális politika + antidiszkrimináció

• - magyarországi nemzetiségi tv. → → a kormánykoalíciók ára + felülről létrehozott

nemzetiségi önkormányzati rendszerek

• - a határon túli pártok önállóságának megőrzése → → támogatáspolitikai klientúrák

5.3. A határon túli magyar elitek megváltozott szerepe

• 1996, 1998: a kormányzati részvétel következtében • ↓

• kulturális érdekképviseletből regionális és gazdasági érdekképviselet

• ↓

• regionális gazdasági érdekcsoport hálózatok lesznek a dominánsak

• a társadalmi önszerveződés helyett a kisebbségi kérdés jogi, adminisztratív elintézése kerül

5.4. Támogatáspolitika

• - alapfeladatok megváltozása: intézményrendszer működtetése

• - pártpolitikai preferenciák túlsúlya a forráselosztásban

• - infrastrukturális fejlesztések túlsúlya

• - támogatástechnológiai hatékonytalanság

• - kvázi civil társadalmi szerepelvárások

5.5. A mai helyzetrőla) külhoni magyar párhuzamos társadalomépítés részleges kudarcab) a külhoni magyarok kérdése a magyarországi identitáspolitikai deficit kompenzálását szolgáljac) a htm közösségek az adott államok politikai közösségépítésébe nem tudtak önálló politikai entitásként integrálódni (? MNT) csak pártpolitikai szintend) külhoni magyar politikai elitváltás

e) magyarországi integrációs programok (emléknap, honosítás, utaztatás, magyarság háza) nem adnak megoldást a kisebbségi magyar közösségek nemzeti identitástermelésének újratermelésére

f) szakpolitikai lehetőségek:- a politikai és intézményi, civil támogatások

szétválasztása- „belső anyaország” és központi intézmény programok

felépítése- az oktatás szolgáltató színvonalának emelése- az internetes örökösítés, önszemlélet alakítás,

nyelvtervezés, idegennyelvi expanzió

6. Új nyelv és nézőpontok: a magyarságpolitika célrendszere

Elvi célkitűzésekSzülőföldön való boldogulásSajátos státus megszerzése

Magyarként való boldogulásEsélyegyenlőség biztosítása

a társadalmi mobilitásbana kulturális azonosság építésébena regionális-lokális

fejlesztésekbenintézményi keretek tudásbeviteli programok munkaerőpiaci pozíciók

6.1. A magyarság doktrína átalakításaa) Nemzetközi kisebbségvédelem-EU kisebbségpolitika megteremtése-Védőhatalmi szerep kialakítása-Regionális fejlesztési projektek kezdeményezése-EU-n belüli civil érdekérvényesítés kihasználásab) Kétoldalú kapcsolatok-a szomszédországi nyelveken internetes portálok és fordítási, tájékoztatási programok elindítása-szomszédországi nem magyar szakértők számára ösztöndíjprogramok biztosítása-ifjúsági cserekapcsolatok kialakítása szomszédországi nem magyar egyetemisták és középiskolások körében-határmenti megyékben „vendégfogadó” nyelvi programok, kétnyelvű tájékoztatók pályázati támogatásac) Külügyi munka-a szomszédországi magyar külképviseletek megerősítése, az ország nyelvén médiaképes diplomatákkal- országos hatáskörű szerv létrehozása a külhoni magyar és szomszédsági ügyek kezelésének koordinálására

6.2. A határtalanítás nehézségeiA Trianonhoz való viszony:Mo: országcsonkítás, revíziós kultuszHtm: a státus létrejötte; nemzetiesített közösségi élet;

politikafüggőség

A haza fogalmának mássága:Mo: a haza és az ország azonosságaHtm: a szülőföld + a magyar kultúrát használók

közössége=regionális azonosság – virtuális haza fogalom

Többség-kisebbség probléma:Mo: nemzetileg homogén országHtm: kétnyelvűség; a kulturális pluralizmus számukra eleve

adott

Egyenrangúság és kompetenciák:Mo sikeressége és megítélése / A mo-i szerkezetek automatikus használata„Adófizető” és az „áldozat” vitája eltűnik, ha szakmai

kohézióra épülő hálózatiságban működik a rendszer.

Elvárás: a közösségi fejlesztési stratégiák kidolgozása.

A kompenzáció

Lehetséges utak…határon túli magyarok/ külhoni magyarok

kisebbségi társadalom/ kisebbségi közösség

nemzetpolitika/ magyarságpolitika

kisebbségpolitika/ kisebbségi politika

egységes magyarság/ egyetemes magyarság

nemzeti reintegráció/ határtalanítás

romániai magyar politizálás/ romániai magyar nemzeti mozgalom

magyarságpoliták belüli érdekkijárás/ önálló közösségépítés

A feloldás lehetőségei1. Geopolitikai realitások adaptációja: erős regionális politika

2. Politikai közösség: + konszenzus pontok+ részszerződések + htm fejlesztési tervek

3. Ágazati politika intézményi garanciáinak megteremtése:

+ m-m kapcs. intézményesítése + támogatáspolitikai célprogramok és normatív

támogatás a részfelelősség elve alapján

Szakpolitikai lehetőségek- kisebbségi kompetenciák fejlesztésének intézményesítése: oktatás

- határtalanitás tematizálása: intézményi, hálózatfejlesztés

- a politikai és intézményi, civil támogatások szétválasztása

- „belső anyaország” és központi intézmény programok felépítése

- az oktatás szolgáltatói színvonalának emelése

- az internetes önszemlélet alakítás,

- nyelvtervezés,

- idegennyelvi expanzió

6.3. Kisebbségi kompeteciák és a támogatáspolitika célrendszere

a) politika és támogatás– a politikai pártok szerepe – összeférhetetlenség: az

alrendszerek átpolitizálása– kormányzati erőközpont és stratégia hiány: htm lobbiérdekek

b) a forráselosztás problémái– működési/normatív támogatás hiánya– elaprózódás és a hosszú projekt lehetetlensége– eszköz és infrastruktúra túlsúly

c) a rendszer működtetésének gondjai– koherencia, egyeztetés hiány – monitorizálás hiány adózás és járulékproblémák– pályázat-, lebonyolítás késleltetés, – elszámolási kiskapuk

d) elkényelmesedés– önrész hiány, – transznacionális és regionális kapcsolat hiány

Intézményépítés támogatása– Az oktatásfejlesztő és minőségbiztosítási rendszer működtetése– Szórványkollégiumok működtetése– Egyetemi szakkollégiumok működtetése– Internetes portálok és dokumentációs központok működtetése– 40 városi könyvtár állományellátása és módszertani integrálása– Az e-pontok működtetése– Magyar házak működtetése, művelődésszervezők képzése– Tudományos műhelyek működtetése– Nyelvi irodák működtetése– Jogvédő irodák működtetése– Színházi műhelyek fenntartása

Programok támogatása

– Óvoda és iskola beíratási programok– Felnőttképzés támogatás hiányszakmákban– EU képzési programok– Rendszeres tanári továbbképzés– Örökségvédelmi munkák– Ösztöndíjprogramok (szakágazatonként)– Könyvkiadás támogatás– Sajtó-támogatás