TDK DOLGOZAT

Farkas Kitti

Váradi Cintia

BSc

2012

SE VELED SE NÉLKÜLED-MAGYARORSZÁG ÉS AZ IMF KAPCSOLATA

NEITHER WITH YOU NOR WITHOUT YOU- RELATIONSHIP BETWEEN

HUNGARY AND THE IMF

Kézirat lezárásnak időpontja 2012. 11. 09.

REZÜMÉ

Se veled se nélküled-Magyarország és az IMF kapcsolata

Neither With You Nor Without You–Relationship Between Hungary and the IMF

Dolgozatunk témájául azért választottuk Magyarország és az IMF kapcsolatát, hogy

mélyebb szinten tanulmányozhassuk, és ismertessük azt az oly sokakat foglalkoztató

pénzügyi kapcsolatrendszert, amely hosszú évtizedek alatt mindennapjaink gazdasági

életének szerves részévé vált.

Az 1945-ben létrehozott Nemzetközi Valutaalap, mára 188 tagországot számlál.

Megalakulása óta legfőbb feladatának tekinti a nemzetközi szintű pénzügyi

együttműködések elősegítését, az árfolyam stabilitásának megőrzését, a gazdaság

fejlődésének fokozását, továbbá, hogy átmeneti pénzügyi támogatás nyújtson a rászoruló

országoknak.

Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek kapcsolata egészen az 1960-as

évekig nyúlik vissza, amikor is az ország pénzügyi segítséget remélve, nehéz gazdasági

helyzetére hivatkozva, több ízben is próbált nyugat felé nyitni. Néhány év alatt, az 1968-

ban bevezetett új gazdasági mechanizmusnak köszönhetően sikerült látszólagosan

stabilizálni a gazdaságot. Ennek azonban a beruházások és az életszínvonal váltak

áldozataivá. Magyarországnak több évtizedes pazarló gazdaságpolitikájának, illetve az

1973-79-es olajválság következtében kialakuló nehézségek kezelésére jelentős összegű

hosszú lejáratú hitelre volt szüksége. Az ország bruttó adósságállománya ekkorra már

közel 12 milliárd dollárra rúgott. Hazánkat az 1970-es évek végére a gazdasági

összeomlás réme fenyegette. Magyarország jövőbeli fizetőképességének megőrzésének

egyedüli módja a nyugati pénzügyi szervezetekhez való csatlakozás lett. 1982 tavaszán

hazánk végül az IMF tagja lett. Magyarország ez idáig kilenc IMF megállapodást kötött,

amelynek keretében számos készenléti, kiterjesztett, és kompenzációs hitel-

megállapodások láttak napvilágot. A csatlakozáshoz vezető tárgyalásokat, és a belépés

utáni megállapodásokat, hitelfelvételeket egyaránt elemezni szeretnénk. A rendelkezésre

álló szakirodalmat és adatsorokat feldolgozva megvizsgáljuk, hogy milyen gazdasági

körülmények vezettek az újbóli megállapodásokhoz, illetve tanulmányozzuk, hogyhosszú

távon milyen hatást gyakorolt és gyakorol mindez Magyarország gazdaságának

stabilitására és versenyképességére.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS 1

I. FEJEZET 2

Az IMF létrejötte és tevékenysége 2

1.1. A kezdetek 2

1.2. Együttműködés és újjáépítés (1944-71) 2

1.3. A Bretton Woods-i megállapodás 3

1.4. A Bretton Woods-i rendszer vége (1972-81) 3

1.5. Olajválság 4

1.6. Segítségnyújtás a szegény országoknak 4

1.7. Adósság és fájó újítások (1982-1989) 5

1.8. Társadalmi változás Kelet-Európáért és ázsiai felfordulás (1990-2004) 6

1.9. Globalizáció és krízis 2005-től napjainkig 6

2. Az IMF feladatai, tevékenysége 8

II. FEJEZET 9

MAGYARORSZÁG ÉS AZ IMF KAPCSOLATA 9

2.1. Magyarország csatlakozása a nemzetközi pénzügyi intézményekhez és a békés

rendszerváltás 12

2.2. Hitelezés: 20

III. FEJEZET 23

AZ ÁLLAMADÓSSÁG 23

3.1. Miért az államadósság? 23

3.2. Hogyan lehetne csökkenteni az államadósságot tartósan? 27

ÖSSZEFOGLALÁS 29

Irodalomjegyzék I

1. Szakirodalom, sajtó I

Ábrajegyzék:

1. ábra: Néhány adat az IMF-ről (7. oldal)

2. ábra: Közép-és hosszú lejáratú tőkés hitel igénybevételével megvalósított, illetve

tervezett jelentősebb beruházások, millió dollár (11. oldal)

3. ábra: Magyarország bruttó és nettó adósságának alakulása a DGP százalékában

(15. oldal)

4. ábra: A négy meghatározó hitelminősítő kódrendszere (17. oldal)

5. ábra: Magyarország hitelminősítése (18. oldal)

6. ábra: A világ adóssága (19. oldal)

7. ábra:IMF hitelek Európában (22. oldal)

8. ábra: Magyarország konvertibilis adóssága (millió USD) (23. oldal)

9. ábra: Az államadósság ráta 2002-2010 között (24. oldal)

10. ábra: Az államadósság 7 fő okozója (25. oldal)

11. ábra: Az államadósság ráta 2002-2010 és 2010-2014 között (26. oldal)

12. ábra: Az államadósság-ráta alakulása az egyes kormányzati ciklusok alatt (27.

oldal)

1

BEVEZETÉS

Dolgozatunk tárgyának egy nagyon megosztó problémát, az IMF szerepét, tevékenységét,

és Magyarországgal való kapcsolatát választottuk. Szeretnénk bemutatni azt, hogy

pontosan mivel is foglalkozik ez a szervezet, mik a céljai és hogyan próbálja fenntartani a

gazdasági egyensúlyt tagországai között. Talán mindenkit foglalkoztat a mindennap

hallható kérdés, megoldás lehet-e országunknak az, ha hitelt veszünk fel gazdasági

gondjaink orvoslására? Vajon segít-e majd abban, hogy immár az évek óta tartó gazdasági

világválság problémáira enyhülést hozzon és intézkedései csökkentsék az államadósságot

vagy csak újabb terhet veszünk a nyakunkba?

Az eltérő vélemények alapján célunk az, hogy az államadósság szerkezetének pontos

elemzésével, és további tényekkel támasszuk alá előnyeit és hátrányait az IMF és

Magyarország „szövetségének.”

Egyelőre még csak spekulációk folynak arról, mi is történhet az egyes megszorító

intézkedések és eltérő nagyságú hitelfelvételek után, hiszen egyrészt hosszútávon nehéz

előre tervezni, másrészt pro és kontrát is láthatunk az elmúlt évek példái között. Így a

dolgozatunk egy kisebb részében a további tagországok múltjára és jelenére is kitérünk.

2

I. FEJEZET

Az IMF létrejötte és tevékenysége

Manapság nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk a következő szóval: IMF. De mi is

az az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutalap)? Az emberek nagy

része nincs tisztában azzal, hogy mi is tartozik az IMF főbb feladatai közé, mikor és

milyen célból jött létre és kik a tagjai.1

1.1.A kezdetek

John Maynard Keynes és Harry Dexter White tekinthetők a Nemzetközi Valutaalap és a

Világbank szellemi atyjának. White az US. Treasurey (amerikai államkincstár) fő vezető

közgazdászaként tevékenykedett, ahol 1944-ben bemutatta amerikai elképzeléseit az

IMF-nek, amely vetekedett a Keynes által bemutatott Brit Teasury tervvel. White

tervének nagy részét felhasználták a Bretton Woods-i rendszer kialakításánál, majd az

IMF azt a szerepet kapta, hogy pénzügyi stabilitást teremtve elősegítse a globális

gazdasági növekedést. Keynes egyik legfontosabb feladata a Bank Bizottságnál betöltött

elnöki szerepe volt, mely időszak alatt a Világbank szervezetének megalapozása volt a fő

cél. Azonban szomorú tény, hogy sem White, sem Keynes nem élhette meg az IMF és a

Világbank virágzását.2

1.2.Együttműködés és újjáépítés (1944-71)

Az 1929/33-as a nagy gazdasági világválság a világ számos országát addig nem

tapasztalt, súlyos gazdasági depresszióba sodorta. Számos megoldási javaslat látott

napvilágot, azonban, a gazdaság fellendítésére tett kísérletek inkább hátráltatták a

kilábalást. A világkereskedelem igen nagymértékű hanyatlásnak indult. Rengeteg

országban munkanélküliség és az életszínvonal romlása vált jellemzővé.

1http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/na-ki-tudja-mi-is-az-az-imf

2http://external.worldbankimflib.org/Bwf/60panel3.htm

3

Mindezen eseményeket tekinthetjük azon kiváltó okoknak, amelyek az IMF alapítóit arra

késztettek, hogy egy olyan intézményt hozzanak létre, amely felügyelni képes a

nemzetközi pénzügyi rendszert.

1.3.A Bretton Woods-i megállapodás

Az IMF megalapításának terve 1944 júliusában fogalmazódott meg. Bretton Woods

városában került sor 45 ország képviselőjének találkozására, ahol egy olyan szervezet

megalapításában egyeztek meg, amely oly mértékű nemzetközi gazdasági együttműködést

szolgál, ami nem engedi meg a nagy gazdasági világválsághoz hasonló katasztrofális

esemény esetleges újbóli bekövetkezését, hisz ez ismét szélsőséges megoldási utak

térnyeréséhez vezethetett volna. Az IMF formálisan 1945 decemberében 29 tagállam

részvételével jött létre. 1947 márciusában kezdte meg tényleges műveleteit, majd ebben

az évben Franciaország lett az első, aki kölcsönt vett fel az IMF-től. Az 1950-es évek

végén és az 1960-as évek folyamán – rengeteg afrikai ország függetlenedésének is

köszönhetően – az IMF tagsági száma elkezdett növekedni, kiterjedni. Azonban a

hidegháború okozta korlátok, azaz a szovjet tömbön belül elhelyezkedő országok belépési

tilalma miatt, sokaknak nem nyílt lehetősége a csatlakozásra.

Egy a világon eddig ritkán alkalmazott dolgot, a valuták stabilizálását jelölte ki

feladatának az IMF. A valuták aranyalapra helyezése és az Amerikai Egyesült Államok

fizetőeszközének középpontba állítása jellemezte a rendszert. Mivel Amerika a

világháború során nem szenvedett el jelentős anyagi károkat és ekkor a Föld

aranykészletének 80%-át birtokolta, ezért mondhatni a Bretton Woods-i rendszer alapjai

ennek a kizárólagos nagyhatalomnak a termelésére és fizetőképességére épültek.A

szuperhatalom válságos helyzetbe kerülésekor, miután a dollár számított a rendszer fix

valutájának, 1971-ben Nixon elnök bejelentésére: „ a dollár lebegő valutává változtatása”

egyidejűleg a BrettonWoods-i rendszer megszűnését vetítette előre.34

1.4.A Bretton Woods-i rendszer vége (1972-81)

3http://www.imf.org/external/about/histcoop.htm

4http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1944_julius_22_letrehozzak_a_bretton_woodsi_rendszert

4

A nagyhatalom válságos helyzetének kibontakozásához főképp az akkori USA elnök,

Lyndon Johnson „Great Society” programja és a vietnámi háború nagyarányú vesztesége

járultak hozzá. Ennek hatására globális méreteket öltő inflációt lehetett tapasztalni. Nem

meglepő tehát, hogy a dollár iránti lojalitás/bizalom teljesen meginogni látszott. A

rendszer felbomlása 1968 és 1973 között ment végbe. 1971 augusztusában Richard Nixon

amerikai elnök általi bejelentés tekinthető a Bretton Woods-i rendszer úgynevezett

legnagyobb mélypontjának. Az árfolyam „felélesztésének” megkísérlésére ugyan sor

került, azonban sikertelenül. 1973 márciusára a főbb pénznemek egymás elleni

„lebegésének” válhattunk szemtanúivá. Bretton Woods rendszerének összeomlása óta az

IMF tagjai szabadon dönthettek valutáik árfolyamáról.

1.5.Olajválság

Sokan tartottak attól, hogy a Bretton Woods-i rendszer összeomlása egyúttal a gyors

növekedés időszakának végét jelenti. Az árfolyamok „lebegtetésére” történő átmenet nem

jelentett különösebb nehézséget és időszerű is volt, hiszen a rugalmas árfolyamok

megkönnyítették a gazdaságok egyre drágább olajárakhoz való alkalmazkodását, amikor

is 1973 októberében az olaj ára hirtelen növekedni kezdett. A válság tényleges okozója az

arab-izraeli háború volt. Az OPEC arab egysége/szekciója, Egyiptom és Szíria

bejelentése, miszerint megvonják az olaj szállítását az Izraelt támogató országoktól,

egyértelműen az olajhiányból adódó benzinárak és gázolajárak emelkedését

eredményezte. Mivel Amerika is ezek közé az országok közé tartozott, vitathatatlan, hogy

az olajár mintegy négyszeresére emelkedése hatalmas sokként érintette az USA-t, s ezzel

együtt a világgazdaságot. A krízis egészen 1974-ig tartott. Az 1970-es évek olaj árak

okozta sokkra az IMF reagálni kényszerült. Az olajimportőrök segítségére (várható

folyószámla hiányok és infláció) felállították a két olajlétesítmény közül az elsőt.

1.6.Segítségnyújtás a szegény országoknak

5

Az 1970-es évek közepétől az IMF törekvései a fizetési mérlegben jelentkező problémák

kezelésére irányultak miközben a „Trust Fund” nevén ismert politikát alkalmazva, a világ

szegényebb országainak kedvezményes fizetési lehetőségeket próbáltak biztosítani.567

1.7.Adósság és fájó újítások (1982-1989)

Különböző tényezők vezettek nemzetközi adósságválsághoz; az 1970-es évek olajválsága

rengeteg olaj-importáló országot sodort a kereskedelmi bankok általi kölcsönök

felvevésébe, valamint egyes ipari országokban - melyek kontrollálni próbálták az inflációt

– növekedni kezdett a kamatláb.

Az 1971-72-es amerikai pénzügypolitika hozzájárult a dollár gyengüléséhez, ami ezzel

együtt az európai pénzpiac helyzetére is hatott. Ezáltal a hitel kínálata sokszorosára

emelkedett. Az 1973-as nyersanyagok árának emelkedése szintén kiváltó ok, ami

egyébként tovább növelte a hitelkínálatot. A piac mechanizmusa révén, nagy kínálat

esetén az ár csökkenni kezd, tehát a hitelkamatlábak is zuhanásnak indultak. Az

olajimportáló országok felelőtlen drasztikus nemzetközi hitelfelvételei nagy mértékben

segítették elő az adósságválság létrejöttét, ugyanis ezek a hitelek csak átmenetileg voltak

képesek az életszínvonal, a foglalkoztatottság, vagyis a gazdaság problémáit megoldani.

Az 1980-as gazdasági recesszió következtében ezen országok egyre inkább a lemaradók

közé estek vissza mind import és mind exportlehetőségeik monumentális csökkenéséből

adódóan. Az 1980-as évekre „beindult az eladósodási spirál”, mikor is a túlkínálat

hiteltúlkeresletté vált, ez pedig a kamatok emelkedéséhez vezetett. Az adósságállomány

emelkedését olyan események mélyítették, mint a második olajárrobbanás és a

lengyelországi politikai történések.

1982-ben végül kitört a nemzetközi adósságválság. Ebben az évben Mexikó hírül adta

fizetésképtelenségét. Erre az IMF egy globális választ próbált adni, miközben a

kereskedelmi bankok problémájával is foglalkozott. Azonban az derült ki, hogy senki sem

lesz képes segítséget nyújtani, ha egyre több ország megy tönkre miközben képtelenek

visszafizetni adósságaikat. Az IMF kezdeményezésinek sikerült lecsillapítani a

5http://www.imf.org/external/about/histend.htm

6http://www.aranypiac.hu/tudastar/az-aranyalap/az-aranyalap-alkonya

7http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/valsagtortenelem

6

kedélyeket. Ennek ellenére egy biztos: az adós országokra egy hosszú és fájó reformokkal

teli út várt.8910

1.8.Társadalmi változás Kelet-Európáért és ázsiai felfordulás (1990-2004)

Az 1989-es Berlini fal leomlása és a Szovjetunió hanyatlása közrejátszott abban, hogy az

IMF 3 év alatt 152 tagországról 172-re bővüljön. Annak érdekében, hogy továbbra is

hatékonyan teljesítse felelősségeit a következő 6 évben az IMF személyzete több mint

30%-kal bővült.

Az évtized végére a takarékosság sikeresnek bizonyult, aztán néhány év múlva az intenzív

reformok után 2004-ben Magyarország sokakkal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

1997-ben egy gazdasági krízishullám söpört végig Délkelet-Ázsia, Indonézia és további

országok területén, melynek hatására majdnem minden az ügyben érintett ország kölcsönt

kért az IMF-től. Ezekben az időkben, a valaha látott legnagyobb visszhangú kritikát kapta

az IMF a gazdasági válság megoldásának kérdésében.

Azonban az IMF ebből a tanulságból levont következtetései alapján a mai rendszer

alapjait dolgozta ki. Rájöttek, hogy vizsgálniuk kell az országok makroökonómiai

helyzetét, erősségeiket és gyengeségeiket. Annak érdekében, hogy ez hatásos módon

történjen elkezdtek önkéntes alapon egy listát vezetni, melyben nemzeti értékeléseket

írtak.

1990-től az IMF és a Világbank közös céljává vált, hogy enyhítsék a szegény országok

adósságainak mértékét. Ez a kezdeti intézkedés 1996-ban látott napvilágot a különösen

szegény országok megsegítésének érdekében.11

1.9.Globalizáció és krízis 2005-től napjainkig

Az IMF fő feladata az elmúlt években a nehéz helyzetbe került országok kölcsönnel való

megsegítése, hogy ezzel fellendítse a globális gazdaságot. Ám amire nem számítottak,

hogy egy olyan gazdasági válság következik, amelyet nem láttak a nagy világválság

8http://www.imf.org/external/about/histdebt.htm

9http://www.econom.hu/az-1982-es-adossagvalsag/

10http://www.gei.uni-miskolc.hu/tantargyak/nemzetkozi_intezmenyek.pdf

11http://www.imf.org/external/about/histcomm.htm

7

depressziója óta. A 21. század globális áramlatai azonban lehetővé tették, hogy az

emberek olyan pénzkölcsönt vegyenek fel, amelyet nem az IMF-nek fizettek vissza,

hanem különböző pénzintézeteknek, így jelentős devizakölcsönök halmozódtak fel.

Azt a hatalmas globális gazdasági összeomlást, amely 2007-ben a jelzálogkölcsönzéssel

kezdődött az Egyesült Államokban, majd 2008-ban világméretű problémává vált, nagy

egyensúlyi problémák előzték meg. Több pénzügyi válságra láthattunk példát már az IMF

történelmében, azonban a mostani gazdasági válság felfedett egy törékeny pontot.

Hirtelen az IMF-nek egy időn belül jelentős mennyiségű kérést kellett elrendeznie, és

másoktól kellett politikai és pénzügyi segítséget kérnie.

A nemzetközi közösség felismerte, hogy az IMF-nek most talán olyan fontos szerepe van,

mint amilyen eddig soha nem volt, pénzügyi kapacitása a háromszorosára emelkedett, ami

csaknem 750 milliárd dollárt jelentett. Azért, hogy az IMF sikeresen és pontosan

működjön, tudniuk kellett, hogy az általuk kölcsön adott pénzt arra használják-e a

kölcsönért folyamodó országok, hogy fellendítsék a gazdaságukat. Ennek érdekében

létrehoztak egy erős gazdasági alapelemekkel rendelkező országok érdekeiért küzdő

rugalmas hitelkeretet és az elért eredményt írásba foglalták.12

Tagországok: 188 ország

Központ: Washington, D.C.

Vezérigazgató: ChristineLagarde 2011. június 28-tól (Franciaország)

Igazgatóság: 24 igazgató a világ különböző országaiban

Személyzet: Körülbelül 2.475 fő 156 országból

Összes kvóta: 360 milliárd dollár

További fogadott vagy elkötelezett erőforrások: 1 billió dollár

Elkötelezett kölcsönök: 243 milliárd dollár, amiből 186 milliárd még nem lett

„kiosztva”

Legnagyobb hitelfelvevők: Görögország, Portugália, Írország

Legnagyobb óvatossági kölcsönzők: Mexiko, Lengyelország, Kolumbia

Felügyeleti szerződés: 2011-ben 128 ország, 2012-ben 117 ország köti meg

Technikai segítségnyújtás: 198,2 fő évente

Transzparencia: 2011-ben körülbelül az Article IV program és annak

személyzeti riportjainak 90%-át publikálták

2. ábra. Néhány adat az IMF-ről

Forrás:http://www.imf.org/external/np/exr/facts/glance.htm

12

http://www.imf.org/external/about/histglob.htm

8

2. Az IMF feladatai, tevékenysége

A már 188 tagországgal büszkélkedhető Nemzetközi Valutaalap egyik legfőbb

feladataként tartja számon különböző tagországok kormányainak való segítségnyújtást. A

segítség a lehetőségek megragadására és kihasználására összpontosít. Programjának része

továbbá, hogy a gazdasági nehézségek sújtotta országokat tanácsokkal látja el.

Tevékenységei közt szerepel a szegénység csökkentése és a nemzetgazdasági stabilitás

megvalósítása, fenntartása. A gazdasági világválságnak sikerült rámutatnia, milyen nagy

hatással vannak egymásra az egyes országok a mai világgazdaságban. Nem hiába az IMF

egyik legfontosabb ténykedése, hogy segítséget nyújtson az országoknak abban, hogy a

lehetséges hátrányok kiküszöbölése mellett előnyt próbáljanak kovácsolni a

globalizációból. Számos kulcsfontosságú tevékenység szerepel még az IMF listáján

egészen a különféle kölcsönöktől (fejlődő országoknak a szegénységgel szembeni

harcban, valamint a gazdasági nehézségekkel vívódó országoknak) és statisztikától,

kutatásoktól, előrejelzésektől, elemzésektől (legyen az egyéni, regionális vagy

világméretű gazdaságokon alapuló) egészen a technikai segítségnyújtásig és a politikai

tanácsadásig. Az IMF létrehozásának eredeti célja az 1930’ évek nagy gazdasági

világválsághoz hasonló „katasztrófa” elkerülése, s bár az alapítás óta a világ hihetetlen

mértékű átalakuláson ment keresztül, a tényleges cél lényegében nem változott. A

Nemzetközi Valutaalap továbbra is a nemzetközi pénzügyi problémák megoldására

fókuszál. Ezenfelül a nemzetközi kereskedelem könnyítésében, a munkahelyteremtésben,

és ugyancsak a szegénység csökkentésében vállal főbb szerepet.13

13

http://www.imf.org/external/about/whatwedo.htm

9

II. FEJEZET

Magyarország és az IMF kapcsolata

Magyarország IMF-hez való csatlakozása közel sem mondható egy rövid és egyszerű

folyamatnak. Kis híján 40 év telt el a legelső lehetséges csatlakozás és a tényleges belépés

között. Ebben a fejezetben hazánk hosszú lejáratú tőkés hiteleinek felvételeiről szeretnénk

összefoglalást adni, valamint a Nemzetközi Valutaalaphoz történő csatlakozás menetét

bemutatni, kiemelt figyelmet szentelve a napjainkra jelentős méretűre duzzadó

adósságállományunknak. Az ország gazdasági helyzete egyértelműen szükségessé, a

tőkés országokkal való egyezmények pedig lehetővé tették a tőkés hitelek felvételét. Már

az 1966-os év elején kiderült, hogy Magyarországnak mintegy 150-200 millió dollár

hosszú lejáratú hitel felvételére lenne szüksége.

Hazánk az 1960-as évek elején 1-4 éves lejáratú, 5.75-6.5%-os kamatozású kölcsönöket

vett fel, mezőgazdasági termékekre, vegyipari berendezésekre, továbbá a Borsodi Vegyi

Kombinát(BVK), a Tiszai Vegyi Kombinát(TVK), timföldgyár bővítésére, textil- és

papíripar rekonstrukciójára és nagymértékben a Magyar Államvasutak (MÁV) vasúti

járműveinek beszerzésére. 1964 márciusában Fekete János – a Magyar Nemzeti Bank

devizagazdálkodási főosztályának vezetője - angol pénzintézetekkel folytatott

tárgyalásokat, amelynek végeredményeként sikerült 20 millió forint hitelhez jutni 80%-os

állami hitelgarancia mellett. Ezt azonban a magyar fél 50%-ban sem tudta kihasználni

jogi korlátok és a beruházási piacon adódott problémák miatt.1966 és 70 között

Magyarország kapitalista áruhiteleket vett fel gépekre, beruházásokra. 1971 és 75 között

már több mint 500 millió dollár értékben tervezett a magyar kormány gépeket vásárolni.

Ehhez 270 millió dollár kölcsönt szándékoztak felvenni. Az MNB-nek azonban -

valutatartalékainak növelésére és a fennálló adósságállomány szerkezetének javítására -

szabad felhasználású, tőkés finánchitelekre lett volna szüksége. Ilyen kölcsönöket

azonban akkoriban leginkább az 1944-ben alakult IMF-től és a Világbanktól remélhettek,

ezért az 1960-as évek közepén felvetődött Magyarország csatlakozásának ötlete a

nemzetközi pénzügyi szervezetekhez.

Semmiképp sem köztudott az, hogy Magyarország a II. világháborút követően azonnal

csatlakozni akart az új nemzetközi pénzügyi intézetekhez, s 1946-ban be is nyújtotta

10

csatlakozási kérelmét. Azonban ebben az időszakban nem éppen számított „előnynek” a

náci Németország szövetségese bélyeg, így Magyarország kérelmét elutasították. A

pénzügyi intézetekkel folytatott eredményes tárgyalások feltétele Magyarország

adósságainak rendezése volt a nyugat-európai és tengerentúli tőkés országokkal. Az MNB

1966. március 2-án javaslatot terjesztett elő az IMF-el és a Világbank - IBRD-vel való

kapcsolatfelvételhez. Indokul a magyar mérleg ismert nehézségeit említették meg. Az

IMF-hez való csatlakozás az új gazdasági szerkezet vezérelveinek szempontjából volt

elengedhetetlen. Magyarország számára a legjobb az lenne, ha a megfelelő anyag-,

energia- és devizatartalékokat a szocialista országoktól szereznék meg. Azonban, sem a

Szovjetunió, sem a többi szocialista ország nem járult hozzá a magyar reform sikeréhez,

ezáltal a helyzet reménytelennek tűnt.Magyarország lehetőséget látott a nemzetközi

pénzügyi szervezetektől konvertibilis devizahiteleket szerzésére. Felismerték azt, hogy

ennek a politikai feltételei már adottak, valamint az addigi tapasztalatok is azt mutatták,

hogy az IMF és a Világbank egyaránt korrekt és megbízható partnerek. A Nemzetközi

Valutaalaphoz való csatlakozás kérdésében azonban, az USA egymaga 4125 millió

dollárral, vagyis több mint 25%-kal kikerülhetetlen volt ebben a kérdésben. Politikai

jóváhagyással 1966 tavaszán megkezdődhettek Magyarország IMF tagságának

lehetőségéről szóló tárgyalások. Ekkor Magyarország csak egy pénzügyi intézménynek; a

Nemzetközi Fizetések Bankjának volt tagja. 1966 júniusában Fekete János már konkrét

kérdésként vetette fel Magyarország IMF-hez való csatlakozását a Bank of England

kormányzó helyettesének, JaspersRootham-nek. A tárgyalások 1966. október 22. és

november 2-a között már folytatódtak. A jegybank küldöttsége Magyarországgal szemben

immár fokozott érdeklődést és jó irányba változó légkört tapasztalt. A csatlakozásról

folyó előtárgyalások sorából egy eseményt, Fekete János Washingtonba látogatását lehet

kiemelni (1966), amelynek oka Magyarország esélyeinek kiderítése volt az IMF hitelre.

Fekete János világosan kijelentette, hogy a kérelem visszautasítása „olyan

presztízsveszteséget jelentene Magyarországnak, amelynek elszenvedésére semmiféle

indokunk nincs, miután semmi olyan gazdasági vagy politikai kényszerítő körülmény

nem áll fenn, amely e csatlakozást igényelné.”(Honvári János [2006]410. o.)Wittome (az

IMF európai igazgatója) a csatlakozás kérdésére kitérő válasszal felelt. Állítása szerint, ha

Magyarország benyújtja a csatlakozási kérelmét, az IMF vezetősége támogatni fogja a

javaslatot, viszont azt nem tudja biztosítani, hogy az USA, Anglia és a többi nyugat-

európai ország támogató szavazatot ad majd. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági

intézményekkel folytatott összes tárgyalásról a magyarok részletesen betekintést adtak

11

szovjet partnereiknek. Az 1968. augusztusi „Prágai tavasz” erőszakos megakasztása

jelentősen befolyásolta a nemzetközi intézmények és a szocialista országok közti

kapcsolatot. Az új gazdasági mechanizmus sikeres bevezetése és kezdeti sikerei miatt a

belépés már nem volt annyira sürgős, mint évekkel korábban. A csatlakozás kérdése így

az ezt követő 15 évre hatályát vesztette.

Bár a Szovjetunió az 1982-es belépés idején sem protezsálta a magyar elhatározást, a

csatlakozás mégis megtörtént. A szocialista nagyhatalom végül elfogadott minden olyan

„elmozdulást” a sztálini típusú szocialista modelltől, amely a rendszer alapelemeire nézve

nincs veszéllyel. Az IMF csatlakozás ügyében lényegében a hazai gazdaság egyensúlyi

állapotának javulása számított döntőnek. Az 1961 és 1965 közt felhalmozódott

adósságállomány további növekedésének megállítására az Országos Tervhivatal dolgozott

ki programot. 1968 tavaszán, főképp Lengyelország és Magyarország sürgetésére

döntöttek a szocialista integráció programjának kidolgozásáról. A szocialista országok az

IMF-be való belépéséről és a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való csatlakozásának

kérdése szovjet oldalról kifejezetten negatív, a hidegháborús viszonyokra emlékeztető

irányt mutatott. Nem meglepő tehát, hogy a szocialista országok csatlakozásának kérdése

ismét több évvel volt kénytelen elhúzódni.

1961-1965 tény14

1966-1967 terv 1969-1970 terv

NIM/Vegyipar 32,9 32,8 28,5

ÉM 1,3 2,5 1,6

KIM 8,7 12,2 30,8

KGM/Kohászat 4,6 5,9 11,4

KGM/Gépipar 1,5 18,8 27,0

FM 2,6 0,4 2,3

Élelmisz. Ip. Min. 0,7 1,9 1,5

KPM 16,0 - 3,4

Összesen 68,3 74,5 100,6

14

Csak jelentősebb tételek, apróbb beruházások nélkül összesen a tőkés hitelből megvalósított beszerzések kb. 100 millió dollárt tettek ki.

12

3. ábra. Közép-és hosszú lejáratú tőkés hitel igénybevételével megvalósított, illetve

tervezett jelentősebb beruházások, millió dollár

Forrás: MOL XIX-A-16-f. 52. doboz

2.1. Magyarország csatlakozása a nemzetközi pénzügyi intézményekhez és a békés

rendszerváltás

1973 végén Magyarországnak, mivel az IMF-hez való csatlakozás fő akadálya elhárult,

azaz az USA-val fennálló tartozás és kötvényadósság rendezésére sor került–, újra

felmerült a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozás komoly szándéka.

Mindazonáltal likviditási helyzet szempontjából az 1966/67-es évhez képest a belépés

ekkor nem tűnt olyan sürgősnek. Az IMF-be való belépés valójában a hitelekhez való

könnyebb hozzájutást feltételezte a nemzetközi pénzpiacon. A Szovjetunió döntő

befolyása hazánkra azonban újra fél évtizedes elnapolást jelentett. 1978-ban bár még

kedvezőnek mutatkozó nemzetközi pénzügyi piaci helyzet állt fent, ugyanakkor hosszú

távra nézve aggodalomra adott okot. Az 1981-1985. évi ötéves terv legfeljebb csak

korábbi hitelek törlesztésére és a kamat fizetésére lenne elég. Mivel a Szovjetunió nem

képes Magyarország érdekében a megfelelő lépéseket megtenni (konvertibilis, hosszú

lejáratú hitel nyújtása), így két lehetőség maradt. Az egyik a nemzetközi pénzügyi

intézményekhez való csatlakozás, a másik opció a gazdasági fejlődés visszaszorítása,

amely mondani sem kell, rengeteg negatívumot hordoz magában. Bár Kádár János a

szovjet vezetők nyugtatására, hangsúlyozta azt, hogy Magyarország jelentős pénzügyi és

gazdasági problémái miatt – a kapitalistáknak történő információszolgáltatások nélkül -

csatlakozna a Nemzetközi Valutaalaphoz, a szovjet álláspont azonban nem változott

semmit. Magyarország szovjet segítség ellenében kénytelen volt ismét elvetni a belépést.

Magyarország adósságállománya gyors, majd lassabb ütemű növekedése tapasztalható. A

lengyel válság és jó pár eladósodott szocialista ország pénzügyi csődje akadályozta

Magyarország közép-, valamint hosszú lejáratú hitelfelvételét.

Az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig bonyolult, „soklépcsős” árfolyam alakult ki.

1973-tól a forint árfolyamának alakításában nem csak a külföldi valuták árfolyam-

13

ingadozását, hanem a hazai és a nemzetközi árszint növekedése közötti különbséget is

figyelembe kellett venni. 1976. január 1-től az aktív árfolyam-politika alkalmazása vette

kezdetét, ami például a forint 8%-kal való felértékelésében, valamint a transzferábilis

rubel árfolyamának 12,5%-os mérséklésében nyilvánult meg. 1976 elejétől az

árfolyamrendszer kettős lett, tehát a valuták váltásakor kereskedelmi és nem kereskedelmi

(50%-kal olcsóbb árú) árfolyam használata alakult ki.

A forint egységes árfolyamának megteremtése foglalja magában a konvertibilitás első

számú feltételét. 1979-től kezdődött meg a két árfolyam közelítése hazánkban. A forint

árfolyama 1981. október elsejétől lett azonos, ami csak a valutájukat forintra váltó

külföldieknek kedvezett.

1981 őszére és 1982 elejére az országot a fizetésképtelenség csapdájából ismét csak a

Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz történő csatlakozás menthette meg. Az

IMF, mely ekkorra vált a csőd szélére került országok valóságos gazdasági

megmentőjévé, bár készenléti hiteleivel enyhítette a fizetési gondokat, a visszafizetésen

túli megszorító intézkedések követésével valójában (sokak szerint) maga vált a baj

forrásává. (Honvári, 2006)

Magyarország csatlakozásának ügyében Fekete János kapott arra megbízást, hogy az

alapokmányok aláírásával országunk belépéséhez járuljon hozzá. Emellett ő lett az IMF

magyarországi delegált kormányzója. Pulai Miklóst, az Országos Tervhivatal

elnökhelyettesét nevezték ki a Világbank delegált kormányzójává. A csatlakozáshoz

kapcsolódó hivatalos munkálatokkal párhuzamosan az ország pénzügyi állapota egyre

nyugtalanítóbbá vált. A rövid lejáratú hitelek felvételének köszönhetően visszafizetett

lejárt hitelekkel hazánk elsődleges célja az volt, hogy sikerüljön a csatlakozásig a

gazdasági túlélés, amit tényleges kinyilvánításra került. Miután Magyarország

tagfelvétele szavazásra került (145 tagállamból 127 szavazott a felvételünk mellett),

Fekete János aláírhatta a csatlakozást magában foglaló okmányt. Ezzel tehát

Magyarország 1982. május 6-án az IMF, június 24-én pedig a Világbank hivatalos tagjává

vált.

Már a csatlakozást követően szerettük volna kihasználni az ebből adódó lehetőségeket,

így rögtön 1982. november 25-én az IMF szakértői Budapestre látogattak a háttéranyag

véglegesítése érdekében a magyar hitelkérelem elbírálásához. A december 8-i magyar

hitelkérelemről szóló szavazás előtt az IMF akkor vezérigazgatójának, Larosiere-nek

14

Marjai József miniszterelnök-helyettes adott tájékoztatást arról, hogy az ország vezetése

továbbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy az 1983-as gazdaságpolitikai

program fő célkitűzéseinek megvalósítása létrejöhessen. Hiteles források hiányában nem

tudni, hogy az imént említett elkötelezettség milyen mértékben befolyásolhatta azt, hogy

1982. december 8-án 475 millió SDR értékű15

IMF általi készenléti hitel érkezett az

országba. Mind a Valutaalappal és mind a Világbankkal kötött több hitel-megállapodás

ellenére a nyolcvanas évek végére az ország adósságállománya majdhogynem a

kétszeresére emelkedett. Bizonyos tehát, hogy a Nemzetközi szervezetekhez történő

csatlakozás a gazdaságpolitikai problémák kezelésére csak átmenetileg jelentett

megoldást. 1984 januárjában egy másik készenléti hitel-megállapodást írtak alá 425 millió

SDR-ről. Az ezt követő 1988 májusában 265 millió SDR összegben köttetett. Az 1990-es

években több megállapodásról is szót ejthetünk. 1990 márciusában 159 millió SDR, majd

1991 februárjában 1,1 milliárd SDR értékű kiterjesztett hitelről állapodtak meg. Több

mint két év elteltével, 1993 szeptemberében újra egy készenléti hitel felvételére került sor

343 SDR értékben. Az 1996-os év márciusi készenlétihitel-megállapodás létrejöttével

valósulhatott meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való

magyar csatlakozás.161718

Az 1995-96-os stabilizációs gazdaságpolitikai program eredményes kivitelezése után

1998-ban az eddig felvett hitelek egészét sikerült előtörleszteni.19

A magyarhírlap.hu 2012. szeptember 26-ai számábanSimor András jegybankelnök

nyilatkozata szerint a 2008-ban kötött hitel-megállapodás egyértelműen nemzeti érdek

volt, melyben kiemelt fontossággal bírt a Magyar Nemzeti Bank.

A jegybankelnök elmondása szerint - akinek egyébként az MNB képviseltjeként feladata

volt, hogy az IMF felé jelezze hazánk hitelkérelmét - a 2008 őszétől kialakult kritikus

helyzetet végül sikerült 2008 végére stabilizálni, még akkor is, ha a hitelfelvevés

időpontjában a jövőbeli kilátások elég kétségesek voltak. Sőt, sikerült elérni azt, hogy a

15

SDR: (SpecialDrawing Right) egy virtuális valuta A Nemzetközi Valutaalap tagjai számára. Úgy

határozzák meg, hogy a számottevő nemzetközi valutákat egy valutakosárban egyesítik. 16

http://www.archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_az_imfhez_es_a_vilagbankhoz__iii._resz.

html

17http://fn.hir24.hu/gazdasag/1996/03/20/imf_hitelmeg_llapod_teljes/

18http://www.asmp.fr/fiches_academiciens/textacad/larosiere/hungary.pdf

19http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/mnbhu_eu_imf

15

külföldi banktulajdonosok ne vonják ki forrásaikat. Mindazonáltal Magyarország

elkerülte az államcsődöt.20

Magyarország részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Hazánk csatlakozása óta együttesen

kilenc IMF hitel megállapodást kötött készenléti, kiterjesztett, valamint kompenzációs

formában.21

Azonban a hitelfelvételek valóban csak egy ideig jelentettek megoldást. Amint a

következő ábra is jól mutatja; Magyarország hitelállománya évről évre magasabb lett, míg

el nem ért a mai szintre.

4. ábra. Magyarország bruttó és nettó adósságának alakulása a GDP százalékában

Forrás:http://hungariandigest.wordpress.com/2012/02/20/hungarys-debt-2000-2011/

2012 elején az adósság csökkentése annak volt köszönhető, hogy az árfolyamban pozitív

változás következett be. 2012 januárjában az adósság 429 milliárd forinttal csökkent, ami

20http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/mnb-a-2008-imfeu-hitelmegallapodas-nemzeti-erdek-volt

21http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/mnbhu_eu_imf

Magyarország bruttó és nettó adóssága (GDP %)

nettó kötelezettség bruttó adósság

16

a GDP megközelítőleg 1,6%-ának felelt meg. Ezt az adatot még nem mutatja a grafikon,

tehát a helyzet kevéssel, de jobbnak mutatkozik, mint 2011 végén.22

Ezeknek a nagy mennyiségű hitelfelvételeknek köszönhetően nem csak az életszínvonal

romlása és a megszorítások lettek a fő következményei, hanem az ország hitelminősítése

is romlott.

De hogy mi is az a hitelminősítés? Az EU-tagországok államadósságának besorolási

skálája, amely a nemzetközi hitelminősítőknél a legjobb”AAA”-tól a legrosszabbnak

titulált „D”-ig tart, amely intervallum között összesen 16 fokozaton ívelhet át. Ez egy

iránytű, amely a hitelkockázat felmérése érdekében alkalmaznak, és ezt egy kidolgozott

kódrendszer segítségével teszik közzé.23

Meghatározó hitelminősítő intézmények a

következők:

Moody's (Moody's Corporation) - New York, London

S&P (Standard and Poor's) - New York, London

Fitch (FitchRatings) - New York, London

JCR (Japan Credit RatingAgency, Ltd.) – Tokyo

(Rating and Investment)

Azonban a négy meghatározó vállalat eltérő kódrendszert alkalmaz. Vizsgáljuk meg

jobban, melyik vállalat milyen kódrendszert használ, majd azt, hogy mit értünk a

besorolt kódok alatt, mi is a nemzetközileg elfogadott minősítések jelentősége.

22

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/20/az_eros_froint_vitte_le_az_adossagot/

23

http://www.hir24.hu/gazdasag/2011/12/22/mi-is-az-a-hitelminosites/

17

5. ábra. A négy meghatározó hitelminősítő kódrendszere

Forrás:http://www.globalmorning.com/globalmorning/images/0ui31hsf.jpg

A nemzetközileg is elfogadott kódrendszer hivatalos magyarázata a következő:

AAA: Ez a legjobb minősítés. Pénzügyi teljesítőképessége kiváló, gyors és

megbízható partnert jelent, kötelezettségeit teljes mértékben kielégíti-

AA: A pénzügyi kötelezettségek teljesítését magas színvonalon végzi, erős

kategóriába tartozik.

A: A körülményekre és a gazdaság kedvezőtlen változásaira érzékenyen reagáló

besorolási típus, azonban a pénzügyi kötelezettségeit még mindig erős kategóriába

sorolhatóan teljesíti.

BBB: Kedvezőtlen gazdasági feltételek hatására pénzügyi kötelezettségeinek

teljesítését már nem sorolhatjuk az erős kategóriába, a körülmények gyengíthetik

teljesítőképességét.

BB: A kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi vagy üzleti feltételek hatására az állam,

vagy a vállalat már nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

18

B: Az állam, vagy a vállalat pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésében a

kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi, vagy üzleti körülmények hátrányosan hatnak rá.

CCC: Adott időpontban kockázatos tényezővé válik, hogy az állam, vagy a

vállalat nem tud fizetni. Kedvező körülmények, (gazdasági, politikai, pénzügyi,

üzleti) szükségesek ahhoz, hogy pénzügyi kötelezettségeit ki tudja elégíteni.

CC: Nagy kockázatot jelent, ekkor már nagy az esély arra, hogy az adós nem tudja

teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.

C: Ez a kategória már a csődbejelentést jelenti, vagy hasonlóan komoly

intézkedések mentek vége, de az adós a pénzügyi kötelezettségeit még próbálja

teljesíteni továbbra is.

D: Ez a legrosszabb minősítés. Az adós már ténylegesen nem képes pénzügyi

kötelezettségeinek eleget tenni.

E csoporton belül Magyarország a középmezőnyben jár, de lássuk mit is jelent ez

a különböző besorolások alapján.24

Moody’s

Hosszú lejáratú deviza adósság Bal

Kilátások Negatív

Standard &Poor’s

Hosszú lejáratú deviza adósság BB+

Fitch Ratings

Hosszú lejáratú deviza adósság BB+

Kilátások Negatív

Japan Credit RatingAgency

Hosszú lejáratú deviza adósság BBB+

Kilátások Negatív

Rating and Investment

Hosszú lejáratú deviza adósság BBB

5. ábra. Magyarország hitelminősítése

24

http://www.globalmorning.com/hu/befektetesekminositese

19

Forrás:http://www.mnb.hu/Root/MNB/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-

idosorok/MO_hitm

Azonban nem csak Magyarországot viselte meg a súlyos hiteladósság terhe, az EU-ban

még Romániára, Lettországra, Portugáliára és Írországra is tartanak a hitelminősítők

kedvezőtlen besorolásokat. Magyarország ezt illetőleg Portugáliával vethető össze, mivel

ezt az országot szintén két hitelminősítő tartja a nem ajánlott kategóriában.

A legrosszabb besorolást -„CC”- azonban a szintén Eu övezetbe tartozó Görögország

kapta. A világon ők birtokolhatják a legrosszabb adós kategóriát, megelőzve Venezuelát,

Argentínát és Pakisztánt. Az alábbi ábrán erről láthatunk egy kisebb összehasonlítást.25

6. ábra. A világ adóssága

25

http://www.hir24.hu/gazdasag/2011/12/22/mi-is-az-a-hitelminosites/

20

Forrás: http://margitzoltan.blogspot.hu/2012/09/belgradban-szaglasznak-az-imf-

emberei.html

Amint láthatjuk, szerte a világban küzdenek az országok a felvett pénzügyi „segítséggel”.

De tudnunk kell, hogy hitel és hitel között is van különbség. Nézzük mit is kínál az IMF,

ha hitelkonstrukcióról van szó.

2.2. Hitelezés:26

Az IMF megalakulása óta nagy volumenű hitelezést folytat, statisztikai adatok mutatják,

hogy ötből négy tagországnak már nyújtott segítséget megalakulása óta. Természetesen,

ahogy az országok és a kért összegek is változtak, így a hitelkonstrukciók is. Azonban a

cél mindig az volt, hogy az IMF kiszámítható feltételek mellett nyújtson segítséget a

problémás országoknak. De, ahogy a mai világban mindennek, az IMF hiteleinek is van

ára. A stabil működésért cserében a Valutaalap intézkedéseket ír elő a kormányoknak,

annak érdekében, hogy a gazdasági egyensúlyt minél rövidebb idő alatt és tartósan helyre

hozzák. Ez azonban szerte a világban nagy visszhangot vált ki, mivel ez egyenlő a

kormányzatok „kezének megkötésével.”

Az előbb említett hiteltípusok, avagy hitelkonstrukciók közül az IMF négy kategóriát

különböztet meg súlyosságuk szerint. Ez a négy típus a készenléti, rugalmas,

elővigyázatossági, valamint kibővített megállapodás. A következő néhány sorban ezt

szeretnénk bemutatni.

Rugalmas (FLC): Az IMF hitelkínálatai közül a legenyhébb fokozatú csomag, mely azt

takarja, hogy felhasználási célját tekintve szabadon rendelkezik vele az adott állam,

nincsenek szigorú feltételek, sőt a hitelösszeg korlátja sincs előre megbeszélve, tárgyalási

alapon döntenek róla. Ennek a konstrukciónak azonban csak az lehet az élvezője, aki erős

gazdasági alapokkal rendelkezik. (Európában az egyetlen ilyen állam Lengyelország.)

Elővigyázatossági (PPL): Ez a típus a gazdasági világválságra való tekintettel született

meg, azzal a céllal, hogy a már meglévő válságkezelési tervekkel egyetemben, más

megelőző intézkedésekkel tegye hatékonyabbá az országok fejlődését. A válság negatív

hatásaiban már részesülő országoknak ajánlja ezt az IMF, azonban már komolyabb

26

http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/kp_imf_111220.pdf

21

megkötések árán. A hitelelvevő körülményeit figyelembe véve a gazdasági egyensúly

helyreállítása a cél.

Készenléti (SBA): A csomagok között a legnépszerűbbnek mondható a készenléti

hitelcsomag, amelyet a mai napig mintegy 9 ország vett igénybe. Ez a csomag 1952-től

vehető igénybe, azonban 2009-ben vált igazán népszerűvé, amikor is a Valutaalap a

válság körülményeit számításba véve, megnövelte a felvehető pénzösszeg nagyságát és

csökkentette ennek hitelkondícióit. Készenléti hitelt akármelyik tagország

kezdeményezhet, de a tárgyalások során derülnek ki itt is a konkrét feltételek. Három

csoportot különböztetünk meg ebben a kategóriában; „a kvantitív feltételűeket, a

kulcsterületeken való intézkedéseket és a rendszeres felülvizsgálatokon való megfelelést.”

Kibővített megállapodás (EFF): Ha a hasonlóságokat vesszük alapul, könnyen

összetéveszthető ez a megállapodás a készenléti csomaggal. Azonban egy nagyon fontos

tulajdonságáról nem szabad megfeledkeznünk vizsgálata során. A készenléti

megállapodás rövid lejáratú kölcsön, sürgős beavatkozás esetén nyújt megfelelő

segítséget, míg a kibővített megállapodás egy közép- vagy hosszú lejáratú hitel, amely

mélyebb beavatkozást engedélyez a komolyabb lélegzetű problémák orvosolására. Az

IMF a hitelösszeg megállapítása, és az egyedi körülményekre való tekintettel a többi

feltétellel kapcsolatban is rugalmasan járhat el, ebben a megállapodásban a legfontosabb,

hogy a feleknek lehetőségük van speciális, nem rögzített konstrukciókat is létrehozni.

A hitelfelhasználhatóság érdekében egy képpel szemléltetnénk, hogyan alakul

napjainkban a hitelfelvételek csoportosulásának tendenciája.

22

6. ábra. IMF hitele Európában

Forrás:http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/kp_imf_111220.pdf

23

III. FEJEZET

Az államadósság

Kutatásunk utolsó részben, szeretnénk rávilágítani a tényre, hogyan és milyen

körülmények árán jutott Magyarország ebbe a helyzetbe, ahol jelenleg is tartunk.

Statisztikákkal és elemzésekkel vizsgáljuk meg, hogy az IMF hitelei vajon segítettek-e?

Ha igen, hogyan? És milyen esetleges megoldások lehetnek az immár ötödik éve tartó

gazdasági világválság orvosolására.

3.1. Miért az államadósság?

Magyarország eladósodottsága egészen 1970-ig vezethető vissza, amikor is

szénhidrogének olajválsága miatti robbanásszerű árnövekedése miatt, az akkori kormány

a probléma megoldására megszorító intézkedések helyett a hitelfelvétel mellett döntött.

Azonban a hiteleink kamatainak finanszírozására már képtelenek voltunk, így ezt is egy

újabb hitelfelvétellel oldottuk meg, ennek következtében az 1980as évek végére

adósságunk több mint 17 milliárd dollárral nőtt.

24

7. ábra. Magyarország konvertibilis adóssága (millió USD)

Forrás:http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%

C3%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

A történet 1990-ben is tovább folytatódott. A rendszerváltás idejére már az ország a GDP

60%-ánál jelentősebb adósságállománnyal bírt, amelyet a kormány nem kért elengedni,

vagy átformálni, így a rendszerváltás után is hatalmas nehézségekkel kellett szembe

néznie a magyar gazdaságpolitikának. A következő években több párt több megszorító

intézkedéssel élt, hogy csökkentse a terhet több-kevesebb sikerrel. Ennek az alakulását

figyelhetjük meg az alábbiakban.

8. ábra. Az államadósság ráta 2002-2010 között

Forrás:http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%

C3%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

Magyarország államadóssága 2002 és 2010 között 52,5%-ról 80 % felé kúszott. Az elmúlt

150 évben nem tapasztalhattunk ilyen mértékű eladósodást, így elemzésekbe kezdtek a

25

kutatók, hogy melyek azok a problémás területek amelyekre ezentúl fő figyelmet kell

szentelni.27

Eredményül 7 olyan területet kaptak, amelyek hozzájárultak az íly mértékű

eladósodáshoz, így megoldásként a szerkezeti átalakítást szorgalmazták. A kormány

becslése alapján, a strukturális reformok érvényesüléséhez, 1.5-2 év szükséges, amely

kemény munkát tartalmaz. A szemléletesség kedvéért íme az a 7 pont, amelyet az előbb

említettünk.28

Strukturális reformok

Munkaerőpiac

Csökkenő államadósság

Nyugdíjrendszer reformja

Gyógyszerkassza

Oktatás

Közösségi közlekedés

Állam és önkormányzatok

Bürokrácia és

adminisztráció

10.ábra. Az államadósság 7 fő okozója

Forrás:http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%

C3%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

A fő területek újraszervezésével és költséghatékony reformok bevezetésével a magyar

kormány várakozásait a következő ábrában szeretnénk bemutatni.

27

http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv-

%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

28

http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv-

%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

26

9. ábra. Az államadósság ráta 2002-2010 és 2010-2014 között

Forrás:http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%

C3%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

2002 és 2012 között az államadósság már tarthatatlan szintre emelkedett (82%), a

nominális adósságunk 12milliárd dollárral nőtt, melynek hatására 25%pontot ugrott fel az

adósságrátánk is. Azért, hogy ennek ne legyenek visszafordíthatatlan következményei,

50% környékére kell csökkentenünk az államadósságot, amelynek lépéseit már

alkotmányba is kell foglalni.

Az adósságráta változása nagymértékben függött a kormányzati ciklusoktól is.

27

10. ábra. Az államadósság-ráta alakulása az egyes kormányzati ciklusok alatt

Forrás:http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%

C3%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

2002 után azonban már nem csak a növekvő államadósság jelentett hatalmas problémát,

de annak szerkezete is. Nőtt a deviza felhasználási arányunk, amely az éppen

gyengélkedő forintot még bizonytalanabb pályára térítette. A magas adósságállomány és

az egyre növekvő devizaadósság azt eredményezte, hogy kamatkiadásaink rohamosan

nőttek, így 2008-ban már több mint a GDP 4%-t költöttük kamatkiadásokra.29

3.2. Hogyan lehetne csökkenteni az államadósságot tartósan?

Vannak olyan adósságcsökkentő lépések, melyek egyszeriek, de csak ideiglenest hatásuk

van, azonban a kormány célja, hogy tartós lépéseket tegyen annak érdekében, hogy ez az

állapot tartható legyen hosszabb időtávon is.

29

http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv-

%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

28

2008 őszén, mint már említettük súlyossá vált a helyzet, finanszírozási és likviditási

gondok merültek fel, és annak érdekében, hogy Magyarország csökkentse a befektetői

által táplált feszültséget hitelfelvételhez folyamodott. Mintegy 20milliárd eurónak

megfelelő alapot kapott az IMF, az EU és a Világbank közreműködésével. Ennek a

megoszlása a következőképp alakult.

Az IMF-fel Magyarország mintegy 10.5 milliárd SDR összegű készenléti hitel

megállapodást kötött, amely változó kamatozású feltételek mellett, a devizák rövid

lejáratú hozama és a tartozás mértékétől és idejétől függően határozható meg. Az átlagos

futamidő 4 év volt.

Eközben az Európai Unióval is megszületett egy kétéves 6.5 milliárd eurós hitel

megállapodás, melynek futamideje 5 év és kamata az EU Bizottság részéről előterjesztett

kötvény hozamától és tranzakciós költségeitől függ.

A harmadik hitel pedig az 1 milliárd euró értékű, költségvetési reformot támogató hitel

volt, amelyet a Világbank finanszírozott, de ez csak elvi megállapodás volt, a tényleges

megkötésre még nem került sor.30

Ez a lépés átmenetileg jó döntésnek tűnt, azonban a gazdasági világválság elmélyülése és

a körülmények miatt, az ország megsínylette a felhalmozódó hiteleket és már a kamat

visszafizetése is megterhelővé vált. Napjainkban is folynak tárgyalások egy újabb

hitelfelvétellel kapcsolatban, ám ez korántsem olyan „életmentő” hitel, mint amire az

országnak szüksége volt például 2008-ban. Éppen ezért még a feltételekről folynak a

megállapodások, aminek elég nagy visszhangot ad nap mint nap a média.

A 2008as segélycsomag óta a gazdasági világválság eredményeként Magyarország ismét

hitelfelvételre „adta a fejét.” Ám még mai napig nem történt konkrét megállapodás,

azonban tárgyalás tárgyalást ér, hetente hallani a médiában a feltételek elfogadásáról vagy

épp elutasításáról. Folyik a vita arról is szükséges-e mindenképp most egy újabb hitel

felvétele vagy képes Magyarország önerőből talpra állni?

30

http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/hitelmegallapodas

29

ÖSSZEFOGLALÁS

Az IMF megítélése mind szerepe, mind eredményei alapján megoszlónak mondható. A

vélemények igencsak szélsőségesek. Akad aki úgy véli, hogy az országra hosszútávon

nem jelent akkora kockázatot egy államcsőd, mint egy IMF hitel, azonban van aki ennek

a szöges ellentétével ért egyet. A Valutaalap sikerességét vizsgáló kutatások azonban elég

keveset tárnak jelenleg a nyilvánosság elé, ugyanis a nyújtott hitelek alapján elvárt

feltételek hatásának vizsgálatához még nem telt el elég idő. Ennek ellenére feltételezhető,

hogy különböző eredmények születnek, ugyanis az IMF sokáig nem volt tekintettel a

segítséget kérő országok tűrőképességére és a megszorító csomagok kritikusan

lecsökkentették a szociális kiadásokat, amely nagy mértékű társadalmi elégedetlenséget

váltott ki.

Abban az esetben ha szeretnénk levonni a következtetést, az IMF helyzete, szerepe és

hitel csomagjai igen nagy mértékben függenek egy ország tulajdonságaitól,

tűrőképességétől és szándékától. Mindenkinek meg van a saját véleménye ennek a

szervezetnek a működéséről, értendő ez azokra az országokra is ahol már sor került az

IMF-től való kölcsön felvételére, valamint azokra az országokra is ahol (még) nem. Egy

biztos; azt nem tudjuk megítélni mi történt volna, ha a megmentett országok egyike is

akár hitel nélkül összeomlik.31

31

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/18/imf-konstrukciok/

I

Irodalomjegyzék

1. Szakirodalom, sajtó

Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Budapest: Aula Kiadó,

2006., ISBN: 963 9698 07 5

2. Online források:

1.http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/na-ki-tudja-mi-is-az-az-imf (letöltve: 2012.

október 10.)

2.http://external.worldbankimflib.org/Bwf/60panel3.htm (letöltve: 2012. október 10.)

3.http://www.imf.org/external/about/histcoop.htm (letöltve: 2012. október 10.)

4.http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1944_julius_22_letrehozzak_a_bretton_woodsi_

rendszert(letöltve: 2012. október 24.)

5.http://www.imf.org/external/about/histend.htm (letöltve: 2012. október 12.)

6.http://www.aranypiac.hu/tudastar/az-aranyalap/az-aranyalap-alkonya(letöltve: 2012.

október 12.)

7.http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/valsagtortenelem(letöltve: 2012. október 12.)

8. http://www.imf.org/external/about/histdebt.htm (letöltve: 2012. október 14.)

9.http://www.econom.hu/az-1982-es-adossagvalsag/ (letöltve: 2012. október 14.)

10.http://www.gei.uni-miskolc.hu/tantargyak/nemzetkozi_intezmenyek.pdf (letöltve:

2012. október 14.)

11.http://www.imf.org/external/about/histcomm.htm (letöltve: 2012. október

12.http://www.imf.org/external/about/histglob.htm (letöltve: 2012. október 12.)

13.http://www.imf.org/external/np/exr/facts/glance.htm (letöltve: 2012. október 20.)

14.http://www.imf.org/external/about/whatwedo.htm (letöltve: 2012. október 20.)

15.http://www.archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_az_imfhez_es_a_vilag

bankhoz__iii._resz.html (letöltve: 2012 október 24.)

16.http://fn.hir24.hu/gazdasag/1996/03/20/imf_hitelmeg_llapod_teljes/ (letöltve: 2012.

október 24.)

17. http://www.asmp.fr/fiches_academiciens/textacad/larosiere/hungary.pdf (letöltve:

2012. október 26.)

18. http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/mnbhu_eu_imf(letöltve: 2012. október 30.)

II

19. http://hungariandigest.wordpress.com/2012/02/20/hungarys-debt-2000-2011/

(letöltve: 2012. október 30.)

20.http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/mnb-a-2008-imfeu-hitelmegallapodas-nemzeti-

erdek-volt (letöltve: 2012. október 30.)

21. http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/20/az_eros_froint_vitte_le_az_adossagot/

(letöltve: 2012. november 1.)

22. http://www.hir24.hu/gazdasag/2011/12/22/mi-is-az-a-hitelminosites/ (letöltve: 2012.

november 2.)

23. http://www.globalmorning.com/hu/befektetesekminositese (letöltve: 2012. november

2.)

24. http://www.mnb.hu/Root/MNB/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-

idosorok/MO_hitm (letöltve: 2012. november 2.)

25. http://margitzoltan.blogspot.hu/2012/09/belgradban-szaglasznak-az-imf-emberei.html

(letöltve: 2012. november 4.)

26. http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/kp_imf_111220.pdf (letöltve: 2012.

november 4.)

27.http://www.kormany.hu/download/9/42/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3

%A1n%20Terv-%20Elhangzott%20el%C5%91ad%C3%A1s.pdf (letöltve: 2012.

november 5.)

28. http://www.mnb.hu/A_jegybank/eu/hitelmegallapodas (letöltve: 2012. november 6.

29. http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/18/imf-konstrukciok/ (letöltve: 2012.

november 6.)