Kora rézkori ház Abonyban. Studia Comitatensia 31 (2011) 82-85.

STUDIACOMITATENSIA

31.

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK

Szerkesztette: Rajna András Gergely Katalin közreműködésével

Tábla szerkesztés: Jakucs János

SZENTENDRE, 2011

borito.indd 3borito.indd 3 7/6/11 2:26 PM7/6/11 2:26 PM

STUDIA COMITATENSIA 31.(TANULMÁNYOK PEST MEGYE MÚZEUMAIBÓL)

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága fenntartója:

Pest Megye Önkormányzata

A kiadványt támogatta:

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA

Kiadja:PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA

Felelős kiadó:Dr. Gyöngyössy Márton, megyei múzeumigazgató

ISBN 978-963-9590-46-5ISSN 0133-3046

A címlapon: Csontfaragványok Jászkarajenőről


TARTALOMJEGYZÉK

Előszó helyett .................................................................................................................................................... 5

DINNYÉS ISTVÁN: Megelőző feltárások Abony és Cegléd Térségében 2002–2006 között ....................... 6

KOVÁCS ÁGNES: AVK teleprészletek Abony határában ............................................................................ 20

KOVÁCS ÁGNES: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében ............................................... 49

RAJNA ANDRÁS: Kora rézkori ház Abonyban .......................................................................................... 82

RAJNA ANDRÁS: Rézkori temetkezések és kapcsolataik a 4. számú főút Abonyt elkerülő szakaszán ...... 86

RAJNA ANDRÁS: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei ............... 96

GULYÁS GYÖNGYI: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén ............................................ 125

GABLER DÉNES: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából ................................................................. 254

DINNYÉS ISTVÁN: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok ..................................................... 285

KALÁCSKA RÓBERT: A vasművesség emlékei Cegléd határában .......................................................... 410

ZIMBORÁN GÁBOR: Cegléd 4/19. (Fertály-földek) lelőhely ................................................................. 431

TÖRÖK BÉLA: A Cegléd 4/14.; 4/17. és 4/19. számú Árpád-kori lelőhelyekről származó

vassalakok és vastöredékek műszaki vizsgálata..............................................................................................444


82

Abony városának déli részén, a vasútállomás rekonst-rukciós munkái során az Abony 8. lelőhely keleti felén a tiszapolgári kultúra időszakára keltezhető ház ma-radványait tártuk fel.1

A ház feltárását több részletre osztottuk: északke-leti végének alapárkát és a ház cölöplyukait, délnyu-gati végének alapárkát, valamint egy nagy kiterjedésű és magasan fekvő paticsfoltot sikerült megfognunk.

Az északkeleti alapárok világos paticsszemcsés, északnyugat-délkelet irányú árokfolt. Kb. 40-50 cm széles, 5 m hosszú szakasza esik a feltárási területre, északnyugati végét a szelvény széle levágja. Délkele-ti végéhez közvetlenül egy 70 cm átmérőjű, világos szürkésbarna, paticsszemcsés, kerek folt csatlakozik.

1. kép: a ház északkeleti alapárka

Ettől pontosan 10 m-re egy ugyanilyen, 50 cm széles, szürkésbarna, paticsszemcsés keskeny árok fut, ez a ház délnyugati végének alapárka. Ebből az árok-ból egy kb. 4 m hosszú szakasz látszott a felszínen, a többi befutott a nagyméretű paticsfolt alá. Az árok 20-25 cm mély.

1 Feltárásvezető: Kovács Ágnes

2. kép: a ház délnyugati alapárka

A két árok egymással párhuzamos, tájolásuk északnyugati. A két árok közti területen összesen 22 db cölöplyukat tudtunk azonosítani. A cölöplyukak nagyjából az alapárkokkal párhuzamos sorokba ren-dezve helyezkednek el, egymástól nagyjából 160-180 cm távolságra, 40-50 cm átmérőjűek, mélységük 10-30 cm között változott. Feltehetően a házhoz kap-csolhatók a két alapárok között fekvő objektumok, a viszonylag kisméretű gödrök. Elképzelhető, hogy ezek a házhoz tartozó nagyméretű cölöpök helyei.

3. kép: a ház középső része

KORA RÉZKORI HÁZ ABONYBAN

RAJNA ANDRÁS

04cikk.indd 8204cikk.indd 82 7/6/11 2:31 PM7/6/11 2:31 PM

83

A paticsos omladék magasan, az altalaj fölött fe-küdt, a felszíntől számítva 25-30 cm mélyen, már a gépi nyesés során jelentkezett az egységes sötétbarna humuszban. A paticsos felület nagysága 6×4 m, ke-rámiatöredékek által sűrűn fedve. A terület közpon-ti jelentőségű része a középső kiszélesedő részbe eső cölöplyuk (-36 cm), amely köré a terület többi részét elfoglaló paticsos omladék csoportosult. A cölöp he-lyének átmérője 35 cm, az omladékréteg kelet-nyugat irányban terül el. Északkeleti részén, kelet-nyugat irányú, vízszintes beomlás húzódik. Feltehetően egy tűzhely, vagy járószint maradványa lehetett.

4. kép: a ház omladékának északi fele

5. kép: a ház omladékának déli fele

A ház érdekessége, hogy jól megfi gyelhető az egyes épületrészek közötti elkülönülés. Az alapár-kokkal határolt területen belül világosan különválik a paticsos-omladékos északnyugati, igen nagyméretű sarok, valamint az épület többi cölöplyukakkal tagolt része, melyen paticsmaradványok nem kerültek elő. Az ásatás során tett megfi gyelések alapján, az észak-nyugati rész - melyből a leletanyag is származik - a

házon belül egy különálló szobaként, míg a fennma-radó nagy térség az épületben egy tetővel fedett elő-térként interpretálható. Feltételezhető, hogy ez a fajta szerkezet a család és állatainak egy fedél alatt tartóz-kodását szolgálta, egy külső félig nyitott karámszerű előtér segítségével.

6. kép: Az abonyi lelőhelyen feltárt ház

A tiszapolgári kultúra házai ismertek többek kö-zött Kenderes-Kulis,2 Kenderes-Telekhalom,3 Bél-megyer4 lelőhelyekről. A kenderesi házak hasonlóan cölöpszerkezetesek, de alapárkot nem említ a szerző, míg a bélmegyeri ház feltárása során cölöplyukakat nem sikerült megfi gyelni. Mindhárom lelőhely házai az abonyihoz hasonlóan szögletes alaprajzúak, mére-tük azonban valamivel kisebb.

Leletanyag

Az omladék ÉK-i sarkában vékony falú, narancs-sárga tál töredékei kerültek elő szétszóródva, ugyanitt kisméretű, pohár darabja, amely a talpán áll, száját-mérője: 5 cm, az ettől délre előkerült töredékek felte-hetően egy gömbszelet alakú tál részei.

A középső kiszélesedő, erősen omladékos részben több edény darabjait lehetett megfi gyelni egy kupac-ban, melyek egy nagyméretű, vékonyfalú, gömbszelet alakú, perem alatt rátett bütykökkel díszített narancs-színű tál elemei. Tőle északnyugatra vékonyfalú, na-rancsszínű fazék feküdt kissé oldalra billenve, alatta patics. Főként az alja, ill. az alsó része maradt meg. Ezeken kívül két kis korsót találtunk, a keletebbre fekvő egész edény 15 cm magas, enyhén kihajló pere-mű, ívelt vállú, kettős-kónikus testű.

2 KUTZIÁN 1972. 165.3 KUTZIÁN 1972. 166.4 GOLDMAN 1977. 222.


84 | Rajna András

7. kép: Az edények feltárás közben

Az edény teljes felületét rombusz alakú sávokra osztották, egy-egy ilyen rombusz alakú mezőn belül váltogatják egymást a kerek benyomkodások és a be-karcolt vonalak. Felszínét több bütyök tagolja, a vállon lévők hegyesek és átfúrtak. Az ettől nyugatra eső kis korsó szintén 15 cm magas, a formája azonban eltérő. Pereme kihajló, nyaka hengeres, hasa gömbölyded, hasától a talpa felé csonkakúpos, felülete díszítetlen. Hasán több hegyes bütyök látható, amelyek nincsenek átfúrva, míg a vállán két hegyes, vízszintesen átfúrt bütyök fi gyelhető meg.

8. kép: Tiszaug-Kisrétpart jellegű edény

A kerámiaanyagot, a formák és díszítések alapján a tiszapolgári kultúra tiszaugi csoportjához tartozónak tekinthetjük. A tipikus tiszapolgári plasztikus díszek közül a hegyes átfúrt bütyök mindkét kiskorsón meg-jelenik. A forma általános a kultúrában, több lelőhely-ről ismert (pl. Debrecen-Nyulas,5 Szentes-Nagyhegy,6 Szentes-Ficsorhalom7). A díszítés azonban a Tiszaug csoporthoz köthető, teljesen azonos mintát találha-tunk a névadó Tiszaug-Kisrétpart lelőhelyen.8

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy egy, a tiszapolgári kultúra tiszaugi csoportjához tartozó há-zat sikerült feltárnunk Abony déli részén. Sajnos a cso-port névadó lelőhelyén a sáncokkal körülvett területen épületet nem sikerült megfi gyelni.9 Feltételezhetjük, hogy az itt feltárt épület összefüggésbe hozható a tőle nagyjából 5 km-re fekvő hasonló korú (Abony 60. lh.) sírral és objektumokkal. Az Abony környékén feltárt kora rézkori leletek tovább gazdagíthatják a tiszaugi csoporttal kapcsolatos ismereteinket.

5 KUTZIÁN 1972. VIII. tábla6 KUTZIÁN 1972. XXXI. tábla 10a.7 KUTZIÁN 1972. LIV. tábla 3.8 KUTZIÁN 1972. 105. Fig. 20., LXXI. tábla 14., LXXII. tábla 3. 9 KUTZIÁN 1982. 235.


Kora rézkori ház Abonyban | 85

IRODALOM

GOLDMAN 1977 Goldman György: A tiszapolgári kultúra te-

lepülése Bélmegyeren. Archaeologiai Értesítő 109. 221-233.

KUTZIÁN 1972 Bognár-Kutzián Ida: Th e Early Copper Age

Tiszapolgár Culture In Th e Carpatian Basin. Archaeologica Hungarica XLVIII.

KUTZIÁN 1982 Bognár-Kutzián Ida: Előzetes jelentés a

Tiszaug-Kisrétparti rézkori telep ásatásáról. Archaeologiai Értesítő 109. 231-237.


Kora rézkori ház Abonyban. Studia Comitatensia 31 (2011) 82-85.

Documents

Transcript of Kora rézkori ház Abonyban. Studia Comitatensia 31 (2011) 82-85.